ELJÁRÁSJOGI SZEMLE SULYOK MÁRTON A bizalmi kapcsolattartás bizonyítási védelme a magyar polgári eljárásban – alkotmányjogi szempontok 3. oldal HORVÁTH E. ÍRISZ Az Európai Unió Bíróságának európai polgári eljárásjogot érintő esetjoga 2016-ban 15. oldal CSATLÓS ERZSÉBET Konzuli hatósági együttműködések az Európai Unió égisze alatt 22. oldal MANHERTZ TAMÁS ISTVÁN Az alkotmánybíróságok konkrét normakontroll-hatáskörének alakulása nemzetközi szinten 29. oldal SZILÁGYI NORBERT A közbeszerzéssel kapcsolatos közigazgatási perek gyakorlata (2017) 36. oldal BÉRCES VIKTOR A határzárral kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó eljárási szabályokról – de lege ferenda 45. oldal FOLTA DÓRA Jobb lehet az új? Az előzetes letartóztatás megszűnése és megszüntetése az új Be. tükrében 52. oldal 2 II. évfolyam, TEMATIKUS JOGI SZAKLAPOK 2017. június www.hvgorac.hu
/ TARTALOM CONTENTS SULYOK Márton SZERKESZTŐBIZOTTSÁG A bizalmi kapcsolattartás bizonyítási védelme a magyar polgári eljárásban ELNÖKE: – alkotmányjogi szempontok The Evidential Protection of the Trusted Relationship in the Hungarian Civil Darák Péter Procedures – Constitutional Aspects 3 FŐSZERKESZTŐ: HORVÁTH E. Írisz Harsági Viktória Az Európai Unió Bíróságának európai polgári eljárásjogot érintő esetjoga 2016-ban SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: The Civil Procedure-Related Case Law of the European Court of Justice in 2016 15 Bárd Károly Belovics Ervin CSATLÓS Erzsébet Darák Péter Konzuli hatósági együttműködések az Európai Unió égisze alatt Erdei Árpád The Cooperation of the Consular Authorities Under the Aegis of the Harsági Viktória European Union 22 Németh János Patyi András MANHERTZ Tamás István Varga István Az alkotmánybíróságok konkrét normakontroll-hatáskörének alakulása Varga Zs. András nemzetközi szinten The Development of the Jurisdiction of the Constitutional Norm Control in a Certain Case in the Light of the Foreign Practices 29 SZILÁGYI Norbert A közbeszerzéssel kapcsolatos közigazgatási perek gyakorlata (2017) The Practice of the Procurement-Related Adminstrative Procedures (2017) 36 BÉRCES Viktor A határzárral kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó eljárási szabályokról – de lege ferenda Procedural Rules about the Crimes in accordance with the Closing of the Hungarian Borders – de lege ferranda 45 FOLTA Dóra Jobb lehet az új? Az előzetes letartóztatás megszűnése és megszüntetése az új Be. tükrében The New Could Be Better? The Dissolution and Extinction of the Pre Trial-detention in the Light of the New Criminal Procedure Code 52 IMPRESSZUM ELJÁRÁSJOGI SZEMLE ALAPÍTÓ: Harsági Viktória TÖRDELŐ: Máthé József ELŐFIZETÉS a kiadónál. A folyóirat előfi zetési díja nyomtatott formában: KIADJA: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. KORREKTOR: Nagy Márton 8800 Ft. 1037 Budapest, Montevideo u. 14. A folyóirat a www.eljarasjog.hu oldalon ingyenesen Telefon: (1) 340-2304, 340-2305 NYOMTATÁS: Multiszolg Bt. elérhető. Megjelenik évente 4-szer. FELELŐS KIADÓ: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ISSN 2498-6062 (Nyomtatott) ISSN 2498-6070 (Online) FELELŐS SZERKESZTŐ: Gábor Zsolt Tájékoztatjuk tisztelt Szerzőinket, hogy a folyóirat A borítón Moot Court terem, publikációs felhívását, szerkesztési szabályait és a MŰSZAKI SZERKESZTŐ: Bors Kriszta University of Notre Dame, beküldendő szerzői adatlapot a www.eljarasjog.hu Law School (Indiana, USA) oldalon a „Szerzőknek” menü alatt találja. Az Eljárásjogi Szemle tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.hu BorítóB2.indd 2 2017.07.17. 13:18:49
A BIZALMI KAPCSOLATTARTÁS BIZONYÍTÁSI VÉDELME A MAGYAR POLGÁRI ELJÁRÁSBAN – ALKOTMÁNYJOGI SZEMPONTOK SULYOK MÁRTON egyetemi tanársegéd (SZTE ÁJTK) 1. A MAGÁNSZFÉRAVÉDELEM AKTUALITÁSA ség lesz – bár az érintett tudta nélkül végzik, arra egyéb- A MAGYAR POLGÁRI ELJÁRÁSJOGBAN ÉS ként fel nem jogosított személyek. Mára már-már min- A „KONKURÁLÓ ALAPJOGI POZÍCIÓK” ELVE dennaposnak tekinthető a jogellenesen megszerzett hangfelvétel, képmás vagy elektronikus levelezés csato- A magánszférajogok nem csak az EU GDPR-nek (Álta- lása bizonyítékként, és azon technikai megoldásokat, 1 lános Adatvédelmi Keretrendeletnek) és az elfeledte- amelyeket eddig szinte kizárólagosan csak állami sze- téshez való jognak, vagy különböző kortárs irodalmi replők voltak képesek alkalmazni, ma már magánfelek disztópiáknak (pl. Dave Eggers: A Kör) köszönhetően részére is rendelkezésre állnak. Ez a szempont bizonyí- kerültek a közelmúltban a figyelem középpontjába. Ma- tékkizárási szempontból bizonyos mértékű konvergen- gyarországon, politikai színezettől mentesen, gondol- ciát teremt a polgári és a büntető eljárásjog között, és hatunk a gyülekezési jog rekodifikációjával kapcsola- alapot ad arra, hogy megvizsgáljuk, hogy a büntetőeljá- tos erőfeszítésekre, illetve arra a jelenleg is zajló jogi rásban érvényesített alkotmányjogi, alapjogvédelmi vitára, amelynek alapkérdése, hogy „Magánember-e a szempontokat hogyan lehet, illetve lehet-e egyáltalán politikus, és ha igen, mikor? Jár-e a politikusnak magá- érvényesíteni a polgári eljárás vonatkozásában. A jog- nélet, magánszféra?”. Ez a kodifikációs törekvés úgy kí- sértő bizonyítás egyes alkotmányjogi kérdéseire fordí- vánja helyre tenni az 1990-es évekből egyfajta „utolsó tott figyelem tehát időszerű, eljárásjogtól függetlenül. túlélőként” fennmaradt jogi szabályozást, hogy abban Jelen tanulmányunkban a magánszférasértő bizonyí- – nemzetközi minták alapján – a megfelelő helyiértéken tási eszközök felhasználhatóságával kapcsolatos né- figyelembe veszik a magánszférához való jogot, illetve hány alkotmányjogi, magánszféravédelmi súlypontra annak tiszteletben tartását a gyülekezési jog vissza- kívánunk rávilágítani a polgári eljárásjog vonatkozásá- élésszerű gyakorlásának megfékezésére. ban. A technológia fejlődése és ezáltal az egyre köny- A bizonyításhoz való jog visszaélésszerű gyakorlásá- nyebbé váló magánszférasértések a magánszférasértő ról is beszélhetünk azonban a magánszférához való bizonyítási eszközök kizárásának kérdéseit közel sem joggal való alapjogi ütközések vonatkozásában. Ez egyszerűsítik. Megállapításainkat egy korábban e fo- esetben szót kell ejtenünk arról, hogy hazánkban elő- lyóiratban megjelent írásunkban közölt összehasonlító ször az új Pp., vagyis a 2016. évi CXXX. törvény 269. §-a alkotmányjogi elemzésben megfogalmazottakra épít- szabályozza a jogsértő bizonyítási eszközök felhasz- jük, amelyben a jogátvétel egyes lehetőségeinek elvi nálhatóságának kérdését a tételes polgári eljárásjog- kérdéseit és a nemzetközi szabályozási minták hasz- ban, amely nagyon fontos jogalkotási nóvum ezen a te- nosságát, mibenlétét vizsgáltuk meg röviden. 4 rületen. Ahogy egyre közeledünk az új Pp. hatálybalé- Visszautalva a bevezető elején említett gyülekezés- pésének dátumához, úgy folynak az új büntetőeljárási hez való jog kontra magánszférához való jog dilemmá- kódex kodifikációs munkái is, amelyben szintén telje- ra a politikusok (szűk értelemben vett közszereplők) sen új köntöst kap az ún. „leplezett eszközzel” – „tehát a vonatkozásában, érdemes kiindulópontként megje- magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, gyeznünk az alábbiakat. Az Alkotmánybíróság gyüle- a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő kezési ügyekben kialakított legújabb gyakorlata fogal- 5 2 alapvető jogok korlátozásával” – történő bizonyíték- mazta meg először Magyarországon a magánszféra és szerzés. más alapjog összeütközése kapcsán az ún. „konkuráló A büntetőeljárásban ez egy olyan „különleges tevé- alapjogi pozíciók” szembenállását. Ez a doktrína adott kenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett alapot az alkotmányjogi elemzésre a jogsértő bizonyí- 3 tudta nélkül végeznek.” A polgári eljárásban is történ- tás polgári eljárásjogi kérdéseiről, amelyben kiinduló- het természetesen bizonyítékszerzés tkp. „leplezett pontunk az Alaptörvény tisztességes eljáráshoz való jo- eszközzel”, azaz a fent említett alapjogok sérelmével, got szabályozó XXVIII. cikke. Ebben a rendelkezésben a azonban ezen esetekben ez nem különleges tevékeny- 4 Sulyok Márton: Az alapjogsértő bizonyítás összehasonlító alkot- mányjogi összefüggései és a magánszféravédelem. Eljárásjogi Szemle. 1 2016/679 (EU) rendelet. 2017/1., 3–16. (online) http://eljarasjog.hu/2017-evfolyam/az-alapjog- 2 Új Be. javaslat, 214. § (1) bekezdés (T/13792. sz. törvényjavaslat, on- serto-bizonyitas-osszehasonlito-alkotmanyjogi-osszefuggesei-es-a- line) http://www.parlament.hu/irom40/13972/13972.pdf maganszferavedelem/ 3 Uo. 5 Vö. pl. 13/2016 (VII. 18.) AB határozat. Indokolás [50]–[51] és kk. / ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 2017 2 3 EJSz2017_2 belív.indd 3 2017.07.25. 14:45:29
polgári eljárásokra vonatkozó nevesített garanciák eset az angol-amerikai jogban. Az ilyen privilegizált „számszerű kisebbségben” (5:2 arányban) vannak jelen esetekre irányadó szabályok kialakításakor vagy fenn- a büntetőeljárásokra vonatkozó biztosítékokhoz ké- tartásakor a jogalkotó azzal érvel, hogy létezik egy pest. Ehhez hozzá kell vennünk az Alaptörvény VI., azaz olyan közérdek (social policy) – pl. a magánszféra védel- magánszféravédő rendelkezését is, hiszen álláspon- me, a (pl. házastársi) bizalomvédelem, a bírói integri- tunk szerint az információs társadalomban a tisztessé- tás védelme, vagy az igazságszolgáltatás rendszere ges eljáráshoz való jog kereteit minden esetben a ma- iránti tisztelet növelése –, amelyet az ilyen védelem gánszféravédelemnek kell orientálnia, illetve tartalom- erősíthet, s ezzel együtt felül is írja azokat az előnyöket, mal megtöltenie. amelyeket a privilegizált információk teljes feltárása Első látásra a polgári kontra büntető eljárásjogi ga- adhat(na) az igazságszolgáltatás számára. 6 ranciák erőegyensúlyának hiánya rendben is van. Tu- Legtöbbször, ha ezen bizalmi kapcsolatokban bár- lajdonképpen ez a mindenkori társadalmi és jogi elvá- mely okból a felek viszonya megromlik, akkor előfor- rás is, hiszen a büntetőeljárásban az állam hatalommal dulhat, hogy – büntetőeljárási szóhasználattal élve – való visszaélésével szemben védelmezzük az egyént, „leplezett eszközzel”, vagyis a magánlakáshoz, magán- míg a polgári eljárásban a sikertelen eljárás kockázatát titokhoz, levéltitokhoz fűződő alapjogok vagy a szemé- nem az állam, hanem egy egyén viseli, egyéneket kell lyes adatok védelméhez fűződő alapjog sérelmével kí- más egyénekkel szemben az állami igazságszolgálta- vánnak bizonyítékot szerezni korábbi partnerükkel 7 tásnak „védelembe vennie”. Ez azonban nem lehet ön- szemben, azok tudta nélkül. Így alakulnak ki – alkot- magában indoka annak, hogy az alkotmányi garancia- mányjogi értelemben – a már fentebb is említett „kon- rendszerben a megfelelő hangsúlyok ne kerüljenek ki- kuráló alapjogi pozíciók”, amelyek két oldala a ma- alakításra. (Érvünk nem a szektorális garanciák hiá- gánszféravédő és a bizonyító „érdekpozíció”. A bizonyí- nyosságára alapoz elsődlegesen a polgári eljárásjog vo- tó érdekállás szempontjából az ún. IT-előnyök kiakná- natkozásában, hanem az alkotmányi szintű biztosíté- zása azért is problematikus, mert az internet nyilvá- kok és azok „visszatükröződésének” hiányára magában nosságának határtalansága okán az ilyen magatartá- az eljárási törvényben, illetve annak a jogsértő bizonyí- sok sértettjei (a magánszféravédő érdekállásban) sok- tékok kizárását szabályozó új 269. §-ában.) kal erősebben reagálnak egy magánszférájukat, bizal- A büntetőeljárásban az állam magánszférasértő cse- mi kommunikációjukat ért jogsérelemre, amelyet vi- lekményeivel (az ún. „leplezett eszközzel” történő bizo- szont a másik oldalról, pont a technológia fejlődése mi- nyítékszerzés, máshol: titkos információgyűjtés vagy att sokkal könnyebb megvalósítani. bűnügyi célú felderítés) szemben védelmezzük az A bevezetőben vázolt alapjogi problematika kapcsán, egyént és teremtjük meg a bizonyítékkizárás lehetősé- tanulmányunkban az alábbi kérdésekre keressük tehát gét. A polgári eljárásban pedig a technológiai megoldá- a választ, folytatva korábbi írásunkban megkezdett sok egyszerűsödése okán egyre inkább lehetőség nyí- komparatív kitekintésünket is: lik, hogy a korábban kizárólag az állam részére nyitva 1. Lehet-e a magánszférát úgy védelmezni, hogy a bizal- álló „leplezett eszközök” használatával magánfelek mi kapcsolatokat vagy magukat a bizalmi kommuniká- „egymással szemben” is képesek legyenek magánszfé- cióra használt IT-rendszereket védelmezzük? rasérelem okozására, bizonyítékszerzés céljával. A ga- 2. Lehet-e, vagy kell-e, a magánszférát megfelelően ne- ranciadeficit-problémák még jobban láthatóvá válnak, vesített védelemben részesíteni a polgári eljárásjog bizo- ha a polgári és büntető eljárásjog jogsértő bizonyítási nyítási szabályai között, alkotmányi szintű védelemre eszközökre vonatkozó szabályozását egymással szem- építve azt? beállítva vizsgáljuk meg, ahogy ezt a fentiekben a kon- vergencia szemléltetésén keresztül bemutattuk a „lep- lezett eszközzel” történő bizonyítékszerzés kapcsán. 2. A KAPCSOLATOK MAGÁNSZFÉRAVÉDELME, A legszemléletesebb példa erre az általunk „bizalmi BIZALMI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS IT-RENDSZEREK kapcsolattartásnak” nevezett kommunikáció vagy – AMERIKAI ÉS NÉMET ALKOTMÁNYJOGI kapcsolatrendszer léte. Bizalmi kapcsolat lehet egy üz- MEGKÖZELÍTÉSEK 8 leti partnerség, egy ügyvéd-ügyfél kapcsolat, vagy ép- pen orvos-beteg reláció, és természetesen a házastársi Alább arra a kérdésre keressük a választ, hogy a kap- vagy élettársi kapcsolat. Egy házastársi, élettársi köte- csolatok védelmén keresztül mit is jelent a bizalmi kap- lék természetesen intim és bizalmi kapcsolat, míg egy csolatok és kapcsolattartás védelme. A vizsgálatot az ügyvéd-ügyfél viszony is – jó esetben – bizalmi és nem amerikai jogirodalom egy kortárs elméletén keresztül csak üzleti reláció, és a felek között elhangzottak, leír- közelítjük meg elsőként. tak védelmére számos jogrendszer alkalmaz titoksza- bályokat, bizonyítási tilalmakat, korlátozásokat, kivé- teleket, privilegizált eseteket az e relációkhoz kapcso- 6 Mark Reutlinger: Policy, Privacy, and Prerogatives: A Critical lódó egyéni érdekek (egyéni jogok formájában dekla- Examination of the Proposed Federal Rules of Evidence as They Affect rált) védelmén túl is. Ilyenek pl. a spousal, marital privi- Marital Privilege. California Law Review, 1973/6., kül 1360. (online) http://scholarship.law.berkeley.edu/cgi/viewcontent.cgi?artic- lege, vagyis a házastársak közötti kommunikációra vo- le=2568&context=californialawreview natkozó privilegizált eset, valamint az attorney-client 7 A kifejezést az új Be. javaslat 214. §-a tartalmazza pl. (online) http:// privilege, vagyis az ügyvédi titoktartásra és ügy- www.parlament.hu/irom40/13972/13972.pdf 8 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- véd-ügyfél kommunikációra vonatkozó privilegizált tuma egységesen: 2017. május 30. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 EJSz2017_2 belív.indd 4 2017.07.25. 14:45:29
Egyik, e folyóiratban megjelent korábbi írásunkban ségük ellenére, a szabadságon és a méltóságon alapuló már utaltunk arra, hogy a bizalmi kapcsolatok vonat- magánszféra-felfogások gyakran nagyon egyén-közpon- kozásában – ezen kapcsolatok tartalmi és formai elkü- túak voltak. Ezzel ellentétben, a bizalmasság a ma- lönítése mellett – információk egy meghatározott köre gánszféra ezektől jelentősen eltérő felfogása – amely a 12 vonatkozásában fennállhat ún. bizalmi kötelezettség kapcsolatok védelmén nyugszik” – fogalmaz Solove és (duty of confidence), amelynek megsértése esetén ún. Richards. bizalomszegésről (breach of confidence) beszélünk. Itt a Ezen kapcsolatalapú megközelítésükkel, értelmezé- brit ún. Hildebrand-szabályok példáján keresztül szem- sünkben, azt vetítik előre, hogy az információs társada- léltettük ezt a problémát, valamint azt, hogy miként lomban részvételi jogként is kell közelítenünk a ma- változott meg a brit bíróságok hozzáállása a kapcsoló- gánszféra szabályozása felé a közösség és a közösség 9 dó bizonyítási kérdésekben. érdekei (tehát végső soron a közérdek) oldaláról (ter- Ezen korábbi elemzésünk keretében azonban nem mészetesen amellett, hogy védelmi jogként továbbra is jártuk körül kellőképpen a felvetett magánszféra prob- szabályozzuk, értelmezzük azt.) léma szóba jöhető megoldásai kapcsán azt a viszonylag Az eljárásjogi magánszféravédelem most második- új amerikai elméleti irányvonalat, amely az ún. „bizal- ként vizsgált progresszív útja, amely áttételesen szin- masság jogára” (the law of confidentiality) épít. Ez a tén az online ápolt emberi kapcsolatokat védelmezi, a megközelítés azért is említésre méltó, mert már nem a német szövetségi alkotmánybíróság (BVerfG) gyakor- magánszféra esernyőszerű elrendeződéséből, illetve latában jelent meg, amely „szokás szerint” az emberi az a köré épülő jogcsokorból indul ki, hanem annak méltósághoz kötötte értelmezését, amikor az általános alapja visszatérés az amerikai common law európai személyiségi jogból vezetett le többletvédelmet a ma- (angol) gyökereihez. Ez önmagában is igazolja a ma- gánszféra számára az ún. „bizalmassághoz való jog” ke- gánszféravédelem eljárásjogi vonatkozásainak euro- retei között. A német alkotmánybírósági gyakorlat fi- amerikai összehasonlításban szükséges vizsgálatát, gyelembevétele amiatt sem indokolatlan, mert a ma- amely mellett korábban is érveltünk. De ez az értelme- gyar Alaptörvény és a Grundgesetz (GG) – az európai zés még egy okból nagyon is említésre méltó. A se nem mintát követve – egyaránt az emberi méltósághoz való hagyományosan európai vagy angolszász, ti. nem kizá- jogból származtatja a magánszférához való jogot, vala- rólag az emberi méltóság és szabadság, biztonság esz- mint azt kiegészíti az általános személyiségi jog gya- méihez kötött megközelítés alapját Solove és Richards korlásából (pl. a személyiség szabad kibontakoztatásá- nem a tradicionálisan individualista alapon deklarált ból) fakadó jogok polgári jogi és alkotmányjogi védel- védelemben (tkp. védelmi jogkénti értelmezésben) lát- mével is, s ezáltal megkülönböztetett alapjogi védelem- 13 ják, hanem abban, hogy a közösség szempontjait he- ben részesítik azt. A német megközelítés részletesebb lyezzük előtérbe (tehát tkp. részvételi jogként is kezel- vizsgálatából viszont az is kirajzolódik, hogy az infor- jük azt). mációs társadalom technológiai kihívásaira válaszul, Ebben az új megközelítésben a magántitok és a bizal- polgári és büntetőügyekben egyaránt, milyen válasz mi kapcsolattartás védelméhez fűződő észszerű elvá- adható az alkotmányjog eszközeivel, és hogyan fej- rás válik központi kérdéssé, akár csak az információs leszthetők az eljárásjogi magánszféravédelem lehető- társadalom online kommunikációs folyamataiban. Ez- ségei az egyes eljárásokban, a bizonyítékok értékelésé- zel a Warren és Brandeis által megfogalmazott 1890-es nek, kizárásának egyes szabályait megerősítve. privacy archetípus – ti. a hagyományos, kézzel írott ma- Hazánkban, az Alkotmánybíróság maga vélekedik gánlevelek nyilvánosságra hozatalából eredő bizalom- úgy a német alkotmánybírósági gyakorlatról, hogy az 10 szegéssel (breach of confidence) is kapcsolatba hozott alapján „a jogellenesen/szabálytalanul megszerzett bizo- 11 „egyedüllét joga” (right to be let alone) – kicsit átala- nyítékok csupán kivételes esetekben tekinthetők az eljá- kul. Az átalakulásnak pedig épp itt az ideje, hiszen az rás során értékelhetetlennek. A kirekesztésre vonatkozó egyedüllét joga, eredeti formájában, a technológia ro- kifejezett törvényi előírás hiányában, alkotmányos jogsé- hamos fejlődésére (akkor a fényképezőgépek elterjedé- relemmel beszerzett terhelő bizonyítékok kapcsán is egy- sére) válaszul született meg. fajta alkotmányjogi érdek-összemérési/érdekkiegyenlíté- „A történelem általunk elvégzett vizsgálata alapján fel- si tesztet vezetett be. Ez alapján a terhelő bizonyíték tűnik, hogy a nyugati magánszférajogi szabályozás jóval megszerzése során elkövetett alapjogsérelem és a bizo- komplexebb mint a szabadság és méltóság közötti dicho- nyíték felhasználásához fűződő közérdek összemérésére tómia. A bizalmasság a magánszféra egy harmadik értel- eseti alapon van szükség ahhoz, hogy jogellenesen be- mezését jelenti, amely mind az angol, mind az amerikai szerzett bizonyíték az eljárásból kirekeszthető legyen.” 14 esetjogban szilárd alapokkal rendelkezik. Minden különb- Ez az álláspont a Kúria egyik, versenyfelügyeleti eljárás keretében hozott ítéletével szemben beadott valódi al- 9 Sulyok (2017) i. m. 10 A bizalomszegéssel kapcsolatban az angol Hildebrand-szabályokat, 12 Daniel J. Solove – Neil M. Richards: Privacy’s Other Path: Recove- valamint azoknak az Imerman-ítélettel történt 2010-es felülírását ele- ring the Law of Confidentiality. Georgetown Law Journal, 2007/96, kül. mezzük majd részletesen a későbbiekben. 127. (online) http://scholarship.law.gwu.edu/cgi/viewcontent.cgi?arti- 11 Louis D. Brandeis – Samuel D. Warren: The Right to Be Let Alone. cle=2078&context=faculty_publications Harvard Law Review, 1890/5. 193–220. (online) http://faculty.uml.edu/ 13 Vö. pl. Zakariás Kinga: Az általános személyiségi jog a német Szö- sgallagher/Brandeisprivacy.htm Fontos megjegyeznünk, hogy ez a jog vetségi Alkotmánybíróság gyakorlatában. Jogtudományi Közlöny, nem egészében azonos a Prosser és mások által is definiált elhúzódás- 2013/2., 73. hoz, magányhoz való joggal (right to seclusion). 14 Ld. 3104/2014 (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [13]. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 EJSz2017_2 belív.indd 5 2017.07.25. 14:45:29
kotmányjogi panaszindítvány kapcsán került megfo- zett tanúbizonyítás eredményének bírói értékelhetősé- galmazásra, hiszen a panaszindítvány a bizonyítékki- ge körében a határozatban megjelenik az emberi méltó- zárással kapcsolatos alapvető alkotmányjogi jelentő- sághoz való jog részét képező „kimondott szó joga” 16 ségű kérdést is megfogalmazott. (Recht am gesprochenen Wort). Megjegyzendő, hogy ez Az alábbiakban tehát az alapjogsérelem és a közérdek a rendelkezés ún. általános szabadságjogként (Auffang- összemérésének szükségességét is alátámasztó érve- grundrecht) klasszifikált, „amely a szabadság minden ket hozunk a BVerfG gyakorlata alapján, megvizsgálva olyan állami korlátozása ellen véd, ami nem tartozik a 17 az AB fenti álláspontjának helytállóságát, a magánszfé- külön nevesített szabadságjogok védelmi körébe.” A ravédelem megfelelő bizonyítékkizárási hangsúlyaival BVerfG e körben az ún. „kimondott szóhoz fűződő jog” kapcsolatban tett állításaink igazolására. A német gya- „biztosítja az önmeghatározást a személy saját megjele- 18 korlatból vett példák részletes elemzése előtt általános nése felett”. E védelem pedig magában foglalja annak jelleggel leszögezendő, hogy a BVerfG álláspontja sze- lehetőségét, hogy a kommunikációban saját értékelé- rint a bizonyíték alkalmazásának és mérlegelésének az sünk szerint a helyzethez mérten viselkedjünk és a alkotmánnyal való összeegyeztethetősége szempontjá- mindenkori kommunikációs partnerhez idomuljunk. A ból nem játszik szerepet az, hogy az ilyen alapjogilag BVerfG szerint ehhez az alapjoghoz tartozik az is, hogy releváns információk felhasználása a büntetőeljárás- magunk döntsük el azt, hogy a kommunikáció tartal- ban vagy a polgári eljárásban történik. Az alapjogkorlá- mát egyedül a beszélgetőpartner vagy egy meghatáro- tozás szabályai ugyanis a német rendszerben mindkét zott személyi kör vagy a nyilvánosság ismerhesse meg. eljárásjog tekintetében azonosak. (Ez összecseng a fen- Az önmagunk meghatározásához fűződő jog tehát – a tiekben levezetett azon álláspontunkkal, hogy a leple- BVerfG értelmezésében – kiterjed annak a személyi zett eszközzel történt bizonyítékszerzés vonatkozásá- körnek a meghatározására, akik a beszélgetés tartal- 19 ban konvergencia mutatkozik az eljárásjogok között, máról tudomást szerezhetnek. ezért a kizárás lehetőségét a polgári eljárásjogban is Az emberi (és adott esetben bizalmi) kommunikációt biztosítani, vizsgálni kell.) ez az alapjog az ellen védi, hogy a szavak „– egy talán vé- A BVerfG releváns gyakorlatában három ügyet (Mit- giggondolatlan vagy ellenőrizetlen kijelentés, egy csupán hörvorrichtung, Tonband, Online Durchsuchung) érde- előzetes állásfoglalás egy kibontakozó beszélgetés során mes megemlíteni, amelyek sorában az utolsó hoz jelen- vagy csak egy meghatározott helyzetből érthető kifeje- tős újítást a korábbi gyakorlathoz képest az online bi- zésforma – más alkalommal és más összefüggésben előve- zalmi kapcsolatok védelmében az IT-rendszerek vonat- hetők legyenek, hogy a tartalom, a kifejezés vagy a hang- kozásában. zás a beszélő ellen tanúskodjék.” 20 15 Az első, ún. Mithörvorrichtung ügyben két polgári A BVerfG szerint a kimondott szóhoz fűződő jog nem perben hozott ítélet alkotmányossági panaszon – Ver- azonos az ugyancsak az általános személyiségi jogban fassungsbeschwerde – keresztüli vizsgálatát végezte el a (allgemeine Persönlichkeitsrecht) gyökerező magánszfé- BVerfG. Az alapvető jogkérdés ezen ügyekben az volt, rához való joggal, mivel ez utóbbi védelmi körét a szavak hogy értékelhető-e bizonyítékként a polgári perben az tartalma vagy az elhangzás helye nem befolyásolja. Dön- a tanúvallomás (ti. mint jogsértő bizonyítási eszköz), tésük értelmében a kommunikáció résztvevőjének ön- amellyel egy telefonbeszélgetés tartalmát – a beszélő meghatározásához (önrendelkezéséhez) tartozó joga tudta, illetve hozzájárulása nélkül hallgató – harmadik annak eldöntése, hogy a beszélgetés új irányt vehessen személy tanúvallomásával kívánják bizonyítani? anélkül, hogy a saját függetlenségét a kommunikációban Az egyik vizsgált ügyben a használt autó vevője a pe- elveszítené. Továbbá, ez a jog arra is fel kell hogy jogosít- res felek között létrejött szerződés felbontásának té- sa a kommunikáció résztvevőjét, hogy magát a beszélge- nyét egy telefonbeszélgetésre alapította, amelyet az el- tés lehetséges következményeihez igazítsa. adóval folytatott, és amely telefonbeszélgetést a vevőn Ezek alapján tehát, amennyiben a kommunikáció vagy kívül az édesanyja is hallott, akinek tanúvallomása kapcsolattartás résztvevője tudatában volna annak, alapján a másodfokú bíróság helyt adott e keresetének hogy valaki hallgatja, és különösen, hogy egy ehhez kap- és az eladót marasztalta. Az alapul fekvő másik ügyben csolódó jogvitában e személy tanúvallomását adott egy bérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó jogok esetben ellene bizonyítékként fogják felhasználni, azt is és kötelezettségek tartalmát a felek egymással jórészt el tudná dönteni, hogy bármely jogi relevanciával bíró telefonon beszélték meg, a perben vitássá váltak ezen megnyilvánulását abbahagyja, illetve egyes kifejezéseit jogok és kötelezettségek, amelyeket a felperes a tele- óvatosabban használja, sőt saját bizonyítási eszköz be- fonbeszélgetést kihangosítás útján vele együtt halló le- szerzéséről is gondoskodhatna. Amennyiben nem a be- ánya tanúvallomásával bizonyított és a jogerős ítélet a szélő autonóm, önrendelkezésén alapuló döntésétől másik felet e tanúvallomás alapján marasztalta. függne az, hogy a kommunikáció tartalmát közvetlenül A BVerfG álláspontja szerint a tanúvallomások bírói ki észlelheti, akkor az olyan lehetőségektől esne el, mint értékelése a GG. 2. cikk (1) bekezdésébe, az emberi mél- a mindenkori kommunikációs partnerhez való alkal- tósághoz való jogot védelmező rendelkezésekbe ütkö- zött, és ezért alkotmányellenes. A jogosulatlanul készí- tett hangfelvételek kapcsán a polgári perben keletke- 16 Vö. BVerfGE 34, 238; BVerfGE 54, 148; BVerfGE 106, 28. 17 Zakariás (2013) i. m. 74. 18 Vö.: BVerfGE 54, 148 {155}. 19 BVerfGE 106, 28. 15 BVerfGE 106, 28. 20 BVerfGE 106, 28. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 EJSz2017_2 belív.indd 6 2017.07.25. 14:45:29
mazkodás és a saját kommunikációs érdekeknek megfe- megírására, küldésére és fogadására, akkor pusztán lelően az adott helyzethez illeszkedő viselkedés. ebből a tényhelyzetből kifolyólag az következik, hogy Vizsgálatában a BVerfG végül arra a következtetésre az általa megírt, elmentett, elküldött levelek tartalmát jutott, hogy az előzőekben említett tényállások alapján a másik felhasználó megismerheti. Ebben a helyzetben indult perekben a telefonbeszélgetéseket kihangosítón is mindig jogos és észszerű az elvárás a magánszféra keresztül hallgató tanúk vallomásainak bizonyítékként sérthetetlensége és az adott egyén információs önren- történő figyelembevétele a kimondott szóhoz fűződő delkezése (a magánszféra szabadsága) tiszteletére, jogot sértik és ezért alkotmányellenességüket kell nem is beszélve a később részletezett „bizalmassághoz megállapítani. Kimondta, hogy mindkét panaszos gya- fűződő” alapjogról. korolta a beszélgetései címzettjének megállapítására A BVerfG szerint önmagában a működőképes igaz- vonatkozó önmeghatározási jogát, kommunikációjuk ságszolgáltatáshoz fűződő közérdek nem alapozza meg nem meghatározatlan személyi kör felé irányult, ám az általános személyiségi jog sérelmével megszerzett beszélgetőpartnereik az általuk így gyakorolt önmeg- jogsértő bizonyítási eszközök felhasználhatóságát a bí- határozási jogot figyelmen kívül hagyták akkor, ami- rósági eljárásokban. Álláspontjuk szerint csak olyan kor harmadik személyek részére a másik fél által fel esetekben képzelhető el az általános személyiségi jog nem ismerten a kommunikációt hallhatóvá tette. megsértésével szerzett bizonyíték büntető- vagy pol- Fontos hozzátennünk, hogy a BVerfG álláspontja sze- gári eljárásban való alkotmánnyal összeegyeztethető rint a kommunikáció e körben való alkotmányos védel- felhasználhatósága, amikor „olyan további szempontok mének nem feltétele a kommunikáció bizalmas jellege, jelennek meg, amelyekből adódóan a bizonyítékként való az alkotmányos védelem a tartalomtól függetlenül felhasználás lehetősége a személyiség korlátozása ellené- 22 fennáll. Az alkotmányos védelem azonban megszűnik, re alkotmányos védelmet élvez.” Az idézett szövegből hangsúlyozta a BVerfG, amennyiben a kommunikációt jól látszik az, hogy ebben a német álláspontban a jogel- folytató a beszélgetés más általi hallgatásához hozzájá- lenes felhasználás lehetőségét kell nevesített alkotmá- rul, lényegében ez a hozzájárulás jelenti az általános nyos védelemben részesíteni ahhoz, hogy az kimenthe- személyiségi jogból fakadó önmeghatározási jog gya- tő legyen. korlását, ezért a hozzájárulás megtörténtének ténye az Argumentum a contrario, a működőképes igazság- adott ügyben döntő fontosságú. szolgáltatásba vetett közbizalom erősítésének céljával, A Mithörvorrichtung ügyben a BVerfG nem tartotta az alkotmányi szintre telepített kizárási szabályok öt- elégségesnek az eljárt bíróságoknak azon mérlegelése- lete nem „ördögtől való”. A jogsértő bizonyítási eszköz it, hogy a telefonbeszélgetésben részt vevő peres fél felhasználásával szembeni alkotmányi szintű védelem- anyjának a beszélgetésnél való jelenlétével a másik fél- ben azonban inkább általános magánszféravédelmi nek számolnia kellett volna, mivel ő fogadta a telefonhí- szempontokat kell érvényesíteni, amely alapértelme- vást. Úgy értékelték, hogy nem kizárt a hozzájárulás rá- zésben a kizárás irányába hat, teret hagyva azonban az utaló magatartással történő megadása sem, de a ráuta- alkotmányos eljárásjogokban specifikált privilegizált ló magatartás csak erre vonatkozóan megállapított olyan esetek bírói mérlegelésének. Ebben az esetben a szek- tényállás alapján állhat meg, amely kellően értékeli az torális privilegizált eseteknek az Alaptörvény szintjén alapjogi védelem fennállását és nem a bíróságok puszta rögzített alapjogi mércét konkrétan vissza kellene tük- általános következtetései alapján állapítható meg. rözniük. A BVerfG értékelése szerint a kihangosító berendezé- A bizonyításfelvétel körében olyan tények értékelé- sek általános elterjedtsége sem szolgáltathat alapot a sére kerülhet sor, írják, „amelyek alapjogi jellegű védel- kommunikációt folytató fél hozzájárulásának hiányát met élveznek a harmadik személyek általi tudomásszer- pótló általános következtetés levonására, ti. ráutaló zéssel szemben, ezért a bíróságnak, ha a bizonyítás lefoly- magatartásból vélelmezett hozzájárulás megállapítá- tatása és értékelése körében hangfelvételre kíván figye- sára. Mivel a kihangosítás nem egyedüli célja a harma- lemmel lenni, vizsgálnia kell azt, hogy a hangfelvétellel dik személyek részére való hallhatás biztosítása, így érintett személy személyiségi jogával a hangfelvétel bizo- 23 abból a tényből, hogy valakinek tudomása van a kihan- nyítékként való figyelembe vétele összeegyeztethető-e?” gosító berendezések általános elterjedtségéről, még A fentiekben elemzett „kimondott szóhoz fűződő jog- nem következik feltétlenül az, hogy az adott beszélge- nak” egy sajátos határvonala jelenik meg a BVerfG által tésnek más által hallgatásával számolni kellene, és ez a vizsgált másik, ún. Tonband-ügyben. A BVerfG egy bün- kommunikációs partner hozzájárulását szükségtelen- tetőügyben hozott, jogerős, nem érdemi olyan bírósági 21 né tenné. határozat alkotmányba ütközését állapította meg, Napjainkban mi a bizalmi kapcsolattartás leggyako- amely egy ingatlan adásvételéről szóló tárgyalást ti- ribb eszköze? A hagyományos elektronikus levelezés tokban rögzítő hangfelvételnek az alkotmányjogi pa- vagy az aszinkron elektronikus kommunikáció. Mind- naszt előterjesztő személy ellen csalás, adócsalás, illet- ezek számos formájának általános elterjedtsége kap- ve okirat-hamisítás miatt folyó büntetőeljárásban bizo- csán tehát senkinek sem kell arra számítania, hogy ha nyítékként való felhasználását engedélyezte. valakivel közösen használnak egy számítógépet, illetve A GG. 2. cikk (1) bekezdésének BVerfG szerinti értel- adott esetben egy adott programot a levelek, üzenetek mezése alapján a „saját szóhoz való jog” (Recht am eige- 22 BVerfGE 106, 28. 21 BVerfGE 85, 386. 23 BVerfGE 106, 28 {53}. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 EJSz2017_2 belív.indd 7 2017.07.25. 14:45:29
nen Wort) arra vonatkozik, hogy „papír nélkül” beszél- den szavát, egy talán végig sem gondolt vagy ellenőri- hessünk anélkül, hogy később minden egyes szavunk- zetlen kijelentést, egy beszélgetés keretében kialakult hoz kötve lennénk. A beszédben a beszélő személyisé- csupán ideiglenes álláspontot, vagy csak egy különleges gének sajátképpenisége jut kifejezésre, akinek joga van helyzetben megérthető megfogalmazást más alkalom- arra, hogy a beszédjét szabadon, külső hatásoktól men- mal és más összefüggésben lehetne abból a célból elő- tesen, a bizalmatlanság és a gyanú érzése nélkül foly- venni, hogy azok tartalma, kifejeződése vagy hangzása 24 tassa. a kijelentő ellen tanúskodjék. (Hasonló disztópiára épül Azon alkotmányos rendelkezés, amely szerint az egyébként a bevezetésben említett A Kör című könyv egyénnek az intim szféráját képező ezen magterületre technológiai magánszféra-megközelítése is.) 25 (Kernbereich) figyelemmel kell lenni, a GG. 2. cikk (1) A magánbeszélgetések azon gyanútól és félelemtől bekezdése szerinti a személyiség szabad kibontakozá- mentesen kell hogy folytathatók legyenek (aszinkron sának jogára (Recht auf freie Entfaltung der Persönlich- elektronikus kommunikáció útján is), hogy azoknak a keit) vezetődik vissza, mely rendelkezés tartalmának beszélő (vagy szerző, író) beleegyezése nélküli vagy ép- és érvényesülési területének meghatározásakor figye- pen a kifejezett akarata ellenére történt titkos rögzíté- lemmel kell lenni a GG. 2. cikk (1) bekezdésében foglalt se egy bírósági eljárásban értékelésre kerüljön az azzal emberi méltósághoz való alapjogra is. Ezen túlmenően bizonyító fél általi öncélú felhasználás miatt. Ezen az figyelemmel kell lenni arra is, hogy a GG. 19. cikk (2) be- elven, elektronikus levelek (sőt ezen levelek levelező- kezdése alapján a 2. cikk (1) bekezdése szerinti alapjog rendszeren keresztül hozzáférhető lementhető, rögzít- lényeges tartalmában érinthetetlen, csupán a közösség hető, kereshető vázlatai vagy piszkozatai) esetében az érdekének túlnyomó jelentősége esetén lehet az magán- ilyen felvetések már egyenesen a gondolatszabadságot élet kibontakoztatása abszolút módon védett magtar- veszélyeztetnék. tományába (ti. a magánszférába) beavatkozni, az ará- A Tonband-ügyben vitatott módon felhasznált beszél- nyossági elv e körben nem alkalmazható. getés egy házaspár és a panaszos között bizalmas volt, Mégsem áll azonban a magánélet teljes tartománya és a panaszos ellenezte a felvétel bizonyítékként való 26 abszolút alkotmányos védelem alatt. Mivel az ember felhasználását, amelyről a BVerfG megállapította, hogy társadalmi lény, olyan állami intézkedéseket kell eltűr- az a kimondott szóhoz fűződő alapjog sérelmével jár. nie, amelyek túlnyomóan a közösség érdekében az ará- A vitatott felvételen hallható megbeszélés hatszemközt nyossági követelmények szigorú betartása mellett tör- folyt le, melynek tárgya szerződéses tárgyalás volt. En- ténnek, ameddig ezek a magánélet alakításának érint- nek során az üzletfelek a nyilatkozataikban az ingat- hetetlen tartományát (ti. a magánszférát) hátrányosan lanvásárlással és a megállapodott vételár arányosságá- nem befolyásolják – fogalmazott a BVerfG. val kapcsolatos különböző nézeteiket fejtették ki. Kife- A személyiség szabad kibontakoztatásához fűződő jezetten személyes dolgok, amelyek az érinthetetlen in- jog tehát mindenki számára csak addig a mértékig biz- tim szféra körébe eshetnének, nem kerültek szóba. A tosított, amíg az mások jogait nem sérti és az alkotmá- panaszosnak mindazonáltal nem kellett számolni az- nyos rend vagy az erkölcsi törvények ellen nem irá- zal, hogy szavait magnóra vehetik, és a BVerfG ezért fo- 27 nyul. Alapvetően mindenki maga és egyedül állapítja gadta el a GG. 1. cikk (1) bekezdésben írt „kimondott meg azt, hogy ki veheti fel a hangját, illetve hogy felve- szóhoz fűződő jogára” való hivatkozását. A BVerfG ál- hető-e a hangja, és ha igen, akkor az kik jelenlétében láspontja szerint abban az esetben volna a hangfelvétel játszható le újra. bizonyítékként felhasználható, ha azt a közérdek kény- Álláspontunk szerint, tekintettel a BVerfG érveire is, szerítő követelménye megalapozta volna az ilyen fel- az ember szava és hangja a hangfelvételen az embertől használást, ez azonban nem történt meg. elválik és egy rendelkezésre álló formában önállósul. A A Tonband-ügyben fentebb megkezdett értékelést a személyiség érinthetetlensége nagyfokú sérelmet szen- bizalmi kapcsolattartás kapcsán, tekintettel az ott a vedne, amennyiben mások az érintett akarata hiányá- BVerfG által megfogalmazottakra is, most a harmadik, 28 ban vagy éppen annak ellenére a nem nyilvánosan el- ún. Online Durchsuchung-ügyben hozott döntést kell mondott szavakkal tetszés szerint rendelkezhetnének. megemlítenünk 2008-ból. Az ebben kidolgozott megol- Ugyanez a helyzet az aszinkron elektronikus kommu- dás – a technikai fejlődés ütemének mércéjével mérve nikáció egyes formáinak esetében is, amikor az e-mail – mára már nem „új”, jogilag azonban kifejezetten érde- – mint írásban, de „papír nélkül” közölt „saját szavak” kes távlatokat nyit, amelyek dacára kevéssé méltatott 29 összessége – elválik az embertől, és önálló formában az alkotmányjogászok között. felhasználhatóvá válik. Az észak-rajna-vesztfáliai vonatkozású ügyben – bün- Úgy véljük, hogy az emberi kommunikáció és kapcso- tetőeljárásban – zárt kommunikációs hálózatok (IT- lattartás bizalmasságát és elfogulatlanságát sértené, ha rendszerek) integritásához és bizalmasságához fűződő mindenkinek azzal a tudattal kellene élnie, hogy min- alapjogot deklarált a BVerfG, és ebből levezetve tiltotta meg a tartományi alkotmányvédelmi hatóság számára 24 BVerfGE 6,32 {41}. A BVerfG állandó joggyakorlata elismeri, hogy a GG az egyes embernek a magánélete alakítására egy érinthetetlen terü- letet biztosít, amelyet az állami közhatalom beavatkozásával elvon. 28 BVerfG, 1 BvR 370/07. 25 Vö pl. BVerfGE 34, 238 (245). 29 Ld. pl. Herbert Küpper: IT-alapjog és elektronikus magánszféra – az 26 BVerfGE 6, 389., BVerfGE 27, 344. alkotmánybíróság legitim jogfejlesztése vagy tilos jogalkotása? (I. rész). 27 Az erkölcsi törvényekre való hivatkozást (Sittengesetz) a GG 2. § (1) Közjogi Szemle, 2009/4, 1-6; Szabó Máté Dániel: Az információs hatalom bekezdése maga tartalmazza. alkotmányos korlátai. Miskolc, Miskolci Egyetem, 2012. 76–77. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2017_2 belív.indd 8 2017.07.25. 14:45:29
azt, hogy spyware (kémprogram, mint tipikus leplezett sági kibontása tulajdonképpen egybecseng a magyar eszköz) segítségével ezen hálózatokban az online kom- Alkotmánybíróság alaphatározatai által tett megállapí- 31 munikációt monitorozza és a program segítségével sze- tásokkal , melyek szerint a modern alkotmányos gya- mélyi számítógépek tartalmát is átvizsgálja. Ez azért ér- korlat az általános személyiségi jogot – mint anyajogot dekes, mert Európa első, nagyon újító szemléletű adat- – különféle aspektusain keresztül (pl. magánszférához védelmi törvénye is ebből a tartományból származik. való jog) nevezi meg, amely mindig hivatkozható, ha A Küpper által csak „IT-határozatnak” nevezett dön- nincs az adott szegmens védelmére nevesített alapjog. tés arra a fonálra illeszkedik, amelyet a BVerfG 1983- Természetesen az Alkotmánybíróság (Alaptörvény ha- ban az ún. népszámlálás (Volkszählung) döntésben az tálybalépése utáni), friss, VI. cikket értelmező gyakor- „információs önrendelkezéshez való jog” (Recht auf in- lata a korai állásfoglalások megerősítése mellett új 32 formationelle Selbstbestimmung) definiálásával kezdett utakat is nyit a magánszféravédelemben az alkotmány meg. Ez a jog azonban nem nyújt védelmet a teljes infor- által átfogóan védett magánszféra-területek megneve- matikai rendszer áttekintésére irányuló cselekvések- zésével – magán- és családi élet (intim szféra), otthon kel szemben, ezért a magánszféra védelmét ebben a vo- (térbeli magánszféra), kapcsolattartás és jó hírnév (tág natkozásban új, nevesített alapjogon keresztül látták értelemben vett magánszféra) –, valamint az emberi 30 megvalósíthatónak. méltósághoz és a magánszférához való jog „különösen Ugyan büntetőügyben született, de az „IT-határozat” szoros” kapcsolatának kimondásával. 33 az általános személyiségi jogból kiindulva vezette le az IT-rendszerek bizalmasságának és integritásának biz- tosításához fűződő alapjogot (Grundrecht auf Gewähr- 3. AZ ÚJ PP. 269. §-ÁNAK EGY LEHETSÉGES leistung der Vertraulichkeit und Integrität informations- ALKOTMÁNYJOGI MEGKÖZELÍTÉSE technischer Systeme). A védelmet a GG 1., 2. és 10. cikkei- – MAGÁNSZFÉRAVÉDELMI SZEMPONTOK 34 ből vezette le, és értelmezésével pl. az e-mail számára is biztosította a bizalmasság védelmét. Mégsem alkotott Az alábbiakban a 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) jog- ezzel a BVerfG „teljesen új” alapjogot, hiszen az ún. sértő bizonyítási eszközök felhasználhatóságával fog- „IT-alapjogot” a magánszféra esernyője alatt helyezte el. lalkozó 269. §-ának egy lehetséges alkotmányjogi meg- E két fenti okból kifolyólag a bizalmi kapcsolattartás közelítésével foglalkozunk. Elfogadása óta számos kri- polgári perbeli védelme szempontjából elengedhetet- tika érte az új Pp. normaszövegét, de ezek politikai és len a döntés rövid analogikus érintése a jogsértő bizo- egyéb indíttatásaitól most eltekintve, azzal kapcsolat- nyítási eszközök korlátozhatóságára vonatkozó német ban elvégzett alapjogvédelmi szempontú vizsgálatunk gyakorlat kapcsán. eredményeiről szeretnénk számot adni. Az IT-határozat ezt a fent nevezett alapjogot, szűken A törvény alapját képező, Kormány által közzétett 35 értelmezve, az állam részéről fennálló pozitív kötele- koncepció szerint az okirati bizonyíték szolgáltatása zettségként állapította meg a bizalmasság és integritás kapcsán a „jogellenesség kapcsolódhat egyfelől az okirat biztosítására az olyan titkos adatgyűjtési tevékenysé- keletkezéséhez, előállításához (pl. tilos lehallgatás jegy- gek megtiltásával, amelyeket zárt (nem nyilvános) zőkönyve) másfelől az amúgy jogszerűen létrejött okirat kommunikációs rendszerek monitoringja keretében megszerzéséhez (pl. okirat eltulajdonítása, titokvédelmi végeztek. Tág értelmezésben azonban a döntésnek a szabályok megszegése). A polgári per szempontjából e polgári eljárási magánszféravédelem lehetséges továb- jogellenes cselekményeknek akkor lesz jelentősége, ha az bi útjai szempontjából is kiemelkedő jelentősége van. inkriminált okirattal a bizonyító fél bizonyítást folytat. A Ezen alapjog, mint az IT-rendszerek bizalmasságát és jogellenesen keletkezett, beszerzett okiratok felhasználá- integritását megalapozó jogátvétel egyik lehetséges sa nem megengedhető a polgári perben (azok bizonyíték- útja hazánk, de más európai ország alapjogvédelmi ke- ként nem értékelhetőek) hozzátéve, hogy a jogellenesség- retrendszerét (pl. az erre tekintettel megalkotott kizá- re az ellenfélnek kell hivatkoznia és neki kell a jogellenes- 36 rási szabályok tekintetében) és jogalkalmazási vagy al- séget megalapozó körülményeket is bizonyítani.” kotmányértelmezési gyakorlatát is finomíthatja az in- Azzal, hogy a bizonyító fél jogsértő bizonyítási esz- formációs jogokkal és az elektronikus magánszférával közzel folytat bizonyítást, az eljárásban szemben álló összefüggésben. E német „bizalmassághoz való jog” magánfelek perbeli „érdekállásai” között a polgári per egyszerre képes részvételi és védelmi jogként is védel- kontradiktórius természeténél fogva alapjogi ütközé- mezni a magánszférát az információs társadalomban, és sek (ún. konkuráló alapjogi pozíciók) keletkeznek. Vizs- reflektál a common law jogi gondolkodásban megjelent gálatunk ezen perbeli helyzetek tekintetében arra irá- bizalmasság joga által felvetett alapjogilag releváns kér- désekre is, amellyel azonban nem összemosandó. 31 Ld. 8/1990 (IV. 23.) AB határozat és az alább idézett határozatok a Álláspontunk szerint, továbbá, e „bizalmassághoz 2012 utáni gyakorlatból. való jog” fontos sarokköve lehet a magánszférához való 32 Vö. pl. 3038/2014 (III. 13.) AB határozat, Indokolás [25] jog általunk támogatott egyedi élethelyzetekre specia- 33 Vö. pl. 17/2014. (V. 30.) AB határozat, Indokolás [29] 34 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- lizált továbbfejlesztésének Magyarországon is. Állítjuk tuma egységesen: 2017. május 30. ezt azért, mert az abban megjelenő jog alkotmánybíró- 35 Az új polgári perrendtartás koncepciója, 2016 (online) http://www. kormany.hu/download/f/ca/30000/20150128%20Az%20%C3%- BAj%20polg%C3%A1ri%20perrendtart%C3%A1s%20koncep- ci%C3%B3ja.pdf 30 Vö. Zakariás (2013) i. m. 86. 36 Az új polgári perrendtartás koncepciója, 2016, 93. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2017_2 belív.indd 9 2017.07.25. 14:45:29
nyul, hogy milyen alkotmányjogi mércék és alapjogi Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint pedig azon standardok alkalmazásával oldhatóak fel a jogsértő – „esetekben, amelyekben az alapjog két jogosultja áll egy- különösen pedig a magánszférasértő – bizonyítási esz- mással szemben, a kettőjük közötti konfliktusban az ál- 41 közök eljárási felhasználhatóságával kapcsolatos prob- lam közvetítő szerepet tölt be” , és ezen konkuráló alap- lémák ezen konkuráló alapjogi pozíciók között. jogi pozíciók esetében „a megfelelő alapjogi mércék al- 42 Szándékosan nem foglalkozunk az új Pp. által nevesí- kalmazásával a konfliktust fel kell oldani” . A valódi tett ún. „kirívóan információaszimmetrikus helyzetek- közvetítő szerepet persze nem feltétlenül csak a jogal- kel”, amelyekre a törvény a bizonyítási szükséghelyzet kotó és az alkotmányozó képes betölteni, hanem az „ál- [265. § (2) bek.] igen szigorú szabályait alkotta meg. lam közvetítő szerepéből” jelentős feladat hárul a bíró- Ilyen esetekben – véleményünk szerint – az alapjogi po- ságokra is, amelyeknek így védelmet kell nyújtaniuk a zíciók nem konkurálnak, hiszen az egyik fél bizonyítási polgári eljárásokban a magánszférasértő bizonyítási helyzete teljes mértékben dominál a másik felett, amely eszközök alkalmazásával szemben, azok nyilvánvalóan esetekben a bíróságnak egyértelmű kötelezettsége a jogsértő jellegétől eltekintve, illetve azon túl is. szükséghelyzet szabályainak helyénvaló alkalmazása a Amennyiben tehát a jogalkotó-alkotmányozó tényle- szükséghelyzetben lévő fél védelmében. (A kirívóan in- ges alapjogi mércét határozna meg az Alaptörvény formációasszimetrikus helyzet keletkezése azokban az szintjén, úgy a bíróságnak azt alkalmazva kellene eljár- esetekben, amikor az egyik fél jogellenes közrehatása nia. Ilyen mércék egyelőre az Alaptörvény XXVIII. cik- miatt áll elő, a másik fél ebben a helyzetben csak jogsér- kéből, illetve ennek a VI. cikkel történt együttolvasásá- tő bizonyítási eszközzel képes bizonyítani, amely azon- ból sem vezethetőek le, valamint a fentebb bemutatot- ban nemcsak a szükséghelyzet szabályai, hanem a je- tak szerint a Pp. rendelkezései közt is nehezen értel- lenlegi bírói gyakorlat alapján is megengedhető, bírói mezhetőek. (Így azonban feltehető pro futuro, hogy a mérlegelés alapján, a bizonyítóval szemben elkövetett jogalkotó mulasztásban van, és ezen mércék pótlása, jogsértés bekövetkezésének vagy a jogsértés közvetlen illetve a törvény szövegének későbbi „finomhangolása” veszélyének a bizonyítására.) válhat szükségessé.) Azt, hogy milyen konkuráló alapjogi pozíciók jöhet- Ezen állításunkat az Alkotmánybíróság gyakorlata nek létre egy tisztességes polgári eljárás összefüggései alapján támasztjuk alá, amelyből az következik, hogy 37 között, előző írásunkban már röviden érzékeltettük „az alapjogilag konkuráló esetekben a jogalkotó felelős- az angol családi jogi perekben alkalmazott ún. „Hilde- sége, hogy megfelelő támpontokat adjon a jogalkalma- 38 brand-szabályok” bemutatásával , amelyek fenntart- zóknak ahhoz, hogy az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésé- hatóságát azonban csak 2010-ig tartotta megalapo- ből következő védelmi kötelezettségének [sic!] hatéko- zottnak az angol igazságszolgáltatás, és annak végül nyan eleget tudjanak tenni. A védelem meghatározása te- magánszféravédelmi alapon vetett véget a felek egy- hát a törvényhozó, annak konkretizálása a jogalkalma- más felé fennálló „bizalmi kötelezettségének” és a „bi- zók feladata. A védelmi kötelezettség teljesítése során zalomszegéstől való tartózkodás kötelezettségének” mind a törvényhozónak, mind pedig a jogalkalmazóknak deklarálásával. 39 figyelembe kell vennie azt, hogy egyik alapjog lényeges Az alábbiakban alkotmányjogi szempontból azt vizs- tartalma sem korlátozható, másrészt pedig arra kell tö- gáljuk tehát, hogy a polgári perbeli bizonyításban ki- rekedniük, hogy a konkuráló alapjogi pozíciók az ará- alakuló konkuráló alapjogi pozíciók közül a magánszfé- nyosság elvének megfelelően kíméletes kiegyenlítésre, ravédő „érdekállást” milyen eszközökkel lehet szüksé- méltányos egyensúlyba kerüljenek (fair balance, schonen- ges védelmezni a jogsértő bizonyítási eszközzel bizo- der Ausgleich). Ezek tekintetében az Alkotmánybíróság 43 nyító „érdekállással” szemben. Az új. Pp. 265. § (1) be- továbbra is kontrollt gyakorol.” kezdése értelmében bizonyítási érdeknek minősül, ha A bizonyítási érdekre és az ahhoz kapcsolódó külön- „a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyí- böző „érdekállásokra” vonatkozó alkotmányjogi meg- tania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság va- állapításaink után röviden foglalkoznunk szükséges az lósnak fogadja el.” Ezen bizonyítási érdek a jogsértő bi- ezekkel szemben adott esetben érvényesülő bizonyítá- zonyítási eszközzel bizonyító féllel szemben is fennáll, si tilalmakkal is. Ezen tiltó klauzulák kérdése mára a magánszféravédelmi alapon. Ebben a helyzetben jön- kontinentális jogtudomány egyik alapfogalmává vált, nek létre a bizonyítási érdekhez kapcsolódó konkuráló bár elsőként inkább a büntető eljárásjogban jelent meg alapjogi pozíciók. „A [...] probléma, mint egyik oldalról az nemcsak Európában, hanem az elv szülőhazájában, az általános jogrend és ennek részeként a személyiségi jogok Amerikai Egyesült Államokban is. Beweisverbote néven védelmezésének, másik oldalról a polgári peres eljárás- először Ernst Beling honosította meg 1902-ben ezt a ki- ban részt vevő felek joghoz jutásának, és ennek részeként fejezést Európában, amely az angolszász jogrendszer- a bizonyításhoz való jogának konfliktusa a polgári eljá- ből ismert kizárási szabályok (exclusionary rules) ro kon rás tekintetében is fennáll” – összegzi másképpen Papp értelmű megfelelője, ahhoz nagyban hasonló céllal és 40 Zsuzsanna, még 2011-ben. tartalommal. A bizonyítási tilalmak fogalmi körébe már számos jogi elvet és jogszabályt belevontak a korábbiakban; e 37 Sulyok (2017) i. m. 38 A gyakorlat az 1992-es Hildebrand v Hildebrand ([1992] 1 FLR 244) ügyről kapta elnevezését. 41 Ld. 13/2016 (VII. 18.) AB határozat. Indokolás [50]–[51]. 39 Tchenguiz v Imerman; Imerman v Imerman [2010] EWCA Civ 908. 42 Ld. 13/2016 (VII. 18.) AB határozat. Indokolás [50]–[51]. 40 Papp (2011) i. m. 17. 43 13/2016 (VII. 18.) AB határozat. Indokolás [55]. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2017_2 belív.indd 10 2017.07.25. 14:45:30
tilalmak köre a jogátvétel és a komparatív vizsgálatok gári ügyeket (összesen 222 db) az Alaptörvény VI. cikke különböző fajtáinak köszönhetően szélesedik Európa- vonatkozásában sajnálatosan csak információszabad- szerte. „A jogellenesen szerzett bizonyítási eszközök sági szempontból elemzi, így abból a mi vizsgálatunk 44 felhasználhatóságát mind a büntetőeljárás, mind a pol- szempontjából érdemi következtetések nem vonhatóak 45 gári eljárás elméletében intenzíven vitatják” , amelynek le, illetve csak sejthető, hogy büntetőügyekben az Alap- oka nem más, mint hogy bizonyos alapjogok sérelmével törvény VI. cikke alapján elvégzendő magánszférával – és különösen ilyen a magánszférához való jog – szer- kapcsolatos mérlegelést sokkal „tudatosabban” végzik a zett bizonyítási eszköz felhasználhatósága vagy éppen bíróságok az egyének állammal szembeni védelmében, tiltása vonatkozásában is vannak pró és kontra érvek, mint polgári ügyekben magánfelek egymással szembeni és ezek az új Pp. normaszövege kapcsán is ütköztethe- védelmében. (Ennek a trendnek a problémás természe- tőek egymással. tével a tanulmány bevezetésében foglalkoztunk, külö- Amint az az új Pp. szövegéből kiolvasható – a szemé- nös tekintettel a magánfelek által alkalmazhatóvá váló lyiségsértésre (tehát magánszférasértésre is) alkalmas „leplezett eszközök” egyre szélesebb körű elterjedése bizonyítékot ab ovo jogsértő bizonyítási eszköznek te- vonatkozásában.) Így van ez, annak ellenére, hogy már kinti. Ez egy nagyon is helyes kiindulópont. Azzal azon- az új Pp. már idézett javaslati indokolása szerint is egy- ban, hogy a normaszöveg az élet, testi épség sérelmével re többször merül fel a gyakorlatban annak kérdése, szerzett (és így eleve kizártnak tekintett bizonyítási hogy jogsértő bizonyítási eszköz felhasználható-e. eszközön kívül) minden „egyéb jogsértő módon” – ti. Visszatérve tehát az új Pp. szabályozásának vizsgála- akár a magánszférajogok vagy a személyes adatok vé- tára, a természetüknél fogva személyiségsértésre is al- delméhez való jog tényleges megsértése útján – szer- kalmas bizonyítási eszközök (általában titkos – vagyis zett bizonyítási eszközt fel nem használhatónak tekint „leplezett eszközzel” szerzett – kép- és hangfelvétel) a polgári per szempontjából, olyan döntési helyzetet te- vonatkozásában. Az indokolás és a törvény sem tesz remt a bíróság számára, amelyben eleve alapjogvédel- külön említést az aszinkron elektronikus kommuniká- mi szempontú mérlegelést kell lefolytatnia. Ez jó eset- ció (pl. elektronikus levelezés, egyéb kapcsolattartás) ben azzal is jár, hogy a bíróság közvetlenül alkalmaz- során – személyes adatok és magántitkok bizalmi köz- za az Alaptörvény magánszféravédő rendelkezéseit lésével – keletkezett bizalmi kommunikáció jogellenes, (VI. cikk), valamint az alapjogsérelem megítélése kap- magánszférasértő megszerzéséről és felhasználásáról, csán az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt amely azonban szintén nagyon gyakori olyan jogsértő szükségességi-arányossági mérlegelést is elvégzi, a bí- bizonyítási eszköz, amely tkp. magánfél által alkalma- róságok számára az Alaptörvénynek az abban foglal- zott „leplezett eszközzel” áll elő. takkal összhangban álló jogértelmezési kötelezettsé- Ez a hiányosság azért jelentős, mert az ilyen típusú get előíró 28. cikke alapján. jogsértő bizonyítási eszközök köre ugyan személyiség- A Kúria „Az Alaptörvény követelményeinek érvénye- sértésre is alkalmas természetesen, de ha azokat egy sülése a bírósági ítélkezésben” Joggyakorlat-elemző ellenérdekű fél alapjogsérelem útján megszerzi és azo- Csoportja által hasonló címen elkészített összefoglaló kat jogsértő bizonyítási eszközként felhasználja (a bí- 46 véleménye foglalkozik legfrissebben azzal, hogy a jog- róság rendelkezésére bocsátva azokat), akkor ezzel alkalmazásban hogyan kell tükrözni az Alaptörvény kö- természetesen megsérti a másik fél magánszférához vetelményeit. A 264 büntetőeljárásban született hatá- való jogát. Ezen „egyszerű” bizonyítási helyzetben ala- rozat vizsgálata az Alaptörvény XVIII. cikkén kívül az kulnak ki az ún. konkuráló alapjogi pozíciók a polgári összes határozatban hivatkozott alapjogra, illetve a re- perfelvétel kontextusában, amelyeket alkotmányjogi, leváns AB-gyakorlatra is kiterjedt, és végül 204 ügyben alapjogvédelmi szempontból is vizsgálnunk szükséges. végeztek érdemi vizsgálatot, amelyek közül azonban Az ilyen jogsértő bizonyítási eszközökkel szemben mindössze két határozat érintette az Alaptörvény lehet szükséges az új Pp. 269. §-ában megfogalmazott VI. cikkét. E döntések házkutatások kapcsán születtek, eljárásjogi védelmen túl egy alaptörvényi szintű – figyelemmel a Be. 149. § (2) bekezdésében foglalt felté- vagyis a XXVIII. cikkben foglalt – nevesített, konkrét telekre is, és belőlük az általunk is vizsgált bizonyíték- alapjogi mércén nyugvó védelem. Erre tekintettel pe- kizárási vonatkozásban az olvasható ki, hogy „a házku- dig az eljárásjogi norma „finomhangolása” is elképzel- tatás bár tartalmilag indokolt lett volna, de mégis tör- hető a jövőben, az alkotmányi szintű alapjogi mérce vénysértő volt, ugyanis törvénysértő volt az elrendelése, visszatükrözése céljából. Ennek indoka, hogy az egyéni ezáltal sérültek a VI. cikk (1) bekezdésében oltalmazott magánszféra alapjogi védelmét a polgári perben nem alapjogok. Ennek megfelelően azt is [kimondták], hogy a elégséges olyan, pusztán a szektorális törvény szintjén házkutatás során feltárt bizonyítási eszközök és az azok- megfogalmazott bizonyítékkizárási szabályokkal és el- ból származó tények a büntető eljárás menetében nem járásjogi standardokkal védelmezni, amelyek bírói 47 használhatóak fel, bizonyítékként nem értékelhetőek.” mérlegelés alapján csak „nyilvánvalóan jogsértő jel- Ezzel szemben az összefoglaló vélemény a vizsgált pol- legű”, illetve „egyéb jogsértő módon” szerzett bizonyí- tékok kizárását teszik lehetővé. Ezen megfogalmazás vonatkozásában is felvethető a mulasztással előidézett alaptörvényellenesség kérdé- 44 Vö. pl. Papp (2011) i. m. 15–16., bővebben Sulyok (2017) i. m. 45 Papp (2011) i. m. 11. se, hiszen álláspontunk fényében elképzelhetőnek tart- 46 2016.El.II.JGY.K.1 számon (online) http://kuria.birosag.hu/sites/ juk, hogy a jogalkotó túl tágan (ti. nem kellően ponto- default/files/joggyak/alaptorveny_osszefoglalo_velemeny.pdf san) fogalmazta meg a jogsértő bizonyítási eszközökre 47 2016.El.II.JGY.K.1, 78. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2017_2 belív.indd 11 2017.07.25. 14:45:30
vonatkozó kizárási szabályokat, amelyeknek lényeges történtének tényét vagy a jogsértés közvetlen veszélyé- tartalma az általunk elemzett magánszféravédelmi nek fennállását. szempontokra tekintettel így egyértelműen nem álla- Az első vonatkozásban – vö. IT-rendszeren elkövetett pítható meg. magánszférasértéssel okozott jelentős érdeksérelem – Mivel a magánszférajogok polgári eljárásjogi védel- gondoljunk csak olyan jogsértő cselekmény útján előál- me vonatkozásában a jogsértő bizonyítási eszközök fel- lott bizonyítási eszközökre, amelyek esetében a ma- használhatósága kapcsán alapjogkorlátozási helyzet- gánszférasértő cselekménnyel szemben a jog megfelelő ről van szó, így feltétlenül vizsgálatunk látókörébe ke- védelmet nem képes biztosítani. Kézenfekvő példa erre rül az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése is. Eszerint: „Az a házassági életközösségben élő peres felek esete, akik alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabá- közös háztartásban, közös használatú számítógépen, lyokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető közösen használt levelezőprogrammal, és annak jelsza- jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték vé- vas védelme nélkül mind a ketten leveleznek közös delme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az gyermekeikről, megosztva levelezőpartnereikkel (is- elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges merőseikkel, barátaikkal, rokonaikkal) a gyerekek és tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” házastársuk vonatkozásában megfogalmazódott aggo- Az itt elemzett konkuráló alapjogi pozíciók vonatko- dalmaikat. zásában tehát két kérdésben szükséges állást foglalni a Ha az egyik házastárs ebben az esetben a másik ilyen magánszférához való jog korlátozásával összefüggés- tartalmú elektronikus leveleit magánszférasértés út- ben, tekintettel eddig kifejtett álláspontunkra is: ján megszerzi, akkor a jog jelenleg viselt szemüvegén (i) Egyrészt, a magánszférához való jog korlátozható-e a keresztül a magánszférasértés ténye vagy annak bizo- bizonyításhoz való jog, mint a tisztességes eljáráshoz való nyítása nem mindig bizonyul nyilvánvalónak, s a tech- jogból levezethető szubjektív jog védelme érdekében? nikai megoldások egyre kevésbé teszik lehetővé annak (ii) Másrészt pedig korlátozható-e a magánszférához tényként való megállapíthatóságát, cserébe növelik vi- való jog az igazságszolgáltatás rendes működésébe vetett szont a jogsértés könnyedségének és az elszenvedett közbizalom mint alkotmányos érték védelme érdekében? sérelem súlyának mértékét. A második esetben – vö. jogsértés bizonyítása kap- csán – pedig elegendő csak arra gondolni, hogy ha nem 4. A MAGÁNSZFÉRASÉRTÉS NYILVÁNVALÓSÁGA a bírói gyakorlat által megengedett módon, hanem kvá- ÉS A TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS: MÉRLEGELÉS zi „készletező” céllal figyeli meg mondjuk az egyik há- ÉS ALAPJOGI MÉRCÉK? zastárs a másik bizalmi kapcsolattartását (sms-eit, e-mailjeit) – mondván, ha szükség lesz azokra, akkor Az új Pp. 269. § (2) bekezdése csak „nyilvánvalóan egy esetleges jogsértés bekövetkezte esetére azokat jogsértő” bizonyítási eszköz esetén írja elő a (1) bekez- majd későbbi időpontban felhasználja. dés alapján jogsértő módon megszerzett vagy egyéb Természetesen, ha a jogsértő bizonyítási eszköz nyil- jogsértő módon keletkezett bizonyítási eszköz, vagy a vánvalóan jogsértő jellege nem állapítható meg, akkor személyiségi jogot sértő bizonyítási eszköz kizárását a normaszöveg – logikusan – a jogsértő jelleg bejelenté- az eljárásból. Bár a személyiségijog-sértés külön neve- sét a bíróság az ellenérdekű fél haladéktalan kötele- sítése különösen üdvözlendő, ezen esetekben a jogsér- zettségévé teszi. Természetesen, ha a jogában sértett tő jellegnek „tényként egyértelműen” megállapítható- fél ezen bejelentési kötelezettségével él, akkor a perben nak kell lennie, amely esetben a bíróság mérlegel a ki- azonnal kialakulnak az ún. konkuráló alapjogi pozíciók zárást, felhasználást illetően. a felek között. A szabály alapján az viszont nem egyér- Magánszférasértő bizonyítási eszközök esetében telmű, hogy ezen „bejelentési kötelezettség” elmulasz- azonban álláspontunk szerint ennél többre van szük- tása automatikusan „kiteszi-e” a mulasztó felet annak a ség, mert a fenti szabályozás alapján könnyen előállhat veszélynek, hogy a bíróság esetleg ne vegye figyelembe olyan eset, amelyből világossá válik, hogy a törvény a magánszféra védelmére vonatkozó kötelezettséget (s alapjogvédelmi szempontból nem kellően differenciált, így a jogsértést be nem jelentő fél alapjogát védelmez- nem kellően pontos és körülhatárolt szabályait adja ze), hiszen a törvényben nincs olyan garancia, amely meg végső soron magánszférához való jog korlátozásá- erre utalna, illetve természetesen a bizonyításhoz al- nak. A magánszférasértés „nyilvánvalóságának” ugyan- kalmazott bizonyítási eszközt akár olyan technikai is lehetnek nagyon eltérő perbeli manifesztációi, külö- megoldással (tkp. „leplezett eszközzel”) is szerezhet- nös tekintettel az információs technológiák (IT) által a ték, amelyről az ellenérdekű félnek csak a perfelvétel bizonyítani szándékozó magánfelek kezébe adott „lep- során keletkezik tudomása, annak nyilvánvalóan jog- lezett eszközök” alkalmazására. sértő jellegétől függetlenül. Ráadásul ezen helyzeteknek természetesen eltérő le- A 269. § (4) bekezdése szerint a bíróság a jogsértő bi- het a bírói mérlegelése is, adott esetben nem megfelelő- zonyítási eszközt – e fentiektől eltekintve – kivételesen en számításba véve (a) a ténylegesen elszenvedett ma- mérlegelheti (kivéve az élet és testi épség ellen irányu- gánszférasérelem súlyát és az alapjogában sértett fél ló fenyegetéssel vagy e jogok megsértésével történő vonatkozásában fennálló további káros hatásait, pl. az szerzés vagy előállás esetét). Egyfajta lehetséges értel- azzal okozott jelentős érdeksérelmet, vagy (b) a bizo- mezés szerint ezzel – a 269. § többi rendelkezésének nyító fél által bizonyítani szándékozott jogsértés meg- fényében – azt is sugallja a törvény, hogy a bíróságnak az egyébként szükségességi-arányossági mérlegelést / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2017_2 belív.indd 12 2017.07.25. 14:45:30
szüksé gessé tévő alapjogsértő helyzet felismerésére és ba, és a bíróság a tisztességes eljáráshoz való jog mér- orvoslására a bíróságok rendes működése során a pe- céit figyelembe véve olyan saját, kivételes mérlegelés- res felek erre történő felhívásától eltekintve semmi- sel [269. § (4) bek.] oldhatja fel ezt a helyzetet, amely lyen önálló kötelezettsége nincs, amennyiben a jogsér- kiterjed tő jelleget az alapjogsérelmet elszenvedett fél nem je- – a jogsérelem sajátosságára és mértékére, lenti be haladéktalanul. Mindez logikusan viszont azt – a jogsérelemmel érintett jogi érdekre, sugallja, hogy a bíróságoknak saját hatáskörben nem – a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyako- szükséges figyelembe venniük, ha adott esetben a jog- rolt hatására, sértő bizonyítással érintett peres felek ellen pl. az al- – a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyára és kalmazott technikai megoldásoknak köszönhetően – az eset összes körülményeire. rejtve maradt magánszférasérelem útján előálló jog- Ezen a ponton visszautalva a mulasztással előidézett sértő bizonyítási eszközzel kívánnak élni, akár olyan alaptörvényellenességgel kapcsolatos álláspontunkra esetben is, ha nem áll fenn olyan jogsértés vagy annak megjegyezzük, hogy ezek a törvényi standardok nem a közvetlen veszélye, amelyet azzal a jogsértő bizonyítási konkuráló alapjogi pozíciók közötti egyensúly megte- eszközzel bizonyítani kívánnak. remtésére az Alkotmánybíróság által a legfrissebb gya- 48 A jelen szabályozás hangvételéből úgy tűnik, hogy korlat alapján megkívánt alapjogi mércék, azokban a ezt a tényt – mármint egy bizonyítási eszköz jogsértő szükségesség-arányossági mérlegelés szempontrend- jellegére való hivatkozást – mint különös méltánylást szere nem képeződik le megfelelően sem általánosság- érdemlő magánérdeket és nem mint a jogsértő bizonyí- ban, sem pedig magánszférasértések vonatkozásában. tással szemben fennálló (magánszféravédő) bizonyítá- Amennyiben a vizsgált normaszöveg fényében az el- si érdeket kezeli az új Pp. szabálya. Értelmezésünkben, járó bíróság ezen fenti szempontok alapján úgy dönt, ez – hosszú távon – minden bizonnyal csak gyengíteni akkor kivételesen figyelembe veheti a bizonyítékot [vö. képes az igazságszolgáltatás és a bíróságok rendes mű- Pp. 269. § (5) bek.], azonban az így alapjogsérelmet ködésébe vetett közbizalom mint alkotmányos érték okozó (ti. a bizonyítással okozott magánszférasérelmet védelmét, tehát az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésé- nem orvosló) egyedi döntés esetén még mindig nyitva ben meghatározott célok tekintetében – ld. alapjog kor- áll a valódi alkotmányjogi panasz lehetősége az alap- látozásának lehetősége alkotmányos érték védelme ér- jogsérelmet szenvedett fél előtt. dekében – nem vezet eredményre. Az Alkotmánybíróságnak az alábbi lehetőségei van- Az általunk a jelen tanulmányban vizsgált új Pp.-sza- nak a beavatkozásra: bály értelmében, amennyiben nem megállapítható bi- (i) A jogalkotó által megalkotott védelem elégtelensé- zonyítási eszköz „nyilvánvalóan jogsértő” jellege, a jog- ge, másrészről pedig a konkrét jogalkalmazói döntések alkalmazó mérlegelésének még nagyobb szerep jut a elégtelensége esetében egyrészt sor kerülhet mulasz- nyilvánvaló alapjogkorlátozási helyzetben. Ez igen ne- tással előidézett alaptörvényellenesség [Abtv. 46. § héz feladatot ró az eljáró bíróra, nemcsak a fentiekben (1)–(2) bekezdés alapján]. bemutatott okokból, hanem különösen a jogalkalma- (ii) Egy jóval „visszafogottabb”, de könnyebben meg- zást orientáló alapjogvédelmi (az alapjog lényeges tar- valósítható megoldásként alkotmányos követelmények talmát meghatározó) mércék hiányában. Egy ilyen eljá- megállapítására is sor kerülhet a vizsgálat tárgyát ké- rásjogi szabálynak véleményünk szerint ez pedig pező konkrét ügyekben (akár a tárgybeli alkotmányjo- egyértelmű feladata, különösen egy orientáló alapjogi gi panaszok visszautasítása mellett is) [Abtv. 46. § (3) mércét tartalmazó alkotmányi rendelkezés vagy irány- bekezdés alapján]. adó AB-gyakorlat hiányában. (iii) Harmadrészt természetesen a konkrét jogalkal- Jelenleg nemhogy a szektorális törvény új szövege, de mazói döntések megsemmisítése is eszköz lehet az AB az Alaptörvény és az AB gyakorlata (pl. alkotmányos kezében, az egyedi ügyekben befogadott „valódi” alkot- követelmények formájában) sem ad konkrét alapjogi mányjogi panaszokon keresztül (Abtv. 27. §), illetve mércéket a bírói mérlegelés alkotmányos tartalmával azon további döntések megsemmisítése is, amelyekben kapcsolatban a polgári eljárások vonatkozásában. Eb- a bíróság az Alkotmánybíróság által korábban esetle- ben a helyzetben tehát ezen mércéket, legalábbis a rele- gesen megalkotott alkotmányos követelmény figyel- váns alkotmányi szabályok esetleges megalkotásáig ki- men kívül hagyásával jár el. zárólagosan az eljárási törvénynek kellene, lehetne Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata [pl. 3104/ megadnia. Ez a felismerés, cél és szándék jelenleg is 2014 (IV. 11.) AB végzés] szerint – hasonlóan az Emberi egyértelműen látszik az új Pp. rendelkezései mögött, Jogok Európai Bíróságának (EJEB) álláspontjához – a pusztán az alapjogvédelmi és különösen pedig ma- nemzeti bíróságokra tartozó kérdés a bizonyítékok gánszféravédelmi hangsúlyok kialakításában lenne mérlegelése. Ezen határozott álláspontot jelen tanul- lehetőség „finomhangolásra” és az Alaptörvény mányunkban nem vitatjuk, hiszen saját hatáskörét kor- XXVIII. cikkével való mélyebb összhang megteremtésé- látozva látja a testület a bizonyítékok bírói mérlegelé- re, amennyiben megfontolásra érdemes az az elgondo- sének felülbírálatában (nem „szuperbíróság”). E pon- lás, hogy abban a polgári eljárásjogi garanciák számát ton a testület azt is kifejtette, hogy abban a kérdésben növelni szükséges az Alaptörvény szintjén. még nem született állásfoglalás, hogy „a tisztességes el- A Pp. új normaszövege szerint azonban a jogsértő bi- zonyítási eszközök felhasználhatósága kapcsán a felek – quasi ex lege – kerülnek konkuráló alapjogi pozíciók- 48 Vö. 13/2016. (VII. 18.) AB határozat. Indokolás [50]–[51]. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2017_2 belív.indd 13 2017.07.25. 14:45:30
járáshoz való jogból levezethető-e egyes bizonyítékok ki- alapjogi pozíciók perbeli helyzetét elemeztük a magyar 49 zárásának kötelezettsége vagy tilalma”. (Mi amellett és a német alkotmánybírósági gyakorlat, valamint egy érvelünk, hogy az Alaptörvény VI. cikkének tartalmi amerikai elmélet segítségével. érvényesítése kapcsán igen, ahogy ezt a fentiekben is A felvetett alkotmányjogi problémákra – összegezve megjegyeztük.) eddigi megállapításainkat – egy „háromutas megoldás” Az Alkotmánybíróság azt is kiemelte, hogy az eljárás keretei között érvelhetünk: tisztességessége olyan minőség, „amellyel szemben nem Ad (i) A tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányi létezik mérlegelhető más alapvető jog, vagy alkotmányos szintű szabályozási keretét kívánjuk felhívni a ma- cél.” Máshol megállapítják, hogy „a bizonyításra vonat- gánszférajogok eljárásjogi védelmének erősítésére. Az 50 kozó rendelkezések szoros összefüggést mutatnak a tisz- Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisztességes eljá- tességes eljáráshoz való joggal, ám ezen alapjog, továbbá ráshoz való jog tartalmi bővítésével javasoljuk olyan más alapvető jogok (például a magánszféra védelme […] és explicit alapjogi mércék megalkotását, amelyek a pol- alkotmányos rendelkezések (különösen a jogállamiság té- gári eljárásjogra vonatkozó kizárási szabály formájá- tele) által kijelölt kereteken belül” nagyfokú a jogalkotói ban előírják a magánszférasértő vagy a magánszféra- szabadság a bizonyításra vonatkozó konkrét rendelke- jogok sérelmével szerzett bizonyítási eszközök eljárási zések meghatározása során. Itt jegyezte meg az Alkot- felhasználhatóságának kizárását, és ezzel egyúttal a mánybíróság, hogy a bizonyítás szabályainak téves ér- XXVIII. cikk belső egyensúlyát is erősítik a polgári eljá- telmezése (beleértve a kizárásra vonatkozó szabályokat rás további biztosítékainak megfogalmazása által, te- is) nem vezet szükségképpen az Alaptörvény sérelmére. kintettel a technológiai fejlődés által okozott és tanul- Ez a fenti alkotmánybírósági értelmezés annyiban mányunkban fentebb azonosított problémákra. (Ho- tűri a kritikát, különösen a konkuráló alapjogi pozíci- lisztikus szemlélet) ókra vonatkozó újabb gyakorlat fényében, hogy a jog- Ad (ii) Az Alaptörvény tisztességes eljárási rendelke- sértő bizonyítékok magánszféravédelmi szempontú ki- zései között meghatározott magánszféra-specifikus ki- zárásának igazolására igenis létezik olyan más alapve- zárási szabályra tekintettel természetesen el kell érni, tő jog (a magánszférához való jog), illetve alkotmányos hogy e szabály lényeges tartalmát tekintve visszatükrö- cél, illetve érték (igazságszolgáltatásba vetett közbiza- ződjön a polgári eljárásjogban. Ennek megfelelően az új lom), amely mérlegelhető szemben a tisztességes eljá- Pp. bizonyítási szabályait is magánszféra-érzékennyé ráshoz való joggal. kell tenni az alkotmányi szinten meghatározott, konkrét Megfogalmazásunk szándékosan az Alkotmánybíró- alapjogi mércéken keresztül. Amennyiben a törvényi ság szóhasználatát követi, ugyanakkor annyiban mégis szabályok lényeges tartalma pedig tekintettel az alap- helytelen, hogy a magánszférához való alapjogot és az törvényi kizárási szabályra, vagy attól teljesen függetle- igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat mint alkot- nül, nem kellően differenciált az alapjogok védelme te- mányos értéket nem mérlegelni szükséges a tisztessé- kintetében, akkor az Alkotmánybíróságnak – erre irá- ges eljáráshoz való joggal szemben, hanem azokat nyuló indítvány esetén – megfontolás tárgyává kell ten- konkrét külső korlátként kell a bizonyítás elé állítani az nie, hogy helye lehet-e mulasztással előidézett alaptör- alkotmány szintjén megfogalmazott szabályok kereté- vény-ellenesség vizsgálatának. (Szektorális szemlélet) ben. Ez ahhoz vezethet, hogy a tisztességes eljáráshoz Ad (iii) Függetlenül az Alaptörvénybe épített ma- való jog (mint az eljárások „átfogó minőségének” a tar- gánszféravédő kizárási szabály, és az Alaptörvénynek talmi oldala) az alkotmány magánszféravédelmi ren- ezen specifikus alapjogvédelmi mércéit visszatükröző, delkezéseire is tekintettel „finomhangolhatóvá” válik. kellően differenciált szektorális kizárási szabályok lé- Az ilyen összefüggésben konkuráló alapjogi pozíciók tétől, felvetettük az Alkotmánybíróság egy további ha- között elsősorban nem a jogalkotónak kell az Alkot- táskörgyakorlásának lehetőségét is vizsgálatunk során. mánybíróság által megfogalmazott nagyfokú szabadsá- A valódi alkotmányjogi panaszeljárások vonatkozásá- ga keretében igazságot tennie az eljárási törvény keretei ban gyakran alkalmazott lehetőség az alkotmányos kö- között, hanem az ott megfogalmazott konkrét korláto- vetelmények megállapítása, amely a jelen írásban vizs- kat olyan tételes alkotmányi szabályokra kell építenie, gált szűkebb bizonyítási kontextusban kiemelkedően amelyek generálklauzula jelleggel fogalmaznak meg bi- fontos. Alkotmányos követelményekkel alapjog-kon- zonyítási tilalmat a polgári eljárás vonatkozásában, illet- formmá tehető a jogalkalmazás, és korrigálhatóak a ve a magánszférasértő bizonyítási eszközök alkalmazá- közvetlen alapjogsérelmet okozó alapjog-korlátozási sának kizárását orientálják ezen eljárásokban. tévedések, amelyek vagy a bírói mérlegelés során bekö- vetkező hibákból vagy az eljárásjogi normák hiányossá- gából, nem kellő differenciáltságából fakadhatnak. (Re- 5. KÖVETKEZTETÉSEK dukcionista szemlélet) Összegzésképpen tehát röviden elmondható, hogy a A fentiekben a magánszférasértő bizonyítási eszkö- magánszférajogok hatékonyabb eljárási védelmét az zök felhasználásának vizsgálata körében a fentebb azo- biztosíthatná, különösen a polgári eljárásban, hogy ha nosított konkuráló (bizonyítási és magánszféravédő) egy az Alaptörvény XXVIII. cikkének tartalmi bővítésé- re irányuló alkotmányreformon keresztül megszűnne a status quo, amely az alábbiakban foglalható össze: az 49 3104/2014 (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [18] Alaptörvény tisztességes eljáráshoz való jogot szabá- 50 36/2013 (XII. 5.) AB határozat. Indokolás [31] vagy 3/2014 (I. 21.) lyozó rendelkezései „kifejezett módon nem rögzítenek AB határozat. Indokolás [59], [73] / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2017_2 belív.indd 14 2017.07.25. 14:45:30
51 elvárásokat a bizonyítékok kizárását illetően” a polgári nak továbbfejlesztése vagy egy új irányú szabályozás perek vonatkozásában. bevezetése (ami további mélyebb, jogösszehasonlító 52 Azt pedig, hogy milyen elvárások is lehetnének pon- vizsgálatot igényel) lehet alkalmas.” Ez a szabályozás tosan rögzíthetőek a bizonyítékkizárás vonatkozásá- ugyan az új Pp. 269. §-ával megszületett, de vélemé- ban az Alaptörvény tisztességes eljáráshoz való jogot nyünk szerint ez nem csökkenti az igényt a további szabályozó rendelkezései között, és azokhoz hogyan és jog-összehasonlító vizsgálat iránt, amelynek alapjait – milyen nemzetközi minták alapján igazíthatóak hozzá a Pp. koncepciójának idézett előírásai alapján – korábbi 53 a szektorális törvény rendelkezései, csak további jog- itt közölt írásunkban már meg is határoztuk. összehasonlító vizsgálattal lehet eldönteni. Maga a Pp. koncepciója rögzíti, hogy a fennálló jogi kérdések megválaszolására a „hatályos Pp. megoldásá- 52 Az új polgári perrendtartás koncepciója, 2016, 94. (Kiemelés tő- lünk.) 51 53 3104/2014 (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [17]. Sulyok (2017) i. m. AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOGOT ÉRINTŐ ESETJOGA 2016-BAN HORVÁTH E. ÍRISZ tudományos segédmunkatárs (PPKE JÁK) 1. BEVEZETÉS 1 ket az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén köz- zéteszik az EU Bírósága honlapján. A keresés ebben a 2 A Brüsszeli Egyezményhez csatolt 1971-es értelme- keresőprogramban gyakran még a gyakorlott szakem- zési jegyzőkönyvnek köszönhetően már a polgári és ke- berek számára is sok fejfájást képes okozni, mert az íté- reskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttmű- leteknek az egyes tárgyszavakhoz, témákhoz való hoz- ködés vívmányaiként megszületetett másodlagos jog- zárendelése nem minden esetben teljesen pontos. Ezért források előtt majdnem 30 évvel, immár csaknem fél a jelen írás hiánypótló jellegű: egyetlen célja, hogy be- évszázada előzetes döntéshozatali eljárás formájában mutassa az egyes jogforrásokhoz kapcsolódóan 2016- fordulhatnak a tagállamok az Európai Bírósághoz, majd ban született ítéleteket, ezzel is könnyítve a téma iránt a névváltoztatás után az Európai Unió Bíróságához (a érdeklődők munkáját. Az ítéletek az egyes jogforrások- továbbiakban: EU Bírósága), hogy a Brüsszeli Egyez- hoz kapcsolódóan az ítélettel érintett rendelkezések ményt, illetve a másodlagos jogforrásokat értelmezze sorrendjében kerülnek bemutatásra. és ezáltal az egységes jogalkalmazást minél szélesebb körben biztosítsa a tagállamok számára e körben. 2. ÍTÉLETEK A több évtizedes értelmezési tevékenység eredmé- nye az a több száz ítélet, melyek az egyes jogforrások 2.1. BRÜSSZEL-I. RENDELET egy-egy cikkét vagy rendelkezését, fogalmát, illetőleg ezek egymással való összhangját, összeegyeztethető- 2.1.1. 44/2001/EK rendelet 3 ségét próbálják meg a jogalkalmazás felé érthető és vi- lágos módon megmagyarázni. Az egy-egy, valamilyen okból nagyobb érdeklődést kiváltó ítéletek tartalmá- Az EU Bíróságának joggyakorlata a ʻrégi Brüsszel-I. nak feldolgozott bemutatásától eltekintve mind a jogal- rendelet’ vonatkozásában – a korábbi évekhez hasonló- kalmazás, mind pedig a tudomány képviselői számára an – 2016-ban is egy-egy ʻgócpont’ köré rendeződött, egyetlen út marad az ítéletek megismerésére: az EU Bí- így 2016-ban is fontos szerep jutott az EU Bíróságának róságának honlapján való keresőprogramban eltöltött jogértelmező tevékenysége körében a különös jogható- rövidebb-hosszabb ideig való kutatás, hiszen az ítélete- ságnak, ezen belül is a teljesítési hely és a jogellenes kár okozás joghatóságának, a kikötött joghatóságnak, valamint a határozatok elismerése körében a megtaga- 1 A jelen beszámoló tanulmány megírásához az ötletet Rolf Wagner e dási okoknak. A jelen beszámoló tárgyát képező idő- témában született írása adta. Lásd Rolf Wagner: Aktuelle Vorabentschei- dungsersuchen zur justiziellen Zusammenarbeit in Zivilsachen. GPR – Zeitschrift für Privatrecht der Europäischen Union, 2016/5. 241–244. 2 A polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról 3 A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Brüsszelben 1968. szep- kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elisme- tember 27-én kelt egyezmény. réséről és végrehajtásáról, HL L 12., 2001.1.16., 1–23. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2017_2 belív.indd 15 2017.07.25. 14:45:30
szakban csaknem 15 döntést hozott az EU Bírósága a b) pontja szerinti ʻméltányos díjazási’ rendszert átülte- 44/2001/EK rendelet egyes rendelkezéseinek értelme- tő nemzeti szabályozás értelmében fizetendő díjazás zése céljából. megfizetésére irányuló kérelem az e rendelet 5. cikké- A különös joghatóság körében a ʻszerződés vagy szer- nek 3. pontja szerinti ʻjogellenes károkozás, jogellenes ződéses igény’ fogalmának értelmezését Olaszország- károkozással egy tekintet alá eső cselekmény’ hatálya ból kezdeményezték az EU Bíróságánál és annak eldön- alá tartozik. 6 tését kérték, hogy vajon úgy kell-e érteni, hogy az a A ʻjogellenes károkozással kapcsolatos ügy’ fogalmát szerződésből eredő jogi kötelmekkel szorosan össze- illetően Párizsból érkezett az EU Bíróságához előzetes függő jogvitákon túl kizárólag azokra terjed ki, ame- döntéshozatal iránti kérelem, melyben a 44/2001/EK lyek e kötelmek peres úton történő érvényesítésére irá- rendelet értelmezését abban a kérdésben kérték, hogy nyulnak, avagy azokra a jogvitákra is kiterjed, ame- vajon a jogellenes károkozással kapcsolatos ügyek kö- lyekben a felperes a szerződésre való hivatkozás nélkül rébe tartozik-e az áruk keretszerződéssel és kizáróla- vitatja a jogilag érvényes szerződéses kötelem fennál- gossággal nem rendelkező forgalmazó részére több lását, és a véleménye szerint érvénytelen jogcímen éven át történő szállításában megnyilvánuló tartós ke- megfizetett összeg visszatérítését kéri. Ennek kapcsán reskedelmi kapcsolatok megszakítása miatti kártéríté- az EU Bírósága ítéletében azt állapította meg, hogy a si kereset. Ennek kapcsán az EU Bírósága ítéletében azt 44/2001/EK rendelet 5. cikke 1. pontjának a) alpontját állapította meg, hogy a régóta fennálló kereskedelmi úgy kell értelmezni, hogy a szerződés semmisségének kapcsolatok hirtelen megszakítása miatti kártérítési megállapítása és az említett szerződés alapján jogalap kereset nem tartozik a rendelet értelmében vett, jogel- nélkül kifizetett összegek visszatérítése iránti kereset lenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekin- az e rendelkezés értelmében vett ʻszerződés vagy szer- tet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fa- ződéses igény’ hatálya alá tartozik. 4 kadó igénnyel kapcsolatos ügyek körébe, ha a felek kö- Az ingó dolog értékesítése és a szolgáltatás nyújtása zött hallgatólagos szerződéses jogviszony állt fenn, esetében a szerződéses kötelezettség teljesítésének he- amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizs- lyét illetően – francia kezdeményezésre – indult előze- gálnia. Az ilyen hallgatólagos szerződéses jogviszony tes döntéshozatali eljárásában az EU Bírósága úgy dön- fennállása bizonyításának egybevágó körülmények tött, hogy a 44/2001/EK rendelet 5. cikke 1. pontjának csoportján kell alapulnia, amely körülmények között b) alpontját akként kell értelmezni, hogy a régóta fenn- többek között szerepelhet a régóta fennálló kereske- álló kereskedelmi kapcsolatokat ʻingó dolog értékesíté- delmi kapcsolatok megléte, a felek közötti jóhiszemű- sére vonatkozó szerződésnek’ kell minősíteni, ha a szó- ség, az ügyletek szabályszerűsége és időbeli alakulásuk ban forgó szerződés jellemző kötelezettsége valamely mennyiségben és értékben kifejezve, a felszámított áru szállítása, ʻszolgáltatásnyújtásra irányuló szerző- árakra és/vagy a nyújtott árengedményekre vonatkozó désnek’ pedig akkor, ha e kötelezettség valamely szol- esetleges megállapodások, valamint a levélváltások. 7 gáltatás nyújtása, amit a tagállami bíróságnak kell A ʻkáresemény bekövetkezésének helye’ mint foga- meghatároznia. 5 lom értelmezése iránt tett holland előterjesztés kap- A jogellenes károkozással, a jogellenes károkozással csán az EU Bírósága rögzítette, hogy egyéb kapcsolóté- egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselek- nyezők hiányában az a valamely tagállambeli hely, ahol ményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben alkal- a kár bekövetkezett, nem tekinthető annak a ʻhelynek mazott különös joghatósági ok esetében viszonylag […], ahol a káresemény bekövetkezett’, ha ez a kár kizá- széles körű értelmező tevékenységet fejtett ki – a ko- rólag olyan pénzügyi veszteségből áll, amely közvetle- rábbiakhoz hasonlóan – 2016-ban is az EU Bírósága. nül a kérelmező bankszámláján következik be, és amely Osztrák kezdeményezésre (újra) foglalkozott a ʻjogelle- valamely másik tagállamban elkövetett jogellenes cse- nes károkozás, jogellenes károkozással egy tekintet alá lekmény közvetlen következménye. E körben pedig úgy eső cselekmény’ fogalmával. Az Osztrák Legfelsőbb Bí- kell értelmezni a 44/2001/EK rendeletet, hogy a nem- róság ugyanis azzal a kérdéssel fordult az EU Bíróságá- zeti bíróságok, amelyeknek mérlegelniük kell, hogy a hoz még 2014-ben, hogy vajon a 44/2001/EK rendelet 44/2001/EK rendelet alapján rendelkeznek-e jogható- 5. cikke 3. pontja értelmében vett ʻjogellenes károko- sággal az ügyben, kötelesek a rendelkezésükre álló ösz- zásból vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá szes elemet értékelni, ideértve adott esetben az alperes eső cselekményből’ fakadó kötelezettségnek minősül-e által felhozott kifogásokat is. 8 a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) Francia kezdeményezésre az EU Bírósága megállapí- pontja szerinti ʻméltányos díjazás’ megfizetéséhez való, totta, hogy a 44/2001/EK rendelet 5. cikkének 3. pont- az osztrák jog alapján adathordozókat belföldön keres- ját úgy kell értelmezni a tekintetben, hogy mely bíróság kedelmi céllal, visszterhesen elsőként forgalomba hozó vállalkozásokkal szemben fennálló jog. Ennek kapcsán az EU Bírósága végül arra a következtetésre jutott, 6 Austro-Mechana Gesellschaft zur Wahrnehmung mechanisch-musika- hogy a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének lischer Urheberrechte Gesellschaft mbH kontra Amazon EU Sàrl és társai C-572/14. sz. ügyben 2016. április 21-én hozott ítélet (ECLI:EU: C:2016:286). 7 Granarolo SpA kontra Ambrosi Emmi France SA C-196/15. sz. ügyben 4 Profit Investment SIM SpA kontra Stefano Ossi és társai C-366/16. sz. 2016. július 14-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:559). ügyben 2016. április 20-án hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:282). 8 Universal Music International Holding BV kontra Michael Tétreault 5 Granarolo SpA kontra Ambrosi Emmi France SA C-196/15. sz. ügyben Schilling és társai C-12/15. sz. ügyben 2016. június 16-án hozott ítélet 2016. július 14-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:559). (ECLI:EU:C:2016:449). / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2017_2 belív.indd 16 2017.07.25. 14:45:30
rendelkezik a rendelkezés által biztosított joghatóság- sal legyen azon jog terjedelmére, amelynek védelme ér- gal a szelektív forgalmazási hálózaton kívüli értékesí- dekében a másik kérelmet előterjesztették. 11 tésre vonatkozó tilalomnak az e hálózat tárgyát képező A beavatkozási keresetekre vonatkozó joghatósági ok termékekre vonatkozó, különböző tagállamokban üze- értelmezését kérte a Finn Legfelsőbb Bíróság az EU Bí- meltetett internetes oldalakon megjelenő értékesítési róságától, mely e körben rögzítette, hogy a 44/2001/EK ajánlatok útján való megsértésével kapcsolatos felelős- rendelet 6. cikkének 2. pontját úgy kell értelmezni, hogy ség megállapítása iránti kereset elbírálására, hogy a annak hatálya kiterjed egy harmadik személy által a kár bekövetkezése helyének azon tagállam területét nemzeti jog rendelkezéseivel összhangban az eredeti el- kell tekinteni, amely az említett értékesítési tilalmat a járás alperesével szemben és ezen eredeti kérelemhez szóban forgó kereset útján védi, és amely területen a szorosan kapcsolódó kérelem tárgyában előterjesztett felperes – állítása szerint – értékesítéseinek csökkené- keresetre, amellyel e harmadik személy az általa az em- sét elszenvedte. 9 lített eredeti eljárás felperesének nyújtott kártérítés A Fővárosi Ítélőtábla által előterjesztett előzetes megtérítését kéri, feltéve hogy e kereset nem az említett döntéshozatali kérelem alapján indult eljárásban az EU alperesnek az ügyében egyébként joghatósággal rendel- Bírósága azon kérdésre kellett, hogy választ adjon, kező bíróság eljárása alóli kivonására irányul. 12 hogy vajon a rendelet 5. cikk 3. pontja szerinti jogelle- Szlovéniából érkezett előzetes döntéshozatali eljárás nes károkozással egy tekintet alá eső cselekményből iránti kérelem az EU Bíróságához, hogy a 44/2001/EK fakadó igénynek minősül-e a versenyfelügyeleti eljá- rendelet 6. cikke 3. pontjában szabályozott, a viszont- rásban kiszabott, a más tagállami székhelyű ügyfél ál- keresetekre vonatkozó joghatóság körében értelmezze tal befizetett bírság – ezen ügyfél részére történő, a ʻviszontkereset’ fogalmát. Ennek kapcsán az EU Bí- utóbb alaptalannak minősült – visszatérítéséből szár- rósága megállapította, hogy a 44/2001/EK rendelet mazó azon követelés, melyet a versenyfelügyeleti ható- 6. cikkének 3. pontja szerinti ʻviszontkeresetet’ magá- ság támaszt az ügyféllel szemben a visszatérítés eseté- ban foglalja az olyan keresetet, amelyet a nemzeti jog re az ügyfél javára jogszabályban meghatározott, a ha- szerint viszontkeresetként terjesztettek elő azt köve- tóság által megfizetett kamat visszafizetése iránt. En- tően, hogy az eljáró bíróság a felülvizsgálati eljárásban nek kapcsán az EU Bírósága arra a következtetésre ju- hatályon kívül helyezte az alperes eredeti keresetén tott, hogy nem tartozik a 44/2001/EK rendelet 1. cikke alapuló eljárásban meghozott, jogerőssé és végrehajt- szerinti ʻpolgári és kereskedelmi ügyek’ körébe a jog- hatóvá vált ítéletet, és az ügyet visszautalta az elsőfokú alap nélküli gazdagodáson alapuló visszatérítés iránti, bírósághoz új vizsgálat lefolytatása céljából, a felperes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló olyan kereset, azonban a jogalap nélküli gazdagodásra alapozott vi- amely a versenyfelügyeleti eljárásban kiszabott bírság szontkeresetében azon összeg visszafizetését kéri, visszatérítéséből származik. 10 amelyet az alperes eredeti keresete alapján indult eljá- A több alperes esetén biztosított különös joghatósá- rásban meghozott, majd hatályon kívül helyezett ítélet got illetően – olasz kezdeményezésre – azt vizsgálta az alapján kellett megfizetnie. 13 EU Bírósága, hogy vajon fennáll-e két ügy között a A joghatósági megállapodások kapcsán az EU Bírósá- 44/2001/EK rendelet 6. cikkének 1. pontja szerinti kap- ga több alkalommal is értelmezni kényszerült 2016- csolat abban az esetben, ha a két keresettel érvényesíte- ban a 44/2001/EK rendelet rendelkezéseit. E körben ni kívánt követelés tárgya és azon jogcímek, amelyek egy magyar vonatkozású ügy is szerepel: a Pécsi Tör- alapján a követeléseket bíróság elé terjesztették, anél- vényszék kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljá- kül térnek el egymástól, hogy e követelések között alá- rást az EU Bírósága előtt, melyben a joghatósági kikö- rendeltségi kapcsolat vagy logikai-jogi összeférhetet- tés érvényessége és pontossága kapcsán terjesztett elő lenség lenne, az egyik kérelem megalapozottságának kérdéseket. Ebben az ügyben az EU Bírósága azt állapí- esetleges elismerése azonban potenciálisan ténylege- totta meg, hogy a 44/2001/EK rendelet 23. cikkének sen hatással lehet azon jog terjedelmére, amelynek vé- (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan jog- delme érdekében a másik kérelmet előterjesztették. A hatósági kikötés, amely egyrészt a megrendelőnek a fe- feltett kérdésre az EU Bírósága nemleges választ adott, lek között létrejött szerződésekben említett és azok mikor kimondta, hogy a 44/2001/EK rendelet 6. cikké- megkötésekor a másik félnek átadott általános beszer- nek 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy a több alperes- zési feltételeiben szerepel, másrészt valamely tagállam sel szemben benyújtott két olyan kereset esetében, egyik városa bíróságainak joghatóságát köti ki, megfe- amelyek tárgya és jogcíme eltér egymástól, és amelyek lel az e rendelkezésben a felek hozzájárulására és e ki- nincsenek alárendeltségi vagy összeférhetetlenségi kötés tartalmi pontosságára vonatkozóan előírt köve- kapcsolatban, az egymásnak ellentmondó határozatok telményeknek. 14 e rendelkezés értelmében vett veszélyének fennállásá- hoz nem elegendő, hogy az egyik kérelem megalapo- zottságának esetleges elismerése potenciálisan hatás- 11 Profit Investment SIM SpA kontra Stefano Ossi és társai C-366/16. sz. ügyben 2016. április 20-án hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:282). SOVAG – Schwarzmeer und Ostsee Versicherungs-Aktiengesellschaft 12 Concurrence Sàrl kontra Samsung Electronics France SAS és Amazon 9 kontra If Vahinkovakuutusyhtiö Oy C-521/14. sz. ügyben 2016. január 21- Services Europe Sàrl C-618/15. sz. ügyben 2016. december 21-én hozott én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:41). ítélet (ECLI:EU:C:2016:976). 13 Marjan Kostanjevec kontra F&S Leasing, GmbH C-185/15. sz. ügyben Gazdasági Versenyhivatal kontra Siemens Aktiengesellschaft Öster- 10 2016. október 12-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:763). reich C-102/15. sz. ügyben 2016. július 28-án hozott ítélet (ECLI:EU: 14 Hőszig Kft. kontra Alstom Power Thermal Services C-222/15. sz. ügy- C:2016:607). ben 2016. július 7-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:525). / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2017_2 belív.indd 17 2017.07.25. 14:45:31
Egy olasz előterjesztésre indult előzetes döntéshoza- hatósági kikötést tartalmaz. A 44/2001/EK rendelet tali eljárásban az EU Bírósága a joghatósági megállapo- 24. cikkét tehát úgy kell értelmezni, hogy azzal ellenté- dás formáját illetően adott a nemzeti jogalkalmazás tes a valamely harmadik állam bíróságai javára szóló számára iránymutatást, mikor megállapította, hogy a joghatósági kikötést tartalmazó szerződés felei közötti 44/2001/EK rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a) jogvita keretében az, hogy az alperes székhelye szerinti pontjában előírt írásbeli formára vonatkozó követel- tagállam bírósága, amely előtt keresetet indítottak, an- mény a joghatósági kikötésnek a kötvények kibocsátá- nak ellenére hivatalból megállapítja joghatóságának sáról szóló tájékoztató füzetbe illesztése esetén csak hiányát, hogy az alperes nem kifogásolja e bíróság jog- akkor teljesül, ha az értékpapírok elsődleges piacon hatóságát. 16 való kibocsátásakor a felek által aláírt szerződés emlí- Az EU Bírósága egy holland elsőfokú bíróság előter- tést tesz e kikötés elfogadásáról, vagy kifejezett utalást jesztése nyomán folytatott le előzetes döntéshozatali tartalmaz e tájékoztató füzetre. A kötvények kibocsá- eljárást, melyben a joghatóságot vizsgálta a benelux tásáról szóló, az említett értékpapírok kibocsátója által védjegyekkel és formatervezési mintákkal kapcsolatos összeállított tájékoztató füzetben szereplő joghatósági vitákban. A feltett kérdésekre az EU Bírósága azt a kikötésre azonban hivatkozni lehet az ezen értékpapí- megállapítást tette, hogy 44/2001/EK rendeletnek az rokat egy pénzügyi közvetítőtől megszerző harmadik EUMSZ 350. cikkel összefüggésben értelmezett 71. cik- személlyel szemben, feltéve hogy bizonyítást nyer elő- két úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a ször is az, hogy e kikötés érvényes a kibocsátó és e szellemi tulajdonról (védjegyek és formatervezési min- pénzügyi közvetítő jogviszonyában, másodszor pedig, ták) szóló, 2005. február 25-én Hágában a Belga Király- hogy a szóban forgó értékpapírok másodlagosan pia- ság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Király- con való jegyzésével az említett harmadik személy az ság által aláírt Benelux Egyezmény 4.6 cikkében előírt ezen értékpapírokhoz kapcsolódó jogok és kötelezett- bírósági joghatósági szabály alkalmazása a benelux ségek tekintetében az alkalmazandó nemzeti jog értel- védjegyekkel és formatervezési mintákkal kapcsolatos mében az említett közvetítő helyébe lépett, és végül, jogvitákban. 17 hogy az érintett harmadik személynek módja volt meg- Az elismerésmegtagadási okok körében indított elő- ismerni az említett kikötést tartalmazó tájékoztató fü- zetes döntéshozatali eljárásokban az EU Bírósága zetet; mindezeknek a vizsgálata a kérdést előterjesztő 2016-ban kettő ítéletet hozott: egyikben a közrend, bíróság feladata. Rögzítette továbbá, hogy egy jogható- másikban a jogorvoslati kérelem fogalmát értelmezte. sági kikötésnek a kötvények kibocsátásáról szóló tájé- A közrend kapcsán a Lett Legfelsőbb Bíróság kezdemé- koztató füzetbe illesztése akkor tekinthető a 44/2001/ nyezésére az EU Bírósága megállapította, hogy a EK rendelet 23. cikke (1) bekezdésének c) pontja értel- 44/2001/EK rendeletnek az Európai Unió Alapjogi mében a nemzetközi kereskedelemben szokásos gya- Chartája 47. cikkének fényében értelmezett 34. cikke korlatnak megfelelő formának, amely lehetővé teszi 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy a valamely tagál- azon személy egyetértésének vélelmezését, akivel lam bírósága által hozott olyan végzés elismerése és szemben e kikötésre hivatkoznak, amennyiben bizo- végrehajtása, melyet olyan harmadik személy előzetes nyítást nyer többek között egyrészt az, hogy az érintett meghallgatása nélkül fogadtak el, akinek a jogait érint- ágazat gazdasági szereplői az ilyen típusú szerződések heti e végzés, nem tekinthető e rendelkezések értelmé- megkötése során általánosan és rendszeresen követik ben úgy, mint amely nyilvánvalóan ellentétes a megke- ezt a magatartást, másrészt vagy az, hogy a felek ko- resett tagállam közrendjével vagy a tisztességes eljá- rábban kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek egy- ráshoz való joggal, amennyiben e személynek lehető- 18 más között, vagy az érintett ágazatban működő más fe- sége van e bíróság előtt érvényesíteni jogait. Egy len- lekkel, vagy pedig az, hogy a szóban forgó magatartás gyel előterjesztésre indult előzetes döntéshozatali el- megfelelően ismert ahhoz, hogy azt megszilárdult gya- járásban az EU Bíróság pedig azt állapította meg, hogy korlatnak lehessen tekinteni; mindezeknek a vizsgála- a ʻjogorvoslati kérelemnek’ a 44/2001/EK rendelet 34. ta a nemzeti bíróság feladata. 15 cikkének 2. pontjában szereplő fogalmát úgy kell értel- A joghatósági megállapodások körében – román kez- mezni, hogy az magában foglalja a jogvesztő határidő deményezésre – az EU Bíróság vizsgálta a harmadik ál- elmulasztásának a következményei alóli mentesítés lamok javára létrejövő joghatósági kikötéseket. Ebben iránti kérelmet, ha a rendes jogorvoslat iránti kérelem a kérdésben az EU Bírósága arra a következtetésre ju- határideje már lejárt. 19 tott, hogy a 44/2001/EK rendelet 23. cikkének (5) be- kezdését és 24. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a szer- ződéses kötelezettség teljesítésének hiányára vonatko- zó olyan jogvitában, amelyben a felperes az alperes székhelye szerinti tagállam bíróságai előtt indított ke- resetet, e bíróságok joghatósága a rendelet 24. cikkére 16 Taser International Inc. kontra SC Gate 4 Business SRL és Cristian Mir- alapítható, amennyiben az alperes nem vitatja e bírósá- cea Anastasiu C-175/15. sz. ügyben 2016. március 17-én hozott ítélet gok joghatóságát, még akkor is, ha az e két fél közötti (ECLI:EU:C:2016:176). 17 Brite Strike Technologies Inc. kontra Brite Strike Technologies SA szerződés harmadik állam bíróságai javára szóló jog- C-230/15. sz. ügyben 2016. július 14-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:560). 18 Rudolfs Meroni kontra Recoletos Limited C-559/14. sz. ügyben 2016. május 25-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:349). 15 Profit Investment SIM SpA kontra Stefano Ossi és társai C-366/16. sz. 19 Emmanuel Lebek kontra Janusz Domino C-70/15. sz. ügyben 2016. jú- ügyben 2016. április 20-án hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:282). lius 7-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:524). / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2017_2 belív.indd 18 2017.07.25. 14:45:31
2.1.2. 1215/2012/EU rendelet 20 volna a követelést. Az előterjesztő bolognai bíróság ugyanis annak értelmezését kérte, hogy a fent megje- Az ʻúj Brüsszel-I. rendelet’ 2015. január 10-től alkal- lölt esetben a nemzeti jog feladata-e annak meghatáro- mazandó, így a nem meglepő, hogy ez ideig csak néhány zása, hogy az ilyen eljárásjogi magatartás a nem vita- ítéletében foglalkozott ezen jogforrással az EU Bírósá- tott követelések végrehajtásáról szóló rendelet értel- ga. Az alkalmazhatóság viszonylag rövid időtartama mében vett nem vitatásnak minősül-e és esetlegesen a mellett nyilvánvalóan az is az 1215/2012/EU rendelet követelés nem vitatott jellegének tagadása a nemzeti kapcsán induló előzetes döntéshozatali eljárások gyér jog alapján, avagy az alperes távollétében történő ma- számát eredményezi, hogy a jogalkotók e rendelet meg- rasztalása pusztán annak jellege miatt az uniós jog alkotása során igyekeztek a Brüsszeli Egyezmény, illet- alapján nem vitatást eredményez, amelyből következő- ve a Brüsszel-I. rendelet vívmányait, illetve az alkalma- en a nemzeti bíróság általi értékeléstől függetlenül a zásuk kapcsán kialakult jó szokásokat, valamint az EU nem vitatott követelések végrehajtásáról szóló rende- Bíróságának jól kimunkált fogalommeghatározásait letet kell alkalmazni. Az előzetes döntéshozatalra elő- oly módon a rendelet részévé tenni, hogy az a gyakor- terjesztett kérdésre az EU Bírósága azt a választ adta, latban egy egységes, könnyen és jól alkalmazható rend- hogy mulasztási ítélet esetén azon feltételeket, ame- szerét adja a joghatóságra, valamint a polgári és keres- lyek alapján valamely követelést a nem vitatott követe- kedelmi ügyekben született határozatok elismerésére lések végrehajtásáról szóló rendelet 3. cikke (1) bekez- és végrehajtására vonatkozó szabályoknak. dése második albekezdésének b) pontja értelmében A 2016-ban befejeződött egyetlen, e rendeletre vo- ʻnem vitatottnak’ kell tekinteni, kizárólag a rendelet natkozó ítéletében az EU Bírósága – osztrák kezdemé- alapján önállóan kell meghatározni. 23 nyezésre – azzal foglalkozott, hogy az ajándékozási szerződésnek az ajándékozó ügyleti képességének hiá- nya miatti érvénytelenné nyilvánítása és a megajándé- 2.3. BRÜSSZEL-IIA. RENDELET 24 kozott tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásból való törlése iránti per az 1215/2012/EU rendelet ingat- Az EU Bírósága 2016-ban több alkalommal is foglal- lanon fennálló dologi jogra vonatkozóan kizárólagos kozott a Brüsszel-IIA. rendelet értelmezésével, melyek joghatóságot előíró 24. cikke 1. pontjának (kizárólagos közül három ügyben hozott ítéletet a rendelet egyes joghatóság az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya in- szakaszaival kapcsolatosan: a rendelet tárgyi hatályát, gatlanon fennálló dologi jog vagy ingatlan bérlete, illet- a házassági ügyekben alkalmazandó általános jogható- ve haszonbérlete) hatálya alá tartozik-e. Az EU Bírósá- ságot, az ügy tárgyalására alkalmasabb bírósághoz ga minden lényeges körülmény mérlegelése után nem- való áttételt, valamint a bíróság megkeresését vizsgál- leges választ adott e kérdésre, azzal kiegészítve, hogy ta az előzetes döntéshozatali eljárásokban. ez a per az 1215/2012/EU rendelet 7. cikke 1. pontjá- A Brüsszel-IIA. rendelet tárgyi hatályának értelme- nak a) alpontjában előírt különös joghatóságba (ʻvita- zése iránt Varsóból érkezett kérelem az EU Bíróságá- tott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíró- hoz, mely arra irányult, hogy vajon a Brüsszel-IIA. ren- ság’) tartozik. A megajándékozott tulajdonjogára vo- delet hatálya alá tartoznak-e a házasság érvénytelení- natkozó bejegyzéseknek az ingatlan-nyilvántartásból tése iránt az egyik házastárs halála után indított kere- való törlése iránti kereset vonatkozásában azonban setek és ha és amennyiben igen, akkor a házasság ér- megjegyezte az EU Bírósága, hogy az már az 1215/2012/ vénytelenítése iránti olyan keresetekre is kiterjed-e a EU rendelet 24. cikkének 1. pontjában előírt kizáróla- rendelet hatálya, amelyeket a házastársaktól eltérő gos joghatóságba tartozik. 21 személy indított. E körben az EU Bírósága tágan húzta meg a Brüsszel-IIA. rendelet hatályát, mikor arra az ál- láspontra helyezkedett, hogy a házasság érvénytelení- 2.2. A NEM VITATOTT KÖVETELÉSEK tése iránt harmadik személy által az egyik házastárs VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELET 22 halála után indított kereset a Brüsszel-IIA. rendelet ha- tálya alá tartozik. Az ezen harmadik személyek vonat- A nem vitatott követelések végrehajtásáról szóló ren- kozásában alkalmazható joghatósági okok kapcsán deletet egyetlen alkalommal, olasz kezdeményezésre pedig megállapították, hogy a Brüsszel-IIA. rendelet értelmezte 2016-ban az EU Bírósága: a rendelet tárgyi 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ötödik és hatodik hatályát, ezen belül az alperes távollétében hozott franciabekezdését (a kérelmező szokásos tartózkodási olyan ítélet esetét vizsgálta, amelyben a távol lévő felet helyére alapozott általános joghatósági okok) úgy kell anélkül marasztalták, hogy az kifejezetten elismerte értelmezni, hogy a házasság érvénytelenítése iránt ke- resetet indító, a házastársaktól eltérő személy nem hi- 20 Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, vala- mint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, HL L 351., 2012. 12. 23 Pebros Servizi Srl kontra Aston Martin Lagonda Ltd C-511/14. sz. ügy- 20., 1–32. ben 2016. június 16-án hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:448). 21 Wolfgang Schmidt kontra Christiane Schmidt C-417/15. sz. ügyben 24 A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági 2016. november 16-án hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:881). ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóság- 22 Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. ról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtha- az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 338., tó okirat létrehozásáról, HL L 143., 2004.04.30., 15–39. 2003.12.23., 1–29. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2017_2 belív.indd 19 2017.07.25. 14:45:31
vatkozhat az e rendelkezésekben foglalt joghatósági illetve azzal egyenértékű irat bírósághoz történő be- 25 okokra. nyújtásának időpontja’ az az időpont, amikor e benyúj- Írországból a Brüsszel-IIA. rendeletnek a szülői fele- tás az érintett bíróságnál megtörténik, még akkor is, ha lősség körében igénybe vehető rendelkezésének, az ügy a nemzeti jog értelmében ez önmagában nem eredmé- tárgyalására alkalmasabb bírósághoz való áttételének nyezi az eljárás azonnali megindítását. 27 értelmezését kérték az EU Bíróságától. Ennek kapcsán az először is leszögezte, hogy a Brüsszel-IIA. rendelet- nek az ügy tárgyalására alkalmasabb bírósághoz való 2.4. A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSRÓL áttételére vonatkozó 15. cikkét akként kell értelmezni, SZÓLÓ RENDELET 28 hogy azt alkalmazni kell valamely tagállam illetékes hatósága által a közjog alapján, szülői felelősséggel A fizetésképtelenségi eljárásról szóló rendelete kap- kapcsolatos intézkedések elfogadása tárgyában indí- csán az EU Bírósága összesen három döntést hozott. tott, az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló gyer- A döntések a nemzetközi joghatóság, az alkalmazandó mekvédelmi keresetre, amennyiben valamely másik jog, a harmadik személyek dologi jogai, valamint a fize- tagállam bírósága joghatóságának megállapításához az tésképtelenségi eljárások hatását érintették a folya- szükséges, hogy a későbbiekben e másik tagállam vala- matban lévő peres eljárásokra. mely hatósága – saját belső joga értelmében és figye- A rendelet joghatóságra vonatkozó 3. cikkének (1) lemmel az esetlegesen eltérő ténybeli körülményekre bekezdése vonatkozásában az EU Bírósága az Olaszor- – az első tagállamban indítottól eltérő eljárást indítson. szág által indított előzetes döntéshozatali eljárásban Megállapították, hogy annak felmérése érdekében, megállapította, hogy azt akként kell értelmezni, hogy hogy egy másik olyan tagállam bírósága, amely tagál- abban az esetben, ha a társaság székhelyét valamely lamhoz a gyermeket különös kötelék fűzi, alkalmasabb tagállamból egy más tagállamba helyezték át, az a bíró- az ügy tárgyalására, a joghatósággal rendelkező bíró- ság, amely előtt az említett áthelyezést követően indí- ságnak arról kell megbizonyosodnia, hogy az ügynek tottak eljárást, és amely a származási tagállamban jár egy ilyen bírósághoz való áttétele – tekintettel többek el a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kére- között az említett másik tagállamban alkalmazandó el- lem ügyében, csak abban az esetben hagyhatja figyel- járási szabályokra – tényleges és konkrét hozzáadott men kívül azt a vélelmet, amely szerint e társaság fő ér- értékkel bírhat az ügy vizsgálata szempontjából. Emel- dekeltségeinek a központja az új székhely helyén talál- lett azt is kijelentették, hogy annak felmérése érdeké- ható, és csak abban az esetben állapíthatja meg, hogy ben, hogy ez az áttétel megfelel a gyermek mindenekfe- ezen érdekek központja az eljárás megindításának az lett álló érdekének, a joghatósággal rendelkező bíró- időpontjában továbbra is a származási tagállamban ta- ságnak többek között arról kell megbizonyosodnia, lálható annak ellenére, hogy e társaságnak a származá- hogy az említett áttétel esetén nem áll fenn a gyermek si tagállamban már nincs telephelye, ha egyéb objektív helyzetére nézve gyakorolt hátrányos hatás kockázata. és harmadik személyek által ellenőrizhető informáci- A Brüsszel-IIA. rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ókból az következik, hogy az említett társaság vezeté- kapcsán pedig egyértelművé tették, hogy azt akként sének és irányításának a tényleges központja, valamint kell értelmezni, hogy a rendelkezésnek a szülői felelős- az érdekeinek a kezelése az említett időpontban mégis séggel kapcsolatos adott ügyben való végrehajtása so- továbbra is a származási tagállamban van. 29 rán valamely tagállam joghatósággal rendelkező bíró- Egy magyar vonatkozású, a Maros Megyei Törvény- sága nem veheti figyelembe sem az ezen ügynek egy szék (Románia) által kezdeményezett eljárásban az EU másik tagállam bíróságához való esetleges áttétele ál- Bírósága a fizetésképtelenségi eljárás megindításának tal a szóban forgó gyermektől eltérő, érintett szemé- helye szerinti állam jogában szabályozott fizetésképte- lyek szabad mozgáshoz való jogára gyakorolt hatást, lenségi eljárás joghatásait vizsgálta, illetve azt, hogy lé- sem pedig azt az okot, amely miatt e gyermek anyja a nyeges-e az a körülmény, hogy az eljárás megindításá- bírósághoz fordulást megelőzően élt ezzel a joggal, ki- nak helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban törté- véve ha e megfontolások nem hatnak vissza hátrányo- nő végrehajtás útján érvényesített követelés egy adó- san e gyermek helyzetére. 26 tartozás. E körben arra a megállapításra jutott, hogy a Egy másik, szintén ír kezdeményezésű előzetes dön- fizetésképtelenségi rendelet 4. cikkét úgy kell értelmez- téshozatali eljárásában az EU Bírósága a Brüsszel-IIA. ni, hogy ennek alkalmazási körébe tartoznak a fizetés- rendelet 16. cikkében szabályozott bírósági megkere- képtelenségi eljárás megindításának helye szerinti tag- sés kapcsán az eljárást megindító iratnak a bírósághoz állam azon belső jogi rendelkezései, amelyek a fizetés- történő benyújtásának időpontja vonatkozásában fej- képtelenségi eljárásban részt nem vevő hitelező tekin- tett ki értelmező tevékenységet. Végzésében megálla- tetében előírják a követelés érvényesítéséhez való joga pította, hogy a Brüsszel-IIA. rendelet 16. cikk (1) bekez- megszűnését, illetve az ilyen követelés végrehajtásának dése a) pontja értelmében vett ʻeljárást megindító irat, 27 M.H. kontra M.H. C-173/16. sz. ügyben 2016. június 22-én hozott vég- zés (ECLI:EU:C:2016:542). 25 Edyta Mikołajczyk kontra Marie Louise Czarnecka és Stefan Czarnecki 28 A Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a fizetésképte- C-294/15. sz. ügyben 2016. október 13-án hozott ítélet (ECLI:EU: lenségi eljárásról, HL L 160., 2000.06.30., 1–18. C:2016:772). 29 Leonmobili Srl és Gennaro Leone kontra Homag Holzbearbeitungssys- 26 Child and Family Agency kontra J. D. C-428/15. sz. ügyben 2016. októ- teme GmbH és társai C-535/15. sz. ügyben 2016. május 24-én hozott vég- ber 27-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:819). zés (ECLI:EU:C:2016:374). / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2017_2 belív.indd 20 2017.07.25. 14:45:31
felfüggesztését egy másik tagállamban. Az eljárás meg- ságot, ugyanis az eljáró bíróság nem akadályozhatja a indításának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam- címzettet az irat átvételének megtagadásához való joga ban végrehajtás tárgyát képező követelés adójellege gyakorlásában. Az eljáró bíróság azonban csak az irat- kapcsán pedig arra a következtetésre jutott, hogy az az átvétel megtagadásához való jog címzett általi tényle- alapügyben nem tekinthető lényeges körülménynek, így ges gyakorlását követően vizsgálhatja a megtagadás nincs hatással a joghatások vonatkozásában. 30 megalapozottságát: a bíróságnak e célból figyelembe A harmadik személyek dologi jogai vonatkozásában a kell vennie az iratanyag valamennyi releváns elemét an- német Grundsteuergesetz (ingatlanadókról szóló tör- nak meghatározása érdekében, hogy az érintett ért-e a vény) értelmezését kérte a Német Szövetségi Legfel- kézbesítendő irat megszövegezésének nyelvén. Ha a bí- sőbb Bíróság. E körben az EU Bírósága megállapította, róság megállapítja, hogy az irat címzettje általi megta- akként határozott, hogy a fizetésképtelenségi rendelet gadás nem volt indokolt, akkor főszabály szerint alkal- 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy e cikk értelmében mazhatja a nemzeti joga által ezen esetre előírt követ- vett ʻdologi jognak’ minősül a nemzeti jog valamely kezményeket, feltéve hogy ez nem gátolja a kézbesítési olyan rendelkezése értelmében képzett biztosíték, rendelet hatékony érvényesülését. 33 mint az alapügy tárgyát képező rendelkezés, amely sze- A Brüsszel-I. rendelet kapcsán már említett, a Len- rint az ingatlanadó-tartozással rendelkező adós ingat- gyel Legfelsőbb Bíróság által kezdeményezett előzetes lana a törvény erejénél fogva ingatlanközteherrel ter- döntéshozatali eljárásban az EU Bíróságának a kézbesí- helt, és e tulajdonosnak tűrnie kell az adótartozás jog- tési rendelet 19. cikk (4) bekezdésének utolsó albekez- címén ezen ingatlanra vezetett végrehajtást. 31 dését kellett értelmeznie, hogy vajon az kizárja a jog- vesztő határidő elmulasztásának következményei alóli mentesítésre vonatkozó nemzeti jogi rendelkezések al- 2.5. KÉZBESÍTÉSI RENDELET 32 kalmazását, vagy pedig az alperes választhat, hogy a rendelkezés alapján nyújt-e be kérelmet, vagy a nem- A kézbesítési rendelet rendelkezéseit két döntésében zeti jog megfelelő jogintézményét használja-e. Az EU vizsgálta meg és értelmezte az EU Bírósága 2016-ban: Bírósága úgy ítélte meg, hogy a kézbesítési rendelet egyrészt a rendelet hatálya alá tartozó iratok átvételé- 19. cikk (4) bekezdésének utolsó albekezdése kizárja a nek megtagadása kapcsán, másrészt pedig azon határ- jogvesztő határidő elmulasztásának a következményei idő vonatkozásában, amelyen belül a jogvesztő határ- alóli mentesítés iránti kérelmek rendszerére vonatko- idő elmulasztásának következményei alóli mentesítés zó nemzeti jogi rendelkezések alkalmazását abban az iránti kérelem elfogadható. esetben, ha az említett rendelkezés által hivatkozott Egy barcelonai elsőfokú bíróság által kezdeményezett tagállami közleményben az ilyen kérelmek benyújtásá- előzetes döntéshozatali eljárásban az EU Bírósága az ra vonatkozóan meghatározott elfogadhatósági határ- iratok átvételének megtagadása vonatkozásában foglalt idő lejárt. 34 állást az irat címzettjének nyelvismerete kapcsán. E körben az EU Bírósága akként határozott végzésében, hogy a kézbesítési rendelet 8. cikkének (1) bekezdését 2.6. AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS úgy kell értelmezni, hogy egy irat másik tagállam terü- ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ RENDELET 35 letén lakóhellyel rendelkező címzettnek való kézbesíté- se során, amennyiben az iratot nem az érintett által ér- Az EU Bírósága által az európai fizetési meghagyásos tett nyelven, vagy az átvevő tagállam hivatalos nyelvén, eljárás, mint az első közösségi szinten egységes eljárás vagy ha e tagállamnak több hivatalos nyelve van, úgy a vonatkozásában ez ideig hozott 11 döntés közül egyet- kézbesítés helyének hivatalos nyelvén vagy hivatalos lenegy született 2016-ban. Ez az ügy azonban magyar nyelveinek egyikén szövegezték meg, illetve azt nem vonatkozású: az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet látták el ilyen nyelvű fordítással, akkor az áttevő tagál- a Kúria terjesztette elő és az ezekben az eljárásokban lamban eljáró bíróságnak meg kell győződnie arról, alkalmazandó joghatósági szabályok értelmezését kér- hogy a kézbesítési rendelet II. mellékletében szereplő te az EU Bíróságától, különösen a rendelet 17. (Az el- formanyomtatvány útján megfelelően tájékoztatták-e a lentmondás benyújtásának joghatásai) és 20. (Felül- címzettet ezen irat átvételének megtagadásához való vizsgálat különleges esetekben) cikke kapcsán. jogáról. Ezen eljárási követelmény elmulasztása esetén Az ügyben lefolytatott előzetes döntéshozatali eljá- a bíróság feladata, hogy a kézbesítési rendelet rendelke- rásában az EU Bírósága ítéletében megállapította, zéseinek megfelelően orvosolja az eljárási szabálytalan- hogy az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy olyan körülmények között, amikor valamely bíróság az eu- rópai fizetési meghagyás származási tagállama illeté- ENEFI Energiahatékonysági Nyrt. kontra Direcția Generală Regională 30 kes bíróságának kijelölésére irányuló, az alapeljárás- a Finanțelor Publice Brașov (DGRFP) C-212/15. sz. ügyben 2016. novem- ber 9-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:841). SCI Senior Home kontra Gemeinde Wedemark és Hannoversche Volks- 31 bank eG C-195/15. sz. ügyben 2016. október 26-án hozott ítélet (ECLI:EU: 33 Alta Realitat SL kontra Erlock Film ApS és Ulrich Thomsen C-384/14. C:2016:804). sz. ügyben 2016. április 28-án hozott végzés (ECLI:EU:C:2016:316). 32 Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. 34 Emmanuel Lebek kontra Janusz Domino C-70/15. sz. ügyben 2016. jú- november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a lius 7-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:524). bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 35 Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 324., december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról, 2007.12.10., 79–120. HL L 399., 2006.12.30., 1–32. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2017_2 belív.indd 21 2017.07.25. 14:45:31
hoz hasonló eljárásban jár el, és azt vizsgálja, hogy rendelet 20. cikkével való analógia útján felülvizsgál- ilyen körülmények között e tagállam bíróságai rendel- ni e fizetési meghagyást. 36 keznek-e joghatósággal az ilyen, a kötelezett által az előírt ha tár időben ellentmondással megtámadott fi- zetési meghagyás alapját képező igénnyel kapcsolatos 3. ÖSSZEGZÉS per lefolytatására, a rendelet 26. cikke értelmében to- vábbra is a tagállam nemzeti joga alkalmazandó, mi- Az EU Bíróságának a fentiekben röviden ismertetett, vel az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2016. évi európai polgári eljárásjogot érintő esetjoga rendelet nem szabályozza a bíróság jogait és kötele- kapcsán leszögezhető, hogy a korábbi időszak ʻtrendjét’ zettségeit. A Brüsszel-I. (44/2001/EK) rendelet azon- követte, így ismét fontos szerep jutott a 44/2001/EK ban megköveteli, hogy az európai fizetési meghagyás rendelet értelmezésének, emellett a Brüsszel-IIA. rende- származási tagállama bíróságai joghatóságának kér- letet és a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó rende- dését olyan eljárási szabályok alapján bírálják el, ame- letet is több alkalommal vetették vizsgálat tárgyává. lyek lehetővé teszik az európai fizetési meghagyásos Örömteli, hogy 2016-ban már megjelent az 1215/2012/ eljárásról szóló rendelet rendelkezései hatékony érvé- EU rendelet is az előzetes döntéshozatali eljárások tár- nyesülésének és a védelemhez való jognak a biztosítá- gyaként, ugyanakkor sajnálatos, hogy van olyan rende- 37 sát, akár a kérdést előterjesztő bíróság, akár az általa let , melyek vonatkozásában még egyetlen ítéletet sem az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló követelés el- született előzetes döntéshozatali eljárás keretében. bírálására a polgári peres eljárás szerint hatáskörrel Az EU Bíróságának 23 bemutatott (melyek közül 3 és illetékességgel rendelkezőként kijelölt bíróság ha- magyar kezdeményezésre indult és további 1 bír ma- tároz e kérdésekről. Abban az esetben, ha valamely gyar vonatkozással), 2016-ban hozott döntése kapcsán tagállami bíróság az európai fizetési meghagyás szár- elmondható, hogy mindegyik a maga módján hiánypót- mazási tagállama bíróságainak joghatóságáról hatá- ló és abban segíti a tagállami bíróságokat, illetve magu- roz, és a Brüsszel-I. rendeletben foglalt szempontokra kat az uniós polgárokat is, hogy minél pontosabb tarta- tekintettel megállapítja az ilyen joghatóság fennállá- lommal tudják kitölteni a másodlagos jogforrások ren- sát, a Brüsszel-I. rendelet és az európai fizetési meg- delkezéseit. hagyásos eljárásról szóló rendelet arra kötelezik e bí- róságot, hogy a nemzeti jogot úgy értelmezze, hogy az lehetővé tegye számára az ezen eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság meghatározását vagy kijelölését, továbbá abban az 36 Flight Refund Ltd kontra Deutsche Lufthansa AG C-94/14. sz. ügyben esetben, ha valamely tagállami bíróság a joghatóság 2016. március 10-én hozott ítélet (ECLI:EU:C:2016:148). 37 Pl. az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. hiányát állapítja meg, e bíróság nem köteles hivatal- július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről, ból, az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló HL L 199., 2007.7.31., 1–22. KONZULI HATÓSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ ÉGISZE ALATT 1 CSATLÓS ERZSÉBET adjunktus (SZTE ÁJTK) 1 Az Európai Unió a különböző politikái hatékony vég- ba helyezte az uniós polgárok azon jogát, hogy harma- rehajtása kapcsán épít a tagállami hatóságok együtt- dik államokban bármely tagállamhoz fordulhatnak működésére. A 2015. április 20-án elfogadott tanácsi konzuli v édelem okán, új lendületet adott a jogalkalma- 2 irányelv amellett, hogy ismét a figyelem középpontjá- zás oldalának azzal, hogy – a hatásköri korlátok között maradva – a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetett a konzuli hatóságok együttműködésében rejlő potenciál- ba, részletesebben lefektetve annak kereteit, már a 1 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-16-4-iii. Kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült. címben is kiemelve a koordinációs és együttműködési in- 2 A Tanács (EU) 2015/637 Irányelve (2015. április 20.) a harmadik or- tézkedések fogalmát. szágokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védel- A konzuli hatóságok feladataikat különböző együtt- mét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a működési formákon keresztül – különböző típusú köz- 95/553/EK határozat hatályon kívül helyezéséről [Konzuli irányelv] HL L 106. 2015.4.24. 1. igazgatási jogviszonyok alanyaiként – valósítják meg, / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2017_2 belív.indd 22 2017.07.25. 14:45:31
amelyek alapvetően két csoportra oszlanak aszerint, ba tolódik, és akár vertikális, horizontális vagy sugaras hogy a saját államuk hatóságaival, vagy más államok ha- szerkezetű kooperációról van szó, új kihívásokat tarto- tóságaival való kooperációról van szó. E körben fontos gat. A közigazgatási hatóságok közötti együttműködési meghatározni az így létrejött jogviszonyok jellegét, ez formákat az EU égisze alatt alapvetően két csoportra ugyanis a jogalkalmazási kérdések alapja, és kérdésként lehet osztani: a klasszikus jogsegély, és az annak nem merül fel, hogy a konzuli irányelv rendelkezései miként minősülő, egyéb operatív együttműködés területére, hatnak majd a fennálló rendre, illetve milyen alapokra amelynek során hálózatba rendeződnek a feladat- és 3 kerül a 2018. május 1-jei hatályba lépésével. Az előző hatáskörben érintett tagállami és uniós hatóságok. Az számban megjelent tanulmány igyekezett számba venni Európai Unióban jogsegély során egyik tagállam ható- a különböző jogviszonyokat, jelen tanulmány pedig ez- sága illetékességi területén kívül jár el és egy másik zel összefüggésben vizsgálja meg a konzuli hatósági tagállam hatósági eljárásának kapcsán felmerült eljá- együttműködéseket az EU értelmezésében. rási cselekmények tekintetében nyújt jogi segítséget. A másik esetben előzetes kérés nélküli, uniós jogon ala- puló adatmegosztási mechanizmusról van szó. Egyre 1. A KONZULI HATÓSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK nő ugyanis azon szabályozások száma, amelyek a tagál- AZ EU ÉRTELMEZÉSÉBEN lami hatóságok közötti közvetlen kapcsolatot igénylik, vagy kifejezetten előírják. Ennek oka nem utolsósorban A konzul feladatai ellátása során többféle jogalannyal az, hogy ezek az együttműködési mechanizmusok a Bi- kerül kapcsolatba, így az együttműködés kifejezés tá- zottság által működtetett adatmegosztásra épülő háló- gan értelmezve lefed valamennyi ilyen módon létrejövő zatok révén működnek, és személyes adatokat is tartal- jogviszonyt. A konzuli képviselet közigazgatási szerve- mazó adatok, információk, dokumentumok megosztá- zeti egység, ennek a kapcsolatnak pedig a java része – sára épülnek. Ebből kifolyólag az átlátható működés és 4 de korántsem kizárólagosan, a közigazgatási jog által nyitottság követelményének fényében a felelősségi kér- meghatározott közigazgatási jogviszony. A konzuli kép- dések és a jogorvoslat lehetőségei felértékelődnek, ki- viseletek közigazgatási jog által szabályozott társadal- számítható és világos szabályozásuk hiánya így még in- mi viszonyainak típusai között különbséget tehetünk kább szembetűnő. 7 azok jellemzői szerint, így beszélhetünk hatósági A speciális hatósági kapcsolatok miatt, amelyre az ügyekben az ügyfelekkel fennálló kapcsolat alapján ha- uniós politikák építenek, indokolják azt, hogy az EU tósági jogviszonyokról, szervezeti struktúra elemei kö- égisze alatti együttműködéseket külön cím alatt, külön zötti hierarchikus jogviszonyról, illetve a feladatellátás- kategóriaként tárgyaljuk. ban egymás tevékenységeinek interdependenciájára Alapvetően az EU esetében konzuli szervekről nem épülő együttműködési jogviszonyokról. Szűk értelemben beszélhetünk, hatásköröket tekintve a konzuli szerve- véve az együttműködés tehát kifejezetten csak a fela- zetre és tevékenységre nézve az EU általános felhatal- 8 dat- és hatáskörben eljáró konzuli hatóság más hatósá- mazást nem kapott. Ez azonban nem azt jelenti, hogy gokkal mellérendelt helyzetben lévő, ilyen módon létre- egyéb politikákat illetően a konzuli igazgatás nem érin- 5 jövő jogviszonyait tekinthetjük együttműködésnek. tett: a vízumpolitika kapcsán a tagállami konzuli ható- Akármelyik értelmezést vesszük alapul, közös bennük, ságok vízumhatósági jogkörrel bírnak, míg az uniós hogy az uniós jog mindegyik típusú jogviszonyra nézve polgárság által keletkeztetett jogosítványok okán bár- tartogat szabályozási elemeket, és ezzel együtt jogal- mely harmadik államban tartózkodó uniós polgár irá- kalmazásra nézve kihívásokat. nyába konzuli védelemmel összefüggő feladatok terhe- A jogirodalomban az 1990-es évek óta forgó európai lik az adott harmadik államban működő tagállami kül- közigazgatási tér által lefedett jelenség alatt egy több- képviseleti szerveket. 9 szintű közigazgatási rendszert érthetünk, amelyben az európai és a tagállami nemzeti közigazgatási rendszer 6 szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Az európai 2. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MECHANIZMUS közigazgatás jelenlegi fejlődési útja a szektorális frag- A SCHENGENI VÍZUM KIADÁSA TERÉN mentáltság irányából a jelenlegi tendencia szerint már a közigazgatási együttműködés és koordináció irányá- A schengeni térséghez való csatlakozáskor az álla- mok felelősséget vállaltak a többi schengeni állam ne- vében a térség külső határainak ellenőrzéséért, vala- mint rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízu- 3 Konzuli irányelv, 18. cikk. 4 Bizonyos kérdések kapcsán a konzuli képviselet és a másik jogalany között nem közigazgatási jogviszony, hanem pl. munkajogi viszony áll fenn, vagy polgári jogi viszony. Lásd: Petrik Ferenc: A közigazgatási jogviszony fogalma elhatárolása már jogviszonyoktól. Magyar Jog, 2010/9. 527. 7 Csatlós Erzsébet: Az európai közigazgatási eljárási jog kodifikáció- Ennek részleteiről lásd a szerző előző lapszámban megjelent Az álta- 5 ja és a hatóságok együttműködése. Eljárásjogi Szemle, 2016/2. 17.; 19. lános konzuli hatósági együttműködések elméleti kérdései című írását. 8 Vö. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerke- Dezső Márta – Vincze Attila: Magyar alkotmányosság az európai in- 6 zetbe foglalt változata. HL C 326, 2012.10.26. 1. [EUMSz] 23. cikk 2. for- tegrációban. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2014. 490. Az európai közigaz- dulat. gatás szerepe az európai egység megteremtésében. Csatlós Erzsébet: 9 Ana Mar Fernandez: The Europanisation of Consular Affairs: The Case Gondolatok az Alaptörvény E) cikk (1) bekezdésének margójára. In: Ba- of Visa Policy. The Hague, Netherland Institute of International Relations, logh Elemér (szerk.): Számadás az Alaptörvényről. Budapest, Magyar 2006. 3. http://www.clingendael.nl/sites/default/files/20061000_cdsp_ Közlöny Lap és Könyvkiadó Kft. 2016. 375. paper_dip.pdf (2016.12.13.) / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2017_2 belív.indd 23 2017.07.25. 14:45:31
10 mok (schengeni vízumok) alkalmazásáért , amelyet Harmadik államokban nem minden tagállam rendel- 16 harmadik állam polgárai a célország konzuli hatóságá- kezik külképviselettel, így vízumhatósággal sem , nál kérelmezhetnek, és amelynek birtokában megnyí- emiatt a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy 17 11 lik előttük Európa kapuja. 2015-ben az EU tagállamai kétoldalú megállapodást kössenek egy olyan tagál- 14 407 594 vízumot bocsátottak ki, ebből több mint lammal, amely az adott országban rendelkezik konzu- 14 300 000-at a konzuli hatóságok. A vízumkérelmet a látussal abból a célból, hogy az az adott tagállam nevé- célország – kizárólagos úti cél, vagy több tagállam ese- ben a kérelmeket megvizsgálja és a vízumokat kiadja. tén az a tagállam, ahol a kérelmező a legtöbbet tartóz- Ezekben az esetekben államközi megegyezés alapján – 18 kodik – külképviseletén szükséges benyújtani. Ahhoz, és a fogadó állam beleegyezésével – egyik állam ví- hogy a forum shopping elkerülhető legyen, a tagállamok zumhatósága a másik állam nevében jár el. Magyaror- konzuli hatóságai speciális együttműködési jogvi- szág isztambuli főkonzulátusa vízumképviseleti meg- 12 szonyban állnak, amelynek tartalmát a Vízumkódex állapodás keretében például Észtország, Portugália tölti meg, vízumhatósági kérdésekben felülírva minden Szlovénia és Norvégia részére is állít ki vízumot. Ma- tagállami szabályozást, amely a konzuli hatóságokra gyarország nevében például Afganisztánban Csehor- irányadó. Az információmegosztás, illetve hatósági szág kabuli nagykövetsége ad ki vízumot, Djiboutiban 19 kapcsolattartás alapja a közös vízuminformációs rend- pedig a fővárosban működő francia főkonzulátus. A 13 szer és annak adatbázisa (VIS). A vízumhatóságok kö- megállapodás lehet szűkebb körű is, amely kizárólag a zötti együttműködési jogviszony speciális, mert nem kérelmek átvétele és a biometrikus azonosítók felvéte- ad hoc jellegű, hanem tartós, normatív rendelkezése- lére ad felhatalmazást az eljáró tagállam konzuli ható- 14 20 ken alapuló folytonos kooperatív mechanizmus , és ságának. Vízumhatósági feladatok ellátására, az érin- ebben különbözik például egy jogsegélyjellegű adatto- tett tagállamok által kötött nemzetközi megállapodá- vábbítástól. Uniós jog határozza meg a vízumpolitika sok alapján a harmadik államban konzuli hatósággal anyagi és eljárásjogi szabályait, a vízumosztályok mű- rendelkező állam konzuli hatósága illetékes hatósággá ködési rendjét, valamint a helyi schengeni együttműkö- válik, és attól függően, hogy a két tagállam megállapo- dések szabályait, így helyezve keretbe a tagállamok ví- dása mire terjed ki, (a) eljáró illetékes vízumhatóság- zumkibocsátásban illetékes konzuli hatóságait. 15 ként, (b) közreműködő hatóságként fog eljárni a kérel- mek vonatkozásában. A kétoldalú képviseletről szóló nemzetközi megállapodás az államokat kötelezi, az el- 10 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazá- járó vízumhatóság feladat- és hatásköreit a Vízumkó- sáról és tartózkodásáról [Harmtv.] 8. cikk. A három hónapot meghaladó dex által nem szabályozott részekben a megbízott ál- tartózkodásra szóló vízumok továbbra is a nemzeti eljárások hatásköré- be tartoznak, és birtokosukat egy adott nemzeti területen való tartózko- lam belső joga határozza meg: a tagállamok felelősek dásra jogosítják fel. (1. cikk). konzulátusaik vízumosztályainak megszervezéséért, 11 Lásd: Council recommendation of 4 March 1996 relating to local továbbá minden tagállam maga felel a vízumkérelmek- consular cooperation regarding visas. OJ C 080, 18/03/1996. 0001. 21 12 A Bizottság javaslata COM(2006) 403 végleges (2006. július 19.) Eu- hez kapcsolódó eljárások szabályozásáért. Ez esetben rópai Parlament és Tanács rendelete a Közösségi Vízumkódex kialakítá- az ügyfél, a kérelmet benyújtó személy és az eljáró kon- sáról; Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. zuli hatóság között hatósági jogviszony áll fenn, a tag- július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról. HL L 243., 2009. 09. állam központi vízumhatósága – akinek a nevében ki- 15., 1. [Vízumkódex] 13 A közös vízumpolitika végrehajtása, a konzuli együttműködés és a adják a vízumot – és az eljáró vízumhatóság között pe- központi vízumhatóságok közötti konzultáció céljából 2008-ban a Ta- dig együttműködési jogviszony áll fenn, amelynek tár- nács és az Európai Parlament rendelettel szabályozta a VIS-t, amely gyát a Vízumkódex, mint keretrendelkezés, valamint a 2011. október 11-én kezdte meg működését a schengeni államok észak-afrikai (algériai, egyiptomi, líbiai, mauritániai, marokkói és tuné- kétoldalú képviseleti megállapodás adja, többek között ziai) vízumkibocsátó konzuli képviseletein, majd 2015 végére minden olyan részletekkel, hogy milyen típusú vízumok, illetve régióra kiterjesztették annak teljes hatályú működését. Az Európai Par- kérelmezők esetében kívánja, hogy a vízumhatóság a lament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízum in- formációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízu- mokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről. HL L 218., 2008.8.13., 60. könyv létrehozásáról szóló, 2010. március 19-i C(2010) 1620 végleges 14 Feladat- és hatáskörében eljárva az uniós politikák végrehajtásának bizottsági határozat módosításáról. keretén belül több hatáskör is illetékes az adatbázis használatára és abba 16 List of consular presence and representation. https://ec.europa.eu/ adat feltöltésére, ily módon valósítva meg az együttműködési mechaniz- home-affairs/sites/homeaffairs/files/e-library/documents/policies/ must. A tagállamok kijelölik azon hatóságokat, amelyek a VIS-adatokhoz borders-and-visas/visa policy/docs/list_of_consular_presence_and_ való hozzáféréshez felhatalmazást kapnak, továbbá azokat a központi representation_en.xlsx (2017.01.25.) hozzáférési ponto(ka)t, amelye(ke)n keresztül a hozzáférés történik. A 17 Ennek tartalmi elemeit lásd: Vízumkódex, 8. cikk. A tizenötök idején kijelölt hatóságok betekintés céljából a hatáskörükön belül férhetnek mindez regionális csoportosulásként elsősorban Franciaország és Né- hozzá a VIS-hez. A Tanács 2008/633/IB határozata 2008. június 23.) a ví- metország konzuli hatóságaira koncentrált képet mutatott, de emellett zuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, vala- megfigyelhető volt egy balti, Benelux és dél-európai centrum is. Mogens mint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncse- Hvam Hobolth: Border Control Cooperation in the European Union: The lekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés Schengen Visa Policy in Practice. Thesis, London, European Institute of céljából történő hozzáférésről. HL L 218, 2008.08.13. 129. 3.; 5. cikk. the London School of Economics, 2012. 98–102. 15 A Bizottság C(2010) 3667 végleges határozata (2010. június 11.) a 18 Vienna Convention on Consular Relations. Vienna, 24 April 1963. vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműkö- 596 UNTS 261. [kihirdette: 1987. évi 13. törvényerejű rendelet, a továb- désről szóló kézikönyv létrehozásáról. Brüsszel, 2010.6.11.; A Bizottság biakban: BKE] 8. cikk; Harmtv. 12. cikk (2). C(2010) 1620 végleges határozata (2010. március 19.) a vízumkérelmek 19 Vízumkiadás Magyarország nevében. http://konzuliszolgalat. feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról szóló kézikönyv lét- kormany.hu/vizumkiadas-magyarorszag-neveben (2017.01.25.) rehozásáról (Vízumokra vonatkozó kézikönyv) és a Bizottság C(2011) 20 Vízumkódex, 8. cikk (4) bek. 5501 végleges végrehajtási határozata (2011. augusztus 4.) vízumkérel- 21 Lásd Vízumkódex IV. címe (Hivatali irányítás és vezetés), különö- mek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról szóló kézi- sen: 37. cikk (1); 40. cikk (1) bek. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 EJSz2017_2 belív.indd 24 2017.07.25. 14:45:32
22 megbízó állam központi hatóságait informálja. Sajáto- gáltató közötti felelősségi kérdésekről a kettejük meg- 29 san keveredik a kétfajta jogviszony abban az esetben, állapodása szól. ha a kérelem elutasítása szükséges, ekkor ugyanis a Az együttműködés más jellegű típusa a közös ügyinté- konzuli hatóság átteszi a vízumkérelmet a képviselt zési hely. Itt egy tagállam konzulátusának személyzete tagállam megfelelő hatóságaihoz, hogy ők hozzák meg hajtja végre a másik tagállam konzulátusán keresztül a kérelemről az érdemi döntést, tehát a helyszínen ví- hozzájuk címzett kérelmekkel kapcsolatos eljárásokat, zumhatóságként eljáró szerv közreműködő hatóság- továbbá használják a másik tagállam eszközeit is. Az 23 ként jár el. Az ilyen – a vízum elutasítása, megsemmi- érintett tagállamok megállapodnak a közös ügyintézési sítése vagy visszavonása – esetekre a Vízumkódex for- hely fenntartásának időtartamáról és megszünteté- manyomtatvány alkalmazását írja elő, amelyet a dön- sének feltételeiről, továbbá abban, hogy a vízumdíj tés közlésekor és kézbesítésekor el kell látni a nemzeti mekkora hányadát kell megkapnia azon tagállamnak, 30 jog szerinti jogorvoslati tájékoztatással. 24 amelynek konzulátusát igénybe veszik. Ettől annyiban Képviseleti megállapodások kötésén kívül is gondos- különbözik a közös igénylési központ, hogy több tagál- kodhat egy tagállam arról, hogy vízumhatóságot tud- lam konzulátusainak személyzetét egy közös épületbe jon biztosítani olyan harmadik államban, ahol egyéb- vonják össze, ahová a kérelmezők kérelmüket benyújt- ként nincs külképviselete. Szerződhet külső szolgálta- hatják. A kérelmezőket a vízumkérelem elbírálásáért és tókkal, illetve a tiszteletbeli konzulját is felhatalmazhat- az arról való döntéshozatalért felelős tagállamhoz kell 25 ja – meghatározott korlátok között – olyan feladatok irányítani. A tagállamok megállapodnak az ilyen együtt- ellátásával, amelyekkel a vízumhatóság és az ügyfél kö- működés időtartamáról és megszüntetésének feltételei- zötti kapcsolattartást elősegítik, sőt kérelmek átvétele ről, valamint a részt vevő tagállamok közötti költség- érdekében együttműködhetnek akkreditált kereskedel- megosztásról, a fogadó állammal fennálló diplomáciai 31 mi közvetítőkkel – gyakorlatilag utazási irodákkal – és logisztikai kapcsolatért pedig egyikőjük lesz felelős. 26 is. Ezek közfeladat ellátásával megbízott kvázi köz- A kéttípusú „ügyfélszolgálat” az ügyfelek szempontjá- igazgatási szervek, amelyek hatósági jogkört nem gya- ból ugyanolyan: a vízumkérelmek a célország vízumha- korolhatnak, de kérelmet, befizetett díjat továbbíthat- tóságai által lefolytatott hatósági eljárás tárgyai. 27 nak. A kérelmek elbírálását, a személyes elbeszélgeté- Az első ilyen kérelembefogadó helynek Chisinau sek lefolytatását, és adott esetben a kérelmekről való (Moldova) városában Magyarország külképviselete döntéshozatalt, valamint a vízumbélyegek kinyomtatá- adott helyt, ahova kezdetben Ausztria, Szlovénia és Lit- 32 sát és beillesztését, illetve a VIS-rendszerben való kom- vánia, majd Dánia és Észtország is csatlakozott. Ma- 28 munikációt kizárólag a vízumhatóságok végezhetik. gyarország külső szolgáltatók útján biztosítja a vízum- A külső szolgáltatók a tagállami hatóságokkal állnak hatóságokhoz való hozzáférést például Gomelben (Be- jogviszonyban, tevékenységükért az ügyféllel szemben lorusszia), Manamában (Bahrein) vagy Bangalorban a vízumhatóságok felelnek, a vízumhatóság és a szol- (India). Tiszteletbeli konzulra viszont nem telepít ilyen faladatot, Olaszországgal ellentétben, amely a tagálla- mok közül a legnagyobb számban alkalmazza őket ví- 33 zumkérelmek továbbítására. Az ilyen jellegű szolgál- 22 Vízumkódex, 31. cikk (1) bek. 23 Vízumkódex 8. cikk (2) bek. tatásokat nyújtó helyek a konzuli tevékenységek meg- 24 Vízumkódex VI. melléklet. hosszabbított karjaként a fogadó állam beleegyezésé- 25 Vízumkódex 42. cikk. Ennek listáját lásd: Overview of Member vel működhetnek, a kérelmet benyújtók és a vízumha- States’ diplomatic missions and consular posts responsible for process- tóságok közötti hatósági jogviszonyba közvetítőként ing visa applications and representation arrangements in accordance with Article 8 (1) of the Visa Code. Where applications are submitted to beékelődő jogalanyokról van szó, akinek szerepe – jo- an external service provider in accordance with under Article 43 of the gai és kötelezettségei – korlátozottak, tevékenységük a Visa Code, this is indicated by an asterisk (*). (21 December 2016) és hatósági eljárási jogviszony érdemét nem érinti, a kvázi Overview over Member States’ honorary consuls authorised to collect közigazgatási szervként végzett szolgáltatói tevékeny- visa applications under Articles 42 and Article 43 (6) of the Visa Code (21 December 2016) https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaf- ségükre a már ismertetett szabályokat kell irányadó- fairs/files/e-library/documents/policies/borders-and-visas/visa- nak tekinteni. 34 policy/docs/list_of_consular_presence_and_representation_en.xlsx Nem tekinthető jogi értelemben hatóságok közötti (2017.01.25.) 26 A kérelem átvétele ezesetben a biometrikus adatok átvételére nem együttműködésnek a közös vízumpolitika harmonizált terjed ki. Vízumkódex 45. cikk. 27 Megjegyzendő, hogy a Ket. az eljárás illetékét, illetve a díj megfizeté- sének lehetőségét a közvetítői hatóság által végezhető eljárási cselek- ményként említi, addig a Vízumkódex ezt a nézetet nem osztja és azt nem 29 Ehhez lásd: Vízumkódex, X. melléklet, C. D. minősíti hatósági eljárási cselekménynek. A külső szolgáltató, illetve a 30 Vízumkódex 41. cikk (1) bek. tiszteletbeli konzul az alábbiakban felsorolt egy vagy több feladat ellátá- 31 Vízumkódex 41. cikk (2) bek. sával bízható meg: a) általános tájékoztatás a vízumszerzés feltételeiről 32 The first EU „Common Visa Application Centre” opens in Moldova. és a vízumkérdőívekről; b) a kérelmezők tájékoztatása a szükséges tá- Brussels, 25 April 2007. IP/07/561. Evelien Brouwer: Extraterritorial mogató dokumentumokról egy ellenőrző lista alapján; c) az adatok és a Migration Control and Human Rights. In: Bernhard Ryan – Valsamis kérelmek (többek között a biometrikus azonosítók) felvétele, valamint Mitsilegas (eds.): Extraterritorial Migration Control: Legal Challenges. a kérelmek továbbítása a konzulátus részére; d) a vízumdíj beszedése; The Hague, BRILL, 2010. 204–205. e) a konzulátuson, illetve a külső szolgáltatónál való személyes megjele- 33 A teljes listát lásd: https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/ nés céljából adott időpontok egyeztetése; f) az úti okmányoknak a kon- homeaffairs/files/e-library/documents/policies/borders-and-visas/vi- zulátustól való átvétele (ideértve adott esetben az elutasításról szóló ér- sa-policy/docs/list_of_consular_presence_and_representation_en.xlsx tesítést is), majd a kérelmezőhöz való visszajuttatása. Vízumkódex 43. (2017.01.25.) cikk (6) bek. 34 A Vízumkódex 43. cikk (6) bekezdésében felsorolt tevékenységekre 28 Vízumkódex 43. cikk (4)–(5) bek. korlátozódnak. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 EJSz2017_2 belív.indd 25 2017.07.25. 14:45:32
alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamok kooperációs mechanizmus kiépítésére törekszik az érin- konzulátusai és a Bizottság valamennyi illetékességi tett tagállamok illetékes külképviseleti szervei között területen való kooperációja, amelynek során ülések és azzal acéllal, hogy az uniós polgár a számára szükséges 39 jelentések nyomán a közös vízumpolitika alkalmazásá- konzuli védelmet megkapja. Az irányelv rendelkezé- val kapcsolatos gyakorlati információkat osztanak meg sei szerint, amennyiben valamely tagállam konzuli ha- 35 a vízumkibocsátásokkal kapcsolatban. Ez a tevékeny- tóságához konzuli védelem iránti kérelmet nyújt be egy ség ugyanis azon a hierarchikus kapcsolaton alapul, magát képviselettel nem rendelkező polgárnak valló amelyben a Bizottság mint – az EU közvetlen közigaz- személy, vagy ha a konzuli hatóság tudomást szerez egy 40 gatási szintjének – szakigazgatási csúcsszerv, míg a ilyen személyről, a rendkívül sürgős eseteket kivéve , tagállami konzuli hatóságok a végrehajtói hatalmi ág minden esetben haladéktalanul kapcsolatba kell lépnie legalacsonyabb szintjét képező – az EU közvetett köz- a polgár állampolgársága szerinti tagállam illetékes ha- igazgatási szintjén – vízumhatóságokként járnak el, így tóságaival, és tájékoztatnia kell azt minden lényeges ez az irányításfelügyeleti jogviszony keretében megva- körülményről, még mielőtt bármilyen segítséget nyúj- lósuló visszacsatolás az uniós vízumpolitika megvaló- tana. A konzultációnak olyan módon kell megvalósul- sulásáról. nia, hogy az érintett hatóságok megoszthassák egy- mással a releváns információkat annak érdekében, hogy az állampolgárság szerinti tagállam saját maga 3. AZ UNIÓS POLGÁR KONZULI VÉDELME nyújthasson konzuli védelmet, de elkerülhetővé váljon ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES KONZULI HATÓSÁGI az, hogy az uniós polgárok visszaéljenek a konzuli vé- EGYÜTTMŰKÖDÉS delemhez való joggal. Alapesetben a konzuli védelem- hez való jog korábbi, 95/553/EK határozati szabályozá- A Maastrichti Szerződés által bevezetett uniós pol- sához hasonlóan tehát eljárási kötelezettséget kelet- 41 gárság intézményéhez kapcsolódik az uniós polgárok keztet , de elsősorban közreműködő-hatósági funkci- azon joga, hogy jogosultak bármely tagállam diplomá- ókat vár el a tagállamoktól harmadik állam területén, ciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni helyben található illetékes konzuli hatóságaiktól, és olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgár- csak másodsorban azt, hogy a helyszínen képviselt tag- ságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel. állam hatósága járjon el érdemben. Az uniós polgár Jelesül: ugyanolyan feltételekkel jogosultak konzuli szempontjait figyelembe véve a nem elérhető közelség- 36 védelemre, mint az adott tagállam állampolgárai. A ben lévő saját konzuli hatóság hiánya esetén is nyitva 2015-ben elfogadott, és 2018 májusában hatályba lépő áll a lehetőség, hogy egy közelebbi – uniós tagállamhoz konzuli irányelv új dimenziókat nyit meg a hatóságok tartozó – konzuli hatóság segítségét kérje. Eszerint ab- kapcsolatrendszerében. Az irányelv, ahogyan a korábbi ban a harmadik államban, ahol nincs elérhető konzuli határozat is, csak példálózóan sorolja fel azokat a kö- képviselet, és az állampolgárság szerinti állam nem tud 37 rülményeket, amikor ilyen eljárás indokolt , egyebek- vagy nem kíván konzuli védelmet nyújtani, a magyar ben nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, miszerint konzuli képviselet is el kell hogy lássa az uniós polgár maguk határozzák meg az állampolgáraiknak nyújtan- érdekvédelmét, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem el- dó védelem körét. Az Alapjogi Karta ellenben az egyen- lenzi. A magyar állampolgárral ellentétben azonban, lő bánásmód követelménye mellé alapjoggá emelte a ilyen esetekben hatósági eljárást kizárólag kérelemre 42 konzuli védelemhez való jogot, amely proaktív hozzáál- indít meg. Ez esetben a magyar konzuli hatóság nem lást igényelt azoktól, akik eddig nem jogként szabályoz- az uniós polgár államának nevében jár el, eljárása és ták a kérdést, az alapjog hatékony érvényesüléséhez döntése azonban az Európai Unió működéséről szóló ugyanis beleértendő a megfelelő garanciarendszer el- szerződés (EUMSz) 23. cikke, valamint az Alapjogi Kar- 38 érhetősége is. Nem keletkeztet viszont automatikus ta 46. cikke hatékony érvényesülése érdekében auto- konzuli védelmi kötelezettséget, ilyen értelemben nem matikusan kölcsönös elismerés tárgyaként res iudica- írja át a nemzeti szabályokat, hanem elsődlegesen egy tának tekinthető. Alapjogról lévén szó, a garanciarend- szer léte kulcskérdés, így a konzuli hatóság eljárása és döntése ellen az irányadó eljárási szabályok alapján 35 Vízumkódex, 48. cikk (1), (4) bek. kell jogorvoslati lehetőséget is biztosítani. 43 36 Az Európai Unióról szóló szerződés. HL C 326, 2012.10.26. 13. A konzuli védelem körébe eső intézkedések azonban [EUSz] 20. cikk. (2) c); 23. cikk. Alapjogi Karta 46. cikk. különbözőek lehetnek, anyagi jogi jogharmonizáció 37 A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői csak az uniós polgár ideiglenes úti okmánnyal ellátása, által elfogadott határozat (1995. december 19.) az Európai Unió polgárai- nak diplomáciai és konzuli képviseletek általi védelméről 95/553/EK. HL 314, 1995.12.28. 73. 5. cikk.; Konzuli irányelv 9. cikk. 38 Ennek elsősorban azokban a tagállamokban van jelentősége, ahol a konzuli védelem nyújtása nem jogként van szabályozva. Egy 2010-es fel- 39 Annemarieke Vermeer-Kunzli: Where the Law Becomes Irrele- mérés szerint az akkor 27 tagállamból 16 esetében beszélhetünk konzu- vant: Consular Assistance and the European Union. International and li védelemhez való jogról, míg a többi esetben van példa arra, hogy nem Comparative Law Quarterly, 60. 2011. 969. jogi, hanem politikai kérdésként állnak hozzá, mint Ausztriában, vagy 40 Vö. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szol- diszkrecionális jogkörbe tartozó közigazgatási hatósági döntésnek tart- gáltatás általános szabályairól (Ket.) 22. cikk (3) bek. ják, mint Spanyolországban, vagy egyszerűen csak nem is rendelkeznek 41 A határozatot egyöntetűen egyszerűsített formában elfogadott róla, mint Lengyelországban. CARE Final Report (2010) Consular and nemzetközi szerződésnek minősítették a tagállamok. CARE Report, 576. Diplomatic Protection. Legal Framework in the EU Member States. 42 2001. évi XLVI. törvény a konzuli védelemről (Konztv.) 3. cikk (4) http://www.careproject.eu/images/stories/ConsularAndDiplomati- bek., 19. cikk (9) bek. cProtection.pdf (2016.11.18.) [CARE Report] 611–613. 43 Konztv. 19. cikk (7) bek. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 EJSz2017_2 belív.indd 26 2017.07.25. 14:45:32
illetve a hazatérési kölcsön esetében létezik, egyéb ese- kötelezettséget állapítson meg, és a harmadik állam ezt tekben az egyenlő bánásmód követelménye alapján ré- a kötelezettséget kifejezetten, írásban elfogadja. A har- szesül konzuli védelemben a képviselettel nem rendel- madik államokkal való megállapodás ez esetben nem kező polgár. A magyar konzuli hatóságok ilyen esetben megkerülhető, akkor sem, ha a konzuli kapcsolatokról az egyébként irányadó jogszabályok szerint járnak el az szóló bécsi egyezmény (BKE) írásbeliséget expressis 47 uniós polgár, illetve a vele tartózkodó családtag ügyé- verbis nem követel meg. A konzuli védelem nyújtásá- ben, a konzuli védelem nyújtására irányuló jogviszony- val összefüggő egyéb rendelkezések megtétele, ame- nak mindketten alanyai. A nem uniós polgárságú csa- lyek nem a szerződéses rendelkezésekből folynak, ha- ládtag felvet azonban némi problémát többek között az nem a határozatokból, az irányelvből, illetve a soft law ideiglenes úti okmány kibocsátása során, mivel az en- körébe tartozó iránymutatásokból következnek, és a nek kiadására irányuló hatósági jogviszonyban csak tagállamok hatóságainak eljárását determinálnák, 44 48 uniós polgár lehet jogalany, ügyfél. Ez esetben nem ugyanis még pactumnak sem tekinthetők. Ebből ere- tisztázott a konzuli hatóság további eljárási kötelezett- dően a hatékony konzuli védelmi rendelkezek megtéte- ségének köre. További jogviszony létesítése a nem uni- lének tényleges lehetőségéről indokolt szerződni a har- ós polgár családtag államának illetékes hatóságaival madik államokkal. pedig – előzetes, erre a kérdésre ki nem terjedő nem- Többek között ilyen problémák kiküszöbölése végett zetközi megállapodás hiányában – elsősorban diplomá- hívja fel a konzuli irányelv a figyelmet a gyakorlati ciai kérdés, és csak másodsorban hatóságok közötti megállapodások kötésére, továbbá a részletszabályok együttműködés, amelyre jelenleg nincs irányadó uniós kidolgozása, illetve a feladatok és az ezzel járó munka- 49 jogi rendelkezés azon kívül, hogy az uniós polgárral teher-megosztás céljából. Ennek szükségességéről utazó családtagot is megilleti származékos jogként a már a korábbi, határozati formában született szabályo- konzuli védelem. Egyúttal jogértelmezési probléma zás is szólt, eredménytelenül. Magyarországnak példá- adódhat a családtag fogalommal is, amelyet a konzuli ul Angolában nincs külképviselete, viszont 10 másik 50 irányelv nem határoz meg, a Ket. pedig az uniós csa- tagállamnak igen. Ez jelenleg párhuzamos illetékessé- ládegyesítési irányelvénél szélesebb körben vonja meg, get jelent, az illetékességi vita eldöntésére pedig nincs és nem köti önfenntartással összefüggő feltételekhez szabály, így a konzuli védelemért folyamodó uniós pol- 45 sem a hozzátartozói minőséget. A nemzeti jog konzuli gár szabad döntése lehet, hogy melyik állam konzuli védelmet előíró uniós jog effect utile elvnek megfelelő hatóságánál fogja a kérelmét benyújtani, de ugyanígy értelmezése a konzuli hatóság eljárási kötelezettségét dilemma az is, ha csak két választás létezik, például megalapozzák, de minden további eljárás függ attól, Fidzsi esetében, ahol csak Franciaország és az Egyesült 51 hogy ehhez a harmadik állam miként viszonyul, illetve Királyság rendelkezik külképviselettel. Ez elsősorban 52 hogy az eljáró konzuli hatóság állama milyen nemzet- a válsághelyzetek esetében jelent problémát, amikor közi kapcsolatokat ápol a nem uniós családtag állam- tömeges konzuli védelem iránti kérelmekkel kell szá- polgárság szerinti államával. Az uniós jog kötelezi a molni. Válsághelyzet esetén nyer igazán jelentőséget tagállamot a konzuli védelemmel összefüggésben meg- az, hogy a harmadik állam területén képviselettel ren- határozott eljárásra, ellenben a harmadik államra néz- delkező tagállamok választottak-e vezető államot, aki- ve, amelynek területén a konzuli hatóság a tevékenysé- nek konzuli hatósága a konzuli védelmi tevékenységet get kifejti, kifejtené, az EU-jognak nincs kötőereje. A koordinálja. Felmerül a kérdés, hogy ilyen esetekben nemzetközi jog általános szabályai alapján a harmadik szuprematív vagy együttműködési jogviszony létesül államok számára az EU joga pacta tertiis nec nocent nec 46 prosunt , vagyis a harmadik állam számára a szerző- dés valamely rendelkezése – az EUMSz 23. cikke, illetve 47 Vö. BKE 8. cikk; Knapp László: Az uniós polgárok diplomáciai és az Alapjogi Charta 46. cikke – csak akkor teremt kötele- konzuli védelméről II. Jog-Állam Politika, 2010/1. 108. 48 Vermeer-Kunzli (2011) i. m. 990. zettséget – ti. annak tűrését, hogy az uniós tagállam, 49 Konztv. 3. cikk.; Konzuli irányelv, 7., 10.; 12. cikk. akivel konzuli szerződése van, nem a saját állampolgá- 50 Konzuli védelem európai uniós polgárok számára külföldön. Ma- rának nyújtson konzuli védelmet – , ha a szerződésben gyarország–Angola. http://ec.europa.eu/consularprotection/represen- tations_hu?f%5B0%5D=im_field_country_of_origin%3A%5B%2A%20 részes felek szándéka arra irányul, hogy a rendelkezés TO%20%2A%5D&f%5B1%5D=im_field_target_country%3A70&iE= 1&fr=52&solrsort=ss_ms_country%20asc (2017.01.20.) 51 Konzuli védelem európai uniós polgárok számára külföldön. Ma- gyarország–Fidzsi. http://ec.europa.eu/consularprotection/represen- 44 A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői tations_hu?f%5B0%5D=im_field_country_of_origin%3A%5B*+- által elfogadott határozat (1996. június 25.) egy ideiglenes úti okmány TO+*%5D&f%5B1%5D=im_field_target_country%3A139&solrsort=ss_ létrehozásáról, 96/409/KKBP. HL L 168, 1996.07.06. 4. II. melléklet 1. ms_country+asc&form_build_id=form-y6xzrq3gVpiCxwEORtQ6X- 45 A Ket. 172. cikk h) pontja alapján hozzátartozó az egyeneságbeli ro- B9U3DMLIx-7_qVVzBv4Iv8&form_id=just_cp_core_form (2017.01.20.) kon és annak házastársa; az örökbe fogadó és a nevelőszülő; az örökbe 52 A válsághelyzet fogalmát az irányelv ugyan nem határozza meg, de fogadott és a nevelt gyermek; a testvér, a házastárs, az élettárs; a házas- a polgári védelmi mechanizmus igénybevételi lehetőségéből következő- társnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér há- en az ilyen helyzet felöleli mindazt, amit például a magyar Konztv. végre- zastársa. Lásd még 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 8:1. hajtási rendelete itt felsorol. 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet a konzuli cikk (1) 1–2. pont. Vö. A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptem- védelem részletes szabályairól, 1/A. cikk c) pont válsághelyzet: rendkí- ber 22.) a családegyesítési jogról HL L 251., 2003.10.3. 12–18. 4. cikk. vüli körülmények vagy események által előidézett olyan helyzet, amely 46 A szerződés harmadik állam számára – annak beleegyezése nélkül – jelentős számú magyar, illetve uniós polgárt hátrányosan érint vagy sem kötelezettségeket, sem jogokat nem hoz létre. Vienna Convention érinthet, és szükségessé teszi a konzuli szolgálat haladéktalan fellépését ont he Law of Treaties, Vienna, 23 May 1969, 1155 U.N.T.S. 331, [kihirdet- a konzuli védelem biztosítása érdekében. Válsághelyzetnek minősül kü- te: 1987. évi 12. törvényerejű rendelet, a továbbiakban: a szerződések lönösen az életet, testi épséget külföldön közvetlenül fenyegető termé- jogáról szóló bécsi egyezmény] 34. cikk. szeti katasztrófa, háborús cselekmény vagy fegyveres összeütközés. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 EJSz2017_2 belív.indd 27 2017.07.25. 14:45:32
az illetékes – különböző tagállami – konzuli hatóságok ni, és tiszteletben tartják az Unió e területen folytatott között, tekintettel arra, hogy nemzetközi jogi keret- tevékenységét, efölött a Tanács és a Főképviselő őrkö- 57 megállapodás jelenleg nincs, az uniós jogi rendelkezé- dik. Az ő szavaikat pedig a küldöttségek tolmácsolják, sek pedig a konzuli igazgatást ilyen mértékben nem ír- akikkel a tagállamok diplomáciai képviseletei és az ják és hatásköri korlátok miatt nem is értelmezhetőek Unió küldöttségei a harmadik országokban és a nem- ekként, például Magyarország esetében egy külgazda- zetközi szervezetekben együttműködnek és hozzájá- sági és külügyminiszteri (kkm) utasítást felülírni vál- rulnak a közös intézkedések kialakításához és végre- sághelyzet esetén egy vezető állami konzuli hatósági hajtásához. A konzuli hatóságok, illetve uniós szervek rendelkezéssel. közötti együttműködési és információmegosztási köte- A vezető állam – ha a tagállamok kijelöltek ilyet – lezettség a tagállamok és a harmadik államok közötti 58 ugyanis a tagállamok a harmadik államba rendelt misz- bilaterális kapcsolatokat nem érinti , ámbár azzal, szió- vagy képviseletvezetője révén, és az Európai Unió hogy a tagállamok együtt munkálkodnak kölcsönös po- 53 helyi elnökségét ellátó állammal együttműködve ko- litikai szolidaritásuk erősítésén és továbbfejlesztésén, ordinálja a legmegfelelőbb előkészítő intézkedéseket. és ennek szolgálatában kötelesek tartózkodni minden Jelentős konzuli válság esetén pedig a vezető állam olyan cselekvéstől, amely ellentétes az EU érdekeivel, misszió- vagy képviseletvezetője hozza meg az uniós illetve ronthatja az EU mint kohéziós erő eredményes- polgárok érdekét szolgáló konzuli védelmi intézkedé- ségét a nemzetközi kapcsolatokban, kihatással bír a seket, továbbá szervezi és irányítja a segítségnyújtást kétoldalú kapcsolatokra is, hiszen minderre csak a fo- és szükség esetén az evakuálást. Konzuli feladataik gadó állam hozzájárulásával kerülhet sor annak terüle- azonban nincsenek, azokat a tagállami konzuli hatósá- tén. Az együttműködési jogviszony tartalmának prob- 54 gok látják el. A vezető állam képviseletvezetőjének lémái pedig kihatnak a hatósági jogviszony tartalmára feladatai körében a vezető állam elvének konzuli ügyek- is, ami szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy jelenleg az ben történő alkalmazására vonatkozó iránymutatás a uniós közigazgatási eljárásjog fragmentált, és nincs át- többi tagállam – és azok harmadik államba akkreditált fogó szabályozása, amihez biztos kézzel nyúlhatnánk képviseleti munkájának – irányába koordinációról be- akkor, ha például a konzuli védelem során született szél, amelynek célja, hogy erősítse az EU tagállamai kö- döntésekkel szemben az uniós polgár jogorvoslattal kí- zötti konzuli együttműködést. Ennek érdekében hozott vánna élni. A jogelméleti probléma ugyanis nem áll meg intézkedése a tagállamok irányába ugyan nem lehet kö- ott, hogy konzuli feladatokat csak a tagállami konzuli telező, nem adhat utasítást a tagállamok konzuli védel- hatóságok jogosultak végezni, így jogviszonyba a pol- met ellátó külképviseleti szervei vezetőjének, ha vi- gár csak a hatósággal kerül. A konzuli feladatok kap- szont kötőerő nélküliek, akkor nem biztosítható az csán létrejövő jogviszonyok felelősségi kérdések is egy- egységes fellépés, hiszen a konzuli hatóságok irányítá- ben, amelyeket a jogalkalmazási problémák kiküszöbö- sa végső soron az államuk kezében van. Jelenleg uniós lése érdekében tisztázni szükséges és egyben megte- kötelező hatályú szabályozás az együttműködés mi- remteni a kiszámítható és átlátható eljárást ilyen ese- 55 kéntjére nézve nincs, a soft law pedig nem köti az álla- tekben. mot, így annak hatóságait sem, az együttműködési jog- viszony tartalmát pedig képlékennyé teszi. A közigaz- gatási jogviszonyok sajátossága ugyanis a közhatalom, 4. A JELENLEGI HELYZET ÉS A JÖVŐ és ezzel a kikényszeríthetőség jellemzője, ami a soft law NAGY KÉRDÉSEI esetében kétséges. Kétségessé válik ezzel továbbá a ha- tósági jogviszonyok – amely a konkrét bajba jutott uni- Olyan esetben, amikor képviselettel nem rendelkező ós polgár, illetve családtagja, és az eljáró konzuli szol- polgárok védelemre szorulnak egy harmadik ország- gálat között fennáll – tartalma is, hiszen jelen esetben a ban, hatékony együttműködésre és annak koordináció- kéttípusú jogviszony egymással interdependens. Köti jára van szükség. A harmadik országban jelen lévő és azonban a tagállamokat a lojális együttműködés köte- segítséget nyújtó tagállamnak és a polgár állampolgár- 56 lezettsége , és az, hogy tevékenyen és fenntartások sága szerinti tagállamnak szorosan együtt kell működ- nélkül kötelesek az EU kül- és biztonságpolitikáját a nie. A képviselettel nem rendelkező polgárok esetében lojalitás és a kölcsönös szolidaritás jegyében támogat- a helyi konzuli együttműködés összetettebb lehet, mi- vel a helyszínen nem képviselt hatóságokkal – adott esetben például az illetékes nagykövetségekkel vagy konzulátusokkal – való koordinációt igényel. 59 53 Dimitar Dermendzhiev: The Emergence of a Network of ‘European Embassies’: Increasing Cooperation between EU Delegations and Mem- Ahogyan a konzuli hatóságok közötti kialakult a ví- ber State Diplomatic Missions. EU Diplomacy Papers, 10/2014. 9–10. zumhatósági képviseleti rendszer, úgy a konzuli véde- 54 A vezető állam elvének konzuli ügyekben történő alkalmazására vo- lem esetében is valószínűsíteni lehet, hogy működni fog natkozó európai uniós iránymutatások (2008/C 317/06) HL C 317 a természetes rendeződési folyamat. Ellentétben azon- 2008.12.12. 6. 2. pont. 60 55 Lásd például: Guidelines on consular protection of EU citizens in ban a megosztott uniós hatáskör vízumpolitikaként third countries. Brussels, 5 November 2010, 15613/10. COCON 40 PESC 1371.; Common practices in consular assistance and crisis coordination. Common practices in consular assistance and crisis coordination. Brus- sels, 9 June 2010, 10698/10. COCON 28, PESC, 745; Guidelines for further 57 EUSz 24. cikk (3) bek. implementing a number of provisions under Decision 95/553/EC. Brus- 58 Dermendzhiev i. m. 14. sels, 24 June 2008, 11113/08, PESC 833 COCON 10. 59 Konzuli irányelv, preambulum, (7) bek. 56 EUSz 4. cikk (3) 60 EUSz 4. cikk (2) bek. j) pont. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2017_2 belív.indd 28 2017.07.25. 14:45:32
egységes anyagi jogi rendelkezések és eljárásjogi kere- ködésre fókuszálva, kiegészítő, támogató, összehango- teket adott, úgy ez a háttér a konzuli védelem esetén ló hatáskörben eljárva az uniós jogalkotásra bízni a hiányzik. Maga a konzuli irányelv deklarálja, hogy az szükséges részletkérdések eljárásjogi alapjainak meg- uniós polgár saját tagállama nagykövetségének vagy alkotását az anyagi rendelkezések érvényre juttatása 61 konzulátusának hiányával járó rést világos és stabil érdekében. Ezáltal, a szuprematív jogviszonyok szük- szabályrendszer kialakításával kell orvosolni. Ehhez ségképpen determinálni fogják a konzuli hatósági azonban az irányelv csak felhívást tesz közzé annak el- együttműködési jogviszonyokat is. lenére, hogy ez esetben több konzuli feladattípus – és ezzel több lehetséges jogviszonytípus – is érintett, a jogbiztonság és a kiszámítható eljárás érdekében, szük- 61 Diana-Urania Galetta: Procedural Autonomy of EU Member States: séges lenne továbbgondolni, hogy ne a tagállamok meg- Paradise Lost? A Study on the „Functionalized Procedural Competence” of állapodásaira várjunk, hanem az igazgatási együttmű- EU Member States. Heidelberg, Springer, 2010. 11. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK KONKRÉT NORMAKONTROLL- HATÁSKÖRÉNEK ALAKULÁSA NEMZETKÖZI SZINTEN MANHERTZ TAMÁS ISTVÁN PhD-hallgató (PPKE JÁK) 1. BEVEZETÉS olyan jogszabály alkotmányellenességét, amely az al- kotmányba ütközik, ha a normát az adott ügyben alkal- A normakontroll az alkotmánybíróságok egyik legjel- mazni kellene. 2 legzetesebb funkciója. Vizsgálódásunk középpontjában az utólagos felülvizsgálat, azon belül is a bírói kezde- ményezés áll. Ebben a tekintetben az alkotmánybíró- 1.1. AUSZTRIA ság már egy kihirdetett jogszabályt vizsgál, amely egy egyedi ügy elbírálása kapcsán lenne alkalmazandó. Hans Kelsen, az európai modell alapjául szolgáló A konkrét normakontroll lényeges eleme, hogy az al- osztrák alkotmánybíróság elméleti megalapozója sze- kotmányellenes norma észlelésekor az alapügyben el- rint minden alkotmányos érintettségű jogvita eldönté- járó bíróság nem semmisítheti meg azt, de nem is te- se az alkotmánybíróságok kizárólagos hatásköre kell kinthet el az alkalmazásától. Ebben az esetben a rendes legyen, míg az alkotmánynál alacsonyabb szintű törvé- bíróság az alkotmánybírósághoz fordul, kérelmezve az nyek alkalmazását igénylő ügyeket a rendes bíróságok érintett norma alkotmányossági felülvizsgálatát. E ha- (végső soron a legfelsőbb bíróság) bírálják el. Ennek el- táskört vizsgálva az alkotmánybíróság és a rendes bí- lenére az 1920. évi alkotmány még csak az absztrakt róságok közötti munkamegosztás elve tapasztalható. normakontrollt ismerte, így érdemi kapcsolat nem volt Egy jogszabály alkotmánykonformitásáról való határo- a rendesbíróságok és az alkotmánybíróság között. 3 zat meghozatala az alkotmánybíróság feladata, mivel A bírósági megkeresés intézménye Charles Eisen- az ennek megítéléséhez szükséges szakértelemmel mann elméleti munkássága hatásának, eredménye rendelkezik. Az alapügyben eljáró bíróság azonban (1928), amely a gyakorlat szintjén 1929-ben valósult minden elé kerülő ügyben köteles megvizsgálni, hogy meg: a Közigazgatási Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság az alkalmazandó norma, ill. annak egyedi ügyben tör- ugyanis előterjesztővé lépett elő törvények alkotmá- ténő alkalmazása az alkotmánynak megfelel-e. Ebből nyosságának kérdése kapcsán, ha a kifogásolt normák következően a rendes bírónak az alkotmány szabályait az említett bíróságok valamely határozatát érintik. E is tiszteletben kell tartania, nem csak az adott esetre jogosítvánnyal inkább a Közigazgatási Bíróság élt, a vonatkozó joganyagot. 1 Legfelsőbb Bíróság kevésbé. Az Alkotmánybíróság hi- A konkrét normakontroll főként az európai modell al- vatalból járt el, ha a kifogásolt törvény a testület vala- 4 kotmánybíróságain ismeretes hatáskör (a francia Al- mely határozatát érintette. Ha az Alkotmánybíróság kotmánytanácsot kivéve). E hatáskör gyökerei az ame- rikai rendszerben találhatók meg, mivel a decentrali- zált modell valamennyi – szövetségi és tagállami – bí- 2 Tóth Judit – Legény Krisztián: Összehasonlító alkotmányjog. Buda- róság számára is lehetővé teszi, hogy megállapítsák pest, Complex Kiadó, 2006, 217–218., ill. 253. 3 Lech Garlicki: Alkotmánybíróságok kontra legfelső bíróságok. Fundamentum, 2010/1. szám, 5–6. 1 Herbert Küpper: Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bírásko- 4 Szabó István: Ausztria államszervezete 1918–1955. Budapest, dás – magyar kihívások és német tapasztalatok. Kodifikáció és közigaz- PPKE-JÁK, 2010. 505–506. [Ausztria 1920.évi alkotmányának 1929-es gatás, 2013/1. szám, 8. novelláris módosítása 140. cikk (1) bekezdés]. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2017_2 belív.indd 29 2017.07.25. 14:45:32
határozata egy törvényt, vagy annak egy részét alkot- ből 33 tekintetében hozott ilyen jellegű határozatot az mányba ütközés miatt hatályon kívül helyezett, az al- Alkotmánybíróság. 12 kotmányba ütköző jogszabály által hatályon kívül he- Azzal, hogy az alkotmányba ütközés deklarálásának lyezett törvényes rendelkezések a testület határozatá- végső lehetőségét az alkotmánybíróság monopolizálja, 13 nak hatálybalépésével ismét hatályossá válhattak. A a jogbiztonságot hivatott szolgálni. Az Alkotmánybí- norma hatályon kívül helyezésére vonatkozó hirdet- róság konkrét normakontroll-hatásköre nagyobb gya- ményben közzé kellett tenni, hogy voltak-e olyan sza- korlati jelentőséggel rendelkezik, mint az absztrakt bályok, amelyek ez utóbbi rendelkezés következtében normakontroll, ez utóbbi ugyanis az ügyforgalom 5 14 újra hatályba léphettek. Ausztria 1934. évi alkotmá- mindössze 3%-át teszi ki a testület gyakorlatában. nya megszüntette a kelseni filozófia alapjain nyugvó, szervezetileg külön álló alkotmánybíróságot, a testület eljárásait – így a konkrét normakontrollt is – a Szövet- 1.2. NÉMETORSZÁG ségi Bíróság hatáskörébe utalta. A szabályozás tartal- 6 ma azonban érdemben nem változott meg . Az Alkot- A konkrét normakontrollt (bírói kezdeményezés) elvi- mánybíróságot csak a II. világháború után, 1945-ben leg az Alaptörvény 100. cikke szabályozza, amely a sikerült rehabilitálni, de a bírói kezdeményezés szabá- megkeresés négy esetéről rendelkezik, azonban csak lyozását illetően a jogalkotó igyekezett a háborút meg- egy vonatkozik a szövetségi törvényekre. Pedig tör- előző normaszöveghez visszatérni. vény alkotmányellenességét bármely bírósági eljárás- 1975 óta viszont már a felsőbíróságok is jogosultak ban fel lehet vetni, és a bíróság dönt arról, hogy megke- konkrét normakontroll iránti indítványt előterjeszte- resi-e emiatt az Alkotmánybíróságot, a peres felektől 7 15 ni . Ez a változás az 1975. évi alkotmánymódosítás ke- függetlenül . A bonni Alaptörvény értelmében ha egy retében történt, amelyet a jogalkotó egyhangúlag foga- bíróság arra a következtetésre jut, hogy az a jogszabály, dott el. Ennek következtében nagymértékben kiter- amelyen határozata alapulna, alkotmányellenes, az jesztésre került az alkotmánybíróság hatásköre. 2008- alapeljárás felfüggesztésre kerül, és a tartományi bíró- tól kezdődően pedig már a Menekültügyi Bíróság (Asy- sághoz fordul a jogalkalmazó olyan alkotmányjogi jog- lum Court) is előterjesztési jogosultságot kapott. 8 vita esetén, ha a kifogásolt normát a tartomány alkot- A testület elnöke konkrét normakontrollra vonatko- mányába ütközőnek tartja, vagy a Szövetségi Alkot- zó indítvány beérkezése esetén késedelem nélkül gon- mánybírósághoz, ha a Szövetség Alaptörvénye sérül. Ez doskodik a tárgyalás kitűzéséről, amelyre az alapügy- a rendelkezés alkalmazandó abban az esetben, ha egy 9 ben jogvitában álló peres felek idézést kapnak . Az Al- tartományi törvény ütközik az Alaptörvénybe, illetve kotmánybíróság az előterjesztés kézhezvételétől szá- ha a tartományi norma szövetségi szintű jogszabállyal mított egy hónapon belül köteles határozatot hozni. nem konform. 16 Amennyiben alkotmányellenességet állapít meg, a ha- Ha az Alaptörvény 100. cikk (1) bekezdésében foglalt tározatban rendelkeznie kell a testületnek arról, hogy a feltételek teljesülnek, a rendesbíróság közvetlenül a megtámadással érintett jogszabály egésze vagy egy Szövetségi Alkotmánybírósághoz fordul. Az alapügy- 10 meghatározott része ütközik az alkotmányba. A hatá- ben eljáró bíróságnak fel kell tüntetnie, hogy milyen vo- rozathozatalt követően az alapeljárás folytatódik, natkozásban függ a jogszabály rendelkezésének érvé- amelynek keretében az eljáró bíró kötve van a testület nyessége ítélete meghozatala kapcsán, valamint hogy által megfogalmazott jogi állásponthoz, érveléshez. E milyen felsőbb szintű rendelkezésbe ütközik. A bíróság szabályok alkalmazandóak arra az esetre, amikor az továbbá köteles csatolni az alapeljárás során keletke- Alkotmánybíróság hivatalból jár el jogszabály alkot- zett iratokat. A bíróság kérelme független kell legyen az 11 mányellenességének észlelése esetén : ex officio a tes- eljárásban részt vevő felek véleményétől, hogy a kifogá- tület abban az esetben jár el, ha egy folyamatban lévő solt szabály érvénytelen. A Szövetségi Alkotmánybíró- alapügyben szereplő fél igényeit érvényesíti a közigaz- ság kizárólag a releváns jogszabállyal kapcsolatban gatási hatósággal szemben alapjogai sérelme miatt, és dönthet. E törvényi szabályozás értelmében a testület a bíróság arra a következtetésre jut, hogy az alkalma- egyhangúlag dönt a kérelem elfogadhatatlanságáról. zandó törvény az Alkotmányban rögzített jogokat sérti. Ha a kérelmet valamely tartomány alkotmánybírósága, A testület döntő többségében megsemmisítő határoza- vagy a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság terjesztette elő, a tot hoz ilyen tárgyú igények esetén: 2011-ben 36 eset- határozat meghozatala a Szenátus feladata. Az alkot- mányos szervek – a Bundestag, a Bundesrat, a Szövet- ségi Kormány, tartományi kormány, tartományi parla- ment – az eljárás bármely szakaszában csatlakozhat- 5 Szabó (2010) i. m. 506. [Ausztria 1920. évi alkotmányának 1929-es nak. A Szövetségi Alkotmánybíróság lehetővé kell te- novelláris módosítása 140. cikk (4) bekezdés]. 6 Szabó [2010) i. m. 551. (Ausztria 1934. évi alkotmánya 170. cikk (1) bekezdés b)–c) pont; 170. cikk (6) bekezdés]. 7 Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás. Budapest, 12 Gabriele Kucsko-Stadlmayer: Constitutional review in Austria. Tra- Osiris Kiadó, 1998. 182. ditions and New Developments. International Conference dedicated to the Ronald Faber: The Austrian Constitutional Court – An Overview. ICL 8 20 anniversary of the Constitutional Court of Romania, 2012, 2. th Journal, 2008/1. szám 51. 193.226.121.81/events/conferinta/kucsko.pdf 9 1953. évi törvény Ausztria Alkotmánybíróságáról 58. § (1) bekezdés. 13 Ausztria alkotmánya 140. cikk (1) bekezdés. 10 1953. évi törvény Ausztria Alkotmánybíróságáról 59. § (1)–(2) be- 14 Kucsko-Stadlmayer (2012) i. m. 2. kezdés. 15 Alkotmánybíróságról szóló törvény 80. cikk (3) bekezdés. 11 1953. évi törvény Ausztria Alkotmánybíróságáról 61. §. 16 Alaptörvény 100. cikk (1) bekezdés. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2017_2 belív.indd 30 2017.07.25. 14:45:33
gye az alapeljárásban részt vevő felek számára, hogy A törvénymódosítás ellenére Németországban sok ál- nyilatkozatot tegyenek: a testület beidézi őket a szóbeli talános hatáskörű bíróság tartózkodik attól, hogy az meghallgatásra, és megadja a szót meghatalmazott Alkotmánybírósághoz forduljon. Évente kb. 20-30 elő- képviselőiknek. A Szövetségi Alkotmánybíróság érdek- terjesztés érkezik a testülethez, és az indítványok szá- lődhet a szövetségi felsőbíróságoktól vagy a legfelsőbb ma tovább csökkent: 2013-ban 10, 2014-ben 12, míg tartományi bíróságoktól, hogy mindeddig milyen meg- 2015-ben mindössze 9 új előterjesztés érkezett az első fontolás alapján értelmezte az Alaptörvényt, figyelem- szenátushoz. Ezek a számok elenyészőek az Alaptör- mel a jogvitában szereplő kérdésre, illetve hogyan al- vény 93. cikke alapján indítható alkotmányjogi panasz 23 kalmazta korábbi határozatai meghozatala során a ki- statisztikai adataihoz képest . Ennek egyik oka lehet, fogásolt jogszabályhelyet. 17 hogy az alkotmánybíróság az indítvány befogadhatósá- Ha az alapeljárás során kétséges, hogy a nemzetközi gának rendkívül magas mércét állít: a szabályozás elő- jog a belső jog szerves részét képezi-e, és ha az emberi írja, hogy az előterjesztő bíróság a törvényt „alkot- 24 jogokat és kötelezettségeket közvetlenül keletkeztet, a mányellenesnek tartja” . Mivel a testület döntései ma- rendesbíróság a Szövetségi Alkotmánybírósághoz for- gas színvonalú értekezések, ez a tény az alapügyben el- dul, hogy a testület határozatot hozzon a felmerült kér- járó bírót visszatartja attól, hogy hasonlóképpen fogal- 18 désben. Ezt megelőzően a Szövetségi Alkotmánybíró- mazza meg indokolását. Ez a magatartás egyrészről ság lehetőséget biztosít a Bundestag, a Bundesrat, és a ugyan tehermentesíti az alkotmánybíróságot, más- Szövetségi Kormány számára, hogy meghatározott ha- részről viszont megakadályozza, hogy a bíró bármilyen 25 táridőn belül állásfoglalást bocsásson ki. E szervek bár- alkotmányos kétség esetén a testülethez forduljon. melyike az Alkotmánybíróság eljárása során bármikor A konkrét normakontroll jellemzőit tekintve igen kö- csatlakozhat. 19 zel áll az absztrakt normakontrollhoz: egyrészt a meg- Ha egy tartományi alkotmánybíróság az Alaptör- keresésről az alapügyben eljáró bíró a felek előterjesz- vényt értelmezi, és ennek során el kíván térni a Szövet- tésétől függetlenül dönt, másrészt a testület nincs kötve ségi vagy más tartományi alkotmánybíróság korábbi az alapügyben eljáró bíró indítványához, harmadrészt határozatától, az eljáró bíró a Szövetségi Alkotmánybí- pedig a megsemmisítés erga omnes hatályú. Az Alkot- 20 rósághoz fordul. Ennek során a tartományi alkot- mánybíróság eljárásának befejeződése az alapper meg- mánybíróság megküldi iratait és jogi álláspontját a Szö- szűnésének időpontja (tehát csak járulékos jellegű). vetségi Alkotmánybírósághoz. A testület megengedi a Bundesrat, a Szövetségi Kormány számára, illetve ha el kíván térni egy tartomány alkotmánybíróságának ha- 1.3. OLASZORSZÁG tározatától, annak a bíróságnak, hogy meghatározott határidőn belül véleményét terjessze elő. A Szövetségi A bírósági felülvizsgálat olasz rendszere nem ismeri Alkotmánybíróság pedig kizárólag a releváns jogsza- az alkotmányjogi panasz intézményét, ezáltal úgy mű- 21 bállyal kapcsolatban dönthet. Ez a kapcsolat is alátá- ködik, hogy az általános hatáskörű bíróságok ún. jogi masztja azt a Németországban uralkodó álláspontot, kérdéseket nyújtanak be az alkotmánybírósághoz. amely szerint a szövetségi és a tagállami jog egymás- Ilyen előterjesztések csak olyan jogszabályi rendelke- hoz fűződő viszonya a Grundgesetz alapján röviden ak- zéseket érinthetnek, amelyekre egy rendesbíróság az ként jellemezhető, hogy a szövetségi jog felülírja a tag- előtte fekvő ügy elbírálását alapozná. Egy ilyen kérdés- állami jogot. 22 re adott alkotmánybírósági határozat az esetjog részé- Az Alkotmánybíróság megkeresésére csak az Alap- vé válik. De a testület tartózkodik az alkotmányellenes- törvény elfogadása után keletkezett törvények tekinte- séget kimondó határozatok meghozatalától. 26 tében van lehetőség (a bíróságok értékelik az azt meg- Olaszországban a konkrét normakontroll túlsúlya ér- előző törvények alkalmazhatóságát). Az alkotmányel- zékelhető az alkotmánybíróság előtti eljárásokban. En- lenesnek nyilvánított jogszabályt visszaható, erga om- nek tükrében fontos befolyásoló tényező az, hogy az nes hatállyal semmisíti meg a testület, amelyet a hiva- alapügyben eljáró bírák indítványozzák-e a testület el- talos közlönyben is ki kell hirdetni. járását. Ha az előterjesztésre sor kerül, az alkotmány- 1956 előtt csak a felsőbíróságok jogosultsága volt az bíróság határozatai időben megelőzik azon eset bírósá- Alkotmánybíróság közvetlen megkeresése, a többi ren- gi lezárását, amelynek alapján az alkotmányossági kér- 27 desbíróság csak közvetve – a felsőbíróságokon keresz- dést a testülethez előterjesztették. A bírói kezdemé- tül – tudott e lehetőséggel élni. 1956 után mindegyik nyezés egyedi jellegét az adja, hogy az Alkotmánybíró- rendes bíróság kapott felhatalmazást a törvény által ság határozatában felfedezhetjük: tekintettel volt az arra, hogy az Alkotmánybíróság eljárását kezdemé- nyezze. 23 Évente átlagosan kb. hatezer ilyen indítvány érkezett az Alkotmány- bírósághoz. 17 BVerfGG 80–82. §. 24 Alaptörvény 100. cikk (1) bekezdés. 18 Alaptörvény 100. cikk (2) bekezdés. 25 Herbert Küpper: Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bírásko- 19 BVerfGG 83. §. dás – magyar kihívások és német tapasztalatok. Kodifikáció és közigaz- 20 Alaptörvény 100. cikk (3) bekezdés. gatás, 2013/1. szám 9–10. 21 BVerfGG 85. §. 26 Lech Garlicki: Alkotmánybíróságok kontra legfelső bíróságok. 22 Danielle E. Finck: Judicial Review: The United States Supreme Court Fundamentum, 2010/1. szám, 9. Versus the German Constitutional Court. Boston College International 27 Lech Garlicki: Alkotmánybíróságok kontra legfelső bíróságok. and Comparative Law Review, Vol. 20, Issue 1, Article 5, 1997, 131. Fundamentum, 2010/1. szám, 10–11. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2017_2 belív.indd 31 2017.07.25. 14:45:33
alapügy körülményeire is, amelynek keretében a ren- kotmánykonformitása és ettől függ az alapügyben desbírónak kétségei vannak az alkalmazandó jogsza- meghozandó döntés. A megkeresésre hozott határozat bály vonatkozásában. 28 ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ami a rendesbíróságok és az alkotmánybíróság kö- Konkrét normakontroll esetén az alkotmánybíróság zötti kapcsolatot illeti, megemlíthető az alkotmányos- eljárásának indítványozása az alapügyet elbíráló bíró- sági kifogás, amely egy rendkívül összetett eljárás, ság előtt folyamatban lévő eljárását és a kezdeményezés- ezért részletes szabályok vonatkoznak rá. A vizsgálat sel érintett jogszabály alkalmazását tekintve halasztó alá „az állami és regionális törvények és törvényi erő- hatályú vagy ilyen hatállyal nem rendelkezik. A spanyol 29 vel rendelkező aktusok” vonhatók. Az 1956. évi 1. ha- alkotmány értelmében ilyen felfüggesztő hatály nincs 31 tározat rendelkezett arról, hogy az Alkotmány hatály- sem az eljárást, sem a kifogásolt normát illetően . balépése előtti jogszabályok is vizsgálat tárgyává vál- Ha a megkeresés nem fogadható el, vagy nyilvánvaló- hatnak, amely azonban csak érdemi vizsgálat lehet, mi- an megalapozatlan, a testület a főállamügyész meghall- vel abban az időben formai követelmények gyakorlati- gatását követően azonnal elutasítja a megkeresést. Ha lag nem léteztek. a megkeresés elfogadhatónak minősül, az Alkotmány- Az indítványozó az a quo bíró, amely fogalom alá min- bíróság az indítványt közzéteszi a hivatalos közlöny- den, bíróságként funkcionáló olyan hatóság belefoglal- ben, és felkéri a hatóságokat 15 napos határidő tűzésé- ható, amely az Alkotmánybírósághoz fordulhat (tehát vel észrevételek megtételére. A testületnek 15 napon bármely jogalkalmazó). belül kell döntenie, de 1 hónappal jogosult e határidőt Fontos distinkció az alkotmányosság kérdésének meghosszabbítani. A gyakorlatban azonban itt sem „meghatározó fontossága”, amely az ügydöntő bíróság tartja be az Alkotmánybíróság a határidőket. és a közbenső – alkotmányjogi – fórum kapcsolatát tük- rözi. Ezt a szabályt az 1953. évi LXXXVII. törvény ak- ként rögzíti, hogy a „pert ne lehessen eldönteni az alkot- 1.5. LENGYELORSZÁG mányosság kérdésének megoldása nélkül”. Ez a megha- tározó jelentőség (rilevanza) definíciója. Az Alkotmány- Lengyelországban az alkotmánybíróság helyzete bíróságnak tehát meg kell határoznia a bíró magatartá- meglehetősen bonyolult. Ennek egyik oka az lehet, hogy sát az alapügy szakaszától és az intézkedés jellegétől a különböző bíróságok hatáskörei nincsenek pontosan függetlenül. Ha nincs rilevanza, az Alkotmánybíróság az körülhatárolva, és az alkotmánybíróság nem kapott ki- indítványt elfogadhatatlannak minősíti. emelt státuszt az 1997-es alkotmányban. Így hatásköri Németországhoz hasonlóan Olaszországban is van egy ütközések fordulhatnak elő a rendesbíróságok és az al- szűrési lehetősége az Alkotmánybíróságnak – az alkot- kotmánybíróság között. Másik szempontból pedig a mányossági kérdés megalapozottságának nyilvánvaló testületnek nincs olyan jogi eszköze, hogy határozatát, hiánya –, amely nem olyan részletesen kidolgozott, mint jogi okfejtését a többi bíróságra nézve kötelező érvé- Németországban, hiszen a követelmény mindössze az, nyűvé tegye. hogy a kérdésnek komolyabbnak kell tűnnie. Ez a megállapítás érvényesül a bírói kezdeményezés A testület a bíró megkeresésének beérkezését köve- vonatkozásában is: Lengyelországban ugyanis az ál- tően megvizsgálja annak szabályos voltát, és azt közzé lampolgárok csak abban az esetben indítványozhatják kell tennie a Hivatalos Közlönyben. Ezt követően 20 na- konkrét normakontroll keretében az Alkotmánybíró- pos határidő áll rendelkezésükre a peres feleknek arra, ság eljárását, ha az őket érintő közigazgatási eljárás so- hogy jelentkezzenek az Alkotmánybíróságon. Ez a ren- rán alkalmaznák az alkotmányellenesnek tekintett jog- delkezés a nyilvánosság biztosítása (a közvélemény, ill. szabályt. 32 a többi bíró értesítése) végett került a jogszabályba. A A kelet-közép-európai országban jogszabályban 20 nap elteltével az elnök kinevezi az ügy előadó bírá- meghatározott esetekben minden bíróság joga és egy- ját, és ezután kezdődik meg az érdemi vizsgálat. ben kötelezettsége vizsgálni, hogy azon törvényi sza- bályok, amelyekre ítélete alapulhat, az alkotmánnyal konformak-e. Ha egy bíró kételyének ad hangot egy 1.4. SPANYOLORSZÁG meghatározott rendelkezés alkotmányossága tárgyá- ban, ún. „jogi kérdést” intézhet az alkotmánybíróság- A jogszabályok alkotmányellenességének kimondá- hoz. A testület határozathozatalát követően, az indít- sára bírói kezdeményezés útján – többek között Német- ványt előterjesztő bírának kötelező a határozatban országhoz és Ausztriához hasonlóan – Spanyolország- foglaltakhoz tartania magát az előtte folyamatban ban is kizárólag a szervezetileg külön álló alkotmány- lévő ügy elbírálásakor. bíróság jogosult. 30 Megválaszolandó kérdés, hogy meddig terjedhet a A konkrét normakontrollt – bírói megkeresés – bár- rendesbíróság jogköre: dönthet-e önállóan az alkotmá- mely, bírósági jelleggel rendelkező szerv kérheti, ha nyosság vonatkozásában. Ez a kérdés egyértelmű ab- szerinte kétséges az általa alkalmazandó törvény al- ban az esetben, ha egy bíró egy kétséges jogszabályi rendelkezést alkotmányosnak tekint. Jogtudósok sze- 28 Sólyom László: Alkotmányértelmezés az új alkotmánybíróságok gyakorlatában. Fundamentum, 2002/2. szám, 18. 31 Tóth–Legény (2006) i. m. 254. 29 Alkotmány 134. cikk. 32 Gárdos-Orosz Fruzsina: Alkotmányos polgári jog? Budapest, Dialóg 30 Spanyol alkotmány 163. cikk. Campus Kiadó, 2011, 69. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2017_2 belív.indd 32 2017.07.25. 14:45:33
rint viszont a rendesbíróságoknak felhatalmazásuk A testület, ha megalapozottnak tekintette a beérkezett van az „eseti felülvizsgálatra” is, tehát megtagadhatják indítványt, a megsemmisítésről szóló határozatát a az általuk alkotmányellenesnek vélt norma alkalmazá- Magyar Közlönyben tette közzé, illetőleg abban a hiva- sát. E gondolatmenet alapján az alapügyben eljáró bíró talos lapban, amelyben a közjogi szervezetszabályozó csak kétség felmerülése esetén fordul az alkotmánybí- eszközt közzé tették. A határozat közzétételét követő- rósághoz. Ha azonban nem bizonytalan a rendelkezés en hatályát vesztette a kifogásolt jogszabály vagy köz- 43 alkotmányba ütközése tekintetében, egyszerűen dön- jogi szervezetszabályozó eszköz. Megsemmisítés ese- tést hozhat a konkrét esetben. Ez a gyakorlat nem ellen- tén az alapügyben részt vevő fél számára előnyös, hogy tétes azzal a szabályozással, amely szerint kizárólag az a megtámadott jogszabályt már az ő ügyében sem lehet alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a törvények alkalmazni. 44 megsemmisítésének joga. Azonban az alkotmánybíró- Az 1990 és 2011 között eltelt időben az Alkotmánybí- ság egyhangúlag azt az álláspontot képviselte, hogy a róság ügyforgalma emelkedő tendenciát mutat – az fent említett intézkedésnek nincs alkotmányos megala- 1991 és 1994 közti csökkenést leszámítva. Igaz ugyan, pozottsága. A Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Köz- hogy ebben a korszakban még létezett az ún. actio po- igazgatási Bíróság esetjoga értelmében egy alkotmány- pularis jogintézménye, tehát a bárki által kezdemé- bírósági határozatot valamennyi bíróságnak és bíró- nyezhető utólagos normakontroll, amely az előterjesz- 33 nak tiszteletben kell tartania. tések döntő többségét alkotta. E jogintézmény azonban 34 A konkrét normakontroll jellegű hatáskör ebből kö- idővel kritikák kereszttüzébe került. 45 vetkezően sokszor a bírói vizsgálati joggal összefüg- Az Alaptörvény és a 2011-ben elfogadott, Alkotmány- 46 gésben kerül Lengyelországban alkalmazásra, mégis a bíróságról szóló törvény hatálybalépése változások felsőbb igazgatási hatóságok is az alkotmánybíróság- sokaságát generálta. Köztük megszűnt a bárki által in- hoz fordulhatnak ilyen tárgykörben. dítványozható utólagos normakontroll, és megváltoz- tatták a jogszabályok az alkotmányjogi panasz intéz- ményét (bevezették a jogszabályok a „valódi” alkot- 2. MAGYARORSZÁG mányjogi panaszt) . Az actio popularis megszüntetésé- 47 vel már konkrét normakontroll útján sem lehet szó az Az alkotmánybíróságra vonatkozó törvényi szabá- actio popularisról, tehát az adott ügyben alkalmazandó 35 lyozást 1989. október 19-én fogadta el a törvényhozó , jogszabály alkotmányossága vizsgálható. A konkrét amely már október 30-án hatályba is lépett. Ennek kö- normakontroll speciális tulajdonsága, hogy az indítvá- szönhetően „mi most a semmiből teremtettünk valami nyozó bíró jogi ismeretekkel rendelkezik, ezért a tör- 36 újat” . Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozott vénynek megfelelő előterjesztés alapvető követelmény- 37 már működése kezdetén is a konkrét normakontroll , nek tekinthető. 48 amelyet a régi Abtv. az utólagos normakontroll egyik A másik fontos változás, amely a konkrét normakont- 38 alfajaként szabályozott . Ebben az eljárásban a bíró – a rollt felértékelheti, hogy már bírói döntés ellen is van bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmány- helye alkotmányjogi panasznak. Az eredményes alkot- bíróság eljárását kezdeményezte, ha az előtte folyamat- mányjogi panasz következtében a testület a rendesbí- ban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy róság döntését megsemmisítheti, vagy emiatt a Kúria közjogi szervezetszabályozó eszközt kell alkalmazni, perújítás engedélyezéséről határozhat. Ennek tükré- 39 amelynek alkotmányellenességét észleli. A bíró Al- ben a bíró kötelezettsége, hogy ügyeljen az alapügyben kotmánybírósághoz fordulását az eljárásban részt vevő alkalmazásra kerülő normák és az Alaptörvény össz- fél is kezdeményezhette, de ez nem jelentette a bíró ez hangjára. 49 irányú kötelezettségét is, a per elhúzásának megakadá- Viszont összehasonlítva az alkotmányjogi panasszal, 40 lyozása érdekében. Az alkotmányellenesség utólagos a bíró indítványozási jogköre tágabb: a panasz jogvé- megállapítását kezdeményező indítványban javasolni delmi eszköz, ennek okán csak alapjogsértés miatt ve- kellett a jogszabály vagy a közjogi szervezetszabályozó hető igénybe, a bíró ezzel szemben az Alaptörvényben 41 eszköz teljes vagy részbeni megsemmisítését. Az Al- foglalt más, nem alapvető jogi jellegű szabályokba üt- 42 kotmánybíróság ilyen esetben soron kívül járt el. 33 Lech Garlicki: Alkotmánybíróságok kontra legfelső bíróságok. 43 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41–42. §. Fundamentum, 2010/1. szám, 11–12. 44 Jakab (2009) i. m. 1140. 34 Lengyel alkotmánybíróságról szóló törvény 22–23. cikk (2016). 45 Lábady Tamás szerint az actio popularis az Alkotmánybíróságot az 35 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (régi Abtv.). állampolgári panaszok gyűjtőhelyévé tette. In: Lábady Tamás: A magyar 36 Kilényi Géza véleménye az Alkotmánybíróságról. In: Sereg András: Alkotmánybíróságról szóló törvény. Jogtudományi Közlöny, 1992/6. Alkotmánybírák talár nélkül. Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Ki- szám, 287.; Sólyom László vélekedése szerint is az actio popularis lehe- adó, 2005, 93. tősége és a testület aktivizmusa szinte lehetetlenné tette a jogfejlesz - 37 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pont. tés összehangolását a törvényhozóval és a kormányzattal. In: Sólyom 38 Varga Zs. András: Az egyedi normakontroll iránti bírói kezdemé- László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osi- nyezések eljárási feltételei. Eljárásjogi Szemle, 2016/1. szám, 6. ris Kiadó, 2001, 257. 39 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (2) be- 46 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról (új Abtv.). kezdés. 47 Vö. Balogh-Békesi Nóra: Az alapjogvédelem hatékonysága a hatás- 40 Jakab András: Az Alkotmány kommentárja, I. kötet. Budapest, Szá- köri változások tükrében. Pázmány Law Working Papers, 2012/38. szám zadvég Kiadó, 2009, 1140. 48 Varga Zs. András: Az egyedi normakontroll iránti bírói kezdemé- 41 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 37. §. nyezések eljárási feltételei. Eljárásjogi Szemle, 2016/1. szám, 6. 42 Jakab (2009) i. m. 1140. 49 Alaptörvény 28. cikk. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2017_2 belív.indd 33 2017.07.25. 14:45:33
közés miatt is az Alkotmánybíróság eljárását kezdemé- indítványokkal szemben az Alaptörvény és a jogszabá- nyezheti. 50 lyok által elvárt, az indítványok érdemi elbírálására al- A bírói kezdeményezés struktúrája viszont nem vál- kalmasságát meghatározó feltételek értelmezése vilá- tozott meg drasztikusan. Ennek értelmében a konkrét gos és teljesíthető legyen.” 57 normakontrollt – bírói kezdeményezés, amely a bírói A végzés az Alaptörvény 24. cikkében foglalt hatáskö- függetlenség egyik fontos garanciája – bármely bíró in- rök vizsgálatából az előterjesztésekkel szemben három dítványozhatja (akár a polgári perben részt vevő fél általános – valamennyi hatáskörre alkalmazandó – kö- 51 vagy beavatkozó kérelmére ) olyan jogszabály alkot- vetelményt fogalmazott meg: mánykonformitásának vizsgálata érdekében, amelyet 1. conditio generale ratione personae: az azonosítha- az adott ügyben alkalmaznia kell(ene). Az Alkotmány- tóság és az ügyek keveredésének elkerülése érde- bíróság az Alaptörvény értelmében „bírói kezdeménye- kében minden eljárásfajtát csak az arra feljogosí- zésre soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül fe- tott indítványozó kezdeményezhet; lülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogsza- 2. conditio generale claritatis: az indítvány tartalmá- 52 bálynak az Alaptörvénnyel való összhangját” . Ebben nak is tükröznie kell az előterjesztők jogosultsá- az esetben a bíró az alapügyben folytatott eljárását az gát. Az egyes indítványok nem rejthetnek más elő- Alkotmánybíróság döntéséig végzés meghozatalával terjesztéseket, közvetve sem szolgálhat az indítvá- felfüggeszti. E végzéssel szemben külön fellebbezésnek nyozók jogkörének bővítésére, vagy olyan eljárás nincs helye. 53 leplezésére, amelyre a kezdeményező egyébként A konkrét normakontroll másik esete az, hogy ha a nem lenne jogosult; bíró olyan normát köteles alkalmazni, amelynek Alap- 3. conditio generale potestatis: az Alkotmánybíróság törvénybe ütközését a testület már korábban kimond- nem veheti át más alkotmányos szerv feladatait el- ta. Az újonnan elfogadott Abtv. ebből következően meg- járása során, tehát az előterjesztések csak az Alap- kettőzi a kezdeményezés lehetőségét, ugyanis ez a tí- törvényben rögzített célokra irányulhatnak, és to- pusú indítvány egyfajta felülbiztosítás. Ez utóbbi eljá- vábbi fogalmi elem, hogy a testület hatáskörébe rás azonban egy speciális eset, mivel az alapügyben el- tartozzék a kérelem. 58 járó bírónak meg kell jelölnie a korábbi alkotmánybíró- További feltételeket is meghatározott az Alkotmány- 54 sági határozatot. Az Alkotmánybíróság ilyen esetben bíróság döntése: az egyik a határozott indítvány előírá- deklarálhatja, hogy az érintett norma az alapügyben sa (applicatio certa). Az Abtv. 52. § (1) bekezdésének ér- sem alkalmazható. A bíró hasonlóképp kezdeményez- telmében az előterjesztés indokait pontosan és egyér- heti jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének telműen kell megfogalmazni (meg kell jelölni a megtá- kivizsgálását is. madott jogszabályt, illetve az Alaptörvény vagy nem- A konkrét normakontrollnak formai és tartalmi kö- zetközi szerződés megsértett rendelkezését), valamint vetelményei egyaránt vannak, amelyeket a testület konkrétan utalnia kell a kérelemnek az Alaptörvénybe esetjoga alakított ki, majd ezeket a 3058/2015. (III. 31.) ütközés megállapítására és az érintett rendelkezés al- 55 AB végzésében foglalta össze , amely általános és kü- kalmazása tilalmának deklarálására. A 2/2016. (II. 8.) lönös feltételeket különböztetett meg. AB határozat ezt a kettős feltételt megváltoztatta, en- Az Alkotmánybíróság fent említett végzése az eljárá- nek következtében a testület „az alaptörvény-ellenes- si feltételek meghatározását az Alaptörvény 24. cikké- ség megállapításának és alkalmazási tilalom kimondá- nek (2) bekezdésére alapította, amely szabály rögzíti a sának konjunktív indítványozására vonatkozó tételt testület hatásköreit, ennek következtében a típuskény- mint a bírói kezdeményezésekkel szemben támasztott 59 szer figyelembevétele a legalapvetőbb alkotmányos kö- követelményt, a továbbiakban nem tartja fenn.” A má- vetelmény. Mivel az Alkotmánybíróság az Alaptörvény sik feltétel a kérelem határozott volta (petitum certum), 56 védelmének legfőbb szerve , ezért nemcsak az előter- amely a határozott indítvány részének tekinthető: vilá- jesztések megalapozottságát köteles vizsgálni, hanem gosan utalni kell olyan jogkövetkezményre, amelynek az indítványok formai és tartalmi kellékeinek meglété- alkalmazására az Alkotmánybíróság jogosult. re is ügyelnie kell (a típuskényszerből levezetve). Ezt a A határozottság követelményének valamennyi meg- 3058/2015. (III. 31.) AB végzés a következőképp dekla- támadott norma és az Alaptörvény felhívott rendelke- 60 rálta: „az Alkotmánybíróság döntéseinek kiszámítha- zéseire tekintettel külön-külön teljesülnie kell. A ké- tósága, végső soron az Alaptörvény védelme nemcsak relem határozott voltáról való gondoskodás kötelezett- azt követeli meg, hogy érdemi döntései következetesek sége az indítványozót terheli, de egyben köti a testüle- legyenek, hanem azt is, hogy az eljárást kezdeményező tet is: nem alkalmazhat ugyanis olyan jogkövetkez- 61 ményt, amelyet az indítványozó nem kért. A hivatkozott alkotmánybírósági végzés különös fel- 50 Varga i. m. 6. tételeket is meghatározott, amelyek a konkrét norma- 51 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 155/B. § (2) bekezdés. 52 Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pont. kontrollra alkalmazhatók. E feltételek a következők: 53 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 155/B. § (3)–(4) be- kezdés. 54 Varga i. m. 6. 55 A 3058/2015. (III. 31.) AB végzést a testület a későbbiek során pon- 57 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [10]. tosította: a 2/2016. (II. 8.) AB határozattal, valamint a 3046/2016. (III. 58 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [12]–[13]–[14]. 22.) AB határozattal. Az érintett végzés kidolgozását a későbbi határo- 59 2/2016. (II. 8.) AB határozat indokolás [28]. zatokkal együtt egységes szerkezetbe foglaltam. 60 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [21]. 56 Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdés. 61 Varga i. m. 8. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2017_2 belív.indd 34 2017.07.25. 14:45:33
1. conditio specialis ratione personae: az Alkotmány- bíróság rávilágított arra, hogy saját hatáskörében bíróság az Alaptörvény, illetve az Abtv. által felha- nincs lehetősége bizonyítás lefolytatására, hanem talmazott szerv vagy személy előterjesztése alap- az indítványra és mellékleteire kell alapoznia vizs- ján jár el. Konkrét normakontroll-eljárást csak gálatát és döntését. Ebből következően az előter- bíró (vagy bírósági titkár, ha az érintett ügyben jesztő bíró által megállapított tényállás hiányában önállóan is eljárhat) kezdeményezhet. A feltételt az „az eljárás elveszítené egyedi alapját, és absztrakt 66 indítványozónak igazolnia kell (pl. az azonosításra normakontrollá válna” . szolgáló adatokkal, dokumentumokkal). A végzés Az Alkotmánybíróság végzése rögzítette a hiányzó értelmében „nem elegendő önmagában az, hogy az feltételek esetleges pótlására vonatkozó álláspontját. indítványt a bíró aláírja, hanem az indítványnak Ennek tükrében arra következtetett, hogy megkísérel- tartalmi szempontból is teljes egészében az indít- hető a hiánypótlás a feltételek teljesülése érdekében, 62 ványozásra jogosult bírótól kell származnia” ; ennek elmulasztása pedig az érdemi elbírálás akadálya. 2. conditio specialis claritatis: e feltétel értelmében a Mulasztás esetén, illetve ha a hiányosságok nem orvo- konkrét normakontroll-eljárás nem keveredhet az solhatók hiánypótlás igénybevételével, a testület az elő- alkotmányjogi panasszal, az „indítványozó jogo- terjesztést az Abtv. 55. §-a alapján érdemi tárgyalás nél- sultsága ezért nem ruházható át a felekre vagy kül, vagy ha az érintett akadályt a kezdeményezés érde- más személyre, illetve nem osztható meg velük az mi vizsgálata során állapítja meg, az Abtv. 64. §-ának általuk készített irat indítványhoz csatolása által, alkalmazásával végzés kibocsátásával el utasítja. Visz- hanem a bírónak magának kell megjelölnie az in- szautasításnak van helye olyan esetben is, ha az Alkot- dítványozási jogosultságát alátámasztó körülmé- mánybíróság az érintett tárgykörben már döntést ho- nyeket, illetve teljesítenie az indítvánnyal szem- zott, és a körülmények nem változtak meg alapvetően, ben az Alaptörvény és az Abtv. által támasztott vagy ha az eljárás okafogyottá vált. Ez utóbbi esetben az 63 összes követelményt” ; Abtv. 59. §-a alapján a testület a visszautasítás helyett 3. conditio specialis ratione materiae: a konkrét nor- az eljárást végzéssel megszüntetheti. 67 makontroll két ikerfeltétele, hogy a bírói kezdemé- A hiánypótlás kérdéséhez hozzátartozik az, hogy a nyezés ténybeli alapja a bíró előtt folyamatban Pp. szabályai korlátozzák ezt az eljárási cselekményt. lévő egyedi ügy legyen, a kezdeményezés pedig ez- A Pp. 155. § (2) bekezdése értelmében a felfüggesztés zel párhuzamosan az ebben az alapügyben alkal- tartama alatt tett minden bírói rendelkezés, úgyszin- mazandó jogszabály vizsgálatára irányuljon. Ezen tén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény összefüggés megléte a konkrét normakontroll hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, illetőleg az an- megkülönböztető védjegye, amelynek hiányában nak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezése- ebben az olvasatban érdemi alkotmányossági fe- ket és perbeli cselekményeket. Ezt a szabályt a már ko- lülvizsgálatnak nincs helye. Az eljárás azonban rábban hivatkozott 155/B. § (3) és (4) bekezdése sem nemcsak az Alaptörvényben biztosított jog, hanem oldja fel teljes mértékben. Varga Zs. András véleménye az Alaptörvény más rendelkezéseinek sérelmére is szerint konkrét normakontroll esetén az Alkotmánybí- alapítható. A 3046/2016. (III. 22.) AB határozat azt róság csak olyan hiánypótlást rendelhet el, amelyet az még hozzáteszi e feltétel vonatkozásában, hogy a indítványozó bíró a felfüggesztés hatálya alatt is telje- Kúria elnökének utólagos normakontroll-kezde- síthet, viszont az alapügyben eljáró bíró nem hívható ményezési jogát elhatárolja az alapügyben eljáró fel sem végzése kiegészítésére, sem a hiányzó tényállás bírók konkrét normakontroll iránti indítványától. megállapítására. 68 A testület szerint „a járulékos, a per jogerős befeje- Az Alkotmánybíróság egyik nagy hiányosságát pótol- zését követően kötelezően alkalmazandó, a perben ta azzal, hogy a köztudatban – a joggyakorlatban és a érintett személyek jogát, jogos érdekét, jogi hely- jogirodalomban – kevéssé ismert és feldolgozott hatás- zetét érintő szabály alkotmányossági vizsgálatá- körre, a konkrét normakontrollra vonatkozó szabályo- nak kezdeményezésére a bíró akkor is jogosult, kat, feltételeket állapított meg a fent részletezett vég- amikor az alkalmazás lehetősége számára tényle- zéssel, és az azt pontosító határozatokkal. 64 gesen megnyílik” ; Ami az Alkotmánybíróság ügyforgalmát illeti az 4. conditio specialis ratione temporis: az Alkotmány- Alaptörvény és az új Abtv. hatálybalépése óta, a követ- bíróság végzése az előbbiektől eltérően új követel- kező megállapításokat tehetjük. ményként határozta meg ezt a feltételt. Ennek tük- Az Alkotmánybírósághoz 2012-ben 1 előzetes nor- rében az ügy egyediségéből levezethető előírás, makontroll, 25 utólagos absztrakt normakontroll, 65 69 hogy „a bíró indítványának nemcsak absztrakt jogi bírói kezdeményezés, 728 alkotmányjogi panasz ; érvelést kell tartalmaznia, hanem a bíró által előt- 2013-ban 13 előzetes absztrakt normakontroll, 49 70 te folyamatban lévő ügyben megállapított tényál- konkrét normakontroll, 199 alkotmányjogi panasz ; lást is, amelyben az Alaptörvény vagy nemzetközi 65 szerződés sérelme megvalósult” . Az Alkotmány- 66 Uo. 67 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [24]. 68 Varga i. m. 10. 62 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [17]. 69 http://alkotmanybirosag.hu/letoltesek/ugyforgalom_2012_december_ 63 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [18]. 31.pdf 64 3046/2016. (III. 22.) AB határozat indokolás [11]. 70 http://alkotmanybirosag.hu/letoltesek/ab_ugyforgalom_2013_ 65 3058/2015. (III. 31.) AB végzés indokolás [23]. december_31_jav_2014.pdf / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2017_2 belív.indd 35 2017.07.25. 14:45:33
2014-ben 3 utólagos absztrakt normakontroll, 54 konk- jóval kevesebb számban érkeznek a testülethez. Ennek 71 rét normakontroll, 333 alkotmányjogi panasz ; 2015- hátterében az állhat, hogy a konkrét normakontroll te- ben 1 előzetes normakontroll, 9 utólagos absztrakt kintetében egy már folyamatban lévő eljárás kerül fel- normakontroll, 65 konkrét normakontroll, 286 alkot- függesztésre, amely alkotmányjogi jellegű jogvitát is 72 mányjogi panasz ; 2016 első félévében pedig 2 előze- magában foglal, és ez meglehetősen kisszámú esetet tes normakontroll, 5 utólagos absztrakt normakont- foglal magában. Magyarországon az Alkotmány hatá- roll, 43 konkrét normakontroll, 226 alkotmányjogi pa- lya alatt az actio popularis jogintézménye okán érkezett 73 nasz érkezett . kevesebb bírói megkeresés az Alkotmánybírósághoz – noha a testület ebben az időszakban hozta a legna- gyobb jelentőséggel bíró határozatait –, az Alaptörvény 3. ÖSSZEGZÉS hatálybalépésével pedig a „valódi” alkotmányjogi pa- nasz bevezetése eredményezte a panaszok túlsúlyát a Ezekből az adatokból – valamint amit a német alkot- konkrét normakontrollhoz képest. Németországban a mánybíróság gyakorlatánál tapasztaltunk – azt a kö- korábban említett szigorú tartalmi követelmények kö- vetkeztetést vonhatjuk le, hogy a tradicionális alkot- vetkeztében fordulnak ritkán a rendesbírák az alkot- mánybírósági hatáskörök közül a legmeghatározóbb az mánybírósághoz. alkotmányjogi panasz, bírói kezdeményezések pedig Ennek ellenére szükséges az, hogy az alapügyben el- járó bírák alkotmányossági kérdés felmerülése esetén az Alkotmánybírósághoz indítványokat terjesszenek 71 http://alkotmanybirosag.hu/letoltesek/ab_ugyforgalom_2014_12_31.pdf 72 http://alkotmanybirosag.hu/letoltesek/ab_ugyforgalom_2015_12_31.pdf elő, és a bírói kezdeményezés a testület joggyakorlatot 73 http://alkotmanybirosag.hu/letoltesek/ab_ugyforgalom_2016_06_30.pdf is befolyásoló hatáskörének tekinthető. A KÖZBESZERZÉSSEL KAPCSOLATOS POLGÁRI PEREK GYAKORLATA (2017) SZILÁGYI NORBERT bírósági titkár (Nyíregyházi Törvényszék) BEVEZETŐ GONDOLATOK rendszer, amely nem önmagáért van jelen a jogágak rendszerében, hanem végső célja az, hogy magánjogi A tanulmány elkészítésének vezérgondolata, hogy a jogviszonyok, kötelmi jogi ügyletek – szerződések – jöj- tisztán polgári joggal foglalkozó szakemberek számára jenek létre a jogalanyok között. bemutatásra kerüljön az a közjog és a magánjog hatá- A közbeszerzési törvény számos – és az evolúciója rán lévő közbeszerzési jogterület, melynek ismerete a folytán egy növekvő számú – olyan rendelkezést is tar- közbeszerzési vonatkozású, de alapjaiban civilisztikai talmaz, ami jogdogmatikailag sokkal inkább a polgári természetű perek viteléhez – az egyre növekvő ügyszá- jog területére tartozna, mintsem közbeszerzési jogi mokra figyelemmel – nélkülözhetetlenné válik. jog ágba. Ugyanakkor annak igénye, hogy egy helyen ke- Két külön tanulmány készült annak érdekében, hogy a rüljön szabályzásra minden, ami közbeszerzési jogi közbeszerzési törvényben rögzített öt speciális közbe- érintettségű, felülírja a tisztán jogdogmatikai elveken szerzési pertípus részletes bemutatása megtörténjen. alapuló cizellált szabályozási modellt. Jelen tanulmány azon három közbeszerzési pertípus Hangsúlyozni szükséges a jogalkalmazók körében szabályait mutatja be gyakorlati szempontból, amelyek annak tényét, hogy közbeszerzési eljárások eredmé- lefolytatása a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik. nyeként létrejövő szerződésekre vonatkozó szabályo- Ugyanezen szerző előző lapszámban megjelenő tanul- kat nem kizárólagosan a Ptk. szabályai, illetve a felek mánya „A közbeszerzésekkel kapcsolatos közigazgatási diszpozitív szerződéskötési akarata határozza meg, perek gyakorlatát” mutatta be, így annak megismerése hanem a közbeszerzési törvény, az államháztartási és a jelen tanulmányban foglalt összefüggések megértését az adózás rendjéről szóló jogszabályok kógens rendel- is nagyban segíti. Néhány esetben a korábbi tanul- kezései, valamint támogatásból megvalósuló beszerzé- mányra visszahivatkozás történik. sek esetén a támogatást nyújtó szervek előírásai is. A magánjogi szerződéses kapcsolatokba egyre job- ban betörő kógens előírások kimondatlan célja az, hogy 1. ALAPVETÉSEK ÉS SZABÁLYOZÁSI CÉLOK aki közpénzhez jut, annak a teljesítése csakis szigorú – AZ EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEK TÜKRÉBEN esélyegyenlőséget, és versenyjogi elveket maximálisan tiszteletben tartó –, átlátható szerződéses körülmé- A közbeszerzés közjogi jellege ellenére lényegét te- nyek közé legyen szorítva. kintve egy kiválasztási folyamatot meghatározó szabály- A jogorvoslati eljárások gyorsaságának alapelve mel- / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2017_2 belív.indd 36 2017.07.25. 14:45:33
lett rendkívül fontos a döntések eredményes végrehajt- 2. „A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA hatóságának a biztosítása is, mely előírás a 2007/66/EK ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA 1 számú irányelvi rendelkezéseken alapul. IRÁNTI POLGÁRI PER” Jelen esetben nem a klasszikus közigazgatási vagy bí- rósági végrehajtási fogalomrendszert kell érteni a vég- 2.1. A PERTÍPUS ALKALMAZHATÓSÁGA rehajthatóság fogalma alatt, hanem azt, hogy olyan sza- bályozási környezetet kell teremteni, amely lehetősé- Ezen pertípust a 2016. november 1. napján hatályba get ad arra, hogy a jogszabályban feljogosított szervek lépett közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. tör- képesek legyen közbeszerzési eljárás eredményeként vény 175. §-a vezette be a hazai jogrendszerbe, mely létrejövő – egyébként magánjogi jellegű – szerződések- egy speciális polgári per, amelyet a rendesbíróságok be állami hatalommal – külön, és az általánoshoz ké- előtt szükséges megindítani. pest gyorsított eljárási cselekményekkel – beleavatkoz- Az előző lapszámban publikált tanulmányban bemu- ni akkor, ha ezen szerződés jogsértő közbeszerzési eljá- tatott közigazgatási perektől eltérően – ahol a Közbe- rás eredményeként jött létre. szerzési Döntőbizottság szerepelt alperesi pozíció- A hatékonyságjavító irányelvi rendelkezések 2010. ban –, a kizárólagos aktív perbeli legitimációra tekintet- január 1. napjával váltak a hazai szabályozás részévé, tel új szereplőként maga a Közbeszerzési Hatóság jele- amikor is a 2008. évi CVIII. törvénnyel módosításra ke- nik meg a felperesi pozícióban. rült a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tör- A pertípus nóvuma, hogy perindításra kizárólag a vény. A Kbt. normaszövegében a 306/A. §-ban, az Közbeszerzési Hatóság által lefolytatott közigazgatási 51. cím és a X. fejezet rendelkezései között került sza- hatósági ellenőrzés eredményeként kerülhet sor. bályozásra a kiegészült speciális közbeszerzési semmi- A Közbeszerzési Hatóság – amelynek egyébként a szer- ségi okok esetköre; az ún. „egységes perek” szabályai; a vezeti keretein belül működik a Döntőbizottság – a köz- közbeszerzésekkel kapcsolatos „egyéb polgári perek”; ponti államigazgatási szervekről, valamint a Kormány valamint közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértések tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi miatti „érvénytelenségi perek” előírásai. 2 XLIII. törvény 1. § (3) bekezdés a) pontja alapján autonóm Ezen jogintézmények, mind a hathatós végrehajtha- államigazgatási szerv, amely hatósági jogkörében eljárva tóság jogi feltételeit teremtették meg a hazai közbe- jogosult arra, hogy figyelemmel kísérje a közbeszerzési szerzési jogban, azonban figyelemmel arra, hogy lénye- eljárás alapján megkötött szerződések módosítását, vala- ges közbeszerzési jogszabálysértés esetén a felek ma- mint hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizze azok tel- gánjogi jogviszonyába – szerződésébe – való beavatko- jesítését. A hatóság hatáskörét a Kbt. 187. § (1) bekezdés zás szükséges, ezt a hatáskört a jogalkotó nem telepít- j) pontjában foglalt rendelkezések biztosítják. hette máshoz, mint az igazságszolgáltatást végző bíró- A hatósági ellenőrzés részletszabályait „a közbeszer- 3 ságokhoz. A bíróságok ilyen esetekben nem, vagy nem zési eljárás eredményeként megkötött szerződések tel- tisztán mint közigazgatási határozatot felülvizsgáló bí- jesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság róságok jelennek meg a jogorvoslati fórumrendszer- által végzett ellenőrzéséről” szóló 308/2015. (X. 27.) ben, hanem mint polgári bíróságok is, amelyek hatáskö- Korm. rendelet tartalmazza. A hatósági eljárás a ható- rüknél fogva jogosultak arra, hogy szerződések ér- ság elnöke által jóváhagyott éves ellenőrzési terv sze- vénytelenségét megállapítva alkalmazzák az érvényte- rinti ütemezés szerint zajlik. Az ellenőrzési tervben lenség jogkövetkezményeit, vagy akár közbeszerzési nem szereplő ellenőrzések esetében a Hatóság eljárása jogsértéssel okozott károk megtérítése érdekében – a kizárólag hivatalból indul, méghozzá az egyébként a jogellenesség vizsgálata nélkül – okozati összefüggés Döntőbizottság hivatalbóli eljárásának kezdeményezé- és a kár összegének eredményes bizonyítása után dönt- sére is jogosult – Kbt. 152. § (1) bekezdés szerinti – sze- senek polgári jogi igények megtérítéséről. mélyi kör által benyújtott kérelem alapján. Az elméleti bevezetőt követően a tételes hazai szabá- A hatósági ellenőrzést adatbekérés útján, illetve lyozás logikáját követve azon jogintézmények részletes szükség szerint a helyszínen kell lefolytatni az ellenőr- bemutatása történik meg, amelyek a polgári bíróságok zés lefolytatásához szükséges bizonyítási eszközök jogalkalmazó tevékenysége során hozzájárulnak a haté- igénybevételével. A hatósági ellenőrzés lezárásaként kony és gyors jogorvoslati fórumrendszer gyakorlatbe- jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a valószínűsít- li érvényesüléséhez. hető jogszabálysértések miatt a hatóság elnökének in- tézkedésére vonatkozó javaslatot. A jegyzőkönyvi javaslatban foglaltakra tekintettel elő- állhat olyan helyzet, amikor is a Hatóság elnöke köteles kezdeményezni a Döntőbizottság hivatalból való eljárá- 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. de- sát, ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására cember 11.) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbe- vagy teljesítésére a közbeszerzési törvénybe ütköző mó- szerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások ha- tékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról; http://eur- don került sor [Kbt. 153. § (1) c) pont]. A közbeszerzési lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32007L0066 ; (a szerződés módosításának megengedhetőségére, illetve továbbiakban: 2007/66/EK számú Együttes Irányelv), Preambulum (1), a közbeszerzési szerződés teljesítésére vonatkozó sza- (3), (4), (13), (18), (22), (24), (30), (34); 1–2. cikk. 2 2003. évi CXXIX. törvény- 306/A. §; 51. cím és a X. fejezet. bályokat a Kbt. tartalmazza [37. § (5) bekezdése, 135– 3 Kardkovács Kolos: Az eljárást lezáró szerződés megkötése. In: 136. §; 138–142. §], de ezek tartalmának részletes bemu- Fribiczer Gabriella: Közbeszerzés. Budapest, Complex Kiadó Jogi és Üz- tatása nem képezi jelen tanulmány tárgyát. leti Tartalomszolgáltató Kft., 2007. 459–478., 472. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2017_2 belív.indd 37 2017.07.25. 14:45:34
Ha a jegyzőkönyvi megállapítás szerint a közbeszer- megengedhető-e a felek „színlelt” szerződésmódosítá- zési eljárás alapján megkötött polgári jogi szerződés sa, avagy sem. tartalma valószínűsíthetően a Kbt. 142. § (3) bekezdé- A Közbeszerzési Hatóságot a perben teljes személyes sébe ütközik, a Közbeszerzési Hatóság pert indít a szer- költségmentesség illeti meg. A pertárgy értéke a Pp. ál- ződésmódosítás érvénytelenségének kimondása és az talános szabályai szerint kerül megállapításra, és eh- érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása hez igazodik a perköltségviselési kötelezettség is. Azaz, iránt [Kbt. 175. § (1) bekezdés]. Ez a per maga „a szer- ha a bíróság megállapítja a szerződés érvénytelenségét, ződés módosítása érvénytelenségének megállapítása akkor a pervesztes alpereseket – a szerződés alanyait iránti polgári per”. – perköltségviselési kötelezettség terheli. A per dogmatikai meghatározásából következik, A Kbt. 175. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési hogy csakis kizárólag olyan szerződésmódosítási ér- Hatóság a pert az ellenőrzés befejezésétől számított har- vénytelenség megállapítása esetén ad lehetőséget perin- minc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása dításra, ami a Kbt. 142. § (3) bekezdésén alapul. esetén a Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak. Eszerint semmis a szerződés módosítása, ha az arra A perindítás tényéről a Közbeszerzési Hatóság a hon- irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felet lapján tájékoztatást köteles közzétenni, mely tartal- mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerző- mazza az adott ügy megnevezését (adott esetben a kap- désszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei – ide csolódó közbeszerzési eljárás megjelölését), a kereset- nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlá- levél benyújtásának időpontját, valamint a peres felek sát – alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős megnevezését. lenne), vagy amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő át- A Kbt. 175. § (4) bekezdése szerint, ha a bíróság az (1) vállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunka- bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés mó- költségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés dosításának a Kbt. 142. § (3) bekezdésében meghatáro- alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat. zott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség A Közbeszerzési Hatóság a Döntőbizottsággal ellen- jogkövetkezményeit a Ptk.-ban foglaltak szerint alkal- tétben nem hoz döntést a megállapított jogsértésről, mazza, továbbá bírságot köteles kiszabni, amelynek ösz- csupán valószínűsíti azt a Kbt. 175. § (1) bekezdése sze- szege – az eset összes körülményét figyelembe véve – rint, így nincs mit felülvizsgálni közigazgatási perben, legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. ugyanis az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv nem fe- A bírságolásra vonatkozó rendelkezések, és az azok lülvizsgálható közigazgatási határozat. kapcsán kifejtett gyakorlati problémák már ismerte- A perindításra a Hatóság által lefolytatott hatósági tésre kerültek a korábbi tanulmányban bemutatott ellenőrzés eredményeként kerülhet sor, azonban ez „egységes per” ismertetése kapcsán. Eltérés mindössze mégsem minősül a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja sze- a Kbt. szerinti normaszöveg különbözőségéből fakad, rinti előfeltételnek, így a keresetlevelet erre hivatko- miszerint míg a Kbt. 173–174. §-a szerinti perek eseté- zással érdemi vizsgálat nélküli elutasítani nem lehet. ben akkor kell bírságot kiszabni, ha a bíróság megálla- Az ellenőrzés csupán eszköz, aminek során a Hatóság pítja a semmiséget, de a szerződést érvényessé minősí- valószínűsíti a semmiségi ok esetleges fennálltát. ti, addig jelen pertípus esetében a bírság a szerződés- Az előkérdés kapcsán imént kifejtetteket logikusan módosítás Kbt. 142. § (3) bekezdése szerinti semmissé- végiggondolva, valóban nincs is szükség megelőző köz- gének megállapítása esetére alkalmazandó. igazgatási hatósági eljárásra, mert a Kbt. 142. § (3) be- Külön kiemelendő, hogy csak a szerződésmódosítás kezdése szerinti semmisségi ok, egy teljességgel mérle- semmiségét vizsgálhatja a perbíróság ezen perben, így geléssel megállapítható – tisztán polgári jogi alapokon csakis ennek kapcsán alkalmazhatja a Ptk. szerinti ér- nyugvó – semmisségi ok, így magához a közbeszerzési vénytelenségi jogkövetkezményeket. Magát az alap- joganyag átfogó ismeretére nincsen szükség. A semmi- szerződést – ezen pertípus esetében – nem lehet a kere- ségi ok lényege röviden abban ragadható meg, hogy set tárgyává tenni. mentesül-e a nyertes ajánlattevő valamilyen kötele- zettségétől a szerződésmódosítás által, avagy sem. Ennek kapcsán megemlíteni szükséges, hogy a köz- 3. „A SZERZŐDÉS KÖZBESZERZÉSI JOGSÉRTÉS beszerzési törvény szerződésmódosításra vonatkozó MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK 141. §-a szerinti rendelkezések teljességgel kógensek, MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI POLGÁRI PER” 4, 5 azaz csakis akkor lehet a szerződést módosítani, ha a törvényben tételesen felsorolt esetek fennállnak. 3.1. A PERTÍPUS ALKALMAZHATÓSÁGA Ugyanakkor előfordul olyan eset, amikor az ajánlatké- A pertípus elnevezésénél fogva is polgári per, mely- rő és az ajánlattevő a kógens jogszabályi rendelkezések nek lefolytatása a rendesbíróságok hatáskörébe tarto- kereti közé beilleszthető módon, de egymással „együtt- működve” szerződést módosítanak, így a nyertes aján- lattevő mentesül például késedelmi kötbér, vagy egyéb 4 Németh Anita: A közbeszerzési szerződések és az érvénytelenség szerződést megerősítő biztosíték megfizetése alól, ez- 446–450.; http://epa.oszk.hu/02600/02687/00004/pdf/EPA02687_ jogi_tanulmanyok_2012_01_445-456.pdf ; letöltve: 2016. december 30. zel viszont megsértik a felek a közpénzekkel való fele- 5 Dezső Attila (szerk.): Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi lős gazdálkodás elvét a szerződés teljesítése során. CXLIII. törvényhez – 176. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 2015. évi On- Ezért szükséges dogmatikailag a független polgári bí- line változat a Wolters Kluwer Kft. kezelésében lévő JOGTÁR szolgáltatá- róság igénybevétele annak megállapítása céljából, hogy son keresztül, felhasználása: 2016. december hónap (a továbbiakban: „Kommentár”). / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39 EJSz2017_2 belív.indd 38 2017.07.25. 14:45:34
zik. A per felperese – a Kbt. 176. § (1) bekezdése szerin- 3.2. SPECIÁLIS SEMMISSÉGI OKOK ti aktív perbeli legitimációra figyelemmel –a Közbeszer- zési Döntőbizottság. Az alperese pedig egyrészt az A bíróság a Kbt. 137. § (1) bekezdésének a)–c) pontjai- ajánlatkérő, másrészt a szerződéskötő másik fél, azaz a ban taxatíve felsorolt semmiségi okok alapján állapíthat- nyertes ajánlattevő(k). ja meg a szerződés érvénytelenségét, egyéb semmiségi A pertípus kapcsán elmondható, hogy a Pp. általá- okok megállapítására – melyek a Ptk.-ban, de ha azok nos szabályai szerint folyó polgári jogi szerződés ér- még a Kbt.-ben kerültnek is nevesítésre – ezen pertí- vénytelenségének megállapítása iránti polgári perről pus nem alkalmazható. Ugyancsak nem lehetséges ezen van szó. per keretein belül „egyéb polgári jogi igények” előter- A Kbt. szerinti „Közbeszerzési Döntőbizottság hatá- jesztése sem [Kbt. 173. § (2) bek.]. rozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési A Kbt. 137. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerint semmis jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása a szerződés, ha azt iránti egységes per” és a „szerződés közbeszerzési jog- • a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kö- sértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti tötték meg; polgári per” között egyezőség az, hogy kizárólag a • a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás ered- Kbt.-beli taxatív semmisségi okok vizsgálatára terjed ményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn ki a bíróságok hatásköre, valamint mindkét per „előfel- a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazhatóságának tétele” a Döntőbizottság érdemi határozata. feltételei; vagy A korábban bemutatott pertípusokhoz képest a kü- • a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó lönbségtételt az adja, hogy ezen pert maga a Döntőbi- szabályok [80. § (5) bekezdés, 115. § (2) bekezdés, zottság jogosult megindítani felperesként akkor, ha 131. § (6)–(8) bekezdés] megsértésével kötöttek akár kérelemre, akár hivatalból indult jogorvoslati eljá- szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt rás keretében érdemi határozatával Kbt. 137. § (1) be- a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetősé- kezdése szerinti jogsértést állapít meg, és a már meg- gétől, egyben olyan módon sértették meg a közbe- kötött szerződés semmisségének megállapítása iránt szerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befo- quasi hivatalból bírósághoz fordul. lyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljá- Nyomatékosítani szükséges, hogy míg az „egységes rás megnyerésére. per” esetében a Döntőbizottság ellen indít a felperes A Kbt. 141. § (8) bekezdésének második mondata sze- közigazgatási pert a határozat felülvizsgálata tárgyá- rint: ban a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt, és • amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzé- ugyanezen perben kéri a már megkötött szerződés si eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a módosí- semmisségének a megállapítását, addig a „szerződés tás a 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis. közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének (meg nem engedett szerződésmódosítás esete). megállapítása iránti polgári per” esetében maga a Dön- A Kbt. 137. § (2) bekezdése szerint – a fentebb felsorolt tőbizottság indít pert polgári bíróság előtt a már megkö- semmiségi okok fennállta ellenére – a szerződés nem tött szerződés érvénytelenségének megállapítása céljá- semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdet- ból. Ez utóbbi esetben nem támadják a felek keresettel a mény közzétételével induló közbeszerzési eljárást vagy közigazgatási határozatot. 6 kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapo- A bevezetőben már hivatkozott – jogorvoslati haté- dást (9–14. §, 111. §), mert úgy ítélte meg, hogy a hirdet- konyságot javító – EU irányelvi alapokra építkezik ezen mény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásá- jogintézmény is, melynek célja a hatékonyság, a gyorsa- val vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő ság, és a megsértett közbeszerzési elvekkel szemben szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, szer- megkötött szerződés érvénytelenségének bírói kimon- ződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatá- dása, és a Ptk.-ban szabályozott megfelelő érvénytelen- rozott minta szerinti hirdetményt tett közzé, valamint a ségi jogkövetkezmények alkalmazása. szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét A bíróság feladata egyszerűbb, mint hagyományos követő naptól számított tizedik napon belül. érvénytelenségi perek esetében, ugyanis a Döntőbi- Ugyanezen szakasz (3) bekezdése alapján az (1) be- zottság határozatában már megállapította, hogy a köz- kezdés szerint megkötött szerződés esetében az ér- beszerzési eljárás során az ajánlatkérő olyan jogsértést vénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása so- követett el, mely a Kbt.-ben rögzített semmiségi oknak rán a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára minősül, ezért kereseti petitumában a bíróságtól ennek visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha ki- mindössze a „kimondását” kéri, illetve az érvénytelen- emelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés telje- ségi jogkövetkezmények alkalmazását. sítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gaz- dasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem te- kinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerző- Juhász Ágnes: A közbeszerzés közösségi és nemzeti jogi szabályozása dés érvényességéhez fűződő további gazdasági érde- 6 – Magánjogi elemek a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó rendelkezé- kek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelen- sek körében. Doktori értekezés, Miskolc, 261–262.; http://www.uni-mis- sége aránytalan következményekkel járna. kolc.hu/~wwwdeak/juhasza_ert.pdf – letöltve 2017. január 17. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39 EJSz2017_2 belív.indd 39 2017.07.25. 14:45:34
3.3. HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG per bíróságához, ahol azokat egyesíteni kell, és az ún. egységes per mintájára kell őket elbírálni (Kúria Kkk. 7 A joggyakorlat kapcsán felmerülő első problémás II.37.041/2016/2) . kérdéskör, hogy melyik bíróságnak van hatásköre a Kbt. A törvény kimondja a Döntőbizottság polgári bíróság 176. §-a szerinti perben. A látszólagos ellentmondás- irányába fennálló tájékoztatási kötelezettségét, misze- ban lévő törvényi szabályozás a következő: A Kbt. rint ha az általa indított polgári per folyamán észleli, 176. § (1) bekezdése szerint, ha az ügy érdemében ho- hogy nála keresetlevelet nyújtottak be a polgári per zott határozatában a Döntőbizottság a 137. § (1) bekez- alapját képező határozatának a felülvizsgálata iránt, dése szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerző- akkor jelezni köteles ezt a polgári bíróság irányába. dés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelen- ség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perin- dítással egyidejűleg a Döntőbizottságnak ideiglenes in- 3.4. KERESETINDÍTÁSI HATÁRIDŐ tézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés to- vábbi teljesítésének felfüggesztését. A Döntőbizottsá- A törvényi szabályozás szerint [Kbt. 176. § (2) bek.], got a perben teljes költségmentesség illeti meg. míg a Döntőbizottság a polgári pert érdemi határozatá- A pertípus törvényi elnevezése és az (1) bekezdés nak meghozatalától számított harminc napon belül in- rendelkezése alapján kétséget kizáróan polgári perről dítja meg, mely határidő elmulasztása esetén a Pp. sza- van szó, amikor is a pertárgyérték szerinti polgári bíró- bályai szerint van helye igazolásnak, addig a közigazga- ságok rendelkeznek hatáskörrel, és a Pp. általános ille- tási per esetén – a Kbt. 170. § (2) bekezdése alapján – a tékességi szabályai kell meghatározni illetékességüket. keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított ti- Az ellentmondás látszatát a Kbt. 176. § (6) bekezdésé- zenöt napon belül kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet nek rendelkezése okozza, miszerint: benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. Az (1) bekezdés szerinti perre az a közigazgatási és Ezen előírások kapcsán megállapítható, hogy a jogal- munkaügyi bíróság kizárólagosan illetékes, amely kotó a szabályozás kialakításánál törekedett arra, hogy ugyanazon közbeszerzési jogsértés ügyében a 170. § a közigazgatási per „hamarabb” induljon meg, mint a szerinti közigazgatási perben eljár. Ha a Döntőbizott- polgári per, azonban egy kézbesítési késedelem, vagy ság a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértést megállapí- egyéb kézbesítési akadály előállta okozhatja az a prob- tó érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kér- lémát, hogy hamarabb indult polgári pert egyesíteni ték, a Döntőbizottság által ugyanazon ügyben indított szükséges az utóbb megindult közigazgatási per bíró- polgári pert – amennyiben a közigazgatási per indul ké- sága előtt. sőbb – a 170. § szerinti közigazgatási per bíróságához Előre mutatóan változott a Kbt. szabályozása akkor, át kell tenni. A közigazgatási pert és a Döntőbizottság amikor is lehetővé tette a polgári per megindítására a által indított polgári pert egyesíteni kell. A Döntőbi- Pp. 106–110. §-ában rögzített „mulasztás igazolása” jog- zottság köteles haladéktalanul tájékoztatni a polgári intézmény alkalmazását, mellyel a Döntőbizottság ki- perben eljáró bíróságot arról, ha a 137. § (1) bekezdése mentheti késedelmét, ha a polgári pert nem a Kbt. szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának 176. § (2) bekezdése szerinti 30 napos anyagi jogi bírósági felülvizsgálatát kérő keresetlevelet nála be- határ időn belül indítja meg. Az anyagi jogi határidők lé- nyújtották. nyege- mint ahogyan az a felülvizsgálati pereknél is (7) A (6) bekezdés szerinti egységes perben a Pp. XX. elemzésre került –, hogy a keresetlevélnek ezen idő- Fejezetét a 173. § (2), (5)–(7) bekezdésében, valamint a pontig meg kell érkeznie a bírósághoz. Az igazolás be- 174. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. nyújtásának megteremtésével a Döntőbizottság a kere- Felmerülhet a kérdés, hogy „a szerződés közbeszer- setlevél benyújtásával egyidejűleg ki kell hogy mentse zési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítá- késedelmét az anyagi jogi határidő be nem tartása ese- sa iránti polgári per” a 176. § (6) bekezdése alapján tére. Ennek elmulasztása esetén a keresetlevele a Pp. olyan polgári per lenne, amit az ún. egységes perhez ha- 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján érdemi vizsgálat sonlóan a közigazgatási bíróság előtt lenne szükséges nélkül elutasításra, illetőleg a Pp. 157. § a) pontja alap- 8 megindítani? ján megszüntetésre kerülhet (4/2003. PJE határozat) . A válasz egyértelműen az, hogy nem, azaz jelen pertí- pus polgári bíróságok előtt indítható, az ő hatáskörük- be tartozik a kérdés elbírálása, de csak akkor, ha a Dön- 3.5. BÍRSÁGOLÁS tőbizottsági határozat bírósági felülvizsgálatát nem kérik a felek. A Kbt. 176. § (5) bekezdése értelmében, ha a bíróság a A (6) bekezdés rendelkezése akként értelmezendő, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a hogy csakis akkor keletkezik közigazgatási és munka- 137. § (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bír- ügyi bíróság kizárólagos illetékessége, ha a Döntőbi- ságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset ösz- zottsági határozat által megállapított és a polgári per szes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerző- alapját is képező jogsértés tényét kimondó határozat dés értékének 15%-a. Ha az érvénytelenség jogkövet- ellen bírósági felülvizsgálat indul az előző címekben kezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgál- már bemutatott Kecskeméti vagy Székesfehérvári Köz- igazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt. Ilyenkor a már 7 Kommentár – 176. §-hoz fűzött magyarázatra hivatkozással. megindított polgári pert át kell tenni a közigazgatási 8 Kommentár – 173–174. §-hoz fűzött magyarázatra hivatkozással. / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41 EJSz2017_2 belív.indd 40 2017.07.25. 14:45:34
tatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbe- nyiben az illetéktörvény rendelkezéseinek értelmében ni megtérítését rendeli el, bírságot köteles kiszabni, személyes illetékmentességgel rendelkeznek, lényegé- amelynek összege – az eset összes körülményét figye- ben nem fizetnek illetéket pervesztesség esetén sem, az lembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 10%-a. ugyanis az állam terhén marad, de a közbeszerzésben A Kbt. 176. § (5) bekezdése szerint hivatkozott „érvé- nyertes ajánlattevők, akik szinte minden esetben gaz- nyessé nyilvánítás” jogintézmény alkalmazása során a dasági szereplők, és illetékmentességben nem része- bíróság bírságot köteles kiszabni. A bírságolás kapcsán sülnek, pervesztességük esetén illetékfizetési kötele- az elemzések megegyeznek az előző lapszámban közölt zettségük is felmerül. tanulmányban bemutatott „egységes pereknél” rögzí- Még lesújtóbb a helyzet akkor, ha a Kbt. 176. § (5) be- tett gyakorlattal. kezdése értelmében bírságot is kiszabni kénytelen a bí- A bírságolás kapcsán a bírósági ítéletek rendelkező róság. részében foglaltakat megvizsgálva anomáliák tapasz- A 176. § (5) bekezdése szerinti bírságolást tartalma- talhatók, ugyanis a Kbt. nem szabályozza a bírságolás zó ítélet különösen terhes a pervesztes felek szempont- részletszabályait. A Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.014/ jából, mert a közigazgatási eljárásban kiszabott bírság, 2013/3. számú határozatában iránymutató jelleggel ki- a bíróság által alkalmazott bírság, az eljárási illeték, és mondta, hogy a bírságot a kereseti kérelmet benyújtó egyéb perköltségek viselésének terhe is sújthatja őket. Döntőbizottság részére határidőt szabva kell megfizet- Eltérő gyakorlat figyelhető meg az egyes bíróságok tetni. 9 határozatait tanulmányozva. Egyes bíróságok a bírság A bírói gyakorlat egyébként a fenti helyes és követen- megfizetésére nemcsak az ajánlatkérőt kötelezik, ha- dő példa ellenére meglehetősen szerteágazó, ugyanis nem az összes szerződő felet, azaz mindenkit, aki az ér- előfordul, hogy az ítéleti rendelkezés mindössze az ál- vénytelen szerződés megkötésében részt vett. Más bí- lam javára való bírságmegfizetési kötelezettséget ír elő róságok az ítéleti rendelkezések szövegezésekor, csakis (Nyíregyházi Tsz. 5.P.20.009/2014/8); vagy éppen a kifejezetten az ajánlatkérőt marasztalják a bírságösz- Közbeszerzések Tanácsa (a hatóság korábbi elnevezé- szegben – egyezően a Döntőbizottsággal –, mert a köz- se) külön felhívására való bírságfizetési kötelezettsé- beszerzési jogszabályi előírások betartása mindenkor get állapít meg (Debreceni Ít. helybenhagyó döntése az ajánlatkérő kötelezettsége, és a felelőssége a bírsá- Gf.IV.30.35/2012. számon). Van olyan döntés is, amikor got tekintve sem hárítható át az ajánlattevőre. az ítéleti indokolás kifejezetten hivatkozik a bírság ki- A többségi gyakorlat azonban az ajánlatkérő terhére szabását kötelező erővel előíró törvényhelyre, azonban állapítja meg a szerződés érvényessé nyilvánításakor a annak kiszabását a bíróság mellőzi (PKKB 5.G.304/ fizetendő bírságot, és mellőzik az egyetemleges kötele- 052/2015/7.), vagy éppen számos esetben előfordul, zést. 11 hogy a bíróság a saját Gazdasági Hivatala által kezelt számlára rendeli megfizettetni a szerződés érvényessé nyilvánítása miatt kiszabandó bírságot (Főv. Tsz. 3. 4. „A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS 10 Kf.650.107/2015/6.) . EGYÉB POLGÁRI PEREK” – POLGÁRI PER A közjogi jellegű közbeszerzési jog és a magánjogi jel- 3.6. PERKÖLTSÉG legű polgári jog összekapcsolódásának egyik legna- gyobb metszetét a polgári jogi igények érvényesítése cél- A polgári perek általános szabályára tekintettel jából igénybe vehető polgári peres eljárások alkotják. irányadó a Pp. 78. § (3) bekezdésében foglalt rendelke- zés, miszerint ha bíróság az ügyész, illetve külön jog- szabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet ke- 4.1. A PERTÍPUS ALKALMAZHATÓSÁGA resetét elutasította, a perköltségek megfizetésére az ál- lamot kell kötelezni. Az előzőekben bemutatott pertípusok a közbeszerzé- A pervesztesség, pernyertesség Pp. 78. § (1)–(2) be- si eljárások eredményeként, vagy éppen a közbeszerzés kezdése szerinti szabályai érvényesülnek ezen per ese- mellőzésével megkötött szerződések, szerződésmódo- 12 tében is, így amennyiben a Kbt. 174. § (6) bekezdése sítások Kbt.-ben taxatíve rögzített speciális érvényte- alapján a bíróság a perben megállapítja a szerződés lenségi okok gyanúja esetén tették lehetővé a bíróság- meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az ér- hoz fordulást. vénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és az e A jelen fejezetben bemutatott perek – melyek lénye- törvényben foglaltak szerint alkalmazza. Ez lényegé- gében vagy érvénytelenség, vagy kártérítés megállapí- ben felperesi (Döntőbizottság) pernyertesség esetét je- tása iránti polgári perek – bármilyen közbeszerzésre lenti, így a megtámadott szerződés pertárgyértékéhez vagy közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabály (vég- igazodó elsőfokú, illetőleg másodfokú bírósági eljárás illetékét a pervesztes felek (az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő) viselni kötelesek. Az ajánlatkérők, ameny- 11 75 darab bírósági határozat elemzése szerinti saját megállapítás 2016. december 30. napján. Várhomoki Molnár Márta: A közbeszerzési eljárás alapján megkö- 12 9 Kommentár – 173–174. §-hoz fűzött magyarázatra hivatkozással. tött szerződés legfontosabb új szabályai. http://www.kozbeszerzes.hu/ 10 75 darab bírósági határozat elemzése szerinti megállapítás 2016. static/uploaded/document/V%C3%A1rhomoki_Moln%C3%A1r_M% december 30. napján. C3%A1rta.pdf / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41 EJSz2017_2 belív.indd 41 2017.07.25. 14:45:34
rehajtási rendeletek is) megsértésére hivatkozással is 130. § (1) bekezdés c) pontja szerinti keresetlevél érde- megindíthatóak [Kbt. 177. § (1) bek.]. 13 mi vizsgálata nélküli elutasítási ok, hanem érdemi bí- Ahhoz, hogy a jogalap tekintetében a Kbt. imént hi- rósági döntés meghozatalának előkérdése is. vatkozott rendelkezésének valódi tartalmát megismer- Ha a Döntőbizottság egy érintett ügy kapcsán nem ál- jük, itt szükséges hivatkozni ismételten a Kbt. speciális lapított meg jogsértést – akár azért, mert megítélése sze- semmiségi okrendszere kapcsán már megemlített rint nem történt jogsértés; akár azért, mert nem indult Kbt. 137. § (4) bekezdésének rendelkezésére, misze rint: sem kérelemre, sem hivatalból jogorvoslati eljárás; vagy „E törvény rendelkezései nem zárják ki a Ptk. a jogorvoslati eljárás elkésett –, akkor a polgári bíróság 6:95. §-ának alkalmazását a közbeszerzésre, illetve a az előtte indított polgári jogi igény érvényesítése iránti közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba üt- keresetet érdemben kell hogy elbírálja, amikor is ítélt köző módon megkötött szerződés semmisségének dologként (res iudicata) kimondani kénytelen a kereset megállapítása tekintetében. Az (1) bekezdésben foglalt elutasításával, hogy nem került megállapításra az arra eseteken kívül a közbeszerzési eljárás szabályainak jogosult szerv részéről közbeszerzési tárgyú jogsértés (ide nem értve a szerződés tartalmi elemeit szabályozó (Kúria Gfv. VII.30.041/2014/6; Kúria Gfv. VII.30.295/ rendelkezéseket) megsértése abban az esetben ered- 2012/8; Kúria Gfv. VII.30.002/2014/4. Kúria Kfv. 15 ményezi a szerződés érvénytelenségét, amennyiben az VI.39.111/2010/17.; Kúria Gfv. VII.30.047/2013) . adott jogsértés súlyára és jellegére tekintettel a szerző- A Döntőbizottság kizárólagos hatáskörét a Kbt. 145. § dés érvényessége e törvény céljaival és alapelveivel ösz- (2) és (3) bekezdése mondja ki, miszerint a közbeszer- szeegyeztethetetlen lenne. zésre, a közbeszerzési eljárásra, az építési, illetve szol- A Ptk. 6:95. §-a szerint semmis az a szerződés, amely gáltatási koncesszióra, valamint a koncessziós beszer- jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megke- zési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése mi- rülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más att indult eljárás lefolytatása a közbeszerzési vagy kon- jogkövetkezményt fűz. cessziós beszerzési eljárás tekintetében – ideértve a A fenti rendelkezések egybevetése alapján egyértel- 21. § (4) bekezdésében említett külön jogszabály sze- mű, hogy a jogalkotó a polgári bíróságok hatáskörébe rinti előminősítési kérelem elutasítása és az előminősí- utalja annak eldöntését, hogy a Kbt. speciális semmisé- tési listáról való törlés miatt indult eljárást is (a továb- gi okrendszerén túli – de a közbeszerzési rendelkezé- biakban: előminősítési ügyekben indított jogorvoslati sek megsértésén alapuló – Ptk. 6:95. § -ára alapított – eljárás) – a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. érvénytelenségi kérdésekben állást foglaljon, és a meg- (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tar- felelő jogkövetkezményeket levonja, vagy akár jogelle- tozik – a szerződés módosításával vagy teljesítésével nes szerződésen kívüli károkozás, illetőleg szerződé- kapcsolatos polgári jogi igények miatt indult eljárás ki- ses kötelezettség megsértése miatt kártérítési felelős- vételével – a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzé- séget állapítson meg. si eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe, il- Ezen polgári jogi igények alapfeltétele azonban fősza- letve az e törvény felhatalmazása alapján alkotott ren- bályként az, hogy a Döntőbizottság, vagy a döntőbizott- deletbe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint az sági határozat felülvizsgálata esetén a bíróság jogerősen ajánlatkérő által a 117. § szerint önállóan kialakított el- megállapítsa, hogy közbeszerzési jogszabálysértés tör- járási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás tént [Kbt. 177. § (1) bek.]. miatt indult eljárás lefolytatása. A közbeszerzési törvény rendelkezései alapján a főszabály értelmében szükséges az, hogy polgári jogi igény érvényesítés esetében a Döntőbizottság a rá vo- 4.2. A TÁMOGATÁSBÓL MEGVALÓSULÓ natkozó eljárási szabályok megtartása mellett megálla- KÖZBESZERZÉSEK ESETÉBEN FELMERÜLŐ pítsa, hogy történt-e közbeszerzési tárgyú jogszabály- JOGGYAKORLAT (SZABÁLYTALANSÁGI sértés, ugyanis ezen közigazgatási aktus vagy felül- ELJÁRÁSOK) vizsgálat esetében a bíróság ítélete hivatott megállapí- tani a polgári jogi igény jogalapját, azaz a közbeszerzési A Döntőbizottsági kizárólagos hatáskör a jelenlegi és jogsértés tényét. A bírói gyakorlat egységes abban, a korábbi közbeszerzési törvényi rendelkezések között hogy a polgári jogi igények peresítésének előfeltétele a is expressis verbis szerepelt, ám a törvényi szabályo- marasztaló döntőbizottsági/bírósági döntés. 14 zást „lerontani igyekezett” a kormányzati irányítás Ezen előfeltétel teljesítése azonban nemcsak pusztán alatt álló EU-s támogatási struktúra kormányrendeleti eljárásjogi követelmény, hanem a polgári jogi igény ér- szintű, illetőleg támogatási szerződéseken/támogatási vényesíthetőségének érdemi megállapíthatósági felté- okiratokon alapuló támogatás felhasználási ellenőrzési telét is képezi. Ez azt jelenti, hogy az a körülmény, hogy rendszere. Az intézmény, amit a támogatási rendszer a per felperese nem indított jogorvoslati eljárást, ahol bevezetett az a „szabálytalansági eljárás”. az ajánlatkérő felelőssége közbeszerzési jogsértés mi- „A 2007–2013 programozási időszakban az Európai att megállapításra kerülhetett volna, nem pusztán a Pp. Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. 13 Kemenes István: A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései a gazdasági szerződéses gyakorlatban. Polgári Jogi Kodifikáció PJK, 2002/2. szám, 11. 14 Juhász i. m. 263–264. 15 Kommentár – 177. §-hoz fűzött magyarázatra hivatkozással. / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43 EJSz2017_2 belív.indd 42 2017.07.25. 14:45:34
rendelet 2. § (1) bekezdés 24., 27–28. pontja szól a tá- intézkedést hozhat, amellyel szankcionálja a támogatás mogatási szerződésekről; a szabálytalanság intézmé- kedvezményezettjét (a közbeszerzési eljárás ajánlatké- nyéről, mely lényegében a hatályos EK tanácsi rendelet rőjét). A döntéssel szemben fellebbezésnek és bírósági továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, és a tá- felülvizsgálatnak nincs helye. mogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezett- A polgári bírói gyakorlat 2016. december 31. napjáig ségeknek a megsértése miatt alkalmazott pénzügyi azonban ezzel a rossz gyakorlattal következetesen korrekciós mechanizmus (forrásvesztés). szembe ment, és a Kbt. egyértelmű hatásköri rendelke- A Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése szerint a támo- zéseire figyelemmel kimondta, hogy a közbeszerzési gatási szerződésben rendelkezni kell a támogatás visz- jogsértés megállapítására kizárólagosan a Döntőbizott- szavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás, ságnak, vagy a döntésének felülvizsgálata esetén a bí- illetve szabálytalanság esetén visszafizetendő támoga- róságnak van hatásköre. A támogatást nyújtó, vagy a tás visszafizetésének biztosítékairól. A szabálytalan- támogatás felhasználását ellenőrző szervnek csak jogi ságkezelésről a Korm. rendelet 34. alcíme szól, annak véleménye lehet az, amit a szabálytalansági eljárást le- 83–100. §-a. E szabályok a közbeszerzési szabályozás- záró döntésében rögzít, de az nem köti a Pp. 4. § (1) be- sal is összefüggésben vannak. Így a Korm. rendelet kezdése szerint a bíróságot. 86. § (3) bekezdése szerint közbeszerzési jogsértés Mindez azt jelenti, hogy mindazon „forrásmegvonás- gyanúja esetén a szabálytalansági eljárás vezetője hi- sal” sújtott, és a támogatást nyújtó szervek részéről el- vatalból eljárást indíthat a Döntőbizottságnál. marasztalt jogalanyok, illetve marasztalással érintett A Korm. rendelet 98. § (1) bekezdése alapján, ha a sza- felek, akik polgári bíróság előtt hivatkoztak arra, hogy bálytalansági döntéssel szembeni jogorvoslati kérelem közbeszerzési jogsértést nem követtek el – mert annak tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől, megállapítására kizárólag a Döntőbizottság lett volna illetve elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás jogosult –, sikerrel jártak, és a polgári bíróság „teljesí- a Döntőbizottság, vagy más hatóság, illetve a bíróság ha- tésre kötelezés” címén a régi Ptk. 277. § (1) bekezdése táskörébe tartozik, a központi koordinációs szerv, ha az alapján kötelezte a támogatást nyújtót az elvont támo- eljárás a) a hatóság, illetve a bíróság előtt már folyamat- gatási összeg megfizetésére. (Főv. Ít. 16.Gf.40.152/ ban van, a jogorvoslati eljárást a kérdés eldöntéséig, il- 2014/13; Debreceni Ít. Gf.I.30.151/2013/6.). letve jogerős elbírálásáig felfüggeszti, b) még megindít- 2017. január 1. napi hatállyal azonban jogszabály-módo- va nincs, és annak megindítására jogszabályban megha- sítás révén kiegészült a Kbt. 177. § (3) bekezdése, és az új tározott határidőn belül lehetősége van, az eljárás meg- törvényszöveg az eddigi jogszerű bírói gyakorlatot immár indítását kezdeményezi a hatóságnál, illetve a bíróság- hozzáigazítja a kormányrendeleti szinten szabályozott nál és annak megindítása esetén a jogorvoslati eljárást a szabálytalansági eljárások hibás gyakorlatához. A módo- kérdés eldöntéséig, vagy jogerős elbírálásáig felfüggesz- sító rendelkezés szerint az európai uniós forrásból nyúj- ti. A Korm. rendelet 89. § (3) bekezdés a) pontja szerint a tott támogatás esetén a támogatási jogviszony alapján, szabálytalanság tényének megállapítása esetén a sza- közbeszerzési jogsértéssel összefüggően felmerült va- bálytalanságeljárási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell gyoni igény érvényesítésének nem feltétele, hogy a Köz- továbbá a megsértett rendelkezések pontos hivatkozá- beszerzési Döntőbizottság, illetve – a Közbeszerzési sát. A szabálytalansági eljárás és döntés tárgya lehet va- Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata esetén – a 16, 17 lamely közbeszerzési jogsértés is.” bíróság a közbeszerzési jogsértést jogerősen megállapít- Lényegében hasonló rendelkezéseket tartalmaz „a sa, kivéve, ha a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését vég- uniós alapokból származó támogatások felhasználásá- ző szerv a közbeszerzési eljárás ellenőrzését elvégezte nak rendjéről” szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és annak szabályosságát megállapította. is, melynek 3. § 47. 48., 53., és 54. pontjai valamint a tel- Ezen rendelkezés lényege, hogy a Közbeszerzési Dön- jes XVI. fejezete foglalkozik a támogatásból megvalósu- tőbizottság kizárólagos hatáskörét megvonja abban az ló közbeszerzésekre irányadó speciális rendelkezések- esetben, amikor európai uniós forrás esetén a közbe- kel, köztük a legtöbb esetben forrásvesztést okozó sza- szerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések bálytalansági eljárásokkal. 18 jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv nem fel- A szabálytalansági eljárás a peres gyakorlatban azt lebbezhető, és bírói úton nem felülbírálható – szabály- jelenti, hogy a támogatási szerződéssel létrejött polgári talansági eljárás során meghozott és közbeszerzési jog- jogi jogviszonyra hivatkozással a támogatást nyújtó sértést kimondó – megállapítására alapítva közvetlen szerv képviselője, például az Irányító Hatóság, vagy a vagyoni jogi igényt érvényesít a kedvezményezett ter- másodfokú hatáskört gyakorló Miniszterelnökséget hére. Leegyszerűsítve tehát, ha a támogatást nyújtó vezető miniszter szabálytalansági eljárást lezáró dön- szerv közbeszerzési jogsértést állapít meg, akkor en- tésével megállapíthatja – ex ante, utólagos vagy folya- nek retorziójaként forrásmegvonást is alkalmazhat. matba épített ellenőrzés keretében – a közbeszerzési eljárás megsértését, és quasi forrásmegvonás tartalmú 4.3. SPECIÁLIS KÁRTÉRÍTÉSI JOGCÍM 16 Kommentár – 173–174. §-hoz fűzött magyarázatra hivatkozással. A Kbt. 177. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések 17 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 24., 27–28. pontja. a kártérítés jogintézményének egy speciális jogcímét ha- 18 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet is, melynek 3. § 47. 48., 53., és 54. tározzák meg, miszerint ha az ajánlattevő kártérítés- pontjai. / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43 EJSz2017_2 belív.indd 43 2017.07.25. 14:45:34
ként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszer- máknak minősülnek, ennek megfelelően a felek diszpo- zési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült zitív szerződéses kikötései semmisek [Ptk. 6:95. §, költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e 6:114. § (1) bekezdés], illetve adott esetben a kógens kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizo- jogszabályi tartalom válik a szerződés részévé [Ptk. nyítania, hogy 6:60. § (1) bekezdés]. Ezekben a vitás esetekben tehát a a) ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre, illetve a polgári jogi igény érvényesíthetőségének szintén nem közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok vala- feltétele az előzetes speciális jogorvoslati fórumrend- mely rendelkezését, szer igénybevétele, azaz a polgári perbíróság hatáskö- b) valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, vala- rébe tartozik egy-egy diszpozitív rendelkezés részle- mint ges érvénytelenségének a megállapítása a kógens jog- c) a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés szabályi rendelkezések „kiszerződése” miatt. elnyerésére vonatkozó esélyét. Ezen pertípus során bemutatott rendelkezések isme- A kártérítésnek ezen Kbt. szerinti önálló jogcíme a retében kijelenthető, hogy abban az esetben, ha nem az közbeszerzési irányelvek szerinti jogorvoslati hatékony- ajánlatkérő kíván pert indítani a nyertes ajánlattevővel ságot hivatott elősegíteni, ugyanis csökkenti a felperes- megkötött szerződés tartalmának rendezése iránt (elő- re háruló bizonyítási terhet. Természeten ekkor is szük- ző bekezdés esete), akkor az alperesi pozícióban szinte séges az az előfeltétel, hogy a közbeszerzési jogsértés mindig a közbeszerzési eljárás ajánlatkérője foglal he- már jogerősen megállapításra kerüljön az arra hatáskör- lyet. A felperesi pozíció legitimációját tekintve mindig rel rendelkező Döntőbizottság, illetve bíróság részéről, érdekeltségen alapuló, azaz érdekelt gazdasági szerep- mint ahogyan az fentebb már kifejtésre került. lő indíthat csak közbeszerzéssel kapcsolatos egyéb pol- gári pert. Jogszabály-módosítás értelmében 2017. január 1. 4.4. PERINDÍTÁS A SPECIÁLIS JOGORVOSLATI napjától [177. § (4) bekezdés] ezen pertípus alkalmas FÓRUMRENDSZER IGÉNYBEVÉTELE NÉLKÜL arra is, hogy a közbeszerzésben részt vett és érvényes ajánlatot tett ajánlattevő pert indíthasson a szerződés Az eddig bemutatott 177. § (1) és (2) bekezdése sze- közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének rinti rendelkezések szerinti főszabállyal szemben, ki- megállapítása és érvénytelenségi jogkövetkezmények vételi körnek is helyet ad a szabályozás, amikor rögzíti, alkalmazása iránt. Ezen perben – ellentétben a Kbt. hogy melyek azok az esetek a polgári jogi igényérvénye- 176. §-a szerinti „szerződés közbeszerzési jogsértés sítés során, amikor is nem szükséges a közbeszerzési tár- miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári gyú jogsértés speciális jogorvoslati fórumrendszer általi perrel”, melyet csak Döntőbizottság indíthat, és csak kimondása, hanem maga a polgári per bírósága jogosult Kbt. 137. § szerinti érvénytelenségi okra alapítva, bár- arra, hogy megítélje egy alapvetően közjogi tárgyú jog- mely érdekelt gazdasági szereplő megindíthat, bármi- szabály – a közbeszerzési törvény vagy végrehajtási lyen egyéb érvénytelenségi okra hivatkozással. rendeleteinek – vizsgálata során azt, hogy jogsértést A normaszöveg szerint a közbeszerzési eljárásban követett-e el az ajánlatkérő, avagy sem. részt vett ajánlattevő akkor indíthat pert, ha a szerződés A Kbt. 177. § (3) bekezdése alapján nem kell alkal- érvénytelenségére vonatkozóan közvetlen jogi érdekét mazni az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a polgári jogi igazolja. Az indokolatlan, és vagdalkozó pereskedések igény érvényesítése – illetve a szerződés érvénytelen- elejét veszi a jogalkotó, amikor akként rendelkezik, hogy ségére történő hivatkozás – a Kbt. 133–135. §-án, a a közvetlen jogi érdeket nem alapozza meg önmagában 138–140. §-án, a 142. § (3) bekezdésén, vagy e törvény- az a tény, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban nek vagy végrehajtási rendeleteinek a szerződés tartal- érvényes ajánlatot tett. A törvényszöveg értelmében te- mi elemeit meghatározó más rendelkezéseinek meg- hát csak akkor állapítható meg a felperes perbeli legiti- sértésén alapul. mációja, ha a fentieken túl egyéb jogi érdekét is való- A Kbt. 133–135. §-a a közbeszerzési szerződés időtar- színűsíti, ami a Kbt. 177. § (4) bekezdése alapján nem le- tamára, a közbeszerzési szerződés biztosítékaira és a het az, hogy a nyertes kiesése estén ő lenne a szerződés- szerződés teljesítésére vonatkozó feltételeire tartal- kötő másik fél, ugyanis az ajánlatkérő eljárást lezáró maz rendelkezéseket. A Kbt. 138–140. §-a a szerződés döntésén alapuló, a Kbt. szerinti szerződéskötési kötele- teljesítésében részt vevőkre vonatkozik, a 142. § (3) be- zettség hiányában a bíróság nem írhat elő ajánlatkérő kezdése pedig a szerződésmódosítás semmisségi ese- részére szerződéskötési kötelezettséget. tére irányul, de ezek bemutatása már nem a tanulmány szerinti peres gyakorlat elemzésének a része. Ezen kivételi esetkörök nem kerültek taxatíve felso- ZÁRSZÓ rolásra a Kbt.-ben, de összefoglalóan annyit lehet leszö- gezni ismérvként, hogy a szerződés tartalmi elemeit Ezen tanulmányban – a bevezető gondolatoknak szabályozó Kbt.-beli előírásba, vagy végrehajtási ren- megfelelően – a hazai szabályozás szerinti öt speciális deleti előírásba ütközésről van szó. közbeszerzési pertípusból háromnak a gyakorlatszem- Egy külön csoportot képezhetnek elvi síkon azok a pontú elemző bemutatására került sor. A tanulmány a polgári jogi igények is ezen pertípus alkalmazásában, gyakorlatban egyre növekvő számban előforduló köz- amikor is a Kbt. és rendeletei a közbeszerzési szerző- beszerzési jogi érintettségű perek viteléhez nélkülöz- dés tartalmi elemeit is meghatározó kógens jogi nor- hetetlen ismeretek megosztásának célját szolgálta. / / 44 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 45 EJSz2017_2 belív.indd 44 2017.07.25. 14:45:34
Megállapítható, hogy a hazai jogalkotó az európai hatékony végrehajthatóság elveket érvényre juttassa a uniós kötelezettségére figyelemmel az uniós szabá- hazai jogszolgáltatásban. A hazai jogalkalmazás és lyokkal egyezően szabályozza a közbeszerzésekkel igazságszolgáltatás szereplőinek a felelőssége az, hogy kapcsolatos jogorvoslati kérdéseket, melyek mind a a szabályok helyes alkalmazásával az átláthatóság és a gyorsaság és hatékonyság jegyében születtek. A speciá- versenyen tisztaságának alapelve érvényesüljön a köz- lis jogorvoslati fórumrendszer a bemutatott eszköztá- beszerzési jogban. rának felhasználásával képes arra, hogy a gyorsaság és A HATÁRZÁRRAL KAPCSOLATOS BŰNCSELEKMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOKRÓL – DE LEGE FERENDA BÉRCES VIKTOR adjunktus (PPKE-JÁK) 1. BEVEZETÉS A hatékony biztonságpolitikai intézkedések szem- pontjából fontos, hogy a közösségi és a tagállami jogal- A határzárral kapcsolatos bűncselekmények beveze- kotás összhangban álljon. Ennek első és legfontosabb tése elsősorban az elmúlt években tapasztalható be- akadálya azonban az egyes tagállamok politikai, illető- vándorlási hullámmal („migrációs válság”) hozható leg alkotmányjogi szemlélete lehet. összefüggésbe. Az ügyek eljárásjogi aspektusaival kap- Magyarországot sok kritika érte az elmúlt időszak- csolatban ugyanakkor komoly dilemmát okoz az a tény, ban a határzárak felállításával, illetőleg a határzárak- hogy a fent megjelölt bűncselekményeket nemcsak be- kal kapcsolatban elkövetett cselekmények büntetendő- vándorlók, hanem egyéb határsértők is elkövethetik. vé nyilvánításával kapcsolatban. A magam részéről Ennélfogva nem lehet egyöntetűen állást foglaln i olyan azon véleményeket osztom, amelyek alapján „egy szu- horderejű kérdésekben, mint pl. az ügyiratok lefordítá- verén állam államhatárának átlépését, különösen a te- sának kötelezettsége alóli kivételes szabályok előírásá- rületére történő beutazást bizonyos feltételekhez köt- nak lehetősége, a kötelező védői részvétel követelmé- heti. Ebből következik, hogy szabadon dönthet arról, nye, az alkalmazható kényszerintézkedések típusa és hogy mely személyek számára engedélyezi a határátlé- végrehajtási szabályai stb. pést, milyen eszközökkel védi határait, hogyan lép fel A legkomplexebb szabályozási újításokat nyilván az illegális bevándorlással szemben. Ezért önmagában azok az esetek jelentik, amikor a „határzáras bűncse- egy határzár felépítése az illegális migráció megfékezé- lekményeket” bevándorlók követik el. Utóbbi jelenség sére egyéb nemzetközi jogi kötelezettségvállalások hi- gyakoriságával kapcsolatban megjegyezném, hogy ányában nem tekinthető jogellenesnek.” 2 2012-es adatok alapján, a hazánkat érintő biztonsági A fenti témakör eljárásjogi aspektusait a jelenleg fenyegetések, kockázatok taxatív felsorolásakor a mig- hatályban lévő a büntetőeljárásról szóló 1998. évi ráció a számos potenciális veszélyforrás között még az XIX. törvény (a továbbiakban: Be.), illetőleg a büntető- utolsó előtti helyen szerepelt. 2015-től kezdődően eljárásról szóló T/13972. törvényjavaslat (a továbbiak- azonban a schengeni térségben felfedett három illegá- ban: Javaslat) szempontjából vizsgálom. lis migránsból kettőt a magyar–szerb határon fogtak el, amely az összlétszám 62,5%-ának felel meg. 1 2. ANYAGI JOGI HÁTTÉR A jelenség kezelése közösségi jogi, nemzeti szinten pe- dig büntetőjogi és szabálysértési jogi újításokat igényel. A szabályozási igény összetettsége az alábbi területen A témába illeszkedő bűncselekmények tényállássze- való hatékony fellépést igényli: vízumrendszer, okmány- rűsége szempontjából nélkülözhetetlen egyes alapfo- szakértői állomány létrehozása és képzése, a nemzetbiz- galmak tisztázása: ezek közül kiemelten fontos az ál- tonsági szolgálatok közötti hatékony együttműködés, a lamhatár definíciója, amely a nemzetközi szerződésben külső határok védelmére vonatkozó speciális rendészeti meghatározott azon képzeletbeli függőleges síkok ösz- szabályok előírása, járványügyi igazgatási szabályok új- szefüggő sorozatát jelenti, amelyek az ország területét ragondolása, a biztonságos harmadik országok megha- a légtérben, a föld, a víz felszínén, a föld vagy a víz mé- tározása, a szállítmányozás és fuvarozás ellenőrzésére lyében szomszédos államok területétől elválasztják. Az vonatkozó rendészeti szabályok kibővítése stb. államhatárt nemzetközi szerződésben és törvényben 1 Ld. Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája. In: ritecz György 2 Harsányi Kinga: „Jogi határzár” – büntetőjogi védelem az illegális be- – Sallai János: A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei. Buda- vándorlás ellen. http://arsboni.hu/jogi-hatarzar%E2%94%80-bunteto- pest, Hanns Seidel Alapítvány, 2015. 9. jogi-vedelem-az-illegalis-bevandorlas-ellen/ / / 44 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 45 EJSz2017_2 belív.indd 45 2017.07.25. 14:45:35
meghatározott feltételekkel a forgalom számára meg- kelni a cselekményt: Sinku szerint ilyen esetekben a til- nyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti, tott átlépést már büntetlen utócselekménynek kell te- vízi vagy légi határátkelőhelyen vagy határátlépési kinteni, tehát látszólagos heterogén anyagi halmazat- 3 6 ponton, ellenőrzés mellett szabad átlépni. A migráció ról van szó. Nézőpontom szerint azonban a cselekmé- szempontjából hatásos jogi eszköznek bizonyul annak nyek jogi tárgya nem feltétlenül azonos, ennélfogva in- lehetősége, hogy a hatáskörrel rendelkező miniszter dokolt lehet a valóságos halmazat megállapítása és hal- rendeletével – a közbiztonság érdekében – határzárat mazati büntetés kiszabása. rendelhet el, amellyel az államhatár átlépését meghatá- c) Határzárral kapcsolatos építési munka akadályo- rozott személyekre, járművekre vagy szállítmányokra zása (Btk. 352/C. §): e bűncselekményt az követi el, aki kiterjedően megtilthatja. az államhatár rendjének védelmét biztosító létesít- Az újonnan bevezetésre kerülő bűncselekmények el- mény építésével vagy karbantartásával kapcsolatos követési tárgya a „határzár”, amely lényegében bármi- munkavégzést akadályozza. Jelen esetben alternatív lyen, az államhatár védelmét biztosító létesítmény (pl. törvényi tényállásról van szó, tehát megállapítására kordon, kerítés, mobil konténer stb.) lehet, a bűncselek- csak akkor kerülhet sor, ha más bűncselekmény nem mény megvalósulásához azonban szükséges, hogy az valósul meg. A bűncselekménynek minősített esetei elkövető a létesítmény ebbéli funkcióját felismerje és nincsenek. ennek ellenére tanúsítsa szándékosan a jogellenes ma- Ami a fenti törvényi tényállások szankcióit illeti, a gatartást. Ennélfogva nem tényállásszerű az, ha az el- Btk. – főszabály szerint – valamennyi esetben szabad- követő olyan helyen lépi át az államhatárt, ahol nincs ságvesztéssel rendeli büntetni az elkövetőket. A Ma- határzár (pl. folyó, vasúti sín stb.). Utóbbi esetben is gyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint ugyanakkor megvalósul azonban a tiltott határátlépés szabálysér- „az Európai Unió bíróságának gyakorlata alapján aggá- tése, amelyet az követ el, aki Magyarország államhatá- lyosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos rait engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon súlyos jogkövetkezmények alkalmazása. A büntetőjogi 4 lépi át, vagy ezt megkísérli. eszközöket, különösen a szabadságvesztést csak akkor A határzárral kapcsolatos bűncselekmények elköve- lehet bevetni, ha egy személyt már kiutasítottak, azon- tési magatartásai a következő módon kerültek szabá- ban az új szabályozás szerint a menekülők már a határ- 7 lyozásra: zár megsértésével bűncselekményt követnek el.” A Bi- a) Határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §): e törvényi zottság véleményével egyetértve magam is úgy vélem, tényállást az valósítja meg, aki Magyarországnak az ál- hogy a törvényi tényállások alapeseteiben a kiutasítás- lamhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által nak, nem pedig a szabadságvesztésnek kellene szere- védett területére a létesítményen keresztül jogosulat- pelnie. A szabadságvesztés kiszabására csak vissza- lanul belép. A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha esők esetében lehetne lehetőséget adni azzal, hogy – az fegyveresen, felfegyverkezve, tömegzavargás résztve- eset összes körülményére figyelemmel – még ekkor is vőjeként, fegyveresen vagy felfegyverkezve tömegza- inkább a büntetés próbaidőre történő felfüggesztését vargás résztvevőjeként követik el, vagy ha a minősített kellene preferálni (természetesen amennyiben azt bűn- esetek bármelyikének megvalósítása halált okoz. A cselekmény büntetési tétele egyáltalán lehetővé teszi). migráció szempontjából elsősorban a tömegzavargás kérdése lehet releváns: ez – a büntetőjogi gyakorlatban – akkor állapítható meg, ha az emberek olyan viszony- 3. A KLASSZIKUS ELJÁRÁSI ALAPELVEK lag nagyobb létszámú csoportja jön létre, amelyben a ÉRVÉNYESÜLÉSE A HATÁRZÁRRAL résztvevők létszáma egyszerű ránézésre nem állapít- KAPCSOLATOS BŰNCSELEKMÉNYEK ható meg (minimálisan 20 fő). 5 ELBÍRÁLÁSAKOR b) Határzár megrongálása (Btk. 352/B. §): e bűncse- lekményt az követi el, aki az államhatár rendjének vé- A törvényhozás számára komoly dilemmát okozott a delmét biztosító létesítményt, illetve eszközt megsem- szóban forgó jogsértések felelősségre vonásai szabá- misíti vagy megrongálja. E törvényi tényállás szubszi- lyainak megalkotása, hiszen ennek során négyféle diárius, tehát megállapítására csak akkor van lehető- szempontot is tekintetbe kellett venni: 1. a nemzetközi ség, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A jogi alapelveket 2. az EU alapszerződéséből fakadó ál- bűncselekmény minősített esetei megegyeznek a Btk. talános elveket 3. az Alaptörvény rendelkezéseit, illető- 352/A. §-ában foglaltakkal. A tényállás megvalósulása leg 4. a gyors és hatékony eljáráshoz fűződő követelmé- szempontjából fontos megjegyezni, hogy az elkövetési nyeket. Az bizonyos volt, hogy az eljárás tárgya, illető- tárgy nemcsak a fentiekben említett létesítmény lehet, leg az elkövető személyi körülményei okán a határzár- hanem az ehhez funkcionálisan hozzátartozó bármely ra elkövetett bűncselekmények eljárási szabályait a Be. dolog (pl. fényhíd, jelzőtábla) is. Kérdés, hogy ha az el- külön eljárásai között kellett elhelyezni. E rendszertani követő a rongálást követően a tiltott átlépést is megva- megoldást tehát a jövőre nézve is indokoltnak tartom. lósítja, akkor halmazati szempontból hogyan kell érté- 3 Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény. 6 Belovics–Molnár–Sinku i. m. 616. 4 Szabs. tv. 204. § (1) bek. 7 A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja a Kormány fizikai határzár- Belovics Ervin – Molnár Gábor – Sinku Pál: Büntetőjog II., Különös 5 ral kapcsolatos büntetőjogi törvénymódosításairól. http://helsinki.hu/ Rész. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2015. 615. wp-content/uploads/fizikai-hatarzar-btk-modositasrol.pdf / / 46 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 47 EJSz2017_2 belív.indd 46 2017.07.25. 14:45:35
3.1. AZ ELJÁRÁS SORON KÍVÜLISÉGÉVEL szabhat” az eljárás felfüggesztése: erre számos oknál KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK fogva sor kerülhet, különösen akkor, ha a terhelt: – tartós, súlyos betegségben szenved, vagy A jogalkotó számára egyértelművé vált, hogy a „ha- – a terhelt menedékjog iránti kérelme alapján mene- tárzáras ügyek” elbírálását soron kívül kell lefolytatni. kültügyi eljárás van folyamatban [lásd Javaslat, A Magyar Helsinki Bizottság véleménye szerint ugyan- 831. § (2) bek.] 12 akkor „a várható ügyteher […] hatalmas nyomást he- A felfüggesztési okok közül különösen a menekült- lyez a teljes igazságszolgáltatási rendszerre. Hazánk ügyi eljárás szerepe értékelhető az eljárás gyorsaságát számos büntetőeljárás elhúzódása miatt fizetett jóvá- akadályozó tényezőként. A Magyar Helsinki Bizottság tételt már a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósá- is hangsúlyozza annak fontosságát, „a menekültek bün- gon, de ugyanitt a közelmúltban stratégiai ügyet vesz- tethetőségének előfeltétele a nemzetközi védelmi tett a túlzsúfoltság miatt is. Könnyen belátható, hogy az igényről való döntés. A menekültek helyzetéről szóló új rendelkezések minden más ügyet megelőző tárgya- 1951-es genfi egyezmény 31. Cikke tiltja a menekülők lása a többi büntetőper tárgyalását tovább lassítja, va- büntetését, ha közvetlenül olyan országból lépnek be lamint fokozza a börtönök telítettségét.” 8 jogellenesen, amelyben életük vagy szabadságuk ve- A törvényhozás a fentiek ellenére mégis a gyorsítás szélyeztetve van, ha a hatóságoknál haladéktalanul je- 13 és az egyszerűsítés mellett „tette le a voksát”, amelynek lentkeznek és megindokolják jogellenes belépésüket.” eredményei tetten érhetők a jelenlegi Be.-ben is: töme- Különösen az ún. refoulement elvének következetes ér- ges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, annak te- vényesítése okozhat gyakorlati nehézségeket, hiszen rületén elkövetett, határzárral kapcsolatos bűncselek- ennek alapján „senki sem toloncolható ki vagy utasít- mények miatt minden más ügyet megelőzően kell a ható ki olyan államba, vagy adható ki olyan államnak, büntetőeljárást lefolytatni (542/E. §). Ebben a körben ahol komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra íté- – nézetem szerint – különösen indokolt lehet a bíróság lik, kínozzák, vagy más embertelen bánásmódnak, 14 9 10 elé állítás , a tárgyalásról lemondás , illetőleg a tár- vagy büntetésnek vetik alá.” gyalás mellőzése szabályainak minél szélesebb körű al- Megjegyezném, hogy a menedékjogi kérdések elbírá- kalmazása, amely lényegesen lerövidíti az eljárási cse- lásával kapcsolatban az időzítésnek van lényegi jelen- lekmények várható időtartamát. A migrációval össze- tősége: nem mindegy ugyanis, hogy a migránsként ér- függésben elkövetett bűncselekmények esetében kező személyek még a beléptetés előtt (ld. tranzitzóná- egyébként is észszerűtlennek tűnik a klasszikus érte- ban), vagy csak azt követően nyújtják be a menekült- lemben vett tárgyalás megtartása, hiszen a tényállások kénti elismerésre irányuló kérelmüket. Előbbi esetben egyszerűek, a bizonyítékok rendelkezésre állnak, a ugyanis „sajátos szabályokat – a határon lefolytatott nyelvi nehézségek pedig egyébként is csak az eljárás el- eljárás szabályait – kell alkalmazni a menekültügyi ha- húzódásához vezetnének. Az egyszerűsítő eljárások tóságnak és a bíróságnak.” 15 létjogosultsága Európa államainak döntő többségében A büntetőeljárás megszüntetéséhez vezető törvényi sem vitatott, tehát e konstrukciók alkalmazása nem okok kimerítő jellegű felsorolása ugyanakkor megfele- vethet fel sem közösségi jogi, sem alkotmányjogi jel- lő jogtechnikai eszköznek bizonyulhat az eljárások le- legű aggályokat. A Magyar Helsinki Bizottság vélemé- rövidítése céljából. Erre a jelenlegi Be.-ben is találunk nye alapján ugyanakkor „a bíróság elé állítás speciális utalásokat, amelynek alapján az eljárást meg kell szün- szabályai szerinti eljárást nem lehet lefolytatni két ok- tetni, ha a Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy ból sem: egyfelől a büntetőjogi felelősség kérdésének tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt ismeretlen 16 előfeltétele a nemzetközi védelem tárgyában való dön- helyen tartózkodik. Az indoklás szerint erre azért van tés, amely miatt a szűk eljárási határidők nem lesznek szükség, hogy „az ismeretlen helyre távozó, adott eset- tarthatók; másfelől az ilyen ügyek aligha egyszerű ben ismeretlen személyazonosságú terhelt esetén ne megítélésűek, amely szintén törvényi feltétele a külön- leges eljárási rendnek.” 11 12 Az észszerű időn belüli elbíráláshoz fűződő követel- E szabály a korábbi gyakorlatban is érvényesül, hiszen amennyiben a határzár megsértésével összefüggésben a menekülő ellen indult bünte- mények érvényesülésének ugyanakkor komoly „gátat tőeljárás során a terhelt nemzetközi védelmet kér, akkor a büntetőeljá- rást fel kell függeszteni (Legfőbb Ügyészség állásfoglalása, 2007). 13 A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja a Kormány fizikai határ- zárral kapcsolatos büntetőjogi törvénymódosításairól. http://helsinki. hu/wp-content/uploads/fizikai-hatarzar-btk-modositasrol.pdf 8 A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja a Kormány fizikai határzár- 14 Ld. 1951. évi genfi egyezmény, illetőleg az Európai Alapjogi Charta ral kapcsolatos büntetőjogi törvénymódosításairól i. m. 19. cikk 2. bekezdése In: Szép Árpád: Előzetes döntéshozatali eljárás a 9 Az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától szá- menedékkérelem megvizsgálásáért való felelősség tárgyában. Belügyi mított tizenöt napon belül bíróság elé állíthatja, ha az ügy megítélése Szemle, 2016/9. 18. egyszerű, a bizonyítékok rendelkezésre állnak és a terhelt a bűncselek- 15 „A menekültügyi hatóság eljárását a határon folytatja le, a tranzitzó- mény elkövetését beismerte. Tettenérés esetén még beismerő vallomás nában a kérelmezőt regisztrálja és a kérelem elfogadhatóságáról soron kí- sem szükséges, a bíróság elé állítás ilyenkor a gyanúsítotti kihallgatás- vül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül dönt, és tól számított nyolc napon belül lehetséges (542/N. §). döntését haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek. Ha a kérelem nem elfo- 10 A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást a védő is kezdemé- gadhatatlan, a Magyarországra belépést az idegenrendészeti hatóság en- nyezheti (542/P. §). Ilyen esetekben a terhelt gyanúsítottkénti kihallgatását gedélyezi. A kérelem akkor elfogadhatatlan, ha a kérelmező vonatkozásá- az ügyész végzi (542/Q. §). ban van olyan harmadik ország, amely ránézve biztonságos harmadik or- 11 A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja a Kormány fizikai határ- szágnak minősül.” http://birosag.hu/media/aktualis/tajekoztato-egyes- zárral kapcsolatos büntetőjogi törvénymódosításairól. http://helsinki. torvenyeknek-tomeges-bevandorlas-kezelesevel-osszefuggo hu/wp-content/uploads/fizikai-hatarzar-btk-modositasrol.pdf 16 Ez alól kivételt képez az az eset, amikor a bűncselekmény halált okoz. / / 46 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 47 EJSz2017_2 belív.indd 47 2017.07.25. 14:45:35
kerüljön sor felesleges eljárási cselekmények foganato- bűn cselekményeket nem lehet hirtelen (eljárás)jogi 17 sítására.” E megszüntetési ok létjogosultságát – az el- megoldásokkal kezelni, ami különösen igaz az eljáró követői kör specialitására tekintettel – nem vitatom, az bíró személyének meghatározása tekintetében. Az eljá- eljárásnak a terhelt távollétében történő lefolytatása ró bírók kijelölése nem lehet esetleges, az nem tehető legtöbbször valóban felesleges volna, mint ahogy – vé- függővé a bíróságok központi igazgatását végző szer- lelmezhetően – a bíróságok által meghozott ügydöntő vezet vezetőjének „ad hoc jellegű” döntésétől. határozatokat sem lehetne végrehajtani. Mindazonál- Az eljáró bíróságok törvény általi kijelölésével kap- tal, a jelen szabályok alóli kivételeket is meg kellene ha- csolatban mindenekelőtt azt kellene átgondolni, hogy tározni, elsősorban a bűncselekmény alanya, másod- ezen ügyek elintézése mely bíróságok hatáskörébe ke- sorban az adott bűncselekmény(ek) tárgyi súlya végett. rüljön. Úgy gondolom, hogy – amennyiben a vád tárgyát A Be. ugyanis ebben a körben nem rendelkezik arról az kizárólag határzárral kapcsolatos bűncselekmények eshetőségről, amikor a terhelt több bűncselekményt is képezik, akkor – az ügyek elintézését elegendő a járás- elkövet, és azok közül csak az egyik ütközik a határzár- bírósági szinthez rendelni. Ennek okait már az előzőek- ral kapcsolatos bűncselekmények valamelyikének tör- ben kifejtettem (lásd formális tárgyalások, bizonyítási vényi tényállásába. Azaz: egyetértek azzal a nézőpont- eljárás mellőzésének lehetősége a tényállás egyszerű- tal, miszerint a fenti szabály alóli kivételnek kell tekin- sége és a bizonyítékok rendelkezésre állása okán stb.). teni, ha A jelenleg hatályos szabályok ugyanakkor „a kiépített – az elkövető nem az illegális bevándorlási hullám- fizikai határzárral érintett területekhez igazodnak, mal érkezik, vagy mely szerint a határzárral kapcsolatos bűncselekmé- – a bűncselekmény tárgyi súlya az eljárásnak a ter- nyek elbírálására – attól függően, hogy a határzár mely helt távollétében történő lefolytatását mindenkép- részén kerül sor az elkövetésre – a Szegedi Járásbíró- pen megkívánja ságnak és Törvényszéknek, a Pécsi Járásbíróságnak, il- A Javaslat is arra az álláspontra helyezkedik, misze- letve a Pécsi Törvényszéknek, valamint a Zalaegerszegi rint a terhelt ismeretlen helyen való tartózkodása ön- Járásbíróságnak és Törvényszéknek van kizárólagos il- magában nem elégséges feltétele az eljárás megszünte- letékessége. Ezen szabályok eredményeképpen a jelzett tésének. Ennélfogva nem kerülhet sor ilyen hatósági bíróságokon az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt döntésre büntető ügyszakban az ilyen jellegű ügyek száma.” 18 – a nyolcévi szabadságvesztéssel is fenyegetett bűn- A kizárólagos illetékességi szabályok előírását ma- cselekmények esetén gam is észszerűtlen és aránytalan megoldásnak vélem. – akkor, ha a határzárral kapcsolatos bűncselekmény A vagylagos illetékességi okok körében ugyanakkor jó mellett más bűncselekmény miatt is folyik az eljárás megoldás lehet a tartózkodási hely vagy a fogva tartás – ha másodfokú, harmadfokú bírósági eljárás vagy helye szerint illetékes járásbíróság eljárási lehetősé- hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás gének előírása. A lényeg az, hogy az ügyész több opció van folyamatban [832. § (3) bek.]. közül választhasson a vádemelés helyének vonatkozá- A Be. némileg adekvát szabályként rögzíti, hogy nem sában. kerülhet sor az eljárás megszüntetésére a másodfokú A Javaslat alapján a járásbíróság hatáskörébe tartozó bírósági eljárás során (542/I. §). ügyben a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, vagy a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság járna el a megye, illetve a főváros terü- 3.2. JOG A TÖRVÉNY ÁLTAL FELÁLLÍTOTT letére kiterjedő illetékességgel. Az eljárásra az a tör- BÍRÓSÁGHOZ vényszék székhelyén lévő járásbíróság vagy a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság A határzárral kapcsolatos bűncselekmények vonat- is illetékességgel rendelkezne, amely törvényszék terü- kozásában a legtöbb szakmai vita az eljáró bíróságok letén a terhelt lakik, tartózkodik, vagy fogva tartják, ha hatásköri és illetékességi szabályainak kijelölésével az ügyészség ezen a bíróságon emel vádat (828. §). állt kapcsolatban. A jelenlegi szabályok szerint a bíró- A bíróság összetétele kapcsán elegendőnek tartanám sági eljárásban az Országos Bírósági Hivatal elnöke ál- az egyesbíró előtti eljárást, az ülnöki részvétel létjogo- tal kijelölt bíró egyesbíróként, ülnökök közreműködése sultságát pedig még fiatalkorú vádlottak ügyeiben is nélkül jár el (Be. 542. §). E törvényi megoldáson érezhe- vitatom, elsősorban a kommunikációs nehézségek mi- tő a „jogalkotói pánik”, amely vélhetően annak tudható att. A Javaslat álláspontja is hasonlónak mondható, be, hogy az előre nem prognosztizálható jogsértő cse- amelynek alapján az egyesbíró az elsőfokú bíróságon lekmények minősége és mennyisége a jogszabály-mó- csak akkor utalhatná a bíróság tanácsa elé az ügyet, ha dosítás időszakában ismeretlen volt a törvényhozás – a terhelt fiatalkorú és az eljárás a határzárral kap- számára. Jelen körülmények nyilvánvalóan nem tették csolatos bűncselekmény mellett más bűncselek- lehetővé a hatásköri és illetékességi szabályok átgon- mény miatt is folyik vagy dolt koncepciókon alapuló meghatározását. A magam – a terhelt magyar állampolgár, illetve Magyarorszá- részéről úgy vélem, hogy a migrációval összefüggő gon lakcímmel rendelkezik (834. §). Bartkó Róbert: Határzárral kapcsolatos bűncselekmények az új Bün- 17 tetőeljárási törvény koncepciója tükrében. http://www.epa.hu/03000/ 03010/00003/pdf/EPA03010_jap_2016-03_039-052.pdf 18 Bartkó i. m. / / 48 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 49 EJSz2017_2 belív.indd 48 2017.07.25. 14:45:35
3.3. A VÉDELEMHEZ ÉS A NYELVHASZNÁLATHOZ ésszerű időn belül megkapják mindazon iratok VALÓ JOG ÖSSZEFÜGGÉSEI írásbeli fordítását, amelyek lényegesek annak biz- tosításához, hogy képesek legyenek gyakorolni vé- A jelenlegi Be. alapján – helyesen – kötelező védő rész- delemhez való jogukat, továbbá a tisztességes eljá- 21 vétele az eljárás teljes menetében (542/M. §). A védő jog- rás garantálásához.” állása nyilvánvalóan az adott ügyben eljáró hatóság ki- – „Minden bűncselekménnyel gyanúsított személy- 19 rendelésről szóló határozatán alapul. nek joga van – legalább – arra, hogy a legrövidebb A terhelt-védő relációban felmerülő kapcsolattartási időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet jog esetleges szabályozását legfeljebb a Bv.tv. szintjén megért, és a legrészletesebb módon az ellene felho- 22 tartom indokoltnak. Eljárásjogi szempontból szinte je- zott vád természetéről és indokairól.” lentéktelennek tűnik a terhelt és védője közti kommu- nikáció relevanciája, amelynek legfőképpen személyes, másfelől – a már korábban említett – nyelvi akadályai 4. A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK JELLEGÉNEK vannak. Elfogadható megoldásnak tartom azt a Be. sza- ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SPECIALITÁSAI bályt is, amelynek alapján az ilyen büntetőügyekben az ismeretlen helyen tartózkodó, Magyarországon beje- A fenti bűncselekmények természeténél és elkövetői lentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem ren- körénél fogva szükséges lehet a már meglévő kényszer- delkező terhelt részére a hivatalos iratot a védőnek kell intézkedések szabályainak felülvizsgálata, vagy – adott kézbesíteni (542/F. §). Bartkó ugyanakkor javasolná e esetben – új (speciális) jogintézmények bevezetése. A szakasz kiegészítését a hirdetményi kézbesítés szabá- szabályanyag kidolgozása során elsősorban az alábbi lyai alkalmazásának előírásával arra az esetre, ha az is- szempontokra kell fókuszálni: meretlen helyen tartózkodó terhelt Magyarországon – a nemzetközi (közösségi) jogi normáknak, az Alap- bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel ren- törvénynek és a Bv.tv.-nek való megfelelés a fogva 20 delkezik. Utóbbi javaslat megfontolandó, bár megje- tartott személyek elhelyezésével kapcsolatban, gyezném, hogy jelen személyi kör gyakorisága az elkö- – a fenti célra szolgáló, önálló létesítmények rendsze- vetkezendő időszakra nézve igen csekélynek tűnik. resítése, Látszólag aggályos, de mégis logikus az a szabály, mi- – az elkülönítési szabályok meghatározása: lásd fér- szerint a magyar nyelvet nem ismerő terhelt részére fiak-nők; felnőttek-gyermekek, egészségesek-bete- sem a vádiratot, sem az ítéletet, sem az ügydöntő vég- gek stb. relációjában, zést nem kell lefordítani (542/K. §). E szabály felülírá- – a fogva tartásra vonatkozó eljárási határidők újra sát, módosítását szintén indokolatlannak tartom, hi- gondolása (ld. sok esetben a határidők meghosz- szen tömeges bevándorlási hullám esetében tarthatat- szabbítása lehet indokolt). lan helyzetet eredményezne az, ha a több száz menekült Jelen állás szerint a Be. is tartalmaz végrehajtási sza- által elkövetett jogsértések ügyiratait egymástól külön- bályokat a fenti ügyek vonatkozásában, amelyet rend- böző nyelven beszélő személyek részére külön-külön le szertani szempontból nem tartok szerencsésnek. A Ja- kellene fordítani. Nézetem szerint az általános nyelv- vaslat a kényszerintézkedések végrehajtásának szabá- használati jogra vonatkozó „nemzetközi standard” ilyen lyai között elvi jelentőséggel hangsúlyozza, hogy a sze- esetekben, kényszerűségi okokból felülírható. mélyi szabadságot érintő kényszerintézkedések elren- Más kérdés, hogy a Javaslat némileg „finomít” a fenti delése és végrehajtása során kiemelt figyelmet kell for- szabályon, amikor akként fogalmaz, hogy „a terhelt a dítani arra, hogy a terhelttel együtt érkező tizennyolc vád irat, illetve az ítélet lefordításáról lemondhat” év alatti személy érdekei ne sérüljenek, és a fiatalkorút (833. §). Azaz: a tervezet főszabállyá tenné az imént em- a hozzátartozóitól szükségtelenül ne különítsék el lített eljárási dokumentumok lefordítását. Úgy vélem, (830. §). A menedékjogról szóló törvény alapján a há- hogy a lemondás lehetőségének felkínálása diszfunkcio- zastársak kivételével a férfiakat a nőktől, valamint a nális szabályozási módszer, mivel a terheltek e jogukkal kiskorú gyermekkel rendelkező családokat – a magán- – a saját érdekükben – nyilvánvalóan nem élnek majd. A élet megfelelő védelmének biztosításával – a többi őri- jogalkotónak tehát két „szélsőséges eset” közül kellene zetestől el kell különíteni (61. §). választania: 1. a jelenlegi szabály fenntartása, vagy 2. az A jelenlegi Be. három különböző kényszerintézkedést ügyiratok lefordítási kötelezettségének kivételt nem nevesít a vizsgált bűncselekmények elkövetésével gya- tűrő előírása. Az 1. pont az eljárás gyorsaságának, a núsított személyek vonatkozásában: a házi őrizetet, a 2. pont a nemzetközi eljárási gyakorlat által kötelező- bűnügyi felügyeletet és az előzetes letartóztatást. nek tekintett elvek érvényesülésének kedvezne. a) A „házi őrizet” kifejezés használata a Be. ezen feje- Utóbbi körben – a teljesség igényével – utalnék né- zete vonatkozásában – nézetem szerint – téves jogalko- hány olyan alapjogi előírásra, amely ellentmond a jelen- tói megoldás. Ennek elsődleges oka, hogy a törvényi sza- legi Be. rendelkezéseinek: bályok nem feleltethetők meg a házi őrizet általános vo- – „A tagállamok biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak 21 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve a büntető- eljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról, 19 Az ügyvédi meghatalmazások „migráns-bűnözés” esetén nyilván 2010. okt. 20. csekély kivételnek tekinthetők majd. 22 Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. 20 Bartkó i. m. november 4-én kelt Egyezmény (1950 Róma). / / 48 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 49 EJSz2017_2 belív.indd 49 2017.07.25. 14:45:35
násainak. Mindenekelőtt tehát e jogintézmény átneve- – a harmadik országbeli állampolgár humanitárius zésére lenne szükség, pl. migrációs vagy bevándorlási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik; őrizetre. Az elsődleges probléma abból fakad, hogy a – a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás hatá- végrehajtás helyéül egy – eleve – fogvatartás célját szol- lya alatt áll, és a megélhetéséhez szükséges anyagi gáló létesítmény van kijelölve (lásd a menedékjogról és és lakhatási feltételekkel nem rendelkezik; a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és – vele szemben idegenrendészeti őrizet elrendelésé- tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó sze- nek lenne helye, és az őrizet rá nézve – különös te- mélyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására kintettel egészségi állapotára, életkorára – arány- szolgáló létesítmény). A végrehajtási szabályok tekinte- talanul súlyos hátránnyal járna; tében ugyanakkor nyilván valamivel enyhébb kényszer- – a közösségi szálláson az idegenrendészeti eljárás intézkedésnek számítana e „felemás” őrizeti forma, rá- alatt álló elhelyezettek maximálisan két hónapig adásul a Be. alapján elsősorban ezt kell elrendelni, ha tö- tartózkodhatnak. Ha a közösségi szálláson történő meges bevándorlás okozta válsághelyzet esete áll fenn kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva két és a fogva tartottak között kiskorúak is vannak. hónap eltelt, de a kijelölt helyen való tartózkodás A fenti álláspontot osztja a Magyar Helsinki Bizottság elrendelésének feltételei fennállnak, a harmadik véleménye is. A testület szintén kétségbe vonja a fenti országbeli állampolgár számára más tartózkodási szabályozás „házi őrizet – jellegét”, amelyet elsősorban helyet kell kijelölni. Fentieken túl a menekültügyi a végrehajtás helyével indokol, és a lényegét tekintve hatóság rendelkezésre állást biztosító intézkedés- tulajdonképpen előzetes letartóztatásnak tekinti. A vé- ként menedékkérők esetében is dönthet a közössé- lemény aggályosnak tartja azt is, hogy házi őrizet céljá- gi szállás kijelölt tartózkodási helyként történő el- 23 ból magánszállás nem jelölhető ki. Utóbbi nézőpont- rendeléséről. 25 tal viszont nem tudok egyetérteni, mivel – a közbizton- A befogadóállomás feladat- és hatáskörében: sági kockázatokra is tekintettel – a magánszállások – az elismerésüket kérők, a menekültek, oltalmazot- biztosítása nem lenne megfelelő garanciája a bűnismét- tak, menedékesek és befogadottak számára a vo- lés megakadályozásának. A megoldást – utalva a koráb- natkozó jogszabályban meghatározottak szerint biakban kifejtettekre – abban látnám, ha a jogalkotó a szállást és ellátást nyújt; házi őrizet fogalma helyett másik elnevezéssel illetné a – teljesíti a jogszabályokban meghatározott tájékoz- fenti kényszerintézkedést. tatási kötelezettségét, valamint az ellátottakat b) A bűnügyi felügyelet fogalma nem tisztázott. Nyil- érintően a jogszabály és a Hivatal (lásd Bevándor- ván az előzetes letartóztatás és a házi őrizet közötti lási és Menekültügyi Hivatal) által előírt adatszol- „félutas” megoldásról van szó, mivel a kényszerintézke- gáltatási kötelezettségeit; dés végrehajtása végett ún. nyitott rezsimű közösségi – az állomáson elhelyezett személyek jogosultságai- 24 szállás vagy befogadó állomás jelölhető ki lakásként. nak biztosítása, valamint a jogszabályokban meg- A nyitott rezsimű közösségi szálláson az idegenrendé- határozott ellátásra és támogatásra való jogosult- szeti eljárás alatt álló külföldiek kerülnek elhelyezésre, ság megállapítása céljából vezeti a jogszabályban illetve ott a hatóság a harmadik országbeli állampolgár előírt nyilvántartást; kijelölt helyen való tartózkodását rendelheti el az aláb- – a Hivatal által meghatározottak szerint biztosítja a bi esetekben: hatósági eljárás lefolytatásához szükséges rende- – a harmadik országbeli állampolgár visszairányítá- zett körülményeket; sát vagy kiutasítását Magyarország nemzetközi – együttműködik a menekültellátásban részt vevő, egyezményben vállalt kötelezettsége miatt nem le- illetve szerepet vállaló települési önkormányza- het elrendelni, illetve végrehajtani; tokkal, társadalmi szervezetekkel és egyházakkal, – kiskorú, és vele szemben őrizet elrendelésének len- továbbá – törvényben meghatározott feladatok el- ne helye; látása érdekében – a rendvédelmi szervekkel és a – vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye, és nemzetbiztonsági szolgálatokkal. vele együtt Magyarország területén tartózkodó – gondoskodik az elhelyezettek egészségügyi ható- kiskorú gyermeke az őrizet elrendelése esetén fel- ság által előírt egészségügyi szűrésének, valamint ügyelet nélkül maradna; egészségügyi alapellátásának megszervezéséről; – az őrizet határideje letelt, de az őrizet elrendelésé- – szervezi a szabadidő hatékony eltöltését; re alapul szolgáló ok továbbra is fennáll; – közös használatú, így különösen a vallásgyakorlás célját szolgáló helyiséget biztosít; – végrehajtja a menekültek, oltalmazottak integráci- 23 A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja a Kormány fizikai határ- óját elősegítő programokból és intézkedésekből a zárral kapcsolatos büntetőjogi törvénymódosításairól. http://helsinki. befogadó állomásra háruló feladatokat; hu/wp-content/uploads/fizikai-hatarzar-btk-modositasrol.pdf 24 A befogadóállomás a főigazgató irányítása alatt álló, a költségvetési – elősegíti az önkéntes hazatérést, illetve a harmadik előirányzatok feletti jogosultság szerint teljes jogkörrel rendelkező, ön- országba távozást; állóan gazdálkodó szervezeti egység. Az igazgató főosztályvezető be- – tájékoztatást nyújt az elhelyezettek napi problémái- osztású kormánytisztviselő, akit akadályoztatása esetén osztályvezető nak megoldásához, életvezetési tanácsadást végez, besorolású igazgatóhelyettes, gazdasági és pénzügyi feladatok tekinte- tében a gazdasági osztály vezetője helyettesít. A befogadóállomás telep- helyeinek vezetését ügyintéző besorolású közalkalmazott látja el. A be- fogadóállomás szakmai feladatait a Menekültügyi Igazgatóság szakmai 25 http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item& felügyelete mellett látja el. layout=item&id=471&Itemid=1229&lang=hu / / 50 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 2 2017 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 51 EJSz2017_2 belív.indd 50 2017.07.25. 14:45:35
Search
