Eljárásjogi Szemle 2018/2.

ELJÁRÁSJOGISZEMLE GYEKICZKY TAMÁSJogrendszer és jogászok a digitális társadalomban 1. oldal VÖLCSEY BALÁZSA beszámítás új perjogi fogalma 5. oldal MICZÁN PÉTERA polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről, feltételeiről II. 13 . oldal HORVÁTH E. ÍRISZAz Európai Unió Bíróságának európai polgári eljárásjogot érintő esetjoga 2017-ben 24 . oldal MANHERTZ TAMÁS ISTVÁNAz alkotmányozó hatalom felülvizsgálata 31 . oldal JUHÁSZ KRISZTINAA tisztességtelen szerződési feltételek hivatalbóli vizsgálata 38 . oldal2 III. évfolyam, TEMATIKUS JOGI SZAKLAPOK 2018. június www.hvgorac.hu

/tartalom   contentsGYEKICZKY Tamás 1 szerkesztőbizottságJogrendszer és jogászok a digitális társadalomban 5 elnöke:Legal System and Lawyers in the Digital Society 13 Darák PéterVÖLCSEY Balázs 24A beszámítás új perjogi fogalma 31 FŐs z e r k e s z t ő :The New Procedural Concept on the Set-off 40 Harsági ViktóriaMICZÁN PéterA polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről, feltételeiről II. szerkesztőbizottság:Cases and Conditions of the Predicament in the Civil Procedure II. Bárd KárolyHORVÁTH E. Írisz Belovics ErvinAz Európai Unió Bíróságának európai polgári eljárásjogot érintő Darák Péteresetjoga 2017-ben Erdei ÁrpádThe Case Law of the European Court of Justice in accordance Harsági Viktóriawith the Civil Procedure Law in 2017 Németh János Patyi AndrásMANHERTZ Tamás István Varga IstvánAz alkotmánymódosítások felülvizsgálhatóságának kérdése Varga Zs. Andrásaz alkotmánybíróságok gyakorlatábanThe Revision of the Constitutional Power JUHÁSZ KrisztinaA tisztességtelen szerződési feltételek hivatalbóli vizsgálataEx-officio Control of the Unfair Contract Terms impresszumeljárásjogi szemleAlapító: Harsági Viktória Tördelő: Máthé József Előfizetés a kiadónál. A folyóirat előfizetési díja nyomtatott formában:Kiadja: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Korrektor: P. Berka Antónia 8800 Ft.1037 Budapest, Montevideo u. 14. Nyomtatás: Multiszolg Bt. A folyóirat a www.eljarasjog.hu oldalon is elérhető.Telefon: (1) 340-2304, 340-2305 Megjelenik évente 4-szer.Felelős kiadó: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ISSN 2498-6062 (Nyomtatott) Tájékoztatjuk tisztelt Szerzőinket, hogy a folyóiratFelelős szerkesztő: Gábor Zsolt ISSN 2498-6070 (Online) publikációs felhívását, szerkesztési szabályait és aMűszaki szerkesztő: Bors Kriszta beküldendő szerzői adatlapot a www.eljarasjog.hu Borítón: Central Criminal Court oldalon a „Szerzőknek” menü alatt találja. (Old Bailey), London Fotózta: Harsági ViktóriaAz Eljárásjogi Szemle tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.hu

JOGRENDSZER ÉS JOGÁSZOK A DIGITÁLIS TÁRSADALOMBANGYEKICZKY TAMÁSbíró, habilitált főiskolai tanár, PhD (FKMB) Írásunk címe nem nélkülözi sem a homályosságot, sem lyozás tartalma, tárgya, anyaga, technikája, gondolko-a nagyravágyást. Homályos, mert a cím pontos értelme dási és tudássémái millió szállal kapcsolódnak a társa-nem világos, a jogrendszer, a jogászok, de leginkább a di- dalmi rendszerkörnyezethez még akkor is, ha ezeketgitális társadalom fogalma tisztázatlan. Nagyratörő, átszűrve, joggá alakítva dolgozza át és csatlakoztatjamert a jelzett kérdéseket kódex méretű kötetekben sem vissza forrásukhoz. A digitális társadalom hatása márlehetne összefoglalni, nemhogy pár oldalban. Igaz, mire egy felületes katalógus készítés során kimutatható, azaz utolsó kódex megjelenne, valamennyi elavulna. adatvédelem és adathasználat, a bíróság és ügyfél kommunikációs kapcsolata, az internetes szolgáltatá- Napjaink hazai közbeszédét uralják a politikai, avagy sok jogi felelősségének kérdései, az elektronikusnaka politikai hatalomért vívott harc ideológiai kliséi. Kü- mondott, valójában internet alapú jogi eljárások tér-lönösen vonatkozik ez a politikai célkeresztbe állított nyerése mind-mind azt mutatják, vége felé közeledik ajogrendszerre. A közbeszéd elfed és eltakar minden ra- hagyományos és évszázadokig bevett jogi rendszercionalizálható kérdést és társadalmi problémát, a sze- története, s régen megrendültek a magát római jogigénység és a gyermekéhezés tragédiáit éppúgy, mint az alapokra helyező jogi gondolkodás pillérei. A kihívás aoktatás és az egészségügy kataklizmáit, avagy a köz- digitális világ felől érkezett, így a digitális társadalomigazgatás reális állapotát. Elfedi – nem véletlenül – a gyors felépülése számos jogi megoldást már megszüle-modernizáció paradigmáit is, már magát a társadalom- tése pillanatában annulált. Jó példa erre a magyar eljá-ról való gondolkodást is leszakította a modern társa- rásjog komplex reformjának – itt ki nem fejthető – tör-dalmakat leíró elméleti keretekről. ténete, amelynek nem egy kiindulópontja már akkor korszerűtlen volt, amikor felvetődött.2 Pedig a világ, és a karaván halad. Egy komplex és többhálózatban együtt mozgó társadalmi rendszer együt- Mi ez a titokzatos digitális – információs – társada-tesnek – az autarkiára törekvő nacionalista forgató- lom? Több jogász számára a számítógép még mindigkönyvek ellenére – közös problémái, közös kérdései, és azonos a modern és kezelhető írógéppel, esetleg a jog-közös megoldásai vannak. Mivel a tapasztalatok szerint szabályok gyors keresésével, a manuális munka egy-a társadalmi valóságot csak ideig-óráig lehet letagadni, szerűsödésével. Nem sejtik, vezetői engedély nélkül– aztán az kegyetlenül visszavág – az egzakt gondolko- vezetnek egy szupergyors és legmodernebb techniká-dás és valósághű tudás segítsége nélkül, lefegyverezve val felszerelt autót, úgy közlekednek az autósztrádán,köszönhet ránk a számadás korszaka. Írásunk kísérlet hogy erre nincs jogosítványuk. A digitális társadalomarra, hogy egy-két ponton felfejtsük a jogi életben zajló ugyanis jelenleg sem a számítógépek minél nagyobbnyílt folyamatokat, és felkeltsük az igényt egy másik tömegű fizikai jelenlétével azonos, de nem is az egyremegközelítési paradigma iránt. Nem túlzás abból kiin- bonyolultabb szoftverek alkalmazásával, hanem a vi-dulni, egy új korszak, a digitális társadalom hajnalán lág elsajátításának és birtokbavételének új módjával,állunk, ámbár ez talán már közhely. 1 egy soha nem látott új gondolkodási stílussal, a valóság felépítésének és megalkotásának előzmények nélküli le-1. A digitális társadalom: hajnalodik? hetőségével. esetleg délelőtt van? Nem véletlenül választottuk ki a fenti elemeket a digi- A jogrendszer és a jogászok élete óhatatlanul egybe- tális társadalom jellemzőit leíró elméletek katalógusá-fonódik a társadalom nagy rendszereivel. A jogi szabá- ból. Természetesen – kiválasztásunktól függetlenül – igazat kell adnunk azoknak, akik a digitális korszakot 1  Az írás egy hosszabb előadássorozat tapasztalatainak összefoglalója az internet avagy a hálózatok új világának látják, deis lehetne. Az előadásokat – szerencsére – nem a szerző tartotta, hanem nem tévesek azok a felfogások sem, amelyek a digitálisaz általa gondozott, és a Kúria Elnöke által 2017 tavaszán – őszén szer-vezett Tudósklub meghívott vendégei. Az előadások mellett számos 2  Minden kritika és rébusz nélkül, amikor másodpercenként több tíze-szakirodalmi, és konferencia anyaga állt rendelkezésünkre, ezekre a zernyi pénzügyi tranzakció (szerződés) megy végbe a világ informatikaiszövegben konkrétan kitérünk. Köszönet a Tudósklub előadóinak, név alapon szervezett pénzügyi piacain, az ebből eredő jogviták kezelésénekszerint dr. Balogh Zsoltnak, Vas Rékának (Corvinus Egyetem) dr. Zödi még a rövidített határideje is (30 nap, 60 nap stb.) anakronisztikusnakZsoltnak, Ságvári Bencének (MTA), Kiss Józsefnek (Belügyminisztérium), hat. Hát még a perfelvételi szakasz és érdemi tárgyalás hónapokra kiter-Vanczák Józsefnek (Microsec), dr. Péterfalvy Attillának (NAIH) dr. Pataki jedő – esetleg ítélkezési szünettel kombinált – külön szakaszba rende-Árpádnak (Kúria), dr. Szabó Imrének (LÜ). zett időtartama./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 1

világot azonosítják a praktikus és célszerű technikai gitimmé. Tapasztalatainkat általánosítva, a jog feladataeszközök elterjedésével. Elfogadott és közmegegyezés- a magatartás szabályok kidolgozása helyett a folyamat-re törő fogalom hiányában az új társadalmi rend egy- szabályok megalkotása lesz. E feladat ellátása nem nél-egy funkcióját, elemét, esetleg hatását emelik ki, lényeg külözi a magatartási helyzetek normatív kitöltésétaz a tudás-központúság vagy az információs gazdaság.3 sem, de a dominancia minden bizonnyal áttolódik aJogi szempontból közeledve, elsősorban a klasszikus rendszer és hálózatszabályozás területére.jogi szabályozás tárgyát, az emberi együttműködés át-alakulását kell kicsit bővebben elemeznünk. Látható tendenciák jelentkeznek a jogi szabályozás más területein is. Az oly sokáig jogi éllovasnak számító, A római jog óta a jogi norma elsődleges vonatkoztatá- és az Európai Unió jogalkotása által sokszorosan prefe-si pontja az emberi magatartás. Az emberi magatartás rált fogyasztóvédelem átalakulása megkezdődött. Azfogalmi terjedelme tág, ide tartozik az interperszonális autóipari gyártás napjainkban is lehetővé teszi, hogy akapcsolatrendszer (szerződések) éppúgy, mint az em- fogyasztói panaszok – technikai kifogások, vezérlőberi kommunikáció módja és terjedelme (személyiség- szoftverek hibái – a világháló visszajelzésén keresztülvédelem és a média joga). A digitális társadalom azon- közvetlenül a gyártósoron – felmerülésük után szinteban kikapcsolja a személyes (face to face) érintkezést azonnal – korrekciós változásokat indítsanak el.5 Mi-és információ-forgalmat, mert egyfelől nincs rá szüksé- közben tanulmányok és konferenciák sokasága foglal-ge (IoT alapú kapcsolatok), másfelől maga az informáci- kozik a fogyasztó által indított perek joghatóságával,ós hálózatba belépő ember kommunikációja deperszo- maga a peres eljárások alapkonfliktusa veszti el jelen-nifikálódik (facebook). tőségét. Természetesen e tendencia nem írja felül az in- ternetes áruházak és web árusítások szavatossági vagy Az IoT alapú kapcsolat elnevezés rövidítése a „dolgok jótállási rendszerét, ám a bemutatott jelenség ahhoz azinternete” (angol) kifejezésnek. Az új alkalmazás meg- „új jog” területhez tartozik, amelyet az utóbbi évek pia-értéséhez először képzeljünk el egy szolgáltatót, ahol a ci átalakulása épített ki.mérőóra leolvasás havonta a fogyasztóra van bízva,majd éves időközönként a szolgáltató maga végez ellen­ Az átalakulás drámaibb a digitális társadalom és a jogőrző leolvasást. Természetesen a fogyasztó ilyen is, és más érintkezési területein, így az adatrendszerek ésolyan is, azaz korrekt is, meg nem is, kicsit másként ol- adatbázisok használata, valamint az új gondolkodási- ésvassa be a havi mérőóra állást, ne adj’ Isten, mágnessel jogi fogalomrendszer előretörésének vonalán. A Big Datavagy e féle anyaggal befolyásolja a mérő működését. (BD) korszakát a jogirodalom jókor észlelte, jelentősEkkor hatósági, bírósági eljárás stb. várható, időt, meg- elemzéseket találunk a hazai szakmai publikációk kö-számlálatlan pénzt, energiát fordítva szakértőre, bíró- zött is.6 Tegyük világossá, olyan adathalmazok és adat-ra, végrehajtóra. Az IoT lényege a személyes leolvasás rendszerek jöttek létre és alakultak ki, melyek a világhá-kiiktatása, az internetet alkotó dolgok (eszközök) egy- lózat „normál” működésének eredményei, létrehozásu-más közötti kommunikációja. Így évente egyszer – de kat senki nem akarta, éppen ezért mindenki részt vettbe lehet állítani 12 alkalomra is a rendszert – egy egy- – és részt vesz – benne. Túllépve az adatok védelménekszerű rádiókapcsolatos internet (WIFI szerű) kereté- kérdésein, mind a politikában, mind reklámpiacon kiala-ben meg lehet állapítani a fogyasztott értéket, és a kult a végtelen befolyásolás és manipulálás lehetősége.rendszer védi a mérőórát minden fizikai és egyéb külső Erre utalnak világszerte az utóbbi idők politikai válasz-hatástól.4 Lesznek kísérletek a mérés befolyásolására, tásainak tapasztalatai, a választások elemzései, az üzletide ezek nem a mágnes, a kalapács, a csavarhúzó által – és politikai – modellek leírásai.7 A BD korszakban a gé-történnek, hanem hackerek, informatikusok, szoftver­ pek és szoftverek személyre szabott magatartásprog-írók járnak majd minden bizonnyal az élen. Viszont a nosztikát képesek előállítani, ezek segítségével nagykorrekt fogyasztás – ami azért ma is az esetek többsé- pontosságú viselkedési szimulációt tervezve meg. A jogige – nem a fogyasztó és a szolgáltató viszonyában, ha- életre nézve a BD korszaka tény, és lehetőség, mivel anem a technikai folyamatok szabályozásában válik le- szabályok és döntések végtelen halmaza adottság, az adottság hasznosítása pedig a jogrendszer (és igazság- 3  Számos elméleti megközelítés született e kérdéskörben. A legfonto- szolgáltatás) új korszaka felé vezethet.sabbak, rangsorolás nélkül, a következők: BALOGH Gábor (szerk.) Az in-formációs társadalom dimenziói. Budapest, Gondolat – Infonia, 2006.; A digitális társadalom gondolkodása a valóság feldol-CASTELLS Manuel: Az információ és kora. Gazdaság, társdalom és kultúra gozásának és értelmezésének, a szellemi (tudás) intéz-I–III. Budapest, Gondolat – Infonia, 2007.; MATTELART Armand: Az in-formációs társadalom története. Budapest, Gondolat – Infonia, 2004.; 5  A rendszer működését kiválóan mutatja be Váncza József és munka-STEHR, Nico: A modern társadalmak törékenysége. Budapest, Gondolat – társainak több tanulmánya. KARDOS, Csaba  és  KOVÁCS, And-Infonia, 2007.; FORD, Martin: A robotok kora. Budapest, HVG Könyvek. rás és VÁNCZA, József (2017) Decomposition approach to optimal featu-2017.; Z.KARVALICS László: Bevezetés az információtörténelembe. Buda- re-based assembly planning. CIRP ANNALS-MANUFACTURING TECHNO-pest, Gondolat – Infonia, 2004. BALÁZS Géza – BÓDI Zoltán: Az internet- LOGY, 66 (1). pp. 417-420. ISSN 0007-8506 10.1016/j.cirp.2017.04.002korszak kommunikációja. Budapest, Gondolat – Infonia, 2005.; CHATFI-ELD Tom: Hogyan boldoguljunk a digitális korban? Budapest, HVG Köny- 6  ZÖDI Zsolt: Jogi adatbázisok és jogi forráskutatás. Gépek a jogban. Dok-vek. 2013.; BARABÁSI Albert – László: Behálózva. A hálózatok új tudomá- tori értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Állam és Jogtudományi Kar, Dok-nya. Budapest, Libri, 2003. tori Iskola. Pécs, 2011. TÓTH András (szerk.) Technológiai jog. Új globális technológiák jogi kihívásai. Károli Gáspár Református Egyetem Állam és 4  A technológiai rendszer részletes leírását adja DÉNES Zoltán: Elter- Jogtudományi Kar. Budapest, 2016. ZÖDI Zsolt: Jog és jogtudomány a Bigjedés előtt az IoT megoldások. Világgazdaság. 2018. 02. 08. https://www. Data korában. Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozásivg.hu/vallalatok/elterjedes-elott-az-iot-megoldasok-2-784105/, Töme- kérdései c. 116979 sz. OTKA kutatás keretében készült tanulmány.gesen jelennek meg az IoT megoldások. A Microsoft Magyarország közle-ménye. Jövő Gyára. 2018. 02. 01. http://www.jovogyara.hu/tomege- 7  RÉV István: A politika vége. Darwintól Trumpig. Magyar Narancs.sen-jelenhetnek-meg-az-iot-megoldasok.html. 2016. 50. sz.| 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

mények felépítésének a korábbiakhoz nem mérhető vál- A BD korszaka bebizonyítja, ám lehet már múlt időttozását hozta (hozza) magával. A digitális üzenetek új kell használnunk, hogy a jogalkotás és a joggyakorlatnyelvteremtése csak a felszín, ennél sokkal elementári- hagyományos eszközei használhatatlanok. Egy majd-sabb folyamatok zajlanak a mélyben. A kognitív informá- nem végtelen adathalmazt, ami a normatív szabályok,ció feldolgozása és megtanulása (röviden magolás) he- bírói döntések, vélemények, állásfoglalások, európailyét átvette a feldolgozott, már sémába rendezett tudás, és nemzetközi jogi kapcsolatok rendszeréből áll összea problémák meghatározását és megoldási javaslatait – akár egyetlen egy jogesetnél is – nem lehet „papír ala-pedig a számítógépes alternatívák rendszere. Nemzedé- pon”, kézzel írt jegyzetfüzetekkel és keresési módsze-ki konfliktusok, iskolai funkciózavarok keletkeztek ab- rekkel feldolgozni. Csakis a számítógépes szövegelem-ból, hogy az oktatásért felelős vezetők nem értették meg zések, fogalmi háló felderítések, kapcsolódási pontokaz új korszakot. Számunkra itt és most természetesen az és döntési standardok gépi vizsgálata vezet eredmény-a kérdés, vajon az új gondolkodási mód – amely óhatatla- re. Különben az egymásnak egyébként könnyen ellent-nul betör a jogszolgáltatás, a jogalkotás és a jogtudomá- mondó megoldások – nem figyelve, mert nem lehet, aznyok területére – milyen lenyomatot hagy a több évszá- apró tényállás eltérésekre – félreviszik a jogalkotást észados jogrendszerekben, mennyire alakítja át, avagy jogszolgáltatást, irreális és sohasem volt joggyakorla-mennyire zilálja szét mindazt a jogi szokást és gondolko- tot erőltetve rá a felekre.9dást, melyet eddig természetesnek, netán az alkotmá-nyosság próbakövének tekintettünk. A BD korszak következményeinek csírái megjelentek jogi életünk és gondolkodásunk rendszerében. Szöveg-2. A jogrendszer zavarai és megújulása elemző szoftverek, számítógépes jogszabályanalitika, egy digitális társadalomban különböző keresési programok segítik az ítélkezés, avagy a jogalkotás munkáját. Mindez azonban – a digi- Nem csak írásunk címe, de a hozzá fűzött bevezető is tális társadalom felől nézve – elégtelen, mert egyedi éssokat akar – talán meggondolatlanul – markolni. Nem le- elszigetelt, nem a standard jogalkotási és jogalkalma-het egy rövid írásban minden területet és minden fejlő- zási igényekhez igazodik. Továbbá statikus, és nem di-dési elemet számba venni, sőt a tendenciákat előre látni namikus, mert nem ad segítséget a bíró számára leg-és láttatni is botorság. Mégis meg kell és meg lehet raj- fontosabbhoz, a döntéshez. A szükséges előrelépés te-zolni azokat a főbb erővonalakat, amelyek itt és most hát az adatrendszerek immanens logikájához tartozó,meghatározzák az átalakulás irányát, avagy itt és most és a jogesethez alkalmazható, döntési opciókat tartal-kívánatossá tesznek bizonyos változásokat. Gondolatkí- mazó dinamikus rendszerek kialakítása.sérletünk természetesen nem zárja ki mások eltérő vagymég jobban árnyalt véleményét, hiszen maga a témakör Az igények kielégítésére van megoldás. Több is. Azis – miként a BD korszakának lehetősége – végtelen. egyik a jogász (és bölcsész) szemeknek és füleknek ide- genül hangzó – lehet elborzasztó – genetikus algorit- Talán a jog fogalomrendszerében, nyelvezetében vég- mus. Olyan döntést támogató rendszerről van szó,bemenő változások tűnnek fel először. Megnézve az amely az evolúcióban megfigyelhető szelekciós folya-utóbbi jogalkotási termékeket egyre inkább előretör matok mintájára elvégzi a döntések optimalizációjánakegy eddig soha nem beszélt nyelvezet, az informatika feladatait. 1960-tól tartanak a kutatások, napjainkrafogalomrendszer. Legfeltűnőbb használata az ügyfél és már genetikus programozásról beszélhetünk. A mér-a bíróságok (hatóságok) közötti elektronikus kapcso- nöki tudományokban széles alkalmazási területen,lattartás (maga az elnevezés inkorrekt és félrevezető) akár véletlen populációk esetében is sikeres.10 Az opti-szabályaiban, ám rutinszerűvé vált az okiratok, a cégel- mális eredmény – a döntési alternatíva – esetükben isjárás, az elektronikus aláírások jogszabályaiban. A jog- modellizálható egy adott erőforrásrendszer felhaszná-szabály beépítette „inkorporálta” az informatikai szó- lásával, egy nem véletlenszerűen, hanem különböző pa-használatot, ezzel a jogon belüli meghatározások több raméterek mentén (megadott jogszabályhelyekre vo-évszázados hagyományát – a jogi fogalomalkotás im- natkozó bírói döntések, tanácselnöki vélemények, ko-manens logikai rendjét – rúgta fel. Nem pusztán szakí-tott vele, hanem axiómáit a jogon kívüli területre tele- mányok tükrében. Magyar Tudomány, 2006/4. 419. o. DR. VINNAI Edina:pítette, kockáztatva, hogy egy technikai váltás vagy Nyelvhasználat a jogi eljárásban. Doktori értekezés. Miskolci Egyetem Ál-egy folyamatváltozás (egy új biztonsági definíció pl.) lam és Jogtudományi kar, Deák Ferenc Doktori Iskola. Miskolc. 2011.eleve joggá alakítsa a számítástechnikai gondolkodás- SZABÓ Miklós és VARGA Csaba (szerk.): Jog és Nyelv. Libri, Budapest,hoz tartozó tudáselemet. Nagy kérdés a jövőre nézve, a 2000. VINNAI Edina: Jog és Nyelv határán. A jogi nyelvhasználat nemzet-jog működésének biztonságát adó fogalmi konstansok közi és hazai kutatása. Gondolat Kiadó, Budapest, 2018.milyen mértékben cserélődnek le a digitális informati-kai gondolkodáshoz tartozó panelekre, milyen konzisz- 9  Jó példája mindennek a nagy kódexalkotást követő „salátatörvé-tencia problémákat okoz majd e külső panelek tömeges nyek” szabályozási tartalma, majd az ezt követő újabb és újabb korrek-megjelenése.8 ció. Mert manuálisan és papíralapú gondolkodással nem lehet még észre sem venni az egyre bonyolultabb összefüggéseket a jogi szabályozási 8  Erre a problémára Kiss József hívta fel a figyelmet a Pp. kodifikáció- termékek között. Ez történt mind a Pp., mind a Kp. esetében, ahol csak ahoz kapcsolódó elektronikus kapcsolattartás szabályozásakor. Bővebb hatályba lépés után derült ki, hogy bizonyos szabályozási inkonziszten-szakirodalmi háttér: SZABÓ Miklós: A nyelvtudomány a társadalomtudo- ciák megoldatlanok. 10  A széles szakirodalomból kiemelhető L. J. FOGEL, A. J. OWENS, and M. J. WHALS. Artificial Intelligence through Simulated Evolution. Wiley, 1966, RECHENBERG I.. Evolutionsstrategie: Optimierung Technischer Sys- teme nach Prinzipien der Biologische Evolution. Fromman-Holzboog, Stuttgart, 1973. BÄCK Thomas. Evolutionary algorithms in theory and practice. Oxford, University Press, New York, 1996. BORGULYA István: Evolúciós algoritmusok, Dialóg Campus Kiadó, Pécs, 2004/2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 3

rábbi tényállások, jogesetek stb.) összeállított populá- rarchikus rendszere idegen ezzel, és idegen a számítógé-ció esetében pedig sikere garantálható. Alkalmazásá- pes rendszerek által megkövetelt működési elvtől is.hoz át kell állnia a felhasználói gondolkodásnak, mivel Nemcsak a kettős könyvelés (papír és informatikai)az algoritmus a megoldás felől közelít a problémához, tarthatatlansága és növekvő szervezeten belüli konflik-így a minimálisan elvárható előfeltétel a probléma tusai, hanem a probléma megoldásának helyére – az el-centrikus jogalkalmazói (jogalkotói) tudás. Szemben a sőfokú bíróságra – koncentráló folyamatszervezés isbürokratikus, szervezetcentrikus elvárásokból kiol- aláássa a felsőbb szint több tudás axiómát. Mivel nem au-vasható jogesetmegoldással. tomatikus algoritmusokról van szó, ahol a bírói döntés szerepe kiiktatható, ezért nem szűnik meg a döntésho- A digitális világ által elindított erózió másik nagy te- zás személyi tudása, legfeljebb kiegészül a team munkarülete a jogalkalmazás szervezete. Korábban tudtuk, (az informatikussal, döntéselőkészítő adminisztrátor-főleg munka és iparszociológiai vizsgálatokból, ha a ral) szervezésének képességével. Hozzátesszük, és érte-számítógépes szervezési rendszer belép a termelési fo- ni kell a kezelt programok működéséhez.lyamatba, akkor átrendeződnek a munkaszervezet ha-talmi struktúrái.11 Nemcsak azzal, hogy az informati- E ponton érkeztünk el az egyik legnehezebb és legsú-kus (a rendszergazda) nélkülözhetetlenné válik, és ál-lásfoglalása megelőzi a vezetés döntését, hanem azzal lyosabb kérdéshez, az oktatás és a képzés szerepéhez.is, hogy a szervezeti kontrol személyes és bürokratikusjellege háttérbe szorul, átadja a helyét a számítógépes Egy átalakuló tudásrendszer átalakuló oktatási és szo-rendszer – nem kevésbé kemény –, ám kiszámítható ésracionalizálható logikájának. A szervezeten belüli al- cializációs pályát igényel, de félünk attól, e nyilvánvalókuk, a különböző érdekek megjelenésének és képvise-letének hagyományos útjai átalakulnak, vagy meg- következtetés csak számunkra – és a fenti sorokkalszűnnek. A szervezeti modernizáció sokszínű folyamat, meggyőzött olvasók számára – evidens. A jogi képzésekegy biztos, a folyamatszervezés technikai támogatott- – akár a jogi egyetemi alapképzések, akár a posztgra-sága megköveteli a szervezet nyitottságát. duális képzések, akár a szakmai továbbképzések – vál- A digitális társadalom hatását az igazságszolgáltatásszervezetére ma még megjósolni sem tudjuk, legfeljebb tozásai és váltásai nem az innováció, hanem a konzer-más területek munkaszervezeteinek történetéből meg-sejthetjük a jövőt. Annyi biztos, a szervezeti moderni- vatív, elavul tudáscsomagokat átadni sem képes intéz-zációnak végbe kell mennie, mert a digitális társadalomkihívásaira adott válasz ezt kikényszeríti. A munka- ményes és oktatási rendje felé fordultak. Lejárt szava-szervezetek története természetesen a modernizáció- tosságú és korszerűtlen – soha át nem gondolt – peda-val szembeni ellenállásról is szól, hiszen a szervezeten gógia, a bürokratikus szervezeten belüli siker mellettbelüli különböző érdekcsoportok platform vesztésenem váltja ki e csoportoknak a változásokhoz való jóin- másra nem használható képességalakítás, elévült szak-dulatú hozzáállását. A géprombolástól a szervezetenbelüli hekkelésekig ívelő technikaellenesség mögött mai infrastruktúra jellemzi nagy tömegben a nagy tö-szociológiai folyamatok rejlenek, a szervezet átalakulá- megeket mozgató felsőoktatást és környékét. Az csaksából eredő vezetői hatalomvesztés, és a szervezeti egy szindróma, hogy az ország vezető egyeteménekerőforrások feletti kontrol átrendeződése. 12 szemináriumán kréta hiányában nem lehet szemléltet- Az általunk látható folyamatok közül minden bizon�- ni, de sokkal nagyobb baj, hogy a gondolkodásmód aznyal kiemelkedik a horizontális kooperáció igénye. A tu-dás és erőforráselosztás jelenlegi bürokratikusan hie- elmúlt ötven év alatt mit sem változott. Beszámolók biztosan leírták, hogy az elmúlt évtized fejlődési csúcsa 11  Klasszikus munkának számít ma már PIORE, M. J. – SABEL, Ch. T.: egy vidéki jogi kar európai szintű és piaci monopóliu-The Industrial Divide. Basic Books, New York, 1984., Az empirikus kutatá- mot biztosító számítástechnikai és informatikai inté-sokból: AICHHOLZER, George – SCHIENSTOCK, Gerd (Hg.): Arbeitsbezie-hungen im technischen Wandel. Neue Konflikten und Konsensstrukturen. zetének szétverése volt, s ezzel az egyetlen hazai kuta-Edition Sigma, Berlin, 1989. tási bázis megsemmisítése. 12  A kérdéskört dolgozta fel MAKÓ Csaba: A társadalmi viszonyok erőte-re: a munkafolyamat. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985. A A digitális társadalom a jogászok számára szintén az„fehér galléros” munkakörökre nézve: BAETHGE, Martin – OBERBECK, oktatásnál kezdődik, de javaslatainkkal nem bombáz-Herbert: Zukunft der Angestellten. Neue Technologien und Beruflichen Per- zuk az olvasót, mert célunk a társadalmi kihívás komp-spektiven in Büro und Verwaltung. Campus Verlag, Frankfurt am Main /New York, 1986. EHLERT, Wiking: Staatstechnologie. Möglichkeiten und lex és elementáris jellegének bemutatása. Nem jutottGrenzen der ADV in der staatlichen Verwaltung. Wurf Verlag, Münster, 1986. minden problémára idő és tér, sok kérdést nem tudtunk kifejteni, így lehet, komoly hiányérzetet hagytunk az olvasóban. Tézisünk – úgy gondoljuk – megerősítést nyert, a napi közéletet uraló narratívák hátterében ko- moly és mély változások zajlanak, érdemes ezekkel fog- lalkozni. Nem elemeztük a digitális társadalom mak- ro-társadalmi kontextusát sem, ezt majd más, máshol megteszi. Valószínű, naivak vagyunk, amikor azt gon- doljuk, a társadalom szegmenseiben lehetséges korsze- rű és modern, a kor szellemével ellentétes gondolkodás. A másik út választása, a kézfeltétel és a megadás azon- ban sohasem volt a műfajunk.| 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

A BESZÁMÍTÁS ÚJ PERJOGI FOGALMA1Völcsey Balázsbírósági titkár (Fővárosi Törvényszék)1. Bevezetés dicata kizárta a beszámított ellenkövetelés ismételt pe- resítését. Ha azonban a kereset elutasítására nem az A 2018. január 1. napján hatályba lépő a polgári per- előterjesztett beszámítási kifogás miatt került sor, úgyrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a további- az ítélet anyagi jogereje nem gátolta azt, hogy az alpe-akban: Pp.) számos koncepcionális dogmatikai válto- res igényét peres úton érvényesítse.5zást eredményezett, amelyek a Pp. talaján álló, a jövő-ben kialakuló ítélkezési gyakorlatot is nagymértékben Ezzel kapcsolatban kiemelendő, ha a bíróság a beszá-befolyásolhatják. Ezen változások közül is kiemelendő- mítási kifogásnak az ellenkövetelés fenn nem állása mi-ek a beszámítást érintő rendelkezések, az új perjogi kó- att, vagy bírói úton történő érvényesíthetőségének ki-dex következtében ugyanis a beszámításról az eljárás- zártsága miatt nem adott helyt, úgy az ellenkövetelésrejogban eddig kijegecesedett elvek újragondolandóak, már nem terjed ki az anyagi jogerő, hiszen a Pp. 229. §esetlegesen megváltoztatandóak. 1 (3) bekezdése egyértelműen „beszámított ellenkövete- lést” kíván meg. Ellenkező következtetés ahhoz vezet- Tanulmányomban a beszámítás eljárásjogi sajátossá- ne, hogy egy, a régi Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontjagait kívánom elemezni, figyelemmel az anyagi jogi (pol- alapján nem érvényesíthető követelésre is kiterjednegári jogi) jellegzetességeire is. A beszámítás eljárásjogi az anyagi jogerő.6 A Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontjábansajátosságait az alábbi három kérdés segítségével lehet írt esetben pedig az érvényesíteni kívánt jog (igény) ela leginkább megragadni, így az általános anyagi jogi és sem juthatna a perjogi szabályok alapján az ítéletig, hi-eljárásjogi áttekintést követően ezen kérdéseket és a szen vagy a keresetlevelet kellett volna a bíróságnaklehetséges válaszokat vizsgálom. idézés kibocsátása nélkül elutasítania, vagy a perindí- tás hatályának beálltát követően [Pp. 128. §] a per meg- – Kell-e illetéket leróni a beszámítást tartalmazó irat szüntetésének kellett volna megtörténnie [Pp. 157. § a)előterjesztése során? pont]. Az esetben, ha a bíróság egy bírói úton nem érvé- nyesíthető követelés tárgyában mégis ítéletet hozna, – A beszámításról az ítélet rendelkező részében vagy ahhoz „tényleges” anyagi jogerő nem, csak ún. látszat-az indokolásában kell határozni? jogerő fűződne. Ezeket Farkas József nem létező, non existens ítéletnek nevezi (sententia nulla).7 – Előterjeszthető-e feltételesen a beszámítás? A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tör-2. Beszámítás régi Pp.2-ben vény (Pp.) 360. § (1) bekezdése az anyagi jogerőhatás objektív oldalát akként definiálja, hogy a keresettel és A régi Pp. 229. § (3) bekezdése alapján az ítélet anyagi az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben elbí-jogereje kiterjed – a beszámítás erejéig – az ítéletben rált beszámítással érvényesített jog tárgyában hozottbeszámított ellenkövetelésre is. Figyelemmel arra, ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapbólhogy mind a jogirodalom3, mind a joggyakorlat4 egysé- származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ide-ges álláspontja szerint a beszámításról az ítélet indoko- értve azok jogutódait is – egymás ellen új keresetet in-lásában kell számot adnia a bíróságnak, így a régi Pp. díthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egy-229. § (3) bekezdéséből levezethető volt azon értelme- mással szemben egyébként vitássá tehessék. A Pp.zés, hogy a res iudicata tárgyi terjedelme – beszámítás emellett nem tartja fenn a régi Pp. 229. § (3) bekezdésé-esetén – kiterjed az ítélet indokolására is. Ez a megálla- ben foglaltakat.pítás akként értelmezendő, ha a bíróság az alperes be-számítási kifogásának helyt adott, ez esetben a res iu- Látható, hogy a régi Pp. 229. § (3) bekezdése pusztán az ítéletben beszámított ellenkövetelés esetén szabá- 1 A szerző ezúton mond köszönetet dr. Parlagi Mátyásnak a Fővárosi lyozta az anyagi jogerő biztosítását, addig a Pp. 360. §Törvényszék Polgári Kollégium vezetőhelyettesének az észrevételeiért (1) bekezdése már az érdemben elbírált beszámítás kap-és javaslataiért. A tanulmányban megfogalmazott véleményért a szak-mai felelősség a szerzőt terheli 5 Novák István: A részleges jogerő a polgári peres eljárásban. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1961. 32. 2 A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 3 Kiss Daisy: A polgári per titkai – Kérdések és válaszok a Polgári per- 6 Farkas József: A jogerő a magyar polgári peres eljárásban. Budapest,rendtartás Általános Részéből, második (átdolgozott) kiadás, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976. 76.HVG-ORAC Kiadó, 2009. 442. 4 3/2000. PJE 7 Farkas: i. m. 124./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 5

csán is megfogalmazza a res iudicata hatás érvényesü- a beszámítás a magánjog önálló fogalma, nem eljárásjo-lését. gi jogintézmény. Így a beszámítási kifogás előterjeszté- séhez nem kapcsolódnak a perindítás joghatásai, nem Ennek a változtatásnak komoly jelentősége van, eredményez perfüggőséget, nem eszköze az eljárásugyanis érzékelteti azt, hogy a 2018. január 1. napján megindításának.13 Ugyanakkor a régi Pp. 213. § (2) be-hatályba lépett perjogi kódex a beszámítást önálló eljá- kezdésében megjelent a „beszámítási kifogás” termino-rásjogi intézménynek tekinti.8 lógia, hiszen itt a beszámítás eljárásjogi érvényesítésé- nek módja a lényeges. Annak érdekében, hogy a fenti módosítás jelentősége,és az anyagi jogerő tárgyi terjedelmére gyakorolt hatá- A régi Ptk. 296. § (1) bekezdése értelmében a kötele-sa egyértelmű legyen, indokolt megvizsgálni a beszá- zett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejártmítás természetét és az eljárásjogi szabályozását. követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogo- sulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyi-3. Anyagi jogi áttekintés latkozattal tartozásába beszámíthatja. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény A magánjogi kódex tehát a beszámítást egy címzett,(régi Ptk.) 296–297. §-a a beszámítást önálló jogintéz- egyoldalú jognyilatkozatnak tekintette, amelyet a köte-ményként ismerte. Hangsúlyozandó, hogy a régi Ptk. lezett akár peren kívül, akár bírósági eljárás soránhatálya alatt a beszámítás nem egyezett meg a teljesí- (azaz peres eljárás keretében is) előterjeszthetett. A bí-téssel, illetve annak egy különös formájával, ugyanis a rói gyakorlat is a kötelem megszüntetése egy különle-régi Ptk. XXIV. fejezete a „A teljesítés és a beszámítás” ges eseteként tekintett rá, ugyanis: „A beszámítás a kö-címet viselte, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a beszá- telezett olyan, a jogosulthoz intézett nyilatkozata,mítás és a teljesítés két különböző anyagi jogi jogintéz- amellyel bejelenti, hogy a maga kötelezettségét nemmény (BDT 2003.806.; BDT 2003.796.). (A beszámítást teljesíti, viszont a jogosult vele szemben fennálló, azo-a kötelem megszűnése egyik eseteként értelmezte a nos értékű, egynemű és lejárt tartozását nem követeli.jog­irodalom.9) A joggyakorlat is ezt alkalmazta, így pél- A beszámítás a teljesítés hatályával megszünteti a kö-dául a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának telezettel szemben fennálló követelést” (BH 2015.281.).1/2008. (V. 19.) PK véleménye a PK 10. számú állásfog-lalás meghaladottá nyilvánításáról és a közös tulajdon Perjogi kérdéseket elemzett a GKT 1/1973. sz. állás-megszüntetésének egyes kérdéseiről III. pontjának in- foglalás is, amely szerint a viszontkereset és a beszámí-dokolásában a beszámítást a kötelem megszüntetése tás nem azonos fogalmak, a beszámítás a polgári anya-egyik módjának tartotta.10 gi jog intézménye, ezzel szemben a viszontkereset a polgári perjoghoz tartozik. A beszámítás (mint anyagi Ismeretes olyan álláspont is, amely szerint a beszá- jogi jogintézmény) eljárásjogilag kifogásként, beszámí-mítás „két egymással szemben álló kölcsönös követelés tási kifogásként jelenhet meg, de ettől a beszámításmegszüntetése azzal, hogy az egyiket a másikkal és vi- nem veszíti el anyagi jogi jellegét, pusztán a kifogás azszont kiegyenlítettnek tekintjük.”11 Ennek indoka, hogy a forma, amely révén perjogilag értelmezhetővé válik.a beszámított ellenkövetelés valójában kioltja az egyéb-ként jogalappal bíró alanyi jogot.12 Megjegyzendő, hogy Azaz a beszámítás egy kétarcú jogintézmény, anyagimár a régi Ptk. hatálya alatt is született olyan eseti dön- jogi feltételeire és következményeire a régi Ptk.-t, mígtés, amely teljesítésnek minősítette a beszámítást [BH eljárásjogi vonatkozásaira (kifogásként történő előter-2002.407.; A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának jesztése) a régi Pp.-t kellett alkalmazni. A beszámítás-1/2011. (VI. 15.) PK véleménye a fedezetelvonó szerző- nak a következménye pedig, hogy annak erejéig a köte-dés egyes jogalkalmazási kérdéseiről 5. pontjának in- lezettségek megszűnnek (éppen ezért is tekintették adokolása.] kötelem megszűnése egyik esetének a beszámítást) a kölcsönös beszámíthatóság állapotának kialakulására Lényeges továbbá, hogy a Ptk. egyértelműen „beszá- visszaható hatállyal. A követelések csak annyibanmítás” terminológiával jelölte a jogintézményt, ennek szűnnek meg, amennyiben azok fedik egymást.14megfelelően egészen 2000. január 1. napjáig a régi Pp. a229. § (3) bekezdésében csak a „beszámítás” terminus Lényeges, hogy a régi Ptk. nem tartalmazott arra vo-technicust használta, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy natkozó rendelkezést, miszerint a feltételhez között beszámítás hatálytalan lett volna, ebből pedig osztható 8 Zsitva Ágnes: Perfelvételi szak. In: Wopera Zsuzsa (szerk.): A polgári az az álláspont, mely azt sem zárta ki, hogy a per soránperrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata, Budapest, feltételhez kötötten terjessze elő az arra hivatkozó fél aWolters Kluwer, 2017. 315. beszámítási kifogást.15 9 Harmathy Attila: A teljesítés és a beszámítás. In: Gellért György A fentebb írtak a régi Ptk. hatálya alatt fogalmazód-(szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. Budapest, KJK Kiadó, tak meg, ezzel szemben a Polgári Törvénykönyvről szó-1992. 711. ló 2013. évi V. törvény (Ptk.) egyértelműen a teljesítés egy speciális eseteként tekint a beszámításra, hiszen a 10 Az ingatlan közös tulajdona megszüntetésének egyes kérdéseirőlszóló 1/2017. (IX. 11.) PK vélemény ugyanakkor már nem foglalkozik a 13 Éless Tamás: Perbeli beszámítási kifogás? Gondolatok a beszámítás-beszámítás kérdésével. ról a 3/2000 Polgári Jogegységi Határozat kapcsán. In: Kiss Daisy – Var- ga István (szerk.): Magister artis boni et aequi – Studia in honorem Né- 11 Kolosváry Bálint: Magánjog. Budapest, Studium, 1938. 188. idézi: meth János, Budapest, ELTE Eötvös, 2003. 191.Gárdos István: A beszámításra alkalmas követelések esedékessége. Polgá-ri jog 2017. évi 3. szám. 2. 14 Gárdos: i. m. 2. 15 Éless Tamás: A perbeli beszámítás lehetséges szabályozása Magyar 12 Bíró György – Lenkovics Barnabás: Magyar polgári jog – Általános Jog 2017. évi 5. szám 257.tanok., negyedik, átdolgozott kiadás, Miskolc, Novotni, 2006. 176.| 6 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

„Kötelem teljesítése” cím alatt helyezi el a beszámítás lező azon a személy vonatkozásában, akivel szemben atartalmazó X. Fejezetet. A Ptk. 6:49. § (1) bekezdése ak- követelése áll fenn.18ként rendelkezik, hogy a kötelezett pénztartozását úgyis teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló le- Így egyetérthetünk azon jogirodalmi állásponttal19,járt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatko- miszerint a beszámítás fogalmi lényege kizárja azon-zattal a pénztartozásába beszámítja. A Ptk. alatt is csak ban a feltételes beszámítás lehetőségét. A teljesítés lé-a címzett, egyoldalú jognyilatkozat (beszámítási nyi- nyege ugyanis abból fakad, hogy teljesíteni csak egylatkozat) minősül beszámításnak. fennálló követelést lehet, így a felfüggesztő feltételhez kötött beszámítás – tartalmában azt jelentené –, hogy a Ehhez hasonlóan a beszámítás nem egyenlő a vissza- kötelezett a beszámítási nyilatkozat útján történő tel-tartással sem, utóbbi viszont a kötelezett pénzkövete- jesítését egy bizonytalan jövőbeli eseménytől tennélésével nem egynemű, a vele szembeni beszámításra függővé. Ezt viszont kizárja a Ptk. 6:49. § (1) bekezdésé-nem alkalmas igények kapcsán kerülhet sor, a megala- nek azon fordulata, hogy a kötelezett pénztartozását ispozottsága esetében sem szünteti meg a kötelezett kö- teljesítheti beszámítás útján. Azaz, ha a kötelezett meg-vetelését, hanem csupán időlegesen kizárja annak ér- teszi a beszámítási nyilatkozatát az egyben a vele szem-vényesítését.16 ben fennálló pénzkövetelés elismerését is jelenti. (A bí- rói gyakorlatban fellelhető ugyanis olyan döntés, amely A beszámítás kapcsán mind anyagi jogi, mind eljárás- szerint „a beszámítás közlése – függetlenül attól, hogyjogi szempontból az egyik legfontosabb kérdés, vajon peren kívül vagy perben történik – nemcsak a követe-lehetséges-e feltételes hatállyal beszámítási nyilatko- lés megszűnésére vezet, hanem az általa érintett ös�-zatot tenni, illetve beszámítást előterjeszteni. szegű tartozás elismerését is jelenti.20) Ezzel összefüg- gésben pedig nem értelmezhető, hogy a kötelezett a be- Jelen pontban az vizsgálom, az új Ptk. alatt lehet-e számítási nyilatkozatát feltételesen tegye meg, azazanyagi jogi értelemben feltételes hatállyal beszámítási csak feltételesen ismeri el a jogosult vele szemben fenn-nyilatkozatot tenni. A kérdés eljárásjogi oldalára a 4/c. álló követelését.pontban kísérlek meg válaszolni. Mindezek hangsúlyozása azért is releváns, mert a A Ptk. 6:9. §-ának és a Ptk. 6:116. § (1) bekezdésének régi Ptk. 296. § (1) bekezdése a kötelem megszűnésiegyüttes értelmezéséből levezethető az a következte- okaként és nem a teljesítés egyik speciális esetekénttés, hogy – legalábbis anyagi jogi értelemben – lehetsé- rendezte a beszámítást.ges a feltételhez kötött beszámítást tartalmazó nyilat-kozat, ebből pedig a contrario az következik, hogy az Fentiek alapján megállapítható, hogy a beszámítás lé-nem hatálytalan. A Ptk. 6:9. §-a akként rendelkezik, nyegéből fakadóan anyagi jogi értelemben kizárt a felté-hogy a jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és telhez között beszámítási nyilatkozat. Mindebből azon-hatálytalanságára – ha e törvény eltérően nem rendel- ban nem következik ab ovo, hogy perjogilag is kizárt akezik – a szerződés általános szabályait kell megfelelő- feltételhez kötötten előterjesztett beszámítás.en alkalmazni. A szerződések általános szabályai kö-zött pedig a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése szabályozza a 4. Beszámítás a Pp.-benfelfüggesztő feltételt akként, hogy ha a felek a szerző-dés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli esemény- A Pp. – a régi Pp.-hez képest – koncepcionálisan elté-től tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekö- rő alapokra helyezi a beszámítást, egyértelműen ésvetkeztével áll be. Így a nyelvtani és a rendszertani ér- deklaráltan önálló eljárásjogi jogintézménynek tekinti,telmezésből az következhet, hogy a kötelezett felfüg- amely nemcsak abban nyilvánul meg, hogy külön per-gesztő feltételhez is kötheti (köthetné) a beszámítási felvételi iratot „szentel” a beszámításnak (vö.: beszámí-nyilatkozatának hatályát. tást tartalmazó irat), hanem a Pp. 360. § (1) bekezdése érdemben megváltoztatja ezzel összefüggésben az Vizsgálandó azonban a beszámításnak a valódi jelen- anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelmét.tése, dogmatikai tartalma. Ulpianus ezt akként fogal-mazta meg, hogy „a beszámítás a tartozások és követe- A Pp. – hasonlóan a keresethez, illetve a viszontkere-lések egymás közti kiegyenlítése, amikor a felek köl- sethez – megkülönbözteti azt a beadványt, amely azcsönösen hitelezők s egyben adósok is.”17 Lényegében anyagi jogi jogintézményt „hordozza”. Ez a beszámításugyanezt fejezi ki azon megközelítés, amely a beszámí- esetén a beszámítást tartalmazó irat, amely egyben per-tás lényegét abban ragadja meg, hogy az nem más mint felvételi iratnak is minősül. A perjogi kódex szabályozási„annak a természetes igénynek az elismerése,” annyi- logikája is ennek mentén épül fel: a Pp. 209. §-a – címébőlban, amennyiben a két követelés fedezi egymást, így az is fakadóan – nem a beadványt, hanem a beadvány tar-adósnak nem kell teljesítenie olyan szolgáltatást, talmát képező jogot, a beszámítást szabályozza, akként,amellyel megegyező szolgáltatásra hitelezőjével szem- hogy a beszámítást a felperes követelésével szembeni el-ben követelése áll fenn. Az adós ugyanis egyúttal hite- lenkövetelésnek tekinti [Pp. 209. § (1) bekezdése]. 16 A Kúria Polgári Kollégiumának 1/2012. (V. 21.) PK véleménye a hi- A beszámítást tartalmazó beadványra vonatkozóbás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről (10. pontindokolása) 18 Gárdos: i. m. 4. 19 Éless (2016): i. m. 258. 17 Bíró György: A kötelem teljesítése. In: Wellmann György (szerk.): Az 20 BDT 2007.1539.új Ptk. magyarázata V/VI. – Polgári jog – kötelmi jog. Budapest, HVG-ORACKiadó, 2013. 87./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 7

szabályokat pedig a „Beszámítást tartalmazó irat” alcí- kérelmet nyújt be. Ha azonban az alperes beszámítástmet viselő Pp. 210–211. §-ok rendezik. tartalmazó iratot is vagy pusztán beszámítást tartal- Mindebből az következik, hogy a beszámítás nem ré- mazó iratot terjeszt elő, úgy már csak a Pp. 187. § a)sze az érdemi védekezésnek, hanem attól minőségileg vagy b) pontjában írt perfelvételi módokat rendelheti elkülönböző, eltérő alperesi eszköz. Éppen ezért az írás- a bíróság. Ennek indoka pedig, hogy a beszámítást tar-beli ellenkérelem részeként szabályozott érdemi véde- talmazó iratban az alperes egy ellenkövetelést érvé-kezés során rögzíti a törvény, hogy az érdemi védeke-zés nem tartalmazhat beszámítást [Pp. 199. § (2) be- nyesít, azaz ebben a perfelvételi iratban is megjelenikkezdés ba) alpont]. egy érvényesíteni kívánt jog, amelynek elbírálása indo- Fentiekből levezethető az az összetett értelmezésikérdéseket tartalmazó szabályozási környezet, amely kolttá teszi a perfelvételi tárgyalás tartását. Kiemeli aszerint a Pp. 209. § (1) bekezdése a beszámítást ellenkö- törvényjavaslat indokolása is, hogy „a beszámítás ese-vetelésnek tekinti, ugyanakkor a 7. § (1) bekezdésének 1. tében azonban az alperes egy, a vele szemben érvénye-pontjában, az értelmező rendelkezések között meghatá-rozott anyagi jogi kifogás fogalmához is tartozik. Anyagi sített kereseti követeléshez képest önálló, saját (esetlegjogi kifogás ugyanis a keresettel – ideértve a viszontke- mástól engedményezéssel szerzett) anyagi jogi igénytresetet és beszámítást is – érvényesített jog érvényesít- érvényesít a perben, amely anyagi jogi igényének per-hetőségét kizáró, megszüntető vagy gátló anyagi jogi bevitelét bejelentő nyilatkozata eljárásjogilag a kerese-rendelkezésre történő hivatkozás. Az anyagi jogi kifogás ti vagy viszontkereseti igény perbevitelét bejelentőegy ellenjog, egy olyan hatalmasság, amellyel az ellenfél nyilatkozathoz hasonlatos.”24rendelkezik, és önállóan is érvényesíthet.21 Ezt követően felmerül a kérdés, ha a beszámítás el- Indokolható az a megközelítés, hogy a Pp. szabályo- lenkövetelés, mi a különbség a beszámítás útján érvé-zási rendszerében a beszámításnak nem az anyagi jogi nyesíteni kívánt jog, illetve a viszontkereset útján érvé-kifogás, hanem az ellenkövetelés jellege a meghatáro- nyesíteni kívánt jog között.zó. Ennek legkézenfekvőbb megnyilvánulása a Pp. A Pp. 204. § (1) bekezdésének első mondata szerint209. § (9) bekezdése, amely szerint a beszámításra – etörvény eltérő rendelkezése hiányában – a keresetre – fő szabályként – csak a keresettel érvényesíteni kívántvonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Kiemelendő to- joggal azonos jogviszony esetén lehetséges viszontke-vábbá, hogy „a beszámítás elbírálása és elbírálhatósága reset indítása, illetve speciális rendelkezésként bizto-azonban lényegét tekintve semmiben nem különbözik a sítja a törvény más jogviszonyból eredő jog iránt vi- szontkereset előterjesztését, ha a kereset tekintetébenkeresettel vagy viszontkeresettel érvényesített anyagi a per eldöntése függ a viszontkereset elbírálásától vagyjogi igénytől, hiszen ahhoz ugyanúgy kell ténybeli ésjogi alap, határozott kérelem, bizonyítékok.”22 a viszontkereset eldöntése függ a kereset elbírálásától. Ezt követően vizsgálandó, mit jelent a perjogi kódex- Azaz az alperesnek a beszámítást tartalmazó iratbanis egyértelműen, kétséget kizáróan kell meghatároznia ben a jogviszony azonossága. A keresetben megfogal-kérelmét. Az már a beszámítás – anyagi jogi – termé-szetéből következik, hogy a petitum részeként a bíró- mazott anyagi jogi jogviszony jelenti egyrészt a keresetság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelem[Pp. 170. § (2) bekezdés a) pont] a beszámított ellenkö- tárgyát, másrészt a felek életviszonyának jogilag rele-vetelés határozott összegének vagy mennyiségének váns tényeit, mint azok összességét is.25megjelölése.23 A tételes jog nem ad eligazítást a jogviszony fogalmát Releváns továbbá, hogy a fenti értelmezési logikát illetően, ha azonban elfogadjuk azt, hogy „a kereset tár-követve a beszámítás már nem „beszámítási kifo- gya az érvényesíteni kívánt anyagi jog, anyagi jogi kö- vetelés vagy más jog (jogviszony)”26, úgy a téma szem-gás”-ként jelentkezik, hanem egyfajta kérelemként, hi- pontjából vizsgálandó, vajon megegyezik-e a Pp. 170. §szen – a Pp. 209. § (9) bekezdése alapján – a beszámí- (2) bekezdésének b) pontjában írt érvényesíteni kívánttásra a keresetre, míg a Pp. 210. § (1) bekezdése szerint joggal. A jogalap már semmiképp sem tartozik a jogvi- szony definíciós eleméhez, az csak az a mód, ahogyan aa beszámítást tartalmazó iratra a keresetlevélre vonat- jogi képviselővel eljáró felperesnek az érvényesíteni kí-kozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A vánt jogot meg kell határoznia. Az Értelmező rendelke-keresetlevélnek pedig kérelmet kell magában foglalnia, zések nem az „érvényesíteni kívánt jog”-ot, hanem aa kérelem tartalmát pedig az anyagi jogi rendelkezések „keresettel érvényesített jog”-ot határozzák meg, ak-töltik meg. ként, hogy az megfelel annak az alanyi jognak, amely- Alátámasztja továbbá a beszámítás ellenkövetelés nek érvényesítését anyagi jogi jogszabály biztosítja [Pp. 7. § (1) bekezdés 11. pont].jellegét az, hogy a Pp. 187. § (1) bekezdése a három per- Egy gyakorlati példán keresztül mindez azt jelenti,felvételi mód alkalmazását csak az esetben engedi meg, hogy nem minősülhet érvényesíteni kívánt jognak27 (keresettel érvényesített jognak) például „kártérítés”,ha az alperes a keresettel szemben „csak” írásbeli ellen- hiszen a kárkötelemnek többféle alakzata is ismert a Ptk.-ban. Ezzel szemben érvényesíteni kívánt jognak 21 Légrádi István – Virág Csaba – Völcsey Balázs: Értelmező rendelke- 24 Uo. 345.zések In: Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó 25 Éless Tamás: Perfelvételi szak In: Varga István (szerk.): A polgárijogszabályok kommentárja. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2018. 35. perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2018. 868. 22 T/11990. sz. törvényjavaslat a polgári perrendtartásról (a további- 26 Kiss: i. m. 420.akban: törvényjavaslat) 345. o. 27 Jelen tanulmányban nem foglalkozom az érvényesíteni kívánt jog és 23 Zsitva: i. m. 318. a jogcímhez kötöttség problémájával.| 8 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

minősül, ha a felperes kereseti kérelmét a veszélyes ben további tárgyalásra van szükség [Pp. 341. § (2) be-üzemi felelősségre alapítja.28 kezdés első mondat]. A Pp. 341. § (2) bekezdés pedig normatív erőre emeli a 3/2000 PJE indokolásában kifej- Mindezek alapján azonban nem juthatunk arra a kö- tetteket, amikor is akként rendelkezik, hogy a részíté-vetkeztetésre, hogy a Pp. rendszerében a jogviszony let a később hozott ítélettel a beszámításra, illetve a vi-megegyezik az érvényesíteni kívánt joggal. A Pp. 173. § szontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez ké-(1) bekezdése értelmében több kereset eredhet ugyan- pest hatályon kívül helyezhető, hatályában fenntartha-abból a jogviszonyból, azaz a jogviszony nem lehet azo- tó vagy megfelelően megváltoztatható. Ez a kívánalomnos az érvényesíteni kívánt joggal. A Pp. 173. § (2) be- már a kodifikáció első szakaszában is megfogalmazó-kezdése a) pontja pedig egyértelműen rögzíti, hogy lát- dott.32 (Terminológiailag pontosabb lett volna, ha a tör-szólagos tárgyi keresethalmazat akkor terjeszthető vény csak a „fenntartás” kifejezést használja, hiszen aelő, ha a keresetek ugyanabból a jogviszonyból ered- perjogi rendszerben csak a rendkívüli perorvoslat so-nek. Így például A és B között létrejön egy szerződéses rán eljáró bíróságnak van lehetősége hatályában fenn-jogviszony. A szerződésszegése miatt B késedelem cí- tartani egy határozatot.33 Nem biztos ugyanis, hogy amén érvényesíti igényét A-val szemben. Azaz a szerző- részítélet az eljárás végén meghozott ítélet időpontjá-déses jogviszonyt követően alakul ki az érvényesíteni ban már jogerőre emelkedett.)kívánt jog. Egy másik példában: A és B között az előbbiszerződés kapcsán annak módosítása miatt merül fel További következménye a beszámítás (beszámítástjogvita, és a felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot tartalmazó irat) megváltozott perjogi felfogásának,a Ptk. XXVII. Fejezet (A szerződés módosítása) által hogy ahhoz hozzá kell tartoznia a kimerítési kötele-– mint jogalap – kell megjelölnie. zettségnek.34 Ez abból is ered, hogy a beszámításra a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [vö.: Azaz a felek közötti szerződéses jogviszony azonos- Pp. 209. § (9) bekezdés], és a Pp. 341. § (1) bekezdésesága mellett, abból több kereset is létrejöhet. értelmében az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjed- nie a perben érvényesített valamennyi kereseti kére- A viszontkereset és a beszámítás kapcsán a jogviszo- lemre. Jóllehet a Pp. 341. § (1) bekezdése nem a kerese-nyok tekintetében történő korlátozás indoka, hogy a tet, hanem a kereseti kérelmet, mint a kereset tartal-per a felperes jogvédelmi eszköze, így a felperes az mát jelöli meg, a Pp. 209. § (9) bekezdésének, valamintadott jogviszonyból eredő saját jogai védelmében indít- a Pp. 210. § (1) bekezdésének együttes értelmezéseja a pert, így a keresettel érvényesíteni kívánt jogtól el- alapján – elfogadható az az érvelés, hogy – a beszámí-térő jogviszony esetén nem indokolt biztosítani a vi- tásra is irányadóak a Pp. 341. § (1) bekezdésében fog-szontkereset indítását, az ugyanis a perek elhúzódásá- laltak. Kimerítési kötelezettséggel áll összefüggésbenhoz vezethet.29 az is, hogy a bíróság visszautasíthatja a beszámítást tartalmazó iratot, ha azt az érdekelt fél elkésetten, azaz Beszámítás útján ezzel szemben a keresethez képest nem a Pp. 209. § (1) bekezdésének megfelelően terjesz-eltérő jogviszonyból fakadó követelés is érvényesíthe- tette elő [Pp. 211. §-a alapján alkalmazandó Pp. 206. §tő, ugyanis a beszámítás kapcsán továbbra sem feltétel (1) bekezdés a) pont].35a beszámítani kívánt követelés és a tartozásra irány-adó jogviszonyok azonossága.30 Abból következően pedig, hogy a beszámítást a per- jogi kódex ellenkövetelésnek (és nem az érdemi véde- Továbbá a beszámítás útján továbbá elévült követe- kezés egy lehetséges módjának) tekinti a következőlést is lehet érvényesíteni; a Ptk. 6:50. § (1) bekezdése kérdések merülnek fel:alapján az elévült pénzkövetelést is be lehet számítani,ha a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a 4.1. Kell-e illetéket leróni a beszámítást tartalmazópénztartozás esedékessé válásának időpontjában még irat előterjesztése során?nem következett be. 4.2. A beszámításról az ítélet rendelkező részében Mindezek alapján megállapítható, hogy a beszámítás vagy az indokolásában kell határozni?perjogilag (!) – szemben a Pp. 7. § (1) bekezdésnek 1.pontjával, illetve a Pp. 199. § (2) bekezdés ba) alpontjá- 4.3. Előterjeszthető-e feltételesen a beszámítás?val – nem anyagi jogi kifogás, hanem ellenkövetelés. Azanyagi jogi kifogások ugyanis csak a keresettel érvénye- 4.1. K ell-e illetéket leróni a beszámítástsíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredhetnek.31 tartalmazó irat előterjesztése során? Azáltal pedig, hogy a beszámítást tartalmazó irat ré-vén a beszámítás önálló eljárásjogi jogintézményként A régi Pp. hatálya alatt a kérdésre a válasz egyszerűjelenik meg a perjog rendszerében, eltérően ítélendő volt: nem. (Ezzel szemben a régi Pp. 147. § (1) bekezdé-meg a 3/2000. PJE is. Így ugyanis már lehetséges, hogy se alapján előterjesztett viszontkereset már illetékkö-a kereseti kérelem és a beszámítás eldöntése érdeké- teles beadványnak minősült). Mindez összefüggött az- 28 Fentieket alátámasztja az is, hogy a járásbíróság hatáskörébe tarto- 32 Varga István – Szabó Imre – Zaicsek Károly: A határozati és a per­zó jogi képviselővel nem rendelkező félnek a Pp. 247. § (1) bekezdésében orvoslati fejezetek egyes kodifikációs kérdései. In: Németh János – Vargaírtak értelmében a jogalapot nem kell feltüntetni, pusztán annyit vár a István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai. HVG-ORAC Kiadó,jogalkotó, hogy az érvényesíteni kívánt jog akként kerüljön megjelölés- Bp. 2014. 571.re, hogy a jogalap beazonosítható legyen [Pp. 247. § (2) bekezdés]. 33 Éless (2003): i. m. 198. 29 Zsitva: i. m. 312. 34 Éless (2003): i. m. 196. 30 Vékás Lajos: Beszámítás. In: Vékás Lajos (szerk.): A Polgári Törvény- 35 Éless (2003): i. m. 197.könyv magyarázatokkal. Budapest, Wolters Kluwer, 2013. 539. 31 Zsitva: i. m. 315./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 9

zal is, hogy a beszámítást az érdemi védekezéshez tar- ellenkövetelés beszámításának, amelynek keresetkénttozó eszköznek tekintették, éppen ezért eljárásjogilag történő elbírálása más bíróság kizárólagos joghatóságamindezt a beszámítási kifogás útján lehetett becsator- alá, vagy – vagyonjogi követelés kivételével – hatásköré-názni. Azáltal azonban, hogy a Pp. 209. § (1) bekezdése be, illetve kizárólagos illetékességébe tartozna [Pp.egyértelműen ellenkövetelésnek nevezi a beszámítást 209. § (2) bekezdés a) pont]. Azáltal pedig, hogy a tör-és a törvény rendszertani értelmezéséből is az követ- vény szerint a bíróságnak mindezeket vizsgálnia kell aztkezik, hogy a beszámítás ellenkövetelés, nem irányadó- juttatja kifejezésre, hogy a beszámítást tartalmazó iratak feltétlenül a régi Pp. során kialakult elvek. egy eljárást megindító kérelemnek38 (iratnak) minősül. Ha pedig eljárást megindító (kezdeményező) irat a be- Azáltal, hogy a Pp. 209. § (9) bekezdése a beszámítás- számítást tartalmazó irat, úgy az Itv. 74. § (1) bekezdésera a keresetre vonatkozó szabályokat, míg a beszámí- alapján annak előterjesztése bírósági illeték megfizeté-tást tartalmazó iratra a keresetlevélre vonatkozó sza- sének kötelezettségét jelenti.bályokat rendeli alkalmazni, azt engedi valószínűsíte-ni, hogy a beszámítás tartalmazó irat illetékköteles be- Ezt erősíti a Pp. 211. §-a is, amely szerint a beszámí-advány. tást tartalmazó iratot visszautasítja a bíróság a Pp. 206. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) A Pp. 206. § (1) bekezdés b) pontja pedig visszautal aegyértelműen nem rendezi ezt a kérdést, azonban a „Bí- Pp. 176. § (1) és (2) bekezdésében foglalt keresetlevélrósági eljárási illetéke” címet viselő IV. Fejezetében a visszautasítási okokra, így felhívja az illetékfizetési kö-39. § akként rendelkezik, hogy az illeték alapja az eljá- telezettség elmulasztását szankcionáló Pp. 176. § (1)rás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló érté- bekezdés k) pontját is.ke. Mindebből az következik, hogy az a beadvány ille-tékköteles, amely egy (külön) eljárást indít meg. A Pp. a XV. Fejezetében még tovább megy, erőteljeseb- ben kifejezi, hogy a beszámítást tartalmazó irat illeték- Az Itv. 74. § (1) bekezdése pedig deklarálja, hogy az köteles. A Pp. 248. § (3) bekezdése szerint a bíróság – ailletéket az eljárást kezdeményező iraton kell megfizet- mulasztás következményére történő figyelmeztetésni. Az Itv. csak ezt a terminológiát használja, a viszont- mellett – hiánypótlásra hívja fel a felet, ha a beszámí-kereset-levél kifejezés nem is szerepel a jogszabályban, tást tartalmazó irat visszautasításának lenne helye amíg a keresetlevél mindössze egy helyen, az Itv. 58. § 176. § (1) bekezdés j) vagy k) pontjában foglalt valamely(2) bekezdésében, de ezen szabálynak a beszámítás ok fennállása miatt. Azaz itt kifejezetten említi az ille-szempontjából nincs relevanciája. tékfizetést rendező Pp. 176. § (1) bekezdés k) pontját. A hiánypótlás nem teljesítésének jogkövetkezménye pe- A Pp. rendszerében tehát a viszontkereset és a beszá- dig a beszámítást tartalmazó irat visszautasítása [Pp.mítás között az egyik legnagyobb különbség, hogy a vi- 248. § (3) bekezdés].szontkereset-levél előterjesztésével egy önálló eljárásindul. A törvényjavaslat indokolása szerint a törvény a Mindezek ellenére álláspontom szerint arra a követ-viszontkereset előterjesztésére és tárgyalására a kere- keztetésre kell jutnunk, hogy a beszámítást tartalmazósetlevéllel és a kereset tárgyalásával lényegében azonos irat előterjesztése nem illetékköteles. Hangsúlyozandószabályozást tartalmaz, mivel úgy tekinti, hogy a vi- e körben a viszontkereset és a beszámítás közötti leg-szontkeresetet tartalmazó viszontkereset-levéllel az al- főbb különbség, azaz, hogy a beszámítás előterjesztéseperes „viszont-pert” indít.36 Ezzel szemben a beszámítás- nem eredményez perfüggőséget, valamint a Pp. 242. §hoz sajátos eljárásjogi jellege folytán perindítási jogha- (1) bekezdésének értelmezése, amely szerint az eljárástások nem fűződnek, ebből levezethető az az érvelés, részbeni megszüntetése a kereset, illetve a viszontke-hogy a beszámítást tartalmazó irat benyújtása nem reset vonatkozásában értelmezhető csak. Azáltal, hogyeredményez quasi önálló eljárást. Érdekesség ugyanak- a Pp. 242. § (1) bekezdése során nem rendelkezik a be-kor, hogy ugyanezen szakaszhoz kapcsolódó indokolás számításról, azt jelenti, hogy a beszámítás tartalmazóazt is rögzíti, hogy „a beszámítás esetében azonban az irat előterjesztését a törvény nem tekinti külön eljárástalperes egy, a vele szemben érvényesített kereseti köve- megindító iratnak.39teléshez képest, önálló, saját anyagi jogi igényt érvénye-sít a perben, amely anyagi jogi igényének perbevitelét 4.2. A beszámításról az ítélet rendelkezőbejelentő nyilatkozata eljárásjogilag a kereseti vagy vi- részében vagy az indokolásában kellszontkereseti igény perbevitelét bejelentő nyilatkozat- határozni?hoz hasonlatos” [törvényjavaslat 345–346. o.]37 Mint korábban utaltam rá, a régi Pp. 220. § (1) bekez- Fentiek alapján ezzel szemben levezethető az az értel- dése kapcsán mind a jogirodalom, mind a joggyakorlatmezés is, hogy a beszámítást tartalmazó irat előterjesz- egységesen azt az álláspontot képviselte, hogy a bíró-tése is egy önálló igényérvényesítésnek minősül. Kérdés ságnak a beszámítási kifogásról az ítélet indokolásábanaz, vajon ez az önálló igényérvényesítés szükségszerűen kell döntenie. Ez akként történt, hogy a beszámítási ki-egy önálló, külön illetékfizetési kötelezettséggel járó el-járást jelent-e. Erősíti azt az érvet, hogy a beszámítást 38 Éless Tamás: Perfelvételi szak In: Varga István (szerk.): A polgáritartalmazó irat előterjesztése által a fél egy önálló eljá- perrendtartás és kapcsolódó jogszabályok kommentárja. Budapest, HVG-rást indít, hogy a követeléssel szemben nincs helye olyan ORAC Kiadó, 2018. 879. 36 Uo. 344. 39 Dr. Parlagi Mátyás által 2018. február 20. napján a Gárdos Mosonyi 37 Dr. Parlagi Mátyás által 2018. február 20. napján a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda által rendezett előadáson elhangzottak.Tomori Ügyvédi Iroda által rendezett előadáson elhangzottak.| 10 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

fogás alapossága esetén az ítélet rendelkező része az al- – kereset-és ellenkérelem-változtatás elutasítása azperesi marasztalást ennek megfelelően tartalmazta, és érdemi tárgyalási szakban [Pp. 219. § (1) bekezdés].a jogi indokolásból vált egyértelművé, hogy az alperesibeszámítási kifogás megalapozott volt, míg annak alap- A fenti értelmezést nem zárja ki a Pp. 346. § (3) be-talansága esetén a rendelkező rész ezt külön nem emel- kezdése sem, amely szerint a rendelkező rész tartal-te ki, csak a jogi indokolásból vált megállapíthatóvá. mazza a bíróság döntése szerinti rendelkezést. A tör- vényjavaslat indokolása40 szerint a rendelkező részben Ez a gyakorlat megfelelt azon jogértelmezésnek, hogy jelenik meg a bíróság érdemi döntése.a beszámítás egy anyagi jogi jogintézmény, amelyet el- Ez alapján vizsgálandó, vajon a beszámítás elutasítá- sa érdemi döntésnek minősül-e, vagy sem. Igenlő vá-járásjogilag beszámítási kifogás formájában lehet érvé- lasz esetén fenntartható az a megközelítés, hogy a ren- delkező részben dönt a bíróság az elutasításról, mígnyesíteni. Egy kifogásról pedig nem határozhat a bíró- nemleges válasz esetén továbbra is az indokolásra tar-ság a rendelkező részben, hiszen a bíróság az ítéletet az tozik ez a kérdéskör.ügy érdemében hozza [régi Pp. 212. § (1) bekezdés], egykifogás pedig nem tartozhat az ügy érdemére. Ezen pont kapcsán is a Pp. 209. § (9) bekezdésére kell visszautalni. Ha ugyanis a beszámításra – fő szabály- A Pp. azonban koncepcionálisan eltérő alapokra he- ként – a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkal-lyezi a beszámítást, önálló eljárásjogi jogintézménynek mazni, úgy irányadó az is, hogy a keresetről való döntés az ügy érdemében történő határozathozatalt jelent.(egy speciális ellenkövetelésnek) tekinti, külön perfel-vételi iratban biztosítja annak előterjesztését. Ettől eltérő szabályt a beszámítás kapcsán a Pp. 209– 212. §-ai nem tartalmaznak, azaz a beszámításról törté- Az ítéletben elfoglalt helye kapcsán is kiemelendő a nő rendelkezés is a bíróság érdemi döntésének számít.Pp. 209. § (9) bekezdése, amely értelmében a beszámí- Hangsúlyozandó, a Pp. 342. § (1) bekezdése akkénttásra a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmaz- rendelkezik, hogy az érdemi döntés nem terjedhet túl ani. Mindebből, és a beszámítás új eljárásjogi felfogásá- kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámításiból következően elfogadhatónak tartom azt az értelme- kérelmen, vagyis a törvény már egyértelműen kérelem-zést, hogy a beszámításról a rendelkező részben kifeje- nek nevezi a beszámítást. A Pp. rendszerében tehát azzetten határozni kell. érdemi döntés keretét a kereseti kérelem, az ellenkére- lem és a beszámítási kérelem határozza meg. Azaz a be- Mindez a gyakorlatban változásként csak akkor jelent- számításról történő rendelkezés is a bíróság érdemi döntésének minősül, így annak csak a rendelkező rész-kezik, ha a bíróság a beszámítást elutasítja. Helyt adás ben lehet helye.41esetén ugyanis a keresetre, illetve az – esetleges – vi- Mindebből következik, hogy a beszámításról történő döntéshozatal a rendelkező részben kap helyet.szontkeresetre vonatkozó rendelkezés mutatja meg a be-számítás bíróság részéről történő „elfogadását.” A beszá- 4.3. Előterjeszthető-e feltételesenmítás elutasítása esetén azonban – kiemelve és utalva a a beszámítás?Pp. 209. § (9) bekezdésére – már a rendelkező résznek azalábbi tartalmú mondatot kellene magában foglalnia: A kérdés megválaszolásához azt kell megvizsgálni, milyen esetekben fordulhat elő, hogy az alperes feltéte- „A bíróság az alperes beszámítását elutasítja.” lesen terjeszt elő beszámítást. Ez csak az írásbeli ellen- Az „elutasítani” kifejezés alkalmazása tudatos, hi- kérelemmel együtt értelmezhető, azaz az alperes el- sődlegesen írásbeli ellenkérelmet terjeszt elő (az abbanszen a Pp. rendszerében egy kérelmet érdemben eluta- foglaltakat kívánja érvényre juttatni), míg annak siker- telensége esetén, másodlagosan beszámítással kívánsít, míg alaki okokból visszautasít a bíróság. A beszámí- élni. Azért csak az írásbeli ellenkérelemmel való vi- szonyt kell vizsgálni, mert a keresetről történő rendel-tás pedig – mint ahogy azt korábban vizsgáltam – tar- kezést csak az írásbeli ellenkérelem, illetve a beszámí- tást tartalmazó irat határozza meg. A viszontkereset (atalmában egy alperesi ellenkövetelés megalapozottsá- „viszont-per” jellegénél fogva) quasi önálló életet él agát állító és érvényesítő határozott kérelem. A kérelem- keresethez képest, azaz – a keresetről történő rendel-ről a bíróságnak pedig döntenie kell, és ennek „színte-re” csak a rendelkező rész lehet. Ezt sugallja a Pp. 209. § 40 Uo. 392.(2) bekezdés b) pontja is, amely szerint a követeléssel 41 Mindebből következik, hogy nem osztom azon jogirodalmi álláspon-szemben nincs helye olyan ellenkövetelés beszámításá- tot, amely szerint a beszámításról való döntés nem jelenik meg külön a rendelkező részben. (Aszódi László: A határozatok In: Wopera Zsuzsanak, amelynek érvényesítése iránt az alperes más pert (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magya- rázata, Budapest, Wolters Kluwer 2017. 450.). Az általam írtakkal ellen-indított, és abban a perben a perindítás joghatása már tétes álláspontot képvisel a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Ér-beállt vagy azt jogerősen elutasították. Ez is azt jelzi, tekezletének 2017. július 7. napján meghozott 16. számú állásfoglalása,hogy a beszámítás valójában egy kérelem, hiszen csak azonban meglátásom szerint az állásfoglalás nem mérlegelte kellő súl�- lyal a beszámítás megváltozott eljárásjogi természetét (részletesen l.:egy kérelmet lehet elutasítani. http://www.lb.hu/sites/default/files/sajto/ckot_07_lezarva.pdf – utol- Figyelemreméltó az is, hogy a Pp. 209–212. §-ai csak a só megtekintés: 2018. július 21.)beszámítást tartalmazó irat visszautasítását szabályoz-zák, egyértelműsítve, hogy ezt a bíróságnak külön alak-szerű végzésben kell megtennie. A törvény az elutasításformájáról azonban nem rendelkezik. Mindez azért is re-leváns, mert, ha a Pp. valamely kérelem elutasítását kü-lön végzésben tartja szükségesnek, úgy azt kifejezettenkimondja azt adott jogintézménynél, így például: – keresethez csatlakozás iránti kérelem elutasítása[Pp. 40. § (3) bekezdés]; – eljárás szünetelését követően a folytatás iránti ké-relem elutasítása [Pp. 121. § (4) bekezdés, valamint Pp.168. § (5) bekezdés];/2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 11

kezés során – nem értelmezhető az, hogy az alperes el- „pusztán” alaki védekezéssel él, azaz csak az eljárássődlegesen beszámítást, míg másodlagosan viszontke-resetet terjeszt elő. megszüntetését kéri. Megfontolandó az az érvelés, hogy ez esetben már lehetséges eshetőleges viszony- A régi Pp. alkalmazása során a jogirodalomban meg- ban írásbeli ellenkérelem, illetve beszámítást tartal-fogalmazódott azon álláspont, amely szerint beszámí- mazó irat, az ugyanis értelmezhető, hogy a fél elsődle-tási kifogást lehet feltételesen is emelni. Erre akkor ke- gesen az eljárás megszüntetését kéri, ám kérelme si-rülhet sor, ha az alperes tagadja a felperes követelésé-nek fennálltát, és csak arra az esetre él a beszámítási kertelensége esetén az ellenféllel szemben fennálló el-kifogással, ha a bíróság jogosnak találja a felperes köve-tését.42 Megjegyzem, ekkor még a régi Ptk. szerint a be- lenkövetelését be kívánja számítani. Mindez azonbanszámítás nem a teljesítés egy speciális módja volt, ha-nem a szerződés (kötelem) megszűnésének egyik kü- ténylegesen egy feltételes teljesítést (elismerést) jelen-lönleges esete. tene, anyagi jogilag azonban ez – a korábban írtak sze- A Pp. hatálybalépését követően a válaszhoz a kiindu- rint – nem lehetséges. Vélhetően azonban eljárásjogilaglópont lehet az a fenti kérdéskör, vajon anyagi jogilag sem érvényesülhet ez a megoldás. A Pp. 209. § (9) be-lehetséges-e feltételes tartalommal beszámítási nyilat- kezdése értelmében a beszámításra – eltérő rendelke-kozatot tenni vagy sem. A következtetésem szerint zés hiányában – a keresetre vonatkozó szabályokat kellnem. Felvetődik a kérdés, vajon akkor ez a megállapítás alkalmazni. Feltételes kereset pedig nem értelmezhető.automatikusan áttranszformálható-e az eljárásjog te- A Pp. 173. § (2) bekezdése a látszólagos tárgyi kereset-rületére? halmazat körében az eshetőleges viszonyt több kereset vonatkozásában engedi meg. A Pp. nem biztosítja an- A Pp. 209. § (1) bekezdésének második mondata alap- nak lehetőségét, hogy egy kereset feltételes tartalom-ján, ha az alperes írásbeli ellenkérelmet, illetve viszont- mal kerüljön előterjesztésre, az ilyen kereset ugyaniskereset-levelet is előterjesztett, a beszámítást tartal- nem felelhet meg a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontjábanmazó iratot legkésőbb ezzel egyidejűleg kell előterjesz- írt követelményeknek.teni. E szabály nem határozza meg az egyidejűleg elő-terjesztett beszámítást tartalmazó irat az írásbeli el- Fentiek alapján feltételes beszámítás sem előterjesz-lenkérelem kapcsolatát. tése nem kerülhet sor. Azaz mind eljárásjogilag, mind A Pp. 209. § (1)–(3) bekezdése rögzíti az írásbeli el- anyagi jogilag igazolható az az álláspont, hogy a beszá-lenkérelem tartalmi elemeit, így a (2) bekezdésében ki- mítás feltételesen nem terjeszthető elő. Mindezeketmondja, hogy az ellenkérelem érdemi részében – ha az- azonban kifejezett törvényi rendelkezés támasztja alá,zal a fél a perben védekezni kíván – fel kell tüntetni: a Pp. 209. § (3) bekezdése egyértelműen csak a több be- számítás egymáshoz való viszonyát rendezi. – az alaki védekezést és az – érdemi védekezést. Kérdéses, vajon miként kell eljárásjogilag kezelni, ha Mindebből az következik, hogy az írásbeli ellenkérel- a fél, a fentiek ellenére mégis egymással eshetőleges vi-met előterjesztő félnek az alaki és az érdemi védeke- szonyban álló – alaki és/vagy érdemi védekezést tar-zést egyszerre kell előadnia, arra nincs lehetősége, talmazó – írásbeli ellenkérelmet és beszámítást tartal-hogy e két védekezési módot vagylagosan terjessze elő, mazó iratot terjeszt elő.azaz, ha a félnek az alaki védekezés mellett érdemi vé-dekezése is van, úgy azt is elő kell adnia írásbeli ellen- Ez esetben a Pp. 211. §-a alapján alkalmazandó Pp.kérelmében.43 Ha a fél „csak” alaki védekezést terjesztelő, úgy az érdemi védekezésre a Pp. 203. § (2) bekezdé- 206. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat kellsében írt eljárásjogi vélelmet kell alkalmazni. vizsgálni, azaz a bíróságnak a beszámítást tartalmazó Mindezek alapján – figyelemmel arra, hogy a beszá-mítás tartalmában a felperesi követelés elismerését je- iratot vissza kell utasítania.lenti – eldönthető, lehetséges-e eshetőlegesen írásbeliellenkérelmet és beszámítást tartalmazó iratot előter- A Pp. 206. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a vi-jeszteni. Ha az alperes érdemi védekezéssel is élni kí- szontkereset-levél visszautasításának van helye, haván, úgy ezáltal írásbeli ellenkérelmében elő kell adni abeszámítás kivételével valamennyi anyagi jogi kifo- azt az alperes e törvény rendelkezéseinek megsértésé-gást, valamint a kereseti kérelem vitatott részét [Pp. vel terjesztette elő. Utalva az előbb kifejtettekre kife-199. § (2) bekezdés ba)–bb) alpontok]. Így az alperes vi- jezett tételes perjogi rendelkezés nem tiltja az eshető-tatja a felperesi tényállításokat, jogállítások, illetve ké- leges előterjesztést, így az a) pont nem látszik alkal-relmet (kérelmeket). Éppen a vitatás miatt fogalmilag mazhatónak.kizárt, hogy egymással eshetőleges viszonyban elbírál-ható legyen egy – érdemi védekezést magában foglaló – A Pp. 206. § (1) bekezdés b) pontja alapján a viszont-írásbeli ellenkérelem, valamint egy beszámítást tartal- keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a keresetlevélmazó irat. Eltérő következtetésre juthatunk azonban, ha a fél visszautasításának a Pp. 176. § (1) és (2) bekezdésében 42 Kiss: i. m. 441. foglalt valamely oka áll fenn. 43 Zsitva: i. m. 302. A Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja pedig visszautal a Pp. 170. § (1) bekezdésében írt kötelező tartalmi ele- mek nélkülözhetetlenségére. A Pp. 170. § (2) bekezdé- sének a) pontja szerint a keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni a bíróság ítéleti rendelkezésére irányu- ló határozott kérelmet. Azaz vizsgálandó, vajon az es- hetőleges viszonyban előterjesztett beszámítást tar- talmazó iratba foglalt beszámítás megfelel-e a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontjában írtaknak, figyelemmel a Pp. 209. § (9) bekezdésére is. (Szükséges továbbá vis�- szautalni arra, hogy a beszámítás esetén a határozott kérelem azt jelenti, hogy tartalmaznia kell az ellenkö-| 12 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

vetelés határozott összegének vagy mennyiségének tálybalépésével a beszámítás önálló eljárásjogi jogin-megjelölését.) tézmény lett, és a korábban kialakult elvek átgondolás- Álláspontom szerint egy eshetőlegesen előterjesztettbeszámítás nem felelhet meg a Pp. 170. § (2) bekezdés ra szorulnak.a) pontjában írtaknak, hiszen eshetőlegesen nem lehet- A beszámítás előterjesztése a Pp. 242. § (1) bekezdé-séges az ellenfél követelésének elismerése. sére figyelemmel nem minősül önálló eljárás indításá-5. Összegzés nak, így a beszámítást tartalmazó irat előterjesztése nem illetékköteles. A beszámításról – annak kérelem A bevezetőben feltett kérdésekre adott válaszok jellege miatt [Pp. 342. § (1) bekezdés] is – minden eset-alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Pp. ha- ben az ítélet rendelkező részében kell határoznia a bí- róságnak. A beszámítás anyagi jogi, valamint eljárásjo- gi sajátosságaira tekintettel a feltételes beszámítás nem értelmezhető.A polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről,feltételeiről II.1Miczán Péterdoktorjelölt (ELTE-ÁJK)Bevezetés1 1. Az állítási szükséghelyzetben lévő fél azon esetekben való védelemre Jelen tanulmány „A polgári perbeli szükséghelyzetek érdemtelennek tekintésének kritikája,eseteiről, feltételeiről I.” c. tanulmányom2 folytatása. amikor korábban rendelkezettE tanulmányban a polgári perbeli szükséghelyzetek a szükséges információval, de attóleseteivel, feltételeivel kapcsolatos további kérdéseket önhibájából elesettelemzem, így különösen (i) az állítási szükséghelyzet-ben lévő fél azon esetekben való védelemre érdemte- A Pp. hatályos szövege az állítási szükséghelyzetlennek tekintését, amikor korábban rendelkezett a fennállási feltételei között nevesíti azon elvárást [184. §szükséges információval, de attól önhibájából elesett, (1) bek. b) pont], hogy a fél igazolja, hogy az információ(ii) a szükséghelyzetekre vonatkozó szabályozásbeli nemcsak megszerzése, hanem megtartása érdekébengondossági elvárás szintjét, (iii) a tényállítás bizonyítá- szükséges intézkedéseket is megtette. Ha ezt nem teszi,sa fél számára való lehetetlenségének megállapítható- vagy akár kizárólag ezt ellenvalószínűsíti az ellenér-ságát, (iv) az állított tények fenn nem állásának a bizo- dekű fél, a szükséghelyzet fennállása nem állapíthatónyítását. Vizsgálom továbbá (v) az állítási, bizonyítási meg. Ilyen elvárás (megtartási kötelezettség) – nemkötelezettség teljesítésének meghiúsítását, (vi) egyes, a nyilvánvaló okból – a bizonyítási szükséghelyzet köré-valószínűsítéssel és igazolással kapcsolatos bizonyí- ben nem kerül nevesítésre.táselméleti kérdéseket, (vii) a jogsértő bizonyítási eszkö-zökkel kapcsolatos szükséghelyzeti sajátosságokat, Az állítási szükséghelyzet körében tehát az erre hi-(viii) egyéb különös méltánylást érdemlő ok, mint kiegé- vatkozó félnek azt is igazolnia kell, hogy az adott infor-szítő szükséghelyzeti eset megnyithatóságát, (ix) a bí- máció megtartása érdekében szükséges intézkedéseketrósági adat- és iratátadásra kötelezés általános és sajá- megtette. Ezen elvárással kapcsolatban az új Pp. Szak-tos eseteit, és végül (x) a jelentősebb idő elmúlását köve- értői Javaslata,3az új Pp. miniszteri indokolása,4 vagy aztő perindítás esetén az ellenérdekű fél helyzetét. új Pp. Magyarázata5 aggályt nem említ, vagy arra vo- natkozóan részletesebb magyarázatot nem ajánl fel. 1 A tanulmány lezárásának napja: 2018. február 14. 3 Ld.: Döme Attila – Dzsula Mariann – Gáspárné Barabány Judit – Itt is szeretném megköszönni Dr. Döme Attila kúriai bíró úrnak, hogy Kovács János – Légrádi István – Papp Zsuzsanna – Parlagi Mátyás – Po-a perbeli szükséghelyzetek jobb megértéséhez értékes szóbeli és írásbe- meisl András – Tóth Endre – Vogyicska Petra – Varga István – Zaicsek Károly: IX. fejezet In: Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Ja-li segítséget nyújtott. vaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára Budapest, HVG-ORAC 2 Ld.: Miczán Péter: A polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről, feltéte- Lap- és Könyvkiadó 2016. (a továbbiakban: Szakértői Javaslat) 370–371.leiről I. In: Eljárásjogi Szemle 2018/1. megjelenés alatt. 4 Ld.: T/11900. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról (http://www.parlament.hu/irom40/11900/11900.pdf; utolsó letöltés napja: 2018. január 17, a továbbiakban: Miniszteri Indokolás), 243–244. 5 Ld.: Zsitva Ágnes: XII. fejezet: Perfelvételi Szakasz In: Wopera Zsu-/2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 13

Az ezzel kapcsolatban felmerülő gondossági szintre 2. A szükséghelyzetekre vonatkozóvonatkozó kérdések lent, önálló pontban kerülnek be- szabályozásbeli gondossági elvárásmutatásra. Itt elég azzal az esettel foglalkozni, amikor a szintjének bizonytalanságafél önhibájából kerül ki az információ birtokából végleg. A perbeli felelősségre továbbra sem tartalmaz a Pp. Összehasonlításképpen hangsúlyozandó, hogy a Pp. általános gondossági mércét. A Pp. és a Ptk. tárgyi ha-(165. §) szerint teljesen irreleváns, hogy a bíróságnak fel- tálya alapján pedig megállapítható, hogy utóbbi nemróható-e az irat elvesztése, megsemmisülése, az ilyen mögöttes szabálya az előbbinek, így annak általánosiratok pótlására az ügyben eljárt bíró, illetve az elnök in- gondossági mércéje sem alkalmazható a perjogi viszo-tézkedik. Ennek keretében szükség szerint elrendeli a nyokban, legfeljebb a jóhiszemű eljárás elvének közve-megfelelőnek tartott orvoslást. Ha az elveszett vagy títésével. Ezen értelmezés azonban nem tekinthető el-megsemmisült iratok alapján hozott határozat jogerős fogadottnak.és végrehajtható, a befejezett ügy iratainak pótlása mel-lőzhető. A felektől ilyen esetben csak a határozat hiteles A hatályos szabályozás [Pp. 184. § (1) bek. b) pont]kiadmányát vagy másolatát kell beszerezni. E rendelke- szerint az állítási szükséghelyzetre hivatkozó félnekzéseket kell alkalmazni az eljárási cselekmény anyagá- igazolnia kell, hogy az információ megszerzése és meg-nak felvétel formájában történő őrzése esetén is. tartása érdekében szükséges intézkedéseket megtette. A Szakértői Javaslat7 azt javasolta igazolni, hogy ezek Ebből kitűnik, hogy a jogalkotó kettős mércét alkal- érdekében megtett mindent, ami tőle elvárható.maz attól függően, hogy a bíróság vagy a felek veszítikel az iratokat, náluk semmisül meg az információ. Előb- Kérdés, hogy vajon ez csak jogtechnikai átfogalma-biek vonatkozásában igen komoly perhátrányt alkal- zás vagy érdemi különbség. Meglátásom szerint a szük-maz, utóbbi esetén semmilyen hátrányos jogkövetkez- séges intézkedés objektív mérce, amennyiben függetlenmény alkalmazását nem látja indokoltnak. az adott fél körülményeitől. Míg a tőle elvárhatóság a polgári anyagi jogtól idegen, büntetőjogias (Btk. 8. §), Erre is tekintettel, meglátásom szerint az adat meg- szubjektív felelősségre emlékeztet.tartásának elmulasztása esetén a polgári perjognaknem szabadna ilyen aránytalanul súlyos jogkövetkez- Kérdés, hogy azon jogalkotói elvárás,8 hogy az új per-ményt alkalmaznia, mert e mulasztás önmagában nem jogi szabályozás koncepcionális, elvi szinten is álljontekinthető olyan súlyúnak, hogy az egyéb feltételeket összhangban az új Ptk. társadalmi modelljével – „ami ailletően fennálló szükséghelyzet megállapítása iránti hatályos perjogi szabályozástól sok tekintetben eltérőkérelmet a bíróság elutasítsa, amely adott esetben a szemléletet kíván meg, mind a perstruktúra, mind felekpervesztést fogja eredményezni. E kizáró ok kimondá- és a bíróság közötti felelősség-megosztás terén” – nemsa mögött vélhetően az a jogalkotói megfontolás áll, értelmezhető-e akként, mint amely a Ptk. gondosságihogy mindenkitől elvárható, hogy jövőbeli igényeinek szintjének megfelelő elvárást támasztja a polgári jogvi-érvényesítéséhez szükséges adatokat őrizze meg, ami szony feleinek perbeli eljárása vonatkozásában is, ha apedig számára rendelkezésre áll, annak átadásával ne Pp. eltérően nem rendelkezik. Az imént említett szub-zaklassa a másik felet. Ugyanakkor a másik fél számára jektív mérce ugyanis szélesebb kimentési lehetőségetaz ily módon ellenfél önhibájából felé történő ismételt tenne lehetővé a fél számára, amely a gazdaságbeli bi-vagy első, de elkerülhető információ átadás költsége zalom jogalkotói erősítési szándékával ellentétesen– össztársadalmi szinten – jóval alacsonyabb, mintha hathatna. Jóllehet e kérdés megválaszolása nem lehet aezen esetekben az anyagi igazsággal ellentétben per- tanulmány feladata, az megemlítendő, hogy Vékás azvesztességre kerül sor az adatokkal hanyagul eljáró fél anyagi jogi elvárható magatartás elvének és a felróha-terhére. Továbbá az ilyen elkerülhető adatszolgáltatási tóságnak a magyarázata körében9 utal arra, hogy a Ptk.igények tömegessé válásával szemben megfelelő garan- által fenntartott az adott helyzetben általában elvárha-ciák is alkalmazhatóak, mint például a másik féllel tó magatartást (eljárást) megkövetelő alapelvi tétel ak-szembeni enyhébb hátrányt jelentő adatátadás – iga- kor érvényesül, ha a Ptk. szigorúbb mércét nem állít fel.zolt, vagy esetleg jogszabályban meghatározott, igazo- Úgy látta, hogy a bírói gyakorlat viszonylag szilárd ala-lást nem igénylő, észszerű mértékű – költségei megtérí- pokat alakított ki ezen elv alkalmazásához és bizonyí-tésére kötelezés lehetővé tétele.6 totta, hogy az elvárhatósági mérce tipizált követelmé- nye rugalmas és árnyalt jogalkalmazást tesz lehetővé,zsanna (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény jóllehet meglátása szerint alkalmanként feleslegesenmagyarázata Budapest, Wolters Kluwer 2017. (a továbbiakban: a Pp. Ma- hivatkoznak erre a bírósági ítéletek, amely azok leérté-gyarázata) 280–287. kelődésére vezet(het). Hangsúlyozza, hogy a kódex fo- galomhasználata terén a Ptk. azt a változást vezette be, 6 A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekinteté- hogy az „adott helyzetben általában elvárható” formu-ben történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint lában megfogalmazott tipizált követelményszintet a fe-a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló általános adatvé- lelősségi tényállásokban kifejezetten azonosítja a felró-delmi rendelet e körben is mintaként szolgálhat. Ennek 12. cikk (5) be-kezdése szerint ugyanis egyes információkat és tájékoztatást és intézke- 7 Ld.: Szakértői Javaslat: 369–370., 374–375.dést díjmentesen kell biztosítania az adatkezelőnek az érintett számára. 8 Ld.: Miniszter Indokolás: 234.Ha azonban az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy 9 Ld.: Vékás Lajos In: Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Kommentár– különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a a Polgári Törvénykönyvhöz 2. kötet Wolters Kluwer Budapest 2014. 1. kö-kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés tet 51–52.meghozatalával járó adminisztratív költségekre észszerű összegű díjatszámíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézke-dést. A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bi-zonyítása az adatkezelőt terheli.| 14 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

hatóság fogalmával. Fontos megállapítása, hogy a Ptk. sen túl – legfeljebb a tisztességes eljárás méltányosságtöbb más olyan konkrét szabályt tartalmaz, amely nem felé hajló értelmezése alapján megfontolandó, hogy afelelősséget állapít meg, de amelynek tartalmát szintén perjogi felelősség általános mércéje körében az objekti-„az adott helyzetben általában elvárható” magatartás vitás kívánatos jelenlétét a magánjoghoz hasonlóankövetelménye tölti ki tartalommal. Így kell felfogni pl. enyhítse az adott helyzetben való elvárhatóság, amelymindazokat a nyitott magánjogi normákat, amelyek „el- kellő mértékben engedné mérlegelni a fél egyedi körül-várható” vagy „megfelelő” magatartást (eljárást) írnak ményeit is. Ez tehát az intézkedések szükséges mérték-elő, és más (rendszerint szigorúbb) követelményt nem nek való megfelelőségének, az ellenbizonyítás elvárha-támasztanak. tóságának, és a bizonyítás meghiúsítás felróhatóságá- nak értelmezése körében is megfontolandó. Ez irreális A Pp. [265. § (2) bek. b) pont] szerint a fél bizonyítási elvárást nem támasztana a felekkel szemben, de a vis�-szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy a tényál- szaélések előtt szélesebb teret nyitó individuális kimen-lítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellen­ téseket is korlátozná.érdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állá-sának a bizonyítása. Erre tekintettel észszerűen vethe- 3. A tényállítás bizonyításánaktő fel a kérdés, hogy mikor állapítható meg a nevezett (és állításának) lehetetlenségévelesetben az elvárhatóság beállta. Itt is az elvárhatósági kapcsolatos kérdőjelekmérce, szint a bizonytalan, azzal, hogy az írott jog akonkrét személytől való elvárhatóságra utal. A Pp. [265. § (2) bek. b) pont] a bizonyítási szükség- helyzet önálló eseteként szabályozza azt, amikor a Az ellenérdekű fél méltányos érdekeit nemcsak a vis�- tényállítás bizonyítása a fél számára nem lehetséges, deszaéléstől kell védeni, hanem a szükséghelyzet miatt az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fennpervesztességi kockázat méltánytalan reá telepítésétől nem állásának a bizonyítása, de erre mégsem kerül sor.is. A szükséghelyzetek közül kizárólag a bizonyítás kö-rében nevesíti a Pp. [265. § (2) bek. c) pont] szükség- A fél számára fennálló lehetetlenség lehet szubjektívhelyzeti esetként, amikor a bizonyítás sikerességét az és objektív jellegű is. Kérdés, hogy az anyagi jogi szer-ellenérdekű fél neki felróhatóan meghiúsította. A Szak- ződés teljesítés lehetetlenüléséhez mennyire hasonló-értői Javaslat10 kifejezetten azt várta volna el a mente- an fogható fel e perbeli cselekmény megtételi lehetet-süléshez, hogy az ellenérdekű fél igazolja, hogy azok fe- lenség. Így ez lehet-e továbbá jogszabályból, fizikai vagyletti rendelkezési hatalmát az ellenőrzési körén kívül eső gazdasági akadályból fakadó, részleges vagy teljes, idő-okból vesztette el, vagy a bizonyítás sikerességének leges vagy végleges. A jogalkotó ennek határai megvo-meghiúsítása neki nem felróható. Azaz a Szakértői Ja- nását (is) a bírói gyakorlatra bízta.vaslat szigorúbb gondossági mércét mondott volna ki azellenérdekű féllel szemben, nem egyszerűen az adott A Pp. [265. § (2) bek. b) pont] általi külön kimondásá-helyzetben általában, vagy tőle való elvárhatósággal, nak szükségessége azért tűnik első ránézésre vitatha-hanem az anyagi jogban pl. a veszélyes üzemi felelősség tónak, mert az elsődleges szükséghelyzetet megalapo-vonatkozásában ismeretes hasonló, az ún. casus minor- zó élethelyzet –, hogy a fél bizonyítási indítványáhozra is kiterjedő felelősséget eredményező emelt szintű nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekűgondosságot várt volna el.11 Erről részletesebben a bi- fél rendelkezik, és a fél igazolja, hogy az ezek megszer-zonyítás meghiúsításra vonatkozó pontban esik szó. zéséhez szükséges intézkedéseket megtette – ezt lefed- ni látszik. Meglátásom szerint azonban nem zárható ki Álláspontom szerint e körben megnehezíti a vizsgála- megnyugtatóan, hogy teljes lenne a peres gyakorlatbantot, hogy a polgári eljárásjogi felelősség- és szankciótan az átfedés a két eset között, ahogy logikailag két, eltérőegyes jogtudományi kísérletek12 ellenére legalábbis részekkel is bíró halmazról beszélhetünk, ezért támo-szabályozottságát illetően elmarad a magánjogétól, gatható a külön esetként való nevesítés. Ez azért érde-amelynek talán egyik legfőbb indoka, hogy a gyakorlat melt külön megjegyzést, mert az állítási szükséghely-ennek jogszabályi kibontakoztatását nem igényelte. zetben ilyen eset nevesítésére nem került sor. Miköz-Mindezért – a fenti kodifikációs teleológiai értelmezé- ben a Szakértői Javaslat13 indokolása szerint ezen eset is az állítási szükséghelyzet bizonyítási megfelelője, 10 Ld.: Szakértői Javaslat: 377. amely sokszor nem is választható szét az a) pontbeli 11 Lábady utal rá, hogy a bíróság szerint fokozott veszéllyel jár az a te- esettől, azzal együttesen jelentkezik. E szerint továbbávékenység, amelynek a folytatása során fellépő, viszonylag csekély mér- ezen, második esetkör felölel olyan bizonyítási szituá-tékű rendellenesség is súlyos kárral fenyegető veszélyhelyzetet alakít- ciókat is, amikor nemcsak a bizonyítandó tény, hanem ahat ki; továbbá fokozottan veszélyes a tevékenység akkor is, ha folytató- pótolhatatlan bizonyítási eszköz is ismert a bizonyítójának csekélyebb mértékű vétkessége súlyos kárveszéllyel fenyegető fél előtt, csak az éppen az ellenérdekelt fél rendelkezésihelyzetet teremt, valamint, ha egyszerre nagyobb számú személy életét, hatalma alatt áll, utóbbi pedig tagadja ezt.testi épségét, egészségét vagy vagyonát fenyegető kárveszélyt idéz elő(BDT 2012.2661.). Erről részletesebben ld.: Lábady Tamás In: Vékás – Erre tekintettel vethető fel a kérdés, hogy nem vol-Gárdos (szerk.): i. m. 2. kötet 2268–2273. E körben még érdekesség, na-e észszerű, szükséges az állítási szükséghelyzet te-hogy a Szakértői Javaslat a bizonyítási szükséghelyzet körében az elle- kintetében is hasonló többletgaranciát kimondani.nőrzési kör fogalmának értelmezésekor az Ptk. anyagi jogi szabályaihoznyúl vissza. Ld.: Szakértői Javaslat: 377. 13 Ld.: Szakértői Javaslat: 376. 12 Ld. pl.: Novák István munkáit, különösen A polgári eljárásjogi fele-lősség jogi természete In: Jogtudományi Közlöny, 1982. 8. 601-608., PappZsuzsanna: Gondolatok a polgári eljárásjogi felelősségről ELTE-ÁJK Buda-pest 1989, Újlaki László: A fél polgári eljárásjogi felelősségének elméletivázlata és megjelenési formái ELTE-ÁJK Budapest, 1990./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 15

Meglátásom szerint e kérdésre is a válasz igenlő, itt is rendelkezett és észszerűen nem is rendelkezhetett azszükséges lett volna a két szükséghelyzet feltételeinek adott tényállítást cáfoló tényekkel, vagy már nem ren-azonos meghatározása. Az állítási szükséghelyzetben delkezik azokkal, mert azoktól fel nem róható módonlévő fél vonatkozásában is előfordulhat az e pontban elesett.vizsgált élethelyzet, amely körében a fél szintén véde-lemben lett volna részesítendő. Emellett az állítandó tények fenn nem állásának ellen­érdekű féltől elvárható állításának sajátos értéke-4. Az állított tények fenn nem állásának lése az állítási szükséghelyzet körében hasonlóan szük- a bizonyítása séges, ezért hiányolható kimondásának elmaradása, pótlása de lege ferenda megfontolandó. Az állítási szük- A Pp. [265. § (2) bek. b) pont] alapján a bizonyítási séghelyzet jogkövetkezménye ezen esetben való kétsé-szükséghelyzet azon eleme is önálló vizsgálatot igé- ges alkalmazhatósága meglátásom szerint annak – kü-nyel, amely szerint az ellenérdekű féltől elvárható len- lön tanulmányban részletezett – finomhangolását teszine az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása. szükségessé, nem pedig a perjogi védelem elvonásátA jogalkotó vélhetően azért telepít feltételesen negatív ezen szükséghelyzeti esetkörben, e jogkövetkezménybizonyítási terhet az ellenérdekű félre e körben, ahe- kizárólagos fenntartása mellett.lyett, hogy közvetlenül megfordítaná a bizonyítási ter-het, hogy a Pp. 4. § (2)–(4) bekezdésében biztosított ön- 5. Az állítási, illetve bizonyításiterhelési jog érvényesülését a lehető legteljesebben le- kötelezettség teljesítésénekhetővé tegye. Továbbá az sem hagyható figyelmen kí- meghiúsításavül, hogy ebbe az élethelyzetbe nyilván akkor kerülhet-nek a felek, ha az ellenérdekű fél az adott tényállítás bi- 5.1. Az 1911-es Pp. bizonyítás meghiúsításárazonyítás nélküli megállapíthatóságát (Pp. 266. §) – va- vonatkozó szabályailahogyan, tipikusan vitatással – megakadályozta. Az 1911-es Pp. (269. §-a) szerint is a bizonyítás azt a Kengyel14 utal rá, hogy a bizonyítás tárgyát a per el- felet terhelte, akinek érdekében áll, hogy a bíróság az ál-döntése szempontjából jelentős, azaz releváns vagy bi- lított tényt valónak tekintse. Így azokat a tényeket,zonyítandó tények képezik. Kiemeli, hogy a bizonyítás amelyek a jog megalapítására szolgálnak, annak a fél-tárgyát alkotó tények nemcsak pozitív, hanem negatív nek kellett bizonyítania, aki a jogot érvényesíteni akar-tények is lehetnek, sőt valamely tény lehetetlensége is le- ta, ellenben azokat a tényeket, amelyek az érvényesítetthet a bizonyítás tárgya. jog létrejöttét kizárják, vagy a jogot megszüntetik, an- nak a félnek kellett bizonyítania, aki a jog érvényesítését A Szakértői Javaslat15 e pontot akként fogalmazta ellenezte.meg, hogy az ellenérdekelt féltől elvárható lenne atényállítás valós voltát kizáró tények fennállásának a Az 1911-es Pp. (327. §-a) szerint, ha az okirat felmuta-bizonyítása. tására kötelezett fél tagadta, hogy az okirat a birtoká- ban van, a bíróság eskü18 alatt hallgathatta ki (373. §) a Erre tekintettel kiemelt jelentőséggel bír, hogy min tagadás valóságának, valamint az okirat hollétének ésalapulhat a negatív bizonyítás elvárhatósága. Arra le- annak a körülménynek a kiderítése végett, hogy az ok-het logikusan következtetni, hogy ezek körébe az ellen­ iratot nem szándékosan semmisítette-e meg vagy tetteérdekű félnél keletkezett, illetve a később birtokába ke- hasznavehetetlenné.rült adatok tartoznak,16 valamint azok, amelyek elvár-ható magatartással való eljárása mellett az ellenérdekű Ha a fél azt az okiratot, amely beismerése vagy a bizo-fél birtokába kerülhettek. Főleg utóbbi adatkörben vár- nyítás eredménye szerint birtokában volt, fel nem mutat-ható a közvetett bizonyítékok17 szerepének megnöveke- ta, valamint ha az eskü alatti vallomást megtagadta,dése. Tehát az ezen b) pontos szükséghelyzetre hivat- vagy ha a vallomásából vagy egyébként kitűnt, hogy azkozó fél elsődlegesen azt köteles valószínűsíteni, hogy okiratot szándékosan megsemmisítette vagy hasznave-az ellenérdekű fél rendelkezett vagy elvárható maga- hetetlenné tette, a bíróság ennek a körülménynek a befo-tartás mellett rendelkezhetett az adott tényállítást cá- lyását a per eldöntésére, valamint azt, hogy a féltől vagyfoló tényekkel. Ezzel szemben az ellenérdekű félnek pe- az ellenféltől felmutatott másolat vagy az okirat tartal-dig azt kell elsődlegesen valószínűsítenie, hogy nem mára előadottak mennyiben érdemelnek hitelt, a bizo- nyítékok okszerű mérlegelésével (270. §19) ítélte meg. 14 Ld.: Kengyel Miklós: Magyar Polgári Eljárásjog Budapest, Osiris Ki- Szükség esetében a bíróság a feleket az okirat tartal-adó 2012. 280. mára nézve eskü alatt kihallgathatta. (373. §)20 15 Ld.: Szakértői Javaslat: 374. 18 Ennek modern perbeli helyét illetően különösen ld.: Kengyel: i. m. 299. 16 Például, amelyre vonatkozóan az ellenérdekű féllel szemben az adat 19 E szerint a bíróság a tényállítás valóságát vagy valótlanságát a tár-(ismert) birtokosának közlési (tájékoztatási), okirat átadási, egyéb gyalás és a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatásával ítéli meg.tárgy birtokátruházási kötelezettsége áll fenn. Azok az okok, a melyek a bíróság meggyőződését előidézték, úgyszintén 17 Kengyel utal rá, hogy a közvetlen bizonyítás esetében az észlelt bizo- azok, a melyek miatt a bíróság a bizonyítást elégtelennek tartja vagy a félnyítékokról egyszeri következtetéssel lehet eljutni a bizonyítandó tény- ajánlotta bizonyítást mellőzte, az ítéletben tüzetesen előadandók. Tör-hez, míg a közvetett bizonyítás esetében kétszeri vagy többszöri logikai vényes bizonyítási szabályokhoz a bíróság meggyőződésének alkotásá-műveletre van szükség. A közvetett bizonyítás egyik módja lehet kizáró ban csak az e törvényben kijelölt esetekben van kötve.következtetés is, amikor valamely bizonyított tény fennállása kizárja va- 20 E szerint az a fél, aki vagyont, ennek egyes alkotó részeit, adósságotlamilyen más, a perben bizonyítandó tény fennállását.Ld.: Kengyel: i. m.285.| 16 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

Ezzel lényegileg egyezően az 1911-es Pp. (342. §-a) ki- kor a bíróság szabad bizonyítás mérlegelési jogkörébenmondta, hogy a bíróság annak a körülménynek az ügy (freie Beweiswürdigung) a ZPO 286. §-a szerint bizonyí-eldöntésére való befolyását, hogy valamelyik fél a szemle tás-könnyítéseket (Beweiserleichterungen) biztosíthat,tárgyát a szemle határnapján fel nem mutatja vagy a azok közé értve a bizonyítási teher megfordítását is.23 Aszemlét másként meggátolja, a 270. § szerint ítélt meg. Ha polgári peres bírói gyakorlat aszerint sorolja be a bizo-a fél a szemle tárgyának birtokát tagadta, a bíróság eskü nyítás-könnyítéseket, hogy az ellenérdekű fél a felróha-alatt hallgathatta ki (373. §) a tagadás valódiságának, va- tóság fokának (Grad des Verschuldens) figyelembevételelamint a tárgy hollétének és annak a körülménynek a ki- mellett a félnek a bizonyítási kötelezettség meghiúsítá-derítése végett, hogy a szemle tárgyát nem szándékosan sa milyen mértékben tudható be. Ez vezethet például azsemmisítette-e meg vagy tette hasznavehetetlenné. állítási kötelezettség könnyítéséhez is, közvetett, vagy látszat bizonyíték (Anscheinbeweis) elfogadásához vagy5.2. A német súlyosabb esetekben bizonyítási teher megfordításához Beweisvereitelunggrundsatzról is. Ha a bizonyítás az egyik fél számára kötelezettség- röviden szegés nélkül kizárólag érdekkörében fakadó okból, kö- rülményekből nehezedik el, egyedi esetekben akkor is A német polgári perjogban a bizonyítás meghiúsítás sértheti a BGB 242. §-a szerinti jóhiszeműség és tisztes-(Beweisvereitelung) akkor következik be, ha a fél egy el- ség elvét, ha a számára kedvező bizonyítási teherre hi-járásban felróhatóan (schuldhaft) megakadályozza, vatkozik. Így például, amikor egy számára rendelke-vagy elnehezíti a bizonyítás felvételét egy az eljárás zésre álló biztosítási szerződésről mikrofilmet készítszempontjából lényeges (prozesserheblich) körülmény- és utána megsemmisíti és ezzel az ellenérdekű fél szá-ről. Ez megtörténhet úgy is, hogy egy perben vizsgálan- mára annak bizonyítását lehetetlenné teszi, hogy azdó dolgot megsemmisít, átalakít, körülményt megszün- azon szereplő aláírás valódi.24tet, vagy úgy, hogy pl. nem nevezi meg a perben lénye-ges körülménnyel tudomással bíró tanú adatait. A fel- A német bírói gyakorlat szerint azonban nem állapít-róható magatartás (Verschulden) nem a bizonyítási esz- ható meg a bizonyítás meghiúsítása akkor, ha valaki aköz megsemmisítésére vagy átalakítására, hanem a bi- hozzájárulását a jogellenesen megszerzett bizonyításizonyítási funkció, lehetőség meghiúsítására irányul. eszköz felhasználásához megtagadja, és ezen bizonyítási eszköz megszerzésére az információs önrendelkezéshez Ha a polgári perben a bizonyításra kötelezett (Bewei- fűződő alapjog sérelmével került sor. Erről van szó pél-spflichtige) valósítja meg a bizonyítás meghiúsítását, dául a titkos apaság megállapításához szükséges vizsgá-ezt – a magyar joghoz hasonlóan – külön szükségtelen latok esetében.25 A magyar jog helyesen, ettől eltérően aértékelni, szankcionálni. A peranyagszolgáltatási elv jogsértő bizonyítási eszközök keretében is elismeri a(Beibringungsgrundsatz) szerint ugyanis minden félnek szükséghelyzet fennállását [Pp. 269. § (5) bek.].26azon tényeket kell előadnia, és adott esetben bizonyíta-ni, amelynek bíróság általi elfogadása érdekében áll. 5.3. Az új Pp.-ben a szükséghelyzetiEnnek hiányában e fél pervesztes lesz függetlenül attól, szabályozás értékelése az 1911-eshogy tényállításra vagy annak bizonyítására való kép- és a német szabályozás tükrébentelenségét maga okozta vagy sem. Meglátásom szerint helyesen biztosít szélesebb védel- Más a helyzet akkor, ha az ellenérdekű fél akadályozta met a magyar jog a németnél a tekintetben, hogy az in-meg a bizonyítást. A ZPO bár érzékelte e problémát, azt formáció szolgáltatás megtagadása esetén akár a 265. §egységesen nem kezelte, pusztán az okiratok megsemmi- (2) bek. c) vagy akár a b) pontja alapján lehetővé teszi asítése körében (444. §). Ennek vonatkozásában kimond-ta, hogy ha egy okiratot az egyik fél azzal a szándékkal, Kommentar zur Zivilprozessordnung mit Gerichtsverfassungsgesetz undhogy annak használati lehetőségét az ellenérdekű féltől Nebengesetzen (online), 5. Kiadás 2016., (444. §); https://beck-online.elvonja, megsemmisíti vagy felhasználásra alkalmat- beck.de/NJW/2006/Heft 7 (Seite 401-464) / Rechtsprechung / Zivilgeri-lanná teszi, úgy az ellenérdekű fél állításai az okirat ki- chte / BGH: Fahrlässige Beweisvereitelung durch Käufer eines Geb-állításáról és tartalmáról bizonyítottnak tekintendőek.21 rauchtwagensA német bírói gyakorlat azonban a ZPO egyes rendelke-zéseiből és a jóhiszeműség és tisztesség (Treu und Glau- 23 Ld.: BGH NJW 2002, 825 (827); BGH NJW 2004., 222. – idézi: Thomasben) elvéből levezette a bizonyítás meghiúsítás doktrí- Rauscher – Wolfgang Krüger (szerk.): i. m. (138., 287., 444. §); https://náját. Eszerint a bizonyítás meghiúsítása áll be, ha egy beck-online.beck.de/ NJW / 2002 / Heft 11 (Seite 777–848) / Rechtsp-fél a vele szemben bizonyításra köteles fél számára felró- rechung / Zivilgerichte / BGH: Nachweis des Schadens bei nicht erfolgterhatóan megnehezíti vagy lehetetlenné teszi azt.22 Ilyen- Herausgabe von Unterlagen des Steuerberatersvagy bizonyító eszközt köteles felfedezni, erre az ellenfél kérelmére a 24 Ld.: BGH, Urteil vom 21. 6. 2000 – IV ZR 157/99, NJW-RR 2000., 1471.szóbeli tárgyalás folyamán eskü alatt kihallgatható. – idézi: Thomas Rauscher – Wolfgang Krüger (szerk.): i. m. (282. §); §); https://beck-online.beck.de/ NZV / 2001 / Heft 1 (Seite 1-56) / Haf- 21 Ld.: § 444 Folgen der Beseitigung einer Urkunde – Ist eine Urkunde tungs- und Versicherungsrecht / BGH: Beweislast für die Fälschung dervon einer Partei in der Absicht, ihre Benutzung dem Gegner zu entziehen, Unterschrift auf Versicherungsantragbeseitigt oder zur Benutzung untauglich gemacht, so können die Be-hauptungen des Gegners über die Beschaffenheit und den Inhalt der Ur- 25 Ld.: BGH, Urteil vom 12. 1. 2005 – XII ZR 227/03, NJW 2005., 497. – idé-kunde als bewiesen angesehen werden. zi: Thomas Rauscher – Wolfgang Krüger (szerk.): i. m. (640 II. §); https:// beck-online.beck.de/ NJW / 2005 / Heft 8 (Seite 465–528) / Rechtsp- 22 Ld.: BGH, Urteil vom 23. 11. 2005 – VIII ZR 43/05, NJW 2006., 434 rechung / Zivilgerichte / Bundesgerichthof / BGH: Verwertbarkeit einer(436) – idézi: Thomas Rauscher – Wolfgang Krüger (szerk.): Münchener heimlichen DNA-Analyse im Vaterschaftsanfechtungsverfahren 26 Erről részletesebben ld. pl.: Tobias Krautstrunk: Beweisvereitel- ung de amissione instrumentorum bis zur Verletzung prozessualer Mitwir- kungspflichten, Verlag Dr. Kovac Hamburg 2005./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 17

szükséghelyzet megállapítását. E megállapítást persze pítását. Utóbbira az anyagi pervezetése körében akár sort is keríthet (Pp. 237. §), ha a tényállítás bíróságbanárnyalhatja, ha a bírói gyakorlat arra a következtetésre kétséget ébresztő jellegét annak – bírói közrehatástjut, hogy az önterheléstől való tartózkodási jog gyakor- igénylő – hibájaként értékeljük.lása nem eredményezheti a c) pont megállapítását, de Kérdés, hogy nem lett volna-e szerencsésebb a bíró-ekkor is megállhat a b) pontos eset, mert az védekezést ságnak mérlegelést adni az általa valósként elfogadható- nak tartott tény megállapítására, hasonlóan a Pp. [279. §és nem önterhelést vár el. (3) bek.] bizonytalan tartozás megállapítására bíróság- nak adott felhatalmazásához. Meglátásom szerint e kér- Kérdés, hogy a magyar perjogban hogyan értelmezhe- désre a válasz igenlő. Így a bíróság számára átláthatóbbtő a bizonyítás sikerességének felróható meghiúsítása, helyzetet teremthetett volna egy olyan szabályozás,a jogalkotó a meghiúsítás alatt a bizonyítási kötelezett- amely szerint, ha a szükséghelyzetben lévő fél által bizo- nyítandó tényre vonatkozó az állítás valósága tekinteté-ség teljesítésének lehetetlenné tételére utalt-e, amely le- ben a bíróságnak kételye merül fel, és a valós állítás ahet szubjektív, objektív, fizikai, jogi, gazdasági akadály- rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapíthatóból fakadó, részleges vagy teljes, időleges vagy végle- meg, a bíróság a per összes körülményeinek mérlegelésé-ges? Meglátásom szerint e körben is ezen distinkciók vel belátása szerint – lényegében becsléssel – határozhatná meg a valósként elfogadható tényt. E kiegészítés, ha amegtétele, illetve elfogadása megfontolandó a joggya- fenti értelmezés a bírói jogban nem kerül elfogadásra, je- lentősen emelhetné anyagi igazságosság jogintézménykorlatban. A meghiúsítás mindenképp annak eredmé- általi perbeli érvényesítésének esélyét.nye alapján minősítendő, az arra vezető magatartások,okiratok megsemmisítése, használhatatlanná tétele, A meghiúsítás sajátos értékelése az állítási szükség-tanú adatainak elhallgatása közömbösnek tekinthető- helyzet körében a bizonyítási szükséghelyzethez ha-ek akkor, ha más módon azok rendelkezésre állíthatóak sonlóan szükségesnek nevezhető, ezért a fentiek tükré-a fél által és azok tekintetében az ellenérdekű felet ben hiányolható szabályozásának elmaradása, pótlásamegillette a főszabály szerint fennálló önterheléstől de lege ferenda megfontolandó.való tartózkodási joga. A Pp. [321. § (2) bek.] önállóan kezeli azon meghiúsítási Kérdés továbbá, hogy hogyan értelmezendő e körben cselekményt – anélkül, hogy azt így nevezné –, amikor aa felróhatóság, hiszen a fentiek alapján az is elég mél- bizonyító fél által rendelkezésre bocsátott, az eredetitánytalannak tűnik, ha a felróhatóság alól ki tudja okiratról készített okirat (másolat, felvétel, adathordo-ugyan menteni magát a fél annak bizonyításával, hogy zó útján készített okirat) teljes bizonyító erejű magánok-az adat megőrzése az adott körülmények között tőle iratnak vagy közokiratnak minősül, és az ellen­érdekű félnem volt elvárható [ezzel adott esetben akár a 265. § az ellenbizonyítás során a birtokában lévő eredeti okira-(2) bek. egyik pontja sem lesz megállapítható], ezért a tot nem bocsátja rendelkezésre. Ennek a szankciója az,ténylegesen szükséghelyzetben lévő fél nem minősül- hogy a bíróság ezt az ellenérdekű fél terhére értékeli.hetne jogi értelemben szükséghelyzetben lévőnek. A 2. Nem nyilvánvaló, de valószínű, hogy ez egyben azt is je-pontban említettek szükségtelen ismétlése nélkül meg- lenti, hogy az ellenérdekű fél el is veszti a 321. § (1) be- kezdésbeli kifogásolási jogát, azaz az okirat tartalmafontolandó, hogy a felróhatóság alóli mentesüléshez a csak akkor nem lesz valósnak elfogadható, ha a bíróság-bírói gyakorlat a veszélyes üzem anyagi jogi felelőssé- nak a tekintetben egyébként kételye merül fel (ami a bi-géhez hasonlóan a meghiúsulás elháríthatatlan ok álta- zonyítási szükséghelyzet általános jogkövetkezménye).li előidézését, és az ok az ellenérdekű fél érdekkörén Mindez összességében jelentős előrelépésnek tekinthe-(tevékenységén, működésén) kívüli jellegét várja el. Ez tő az 1911-es szabályokhoz képest.tételes jogi felhatalmazás nélkül27 nem tűnik valószínű-nek, mégis méltányosnak nevezhető e tekintetben is a 6. A valószínűsítéssel és az igazolássalnémet megoldás jogalkotó általi követése, amely ebben kapcsolatos bizonyításelméleti kérdésekaz esetben a felróhatóság hiányában, de érdekkörbenfelmerülés kockázatát az ellenérdekű félre telepíti. 6.1. A bizonyítás fogalma Kérdés továbbá, hogy a lehetetlenülés eltérő esetkö- Kengyel28 utal rá, hogy már a bizonyítás fogalma is areire vonatkozóan nem lett volna-e szükség kifinomul- hazai eljárásjog-tudomány legvitatottabb kérdései közétabb jogkövetkezmény kimondására ahhoz képest, hogya szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt abíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetébenkételye nem merül fel. Hiszen – ha semmilyen megfog-ható bizonyíték nem áll rendelkezésre – egy elkerülhe-tetlenül levegőbe lőtt(nek tűnő) ténymegállapítás te-kintetében a bíróságnak nyilván felmerülhet kételye,emiatt akár a szükséghelyzet ténybeli fennállása elle-nére jogilag mégsem kerülhet az megállapításra, ha abíróság nem korrigálja a féllel együttműködve megálla- 27 Ilyet mond ki a Pp. például 93. § (1) bekezdése c) pontjában, amely 28 A processzuális irányzat szerint a bizonyítás jogilag szabályozott tevé-szerint a perköltségviselés általános szabályai (83–92. §) alkalmazása kenység, mindenekelőtt a fél eljárási cselekménye, amellyel a bíróságot ál-során nem lehet figyelembe venni a perköltségnek azt a részét, amely a lításának valóságáról akarja meggyőzni. Ez alapján a bizonyítás fogalmabírósági szervezet érdekkörében felmerült – egyébként elhárítható – ok kiszélesedett a bizonyítás előkészítésére, foganatosítására s a bizonyíté-következtében merült fel. Ilyen költségek okozása tekintetében a bíróság kok mérlegelésére egyaránt. A bíróság, a felek és a per egyéb résztvevőia Pp. szerint veszélyes üzemhez hasonlóan magas elvárhatósági mérce azon perbeli cselekményeinek az összessége, amelyek arra irányulnak,szerint felel, jóllehet a szankció súlyát a 93. § (3) bekezdése alapján jog-szabályban meghatározott módon az állam viseli. hogy a per eldöntéséhez szükséges tények fenn- vagy fenn nem állása te- kintetében a bíróság meggyőződést szerezzen. Erről, valamint a logikai és megismerési irányzatokról részletesebben ld.: Kengyel: i. m. 275–277.| 18 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

tartozik. Meglátása szerint a polgári perbeli bizonyítás tással felérő eredményt ér el, hanem a konkrét történetilényegét a processzuális bizonyításelmélet fejezi ki a tények előadása alól is mentesül, miközben végleges jogvé-legjobban, amely a felek bizonyítással kapcsolatos eljá- delmet kaphat. Ennek ellenére azért tartotta indokoltnakrási cselekményeinek ugyanolyan jelentőséget tulajdo- e kisebb fokú meggyőzés eszközének alkalmazását meg-nít, mint a bíróság tevékenységének. A processzuális követelni az érdekelt féltől, mert nem tartotta elvárható-felfogás helyességét igazolta a Pp. 1995. évi, majd 1999. nak bizonyító értékű eszközök megszerzését, ha a fél mégévi módosítása is, amikor visszaszorult a hivatalbóli- a bizonyítandó tény megismerésére is képtelen. Így aság, megszűnt az igazság kiderítésének a kötelezettsé- jogi­ntézmény nem volna alkalmazható, továbbá a per fő-ge, és a „tiszta” tárgyalási elv jutott érvényre. E megál- tárgyára vonatkozó bizonyítás helyett a jogvita lényegé-lapítások igazak az új Pp. vonatkozásában is, amely hez nem is tartozó mozzanatokra irányuló körülményesezek tekintetében lényeges változtatást nem hozott. bizonyításba hajszolná a feleket, ami a jogintézményt olyAzaz a bizonyítás, mint eljárási cselekmény továbbra is mértékben elnehezíthetné, hogy azáltal veszélybe kerül-a bíróság és a felek (esetlegesen a per egyéb résztvevő- ne az alkalmazhatósága.inek) tevékenysége. A felek feladata az, hogy a per kon-centrált lefolytatása érdekében a peranyagát jóhisze- A fegyverek egyenlőségének, a felek perbeli esélyegyen-műen rendelkezésre bocsássák, amelynek megvalósu- lőségi elvárásának megfelelni látszik, hogy mind a szük-lásában a bíróság közrehat (Pp. 3–6. §§-ok). A bíróság séghelyzetre hivatkozó fél, mind az ellenérdekű fél szá-az általa megismert bizonyító tényekről (bizonyítékok- mára azonos módon, elsősorban valószínűsítéssel van le-ról) a bizonyítandó tényekre következtet, amely során hetősége e körben eljárási jogainak érvényesítésére.meggyőződést kell szereznie utóbbi tények fennállásá-ról vagy ennek hiányáról. 6.3. Az igazolás mint sajátos bizonyítás6.2. Valószínűsítés elhatárolása A Szakértői Javaslat33 szerint ahol a féltől alaposabb a bizonyítástól – bizonyítást jelentő – meggyőzési mód várható el, mert a saját szükséges cselekményeinek elvégéséről kell Kengyel29 megkülönbözteti a valószínűségen alapuló meggyőznie a bíróságot, ott a Szakértői Javaslat, azbizonyítástól az ún. valószínűsítést. Utóbbit nem tartja alapján pedig a Pp. is igazolási kötelezettséggel terheltebizonyításnak, csupán egy ahhoz hasonló tevékenység- a felet. A Szakértői Javaslat az igazolást a bizonyításnek, amely nem a bíró meggyőzésére, hanem egy tény – könnyű es gyors, mérlegelést nem igénylő, kétségetvagy körülmény fennállásának (vagy fenn nem állásá- hátra nem hagyó – sajátos módjának tartja.34 Ennek ki-nak) a hihetővé tételére irányul. Úgy látta, hogy mivel a mondását azzal indokolta, hogy a szükséghelyzet eljá-valószínűsítés nem eredményezhet bizonyosságot, ezért rásjogi kedvezményével élni kívánó féltől elvárható,nem szolgálhat a per eldöntése szempontjából releváns hogy az ennek megnyitásához szükséges saját maga-tények megállapítására. Meglátásom szerint e megálla- tartását ilyen módon bizonyítsa.pítást a Pp. szükséghelyzeti szabályozása jelentősenárnyalja, amely döntően valószínűsítésen alapul és a 6.4. A valószínűsítés és az igazolásszükséghelyzetben lévő fél – emiatt nyilván az ellenér- rendje, teljesítésedekű fél – pernyertességi esélye szempontjából (is)alapvető jelentőségű. Jóllehet a szükséghelyzetek köré- A Szakértői Javaslat35 utal arra, hogy egymást logikai-ben történő valószínűsítés alapján is bizonyos eljárási lag kizáró tények nem lehetnek egyforma bizonyosságú-jogok, illetve lehetőségek nyílnak meg, vagy a tényállás ak, mert akkor egyik sem tekinthető valószínűnek a má-megállapítására kerül sor. sikkal szemben. Ha pedig a tényre vonatkozó meggyőző- dés mértéke nem haladja meg a kétségek mértékét, nem E körben is a valószínűsítésre azért kerülhet sor, lehet szó meggyőződésről, így az sem állapítható meg,mert azt a törvény kifejezetten előírja. A Miniszteri In- hogy a szükséghelyzetre hivatkozó fél valószínűsítettdokolás30 és az alapján a Pp. Magyarázata31 szerint az volna. A gyakorlatban ez akként jelentkezik, hogy aállítási szükséghelyzet fennállásnak megállapíthatósá- szükséghelyzetet állító fél a szükséghelyzet fennállásátgához nem elég az arra való puszta hivatkozás, de nem megpróbálja valószínűsíteni, az ellenérdekelt fél pedigis várható el annak bizonyítása. A törvény részben va- önként, vagy bírói felhívásra ellen valószínűsít.lószínűsítésre, részben igazolásra kötelezi a felet a ré-széről kívánt eljárási joghatás beállásához. A szükséghelyzetek vonatkozásában a valószínűsítés és igazolás ahol ez észszerű a rendes bizonyítás során A Szakértői Javaslat32 a valószínűsítést az alacsonyabb alkalmazható perbeli cselekmények által valósul meg. Ezfokú bírói bizonyosság kialakulásának eléréséhez szük- alapján kérdés például, hogy a bizonyítás szabályai eséges meggyőzési módnak tekinti. Hangsúlyozza, hogy körben milyen mértékben alkalmazhatóak. Pl. a bíró-ez esetben végkifejletében az eddig ismert perjogi való- ság a fél által előterjesztett valószínűsítésre irányulószínűsítésekhez képest jóval nagyobb jelentőségű kér- indítványhoz, a valószínűsítés körében hozott határo-désről van szó. A valószínűsítéssel a fél nem csak bizonyí- zatához kötve van-e [276. § (3) bek.], kell-e egyáltalán29 Ld.: Kengyel: i. m. 283–284. 33 Ld.: Szakértői Javaslat: 372–373.30 Ld.: Miniszteri Indokolás: 335. 34 Az egységes jogértelmezés érdekében ennek megjelenítése a nor-31 Ld.: Zsitva: i. m. 285. maszövegben is megfontolandó.32 Ld.: Szakértői Javaslat: 372. 35 Ld.: Szakértői Javaslat: 373./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 19

határozatot hoznia e körben. A bíróság mellőzheti-e a 6.6. Átfordulhat-e a valószínűsítésivalószínűsítés elrendelését, és ha igen milyen feltéte- eljárásrész bizonyítássá?lekkel? Fontos részkérdés, hogy a bíróság jogosult, illetve kö- Kengyel36 utal rá, hogy a Pp. 1999. évi módosítása teles-e akár bizonyítást is lefolytatni, ha a szükséghely- zetre hivatkozó fél bizonyítási indítványokat is előter-után nyitva maradt a kérdés, hogy milyen szintet kell el- jeszt a szükséghelyzet egyes tényállási elemei bekövet-érnie a bírói meggyőződésnek valamely tény valóságá- keztének bizonyítása érdekében. Erre különösen az el-nak vagy valótlanságának a megállapításához. Kiemeli, lenérdekű fél rosszhiszemű ellenvalószínűsítése eseténhogy a bíróság meggyőződésének – a korábbi felfogás- kerülhet sor, de akkor is helye lehet(ne), ha a bíróság-sal ellentétben – nem kell a bizonyosság fokáig terjednie nak minden szükséghelyzet fennállási feltétel megva-még a bizonyítás körében sem, mivel a jogvita pártatlan lósulása ellenére további kételye maradna annak tény-eldöntéséhez nincs szükség arra, hogy a bíróság a té- leges fennállását illetően a Pp. 184. § (2) és 265. § (3) bekezdéseivel összhangban. Meglátásom szerint a Pp.nyeket – az objektív igazság követelményének megfele- alkotójának egyértelmű akarata volt átfogóan orvosol-lően – úgy állapítsa meg, ahogy azok a valóságban meg- ni az állítási szükséghelyzetben lévő felek perbeli hely-történtek. Úgy látta, hogy a polgári jogviták természeté- zetét, hogy ne veszítsék el olyan információ hiánya mi-vel, valamint a polgári bíróság rendelkezésére álló esz- att a pert, amellyel a másik fél rendelkezik. E célt nyil-közökkel összhangban a tények valóságának vagy va- vánvalóan sérthetné, ha az ellenérdekű fél viszonylag csekély erőfeszítés mellett meg tudná hiúsítani a jogal-lótlanságának a megállapításához a valószínűség maga- kotói cél megvalósulását. Mindezért az alpontot indítósabb foka is elegendő. A bírósági gyakorlatra vár annak a kérdésre személyes álláspontom szerint a válasz igen-kimunkálása, hogy a bizonyosság milyen fokát kell elérni lő, ha a felek valamelyike azt indítványozza az igazolás-a bizonyítandó tények valóságának vagy valótlanságá- nál szélesebb körű bizonyítási cselekmények megtéte- lét, bizonyítási módok alkalmazását is lehetővé kellnak a megállapításához. Az új Pp. ezen nem változta- tenni, különösen a szükséghelyzetek jogkövetkezmé- nyének az eljárás végkimenetelére gyakorolt lényegestott, továbbra sem mondott ki a bizonyosság fokával joghatása miatt.38szembeni elvárást, az így továbbra is a bírói gyakorlat-ra vár. Ehhez képest kérdés, hogy milyen mértékű való-színűség elérése esetén tekinthető teljesítettnek a felekvalószínűsítésre, illetve ellenvalószínűsítésre irányulócselekménye,37 különösen a lenti alpontban bemuta-tott, csökkentett mértékű valószínűsítés lehetőségére.6.5. Észszerű mértékű(re csökkentett) 6.7. A bíróság mérlegelési jogának valószínűsítési kötelezettség terjedelme valószínűsítés eredményének megállapítása Fontos hangsúlyozni, hogy egyes tények fennállásá- és a jogkövetkezmény alkalmazásanak hihetővé, valószínűvé tétele körében is értelendő a körébenvalószínűség foka. Egyes esetekben ezt sem könnyű tel-jesíteni. A valószínűsítési kötelezettség mértékének Gátos és Juhász39 a régi Pp. 212. §-ához fűzött – itt isteljesíthetőségét garantálja például az Szjt. 94/A. § (8) irányadó – magyarázata szerint ítéletet akkor hoz a bí-bekezdése, amely szerint, ha a szerzői jog megsértése róság, amikor a perbeli jogvita vagy annak egy részemiatt indított perben az egyik fél tényállításait már el- érdemi elbírálásra alkalmas. Azt, hogy ez mikor követ-várható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyí- kezik be, a tárgyalás adataihoz és a bizonyítás-felvételtó fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a) a birtoká- eredményéhez képest belátása szerint dönti el a bíró-ban lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatásá- ság a tényállás megállapítási szabadságának törvényira, valamint a szemle lehetővé tételére; b) kereskedel- (Pp. 263. §) keretei között. A Miniszteri Indokolás40 ésmi mértékű [Szjt. 94. § (5) bek.] jogsértés esetén banki, az alapján a Pp. Magyarázata41 szerint a törvény e jog-pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a következmény alkalmazására az állított tény valóságátbirtokában lévő ilyen iratok bemutatására. illető alapos kétely esetén nem kötelezi a bíróságot. Arra tekintettel, hogy a szükséghelyzetben lévő fél Az érdemi tárgyalás szabályai között a bizonyításdifferentia specificája, hogy egyes szükséges informáci- eredményének mérlegelése körében a Pp. (279. §) ki-ók nem állnak rendelkezésére, az objektív valószínűsí- mondja, hogy a bíróság a perben jelentős tényeket a fe-tési kötelezettség az elvárható mértékűre történő bírói lek tényállításainak és perben tanúsított magatartásá-értelmezésbeli – ennek hiányában jogalkotói – enyhíté- nak, valamint a per tárgyalása során megismert bizo-se a jogintézmény célja elérésének garantálása érdeké-ben megfontolandó. 38 Meglátásom szerint ennek a Szakértői Javaslat fent idézett megállapí- tása azért nem mond ellent, mert annak a körében arra adtak magyaráza- 36 Ld.: Kengyel: i. m. 282. tot a szerzők, hogy általában miért nem bizonyítási kötelezettség került 37 Utal rá, hogy az európai országok többségében a bizonyítottság álta- előírásra, amely meglátásom szerint sem indokolt. E lehetőség kivételeslánosan elfogadott mércéje a valószínűség magas foka, amely egyfelől az alkalmazhatósága ettől, az említettek szerint eltérően kezelendő.objektív körülményeken, másfelől a bíró szubjektív értékelésén, illetvemérlegelésén alapszik. Ettől a szinttől – az európai országok gyakorlata 39 Ld.: Gátos György – Juhász László In: Kiss Daisy – Németh Jánosszerint – mindkét irányban lehetséges az eltérés. Ld.: Nagel, Heirich – (szerk.): Nagykommentár a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.Bajons, Ena-Marlis: Beweis – Preuve – Evidence – Grundzüge des zivilpro- törvényhez Wolters Kluwer Új Jogtár/Adatbázisok/KJK-Kommentárok,zessualen Beweisrechts in Europa. Baden-Baden, 2003. modulok/Polgári Jog/, Frissítve: 2017. november 9. 40 Ld.: Miniszteri Indokolás: 335. 41 Ld. pl.: Zsitva: i. m. 285.| 20 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

nyítékoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése, ges bizonyításra, de csak jogsértő bizonyítási eszközegyenként és összességében történő értékelése alapján a útján, és ez a bizonyításban ellenérdekelt fél hozzájáru-meggyőződése szerint állapítja meg. A kérdés az, hogy erendelkezés mennyire alkalmazható a felek valószínű- lásának hiányában nem használható fel. A bizonyításisítése eredményének bírósági mérlegelésére. Meglátá-som szerint mivel a valószínűsítés eljárási cselekmé- eszköz ilyenkor szintén a bizonyításban ellenérdekeltnyei a bizonyítás körében ismert bizonyítási indítvá-nyok előterjesztésével, illetve bizonyítási eszközök fél rendelkezési hatalma alatt áll.rendelkezésre bocsátásával valósulnak meg, ezek köré- A jogsértő bizonyítási eszközök vonatkozásában aben a bíróság a felek valószínűsítésének, ellenvaló-színűsítésének eredményét a Pp. 279. §-ának analóg al- Miniszteri Indokolás43 és az alapján a Pp. Magyaráza-kalmazásával állapíthatja meg. Egy igen fontos, követ- ta44 utal rá, hogy a jogsértő bizonyítási eszközök fel-kező pontban bemutatott különbséggel. használhatóságáról a szakirodalomban három elmé- let45 alakult ki. Ezek közül pedig a joggyakorlat és a7. A kétséget nem ébresztő tényállítás, szakirodalom a jogsértő bizonyítási eszköz felhasznál- mint a szükséghelyzet hatóságát illetően a viszonossági – vagy erősebb érdek – jogkövetkezményének alkalmazási elv mellett tette le voksát. A Pp. a bírósági joggyakorlat- feltétele ban kialakított elveket rögzítette normaszinten az Al- Az imént említett kivétel tehát az, hogy a jogalkotófeljogosította a bíróságot arra, hogyha a peranyag alap- kotmánybíróság jogértelmezésével46 összhangban. En-ján az okszerű következtetés a szükséghelyzet fennál- nek megfelelően a bizonyítási eszközök felhasználható-lása is volna, mégis el tudjon tekinteni a szükséghely- ságának egy abszolút és három relatív kizáró okát álla-zettel érintett tényállítás, illetve bizonyítandó tény va-lósnak való elfogadásától, ha annak tekintetében kéte- pította meg. A relatívakat a viszonossági teszt alapján alye merül fel. Azaz a szükséghelyzet fennállása esetén bíróság kivételesen figyelembe veheti, ha azt a jogsére-sem érhető el a jogkövetkezmény, ha fél nem tesz kétsé- lem sajátossága és mértéke, a jogsérelemmel érintettget nem ébresztő módon tényállítást. E bírói mérlegelé- jogi érdek, a jogsértő bizonyíték tényállás felderítéséresi jog külön biztosítása tehát arra vonatkozó garancia, gyakorolt hatása, a rendelkezésre álló egyéb bizonyíté-hogy a szükséghelyzetben lévő fél ne állítson nyilván-valóan valótlan tényt, erre teremt ellenösztönzőt. Erre kok súlya, és az eset összes körülményei alapján indo-pedig azért volt szükség, mert külön a szükséghelyzet koltnak látja [269. § (4) bek.]. Ehhez képest, ha a bizo-tényállása e körülményt a szükséghelyzet feltételei kö- nyítási eszközt e teszt vagy abszolút tilalom alá eső jel-zött – logikailag helyesen – nem tette értékelhetővé. Így lege alapján nem látná figyelembe vehetőnek, akkor isa bíróság contra legem kényszerült volna a fél egyéb- valósnak fogadhatja el az azzal bizonyítandó tényt, ha aként teljesített valószínűsítési és igazolási kötelezett- perben jelentős tényt a bizonyító fél más módon bizo-ségét nem (megfelelően) teljesítettnek tekinteni, ha nyítani nem képes, és a bizonyítandó tény tekintetébenegyébként a szükséghelyzetben lévő fél tényállításátnem tartotta volna valósnak. Ettől függetlenül e megol- alapos kételye nem merül fel.dás módosítása a 6.5. alpontban említettek szerintmegfontolandó. A Miniszteri Indokolás47 és az alapján a Pp. Magyaráza-8. A jogsértő bizonyítási eszköz ta48 utal rá, hogy a fentiek a kialakult bírósági joggyakor- hiányában a perben jelentős tény b i zo n y í t h atat l a n s ág á r ó l lattól a bizonyítási szükséghelyzet szabályainak alkal- mazhatóságában térnek el, de a bírósági joggyakorlat fogja megtölteni ezeket tartalommal remélhetőleg figye- lemmel az Alkotmánybíróság döntéseire és a külföldi bí- rói gyakorlatra. A Miniszteri Indokolás kifejezetten em- líti, hogy a polgári perbeli felhasználhatóság nem ered- ményezi a bizonyítási eszköz előterjesztésének jogsze- rűvé válását, a polgári perbeli igazságszolgáltatás haté- kony működéséhez és e tekintetben az anyagi igazság lehetőség szerinti minél teljesebb érvényre juttatásához fűződő érdek nem zárja ki, hogy az emiatti egyéb jogág által szabályozott felelősségét megállapítsák a bizonyí- tási eszközt benyújtó peres félnek. E kérdéskör a jelen tanulmányban különösebb problé- mát nem vet fel. Azt vélhetően a bizonyítás meghiúsításá-8.1. A jogsértő bizonyítási eszközökre 43 Ld.: Miniszteri Indokolás: 367–368. vonatkozó szabályozás felépítése 44 Ld.: Nagy: i. m. 379–380. 45 A Miniszteri Indokolás szerint (uo.) az első elmélet szerint a szabad A bizonyítási szükséghelyzet negyedik esetkörét je- bizonyítás elvéből az következik, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad,lentik a perben jelentős tény – egyes bizonyítási eszkö- így a jogsértő bizonyítékok felhasználhatók; a második elmélet szerintzök jogsértő jellege miatti – bizonyíthatatlansága alap- abszolút értelemben tilos a jogsértő bizonyítási eszközöket felhasználni aján valónak való elfogadásuk jogalkotó általi megenge- polgári perben. A legelterjedtebb – és nemzetközi szinten is elfogadottdése. Hangsúlyozandó, hogy ezzel a jogalkotó közvetettfelhasználásukat teszi lehetővé. A Szakértői Javaslat42 – harmadik álláspont az ún. viszonossági elv, mely értelmében mindenutal rá, hogy ezen esetekben a fél képes lenne a szüksé- esetben mérlegelni kell, hogy melyik érdek a fontosabb: a fél bizonyítás- hoz fűződő méltányolható magánérdeke, vagy az ellenérdekű fél személyi- 42 Ld.: Szakértői Javaslat: 394. skk. ségi jogainak védelme; e mérlegelés során figyelembe kell venni azt is, hogy a bizonyíték megszerzése, felhasználása milyen súlyú jogellenessé- get valósít meg. 46 Ld.: 3104/2014. (IV. 11.) AB végzés 19. pontját. 47 Ld.: Miniszteri Indokolás: 38. 48 Ld.: Nagy: i. m. 382–383./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 21

tól azért kellett megkülönböztetni, mert a jogsértő bizo- Az utolsó esetben azonban a jogsértést az adat bíró-nyítási eszköz e jellegével sérelmet szenvedő fél jogait az ság elé terjesztése valósítaná meg, amely miatt indo-eszköz felhasználása tovább sértette volna, amely miatt kolt lehet a szükséghelyzetben lévő féllel szembeni félnem lett volna nyilvánvalóan felróható számára, ha a fel- feljogosítása az átadás megtagadására. E körülmény te-használáshoz való hozzájárulását nem adja meg, amely hát jelenleg nem értékelhető, mert a tételes jog nem te-pedig a meghiúsítás fogalmi eleme. Így a Pp. [269. § (5) szi lehetővé kifejezetten. A bírói kétely alapjául sembek.] elegánsan kikerüli a hozzájárulás bíróság általi pót- szolgálhat, mert annak a szükséghelyzettel érintettlását, illetve a jogsértő eszköz tényleges perbeli felhasz- tényállítás tekintetében kell felmerülnie, nem az alap-nálását, ha a perben jelentős tényt a bizonyító fél más jául szolgáló információ jogsértő jellegét illetően. Nemmódon bizonyítani nem képes, azt a bíróság tehát valós- nyilvánvaló, hogy az anyagi igazságosság ilyen esetek-nak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem ben is feltétlenül érvényesítendő. Erre tekintettel azmerül fel. Hangsúlyozandó, hogy ezen esetkör önálló, első tanulmányban a szükséghelyzetekre való rosszhi-emiatt a bizonyítási szükséghelyzet szabályaira való szemű hivatkozással szembeni garanciák körében tettutalás már közvetlenül a jogkövetkezményre vonatkozó cizelláltabb megközelítésre vonatkozó javaslatok fon-265. § (3) bekezdésre vonatkozik. tolhatóak meg. Meglátásom szerint ezen aggályok kellő súlyúaknak tekinthetőek, hogy előnyt élvezhessenek a A szabályozás talán mégis annyiban illethető kritiká- jogintézmény könnyű és gyors alkalmazhatóságáhozval, hogy még az abszolút kizáró okok tekintetében is fűzött elvárásokkal szemben.lehetővé teszi a bizonyítási szükséghelyzet alkalmazá-sát, ahol fennállhat az a kockázat, hogy ha a sérelmet 9. Egyéb különös méltánylást érdemlőszenvedő fél tart attól, hogy nem fog tudni a bíróságban ok, mint kiegészítő szükséghelyzetialapos kételyt támasztani – pl. mert egyéb kizáró ok, eset megnyitásavagy az annak körében mérlegelhető további szempontnem került nevesítésre – a bizonyítandó tény valósá- A jogintézmény előre teljesen nem látható alkalmazá-gát illetően, úgy ténylegesen mégis be kell (belső, nem si irányaira tekintettel megfontolandónak tűnik a szük-jogi kényszer alapján) csatolnia a jogsértő bizonyítási séghelyzetben lévő fél védelme érdekében egy nyitott,eszközt, illetve hozzá kell járulnia annak perbeli fel­ generálklauzula szerű hivatkozási alapot teremteni.használásához. Nyilván perjogpolitikai értékválasztás, Ilyet mond ki a Pp. [103. § (1) bek. d) pont] például – ahogy a jogsértő eszköz ilyen jellege lehet-e olyan mér- felek helyzetére potenciálisan szintén jelentős hatásttékben társadalomra veszélyes, társadalmi értékítélet gyakorolni képes – ideiglenes intézkedések önálló, elren-szerint elítélendő, amelynek nemcsak a bizonyítási esz- delhetőségi feltételei között. E szerint tehát a fél szük-közre, hanem a társadalom felé közvetítendő generális séghelyzetben állása akkor is megállapítható volna, haprevenció érdekében, az általa bizonyítandó tényre is valószínűsíti, hogy egyéb, különös méltánylást érdemlőkiterjedő perjogi hatását is levonja a jogalkotó. ok miatt nem tudja teljesíteni állítási illetve bizonyítási kötelezettségét. Ez méltányos kivételt tudna tenni az in-8.2. Értékelendő az állítási formációval való ellenérdekű fél általi kizárólagos ren- szükséghelyzet körében, delkezés merev feltétele alól, ugyanakkor az ellenér- hogy a hiányzó adat előadása dekű félre való teljes kockázat áthárítás elkerülése ér- jogsértést valósítana meg, vagy dekében igényelné azon megszorítást, hogy az ellen­ jogsértő bizonyítási eszközből érdekű féltől ugyanakkor elvárható az állított tények s z á r m a z n a? fenn nem állásának az állítása, illetve bizonyítása. Mivel a jogsértő bizonyítási eszköz kérdése kizárólag Ilyen önálló pont a bizonyítási szükséghelyzetek kö-a bizonyítási szükséghelyzetek körében került szabá- rében akkor lehet fölösleges, ha a jelenleg a bizonyításilyozásra, felvethető a kérdés, hogy logikailag kizárt-e szükséghelyzet esetkörei között szabályozott az adottaz ilyen bizonyítási eszközökkel kapcsolatos olyan tényállítás bizonyításának a fél számára való lehetet-esetkör, amely releváns volna az állítási szükséghely- lensége [265. § (2) bek. b) pont] körébe azon eseteket iszet vonatkozásában? Azaz, értékelendő-e az állítási beleértjük, amikor a szükséghelyzetben lévő fél adottszükséghelyzet fennállásának elbírálása során az, hogy információtól önhibájából esett el és ezért vált számáraa határozott tények állításához szükséges információt lehetetlenné a tényállítás bizonyítása. Nem nyilvánva-– amellyel kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és ló, hogy a bírói gyakorlat hogyan fogja e részfeltételtamelynek megszerzése és megtartása érdekében szük- tartalommal megtölteni akkor sem, ha a Pp. maga e kör-séges intézkedéseket a fél megtette – élethez és testi ben nem várja el a szükséghelyzetben lévő féltől az ön-épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló hiba, vagy felróhatóság hiányát.fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő, azegyéb jogsértő módon keletkezett, vagy jogsértő mó- Az állítási szükséghelyzet körében azonban „az infor-don szerezték meg, vagy különösen amelynek a bíróság máció megszerzése és megtartása érdekében szüksé-elé terjesztése személyiségi jogot (ide értve üzleti és ges intézkedések” elvárása miatt méltányosságbólegyéb magántitokhoz való jogot) sértene. Az első há- szükségesnek tűnik a különös méltánylást érdemlő okrom esetben a jogsértés már megtörtént, így a fenti esetén, önhiba fennállásakor is elérhetővé tenni a szük-perjogpolitikai értékválasztásra vonatkozó kérdésfel- séghelyzet jogkövetkezményét, ha a megtartási kötele-tevés irányadó azok vonatkozásában is. zettség továbbra is a szövegben marad.| 22 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

10. A bírósági adat-, illetve iratátadásra Továbbá [Pp. 320. § (2) és (3) bek.] a bíróság a bizo- kötelezés teljesítésének nyító fél kérelmére az ellenérdekű felet arra is kötelez- elmaradása, mint sajátos heti, hogy a birtokában lévő olyan okiratot bocsásson szükséghelyzeti feltétel rendelkezésre, amelyet a polgári jog szabályai szerint egyébként is köteles kiadni vagy bemutatni. Ilyen kötele-10.1. A bírói adatátadásra kötelezés zettség az ellenérdekű felet különösen akkor terheli, ha az állítási szükséghelyzet az okiratot a bizonyító fél érdekében állították ki, vagy vonatkozásában – hiányzó nevesítés az rá vonatkozó jogviszonyt tanúsít, vagy ilyen jogvi- a bizonyítási szükséghelyzet körében szonnyal kapcsolatos tárgyalásra vonatkozik. Ha az ok- irat olyan személy birtokában van, aki a perben nem A szükséghelyzet megállapításának feltételeként vesz részt, a bíróság a szemlére vonatkozó szabályok[184. § (1) bek. c) pont] került szabályozásra a bírói alkalmazásával intézkedik az okirat beszerzése iránt.adatátadásra kötelezés teljesítésének elmaradása, amiérdekes módon hiányzik a bizonyítási szükséghelyzet Kérdés, hogy ezen esetek mögött a bizonyítási szük-feltételei közül. Meglátásom szerint ez következetlen- séghelyzet általános feltételeinek is kell-e teljesülnie?ségként értékelhető, mert azonos szükség van mindkét Meglátásom szerint: nem. A Pp. nem is utal erre, más-esetben ezen negatív feltétel megemlítésére, vagy elha- részt olyan eseteket mond ki, amelyek önálló kivételtgyására. Megemlítése annyiban tekinthető fölösleges- jelenthetnek a jóhiszeműség elvének megfelelően az el-nek, hogy kimondása hiányában is azonos joghatást tud lenérdekű fél Pp. 4. §-ában biztosított önterheléstőlelérni vele az ellenérdekű fél, hiszen a szükséges infor- való tartózkodási joga alól. Ilyen esetekben az adatok,máció megadásával megszűnik a érintett információ okiratok átadása olyan mértékben magától értetődőentekintetében a hiány, mint szükséghelyzeti alapfeltétel. következik a perjogi és az anyagi jogi jóhiszemű eljárásHa pedig a megadásra ösztönzés érdekében a jogalkotó illetve jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelő el-szabályozott lehetőséget kívánt biztosítani erre az el­ járási kötelezettségből, hogy egyéb, általános szükség-lené­ rdekű fél számára, úgy mindkét szükséghelyzeti tí- helyzetbeli feltétel beállását a jogalkotó nem tartottapusban indokolt lett volna ennek nevesítése. szükségesnek.10.2. A z egyes bizonyítási eszközök Nem hagyható figyelmen kívül ugyanakkor az sem, vonatkozásában sajátos esetekben hogy a Pp. ezen adatszolgáltatási kötelezettségei telje- bekövetkezhető bizonyítási sítésének elmaradása nem eredményezi a bizonyítási szükséghelyzetek tekintetében szükséghelyzet általános jogkövetkezményének az al- szabályozott adat-, illetve kalmazhatóságát sem. Az egyetlen, e két kötelezettség iratátadási kötelezettség nem teljesítéséhez kapcsolódható jogkövetkezmény (pénzbírság) akkor lehet alkalmazható, hogyha azzal Az egyes bizonyítási eszközök vonatkozásában a sa- kapcsolatban utóbb bebizonyosodik, hogy az ellenér-játos adatátadási, tájékoztatási kötelezettség kimondá- dekű fél valótlanul állította e tekintetben ismereteineksából arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó tudato- hiányát, vagy képtelenségét az okirat rendelkezésresan – de még mindig nem nyilvánvaló okból – tekintett bocsátására [Pp. 4. § (4) bek.].el a fenti alpontban hiányolt általános bírói adatátadás-ra kötelezés szabályozásától a bizonyítási szükséghely- Azaz e két szabály jelentősége abban áll, hogy eny-zet vonatkozásában.49 hébb feltételek mellett teszik elérhetővé a bizonyítási szükséghelyzet nevesítetlen, elő-jogkövetkezményé- Ennek megfelelően a Pp. (286. §) lehetővé teszi a bí- nek, a bizonyítási eszköz közül kettő vonatkozásábanróság számára, hogy a bizonyító fél kérelmére az ellen- az adat-, illetve a fizikai átadásra kötelezést, kikénysze-felet is kötelezze a tanú nevének és idézhető címének a rítésükre azonban minden további feltétel nélkül abejelentésére, ha a bizonyító fél valószínűsíti, hogy az szükséghelyzet jogkövetkezménye nem érhető el.általa nem ismert tanút az ellenfél ismeri vagy ismerniekell. E körben Pp. azért nem említi a bizonyítási szük- Hiányolható, hogy szemle tárgy birtokosának tanú-séghelyzetet külön, mert a bizonyítási szükséghelyzet val megegyező adatai vonatkozásában e kedvezményazon sajátos esetéről van szó, ami az állítási szükség- Pp. 286. §-ában foglalt feltételek szerinti biztosítása el-helyzet elő-jogkövetkezményének, vagy egyik feltételé- maradt.nek, a közvetett adatátadásra kötelezésnek felel meg,csak e körben a tanú vonatkozásában közvetlenül is ki- 11. A korábban elismert, ellenérdekűmondásra került. felet védő, időmúlással összefüggő bizonyítás elnehezülés miatti bizonyítási szükséghelyzet hiánya 49 Ennek ellenére az de facto így is fennáll, amikor a bíró jelzi anyagi Sántha és Németh50 az 1952-es Pp. 3. §-ának magya-pervezetése körében az ellenérdekű félnek, hogy mérlegelése alapján rázata körében utalt arra, hogy akkor átfordulhat a bi-fennáll a bizonyítási szükséghelyzet és nincs kétsége a bizonyítandó zonyítási teher, ha valamely igényt indokolatlanul kése-tény valóságát illetően, ekkor az ellenérdekű fél kényszerítve érezheti delmesen érvényesítenek, de a késedelem nem vonjamagát, ha nem lehet biztos abban, hogy a bíróság azt fogja valós ténykéntelfogadni, mint amelyről az általa szolgáltatandó adat meggyőzhetné a 50 Ld.: Sántha Ágnes – Németh János In: Kiss Daisy – Németh Jánosbíróságot. (szerk.): i. m./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 23

maga után az igény elenyészését vagy az elévülést. hoz hasonlóan iratmegőrzési, nyilvántartási kötele-Hangsúlyozza, hogy elsősorban a munkaügyi viták el- zettség terhelné a velük szembeni polgári igények el­bírálása során érvényesült korábban az az elv is, amely évülési idejének lejártáig. Nyilvánvaló ugyanakkor,szerint, ha a késedelem nem is volt indokolatlan, de hogy a felelős jogalanytól elvárható, hogy esetleges vé-olyan, hosszabb idő után való jogérvényesítésről volt szó, dekezéséhez szükséges adatait, bizonyítékait őrizzeamelynél fogva az időmúlás folytán az ellenfélre a bizo- meg, elképzelhetőek olyan körülmények, amelyek mel-nyítás feltűnően méltánytalan terhet rótt volna: ekkor is lett ez alól már a fentiek szerint felmentést adott a bíróiátfordult a bizonyítás terhe a késedelmes jogérvényesítő- gyakorlat. Erre tekintettel megfontolandó, hogy a bíró-re.51 Nem tartották kizártnak – tényállástól függően – a ság kapjon felhatalmazást a jogalkotótól ezen eset szük-vázolt elv alkalmazását munkaügyi viták körén kívül is. séghelyzetet kizáró negatív feltételként való értékelésére. Ez a jogszabály egységes értelmezését, alkalmazását is Ezen esetben tehát a szükséghelyzetben lévő féllel segítené.szembeni ellenérdekű fél méltányos érdekei védelmé-nek terjedelme a kérdés. Azaz, hogy terjedjen-e ki a Összegzésperjog általi védelem azon esetekre is, amikor bár avele szembeni igény nem évült el, olyan hosszú idő telt A fenti pontokban megfogalmazott részkövetkezte-el keletkezése óta, hogy az adott esetben az ellenér- tések szükségtelen ismétlése nélkül összefoglalóandekű féltől már nem várható el a méltányosság alapján megállapítható, hogy a szükséghelyzetek szabályozásaaz, hogy megőrizze az azzal kapcsolatos bizonyítékait, alapos kodifikációs előkészítő munkán alapuló, jelen-az azokra és a vele szembeni tényállításhoz szükséges tős előrelépésnek tekinthető az anyagi igazságosságinformációkat. polgári perbeli érvényesítése felé, feltételei, esetkörei (és jogkövetkezménye) azonban mindkét fél méltányo- Meglátásom szerint a méltányosság ezt megkívánja, landó érdekének védelmében a jogintézményben rejlőnem nyilvánvaló ugyanis, hogy a feleket pl. az adójog- társadalmi hasznok maximalizálása érdekében újra- gondolandóak. 51 Ld.: Legfelsőbb Bíróság 1993-ban, a 287. sz. kollégiumi állásfoglalás-sal hatályon kívül helyezett PK 185. sz. állásfoglalását.AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK EURÓPAI POLGÁRIELJÁRÁSJOGOT ÉRINTŐ ESETJOGA 2017-BEN1Horváth E. Írisz PhDadjunktus (PPKE JÁK)1. Bevezetés1 delkezések egységes értelmezésének elősegítése cél- jából. A tagállamok számára 1971 óta2 adott a lehetőség,hogy az európai polgári eljárásjog jogforrásai, kezdet- Az elmúlt csaknem fél évszázadban számos ítéleté-ben a különböző egyezmények, aztán az AmszterdamiSzerződésnek köszönhetően megszületett másodla- ben értelmezte az EU Bírósága az egyes jogforrásokatgos jogforrások kapcsán az Európai Bírósághoz, majd és – úgy tűnik – a tagállamok előszeretettel veszik isa névváltoztatás után az Európai Unió Bíróságához (a igénybe ezt, hiszen évről évre újabb rendelkezésekettovábbiakban: EU Bírósága) forduljanak az egyes ren- kell megvizsgálnia az EU Bíróságának: az ügyek szá- ma nem csökken, hanem viszonylag konstans módon 1 A beszámoló tanulmány megírásához az ötletet Rolf Wagner e témá- évi 20 és 25 között mozog a polgári eljárásjogi tárgyúban született írása adta. Ld. Rolf Wagner: Aktuelle Vorabentscheidung- másodlagos jogforrásokat érintő ítéletek száma.sersuchen zur justiziellen Zusammenarbeit in Zivilsachen. GPR – Ze-itschrift für Privatrecht der Europäischen Union, 2016/5. 241–244., az Eu- A jelen tanulmány egy sorozat második tagja, mely-rópai Unió Bíróságának 2016. évi ítéleteiről ld. Horváth E. Írisz: Az Euró- nek egyetlen célja, hogy – az előző évihez hasonlóan –pai Unió Bíróságának európai polgári eljárásjogot érintő esetjoga 2016- bemutassa az egyes jogforrásokhoz kapcsolódóanban. Eljárásjogi Szemle, 2017/2. 15–22. 2017-ben született ítéleteket, ezzel is könnyítve a 2 A Brüsszeli Egyezményhez (a polgári és kereskedelmi ügyekben irány- téma iránt érdeklődők munkáját. Az ítéletek az egyesadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szó- jogforrásokhoz kapcsolódóan az ítélettel érintett ren-ló Brüsszelben 1968. szeptember 27-én kelt egyezmény) csatolt 1971-esértelmezési jegyzőkönyv tette lehetővé, hogy tagállamok az Egyezmény delkezések sorrendjében kerülnek bemutatásra.rendelkezéseinek értelmezését kérhessék az Európai Bíróságtól.| 24 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

2. Ítéletek keresettel összefüggő kérelmekre, amennyiben az azoknak való helytadás előfeltételét képezi az, hogy en-2.1. A „második Luganói Egyezmény”3 nek a nemleges megállapítási keresetnek helyt adjanak. Kimondta továbbá, hogy ez a joghatósági ok nem alkal- A második Luganói Egyezményhez 2017-ben szüle- mazható a közösségi formatervezési mintáról szóló,tett az első és eddig egyetlen ítélet. A német kezdemé- 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet 81.nyezésre indult ügyben a „bíróság” fogalmának értel- cikkének b) pontjában említett, nemleges megállapítás-mezését kérték ez EU Bíróságától, pontosabban annak ra irányuló perekre. A megjelenés helye szerinti jogha-eldöntését, hogy vajon a svájci jog szerinti békéltető ha- tóság kapcsán arra a megállapításra jutott az EU Bíró-tóságot is magában foglalja-e a „bíróság” fogalma, illet- sága, hogy a Brüsszel-I. rendelet 24. cikkét úgy kell ér-ve, hogy a második Luganói Egyezmény 27. és 30. cikkét telmezni, hogy az eljáró bíróság joghatóságának hiá-úgy kell-e értelmezni, hogy perfüggőség esetén a svájci nyára alapított, az első válaszbeadványban előterjesz-jog szerinti békéltető hatóság előtti kötelező békélteté- tett többi eljárási kifogáshoz képest másodlagosan,si eljárás megindításának időpontja vajon annak az idő- ugyanazon beadványban tett kifogás nem tekinthető azpontnak minősül-e, amikor a „bíróságot” felhívottnak eljáró bíróság joghatósága elfogadásának, és ezért nemkell tekinteni. Az EU Bírósága ennek kapcsán arra a eredményez e cikk alapján joghatóságról való megálla-megállapításra jutott, hogy a svájci polgári perrendtar- podást. Végül megállapította, hogy a közösségi forma-tásban rájuk bízott feladatkörük gyakorlása tekinteté- tervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/ben a békéltető hatóságokat „bíróságoknak” lehet mi- EK tanácsi rendelet 82. cikkét úgy kell értelmezni, hogynősíteni, ezért perfüggőség esetén a svájci jog szerinti az a rendelet 81. cikkének b) pontjában említett, nemle-békéltető hatóság előtti kötelező békéltetési eljárás ges megállapításra irányuló pereket abban az esetben,megindításának időpontja minősül annak az időpont- ha az alperes lakóhelye vagy székhelye az Európai Uniónak, amikor a második Luganói Egyezmény szerint a egyik tagállamában van, ezen tagállam közösségi for-„bíróságot” felhívottnak kell tekinteni.4 matervezésiminta-oltalmi bíróságai előtt kell megindí- tani, kivéve ha a Brüsszel-I. rendelet 23., illetve 24. cik-2.2. Brüsszel-I. rendelet ke értelmében vett joghatóságról való megállapodás áll fenn, és eltekintve a perfüggőség és összefüggő eljárá-2.2.1. 44/2001/EK rendelet5 sok említett rendeletekben foglalt eseteitől.6 A „régi Brüsszel-I. rendelet” a 2017. évben is több alka- A több alperes esetén alkalmazandó joghatósági sza-lommal került az EU Bírósága elé: összesen nyolc ítélet bályok kapcsán – német kezdeményezésre – kimondtaszületett a rendelet értelmezésére indított előzetes dön- az EU Bírósága, hogy a közösségi formatervezési min-téshozatali eljárások eredményeként. A korábbi joggya- táról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsikorlatnak megfelelően az EU Bírósága legtöbbször a jog- rendeletet – a Brüsszel-I. rendelet 6. cikkének 1. pontjá-hatóságra vonatkozó rendelkezéseket vizsgálta, emellett val együttes olvasatban – úgy kell értelmezni, hogyazonban született ítélet a perfüggőségre vonatkozóan is. olyan körülmények esetén, mint az alapeljárások tár- gyát képező körülmények, amikor egy bitorlási kereset A különös joghatósági okokkal csak két esetben foglal- ügyében eljáró közösségi formatervezésiminta-bíróságkozott 2017-ben az EU Bírósága. joghatósága az elsőrendű alperes tekintetében a 6/2002 rendelet 82. cikkének (1) bekezdésén alapul, a Az Olasz Semmítőszék által indított előzetes döntés- valamely másik tagállamban székhellyel rendelkezőhozatali eljárásban a jogellenes károkozás esetén alkal- másodrendű alperes tekintetében pedig a 6. cikk 1.mazandó különös joghatóságot értelmezte az EU Bíró- pontján, a 6/2002 rendelet 79. cikkének (1) bekezdésé-sága a joghatósági megállapodásra, a Brüsszel-I. rende- vel együttesen értelmezve, mivel e másodrendű alpe-let 24. cikkében szabályozott megjelenés helye szerinti res gyártja és szállítja az elsőrendű alperes számárajoghatóságra és a közösségi formatervezési minták azokat a termékeket, amelyeket ez utóbbi forgalmaz, ekapcsán indítható nemleges megállapításra irányuló bíróság a felperes kérelmére hozhat olyan végzéseket aperekre vonatkozó szabályozás kereszttüzében. Ennek másodrendű alperes tekintetében, amelyek a 6/2002keretében megállapította, hogy a Brüsszel-I. rendelet 5. rendelet 89. cikke (1) bekezdésének és 88. cikke (2) be-cikkének 3. pontjában foglalt, a jogellenes károkozásra kezdésének hatálya alá tartozó intézkedésekkel kap-vonatkozó joghatósági ok nem alkalmazható az erőfö- csolatosak, és kiterjednek e másodrendű alperesnek alénnyel való visszaélés és a tisztességtelen verseny fent említett szállítói láncon kívüli magatartásaira is,megállapítására vonatkozó, közösségi formatervezési illetve amelyeknek a hatálya adott esetben az Európaiminta bitorlásának nemleges megállapítására irányuló Unió területének egészére kiterjed.7 3 A Tanács 2009/430/EK határozata (2008. november 27.) a polgári és A biztosítási ügyekben irányadó joghatóság körében akereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elisme- károsult közjogi intézmény jogállású munkáltatója ál-réséről és végrehajtásáról szóló egyezmény megkötéséről, HL L 147.,2009.6.10., 1–4. 6 Bayerische Motoren Werke AG kontra Acacia Srl C-433/16. sz. ügyben 2017. július 13-án hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:550). 4 Brigitte Schlömp kontra Landratsamt Schwäbisch Hall C-467/16. sz.ügyben 2017. december 20-án hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:993). 7 Nintendo Co. Ltd kontra BigBen Interactive GmbH, BigBen Interactive SA C-24/16. és C-25/16. sz. egyesített ügyekben 2017. szeptember 27-én 5 A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:724).kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elisme-réséről és végrehajtásáról, HL L 12., 2001.1.16., 1–23./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 25

tal a munkavállalóját a balesetben érintett jármű bizto- 22. cikk 4. pontja alapján fennálló kizárólagos jogható-sítójával szemben megillető jogok törvényes engedmé- ság körében kimondta, hogy a rendelet ezen rendelke-nyeseként indított keresettel, valamint a biztosító és a zését nem lehet alkalmazni az annak meghatározásárakárokozó által kötött joghatósági megállapodással irányuló jogvitára, hogy valamely személyt jogszerűenkapcsolatos kérdéseket vizsgálta az EU Bírósága. jegyeztek-e be védjegyjogosultként.11 Egy, az Osztrák Legfelsőbb Bíróság által indított elő- A joghatósági megállapodások kapcsán összesen egyzetes döntéshozatali eljárásban eljárást befejező ítéle- alkalommal vizsgálta meg az EU Bírósága a Brüsszel-I.tében arra a megállapításra jutott, hogy a Brüsszel-I. rendeletet és a joghatósági kikötésre vonatkozó 23.rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját a rendelet cikk (1) bekezdése vonatkozásában kimondta, hogy két11. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell társaság között létrejött szerződésben szereplő jogha-értelmezni, hogy az első tagállamban székhellyel ren- tósági kikötésre nem hivatkozhatnak e társaságok va-delkező munkáltató, amely továbbra is folyósítja közle- lamelyikének képviselői, hogy vitassák a bíróság azonkedési baleset következtében távol lévő alkalmazottja kártérítési kereset elbírálására vonatkozó joghatósá-díjazását, és amely ezen alkalmazott jogai tekintetében gát, amely a feladataik ellátása során elkövetett, állító-annak helyébe lépett az e balesetben érintett jármű egy lagosan jogellenes cselekményekért fennálló egyetem-második tagállamban székhellyel rendelkező felelős- leges felelősségük megállapítására irányul.12ségbiztosítójával szemben, az ez utóbbi rendelkezés ér-telmében vett „károsulti” minőségben perelheti e biz- A perfüggőség kapcsán német kezdeményezésre in-tosítótársaságot az első tagállam bíróságai előtt, dult előzetes döntéshozatali eljárásban arra a megálla-amennyiben a közvetlen keresetindítás megengedett.8 pításra jutott az EU Bírósága, hogy perfüggőség esetén az az időpont, amikor a pert megelőző, bizonyításfelvé- A Dán Legfelsőbb Bíróság kezdeményezésére indult teli intézkedés meghozatalára irányuló eljárást megin-eljárásban pedig kimondta, hogy a Brüsszel-I. rendelet dították, nem tekinthető a rendelet 30. cikk 1. pontja14. cikke 2. pontjának a) alpontjával összefüggésben értelmében az azon „bírósághoz fordulás időpontjá-értelmezett 13. cikkének 5. pontját úgy kell értelmezni, nak”, amelynek érdemben kell határoznia az ugyan-hogy arra a károsultra, aki az általa elszenvedett kár ezen tagállamban, ezen intézkedés eredményéből kö-okozójának biztosítójával szemben közvetlen kereset­ vetkezően indított kérelem tárgyában.13indításra jogosult, nem kötelező a biztosító és a kár­okozó közötti joghatósági megállapodás.9 2.2.2. 1215/2012/EU rendelet14 Belgiumból érkezett előzetes döntéshozatali eljárás Az „új Brüsszel-I. rendelet” 2015. január 10-től alkal-iránti kérelem az EU Bíróságához, hogy értelmezze a mazandó, így 2017 előtt csak egy-egy ítélet született44/2001/EK rendelet 19. cikk 2. pontjának a) alpontjá- ezen jogforrással kapcsolatban. A 2017-es év áttöréstban, az egyedi munkaszerződésekre vonatkozó jogható- hozott ezen a téren, hiszen már összesen öt ítéletet ho-ság körében szabályozott „a munkavállaló szokásos zott a megindított előzetes döntéshozatali eljárások-munkavégzési helye” fogalmat. Ennek kapcsán az EU ban az EU Bírósága annak ellenére, hogy a jogalkotók aBírósága megállapította, hogy egy légitársaság saját, rendelet megalkotása során igyekeztek a Brüsszelivagy a rendelkezésére bocsátott légiutas-kísérő sze- Egyezmény, illetve a Brüsszel-I. rendelet vívmányait, il-mélyzetének tagja által indított kereset esetén a jogvita letve az alkalmazásuk kapcsán kialakult jó szokásokat,elbírálására joghatósággal rendelkező bíróság megálla- valamint az EU Bíróságának jól kimunkált fogalom-pítása céljából a „munkavállaló szokásos munkavégzési meghatározásait oly módon a rendelet részévé tenni,helye” fogalom nem tekinthető azonosnak a 2006. de- hogy az a gyakorlatban egy egységes, könnyen és jól al-cember 12-i 1899/2006/EK európai parlamenti és ta- kalmazható rendszerét adja a joghatóságra, valamint anácsi rendelet által módosított, a polgári légi közleke- polgári és kereskedelmi ügyekben született határoza-dés területén a műszaki előírások és a közigazgatási el- tok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabá-járások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i lyoknak. Az ítéletek a rendelet hatályát, valamint a jog-3922/91/EGK tanácsi rendelet III. melléklete szerinti hatóságra vonatkozó szabályait érintették.„bázishely” fogalommal. A „bázishely” fogalom ugyan-akkor egy fontos valószínűsítő körülménynek minősül Az 1251/2012/EU rendelet hatályát illetően az EU Bí-annak meghatározása céljából, hogy hol található a rósága három alkalommal hozott döntést: foglalkozott„munkavállaló szokásos munkavégzési helye”.10 magával a hatályra vonatkozó rendelkezéssel és a ha- tály alól kivett területekkel is. A kizárólagos joghatóság körében a 2017. évben csakegyetlen ítéletet hozott az EU Bírósága: az iparjogvé- 11 Hanssen Beleggingen BV kontra Tanja Prast-Knipping C-341/16. sz.delmi ügyekben alkalmazandó, a Brüsszel-I. rendelet ügyben 2017. október 5-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:738). 8 Landeskrankenanstalten-Betriebsgesellschaft – KABEG kontra Mutuel- 12 Georgios Leventis, Nikolaos Vafeias kontra Malcon Navigation Co. Ltd,les du Mans assurances – MMA IARD SA C-340/16. sz. ügyben 2017. július Brave Bulk Transport Ltd C-436/16. sz. ügyben 2017. június 28-án hozott20-án hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:576). ítélet (ECLI:EU:C:2017:497). 9 Assens Havn kontra Navigators Management (UK) Limited C-368/16. 13 HanseYachts AG kontra Port D”Hiver Yachting SARL, Société Maritimesz. ügyben 2017. július 13-án hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:546). Côte D”Azur, Compagnie Generali IARD SA C-29/16. sz. ügyben 2017. május 4-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:343) 10 Sandra Nogueira és társai kontra Crewlink Ireland Ltd, valamint Migu-el José Moreno Osacar kontra Ryanair Designated Activity Company, koráb- 14 Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012.ban Ryanair Ltd C-168/16. és C-169/16. sz. egyesített ügyekben 2017. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, vala-szeptember 14-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:688). mint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, HL L 351., 2012.12.20., 1–32.| 26 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

Az 1215/2012/EU rendelet hatályát rögzítő 1. cikk (1) Bírósága a jogalkalmazók számára. Először is megállapí-bekezdés kapcsán – horvát kezdeményezésre – az EU Bí- totta, hogy a kölcsönszerződés egyetemleges adóstársai közötti visszkereset a „szerződéssel kapcsolatos ügyek”rósága megállapította, hogy azt akként kell értelmezni, körébe tartozik. Aztán pedig rögzítette, hogy az 1215/ 2012/EU rendelet 7. cikke 1. pontja b) alpontjának máso-hogy az a végrehajtási eljárás, amelyet a valamely terüle- dik francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan, hitelintézet és két egyetemleges adóstárs közöttti önkormányzat tulajdonában álló társaság egy másik létrejött kölcsönszerződést, mint amely az alapügybentagállamban lakóhellyel rendelkező természetes sze- szerepel, „szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek”méllyel szemben olyan közterületi parkolóban való par- kell minősíteni, valamint hogy amennyiben a hitelinté-kolásból eredő, meg nem fizetett követelés behajtása ér- zet két egyetemleges adóstársnak nyújtott kölcsönt, adekében kezdeményezett, amelynek az üzemeltetésére rendelkezés értelmében véve „a tagállam területén az a hely, ahol a szerződés szerint a szolgáltatást nyújtották,vonatkozó hatáskört az említett önkormányzat e társa- vagy kellett volna nyújtani”, eltérő megállapodás hiá- nyában e hitelintézet székhelye, többek között az ezenságnak átengedte, és amely eljárás olyan követelésre vo- adóstársak közötti visszkeresetet elbíráló bíróság illeté-natkozik, amely nem büntető jellegű, hanem csupán a kességének meghatározása szempontjából.18nyújtott szolgáltatás ellenértékét képezi, a rendelet ha- Az 1215/2012/EU rendelet 7. cikk 2. pontjában szerep-tálya alá tartozik. Ugyanakkor kimondta, hogy a nemze- lő, a jogellenes károkozással kapcsolatos különös jogha- tósági ok értelmezését az Észt Legfelsőbb Bíróság kérteti jog által részükre biztosított hatáskörök keretében va- az EU Bíróságától. Ebben a körben az EU Bírósága meg-lamely „bizonyító erejű okirat” alapján végrehajtási eljá- állapította, hogy a 7. cikk 2. pontját úgy kell értelmezni,rásban, Horvátországban eljáró közjegyzők nem tartoz- hogy az a jogi személy, amelynek a személyiségi jogaitnak a rendelet értelmében vett „bíróság” fogalma alá.15 állítólagosan megsértették a rá vonatkozó valótlan állí- tásoknak az interneten történő közzététele és az őt érin- Az 1215/2012/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdé- tő hozzászólások eltávolításának elmulasztása révén, azsének a) pontjában szerepel, hogy a rendelet nem vo- állítások helyreigazítása, a hozzászólások eltávolítására való kötelezés és a valótlan állítások interneten történőnatkozik a természetes személyek személyi állapotára, közzétételével okozott vagyoni kár megtérítése iránt ke-jog- és cselekvőképességére, házassági vagyonjogra, il- resetet indíthat az általa elszenvedett teljes kár tekinte-letve az olyan kapcsolatból eredő vagyonjogra, amelyet tében azon tagállam bíróságai előtt, ahol érdekeinekaz adott kapcsolatra alkalmazandó jog szerint a házas- központja található. Kiegészítésként rögzítette továbbá, hogy ha az érintett jogi személy tevékenységeinek legna-ságéval hasonló joghatásúnak tekintenek. Ezt a rendel- gyobb részét a létesítő okirata szerinti székhelye tagál- lamától eltérő tagállamban végzi, e személy a jogsértéskezést az EU Bírósága 2017-ben bolgár kezdeménye- feltételezett elkövetőjétől a kár bekövetkezésének helye alapján e tagállamban követelheti a teljes kár megtéríté-zésre értelmezte és arra a megállapításra jutott, hogy a sét. AZ EU Bírósága leszögezte ugyanakkor, hogy az avalamely tagállam állampolgárságával rendelkező, de személy, aki azt állítja, hogy személyhez fűződő jogaitegy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező házas- valótlan állítások interneten történő közzététele és a rátársak által a házasság fennállásának idején megszer- vonatkozó hozzászólások törlésének elmulasztása révénzett ingó dolognak a házasság felbontásakor történő megsértették, nem nyújthat be keresetet ezen állításokértékesítésével kapcsolatos jogvita nem a rendelet ha- helyesbítése és az említett hozzászólások törlése iránt minden olyan tagállam bíróságai előtt, amelynek a terü-tálya alá, hanem a házassági vagyonjog területére, ek- letén az interneten közzétett információk hozzáférhetők vagy hozzáférhetők voltak.19ként pedig az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjábanszereplő kivételek körébe tartozik.16 2.3. A nem vitatott követelések végrehajtásáról szóló rendelet20 A rendelet hatálya alól az 1. cikk (2) bekezdés b) pont-jában kivett csődeljárás, kényszeregyezség és hasonló A nem vitatott követelések végrehajtásáról szóló ren-eljárások kapcsán az EU Bírósága az Osztrák Legfelsőbb deletet 2017-ben két alkalommal kényszerült értelmez-Bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali el- ni az EU Bírósága.járásban kimondta, hogy a rendelet 1. cikke (2) bekezdé-sének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy ez a rendelke-zés vonatkozik a hitelezői bizottság tagjai elleni, a fize-tésképtelenségi eljárásban a pénzügyi helyreállításitervvel kapcsolatos szavazási magatartásra alapozottkártérítési keresetre, és ezért az ilyen kereset nem tar-tozik az 1215/2012/EU rendelet tárgyi hatálya alá.17 A joghatóság körében a szerződéses ügyekben, vala-mint a jogellenes károkozással kapcsolatos ügyekbenalkalmazandó joghatósági szabályokat értelmezte azEU Bírósága. A szerződéssel kapcsolatos joghatóság keretében – is-mét Osztrák Legfelsőbb Bíróság kezdeményezésére – a„szerződéssel kapcsolatos ügy” és a „szolgáltatásnyúj-tásra irányuló szerződés” fogalmát pontosította az EU 15 Pula Parking d.o.o. kontra Sven Klaus Tederahn C-551/15. sz. ügyben 18 Saale Kareda kontra Stefan Benkö C-249/16. sz. ügyben 2017. június2017. március 9-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:193). 15-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:472). 16 Todor Iliev kontra Blagovesta Ilieva C-67/17. sz. ügyben 2017. június 19 Bolagsupplysningen OÜ, Ingrid Ilsjan kontra Svensk Handel AB14-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:459). C-194/16. sz. ügyben 2017. október 17-én hozott ítélet (ECLI:EU:C: 2017:766). 17 Peter Valach és társai kontra Waldviertler Sparkasse Bank AG és társaiC-649/16. sz. ügyben 2017. december 20-án hozott ítélet (ECLI:EU: 20 Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004.C:2017:986). április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtha- tó okirat létrehozásáról, HL L 143., 2004.04.30., 15–39./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 27

Egy horvát helyi bíróság által indított előzetes dön- 2.5. Brüsszel-IIA. rendelet25téshozatali eljárásban a horvát közjegyzőket, valamintaz általuk kiállított „bizonyító erejű okiratot” vizsgálta Az EU Bírósága 2017-ben több alkalommal is foglalko-meg az EU Bírósága. Ebben a körben – az 1215/2012/ zott a Brüsszel-IIA. rendelet értelmezésével, melyek kö-EU rendelet hatályát értelmező ítéletében foglaltakkal zül kettő ügyben hozott ítéletet a rendelet egyes szaka-megegyezően – arra a megállapításra jutott, hogy a szaival kapcsolatosan: a szülői felelősséggel kapcsolatosnemzeti jog által részükre biztosított hatáskörök kere- joghatóság körében az általános joghatóságot, valaminttében valamely „bizonyító erejű okirat” alapján végre- a gyermek visszavitelére vonatkozó rendelkezésekethajtási eljárásban, Horvátországban eljáró közjegyzők vizsgálta az előzetes döntéshozatali eljárásokban.a nem tartoznak az említett rendelet értelmében vett„bíróság” fogalma alá. Ennek megfelelően pedig a Hor- A Brüsszel-IIA. rendelet általános joghatóságra vonat-vátországban közjegyző által „bizonyító erejű okirat” kozó rendelkezéseit a tartási rendelet általános jogható-alapján kiállított olyan végrehajtási lap, amely ellen ságra vonatkozó rendelkezéseivel együttesen vette gór-nem emeltek kifogást, nem hitelesíthető európai végre- cső alá az EU Bírósága egy litván kerületi bíróság általhajtható okiratként, mivel az nem e rendelet 3. cikké- indított előzetes döntéshozatali eljárásban és ítéletébennek (1) bekezdése értelmében vett nem vitatott követe- kijelentette, hogy a Brüsszel-IIA. rendelet 8. cikkét és alésre vonatkozik.21 tartási rendelet 3. cikkét akként kell értelmezni, hogy az alapügyhöz hasonló ügyben a tagállam bíróságai, ame- A nem vitatott követelések végrehajtásáról szóló ren- lyek egy kiskorú gyermek tekintetében fennálló szülői fe-delet hatályát vizsgálta az EU Bírósága egy másik, len- lelősség és tartási kötelezettség tárgyában jogerőregyel kezdeményezésre indult előzetes döntéshozatali emelkedett határozatot hoztak, nem rendelkeznek többéeljárásban is, melyet lezáró ítéletében kimondta, hogy joghatósággal az e határozat által kikötött rendelkezésekaz olyan ítéletben foglalt, bírósági eljáráshoz kapcsoló- módosítása iránti kérelem elbírálására, amennyiben adó költségek összegére vonatkozó végrehajtható hatá- gyermek szokásos tartózkodási helye egy másik tagál-rozat, amelyet nem valamely nem vitatott követelés lam területén található. A kérelem elbírálására ezentárgyában hoztak, nem hitelesíthető európai végre- utóbbi tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal.26hajtható okiratként.22 A görög kezdeményezésre indult előzetes döntéshoza-2.4. Róma II. rendelet23 tali eljárásban megállapította az EU Bírósága, hogy olyan helyzetben, mint amely az alapeljárás tárgya, és amely- A Brüsszel-I. rendelet kapcsán már említett, a német ben a szülők közös szándékának megfelelően a gyermekkezdeményezésre indult előzetes döntéshozatali eljá- azon tagállamtól eltérő tagállamban született, és tartóz-rásban az EU Bírósága a Róma II. rendelet 8. cikkének kodott több hónapig megszakítás nélkül az édesanyjá-(2) bekezdésében szereplő „a jogsértés elkövetésének val, amelyben a szülők a gyermek születése előtt szoká-helye szerinti ország” fogalmát is értelmezte és ennek sos tartózkodási hellyel rendelkeztek, a szülők azon ere-kapcsán megállapította, hogy a fogalom arra az ország- deti szándéka, hogy az anya a gyermekkel együtt vissza-ra vonatkozik, amelyben a kárt okozó esemény bekö- tér az utóbbi tagállamba, nem teszi lehetővé annak meg-vetkezik. Kimondta továbbá, hogy olyan körülmények állapítását, hogy e gyermeknek ott található a rendeletesetén, amikor ugyanannak az alperesnek különböző értelmében vett „szokásos tartózkodási helye”, követke-tagállamokban elkövetett különféle bitorlási cselekmé- zésképpen ilyen helyzetben az, hogy az anya megtagadtanyeket rónak a terhére, a kárt okozó esemény beazono- az e tagállamba a gyerekkel való visszatérést, nem te-sításához nem az egyes felrótt bitorlási cselekmények- kinthető a gyermeknek a Brüsszel-IIA. rendelet 11. cikkre kell hagyatkozni, hanem átfogó jelleggel kell értékel- (1) bekezdése értelmében vett „jogellenes elvitelénekni az említett alperes magatartását ahhoz, hogy meg- vagy visszatartásának”.27határozható legyen az a hely, ahol az eredeti bitorlásicselekményt – amely a felrótt magatartás alapját képe- 2.6. Házassági rendelet28zi – elkövették vagy megkísérlik elkövetni.24 A házassági rendelet kapcsán a hatályát illetően foly- tatott le német kezdeményezésre az EU Bírósága előze- tes döntéshozatali eljárást, melyben megállapította, hogy az egyik házastárs által egy vallási bíróság előtt tett, olyan egyoldalú nyilatkozat útján történő házas- 21 Ibrica Zulfikarpašić kontra Slaven Gajer C-484/15. sz. ügyben 2017. 25 A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házasságimárcius 9-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:199). ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 22 Grzegorz Chudaś, Irena Chudaś kontra DA Deutsche Allgemeine Versi- 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 338.,cherung Aktiengesellschaft C-66/17. sz. ügyben 2017. december 14-én ho-zott ítélet (ECLI:EU:C:2017:972). 2003.12.23., 1-29. 26 W, V kontra X C-499/15. sz. ügyben 2017. február 15-én hozott ítélet 23 Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. jú-lius 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (ECLI:EU:C:2017:118).(Róma II.), HL L 199., 2007.7.31., 40–49. 27 OL kontra PQ C-111/17. PPU. sz. ügyben 2017. június 8-án hozott íté- 24 Nintendo Co. Ltd kontra BigBen Interactive GmbH, BigBen Interactive let (ECLI:EU:C:2017:436).SA C-24/16. és C-25/16. sz. egyesített ügyekben 2017. szeptember 27-én 28 A Tanács 1259/2010/EU rendelete (2010. december 20.) a házasság fel-hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:724). bontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó meg- erősített együttműködés végrehajtásáról, HL L 343., 2010.12.29., 10–16.| 28 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

ságfelbontás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, a fizetésképtelenségi eljárást megindító bíróság jogható-nem tartozik e rendelet tárgyi hatálya alá.29 sága alá annak a tisztességtelen versenymagatartás mi- atti felelősség megállapítása iránti keresetnek az elbírá-2.7. Tartási rendelet30 lása, amelyben azt rótták fel a fizetésképtelenségi eljárás keretében megszerzett tevékenységi ág kedvezménye- Az EU Bírósága ez ideig viszonylag keveset foglalko- zettjének, hogy tévesen jelent meg az adós által előállí-zott a tartási rendelet rendelkezéseinek értelmezésé- tott cikkek kizárólagos forgalmazójaként.33vel, 2017-ben azonban angol kezdeményezésre a hatá-rozatok elismerése, végrehajthatósága és végrehajtása Egy olasz kezdeményezésre indult előzetes döntés-témájában alaposan meg kellett vizsgálnia a rendeletet. hozatali eljárásban az EU Bírósága a fizetésképtelensé-E körben megállapította, hogy a tartási rendelet IV. fe- gi rendelet hátrányt okozó cselekményeket szabályozójezetének rendelkezéseit, és különösen a rendelet 41. 13. cikkét értelmezte. E körben megállapította, hogy acikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy szóban forgó cikket úgy kell értelmezni, hogy a vala-az a tartásra jogosult, aki számára valamely tagállam- mennyi hitelező számára hátrányos jogügylet kedvez-ban kedvező határozatot hoztak, és aki e határozatot ményezettjének milyen formában és milyen határ­időnvalamely másik tagállamban kívánja végrehajtatni, be- belül kell felhoznia az e cikk értelmében vett kifogástnyújthatja kérelmét közvetlenül ezen utóbbi tagállam annak érdekében, hogy kifogásolja ezen jogügyletnek ailletékes hatóságához – például bírósághoz –, és nem lex fori concursus rendelkezései szerinti megtámadá-kötelezhető arra, hogy kérelmét ezen utóbbihoz a vég- sára irányuló keresetet, valamint az a kérdés, hogy azrehajtás helye szerinti tagállam központi hatósága ré- illetékes bíróság hivatalból is alkalmazhatja-e ezen cik-vén nyújtsa be. Az EU Bírósága kimondta továbbá, hogy ket, adott esetben az érintett féllel szemben előírt hatá-a tagállamok – adott esetben eljárási szabályaik módo- ridő lejártát követően is, azon tagállam eljárási jogánaksítása révén – kötelesek biztosítani a tartási rendelet hatálya alá tartozik, amelynek területén a jogvita folya-41. cikkének (1) bekezdésében előírt jog teljes érvénye- matban van. E jog azonban nem lehet kedvezőtlenebb,sülését, illetve a nemzeti bíróság feladata az e 41. cikk mint a belső jog hatálya alá tartozó hasonló helyzeteket(1) bekezdésében szereplő rendelkezések alkalmazása, szabályozó jog (az egyenértékűség elve), és nem tehetiszükség esetén eltekintve a nemzeti jog uniós joggal el- gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé azlentétes rendelkezéseinek alkalmazásától, következés- uniós jog által biztosított jogok gyakorlását (a tényle-képpen pedig annak lehetővé tétele a tartásra jogosult ges érvényesülés elve), amit a kérdést előterjesztő bíró-számára, hogy kérelmét akkor is közvetlenül a végre- ságnak kell megvizsgálnia. Emellett megállapította,hajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságához hogy a fizetésképtelenségi rendelet 13. cikkét úgy kellnyújtsa be, ha ezt a nemzeti jog nem írja elő.31 értelmezni, hogy az a fél, amelyre a bizonyítási teher hárul, köteles bizonyítani, hogy amennyiben a lex cau- Emellett – litván kezdeményezésre – a tartási rende- sae lehetővé teszi a hátrányosnak ítélt jogügylet megtá-let joghatósági szabályait vizsgálta meg az EU Bírósága madását, nem állnak fenn konkrétan a lex fori concur-a Brüsszel-IIA. rendelet általános joghatóságra vonat- sus által meghatározott feltételektől eltérő, ahhozkozó rendelkezéseivel együtt: az erre vonatkozó meg- szükséges feltételek, hogy az e jogügylettel szembenállapítások a Brüsszel-IIA. rendeletet érintő ítéletek be- benyújtott keresetnek helyt lehessen adni. Rögzítettemutatása körében már ismertetésre került. továbbá, hogy a fizetésképtelenségi rendelet 13. cikké- re érvényesen lehet hivatkozni akkor, ha a szerződő fe-2.8. A fizetésképtelenségi eljárásról lek, akik ugyanazon tagállamban rendelkeznek szék- szóló rendelet32 hellyel, amely tagállam területéhez kapcsolódik vala- mennyi egyéb releváns tényállási elem is, az e szerző- A fizetésképtelenségi eljárásról szóló rendelete kap- désre alkalmazandó jogként egy másik tagállam jogátcsán az EU Bírósága 2017-ben kettő döntést hozott: az választották, feltéve hogy a felek e jogot nem csalárdegyik a joghatósággal rendelkező bíróságot illetően, a módon vagy visszaélésszerűen választották, amit amásik pedig valamennyi hitelező számára hátrányos kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.34jogügyleteket illetően szolgál iránytűként a jogalkal-mazás számára az Európai Igazságügyi Térségben. 2.9. Kézbesítési rendelet35 Francia kezdeményezésre az EU Bírósága a fizetéskép- A kézbesítési rendelet rendelkezéseit értelmezéséretelenségi rendelet 3. cikkének (1) bekezdése kapcsán ki- egyetlen eset kapcsán került sor 2017-ben az EU Bíró-mondta, hogy azt úgy kell értelmezni, hogy nem tartozik 29 Soha Sahyouni kontra Raja Mamisch C-372/16. sz. ügyben 2017. de- 33 Tünkers France, Tünkers Maschinenbau GmbH kontra Expert Francecember 20-án hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:988). C-641/16. sz. ügyben 2017. november 9-én hozott ítélet (ECLI:EU:C: 2017:847). 30 A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartássalkapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határo- 34 Vinyls Italia SpA, fizetésképtelenségi eljárás alatt kontra Mediterraneazatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folyta- di Navigazione SpA C-54/16. sz. ügyben 2017. június 8-án hozott ítélettott együttműködésről, HL L 7., 2009.1.10., 1–79. (ECLI:EU:C:2017:433). 31 M. S. kontra P. S. C-283/16. sz. ügyben 2017. február 9-én hozott ítélet 35 Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007.(ECLI:EU:C:2017:104). november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 32 A Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a fizetésképte- 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 324.,lenségi eljárásról, HL L 160., 2000.06.30., 1–18. 2007.12.10., 79–120./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 29

sága előtt: a portugál kezdeményezésre indult ügyben se tárgyában. A német szövetségi munkaügyi bírósága kézbesítés érvényességének feltételeit vizsgálták. E kezdeményezésére indult ügyben az irányelv hatályát,körben az EU Bírósága akként határozott ítéletében, vizsgálták, valamint a költségmentesség iránti kérel-hogy a kézbesítési rendeletet úgy kell értelmezni, hogy mek beadására vonatkozó szabályokat. E körben az EUazzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely Bírósága arra a megállapításra jutott, hogy a bíróságszerint olyan esetben, amikor a másik tagállam terüle- székhelye szerinti tagállam által nyújtott költségmen-tén lakó alperesnek kézbesített bírósági irat nem olyan tesség – amely tagállamban a másik tagállamban lakó-nyelven íródott vagy ahhoz nem mellékeltek olyan hellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezőnyelven készült fordítást, amelyet az alperes ért, illetve természetes személy költségmentesség iránti kérelmetamely az átvevő tagállam hivatalos nyelve, vagy amen�- nyújtott be egy határon átnyúló vonatkozású jogvitá-nyiben e tagállamnak több hivatalos nyelve van, azon ban – magában foglalja az e személy által az említetthely hivatalos nyelve vagy hivatalos nyelvei közül az kérelem elbírálásához szükséges, csatolt iratok fordítá-egyik, ahol a kézbesítésre sor kerül, az a rendelet II. sakor előlegezett költségeket is.38mellékletében szereplő formanyomtatvány mellékelé-sének elmulasztása az említett kézbesítés érvénytelen- 3. Összegzésségét vonja maga után, még akkor is, ha ezen érvényte-lenségre ugyanezen alperesnek egy meghatározott ha- Az EU Bíróságának a fentiekben röviden ismertetett,táridőn belül, vagy az eljárás kezdetén, még az érdemi 2017. évi európai polgári eljárásjogot érintő esetjogavédekezést megelőzően kell hivatkoznia. A rendelet kapcsán elmondható, hogy az ítéletek számát illetőenazonban megköveteli, hogy az efféle mulasztást a ren- nem történt változás az elmúlt évhez képest: míg 2016-deletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően orvo- ban összesen 23, addig 2017-ben 25 ítélet született. Azsolják, a rendelet II.  mellékletében szereplő forma- ítéletekben értelmezett másodlagos jogforrások tekin-nyomtatványnak az érintettel való közlése útján. Ezért tetében egyértelműen látszik, hogy a tagállamok el-a kézbesítési rendeletet úgy rendelte értelmezni az EU kezdték alkalmazni az 1215/2012/EU rendeletet, így aBírósága, hogy az eljárást megindító irat postai szolgál- 44/20018/EK rendeletet érintően hozott ítéletek szá-tatások útján való kézbesítése akkor is érvényes, ha: ma csökkenést mutat, míg az azt felváltó 1215/2012/ EU rendelet rendelkezéseit egyre nagyobb szánban ci- • a címzettnek kézbesítendő iratot tartalmazó aján- tálják az EU Bírósága elé értelmezés céljából. Továbbra lott levél tértivevényét egy másik irattal helyettesí- is hangsúlyos területként vannak jelen a különböző tették, feltéve hogy ez utóbbi egyenértékű garanci- családi kapcsolatok rendezését célzó polgári eljárásjogi ákat nyújt a benne foglalt adatok és a bizonyítható- tárgyú, valamint a fizetésképtelenségi eljárások kap- ság terén. Az áttevő tagállam bíróságának feladata csán felmerülő jogértelmezési kérdések. Az ezen tárgy- meggyőződni arról, hogy a címzett olyan feltételek köröket nem érintő területeken egy-egy ügy indul, így mellett kapta meg a szóban forgó iratot, amelyek ezeken a területeken széles körű jogértelmező tevé- biztosították a védelemhez való jogának tisztelet- kenységet (még) nem fejtett ki az EU Bírósága, sőt van- ben tartását; nak olyan másodlagos jogforrások39 is, melyek vonat- kozásában még egyetlen ítélet sem született előzetes • a kézbesítendő iratot nem a címzettnek adták át döntéshozatali eljárás keretében. személyesen, ugyanakkor azt az ezen címzett ál- landó lakóhelyén tartózkodó felnőtt korú személy Az EU Bíróságának 25 bemutatott ítélete közül egyik részére, akár a címzett családtagjaként, akár annak sem bír magyar vonatkozással, ugyanakkor megemlí- alkalmazottjaként, átadták. Adott esetben az emlí- tendő egy ügy, mely marginálisan érinti az európai pol- tett címzettre hárul, hogy az áttevő tagállam bíró- gári eljárásjogot: az Európai Bizottság által Magyaror- sága előtt minden elfogadható eszközzel bizonyít- szág ellen indított kötelezettségszegés megállapítása sa, hogy ő valójában nem szerzett tudomást arról a iránti eljárásban az EU Bírósága megállapította, hogy tényről, hogy ellene valamely másik tagállamban Magyarország – mivel a közjegyzői hivatás gyakorlását bírósági eljárás indult, és nem tudta beazonosítani állampolgársági feltételhez kötötte – nem teljesítette sem a kereseti kérelem tárgyát, sem annak okát, il- az EUMSZ 49. cikkből eredő kötelezettségeit, ezért az letve hogy nem rendelkezett kellő idővel védekezé- EU Bírósága elmarasztalta Magyarországot.40 sének előkészítésére.362.10. Jogi segítségnyújtásról szóló i r á n y e lv37 Az EU Bírósága 2017-ben 7 év után ismét ítéletet ho- 38 Jan Šalplachta által indított eljárás C-670/15. sz. ügyben 2017. júliuszott a jogi segítségnyújtásról szóló irányelv értelmezé- 26-án hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:594). 36 Andrew Marcus Henderson kontra Novo Banco SA C-354/15. sz. ügy- 39 Pl. az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007.ben 2017. március 2-án hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:157). július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről, HL L 199., 2007.7.31., 1–22.; Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/ 37 A Tanács 2003/8/EK irányelve (2003. január 27.) a határon átnyúló EU rendelete (2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóság-vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésmegkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költség- ról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok el-mentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról, HL ismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállítottL 26., 2003.1.31., 41–47. közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai örök- lési bizonyítvány bevezetéséről, HL L 201., 2012.7.27., 107–134. 40 Európai Bizottság kontra Magyarország C-392/15. sz. ügyben 2017. február 1-jén hozott ítélet (ECLI:EU:C:2017:73.)| 30 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

Az alkotmánymódosítások felülvizsgálhatóságánakkérdése az alkotmánybíróságok gyakorlatábanManhertz Tamás Istvándoktorandusz hallgató (PPKE JÁK)bírósági fogalmazó (Fővárosi Törvényszék)1. B evezetés – a hatalmi ágak megosztása san, ezzel szemben a régi és a valódi alkotmányjogi pa- és az alkotmánybíráskodás nasz a bírói gyakorlatot befolyásolhatja, így a jogalkal- mazással van szoros összefüggésben.4 A hatalmi ágak megosztásából következik, hogy alkot-mányos demokráciában a hatalmi ágak egymás tevé- A jogalkotáshoz kapcsolódó hatáskörök tekintetébenkenységét kölcsönösen ellenőrzik, ellensúlyozzák, vala- érdekes az alkotmányozó hatalom felülvizsgálata, hi-mint érdemben korlátozzák. Ezen állítás ‒ és Montesquieu szen az alkotmány védelme az alkotmánybíráskodáselmélete ‒ alapján a törvényhozó, a végrehajtó, és a bírói feladatköréhez tartozik.5 De ez is csupán az alkotmányhatalmat különböztethetjük meg. Viszont az alkotmányo- adta keretek között érvényesülhet. Ez különösen azértzó/alkotmánymódosító hatalom1, illetve az alkotmánybí- nehéz alkotmányossági probléma, mivel az Alkotmány/ráskodást végző szerv Drinóczi Tímea szerint nem mi- Alaptörvény módosításához Magyarországon vala-nősül klasszikus értelemben vett önálló hatalmi ágnak, mennyi országgyűlési képviselő kétharmadának sza-mivel nem rendelkeznek a hatalmi ágra vonatkozó jellem- vazata szükséges, ennek következtében magasabbzőkkel, nevezetesen alapfunkcióra irányuló jelleggel, va- szintű a jogforrási hierarchiában, mint a törvények.6lamint szervezeti és személyzeti elkülönültséggel.2 Ebben az olvasatban két nézet feszül egymásnak. A A hatalommegosztásnál azt láthatjuk, hogy a hatalmi bírói hatalom elsőbbségének elvéből következik, hogyágak kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, mivel a tör- az alkotmánybíróság jogosult az alkotmánymódosítá-vényhozó alkotja meg a végrehajtásra és az igazság- sok alkotmányosságának felülvizsgálata tárgyában ha-szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokat, így befolyást tározni, akkor is, ha az alkotmányozótól kifejezett fel-gyakorol a másik két hatalmi ágra; másrészt viszont, a hatalmazást örökkévalósági klauzula hiányában nemvégrehajthatatlan, illetve az igazságszolgáltatásban kapott, mivel az alkotmánybíróság legfőbb feladata aznem alkalmazható normák alkotása értelmetlen lenne. alkotmány maradéktalan érvényre juttatása. Felme-Az igazságszolgáltatás pedig a konkrét esetben egy- rülhet azonban annak a veszélye, hogy az alkotmánybí-másnak ellentmondó, különböző szintű jogszabályok ráskodás túlságosan tág teret kap, amely kiüresíthetiegyüttes alkalmazását jelenti, amelyből következően a az alkotmánymódosító hatalmat. A parlamenti szupre-bíróság döntheti el, hogy egy adott tényállás tekinteté- mácia elvét képviselő álláspont szerint viszont az al-ben mely normák alkalmazandók. E munka csúcsa a fo- kotmánymódosító hatalom döntését nem lehet felül-galmilag bírói működést feltételező normakontroll, ne- vizsgálni, ennek következtében ez a nézet az alkotmá-vezetesen az alkotmánybíráskodás.3 nyozó és alkotmánymódosító hatalom fogalmát azono- sítja.7 Problémát az jelenthet, ha kifejezetten alapjogo- Az alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel szerve-zetileg a bírói hatalmi ág részét képezi, de hatásköreit 4  Csink Lóránt: Mozaikok a hatalommegosztáshoz. Pázmány Press, Bu-tekintve megosztottság mutatkozik, hiszen az előzetes dapest, 2014, 137–138.és az utólagos absztrakt normakontroll, valamint aközvetlen alkotmányjogi panasz ‒ mivel alapvetően 5  Drinóczi (2015) i. m. 88.utólagos absztrakt normakontrollnak tekinthető ‒ ha- 6  Sólyom László: Alkotmányosság Magyarországon – Értékek és té-tásköre a jogalkotó munkásságához kapcsolódik szoro- nyek. In: Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarorszá- gon. Osiris Kiadó, Budapest, 2001, 155. 1  Az alkotmányozó hatalom és az alkotmánymódosító hatalom egy- 7  Van olyan jogirodalmi álláspont, amely szerint az alkotmánymódosí-mással nem azonosítható fogalmak, mivel az előbbi eredeti, a másik tás az alkotmányozó hatalom speciális megnyilvánulási formája. In:származékos. Az alkotmányozó hatalom originális, független, így az al- Csink Lóránt – Fröhlich Johanna: ...az alkotmányjogon innen. Alkot-kotmányt normatív erővel létre tudja hozni. Az utóbbi csupán az alkot- mánybírósági Szemle, 2011/1. szám, 68. Jakab András szerint az alkot-mányozó hatalom által meghatározott alkotmány keretei között működ- mány megalkotása két formában jelentkezhet, egy új alkotmány létreho-het. In: Drinóczi Tímea: Többszintű alkotmányosság működésben – alkot- zását, valamint a hatályos alkotmány módosítását. Mindkettőre az Or-mányos párbeszéd Magyarországon. Akadémiai doktori értekezés. Pécs, szággyűlésnek van hatásköre, eljárási különbség nem fedezhető fel kö-2015, 87. zöttük. Jakab András: Az Alkotmány kommentárja. I. kötet. Századvég Kiadó, Budapest, 2009, 560. Ezzel ellentétes elképzelések is ismertek a 2  Drinóczi (2015) i. m. 86. jogirodalomban, lásd: Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Zeller Ju- 3  Varga Zs. András: Eszményből bálvány? A joguralom dogmatikája. dit: Túl az alkotmányon... Az alkotmányvédelem elméleti és európaiSzázadvég Kiadó, Budapest, 2015, 45–46. Ld. még: Bragyova András: Az kontextusa, továbbá magyar gyakorlata 2010-ben, avagy felülvizsgálha-alkotmánybíráskodás elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, MTA tó-e az alkotmánymódosító törvény az Alkotmánybíróság által. KözjogiÁllam-és Jogtudományi Intézete, Budapest, 1994, 58–67. Szemle, 2010/4. szám; illetve Zsugyó Virág: Az alkotmányellenes alkot- mánymódosítás egyes elméleti kérdései az alkotmányosság tükrében. Állam-és jogtudomány, LVIII. évfolyam, 2017/3. szám, 99–122./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 31

kat sértő, természetjogi elvekkel ellentétes tartalmat kotmánytanács hatásköre kizárólag a rendes törvényekkíván az alkotmányozó az alkotmányba építeni. Ebben (lois) felülvizsgálatára terjed ki, az alkotmányerejű tör-az esetben a hatalmi ágak megosztásának elve sérül, vényekre (lois constitutionnelles) már nem.14amely az alkotmányos működésben zavarokat eredmé-nyezhet.8 Viszont nemcsak az adott állam alkotmánya állapít- hatja meg az alkotmánybíróság alkotmány(módosí- Jelen tanulmány e fenti problémák vizsgálata tükré- tás)-felülvizsgálati jogát, hanem előfordul olyan eset is,ben azt elemzi, milyen terjedelemben vizsgálhatják fel- amikor az alkotmányvédő szerv – konkrét alkotmányiül az alkotmánybíróságok az alkotmányozó hatalom felhatalmazás nélkül – terjeszti ki hatáskörét az alkot-döntéseit a rövid nemzetközi kitekintés és a részlete- mány vagy annak módosításának felülvizsgálatára.sebben kidolgozott magyar alkotmányjogi irodalom és Ezekben az esetekben az alkotmányozó hatalom magaszabályozás bemutatásával. állapítja meg az alaptörvény megváltoztathatatlan ren- delkezéseit, amelyeket az alkotmány módosítása során2. Nemzetközi kitekintés9 az alkotmánymódosító hatalom köteles tiszteletben tartani. Utóbbihoz hasonló jelenséget tapasztalhatunk Az alkotmánybíráskodás amerikai modellje tekinteté- ‒ legalábbis elméleti síkon ‒ Magyarországon a látha-ben valamennyi bíróság jogosult a konkrét ügyben alkal- tatlan alkotmány koncepciója vonatkozásában. Pokolmazandó normák felülvizsgálatára, a bírósági szervezet Béla és Varga Zs. András ezt az alkotmánybíróságcsúcsán pedig a legfelsőbb bíróság járhat el. Az alkot- társ-alkotmányozói minőségének tekinti, amely jóvalmánymódosítások felülvizsgálata a decentralizált mo- túlmutat az alkotmánybíróságok alkotmányban rögzí-dellt követő országokban mindenféle nehézség nélkül ki- tett funkcióján. A láthatatlan alkotmány elmélete ésvitelezhető, mivel az alapügyben részes fél az alkot- annak kritikája a későbbiekben kerül kifejtésre.mánymódosítások mind formai, mind tartalmi alkot-mánysértő voltára is hivatkozhat. Ilyen irányú indítvány Az osztrák Verfassungsgerichtshof álláspontja sze-esetén a konkrét ügyben eljáró bíróság vagy a legfelsőbb rint különbséget kell tenni az alkotmány technikaibíróság megvizsgálja az érintett alkotmánymódosítás szempontú módosítása, a körülmények igényelte adap-alkotmányosságát, még akkor is, ha az alkotmány kifeje- táció megvizsgálhatósága (ahol inkább nem az alkot-zetten nem ruházza fel e hatáskör gyakorlására.10 Ahogy mánybírák álláspontja), illetve a koncepcionális átdol-ezt Walter Dellinger megfogalmazta, az Amerikai Egye- gozás megvizsgálhatósága között (amelyre inkábbsült Államokban az alkotmánymódosítások vizsgálata igenlő választ adtak az alkotmánybírák). Más elneve-nagyobb múltra tekint vissza, mint a törvények alkotmá- zéssel alkotmánymódosítás ‒ amelyet a törvényhozó-nyosságának ellenőrzése.11 E megállapítást támasztja nak el kell fogadnia ‒ és a totális alkotmányrevízióalá, hogy a Hollingsworth v. Virginia ügyben hozott ‒ al- (Gesamtänderung) különböztethető meg, utóbbi érvé-kotmánymódosítás alkotmányosságát vizsgáló ‒ döntés nyességéhez referendum is szükséges. Totális alkotmá-öt évvel korábban (1798-ban) született, mint az alkot- nyértelmezés alatt az alkotmánybíróság olyan módosí-mánybíráskodás alapjául szolgáló Marbury v. Madison tást ért, amely a szövetségi alkotmány legfőbb elveit,ügyben meghozott határozat.12 úgy mint a demokrácia, a jogállamiság és a föderaliz- mus alapelvét érinti. Ismeretesek továbbá Ausztriában Ami a kelseni modellt követő alkotmánybíróságok mind szövetségi, mind tartományi szinten az ún. alkot-gyakorlatát illeti, megállapítható, hogy az alkotmányt, mányos törvények (Verfassungsgesetz), de alkotmá-vagy annak egy rendelkezését egy adott ország alkot- nyos rendelkezéseket (Verfassungsbestimmung) tar-mánybírósága mind előzetes ‒ ilyen például Románia al- talmazhatnak egyszerű törvények és államszerződé-kotmánybírósága ex officio eljárásban13 ‒, mind utólagos sek is. Valamennyi előbb említett norma alkotmányos-normakontroll hatáskörét gyakorolva ‒ például Török- sági felülvizsgálat tárgya lehet: konkrét normakontrollország, Oroszország, Bosznia-Hercegovina ‒ felülvizs- eljárást az alapügyben eljáró bíróság, illetve a jogábangálhatja. Ismeretesek azonban olyan alkotmányok is, sértett magánszemély, absztrakt normakontroll eljá-amelyek nem tartalmaznak rendelkezést ilyen hatáskör rást pedig a kormány és a képviselők egyharmada kez-gyakorlására, és az alkotmánybíróság nem állapította deményezhet.15 A Länder Citizenship ügy vonatkozásá-meg jogosultságát az alkotmánymódosítások felülvizs- ban 1952-ben a Szövetségi Alkotmánybíróság kimond-gálatára. Ilyen a francia Alkotmánytanács következetes ta, hogy mivel az alkotmány nem rendelkezik az alkot-gyakorlata, amely megszorítóan értelmezte az Alkot- mánymódosítások tartalmának felülvizsgálatáról, ígymány 61. cikkében foglaltakat, nevezetesen, hogy az Al- az alkotmánybíróságnak nincs erre hatásköre, csupán az eljárási szabályok betartását ellenőrizheti. A Verfas- 8  Drinóczi (2015) i. m. 91-94. sunsgerichtshof későbbi gyakorlatában az tapasztalha- 9  E fejezet a 61/2011. (VII. 13.) AB határozat, indokolás, III. része alap- tó, hogy először azt vizsgálja meg, hogy egy alkotmány-ján került kidolgozásra. módosítás Gesamtänderung-nak minősül-e, majd az el- 10  Kemal Gözler: Judicial Review of Constitutional Amendments. A Com- járási szabályok betartását ellenőrzi.16 Ezzel azonbanparative Study. Ekin Press, Bursa, 2008, 11. 11  Kemal Gözler monográfiájában hivatkozik Walter Dellinger: The Le- 14  Gözler (2008) i. m. 15.gitimacy of Constitutional Change: Rethinking the Amendment Process 15  Halmai Gábor: Alkotmányos alkotmánysértés. Fundamentum,című tanulmányára. 2011/2. szám, 83. 12  Gözler (2008) i. m. 29. 16  Drinóczi Tímea: Gondolatok az Alkotmánybíróság 61/2011. (VII. 12.) 13  Román alkotmány 146. cikk a) pont. AB határozatával kapcsolatban. Jura, 2012/1. szám, 41.| 32 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

az alkotmánybíróság valójában a törvényhozó által el- hogy adott esetben felülvizsgálható-e maga az Alkot-fogadott alkotmánymódosítások tartalmát is vizsgálja mány, vagy egy alkotmánymódosítás. Ahogy Sólyomannak ellenére, hogy az alkotmány nem határozza meg László, az alapító Alkotmánybíróság elnöke visszaemlé-a teljes alkotmányrevízió fogalmát.17 kezik, az Alkotmánybíróság napi feladata az Alkotmány értelmezése volt, amelynek során az alapvető jogok tar- A német Bundesverfassungsgericht gyakorlatában a talmát saját felfogása szerint állapította meg, az alkot-bonni alaptörvény örökkévalósági klauzulái18 (megvál- mányos alapjogok ütközése tekintetében pedig érvé-toztathatatlan rendelkezései) alapozzák meg az Alkot- nyesülésük határait jelölte ki. A kérdés az volt, hogy azmánybíróság hatáskörét az alaptörvény egyes rendelke- esetlegesen felmerülő nyílt ellentmondást az Alkot-zéseinek vizsgálatára és szolgálnak mércéül. Az örökké- mánybíróság jogosult-e feloldani, és ilyen esetben meg-valósági klauzulák betartásának ellenőrzésére a Szövet- határoz-e az Alkotmánybíróság egy hierarchiát, amely-ségi Alkotmánybíróság maga terjesztette ki a hatáskö- nek segítségével a problémát meg tudja oldani.23rét.19 A Bundesverfassungsgericht alkotmánymódosítá-sok felülvizsgálhatóságát érintő gyakorlatából az világlik 3.1. A láthatatlan alkotmányki, hogy kifejezetten az örökkévalósági klauzulákra épül.20 Az Alkotmánybíróság első elnöke ebben a vonatko- Törökországban az alkotmány 148. cikke az Alkot- zásban dolgozta ki az ún. láthatatlan alkotmány elmé-mánybíróságot csupán az alkotmánymódosítások for- letét, amely az alábbi gondolaton alapul: „Egy alkot-mai hibái esetén hatalmazta fel alkotmányossági szem- mány szövege önmagában nem értékelhető”. Azaz apontú felülvizsgálatra. 2008-ig e rendelkezésnek meg- jogi értelmezések világában ‒ tehát a jogalkalmazás-felelően az alkotmánybíróság következetesen elutasí- ban ‒ dől el a jogkövetkezmények alakulása az alkot-tott valamennyi, erre irányuló indítványt. A 2008. júni- mányozó szándékától függetlenül. Ezt pedig nem aus 5. napján, az ún. fejkendő-döntésben viszont az al- mindenkori politikai többség, hanem a jogászi szakma,kotmánybírák első alkalommal tartalmi vizsgálat alap- hivatás kell uralja Sólyom László nézete szerint.ján mondták ki két alkotmánymódosító törvény alkot-mányellenességét. Ezt követően az alkotmánybíróság a A jogtudós véleménye azt tükrözi, hogy „a történetikésőbbiekben is megerősítette e gyakorlatát.21 alkotmány egyetlen használható és élő része az ún. lát- hatatlan alkotmány, amelyet nem lehet hatályon kívül A dél-afrikai alkotmányos berendezkedés korlátozza helyezni, és amely szükségszerűen az új Alaptörvényleginkább az alkotmányozói szuverenitást, mivel az alkalmazásának is alapja lesz.”24 A magyar jogi nyelv-1993-ban elfogadott ideiglenes, illetve az új alkotmány ben a láthatatlan alkotmány kifejezés értelme szerint aalkotmányossági felülvizsgálatát is előírta. A hatályba láthatatlan alkotmány az Alkotmánynak az Alkot-lépett új alkotmány bevezette a „többszintű alkotmány” mánybíróság munkássága során pontosított olyan tar-fogalmát, amelynek részét képezte az is, hogy az alkot- talma, amely az elkövetkezendő alkotmányossági vizs-mánymódosítások is az alkotmánybíróság vizsgálati ha- gálatainak alapját képezi.25 Ebbe a tartalomba bele kelltáskörébe kerültek. A dél-afrikai jogállami átmenettel érteni azon általánosan elfogadott erkölcsi, morális el-szemben más, rendszerváltó ország ‒ így Magyarország veket, amelyek bármely alkotmány mögöttes indokai‒ alkotmányozási folyamatok esetén nemhogy ehhez ha- lehetnek. Rixer Ádám vélekedése alapján a történeti al-sonló jogosítványa nem volt a létrejött alkotmánybíró- kotmány láthatatlan alkotmánnyal való azonosítása le-ságnak, de még az alkotmánymódosítások alkotmányos- hetséges, még akkor is, ha a láthatatlan alkotmány fo-sága felülvizsgálatára sem terjedt ki a hatásköre.22 galma alapvetően jogdogmatikai jellegű, mintsem jog- történeti.26 Ebből következően a fent említett koncepci-3. A magyar Alkotmánybíróság gyakorlata ót a jogelmélet munkálta ki; nem szokásjogi úton fejlő- dött ki, mint a történeti alkotmány általában.27 Vörös A magyar Alkotmánybíróság már működése kezdetén Imre szerint azonban párhuzamot ugyan lehet vonni aszembesült a fent említett problémával, nevezetesen, történeti alkotmány és a láthatatlan alkotmány fogal- mai között, de nem tanácsos azonosítani őket.28 17  Gözler (2008) i. m. 39. 18  Az örökkévalósági klauzulák természetjogi vonzatairól ld.: Man- A láthatatlan alkotmány fogalma az alábbi elemekbőlhertz Tamás István: Az alkotmánybíráskodás természetjogi előzmé- tevődik össze: egyrészt egy összefüggő, ellentmondás-nyei, aspektusai. In: Frivaldszky János ‒ Tussay Ákos (szerk.): A termé- mentes, a testület döntéseiből levezetett fogalmi rend-szetjog napja – Konferenciatanulmányok. Pázmány Press, Budapest, szer, másrészt ennek alapján az Alkotmány szövegéből2017, 273–278. 19  Szente Zoltán: Az Alkotmánybíróság döntése Magyarország Alap- 23  Sólyom László: Az Alkotmánybíróság első éve. In: Sólyom (2001)törvényének Átmeneti rendelkezései alkotmányosságáról. Jogesetek Ma- i. m. 44.gyarázata, 2013/2. szám, 32. lj., 20. 20  A Német Szövetségi Alkotmánybíróság alkotmánymódosításokat 24  http://mandiner.hu/cikk/20110418/solyom_laszlo_az_uj_érintő gyakorlatáról ld. Halmai (2011) i. m. 84–85. alkotmanyrol 21 A 2008-as „fejkendő-döntésről” lásd Yaniv Roznai – Serkan Yolcu: Anunconstitutional constitutional amendment – The Turkish perspective: A 25  Illéssy István: Az Alkotmánybíróság működésének kezdeti problé-comment on the Turkish Constitutional Court’s headscarf decision. Inter- mái. JURA, 2001/1. szám, 62.national Journal of Constitutional Law, 10. évfolyam, 2012/1. szám, 175-207., valamint Halmai (2011) i. m. 87–88. Lásd még Aslı Bâli: Courts and 26  Rixer Ádám: A történeti alkotmány lehetséges jelentéstartalmai.constitutional transition: Lessons from the Turkish case. International Jogelméleti Szemle, 2011/3. szám. http://jesz.ajk.elte.hu/rixer47.htmlJournal of Constitutional Law, 11. évfolyam, 2013/3. szám, 666–701. 22  Halmai (2011) i. m. 88–89. 27  Csink Lóránt – Fröhlich Johanna: Történeti alkotmány és kontinu- itás az új Alaptörvényben. Közjogi Szemle, 2012/1. szám, 13. 28  Vörös Imre: A történeti alkotmány az Alkotmánybíróság gyakorla- tában. Jogtudományi Közlöny, 2016. október, 499./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 33

megállapított normák, harmadrészt pedig a döntéshez ahogy azt a halálbüntetés eltörléséről szóló határozatá-kapcsolódó, Alkotmány szövegén kívüli normák (pl. a ban az emberi méltóság kihangsúlyozásával elkezdte.34szükségességi-arányossági teszt). A közös jellemző az, A láthatatlan alkotmány elméletével szemben az alkot-hogy valamennyi tartalma az Alkotmánybíróság dön- mányjogi jogirodalomban főként az erőteljesebb hatásatéseinek elemzésével érthető meg, emellett az Alkot- vonatkozásában fogalmazódtak meg kritikák.mány egy lehetséges (mindenkire nézve kötelező) ér-telmezését adják. Ebből következően a testület dönté- Pokol Béla véleménye szerint a magyar Alkotmánybí-sei ‒ Jakab András megfogalmazását alkalmazva ‒ egy róság működése alatt ugyan fel tudott pozitívumokat isújabb tégla a láthatatlan alkotmány épületében.29 mutatni, viszont olyan döntési formákat is kialakított, amelyek a jogtudós szerint túllépnek a testület alkot- Hivatkozási alapként a láthatatlan alkotmány fogal- mányos felhatalmazottságán, leértékelve a demokrati-ma az egyik legjelentősebb alkotmánybírósági határo- kus felhatalmazottsággal rendelkező törvényhozást.35zatban, a halálbüntetés alkotmányellenességét kimon- További problémaként említi az alkotmánybíró, hogydó határozatban szerepelt először ‒ és mindeddig utol- az Alkotmánybíróság a láthatatlan alkotmány segítsé-jára ‒, nevezetesen a testület akkori elnökének párhu- gével létrehozott absztrakt jogokból további jogokatzamos véleményében: „Az Alkotmánybíróságnak foly- vezetett le, olvasztott ki, és a jogalkotó olyan területeitatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben meg- is alkotmánybírósági kontroll alá kerültek, amelyeketfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi az Alkotmány/Alaptörvény nem írt elő. Ez oda vezet Po-alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot, amely a kol Béla szerint, hogy az alkotmánybíróság elszakad azma még gyakran napi politikai érdekből módosított al- írott alkotmánytól, és a társadalom új vezérlőjévé a lát-kotmány fölött, mint láthatatlan alkotmány, az alkot- hatatlan alkotmány válna.36 Ez a társ-alkotmányozásmányosság biztos mércéjéül szolgál; az Alkotmánybí- nem fér össze az alkotmánybíráskodás eszméjével, ésróság ebben az eljárásában szabadságot élvez, amíg az ez Pokol Béla szerint az alkotmányozó hatalom alkot-alkotmányosság fogalmának keretén belül marad.”30 mánybírák általi átvételét jelenti.37 Kiemelte, hogy az Alkotmánybíróságnak minden esetben az Alkotmány/ Az Alkotmánybíróság első elnöke ebből azt a követ- Alaptörvény rendelkezéseiből kell kiindulnia egy ügykeztetést vonta le, hogy akár az alkotmány bizonyos ren- elbírálásánál.38delkezése is ütközhet az alkotmányba. Sólyom Lászlóegyenesen kijelenti, hogy első látszatra az Alkotmánybí- Az alkotmánybíró nem magát az Alkotmánybíróságróság a láthatatlan alkotmány koncepciójával a törvény- létét, hanem a testület döntéseinek alapját képező lát-hozó hatalom szupremáciájának végső garanciája, és az hatatlan alkotmány doktrínáját támadta, egyenesen azalkotmánymódosítás fölé helyezi magát.31 Ez az elméleti alkotmánybíráskodás intézményével való visszaélés-levezetés már az 1950-es évek német alkotmányjogi iro- nek nevezte.39 A jogtudós vélekedése alapján az Alkot-dalmában is megtalálható volt32, de az amerikai joggya- mánybíróság döntéseinek két rétege van, mivel leg�-korlatra is megfelelően alkalmazható. Laurence H. Tribe gyakrabban egy konkrét probléma veti fel a döntésmegfogalmazásában „az amerikai alkotmány funda- meghozatalát, de ennek elbírálása során általános, elvimentális tételei nincsenek benne a szövegben, a Legfel- jellegű deklarációkat és alkotmányértelmező megálla-sőbb Bíróság értelmezései hozták létre őket”33. pításokat is lefektet. Ez utóbbi képezi a láthatatlan al- kotmánynak nevezett normatív rendszert.3.2. A láthatatlan alkotmány koncepciójával szemben A határozatok ilyen jellegű kettőssége és eltérő fon- megfogalmazott kritikák tossága igen eltorzultan jelentkezett az Alkotmánybí- róság gyakorlatában a jogtudós szerint: az általános, A láthatatlan alkotmány elmélete bizonyos tekintet- elvi normák szisztematikusan háttérbe voltak szorítva,ben nagyobb hatást gyakorolt, mint amit támogatói sze- ezt támasztja alá az a tény, hogy az idő döntő többségé-rettek volna, más szempontból viszont kevesebbet.Utóbbi megállapításhoz kapcsolódik az a tény, hogy az 34  Kim Lane Scheppele: On the Unconstitutionality of ConstitutionalAlkotmánybíróság soha nem hivatkozott határozata Change: An Essay in Honor of László Sólyom. In: Csehi Zoltán ‒ Schandaalapjaként a láthatatlan alkotmány elméletére, illetve Balázs ‒ Sonnevend Pál (szerk.): Viva Vox Iuris Civilis. Tanulmányok Só-sosem korlátozta az alkotmánymódosító hatalmat. Erő- lyom László tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Szent István Társu-teljesebbnek bizonyult a hatása viszont abban a tekintet- lat, Budapest, 2012, 305.ben, hogy az Alkotmánybíróság az eljárásain keresztülaz új alkotmányos rend alapelveit alakította volna ki, 35  43/2012. (XII. 20.) AB határozat, indokolás [114], Pokol Béla alkot- mánybíró különvéleménye. 29  Jakab András: Az európai alkotmányjog nyelve. NKE SzolgáltatóNonprofit Kft., Budapest, 2016, 50. 36  32/2013. (XI. 22.) AB határozat, indokolás [143], Pokol Béla alkot- mánybíró párhuzamos indokolása; 3341/2017. (XII. 20.) AB határozat, 30  23/1990. (X. 31.) AB határozat, Sólyom László párhuzamos véleménye. indokolás [54], Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolása; 31  Sólyom (2001) i. m. 727. 36/2013 (XII. 5.) AB határozat, indokolás [120], Pokol Béla különvélemé- 32  Takács Albert: Egy alkotmányos forradalmár. Sólyom László: A tudós, nye. A jogtudós konkrétan az emberi méltóságból levezetett „általánosaz alkotmánybíró, az elnök című tanulmányában hivatkozik Otto Bachof: cselekvési szabadság” anyajogával említi példaként, amelyből az Alkot-Verfassungswidrige Verfassungsnormen? című művére. mánybíróság további alkotmányos jogokat olvasztott ki, ld. 3263/2018. 33  Sólyom László egy 2014-ben megjelent tanulmányában hivatkozik (VII. 20.) AB határozat, indokolás [66], Pokol Béla alkotmánybíró külön-erre a párhuzamra. In: Sólyom László: Normahierarchia az alkotmány- véleményeban. Közjogi Szemle, 2014/1. szám, 2. 37  Pokol Béla: Alkotmánybíráskodás ‒ Szociológiai, politológiai és jogel- méleti megközelítésekben. Kairosz Kiadó, Budapest, 2014, 21. 38  28/2015. (IX. 24.) AB határozat, indokolás [47], Pokol Béla alkot- mánybíró párhuzamos indokolása. 39  8/2014. (III. 20.) AB határozat, indokolás [149], Pokol Béla alkot- mánybíró különvéleménye| 34 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

ben (kb. 90%-ában) a konkrét jogvita elbírálása körül tó „láthatatlan alkotmány” doktrína kifejlesztésével,volt az egyeztetés az alkotmánybírák között, az általá- felhatalmazás nélkül és utólag maga állapít meg. Azzal,nos normatívák ezzel szemben elhanyagolható arány- hogy a joguralmat jogbiztonságra lehet korlátozni, aban, és a bírák is kevésbé érdeklődtek az elvi megalapo- külföldön megfigyelhető gyakorlat átvételével szabadzottság iránt. Ha egy-egy előadó bíró mégis figyelembe alakításra anyajogot lehet létrehozni, valamint törvé-kívánta venni az általános elveket, és még a testület nyek és az alkotmány normaszövegének megszorítótöbbségének bizalmával is rendelkezett, akkor érdemi vagy kiterjesztő értelmezésével jogokat és azok tartal-vita nélkül kerültek be ezek az alapvető értékek a hatá- mát lehet megfogalmazni, gyakorlatilag az alkotmány-rozatba, és nem lehetett átlátni ezek horderejét, jelen- bíróság irányította a jogállami átmenetet, és a testülettőségét. Ebből az alkotmánybíró arra a következtetés- szabta meg a diktatúrától való eltávolodás jellegét ésre jut, hogy a láthatatlan alkotmány a határozathozata- mértékét.43li eljárás sajátosságai miatt „észrevétlen alkotmánnyá”válik. Mivel a döntéshozó bírák a konkrét ügyre kon- Varga Zs. András szerint pedig a láthatatlan alkot-centrálnak, emiatt ez egy nem észlelten létrehozott mány elmélete ugyan újra összekötötte a jogállamiságnormarendszer. Bár Sólyom László minden fáradozása és az alkotmányosság fogalmait, másrészt viszont fel-arra irányult, hogy a „láthatatlan alkotmányt” látható- hatalmazást jelentett az Alkotmánybíróság számára,vá tegye.40 nevezetesen az Alkotmány szabad, az Alkotmánybíró- ság mérlegelésén múló értelmezését, a jogtudós szavá- Komoly aggályait fejezi ki a jogtudós az Alaptörvény val élve társ-, vagy előzetes alkotmányozói jogosultsá-hatályba lépése okán, mivel a norma hatályossá válásá- got biztosított, ennek következtében gyakorlatilag sza-tól már lehetőség nyílt az alapügyben eljáró bíróságok badon válogathatott az Alkotmánybíróság a láthatatlanítéleteinek felülvizsgálatára. Emiatt az elvi megalapo- alkotmányra hivatkozva egyes alapjogok, azok viszo-zottság hiánya még nagyobb problémákat okozhat. Po- nya és lehetséges értelmezései között.44kol Béla a helyzet orvoslására olyan javaslatot fogalma-zott meg, hogy meg kell változtatni a meglévő döntés- 3.3. A láthatatlan alkotmányhozatali eljárást, és külön kell választani a már koráb- a l kot m á n y m ó d o s í tá s o k r aban említett két réteg vitáját, mivel ennek segítségével vonatkozóan történő érvényesülésemegalapozottabb határozatot lehet hozni. Az alkot-mánybíró konkrét tanácsa, hogy az elvi megállapítások A láthatatlan alkotmány elmélete az Alkotmánybíró-is fel legyenek tüntetve a határozat tervezetében, ezál- ság alkotmánymódosítás vizsgálatát érintő gyakorla-tal egyértelműbbé válhatnak a döntések a többi bíró tába azonban nem került maradéktalanul átültetésre.számára is. Ennek hiányában ugyanis továbbra is az Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata már a„észrevétlen” alkotmánybíráskodás folytatódna, legelső, az Alkotmány felülvizsgálhatóságáról hozottamelynek keretében az alkotmánybírák különösebben döntéseitől kezdődően az volt, hogy az alkotmányi ren-meghatározó kontroll nélkül tudják a láthatatlan alkot- delkezések felülvizsgálatára, megsemmisítésére nincsmányt formálni.41 A Negyedik Alaptörvény-módosítás hatásköre: „Az Alkotmány 32/A. § (1)–(2) bekezdése ésés az annak tárgyában meghozott határozat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényaz Alkotmánybíróság által megfogalmazott új doktrína (1) bekezdés b) és c) pontja szerint az Alkotmánybíró-(4. 2. pont) alapján ez utóbbi aggályok már nem feltétle- ság hatásköre a törvénybe vagy az alacsonyabb szintűnül fognak az Alkotmánybíróság elkövetkező gyakorla- jogforrásba foglalt jogszabály, valamint az állami irá-tában jelentkezni. nyítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének vagy nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatá- Varga Csaba is e fent említett kontroll hiányát véli fel- ra terjed ki. Az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja fel-fedezni, a jogtudós felveti ugyanis annak a kérdését, ül és nem semmisítheti meg az Alkotmány egyetlenhogy a joguralom alkotmánybírósági önkény útján va- rendelkezését sem. Ha valamely rendelkezés az or-lósulhat meg. A jogtudós egyenesen hatalombitorlás- szággyűlési képviselők kétharmadának szavazatávalnak tekinti ezt, amelynek keretében az alkotmány- az Alkotmány részévé vált, fogalmilag sem lehet annakjog-tudomány az alkotmánybíróság eseti megnyilatko- alkotmányellenességét megállapítani.”45zásaira épült.42 Az alkotmánymódosító törvények felülvizsgálható- Az Alkotmánybíróság által legfontosabbnak tekintett sága tekintetében azt állapította meg az Alkotmánybí-elv a jogállamiság volt, de Varga Csaba szerint a jogálla- róság, hogy „az alkotmánymódosítást azonnal hatály-miság formai követelményei olyanok, amelyeket a tes- ba léptető rendelkezés és az alkotmánymódosítás ered-tület kizárólag a saját elképzelései alapján megtalálha- ményeként az Alkotmány normaszövegévé váló rendel- kezések között fennálló szoros összefüggés miatt az Al- 40  Lábady Tamás: Két alkotmánybírósági határozat az alkotmányos kotmánybíróság nem vizsgálhatja a hatályba léptetőrendszerváltás „hőskorából”. In: Csehi Zoltán ‒ Schanda Balázs ‒ Son- rendelkezés alkotmányosságát, mert ez azt is jelentené,nevend Pál (szerk.): Viva Vox Iuris Civilis. Tanulmányok Sólyom László hogy az alkotmányvédelemre intézményesített Alkot-tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Szent István Társulat, Buda-pest, 2012, 500. 43  Varga Csaba: Jogállami? Átmenetünk? Kráter Kiadó, Pomáz, 2007, 105–106.. 41  Pokol Béla: Gondolatok az alkotmánybírósági döntések elvi alapja-ihoz. Jogelméleti Szemle, 2012/1. szám, 160–171. 44  Varga Zs (2015) i. m. 125–126. 45  23/1994. (IV. 29.) AB végzés, indokolás 3. pont. 42  Varga Csaba: Eszményből bálvány? A jogállamiság és színeváltozá-sai. In: Gárdos-Orosz Fruzsina – Szente Zoltán (szerk.): Jog és politikahatárán. Alkotmánybíráskodás Magyarországon 2010 után. HVG-ORACLap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2015, 268–269./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 35

mánybíróság alkotmányos jogkörét túllépve, az alkot- toztathatatlan szabállyal, amelynek alapján az Alkot-mányozó hatalom jogkörét venné át, a felülvizsgálat so- mány egyes rendelkezései felülvizsgálhatóak lennének.rán az Alkotmány rendelkezéseit nem csupán értel-mezné, hanem szükségszerűen minősítené.”46 Az Alkot- A határozat ennek ellenére megpróbálta felkutatnimánybíróság ebből következően a konkrét ügyben ha- azon lehetséges módszereket, amelyek alapján az al-táskör hiányára tekintettel az alkotmánymódosítást kotmánymódosítások felülvizsgálhatók.51 Ennek soránhatályba léptető rendelkezések vizsgálatára irányuló azt vizsgálta az Alkotmánybíróság, hogy létezhet-e egyindítványt visszautasította. E határozatban azt emelte „alkotmány feletti” állandó és sérthetetlen mérce,ki az Alkotmánybíróság, hogy az azonnal hatályba lép- amely magát az alkotmányozó/alkotmánymódosító ha-tető jogszabályhelyek megsemmisítése az Alkotmány talmat is köti, annak ellenére, hogy maga az alkotmá-részévé vált módosítást is hatályon kívül helyezné. „El- nyozó ilyen sérthetetlen mércét nem állapított meg.vileg nem kizárt bizonyos esetekben az Alkotmánybí- „Alkotmány feletti” mércének minősítette az Alkot-róság hatásköre valamely, az Alkotmányt módosító mánybíróság a már korábban említett „láthatatlan al-törvény hatályba léptető rendelkezésével összefüggés- kotmány” fogalmát, valamint a jogirodalomban azben sem, azzal a feltétellel, hogy a hatályba léptető ren- utóbbi időben elterjedt, „az Alkotmány lényeges magja”delkezés esetleges megsemmisítése nem eredményezi elméletét52, noha Blutman László álláspontja szerintaz Alkotmány bármiféle megváltoztatását.”47 ezen nézetek az Alkotmányból levezetett vagy kiszűrt alapértékek képezte értékrendként értelmezhetők.53 A E gondolattal azonban egy kiskaput nyitva hagyott az jogtudós hozzátette, hogy a felülvizsgálat alapjául szol-Alkotmánybíróság, nevezetesen, hogy a jövőre szóló gáló mérce keresésével az Alkotmánybíróság önellent-hatályba léptetés esetén megállapítja hatáskörét a fe- mondásba került, mivel ha nincsen hatásköre az alkot-lülvizsgálatra, és egy alkotmányellenes alkotmánymó- mánymódosítások vizsgálatára és megsemmisítésére,dosító törvény megsemmisítésére. Ez kizárólag abban akkor milyen okból kell mégis mércét kutatni.54az esetben lehetséges, ha a megsemmisítés időzítésenem eredményezi az Alkotmány szövegének sérülését. Az Alkotmánybíróság e határozata azonban valami-Ebből következően az alkotmányellenes hatályba lép- lyen szinten túllépett a korábbi gyakorlatán, nevezete-tető rendelkezést azzal a nappal kell megsemmisíteni, sen, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén lehető-amelyen az új, már az Alkotmány szabályainak megfe- vé tette az Alkotmány, illetve módosításai felülvizsgá-lelő hatályba léptető rendelkezés hatályba lép.48 Az em- latát. Az Alkotmánybíróság ugyanis megállapította alített határozathoz Lábady Tamás alkotmánybíró hatáskörét arra az esetre, ha az alkotmánymódosításfűzött különvéleményt, nevezetesen, hogy a konkrét közjogi érvényessége eljárási szabálysértés okán meg-esetben a hatályba léptető rendelkezés nem változtatta kérdőjelezhető: „Az Alkotmánybíróság álláspontja sze-meg az Alkotmány normaszövegét, így az felülvizsgál- rint nem zárható ki az Alkotmánybíróság hatásköre azható lett volna.49 alkotmányi rendelkezéseknek a közjogi érvénytelen- ség szempontjából való felülvizsgálatára, hiszen a tör- A fentiek tükrében az állapítható meg az Alkotmány- vény- vagy akár alkotmányellenesen létrejött, a közjogibíróság gyakorlatából, hogy a francia Conseil Constitu- érvénytelenségben szenvedő jogszabályok semmisnek,tionnel által képviselt állásponthoz hasonlóan követke- vagyis olyannak tekintendőek, mintha azok létre semzetes abban a vonatkozásban, hogy az Alkotmány és az jöttek volna.”55azt módosító törvények felülvizsgálatára nincs hatás-köre. Ennek megfelelően járt el az Alkotmánybíróság A határozat megerősítette továbbá, hogy a nemzet-olyan esetekben, amikor az indítványozók az Alkot- közi ius cogens normái az alkotmánymódosító hatalmatmány rendelkezésének alkotmányellenességét állítot- is kötelezik, de az Alkotmánybíróságnak tiszteletbenták, vagy mulasztásra hivatkoztak ‒ nevezetesen, hogy kell tartania az őt érintő korlátokat, és nem veheti át avalamely szabály nem szerepel az Alkotmányban ‒, il- törvényhozó és az alkotmányozó szerepét.56letve az Alkotmány rendelkezései közötti ellentét vagyellentmondás volt az előterjesztés alapja.50 51  Ebben a tekintetben Zsugyó Virág azon álláspontját fejti ki, hogy a határozat többségi érvelése az alkotmánymódosítások, és így maga az3.4. A 61/2011. (VII. 13.) AB határozat Alkotmány felülvizsgálhatósága vonatkozásában több ponton inkoher- enciát mutat. In: Zsugyó Virág: Az Alkotmánybíróság határozata az al- Az Alkotmány hatálya alatt hozott utolsó, témánk kotmánymódosítások alkotmányossági felülvizsgálatáról. Jogesetekszempontjából jelentős alkotmánybírósági döntés a Magyarázata, hallgatói különszám, 2011, 59.61/2011. (VII. 13.) AB határozat. A határozat deklarálta,hogy az akkori jogrendszer ‒ a Német Szövetségi Köztár- 52  Kiss László alkotmánybíró álláspontja szerint „az Alkotmány lénye-saság Alkotmányával szemben ‒ nem rendelkezett ges magját, implicit örökkévalósági klauzuláit, vagyis a köztársaságiolyan, az alkotmányozó hatalom által kiemelt, megvál- alaptörvény értékrendjét sértő alkotmánymódosítás alkotmányellenes- sége” az Alkotmánybíróság vizsgálódási tárgykörét képezi. Az elméletet 46  1260/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 816., indokolás II. rész, 2. 1. egyértelműen alkotmányon belüli mércének, normacsoportnak tekinti.pont. 61/2011. (VII. 13.) AB határozat, Kiss László alkotmánybíró különvéle- ménye, II. 2. pont. 47  1260/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 816., indokolás II. rész, 2.2.pont. 53  Blutman László: Az Alkotmánybíróság és az alkotmány feletti nor- mák: könnyű liaison elkötelezettség nélkül? Közjogi Szemle, 2011/4. 48  Sólyom (2001) i. m. 280–281. szám, 2. 49  Halmai (2011) i. m. 90. 50  61/2011. (VII. 13.) AB határozat, indokolás, III. rész. 54  Blutman (2011) i. m. 3–4. 55  61/2011. (VII. 13.) AB határozat, indokolás, V. 1. pont. 56  Bragyova András – Gárdos-Orosz Fruzsina: Vannak-e megváltoz- tathatatlan normák az Alaptörvényben? Állam-és jogtudomány, LVII. év- folyam, 2016/3. szám, 57.| 36 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

4. Az Alaptörvény hatályba lépése utáni kotmánybíróság saját hatáskörének vizsgálata volt. gyakorlat A határozat már az indokolás elején leszögezte ‒ a ko- rábbi gyakorlatához hasonlóan ‒, hogy az alkotmány4.1. Az Alaptörvény és az Átmeneti (Alaptörvény) rendelkezéseinek felülvizsgálatára az rendelkezések Alkotmánybíróság nem jogosult. Kivételt képez e sza- bály alól, ha a vitatott rendelkezés közjogi érvényessé- 2012. január 1. napján hatályba lépett az Alaptör- ge kérdéses, nevezetesen annak ellenőrzése, hogy az al-vény57, valamint Magyarország Alaptörvényének Átme- kotmánymódosításra az alkotmányban meghatározottneti rendelkezései (a továbbiakban: Ár.). Az alapvető jo- eljárási feltételek betartásával került-e sor. Ez azt jelen-gok biztosa álláspontja szerint azonban az Átmeneti ren- ti, hogy az Ár. elfogadási eljárását korlátozás nélküldelkezések komoly alkotmányossági aggályokat vetet- vizsgálhatja az Alkotmánybíróság, viszont tartalmáratek fel: egyrészt az Ár. jogforrási rendszerbeli státusza vonatkozóan alkotmányossági kontrollt nem folytat-bizonytalan, amely tény a jogállamiság és a jogbiztonság hat, amennyiben az Ár. az Alaptörvény részét képezi. Ezalapelvét sérti, másrészt az Ár. 31. cikk (2) bekezdése is utóbbi esetben az Alkotmánybíróság hatáskör hiányá-az Alaptörvénybe ütközik, mivel kimondja, hogy az Ár. ra tekintettel az indítványt elutasította volna.59 Ebbenaz Alaptörvény részét képezi, és ennek következtében a tekintetben a legfontosabb kérdés az Ár. jogforrásitúlterjeszkedik az Alaptörvényben foglalt felhatalmazá- jellegének meghatározása volt.son. Az alapvető jogok biztosa ezen indokok tükrében el-sődlegesen az Ár. egészének, másodlagosan egyes ren- Az Alkotmánybíróság szerint egyértelműen megálla-delkezéseinek megsemmisítését kezdeményezte, mivel pítható, hogy az Alaptörvény Záró rendelkezéseinekvéleménye szerint az Ár. nem vált az Alaptörvény részé- 3. pontja értelmében az Ár. anyagi jogforrása az Or-vé, és nem tekinthető az Alaptörvény módosításának szággyűlés, amely szerv alkotmányozó hatalomkéntsem, így az Alkotmánybíróság vizsgálhatja azt. járt el.60 Ugyan az Országgyűlés jogszabályként defini- álta az Átmeneti rendelkezéseket, az Alkotmánybíró- Az Alaptörvény és az Átmeneti rendelkezések egy- ság álláspontja szerint az Ár. nem illeszthető be azmáshoz fűződő viszonyának kérdésére három elméleti Alaptörvény jogszabály fogalmába, amely miatt az Ár.válasz adható: anyagi jogforrás jellege bizonytalan, nem határozható meg egyértelműen.61 Az Ár. alaki jogforrás jellegét ille- 1. Az Ár. az Alaptörvény részét képezi: ebben az olva- tően az Alkotmánybíróság arra a következtetésre ju- satban a két norma együtt alkot zárt rendszert. tott, hogy a jogalkotó túllépte az Alaptörvény Záró ren- Ebből következően kizárt az ellentmondás az delkezéseiben foglalt felhatalmazást. Az Ár. továbbra is Alaptörvény és az Átmeneti rendelkezések között, különálló norma, így nem tekinthető az Alaptörvény így az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja felül az részének, nem inkorporálódott az Alaptörvény norma- Ár. alkotmányosságát. szövegébe, amely tény az Alaptörvény egységét sérti, ellentétes az Alaptörvény egységes jogi dokumentum 2. Az Ár. nem képezi az Alaptörvény részét, de azzal jellegével.62 Abban a vonatkozásban, hogy az Alaptör- azonos szintű normának minősül. Ennek értelmé- vény módosításának tekinthető-e az Ár., az Alkotmány- ben ugyan felmerülhet ellentét az Alaptörvény és bíróság kifejtette, hogy mivel az elfogadására nem az az Átmeneti rendelkezések között, az Alkotmány- Alaptörvény módosítására vonatkozó szabályok alap- bíróság viszont nem semmisítheti meg az Ár. egyik ján került sor, ezért az Ár. nem minősül az Alaptörvény rendelkezését sem. módosításának vagy kiegészítésének, sem formai, sem tartalmi értelemben.63 3. Az Ár. nem az Alaptörvény része, és annál alacso- nyabb szinten áll a jogforrási hierarchiában: ezen Az Alkotmánybíróság végkövetkeztetése tehát az elméleti levezetés következtében ‒ illetve az Alap- volt, hogy az alapvető jogok biztosa indítványában vita- törvény R) cikk (1) bekezdése és a T) cikk (3) be- tott rendelkezések nem kapcsolódtak az Alaptörvény kezdése alkalmazásával ‒ az Alkotmánybíróság hatályba lépéséhez, így az Országgyűlés e szabályok felülvizsgálhatja az Átmeneti rendelkezések alkot- Átmeneti rendelkezésekbe foglalásával túlterjeszke- mánykonformitását.58 dett az Alaptörvény által meghatározott jogalkotói fel- hatalmazáson, ezért kihirdetésükre, 2011. december Az Alkotmánybíróság a 45/2012. (XII. 29.) AB határo- 31. napjára történő visszaható hatállyal megsemmisí-zatban foglalkozott az utólagos normakontroll indít- tette az Ár. érintett szakaszait.64vánnyal. Arra a következtetésre jutott, hogy az előter-jesztés megalapozott, és emiatt az Ár. rendelkezéseinek Az alkotmányjogi szakirodalom aktivizmust preferá-döntő többségét ‒ amelyek nem átmeneti rendelkezé- ló képviselői már korábban arra ösztönözték az Alkot-sek, azokat közjogilag érvénytelennek nyilvánítva ‒ mánybíróságot, hogy gyakorolja az alkotmánymódosí-megsemmisítette. tások alkotmánnyal (Alaptörvénnyel) való összhangjá- nak felülvizsgálatát, illetve bírálta, hogy ezt korábban Az eljárás során a legproblematikusabb kérdés az Al- 59  Szente (2013) i. m. 12–13. 57  Bragyova András és Gárdos-Orosz Fruzsina szerint az Alaptörvény 60  45/2012. (XII. 29.) AB határozat, indokolás [57].jogilag valójában nem új alkotmány, hanem egy átfogó alkotmánymódo- 61  Szente (2013) i. m. 13.sítás arra hivatkozva, hogy az alkotmány érvényessége a korábbi alkot- 62  45/2012. (XII. 29.) AB határozat, indokolás [63]–[66].mány módosítási szabályain alapul. Erről maga az Alaptörvény Záró 63  45/2012. (XII. 29.) AB határozat, indokolás [67]–[68].rendelkezései szólnak. In: Bragyova – Gárdos-Orosz (2016) i. m. 43. 64  Szente (2013) i. m. 14–16. 58  Csink Lóránt – Fröhlich Johanna: Az Alaptörvény és az Átmenetirendelkezések viszonya. Pázmány Law Working Papers, 2012/2. szám,6–10./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 37

miért nem tette meg. A jogirodalom ezen álláspontot Az Alkotmánybíróság visszatért a 61/2011. (VII. 13.)képviselő jogtudósai még az alaptörvény-módosítások- AB határozatban deklarált, az alkotmánymódosítás al-ra is kiterjesztenék az Alkotmánybíróság felülvizsgála- kotmányossági szempontú, tartalmi vizsgálatát érintőti kompetenciáját, még erre vonatkozó kifejezett hatás- elvekhez, majd a konkrét ügyet attól eltérőnek minősí-kör hiányában is.65 tette.67 Azt állapította meg, hogy „az alkotmánybírósá- gi határozat meghozatalakor az akkor hatályos alkot- Ezzel ellentétes álláspontot képvisel Varga Zs. And- mány nem tartalmazott szabályt az egyes rendelkezé-rás. Az alkotmánybíró szerint az Alkotmánybíróság fi- sei és az azok módosítására irányuló szabályok alkot-gyelmen kívül hagyta az alkotmányozó két alkalommal mányossági vizsgálata tárgyában, ezért a nemzetköziis megfogalmazott szándékát, nevezetesen, hogy az Át- példák és a magyar Alkotmánybíróság saját korábbimeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik. gyakorlatát elemezve jutott arra a következtetésre,Az Alkotmánybíróság ezen határozatában a jogállami- hogy az alkotmánybíróságok jellemzően tartózkodnakság elvére hivatkozva önkényesen, társalkotmányozó- attól, hogy önmaguk állapítsák meg saját maguk szá-ként járt el anélkül, hogy erre felhatalmazást kapott mára az alkotmány-felülvizsgálatra vonatkozó hatás-volna. Az Alkotmánybíróság így saját nézete szerint, kört, és maguk határozzák meg azt a mércét, amelyet„szabad kártya” alkalmazásával formálta a jogállami- az alkotmánymódosítások felülvizsgálata és az új al-ság tartalmát, ennek következtében az Alaptörvényt kotmány elfogadása során alkalmaznak. Hangsúlyoztamint a jogrendszer alapját sem kímélte.66 azt is, hogy más alkotmánybíróságok csak kifejezett al- kotmányi rendelkezés esetén, vagy egészen kivételes4.2. Az Alaptörvény negyedik esetekben (nemzetközi szerződésekbe foglalt alapel- módosításának felülvizsgálata vekbe, illetve ius cogens-be ütközés esetén) látnak lehe- tőséget az alkotmány (alkotmány-módosítás) felülvizs- 2013. március 25. napján az Országgyűlés elfogadta gálatára.”68 Ez az állítás azon oknál fogva nem helytál-Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítását, ló, mert az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdés norma-amely részben olyan rendelkezéseket tartalmazott, szövege akként módosult, ha az Alkotmánybíróság azamelyek korábban az Alaptörvény Átmeneti rendelke- Alaptörvényt és annak módosítását csak a megalkotá-zései között szerepeltek, és amelyeket az Alkotmánybí- sára és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmé-róság korábban elemzett határozata alkotmányelle- nyek tekintetében vizsgálhatja felül.nesnek tekintett, és ennek következtében az alapvetőjogok biztosa által aggályosnak vélt rendelkezéseket Az Alkotmánybíróság a hatalommegosztás rendsze-megsemmisítette, továbbá az Alaptörvény Záró rendel- rében elfoglalt helyére tekintettel azt állapította meg,kezései kiegészültek egy 5. ponttal, amelynek értelmé- hogy az alkotmány erga omnes hatályú értelmezése el-ben az Alaptörvény előtt meghozott alkotmánybírósági lenére sem léphet túl az alkotmány írott szövegén és ér-határozatok ‒ (alkotmány)bírósági határozatokra nem tékrendjén, nevezetesen az értelmezési tartományán.alkalmazható szóhasználattal ‒ „hatályukat vesztik”. „Az Alkotmánybíróság hatáskörének az alkotmány Az alapvető jogok biztosa az Alaptörvény negyedik (és az alkotmány-módosítás) felülvizsgálatára való ki-módosításának rendelkezéseit is megtámadta, ugyanis terjesztése ellen szóló egyik legfontosabb érv változat-álláspontja szerint nem feleltek meg az Alaptörvény lanul az, hogy az Alkotmánybíróság nem alkothatja, ésmódosításának megalkotására és kihirdetésére vonat- nem is változtathatja meg az alkotmányt, amelyet vé-kozó, az Alaptörvényben rögzített eljárási feltételek- deni hivatott, és amelyet mérceként kell alkalmaznia anek. Nevezetesen közjogi érvénytelenségre hivatkozott jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata során.arra tekintettel, hogy nem volt biztosítva, hogy az al- Az Alkotmánybíróság működése során mindvégig kö-kotmányozó hatalom a vitatott rendelkezéseket az Or- vetkezetesen elhatárolódott az alkotmány, annak mó-szággyűlés plenáris ülésén megvitassa. Ezen túlmenő- dosításai és egyes rendelkezései vizsgálatától. A hata-en azon aggályának is hangot adott indítványában, lommegosztás rendszerében az Alkotmánybíróság ha-hogy a vitatott rendelkezések az Alaptörvényben ko- talma is korlátozott hatalom. Ebből következően nemherenciazavarokat eredményeztek, amely sérti az vonja hatáskörébe az alkotmányt és az azt módosító újAlaptörvény egységességének elvét. Az indítványozó normák felülvizsgálatát kifejezett felhatalmazás nél-ezen felül tartalmi kifogásokat is előterjesztett. A meg- kül. Demokratikus jogállamban az Alkotmánybíróság-jelölt okokra hivatkozva kérte az Alkotmánybíróságot nak erős alkotmányvédő szervként kell működnie, ép-a megtámadott rendelkezések megsemmisítésére. pen az alkotmány (Alaptörvény) és az állampolgárok alkotmányos jogainak a védelme érdekében. De az Al- 65  Vannak olyan szerzők, akik szerint a hatalommegosztás, és a hatal- kotmánybíróság nem egyszerűen védi és értelmezi azmi ágak elválasztásának elve szempontjából nem tekinthető problemati- alkotmányozó hatalom által elfogadott alkotmányt, ha-kusnak, hogy az alkotmánymódosító hatalom döntéseit az Alkotmánybí- nem annak – úgy is mint az alkotmányozó hatalom aka-róság normakontroll alá vonja. In: Chronowski – Drinóczi – Zeller ratának – a leghatékonyabb érvényesítője is azáltal,(2010) i. m. 9. Lásd még: Drinóczi Tímea: Gondolatok az Alkotmánybíró- hogy utólagos normakontroll esetén a jogszabályok, il-ság 61/2011. (VII. 12.) AB határozatával kapcsolatban. JURA, 2012/1. letve alkotmányjogi panasz esetén a bíróságok dönté-szám, 37. Halmai Gábor álláspontja szerint Magyarországnak az osztrákpéldát kellett volna követnie, nevezetesen, hogy az alkotmánybíróság fe- 67  Vincze Attila: Az Alkotmánybíróság határozata az Alaptörvény ne-lülvizsgálati hatásköre kiterjedjen valamennyi törvényre. Mivel az al- gyedik módosításáról. Jogesetek Magyarázata, 2013/3. szám, 5.kotmánymódosító törvények is törvények, a hatáskör egyértelműenmegállapítható. In: Halmai (2011) i. m. 90. 68  12/2013. (V. 24.) AB határozat, indokolás [35]. 66  Varga Zs. (2015) i. m. 17., illetve 135.| 38 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

seinek alkotmányosságát felülvizsgálja, és alkotmány- kezik a végső alaptörvény-értelmezés monopóliumá-ellenesség esetén megsemmisíti azokat.”69 val, amelyből az alaptörvény-módosítások teljes körű felülvizsgálhatósága egyenesen következik, és amen�- Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alap- nyiben Alaptörvénybe ütközik egy alaptörvény-módo-vető jogok biztosa előterjesztését nem tartotta megala- sítás, azt az Alkotmánybíróságnak meg kell semmisíte-pozottnak, hatásköre hiányát állapította meg, és vis�- nie.73 Stumpf István alkotmánybíró nézete szerint aszautasította az indítványt. 45/2012. (XII. 29.) AB határozat tartalmi követelmé- nyeket fogalmazott meg az Alaptörvény módosításával Az Alkotmánybíróság fenti határozatából az a megál- szemben, amelyet az Alkotmánybíróságnak a konkrétlapítás vonható le, hogy mivel az alkotmányozó hata- határozata meghozatala során figyelembe kellett volnalom konstituáló jellegű ‒ nevezetesen meghatározza a vennie, és le kellett volna folytatnia az érdemi felülvizs-társadalmi berendezkedés alapvető szabályait, köztük gálatot.74a hatalommegosztásban részt vevő állami szervek fel-építését, egymáshoz való viszonyát ‒, vele szemben a 5. Konklúziókonstituált intézmények között nem találhatunkegyensúlyt. Elvileg tehát nem létezik olyan korlát, Az alkotmányozó hatalom felülvizsgálatának téma-amely az alkotmányozó hatalom tevékenységét ellen- köre meglehetősen érzékeny terület, minden szem-súlyozná. A bíráskodás funkcióját ellátó szervek, azaz a pontból. Nagyon sok eltérő nézőpont van, amely ennekbíróságok, és közvetve az Alkotmánybíróság, nem jogo- megítélését befolyásolja, emiatt nagyon eltérő állás-sultak ennek tükrében az alkotmányozó hatalom tar- pontok érvényesülnek a jogirodalomban és az alkot-talmi felülvizsgálatára, ebben a tekintetben az alkot- mánybíróságok gyakorlatában is. Vannak olyan alkot-mányozó hatalom korlátlan.70 mánybíróságok, amelyek elutasítják az alkotmánymó- dosítások alkotmányossága vizsgálatának realizálását, Ami a korábbi határozatokra való hivatkozást illeti, úgy mint a francia Alkotmánytanács, de ismert az olyanaz Alkotmánybíróság egy későbbi határozata egy új alkotmánybírósági gyakorlat is, amely a legszélesebbredoktrínát fogadott el: „Az Alkotmánybíróság az újabb nyitja az alkotmányozó hatalom felülvizsgálata lehető-ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kap- ségének kapuját, erre a kelseni modellt követő alkot-csán felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgo- mánybíróságok közül a dél-afrikai alkotmánybíróságzott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüg- említhető példaként, ezen kívül az amerikai modell leg-géseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának az Alkot- felsőbb bíróságai rendelkeznek hasonlóan széles hatás-mánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény körrel. Magyarország az előbbi kategóriába sorolhatóegészét illető kontextuális egyezősége, az Alaptörvény inkább, tehát meglehetősen tartózkodó álláspontotértelmezési szabályainak figyelembevétele és a konk- képvisel. A magam részéről viszont inkább az alapítórét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának Alkotmánybíróság elnöke, Sólyom László kidolgoztanincs akadálya, és szükségesnek mutatkozik azoknak a „láthatatlan alkotmány” elméletével értek egyet, hi-meghozandó döntése indokolásába történő beilleszté- szen az alkotmányosság egy olyan lényegi maggal ren-se.”71 Ezen új doktrínával az Alkotmánybíróság ‒ sokak delkezik75, amelynek megsértése ‒ legyen szó akár al-által kritika tárgyává tett ‒ aktivista korszaka érdem- kotmánymódosítással is ‒ alaptörvény-ellenességetben lezárult. eredményez. Továbbá a Kiss László alkotmánybíró ál- tal képviselt megállapításokat tartom még elfogadha- Az Alkotmánybíróság 2010 után sajátos helyzettel tónak, nevezetesen szükséges a hatalmi ágak megosz-szembesült, nevezetesen hogyan lehet az alkotmányos- tásának tényleges megvalósulásához az, hogy egy füg-ság értékeit érvényre juttatni az alkotmányozó hata- getlen (természetjogi gondolkodásmódot képviselő)lommal szemben. A 12/2013. (V. 24.) AB határozattal jogtudósokból álló grémium ‒ hívjuk ezt akár alkot-az Alkotmánybíróság az alkotmányozóval meglévő mánybíróságnak ‒ kontrollt gyakoroljon a alkotmá-konfliktusokat a továbbiakban nem kívánta felvállalni, nyozó hatalom felett.folytatni72, noha az Alkotmánybíróság egyes tagjai ez-zel ellentétes álláspontot képviseltek. 73  12/2013. (V. 24.) AB határozat, indokolás [116]–[156]. 74  12/2013. (V. 24.) AB határozat, indokolás [157]–[185]. Kiss László alkotmánybíró az alkotmánymódosítá- 75  Bragyova András ezt akként értékeli, hogy még az Alaptörvényneksok felülvizsgálhatósága mellett érvelt. Álláspontja is vannak megváltoztathatatlan normái, amelyből az következik, hogyszerint az alapvető jogok biztosa indítványára az Alkot- az Alkotmánybíróság mind az alkotmánymódosítás eljárás szabálysze-mánybíróságnak a kihirdetésre visszaható hatállyal rűségét, mind pedig az alkotmánymódosítás tartalmi alkotmányosságátmeg kellett volna semmisítenie a megtámadott rendel- is vizsgálhatja, és ha a testület arra a megállapításra jut, hogy az alkot-kezéseket. Kiemelte, hogy a 61/2011. (VII. 13.), vala- mánymódosítás az alkotmány megváltoztathatatlan rendelkezéseibemint a 45/2012. (XII. 29.) AB határozattal tisztázni kel- ütközik, ki kell mondania az alkotmányellenességet, és meg kell semmi-lett volna a viszonyt, különösen azokkal a megállapítá- sítenie azt. In: Bragyova–Gárdos-Orosz (2016) i. m. 62.sokkal, amelyek az alkotmányozás instrumentalizálá-sától óvtak, vagy a hatalommegosztás elvét veszélyez-tetik. Az alkotmánybíró különvéleményében rögzítet-te, hogy Magyarországon az Alkotmánybíróság rendel- 69  12/2013. (V. 24.) AB határozat, indokolás [36]–[37]. 70  Csink (2014) i. m. 38–39. 71  13/2013. (VI. 17.) AB határozat, indokolás [32]. 72  Vincze (2013) i. m. 5./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 39

A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalbólivizsgálataJuhász Krisztina(PPKE JÁK Doktori Iskola)A tisztességtelen szerződési feltételek földi devizában meghatározott hitel megállapodásokvizsgálatának előtérbe kerülése mértéke 53 százalékra emelkedett4. Ha az adatokat to- vább boncolgatjuk, még érdekesebb információkat A 2008-as gazdasági világválság hatása a szerződé- nyerhetünk. Így kiderül, hogy 2008 decemberében a la-sek jogában is éreztette hatását. Ez a krízis ráirányítot- kossági devizahitelek állománya 6552,2 milliárd fo-ta a figyelmet nagyon rövid időn belül arra, hogy a rintra rúgott, amely megközelítőleg az összes lakossági93/13/EGK irányelv1 által meghirdetett fogyasztóvé- hitel 68 százalékát tette ki5. Az ilyen mértékű és volu-delmi politika milyen törékenyen ágyazódott be a tag- menű eladósodás még ha a lakosság részéről történt is,állami magánjogba. Ez leginkább azokban az országok- vélhetően kihat a mindenkori államháztartásra is. Ezban volt jellemző, amelyeket jelentősen sújtott a lakos- azonban csak akkor bír igazán jelentőséggel, ha bármi-sági eladósodás, úgymint Görögország, Magyarország, féle krízis következik be. Ez következett be a 2008. év-Románia, Spanyolország és Portugália. A későbbiekben ben, amely óhatatlanul a devizában felvett hitelek költ-kiderült az is, hogy a szabályozási kérdéseken túlmuta- ségeinek jelentős megnövekedését eredményezte.tó, jóval mélyebb, az uniós irányelv szabályozási tár-gyához tartozó kérdéseket meghaladó, rendszerszintű Annak ellenére, hogy ilyen mértékű volt az eladóso-hatásai lehetnek a tagállami magánjogban az uniós jog- dás mértéke, azt senki nem próbálta meg definiálni,rend által behatárolt, a szerződési tisztesség belső-pia- hogy mit értünk ezen fogalmak alatt, hogyan lehetneci értékek által meghatározott értelmezésének és al- arra jogi definíciót vagy bármely behatárolást találni,kalmazásának2. hogy megfelelően körbe legyen írva az eladósodás vagy túlzott eladósodás koncepciója. A banki gyakorlat és a A 93/13/EGK irányelv jogpolitikai célja a fogyasztó központi statisztika fizetési késedelemként (több mintgazdasági érdekeinek egyenértékű védelme az uniós 90 nap késés van meghatározva mint fizetési nehéz-belső piacon. Ennek megvalósítását az akkor még Euró- ség) különböző súlyosságú nehézségekkel operál, ami-pai Gazdasági Közösség irányelv formájában, nagyobb kor jelenti a kölcsön visszatérítési piacon az adósok ak-teret hagyva a tagállamok szabályozásának, az akkori tuális státuszát.6nemzeti jogszabályok állapota alapján részleges harmo-nizációval látta megvalósíthatónak. A tagállamoknak A magyar szabályozás szerint azon természetes sze-így megmaradt a lehetősége, hogy az irányelvben előír- mély adós adatainak átadására kerül sor, a Központi Hi-takhoz képest szigorúbb rendelkezésekkel biztosítsa- telinformációs Rendszer felé, aki az adatszolgáltatásnak magasabb szintű védelmet. Az irányelv előírja, és azt tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezett-főszabályként alkalmazza is, hogy a tagállamoknak kell ségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meggondoskodni arról, hogy az eladók és szolgáltatók ne al- nem fizetett tartozásának összege meghaladja a kése-kalmazzanak a fogyasztókkal kötött szerződésekben delembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegűtisztességtelen feltételeket, de ha mégis alkalmaznak havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget megha-ilyen feltételeket, akkor azok ne legyenek kötelező érvé- ladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven na-nyűek a fogyasztókra nézve, és ugyanakkor a szerződés pon keresztül fennállt7.a tisztességtelen feltételek kihagyásával is alkalmazha-tó, a szerződés továbbra is kötelezze a feleket.3 Érdemes arról is szót ejteni, mi vezethetett az ilyen típusú hitelekben történő eladósodáshoz. Így a népes- A válság hatásának eredményeként az eladósodás pa- ség fogyasztási szükségletének a megemelkedése, aramétereire, a magyarországi arányokra is érdemes pénzügyi intézmények erős ajánlkozása a hitel nyújtá-adatokat mondani. Az eladósodás folyamata nálunk isnagy méreteket öltött, és ezen belül a bankokkal kötött 4 Fazekas Judit: The consumer credit crisis and unfair contract terms reg-devizahitelek aránya is magas volt. Így 2009-re a kül- ulation – Before and after Kásler Journal of European Consumer and Market Law EuCML 2017. 99. 1 A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kö-tött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről L 095, 5 Kovács Dóra: Az utólagos éleslátás viselkedéstani megjelenése a deviza21/04/1993 o. 0029-0034. alapú hitelek területén https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/ta- mop422b/2010-0029_kotet_27_118_27/118_27.pdf 2 Józon Mónika: A tisztességtelen szerződési feltételek uniós szabályozá-sának jogdogmatikai és jogpolitikai kérdései Magyar Jog 2018. 2. 74. 6 Mónika Józon: Country Report Hungary Consumer debt social exclusion in Europe by Hans-W. Micklitz, Irina Domurath Chapter 6. London Rout- 3 Józon (2018) i. m. 74. ledge 2015. 85. o. 7 2011. évi CXXII. törvény a központi hitelinformációs rendszerről 11. § (1) bekezdés.| 40 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

sára, és az alacsony devizakölcsön kamatok. Másik je- Ott KG (C-150/77) számú ügyében már előrevetítette alentős tényező volt a kormány döntése 2003-ban az ál- fogyasztó fogalmát, és a Benincasa kontra Dentalkitlamilag támogatott hitelek befagyasztásáról. Ezek a té- ügyben pontosította azt (C-269/95)10. A fogyasztó sze-nyezők keveredtek, hozzátéve a pénzügyi stabilitás mélyének meghatározása során elsődlegesen a termé-nagy kockázatát.8 szetes személy fogyasztó értendő, de megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy a kis- és középvállalkozások- Az említett krízis eredményeként a 93/13/EGK irány- ra is megpróbálják azt kiterjeszteni, amennyiben a fentelv értelmezésével kapcsolatosan a nemzeti bíróságok- megjelölt kritériumoknak megfelelnek. Ez a meghatá-tól az EUB-hez érkező előzetes döntéshozatali kérel- rozás összhangban van, a szerződéses kötelmekremek száma nagy mértékben megemelkedett. A 2008. irányadó jog meghatározásáról szóló 1980. évi Rómaiévtől az összesen 21 ügyből, amelyet a nemzeti bírósá- Egyezmény 5. cikkével. A fogyasztói szerződés fogal-gok kezdeményeztek kérelmeket és az Európai Unió Bí- mát az EUB gyakorlatának megfelelően autonóm mó-rósága (EUB) elbírált, összehasonlítva azzal a csak hat- don kell értelmezni. Ki kell emelni újra a C-269/95.tal, ami az implementáció (1994. december 31.) és 2007. szám alatti ítéletet (Benincasa-ügy), amelyben a Bíró-év közötti 13 éves periódusban keletkezett, még 8 ügy ság azt a választ adta, hogy „csak az a szerződés minő-volt az, ami még függőben volt és várt a végső döntésre síthető fogyasztói szerződésnek, amelyet bármilyena forrás megírásakor.9 ipari, vagy kereskedelmi tevékenységtől teljesen füg- getlenül kötöttek meg”11. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a gazdaságiválság következményeként milyen robbanásszerű ér- A jogszabályi háttéranyag mellett a Kúria által kiala-telmezésre volt szükség a 93/13/EGK irányelv kapcsán. kított gyakorlatra is figyelmet kell szentelni. A kúriaEz alátámasztja azt is, hogy a krízis szorosan érintette már a BH 2000.554. számú eseti döntésében úgy foglalta magánjog területét, a szerződéses jogviszonyokat, és állást az 1997. évi CLV. tv. alkalmazása körében, hogy azazon belül is a fogyasztói szerződések jórészét. Meg egyéb törvényi feltételek megvalósulása esetén – nem-kell azt is jegyezni, hogy a fentiekben ismertetettek csak természetes személy, hanem adott esetben gazda-szerint leginkább a közép-kelet európai országok vol- sági társaság is fogyasztónak minősül. A Legfelsőbb Bí-tak azok, ahol a hitelszerződések és kölcsönök nagy róság helytállónak találta az elsőfokú ítélet azon meg-száma az eladósodáshoz vezetett, és azon belül is a de- állapításait, miszerint a régi Ptk. rendszeréből, illetőlegvizában felvett hitelek voltak azok, amelyek itt legin- a fogyasztóvédelmi törvény szóhasználatából az követ-kább megjelentek. kezik, hogy a fogyasztó nemcsak természetes személy, hanem egyéb feltételek fennállta esetén jogi személy isA fogyasztói szerződés, lehet. Az egyéb feltétel pedig az, hogy a vásárolt áru, il-fogyasztó fogalma letőleg az igényelt szolgáltatás az adott személy gazda- sági, vagy szakmai tevékenysége körén kívül essék.12 A pénzügyi intézmények pedig a hitelszerződésekmegkötése során általános szerződési feltételeket al- Megállapítható, hogy jogalkotásunk nem követte eztkalmaztak, azaz az ún. nevezett blankettaszerződése- az irányt az új Ptk. megalkotása során, hiszen a fo-ket. Az ilyen típusú szerződések sajátossága, hogy az gyasztó fogalmának kizárólag természetes személy-egyik szerződő fél (aki gazdasági vagy szakmai tevé- ként történő definiálása miatt a gazdasági társaságokkenységet folytat) előre meghatározza a szerződés ren- ebből a körből kiszorultak.delkezéseit, és egyben a másik fél elfogadása esetén azaz adott tartalommal létre is jön. A régi Ptk. 685. § e) A fogyasztói státusz és a szerződés jellegének fo-pontja definiálja a fogyasztói szerződés fogalmát. Az új gyasztói szerződéssé minősítésének bizonyítása egye-Ptk.-ba ez már nem került bele, kizárólag a fogyasztó bekben a Kúria álláspontja szerint a fogyasztót terhelikfogalma lelhető fel [8:1. § (1) bekezdés 3. pont] kétség esetén. A 2/2011. PK vélemény a fogyasztói szer- ződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről Érdemes kitekintést adni arra is, hogy a fogyasztó, rendelkezik. A Pk. vélemény 2. pontja azt is rögzíti,mint fogalom kialakulásának milyen előzményei van- hogy a bíróságnak hivatalból kell észlelnie, hogy a per-nak. Az Európai Unió jogának anyaga mindenképpen beli jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül. Két-irányadó ebből a szempontból, mivel maga a 93/13/ ség esetén azonban a szerződés fogyasztói jellegének aEGK irányelv 2. cikk b) pontja definiálja akként a „fo- bizonyítása a fogyasztót terheli.gyasztó” fogalmát, hogy minden olyan természetes sze-mély, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződé- Az EUB a Fáber-ügyben hozott 2015. július 4-i ítéleté-sek keretében olyan célból jár el, amely kívül esik saját ben a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódószakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén. jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK eu- rópai parlamenti és tanácsi irányelv kapcsán rögzítette, Az EUB esetjoga pedig adalékokat ad arra nézve, miszerint az uniós jog tényleges érvényesülésének elvehogy milyen előzmények vezettek ezen terminológia megköveteli, hogy az olyan szerződéses jogvitában eljá-kialakulásához. Az EUB a Société Bertrand kontra Paul ró nemzeti bíróság, amely az említett irányelv hatálya 8 Fazekas (2017): i. m. 10 Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában Budapest, 9 Hans-W. Miklitz and Norbert Reich: The court and sleeping beauty: the Complex Kiadó Kft. 2006. 97.revival of the unfair contract terms directive Common Market Law Review51: 771–808, 2014. 11 Kengyel Miklós – Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog Buda- pest, Osiris Kiadó, 2006. 247–248. 12 Muzsalyi Róbert: A joggyakorlat dilemmái a szerződési feltételek vizsgálatánál Európai Jog 16. évfolyam 6. szám 2016. 24. o./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 41

alá tartozhat, amint az erre vonatkozó jogi és ténybeli rópai eljárásjogban megjelentek. Azért sem hagyhatóelemek a rendelkezésére állnak, vagy egyszerű felvilágo- figyelmen kívül az 1911. évi I. törvénycikk, mert azsítás-kérésre a rendelkezésre bocsáthatók, még akkor is 1952-ben elfogadott perrendtartási törvény is lényegé-köteles megvizsgálni, hogy a vevőt fogyasztónak lehet-e ben erre építve szabályozta a szocialista perrendet.15minősíteni, ha minőségére ő maga kifejezetten nem hi-vatkozott. Nincs jelentősége annak hogy ügyvéddel jár Az 1911. évi I. tv. 225. §-a szerint az elnök gondoskodniel. Ezt a követelményt analógia útján a 93/13/EGK irány- köteles arról, hogy a felek homályos kérelmeiket, tény­elv alkalmazása során is alapul kell venni.13 előadásaikat és nyilatkozataikat magyarázzák meg, hiá- nyos tényelőadásaikat és bizonyítékaikat egészítsék ki, s Ezen ítélet azért is figyelemre méltó, mivel a fogyasz- általában a szükséges kérelmeket és nyilatkozatokat te-tói minőség meghatározására a hivatalbóliságot helye- gyék meg. Köteles továbbá a hivatalból figyelembe veen-zi előtérbe a Kúria fentebb ismertetett Pk. véleménybe dő körülmények felderítésére ügyelni.foglalt álláspontjával ellentétben. Ezen legutolsó mondat akár a tisztességtelen szerző- Sajátos annak megítélése is, hogy miként minősíthe- dési feltételek észlelésére is vonatkozhatna, ha létezetttünk kezesi szerződéseket akkor, amikor az alapjogvi- volna ezen időszakban bármi hasonló. Ha pedig továbbszony, amelynek biztosítására szolgál, nem minősül fo- kutakodunk ugyanezen jogszabályban, akkor mér elő-gyasztói szerződésnek. A Kúria ehhez szolgáltat tám- remutató szabályozást is fellelhetünk. Ez már nemcsakpontot a BH 2016.89. sz. eseti döntésében, mely szerintnem minősül fogyasztói szerződésnek az a kölcsön- a hivatalbóli észlelésre, hanem a bizonyítás hivatalbóliszerződés, amelyet a gazdasági társaság saját gazdasá-gi tevékenységének végzése érdekében, mezőgazdasá- elrendelésére is vonatkozik.gi berendezés vétele céljából köt, továbbá a tagjai általe szerződés biztosítására készfizető kezességet vállaló Az 1911. évi I. tv. 271. §-a alapján a bíróság kárnak,szerződés sem14. elmaradt haszonnak vagy alapjára nézve nem vitásTörténelmi hagyományaink,hivatalbóliság vagy bebizonyított más követelésnek bírói megállapí- tástól függő mennyiségét, ha a felek részéről ajánlott Ha a hagyományainkat vizsgáljuk, mindenképpen te- bizonyítás megnyugtató eredményt nem nyújtott, vagykintettel kell lennünk a polgári perrendtartásról szóló eredményt előreláthatólag nem ígér, minden körül-1911. évi I. törvénycikk szabályozására, mivel ebben a mény figyelembevételével legjobb belátása szerint álla-törvényben olyan jogintézmények, illetve követelmé- pítja meg. A bíróság, amennyiben véleményének alko-nyek jelentek meg – mint pl. a bíróság és a felek modern tásához szükségesnek találja, nemcsak szakértők meg-együttműködése, a bírói aktivitás, a tárgyalási elv, a hallgatását, hanem bizonyítás felvételt és tudakozódá-perfelvételi tárgyalás, a keresetváltoztatás időbeli kor-látozása – amelyek évtizedeken keresztül biztosították sokat is hivatalból foganatosíthat.a hatékony jogvita rendezést, és amelyeknek haladó Az 1952. évi III. tv. követve a már korábbi, fent vázoltjogi­ ntézményei, perjogi megoldásai számos modern eu- utat, a hivatalbóliság alapelvét sokáig megőrizte az álta- lános szabályok között. Az 1995. augusztus 28-ig hatá- lyos változata szerint a 3. § (1) bekezdése alapján a bíró- ság az igazság kiderítése érdekében még hivatalból gon- doskodik arról, hogy a felek perbeli jogaikat és kötele- zettségeiket rendeltetésszerűen gyakorolják. A hivatal- bóliság alapelve tehát sokáig jellemezte a polgári eljárá- sunkat. 13 Szabó Péter: A fogyasztó fogalma és a fogyasztói szerződés értékelésé- Az EUB gyakorlatában a tisztességtelen szerződési feltétel vizsgálatánaknek egyes kérdései az Európai Unió Bíróságának néhány újabb döntése tük- megjelenéserében Európai Jog 17. évfolyam 1. szám. Vizsgájuk a következőkben azt, hogy a hivatalbóli 14 BH 2016.89. sz. eseti döntés tényállása szerint a gabonafélék, hüve- vizsgálat megjelenése mire vezethető vissza az Európai Unió jogrendjében. A csatlakozást követően a magyarlyes növények, olajos magvak termesztésével foglalkozó I. r. felperes me- bírák számos előzetes döntéshozatali eljárást kezde-zőgazdasági szemestermény-szárító berendezés vásárlása céljából ményeztek, amelyek hozzájárultak a hivatalbóli vizsgá-2008. október 30-án svájci frank alapú kölcsönszerződést kötött az alpe- lat gondolatának felvetődéséhez. Elsőként azt kell le-res jogelődjével. E szerződés alapján az alperes jogelődje 62 392 000 Ft szögezni, hogy az előzetes döntéshozatali eljárások kö-kölcsönösszeget folyósított közvetlenül a finanszírozott gépek eladója zül, a C-302/04. számú ítéletében mondta azt ki az Eu-részére. A II. r. és a III. r. felperesek, az I. r. felperest a fenti kölcsönszer- rópai Unió Bírósága, hogy a 93/13/EGK irányelv értel-ződés alapján terhelő kötelezettségek teljesítéséért, a 2008. október 30- mezésére kizárólag annak az új tagállamban való és azán létrejött garanciaszerződésben készfizető kezességet vállaltak. A fel- új tagállamnak az Európai Unióhoz történt csatlakozá-peresek módosított keresetükben egyebek mellett arra hivatkoztak, sától kezdődő alkalmazása tekintetében rendelkezikhogy a kölcsönszerződés, illetve a készfizető kezesség tárgyában szüle- hatáskörrel16. E szerint figyelemmel kell lenni arra,tett szerződés fogyasztói szerződés. Sem az első-, sem a másodfokú bíró-ság nem látta megállapíthatónak a fogyasztói minőséget a II. és III. rendű 15 Az új Polgári perrendtartás koncepciója 8. oldal.felperesek esetén. A másodfokú bíróság szerint azért sem, mert a nem 16 C-243/08. sz. ügy a Pannon GSM Zrt. és Sustikné Győrfi Erzsébet kö-fogyasztói kölcsön-szerződéseket biztosító szerződések járulékossá- zött folyamatban lévő eljárásban ECLI:EU:C:2009:350 28. és 32. pont.guk, illetve a mellékkötelezettséget vállaló természetes személyek érde-keltsége (a II. r. felperes ügyvezetője és tagja, a III. r. alperes tagja volt azI. r. felperesnek) folytán nem választhatók külön az alapjogviszonytól.Kúria megítélése szerint azok a természetes személyek, akik egy gazda-sági társaság tagjaként, vezető tisztviselőjeként vállalnak kezességet atársaság tartozásáért, nem minősülhetnek fogyasztónak. Ilyen esetbennem állapítható meg, hogy szakmai, gazdasági tevékenységük körén,vagy gazdasági érdeken kívül eső célból jött létre a szerződés, ezért a II–III. r. felperesek nem minősülhetnek fogyasztónak.| 42 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

hogy az adott szerződés, amelynek kikötése kapcsán az zeti bíróság számára a mozgásra, mellőzve a Freibur-esetleges tisztességtelenség felmerül, a csatlakozást ger-ügy idézését.20követően jött-e létre. A fogyasztói igényérvényesítésnek tehát fontos mér- Az Európai Unió Bírósága ezt követően két ügyben is földköve volt eljárásjogi szempontból ezen két döntés,indokoltnak látta a magyar bíróságok által kezdemé- amelyek egyenlőre az illetékesség szempontjából, denyezett előzetes döntéshozatali eljárásokban a szerző- biztosítékot próbáltak nyújtani arra az eshetőségre,déses kikötések tisztességtelenségének hivatalbóli hogy a fogyasztó jogvita esetén ne kényszerüljön több-vizsgálata vonatkozásában a nemzeti bíróság által fel- let kiadás, költségek kifizetésére, amely esetlegesen vé-vetett kérdésekben az állásfoglalást. A C-243/08. szá- dekezése kifejtése, a tárgyaláson való megjelenése aka-mú ítéletében (2009. június 4.) kimondta, hogy a nem- dályát képezhetné.zeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely szer-ződési feltétel tisztességtelen jellegét, amennyiben Felvetődött azonban a kérdés, hogy mi történjen azonrendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges tény- szerződésekkel, amelyek megkötésére a csatlakozástbeli és jogi elemek. Álláspontja szerint vizsgálni kell az követően, de a Pp. 41. § (5) bekezdésének módosításátolyan feltételt, amely egyedileg nem került megtárgya- megelőzően került sor, és olyan alávetést tartalmaz-lásra, és amely az eladó vagy szolgáltató székhelye sze- nak, amelyek tisztességtelennek minősülnek. E tekin-rinti bíróság kizárólagos illetékességét köti ki. Megerő- tetben megfigyelhető volt egy olyan folyamat, hogy azsítette ezt az állásfoglalását a C-137/08. számú ítéleté- uniós jog közvetlen figyelembevételével a Pesti Köz-ben is (2010. november 9.), amely szerint a nemzeti bí- ponti Kerületi Bíróság bírái közvetlenül az uniós jog al-róságnak hivatalból kell bizonyítást lefolytatnia annak kalmazásával sorra tették át a keresetleveleket a fo-érdekében, hogy a kizárólagos illetékességi kikötés a gyasztó lakóhelye szerint illetékes bírósághoz a Ma-93/13/EGK irányelv hatálya alá tartozik-e, és hivatal- gyarország 2004. május 1. és a Pp. 41. § (5) bekezdéséreból kell értékelnie az ilyen kikötés esetlegesen tisztes- vonatkozó módosítás (2009. június 30.) között megkö-ségtelen jellegét17. Mindezen ítéletek hatására követke- tött fogyasztói szerződések vonatkozásában is, ame-zett be a régi Polgári Perrendtartásunk 41. § (5) bekez- lyek általános szerződési feltételekben kizárólagos ille-désének módosítása 2009. június 30-i hatállyal. tékességi kikötést tartalmaztak a szolgáltató székhe- lye szerint. Ezen gyakorlatban egyben megjelent az A VB Pénzügyi Lízing ügy és a Pannon GSM ügy kö- uniós jog elsőbbségének elve.zötti hasonlóság szembetűnő, ugyanis az alap ügyektényállásai, a felmerült jogkérdések sok mindenben ha- Az uniós jog elsőbbségének elve tette az uniós jogotsonlítanak egymásra. Az előzetes döntéshozatali eljá- – a közvetlen hatály elvével együtt – speciális jogrend-rást kezdeményező bíróság saját illetékességének vizs- dé. Az elv értelmében az uniós jog előírásai elsőbbségetgálata során észlelte, hogy a vitás fogyasztói szerződés élveznek a nemzeti szabályokhoz képest, azaz az uniósa fogyasztóval szerződő fél székhelyéhez közel eső bí- joggal ellentétes nemzeti szabályokat nem lehet alkal-róság kikötését tartalmazza. Az ügy érdekessége, hogy mazni. Az elsőbbség elvét először a Simmenthal-ügy-a kezdeményező bíróság az eljárás során – kifejezetten ben fogalmazta meg az EUB. Az ítéletben a luxemburgia Pannon GSM ügyben meghozott ítéletre figyelemmel bíróság kimondta21:módosította eredeti kérdéseit és a Pannon ítélet egyesrendelkezéseinek helyes értelmezésére kérdezett rá18. [M]inden – hatáskörében eljáró – bíróságnak köteles- sége a közösségi jog teljes egészében történő alkalma- A VB Pénzügyi Lízing ügynek egy másik fontos jelen- zása és azon jogok védelme, amelyet az a magánszemé-tősége is van. A Bíróság megismétli a a kompetencia lyek számára biztosít, adott esetben eltekintve a nem-megosztást az előzetes döntéshozatali eljárásokban. A zeti jog mindazon – akár a közösségi szabályt megelő-későbbi részei az ítéletnek két vizsgálati szintet terem- ző, akár azt követő – rendelkezéseinek alkalmazásától,tenek a nemzeti bíróság számára az irányelv (93/13/ amelyek esetlegesen ellentétesek azzal. […] A közösségiEGK) hatályához és annak tisztességtelenségi koncep- jogi rendelkezéseket hatáskörének keretei között al-ciójához kapcsolódóan. A kikötéseknél, amelyek az ille- kalmazni hivatott nemzeti bíróság köteles biztosítani etékességet az üzleti eladó bíróságához kötik, előírja a normák teljes érvényesülését, szükség esetén – sajáttisztességtelenség figyelembe vételét, ahogy azt az hatáskörénél fogva – eltekintve a nemzeti jogszabályokOceanó-ügy kifejezetten megerősítette.19 A Bíróság e normákkal ellentétes rendelkezéseinek alkalmazásá-meglehetősen erős szavakat használva minősíti az tól, akár utólagosan is, anélkül hogy kérelmeznie vagyilyen kikötéseket, utalva a melléklet indikatív listájá- várnia kellene azok jogalkotói vagy bármilyen egyébnak 1(q) pontjára, anélkül, hogy helyet hagyna a nem- alkotmányos úton történő megsemmisítésére22. 17 C-137/08. sz. ügy VB Pénzügyi Lízing Zrt. és Schneider Ferenc között Mindezekből adódott a következő gondolat, hogy kizá-folyamatban lévő eljárásban ECLI:EU:C:2010:659 56. pont. rólag az általános szerződési feltételekben kikötött alá- vetés esetén indokolt a tisztességtelenség vizsgálata? 18 Muzsalyi (2016a): i. m. 20. o. 19 Hans-W. Miklitz and Robert Reich: The Court and Sleeping Beauty: The 20 Hans – W. Miklitz and Róbert Reich: i. m. 780. o. C-237/02. sz. ügy Fre-revival of th Unfair Contract Terms Directive (UCTD) Common Market Law iburger Kommunalbauten GmbH Baugesellschaft & Co. KG és LudgerReview 51 2014. 780. o. C-240-244/98. sz. ügy Océano Grupo Editorial SA Hofstetter, Ulrike Hofstetter között folyamatban lévő ügy ECLI:EU:C:és Rocío Murciano Quintero, Salvat Editores SA és José M. Sánchez Alcón 2004:209Pradės (C-241/98), José Luis Copano Badillo (C-242/98), Mohammed Berroane (C-243/98), 21 Varga Zsófia: Mikor kell a magyar bíróságnak hivatalból alkalmazniaEmilio Viñas Feliú (C-244/98), között folyamatban lévő ügyekben az uniós jogot? Európai Jog 16. évfolyam 6. szám 2016. 3. o.ECLI:EU:C:2000:346 22 Varga (2016a): i. m. 3. o. C-106/77. sz. ügy Siemmenthal ítélet ECLI:EU:C:1978:49 21. és 24. pont./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 43

Ezen problémát vetette fel a Fővárosi Törvényszék az ál- senykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénytala C-472/11. szám alatt és a C-397/11. szám alatt kez- 33. §-a egyértelműen megjelöli, hogy az ezen törvény ha-deményezett előzetes döntéshozatali eljárásokban, ame- tálya alá tartozó feladatok a Gazdasági Versenyhivatallyek részletes tartalma a későbbiekben kifejtésére kerül. hatáskörébe tartoznak. Az azonban, hogy a tisztességte- len szerződési feltételek észlelése, és annak jogkövetkez-Hivatalbóliság, vagy kérelemhez ményei mellőzése miként valósul meg maradéktalanul,kötöttség továbbra is nyitott kérdés maradt. A jelenlegi szabályozás pedig nem írja elő a bíró szá- A tisztességtelen szerződési feltételmára az egyes szerződési kikötések hivatalbóli észlelé- fogalmasének kötelezettségét. A régi és az új Polgári Perrend-tartásunk23 a kérelemhez kötöttség elvére épül, a hiva- Elsőként azt kell definiálnunk, hogy mit tekinthetünktalbóliság elvének ezzel kell konkurálnia. tisztességtelen szerződési feltételnek. „A kérelemhez kötöttség, mint eljárásjogi előírás ha- A régi Ptk. 209. § (1) bekezdése szerint tisztességte-sonlóan jelenik meg az EU tagállamainak jogaiban. Az len az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztóielv lényege, hogy a bíróság csak a perbevitt jogokról szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződésidönthet, azaz kötve van a fél által előadott kérelmekhez feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kö-és adott esetben az általa előadott tényekhez is. A kére- telezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelmé-lemhez kötöttség elve minden ítélkezési szintre jellem- nyének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul aző, ugyanakkor a fellebbviteli fórumok előtt fokozottab- szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő félban érvényesül. Még az elsőfokú bíróság vizsgálat jogkö- hátrányára állapítja meg. Külön jogszabályban lehető-rét a kereseti kérelem (és ellenkérelem), addig a másod- vé tette egyben azon feltételek meghatározását, ame-fokú bíróság eljárásának a határait a jogorvoslati kére- lyek tisztességtelennek minősülnek. Ezen külön jogsza-lem (és ellenkérelem) határozza meg. A legfelső szinten bály a 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet. Rögzítette azteljáró bíróságok jogkörét általában még tovább korlátoz- is, hogy nem minősülhet tisztességtelennek az a felté-za az előírás, amelynek értelmében a felülvizsgálati eljá- tel, amelyet jogszabály állapít meg, vagy amely előírá-rásban nem lehet felülbírálni a korábban megállapított sai szerint határozták meg azokat.tényeket, és a bíróság csak jogkérdésben dönthet”.24 A 2009. évi XXXI. tv. 1. § (2) bekezdése módosította a A már említett, az érvénytelenségi perekben felme- régi Ptk.-t akként, hogy a tisztességtelenség körébenrülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI. további feltételeket határozott meg, így került bele a28.) PK vélemény 4. pontja szerint a bíróságnak csak a 209. §-ba a (4) bekezdés, amely szerint az általánosrendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján tényként szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egye-egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmissé- dileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét ön-get kell hivatalból észlelnie. A semmisség megállapít- magában az is megalapozza, ha a feltétel nem világoshatósága érdekében a bíróság hivatalból bizonyítást vagy nem érthető. Az (5) bekezdés alapján a tisztesség-nem folytathat le. A semmisség hivatalból történő ész- telen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezéseklelése a másodfokú eljárásban is kötelezettsége a bíró- nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illet-ságnak, ha az elsőfokú eljárás adataiból a semmisségi ve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát megha-ok fennállása egyértelműen megállapítható. A fellebbe- tározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként vilá-ző fél által előadott új tény, vagy új bizonyíték figyelem- gosak és érthetőek.bevételével a semmisség akkor állapítható meg, hafennállnak a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésében foglalt Az új Ptk. megfogalmazása alapján a 6:102. § (1) be-feltételek. A 4. ponthoz fűzött indokolás rögzíti azt is, kezdésének megfelelően tisztességtelen az az általánoshogy a bíróság nem mérlegelheti az észlelt semmisségi szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokatok bejelentését, mert semmisség esetén maga a törvény és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség köve-ítéli az érdeksérelmet olyan súlyúnak, hogy megtagad- telményének megsértésével egyoldalúan és indokolat-ja a célzott joghatás elérését. Kivételt ez alól csak az ún. lanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő félrelatív semmisség esetei [Ptk. 13/B. §, Ptk. 16/A. §, Ptk. hátrányára állapítja meg.209/A. § (2) bekezdés] jelentenek, annyiban, hogy azérvénytelenségi ok csak akkor vehető figyelembe, ha A fogyasztói szerződésben lévő tisztességtelen szer-arra az érintett fél érdekében hivatkoznak. ződési feltételre az új Ptk. 6:103. § (1) és (2) bekezdése írja elő, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerző- Jelenleg tehát nincs megfelelő ellenőrzése a tisztesség- désben a tisztességtelen általános szerződési feltételretelen szerződési kikötéseknek, az eddigi szabályozás hi- vonatkozó rendelkezéseket – az e §-ban foglalt eltéré-ányosságait pedig számos, már társadalmi szinten is je- sekkel – alkalmazni kell a vállalkozás által előre meg-lentkező probléma, így pl. a devizahitelesek ügye nagyon határozott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződésijól példázza. A tisztességtelen piaci magatartás és a ver- feltételre is. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtár- 23 Régi Pp. (1952. évi III. tv.) 2. § és új Pp. (2016. évi CXXX. tv.) 2. § (1) és gyalták. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben(2) bekezdés. az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt 24 Varga (2016a): i. m. 1. és 2. o. szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az| 44 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű. A (3) be- „nem tartozott a legsikerültebb transzpozíciók köré-kezdés szerint a fogyasztó és vállalkozás közötti szer- be”27. A kritikák jelentős része abból adódott, hogy aződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel régi Ptk. 209. §-a a tisztességtelen szerződési feltétel-semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hez a megtámadhatóság következményét fűzte. Ez nemhivatkozni. volt összhangban az irányelv 6. cikk (1) bekezdésével, amely a fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztes- A szabályozás tartalma egyebekben maradt, csupán ségtelen kikötés esetén a fogyasztó vonatkozásábanannyiban változott a régi Ptk.-hoz képest, hogy a koráb- kötelezettséget nem teremtő kikötésnek tekinti. Már azban külön jogszabályban [18/1999. (II. 5.) Kormányren- akkori jogirodalmi álláspont is az volt, hogy a hagyo-delet] lévő tisztességtelennek minősülő szerződési felté- mányos magyar dogmatikai terminológiában az irány-telek helyett kaptak az új Ptk.-ban (6:104. §). elv előírása semmisséget jelent, és pedig ún. relatív (egyoldalú) semmisséget, amelyet csak a fogyasztó ja-Történeti áttekintése a tisztességtelen vára lehet figyelembe venni28. A kritikák egy másik el-szerződési feltételek vizsgálatának lentmondásra is rámutattak. A módosított törvény fel-szabályozásunkban hatalmazása alapján a fogyasztóval kötött szerződés- ben tisztességtelennek minősülő feltételeket a 18/1999. A magyar magánjogban a Polgári Törvénykönyvről (II. 5.) Kormányrendelet határozta meg.29 Két kategóri-szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 1977. évi IV. tör- át különböztetett meg: feltétlenül tisztességtelen, (ún.vénnyel végrehajtott módosítás eredményeként szere- fekete) valamint vélelmezetten tisztességtelen (ún.pelnek (a régi Ptk. 209. §-a szerinti) az általános szer- szürke) kikötéseket. A vélelmezetten tisztességtelenződési feltételre és annak megtámadására vonatkozó kikötések esetén van lehetőség az ellenbizonyításnak,rendelkezések. Az általános szerződési feltételek szer- még a feltétlenül tisztességtelen kikötéseket, semmis-ződés részévé válására, értelmezésére a GK. 37-es szá- nek minősítette, annak ellenére hogy a régi Ptk. megtá-mú állásfoglalás tartalmazott alapvető szempontokat, madhatóságot állapított meg.30, 31és nyújtott útmutatást gyakorlat számára. A szabályo-zást követő nagyobb volumenű módosítása a Ptk. ezen A szabályozás fentiek szerint nem volt teljes körű, mi-szakaszának 1997-ben történt. A módosítás jogharmo- vel Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csat-nizációs céllal a 93/13/EGK irányelvet kívánta átültet- lakozását követően, figyelemmel a 93/13/EGK irány-ni, illetve a GK. 37-es számú állásfoglalás több rendel- elvben foglaltakra is, a régi Ptk.-beli rendszert pontosí-kezését is jogszabályi szintre emelte. Először került tania kellett.meghatározásra a fogyasztó és az ÁSZF fogalma, a mó-dosítás rendelkezett arról, hogyan válhat az ÁSZF a „[…]Az Európai Bíróság ítéleteiben árnyalta az érin-szerződés részévé, új alapokra helyezte a tisztességte- tett irányelvek egyes rendelkezéseinek értelmezését,len szerződési feltételek megtámadását, és a fogyasztói olyan szempontokra mutatva rá, melyek az átültetőszerződések tisztességtelen feltételeire a megtámadás szabályozások elfogadása idején nem voltak kellőenlehetőségét rendezte25. megvilágítva. Az Európai Bíróságnak az EK-Szerződés 234. cikkében biztosított hatáskör gyakorlása kereté- A tisztességtelen szerződési feltétel vizsgálatának le- ben adott jogértelmezése a közösségi jog adott szabá-hetőségéhez az 1997. évi CXLIX. 3. §-a vezette tehát be lya tekintetében „visszamenőleges” hatályú, amennyi-a régi Ptk.-ba a 209. § (1) bekezdést, amely szerint ha az ben „meghatározza és tisztázza e szabály jelentését ésáltalános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést hatókörét, amint azt érteni és alkalmazni kell és kelletta sérelmet szenvedő fél megtámadhatja. volna a hatálybalépésétől kezdve”. A régi Ptk. korábbi szabályozása ugyanis csupán an�- A fentiek alapján indokolt, hogy a fogyasztóvédelminyit írt elő, hogy ha jogi személy használ általános szer- vonatkozású magánjogi szabályozás az új Ptk. elfoga-ződési feltételeket, amelyek részére indokolatlan egy- dásáig is továbbfejlesztésre kerüljön. Annak érdeké-oldalú előnyt biztosítanak, a sérelmes kikötés megtá- ben, hogy e szabályozási lépés illeszkedjék a polgárimadására csak a külön jogszabályban meghatározott jogi rekodifikáció eddig rögzített irányvonalába, a tör-állami vagy társadalmi szerv számára biztosított lehe-tőséget. 27 Fazekas Judit: Az általános szerződési feltételek – tisztességtelen kikö- tések. In: Csehi Zoltán – Koltay András – Lányi Balázs – Pogácsás Anett Ezzel a régi Ptk. a ténylegesen érdeksérelmet szenve- (szerk.) (L)ex Catedra et Praxis: Ünnepi Kötet Lábady Tamás 70. Szüle-dő fél számára biztosította a megtámadás lehetőségét. tésnapja alkalmából Pázmány Press, Budapest, 2014. 272. o. Az 1997-es módosítás bár a jogharmonizáció jelentős 28 Vékás Lajos: A Ptk. 209. §-ának megmérettetése az Európai Közösségeklépésének bizonyult és egyes vélemények szerint „a bírósága előtt. Európai Jog . 4. évfolyam 6. szám 2004. 8–11. o.szabályozás először próbálta összeilleszteni a magyarpolgári jogi gondolkodást és az európai elvárásokat”26, 29 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet a fogyasztóval kötött szerződés-összességében több jogirodalmi álláspont szerint is ben tisztességtelennek minősülő feltételekről. 25 Muzsalyi: i. m. 19. o. 30 Vékás: i. m. 9. o. 26 Csehi Zoltán: Az általános szerződési feltételek szabályai az európai 31 Muzsalyi: i. m. 29. o. Ez az anomália felfedezhető volta a bírói gyakor-jog szorításában. In: Barta Judit (szerk.): bank- és hitelviszonyok Kodifi- latban is, konkrétan a kioktatást kötelezettség kérdéskörében jelentettkációs tanulmányok az új Ptk. Születése kapcsán. No önti Alapítvány, problémát a helytelen átültetés. A közzétett eseti döntésében a Legfel-Miskolc, 2009. 85. o. sőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy mivel a régi Ptk. 209. § (1) bekezdé- se a tisztességtelen általános szerződési feltételhez (kikötéshez) nem a semmisség, hanem a megtámadhatóság jogkövetkezményét fűzi, ezért a semmisségi ok tekintetében a bíróságot nem terheli kioktatást kötele- zettség BH 2002.105./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 45

vény előkészítése során egyeztetésre került a polgári A magyar bírói joggyakorlat fejlődésejogi kodifikációért felelős Szerkesztőbizottsággal”32. a tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatának területén Ezen céloknak megfelelően a régi Ptk. újabb módosí-tására került sor 2006. március 1-jei hatállyal, és az ah- E körben mindenképpen a Kúria joggyakorlata azhoz fűzött kommentár szerint a „módosítás új szerke- irányadó. A Kúria által a jogegységesítés érdekébenzetben szabályozta a tisztességtelen szerződési feltéte- meghozható határozatok közül a polgári jogegységi ha-lekre vonatkozó rendelkezéseket. A régi Ptk. 209. §-a a tározatok bírnak jelentőséggel igazán, mivel azok az al-tisztességtelenség fogalmát és kritériumait, a régi Ptk. sóbb bíróságokra kötelezőek35.209/A. § pedig a tisztességtelen általános szerződésifeltétel jogkövetkezményét határozza meg, míg a régi PJE 3/2013 Polgári Jogegységi Határozat – Fogyasz-Ptk. 209/B. §-a közérdekű keresetindítás szabályait tói szerződésben az általános szerződési feltételen,tartalmazza. vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló vá- lasztottbírósági kikötés tisztességtelen. A bíróság e ki- A régi Ptk. 209. §-a azt határozza meg, hogy milyen kötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni,feltételek esetén minősül az általános szerződési felté- de annak semmisségét csak akkor állapíthatja meg, hatel, illetve a fogyasztói szerződés egyedileg meg nem a fogyasztó – a bíróság felhívására – arra hivatkozik.tárgyalt kikötése tisztességtelennek. A szabályozás lo-gikája szerint az (1) bekezdés a tisztességtelenség Egyes pénzintézetek által használt blanketták vis�-absztrakt definícióját tartalmazza, a (2) bekezdés a szatérő kikötése, mely szerint a felek megállapodnak,tisztességtelenség vizsgálatához állapít meg szempon- hogy amennyiben közöttük jogvita merül fel a jelentokat, a (3) bekezdés a fogyasztóval kötött szerződés- szerződésben összefüggésben, az ilyen jogviták esetéreben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló – a jelen pont következő bekezdésében meghatározott18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet külön szabályaira utal, kivételekkel – a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott-végül a (4) és az (5) bekezdés két kivételt állapít meg.”33 bíróság három választottbírából álló tanácsának kizá-Ez a szerkezeti felosztás a régi Ptk. hatálya alatt mara- rólagos illetékességét kötik ki. Jelen szerződés a válasz-déktalanul fennállt. tottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szem- pontjából egyben választottbírósági szerződésnek is A régi Ptk. 209/A. § (1) bekezdése szerint az általános minősül. Bank előzetesen tájékoztatást nyújtott a vá-szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisz- lasztottbíróság és a rendes bíróság eljárási szabályai-tességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtá- nak lényeges különbségeiről. Bank jelen szerződés alá-madhatja. A módosítással még egy fontos kérdés letisz- írásával külön is felhívja a figyelmet arra, hogy (i) a vá-tázására is sor került, mégpedig arra, hogy ez a „megtá- lasztottbírósági eljárás egyfokú eljárás, tehát a felleb-madhatóság” valójában semmisséget, azaz relatív sem- bezés lehetősége nem biztosított a felek számára, (ii) amisséget takar. választottbírósági eljárás megindítása, illetve lefolyta- tása során felmerülő költségek várhatóan meghaladják A módosítás jelentőségét a devizahitel szerződések- a rendes bírósági eljárás megindítása, illetve lefolyta-kel kapcsolatos perek hozták ki, a legtöbb esetben tása során felmerülő költségeket. 36ugyanis a törlesztés elmaradásában felmerülő problé-ma csak a szerződéskötést követően jelentkezett. Az PK vélemények, amelyek a tisztességtelen szerződésiadósok csak ezt követően kezdtek pert indítani az ér- feltételek vizsgálatához kapcsolódnak eljárásjogi szem-vénytelenség megállapítása iránt, a szerződés semmis- pontból:ségére hivatkozással, amire a korábbi szabályozás ese-tén nem lett volna lehetőség34. Elsőként kell megemlíteni a 1/2005. (VI. 15.) PK véle- ményt, amely a semmisségi ok hivatalbóli észlelése Az Új Ptk. szabályozásában a 6:102. § (5) bekezdése kapcsán követendő eljárásról szól. Ez a vélemény aalapján az általános szerződési feltételként a szerződés megszületése időpontjában természetszerűleg, azrészévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérel- egész szerződés érvénytelenségével foglalkozik, azon-met szenvedett fél megtámadhatja. ban előír olyan eljárási cselekményeket, amely a sem- misség észlelése esetén követendők. Így mindenképpen Megállapítható tehát, hogy a tisztességtelen szerző- indokolt a felek tájékoztatása az észlelt semmisségrőldési feltétel vizsgálatában változás nem következett annak érdekében, hogy az ezzel kapcsolatos nyilatko-be. A szabályozásban lényeges előrelépés nem történt, zataikat megtehessék.ugyanaz maradt az új Ptk. hatályba lépésével. Ezen PK vélemény a mindennapi bírói gyakorlatban 32 2006. évi III. törvény indokolása a Polgári Törvénykönyvről szóló is megjelenik, és ennek alkalmazására kerül sor a BH1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel 2017.373. sz. eseti döntésben, mely szerint fellebbezés hi-összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról ányában a másodfokú bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy olyan okból állapítsa meg a kölcsönszerződés ér- 33 2006. évi III. törvény indokolása a Polgári Törvénykönyvről szóló vénytelenségét, mellyel az elsőfokú bíróság nem foglal-1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel kozott. Nincs azonban akadálya annak, hogy a másodfo-összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról 35 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 34 Muzsalyi: i. m. 20. o. 42. §. 36 Fővárosi Törvényszék G.41.702/2015/33. sz. ítélete, Gazdasági ügy- ben hozott határozat.| 46 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

kú bíróság egyes érvénytelenségi okokat hivatalból ész- désre meghatározott alakiságot megsértették [Ptk.leljen, ha azok az elsőfokú eljárás adatai alapján egyértel- 217. § (1) bekezdés]. Arra a bíróságnak nincs módja,műen megállapíthatók. Ez esetben azonban módot kell hogy a semmisség megállapíthatósága érdekében hiva-adni a feleknek arra, hogy nyilatkozataikat megtegyék ésbizonyítási indítványt terjeszthessenek elő [1952. évi talból bizonyítást folytasson le, a Pp. 164. §-ának (2)III. tv. 253. § (3) bek., 1/2005. (VI. 15.) PK vélemény]37. bekezdése szerint ugyanis a bíróság bizonyítást hiva- 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenségi pe-rekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekre vonatko- talból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi. Azik. Ennek 4a és 4b pontja szerint a bíróságnak csak arendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján tényként bíróság nem mérlegelheti az észlelt semmisségi ok be-egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisségetkell hivatalból észlelnie. A semmisség megállapíthatósá- jelentését, mert semmisség esetén maga a törvény ítéliga érdekében a bíróság hivatalból bizonyítást nem foly-tathat le. Ugyanígy hivatalból észlelnie kell a bíróságnak az érdeksérelmet olyan súlyúnak, hogy megtagadja aazt is, ha a szerződés nem jött létre. A semmisség hivatal-ból történő észlelése a másodfokú eljárásban is kötele- célzott joghatás elérését.zettsége a bíróságnak, ha az elsőfokú eljárás adataiból asemmisségi ok fennállása egyértelműen megállapítható. Kivételt ez alól csak az ún. relatív semmisség eseteiA fellebbező fél által előadott új tény, vagy új bizonyíték [Ptk. 13/B. §, Ptk. 16/A. §, Ptk. 209/A. § (2) bekezdés]figyelembevételével a semmisség akkor állapítható meg, jelentenek, annyiban, hogy az érvénytelenségi ok csakha fennállnak a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésében foglalt akkor vehető figyelembe, ha arra az érintett fél érdeké-feltételek. ben hivatkoznak. Az egyértelműen megállapítható semmisségi ok hivatalbóli észlelésének a kötelezettsé- A PK vélemény ezen szakaszához fűzött magyarázatszerint „A semmisségi ok hivatalbóli észlelése kapcsán ge nem csak akkor terheli a bíróságot, ha a felperes akövetendő eljárásról szóló 1/2005. (VI. 15.) PK véle- szerinte érvényes szerződésre alapítja a keresetét, ha-ményben foglaltak szerinti, a semmisségi ok észlelésé- nem akkor is, ha a kereset más semmisségi okon vagy aről történő tájékoztatás nem minősül prejudikálásnak, szerződés megtámadásán alapszik. A semmisség hiva-a tájékoztatás ugyanis nem terjedhet ki a kereset (vi- talból történő észlelése a másodfokú eljárásban is köte-szontkereset) anyagi jogi tartalmára, és különösen lezettség. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha aznem annak várható eredményességére. A bíróság csu- elsőfokú eljárás adatai alapján a semmisség egyértel-pán azt közli a felekkel, hogy a perben felmerült tények, műen megállapítható. Új tények, illetve új bizonyítékokadatok alapján meghatározott semmisségi ok fennáll- figyelembevételével a semmisség a fél kérelmére akkortát észleli, ehhez képest milyen bizonyításra lehet szük- állapítható meg, ha fennállnak a Pp. 235. §-ának (1) be-ség, és lehetőséget ad a felek érdemi nyilatkozatainak a kezdésében foglalt feltételek. A másodfokú bíróság ese-megtételére. A bíróságnak csak a rendelkezésre álló bi-zonyítási anyag alapján tényként egyértelműen megál- tében is irányadó, hogy a semmisségi ok hivatalból tör-lapítható, nyilvánvaló semmisséget kell hivatalból ész- ténő észlelése körében a felek kérelmeihez nincs kötve,lelnie, ilyen ok pl., ha a felek a jogszabály által a szerző- és a másodfokú eljárásban is érvényesül az az elv, hogy 37 BH 2017.373. Ezen tényállás szerint a felperesek a CHF-ben megkötött a hivatalból észlelni vélt semmisségi ok megalapozott-szerződésük érvénytelenségének megállapítását kérték a Hpt. 213. § (1)bekezdés c) és e) pontjai alapján hivatkozva a régi Ptk. 217. § (1) bekezdé- ságára a bíróság bizonyítást nem vehet fel. A másodfo-sére is. Másodlagosan annak megállapítását kérték, hogy a szerződés 1.1., kú eljárásban értelemszerűen csak olyan semmisségi2.4., valamint az 1.2. pontban feltüntetett kezelési költség és folyósítási díj ok észlelhető hivatalból, amelyet az elsőfokú bíróságÁltalános Szerződési Feltételként meghatározott kikötések tisztességte- nem észlelt. Ha ugyanis az elsőfokú bíróság az ítéleté-lenek. Kérték annak megállapítását is, hogy az alperes Üzletszabályzata az ben az adott semmisségi okkal már foglalkozott és dön-egyedi megtárgyalás elmaradása miatt nem vált a kölcsönszerződés ré-szévé. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként hatályossá nyilvánítást tését a fél fellebbezéssel nem támadta, a fellebbezésikérték. Az elsőfokú bíróság a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontja szerintiérvénytelenségét az ítéletében megállapította, továbbá hogy a kölcsön- kérelem és ellenkérelem korlátaiba ütközne, illetve aszerződés nem tartalmazza a kamatot éves, százalékban kifejezett mér-tékben Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pont. A másodfokú bíróság részítéleté- rendelkezési elvet sértené, ha a másodfokú bíróságvel az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és bizonyos szer-ződési pontok esetén érvényessé nyilvánítást alkalmazott jogkövetkez- erre vonatkozóan más döntést hozhatna. Ha a másodfo-ményként. A benyújtott felülvizsgálati eljárás során a Kúria úgy látta,hogy a másodfokú bíróságnak lehetősége volt arra, hogy egyes érvényte- kú bíróság hivatalból észleli a semmisségi okot, a felek-lenségi okokat hivatalból észleljen. A Kúria az érvénytelenségi perekben nek meg kell adnia az 1/2005. (VI. 15.) PK véleményfelmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI. 28.) PK véle- szerint szükséges tájékoztatást, és csak akkor kell azmény 4/b. pontjában kifejtette, hogy a semmisség hivatalból történő ész- elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyeznie, ha a feleklelése a másodfokú eljárásban is kötelezettsége a bíróságnak, ha az elsőfo- úgy nyilatkoznak, hogy a semmisségi okkal kapcsolat-kú eljárás adataiból a semmisségi ok fennállása egyértelműen megállapít- ban kereseti (viszontkereseti) kérelmet kívánnak elő-ható. A semmisségi ok hivatalbóli észlelése kapcsán követendő eljárásról terjeszteni. (Kérelem hiányában a semmisség jogkövet-szóló 1/2005. (VI. 15.) PK véleményben azonban a Kúria kifejtette, hogy afeleknek lehetőséget kell adni érdemi nyilatkozataiknak a megtételére és kezményei nem vonhatók le, így a hatályon kívül helye-tájékoztatni kell őket arról, hogy a semmisségi ok észlelése folytán milyentovábbi bizonyításra lenne szükség. zés értelmetlen lenne.)” Ezen PK vélemény tehát a relatív semmisség észlelé- sét mindenképpen a felek észleléséhez köti, nevesítve egyebekben a Ptk. 209/A. § (2) bekezdésében foglalt esetet is és kapcsolódik a fentiek szerint ismertetett BH 2017.373. sz. eseti döntéshez. A 2/2011. (XII. 12.) PK vélemény, amely a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdé- sekről szól. E szerint „a bíróságnak hivatalból kell észlelnie, hogy a perbeli jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül. Kétség esetén azonban a szerződés fogyasztói jellegé- nek a bizonyítása a fogyasztót terheli./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 47

Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződés- A 3/2011. PK vélemény a fogyasztói szerződésselben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az ál- kapcsolatos közérdekű kereset elbírálásának egyestalános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tár- kérdéseire vonatkozik. E szerint „Közérdekű kereset­gyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet indítás esetén az általános szerződési feltételként a fo-csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget ki- gyasztói szerződés részévé váló kikötés érvénytelensé-záróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően bizto- gét akkor is meg kell állapítani, ha a kikötés – a tisztes-sította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartal- ségtelenségtől eltérő, egyéb okból – semmis. A Legfel-mát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehe- sőbb Bíróság Polgári Kollégiuma az 1/1983. GKT–PKTtőséggel nem élve fogadta el a feltételt. állásfoglalást meghaladottnak tekinti. A 2006. március 1-je előtt, de 2004. május 1-je után megkötött fogyasz- Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tár- tói szerződésekben alkalmazott, egyedileg meg nemgyalt szerződési feltétel, valamint az általános szerző- tárgyalt, illetve általános szerződési feltétel tisztesség-dési feltétel tisztességtelenségét a bíróság – a szerző- telenségének is a semmisség a jogkövetkezménye. Eb-dés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján – ből következik, hogy a 1978. évi 2. törvényerejű rende-akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztes- let (a továbbiakban: Ptké. II.) 5. §-a szerinti közérdekűség követelményének a sérelmével egyoldalúan és in- keresettel határidő nélkül lehet kérni az ebben az idő-dokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szer- szakban megkötött fogyasztói szerződésekben alkal-ződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek mazott tisztességtelen általános szerződési feltétel ér-egyensúlyát. vénytelenségének megállapítását, amely ítélet hatálya az addig megkötött fogyasztói szerződésekre is kiter- Vagyonjogi perekben a pertárgy értéke határozza jed. A közérdekű kereset megindítására a Ptké. II.meg az elsőfokú bíróság hatáskörét akkor is, ha az alpe- 5. §-ában feljogosított szervezetek nem hivatkozhatnakres érdemi ellenkérelmében a felperes követelésének sem a Pp. 36. §-ának (2) bekezdése, sem a Pp. 41. §-ánakjogalapját képező, fogyasztói szerződésben egyedileg (1) bekezdése szerinti illetékességre.meg nem tárgyalt kikötés, illetve általános szerződésifeltétel tisztességtelenségére hivatkozik vagy azt a bí- Fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szer-róság hivatalból maga észleli. ződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása iránt ugyanazon alperessel szemben a Ptké. II. 5. §-ában Fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő felsorolt szervezet nem indíthat pert, ha ugyanazon fel-fél lakóhelye, vagy székhelye szerinti bíróság illeté- tétel ugyanazon okból való tisztességtelenségénekkességének – általános szerződési feltételen, vagy megállapítása iránt ezt megelőzően egy másik, erre jo-egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló – kikö- gosult szervezet már pert indított, vagy annak tárgyá-tése tisztességtelen. A kikötésben megjelölt bíróság ban már jogerős ítéletet hoztak. Fogyasztói szerződés-saját illetékességének vizsgálata körében a kikötés ben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztes-tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de az ségtelenségének megállapítása tárgyában a Ptké. II.általános illetékességgel rendelkező bírósághoz csak 5.  §-ában meghatározott szervezetek nem köthetnekakkor teheti át a keresetlevelet, ha a fogyasztó – a bí- perbeli egyezséget. Amennyiben a Ptké. II. 5. §-a szerin-róság felhívására – az illetékességi kikötés tisztesség- ti közérdekű keresettel vitatott – általános szerződésitelenségére hivatkozik. Amennyiben a felperes – ilyen feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló – kikö-illetékességi kikötés ellenére – a keresetlevelet nem a tést annak alkalmazója az eljárás során módosítja a bí-fogyasztóval szerződő fél lakóhelye vagy székhelye róságnak a vitatott követelés érvénytelenségéről válto-szerinti bírósághoz nyújtja be, e bíróságnak is – saját zatlanul érdemben kell határoznia.illetékességének vizsgálata körében – fel kell hívnia afogyasztónak minősülő felet, hogy az illetékességi ki- Kizárólag erre irányuló kérelem esetén kötelezheti akötés tisztességtelenségére kíván-e hivatkozni. A bí- bíróság a kikötés alkalmazóját az érvénytelenség meg-róságnak ezen nyilatkozat tartalmának megfelelően állapításának közzétételére. A Ptké. II. 5/B. §-a szerintikell rendelkeznie a keresetlevél áttételéről, vagy a ke- közleményt a bíróságnak kell az ítélet rendelkező ré-reseti kérelem érdemi tárgyalásáról.” szében közérthető, az érvénytelenség okaira is kiterje- dő módon megszövegeznie. A bíróság határozhat úgy, A PK véleményéhez kapcsolódóan fel kell hívni a fi- hogy a közleményt országos napilapban és az interne-gyelmet a BH 2013.128. sz. eseti döntésre, mely szerint ten is – vagy más módon – kell közzétenni, melynek tel-az általános szerződési feltétel tartalmának megisme- jesítési határidejéről az ítéletben rendelkezni kell. Azrése, annak elmagyarázása a fogyasztó számára, nem internet útján történő nyilvánosságra hozatalra kötele-az általános szerződési feltételnek minősítés jogszabá- zés esetén azt is meg kell határozni, hogy melyik felüle-lyi feltétele, hanem jogszabályban előírt tájékoztatási ten és meddig kell a közleménynek elérhetőnek lennie.kötelezettség az azt alkalmazó fél számára annak érde-kében, hogy az adott általános szerződési feltétel a róság 2/2011. (XII. 12.) PK véleményének 2. pontjához fűzött indokolásszerződés részévé váljon [1959. évi IV. törvény 205/A. § értelmében akkor minősül egyedileg megtárgyaltnak egy szerződési fel-(1) bekezdés, 205/B. §, Legfelsőbb Bíróság 2/2011. (XII. tétel, ha a fogyasztó részére ténylegesen fennállt a lehetőség annak tar-12.) PK vélemény 2. pont]38. talmi befolyásolására. Ez akkor valósul meg, ha a fogyasztónak reális lehetősége nyílt a szerződési feltételek módosítására, azaz a feltételt elő- 38 BH 2013.128. A Kúria ebben kifejti, hogy a Ptk. 205/A. § (1) bekezdé- re meghatározó fél ténylegesen is lehetővé tette a számára, hogy meg-se szerinti egyedi megtárgyalás alatt nem azt kell érteni, hogy az általá- fontolás tárgyává tegye annak tartalmát, s azzal kapcsolatban akaratátnos szerződési feltétel tartalmát a szerződéskötéskor megismerhette a érvényesítse.fogyasztó, illetve arról megfelelő tájékoztatást kapott. A Legfelsőbb Bí-| 48 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2