SZIGETI Krisztina: A bírói jogértelmezés és a hetedik alaptörvény-módosítás

A BÍRÓI JOGÉRTELMEZÉS ÉS A HETEDIK ALAPTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁS SZIGETI KRISZTINA bíró, PhD-hallgató (PPKE) 1. BEVEZETÉS teljesebben feltárjuk a törvényhozó eredeti szándékát, és az értelmezés során csak olyan célokat szabad figye- Az Alaptörvény Hetedik Módosítása – általánosan lembe vennünk, amelyek a törvényhozó céljai voltak. 3 4 használt kifejezéssel élve – az objektív mellett a szubjek- Pokol Béla 2000-ben a teleológiai értelmezésnek há- tív teleológiai értelmezési módot is alkotmányos rangra rom fajtáját különböztette meg: 1) az alkotmányos emelte. A bíróságnak a jogszabály-értelmezés során nem alapjogok/alapelvek fényében való értelmezést, 2) a jog 5 csak a törvény, hanem a jogalkotó célját is vizsgálnia mögötti etikai értékek fényében való értelmezést és szükséges, amennyiben felmerül az alkotmány-konfor- 3) a jogszabály céljai szerinti értelmezést. Esetében az mitás követelménye. A módosítás indokolása pedig azt alkotmányos alapjogok, mint kiindulópont teljesen ra- hangsúlyozza, hogy a két módszer közül az utóbbit kell cionális csoportosítási szempont, hiszen ő világít rá előnyben részesíteni. Ebben a cikkben röviden áttekint- arra, hogy az alapjogok megerősödése, az európai kon- jük a magyar jogtudomány képviselőinek álláspontjait a tinensen működő, elkülönült Alkotmánybíróságok (a teleologikus módszer vonatkozásában és a bíróságok ál- továbbiakban: AB) és a német AB által a valódi alkot- tal gyakran alkalmazott értelmezési módokat. A bírói mányjogi panasz iránt tanúsított aktivizmus eredmé- jog értelmezés korábbi jellemző aspektusaiból kiindulva nyezte azt, hogy a jog hagyományos szerkezetéből ki- az is átgondoljuk, hogy várható-e és milyen irányban el- került az alapjogok rétege , és immár negyedik réteg- 6 mozdulás a bírói érvelésekben, ha a jogalkotói cél feltá- ként – dogmatikával és eseti ítélkezéssel is megerősít- rása lesz a meghatározó módszer. ve – betörjön az organikus fejlődéssel létrejött jogi szerkezetbe és átalakítsa a jog komplex szerkezetét, tendenciaszerűen átstrukturálja a többi réteg lassan és 2. A TELEOLÓGIA ÉRTELMEZÉS lépésről lépésre összecsiszolt kapcsolatát. Ugyanak- 7 kor Pokol is alkalmazza a jogszabály célja és a jogalkotó 1840-ben Friedrich Carl von Savigny még csak négy akarata-szándéka szerinti értelmezési módszert. 8 elemet különböztetett meg az értelmezésben: a nyelv- A hagyományosnak, vagy inkább általánosabban el- tanit, a logikait, a történetit és a rendszertanit. Rudolf terjedtnek tekinthető csoportosítás szerint a teleológi- 1 von Jhering nevéhez fűződik egy további elem: a teleolo- ai értelmezés magában foglalja az objektív, vagyis a jog gikus értelmezés, amely feltételezi, hogy a jogszabály anyagát annak célja szerinti értelmezését, valamint a (normatív aktus) értelmes és igazságos célra törek- szubjektív, vagyis a jogalkotó akarata, szándéka, illetve 2 szik. Mára már lényegesen differenciáltabb fogalom- célja szerinti értelmezést. mal állunk szemben, ezért a magyar jogtudomány se- gítségével tisztázzuk, mit jelent a XXI. században a tele- 2.1. A JOGSZABÁLY CÉLJA ológiai értelmezés. A szocialista időszakban Szabó Imre szerint a teleolo- Amiben konszenzus tapasztalható a magyar jogtudo- gikus értelmezés lényege a célszemlélet volt, amely a mány terén, hogy a céltételező értelmezésnek biztosan törvényt elszakítja a keletkezésétől és annak körülmé- része a jogszabály célját szem előtt tartó értelmezés, va- nyeitől, sőt a törvényhozó akaratától is az által, hogy az lamint az is, hogy ez az értelmezendő jogszabály szöve- értelmezés elvévé egy felvett, kitűzött, külső célt tesz. géből állapítandó meg, és amelyben meghatározó szere- Szerinte a jogalkotói akarat mindig meghatározott cél el- pet tölt be a jogszabály preambuluma. Az objektív teleo- érésére irányul, amelyben – a korabeli ideológiától át- itatva – szerepet játszik a változtatás oka, a változtatás 3 Szabó Imre: A jogszabályok értelmezése. Budapest, KJK. 1960. 105, idejének társadalmi-gazdasági körülményei, a régi és az 201, 213. új jog szembeállítása. Ebből következően tekinti törté- 4 Pokol Béla: Jogi alaptan. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000, 85. neti módszernek, amely arra irányul, hogy a lehető leg- 5 Pokol szerint ez az európai országokban nem jellemző, bár előfordul, hogy „az alkotmányos alapjogok/alapelvek oly tágan vannak megfogal- mazva, hogy ezekre hivatkozva lényegében puszta igazságossági meg- fontolások jelentik az értelmezés alapját.” Pokol Béla: Jogelmélet: Társa- Savigny, Friedrich Carl von: Das System des heutigen Römischen 1 dalomtudományi trilógia II. Budapest, Századvég Kiadó, 2005. 181. Rechts. Berlin: Veit 1840. 213–214. 6 Pokol (2005): i. m. 63. 2 Jakab András: A szocializmus jogdogmatikai hagyatéka. Jogelméleti 7 Pokol (2005): i. m. 68. Szemle, 2003/4. szám. http://jesz.ajk.elte.hu/jakab15.html 2019. 01. 18. 8 Pokol (2005): i. m. 181–183. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2018_4_ belív.indd 9 2019.04.04. 15:26:08

lógia lényegét Jakab András úgy határozta meg, hogy a szereplői által képviselt alternatívák szintetizálásával módszer „a normát objektív (értsd: nem a tényleges jog- elért törvényhozói akarat fejeződik ki, éppen ezért ez az alkotó eredeti szubjektív, hanem a szövegből magából akarat összetett dolog: „Jelenti a kényszert, szükségle- következő objektív) célja fényében értelmezi. Az objek- tet, mely a jogszabály létrehozására sarkallta, és jelenti 17 tív célt vagy kifejezetten a szövegből (például címből, azt a célt, amit a megalkotott törvénnyel elérni kívánt.” preambulumból), vagy közvetve a szöveg alapján (mint Jakab András szerint a jogalkotóé a legerősebb legitimá- egy feltett szerzőnek a szöveg alapján feltételezett szán- ció arra, hogy saját szándékát/akaratát, esetleg célját 9 dékát) határozhatjuk meg.” Tóth J. Zoltán megfogalma- értelmezze, így szubjektív teleológiai módszernek te- zásában „[…] a bíró a jogszabály objektív célján, társa- kinti az értelmezés ezen módját. Mivel általában testü- dalmi rendeltetésén alapuló jelentését tárja fel, amihez leti döntésekről van szó, megkérdőjelezhetőnek tartja, leggyakrabban a törvény címét, preambulumát vagy a hogy „[…] létezik-e egyáltalán empirikusan a „törvény- törvény szövegében benne rejlő azon társadalmi funkci- hozó szándéka”, lehet-e amellett érvelni, hogy annak 18 ót veszi alapul, amelyet a jogszabály betölteni hiva- ereje van?” Tóth J. Zoltán szerint általánosságban a 11 10 tott.” Varga Zs. András ezt a módszert textuálisnak ‘törvényhozó szándékára’, a „jogalkotó (‘nyilvánvaló’ nevezi, az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésből és a T) vagy ‘feltehető’) akaratára” való hivatkozással a törté- 12 cikkből eredezteti. Kiinduló pontja szerint „egy jogsza- neti értelmezés révén azt kísérlik meg megállapítani, bályt nyilvánvalóan szükséges saját szöveg-kontextu- hogy mi volt a jogalkotó szubjektív akarata, a törvény- 19 sán belül értelmezni, a jogszabályok rendelkezésétől az hozó belső szándéka az adott jogi normával. Varga Zs. értelmezés nem vagy csak kivételesen – az Alaptörvény- András egyértelműen az originalista módszerbe tarto- nyel való összhang érdekében – szakadhat el.” Botos zónak tekinti a jogalkotói célt, a szubjektív teleológiát. 20 13 Viktor szerint a módszer a jogszabály funkcionális elem- Tóth J. kiemeli, hogy a történeti és a teleologikus ér- zésére való leszűkítés, amelyben az össztársadalmi cél telmezés a gyakorlatban gyakran egybeolvad, mivel a áll a középpontban. „Mivel ez a cél az idő múlásával las- jogalkotó szándéka – mint jogszabályi cél – sokszor ép- sabban változik, mint a jogalkotó (politikai) akarat, a bí- pen a törvényszövegben kap egyértelmű kifejezést, ez rói értelmezés is adekvátabb lehet. Kisebb a veszélye an- utóbbinak a genezise viszont általában a törvényhozó 21 nak, hogy a megfogalmazott cél transzformálása az al- explicite kifejezésre juttatni kívánt akarata. Pokol 14 kalmazás időpontjára, hibás értelmezéshez vezet.” egyenesen úgy fogalmaz, hogy tulajdonképpen ide so- Az objektivitást a jogi szöveg önállósága, a megalko- rolható az összes értelmezési fajta. A ‚Hogyan értette a tójától függetlenedett léte és hatása adja. Jakab karak- jogalkotó?’ kérdés kiterjedhet az általa használt sza- terisztikus álláspontja szerint a jogalkotó a leírt szöve- vakra hétköznapi és technikai értelemben is, a kontex- gen keresztül beszél, nem pedig a feltételezett szándé- tuális beágyazottság fokára, a számba vett vagy fel sem kán keresztül. A hangsúlyt arra helyezi, hogy az alkot- merült joglogikai formulákra, az adott jogág elveinek 22 mányos jogállamban a jog uralmának kell megvalósul- szem előtt tartására, és így tovább. A történeti és a te- nia, nem az éppen aktuális jogalkotók szándékának, te- leológiai érvelések „egymásba csúszására” Tóth J. mel- 15 hát az objektivitás a mérce. lett Blutman László is felhívja a figyelmet, amelynek kézzel fogható okát abban ragadja meg, hogy a történe- 2.2. A JOGALKOTÓI SZÁNDÉK ti értelmezés az értelmezendő szabályozás indokait és céljait (ratio legis) próbálja feltárni. Ebben a relációban Megoszlanak a jogirodalmi megközelítések a jogalko- a történeti értelmezés – az írott és íratlan tényanyagok tó akaratát szem előtt tartó értelmezés besorolása te- vizsgálata révén – szorosan kapcsolódhat, sőt össze is kintetében. Botos Viktor rendszerezése szerint ez a folyhat a teleologikus értelmezéssel, már csak abból módszer a történeti értelmezéshez (Interpretatio His- okból is, hogy az értelmezés egy folyamat, nem szűkít- 23 torica) tartozik, és „[…] a jogalkotó társadalmi, gazdasá- hető le a jogszabály céljára, az kiterjed az indokára is. gi, de legfőképpen politikai kényszerek, egyezségek ál- A jogalkotói szándék vagy cél megállapítására az idé- tal kiformált időleges szándékát emeli a vizsgálat kö- zett szerzők egyöntetűen felhasználandónak tartják a 16 zéppontjába.” Meglátása szerint a politikai környezet törvény-előkészítési anyagokat. Ezek a dokumentu- által formált, diffúz érdekek egyeztetésével, a politika mok sokfélék lehetnek: jogszabálytervezetek, szöveg- módosítások, parlamenti viták, szakmai viták, médiá- ban megjelenő publikációk, vélemények, és tág érte- lemben az adott kérdés körül kialakult társadalmi pár- 9 Jakab András: A bírói jogértelmezés az Alaptörvény tükrében. Jogese- 24 beszéd, a törvényjavaslat indokolása, a kormány kon- tek Magyarázata 2011/4. 86. Tóth J. Zoltán: A dogmatikai, a logikai és a jogirodalmi értelmezés a ma- 10 gyar felsőbírósági gyakorlatban. MTA Law Working Papers, 2015/17, 8. 11 A textualizmusról és az originalizmusról lásd részletesen Tóth J. Zoltán: A dinamista alkotmányosság és a neoformalista tendenciák. Jogel- 17 Botos: i. m. uo. méleti Szemle, 2002/4. http://jesz.ajk.elte.hu/toth12.html 2019. 01.31. 18 Jakab (2011): 91. Varga Zs. András: Törvényjavaslatok indokolása – az Alaptörvény hete- Tóth J. Zoltán: A magyar bírói érvelés jellege. Jogértelmezés és jogi ér- 12 19 dik módosításának 8. cikkéről. Pázmány Law Working Papers. 2018/13 3. velés a magyar felsőbíróságok gyakorlatában. Iustum Aequum Salutare, 13 Varga Zs. (2018): i. m. 5. XIII. 2017./2. 126–127. Botos Viktor: A bírói jogértelmezés útjai a Legfelsőbb Bíróság gyakor- 14 20 Varga Zs. (2018): i. m. 3. latában (munkajogi BH-k elemzése) Jogelméleti Szemle, 2000/3. szám 21 Tóth J. (2017): i. m. 136. http://jesz.ajk.elte.hu/botos3.html 22 Pokol (2005): i. m. 182. 15 Jakab (2011): i. m. 90–91. 23 Blutman László: Hat tévhit a jogértelmezésben. JeMa 2015/3. 90. 16 Botos: i. m. uo. 24 Botos: i. m. uo. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2018_4_ belív.indd 10 2019.04.04. 15:26:09

cepciója, de mindenképpen nyilvánosan hozzáférhető- Az alkotmányjogi szabály nem deklarálja a bírói alap- nek kell lennie. Nálunk ilyen anyagok a Magyar Köz- jogvédelmet, hanem általános módszerként alkot- lönyben közzétett kormányhatározat, a javaslatot elő- mány-konform értelmezést ír elő. Ez a projektszerű terjesztő miniszteri indokolás, mint parlamenti iro- megközelítés hatékonyabbnak, célravezetőbbnek tű- mány, és a nyilvános parlamenti viták is olvashatóak nik, hiszen az egyedi ügyekben megvalósuló általános írott formában. jogvédelem részévé teszi azt. Nem túlzás kijelenteni, Míg a törvény célja vizsgálatának egy konkrét idő- hogy munkamódszerré tette, amelyhez az Alkotmány- pontban rögzített állapot a kiinduló pontja, és egyben a bíróság (a továbbiakban: AB) – alkotmányőri minősé- tárgya is, addig a jogalkotói szándék esetében Botos az gében – megfogalmazta azokat a szempontokat, ame- időtényezőre, az idő múlására hívja fel a figyelmet. A lyek szerint ezt a módszert célszerű alkalmazni. törvényhozói akarat és a bírói döntés között eltelt idő Az AB a bírói érveléssel, jogértelmezéssel a valódi al- miatt alapvetően kétféle felfogás érvényesül. Az egyik kotmányjogi panaszok során találkozik. Itt behatárolt megközelítés figyelmen kívül hagyja a jogszabály meg- mozgástere van az AB-nak, hiszen kizárólag az alapjo- születésekori és az alkalmazáskori társadalmi viszony- gok, és a védelmüket szolgáló alapjogi bíráskodás ter- rendszer közötti eltérést, az akkori akaratot mereven rénumában vizsgálódhat. Ez a speciális jogintézmény 25 alkalmazhatja a későbbi helyzetre is. A másik felfogás és az AB Alaptörvényt értelmező feladata egyben de- a jogszabály megszületése óta eltelt időben végbement terminálja a kiinduló pontját is: azt vizsgálja, hogy al- társadalmi változásokra tekintettel azt kérdezi, hogy „a kotmány-konform-e a döntés. A hangsúlyt a 28. cikk megváltozott körülmények miatt a jogalkotó a döntés első mondatából erre helyezi, a középpontba a bírósá- időpontjában hogyan szabályozná ugyanazt a vi- gok alkotmányt értelmező tevékenységét állítja. 26 szonyt.” Tesz egy olyan megszorítást, hogy csak a dön- Az Alaptörvénynek megfelelő értelmezés gyakorlati tés időpontjához képest nemrég alkotott jogszabályok átültetése terén az AB elismerte, hogy a jogértelmezés kapcsán megengedett a jogalkotói akarat figyelembe- komplex feladat, nem nélkülözi a szintaktikai (nyelvta- vétele az értelmezés során, hiszen az írott norma meg- ni), a rendszertani módszerek szempontjait sem, azon- születése óta valószínűleg nem következett be jelentős ban „[…] az irányadó jogi normákat […] nemcsak egy- változás a politikai viszonyokban és a társadalmi struk- másra tekintettel, hanem a jogalkotó céljára és az Alap- 27 túrában. Kétséges azonban, hogy a jelenlegi gyorsan törvényre figyelemmel is értékelni kell a konkrét ügy- 29 és folyamatosan változó, tehát stabilnak kevésbé tekint- ben.” Ennek a módját is meghatározta az AB: a bíró- hető szabályozási környezetben ez a korlát mennyire ságnak a döntése szempontjait, indokait kellő részle- 30 érvényesül, mennyire célszerű figyelembe venni. tességgel kell bemutatnia az indokolásában. A követ- A jogalkotói szándék esetében már többféle elneve- kező lépés, hogy ha a bíróság több lehetséges és elfo- zéssel találkozunk, mint például történeti, szubjektív gadható következtetésre jut, akkor az alkotmánnyal 31 teleologikus vagy originalista módszer. E diverzitás összhangban lévő értelmezést kell alkalmazni. Az az mellett is egyöntetű a módszer alapgondolata: a jogal- elvárás, hogy az alaptörvénynek megfelelő értelmezés 32 kotói szándékot/akaratot/célt kell meghatározni. Így nem térhet el az AB által kifejtettől, lehet az AB akti- tehát – a módszer megnevezésének eltérősége mellett vizmusának is az eredménye, de nem szabad megfeled- is – egyöntetű a tudományos kritérium. keznünk arról, hogy határozatai erga omnes érvényes- séggel rendelkeznek. Elvileg kétféle módon lehet a tartalom feltárása alkot- 3. AZ ALKOTMÁNY-KONFORMITÁS mány-konform: 1.) az értelmezés során a bíróság meg- vizsgálja a jogszabály célját és az így kialakított ered- A 2012-ben hatályba lépő Alaptörvény utat nyitott az ményt összeveti az alaptörvénnyel; 2.) az értelmezés so- alkotmány bírói értelmezésének, még pedig kétirányú- rán igénybe vett módszertől függetlenül csak annak an. Egyfelől az Alaptörvénnyel való összhang követel- eredménye vizsgálandó, még pedig abból a szempontból, ménye az alkotmányt tekinti bázisnak. Ahhoz – ponto- hogy az az Alaptörvénynek megfelel-e. Ez utóbbi esetben sabban az abban megfogalmazott alapjogokhoz, alkot- tehát sem a (szubjektív, illetve objektív) teleológiai mód- mányos elvekhez, értékekhez és államcélokhoz – ké- szer, sem más értelmezési mód nem játszik szerepet, pest kell az adott jogszabály tartalmát meghatározni, csak az alkotmány-konformitás megléte. Az AB rendsze- hiszen ezek alakultak át belső jogi normává. Másrészt a rint arra hegyezi ki végkövetkeztetését, hogy csak az ér- 33 szöveg tartalmát a jogszabály társadalmi céljának fi- telmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. gyelembevételével kell meghatározni, amelynek meg- Olyan döntést még nem hozott az AB, amelyben azt állapítására a preambulumot, a törvény címét, a szabá- mondta volna ki, hogy az alkotmány megsértésére kizá- lyozott tárgykört, a szövegben rejlő társadalmi funkci- rólag a teleológiai értelmezés mellőzése vezetett. Ebből 28 ót lehet felhasználni. arra következtetünk, hogy a teleológiai értelmezés és az alkotmány-konformitás két külön módszer. 29 3179/2018. (VI. 8.) AB határozat, Indokolás [81] pont. 25 Botos: i. m. uo. 30 3179/2018. (VI. 8.) AB határozat, Indokolás [82] pont. 26 Ugyanezt a felosztás alkalmazza Jakab is, utalva az amerikai alkot- 31 Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolása. 3/2015 (II. 2.) mányjogi irodalomra és a francia iskolákra is. Jakab (2011): i. m. 90. AB határozat Indokolás [35] pontja. 27 Botos: i. m. uo. 32 6/2018. (VI. 27.) AB határozat, Indokolás [28] pont. 28 Tóth J. (2017): i. m. 126–127. 33 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13] pont. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2018_4_ belív.indd 11 2019.04.04. 15:26:09

Az AB kifejezetten bátorította a bírákat az autentikus jogrendszer része, így alapvető jellemvonása, hogy a alaptörvény-értelmezésre abban az esetben, ha azt ő jog elsődleges forrása az írott jog, a törvény. A jogi nor- maga még nem tette meg. A követendő módszerbe ter- mák megfogalmazása absztrakt módon történik, a jo- mészetesen beletartozik, hogy ez nem vezethet a jog- gászok fő feladata pedig a jogi normák értelmezése és a szabályok félretételéhez, és az is, az erga omnes hatály jogesetnek az elvont jogszabály alá rendelése (szub- 40 folytán, hogy amennyiben létezik AB értelmezés, akkor szumpció). Erre leginkább a társas együttélés konflik- azt a rendes bíróságoknak követniük kell. Ahogy arra tusai során van szükség, amelyhez az állam a bíróságot, Ződi Zsolt is rámutatott, a kontinentális jog hagyomá- mint vitarendező fórumot biztosítja. A konfliktuskeze- nya szerint „a jogalkalmazás folyamatában a jogszabá- lésnek ez a módja, tehát a bíróság eljárása döntés-ori- lyok szövegével semmilyen módon nem lehetséges entált, amely folyamatnak szerves része a jogértelme- szembemenni. Azokat lehet értelmezni, de félretolni zés. Ennek révén jut el a bíróság a döntés kialakításá- 34 sosem”. Az AB annyiban tett további megszorítást, hoz és indokolásához. A bírósági tevékenységnek meg- hogy ha a bíróságok „[…] az Alkotmánybíróság autenti- vannak a saját általánosan alkalmazott érvelési mód- kus alaptörvény-értelmezését figyelmen kívül hagyják, szerei, amelyek közül az Alaptörvény 28. cikkében akkor ez önmagában okot adhat az ilyen rendes bírósá- meghatározott módszer csupán az egyik. 35 gi döntés alkotmánybírósági megsemmisítésére.” A magánjogi jogesetek jelentős többségében az imp- A valódi alkotmányjog panasz léte önmagában is külső lementáció folytán nem merül fel közvetlenül az a kér- kontrollként tud működni: látens módon befolyásolhatja dés, hogy az alkotmányjogi fogalomrendszert szüksé- a jogalkalmazót az a tény, hogy az AB egy későbbi idő- ges-e az adott ügy eldöntésébe, vagy az ítélet indokolá- pontban a meghozott döntést megvizsgálhatja és meg- sába beemelni. 36 semmisítheti, hogyha alkotmányellenesnek találja azt . Azt az AB is kihangsúlyozta, hogy „a magánjogban Csink Lóránt ezt azzal az analógiával érzékelteti, hogy közvetetten, az Alaptörvényben szereplő alapvető jo- „ha egy hatóság vagy bíróság tudja, hogy határozata a gok és alkotmányos értékek [I. cikk (1) és (3) bekezdés] jogorvoslat rendszerén keresztül felülvizsgálható, akkor átsugárzása folytán, a magánjogi normák értelmezése már az elsőfokú határozatban igyekszik figyelembe ven- útján” érvényesülnek, és azt is elismerte, hogy „[…] az ni a másodfokú szerv érvkészletét, gyakorlatát.” 37 alkotmány-törvény érvényesülésével együtt a polgári A hatás nem áll meg ezen a ponton, az AB törvényi fel- jogviszonyok azonban továbbra is polgáriak marad- 41 hatalmazással bír arra, hogyha a jogszabály által előírt nak.” A közvetett hatály érvényesüléséről és az AB ak- feltételek az alkotmányjogi panaszügyben fennáll- tív hozzáállásáról már számot adtunk, ezek – vélemé- 38 nak, bármely bírósági ügyben a bírói érdemi döntés, nyünk szerint – igen intenzíven gyakorolnak befolyást illetve a bírósági eljárást befejező egyéb döntés alap- a jogalkalmazói gondolkodásmódra. törvény-ellenességét megvizsgálja, még pedig úgy, Az alapjogias szemlélet mindent átitató hatása mel- hogy „a bírói döntésben foglalt jogértelmezés Alaptör- lett sem szakítható ki a bíróság az általános jogvédelmi vénnyel való összhangját vizsgálja: azt, hogy a jogsza- feladatából, amely az elé vitt jogviták elbírálását jelen- bály alkalmazása során a bíróság az Alaptörvényben ti. A viszonyítási pontja ez marad. Az értelmezés bázi- biztosított jogok alkotmányos tartalmát érvényre jut- sát a Kúria úgy fogalmazta meg, hogy „A bíróságnak 39 tatta-e.” mindig az adott jogviszony elbírálására irányadó anya- gi jogszabály szövegéből kiindulva kell a jogvitát eldön- teni, ezeket az anyagi jogszabályokat kell az Alaptör- 4. A BÍRÓSÁGOK JOGÉRTELMEZÉSE vény 28. cikke fényében értelmezni.” Az értelmezés 42 végső korlátját is kijelölte, az AB-val egyező módon: „Az Egyáltalán miért fontos, hogy a jogalkalmazó értel- értelmezési szabály sem ad lehetőséget a perben vitás mezésével foglalkozzunk? A magyar jog a kontinentális jogosultságokra, kötelezettségekre közvetlenül irány- 43 adó tételes jogi normák alkalmazásának mellőzésére. Ződi Zsolt: A korábbi esetekre történő hivatkozások mintázatai a ma- 34 4.1. ALKALMAZOTT MÓDSZEREK gyar bíróságok ítéleteiben. MTA Law Working Papers, Budapest 2014/01 55. http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/mtalwp/2014_01_Zodi_Zsolt. Az igazságszolgáltatási feladata körében a bíróság a pdf. 2019.01.26. 35 3/2015. (II. 2.) AB határozat Indokolás [53] jogszabályokat szükségszerűen értelmezi, hiszen a Orbán Endre: A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi pana- 36 döntésének indokát kell adnia, jogi érveit fel kell sora- szok tapasztalatai. Pázmány Law Working Papers, 2016/20. 14–15. koztatnia lépésről lépésre. Tevékenységének egyik leg- http://www.plwp.eu/evfolyamok/2016/178-orban-endre-a-biroi-dont- esek-ellen-benyujtott-alkotmanyjogi-panaszok-tapasztalatai-nr- fontosabb funkciója éppen a normaszöveg hozzáigazí- 44 2016-20 2019.01.15. tása a megváltozott életviszonyokhoz. Konkrétan a 37 Csink Lóránt: A hatáskör-korlátozás hatása a hatalom megosztásá- ra. In: Berkes Lilla – Csink Lóránt (szerk.): Az ombudsmani rendszer és az törvényi tényállás és az adott jogviszony egymásnak alkotmánybíráskodás átalakulása. Tanulmányok az alapjogvédelem köré- ből. Pázmány Press, Budapest, 2015. 83–84. 38 Az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet indíthatja meg az 40 Szilágyi Péter: Jogi alaptan. www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/ta- eljárást, ki kell merítenie a jogorvoslati lehetőségeket, vagy ilyen nem áll mop425/2011_0001_527_jogi_alaptan/ch09s03.html 2019.01.05. rendelkezésre. Abtv. 26. § (1)–(2) bekezdése. 41 8/2014. (III. 20.) AB határozat Indokolás [56] 39 3/2015. (II. 2.) AB határozat, Indokolás [18], fenntartva 14/2015. (V. 42 BH 2013.287. (Pfv.II.20.068/2017/9.) 26.) AB határozat, Indoklás [51]; 30/2015. (X. 15.) AB határozat, Indoko- 43 Kúria Mfv. 10.272/2015/4. számú ítélete. lás [54]. lásd még 3173/2015. (IX. 23.) AB határozat, Indokolás [53], 44 Chronowski Nóra: Az alkotmánykonform értelmezés és az alaptör- megerősítve 3241/2017. (X. 10.) AB határozat, Indokolás [36]. vény. Közjogi Szemle 2017/4. 12. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2018_4_ belív.indd 12 2019.04.04. 15:26:09

való megfeleltetése. Ennek során a törvényszöveg kog- Izgalmas kérdés, hogy az egyes értelmezési módok nitív jelentés-tartalmán túl az abban foglalt rendelke- mennyire gyakoriak a bírói jogalkalmazásban. Az al- zést, annak további szövegkörnyezetét, a szöveget ma- kalmazott módszerek leginkább a megvilágosító célú gában foglaló jogintézményt, a törvényben elfoglalt he- magyarázatokból állapíthatóak meg. Egy 2009–2011- 52 lyét, más jogintézményekkel való, jogi értelemben vett ben végzett célvizsgálat eredménye azt mutatta ki, hagyományos kapcsolatát is vizsgálja. hogy a vizsgált döntéseknél a nyelvtani értelmezésen 45 Állítsunk fel egy hipotetikus példát! Egy vételárhát- belül a jogi szakmai (dogmatikai) értelmezés 2/3 ralék iránti igény esetében a kötelezetti késedelem jog- arányban domináns, ezen belül is a tág értelemben fel- 53 következményéről van szó. Ez egyfelől szakmai termi- fogott kontextuális értelmezés 45%-ot tesz ki. Jelen- 54 46 nológián alapuló nyelvtani szemantikai értelmezés , tős a hétköznapi kifejezések szemantikai érvekkel mert vételárhátralékról leggyakrabban az adásvételi való meghatározása is, amely mintegy 1/3 arányban 55 szerződés esetében lehet szó egy magánjogi jogvi- van jelen. A bírói jog szerinti értelmezés is közel egy- 47 szonyban. Az már viszont jogi dogmatikai értelmezés, harmados gyakoriságú, amelyen belül mindhárom vál- 56 hogy az elmaradt vételárhoz a késedelem, mint a szer- faja egymáshoz viszonyítva hasonló arányt képvisel. 57 ződésszegés egyik típusa tartozik, a még fennálló vétel- A logikai maximára hivatkozó értelmezés mintegy árrész megfizetés iránti igény pedig az elállás, a saját 18%. Ezek a leginkább alkalmazott módszerek voltak. szolgáltatás arányos visszatartása, a kártérítés mellett A felsőbírósági érvelésekben az új alkotmányt megelő- az egyik jogkövetkezmény. Az adásvételi szerződés és zően is jelen volt a teleológiai érvelés, közel 8%-ban for- annak vevői megszegése azonban a Ptk.-n belül más- dult elő 2011-ben. Az érvelési technikák közül nem hi- más szerkezeti egységes belül helyezkedik el, tehát ösz- ányzott az alkotmányos alapjogokra, alapelvekre, alap- szekapcsolásuk egy szűkebb értelemben vett kontextu- értékekre, alkotmánybírósági határozatokra alapozó 58 48 ális értelmezést fejez ki. Amennyiben a kötelezet- érvelés , ami tekinthető egyfajta alkotmány-konform ti-vevői késedelemre, vagy annak jogkövetkezményei- jogszabály-értelmezésnek. El kell azonban ismerni, re lenne speciális szabály, akkor „a lex specialis derogat hogy igen kis mértékben voltak kimutathatóak, keve- 59 legi generali” elve alkalmazásával (ez szintén szűk ér- sebb, mint 1,5%-ban. telemben vett kontextuális, illetve a Savigny-féle inter- A kutatás azt is feltárta, hogy az (objektív) teleológiai 49 pretatio systematica módszert jelenti) meg kellene ál- értelmezéshez társítható megfogalmazások igen variá- lapítani, hogy az egyedi ügyre melyik szabályt kell al- bilisak voltak: „[…] így a bíróságok hivatkoznak egy jogi kalmazni, amely már logikai értelmezést kíván meg. Az rendelkezés, egy jogszabály vagy egy egész jogintéz- adásvétel jogviszonyában meghatározó elem a birtok- mény céljára, funkciójára, értelmére, rendeltetésére, a ba adás ténye. Ha ez vitatott, és a birtokba vétel meg- célok elhatárolására, a jogintézmény belső tartalmára, történhet jelképesen, mondjuk kulcsátadással is, szö- létrehozatalának, illetve létezésének (jogpolitikai vagy 50 vegértelmezési logikai maximákkal lenne megállapít- egyéb) indokaira, kívánalmaira, azok ‘jogi természeté- ható, hogy a konkrét esetben megtörtént-e a birtokba re’, az általuk védeni kívánt (speciális, partikuláris) ér- adás. Az érvelésben esetleg felhasználható lenne a jog- dekekre, illetve – többször is – mindezek ‘nyilvánvaló- 51 intézmény története is, abból a szempontból, hogy a ságára’.” 60 birtokba adás egyes esetei miért fogadhatóak el jelké- pesen, visszanyúlva egészen a római kor longa manu al- kalmazási területeire. A példával azt kívántuk érzékel- tetni, hogy egy egyszerű ügyben felmerülő értelmezési 52 2009-ben és 2011-ben Tóth J. Zoltán empirikus jogszociológiai kuta- folyamat is komplex, egyes lépéseiben a legkülönfélébb tást folytatott a felsőbírósági döntések értelmezési módszereire vonatko- értelmezési módszerek alkalmazását teszi lehetővé és zóan. Ennek eredményeit közlő publikációkon alapszik ismertetésünk. 53 Amikor a bíróság egy adott (akár törvényben, akár rendeletben ta- szükségessé. lálható) rendelkezés jelentését más (vagy az adott jogszabályon belüli, vagy más jogszabályban levő) konkrét rendelkezések alapján, azokkal egybevetve, azokra tekintettel, azokkal összhangban állapítja meg. Tóth J. (2017): i. m. 122. 45 A bíróságok által használt értelmezési módszereket a cikk második 54 A nyelvtani módszer jelentéstani alfaja, amely az értelmezendő nor- fejezetében idézett szerzők mind tanulmányozták. Az esetleges eltéré- ma szavainak, kifejezéseinek egy adott nyelven belüli általánosan elfo- seket kizárandó, a cikkben Tóth J. Zoltán cikksorozatát vettük alapul az gadott jelentését tárja fel. Tóth J. (2017): i. m. 122. egyes módszerek beazonosításához. 55 Tóth J. Zoltán arra hívja fel a figyelmet, hogy a bírói joggal kapcsola- 46 A kérdéses norma szavainak, kifejezéseinek egy adott nyelven belü- tosan nem szerencsés a „precedens” kifejezés használata, mert az a com- li általánosan elfogadott jelentését tárjuk fel. Tóth J. (2017): i. m. 122. mon law jogrendszerekre jellemző, jogi normaként funkcionáló bírói íté- 47 Ez a szavak speciális, a jogászok által egyöntetűen elfogadott és elis- let képzetét kelti fel, ehelyett az egyedi ítéletekre alkalmazható fogalom- mert jogi jelentésének felhasználása a konkrét esetben felvetődött inter- ként az „eseti bírói döntés” kifejezést célszerű használni. Tóth J. (2017): pretációs probléma megoldása végett. Tóth J. (2017): i. m. 123. i. m. 125. 48 Szűkebb értelemben akkor beszélünk kontextuális értelmezésről, 56 Hivatkozás 1.) az ítélkezési gyakorlatra, 2.) a korábbi felsőbírósági ha egy jogi norma értelmét azon rendeltetése alapján próbáljuk feltárni, eseti döntésekre; 3.) az absztrakt bírói normákra. ami pusztán annak a jogi normák rendszerében elfoglalt helyéből követ- 57 Jellemzője, hogy leginkább célzatosan, mégpedig akkor alkalmaz- kezik. Tóth J. (2017): i. m. 123. zuk, ha a szöveg egyértelmű szó (vagy inkább betű) szerinti jelentésével 49 Egy jogi rendelkezés értelmére az alapján vonható le következtetés, szemben álló (genezisét tekintve pusztán intuitíve helyesnek érzett) ér- hogy az hol helyezkedik a jogi normák rendszerében, milyen típusú, ren- telmezési eredményre szeretnénk eljutni. Tóth J. (2017): i. m. 133. deltetésű jogi normák veszik azt körül. 58 Tóth J. (2015): i. m. 230., 233. 50 Argumentum a minori ad maius; argumentum a maiori ad minus; 59 A 2014-ben publikált tanulmányokból megállapítható, hogy az Al- argumentum ad absurdum; argumentum a contrario és argumentum a kotmány puszta meghivatkozását kizárták, mert ezek nem feltétlenül simili. tartalmaznak érvelést. Tóth J. 2014. 484. 51 Itt kizárólag a jogtörténeti szempontokra hivatkozunk. 60 Tóth J. (2017): i. m. 134. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2018_4_ belív.indd 13 2019.04.04. 15:26:09

4.2. A JOGALKOTÓI SZÁNDÉK JELENLÉTE vénytelenségi okok kapcsolata, a termőföld hasznosítás A BÍRÓI DÖNTÉSEKBEN és értékesítés esetében előbb a Tft., majd az Fftv. elővá- 65 sárlási jogosultjainak sorrendje, a jogalkotónak a jogal- A bíróságokat nem csupán az alapjogi érvelés, az al- kotással, vagy annak elmaradásával okozott kár eseté- 66 kotmányos érvek mellőzése, vagy a tőlük való távolság- ben a Ptk. tárgyi hatálya vagy a különélő szülő és a tartás miatt érte kritika az Alaptörvényt megelőzően, gyermek közötti kapcsolattartás esetében a kapcsolat- hanem az általuk használt értelmezési módszerek tartás jogintézményének jogági, emberi jogi és személyi- 67 szűk körűsége és az újszerű eszközöktől való tartózko- ségi jogi minősége , az elhatárolással egyetemben. 61 dás miatt is. Az új alkotmány azonban lezárta azt a A jelenlét mellett az is fontos tényező, hogyan van je- kérdést, hogy a bíróságok értelmezhetik-e az alkot- len a jogalkotó szándékának vizsgálata a bírósági dön- mányt és milyen módszerekkel, de azt is eldöntötte, tésekben. Ez, hasonlóan az AB határozatokra történő hogy a teleologikus módszer általában is, és az Alaptör- hivatkozásokhoz, nagyon vegyes képet mutat. Kevés vénnyel kapcsolatban pedig kiemelten fontos módszer. olyan döntés van, amelyben a jogalkotói szándék vizs- 62 Pokol 2005-ben közölt elemzése szerint elenyésző a gálata központi, a jogvitát eldöntő, egyenes szerepet jogalkotói szándékra hivatkozás a felsőbírósági ügyek- tölt be. A döntés folyamatában mindig van egy, két, ben. Tematikailag kizárta azt az öt, 1981-ből származó esetleg három ‚sorsdöntő kulcspont’, amelyből kiindul- hivatkozást, amely egy jogszabályváltozás utáni értel- va a bíróság felépíti a jogi érvelését. Ezt rendszerint mezéshez a miniszteri indokolást használta fel. Arra a olyan fordulattal emeli ki a bíróság, hogy ‚a perben azt következtetésre jutott, hogy a tendencia a teljes eltű- kellett elbírálni’, ‚az volt a lényegi kérdés’, vagy ‚abban 63 nést mutatja. kellett mindenekelőtt állást foglalni’. Az így megállapí- Kérdés, hogy az Alaptörvény 28. cikke hozott-e válto- tott alapkérdés támpontként fog szolgálni, amelyből ki- zást, nyitottabbak lettek-e a jogalkalmazók, ezen belül indulva a tényeken keresztül a bíró elvezeti az érvelé- is a bíróságok, a teleológiai értelmezésre. Egy nagyon sét a törvény absztrakt elemeihez, majd a minősítés- leegyszerűsítő kísérletet tettünk az anonimizált Bíró- hez. Az érvelési folyamatban a jogalkotó szándéka sági Határozatok Gyűjteményében, ahol kizárólag érde- rendszerint kiegészítő szerepet játszik. mi ítéletek szerepelnek. 2013. január 1. és 2018. decem- Például egy sajtó-helyreigazítási perben az egyik bá- ber 31. között a jogalkotói akarat/cél/szándék szóössze- zikus kérdés az volt, hogy a felperesek a megelőző eljá- tétel a Kúria 26 döntésében, a Fővárosi Ítélőtábla 18, a rást a jogi előírásoknak megfelelően kezdeményezték-e Szegedi Ítélőtábla 11, A Pécsi Ítélőtábla 4, a Debreceni azzal, hogy helyreigazítási kérelmüket a jogi képviselő- Ítélőtábla 2, a Győri Ítélőtábla 9 polgári tárgyú határo- jük a saját e-mail címéről küldte el. A kérelemben a kép- zatában merült fel. Hat év távlatában 4 és 0,3 között viselő minden elérhetősége fel volt tüntetve, csatolta a mozog azoknak az eseteknek évenkénti száma, amely- meghatalmazását is, valamint az e-mailt a sajtószerv- ben a felsőbíróságok, vagy a felek értelmezték a jogal- nek az impresszumban megjelölt elektronikus címére kotói akaratot. A prognosztizált folyamat tehát megfor- küldte. Az alperesek szerint a kérelem nem volt jogha- dult. A háttérben álló okok között biztosra vehetjük, tályos és írásbelinek sem volt tekinthető, ugyanis az hogy meghúzódik az alkotmányjogi inspiráció. Meglá- e-mailt nem látták el fokozott biztonságú elektronikus tásunk szerint még egy kiemelkedő okkal szükséges aláírással. A Kúria először meghatározta a fokozott biz- számolni, ez pedig a dömpingszerű jogszabály-alkotás, tonságú aláírás jogszabályi követelményeit, majd a jog- amely nem csak új joganyagot jelent, hanem újszerű erős ítéletben foglalt következtetést helytállónak te- szabályozást, új jogági fogalmak bevezetését is, a vele- kintette azon az alapon, hogy „a korábban felállított kö- járó új kapcsolódási pontokkal, jogszabályszerkezeti vetelményekhez képest a jogalkotói szándék semmi- változásokkal, és az időbeli hatály kérdésével együtt. képpen sem irányulhatott visszalépésre, hanem éppen Az ügyek tárgya alapján megfigyelhető, hogy egy-egy az elektronikus aláírások kiterjesztésére vonatkoznak jogszabály, vagy valamely jogintézmény alkalmazható- a szabályok. Helytállóan állapította meg [a másodfokú sága indukálja az értelmezést. Így például a ‹devizás› bíróság], hogy az elektronikus levélben érkezett hely- 64 ügyek esetében a DH2 törvény és a Ptk.-beli további ér- reigazítási kérelem vonatkozásában fontos garanciális Az okokkal kapcsolatban lásd Jakab András: A szocializmus jogdog- 61 65 A Termőföld, a Földforgalmi törvény és a Ptk. kapcsolatában az elő- matikai hagyatékának néhány eleméről. Iustum Aequum Salutare. III. vásárlási jog, valamint az öröklés tekintetében szorult értelmezésre a 2007/1. szám 189–214. 206–208. jogosultságok terjedelme, illetve korlátozásuk. Itt most csak a polgári 62 Pokol (2005): i. m. 183–191. jog oldaláról való megközelítéseket ismertetjük, ugyancsak példálózó 63 Az általa megvizsgált 300 polgári jogi ügyben hozott ítéletet meg- jelleggel: Kúria Pfv.VI.20.345/2015/4. , Pfv.V.21.163/2014/4. és Pfv.VI. vizsgálva az 1977-es BH-döntésekben még négy ilyen hivatkozást talált, 21.575/2017., Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.065/2018/6., Fővárosi Ítélőtábla az 1988-as ítéletekben hármat, 1998-ban két ilyen ítélet volt, és az 1999 9.Pf.20.422/2016/4/II. és Szegedi Ítélőtábla Pf.II.21.104/2017. számú első félévi ítéletekben már egy sem volt található. A 300 büntetőügynél döntései. egyetlen miniszteri indokolásra hivatkozás volt 1977-ben, és öt darab 66 2013. évi V. törvény 6:548. §, illetve az 1959. évi IV. törvény 339. §-a. 1981-ben, ez utóbbiak kapcsolódtak az ‹új kódex alkalmazásának begya- Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.329/2017/11., Fővárosi Ítélőtábla 9. Pf. 20 korlásá’-hoz. Pokol (2005): 190. 131/2016/6/II., 5. Pf. 21.829/2010. és 17.Pf.20.199/2015/5-II., Kúria Pfv. 64 2014. évi XXXVIII. tv., amelyhez példálózó jelleggel említjük a Kúria IV. 20.602/2017. Gfv. 30.035/2015/5. és Pfv.V.20.667/ 2017/4., a Debreceni Ítélőtábla Pf. 67 A kapcsolattartáshoz való alapvető emberi jog és a különélő szülő- 20.631/2016/7., Fővárosi Ítélőtábla 17. Pf. 20.238/2015/6. és Gf. 40.491/ nek a gyermekkel való kapcsolattartási joga értelmezésre szorult. Kúria 2016/12., Győri Ítélőtábla Gf. 20.033/2017/3. és Pf. 20.048/2015/3., Pé- Pfv.IV.20.501/2017, Pfv.IV.21.733/2017/8. és Pfv.IV.20.445/2015/4., Fő- csi Ítélőtábla Pf. 20.013/2017/5. és Pf. 20.106/2015/6., Szegedi Ítélőtáb- városi Ítélőtábla 7.Pf.21.696/2011/8. és 32.Pf.21.229/2017/5-II., Debre- la Pf. 20.390/2017/1. és Pf. 21.036/2014/5. számú döntések. ceni Ítélőtábla Pf.I.20.415/2014/6. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2018_4_ belív.indd 14 2019.04.04. 15:26:09

követelmény, hogy a kérelem tartalma és a jogosulttól következménye, hogy a mezőgazdasági igazgatási való származása kétséget kizáróan megállapítható le- szerv az adásvételi szerződés jóváhagyását megtagad- 68 gyen.” A jogesetben tehát az elektronikus aláírás kri- ja. A jogszabály szövegéből jutott arra a következtetés- tériumai és a ténylegesen megküldött e-mail konkrét re, hogy az állásfoglalás kiadása kötelezettség az alpe- jellemzőinek egybeesése volt az egyik eldöntendő kér- res számára, a jogkövetkezmények meghatározásából dés. Az értelmezéshez hozzákapcsolódott az új szabá- következően azonban a jogalkotó, bár kimondatlanul, lyozás abból a szempontból, hogy a változás a kevesebb de alternatív lehetőségként számolt azzal, hogy az ál- követelmény felé mozdult el, vagy a szigorú feltételek lásfoglalás kiadására az alperes részéről nem feltétle- lettek az irányadóak további esetekre is. Így tehát a jog- nül kerül sor. Mivel pedig ezzel a jogalkotó számolt, alkotói akarat része, de nem bázisa volt az ügynek. ezért az állásfoglalás kiadásának elmulasztása jogsze- 71 Más esetben a jogalkotói cél kiegészítő érvelésként rűnek tekintendő. A törvény szövegéből jutott oda az funkcionál a törvényben meghatározott kógens sza- eljáró bíróság, hogy a jogalkotó eleve bekalkulálta a bály tartalmának megállapításához. Erre példa az az hallgatást, ahhoz jogkövetkezményt is fűzött. eset, amelyben a határozott időre kötött földhaszonbér- leti szerződésben 60 napos felmondási jog szerepelt, amellyel az alperes élt is. Az ilyen fajta szerződések ese- 5. A HETEDIK ALAPTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁS tében a földtörvény 6 hónapos és a mezőgazdasági év végére szóló felmondás lehetőségét kógensen írja elő. A A Hetedik Alaptörvény-módosítás kibővítette a bíró- jogerős ítélet a szerződés felmondására vonatkozó ren- ságok kötelező jogértelmezési módszereit azzal, hogy delkezést és magát a felmondást is érvénytelennek meghatározta, a jogszabályok céljának megállapítása nyilvánította. A jogi érvelésbe szőtte bele a bíróság a során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a miniszteri indokolást, amely a szigorúbb szabály alkal- jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló mazásának jogalkotói célját fogalmazta meg, nevezete- javaslat indokolását kell figyelembe venni. Emellett vál- sen, hogy a haszonbérlő érdekeinek védelmét juttatja tozatlan az alapkonstrukció, azaz a jogszabályok szöve- közvetve kifejezésre. A Kúria azzal egészítette ki az ér- gét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel össz- velést, hogy a törvény preambulumából idevonta azt a hangban kell értelmezni. Ez pedig egy primer megköze- célt, hogy a gazdálkodó zavartalan mezőgazdasági ter- lítésben azt jelenti, hogy a törvény szövegének bármifé- melést folytathasson, bár ezt termelésként és tervezhe- le elemzésekor az alapjogok esetében mindenképpen, tőségként jelölte meg. más területen pedig alapjogi érintettség nélkül is – így A jogalkotó szándékát a bíróság adott esetben magá- jelző nélkül – a teleológiai értelmezést kell előnyben ré- ból a törvényszövegből is megállapítja. Ez tekinthető szesíteni. a teleológiai módszer két válfaja összevonásának, vagy A módosítás több elvi kérdést vet fel. Elsőként azt, hogy – nem kevés malíciával – az előző rendszer metódusa az Alaptörvény szövege, különösen módosított formájá- egyfajta jelenlétének. A magunk részéről Blutman ban immáron két – a jogirodalmi többségi álláspontot el- László felvetésével értünk egyet, vagyis: „[a] probléma fogadva az objektív és a szubjektív teleológiai – értelme- gyökere ott található, hogy a szubjektív/objektív elha- zési módszert preferálja. A magunk álláspontja szerint tárolásnak nincsenek világos kritériumai. Objektív hármat, mert az alkotmány-konform értelmezés önálló. vagy szubjektív értelmezés lesz-e, ha a bíróság a jog- Az alapjogok és az alkotmányos jogok esetében az AB ki- szabály szövegéből azonosítja a »jogalkotói akara- hagyja az értelmezés eszközét, csak eredményének alap- 69 tot«?” Ezt a kérdést azonban nem a bíróságoknak kell törvényi megfelelőségét vizsgálja. Igaz, ezt változatos megválaszolniuk, az a jogirodalomra vár. eszközökkel teheti meg. Ebbe az folyamatba illeszkedik A harmadik esetkör általunk felhozott példája a Föld- bele a már idézett érvelése azzal a végkicsengéssel, hogy forgalmi törvényen alapul. A helyi önkormányzat tes- kizárólag egy (a konkrét esetben nyelvi) módszerrel tülete, mint földbizottság a szakigazgatás szerv megke- nem dönthető el egy rendelkezés alkotmány-konformi- resésére köteles nyilatkozni, hogy melyik elővásárlás- tása, tehát a vizsgálatnak kétlépcsősnek kell lennie. ra jogosultat támogatja és melyiket nem, mindkét eset- Másodszor: A 28. cikk egy rangsort jelenít meg, amely ben meg kell határozni az okokat is. A jogalkotó erre 15 alapján a választható lehetőségek közül az indokolást napot határozott meg azzal, hogy nem teljesítés esetén és vele együtt a preambulumot kell először felhasznál- újabb 15 napos határidőt lehet adni. A második határ- ni. A módosítás indokolása ezek szerepét kiemeli a tel- időnek a letelte után azonban törvényi vélelem áll be jes jogalkotási folyamatból, és ezt tekinti megfelelő és arra vonatkozóan, hogy a bizottság megtagadta a hoz- autentikus forrásnak a jogalkotói cél feltárásában. Ez- zájárulást. 70 zel szemben egy új jogszabály esetében a bíró első lé- A másodfokú bíróság úgy érvelt, hogy a hallgatás le- pésként a törvény szövegét olvassa, a jogszabályi szer- hetőségének kifejezett biztosítása nélkül írja elő a helyi kezetét vizsgálja és az érintett jogterületet tekinti át a földbizottság számára, hogy adja ki az állásfoglalását. korábbi rendelkezések és kialakult joggyakorlat szem- Ha azonban az állásfoglalás kiadására a meghosszabbí- pontjából. Közhelyszerűen: elsődlegesen nyelvi és logi- tott határidő alatt sem kerül sor, akkor annak az a jog- kai eszközöket használ egy alapszintű megismerés ér- dekében. A joganyag megismerésével kezdődik el az al- 68 Kúria Pfv.IV.21.360/2017/4. 24. pont. 69 Blutman: i. m. 90. 70 2013. évi CXXII. törvény 24–27. §-ai. 71 Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.422/2016/4/II. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2018_4_ belív.indd 15 2019.04.04. 15:26:09

75 kalmazási folyamat, amelyben sokadik lépés az indoko- maszöveget paragrafus jel nélkül.” Ez nagyjából a tau- lás szövege. A meglátásunk jelenleg az, hogy sem az ob- tológia, amikor önmagával magyarázunk valamit. jektív, sem a szubjektív teleológiai/történeti/origina- Ötödször: Amennyiben a módszer elterjesztése volt a lista értelmezés kizárólagossága, megengedőbb megfo- jogalkotói cél, akkor értetlenül állunk előtte. Úgy tűnik, galmazásban az elsődlegessége nem teljesíthető elvá- mintha a jogalkotó vagy nevében eljáró személyek nem rás. Nem tehetünk úgy, mintha egy konkrét ügyben olvasnának bírósági döntéseket. A jogalkotás nyitott nem bírna jelentőséggel a jogvita. A jogalkalmazói dön- kapukat dönget. tés és a benne alkalmazott érvelés mindig ehhez igazo- Hatodszor: A jogszabály-alkotási technika előnyösen dik, és a jogkérdésig ‚lecsupaszított’ probléma fogja változott abból a szempontból, hogy egy törvény által meghatározni az értelmezés kereteit és módszereit is. rendezett jogterületen rendszerint előforduló, vagy a Harmadszor: Valamely törvényjavaslat indokolásának jogszabály által lényegesnek tartott fogalmak definíci- figyelembevétele – módszertani besorolásától függetle- óját maga a jogszabály rögzíti. A megoldás a jogalkotó nül – jellemző volt és maradt a bírói érvelésekben. A akaratának kifejezését szolgálja annyiban, hogy egy- gyakorlatban változatosan vegyülnek az érvek és a hi- egy fogalom tartalmának kialakítását maga végzi el. Az vatkozások a jogalkotói akarat, szándék megállapításá- azonban már nem szerencsés, hogy ezek a meghatáro- ra: jogszabályhoz fűzött indokolástól kezdve az értel- zások újabb, akár más joganyagban található további mezett jogszabályhoz fűzött miniszteri utasításon, vagy fogalmakkal adják meg a jelentéstartalmat. államtitkári tájékoztatáson át a preambulumig, a terve- zet és az elfogadott szöveg viszonyától a korábbi és a módosított rendelkezések kapcsolatán át a törvényszö- 6. KONKLÚZIÓK veg valamely szerkezeti egységében, vagy jogintézmé- nyében való elhelyezésének, illetve nem elhelyezésének Mi várható a jövőben? Az AB metódusában nem prog- értékeléséig bezárólag igen változatos megoldásokat ta- nosztizálunk változást, mert eddig is azt az elvárást fo- 72 lálunk. Első olvasatra úgy tűnik, hogy ezt a ‚komfort- galmazta meg, hogy az értelmezés eredménye feleljen zónát’ ismerte el a módosítás. Kérdés azonban, hogy ép- meg az Alaptörvénynek, tehát a második lépésre helyez- pen az Alaptörvény biztosította nagyfokú szabadság te a hangsúlyt. A törvényértelmezéssel kapcsolatban az korlátozása mennyiben fogja visszahozni azt korábbi AB az alkotmány-konform, sőt azon belül is csak az szocialista felfogást, hogy a társadalmi problémákra alapjog-konform értelmezést fogja tudni ellenőrizni. adandó válasz csak a törvényhozó feladata és privilégi- Meghatározó marad az AB szerepe azokban az esetek- 73 uma. Nem tűnik ugyanis választási lehetőségnek az új ben is, amikor „a pozitív bírói jogalkotás értelmezési rendelkezés, pedig elvben az alkotmány-konform értel- „konfliktusait” kell majd feloldani, amelyek azáltal áll- mezés az Alaptörvényben meghatározott más értelme- nak elő, hogy az Alkotmánybíróság és a rendes bírósá- zési elvek alkalmazását sem zárja ki. Gondolunk itt az gok – utóbbiak a Kúria irányítása mellett – egyidejűleg Európai Unió irányelveire, melyet a törvényalkotásnak igyekeznek a törvényes szabályokat az Alaptörvény tar- 76 kell implementálni a nemzeti jogba vagy a közvetlenül talmához igazítani.” Ez a kép nagyon is aktív AB-t vetít alkalmazandó EU rendeletekre, az Alaptörvény Nemze- az olvasó elé, de az önkorlátozáson és az alapjogi kerete- ti Hitvallására, a történeti alkotmányra, arra a szabály- ken túl van még egy választóvonal: az „[a]dott jogterület ra, hogy egyetlen jogszabály sem lehet ellentétes az al- ágazati szabályainak értelmezése szempontjából a ren- kotmánnyal, tehát mindazokra az Alaptörvénybe foglalt des bíróság rendelkezik szakértelemmel, ezért az alkot- 74 alkotmányos elvekre , amelyek a jogértelmezést kell, mánybíróságnak mindaddig el kell fogadnia a szakbíró- vagy kellene, hogy segítsék. sági alkotmány-konform értelmezést, amíg konkrét al- Negyedszer: Az Alaptörvény módosítását indokoló kotmányi norma sérelme nem merül fel.” 77 magyarázat nagyon ‚karakterisztikusan’ határozza Mi fog hatni a bíróságok gondolkodás módjára? Az al- meg, hogy a preambulumot és a törvényi indokolást au- kotmányjogi panasz nyomán hozott AB határozatok. tentikus forrásnak kell tekinteni és ezeknek értelmezé- Pontosabban az azokban kifejtett érvek és a bírói hatá- si segédletként való használatát teszi kötelezővé a bíró- rozatot megsemmisítő döntés ténye. A Kúria megfogal- 78 ságok részére. Az új vagy módosított rendelkezések mazásában egyfajta „bírói alkotmányos joganyag” . Ha tartalmának megállapításához a jogalkalmazó rend- a jogrendszer alapja az Alaptörvény, és ha elfogadjuk, szerint elolvassa az indokolást. Viszont ezek az anya- hogy minden jogszabály összefügg az alkotmánnyal, gok nem alkalmasak a jogirodalmi szintű idézésre, pél- mert azt hajtja végre, akkor az alkotmányos kapcsolat dául azért, mert nem ismert a szerzője. A színvonaluk nem hagyható figyelmen kívül. Ami ki fogja kényszerí- általában is hagy kívánni valót maga után. Csak egyet- teni az alkotmányos összefüggések és a kapcsolódó érteni tudunk Varga Zs. András azon megjegyzésével, hogy (az egyébként nem hivatalosnak nyilvánított) in- dokolás igen sok esetben „lényegében megismétli a nor- 75 Varga Zs. 2018/13 i. m. 7. Paczolay Péter: Megváltozott hangsúlyok az Alkotmánybíróság ha- 76 tásköreiben. Alkotmányjogi Szemle 2012. 1. szám 69. 77 Chronowski: i. m. 20. 72 Blutman: i. m. 90. 78 A Kúria „Az Alaptörvény követelményeinek érvényesülése a bírósá- 73 Erről lásd részletesen Jakab (2011): i. m. 94. gi ítélkezésben” Joggyakorlat-elemző Csoportjának Összefoglaló véle- 74 Ilyen elv az R) cikk (3) bekezdése, az Alaptörvény preambulumának ménye. kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/alaptorveny_osz- történeti értelmezése, Q) cikk (2) és (3) bekezdése. szefoglalo_velemeny.pdf 2019.02.05. 194. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2018_4_ belív.indd 16 2019.04.04. 15:26:10

alapjogi gyakorlat ismeretét, hogy számítani kell a bí- ORBÁN Endre: A bírói döntések ellen benyújtott alkot- rói döntés alapjogi kontrolljára. mányjogi panaszok tapasztalatai. Pázmány Law Wor- Ebben a konstellációban a jogalkotói szándék áttétele- king Papers, 2016/20. http://www.plwp.eu/evfolya- sen fog hatni. A jogszabályról feltételezni kell, hogy er- mok/2016/178-orban-endre-a-biroi-dontesek-el- kölcsös, gazdaságos, a közjót szolgálja, és megfelel a jó- len-benyujtott-alkotmanyjogi-panaszok-tapasztala- zan észnek. Ez a legáltalánosabb jogalkotói akarat. Mivel tai-nr-2016-20 26. a jogalkotó célja nem térhet el az Alaptörvénytől, ez egy- PACZOLAY Péter: Megváltozott hangsúlyok az Alkot- ben vélelemként is működik. A következő gondolati lé- mánybíróság hatásköreiben. Alkotmányjogi Szemle pés, hogy a szakjog területére a preambulumban megfo- 2012. 1. szám 67–69. galmazott és alaptörvényi passzussal alátámasztott cél POKOL Béla: Jogi alaptan. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000, is alkotmányos. A konkrét üggyel való megfeleltetés so- POKOL Béla: Jogelmélet: Társadalomtudományi triló - rán viszont, ahogy azt levezettük, további 11 módszer áll gia II. Budapest, Századvég Kiadó, 2005. rendelkezésre, hogy a jogvita rendezéséhez leginkább SAVIGNY, Friedrich Carl von: Das System des heutigen hasznos, eredményes és az alkotmány-konformitás meg- Römischen Rechts. Berlin: Veit 1840. állapításához alapul szolgáló értelmezéshez jussunk el. SZABÓ Imre: A jogszabályok értelmezése. Budapest, KJK. 1960. SZILÁGYI Péter: Jogi alaptan. www.tankonyvtar.hu/ FELHASZNÁLT IRODALOM hu/tartalom/tamop425/2011_0001_527_jogi_alap- tan/ch09s03.html BOTOS Viktor: A bírói jogértelmezés útjai a Legfelsőbb TÓTH J. Zoltán: A dinamista alkotmányosság és a neofor- Bíróság gyakorlatában (munkajogi BH-k elemzése) Jog- malista tendenciák. Jogelméleti Szemle, 2002/4. elméleti Szemle, 2000/3. szám http://jesz.ajk.elte. http://jesz.ajk.elte.hu/toth12.html hu/botos3.html TÓTH J. Zoltán: A dogmatikai, a logikai és a jogirodalmi BLUTMAN László: Hat tévhit a jogértelmezésben. JeMa értelmezés a magyar felsőbírósági gyakorlatban. MTA 2015/3. 83–92. Law Working Papers, 2015/17 CHRONOWSKI Nóra: Az alkotmánykonform értelmezés TÓTH J. Zoltán: A magyar bírói érvelés jellege. Jogértel- és az alaptörvény. Közjogi Szemle 2017/4. 7–15. mezés és jogi érvelés a magyar felsőbíróságok gyakor- CSINK Lóránt: A hatáskör-korlátozás hatása a hata - latában. Iustum Aequum Salutare, XIII. 2017./2. 121– lom megosztására, 83–84. In: BERKES Lilla – CSINK 138. Lóránt (szerk.): Az ombudsmani rendszer és az alkot- VARGA Zs. András: Törvényjavaslatok indokolása – az mánybíráskodás átalakulása. Tanulmányok az alapjog- Alaptörvény hetedik módosításának 8. cikkéről. Law védelem köréből. Pázmány Press, Budapest, 2015. Working Papers. 2018/13 1–7. 252. VÁSÁRHELYI Mária: Jogszolgáltatás vagy igazságszol- JAKAB András: A szocializmus jogdogmatikai hagyaté- gáltatás I–II. Élet és Irodalom 50. évfolyam, 34. szám ka. Jogelméleti Szemle, 2003/4. szám. http://jesz.ajk. 2006. augusztus 25., Élet és Irodalom 50. évfolyam, elte.hu/jakab15.html 35. szám 2006. szeptember 1. JAKAB András: A szocializmus jogdogmatikai hagyaté- ZŐDI Zsolt: A korábbi esetekre történő hivatkozások min- kának néhány eleméről. Iustum Aequum Salutare. III. tázatai a magyar bíróságok ítéleteiben. MTA Law Wor- 2007/1. szám 189–214. king Papers, Budapest 2014/01 55. MTA Law Wor- JAKAB András: A bírói jogértelmezés az Alaptörvény king Papers 2014/1, http://jog.tk.mta.hu/uploads/ tükrében. Jogesetek Magyarázata 2011/4. 86–94. files/mtalwp/2014_01_Zodi_Zsolt.pdf / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2018_4_ belív.indd 17 2019.04.04. 15:26:10