Halmos-Józsa Katalin: Problémák a különösen védett tanú jogintézménye kapcsán

PROBLÉMÁK A KÜLÖNÖSEN VÉDETT TANÚ JOGINTÉZMÉNYE KAPCSÁN HALMOS-JÓZSA KATALIN alügyész (Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség) BEVEZETÉS dett tanú kihallgatását szintén a nyomozási bíró foga- 5 natosítja. Az igazságszolgáltatásnak komoly kihívással kell Bánáti János aggályosnak tartja a szabályozásnak azt a szembenéznie, amikor a bűnözés, különösen a szerve- rendszerét, amely szerint sem a terhelt, sem a védő nem zett bűnözés egyre erőszakosabb módszerekkel igyek- foglalhat állást a tanú különösen védetté nyilvánítása szik befolyásolni a tanúkat. E következetes kegyetlen- tárgyában, azt pedig, hogy jogorvoslati joggal sem ren- 6 séget az államnak hasonlóan következetes eltökéltség- delkeznek a kérdésben, egyenesen abszurdnak nevezi. gel kell ellensúlyozni annak érdekében, hogy aki élete A védelemhez való jog kiemelkedő jelentősége vitat- kockáztatásával segíti az igazságszolgáltatást, a társa- hatatlan ugyan az egész büntetőeljárás rendszerében, dalom biztonságának megóvását, az ne fizessen legdrá- azonban a védelem fenti kívánalmak szerinti részvéte- gább értékeivel e segítségért. le a tanú különösen védetté nyilvánítására irányuló el- A tanú fokozott védelmének egyik eszköze a különö- járásban éppen a lényegétől fosztaná meg a jogintéz- sen védetté nyilvánítás, amelynek során a tanú anoni- ményt. A fellebbezési jog szempontjából vizsgálva nehéz mitása a védelem vonatkozásában teljes mértékben ugyanis olyan életszerű példát találni, amelyben a ter- megvalósul, személye ismeretlen marad, a tárgyalásra helt vagy a védő megfelelő mennyiségű információ bir- 1 nem idézhető. A jogintézmény átfogó elemzése e tanul- tokába kerülhetne ahhoz, hogy érdemben vitathassa a mány tartalmi kereteit meghaladná, e helyütt néhány különösen védetté nyilvánítás feltételeinek fennálltát 7 olyan kérdést kívánok felvetni a téma kapcsán, ame- úgy, hogy a tanú személyét nem ismeri. lyekben a kialakult irodalmi álláspontok bővíthetők, Másrészről, amennyiben a kivonat alapján védelem vagy egységesek ugyan, de jogi szabályozásnak ellent- álláspontja szerint nem állnak fent a különösen védetté mondani látszanak. Végül néhány megoldási javaslat nyilvánítás felételei, úgy indítványozhatja, hogy a bíró- áttekintése után a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi ság azokat – más jogsértő bizonyítékokhoz hasonlóan – 2 XC. törvénynek a témához kapcsolódó egyes rendelke- rekessze ki a bizonyítékok köréből. zéseit szeretném elemezni. A tanú védelme érdekében a Be. a lehető legszűkebb- re szabja azon személyek körét, akik a különösen vé- dett tanú kihallgatásánál jelen lehetnek. Ezek a nyomo- 1. RÉSZVÉTEL A TANÚ KÜLÖNÖSEN VÉDETTÉ zási bíró, a jegyzőkönyvvezető, az ügyész, a tanú érde- NYILVÁNÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ ÜLÉSEN kében eljáró ügyvéd, a kiskorú tanú törvényes képvi- 8 selője és szükség esetén a tolmács. 9 A tanú különösen védetté nyilvánításáról a nyomozási 3 bíró dönt az ügyész indítványára , akinek eljárását a 4 tanú, az érdekében eljáró ügyvéd és a kiskorú tanú tör- 2. RÉSZVÉTEL A KÜLÖNÖSEN VÉDETT TANÚ vényes képviselője kezdeményezheti. A jogintézmény KIHALLGATÁSÁN alkalmazása során a védelem jogai korlátozottan érvé- nyesülnek, így garanciális jelentősége van, hogy a tanút A kihallgatáson részt vevők körét illetően a védelem bíróság nyilvánítsa különösen védetté. A különösen vé- részvételi jogának hiányát több irodalmi nézet is kifo- 10 gásolja. Egyesek erre tekintettel az ügyész részvételi 5 Be. 207. § (3) bekezdés. 6 Bánáti János: A tanúvédelem néhány kérdése. In: Róth Erika 1 Varga Zoltán: A tanú különösen védetté nyilvánítása. In: Balla Judit (szerk.): Kriminálpolitikai válaszok a bűnözés kihívásaira, különös tekin­ (szerk.): „A Köztársaság nevében!” Pálinkás György emlékkönyv. Budapest, tettel a szervezett bűnözésre és a büntetőjogi szankciórendszerre. Buda- Rejtjel Kiadó, 2007. 165. pest, Bíbor Kiadó, 2001. 124. 2 A továbbiakban: új Be. 7 Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 3 Az indítványozni jogosultak köre tekintetében problémát jelent, 97. §. Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha hogy a tanú különösen védetté nyilvánítását a hatályos szabályozás csak a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik, akkor teszi lehetővé, ha a személye, a tartózkodási helye – bármiféle to- b) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, vábbi részletezés nélkül, általánosságban – „a terhelt és a védő” előtt c) a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illet- nem ismert. Többterheltes ügyben azonban felmerülhet igény az egyik ve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő terhelt részéről olyan, védelemre szoruló tanú kihallgatására, akinek a előtt nem ismert, kilétét a másik terhelt nem ismeri, azonban a törvény jelenleg erre nem d) személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, tes- ad lehetőséget. E körben tehát csak egyetérteni lehet azokkal a nézetek- ti épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve. kel, amelyek szerint a védelemnek is módot kellene adni arra, hogy tanú 8 Be. 86. § (3) bekezdés. különösen védetté nyilvánítását indítványozza. (Ld. pl. Szabó Krisztián: 9 Be. 231. § (2) bekezdés. Javaslatok az új büntetőeljárási törvény tanúvédelmi szabályaihoz. Bün­ 10 Ld. pl. Fenyvesi Csaba: A tanúvédelem és a védőügyvéd. In: Róth tetőjogi Szemle, 2016/1–2. 74.) Erika (szerk.): A tanúvédelem útjai Európában. Miskolc, 2002. 85–86. (a 4 Be. 207. § (2) bekezdés d) pont és (3) bekezdés. továbbiakban: Fenyvesi). / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2017_3 belív.indd 32 2017.11.03. 9:01:03

11 jogát korlátoznák , míg más álláspontok a védőt is fel- 3. AZ ÜGYÉSZ KÉRDEZÉSI JOGA 12 jogosítanák arra, hogy részt vegyen a kihallgatáson. A NYOMOZÁSI BÍRÓ ÁLTAL TARTOTT ÜLÉSEN A fenti megoldások azonban álláspontom szerint nem állnak összhangban a jogintézmény lényegével, másrészt A jogirodalomban és a gyakorlatban is egységesnek megfelelő garanciák beépítésével és megakadályozható, tekinthető álláspont szerint a kihallgatás során az hogy a résztvevők körére vonatkozó szabályozás arány- ügyész kérdéseket tehet fel a különösen védett tanú- 16 talanul korlátozza a védekezés jogát. Az ügyész részvéte- nak. Ebben több szerző a fegyveregyenlőség sérelmét li jogával kapcsolatban megállapítható, hogy az ügyész látja, tekintettel arra, hogy a jelen nem lévő védő és ter- 17 szükségszerűen tudja, ki a tanú, hiszen ő indítványozza a helt értelemszerűen kérdéseket sem tud feltenni. különösen védetté nyilvánítását és kihallgatását, s éppen Utóbbi megállapítással egyetértek, és álláspontom sze- azért vesz részt az eljárásban, hogy biztosítsa a tanú rint az ügyész a Be. vonatkozó rendelkezéseinek össze- megjelenését, távolléte továbbá, egyébként is indítványa vetése alapján sem tehetne fel kérdéseket a nyomozási 13 visszavonását jelentené. Jelenléte továbbá álláspontom bíró által tartott tanúkihallgatás során az alábbiakra szerint azért sem aggályos a fegyveregyenlőség szem- tekintettel. pontjából, mert bizonyítékként csakis a vallomásról ké- Nézőpontom szerint a nyomozási bíró különösen vé- szült kivonatban szereplő adatokat használhatja fel, ezek dett tanú kihallgatása végett tartott ülésen az ügyész 14 megismerésére pedig a terhelt és a védő is jogosult. Az csak mint indítványozó vesz részt, szerepe a kihallga- ügyész puszta részvétele tehát nem tekinthető a fegyve- táshoz szükséges tárgyi felételek, valamint a tanú meg- regyenlőség elve sérelmének, tekintettel arra, hogy ez jelenésének biztosítása, s az esetleges indítványok, jog- számára semmilyen eljárási előnnyel nem jár. orvoslati nyilatkozatok megtétele. Az a tény, hogy az ügyész jelen lehet a kihallgatáson, Arra az esetre, amikor a vádemelést követően eljáró azért sem sérti a jogintézmény lényegét, mert a tanú bíróság a különösen védett tanú ismételt kihallgatását 18 adatait nem bárki, hanem a terhelt érdekkörébe tartozó rendeli el , a Be. nem tartalmaz speciális rendelkezé- személyekkel szemben szükséges védeni. Azon nézetek, seket, így a nyomozási bíró ezen eljárására az vádeme- amelyek szerint a kérdést úgy szükséges megoldani, lést megelőzően megtartott ülésre vonatkozó szabá- 19 15 hogy a védő is részt vehessen a kihallgatáson , éppen lyok érvényesek, amelyen az ügyész részt vehet. ezt a körülményt – ti., hogy a védő semmiképpen nem Amennyiben ügyész kérdéseket tehetne fel a tanúnak, tekinthető a terhelt érdekkörén kívüli személynek – úgy a tárgyalási szakban az a különös eljárásjogi hely- hagyják figyelmen kívül. A védők túlnyomó többsége zet állna elő, hogy az ügyész a saját maga által indítvá- ugyan természetesen nem élne vissza a helyzettel, ha a nyozott kérdéseket személyesen és közvetlenül tehetné különösen védett tanú adatainak birtokába jutna, azon- fel, míg erre sem a védelem, sem a tárgyaló bíróság nem ban azon kisszámú esetek, amikor ilyen mégis előfor- jogosult. Míg a puszta jelenléttel kapcsolatban az az ál- dulna, beláthatatlan következményekkel járhatnának a láspontom, hogy az eljárásjogi előnyhöz nem juttatja az tanúk életének, testi épségének, biztonságának vonat- ügyészt, a fenti megoldás nemcsak a fegyveregyenlő- kozásában. Álláspontom szerint ennek a kockázatát ség, de az eljárási feladatok megoszlásának elvével és semmiképp nem lehet a tanúra hárítani, ezért nem a vé- az ügyész vádemelést követő „fél-szerepével” is ellenté- dői jelenlétet kell lehetővé tenni a különösen védett tes lenne. tanú kihallgatásán, hanem a vallomás szavahihetőségé- A Be. 209. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „a nyomozási nek vitatását kell minél szélesebb körűen – de a jogin- bíró eljárására a bírósági eljárás általános szabályai az tézmény lényegét még szem előtt tartva – biztosítani. e címben foglalt eltérésekkel alkalmazandók”. Állás- pontom szerint a részt vevők kérdezési joga nem te- kinthető a „bírósági eljárás általános szabályának” 11 Szabó Krisztián: Tanúvédelem a magyar büntetőeljárásban. Buda- mert a Be. egyrészt a „Bírósági eljárás általános szabá- pest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012. 158–159. (a továbbiak- lyai” címet viselő XI. Fejezetében nem szól a kérdezés ban: Szabó); Márki Zoltán: Az új büntetőeljárási törvény és újdonságai. Belügyi Szemle, 2003/7–8. 15. (a továbbiakban: Márki) jogáról – a résztvevők tekintetében e tárgykörben csu- 12 Hesz Tibor – Kőhalmi László: A tanúvédelem a terhelt védőjének pán az indítványtételi jogosultságot rögzíti –, más- 20 aspektusából. In: Mészáros Bence (szerk.): A tanú védelmének elméleti és részt azokban az esetekben, amikor az eljárás valamely gyakorlati kérdései. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomá- szereplőjének kérdezési jogot ad, arról egyéb fejezetek- nyi Kar Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet, 2009. 105. 21 13 Varga Zoltán: Tanú a büntetőeljárásban. Budapest, Complex Kiadó, ben külön, nevesítve rendelkezik. 2009. 132. [a továbbiakban: Varga (2009a)]. Álláspontom szerint még akkor sem lenne levezethe- 14 Az a körülmény, hogy a személy szerint eljáró ügyész szubjektíve tő az ügyész kérdezési joga a tárgyalt üléstípus esetén, milyen benyomásokat szerez a tanúról, elhanyagolható. Egyrészt ugyan- is az ügyész személyes véleménye a bíróságot semmilyen mértékben nem befolyásolja az ügy eldöntésekor, másrészt az ügyész a kihallgatási jegyzőkönyv eredeti példányát nem kaphatja meg, a kivonatba nem ke- 16 Ld. pl. Varga (2009a) i. m. 132. rült részletek vonatkozásában kizárólag saját emlékezetére hagyatkoz- 17 Ld. pl. Fenyvesi i. m. 85–86., Szabó i. m. 158. és Márki i. m. 15. hat, s ez semmiképpen nem tekinthető olyan kockázatnak, ami indokol- 18 Be. 268. § (4) bekezdés. ná kizárását a kihallgatásról. Ugyanakkor a különösen védett tanú tár­ 19 Álláspontom szerint egyébként semmi sem indokolja a Be. azon ren- gyalási szakban történő kihallgatása során valóban nem látszik indokolt- delkezését, amely szerint tárgyalási szakban az ügyész részt vehet a kér- nak az ügyészi részvétel. déses ülésen. 15 Ld. pl. az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának A tanúk megfé- 20 Be. 243. § A tárgyaláson részt vevők indítvány tételére jogosultak, lemlítése és a védelemhez való jog tárgyában készült R (97) 13. sz. Aján- ha e törvény eltérően nem rendelkezik. lása (a továbbiakban: ET Ajánlás). Indokolásának 44. pontját, amely sze- 21 Így pl. az előkészítő ülés vonatkozásában a 272. § (7) bekezdése, az rint „[…] A tanú személyazonossága a védővel közölhető, feltéve, ha azt a elsőfokú tárgyalásra vonatkozóan pedig a 286. § (4) bekezdése szabá- védőnek titokként kell kezelnie […].” lyozza a kérdésfeltevési jogot. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2017_3 belív.indd 33 2017.11.03. 9:01:03

25 26 amennyiben a Be. 209. § (1) bekezdésében használt fo- védő a tárgyalás előkészítése és a tárgyalás során is galom alatt nemcsak a Be. XI. Fejezetében rögzített ren- indítványozhatja. Amennyiben a megszüntetésre sor delkezéseket értenénk, hanem azokat is, amelyek a bí- kerül, úgy a bíróság a tanút az általános szabályok sze- 22 rósági eljárás során rendszerint érvényesülnek. Ez rint idézi, szükség esetén védelméről más módon gon- 27 esetben ugyanis a Be. 207. § (3) bekezdésének az a ren- doskodik. delkezése, amely szerint „a nyomozási bíró kihallgatja a különösen védett tanút”, a Be. 209. § (1) bekezdésében foglalt „e címben foglalt eltérésnek” tekintendő, hiszen 4.1. AZ OKAFOGYOTT VAGY JOGSZERŰTLEN kifejezetten rendelkezik a kihallgatás menetéről, s en- KÜLÖNÖSEN VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS nek során nem ad kérdezési jogot az ügyésznek. MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELJÁRÁSJOGI A kihallgatás során történő puszta részvétel továbbá AKADÁLYAIRÓL azért sem jelent önmagában kérdezési jogot, mert a Be. következetesen különbséget tesz „kihallgatás” és „kér- Komoly problémát vet föl, hogy az ügyész nem indít- 23 désfeltevés” között , s minden esetben konkrétan meg- ványozhatja a tanú különösen védetté nyilvánításának határozza, hogy a kihallgatást végző személy mellett megszüntetését, s a bíróság hivatalból sem intézked- kik tehetnek fel kérdést. het erről, még abban az esetben sem, amennyiben ész- Érdekes helyzetet eredményez, hogy eltérő esetek- lelik, hogy a jogintézmény alkalmazására a törvényi 28 ben éppen az egymásnak ellentmondó jogértelmezések feltételek hiányában került sor , vagy az utóbb vált szolgálják az adott jogintézmény céljának érvényesülé- okafogyottá. Álláspontom szerint ilyenkor a bíróság- sét. Amikor ugyanis a nyomozási bíró azért hallgatja ki nak ki kell rekesztenie a bizonyítékok köréből a külö- a tanút, mert életveszélyes helyzetben van, s a tárgya- nösen védett tanú vallomását, így azonban adott eset- 24 láson való részvétele kétséges , éppen az szolgálja a ben döntő jelentőségű bizonyítékok nem kerülnek fel- tisztességes eljárás követelményét, hogy a kihallgatá- használásra. son részt venni jogosult védő és terhelt, valamint az ügyész is feltehessék kérdéseiket, hiszen elképzelhető, hogy erre a későbbiek során már nem lesz lehetőségük. 4.2. A KÉTSÉGET KIZÁRÓ AZONOSÍTÁS A különösen védett és a 14. életévét be nem töltött tanú PROBLÉMÁJA kihallgatásán azonban az ügyész egyoldalú kérdésfel- tevési joga a fent vázolt problémákat veti fel. A fentiek- Amennyiben a vádlott vagy a védő a különösen védet- ben kifejtettek alapján a résztvevők kérdésfeltevési té nyilvánított tanút megnevezi, vagy a személyét más, joga egyik esetben sem vezethető le, de míg a Be. 213. § kétséget kizáró módon azonosítja, a bíróság a tanú külö- (1) bekezdésében foglalt esetkörben a többségi jogiro- nösen védetté nyilvánítását megszünteti. A szabályozás dalom által elfogadott jogértelmezést követő – vagyis a e körben azért problémás, mert módot ad olyan értel- résztvevők kérdezési jogát elismerő – gyakorlat nem mezésre, amely szerint egyszerű találgatás, ráhibázás okoz károkat az eljárás tisztességes volta tekintetében, alapja lehet a tanú különösen védetté nyilvánítása meg- 29 a különösen védett tanú kihallgatása esetén az ügyész szüntetésének. Álláspontom szerint azonban a rendel- egyoldalú kérdezési jogát elfogadó gyakorlat súlyosan kezés akkor tölti be funkcióját, amennyiben a tanú külö- sérti a hivatkozott alapelvet. nösen védetté nyilvánítására a védelem indítványára Álláspontom szerint a megfelelő szabályozás az vol- csak akkor kerülhet sor, amennyiben a tanúvédelmi in- na, ha a jogalkotó a nyomozási bíró eljárásában is az tézkedés már valóban okafogyott. Erre tekintettel meg egyes esetkörökre vonatkozóan konkrétan megjelölné kell követelni a védelemtől annak kifejtését, mely ada- a kérdezésre jogosultak körét, s e körből a különösen tok alapján feltételezi, hogy megjelölt személy és a tanú védett tanú kihallgatása esetén az ügyészt kifejezetten azonos. Ezzel valósul meg ugyanis a kétséget kizáró is kizárná. azonosítás, hiszen nemcsak annak kell „kétséget kizáró- nak” lenni, hogy ki a megjelölt személy, hanem annak is, hogy a terhelt vagy a védő a megjelölt személyt éppen a 4. A KÜLÖNÖSEN VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS tanúval azonosítja, e feltételezésnek pedig az indítvány- MEGSZÜNTETÉSE ban okát kell adni. Eszerint a ráhibázás még nem ad ala- pot a megszüntetésre, s mindaddig, amíg a bíróság nem A tanú különösen védetté nyilvánításának megszün- győződött meg róla, hogy a tanú anonimitása valóban tetését – a tanú megnevezésével vagy más, kétséget ki- okafogyott, a különösen védetté nyilvánítás nem szün- záró módon történő azonosításával – a terhelt és a tethető meg. E kérdésben csak egyetérteni lehet Varga Zoltán azon véleményével, amely szerint a tanút a sze- 22 Ilyen kiterjesztő értelmezés jogbizonytalanságot okozna az általá- nos szabályok körének megállapításakor. 23 Így pl. Be. 184. § (2) bekezdése alapján a nyomozás során a nyomozó 25 Be. 272. § (8) bekezdés – ez esetben a Be. 273. § (2) bekezdés c) pont- hatóság vagy az ügyész hallgatja ki a tanút, a védő pedig kérdéseket tehet ja alapján előkészítő ülés tartása kötelező. fel. Hasonló logikával rendezi a kérdést a tanú tárgyaláson történő kihall- 26 Be. 305. § (4) bekezdés. gatása vonatkozásában a Be. 286. § (4) bekezdése, amely szintén elkülö- 27 Be. 272. § (8) bekezdés. nült fogalomként kezeli a kihallgatás és a kérdésfeltevés intézményét. 28 Varga (2009a) i. m. 130. 24 Ld. Be. 213. § (1) bekezdés – az ilyen tanú kihallgatásánál jelen lehet 29 Ezen az állásponton van pl. Csányi Csaba, vö.: Csányi Csaba: Tanúvé­ az ügyész, a terhelt és a védő is. delem. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2011. 167. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2017_3 belív.indd 34 2017.11.03. 9:01:03

mélyét érintő bizonytalansága ugyanis még mindig job- gelni az arra adott válasz veszélyeit, s kizárólag a lélek- ban védi, mint az anonimitás hiánya. 30 jelenlétén múlna adott esetben, nem ejt-e ki a száján A fenti jogértelmezést támasztja alá a Be. szövegsze- egy olyan adatot, amelyről aztán következtetni lehet a rű elemzése is, amely a tanú megnevezését, vagy sze- személyazonosságára. mélyének más, kétséget kizáró azonosítását követeli További szempont, hogy amikor a tanúhoz intézendő meg. Eszerint tehát a tanú megnevezése is csak akkor kérdéseket összegyűjtve küldik meg a kihallgatást végző vezethet a különösen védetté nyilvánítás megszünteté- bíróságnak – ahogy a jelenlegi szabályozás szerint törté- séhez, ha az egyben a tanú személyének kétséget kizáró nik –, úgy mind a tárgyaláson eljáró bíró, mind a nyomo- azonosítását is jelenti, tehát azt, hogy a tanú és a véde- zási bíró módot kap arra, hogy mérlegelje: a kérdések ösz- lem által megjelölt személy azonos. A puszta találgatás szességükben, egymáshoz való viszonyukban sem alkal- tehát tartalmi összekötő kapocs hiányában nem tekint- masak-e a tanú szermélyazonosságának megállapításá- 34 hető kétséget kizáró azonosításnak. ra. Szóbeli kihallgatás esetén, ahol a feltett kérdésre azonnal következik a válasz, erre nyilvánvalóan nincs le- hetőség, s fennáll a veszélye, hogy sem a bíró, sem maga a 5. MEGOLDÁSI JAVASLATOK A VÉDELMI tanú nem észleli, hogy egy adott válasz a későbbiekben AGGÁLYOKKAL KAPCSOLATBAN milyen jelentőséggel bír az anonimitás megőrzése vonat- kozásában. E veszélyt álláspontom szerint nem lehet ki- Figyelemmel a védelem jogai korlátozásával kapcso- küszöbölni a tanú – Antal Dániel által javasolt – megelőző latos aggályokra, számos jogirodalmi forrás kutatja a bírói kioktatásával és felkészítésével sem. tanú különösen védetté nyilvánításának alternatíváit. További probléma, hogy milyen mértékben torzítják a tanú arcát, hangját. Amennyiben ennek alapján telje- sen azonosíthatatlan, hogy a tanú milyen nemű, korú, 5.1. ZÁRTCÉLÚ TÁVKÖZLŐ HÁLÓZAT stb., akkor kérdéses, mennyiben jelent ez a megoldás ALKALMAZÁSA többletlehetőséget a védelem számára a vallomás sza- vahihetőségének megkérdőjelezésére a különösen vé- Ezek közül ez egyik a tanú kihallgatása zártcélú táv­ dett tanú kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvi kivonat- 31 közlő hálózat útján. Antal Dániel szerint a tanú ilyen hoz képest. Amennyiben azonban a tanú korára, nemé- módszerrel történő kihallgatása – ha annak során a ta- re következtetni lehet, úgy a tanút érintő védelem nút teljes valójában csak az eljáró bíró látná, míg az el- szintje csökken le drasztikusan. járást többi szereplői számára arcát és hangját torzítva Alapvetően egyetértek azzal, hogy a védelem jogai- közvetítenék, s kizárólag a bíró tehetne fel kérdést – nak minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a nem gyengítené a tanú védelmét a különösen védetté tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallga- 32 nyilvánításhoz képest. A fenti megoldás azonban épp- tását előnyben kell részesíteni a különösen védetté úgy nem biztosítaná a védelem számára a közvetlen nyilvánítással szemben, azonban erre csakis abban az kérdezés jogát, mint a különösen védett tanú kihallga- esetben kerülhet sor, amennyiben ez a megoldás a tanú tásának jelenlegi szabályozása. Való igaz ugyan, hogy védelmének a szintjét nem csökkenti. Figyelemmel ilyen kihallgatás esetén legalább a tanú verbális meg- arra, hogy a fentiek alapján e védelmi szint drámai nyilatkozásait közvetlenül észlelhetnék a tárgyaláson, csökkenése az esetek túlnyomó többségében megálla- azonban az arckifejezését, gesztusait nem, így a szava- pítható, ráadásul a javasolt módon történő kihallgatás hihetőség közvetlen mérlegeléséhez sem jutnánk sok- a védelem jogait sem erősíti meg számottevően, e meg- kal közelebb, hacsak nem a – tanút torzítás nélkül ész- oldás nem jelent kielégítő alternatívát a tanú különösen 33 lelő – bíró vonatkozásában. Másrészt a fenti megoldás védetté nyilvánításához képest. igenis csökkentené a tanú védelmének a szintjét, hiszen A fentiek alapján a tanú zártcélú távközlő hálózat út- könnyen megeshetne, hogy pl. az esetleg visszatérően ján történő kihallgatása – különös tekintettel a tanú ké- használt, jellemző kifejezések, vagy a torzítás ellenére pének és hangjának torzításának lehetőségére – a tanú is észlelhető gesztusai, mozdulatai lepleznék le őt. különösen védetté nyilvánításánál alacsonyabb fokú, Emellett a szóbeliségre tekintettel a feltett kérdésekre de igen markáns tanúvédelmi intézkedésnek tekinthe- azonnal kellene válaszolnia, nem nyílna módja mérle- tő. A konkrét ügy kapcsán különös gonddal szükséges vizsgálni, hogy melyik az a jogintézmény, amely a véde- lem jogainak lehető legkisebb korlátozása mellett a tanú hatásos védelmét is megvalósítja. 30 Varga Zoltán: A tanú és a tanúvédelem a bíróság szemszögéből. In: Mészáros Bence (szerk.): A tanú védelmének elméleti és gyakorlati kérdé- sei. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet, 2009. 120. [a továbbiakban: Varga (2009b)]. 5.2. PARAVÁN A TÁRGYALÓBAN 31 Antal Dániel: Aggályok a különösen védett tanú kihallgatásakor. In: Herke Csongor (szerk.): A munkát nem lehet eltitkolni, tiszteletkötet Trem­ mel Flórián professor emeritus 75. születésnapjára. Pécs, Pécsi Tudomány- Egy másik javaslat szerint a különösen védetté nyil- egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2016. 16–18. Hasonló megoldási vánítás kapcsán felmerülő védelmi aggályokat és a módot támogat Szabó Krisztián is, ld. Szabó i. m. 168–169. 32 Bizonyos feltételek fennállta esetén ezt a megoldást irányozza elő az új Be. 92. § (3) bekezdése. 33 Olyan megoldás, amely akár csak a tanú hangjának torzításmentes 34 A nyomozási bíró ilyen szempontú szűrő szerepe a kivonat készíté- észlelését tenné lehetővé a védelem számára, nyilvánvaló ellentétben sekor is megjelenik, így a tanú anonimitása többszörösen biztosítva van állna a tárgyalt jogintézmény céljával. az azt veszélyeztető kérdések és válaszok vonatkozásában. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2017_3 belív.indd 35 2017.11.03. 9:01:03

zártcélú távközlő hálózat költségvonzata jelentette a) a megértésben, a megértetésben, problémákat úgy lehetne kiküszöbölni, hogy a tanút a b) az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásá- tárgyaláson, vászon mögött hallgatnák ki, ahol csak a ban vagy kötelezettségek teljesítésében, vagy bíróság tagjai láthatnák, s eredeti hangját is csak ők c) a büntetőeljárásban való hatékony részvételében hallhatnák, azt az eljárás többi résztvevője számára akadályozott. 35 torzítanák. Ezen eljárás kapcsán utalnék a különösen (2) A különleges bánásmódot megalapozó körülmény védetté nyilvánított tanú zártcélú távközlő hálózaton különösen történő kihallgatásának veszélyeire, amelyek ez eset- a) az érintett személy életkora, ben is fennállnának. E veszélyek mellett további kocká- b) az érintett személy szellemi, fizikai, egészségi álla- zatot jelentene, hogy a tanúnak fizikai valójában meg pota, kellene jelennie a tárgyaláson, akár a bíróságon, akár c) az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erő- az oda- és visszaút alatt is érhetné atrocitás, ráadásul szakos jellege, illetve egy paravánt nem túl nehéz feladat megkerülni, s egy- d) az érintett személynek a büntetőeljárásban részt szerűen megtekinteni a tanút. Ha ez utóbbi veszélyt vevő más személyhez fűződő viszonya. mind a vádlott, mind a tárgyalóterem közönsége vonat- A törvény erejénél fogva ilyennek minősül az a sze- kozásában ki akarnánk küszöbölni, ahhoz a biztonsági mély, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, fo- személyzet olyan mértékű jelenlétére lenne szükség, gyatékos, illetőleg a nemi élet szabadsága és a nemi er- 37 amely nem feltétlenül áll rendelkezésre. Emellett a ha- kölcs elleni bűncselekmény sértettje. zai bíróságok tárgyalótermi méreteit ismervén elég ke- Álláspontom szerint a megszorítás nem kellően át- vés az akkora méretű tárgyaló, ahol a tanú eredeti gondolt, hiszen azon bűncselekmények esetén, ahol ti- hangját ne hallaná bárki a helyiségben. pikusan a fenti típusú személyek szerepelnek, a tanú különösen védetté nyilvánítása többnyire nem megfe- 38 lelő eszköz a tanú védelmére. A szervezett bűnözés 6. AZ ÚJ BE. EGYES RENDELKEZÉSEI kapcsán érintett tanúk pedig – ahol a különösen védet- té nyilvánításra leginkább szükség lehetne – nem telje- A 2018. július 1. napján hatályba lépő új Be. különö- sen egyértelmű, hogy mely rendelkezés alapján mi- sen védett tanúra vonatkozó rendelkezéseinek átfogó nősülnének különleges bánásmódot igénylő személy- elemzése egy külön tanulmány tárgyát képezhetné, e nek. Kérdéses, hogy önmagában a fenyegetett helyzet helyütt csupán néhány lényeges pontot emelnék ki. egy egyébként teljesen jól tájékozott, nagykorú tanú Az új eljárásjogi törvény továbbra sem szabályoz esetén olyan körülmény-e, amely „büntetőeljárásban több olyan kérdést, amelynek rendezését a jogirodalom való hatékony részvételében” akadályozza, s ez esetben hosszú évek óta sürgeti, ilyen pl. a védelem joga a tanú is kétséges, hogy a fenyegetett helyzet a „személyes jel- különösen védetté nyilvánításának indítványozására, lemző” vagy „az eljárás tárgyát képező bűncselekmény vagy a tanúnak a vádirat benyújtását követő különösen körülményei” kitétel mint alapfeltétel fogalma alá von- védetté nyilvánítása. ható-e, hiszen a tanú megfélemlítése nem a bűncselek­ Pozitív újítás ugyanakkor, hogy a jelenleg hatályos mény körülménye. Ahol tehát szükséges lenne e tanúvé- szabályokkal ellentétben – legalább a tanú telekommu- delmi eszköz alkalmazása, ott sok esetben nem lenne rá nikációs eszköz útján történő kihallgatása, tehát az lehetőség, ahol pedig az új Be. lehetővé tenné, ott sok- anonimitás sérelme szempontjából legveszélyesebb szor értelmetlen lenne alkalmazni. helyzetre nézve – rendelkezik a különösen védett tanú vallomásmegtagadási jogáról olyan kérdésre vonatko- zóan, amelynek megválaszolásával személyazonossá- 6.2. A TANÚ ISMERETLENSÉGE MINT gára fény derülne. 36 A KÜLÖNÖSEN VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS FELTÉTELE 6.1. A KÜLÖNÖSEN VÉDETTÉ NYILVÁNÍTHATÓ A különösen védetté nyilvánítás feltételei vonatko- 39 SZEMÉLYEK KÖRÉNEK SZŰKÍTÉSE zásában a leglényegesebb változás, hogy ezek között már nem szerepel kifejezetten az a kitétel, hogy a tanú Álláspontom szerint az új Be. túlzottan leszűkíti a ta- személye a terhelt és a védő előtt ne lehetne ismert, s így núvédelemben részesíthető személyek körét, amikor ilyen okból a különösen védetté nyilvánítás megszünte- 40 előírja, hogy nem bármely tanú, hanem csak a különle- tését sem lehet majd indítványozni. Az egész szabályo- ges bánásmódot igénylő személy nyilvánítható különö- zás logikája – így pl. hogy a különösen védett tanú rész- sen védetté. A törvény szabályai szerint vételét igénylő eljárási cselekményeken a védelem nem „81. § (1) A természetes személy sértett és a tanú kü- lönleges bánásmódot igénylő személynek minősül, ha a személyes jellemzői, vagy az eljárás tárgyát képező 37 Új Be. 82. § bűncselekmény jellege és körülményei alapján 38 Pl. egy nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettjét értelemszerűen teljesen értelmetlen lenne különösen védetté nyilvánítani, úgyszintén családon belüli erőszak vagy egy idős személy sérelmére elkövetett rab- 35 Mészáros Bence: Fedett nyomozás a bűnüldözésben – a doktori ér- lás tekintetében sem ez a megfelelő eszköz. tekezés tézisei. Magyar Rendészet, 2011/4. 47. 39 Új Be. 90. § (1) bekezdés. 36 Új Be. 92. § (6) bekezdés. 40 Új Be. 91. § (1) bekezdés. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2017_3 belív.indd 36 2017.11.03. 9:01:03

41 lehet jelen , és az ilyen eljárási cselekményről készült gyottá vált – intézkedés alkalmazásának, hanem arra jegyzőkönyv kivonata nem utalhat a tanú személyazo- kellett volna egyértelmű szabályozást kialakítani, hogy 42 nosságára – arra épül, hogy a tanú személyazonossága a találgatások ne adjanak alapot a védelem megszünteté- a terhelt és a védő előtt ne legyen ismert, ennek ellenére sére. Amennyiben ugyanis a tanú személyazonossága a a törvény Indokolása a fenti feltétel elhagyását az alábbi- védelem számára ismertté válik, úgy a különösen védet- akra alapozza: „A különösen védett tanú szabályozásá- té nyilvánítás értelmét veszti még akkor is, ha a védett- nak egyik lényeges változtatása, hogy a tanú esetleges ség megszüntetésére ebből az okból nem kerülhet sor. ismertsége a továbbiakban nem akadálya az intézmény A védelemnek egyetlen esetben lesz lehetősége a kü- alkalmazásának. A tanú anonimitásának nem feltétele, lönösen védetté nyilvánítás megszüntetését indítvá- hogy a tanú a terhelt számára teljesen ismeretlen legyen, nyozni, nevezetesen amennyiben „a különösen védett egyes esetekben éppen az indokolja az anonimitását, tanú olyan magatartást tanúsít, amely a különösen vé- hogy az érintett tanúként történő fellépése ez által ma- dett tanú intézményével nyilvánvalóan összeegyeztet- 46 radjon rejtve a terhelt előtt.” 43 hetetlen” . Az Indokolás figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a A fenti szabályok alapján tehát a védelem számára még jelen szabályozás szerint sem az a különösen védetté abban az esetben sem nyílik majd mód kieszközölni a nyilvánítás feltétele, hogy a tanú a terhelt számára isme- tanú különösen védetté nyilvánításának megszünteté- retlen legyen, hanem az, hogy a tanúskodó személyét ne sét, amennyiben teljesen nyilvánvalóan okafogyott az in- tudja azonosítani, így a „tanú esetleges ismertsége” je- tézkedés, mert pl. a terheltnek konkrét tudomása van a lenleg sem akadálya a tárgyalt jogintézmény alkalmazá- tanú kilétéről. Álláspontom szerint egy ilyen szabályozás sának. E feltétel teljesül akkor is, ha a tanút személy sze- indokolatlanul fosztja meg a védelmet a közvetlen kérde- rint nem ismeri, de akkor is, ha ismeri, csak nem tudja, zés lehetőségétől, s nem áll összhangban sem az ET Aján- 47 hogy az általa ismert szermély és a tanú személye ugyan- lás rendelkezéseivel, sem ez Emberi Jogok Európai Bíró- 48 49 44 az. Megjegyzem, hogy mivel az új Be. – a jelenlegi sza- sága gyakorlatával , sem a jogintézmény céljával. bályozáshoz hasonlóan – a különösen védetté nyilvání- Üdvözlendő viszont az új Be. újítása a tekintetben, tás feltételei között rendelkezik arról, hogy „személyé- hogy amennyiben a tanú különösen védetté nyilvánítá- nek, illetve tanúként történő kihallgatásának felfedése” sa valamely oknál fogva okafogyottá válik, a bíróság 45 esetén fenyegetésnek lenne kitéve , e feltétel implicite számára legalább hivatalból, vagy az ügyészség indít- magában hordozza azt a körülményt, hogy a tanú szemé- ványára mód nyílik annak megszüntetésére. 50 lye nem ismert. Konkrét rendelkezés hiányában azon- ban csak a további szabályokból, s a jogintézmény logi- kájából lehet visszakövetkeztetni arra, hogy a tanú sze- 6.3. A KÜLÖNÖSEN VÉDETT TANÚ mélye nem bárki, hanem a védelem előtt ismeretlen. Lé- KIHALLGATÁSA ÉS SZAVAHIHETŐSÉGÉNEK nyegében tehát a tanú különösen védetté nyilvánításá- VIZSGÁLATA nak – az Indokolásban foglaltakkal ellentétben – válto- zatlanul feltétele lesz az, hogy személye ne legyen ismert A kihallgatásra vonatkozóan alapvető változásokat a védelem előtt, „csupán” kevésbé egyértelműen fogal- hoz az új Be. Ezek alapján a nyomozási bíró csak a külö- maz, mint a jelenleg hatályos Be. Álláspontom szerint nösen védetté nyilvánításról határoz majd, s a kihallga- ilyetén szabályozás nem elégíti ki kellő mértékben az tást a vádemelést megelőzően a nyomozó hatóság vagy egyértelműség és jogbiztonság követelményét. az ügyész, ezt követően pedig elsősorban kiküldött Az Indokolás megállapítása szerint „E feltétel eltörlé- bíró vagy megkeresett bíróság, illetőleg – amennyiben se továbbá megszünteti a hatályos rendszerben nem ki- ez nem jár a személyazonosság felfedésének veszélyé- zárható, a tanú személyazonosságát érintő találgatást vel – az eljáró bíróság telekommunikációs eszköz útján is, amely jelenleg a különösen védett tanú e minőségé- végzi el. 51 nek megszűnését jelentheti.” Az Indokolás külön is nyomatékosítja, hogy a nyomo- A korábban kifejtettek alapján álláspontom szerint a zási bíró előtti bizonyítást mellőzni kívánja. Ennek indo- találgatás jelenleg sem ad alapot a különösen védetté kaként egyrészt azt jelöli meg, hogy a „A nyomozás során nyilvánítás megszüntetésére. Nyilvánvaló persze, hogy ez végképp okafogyottá válik, ha a tanú különösen vé- detté nyilvánítását erre hivatkozással nem lehet majd 46 Új Be. 91. § (1) bekezdés c) pont. 47 Az ET Ajánlás 10. pontja pl. leszögezi, hogy az anonim tanú intézmé- megszüntetni. Mindazonáltal, meglátásom szerint nem nyének kivételesnek kell lenni, s e kitételnek az okafogyott anonimitás azt a lehetőséget kellett volna eltörölni, hogy a védelem nyilvánvalóan nem tesz eleget. azonosíthassa a tanút, s ezzel gátat szabjon egy – okafo- 48 A továbbiakban: EJEB. 49 Visser kontra Hollandia ügyben (2002) az EJEB az Emberi Jogok Eu- rópai Egyezményének sérelmét állapította meg azért, mert a tanú anoni- mitásának feltételeit nem vizsgálták kellőképpen, mégis ismeretlen ma- 41 Új Be. 92. § (1) és (2) bekezdés. radhatott a védelem számára. Az ok nélküli anonimitás tehát az EJEB 42 Új Be. 92. § (9) bekezdés. szerint is sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének tisztességes 43 Indokolás a 90–93. §-hoz. tárgyaláshoz való jogról szóló 6. cikk 3/d. pontját, amely szerint „Minden 44 A gyakorlatban is számos ügyben sor kerül olyan tanúk különösen bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van – legalább – arra, védetté nyilvánítására, ahol a terelt a tanút nyilvánvalóan személyesen hogy kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközöl- ismeri, de azonosítani nem tudja (ld. pl. a Debreceni Ítélőtábla „olaszlisz- hesse, a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek kai lincselés” néven elhíresült ügyben hozott Bf.I.506/2009/89. számú mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják.” ítéletét). 50 Új Be. 91. § (1) bekezdés b) pont. 45 Új Be. 90. § (1) bekezdés c) pont. 51 Új Be. 92. § (1)–(3) bekezdés. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2017_3 belív.indd 37 2017.11.03. 9:01:03

ez az intézmény felesleges adminisztratív terhelt jelent, bizonyítékok mely körét teszi megismerhetővé az eljá- a különösen védett tanú kihallgatására indokolt esetben rás szereplői számára. többször, akár rövid időn belül sort kell keríteni, amelyet Az új Be. előnye ugyanakkor, hogy a jelenleg hatályos a nyomozási bíró által történő kihallgatás ellehetetlenít- szabályokkal ellentétben – legalább a tanú telekommu- het. A hatályos rendelkezés további hiányossága, hogy a nikációs eszköz útján történő kihallgatása, tehát az nyomozási bíró érdemben nem rendelkezik az ügy olyan anonimitás sérelme szempontjából legveszélyesebb mértékű ismeretével, amely alapján a különösen védett helyzetre nézve – rendelkezik a különösen védett tanú tanú kihallgatását a nyomozás érdekeinek maradéktala- vallomásmegtagadási jogáról olyan kérdésre vonatko- nul megfelelő módon le tudná folytatni.” Figyelemmel zóan, amelynek megválaszolásával személyazonossá- arra, hogy a nyomozási bíró a tanút különösen védetté gára fény derülne. 54 nyilvánítása előtt meghallgathatja, az ügy iratait is nyil- vánvalóan áttekintheti, s a kihallgatásra vonatkozóan a nyomozást felügyelő ügyész is tehet indítványokat, az ZÁRSZÓ utóbbi aggály nem látszik megalapozottnak. Az új Be. szerint a nyomozási szakban nem kerül majd „Egy megfélemlített társadalomban a bűnüldözés sor a különösen védett tanú bíróság általi kihallgatásá- mindig lépéshátrányban van. Ezt kell megváltoztatni, ra, erre a vádemelést követően kiküldött bíró vagy mert addig, ameddig az emberek és köztük a tanúk nem megkeresett bíróság, adott esetben telekommunikáci- érzik magukat biztonságban, nem érzik és nem tapasz- ós eszköz útján lesz lehetőség. Utóbbi megoldás ugyan talják azt a segítséget, amelyet az igazság kiderítésében csak akkor lesz lehetséges, ha az nem jár tanú a szemé- nyújtott tevékenységükért cserébe kapnak, addig el- 52 lye felfedésének veszélyével , de a korábban kifejtett zárkóznak és elnémulnak még akkor is, ha ennek sze- álláspontom szerint az ilyen eljárás gyakorlatilag min- mély szerint ők is, de közvetetten az egész társadalom dig ezt a veszélyt hordozza. látja a kárát. Ezeknek az embereknek és a társadalom- A tanú szavahihetőségének vizsgálatát – s eredmé- nak is be kell bizonyítani, hogy mi, az igazságszolgálta- nyének az eljárási cselekményről készített jegyző- tás vagyunk erősebbek, és ha a szükség úgy kívánja könyvben való rögzítését – a bíróság helyett az aktuális mindazt, aki ebben bármilyen formában részt vesz, eljárási cselekményt foganatosító eljáró szerv részére meg is tudjuk védeni.” 55 teszi kötelezővé az új Be. Tekintettel arra, hogy a külö- A bűnözés elleni örök harc, annak bizonyítása során, nösen védett tanú jogintézménye kapcsán mekkora hogy az igazságszolgáltatás az erősebb, a jogalkotónak hangsúllyal merülnek fel a tisztességes eljárással kap- az állam, a terhelt és a tanú jogainak egymással szem- csolatos aggályok – s ennek mérséklésében mekkora benálló hármas erőterében kell úgy egyensúlyozni, szerepe van a szavahihetőség vizsgálatának –, kiemel- hogy e jogok egyike se kerüljön nyomasztó fölénybe a ten fontosnak tartanám, hogy ezt a garanciális intézke- másikkal szemben. Ha az állam az igazságszolgáltatás dést továbbra is a nyomozó hatóságtól, az ügyésztől, de működtetésére irányuló jogával úgy él, hogy ennek so- még a tárgyaló bíróságtól is elkülönült bíróság folytas- rán a terhelt nem részesül tisztességes eljárásban, vagy sa le. Álláspontom szerint ez szolgálna biztosítékul a tanút kötelezi vallomástételre annak élete, testi épsé- arra, hogy a bizonyítékok minden fél számára egyenlő ge árán is; ha a tanú védelemhez való jogára hivatkozva 53 mértékben legyenek hozzáférhetők. Igaz ugyan, hogy vonnak meg a terhelttől olyan alapvető jogokat, ame- ez jelenleg sem valósul meg teljes mértékben, hiszen a lyek hiányában érdemi védekezést nem tud kifejteni; tárgyaló bíróság megismerheti az eredeti tanúkihall- ha az állam bünetőigénye következetesen háttérbe szo- gatási jegyzőkönyvet. Ennek azonban egyrészt garan- rul a terhelt és a tanú jogaival szemben, tehát ha a hár- ciális jellege van, másrészt minőségileg más helyzetet mas erőtér egyik tagja kimozdul a helyéről, az egész teremt, ha a tárgyaló bíróság tagja – pl. kiküldött bíró- bűnözés elleni harc egyensúlyát vesztve félresiklik és ként – maga hallgathatja majd ki a különösen védett ta- hosszú távon olyan diszfunkciókhoz vezet, amelyek az nút, maga intézhet hozzá olyan kérdéseket, amelyekre egész társadalom működését veszélyeztetik. a választ maga kivonatolja, mintha ugyane cselekmé- A fent említett szabályozás- és joggyakorlatbeli el- nyeket egy tőle elkülönülő másik bíró teszi meg. Ilyen lentmondások rávilágítanak arra, hogy mennyire ké- esetben ugyanis nemcsak arról lesz szó – mint jelen- nyes ez az egyensúly, hogy azt egy mellékesnek tűnő leg –, hogy egy eleve meglévő bizonyítási eszköz erede- részlet megváltoztatása is kibillentheti, s hogy ez ti változatát és kivonatát is megismeri, hanem hogy sa- egyensúly mekkora szereppel bír az állam büntetőigé- ját maga döntene arról, hogy az általa már megismert nyének hatékony érvényesítésében. 52 Új Be. 92. § (3) bekezdés. 53 Ezzel szemben egyes jogirodalmi nézetek elfogadható megoldásnak tartják, hogy a különösen védett tanút a tárgyaló bíróság hallgassa ki. (Ld.: Liziczay Sándor: „Jogtörténtei kuriózum”, avagy a tanú védelmé- 54 Új Be. 92. § (6) bekezdés. nek eljárásjogi eszközei. Collega, 2001/2. 29.) 55 Varga (2009b) i. m. 117. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39 EJSz2017_3 belív.indd 38 2017.11.03. 9:01:03