Ződi Zsolt: Jogi szövegtípusok

TANULMÁNYOK JOGI SZÖVEGTÍPUSOK 1 ZŐDI ZSOLT 2 egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar A SZÖVEGEK OSZTÁLYOZÁSÁNAK HASZNA DEFINÍCIÓK, KATEGÓRIÁK Bár a szövegnyelvészet egyik fontos területe a szövegek Mindenekelőtt néhány szót érdemes szólni arról, hogy mit típusainak leírása, osztályozása, és a jog maga is tulaj- is jelent a szövegtípus kategóriája, hiszen az egyes szöveg- donképpen szövegek sűrű masszája, a jogi szövegek cso- fajták elkülönítésére, csoportosítására nemcsak nagyon portosításával való foglalatosság mégsem mondható sokféle módszer lehetséges, hanem magára a csoportosí- különösen népszerű témának – legalábbis a jogászok tás végeredményére is többféle kifejezést szoktak hasz- körében bizonyosan nem. Pedig az efféle osztályozásnak nálni. A leggyakoribbak a szövegtípus, a műfaj (genre), a sok haszna lehetne. 12 nyelvi réteg, a stílus és a regiszter kategóriái. Először lenne egy didaktikai haszna. Az első éves jog- Ezek közül a legtágabb kategória a nyelvi réteg vagy hallgatók az egyetemre igen szerény jogra vonatkozó regiszter kategóriája: ebben a tekintetben a jogi nyelv előismeret-készlettel érkeznek. Kézenfekvő számukra a eléggé homogénnek látszik, és egy nyelvi regiszterbe – a jogot először mint szövegek halmazát felmutatni. És, mi- „hivatalos” szövegek regiszterébe – tartozik. Vannak, vel öt éven át az intézményes gyakorlatokkal alig-alig akik azt mondják (pl. Kurtán Zsuzsa – Kurtán 2017), hogy fognak érintkezni, hanem elsősorban szövegeket fognak ezen a főregiszteren belül a jogi nyelvnek alregiszterei olvasni és megtanulni, célszerű tisztázni, hogy mik is tu- is elkülöníthetők, én azonban ezekre az alregiszterekre lajdonképp ezek a szövegek. A jogi oktatás máig a jogászi inkább a lentebb taglalt „stílus” kategóriáját ajánlanám. szakma kapuőre (Bódig 2016), így szakmai és szaknyelvi Azonban már itt is érdemes rámutatni arra, hogy a jogi szocializációs funkciót is ellát. A jogi nyelvre, és ezen be- szövegek egyben a jogászi szakma szövegei is, így a szak- lül a jogi szövegek fajtáira történő reflexió ebben a kon- nyelvi szövegek nagy családjába is beletartoznak. Úgy textusban fontos része lehet ennek a szocializációnak. vélem, hogy ebben a tekintetben a hivatalos a tágabb, és Másodsorban, ahogy azt Douglas Biber (1989) bebizo- a jogi szaknyelvi minősítés a szűkebb kategória, egysze- nyította, szinte bármilyen összehasonlító nyelvészeti rűen azért, mert a hivatalos nyelvi regiszterben nemcsak elemzés hallgatólagos előfeltétele, hogy a szövegeket a jogászok beszélnek, hanem például minden tisztviselő, csoportokra osztjuk, és ezeket a csoportokat egymással aki az állammal kapcsolatba kerül. igyekszünk összehasonlítani. A legtöbb tipológia vala- A második kategória, amellyel gyakorta találkozha- milyen funkcionális különbségen alapszik. A leggyako- tunk, a stílus fogalma. Az alább röviden ismertetendő ribb az írásbeli és a szóbeli diskurzusok megkülönböz- Biber-tanulmány valójában a különböző műfajok stílus- tetése. A szövegnyelvészeti és a számítógépes szöveg- beli jellegzetességeit mutatja be, és igen sok osztályozás- nyelvészeti elemzésekhez tipológiák kellenek. ban szerepet játszik ez a szemlélet. Így jöhetett ki pl. Harmadsorban pedig azért érdemes a szövegek külön- Bibernél olyan eredmény, amely szerint az előre elkészí- böző típusaival foglalkozni, mert az egyes típusok leírá- tett beszédek és az általános fikciós irodalom egyaránt sa, a típusok egymással történő interakciója, az átmene- 50%-ban tartozhat „imaginatív narratív” klaszterbe. A tek nagyon sok olyan felismerést tesznek lehetővé, ame- stílus jóval szűkebb kategória, mint a nyelvi regiszter. A lyeket pusztán a jog belső szemléletéből nem tudnánk stílus esetén már komolyan szerepet játszhatnak bizo- kibontani. Ilyen felismeréseket – remélem – ez a tanul- nyos intézményes gyakorlatok, illetve magának a szöveg mány is tartalmaz. megalkotójának egyénisége, és nyelvhasználati jellegze- tességei. A stílus kategóriájával (amelyet már Cicero há- rom rétegre bontott: magas, közepes és alacsony stílus- ra) lehet a legjobban megragadni pl. egy felsőbírósági, egy rendőrségi vagy egy adóhatósági határozat indoko- lásában mutatkozó különbségeket. Úgy vélem, a stílussal 1 A tanulmány az OTKA 112172 A tisztességes eljárás nyelvi aspektusai. A jogi nyelv hatása a joghoz való hozzáférés érvényesülésére c. kutatás lehet a legjobban megragadni az érthető és az érthetet- keretében készült. len szövegek közötti különbségeket is. A stílus jól kutat- 2 Egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, tudományos munka- ható számítógépes nyelvészeti eszközökkel. társ, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet. / 20 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 20 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK Végezetül két kategóriánk maradt, a műfaj (genre) és a szó terjedelemben olyan öt dimenzió mentén elemezte, szövegtípus kategóriái. Ebben a tanulmányban ezt a két amely elsősorban nyelvészeti (grammatikai, lexikai, sze- fogalmat lényegében szinonimaként használom, akárcsak mantikai), méghozzá a számítógépes nyelvészet statisz- Gotti (2012). Ez vállaltan egy kevert kategória: egyszerre tikai eszközeivel is megragadható jellemzőket vett figye- tükröz funkcionális/pragmatikai és grammatikai/tartal- lembe. mi megfontolásokat. (Erre később visszatérek.) Ezek a Bár az egyes klaszterek mind az öt dimenzió figyelem- kategóriák egy nyelvi regiszteren belül létrejövő szövegek bevételével képződtek, mégis bizonyos klasztereknél különböző változatait írják le. A csoportosítás rengeteg- voltak „meghatározó” dimenziók. Akár azért, mert na- féle szempont szerint történhet (pl. szóbeli – írásbeli, vagy gyon a negatív tartományban tartózkodtak, akár azért, egyoldalú – többoldalú), és ezeknek a jogban is lehet je- mert nagyon a pozitívban. Fontos látni, hogy egyes mű- lentőségük. (Pl. írásbeli és szóbeli nyilatkozatok a bírósá- fajok többféle kategóriába is beleestek, így a szerző meg gon, írásbeli és szóbeli szerződések, vagy egyoldalú és is állapítja, hogy tiszta típusok nincsenek: mindenhol többoldalú szövegek pl. végrendelet és szerződés.) Előbb átmeneteket figyelhetünk meg. tehát szólnék a csoportosítás lehetőségeiről. A Biber-tanulmány két tanulsággal szolgált a jelen szö- veg megírásakor. Egyrészt a szövegeket értelmesen még- iscsak elsősorban a funkciójuk alapján lehet csoportok- A SZÖVEGEK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI ba sorolni (hiszen a nyolcas felosztása ilyen jellegű), és 3 a nyelvi jellegzetességek csak alátámasztják vagy gyen- Ahogy említettem, a jogi szövegek tipizálása nem örvend gítik ezeket a besorolásokat. túl nagy népszerűségnek a jogászok körében, és ez talán Másrészt fontos felismerés a tanulmányból az, hogy épp annak köszönhető, hogy a jogászok az egyes szöveg- egy szövegtípus még a legszigorúbb definíció szerint is típusok, műfajok különbségét adottnak, természetesnek mindig nyitott, átmeneti jellegű. Ugyanezt fogjuk tapasz- veszik. Másrészt mivel a jogon belül kevéssé lehet az talni a jogi szövegtípusok esetén is. egyéni stílust érvényesíteni, vagy a szövegtípus korláta- A Biber-féle osztályozáshoz hasonlít Joos (1961) kate- it átlépni, az átmeneteknek és a besorolási kérdéseknek gorizálása, aki már a jogi szövegek (műfajok) osztályo- talán kevésbé van jelentősége. Hiszen mindenki pontosan zását végezte el. Ehhez ő csak két dimenziót használt, a tudja, hogy mi a különbség egy jogszabály és egy bírósá- stílus és a mód dimenzióit. Előbbi a teljesen formálistól gi ítélet, egy jegyzőkönyv és egy jogi kommentár között. (a „rituális” rögzítettől – amikor a nem megfelelően el- Mielőtt azonban a szorosan vett jogi szövegcsoporto- mondott kifejezések akár érvénytelenséghez vezethet- sításokat áttekinteném, röviden rekapitulálom Biber nek – ez a jogban egyre ritkábban fordul elő) tartanak a híres tanulmányát, amelyben grammatikai és számító- teljesen informális, alkalmiig. Ezen a skálán négy foko- géppel is gyűjthető statisztikai jegyek alapján próbálta zatot különböztetett meg: a „rögzített”, a „formális”, a műfajokba sorolni az egyes szövegeket. „konzultatív” és az „alkalmi” stílusokat. A mód dimen- Biber célja vállaltan egy olyan csoportosítás felállítása zióban a két nagy kategória az írott és a beszélt, de a be- volt, amely elsősorban nyelvészeti szempontokat vesz fi- szélten belül a spontán és a komponált alkategóriákat is gyelembe. Így a feldolgozott szövegeket – összesen 23 megkülönböztette. Az osztályozásból az alábbi táblázat műfaj 481 szövegét – összességében csaknem 1 millió rajzolódik ki. Rögzített Formális Konzultatív Alkalmi Írott Végrendeletek Jogszabályok Szerződések Bírósági ítéletek Biztosítási Fellebbezés szabályzatok Komponált Házassági ceremónia Ügyvédi Laikusok vallomásai beszélt Esküdtszék keresztkérdések ítélethirdetése Szakértői vallomások Spontán beszélt Ügyvéd-laikus Folyosói párbeszéd beszélgetések Jogászok egymás közötti beszélgetései 1. táblázat Jogi szövegműfajok Joosnál (1961) Joos szerint ezek a kategóriák két nagy csoportot raj- 3 1. Intim interperszonális interakciók (pl. személyes beszélgetés), 2. információs interakciók (pl. üzleti telefonbeszélgetés), 3. tudomá- zolnak ki, az írott (és a komponált rögzített), valamint a nyos expozíciók (pl. tudományos cikk), 4. „tanult” expozíciók (pl. hi- szóbeli-informális csoportot. (Az ábrán körberajzoltam.) vatalos dokumentumok – ebbe a kategóriába esnek a jog szövegei is), Valójában ez a felosztás – hasonlóan a későbbiekhez is – 5. imaginatív narratívák (pl. regény), 6. általános narratív expozíciók a jognak valamiféle középpontot képzel, amelyhez ké- (pl. újsághír, tudósítás, humor), 7. szituatív jelentések (pl. sporthí- rek), 8. empatikus tudósítás (pl. interjú). / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 21 MJNy_2017_2.indd 21 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK pesti távolsággal lehet mérni az egyes műfajokat. A jog alábbi műfajokat: jogalkotási szövegek, amelyeknek sza- középpontjában a formális-ceremoniális írott szövegek bályozási funkciójuk van, mivel jogokat és kötelezettsé- állnak, míg legtávolabb a már a joginak is alig nevezhető geket telepítenek; jogi tankönyvek, amelyek fő funkciója folyosói beszélgetések. Amellett, hogy ez az osztályozás az informálás; ügyvéd-ügyfél kommunikáció, amelynek nagyon az angolszász jogi kultúrában gyökerezik (a kon- informatív és evaluatív funkciója egyaránt van; és jogá- tinensen alig vannak kötelezően elmondandó „varázs- szi érvelés, amelynek a meggyőzés a fő célja. szavak”, vagy ekkora jelentősége mondjuk a biztosítási Végül megemlítem Karcsay csaknem negyvenéves fel- szabályzatoknak), ez a felosztás igen kevéssé van tekin- osztását (Karcsay 1981: 334), aki a jogalkotás és a jog- tettel a jog tényleges működésére: a funkcionális szem- tudomány, valamint a jogalkalmazás nyelvét különböz- pontok igen gyengék benne. tette meg. Ez a felosztás elsősorban a nyelvi kifejezés Brenda Danet (1980) nagyhírű tanulmányában részben pontosságára, minőségére és a használt fogalmakra erre a felosztásra támaszkodik, amikor „játék-műfajokat” koncentrált, és az elképzelt, ideális „legjobb” jogi nyelv- (play genre) és „tény-műfajokat” (fact genre) különít el től való távolság alapján sorolta be az egyes rétegeket. a jogban. A játék műfajokban – amelyet Danet Huizinga Ehhez kapcsolódik egy másik felosztás (Szabó 2002: nyomán bont ki – mindig van egy olyan metaüzenet, hogy 116), amely szerint van a jogalkotás nyelve, a jogalkal- „ez csak játék”: ezekben az eljárásokban maga az eljárás mazás nyelve, a jogtudomány nyelve és jogi tájékoztatás a lényeg és nem a végeredmény, ezért a nyelv expresszív nyelve (pl. tárgyalótermi tudósítás) és a jogi „konyha- és poétikus funkciói kerülnek előtérbe, és ezekben foko- nyelv”. Eszerint a jogalkotás nyelve a jogi nyelven belül zottan érvényesül a jogi nyelv performatív ereje (Danet központi jelentőségű, minden más réteg ebből nyeri a 1980: 495). Bár a jog Huizingánál az „agonikus játékok” szókészletét, és bizonyos szempontból a szintaktikai és körébe tartozik – ami „vérre megy” –, ez a megkülönböz- stílusbeli jellegzetességeit is. Ez az elmélet tehát egyfaj- tetés arra mégis jó, hogy a jogkérdés specifikusan jogá- ta hierarchiát tükröz az egyes jogi nyelvi regiszterek szok diskurzusa alá tartozó megvitatását megkülönböz- között (hasonlóan Karcsay gondolatmenetéhez), ahol tessük a ténykérdések nem specifikusan jogi-jogászi legfelül a jogalkotás nyelvi rétege van, és ehhez képest ügyétől, ami a feszes-formalizált stílust is hígítja. A tény- ez alatt helyezkednek el a jogalkalmazás, a jogtudomány műfajok kevésbé formalizáltak, és a súlypontjuk nem az és a jogi magyarázat rétegei. Ez, akárcsak Karcsay elmé- eljáráson, hanem a végeredményen van: az igazság és a lete, egy rejtett normatív mozzanatot tartalmaz tehát. tények világáról szólnak. Bár Danet írásában nem világos Amit én is szívesen használok ebből az elméletből, az az, (maga is keveri), hogy itt műfajokról (genres), vagy a vi- hogy a jogban a jogszabályok nyelvének központi jelen- tarendezés módjairól van szó (dispute processing), az tősége van. látható, hogy az ő felosztása (is) eljárásjogi szempontú, és szinte csak az angolszász jogi kultúra kontextusában értelmezhető. A jogszabályok, amelyek a kontinentális JOGI SZÖVEGTÍPUSOK – A JAVASOLT jog kétségtelenül legfontosabb szövegei, ebben az elmé- OSZTÁLYOZÁS letben (is) marginális szerepet töltenek be. Tiersma híres könyvében (Tiersma 1999: 139) a jogi Kissé leegyszerűsítve, ezeket a jogi szövegtipológiákat szövegeket két nagy csoportba sorolja: az operatív és „is- egy koordinátarendszerben két tengely mentén helyez- mertető” (expository) dokumentumtípusokba. Az előbbi hetjük el. (Hasonlóan: Kurtán 2003: 82.) Az egyik ten- formálisabb és fő célja jogok és kötelezettségek telepítése gelyre azt a szempontot vetítjük, hogy az adott szöveg- (akár egyéni, akár csoportszinten), így nyelvezetük me- tipológia mennyire tükrözi a hagyományos nyelvészeti revebb, hivatalosabb, struktúrájuk kötött. Ebbe a kategó- szempontokat: a grammatikai, szintaktikai és a szövegek riába tartozik a jogszabály vagy a szerződés. A másik ka- belső rendezettségére (pl. struktúra) utaló formai meg- tegória szabadabb szövegű és szerkezetű, joghatással fontolásokat, illetve mennyire tekint el ezektől. A másik pedig nem, vagy csak halványan bíró szövegek, mint egy tengelyen a jog belső és külső szemléletét jelöljük. Van- bírói ítélet indokolása (opinion), vagy egy feljegyzés. nak olyan tipológiák, amelyek a jog sajátos belső szem- Az utolsó külföldi csoportosítási kísérlet, amelyet meg- pontjait, elsősorban is a kötelezés vagy a kötelező erő említek, Gottié (Gotti–Bhatia 2006), aki szerint a szöve- szempontját figyelembe veszik, és léteznek olyanok, geket az alábbi szempontok szerint lehet kategorizálni amelyek nem. Mivel jogi szövegek tipizálásáról van szó, (és mindez igaz a jogi szövegek kategorizálására is): a természetesen sem az X, sem az Y tengelyen nem képzel- kommunikatív cél, amelyet el akarnak érni; a kontextus hető el egy extrém negatív osztályozás, hiszen az a tipo- vagy a helyzet, amelyben alkalmazzák őket; a kommu- lógia, amelyik egyáltalán nem veszik figyelembe a jogi nikatív események vagy aktivitások, amelyekkel össze- szakma sajátos belső szempontjait, vagy egyáltalán nin- kacsolódnak; a szakmai viszonyok, amelyek ezekben az csen tekintettel nyelvészeti megfontolásokra, az nem eseményekben összekapcsolják az embereket; és a részt- lenne „jogi szövegtipológia”. A fentebbi osztályozások vevők háttértudása. Példálózó jelleggel említi meg az így néznek ki ebben a koordinátarendszerben. / 22 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 22 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK Jog belső szemlélete Jogi– funkcio- Ződi nális Gotti Grammatikai dimenzió jellegzetességek Nyelvi Tiersma fontosak dimenzió Grammatikai jellegzetességek kevésbé Danet meghatározók Karcsay Jog külső szemlélete 1. ábra A jogi szövegtípusok csoportosítási lehetőségei és az egyes elméletek helye Én itt egy olyan jogi szövegtipológiát ajánlok, amely Az a feltevésem, hogy a jog „működése” lényegében gyengébben alapszik bizonyított nyelvészeti szempon- nem más jelent, mint azt, hogy a három szövegtípus foly- tokon, és ez a nyelvészeti szempont is elsősorban prag- tonosan egymásba alakul, egymásra felelget, részletei- matikai, ugyanakkor erősen figyelembe veszi a jogászok ben és egészében egymást használja, egymásra hivatko- saját belső tipizálását, a jog belső logikáját. Így a tipoló- zik. Egy sor példát fogok majd felhozni, amivel ezt igyek- giák tipológiájában valahol jobboldalt felül helyezkedik szem bizonyítani. el. A jogászok számára ezért ez a felosztás ismerősen fog Mindezzel persze nem szeretnék egyfajta „szövegszolip- csengeni: megkülönbözteti a jogforrásokat, a jog műkö- sziz mus” csapdájába esni, és azt sugallni, hogy a jog csak dési szövegeit és a jogot magyarázó szövegeket. szövegekből áll, és a szövegeken, a nyelven kívül nem A felosztás mögött két megfontolás húzódik meg. Egy- létezik semmi. Természetesen van egy valóságunk, felől jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy egy amelynek – legalábbis egy része – nyelv nélkül is létezik. szöveg a szűkebb értelemben vett jogrendszeren belül, Az emberek szeretnek és gyűlölnek, testi és lelki szük- a jogrendszer részeként született-e, vagy azon kívül (a ségleteket elégítenek ki, esznek, isznak, szerelmeskednek három kategóriából a magyarázó szövegek a jogon kívü- és zenét hallgatnak. De a szellemi életünk nagy része már li szövegek), másfelől pedig jelentőséget tulajdonít a fel- nyelvileg konstituált, a jog pedig nagyrészt felfogható világosodás óta a modern jogrendszerek egyik legfonto- olyan intézményes gyakorlatok sokaságának, amelyeket sabb jellegzetességének számító „jogalkotás” és „jogal- a nyelv képez le, közvetít. A jog maga felfogható egy olyan kalmazás” megkülönböztetésének. Kiindulópontom az fekete dobozként, amely körül nyelvi és nem nyelvi va- – és ezt az egyszerű kiindulópontot később majd igyek- lóság is kavarog, de amelyet úgy tudunk csak működés- szem finomítani –, hogy a jogrendszeren belül alapvető- be hozni, hogyha a nem-nyelvi valóságot is nyelvi formá- en kétféle szövegtípus létezik, a jogforrások és a jog mű- ban adjuk be neki. Bent azután nyelvi műveletek zajlanak ködési szövegei, míg a jogrendszeren kívüli jogi szöveg- – amelyeket fel lehet fogni szövegtípusok egymás közöt- típus a jogot magyarázó szövegek nagy családja. ti interakciójának –, és a végén egy nyelvi produktum lesz majd az output is: határozat, ítélet, törvény, szabály- zat, szerződés, amely persze kilépve újból a valóságba maga emberi cselekvésekké, vagy újabb (nem jogi) szö- Jogforrások vegekké alakul. Nem szeretném továbbá azt sem sugallni, hogy a jog működése csak ilyen módon fogható fel: a jogelmélet im- Jogrendszer Magyarázó már több mint 2000 éves története bizonyítja, hogy egy- szövegek mással versengő vagy egymást kiegészítő, és teljességgel Működési más szemüveget viselő vagy szemszöget érvényesítő szövegek Jogi szövegek magyarázatok egyszerre lehetnek érvényesek a joggal kapcsolatban. Még egy megjegyzést fontosnak tartok, mielőtt bele- vágnék az egyes jogi szövegtípusok ismertetésébe. A 2. ábra Jogi szövegtípusok jognak, illetve a jogi szövegeknek más nyelvi regiszte- / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 23 MJNy_2017_2.indd 23 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK rekhez képest – nyelvészeti szempontból – van három a területek egyébként azok, amelyeket jogászjognak vagy nagyon fontos jellegzetességük. Az első kettőben többé- kódexjognak nevezhetünk, szemben azokkal a terüle- kevésbé osztoznak a többi szaknyelvvel. tekkel, amelyek mindenféle más szakmák szabályait in- Egyrészt, mivel a jog eljárási szempontból a legfejlet- kor porálják. Ez a sokszínűség – a funkcionális és szakmai tebb társadalmi gyakorlat (Horváth 1995), ennek a feszes alrendszerbeli, nevezzük szisztematikusnak – elsősor- eljárási fegyelemnek része az is, hogy a jogban keletkező ban a lexikonban jelentkezik. Ugyanakkor – szemben pl. szövegek mindenképpen belesorolhatók valamilyen szöveg- az orvosi szaknyelvvel, amely nehézkességét és érthe- típusba, és ezt a besorolást már a szöveg keletkezésekor tetlenségét fenntarthatja hosszabb távon is – a jogi szö- maga a szöveg alkotója elvégzi. A jogban elképzelhetetlen, vegeknek egy modern társadalomban érthetőnek kell hogy egy intézményes résztvevő valamilyen szöveget maradniuk. Részben azért, mert sem a hétköznapi em- „csak úgy” létrehozzon. A bíróság pl. nem tud semmilyen berek, sem azok a szakmák, amelyeknek a szabályait más formában, csak határozat formájában döntést hozni. inkorporálta, különben nem tudnák hozzáigazítani a Bármit tesz (megidéz valakit, elfogad egy indítványt vagy cselekvéseiket, részben pedig azért, mert ez a modern kirendel egy szakértőt), ezt csak végzés formájában tud- társadalomban súlyos legitimációs válságba taszítaná a ja megtenni. Ugyanez igaz más intézményes gyakorlatok- jogot és a jogászokat is. Ahogy ez egyébként az újkor haj- ra is: a jogban minden szöveg a homlokán hordja a saját nalán meg is történt, amikor Bentham szenvedélyesen besorolását. És a besorolás a szövegek nagyobb családjá- szemétnek és ürüléknek nevezte kora jogi nyelvét. ban is elhelyezi a szöveget, végső soron az itt tárgyalt (Bentham, idézi Mellinkoff 1963: 261) hármas felosztásban is. Ugyanakkor az önminősítés nem Mindezek a jellegzetességek (feszes tipológia, a jelen- jelenti azt, hogy azután egy szöveg ne kezdjen el a jog- tésért folytatott harc, valamint a jog funkcionális és rendszeren belül mozogni, részleteiben vagy egészben szisztematikus komplexitása) a háromféle alap szöveg- átkerülni más szövegekbe, és más típussá átalakulni. A típus egymáshoz képesti viszonyát és működését nem később emlegetett jogalkotási eljárás remek példa erre, befolyásolja. Nekem úgy tűnik, hogy a három szövegtípus amikor egy előterjesztésből (amely működési szöveg) interakciója épp a jog egyik jellegadó sajátossága. Ez azt jogforrás válik, vagy amikor egy AB határozat egyszerre is jelenti, hogy a szövegtípusok közötti interakciók meg- képes működési szövegként funkcionálni, de egyben az figyelésével és leírásával a jog működéséből valami na- indokolásával jogforrásként is viselkedni. gyon fontosat érthetünk meg. Másrészt a jogi szövegekben természetesen van egy Lássuk most először a három szövegtípus jellegzetes- sajátos szókincs, azonban ez a szókincs a három nagy ségeit. szövegtípus esetén nem tér el egymástól, a jogi szövegek nagy családja nagyjából ugyanazon a lexikai bázison nyugszik. Viszont az a jogi szakszövegek jellegzetessége A HÁROM SZÖVEGTÍPUS RÖVID LEÍRÁSA már, hogy ez a szókincs bizonyos területeken nem tér el radikálisan a hétköznapi szókincstől, és ahol eltér, az A JOGFORRÁSOK nem a jog, hanem a szabályozott terület miatt van. Ami a jogban radikálisan eltér a hétköznapi regisztertől, az A jogforrások (legislative texts, Mattila 2006: 81) két- a jelentésképzés és jelentéshasználat. Hasonlóan más ségkívül a jog legfontosabb szövegei. Három fontos jel- szaknyelvek szövegbázisához, a jog igyekszik kisajátí- legzetességük van. tani a jelentést: hol szűkíteni, hol éppenséggel bővíteni Az első, hogy általános megfogalmazásúak. Ez azt je- annak tartományát a hétköznapi jelentéshez képest, de lenti, hogy a dolgok, a személyek, a cselekvések és a tör- mindenképpen ad neki egy sajátos jogi jelentést. A je- ténések nagyobb osztályaira vonatkoznak. lentés manipulációja a jogban egyúttal azt is jelenti, hogy Ptk. 2:52. § [Sérelemdíj] a jogi eljárásokban, amikor a szövegek egymásba alakí- (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelem- tása zajlik, az egyben bizonyos fogalmak jelentéstarto- díjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. mányainak kiterjesztéséért vagy leszűkítéséért folyó (2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – harc is. különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatá- Harmadrészt a jog nyelvi erőfeszítéseinek igen komp- rozására és a kimentés módjára – a kártérítési fele- lex célja van – szemben pl. az orvosok egyféle törekvé- lősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sére- sével, ti. a gyógyítással. Ez lehet a jogviták eldöntése, de lemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül lehet valamilyen már létező társadalmi gyakorlat me- további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem derbe terelése, esetleg megtiltása, állami bevételek be- szükséges. szedése, vagy csak egyszerű koordináció. Ráadásul a jog (3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülmé- ezeket a funkciókat különböző társadalmi alrendszerek- nyeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő ben viszi végbe: ezek nyelvét veszi kölcsön, amikor sza- jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a bályoz, konfliktust dönt el, koordinál vagy tilt. Van per- sértettre és környezetére gyakorolt hatására – te- sze olyan szeglete is a jognak, amely az emberek „hét- kintettel, egy összegben határozza meg. köznapi” életét, és nem valamilyen speciális alrendszer Az idézetben az általános kategóriák csak úgy hem- működését célozza, és ennek a „hétköznapi jognak” a zsegnek: „aki”, „személyiségi jog”, „nem vagyoni sérelem”, nyelve is nagyon hasonlít a hétköznapi nyelvre – csak „kimentés”, „hátrány” „eset körülményei” „felróhatóság esetleg a fentebbi, jelentésért folyó harc dúl benne. Ezek mértéke”. / 24 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 24 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK Második jellegzetességük, hogy előre tekintők, azaz a szélsőséges esetei) találunk hivatkozást legalább egy jövőben történő helyzeteket akarnak szabályozni. A sza- jogforrásra, illetve jogforráshelyre, egy jogforrás vala- bályozás szándéka vagy előzetes, már a megalkotás előtt mely darabjára. is ismert, vagy legalább a keletkezést közvetlenül köve- A jogforrásokon belül megkülönböztethetünk elsődle- ti, mint a precedensjog esetében. ges és másodlagos jogforrásokat. Elsődleges a kontinen- Végül a jogforrások jellegzetessége, hogy rendszerint tális jogrendszerekben a jogszabály. Másodlagos a bírói valamilyen mértékű kötelező erővel rendelkeznek, vagy jog, vagy a jogszabálynak nem minősülő mindenféle ál- ha ilyennel formálisan nem is rendelkeznek, valamilyen lami aktusok, mint jelenleg az ún. közjogi szervezetsza- mértékben önként követik őket, és ez a követés tudatos, bályozó eszközök. A precendesjogokban a bírói ítéletek amelyet rendszerint a jogforrásra történő explicit hivat- (egy része) is elsődleges jogforrásnak minősül. Az elsőd- kozás is megerősít. leges és a másodlagos jogforrások megkülönböztetése Mindhárom jellemző folytonos, átmeneti jellegű, de elsősorban a jogforrások harmadik jellegzetességén alap- elmondható, hogy akármelyik teljes hiánya megszünte- szik: azon, hogy a kötelező erő még a modern jogrendsze- ti a jogi szöveg jogforrási jellegét. Ilyen szempontból – a rekben sem „diszkrét” paraméter. Vannak egyértelműen fokozatiság szempontjából – nézve a skála két végpont- kötelező és egyértelműen nem kötelező szövegek a jog- ján a modern kódexek állnak, mint magasan absztrahált, ban, de van egy szürke zóna is, mint amilyen a kontinen- tudatosan a jövőbeli viszonyokra tekintettel alkotott és tális jogrendszerekben a magyar szóval újabban ismét eleve az általános – mindenkire kiterjedő – kötelezés döntvénynek nevezett, bírósági iránymutatásokból és szándékával alkotott jogforrások, míg a másik végponton korábbi ítéletek átszerkesztett és összefoglalóval ellátott a bírói jogban ismeretes precedensek helyezkednek el. verzióiból álló szöveghalmaz, amely nem kötelező ugyan, Itt az a helyzet, hogy például az első tényező (általános- de a bíróságok szinte egyöntetűen követik. ság) adott esetben teljesen hiányozhat egy precedensnél A kontinentális jogrendszerekben a jogforrási szöve- a meghozatala pillanatában, de ilyenkor még a precedens gek paradigmatikus, „ideáltipikus” esete a kódex, amely valójában nem is jogforrás, hanem működési szöveg. Ab- a jogforrási szövegek mindhárom jellegzetességét egye- ban a pillanatban válik azzá, amikor egy magyarázó síti: magasan absztrahált, a dolgok és a viszonyok, a cse- metaszöveg vagy metaszövegek – Amerikában a „case lekedetek és az emberek nagy osztályaira, vagy csaknem reporter” által megalkotott „head note”, vagy „syllabus”, „mindenre” vonatkozik, eleve a (jövőre vonatkozó) sza- Angliában pedig a későbbi precedensek, vagy a magya- bályozás szándékával született, és általánosan kötelező rázó műfajok, legelőször a „case note” (jogeset-ismerte- jellegű. tés), később monográfiák és (tan)könyvek – elkezdik a 4 precedensből „ledesztillálni” a „lényeget”. A szabály A MŰKÖDÉSI SZÖVEGEK megalkotásával, vagy ahogy Tiersma találóan nevezi ezt a folyamatot: a textualizálással (Tiersma 2007) a prece- A működési szövegek egyedi ügyekben keletkeznek, eze- dens jogforrási jelleget ölt. A második jellemzőre ugyan- ket rendezik el. Ahogy az elnevezésük is mutatja, a jog 5 ez igaz, bár ez a jellemző szorosan összefügg az elsővel, való életbe történő „átmenetele” (Savigny 1840: 206) amennyiben a jövőbe tekintő megfogalmazásnak egy ezekkel a szövegekkel valósul meg, így pragmatikai szem- minimális mértékben általánosnak is kell lennie. Ugyan- pontból ezek a szövegek legtöbbször klasszikus beszéd- akkor ez az általánosság lehet egészen szűk hatókörű is, aktusok (Austin 1990): parancsok, kötelezések, ígéretek, tehát vonatkozhat a valóság vagy a cselekedetek egy jogosítások, és ezen aktusok halmazai egy szövegbe zár- egészen szűk körére is; a lényeg, hogy egyértelmű, hogy va. Ilyen egy jogvita eldöntése, egy jogforrás által előírt nemcsak egy konkrét ügy eldöntéséről van szó. Végül a eljárás (pl. egy engedélyezési eljárás) lefolytatása utáni harmadik elem szintén összefügg az előző kettővel: a döntés, de a működési szövegek közé soroljuk azokat a jogforrások vagy eleve a jövőbeli szabályozás szándéká- szövegeket is, amelyekben a „jogalanyok” (az egyszerű val születtek, és valamilyen formális felhatalmazás (pl. állampolgároktól a hatalmas cégekig) megállapodnak az Alkotmány) kimondja a kötelező erejüket, vagy vala- valamiben, kölcsönös ígéreteket tesznek. Minden, konkrét milyen íratlan szabály alapján követik őket. Minden eset- személyekre jogokat és kötelezettségeket keletkeztető, ben megmutatja a jogforrás jogforrási jellegét az az egy- vagy jogilag releváns tényeket rögzítő szöveg ilyen. Itt a szerű tény, hogy a később ismertetendő működési szö- konkrét személy fontos, hiszen kötelezést a jogforrások vegek hivatkoznak a jogforrásokra, amikor egyedi ügye- is tartalmaznak, de csak általánosat, az emberek egy ket intéznek el. osztályára, vagy egy jogrendszerbeli szerepkörre (pl. A jogforrási szövegeken nyugszik a jog teljes épülete. „miniszterelnök”) vonatkozóan. A jog működését ilyen szövegekre alapozzák a jogi al- A működési szövegeknek három fő jellemzője van. rendszer működtetői. A működési szövegekben csaknem Először is, a működési szövegek, éles ellentétben a jog- kivétel nélkül (és a kivételek is a működési szövegek forrásokkal, mindig egyediek, mindig egy adott ügyhöz, tényhelyzethez, problémához, feladathoz, eseménysor- hoz kapcsolódnak. Ezért az általános kategóriák helyett 4 Ferguson (1990: 214) vitatja ezt, és azt mondja, hogy a bírói ítélet a meghozatala pillanatában jogforrás: „Az ítélet végső soron nem a múlt rögzítése, [hiszen] a múltat szelektíven használja, a normális értelmezésére vagy ritkábban a lehetséges normalitás előírására.” 5 „…a szabályoknak az életbe át kell menniük…” / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 25 MJNy_2017_2.indd 25 2018.01.09. 12:01:50

TANULMÁNYOK konkrét földrajzi helyek, személyek, pozícióbirtokosok kus központi magyarázó műfaj a kontinensen a kommen- stb. jelennek meg bennük. Az „aki” Kovács János lesz, a tár, a common law jogrendszerekben pedig a case note „személyiségi jog megsértése” egy gyalázkodó komment (Tessuto 2012: 12 és Bódig 2016: 93), ennél távolabbi és így tovább. A leggyakrabban személyek és szerveze- körben helyezkedik el a tankönyv, és még távolabb a jogi tek, földrajzi helyek, időpontok és konkrétan megnevez- szakcikk és a jogi monográfia. hető tárgyak azonosítják ezt az adott ügyet. A kommentár az előképeivel együtt csaknem ezer éve Másodszor, a működési szövegek célja – kevés kivétel- létező műfaj: a Firenzében fellelt Digesta-példány nyomán től eltekintve, amelyek csak konkrét tényeket akarnak kifejlődött jogtudomány, és ennek központi szövegtípusa, rögzíteni, mint a jegyzőkönyvek – általában jogok és kö- a glossza örököse. Jelenlegi formájában német nyelvterü- telezettségek telepítése ezekre a konkrét (természetes letről származik, a hatalmas német polgári törvény- vagy jogi) személyekre. könyvhöz már a keletkezése pillanatában (1900) kiadott Harmadszor, a működési szövegek általában jogforrási Staudinger-féle kommentár volt az első, amely a törvény- felhatalmazásra hivatkoznak, onnét nyerik jogi erejüket. helyek, az egyes paragrafusok rendelkezései alá szúrta Ez alól még a magánszerződések világa sem kivétel, mert be a gyakorlati magyarázatot, alkalmazási útmutatót. bár ebben a szférában a „mindent szabad, amit nem tilos” Ezután többféle változata alakult ki (ún. rövidkommentár elve érvényesül, mégis, a szerződések jogi támogatottsá- és nagykommentár), de az alapkoncepció nem változott ga, kikényszeríthetősége a jogrendszer szabályaiból fakad. szinte semmit ebben a több mint száz, még tágabban (Ezenfelül azért a legtöbb szerződés ténylegesen hivatko- csaknem ezer évben: a jogforrási szövegek (jellemzően zik jogszabályokra.) Így amikor egy ilyen szöveg nyomán a jogi kódexek) paragrafusai közé írt kommentárok olyan vita keletkezik, a bíróság már jogforrási szövegekre fog metaszöve gek, amelyek elsősorban a jogrendszer többi hivatkozni az ítéletében a vita eldöntésekor. szövegével összefüggésben elemzik az adott rendelkezés A működési szövegeket alapvetően két csoportra lehet tartalmát. Ez lehet az adott kódex vagy külső jogszabá- osztani: olyan szövegekre, amelyeket magánfelek hoznak lyok más rendelkezéseivel történő összevetés, vagy a létre a szerződési szabadságukkal élve („jogkövetési működési szövegek, a jogalkotás során keletkezett elő- szövegek”, pl. szerződések, végrendeletek), és olyan szö- készítő, majd a jogalkalmazás során keletkező szövegek vegekre, amelyeket az állam szervei hoznak létre a jog- (bírói ítéletek) kontextusában történő vizsgálat. alkalmazás (jogérvényesítés, jogkikényszerítés) során. Később, a szövegek egymásba alakulásának folyamatát Míg az előbbiekben nem szükségszerűen találunk a jog- leíró részben ismertetem majd, hogyan is lépnek ezek a forrásokra történő hivatkozásokat a fentebb már jelzett szövegek interakcióba a jogrendszeren belüli szövegek- ok miatt, az utóbbiban épp ezzel ellentétes a helyzet: csak kel, itt most legyen elég annyi, hogy ennek a legbelső az a szöveg lehet érvényes, joghatást kiváltó, amelyben magyarázó szövegtípusnak nagyon fontos szerepe van, van jogforrásra történő hivatkozás. Ebben a tényben mert ez rendszerezi, ülepíti, szűri a jogforrások szöve- tükröződik a szöveg szintjén a jogállam egyik legfonto- geit a működési szövegeket is figyelve, és ebben a kettős sabb elve: hogy az állam szerveinek a jog alá vetetten, a figyelemben szövi azt a fogalmi hálót, amelyet a jogászok jogszabályoknak megfelelően kell működniük. büszkén emlegetnek „jogdogmatikai rendszerként”. A működési szöveg paradigmatikus esete a kontinen- sen a határozat (ítélet) és a szerződés. A jogrendszer egyszerre szabályozza az állam működését és az állam- A HÁROM SZÖVEGTÍPUS MŰKÖDÉSE A JOGBAN polgárok cselekedeteit (ha úgy tetszik, a polgári társa- dalom és a politikai állam működését), így a két szféra Meglehetősen merész, bár egyáltalán nem előzmények működése a jogban két különböző működési szöveggel nélküli (Szabó 2010c) tézisem az, hogy a jogrendszer valósul meg. A „jogalkalmazási szövegek” és a „jogköve- működése nem más, mint e három szövegfajta folytonos tési szövegek” ugyanezt a megkülönböztetést fejezik ki. egymásba alakulásának folyamata. A következő oldali sematikus (és kissé kaotikus) ábra A MAGYARÁZÓ SZÖVEGEK próbálja bemutatni, hogy mit is értek az alatt, hogy a jog működése szövegek egymásba alakítása. A dobozok szö- A magyarázó szövegek általában nem részei szorosan vegek, a nyilak szimbolizálják azt, amikor a szövegek egy- véve a jogrendszernek, bár bizonyos magyarázó szöve- mást használják, és/vagy egymást hivatkozzák. A nyilak gekre a működési szövegek olykor hivatkoznak érvként. kiindulópontja a használt szöveg, a nyíl hegye a használó A magyarázó szövegek metaszövegek: a jogforrásokról szövegre mutat, és terjedelmi korlátok miatt nem ábrá- és a működési szövegekről szóló szövegek, ezeket ma- zoltam minden lehetséges kapcsolatot, és az alábbiakban gyarázó, feldolgozó, a jogi szakma, vagy más szakmák, is csak néhány fontos összefüggésre koncentrálok. esetleg a joghallgatók vagy a laikusok számára a jogrend- szer „belső szövegeit” közvetítő szövegek. A magyarázó JOGALKOTÁSI FOLYAMAT szövegek mintegy „koncentrikus körökben” veszik körbe a jogrendszer szövegeit. Már maga a jogalkotási folyamat is ilyen szövegátalakí tási A legközelebb azok a magyarázó szövegek vannak a erőfeszítés. A jogalkotással kapcsolatos igények (szabá- jogrendszerhez, amelyeknek a fő feladata a jogászok lyozni kellene valamit) a joghoz képest külső szövegek munkájának segítése, vagy épp a jövő jogászainak meg- formájában jelentkeznek. Politikai programok és beszé- ismertetése az adott jogrendszerrel. A két paradigmati- dek, ígéretek és nyilatkozatok vagy újságcikkek, think- / 26 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 26 2018.01.09. 12:01:50

TANULMÁNYOK Újságcikkek Politikai Politikai döntések kommentárok szövegei Politikai döntés Törvény Jogszabály elfogadása Jogszabály- Kommentár tervezetek Rendelet- Szakcikk alkotás Hatóságok határozatai Döntvénytár Végrehajtási Bíróságok rendelet Jogalkalmazás ítéletei Jogalkalmazási útmutatók Jogforrások Működési szövegek Magyarázó szövegek Jogrendszer Tényállás - leírások Laikus történetek 3. ábra Szövegek interakciója a jogrendszerben tankek tanulmányai stb. formájában. Ezek az igények az- pozni minden döntést, cselekedetet, szöveget, és ezekre után egyszer csak átlépik a jogrendszer határát – rendsze- explicite kell elég gyakran hivatkozni, szintén teljesül: rint egy „átmeneti”, a jogrendszer határán található szöveg hiszen a jogalkotási eljárás formailag az Alaptörvényen, formájában. Ilyen átmeneti szöveg például a nagy kódexek a Házszabályon, tartalmilag pedig a jogalkotási törvényen esetén a szabályozási koncepció, vagy egy magánkezde- és az Alaptörvényen nyugszik. Itt lehet látni, hogy igaza ményezésű jogszabálytervezet szövege. (Ezeket a jogrend- volt Kelsennek, aki a jogalkotási és a jogalkalmazási fo- szer határán található szövegeket nem ábrázoltam.) lyamatot nem látta élesen elválaszthatónak (Kelsen 1988). Egy kormányhatározat vagy a jogszabálytervezet szö- A jogalkotási eljárás végén, a jogszabályszöveg kihir- vegének a benyújtásával azután a szöveg formálisan is detésével egy nagyon fontos határkőhöz érkezünk: ez az bekerül a jogrendszeren belülre. Ez egy nagyon fontos az időpillanat, amikor a működési szövegek halmazából pillanat, mert ettől kezdve kell a szövegátalakítások so- a kitüntetett szöveg, a jogszabályszöveg-tervezet jogfor- rán tekintettel lenni a jogrendszer többi szövegére: a jog rássá változik, minden más szövegből pedig magyarázó fogalomrendszerét kell használni, és annak szövegeire szöveg lesz. kell explicite hivatkozni, azaz itt már tekintettel kell len- ni az intertextualitás és a koherencia (szövegnyelvészet- JOGALKALMAZÁSI FOLYAMAT ből jól ismert) fogalmaira, amelyek a jogalkotásban kö- vetelményként vannak jelen. A bírói eljárásban is szépen látható, hogy folyamatosan A jogalkotási folyamatban is működési szövegek keletkez- szövegmunkálatok zajlanak: az életbeli történést először nek. Ez egy jogász számára talán lehet furcsa: hogyan le- rögzítő vallomások, vagy nyomozati jegyzőkönyvek, egy hetnek a jogalkotási folyamat szövegei működési szövegek, polgári eljárás keresetlevelében leírtak stb., mind szö- amelyek jellemzőjeként azt láttuk korábban, hogy egyedi vegként jelennek meg. Itt is létezik egy kitüntetett pilla- ügyeket rendeznek el, jogokat és kötelezettségeket telepí- nat, amikor a szöveg belép a jogrendszerbe, hivatalos tenek, és mindig kell hogy legyen jogszabályi alapjuk, azaz formát vesz fel: pl. amikor a sértett vagy a terhelt vallo- a jogforrásokra hivatkozva alapozzák meg magukat? másából jegyzőkönyv készül – jogeset születik (Szabó Úgy, hogy mindez igaz a jogalkotási eljárásra is. A jog- 2010b, Vinnai 2010) –, akkor a hivatalossá válásnak, a alkotási eljárás mindig egy meghatározott jogforrási szö- jogrendszerbe történő belépésnek épp az a jellegzetes- veg létrehozatalára irányuló eljárás. Igaz, hogy a második sége, hogy megtörténnek az első hivatkozások a jogfor- követelmény nem, vagy nem a megszokott módon teljesül, rások megfelelő helyeire, nyelvileg pedig a jogforrások mert a végeredmény szöveg maga a jogforrás mint doku- szókészletét kezdik el használni. Hiszen az ügyet úgy kell mentum nem telepít konkrét, megnevezett személyre jo- a jogszabályok alapján eldönteni, hogy eközben bizonyít- gokat és kötelezettségeket, de az igaz, hogy a jogalkotási juk, hogy „(a) történeti tényállás lényegében a bűncse- eljárásban is az eljárás résztvevőinek szorosan körbeha- lekmény ún. absztrakt törvényi tényállása alanyi és tár- tárolt jogai és kötelezettségei vannak. Végül az, hogy eb- gyi oldalán rögzített ismérvek konkrét megnyilvánulása ben az eljárásban is folyamatosan jogforrásokra kell ala- az elbírálandó cselekményben” (Kúria 2015). Minden / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 27 MJNy_2017_2.indd 27 2018.01.09. 12:01:50

TANULMÁNYOK működési szöveg folytonosan a jogforrások szövegére alkalmazási folyamathoz, mindezek nélkülük is elkép- referál, míg megszületik a határozat, a működési szöve- zelhetők. Mégis, a modern jogrendszerekben a magya- gek paradigmatikus formája, amely az eljárás résztvevői rázó szövegek belső, a jogrendszerhez legközelebb eső számára egyedileg határoz meg jogokat és kötelezettsé- fajtái többféle funkciót is betöltenek a jogrendszer mű- geket. A határozattal nem zárul le szükségképpen az ködésében. Egyfelől a magyarázó szövegek ezen belső eljárás, mert egyfelől még jöhet egy fellebbviteli szakasz, típusai nem mások, mint a jogforrások és a működési egészen a rendkívüli perorvoslatokig, esetleg végrehaj- szövegek reziduumai, maradékai. A jogszabályok alko- tási cselekmények sora; egészen addig, míg az ügy való- tása során felgyűlt anyagok, a jogszabály indokolása, a ban teljesen a feledés homályába nem vész (a felek telje- döntvények indokolása és így tovább, mind magyarázó sítik a kötelezettségeket, a szankciók lezárulnak). szöveggé változnak át, amikor a jogforrást, illetve az íté- Ugyanakkor, bizonyos határozatoknak, működési szö- letet kihirdetik, azaz a születés kitüntetett pillanata el- vegeknek más utóéletük lesz: vannak olyan fontos ügyek, múlt. Másrészt ezek a szövegek később nagyon fontos amelyekben a felsőbíróságok egyes ítéletei döntvénnyé kontroll-, illetve koherenciateremtő funkcióval bírnak. válnak. Ilyenkor ezeket a szövegeket megszerkesztik, A jogi eljárásokban ugyanis nemcsak az történik, hogy rövidítik, az esetleges elemeket eltávolítják belőlük, és az adott ügy történetére rávetítik a jogforrási szöveget, egy elvi összefoglalást írnak hozzájuk. Mindezzel, de fő- hanem a történetet és a jogforrás szövegét egymáshoz ként ezzel az elvi összefoglalással – ahogy már korábban csiszolják, egymásra tekintettel konstruálják meg. A csi- említettem – a döntvény átalakul másodlagos jogforrási szolásnak pedig igen fontos eszköze – mondhatni az a szöveggé: a jövőre vonatkozó általánosított és – legalább- szerszám, amellyel összecsiszolják a történetet a jogfor- is az alsóbíróságokra nézve – de facto kötelező erejű rással – a magyarázó szövegek sokaságába zárt dogma- szöveggé. De igen érdekes módon szigorú értelemben tika. Harmadrészt, mindezek miatt a magyarázó szöve- csak a döntvény fejléce (elvi összefoglalása) lesz jogfor- gek a látszattal ellentétben igen fontos szerepet töltenek rás – a maradék szöveg egyfajta magyarázó szöveggé be a modern jogrendszerek működésében, valami olyas- alakul át, amelyet azután a többi magyarázó szöveg (pl. félét, mint egy gép működésében az olaj: az egész szer- a kommentárok) felhasználnak alapanyagukként. kezet puha tartozékai, de olyan tartozékok, amely nélkül Ugyanez bizonyos mértékig igaz az Alkotmánybíróság a szerkezet maga nem lenne képes a működésre, megáll- (AB) határozataira is. Az AB határozatai egyfajta átme- na, megszorulna, besülne. neti kategóriát képeznek a jogforrások, a működési szö- Ahogy korábban említettem, a magyarázó szövegeket vegek és a magyarázó szövegek között. Amikor megszü- egyfelől lehet a jogtól való távolságuk alapján osztályoz- letik az AB határozat, akkor a végeredmény hasonló lesz ni (a joghoz közel eső szakmai szövegek, azután az isme- a jogalkotási szövegekéhez. Maga a határozat egy műkö- retterjesztés szövegei, a jogi blogok, a tárgyalótermi tu- dési szöveg, egyedi ügyet eldöntő szöveg. Amennyiben dósítások, majd a jogtól távolodva egészen a bulvárhíre- alkotmányellenesnek minősít és kiiktat a jogrendszerből kig, amelyeknek már sem a szókincse, sem a grammati- egy jogforrásdarabkát, ebben a részében maga is jogfor- kája nem emlékeztet a jogi szövegekére). Másrészt azon- rási szöveg lesz. Az indokolás pedig igen fontos magya- ban – ahogy azt fentebb is jeleztem – a jogi szövegek fel- rázó szövegtípussá alakul át, amelyet azután a működé- oszthatók úgy is, hogy a jogi frontvonal (a jogalkotók és si szövegek is átvesznek. a jogalkalmazók: a jogrendszer formális szereplői) vagy Igen érdekes és rendkívül tanulságos azoknak a szö- a második vonal (MacCormick 2007, idézi Bódig 2016: 95) vegeknek a státusza, amelyek a jogalkotás és a jogalkal- hozta-e létre őket. Másképp megfogalmazva: primeren a mazás, így a jogforrások és a működési szövegek között, működési szövegek reziduumairól van-e szó, vagy egy mintegy félúton helyezkednek el. Olyan szövegekre gon- szerző tudományos teljesítményeként születtek. A két dolok, amelyek nem hivatalos jogszabályok, de emberek magyarázó szövegtípus között egyébként van egy szürke nagyobb csoportjaira terjednek mégis ki, rájuk jogokat zóna, amely a jog és a jogtudomány egyik igen fontos, és kötelezettségeket telepítenek. Legtöbbször ezek szer- mondhatni jellegadó sajátossága: ez a kommentár, amely- vezetek olyan belső szabályzatai (SzMSz, alapszabály, ről fentebb már ejtettem néhány szót. A kommentár mint etikai kódex, kollektív szerződés stb.), melyek a szerve- ún. közvetítő műfaj valahol a tudomány és a joggyakorlat zetbe belépők számára általános szabályokként funkci- határán helyezkedik el. A kommentár a joggyakorlat szö- onálnak, akárcsak a jogszabályszövegek, így lehetne őket vegeit dolgozza fel, végzi el az első szisztematizálást, de jogforrásoknak is tekinteni; ugyanakkor, mivel formailag azután az általa létrehozott felosztásokat, csoportosítá- ezek nem jogszabályok, működési szövegként is felfog- sokat, rendszerezéseket, metakoncepciókat mind a ma- hatók. Ha nyelvi szempontból nézzük őket, akkor inkább gasabb absztrakciós szintű „valódi” jogtudomány (pl. a a jogforrások közé tartoznak: hiszen nem X vagy Y sze- monográfiák) átvehetik, mind a joggyakorlat is „vissza- mélyre telepítenek jogokat, hanem általában azokra, akik veheti” és használhatja. Tehát nemcsak arról van szó, hogy csatlakoznak az adott szervezethez. a kommentárok magyarázzák a jogszabályok szövegét (azaz didaktikai, vagy csak egyszerűen tudományos okok- A MAGYARÁZÓ SZÖVEGEK SZEREPE ból fogalmi rendszereket alkotnak, felbontanak kategó- A JOGRENDSZERBEN riákra, vagy általánosítanak az egyediből, összenéznek jogszabályi rendelkezéseket, célszerűségi vagy érték- A magyarázó szövegek nem részei a jogrendszernek, nem szempontok alapján értékelnek egyes rendelkezéseket), tartoznak hozzá szorosan sem a jogalkotási, sem a jog- hanem van egy visszafelé irányuló folyamat is, azaz mind / 28 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 28 2018.01.09. 12:01:50

TANULMÁNYOK a jogalkotási folyamatban, mind pedig a jogalkalmazás Joos, M. (1961): The Five Clocks: A Linguistic Excursion into során a magyarázó szövegeket a jogforrások szövegei, the Five Styles of English Usage. New York: Harcourt, illetve az ítéletek explicite használják, idézik, vagy imp- Brace and World. licite használják ezek kategóriarendszerét, fogalmi háló- Karcsay S. (1981): Jog és nyelv. Jogtudományi Közlöny. 36. ját. Különösen érdekes formája ennek a használatnak az, évf. 4. sz. 325–338. amikor meg sem tudjuk jelölni a konkrét magyarázó szö- Kelsen, H. (1988): Tiszta jogtan [ford.: Bibó István] Bu- vegforrást, hanem csak a magyarázó szövegek valamifé- dapest: Bibó szakkollégium. le közös tudáskincset képviselő változatára tudunk utal- Kúria (2015): „A büntető határozatok szerkesztése” című ni, a „népi dogmatikára” (Ződi 2016). joggyakorlat-elemző csoport megállapításai. 5. számú A reziduális magyarázó szövegeket korábban már em- melléklet – Vizsgálati megállapítások az alsóbb fokú bí- lítettem: ilyenek a jogalkotási folyamatban keletkezett róságok határozatai körében http://www.kuria- mindenféle anyagok, és ilyenek pl. az egyes határozatok birosag.hu/sites/default/files/joggyak/5_melleklet. indokolásai is. De más bírósági eljárások esetén pl. az pdf 13. EJEB vagy az EU bíróság gyakorlatában ilyen magyarázó Kurtán Zs. (2003): Szakmai nyelvhasználat. Budapest: szöveggé átalakulni képes szöveg a főtanácsnoki indít- Nemzeti Tankönyvkiadó. vány is. A reziduális, működési szövegek maradványaiból Kurtán Zs. (2017): Értelmező magyarázatok nyelvhasz- létrejött szövegek szintén megérnének egy mélyebb nálati jellemzői a jogban. Porta Lingua 2017. 16. évf. 1. elemzést; erre azonban ez a tanulmány nem keríthet sort. sz. 383–396. Mattila, H. E. S. (2006): Comparative Legal Lingustics. Ashgate, Burlington. IRODALOM Mellinkoff, D. (1963): The Language of the Law. New York: Little and Brown Company. Austin, J. L. (1990): Tetten ért szavak. [ford.: Pléh Csaba] MacCormick, N. (2007): Institutions of Law: An Essay in Budapest: Akadémiai Kiadó. Legal Theory. Oxford: Oxford University Press. Biber, D. (1989): A typology of English texts. Linguistics Savigny, F. C. (1840): System des heutigen römischen Vol. 27 iss. 1. 3–43. Rechts. I. kötet. Berlin: Veit. Bódig M. (2016): A jogtudomány módszertani karaktere Szabó M. (2002): Kommunikáció általában és a jogban. és a dogmatikai tudomány eszméje. In: Bódig M. – Ződi Miskolc: Bíbor. Zs. (szerk.) 86–109. Szabó M. (szerk.) (2010a): Nyelvében a jog. Nyelvhaszná- Bódig M. – Ződi Zs. (szerk.) (2016): A jogtudomány helye lat a jogi eljárásban. Miskolc: Bíbor. szerep és haszna; tudománymódszertani és tudomány- Szabó M. (2010b): Jogeset születik. In: Szabó M. (szerk.) elméleti írások. Budapest: MTA TK Jogtudományi Inté- 2010a. 261–288. zet – Opten Informatikai Kft. Szabó M. (2010c): Nyelvi átfordítások a jogban. In: Szabó Crystal, D. (1969): Investigating English Style. London: M. (szerk.) (2010a): 9–28. Longman. Tessuto, G. (2012): Investigating English Legal Genres in Danet, B. (1980): Language of the Legal Process. Law and Academic and Professional Contexts. Newcastle upon Society Review Vol.14 iss. 3, 445–564. Tyne: Cambridge Scholars Publishing. Ewald, W. (1995): Comparative Jurisprudence: What was Tiersma, P. M. (1999): Legal Language. Chicago IL: Uni- it like to try a rat? University of Pennsylvania Law versity of Chicago Press. Review. Vol. 143 iss. 2. 1889–2148. Tiersma, P. M. (2007): The Textualization of Precedent. Ferguson, R. A. (1990): The Judicial Opinion as Literary Notre Dame Law Review. Vol. 82 iss. 3. 1187–1278. Genre. Yale Journal of Law & the Humanities. Vol. 2 iss. Tiersma, P. M. – Solan, Lawrence M. (2012): The Oxford 1. 201–219. Handbook of Language and Law. Oxford: Oxford Uni- Gotti, M. (2012): Text and Genre. In: Tiersma P. – Solan versity Press. 52–66. L. M. (eds.) 2012. 52–66. Vinnai E. (2010): A diskurzus kötött rendje: Kihallgatás Gotti, M. – Bhatia, V. K. (eds.) (2006): Explorations in és jegyzőkönyvezés a magyar büntetőeljárásban. In: specialized genres. Frankfurt, Oxford: Peter Lang. Szabó M. (2010a): 153–191. Horváth B. (1995): Jogszociológia. A jog társadalom- és Ződi Zs. (2016): Jogirodalomra történő hivatkozás a bí- történelem-elméletének problémái [ford.: Zsidai Ágnes] róságok ítéleteiben. A jogtudomány és a „népi dogma- Budapest: Osiris. tika”. In: Bódig M. – Ződi Zs. (szerk.) 2016. 239–257. / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 29 MJNy_2017_2.indd 29 2018.01.09. 12:01:50