Eljárásjogi Szemle 2017/1.

ELJÁRÁSJOGI SZEMLE SULYOK MÁRTON Az alapjogsértő bizonyítás összehasonlító alkotmányjogi összefüggései és a magánszféravédelem 3. oldal MATUSIK TAMÁS – CSÉPÁNY KRISTÓF Az újságírói forrásvédelem határa a büntetőeljárásban – jogalkalmazói szempontok az európai alapjogi elvárások tükrében 19. oldal FOLTA DÓRA Jobb lehet az új? Az előzetes letartóztatás elrendelése az új Be. tükrében 24. oldal CSATLÓS ERZSÉBET Az általános konzuli hatósági együttműködések elméleti kérdései 33. oldal POLLÁK KITTI Történeti vázlat a francia közigazgatási eljárásjogi kodifikáció mérföldköveiről 43. oldal SZILÁGYI NORBERT A közbeszerzéssel kapcsolatos közigazgatási perek gyakorlata (2017) 48. oldal FEKETE ZSUZSANNA A kisértékű perek szabályainak múltja, jelene és jövője a perhatékonyság tükrében hazánkban 58. oldal 1 II. évfolyam, TEMATIKUS JOGI SZAKLAPOK 2017. március www.hvgorac.hu

/ TARTALOM CONTENTS SULYOK Márton SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Az alapjogsértő bizonyítás összehasonlító alkotmányjogi összefüggései ELNÖKE: és a magánszféravédelem The Comparative Constitutional Context of the Unconstitutional Evidence Darák Péter and the Protection of PrivacyPrefacen 3 FŐSZERKESZTŐ: MATUSIK Tamás – CSÉPÁNY Kristóf Harsági Viktória Az újságírói forrásvédelem határa a büntetőeljárásban – jogalkalmazói szempontok az európai alapjogi elvárások tükrében SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: The Border of the Journalistic Source Protection in the Criminal Procedure – Judicial Aspects in the Light of the European Expectations Concerning 19 Bárd Károly Belovics Ervin FOLTA Dóra Darák Péter Jobb lehet az új? Erdei Árpád Az előzetes letartóztatás elrendelése az új Be. tükrében Harsági Viktória Could the new one be better? Németh János The Order of Pre-Trial Detention in the Light of the New Hungarian Criminal Patyi András Procedure Codeand the Accused’s Right to Refuse to Testify 24 Varga István Varga Zs. András CSATLÓS Erzsébet Az általános konzuli hatósági együttműködések elméleti kérdései Theoretical Aspects of the General Consular Administrative Cooperationloaded 33 POLLÁK Kitti Történeti vázlat a francia közigazgatási eljárásjogi kodifikáció mérföldköveiről Historical Draft about the Milestones of the Codification of the French Administrative Procedure Lawme and the Right to Legal Remedy? 43 SZILÁGYI Norbert A közbeszerzéssel kapcsolatos közigazgatási perek gyakorlata (2017) The Practice of the Administrative Litigations Concerning Procurement Procedures 48 FEKETE Zsuzsanna A kisértékű perek szabályainak múltja, jelene és jövője a perhatékonyság tükrében hazánkban The Past, the Present and the Future of the Rules of Small Claims Procedures in the Light of the Procedural Efficiency in HungaryWebMindLicenses Kft. 58 IMPRESSZUM ELJÁRÁSJOGI SZEMLE ALAPÍTÓ: Harsági Viktória TÖRDELŐ: Máthé József ELŐFIZETÉS a kiadónál. A folyóirat előfi zetési díja nyomtatott formában: KIADJA: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. KORREKTOR: Nagy Márton 8800 Ft. 1037 Budapest, Montevideo u. 14. A folyóirat a www.eljarasjog.hu oldalon ingyenesen Telefon: (1) 340-2304, 340-2305 NYOMTATÁS: Multiszolg Bt. elérhető. Megjelenik évente 4-szer. FELELŐS KIADÓ: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ISSN 2498-6062 (Nyomtatott) ISSN 2498-6070 (Online) FELELŐS SZERKESZTŐ: Gábor Zsolt Tájékoztatjuk tisztelt Szerzőinket, hogy a folyóirat A borítón látható fényképet publikációs felhívását, szerkesztési szabályait és a MŰSZAKI SZERKESZTŐ: Bors Kriszta Harsági Viktória készítette beküldendő szerzői adatlapot a www.eljarasjog.hu a valenciai Igazságügyi Palota oldalon a „Szerzőknek” menü alatt találja. egyik tárgyalóterméről. Az Eljárásjogi Szemle tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.hu BorítóB2.indd 2 2017.05.02. 8:04:53

AZ AlApjogsértő biZonyítás össZehAsonlító Alkotmányjogi össZefüggései és A mAgánsZférAvédelem SuLyOk MÁRtOn egyetemi tanársegéd (SZTE ÁJTK) 1. jogátvétel és biZonyítékkiZárás nyos javak körét érintik, amelyek védelme prioritást − AlApvetések 1 kell hogy képezzen a mindenkori alkotmányozó számá- ra, és amelyek védelme érdekében akár egyes jogi, al- Kiinduló feltevésünk, hogy a jogsértő bizonyítással kotmányjogi transzplantok „meghonosítása” is meg- kapcsolatban még nyitott kérdéseket elsőként célszerű fontolandó az alkotmányban, illetve az arra épülő szek- egy holisztikusan komparatív, rendszerszintű néző- torális törvényekben. ponton keresztül vizsgálni. Ennek oka, hogy egy alkot- Ezzel azon „új” demokráciák sorába illeszkedünk, mányozás – az adott alkotmányos rendszert érintő amelyek a nemzetközi közösség tagjaiként nemzetközi rendszerszintű változás – folyamatában, és az alkot- mintákat (best practice-eket) is figyelembe vesznek, és mány mindennapi gyakorlatában egyaránt, az alkot- döntést hoznak egy-egy adott szabályozási modell mányos eszmék migrációja kapcsán a jogátvétel vagy nemzeti jogrendjükbe való inkorporációjával kapcso- egy konkrét transzplant alkalmazása akár identitás- latban. Az alkotmányos eszmék jogrendszerek közötti 3 formáló jelentőséggel is bír. migrációja a mai többszintű alkotmányosság rendsze- Talán általánosan is ismert az a vita, amely a magyar rében általános és mindennapi, egyesek szerint ugyan- 4 Alaptörvénnyel és különösen annak értéktartalmával úgy mindenütt jelen lévő (ubiquitous ), mint az életün- kapcsolatban szinte az egész euro-amerikai jogi és poli- ket és magánszféránkat formáló infokommunikációs tikai kultúra alkotmányjogászait foglalkoztatja. Sokak technológiák (IKT). számára szokatlan, hogy egy modern európai alkot- A közjogi berendezkedés alapjai vagy éppen az alap- mányban egyszerre vannak jelen konzervatívnak és li- jogok szabályozása, védelme terén egy adott jogrend- berálisnak bélyegzett értékek, illetve az, hogy egy ilyen szer csak más jogrendszerek megoldásaira nyitottan alaptörvény egyszerre tükröz hagyományos, közösségi tud megfelelően adaptálódni az információs társada- értékeket, és hangsúlyozza az egyéni alapjogvédelem lom és az online politikai közösség megváltozott igé- fontosságát. Ezt a kérdéskört bővebben sokan vizsgálják nyeihez, és az ezek működése által megjelenő új közér- 2 az alkotmányos identitás fogalma körében, azon belül is dek(ek)hez. Az Alaptörvény elfogadását megelőzően, konkrétan azon alkotmányos értékek és javak (pl. há- illetve annak folyamatában is megfogalmazta pl. a Ve- zasság, család, magánszféra, méltóság stb.) meghatáro- lencei Bizottság, hogy az új magyar alkotmány elfoga- zásával, amelyek külön-külön és együttesen lényeges dásához és a megfelelő alapjogi garanciák megteremté- tartalmát (ún. kemény magját – noyeau dur) képezik egy séhez az Európai Unió Alapjogi Chartájának szövege adott ország alkotmányos identitásának. Ezen a vonalon „inspirációs forrásként” használható. Így történt ez a azonban egy lényegében más irányt venne írásunk, így magánszférajogok esetében is (ún. vertikális transzp- visszatérünk a címben jelzett csapásirányhoz. lant alkalmazásával), amelyek alaptörvényi védelme Ma Magyarországon az alkotmányjogi diskurzus és szinte szövegszerűen tükrözi az Alapjogi Charta meg- az azt tápláló alaptörvényi passzusok azon alkotmá- fogalmazását. 1 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- 3 Az alkotmányos eszmék migrációjáról lásd pl. Halmai Gábor: Alkot- tuma egységesen: 2017. március 15. mányjog – emberi jogok – globalizáció. Az alkotmányos eszmék migrációja. 2 Az alkotmányos identitás kérdésköréről bővebben lásd pl. Trócsá- Budapest, L’Harmattan. Föld-Rész könyvek, 2013. vagy Robert L. Tsai – nyi László: Az alkotmányozás dilemmái − Alkotmányos identitás és európai Nelson Tebbe: Constitutional Borrowing. Michigan Law Review, 2009/4, integráció. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2014, vagy pár példa a mérték- 459–522. (online) http://digitalcommons.wcl.american.edu/facsch_ adó nemzetközi irodalomból: Gary Jeffrey Jacobsohn: Constitutional lawrev/126/; David S. Law: Globalization and the Future of Human Identity. Harvard University Press, 2010, 388.; Leonard F. M. Besselink: Rights Protection. Northwestern University Law Review, 2008/3, 1277– National and constitutional identity before and after Lisbon. Utrecht Law 1350.; Frederick Schauer: On the Migration of Constitutitional Ideas. Review, 6(3):2010, 36–49. (online) https://www.utrechtlawreview.org/ Connecticut Law Review, 2005/37, 907–919.; Sujit Choudry: Migration as articles/abstract/10.18352/ulr.139/; Mark Tushnet: How do constitu- a new metaphor in comparative constitutional law. In: Sujit Choudry tions constitute constitutional identity? International Journal of Consti- (ed.): The Migration of Constitutional Ideas. Cambridge University Press, tutional Law, 8(3):2010, 671–676.; Laurence Burgorgne-Larsen (dir.): 2006. 2–35. L’identité constitutionnelle saisie par les juges en Europe, Cahiers euro- 4 Az ún. „ubiquity” egyébként nemcsak az alkotmányos transzplantok péens n°1, Editions Pédone, 2011. 170.; Francois-Xaver Millet: L’Union és az az alkotmányos eszmék migrációjának állandó jelzője ma, hanem a européenne et l’identité constitutionnelle des États membres. Paris, Editi- technológia és a számítógépes rendszerek jelenlétét is ilyen jelzővel ille- ons Lextenso et Karine Roudier, Bibliothèque constitutionnelle et de sci- tik, amely az IKT-t és az IT-rendszereket a technológia fejlődése okán ún. ence politique, 2013. 142. szuperstruktúrává teszi. / ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 3 2017 1

A fentiekből kiindulva a jogátvétel (máshol: jogim- kalmazására az elektronikus magánszféra kontextusá- port, jogtranszfer) egyes fajtáinak vizsgálata minden- ban, mivel pl. az elektronikus levél (vagy általánosság- képp szükséges a magánszféravédelem alkotmányban ban az aszinkron elektronikus kommunikáció) pontos rögzített garanciái tekintetében, egy konkrét kontex- fogalma számos helyen konceptuálisan nem volt képes tusban. Ez pedig a tisztességes eljáráshoz való joghoz beépülni az anyagi jogba és annak a magántitokra vo- kapcsolt polgári eljárásjogi garanciák, valamint az natkozó rendelkezéseibe (nevezhetnénk ezt „magánti- azokra épülő, az alkotmány alapjogi mércéit konkrétan tok-problémának” is) vagy eljárási jog alkotmányos ala- visszatükröző szektorális, eljárásjogi védelem eszköz- pon meghatározott bizonyítási eszközrendszerébe, tárának a köre. E tekintetben az új Pp. koncepciója által nem is beszélve az azok felhasználhatóságával kapcso- 5 felhívott komparatív vizsgálatunk elsődleges tárgya a latos alkotmányjogi kérdésekről (leszámítva persze az 269. § által szabályozott jogsértő bizonyítási eszközök- elektronikus bizonyítékok hitelesítésének egyes tech- kel szemben alkalmazható bizonyítékkizárás nemzet- nikai kérdéseit, amellyel azonban ezen keretben nem közi modelljei. szándékunk foglalkozni). Kiinduló feltevésünk, hogy a jelenlegi – ti. a most ha- „Talán nem túlzunk, ha e tekintetben úgy fogalma- tályos Pp. rendelkezései és a bírói gyakorlat által meg- zunk, hogy az információrögzítő, információtároló, in- határozott – magyar rendszer egy olyan almát testesít formációfeldolgozó és információközvetítő eszközök meg az alapjogsértő bizonyítás terén, amely messze által felvetett jogi problémák jogelméleti feldolgozása, esett attól a mérgezett fától, amely az amerikai Legfel- azok jogszabályi és jogalkalmazói kezelése – Székely ső Bíróság büntetőeljárási esetjogában gyökerezik (the László szavaival, azok lefordítása a jogintézmények fruit of the poisonous tree, a mérgezett fa gyümölcse). Az nyelvére – folyamatos lemaradásban van a technikai amerikai kizárási szabály az 1900-as évek óta lehetővé fejlődéshez képest.” – írta Papp Zsuzsanna éppen a pol- teszi az alkotmányellenesen, későbbi fejlődése révén gári eljárásjog vonatkozásában még 2011-ben. 8 pedig nevesítetten a magánszférasértés árán szerzett Ad (ii) A fent említett eljárásjogi elégtelenségek szá- 6 bizonyítékok kizárását a büntetőeljárásból , s ennél- mos ország, de különösen Magyarország esetében a bí- fogva meghatározó befolyással bír az ezzel a kérdéssel rói gyakorlat jelentős széttartása mellett az alkotmány foglalkozó kontinentális büntető és polgári eljárásjogi szintjén megalkotott olyan kizárási szabályok hiányá- és alkotmányjogi gondolkodásra is. Nem véletlen tehát, nak tudhatóak be, amelyek a magánszférát a tisztessé- hogy az új Pp. normaszövege jelentős jogalkotási no- ges eljáráshoz való jogot biztosító, védelmező rendelke- vumként Magyarországon először tartalmaz rendelke- zések között vagy adott esetben azoktól függetlenül vé- zéseket a jogsértő bizonyítási eszközök kizárásáról, és delmezik. [Megjegyzendő, hogy a polgári eljárásokra vo- az alapjogsértő bizonyítás egyes kérdéseit ezáltal ki- natkozó tisztességes eljárási garanciák egyébként is nyitja az alkotmányjog irányába. számszerű kisebbségben vannak az Alaptörvény XXVIII. cikke tekintetében a büntetőeljárásokban alkalmazott biztosítékokhoz képest (2-5 megosztásban), tehát a pol- 2. A jogátvétel elméleti megAlApoZásA gári eljárásokra vonatkozó nevesített garanciák számá- A polgári eljárásjogi nak növelése mindenképpen indokolt lenne ezen a szin- mAgánsZférAvédelemben 7 ten is, akár nevesített kizárási szabály által is.] A büntetőeljárási törvények az egyének állammal A jogátvétel egyes elvi lehetőségeinek vizsgálata szembeni védelmének esernyője alatt sokszor alkal- előtt fontos rögzítenünk, hogy a magánszférához való maznak bizonyítási korlátozásokat és tilalmakat, de jogot egyszerre védelmi és részvételi jogként definiál- számos esetben látható, hogy azok a büntető anyagi juk. Ekkénti értelmezéséből nagyon fontos következte- jogi szabályok is, amelyek például a magántitok meg- tések vonhatóak le az amerikai jogirodalom és bírósági sértését szankcionálják, elnehezülnek az olyan kontex- gyakorlat később elvégzendő elemzéséből, amelyek – tusokban, ahol az elektronikus magánszféra vagy az különösen a magyar jogalkotó, alkotmányozó és jogal- elektronikus levelek vagy az IKT egyéb eszközeinek al- kalmazó számára – nagyon fontos tanulságokat rejt- kalmazása válnak érintetté. Ezen válaszok megtalálása hetnek. természetesen a büntetőeljárási jog kodifikációjára Következzék két állítás a fentiek igazolására: tartozik, azokat bővebben most nem érintjük. Az polgá- Ad (i) Számos kontinentális eljárási jogi törvény nem ri eljárásjogi szabályozás alkotmányjogi értékelésének képes a tisztességes eljáráshoz való jogot meghatározó vonatkozásában viszont pont ezért választottunk eljá- bizonyítási korlátozások és/vagy tilalmak megfelelő al- rásjogi megközelítést, és tekintünk el a magánszférá- hoz kapcsolódó személyiségvédelem anyagi jogi kérdé- seinek mélyreható elemzésétől. Álláspontunk szerint a kapcsolattartás, és különösen 5 éd. Az új polgári perrendtartás koncepciója, 2016 (online) http:// az elektronikus kapcsolattartás védelmének megfelelő www.kormany.hu/download/f/ca/30000/20150128%20Az%20 %C3%BAj%20polg%C3%A1ri%20perrendtart%C3%A1s%20koncep- alapjogi garanciái az általunk konkrétabban vizsgált ci%C3%B3ja.pdf; a hivatkozott rész a 94. oldalon olvasható: „a hatályos polgári perbeli bizonyításban általában nem érvénye- Pp. megoldásának továbbfejlesztése vagy egy új irányú szabályozás be- vezetése (ami további mélyebb, jogösszehasonlító vizsgálatot igényel) le- het alkalmas.” (Kiemelés tőlünk.) 6 Lásd pl. Nardone v. United States, 308 U.S. 338 (1939) 8 Papp Zsuzsanna: Az illegális eredetű, illetve a felhasználásukkal sze- 7 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- mélyiségi jogot sértő információk a polgári perbeli bizonyításban. Doktori tuma egységesen: 2017. március 15. értekezés. Budapest, ELTE ÁJK DI, 2011, 11. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5

sülnek megfelelően, különös tekintettel az elektroni- alakulására és az információs önrendelkezésre, amely 9 kus levelezés eljárási felhasználhatóságára. Ennek alapjogok sérülése nem várt hatásokhoz vezethet. oka, hogy az irányadó bírói gyakorlat a bíró mérlegelési Első látásra furcsának tűnhet a bizalmi kapcsolatokat jogkörébe telepíti annak eldöntését, hogy (i) alkotmá- formai és tartalmi szempontok szerint is megkülönböz- nyos jog megsértésével megszerzett bizonyítási esz- tetni, azonban ez a distinkció a jelen helyzetben minden- közt beenged-e a bizonyítási eljárásba? Illetve, ha igen, képpen szükséges. Formai szempontból a bizalmi kap- akkor (ii) milyen előfeltétellel, valamint annak mérlege- csolat fenntartásának módszertanára érdemes összpon- lése során tulajdonít-e bármilyen bizonyító erőt a jog- tosítani (milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel, mi- sértő bizonyítási eszköznek, vagyis az befolyásolja-e a lyen technológiákkal), míg tartalmi szempontok figye- 10 bírót ítélete meghozatalában? (Ezt nevezheténk akár lembevételével arra kapunk választ, hogy a személyes „jogsértésproblémának” is.) adatoknak és magántitkoknak, illetve egyéb informáci- Mivel a kontinentális igazságszolgáltatási rendsze- óknak milyen köre cserél gazdát, válik ismertté az adott rek többségében nincs tipikus amerikai alapjogi bírás- bizalmi kapcsolat keretében, vagyis mely információk kodás, így a bíró nem értelmezheti és alkalmazhatja az köre kapcsán állhat fenn valamiféle „bizalmi kötelezett- alkotmány magánszféravédő rendelkezéseit úgy, hogy ség”, amelyet az angolszász jogirodalom és esetjog több- érvényt szerezzen egy esetleges kizárásnak ilyen eljá- ször is ún. duty of confidence-nek (vagy duty of confiden- rásjogi rendelkezés híján. Egyetlen megnyugtató vá- tialitynak) nevez, s melynek megsértése bizalomszegés- lasz marad tehát, mégpedig az alkotmányi szinten meg- sel (breach of confidence) jár. 11 fogalmazott – s így a bírát is kötelező – kizárási szabály, A másik megoldás – amelyet már számos európai or- amely a tisztességes eljáráshoz való jog keretében egy szág később említett alkotmánya alkalmaz is –, hogy ál- specifikus kontextuális védelmet nyújt a polgári eljárás talános hatályú kizárási szabályokon, bizonyítási tilal- keretei között sérülő magánszférának. (Az új Pp. ter- makon keresztül csak általános, generális alapjogvé- mészetesen rendelkezik a jogsértő bizonyítási eszkö- delmi szempontokat érvényesítünk az alapjogsértő bi- zök tekintetében arról, hogy azokat milyen esetekben zonyítási eszközök vonatkozásában a tisztességes eljá- nem kell figyelembe venni, de ez a helyzet nem változ- ráshoz való jogot szabályozó alkotmányi rendelkezé- tat azon, hogy további biztosítékok is beépíthetőek len- sek között, nem szűkítve e kizárást és tilalmakat a ma- nének az Alaptörvénybe.) gánszféra specifikus védelmére. (Bár a védelem elvben A bírói függetlenség elve értelmében a bíró csak a ettől még lehetne univerzális, azaz minden eljárásjogra törvénynek és az alkotmánynak alárendelt, így a meg- kiterjedő.) felelő tiltásokat és korlátozásokat elsősorban az alkot- (i) Ilyen szabályok esetében fennáll annak a veszélye, mány szintjén, és annak felhatalmazása alapján másod- hogy az alkotmány alatti szintű szektorális jogi szabá- lagosan pedig az alkotmányban rögzített kizárási sza- lyozás elégtelensége miatt csökken a közbizalom az bályt mélységében megerősítő és visszatükröző szek- igazságszolgáltatás rendes működésében. torális eljárási törvényekben kell megfelelően megha- (ii) Ilyen szabályok hiánya ugyanakkor akadályoz- tározni. [Hatásmechanizmusában elviekben egy ilyen hatja az igazsághoz való hozzáférést (access to justice) kizárási szabály az Alaptörvény R) cikkében és 28. cik- is, különösen annak a bizonyítás során elkülöníthetően kében megfogalmazott értelmezési szabályokkal is ro- azonosítható alapjogi pozíciónak az oldalán, amely a konítható lehetne, bár azoknál ténylegesen normatí- magánszférát védelmezi, és amellyel szemben a bíróság vabb kötelező erővel bírna, hiszen egy konkrét alapjog- adott esetben magánszféra-sérelem ellenére megenge- hoz kötne a bírói jogalkalmazást – egy másik alapjog di az alapjogsértő bizonyíték felhasználását, a bizonyí- védelme érdekében – racionalizáló, kötelező tiltásokat tási érdekpozíció védelmében, különféle közérdekekre a polgári eljárások vonatkozásában.] (pl. az igazság érvényesülésére) hivatkozva. Amennyiben egy alkotmány a magánszféra védelmé- Ennek ténylegesen az igazságszolgáltatás rendes mű- ben, a tisztességes eljáráshoz való jogba építve kizárási ködésére, és az abba vetett közbizalomra, mint alkot- 12 szabályt tartalmaz, ezzel az alapjogsértő bizonyítással mányos értékre van/lesz veszélyeztető hatása , illetve szembeni jogi védelem első vonalát adja meg. Ez akár adott esetben az igazság kiderülésének, illetve érvé- írásunk fő tézise is lehetne, amelyet azonban a jelen ke- nyesülésének érdekét is veszélyezteti, különösen a pol- retek között csak a polgári eljárásokra szűkítünk le. Az gári peres eljárások alább vizsgált vonatkozásai között. alapjogsértő bizonyítás legnagyobb veszélye, különösen Álláspontunk szerint nem megengedhető, hogy az al- a magánszférajogok kapcsán, hogy az azt kizáró szabá- kotmány rendelkezéseinek tartalma fényében el- lyok nélkül a bizonyítás tényei károsan hathatnak az döntendő bizonyítási (tehát eljárási) kérdésekben egyének közötti bizalmi kapcsolatok tartalmi és formai 11 Vö. pl. Prince Albert v Strange [1849] EWHC Ch J20 (08 February 1849), Attorney General v Guardian Newspapers Ltd (No. 2) [1988] UKHL 6 (13 October 1988), vagy az Egyesült Államokban pl. Bartnicki v. 9 Az általunk tárgyalt jogi problematika alapja: BDT 2015.3243. Vopper , 532 U.S. 514 (2001), amely a tárgyi esetjogot részletesen ösz- 10 Bár jelen írásunk elsősorban a polgári eljárásra koncentrál, a bírói szegzi, igaz az 1. alkotmánykiegészítésben foglalt véleménynyilvánítási mérlegelés működése kapcsán a büntetőeljárások vonatkozásában a bi- szabadságra tekintettel. zonyítást vezérlő elvek vizsgálatát adja Bencze Mátyás: A jogi alapelvek 12 A privacy és a tisztességes eljáráshoz való jog összekapcsolásával szerepe a magyar bírói gyakorlatban – a bizonyítást vezérlő elvek példá- kapcsolatban lásd Hugh Collins: On the (In)compatibility of Human ja. Jog-Állam-Politika. Különszám, 2011. 211–224. (online) http://dfk-on- Rights Discourse and Private Law. LSE Law, Society and Economy Wor- l i n e . s z e . h u / i m a g e s/ J % C 3% 81 P/ 2 0 11/ k % C 3% B C l % C 3% king Papers 2012/7, 16–18. (online) https://www.lse.ac.uk/collections/ B6nsz%C3%A1m/bencze.pdf law/wps/WPS2012-07_Collins.pdf / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5

anyagi jogi – ti. a magántitok törvényi fogalmára, és an- További kiváló példa lehetne a jelenkor problémáira a nak túlságosan kötött bírói értelmezésére épített – ala- brit bíróságok által családi jogi ügyekben az 1990-es pon a bíróság foglaljon állást, hacsak nincsenek az al- évektől egészen 2010 augusztusáig követett ún. Hil- 15 kotmányba beépített olyan racionalizáló tilalmak, debrand-szabályok köre , amelyek értelmében házas- amelyek a magánszféra (és nem a magántitok!) foko- ság felbontása iránti perekben jogsértő – de megenged- zott védelmét erősítik a tisztességes eljáráshoz való jo- hető – bizonyítási eszközként felhasználni engedték a got szabályozó – és így a bíróságokat is kötelező – ren- házasfelek által saját kapcsolattartásukról, vagy egy- delkezések között. Nem véletlen, hogy a kizárási szabá- más személyes dokumentumairól, pl. különvagyonukat lyokat vizsgáló amerikai irodalom szerint azért van részletező iratokról, titokban készült másolatokat an- 13 szükség azokra, hogy a bírói integritást erősítsék. nak megállapításával, hogy a feleknek „teljes és őszin- (Hazánkban a polgári eljárások vonatkozásában külö- te” – full and frank – ügyfeltárási, ti. bizonyítékszolgál- nösképp indokolható az alaptörvényi garanciarendszer tatási (disclosure) kötelezettsége van. szélesítése ezen az alapon, hiszen a XXVIII. cikk túlnyo- 2010-ben azonban, több mint 20 évvel később, az in- mórészt és lényegileg a büntetőeljárásokkal kapcsola- formációs forradalom által teremtett új összefüggések tos garanciákat tartalmaz.) között, ti. elektronikus adatok és dokumentumok nagy Az olyan alapjog- és magánszféravédő bizonyítási mennyiségben történt, titkos másolását követően, a korlátozások, mint az amerikai bírósági gyakorlatban Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal) egy hasonló ügy- 16 gyökerező mérgezett fa gyümölcsének doktrínája nem- ben (Imerman ) úgy döntött, hogy a házasfeleknek bi- csak a jogállami büntető eljárásjogokban kellene hogy zalmi kötelezettségük van egymás felé (duty of confi- teret nyerjenek Európában, hanem szélesebb körben, dence), amelyből az következik, hogy családként nem valamilyen „lefordításukon keresztül” az alkotmányos egy entitás, és mindkét félnek joga van bizalmas adato- polgári eljárásjogban is. Ettől eltekintve, véleményünk kat őrizni, és kötelezettsége a bizalomszegéstől (breach szerint az lenne az ideális, hogy ha hasonló szabályok of confidence) tartózkodni. (Az ügyben egyébként az el- elsődlegesen az alkotmány szintjén jelennének meg, és járó brit bíróság nem zárta ki a tort felelősség megálla- onnan hatnának tovább az eljárásjogokba. Mindezt pításának, valamint büntetőeljárás kezdeményezésé- egyértelműen alátámasztja a fentiek szerint a ma- nek a későbbi lehetőségét sem.) 17 gánszférajogokhoz kapcsolódó információs önrendel- A helyzet bonyolultságát egy házastársi, családi kon- kezés és a tisztességes eljáráshoz való jog egymásra vo- textusban még tovább súlyosbítja, ha azzal érvelünk, natkoztatott értelmezése, illetve ebben a keretben a bi- hogy a privacy közvetlen horizontális hatályát kellene zonyítás során kialakult és a perbeli szembenállásból, elismernünk. Ilyen esetekben a két szülő akár egymás ellenérdekűségből adódó ún. konkuráló alapjogi pozíci- ellen is hivatkozhatna magánszférasértésre vagy biza- 14 ók létrejötte, amelyet a későbbiekben még részletei- lomszegésre a bírósági eljárásban. Ezt a helyzetet csak ben elemezni szükséges a polgári perbeli bizonyítás a hivatkozás jogosságának vizsgálata tudja tisztázni, összefüggésében. hiszen jogellenes magatartás (megtörtént vagy közvet- Tekintettel arra, hogy jelenünkben a mindennapi bi- lenül fenyegető, tehát tényleges jogsértés) bizonyításá- zalmi kapcsolattartás jelentős része az elektronikus ra jogellenesen szerzett bizonyíték például a német és (online) térbe helyeződött, a családon belüli bizalom- magyar bírói gyakorlat szerint is felhasználható. Ez szegések (breach of confidence) és magánszférasérté- azonban ismét nem anyagi jogi, hanem eljárásjogi me- sek (breach of privacy), különösen pl. a szülők közötti derbe tereli a vitát, ezért mi is ezen a nyomvonalon ha- érdekellentét esetében problémás forgatókönyvekhez ladunk tovább. vezethetnek a mindennapokban, de akár családi jogi Ha az alapjogsértő bizonyítási eszközök eljárási fel- jogviták, pl. házassági bontóperek vagy gyermekelhe- használhatóságát az alkotmány szintjén nem szorítjuk lyezési perek vonatkozásában. Adott esetben pl. az keretek közé, különös tekintettel a magánszférasértő egyik szülő a másik ellen a köztük zajló aszinkron vagy bizonyítási eszközökre polgári perekben, akkor azzal egyéb elektronikus bizalmi kapcsolattartás, vagy az mind nagyobb teret engedünk alapjogkorlátozással egyik fél által a külvilággal folytatott ilyen kommuni- kapcsolatos jogkérdésekben a bírói mérlegelésnek, és káció alapjogsérelem révén megszerzett részeit szán- ezzel az esetleges bírói önkénynek, illetve a bírói integ- dékozhat felhasználni a fent említett eljárásokban – ritás nagyobb fokú sérelmének is, amely a magánszféra jogsértő bizonyítási eszközként. általunk megfogalmazott kettős (részvételi és védelmi jogként értelmezett) felfogásával szembemegy. 13 Vö. pl. Christina L. Andreoli: Admissibility of Illegally Seized Evi- dence in Subsequent Civil Proceedings: Focusing on Motive to Determine Deterrence. Fordham Law Review, 1983/5, 1019–1042. (online) http:// ir.lawnet.fordham.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=4634&context=flr, 15 A gyakorlat az 1992-es Hildebrand v Hildebrand ([1992] 1 FLR 244) Richard J. Hanscom: Admissibility of Illegally Seized Evidence in Civil ügyről kapta elnevezését. Cases: Could This Be the Path out of the Labyrinth of the Exclusionary 16 Tchenguiz v Imerman; Imerman v Imerman [2010] EWCA Civ 908. Rule? Pepperdine Law Review, 1982/4., 799–818. (online) http://digital- 17 Jeremy Posnansky QC: Hildebrand is dead. Long live Anton Piller! (on- commons.pepperdine.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1994&context- line) http://www.farrer.co.uk/Global/Briefings/08.%20Family%20 =plr vagy Jerry D. Mackey: The California Constitutional Right to Priva- Briefings/Hildebrand%20is%20dead.%20Long%20live%20Anton%20 cy and Exclusion of Evidence in Civil Proceedings. Pepperdine Law Re- Piller.pdf, lásd még: Andrew Newbury: Improperly obtained documents view, 1979/1, 231–252. (online) http://digitalcommons.pepperdine.edu/ in divorce proceedings. Law Society Gazette, 21 October 2010. (online) cgi/viewcontent.cgi?article=2091&context=plr http://www.lawgazette.co.uk/law/improperly-obtained-docu- 14 A kifejezést használja: 13/2016. (VII. 18.) AB határozat. Indokolás [51]. ments-in-divorce-proceedings/57653.article / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7

Ráadásul mindez a tisztességes eljáráshoz való jog al- tulajdonképpen olyan „migrációs folyamatokként” is kotmányi garanciáit is erodálni tudja, és ilyen esetek- értelmezhetőek, amelyeken keresztül (i) külföldi (de ben a bírói önkény, illetve bírói döntés, illetve a bírói alapvetően jogrendszeridegen) alkotmányos intézmé- döntéssel okozott alapjogsérelem egyedüli gátja a való- nyeket, normákat, fogalmakat vagy eszméket (konkré- di alkotmányjogi panasz útján megszólított Alkot- tabban egy adott alkotmányszöveget vagy alkotmá- mánybíróság lehet. Olyan tételes alkotmányi rendelke- nyos doktrínát) átemelünk egy adott ország nemzeti jo- zés nélkül azonban, amely a fenti tisztességes eljárási gába; valamint amelyeken keresztül (ii) különböző al- keretben védelmezné a magánszférát, az Alkotmánybí- kotmányos elemek elterjednek, és nemzetközi hatást róság is csak alkotmányértelmezés – és esetlegesen al- fejtenek ki. kotmányos követelmények megfogalmazása – útján le- Mint látható, a fogalom ilyen megközelítése önmagá- het képes a magánszféra megfelelő védelmére. Ez vi- ban egyszerűsíti a fenti rendszertant és gyakorlatilag szont elvben kisebb fokú védelem, mint a tételes alkot- magában foglalja az alkotmányos kölcsönzés, illetve az mányi szintű szabályozásból (ti. az Alaptörvény XXVIII. alkotmányos eszmék migrációjának lényegét is. Ennek cikkéből) eredő tiltás, amelynek már a bírósági eljárás- megfelelően tehát az alkotmányjogban, de ebből leve- ban is érvényesülnie kellene, az esetlegesen az eljárási zethetően az alkotmányos eljárásjogokban is transzp- törvényből is következő korlátozó és tiltó szabályokkal lantnak tekinthető természetesen az ezen folyamatok egyetemben, ráadásul azok alapjogvédelmi irányultsá- eredményeként (i) az adott állam nemzeti alkotmányá- gát is meghatározva. ban meghonosodott intézmény, (szövegszerű) norma, Az információs társadalomban, különös tekintettel az fogalom vagy eszme, illetve (ii) az adott alkotmány ér- egyének elektronikus magánszférájára és az ennek ke- telmezésében vagy ezek kapcsán (vagy ezektől függet- retében zajló bizalmi kapcsolattartásukra, meg kell te- lenül) megjelenő progresszív megközelítések is, pl. más remteni a tisztességes eljáráshoz való jog olyan ma- alkotmánybíróságok/legfelsőbb bíróságok ratio deci- gánszféra-biztosítékait, amelyek az igazságszolgáltatás dendijének elismerése az adott transzplanthoz kapcso- rendes és hatékony működését erősíthetik, valamint lódóan. 21 növelhetik az abba vetett közbizalmat. Az ilyen garanci- Nelson Tebbe és Robert Tsai a kölcsönzésről alkot- ák létrehozására irányuló alkotmányozási és jogalkotá- mányjogi aspektusból úgy vélekednek, hogy az nem si folyamatot pedig nagyban segítheti a jogátvétel, de más mint „doktrínák, érvelések, troposzok, vagy a jog önmagában a jogösszehasonlító szemléletmód is. más elemeinek átemelése az alkotmányjog egyik terü- 22 letéről a másikra, meggyőzés céljából”. Mindazonáltal hozzáteszik, hogy a jog minden területén beszélhetünk 3. jogátvétel, de hogyAn? konvergenciA ilyen folyamatokról. A szerzők megjegyzik azt is, hogy és trAnsZplAntok 18 a kereszteződés, migráció, kölcsönzés etc. kifejezése- ket egymás megfelelőiként célszerű használni. Ezek A jogátvétel egyes lehetőségeinek vizsgálata vonat- alapján, valamint tekintettel a fentebb általunk adott kozásában Halmai Gábornak az alkotmányos eszmék definícióra, ahol a jogátvétel lehetőségeit vizsgáljuk az migrációjáról 2013-ban kialakított elméleti rendszer- alapjogsértő bizonyítás és az eljárási magánszféravé- tanából indulunk ki. Az általa vizsgált külföldi szerzők delem vonatkozásában, ott mindenhol a transzplant ki- munkássága alapján Halmai az „alkotmányos kereszte- fejezést fogjuk alkalmazni. Ehhez kapcsolódóan pedig ződésnek” (constitutional cross-fertilization), ti. a tulaj- röviden elemezzük az ún. „Transzplant Vita” („Transp- donképpeni jogátvételnek, három alapvető fajtáját kü- lant Debate”) lényegét. lönbözteti meg: 19 Az alkotmányos eszmék migrációja kapcsán Halmai – transzplantáció (ti. jogrendszerek közötti szabály- megjegyzi, hogy az nem szükségképpen jelent az alkal- átültetés, szabályátvétel) mazott alkotmányos megoldások közötti konvergenci- – kölcsönzés (ti. egyes jogintézmények vagy érvelési át, viszont minden esetben jelzi az elkötelezettséget az technikák és megközelítések átvétele), és összehasonlító módszertan alkalmazására a megoldá- 23 – migráció (ti. alkotmányos eszmék sokoldalú hasz- sok keresésében , amelyet a fentiekben mi is támogat- nosítása a befogadó ország joggyakorlatában, amely tunk. Ehhez az érvhez kapcsolódóan Rosalind Dixon és egyre kevésbé egyirányú). Eric Posner az alábbi elhatárolási szempontrendszer- A transzplantáció alkotmányjogi összefüggéseiben ben vázolják fel az ún. alkotmányos konvergencia (cons- 24 20 Roghina és Spector gondolatait is alapul vesszük , me- titutional convergence) elméletét. lyek alapján – Halmai megfogalmazásán túlmutatva – az (alkotmány)jogi transzplantok vonatkozásában egy definíció adódik, amelynek értelmében e transzplantok 21 Bővebben lásd Sulyok Márton: A tisztességes eljárás és a ma- gánszféra védelme az alkotmányos eszmék migrációjában. In: Tóth Judit (szerk.): Ünnepi kötet dr. Tóth Károly címzetes egyetemi tanár 70. szüle- tésnapjára. Szeged, Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Poli- 18 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- tica. Tomus LXXVII., 2015. 501–519. tuma egységesen: 2017. március 15. 22 Robert L. Tsai – Nelson Tebbe: Constitutional Borrowing. Michigan 19 Halmai (2013) i. m. 15–16. Law Review, 2009/4, 459–522., idézet: 461 (online) http://digitalcom- Razvan Cosmin Roghina: Transplantulul constitutional. Revista de 20 mons.wcl.american.edu/facsch_lawrev/126/ drept public, 2012/4, 124–141.; Horacio Spector: Constitutional Transp- 23 Halmai (2013) i. m. 16. lants and the Mutation Effect. Chicago-Kent Law Review, 2008/1, 129– 24 Rosalind Dixon – Eric A. Posner: The Limits of Constitutional Con- 144. (online) http://scholarship.kentlaw.iit.edu/cgi/viewcontent.cgi? vergence. Chicago Public Law and Legal Theory Working Paper, No. 329., article=3652&context=cklawreview University of Chicago Law School, 2011, kül. 1–4. (online) http://chica- / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7

28 (i) A szuperstruktúra elmélet értelmében az alkot- szédben ezek a meghatározóak. Ennek vonatkozásá- mányokat mélyebb erők formálják, pl. a technológia is ban Halmai arról is értekezik, hogy az egyes alkot- ilyen, és amikor ezek a mélyebb erők globalizálódnak/ mánybíráskodást végző bírói fórumok – ítélkezési gya- konvergálnak (így például az információtechnológiai korlatukban – milyen mértékben támaszkodnak a fenti forradalom hatására), így az egyes alkotmányok (és keretek között külföldi megoldásokra. Megjegyzi, hogy azok szabályozása is) konvergál. Ilyen esetben az alkot- e használat intenzitásától függően változhat a külföldi mányos eszmék migrációja csak „másodlagos tünet”, jog befolyása az adott nemzeti alkotmányjogra, egé- arra nincs ráhatása az alkotmányozó és a politikai ha- szen odáig, hogy a külföldi/összehasonlító jogot külön talomnak. hivatkozásként használó, vagy külföldi jogi szabályo- (ii) A tanulási elméletek vonatkozásában azzal érvel- zást ténylegesen idéző bírói fórumok által alkalmazott nek, hogy pl. bírói párbeszéden keresztül fejlesztik ér- megoldások között kialakulhat egyfajta konvergencia, telmezésüket az alkotmánybírák, illetve az alkotmá- anélkül, hogy a mintát adó (exportőr, átadó) jogrend- nyozó is más országok mintáit követi. szer a mintát alkalmazó (importőr, átvevő) jogrendszer 29 (iii) A kényszerítési elmélet szerint a nemzetközi kö- uniformitását feltételezné. zösség képes hatni egyes államokra az alkotmányos Az alkotmányos rendszerek és alkotmányos megol- 25 szabályozás megváltoztatására , illetve dások közötti konvergencia vonatkozásában Halmai (iv) A versenyelmélet alapján az egyes országok álta- megközelítését Posner és Dixon univerzalista felfogá- lában valamely gazdasági motivációból hajtanak végre sával is indokoljuk. Ahogy az egyes szuperstruktúrák 26 reformokat (igaz ez az alapjogokra is). konvergenciája lebontja a jogrendszerek közötti éles Fontos, hogy a jelen tanulmányunkban leírt alkot- különbségeket, úgy a jogterületek, valamint az egyes mányjogi vizsgálat szempontjából az utóbbi két elmélet jogintézmények és az egyes jogterületeken felmerülő (kényszerítés és verseny) tárgytalannak tekinthető, te- problémák és megoldások közötti különbségeket, aka- hát a továbbiakban – összehasonlító alkotmányjogi, s dályokat is szépen lassan megszünteti, amely folyamat ebből következő eljárásjogi nézőpontunkból – csak a a jog természetes és organikus fejlődését is eredmé- szuperstruktúra- és a tanulási elméletek lényegén ke- nyezi. resztül igazoljuk a jogátvétel alkalmazhatóságának lét- A technológia mint globálisan konvergáló szuper- jogosultságát. struktúra a magánszféravédelemben értelemszerűen A szuperstruktúra-elmélet hatásai alapján, valamint új utakat nyit. Teszi ezt többek között a jogágak közötti a tanulási elmélet fontossága mellett érvelve kívánjuk határokat lassan lebontó védelmi lehetőségek sajátos bemutatni az alkotmányozóra/jogalkotóra és az alkot- keverékei (pl. IT-jog, médiajog, adatvédelmi jog) által, mányértelmezőre, valamint a jogalkalmazóra háruló hiszen ezek már önmagukban az alkotmányos eszmék feladatokat a magánszférajogok és a tisztességes eljá- különböző fokú migrációjának köszönhetően létrejött ráshoz való jog védelmének megszilárdításában, az ösz- egyfajta transzplantoknak tekinthetőek az összes szehasonlító szemléletmód alkalmazásán keresztül. olyan jogrendszerben, ahol ezt megelőzően ezek a meg- A szuperstruktúra-elméletből következően – néző- oldások „rendszeridegennek” vagy atipikusnak számí- ponttól függően – a magánjog közjogiasodása, illetve a tottak. Gondolunk itt például a tort privacy alapvetően közjog magánjogiasodása – mint a napjainkat átható angolszász-amerikai jogrendszerben honos szankció- globális tendenciák – alapvető tendencia, és ezen folya- rendszerére, amely a szerződésen kívüli károkozás ke- matok felgyorsulásáért olyan „szuperstruktúrák” evo- retein belül vegyes szankciókkal orvosol(hatna) ma- lúciója okolható, mint pl. a technológia. 27 gánszférasértéseket. Ehhez hasonló megoldások idővel Ezenkívül természetesen a tanulási elméletek szere- megjelentek civiljogi rendszerekben is, bár alapvetően pe sem elhanyagolható például a komparatív alkotmá- itthon még mindig elválik a magánszférasértésekkel nyértelmezés keretében, hiszen az alkotmányos párbe- szemben alkalmazható büntető- és polgári jogi jogkö- vetkezmények rendszere. Ebben az összefüggésben tehát teljes mértékben in- gounbound.uchicago.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=4468&context=- dokolt a magánszférajogok kapcsán az amerikai és az book_chapters európai alkotmányos gyakorlat összehasonlítása. Hal- 25 Lásd Japán esetében, vagy az erre tett kísérleteket a magyar Alap- mai véleménye szerint az egyes jogrendszerekből vett törvénnyel kapcsolatos számos kérdésben, olykor túllépve az erre a nemzetközi jog által biztosított tényleges felhatalmazás vagy szerepkör összehasonlító jogi példák alkalmazhatóak adott eset- kereteit, pl. a Velencei Bizottság esetében [Vö. Trócsányi (2014)]. ben argumentum a contrario jelleggel is, épp azért, hogy 26 Kína esetében például egyértelműen kimutatható az, hogy a 2010 érvelésünkkel – akárcsak az ilyeneket alkalmazó alkot- eleje óta bekövetkezett emberi jogi reformok motivációja a gazdasági válságból való kilábalás. Annak megvalósításához tőkét is kell vonzani mánybíróságok is – kifejezzük elhatárolódásunkat az országba, és ehhez viszont emberi jogi kérdésekben kötött kompro- vagy éppen támogatásunkat a vizsgált jogi megoldástól misszumok szükségesek, úgy mint az ENSZ PPJNEO ratifikációját kiváltó vagy azzal kapcsolatban. 2010-ben elfogadott és azóta egyszer megújított Emberi Jogi Akcióterv. Halmai szerint az alkotmányos kereszteződés vagy vö. Márton Sulyok: ’In All Fairness…’: A Comparative Analysis of the Past, Present and Future of Fair Trial Systems Outside of Europe. Attila Badó (ed.): Fair Trial and Judicial Independence – Hungarian Perspectives. Springer, 2014, 101–141, kül. 125–127, 136. 28 Vö. pl. Drinóczi Tímea: Alkotmányos párbeszéd-elméletek. JURA, 27 Az amerikai privacyfogalom elsőként az egyedüllét jogaként szin- 2012/2, 60–73. (online) http://jura.ajk.pte.hu/JURA_2012_2.pdf A szer- tén a technológia változására tekintettel került megfogalmazásra. Vö. ző a bíróságok (alkotmánybíróságok) és a jogalkotó szintjén, ezen intéz- Louis D. Brandeis – Samuel D. Warren: The Right to Be Let Alone. Har- mények részvételével zajló párbeszédelméletekre koncentrál, és jellem- vard Law Review, 1890/5, 193–220. (online) http://faculty.uml.edu/sgal- zi a konvergencia, az átvétel alapvető tulajdonságait. lagher/Brandeisprivacy.htm 29 Vö. Halmai (2013) i. m. 124–125. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9

konvergencia folyamatai kettős viszonyrendszerben péről és hatékonyságáról alkotott vélemények külön- értékelhetőek, amelyeket alapvetően a jelen keretben bözősége határoz meg – írja Perju. 33 30 is vizsgálat tárgyává tehetünk. Eszerint jogátvétel te- Az összehasonlító jogban a transzplantok létjogo- hát irányulhat (i) egyes külföldi alkotmányos megoldá- sultságát az eddigiekben inkább csak a magánjogban sok használatára az alkotmányozás, alkotmányfejlesz- méltatták, de azoknak az összehasonlító alkotmány- tés folyamataiban, valamint (ii) az összehasonlító mód- jogban (s az eljárásjogok alkotmányos meghatározott- szer alkalmazására az alkotmányértelmezésben. ságának okán az egyes eljárásjogokban) is szerepet kell Posner és Dixon alkotmányos konvergenciához kap- adni, mivel Dixon és Posner fentebb tárgyalt alkotmá- csolódó elhatárolási szempontrendszeréhez minden- nyos konvergenciaelméletének fényében nemcsak az képpen hozzá kell rendelnünk Halmai hármas modell- egyes alkotmányos eszmék, de az alkotmányos kultú- jét, amelyet annak feltérképezésére alkotott, hogy az rák maguk is konvergálnak hasonló vagy ugyanolyan összehasonlító jog alkalmazásával kapcsolatban mi- jogi válaszokat adva a közös problémákra. Ez a közele- lyen tudományos álláspontok léteznek az emberi jogi dés pedig – ebből következően természetesen – teret ad 31 problémák megoldásával összefüggésben. egyes transzplantok más jogrendszerekbe való beépí- Ad (i) Halmai megfogalmazásában egyes „univerza- tésének, illetve ezekhez kapcsolódóan adott esetben al- lista” elméletek szerint az alkotmányos problémák és kotmányos eszmék migrációjának vagy a jogátvétel to- ezek megoldási lehetőségei minden alkotmányos ál- vábbi fajtáinak is. lamban azonosak, és ez a normák alkotmányos konver- Blum álláspontja szerint – a bizonyítással összefüg- genciájához vezet. Ez áll legközelebb a Posner és Dixon gésben – a transzplantokat három megközelítésben le- által kifejtett elmélethez. (Természetesen, az alább het vizsgálni. Az idézett szerző a kizárási szabályok iz- vizsgált jogi megoldások vonatkozásában ez azt is fogja raeli meghonosításával kapcsolatban hívja fel a külföldi jelenteni, hogy az adott normák adaptív alkalmazható- jog figyelembevételének veszélyeire a figyelmet a jogi ságán keresztül külföldi minták alapulvételével kiala- transzplantok vonatkozásában, a büntetőeljárások kíthatóak kvázi „jogrendszerfüggetlenül” érvényes al- kontextusában. A Blum által felsorolt három megköze- 34 kotmányos megoldások a magánszféra tisztességes el- lítés a következők: járási védelmére Magyarországon is.) (i) A problémamegoldó (problem solving) megközelí- Ad (ii) Más elméletek szerint ugyan a problémák le- tés lényege, hogy az egymás felé konvergáló jogrend- hetnek azonosak, de a válaszok szükségképpen külön- szerekben mutatkozó közös problémák megoldására a bözőek kell hogy legyenek. Minden ilyen esetben van jogösszehasonlítás tapasztalatait adatszolgáltatáson azonban elkötelezettség az összehasonlítás mellett, keresztül egyes policy opciók alátámasztására alkal- amely azonban nem jelenti a külföldi megoldások ok- mazzák. vetlen átvételét vagy követését. (A hazai alkotmánybí- (ii) A külső kényszerítő hatások (external imposition) rósági gyakorlat vonatkozásában egyértelműen azono- vizsgálatára épülő megközelítés lényege, hogy nagyobb sítható olyan irányvonal, amely alkalmazza az összeha- külföldi országoknak (a legtöbb esetben az Egyesült Ál- sonlítást, de azt nem „vakon”, illetve „jogrendszerfüg- lamoknak) a rendszerszintű változások promotálásá- getlenül” teszi.) ban betöltött szerepére (ti. ösztönzők – szankciók alkal- Ad (iii) A Halmai által harmadikként azonosított „ag- mazása pl. gazdasági és politikai téren) összpontosít. nosztikus” elméletek szerint sem a problémák, sem a (iii) Az emulációs (emulation) megközelítés lényege, megoldások nem lehetnek azonosak, így ezek az elmé- hogy egy adott működési elvet más körülmények kö- letek önkényesnek, feleslegesnek és torzítónak tartják zött alkalmaznak, mint az született, és e körben a min- a jogösszehasonlítás alkalmazását. (Ezen elméletekkel tákat átvevő országok olyan nemzetek jogára támasz- az alábbiakban természetszerűleg nem foglalkozunk, kodnak, amelyeket mintaértékűnek tartanak (Blum hiszen a jogösszehasonlítás és a jogátvétel létjogosult- szerint „csodálnak”). ságának fontossága mellett érvelve fogalmazzuk meg Álláspontunk szerint a transzplantok vitathatatlanul megállapításainkat.) a jogrendszer- és/vagy alkotmányfejlesztés eszközei lehetnek, akár közvetlenül (pl. kényszer révén) hatnak az alkotmányozó vagy közvetetten („csodálat” vagy 3.1. A jogátvétel céljA Az ún. problémamegoldó szándék hatására) az alkotmányér- „trAnszplAnt vitA” tükrében 32 telmező hatalomra, bár azok alkalmazása kapcsán a A Halmai által az összehasonlító jogi módszer alkal- mazásával kapcsolatban rendszerezett vitás kérdések 33 Vö. pl. Vlad F. Perju: Constitutional Transplants, Borrowing and leképeződnek a transzplantok vonatkozásában is, ter- Migrations. Michel Rosenfeld − Andras Sajo (eds.): Oxford Handbook on Comparative Constitutional Law. Oxford, Oxford University Press, 2012. mészetesen. Ezt neveztük a fentiekben „Transzplant Vi- 1304–1327. (online) http://lawdigitalcommons.bc.edu/cgi/viewcontent. tának”, amelyet alapvetően a jogi transzplantok szere- cgi?article=1365&context=lsfp (szerkesztetlen teljes tanulmány: Vlad Perju: Constitutional Transplants, Borrowing and Migrations. Boston Col- lege Law School Legal Studies Research Paper Series, No. 252, 2012, 1–49.) A hasznosság kérdésével foglalkozik röviden a már idézett Spector is. 34 Binyamin Blum: Doctrines Without Borders: The New Israeli Exclu- 30 Vö. Halmai (2013) i. m. 16. sionary Rule and the Dangers of Legal Transplantation. Stanford Law Re- 31 Vö. Halmai (2013) i. m. 126–128. view, 2010/6, 2131–2172 (online), az idézett megközelítésekkel kapcso- 32 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- latban lásd 2159–2160. (online) http://www.stanfordlawreview.org/ tuma egységesen: 2017. március 15. wp-content/uploads/sites/3/2010/04/Blum.pdf / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9

fenti megközelítésekre is tekintettel kellő óvatossággal 4. A konkrét jogátvétel irányAi kell eljárni. „Az átvett doktrínákat úgy kell adaptálni, és lehetőségei – rendsZertAni hogy azok a helyi feltételeknek megfeleljenek, miköz- kérdések és külföldi minták 37 ben tekintettel vagyunk olyan tényezőkre is, melyek befolyásolhatják működésüket. Még ha úgy is döntünk, Alapvetően három célterületre összpontosítottunk hogy nem adaptáljuk mások törvényeit, már azok pusz- az új. Pp. jogsértő bizonyítási eszközök felhasználható- ta vizsgálata is elvezethez ahhoz, hogy jobban megért- ságát rendező rendelkezése (269. §) nyomán végzett sük önmagunkat.” 35 komparatív vizsgálatunk során: külföldi (elsősorban Éppen ezen gondolatokból kiindulva, az önvizsgálat amerikai) szakirodalom és bírói gyakorlat (alapvetően és az önfejlesztés célkitűzéseit szem előtt tartva, jelen büntetőügyekben), valamint külföldi (elsősorban euró- írásunkban a jogösszehasonlító módszer segítségével pai) alkotmányok. igyekszünk feltárni olyan jogátvétel-lehetőségeket, Az első megközelítésben a jogsértő bizonyítási esz- amelyek segítségével a magyar kontextusban a ma- közök rendszertanát vizsgáltuk a kizárási szabály al- gánszférához való jog mind alanyi, mind pedig tárgyi kalmazásával kapcsolatban. oldala még erősebb védelem alá helyezhető a polgári el- Fontos megjegyeznünk, hogy az elmúlt 25 év ameri- járásjogban, megerősítve a tisztességes polgári eljárás kai jogirodalma, talán „arra érett” ügyek hiánya okán alaptörvényi védelmének lehetőségeit. is, de nem foglalkozik számottevően a kizárási szabály Ez az erősebb védelem véleményünk szerint az alkot- polgári ügyekre és magánszemélyek által elkövetett mányba épített, és a tisztességes eljáráshoz való jog vé- alapjogsértéssel szerzett bizonyítási eszközök kizárá- delmét biztosító rendelkezések keretében megfogal- sára való kiterjesztésével, hanem a negyedik alkot- mazott olyan magánszféra-biztosítékokon keresztül mánykiegészítésből kifolyólag csak büntetőeljárási 38 valósul meg a leghatékonyabban, amelyek az alapjog- aspektusokra koncentrál. Több mint valószínű, hogy sértő bizonyítást tiltó alapjogi mércét alkalmaznak. ezt a vitát a szövetségi bíráskodás szintjén mára lezárt- Minderre a bizonyítás szűkebb összefüggésében létre- nak tekintik, és a tagállamok mozgástere nagyobb ezen jött konkuráló alapjogi pozíciók miatt, a magánszféra a területen. (Ennek oka az is, hogy a szövetségi alkot- hatékonyabb tisztességes eljárási védelme érdekében mány „magánszféra-deficitjével” szemben kilenc állam van szükség. Vizsgálatunkban konkrétan a polgári per- alkotmánya tartalmaz explicit, nevesített magánszfé- beli bizonyítás alkotmányi szintű „magánszféra-érzé- ravédő rendelkezéseket.) Az 1920 és 1990 közötti idő- kenyítése” mellett érvelünk. szak áttekintett irodalmából mindazonáltal nagyon Az általunk vizsgált szűkebb értelmezési tartomány fontos következtetések vonhatóak le jogösszehasonlító szempontjából a „mérgezett fa gyümölcsének” az ame- téziseink vonatkozásában. rikai büntető eljárásjogban kidolgozott bizonyítási A jogsértő bizonyítási eszközök legkomplexebb rend- doktrínája egy szemléletes, analogikus példa lehet az szertanát talán Wilkes állította fel az amerikai kontex- eljárás tisztességességének tartalmi bővítése vonatko- tusban még 1975-ben, amikor is a kizárási szabályt az zásában szükséges változásokra. Komparatív szemlé- amerikai joggyakorlatban érő történeti és jogösszeha- 39 letünket is ezen doktrína ihlette meg, egyben meghatá- sonlító megközelítésű kritikákat elemezte. Álláspont- rozva a jogösszehasonlítás egyik céltartományaként az ja szerint az alábbiak szerint különböztetünk meg jog- amerikai jogrendszert, hiszen – ahogy Gácsi megjegyzi sértő bizonyítási eszközöket a velük szemben alkalma- 40 – ezen másodlagos típusú kizárás részletszabályait ez a zott kizárási szabály szempontjából: joggyakorlat dolgozta ki a legrészletesebben, és ennek 1. Irregulárisan szerzett bizonyíték (irregularly obtai- értelmében „mind a jogellenes bizonyíték, mind az an- nak folyományaként beszerzett bizonyíték kizárt a bi- 36 zonyítékok köréből.” 37 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- E bizonyítási doktrína és az ehhez hasonló jogi tuma egységesen: 2017. március 15. transzplantok azonban nemcsak az alkotmányozás fo- 38 A kizárási szabály alóli büntetőeljárási kivételek kapcsán átfogó lyamatában, hanem az összehasonlító módszer (konk- újabb irodalmak közül lásd pl. Craig M. Bradley: Reconceiving the Fourth Amendment and the Exclusionary Rule. Law and Contemporary rétabban a komparatív indokolás) alkotmánybírósági Problems, 2010/3, 211–238. (online) http://scholarship.law.duke.edu/ alkalmazásán keresztül az alkotmányértelmezésben is cgi/viewcontent.cgi?article=1580&context=lcp és Craig M. Bradley: Is jól működhetnek, ideértve az alapjogok számára meg- the Exclusionary Rule Dead? Journal of Criminal Law and Criminology, határozott védelem körének kiterjesztését is. Ezenfelül 2012/1, 1–24. (online) http://scholarlycommons.law.northwestern.edu/ cgi/viewcontent.cgi?article=7416&context=jclc, illetve Kit Kinports: természetesen a jogalkotó és a jogalkalmazó hatalom Culpability, Deterrence, and the Exclusionary Rule. William and Mary Bill segítségére is lehetnek. of Rights Journal, 2013/3, 821-856. (online) http://scholarship.law.wm.edu/wmborj/vol21/iss3/4 és Richard M. Re: The Due Process Exclusionary Rule. Harvard Law Review, 2014/7, 1885–1966 (online) http://cdn.harvardlawreview.org/wp-content/up- loads/2014/05/vol127_re.pdf 39 Donald E. Wilkes Jr.: A Critique of Two Arguments Against the Ex- clusionary Rule: The Historical Error and the Comparative Myth. Wa- shington and Lee Law Review, 1975/4, 881–917, az idézett rendszertant lásd 882. (online) http://scholarlycommons.law.wlu.edu/cgi/viewcon- tent.cgi?article=3118&context=wlulr 35 Blum (2010) i. m. 2172. 40 Felhívjuk a figyelmet, hogy az angol és magyar jogi nyelv terminoló- Gácsi Anett Erzsébet: A jogellenesen megszerzett bizonyítékok érté- 36 giai sajátosságaira tekintettel nem mindig teljességgel különíthetőek el kellése a büntetőeljárásban. PhD értekezés. SZTE ÁJTK, 2015. 55. az egyes kategóriák a magyar nyelvben. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11

ned evidence) lehet szerinte (a) visszaélésszerűen (imp- tehát ezzel a kiegészítéssel kell vizsgálnunk a polgári roperly, jog vagy mentesség megsértésével) szerzett, perbeli bizonyítás alapjogi összefüggéseit tekintve. valamint (b) tisztességtelenül (unfairly, morális vagy A szakirodalmat követően jogeseteket és alkotmány- etikai elvek megsértésével) szerzett – de erről a cso- szövegeket vizsgáltunk, és az alább részletezettek sze- portról Wilkes elemzése hallgat, s így teszünk mi is a rint számos bírói döntésben, valamint külföldi alkot- továbbiakban. mányban találtunk olyan mintákat, amelyek komparatív 2. A visszaélésszerűen (improperly) szerzett bizonyí- jelleggel iránymutatásként szolgálhatnak ahhoz a ma- ték lehet (a) az állam/kormányzat képviselője (ti. ható- gyar jogalkotó/alkotmányozó és természetesen a jogal- ság) által szerzett, valamint (b) magánfél által elköve- kalmazó számára, hogy az alapjogsérelemmel szerzett tett jogsértéssel (wrongfully) szerzett. bizonyítási eszközök eleve kizárhatóságát megalapoz- Wilkes ezek után a kormányzat (állami hatóságok) és zák, különösen pedig abban az esetben, ha e bizonyítási a magánfél által jogsértéssel szerzett bizonyítékok cso- eszközök alapjogsértő mivolta adott esetben – a Pp. portját is két csoportra osztja: 269. § szóhasználatának megfelelően – nem lenne egyér- 1. Kormányzat (hatóság) által szerzett bizonyíték le- telműen nyilvánvaló egy polgári eljárásban. het: (a) illegálisan (illegally, ti. az alkotmányban a ma- Az alkalmazhatóságuk kapcsán komparatív jelleggel gánszférát védő, jogellenes lefoglalás és házkutatás al- megvizsgált külföldi minták (mint lehetséges transzplan- kotmányos garanciáinak sérelmével) szerzett, vala- tok) részletezése előtt azonban mindenképpen tisztáz- mint (b) jogellenesen (unlawfully, tehát a hatóság tör- nunk kell azon fogalmi kereteket, amelyekkel ezen min- vényi felhatalmazásának vagy az irányadó jognak – ták dolgoznak, illetve azt is, hogy a téma korábbi megkö- Wilkes rendszertana esetében a common law-nak – a zelítéséhez képest egy tisztán alkotmányjogi megközelí- sérelmével) szerzett. tés milyen konkrét novumot képes hozzáadni az alapjog- 41 2. Magánfél által jogsértéssel szerzett bizonyíték le- sértő bizonyítással és a bizonyítékkizárással kapcsolatos het: (a) a büntetőjog rendelkezéseinek sérelmével szer- szélesebb körű jogi vitákhoz Magyarországon. zett, valamint (b) szerződésen kívüli károkozással Mike Madden egy 2015-ös írásában úgy fogalmaz egy (tort) vagy szerződéses kötelezettség megszegésével mintaadó (amerikai) kizárási szabály (model exclusio- szerzett. (Fontos egyébként megjegyeznünk, hogy töb- nary rule) lehetőségéről értekezve, hogy „a kortárs jog- bek között az amerikai alkotmányos rendszer alapjog- tudomány képviselőinek a kizárási szabályokkal foglal- védelmi sajátosságai miatt is, a kizárási szabály bünte- kozó többsége vagy egészében megfeledkezik annak tőeljárási alkalmazása kapcsán a Legfelsőbb Bíróság vizsgálatáról, hogy e szabályok miért is jöttek elsődlege- kimondta, hogy a kormányzattal nem összefüggő ma- sen létre, vagy kérdés nélkül elfogadják az adott kizárási gánfelek által jogsértés útján szerzett bizonyítási esz- szabálynak tulajdonított magyarázatot, amelyek egy 42 közök befogadhatóak , polgári ügyekben pedig nagyon adott joghatóság alatt egy felsőbíróság ad. Más szóval: a is ellentmondóak egymásnak a bíróságok ítéletei mind tudósok kritika nélkül elfogadják a status quót, amikor 43 a szövetségi, mind a tagállami szinteken. ) arra kerül sor, hogy kérdéseket kellene feltenni azzal Véleményünk szerint Wilkes rendszertana minden- kapcsolatban, hogy mire jó egy kizárási szabály, majd képpen irányadó a jogsértő bizonyítási eszközökkel aztán megjegyzéseket tesznek arról, hogy az adott sza- kapcsolatos további jogösszehasonlító elemzés kiterje- bály hatékony vagy nem annak a célnak az elérésében, 44 désének megértéséhez, és többségében a kontinentális amelyet ők maguk kérdés nélkül elfogadtak.” jogokban, illetve Európában is jól használható jogi fo- Madden szerint ez a fajta kritika legtöbbször elsiklik galmakkal és egzakt rendszertannal dolgozik. a legfontosabb kérdések felett, amelyeket ő maga úgy Az alábbiakban a magánfelek által jogsértéssel meg- fogalmaz meg, hogy vajon mi történik, ha a kizárási szerzett bizonyítási eszközökre összpontosítunk, any- szabály magyarázata nem kellően megalapozott, illet- nyi pontosítással, hogy a kontinentális jogi gondolko- ve, ha a szabályt kimondó felsőbíróság nem teljes vagy dásban nem lehet attól eltekintenünk, hogy magánfelek inkorrekt jogi válasszal indokolta a szabály magyará- 45 magatartása is megvalósíthatja a magánszféra alkot- zatát? A kizárási szabályok bíróságok általi, esetről mányos garanciáinak sérelmét, a magánszférát védel- esetre történő vizsgálatából, illetve a szabályok ilyen mező alapjogok megsértése által. Wilkes rendszertanát módszertannal történő megállapításából eredő (Mad- den által is felvetett, Amerikában is azonosított) prob- lémák elkerülése végett amellett érvelünk, hogy köz- vetlenül az alkotmányban szükséges szabályozni a bi- zonyítékkizárás esetköreit, tekintettel a nem kevés e 41 Bruce a magánszszemélyek által jogsértően szerzett bizonyítási esz- közökkel kapcsolatban észszerűtlen (unreasonable) szerzésmódról beszél tárgyban létező külföldi példára is. az amerikai kizárási szabály magánfelek által elkövetett jogsértéssel Mielőtt azonban számos külföldi alkotmány szabá- szerzett bizonyítékok kizárására való kiterjesztésének vizsgálata során. lyozásának példáján keresztül megvizsgáljuk e kér- Bővebben lásd Jon W. Bruce: The Extent of the Exclusionary Rule. William dést, szükséges egy rövid kitekintést tennünk az ame- and Mary Law Review, 1967/1, 193–204, idézett rész: 197. (online) http:// scholarship.law.wm.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=2943& context=wmlr 42 Burdeau v. McDowell. 256 U.S. 465 (1921). 43 Erről lásd pl. Bruce (1967), illetve Robert E. Shepherd, Jr.: Admis- 44 Mike Madden: A Model Rule for Excluding Improperly or Unconsti- sibility of Illegally Obtained Evidence in a Civil Case. Washington and Lee tutionally Obtained Evidence. Berkeley Journal of International Law, Law Review, 1960/1, 155–160 (online) http://scholarlycommons.law. 2015/2, 442–488, idézet: 445. (online) http://scholarship.law.berkeley. wlu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=3519&context=wlulr vagy Mack- edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1509&context=bjil ey (1979) 45 Madden (2015) i. m. 445. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11

rikai bírói gyakorlatot elemző irodalom főbb megálla- sorolható, illetve jogorvoslati funkciója miatt pedig a pításaira is, amely abba enged bepillantást, hogy a kizá- harmadikba. (Gácsi ezt a helyreállító igazságszolgálta- 50 rási szabályt milyen elméleti és jogpolitikai indokokra tás indokának nevezi , bár a jelen keretben talán sze- tekintettel lehet szükséges alkalmazni. rencsésebb a kompenzációs indok elnevezés.) A bizonyítékkizárási szabály (exclusionary rule) al- (iii) A harmadik, az ún. deterrence rationale az előbbi- kalmazásával kapcsolatban polgári ügyekben az általá- ekben harmadikként hivatkozott jogorvoslati jellegű nos amerikai gyakorlat már az 1980-as évekbeli iroda- indok, amely nem pusztán az attól való elhatárolódá- lom szerint is az volt, hogy a nem hatósági vagy hivata- son keresztül kívánja elejét venni a hivatali visszaélé- 51 los személyek által jogellenesen, magánszférasértéssel seknek. (Gácsi ezt elrettentési indoknak nevezi. ) szerzett bizonyítékok felhasználását megengedték. En- (iv) A negyedik, az ún. vindication rationale tkp. az el- nek oka az volt, hogy az akkori amerikai gyakorlat sze- határolódási és kompenzációs indok között helyezke- rint a kizárási szabály elsődleges célját nem abban azo- dik el, és alkotmányos értékekre összpontosít, nem pe- 52 nosították, hogy nem kormányzati szereplőket (ti. pl. dig a szigorú értelemben vett egyéni jogsérelemre. magánfeleket, magánszemélyeket) tartson vissza a jog- (Ezt a Gácsi által nem alkalmazott megközelítést legin- ellenes magatartástól, hanem hogy a kormányzat moz- kább jogkövetelési, vindikációs indoknak lehetne ne- gásterét korlátozza alapjogsérelem vagy -korlátozás vezni.) Ezen elmélet értelmében nem szükséges az ok- okozása tekintetében. Ez a felfogás egyébként az egész sági kapcsolat a jogsértés folytán elszenvedett sérelem amerikai alkotmányos kultúra alapvető hangsúlyaiban és az eljárásban alkalmazott jogorvoslat között, hiszen keresendő, hiszen a kolóniákon a koronától való elsza- a jogorvoslat lehet olyan (quasi szimbolikus) is, amely kadást követően a kormányzat befolyását az emberek nem jár a sérelmet szenvedett fél tényleges kompenzá- veleszületetett és elidegeníthetetlen jogai vonatkozá- ciójával, viszont az egyéni jogsértésből kiindulva meg- sában alapvetően korlátozni szerették volna a „limiting kísérli egy adott jogosultság nem egyediesített, hanem government” célkitűzés értelmében. tágabb körben való érvényesítését (a konkrét ügyben Az amerikai büntető eljárásjogi esetjogban kialakí- egy adott fél egyéni jogsérelmének elismerése és orvos- tott kizárási szabály háromféle megközelítését az aláb- lása által), tágabb értelemben vett közösségi célokat 46 53 biakban lehetne összegezni: (tkp. közérdeket) is szolgál. (Ilyen értelemben ezt az (i) egyrészről az értelmezhető olyan bíró alkotta jog- indokot azonban „előretekintőnek” is lehetne nevezni, ként, amely a magánszféravédő negyedik kiegészítés de ennek az áttekintett amerikai irodalomban nem ta- érvényesítését segíti (értsd: eljárási garancia, amely el- láltuk igazolását.) sődlegesen a bírói integritás erősítését szolgálja); E négyféle megközelítés időbeli síkon alapvetően két- (ii) másrészről a kizárás alkotmányos jogként is fel- féleképpen különíthető el egymástól Madden állás- 54 fogható, amely esetben sem a jogalkotó, sem a bíróságok pontja szerint: nem változtathatják meg annak tartalmát. (Más megfo- (i) Az „előretekintő” (forward-looking) kizárás lénye- galmazásban olyan alkotmányos privilégium, amely a ge, hogy nem a jogsértésre, és annak kompenzálására szubjektív, egyéni jogérvényesítés fontos garanciája); fókuszál, hanem eljárási szempontból próbálja felmérni (iii) harmadrészt, amennyiben viszont a kizárás nem azt, hogy a kizárásnak milyen várható hatásai lesznek alkotmányos jog, hanem a negyedik alkotmánykiegé- az eljárás lefolyására. E csoportba tartozik az elhatáro- szítésben foglalt jogok megsértésének jogorvoslati esz- lódási és elrettentési indokból történő kizárás. köze (elsődlegesen a hivatali visszaélések visszaszorí- (ii) A „visszatekintő” (backward-looking) kizárás tására), akkor annak jogalkotói és bírói értelmezése is – szemben az elszenvedett jogsértés és az adott esetben lehetséges. alkalmazott kizárás igazságszolgáltatásra gyakorolt Ezen három megközelítést jogpolitikai indokaik sze- hatásainak előretekintő felmérésével – inkább az el- 47 48 rint az alábbiakban lehetne elkülöníteni: szenvedett jogsértés hatásainak kompenzálására össz- (i) Az első, ún. condonation (vagy dissociation) ratio- pontosít. Ebből adódóan természetesen a kompenzáci- nale az előbbiekben hivatkozott bírói integritást, a bí- ós indokból és a vindikációs indokból történő kizárás róság pártatlanságát hivatott erősíteni. (Gácsi ezt elha- esetei tartozhatnak ebbe a csoportba. 49 tárolódási indoknak nevezi. ) (ii) A második, az ún. corrective justice rationale lé- nyege, hogy a jogsérelem kompenzációján keresztül 50 Gácsi (2015) i. m. 29. 51 Gácsi (2015) i. m. 30. lesz fontos garanciája az egyéni jogérvényesítésnek, te- 52 vö. Madden (2015) i. m. 454–455. hát az előző felsorolásból emiatt a második kategóriába 53 Madden [(2015 i. m. 454–455)] Paciocco munkásságára is támasz- kodik a vindikációs indok e helyütt idézett leírásában. (David M. Pacioc- co: Lottery or Law – The Appreciable Limits of Purposive Reasoning. Cri- minal Law Quarterly, 2012/1, 15–21.) E megközelítés kiváló példáját adja 46 Vö. Hanscom (1982) i. m. 812., és Andreoli (1983) kül. 1019–1021. a kaliforniai legfelsőbb bíróság People v. Cahan (44 Cal. 2d. 434, 282 P.2d Az amerikai kizárási szabály magánszféra-vonatkozásairól lásd Mark E. 905, 1955) döntése kapcsán, amikor kifejti, hogy a bíróság elismerte Cammack: The Rise and Fall of the Constitutional Exclusionary Rule. ugyan, hogy sem a szövetségi alkotmány, sem Kalifornia alkotmánya Stephen C. Thaman (ed.): Exclusionary Rules in Comparative Law. Dord- nem követeli meg a kizárást a magánszféraérdekek védelmében, azon- recht–Heidelberg−New York−London, Springer, 2013. 3–33. ban az ilyen típusú jogsérelmek orvoslására megfelelő jogorvoslatnak 47 A magyar szakirodalomban büntetőeljárási szempontból áttekin- ítélte. A kaliforniai bíróság egyébként arra alapozta ezen döntését, hogy tést ad: Gácsi (2015) i. m. 28–33. a bíróságok „piszkos ügyleteket” nem támogathatnak, illetve, hogy a ma- 48 Amerikai viszonylatban átfogó áttekintést ad pl. Madden (2015) gánszféra alkotmányjogi garanciáit nem védelmezik megfelelően a léte- i. m. 446–455. Itt az általa is alkalmazott indokokat ismertetjük. ző szankciók. [Lásd Mackey (1979) i. m. 233.]. 49 Gácsi (2015) i. m. 29. 54 Madden (2015) i. m. 447–455. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13

4.1. Az AmerikAi esetjog „térképe” A kizárási szabályok alkalmazása kapcsán magán- – válogAtás 55 szféravédelmi áttörést hozó Mapp v. Ohio (1961) bün- 64 tetőeljárási vonatkozású döntés után sem csendesett le A bizonyítékkizárással foglalkozó jelentős amerikai a tudomány a szabályok létjogosultságát illetően, és bírói gyakorlatban mérföldkőnek számító Caland- többen vizsgálták a szabály más eljárásokra való kiter- 56 ra-ügyben született döntés tanulsága szerint a kizá- jesztésének lehetőségét. (Megjegyzendő azonban, hogy rási szabályt sosem értelmezték úgy, hogy bármely sze- a Mapp-döntést büntetőeljárási vonatkozásai miatt a mély számára bármely ügyben megtiltja a jogellenesen tagállami bíróságok nem tartották irányadónak az ítél- 57 szerzett bizonyítási eszköz felhasználhatóságát. Sőt kezésben, mivel az az állami büntetőhatalom jogsértő Hanscom szerint, mint minden jogorvoslati szabályt, gyakorlatának visszaszorításában fektette le a ma- ezt is korlátozottan alkalmazták olyan esetekre, ame- gánszféravédelem alapvető szabályait.) 65 lyekben a jogorvoslati célok hatékonyabban érvénye- A Sackler-döntésben (New York) az eldöntendő jog- sültek. 58 kérdés az volt, hogy egy házassági bontóper kapcsán A Sackler-ügyben New York állam Legfelsőbb Bírósá- megengedhető-e olyan jogsértő bizonyítási felhaszná- ga pl. egy házassági bontóperben, magánnyomozó által lása, amely a férj és magánnyomozók által elkövetett jogellenesen szerzett bizonyíték befogadhatósága kér- magánlaksértés nyomán állt elő úgy, hogy a feleség ma- désében úgy határozott, hogy „magánkutatásból” (pri- gánlevelezését megszerezték. Az ügyben a kizárási sza- vate search) származó és a meggyőző bizonyíték befo- bályt azért nem alkalmazták csupán, mert a bíróság ál- gadásának elutasítása nem szolgálná az igazságszol- láspontja szerint az az érvelés túl messze megy, hogy a 59 gáltatás érdekeit. Ezen érvelés ellenzői szerint a bírói magánszemélyek által előterjesztett jogsértő bizonyí- integritás védelme miatt fontos az, hogy a negyedik al- tási eszközöket meg kell tiltani, mivel az állami hatósá- kotmánykiegészítés sérelmével (ti. magánszférasértés- gokat korlátozó Mapp-döntés szerint ez így lenne logi- sel) szerzett bizonyíték ne kerülhessen befogadásra. 60 kus. A New York-i bíróság szerint továbbá a magánszfé- Amerikában a kizárási szabályok alkalmazásával ravédő bizonyítási tilalmak és kizárási szabályok, ame- kapcsolatban meglehetősen megoszlottak és megoszla- lyek a common law-ban és a Legfelsőbb Bíróság esetjo- 66 nak a jogtudomány és a bíróságok álláspontjai. Számos gában (pl. Boyd v. United States ) gyökereztek soha szerző foglalkozott a szabály kiterjedésével polgári nem olyan értelemben kerültek megfogalmazásra, ügyekben olyan esetekre is, amikor magánfél magán- hogy azokat magánszemélyekre is kiterjesszék. 67 féllel szemben kíván jogsértő bizonyítási eszközt fel- Ohióban, a Williams-ügyben a bíróság ezzel szem- 61 használni. Ezek az írások azonban, tekintettel a kér- ben azt állapította meg, hogy a negyedik alkotmányki- désben az irodalom és a joggyakorlat megosztottságá- egészítésbe ütközik, ha válóperben a férj a feleség autó- ra is, főként a tagállami bíróságok esetjogának elemzé- jából jogellenesen szerez meg levelezést. Bruce már 68 sével foglalkoztak, amelynek ismertetése – annak ki- 1967-ben hangot adott annak az álláspontjának, hogy terjedtségére tekintettel tudományos igénnyel nem ké- társadalmunk nem fogja tolerálni azt, hogy ha a bírósá- pezheti jelen írásunk tárgyát, így csak felvillantásszerű gok az egyének által felhasználni kívánt jogsértő bizo- példákat hozunk az analogikusan alkalmazható ameri- nyítási eszközök tiltására nem fogják alkalmazni a ne- kai büntetőeljárási esetjogot tudományos igénnyel fel- gyedik alkotmánykiegészítésből levezetett és azzal 62 dolgozó hazai irodalom margójára, illetve említünk összekapcsolt kizárási szabályokat. Ezzel kapcsolatban 69 más jogterületekre tartozó eseteket is. idézi a Frank v. Maryland döntést is, amely azt tükrö- Egy esetben (Mercer-ügy, New Jersey) egy magán- zi, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága is ha- személy házastársi kapcsolat megrontásában való sonló álláspontra helyezkedett, és nem ragaszkodik a közrehatásért – azt is mondhatnánk „elszeretésért” kizárási szabály történetileg kialakult kereteihez, ami (alienation of affection) – indított keresetet, amelyben az egyéni jogok védelmét illeti a magánszféra vonatko- egy feleség által a levéltitokra vonatkozó postai szabá- zásában. lyok megsértésével a férjtől – így magánszférasértően – megszerzett személyes küldeményt tettek végül a bi- zonyítás tárgyává, megengedték annak felhasználha- 63 tóságát. 55 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- tuma egységesen: 2017. március 15. 56 414 U.S. 338, United States v. Calandra (1974) 57 Ennek is köszönhető többek között, hogy ezen döntés megszületé- lásd: Kohn v. Superior Court, 12 Cal.App.2d 459 (1936), Munson v. Mun- sét követően egyre másra alkottak kivételeket a kizárási szabály alól son 27 Cal.2d 659 (1946). büntetőügyekben. [Ezeket részletes idézi és bemutatja Gácsi i. m. (2015) 64 Mapp v. Ohio 367 U.S. 643 (1961), részletes elemzését adja pl. Gácsi 44–52.] (2015) i. m. 37–38. 58 Hanscom (1982) i. m. 804. 65 Sackler v. Sackler, 15 N.Y.2d 40 (1964) 59 Vö. Sackler v. Sackler, 15 N.Y.2d 40 (N.Y. 1964) 66 116 U.S. 616 (1886) 60 Vö. pl. Hanscom (1982) i. m. 803. 67 Williams v. Williams, 8 Ohio Misc. 156 (Ohio Com. Pleas 1966) 61 Shepherd, Jr. (1960) i. m. 155–160; Bruce (1967) i. m. 68 Bruce (1967) i. m. 200. A magánszemélyek által felhasználni kívánt 62 Lásd Gácsi (2015) i. m. 33–81. jogsértő bizonyítási eszközök magánszféravédelmi szempontú tilalmá- 63 Mercer v. Parsons, 95 N.J.L. 224, 112 A. 254 (E & A 1920, New Jersey). val kapcsolatos érveket az amerikai jogrendszer vonatkozásában részle- Ellentétes álláspont: Del Presto v. Del Presto 92 N.J. Super. 305 (1966), tesen, lásd uitt., 200–204. 223 A.2d 217. Hasonló álláspontokért a kaliforniai bírósági gyakorlatból 69 359 U.S. 360 (1959). / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13

4.2. európAi Alkotmánykörkép büntető ügyeket”. Az amerikai büntető eljárásjogi 73 – kevés szAbály, sok kérdés? 70 esetjogban kialakult megoldások tehát példaértékűek és analogikusan alkalmazhatóak a polgári eljárásjogi Az amerikai példákat követően az alkotmányi szintre védelmi rendszer átalakításának magyarázatában is. helyezett kizárási szabályok logikájának megértéséhez A vizsgált európai országok vonatkozásában fontos Európában elsősorban a görög alkotmány kétes meg- az a különbségtétel, hogy melyek éltek az alkotmányi ítélésű szabályozása szolgál. Görögországban 2001 óta szinten rögzített ún. abszolút, automatikus és univer- létezik univerzális, alkotmányi szintű, abszolút és álta- zális kizárás intézményével, és mely országok alkal- lános kizárási szabály a polgári, büntető- és közigazga- maztak ehhez képest enyhébb vagy más megoldásokat tási eljárások vonatkozásában, amely orientálja a szek- az alkotmány szintjén, pl. egy adott eljárásjogra vagy torális törvények szabályai. egy adott alapjogra, azok egy csoportjára szűkítve a ki- Mielőtt azonban ezen „görög modell” részleteit is- zárás hatályát. mertetnénk, a külföldi minták alkalmazásával kapcso- Általánosságban a jogsértő bizonyítási eszközök latban most a jogrendszerközi komparatisztikában rej- rendszertanának nómenklatúrájában az egyes orszá- lő inherens módszertani aggályokat kell eloszlatnunk. gok Európában megkülönböztetik: Ezek általában azzal kapcsolatban merülnek fel, hogy – a bizonyos vagy egyes alapjogok (pl. élethez és em- vajon mennyiben tekinthetőek megfelelő mintának az beri méltósághoz való jog, tulajdonjog) sérelmével, angolszász jogrendszerben alkalmazott bizonyítási ti- – az alapjogsérelemmel, lalmak a kontinentális jogi szabályozások újragondolá- – a magánszférajogok (kapcsolattartás és kommuni- 71 sa számára. káció, magánlakás) megsértésével, E módszertani előkérdés megválaszolása ezen a he- – a visszaélésszerű vagy illicit magatartással, lyen azért is igen fontos, mert (i) az alkotmányi szintű – a jogellenesen, kizárást alkalmazó (illetve ennek bevezetését számon – a tisztességtelenül, tartó) országokban már eddig is vita folyt erről, illetve – az alkotmányellenesen szerzett bizonyítékokat, il- (ii) érveink igazolására az angolszász alkotmányos és letve, bírói gyakorlatban – elsődlegesen büntetőeljárási kon- – e csoportoktól elkülönítetten a bűncselekménnyel textusban született – tesztekre, doktrínákra, illetve szerzett bizonyítékokat. 74 ezek jogátvételen keresztüli átültetésének esetleges le- Összhangban az új Pp. szóhasználatával, a továbbiak- hetőségére támaszkodunk a polgári eljárásjog bizonyí- ban a „jogsértő bizonyítási eszköz” megfelel a bizonyí- tási vonatkozásaiban is. tékkizárás alkalmazása kapcsán vizsgált országok jo- Breda és Vricella olasz szerzők azon állásponton gában ismert következő kategóriáknak: improperly ob- vannak, hogy az alkalmazott eljárási szabályrendszer- tained evidence, illegally obtained evidence, unlawfully beli különbségek elsődlegesen nem abból adódnak, obtained evidence, unconstitutionally obtained evidence, hogy a komparatív szempontból vizsgált országok wrongfully obtained evidence, prove formate, acquisite 72 adott esetben eltérő jogcsaládba tartoznak. Az angol- od assunte con mezzi illeciti, illegittimi o incostituzionali, szász rendszerből vett mintákat, ahogy más országok- preuve illégalement obtenue. Ezen elnevezések egyéb- ban is, mi is analogikusan alkalmazzuk a kontinentális ként „a visszaélésszerű” vagy „rendeltetésellenes” jogrendszerbeli magyar szabályozás átalakításának (improper) szerzésmódtól a jogellenességen (illegal, un- indoklásában. lawful, illegitime, illégale, illecite) keresztül az alkot- Alkalmazzuk továbbá azt a fenti szempontot is, hogy mányellenes (unconstitutional) szerzésmódig külön- bizonyítékkizárás elvei kapcsán nem teszünk lényegi böztetnek meg kategóriákat a bizonyítási eszközök kö- különbséget a büntető- és polgári eljárások hatásme- rében. chanizmusai között az alkotmányi szintű, és az ezekre Alkotmányi szinten ezen bizonyítási eszközök kizá- épülő eljárási törvénybe foglalt kizárási szabályok rása tekintetében alapvetően két megoldást követnek a megalkotása vagy alkalmazása szempontjából. Ezt az kutatás során megvizsgált országok: álláspontunkat az az amerikai jogirodalomban megje- Az első csoportba azok tartoznak, amelyek általános, lenő érv is alátámasztja, hogy a common law jogrend- automatikus és abszolút kizárási szabályokat tartal- szerben ismert bizonyítási jog (evidence law) nem szi- maznak, nevesítve a magánszférához való jog védel- gorú jogági elkülönítettségben kezeli az egyes eljárás- mét, illetve ezen kívül adott esetben más konkrét alap- jogokkal kapcsolatos bizonyítási kérdéseket, hanem e tekintetben „tulajdonképpen azonosan kezel polgári és 73 Vö. David A. Sklansky – Stephen C. Yeazell: Comparative Law with out Leaving Home: What Civil Procedure Can Teach Criminal Proce- dure, and Vice Versa. Georgetown Law Journal, 2005/94, 683-730, kül. 727–732. (online) http://scholarship.law.berkeley.edu/cgi/viewcontent. 70 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- cgi?article=2718&context=facpubs tuma egységesen: 2017. március 15. A cikk egyébként az amerikai kontextusban tartalmaz érveket amel- 71 A büntetőeljárásjog vonatkozásában a kizárási szabályok összeha- lett, hogy a kontinentális jogrendszerrel való összehasonlítás, és tulaj- sonlító jogi szempontú elemzésével foglalkozik Stephen C. Thaman donképpen az amerikai jogrendszerből való kilépés nélkül, hogyan lehet (2013). az összehasonlító módszert használni az eljárásjogok kölcsönös fejlesz- 72 Vito Breda – Matteo Vricella: English Pragmatism and Italian Vir- tésében. Egy példaként e körben a bizonyítással kapcsolatos jogkérdése- tue: A Comparative Analysis of the Regime of Illegally Obtained Evidence ket körültekintő vizsgálatát hozzák fel. in Civil Law Proceedings between Italy and England. Maastricht Journal 74 Az angolszász jogrendszer sajátosságaival dolgozó amerikai rend- of European and Comparative Law, 2014/3, 428–443, idézett rész: 429. szertanról lásd Wilkes, Jr. (1975) / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15

jogokat is. (Ezek a korlátozások nem a tisztességes eljá- azokat az eseteket, amikor a bizonyításfelvétel – a ter- 78 ráshoz való jogról szóló rendelkezések között jelennek helt/alperes hozzájárulásával vagy objektív lehetet- azonban meg.) lenség okán, illetve bizonyítottan jogellenes magatar- Görögország alkotmánya az alapjogi fejezetben, bár tás folytán – nem adverzariális rendszerben történik. nem a tisztességes eljárásra konkrétan vonatkozó ren- (Ez az alkotmányi rendelkezés bizonyos szempontból delkezések között, de 2001 óta tartalmaz a magánszfé- kakukktojás az itt vázolt rendszertanban, hiszen ugyan rát nevesítve védelmező rendelkezésekre [9. cikk, 9A. általános jelleggel vonatkozik a bírói eljárásokra, azon- cikk, valamint 19. cikk (1) bek.] explicit utalást tartal- ban nem automatikus és nem abszolút kizárást tesz le- mazó abszolút és automatikus kizárási szabályt. Ez a hetővé, hanem nagy hangsúlyt kap a jogalkalmazói rendelkezés az alkotmány 19. cikkének és (3) bekezdé- mérlegelés a kizárást szabályozó törvény rendelkezé- sében, amely kimondja, hogy a levelek és a kapcsolat- seinek alkalmazásában.) tartás és kommunikáció más formáinak titkossága ab- A 2014-ben módosított ukrán alkotmány az alapjo- 75 szolút sérthetetlen. A 19. cikk (1) bekezdése értelmé- gokra vonatkozó fejezet tisztességes eljárással össze- ben annak garanciáit, hogy a bírói hatalom mely ese- függő, büntetőeljárási garanciákat tartalmazó 62. cik- tekben nem kötött ezen titkosság által nemzetbizton- kében az olvasható, hogy vádat jogellenesen szerzett sági vagy különösen súlyos bűncselekmények felderíté- bizonyítékra és feltevésekre nem lehet alapítani. (Az séhez fűződő okból, törvény állapítja meg. A (3) be- ukrán alkotmány egyébként – ahogy szövegezéséből is kezdés kizárási szabálya innen indul, és rögzíti, hogy a arra következtethetünk – egy ismert büntetőeljárási 19. cikk, valamint a 9. és a 9A. cikkek sérelmével (ti. ma- alapelv, az in dubio pro reo keretei között szabályozza a gánszférasértéssel s így természetesen a személyiségi bizonyítékkizárási szabályt.) jogok sérelmével) szerzett bizonyíték felhasználása ti- Csak említésképpen: A fenti európai országok konti- 76 lalmazott. nentális alkotmányaiból az angolszász rendszer felé át- Portugália 2005-ben módosított alkotmánya, annak menetet képez Dél-Afrika, amelynek még 2012-ben mó- 32. cikk (8) bekezdésében a büntetőeljárásokra vonat- dosított alkotmánya tartalmaz olyan kitételt [35. cikk kozó garanciális rendelkezések között írja elő, hogy (5) bek.] a tisztességes büntetőeljárásra vonatkozó minden a magánéletbe, a magánlakásba vagy a kapcso- rendelkezések között a letartóztatottak, fogvatartot- lattartásba és kommunikációba való visszaélésszerű tak és terheltek jogai vonatkozásában, mely szerint az beavatkozás nyomán szerzett bizonyíték semmis és ér- alapjogokat sértő módon szerzett bizonyítékokat ki 77 vénytelen. Ez is tehát abszolút és automatikus kizárá- kell zárni, amennyiben megengedhetőségük tisztes- si szabály, azonban nem terjed ki a polgári eljárásokra. ségtelenné tenné az eljárást vagy egyéb módon káro- Léteznek olyan országok is, amelyek az automatikus san hatna az igazságszolgáltatásra. (Ebben a szabályo- és abszolút kizárási szabályokat nem szűkítik le egyes zásban áttételesen megjelennek azok a már amerikai alapjogok, különösen pedig a magánszférához való jog szerzőknél olvasható hivatkozások, hogy a bírói integ- védelmére, viszont a tisztességes eljáráshoz való jogra ritás erősítése érdekében kell a kizárást lehetővé tenni, vonatkozó rendelkezések között helyezik el azokat. illetve magyar vonatkozásban az igazságszolgáltatás Horvátország 2001-ben módosított alkotmánya álta- rendes működésébe vetett közbizalom mint alkotmá- lános, abszolút és automatikus kizárási szabályt tartal- nyos érték védelme is tetten érhető.) maz 29. cikkében, amely kimondja, hogy jogellenesen Az alkotmány alatti szinteken, kizárólag az eljárásjo- megszerzett bizonyítékot nem lehet bírósági eljárás- gokban vagy a bírói gyakorlatban létrehozott kizárási ban felhasználni. (Itt a horvát alkotmányban az EJEB szabályokat az alábbi országok ismernek, alkalmaznak: gyakorlatából ismert megengedhetőség, magyar ter- A vizsgált angolszász országok (Egyesült Királyság, minológiával befogadhatóság intézményéről, az ún. ad- Egyesült Államok) esetében a magánszféra alkotmányi missibilityről beszél, de ténylegesen a bizonyítási esz- szinten való megjelenése nem adott, hiszen az egyik köz felhasználhatóságáról van szó.). esetben íratlan, történeti alkotmányról beszélünk, míg A 2007-ben módosított olasz alkotmány a tisztessé- a másik esetben a világ legrégebbi írott alkotmányában ges eljárásra vonatkozó 111. cikkében tartalmaz olyan nincs tételes alapjogi rendelkezés a magánszférához rendelkezést, amely megállapítja, hogy törvény rendezi való joggal vagy a tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatban. Az angol történeti alkotmány keretében az alapjogokkal és a bírósági eljárásokkal összefüggő 75 E megfogalmazásban felsejlik az általánunk támogatott bizalmi bizonyítási kérdéseket a szektorális törvények szintjén kommmunikáció védelme, illetve a bizalmassághoz való jognak a védel- rendezik, az Egyesült Államok esetében pedig a 4. és 5. me is. 76 Fontos még megemlíteni, hogy a szabályt magánfelek közötti hori- alkotmánykiegészítésre épülő Legfelső Bírósági jogér- zontális viszonyokban is alkalmazni rendeli a görög alkotmány [25. cikk telmezést, valamint a tagállami alkotmányok alapjogi (1) bekezdés], lásd Nikolaos M. Katiforis: Evidence in Civil Law – Greece. rendelkezéseit értelmező tagállami legfelsőbb bírósági Lex Localis. Institute for Local Self-Government and Public Procurement döntéseket tekinthetjük irányadónak a magánszféra és Maribor, 2015, 23. (online) http://14.139.206.50:8080/jspui/bitst- ream/1/4388/1/Evidence%20in%20Civil%20Law%20-%20Greece.pdf a tisztességes eljárás határterületi bizonyítási kér- Katiforis idézett írása egy görög alkotmánybírósági határozatra uta- dései ben a főként büntetőeljárási vonatkozásban kidol- lással megjegyzi, hogy a kizárási szabály alól egyetlen kivétel van, ami- gozott kizárási szabályokon (exclusionary rules) keresz- kor is a bizonyítékot valamely alkotmányosan magasabb rangú érték, pl. emberi élet védelmében használják fel. (uo.) 77 Fontos azonban, hogy nemcsak a magánszféra sérelmét nevesíti kü- lön az alkotmány, hanem a kínzás, kényszerítés, valamint a személyes testi és lelki integritás sérelmét is. 78 Egy kifejezéssel defendant, de a rendelkezés hatálya általános. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15

tül. A konkrét esetekből vett példákat egy fenti váloga- reális az, hogy a bírót nem befolyásolja a jogsértő bizo- 81 tásban már olvashattuk. nyítási eszköz ítélete meghozatalában? Németország az alkotmány szintjén nem alkalmaz ki- A már idézett Breda és Vricella olasz szerzők a fenti zárási szabályt, illetve az alkotmányi szabályozás egyéb- kérdések kapcsán kéttípusú bizonyíték között tesznek ként is „szűkszavú” tisztességes eljárási (103. cikk) és különbséget az angol és olasz bizonyítékkizárási rezsi- magánszféra-védelmi (10. cikk) rendelkezéseket tekint- mek komparatív értékelésében: (i) egyrészt vannak ve, azokat a BVerfG személyiségi jogi gyakorlata tölti olyanok, melyek jelentős súllyal befolyásolják a peres meg tartalommal, amelynek keretében például büntető- felek képességét követeléseik alátámasztására, és (ii) eljárási vonatkozásban megszületett 2008-ban az vannak olyanok, amelyek a tényállás pontos tisztázásá- IT-rendszerek bizalmasságához fűződő alapjogot leveze- ban segítenek. tő határozat is az online fedett nyomozás és bizonyíték- Álláspontjuk szerint előbbieket mindkét jogrendszer szerzés elektronikus magánszféra-védelemre tekintet- nagyobb eséllyel fogadja be, míg utóbbiakat az olasz bí- tel történő korlátozása kapcsán. 79 róságok többségében elutasítják, így a jogsérelmet A német AB judikatúra – ellentétben az angol- szenvedett felek védelmében járnak el. Amint leírják, szász-amerikai szabadság- és biztonságközpontú pri- az olasz büntetőeljárási törvény is különbséget tesz vacyfelfogással – a kontinentális jogrendszerben meg- olyan bizonyítékok között, amelyeket bizonyos eljárási szokottan az emberi méltósághoz való jogon keresztül szabályok megsértésével szereztek (ezek meg nem en- az általános személyiségi jogból kiindulva vezet le gedhetőek), illetve olyanok között, amelyeket általá- többletvédelmet a magánszféra számára, azonban az nosságban jogellenes magatartással szereztek (ezek 82 euroamerikai kereskedelmi közeledés (lásd TTIP-tár- felhasználhatóak). gyalások) az európai magánszféra-gondolkodásban is Az előzőekben írtakból a magánszférasértő bizonyí- meghonosítja a szabadság és biztonság mérlegelési tási eszközökkel kapcsolatos alapjogi problematika szempontjait, amely minden bizonnyal idővel majd tük- megoldására számunkra az következik, hogy ha a bizo- röződik a mértékadó alkotmánybírósági gyakorlatok- nyításhoz (igazsághoz való hozzáféréshez, joghoz ju- ban is. táshoz) való jogot és a magánszféra védelméhez való jo- A magyar alkotmánybírósági esetjog sokban támasz- got szembeállítjuk egymással (mint konkuráló alapjogi kodik a német méltóságközpontú és így az általános pozíciókat) a tisztességes polgári eljárás kontextusá- személyiségi jogot kibontó gyakorlatra, és követi ezt a ban, akkor a helyes irány a jogsértő bizonyítási eszkö- modellt. Az itt vizsgált bizonyítási kérdésekben is, e ha- zök felhasználhatóságának bírói megítélésében az, ha gyomány folytatása – akár a szabadság és biztonság azt eleve a nemzeti alkotmányban rögzített alapjogi szempontjaira is tekintettel – a magánszféra informáci- standardhoz igazítjuk, ebben az esetben a tisztességes ós társadalmi aspektusai vonatkozásában több ponton eljáráshoz való jog tartalmi oldalát finomító ma- indokolt lenne a magánszférasértő bizonyítékok érté- gánszféravédő biztosítékok által. kelése, végső soron pedig kizárása vonatkozásában. Vé- Ebben a keretben minden esetben a magánszféra-sé- leményünk szerint a személyiség- és így magánszféra- relmet szenvedett fél jogait és érdekeit kell előnyben sértő bizonyítási eszközök kapcsán a magyar alkotmá- részesíteni anélkül, hogy az ügy tárgyának eldöntését, nyos gyakorlat továbbfejlesztésére a német, és ahol az a tényállás tisztázását és az igazságszolgáltatás átfogó erre alkalmas, az amerikai „alkotmánybírósági gyakor- érdekét alapvetően sértő – és az alapjogsérelem súlyos- lat” fényében vannak lehetőségek. (Megjegyzés: A ma- ságát érintő, alapvetően alkotmányjogi, szükségessé- gyar Alkotmánybíróság egyébként tradicionálisan a gi-arányossági vizsgálatot igénylő – bírói mérlegeléstől büntető eljárásjog vonatkozásában állapít meg inkább várnánk a válaszokat, amely bírói mérlegelés termé- olyan alkotmányos követelményeket, amelyeknek a bi- szetesen így arra irányulna, hogy megjósolja, milyen zonyításra is van direkt hatásuk. Legutóbb pl. a 8/2013 hatással lehet az alapjogsértő bizonyítási eszköz az el- (III. 1.) AB határozat állapította meg, hogy a védő ter- járás tisztességességére. Ilyen fajta jövendőmondásra helti kihallgatásról történt értesítésének elmaradása kényszeríteni a bíróságokat azonban kontraproduktív esetén, a terhelt vallomása bizonyítékként nem vehető lenne az igazságszolgáltatás tisztességessége és haté- figyelembe.) konysága szempontjából. Ezen rövid kitérő után, a továbbhaladáshoz elsőként Olyan szabályozási megoldások tehát álláspontunk fontos annak tisztázása, hogy a jogellenes szerzésmód szerint nem elfogadhatóak a polgári eljárásjogban, ténye általános jelleggel felhasználhatatlanná teszi-e amelyek következmény nélkül hagyják a jogsértő, külö- polgári és büntetőeljárásokban egyaránt a jogsértő bi- nösen pedig a magánszférasértő bizonyítási eszköz fel- zonyítási eszközöket, vagy e ténynek semmi következ- használását. Ezen keretben is az abszolút és automati- 80 ménye nincs ezek használatára nézve? Másrészről ab- kus, alkotmányi szinten megfogalmazott kizárási sza- ban a kérdésben is állást kell foglalni, hogy mennyire bályok alkalmazása mellett érvelünk, amelyek korlá- tozzák a bíróság mérlegelését egyrészt alapjogvédelmi szempontokra (mércékre), másrészt a bizonyítás során 79 BVerfGE 120, 274–350 (1 BvR 370/07 – Rn. (1–333), (online) http:// www.bverfg.de/e/rs20080227_1bvr037007.html 80 Athanasios Kaissis: Exclusion of Illegally Obtained Evidence in Greek Civil and Penal Proceeding – An outline. Jens Adolphsen − Joa- 81 Dimitrios Giannoloupoulos: The exclusion of improperly obtained chim Goebel − Ulrich Haas − Burkhard Hess − Stephan Kolmann − evidence in Greece: putting constitutional rights first. International Markus Würdinger (Hrsg.): Festschrift für Peter Gottwald zum 70. Ge- Journal of Evidence and Proof. 2007/11, 181–212., kül. 189–190. burtstag. C.H.Beck, 2014. kül. 309–310. 82 Vö. Breda–Vricella (2014) i. m. 14. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17

keletkező ún. konkuráló alapjogi pozíciókra tekintet- A felmerülő problémákra egészen az 1990-es évekig a tel. (Ebből az is következik, hogy csak a peres felek kö- bíróságok joggyakorlata kereste a válaszokat, majd zött kialakult konkuráló alapjogi relációban szükséges 1991 és 1993 között büntetőjogilag szankcionálták a ilyen szabályok alkalmazása álláspontunk szerint. titkos tevékenységekkel zajló „bizonyítékszerzést”, és Amikor az egyik alapjogi pozíció a másik felett kirívóan bevezették az ilyen jogsértő bizonyítási eszközök auto- információaszimmetrikus bizonyítási helyzetet te- matikus kizárását, ekkor még csak az eljárási törvé- remtve dominál – tehát tkp. azt megszünteti, elrelativi- nyek szintjén. 1996-ban végül a büntetőeljárási tör- zálja –, akkor az abszolút és automatikus kizárás alap- vény reformjával külön nevesítették a bűncselekmény vetően nem alkalmazandó, hiszen a magánszférasértő útján szerzett bizonyítékokat, és megfogalmazták ezek bizonyítási eszközzel bizonyító fél szükséghelyzetben automatikus kizárását is, mielőtt megszületett volna az 88 van: nem rendelkezik pusztán jogsértő bizonyítási esz- úttörő 2001-es alkotmánymódosítás. közzel. Erre az esetre az új Pp. kidolgozta pl. a bizonyí- A görög alkotmányreformon keresztüli bizonyítékki- tási szükséghelyzet rendszerét, a 265. § (2) bekezdésé- zárás azért minősül fontos jogi innovációnak, mert ben, amelyet vizsgálatunkkal nem érintünk.) „egyszerre jellemző rá, hogy: (i) alkotmányi szintű, (ii) 89 automatikus (tkp. ex lege) és (iii) abszolút”. Triantafyllou ezzel kapcsolatban azt írta még 2013- 4.3. Alkotmányi szintű, Abszolút ban, hogy az uralkodó elméleti nézetek szerint a bizo- és univerzális kizárás: trójAi fAló nyítási eszköz súlyát és a jogsértés súlyosságát össze- vAgy görög Ajándék, Amelytől mérő bírói mérlegelés alkotmányi szintű kizárási sza- nem kell félni? 83 bály esetében rendben is van, kivéve persze az emberi méltóság ellen elkövetett súlyosabb cselekményeket, A fentebb lehetséges európai mintaszabályozásként pl. kínzást. Egy radikálisabb nézet szerinte az, amely említett „görög modell” érdekessége, hogy az 1970-es minden alapjogsérelem útján szerzett bizonyítási esz- évektől kezdve az gyakorlatilag a bírósági jogalkalma- köz kizárását támogatja. Szerinte ebben a helyzetben záson keresztül fejlődött, mire a ’90-es évekre felérté- hozott jelentős változást a 2001-es görög alkotmány- kelődött a parlament és a jogalkotói válaszok szerepe a módosítással életbe léptetett kizárási szabály. 90 84 jogsértő bizonyítási eszközökkel kapcsolatban. A A görög alkotmányi szintű kizárási szabály „hibájá- szabályozás, mivel egyedülálló a kontinensen, valóban nak” talán az nevezhető – már ha a Triantafyllou által mintaértékű, azonban pont egyedisége okán nem biz- az előbb említett radikálisabb nézetet képviseljük –, tos, hogy mintaadóvá is kell váljon más országok szá- hogy nevesítve ténylegesen csak a magánszférasértés- mára, például annak univerzalitása is veszélyeket rejt sel szerzett bizonyítékok felhasználhatóságát tiltja 91 magában az egyes eljárásjogok kifejezett specifikumai erga omnes jelleggel , míg egyéb alapjogok sérelmével okán. szerzett bizonyítékok esetében az eljárási törvények Kaissis szerint a technológia robbanásszerű fejlődé- szabályozása, valamint a bírói gyakorlat tudnak válto- se és a magánszféra ezáltali fenyegetettsége volt az, zó mértékű védelmet nyújtani az alapjogsérelmekkel amely arra késztette a görög jogalkalmazót és jogalko- szemben. További hátrányának tekinthető a szabály tót, hogy újragondolja a kérdés alkotmányos és eljárás- univerzalitása is, ahogy azt a fentiekben már jeleztük. 85 jogi szabályozását. Kaissis megjegyzi továbbá, hogy a E görög szabály (angolszász-kontinentális) kompara- 92 2001-ben a polgári és büntető eljárásjogra is kiterjedő tív vizsgálatát végzi el Giannoloupoulos úgy, hogy az hatállyal bevezetett abszolút alkotmányi szintű kizá- Egyesült Királyságban és Walesben alkalmazott bírói rási szabály „főként modern elektronikus eszközök mérlegelés rendszerét állítja szembe a görög abszolút 86 jogellenes használatával szerzett bizonyítékok” vo- és automatikus kizárással, és helyezkedik arra az álta- natkozásában merül fel. Fontos tény az is, hogy az ilyen lunk is pártolt álláspontra, hogy az alkotmányos alap- technológiák segítségével jogellenesen megszerzett jogokhoz inherensen kötött abszolút kizárással eleve bizonyítékok száma mind polgári, mind büntetőperek- összeegyeztethetetlen a mérlegelési rendszer, amely a ben robbanásszerűen megnőtt, már az 1950-es évek- jogalkalmazónak biztosít teret az alkotmányellenesen 87 ben. Az IKT fejlődéséből adódó bizonyítási és ma- szerzett, jogsértő bizonyítási eszköz felhasználhatósá- 93 gánszféra-problematikák vizsgálatában tehát a fentiek gának vizsgálata vonatkozásában. alapján teljességgel helye van ezen modell részletes Az abszolút kizárási rendszer alkalmazásának lénye- vizsgálatának. gi eleme, hogy a jogsértő bizonyítási eszköz felhaszná- lásával kapcsolatos mérlegelést az alkotmányozó hata- lom végzi el, egymással szembeállítva a mérlegelésen 83 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- tuma egységesen: 2017. március 15. 88 Kaissis (2014) i. m. 311–314.; Giannoloupoulos (2007) i. m. 183– 84 Fontos tudnunk azonban, hogy az első alkotmányellenesen szerzett 184. bizonyítékokkal kapcsolatos bírói döntés 1871-ben született és ezt kö- 89 Giannoloupoulos (2007) i. m. 195. vetően a jogsértő bizonyítékok kizárására vonatkozó szabályok együtt 90 vö. Georgios Triantafyllou: Greece: From Statutory Nullities to a fejlődtek az alkotmány által védett jogokra vonatkozó szabályokkal. Vö. Categorical Statutory Exclusionary Rule. Thaman (2013) i. m. 263. Giannoloupoulos (2007) i. m. kül. 182–183. 91 A magánszférasértéssel szerzett bizonyítékok kizárásáról a görög 85 Kaissis (2014) i. m. 310. büntetőeljárás példájában lásd Triantafyllou (2013) i. m. 274–275. 86 Kaissis (2014) i. m. 312. 92 Giannoloupoulos (2007) i. m. fent 87 Giannoloupoulos (2007) i. m. 184–188. 93 Giannoloupoulos (2007) i. m. 185. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17

alapuló rendszerekben azon köz- és magánérdekeket, latban általánosságban fogalmazott meg még 2013- amelyek mentén a jogsértő bizonyítási eszközzel kap- ban. Szerinte ezekben a bizonyítási esetekben nem 94 csolatos kizáró döntés végül megszületik. könnyű a jogalkalmazó mérlegelési feladata a jogsértés Ha pedig egy ilyen alkotmányozói mérlegelés után a súlyossága és az alapjog által védett jogi érdek közötti tisztességes eljáráshoz való jogot szabályozó rendelke- „igazságtétel” tekintetében, és nem könnyű eldönteni, 97 zések közé, azok tartalmi bővítése céljával magánszfé- mi meríti ki pontosan az alapjogsérelem fogalmát. A ravédő alapjogi mércéket építünk, azzal az igazságszol- magánszférasérelem fogalmának kimerítése pedig még gáltatás rendes működésébe vetett közbizalom alkot- nehézkesebbé válhat a jövőben, különösen az informá- mányos értékét, s ezzel az igazságszolgáltatásban a bi- ciós és kommunikációs technológiák elterjedése hatá- zonyításhoz fűződő közérdeket is szolgáljuk. sára. Az igazságszolgáltatás hatékonyságát és az abba Amennyiben a bíróságoknak ezen alapjogi mércéktől vetett közbizalmat minden bizonnyal tehát nem szol- függetlenül lehetőséget biztosítunk további mérlege- gálja nehéz és a technológia fejlődésével egyre csak lésre, akkor az: még inkább elnehezülő „igazságtételek” sorozata. (i) egyrészt ronthat az abszolút és automatikus alkot- Mindezekkel szükségtelen lenne megnehezítenünk a mányi szintű kizárás szabályainak legitimációján, bírói mérlegelés egyébként sem egyszerű feladatait, és (ii) másrészt pedig olyan eljárásjogi fékek beépítésé- az alapjogsérelemre tekintettel a bírói mérlegelést ve- re lehet szükség ilyen esetekben, amelyek segítségével zető, keretek között tartó konkrét, alkotmányi szintű a tisztességes eljáráshoz való jogból folyó hatékony jog- alapjogi mércékre van szükség. orvoslaton vagy akár alkotmányossági felülvizsgálaton Bár Thaman fent idézett álláspontját a büntető eljá- keresztül lesz csak visszafordítható a jogsértő bizonyí- rásjog vonatkozásában fogalmazta meg, végkövetkez- tási eszközre alkotmányellenesen alapított bírói dön- tetése annak „tükörfordításával” talán igaz a polgári el- tés hatása általánosságban, illetve konkrét alapjogok járásjog fentebbi példákon keresztül említett vonatko- 95 sérelme esetén, konkrét ügyekben is. zásaira is. A külföldi minták alapján ezért lenne meg- fontolható egy olyan alkotmányi szintű, magánszféra- védő kizárási szabály létrehozása, amely a polgári eljá- 5. követkeZtetések 96 rásjog garanciarendszerét erősíti, és amelyre tekintet- tel az eljárásjog szektorális szabályai „finomhangolha- Megállapításainkat összegezve, végső következtetés- tóak”, az alkotmányi szabály által meghatározott konk- ként egyet kell értsünk Stephen C. Thaman büntetőeljá- rét alapjogi mércéhez igazíthatóak. rás-jogász álláspontjával, amelyet az alapjogsérelem- Zárszóként a bizonyítékkizárás alkotmányi szintű mel szerzett bizonyítási eszközök kizárásával kapcso- szabályozásának szükségességével kapcsolatban iga- zat adunk tehát Thamannak, aki szerint „[ą]mennyi- ben a mérlegelés megengedett, azt nem az eljáró bíró- nak kellene elvégeznie, különösen nem a civiljogi rend- Ezzel kapcsolatban Giannoloupoulos [(2007) i. m. 186] Karras 94 álláspontját idézi. szerekben, ahol az eljáró bíró egyidejűleg a tények bí- A fentieken túl, a „görög modell” büntetőeljárási szabályai közül az rája is”. 98 95 ún. abszolút és relatív semmisség szabályai lehetnek megfontolásra ér- demesek a magyar polgári eljárásjog rendszerébe való átültetésre, mert a jogsértő bizonyítási eszköz alkalmazása esetére ezek lehetővé teszik akár az egész eljárás vagy egy adott eljárási cselekmény semmissé nyil- vánítását, sőt akár az ítélet megváltoztatását is. Ezen szabályok elemzé- 97 Stephen C. Thaman: Balancing Truth Against Human Rights. In: sét lásd Kaissis 2014, 312–313. Thaman (2013) i. m. 442. Az alapjogsérelemmel kapcsolatos mérlegelés Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- fontosságáról uitt. 432–437. 96 tuma egységesen: 2017. március 15. 98 Thaman (2013) i. m. 442. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19

AZ Újságírói forrásvédelem hAtárA A büntetőeljárásbAn – jogAlkAlmAZói sZempontok AZ eUrópAi AlApjogi elvárások tükrében MatuSIk taMÁS csoportvezető bíró (Budai Központi Kerületi Bíróság) CSépÁny kRIStóf bírósági fogalmazó (Budai Központi Kerületi Bíróság) 1. beveZetés tanúzási mentességként határozható meg. Ez esetben a tanúként kihallgatni kívánt személyt megilleti a vá- Az újságírói forrásvédelem korlátozásának részletes lasztás lehetősége arra vonatkozóan, hogy kíván-e élni szabályozása csaknem öt éve jelent meg a hazai bünte- mentességi jogával és a vallomástételt megtagadja-e. tőeljárásban, de a jogintézmény alapjogi háttere túlmu- Ennek eseteit a Be. 82. §-a sorolja fel. 4 tat a szoros értelemben vett eljárásjogi rendelkezése- A médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel ösz- ken. Az e körben eddig meghozott, és a nyilvánosság szefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. számára is megismerhetővé vált bírósági döntések 1, 2 évi LXVI. törvény 2012. július 3-i hatálybalépéssel a nem mutatnak egységes gyakorlatot. E tanulmány arra Be. 82. §-ának addig meglévő eseteihez egy további re- 5 vállalkozik, hogy a jogintézmény rendszertani elhelye- latív vallomástételi akadályt iktatott be . Eszerint a ta- zését, valamint emberi jogi és alapjogi aspektusainak núvallomást megtagadhatja a médiatartalom-szolgál- felvázolását követően gyakorlati megközelítésben ele- tató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munka- mezze a korlátozás feltételeit, hasznosítható szempon- végzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, tokat kínálva a jogalkalmazó számára. ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom- szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben informá- ciót átadó személy kilétét felfedné az ezzel kapcsolatos 2. AZ Újságírói forrásvédelem kérdésben, kivéve, ha a bíróság az információt átadó A tAnÚvAllomás tételének AkAdályAi személy kilétének felfedésére kötelezte. Ezen kötele- 6 körében zés eljárásjogi szabályai pedig a 82. § (6) bekezdésébe kerültek bele. A büntetőeljárás során tanúként hallgatható ki az a A vallomástétel megtagadásához fűződő jog szerepe személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. a büntetőeljárás során igen lényeges, hiszen az e szabá- Akit pedig az eljárás során tanúként idéznek, köteles lyok megsértésével beszerzett tanúvallomás bizonyí- megjelenni és vallomást tenni. A tanúként kihallgatan- tékként nem vehető figyelembe, azt a bizonyítási esz- 7 dó személyt tehát főszabály szerint nem illeti meg az közök köréből ki kell rekeszteni. Ennek okán az eljárá- eljárás során a választás joga abban a tekintetben, hogy si törvény egy igen szigorú, alakszerűséghez kötött kö- 8 3 kíván-e vallomást tenni. A büntetőeljárási törvény vetelményrendszert határoz meg, amely a tanú men- azonban a tanú vallomástételi kötelezettsége körében tességi jogának érvényesülését hivatott biztosítani. A bizonyos feltételek fennállta esetén korlátokat is meg- Be.-t e körben módosító és az újságírói forrásvédelem 9 határoz. Ezek közül a leggyakrabban előforduló és a korlátját pontosan szabályozó fent említett jogszabály legnagyobb jelentőséggel bíró korlátok a tanú vallo- miniszteri indokolása a változtatás, illetve kiegészítés mástételének akadályai, melyek abszolút és relatív jel- szükségességét az információforrások védelméhez fű- legűek lehetnek. Az abszolút vagy feltételen vallomástételi akadály fennállta esetén az adott személy még akkor sem hall- 4 Fantoly Zsanett – Budaházi Árpád: Büntető eljárásjog I. Statikus gatható ki tanúként, ha egyébként vallomást kívánna rész. Budapest, NKE Szolgáltató Kft., 2015. 157. 5 A rendelkezéseket a médiaszolgáltatásokkal és sajtótermékekkel tenni. Ebben az esetben sem a hatóságot, sem pedig a összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXVI. törvény tanút nem illeti meg mérlegelési jog, a vallomástétel te- iktatta be, melynek megalkotásának alapjául szolgált többek között, kintetében feltétlen akadály áll fenn, így a tanú kihall- hogy az Alkotmánybíróság 165/2011. (XII. 20.) határozatában az Smtv. egyes jelen tárgykört is érintő rendelkezéseit alkotmányellenesnek gatása nem foganatosítható. mondta ki és hatályon kívül helyezte. Az úgynevezett relatív vallomástételi akadályok köre 6 Be. 82. § (1) bekezdés d) pont. 7 A bizonyítékok köréből történő kirekesztés is felvethet további kér- déseket, így azt, hogy a kirekesztett bizonyíték (vagy önmagában az új- ságcikk tartalma) mennyire képes befolyásolni a bírót meggyőződése 1 Dojcsák Dalma: A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának végzé- kialakításában. Lásd: Elek Balázs: A bírói meggyőződés és a megalapo- se egy újságíró tanúvallomásra kötelezéséről – A forrásvédelem szabá- zott tényállás összefüggései. JURA, 2014/1. szám, 40–50., The level of lyának áttörhetősége. Jogesetek Magyarázata, 2015/1. 35. certainty: evidence and reasons for decisions in Human Trafficking cri- 2 Nem kell kiadnia a forrásait az MKB ügyeiről író figyelős újságírónak, mes. Curentul Juridic, Year IX, No. 1 (44), 2011, 92–105. Index.hu, 2017. január 5. (http://index.hu/gazdasag/2017/01/05/nem_ 8 Be. 82. § (2) bekezdés. kell_kiadnia_a_forrasait_az_mkb_ugyeirol_iro_figyelos_ujsagironak/). 9 A médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes 3 A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, a továbbiakban: Be. törvények módosításáról szóló 2012. évi LXVI. törvény. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19

ző dő jog processzuális garanciáinak törvényi szintű róság az újságírói hírforrások védelmét a sajtószabad- rögzítésében határozta meg. 10 ság egyik sarokkövének minősítette, és kifejtette, hogy e A jogszabályi változtatást azonban nem csupán a fen- védelem hiánya gyakorlatilag lehetetlenné tenné, hogy tiekben kifejtettek indokolták. Az Emberi Jogok Euró- újságírói hírforrások segítséget nyújtsanak a sajtónak a pai Egyezményének 10. cikke, valamint az Egyezmény közérdekű kérdésekben, illetve a nyilvánosság tájékoz- 11 alapján létrehozott Emberi Jogok Európai Bírósága tatásában. Ennek következtében a sajtó kevésbé tudná esetjogában kiemelten fontos területként tekint a véle- betölteni a társadalom ‚éber őre’ (‚public watchdog’) ménynyilvánítás és sajtószabadság helyzetére. szerepét és csökkenne a pontos és hiteles információk- A forrásvédelemmel kapcsolatban az Európa Tanács ról való híradási képessége. Következésképpen a Bíró- 12 Miniszteri Bizottsága is megfogalmazott egy ajánlást , ság az újságírói hírforrások titokban tartásához fűződő amelyben az újságíró fogalmát igen tág körben hatá- jog korlátozásának feltételeként a legszigorúbb vizsgá- rozta meg, és nemcsak a hivatásszerűen e tevékenysé- lat elvégzését követeli meg a jogalkalmazótól. A forrás get folytató személyekre, hanem akár a bármilyen fóru- felfedésére kötelező határozat csak akkor áll össz- mon információt rendszeresen közzétevőkre is vonat- hangban az Egyezmény 10. cikkével, ha az a közérdek koztatta. Látható, hogy a Be. 82. § (1) bekezdés d) pont- parancsoló és nyomatékos szükségével indokolható. ja ennél szűkebb körben határozza meg a védett szemé- A Bíróság ugyanezen tárgykörben a Goodwin-ügyet 16 lyi kört, így jelenleg a közélettel foglalkozó, médiatar- követően is számos meghatározó jelentőségű döntést talom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogvi- hozott, melyekben – egyezően a már hivatkozott alap- szonyban nem álló bloggerek nem élhetnek relatív határozatában kifejtettekkel – az az álláspont bontako- mentességi jogukkal. 13 zott ki, hogy a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabad- Az újságírói forrásvédelmet korlátozó büntetőeljárá- sága egy demokratikusan működő társadalom alappil- si szabályok elemzése előtt érdemes áttekinteni a té- lére, ennek megvalósulásában pedig kiemelkedően fon- mához kapcsolódó további nemzetközi és hazai alapjo- tos szerepet tölt be. Újságírói források nélkül a sajtó gi elvárásokat. nem tud eleget tenni annak a feladatának, hogy a közér- dekű kérdésekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Ezért a sajtószabadság jelentős korlátozását jelenti az a sza- 3. A jogintézmény európAi emberi jogi bályozás, amely az újságírót forrásai felfedésére köte- háttere lezi. A Bíróság álláspontja szerint a törvényi korláto- zásnak az Egyezmény 10. cikk 2. bekezdésében foglal- Magyarország az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdette takkal kell összefüggésben állnia. Az újságírói források ki – és ezáltal transzformálta a magyar jogrendszerbe – feltárása csak abban az esetben válhat szükségessé, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről amennyiben a hatóságok számára nem áll rendelkezés- 14 szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt re alternatív megoldás az adatok megszerzésére. és annak szerves részét képező nyolc kiegészítő jegyző- Amennyiben egyéb bizonyítási eszközök alkalmazásá- könyvet. Ennélfogva az Egyezményben rögzítettek a ma- val is hozzájuthat a nyomozó hatóság ugyanazon tény- gyar jogrendnek is részét képezik, továbbá a strasbourgi hez vagy információhoz, az újságíró adatszolgáltatási székhelyű Bíróságnak az Egyezmény alapján meghozott, kötelezettsége a sajtószabadság szükségtelen korláto- annak szövegét autentikusan értelmező döntései a ma- zását jelenti. Végül a korlátozásnak arányosnak kell gyar jogalkalmazó számára a hazai jogszabályok értel- lennie. Értve ez alatt azt, hogy a források feltárására mezése során is iránymutatásul kell hogy szolgáljanak. csak kivételes esetekben kerülhet sor, amikor azt em- Mindezek alapján szükséges a strasbourgi testület beri életben, egészségben keletkező sérelem vagy külö- ezen tárgykörben hozott mérvadó döntéseinek lényegi nösen fontos közérdek indokolja. ismertetése. A Bíróságnak az újságírói források felfedése körében A Bíróságnak az Egyezmény 10. cikkével kapcsolatos meghozott döntései nyomán kialakult állásfoglalása egyik alaphatározatának tekinthető az 1996. március három lényegi pontban foglalható össze: 15 27-én W. Goodwin kontra Egyesült Királyság ügyben született döntése. Ebben az immár több mint 20 éves, 1. a korlátozást törvényi szinten és az egyértelműség ám azóta is kiindulópontnak tekinthető ítéletében a Bí- követelményének megfeleltetve, a szükséges eljá- rási garanciák – így a jogorvoslati jog, illetve a bí- rósághoz fordulás jogának – biztosítása mellett kell megalkotni; 10 A 2012. évi LXVI. törvény 1–15. §-ához fűzött részletes miniszteri indokolás. 2. a korlátozás céljának az Egyezmény 10. cikk 2. be- 11 A továbbiakban: Bíróság. kezdésében rögzítettekkel összhangban kell állnia; 12 Recommendation No. R (2000) 7 of the Committee of Ministers to 3. végül pedig a korlátozásnak meg kell felelnie a member states on the right of journalists not to disclose their sources of szükségesség-arányosság követelményének, mely information, https://rm.coe.int/CoERMPublicCommonSearchServices/ DisplayDCTMContent?documentId=09000016805e2fd2 jelen esetben azt jelenti, hogy az eljáró hatóságnak 13 Kóczián Sándor: A magyar médiaszabályozás és az információfor- rások védelme. Médiakutató, 2013/1. 69. 14 Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Ró- mában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: „Egyez- 16 Roemen és Schmitt kontra Luxemburg (2003. február 25.), Ernst mény”). kontra Belgium (2003. július 15.), Nordisk Film & TV A/S kontra Dánia 15 http://kuria-birosag.hu/hu/ejeb/goodwin-egyesult-kiralysag-elle- (2005. december 8.), Tillack kontra Belgium (2007. november 27.), Sano- ni-ugye-1748890 ma Uitgevers B.V. kontra Hollandia (2010. szeptember 14.). / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21

az adat, illetve információ (bizonyíték) beszerzé- tartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszony- séhez a tanú információforrásának felfedésére kö- ban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban telezésétől eltekintve más – alternatív – lehetőség álló személyt (újságíró) a számára a médiatartalom-szol- nem áll rendelkezésére. Ám még ezen feltétel meg- gáltatói tevékenységgel összefüggésben információt át- léte esetén is az arányosság követelményére figye- adó személy kilétének felfedésére kötelezhesse: lemmel elvárt, hogy a jogintézmény alkalmazására 1. három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabad- 17 csak kivételes esetben kerüljön sor. ságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselek- mény felderítése érdekében folyik eljárás; 2. az információt átadó személy kilétének ismerete 4. Az újságírói forrásvédelem nélkülözhetetlen, az ettől várható bizonyíték más- Az Alkotmánybíróság gyAkorlAtábAn sal nem pótolható; 3. a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek – 18 A magyar Alkotmánybíróság határozatában részle- különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára tekin- tesen foglalkozott a Bíróságnak az Egyezmény 10. cik- tettel – olyan kiemelkedő, amely az információfor- kéhez kapcsolódó, és kifejezetten az újságírói források rás titokban maradásához fűződő érdeket egyér- felfedése tárgykörében kialakított fenti gyakorlatával, telműen meghaladja. és azzal összefüggésben alábbi következtetésre jutott: A törvény normaszövegéből egyértelműen kitűnik, Az Alkotmánybíróság esetjoga – a mértékadó nem- hogy a Be. 82. § (6) bekezdés alkalmazásához a jogsza- zetközi bírói fórumhoz hasonlóan – az alapjogok érvé- bályhelyben meghatározott három feltétel egyidejű nyesülése szempontjából elsődlegességet biztosít a vé- fennállásának megállapítására van szükség. Ebből kö- lemény- és a sajtószabadság alapjogának. E körben pe- vetkezően bármely feltétel hiányában a jogintézmény dig az újságírói források azon információk alapját képe- alkalmazására nincs mód, és az erre irányuló indít- zik, amelyek a közügyekhez kapcsolódó nyilvános dis- ványt el kell utasítani, illetve az újságírót kötelező ha- kurzus szempontjából nélkülözhetetlenek. Az újságírói tározatot nem lehet hozni. forrásvédelem körében nem az információ és nem az Figyelemmel arra, hogy a Be. hivatkozott rendelkezé- információt átadó személy vagy az azt tartalmazó do- se a sajtószabadságot mint az Alaptörvényben és más kumentum élvez védelmet, hanem az információt szol- Magyarország által ratifikált nemzetközi szerződésben gáltató személy és az újságíró között kialakult vagy is megjelenő alapjogot érinti és korlátozza, így indokolt már fennálló bizalmi viszony, mely azt eredményezi, ezen három törvényi feltétel részletesebb elemzése és hogy a közügyekkel kapcsolatos tények és vélemények vizsgálata a nemzetközi és hazai alapjogi elvárások fé- a nyilvánosság elé kerülhetnek. Nem mentesülhet a for- nyében. rásvédelemre való hivatkozással a büntetőjogi felelős- sége alól a bűncselekményt megvalósító újságíró, vagy forrása, azonban nem szolgáltat önmagában kellő ala- 5.1. Az eljárás tárgyA pot e bizalmi viszony áttöréséhez pusztán a közérdek- re történő utalás sem. Az első törvényi kritérium, hogy három évig vagy azt Az Alkotmánybíróság ezen döntése még az Alaptör- meghaladó tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett vény hatálybalépése előtt, az Alkotmány értelmezésé- szándékos bűncselekmény miatt induljon büntetőeljá- vel született, de ezen alapjogot az Alaptörvény is válto- rás. E körben a Btk. Különös Része szolgál iránymutatá- zatlan tartalommal biztosítja, így a határozat jelenleg sul a jogalkalmazó számára. Figyelemmel azonban is hivatkozási alap lehet, mint ahogyan azt a 22/2012. arra, hogy a felfedésre kötelezés problémaköre jellem- (V. 11.) AB határozat is kifejtette. zően a vádemelést megelőző eljárási szakaszhoz, tehát Az Alkotmánybíróság tehát az Emberi Jogok Európai a nyomozáshoz kapcsolódik, lényeges rögzíteni, hogy Bíróságának esetjogával összhangban értelmezte az új- ebben a körben elegendő lehet – a többi törvényi felté- ságírói források felfedésére való kötelezés előfeltétele- tel megléte esetén – a bűncselekmény egyszerű gyanúja it, és ezek körében a szükségesség mellett az arányos- is, a jogszabály nem várja el személyre szóló megalapo- ságot is kiemelte, kivételes esetként megengedve a fel- zott gyanú fennállását, azaz valakinek a terhelti minő- fedésre kötelezést. ségét. A bűncselekmény egyszerű gyanúja mint alapfel- tétel a jogi minősítéssel együtt vizsgálandó, ez azonban nem több a büntetőeljárás megindításához és folytatá- 5. A forrásvédelem korlátozásánAk sához is szükséges gyanú szintjénél. 19 feltételei A be. szerint Ezen első törvényi feltétel körében kétséges annak a megítélése, hogy a Be. 82. § (6) bekezdésében foglaltak A Be. 82. § (6) bekezdése három konjunktív feltétel alkalmazására van-e mód az eljárás későbbi szakaszá- fennállta esetén teszi lehetővé, hogy a bíróság a média- ban is, vagy csak a nyomozás során. A normaszöveg azon kitétele, hogy bűncselekmény ’felderítése’ érdeké- ben folyik az eljárás, ugyanis arra enged következtetni, hogy a kötelezés alkalmazásának kizárólag a nyomozás 17 Gácsi Anett Erzsébet: Az információforrás védelme a büntetőeljá- rásban, avagy az új relatív tanúzási akadály. In. Hack Péter − Koósné Mohácsi Barbara (szerk.): Emberek őrzője. Tanulmányok Lőrincz József tiszteletére. Budapest, ELTE, Eötvös Kiadó, 2014. 86–87. 18 165/2011. (XII. 20.) ABH. 19 Be. 6. § (2) bekezdés I. fordulat. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21

során lehet helye. Mindezt erősíti, hogy a Be. 164. § (2) ben is megjelenik a Be.-ben, így ennek a bíróság – és kü- bekezdés első fordulata akként rendelkezik, hogy a lönösen a nyomozási bíró – általi vizsgálata nem jelent nyomozás során fel kell deríteni a bűncselekményt. új kihívást. Alapvetően ugyanezt kell ugyanis vizsgálni Ugyanezen jogszabályhely második mondata pedig a tizennegyedik évét meg nem haladott személy tanú- rögzíti: a tényállást oly mértékben kell felderíteni, hogy kénti kihallgatása előfeltételeként a Be. 86. § (1) bekez- a vádló dönthessen arról, vádat emel-e. A másik állás- dése szerint, és ugyanez a tanú különösen védetté nyil- pont alapjául a Be. 351. § (2) bekezdés a) pontja szolgál, vánításának egyik feltétele is a Be. 79. § b) pontjában. amely szerint a bíróság ítélete megalapozatlan, ha a Bár más szóhasználattal, de hasonlóan korlátozza a tényállás nincs felderítve. Ez a levezetés abból az előfel- törvény a titkos adatszerzés engedélyezhetőségét is a tevésből indul ki, hogy a fenti jogszabályhelyek nyelv- Be. 202. § (6) bekezdésében. Valamennyi alapjog korlá- tani értelmezése során a ’bűncselekmény felderítése’ tozásának esetére érvényes, de ezen szenzitív terüle- kitételt értelmileg azonosítani lehet a ’tényállás felderí- tekre különösen igaz, hogy a szükségesség megítélése tésével’, és ebben az esetben a perbíróság tárgyalási körében a hatóságok kényelme nem vehető figyelembe szakban is kötelezheti a törvényi feltételek fennállta szempontként. Az tehát nem lehet elegendő érv, hogy esetén a tanút a részére információt szolgáltató sze- egyszerűbb lenne egy alapjog korlátozásával beszerez- mély kilétének felfedésére. 20 ni a várt információt, a mással nem pótolhatóság krité- Tekintettel azonban a Be. 207. § (1) bekezdés f) pont- riuma ennél többet kíván meg. jára, amely akként rendelkezik, hogy a nyomozási bíró Ekként bizonyos, hogy az újságírói forrásvédelem dönt a vádirat benyújtása előtt az ügyész indítványára kérdésében sem felel meg a Bíróság és a jogszabály a 82. § (1) bekezdés d) pontja alapján a tanúvallomást mércéjének, ha a nyomozó hatóság nyomozástaktikai megtagadó személynek a számára információt átadó megfontolásból az újságíró kötelezésével kezdené meg személy kilétének felfedésére kötelezéséről, inkább a tényállás felderítését, és a lehetséges szóba jöhető ta- azon álláspont tűnik kellően alátámasztottnak, hogy a núk körének felkutatását egyáltalán meg sem kísérli, Be. 82. § (6) bekezdés alkalmazásának csak a nyomozás vagy ha az érintett tanúk nagyobb száma miatt nem vé- során van helye. Mivel a jogintézmény alkalmazásának gez el szükségesnek tűnő kihallgatásokat. Ezen jogin- igen csekély az ismert gyakorlata, nem lehet teljes bizo- tézmény kivételes volta pont abban ragadható meg, nyossággal állást foglalni a kérdésben. hogy nem szolgálhat egy automatikusan alkalmazandó megoldásként, mivel ez a felfogás élésen szemben állna mind a törvényhozó elképzelésével, mind a már hivat- 5.2. A mássAl nem pótolhAtóság kozott alkotmánybírósági határozat, illetőleg stras- bourgi ítéletek szellemével. Ezért a második törvényi A következő törvényi feltétel, hogy az információt át- feltételt is érdemben kell vizsgálni, praktikusan szám- adó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen le- ba véve az egyéb bizonyítási lehetőségeket, és a kötele- gyen, és egyúttal az ettől várható bizonyíték mással ne zés esetén meg kell tudni indokolni, hogy azok miért legyen pótolható. Ezen törvényi feltételhez szorosan nem jöhetnek számításba az adott ügyben. kapcsolódó kritérium a Bíróság esetjoga értelmében, hogy a forrás személyazonosságának feltárásán túl nem állhat a nyomozó hatóság rendelkezésre más, az 5.3. Az Arányosság kérdése ügyben releváns bizonyíték, és ilyennek a beszerzésére semmilyen alternatív megoldás sem kínálkozhat. A harmadik és egyben utolsó konjunktív feltétel az 21 Ahogy azt a Bíróság több ügyben is kifejtette, sérti az arányosság kérdése. Míg a fentiekben kifejtettek alap- Egyezmény 10. cikkében foglaltakat, ha a hatóságok vetően büntetőjogi értelmezést és értékelést igényel- nem igazolják kellően, hogy az ügyben más módszerrel tek, addig az utolsó kritérium tisztán alapjogi szemlélet- nem tudtak volna bizonyítékot beszerezni. Ebben az tel vizsgálandó. E körben ugyanis a bíróságnak abban a esetben ugyanis két védendő érték – a forrásvédelem- kérdésben kell állást foglalnia, hogy az eljárás tárgyát hez, illetve a bűnüldözéshez fűződő érdek – között az képező bűncselekmény felderítéséhez fűződik-e olyan egyensúly megborul, mely azt is jelenti egyben, hogy az jelentős érdek, amely meghaladja egy másik alapvető alkalmazott intézkedések nem álltak arányban az elér- jog, a sajtószabadság, illetőleg az ennek részét képező ni kívánt céllal. 22 újságírói forrásvédelem érvényesüléséhez fűződő ér- A mással nem pótolhatóság követelménye másutt, deket, és ezáltal alapot szolgáltat annak korlátozására. nagyobb múltra visszatekintő jogintézmények eseté- Ennek során tehát a bíróságnak nem elegendő pusztán a büntetőjogi normák által meghatározottakat szem előtt tartani, elengedhetetlenül szükséges egy jogelmé- 20 Bodor Tibor – Csák Zsolt – Somogyi Gábor – Szepesi Erzsébet – Szokolya Gábor – Varga Zoltán: Nagykommentár a büntetőeljárásról szó- leti és alapjogi felfogást is elsajátítania. Ezen feltétel vizsgálata során tehát a büntetőbíróság lényegét te- ló 1998. évi XIX. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer Kft., 2016. Kom- mentár a 82. §-hoz (https://uj.jogtar.hu/#doc/db/322/id/A09Y1831. kintve tisztán alapjogi bíráskodást végez. 23 KK/ts/20160101/). Ez a megközelítés és szemlélet azonban egyáltalán 21 Sanoma Uitgevers B.V. v the Netherlands, Ernst and others v. Belgi- nem kell hogy idegen legyen a büntetőbíró, illetve külö- um, Martin and Others v. France. 22 Mayer Annamária: Az újságírói források védelmének korlátozható- sága a strasbourgi bíróság ítélkezési gyakorlatában. In Medias Res, 2013/2 (http://media-tudomany.hu/laparchivum.php?ref=47#footno- te-838-22). 23 Dojcsák: i. m. 37. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23

nösen a jelen cikkben tárgyalt jogintézmény kapcsán lelkiismeretesen kell vizsgálnia, kerülnie kell az auto- tipikusan szerephez jutó nyomozási bíró számára. Aho- matizmust, és döntését teljeskörűen, sablonmentesen 24 gyan azt az Alkotmánybíróság egyik határozatában is indokolni köteles. 26 kifejtette, az alapjogvédelmi bíráskodás a nyomozási bírói tevékenység egyik lényeges alappillére. A nyomo- zási bíró hatáskörei jelentős részének gyakorlása során 6. össZegZés ugyanis a vádemelést megelőző szakaszban kifejezet- ten az alkotmányos alapjogok védelmét és érvényesülé- Amint a fenti levezetésből látható, az újságírói forrás- sét hivatott garantálni. Ugyanezen álláspont tükröző- védelem határának magyar szabályozása – az újságíró 25 dik az Alkotmánybíróság egy későbbi határozatában szűkebben vett fogalmát kivéve – megfelel az európai is, ahol elvi éllel került rögzítésre, hogy a nyomozási emberi jogi és hazai alkotmánybírósági elvárásoknak, bíró fő funkciója az eljárási garanciák érvényre juttatá- és az a kritérium is teljesül, hogy az újságíró kötelezé- sa és ennek keretében az alapjogvédelem. Nem véletlen sét tartalmazó döntés ellen halasztó hatályú jogorvos- 27 tehát, hogy az újságírói forrásvédelem büntetőeljárási latnak van helye . Fontos ugyanakkor, hogy a törvényi kérdésében is a bíróság (a nyomozási bíró), és nem az feltételek gyakorlati vizsgálata során valamennyi jog- ügyész vagy más hatóság jogosult dönteni. alkalmazó szem előtt tartsa, hogy minden ilyen ügyben Fontos rámutatni arra, hogy egyrészt a törvényszö- egy alapjog, a sajtószabadság korlátozhatóságáról kell veg nagyon szigorúan fogalmaz akkor, amikor kimond- állást foglalnia. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a ja: ’egyértelműen’ kell meghaladnia a felderítéshez vonatkozó európai emberi jogi esetjog és az alkotmány- fűződő érdeknek az információforrás titokban maradá- bírósági gyakorlat ismerete is, a hazai jogszabályt eb- sához fűződő érdeket. A jogszabályhely egyetlen szem- ben a kontextusban kell értelmezni. pontot jelöl meg e vizsgálathoz, mégpedig a bűncselek- Ez nem azt jelenti, hogy a jogintézménynek – azaz az mény tárgyi súlyát, de a ’különösen’ szó arra utal, hogy újságíró kötelezése esetének – ki kell üresednie, hiszen esetleg más szempontok is figyelembe vehetőek a két elképzelhető olyan bűncselekmény, ahol valamennyi közérdek ütköztetése során. feltétel fennáll, és a felderítéshez fűződő érdek is egyér- Egy bűncselekmény tárgyi súlyát – amely tehát a Be. telműen meghaladja a védendő alapjogot. Azt azonban 82. § (6) bekezdése szerinti nagyobb érdek legfonto- látni kell, hogy a jogintézmény kifejezetten kivételes sabb és kiemelt összetevőjeként jelenik meg – mindig a esetekben és végső eszközként alkalmazható, a feltétele- maga egyediségében, konkrétan kell vizsgálni, mivel ket pedig szigorúan és alaposan kell vizsgálni minden önmagában a büntetési tételkeret csak megközelítőle- olyan alkalommal, amikor felmerül az újságíró kötele- ges támpontként szolgálhat. (Ezért sincsen kötelező zésének szükségessége. Fontos szempont, hogy az ezzel esete az információt átadó személy kiléte felfedésének kapcsolatos határozatokat valamennyi feltételre kiter- kizárólag a büntetési minimumtartam alapján.) A jedően, teljeskörűen, sablonmentesen kell indokolni. konkrét tárgyi súly megítélésekor a bírói gyakorlat sze- Tekintettel arra, hogy a jogintézményt az új büntetőel- rint – a büntetési tételkereten felül – nagymértékben a járási kódex tervezete is változatlan szöveggel tartal- cselekmény elkövetésének egyedi körülményei, egye- mazza, a hatályos szabályoknak az emberi jogi és alkot- bek mellett annak káros hatásai, következményei le- mányos alapokon nyugvó értelmezése a jövő joggya- hetnek meghatározó szempontok, de ezen értékelés so- korlatára nézve is irányadó lehet. rán sincs megkötve a döntésre jogosult bíróság keze. Abban azonban igen, hogy ezt az alapjogi szempontot is 26 A Be. 214. § (1) bekezdéséből vitathatatlanul következik a nyomozá- si bíró indokolási kötelezettsége valamennyi, az indítvánnyal kapcsola- 62/2006. (XI. 23.) ABH. tos törvényi feltételre. 24 25 27 166/2011. (XII. 20.) ABH. Be. 215. § (5) bekezdés a) pontja. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23

jobb lehet AZ Új? AZ előZetes letArtóZtAtás elrendelése AZ Új be. tükrében fOLta DóRa PhD-hallgató (SZE ÁJDI) 1. elősZó nek, de mindegyik közül kiemelkedik a személyi sza- badsághoz való jog. Ezt nemcsak az indokolja, hogy az A társadalmi együttélés különböző szabályok megal- egyik legalapvetőbb emberi jogról van szó, hanem az is, kotását és követését feltételezi. Ezt a társadalmi rendet hogy a büntetőeljárásban jellemzően a személyi sza- a jogrend biztosítja, amely a felállított parancsok és ti- badság megsértésére kerülhet sor. 5 lalmak betartását – szükség esetén – akár kényszer al- A büntetőeljárás jogi természetét vizsgálva tehát azt kalmazásával is garantálja. A büntetőjog ultima ratio a következtetést vonhatjuk le, hogy a büntetőeljárási jellegéből következik – és hétköznapi jogérzékünk is jog alapvető jogokat és kötelezettségeket határoz meg azt súgja –, hogy nem avatkozhat be a társadalmi az állampolgárok számára és azokat akár kényszer, együttélés minden területén, hanem a társadalmi rend kényszercselekmények alkalmazásával is számon kér- alapértékeinek a védelmére kell szorítkoznia. Ezen heti. Ezek a kényszer tartalmú eljárási cselekmények, alapértékek elsődlegesen az alapvető és elidegeníthe- hatósági aktusok összefoglaló néven a kényszerintéz- tetlen emberi jogok, amelyeket Magyarország Alaptör- kedések. A személyi szabadságot korlátozó kényszerin- vénye a „Szabadság és Felelősség” alcím alatt található tézkedések közé soroljuk az előzetes letartóztatást és 6 I–XXXI. cikkeiben tételesen határoz meg. Ezek közé azok alternatíváit is. A kényszerintézkedések alkalma- tartozik – csak példálózva – az emberi élethez, emberi zásának alapvető célja annak biztosítása, hogy az eljá- méltósághoz való alapjog, a személyes szabadsághoz és rás eredményesen befejeződhessen. Az eredményesség biztonsághoz való jog. 1 feltétele természetesen, hogy a felderített bizonyítási Az ember alapvető jogainak védelme elsődlegesen az eszközök rendelkezésre álljanak, valamint az, hogy ne állam feladata. Ezen alapjogok nemzetközi jogi védel- tudja akadályozni a terhelt a büntetőeljárási cselekmé- met is élveznek és a hazai jogrendszer is alkotmányos nyek lefolytatását. Az előzetes letartóztatás célja an- szinten védelmezi ezen emberi jogokat. Magyarország nak megakadályozása, hogy a terhelt kivonja magát az Alaptörvénye kimondja, hogy „az alapvető jogokra, kö- eljárás alól, vagy a bizonyítékok megsemmisítésével, telezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapít- esetleg megváltoztatásával elnehezesítse a bizonyítást ja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése illetve az, hogy újabb bűncselekményt kövessen el, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, vagy kíséreljen meg. 7 a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt cél- Az előzetes letartóztatás jogintézménye a személyi lal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának szabadság elvonása jogerős bírói ítélet, azaz ügydöntő 2 tiszteletben tartásával korlátozható”. Mindebből lát- határozat nélkül. A büntetőeljárásban alkalmazott ható, hogy egy demokratikus jogállamban nem korlát- kényszerintézkedések legsúlyosabbika, ezért annak lan az állam büntetőhatalma, hanem az alkotmányban elrendelésére csak az emberi jogok legteljesebb tiszte- foglalt szabályoknak alávetett. 3 letben tartásával, különösen indokolt esetben kerülhet 8 Általánosságban kijelenthető, hogy a jogalkotó az sor. egyes eljárási normákat szabályozó jogszabályok meg- A Kormány 2015 februárjában egy új büntetőeljárási alkotása során azon vélelmet követi, hogy az adott eljá- törvény megalkotásának szükségességéről döntött, rásban részt vevő személyek önkéntes jogkövető maga- mivel a társadalmi, gazdasági változások és az ezeket tartást fognak tanúsítani. Ebből az is következik, hogy követő sorozatos törvénymódosítások következtében a egy eljárásnak, így például magának a büntetőeljárás- Be. elveszítette egységes jellegét, megbomlott a tör- nak nem szükségképpeni velejárója a kényszerintézke- vény belső egyensúlya, a szabályozás sok esetben átlát- dések alkalmazása. Azonban gyakran előfordul, hogy hatatlanná és a gyakorlatban nehezen alkalmazhatóvá az eljárással érintett személy nem tesz önként eleget vált. A jogalkotó egy új eljárási törvény megalkotásával perjogi kötelezettségének, melyre az eljáró, közhatal- szilárd alapokra kívánja helyezni büntetőjogunkat. 4 mat megtestesítő hatóságoknak kell reagálniuk. A kényszerintézkedések többféle alapvető jogot sérthet- Publicationes Unversitatis Miskolcinensis: Sectio Juridica et politica, 5 Tomus XXVIII., 341. (2010. 341–369.) 1 Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk (1) bekezdés. 6 Őri Alíz Ildikó: Az előzetes letartóztatás időtartamának szabályozása 2 Magyarország Alaptörvény I. cikk (2) bekezdés. és annak alkalmazása az európai emberi jogi ítélkezés elvárásaira figye- 3 Garzuly Éva: A büntetőjog, mint ultima ratio az egyes alkotmánybí- lemmel, Studia juvenum135. rósági határozatok tükrében. Büntetőjogi Szemle, 2015/1–2. szám, 42. 7 Bartkó i. m. 306. 4 Bartkó Róbert − Dávid Lilla − Horváth Péter − Jancsák Ramóna − 8 Nehéz-Pozsony Márton : „...nem lehet előrehozott büntetés” Az elő- Jungi Eszter − Kovács Gábor − Nagy Klára − Németh Imre: Büntetőeljá- zetes letartóztatás feltételeinek régi és új szabályozása. Fundamentum, rási jog 1. (jegyzet). Győr, Universitas Győr Nonprofit Kft., 2012. 295. 2004. 1. szám, 109. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25

A két részből álló cikksorozat első felében az előzetes 27-én kibocsátott R (80) 11 sz. ajánlása szerint a letar- letartóztatás elrendelésének, második felében pedig a tóztatás elrendelésénél tekintettel kell lenni a bűncse- megszüntetésének elméleti és gyakorlati problémáit lekmény fajtájára, a gyanú alaposságára, a gyanúsított mutatom be a hatályos jogszabályi rendelkezések, vala- személyiségére, az eljárásban vagy a cselekménye után mint a témához kapcsolódó büntetőjogi irodalomban tanúsított magatartására. A letartóztatás elrendelése- megjelent publikációk és a büntetőeljárási törvény ter- kor a bíróságnak mindenkor össze kell vetnie a bünte- vezetének ismertetésével. tőeljáráshoz fűződő közérdeket a terhelt személyi sza- badságához fűződő magánérdekkel. A letartóztatás ki- zárólag abban az esetben rendelhető el, ha kevésbé sú- 2. AZ előZetes letArtóZtAtás lyos kényszerintézkedés a cél eléréséhez nem elegendő. elrendelésének AlApelvei Az arányosság elve tehát a személyi szabadság meg- sértése és az eljárás sikerének biztosítása közti vi- Az előzetes letartóztatás elrendelésének, fenntartá- szonyt fogalmazza meg. Az előzetes letartóztatást sának vizsgálata során nem hagyhatjuk figyelmen kí- megtorlásként nem lehet alkalmazni és nem is funkcio- vül a büntetőjog egészét átható tételeket, azaz az alap- nálhat olyan hátrányként, melyet a terheltnek a későb- 11 elveket. Nem minden alapelv szerepel a normaszöveg- bi büntetésen felül kellene elszenvednie. Tehát alkot- ben, viszont megtalálhatók a jogrendszer egészében. mányos alapelvről van szó, mely szerint a szabadság Tremmel a következők szerint definiálja az alapelveket: csak a közérdek védelme érdekében korlátozható. Az „A büntető eljárásjog alapelvei olyan tézisek, kiinduló Alkotmánybíróság szerint a büntetéssel történő jog- tételek, normatív fundamentumok, amelyek megszab- korlátozásnak mértékét tekintve is meg kell felelnie az ják az eljárás módját, irányát, meghatározzák jellegét. arányosságnak. Az egyént terhelő intervenciónak E rendelkezések megvilágítják a jogalkotó szemléletét, arányban kell állnia az elérhető társadalmi előnnyel. Ez keretet adnak az állam büntetőjogi igényének úgy, hogy az elv a jogállamiság elvéből is következik, éppen ezért 9 olykor annak mozgásterét, korlátjait is kijelölik.” elemi jelentőségű. 12 Az előzetes letartóztatás elrendelése és fenntartása Tehát az előzetes letartóztatás igen feszült viszony- során az arányosság, a méltányosság, az ártatlanság ban áll az alapvető emberi jogokkal, alkotmányjogi ga- vélelme, illetve a kontradiktórium elvének kell érvé- ranciákkal. A magyar Alkotmánybíróság több határo- nyesülnie. Természetesen felmerülnek további elvek is, zata annak a szemléletnek az érvényesülését támasztja melyeket az előzetes letartóztatásról való döntés során alá, mely szerint a személyes szabadság védelme meg- figyelembe kell venni. Ezek egy része a Büntetőeljárási előzi az állam büntetőhatalmának érvényesítéséhez törvény alapelveként természetszerűleg kihatnak az fűződő érdeket, s ezen alapelv alól csak szűk, feltétle- 13 előzetes letartóztatásra is, mint például a védelemhez nül szükséges és indokolt körben tehetők kivételek. való jog, vagy az officialitás elve. A személyes szabadsághoz való jog csak szükséges esetben korlátozható, akkor is a szükségességi-ará- nyossági elv alapján, azaz csak akkor és annyiban en- 2.1. Az Arányosság gedhető meg a letartóztatás, amennyiben enyhébb kényszerintézkedés nem elegendő a cél eléréséhez. A A büntetési elméletnek is központi eleme az arányos- bűnüldözés hatékonysága érdekében mindig tekintet- ság fogalma. Ezen elgondolás szerint az egyének felelő- tel kell lenni arra, hogy mennyire súlyos az adott bűn- sek tetteikért és elhatározásaikat lényegében racioná- cselekmény, mennyire veszélyes a gyanúsított, illetve lisan hozzák meg. Az arányosságnak, ami az érdem teó- arra is, hogy milyen jelentős a szabadságmegvonás. riájának központi eleme, két aspektusa van. A „kardi- nális” aspektus a büntetés súlyosságát célozza meg, ami nem lehet aránytalan az elkövetett bűncselek- 2.2. A méltányosság elve ményhez képest. A „megszokott” arányossági elv a bű- nös cselekmény súlyosságából indul ki. Ebben az eset- A méltányosság elve azon egyszerű megfontoláson ben sok függ attól, hogyan értékelik az elkövető maga- alapszik, hogy a terhelt jogerős ítélet előtti letartózta- tartását, különösképp azok, akik meghozzák az ítéletet, tásba csak akkor és csak addig kerüljön, amikor és és a társadalom mennyire fél a bűnözés viszonylagos ameddig várhatóan a jogerős büntetés kiszabásával is súlyosságától. 10 fogva lenne tartva. Ezen elv érvényesülését hivatott Az arányossági elv alapján csak akkor és annyiban biztosítani többek között a szabadságelvonással járó korlátozható a terhelt személyi szabadsága, amikor és kényszerintézkedések időtartamának részletes törvé- amennyiben arra a büntetőeljárás célja vagy a további nyi szabályozása. Általános elv tehát, hogy a letartózta- bűncselekmény megelőzése érdekében szükség van. Az tás minél rövidebb ideig tartson. A túl rövid ideig tartó Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1980. június letartóztatás nem alkalmas az elérni kívánt cél megva- lósítására, ugyanakkor a túl sokáig tartó letartóztatás 9 Tremmel Flórián: A büntetőeljárás alapelvei az új alaptörvény tük- rében. In: Drinóczi Tímea (szerk.): Magyarország új alkotmányossága. 11 Herke Csongor: A letartóztatás. Budapest–Pécs, Dialóg Campus, Pécs, PTE-ÁJK, 2011. 2002., 171. 10 Vókó György: A büntetési teóriák racionalitásai. Büntetőjogi Szemle, 12 1214/B/1990 AB Határozat. 2012/1. szám, 36–50. 13 Nehéz-Pozsony i. m. 110. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25

megkérdőjelezi annak előzetes voltát és inkább előre- amíg bűnösségét a bíróság jogerős határozata nem álla- 18 hozott büntetésként funkcionál. pította meg.”. Garanciális jelentősége van, hogy a jog- A letartóztatás tartamának indokolatlan elhúzódá- alkotó ezen alapelvet alkotmányos szinten rögzítse. Az 19 sának elkerülését az egyes büntető perrendtartások ál- Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy je- talában két generálklauzulán keresztül próbálják elér- len alapelv korlátozhatatlan, abszolút értékű, azaz nem ni. Egyrészt előírják, hogy a letartóztatást azonnal meg lehet más alapjog miatt korlátozni és rendkívüli álla- kell szüntetni, ha az elrendelés oka megszűnt. Ezt a ma- pot, szükségállapot idején sem lehet felfüggeszteni. Az gyar Büntetőeljárási kódex 136. § (2) bekezdése írja ártatlanság vélelmének tiszteletben tartása tehát az elő. Másrészt a Be. 64/A. § (1) bekezdés a) pontja alap- erős, demokratikus jogállam jellemzője. Csak egy ilyen ján soron kívül kell lefolytatni az eljárást, ha a terhelt állam rendelkezhet olyan bűnüldöző apparátussal, előzetes letartóztatásban van. mellyel biztosítani tudja a bűncselekmények elkövetői- Legalább ugyanolyan fontos garanciális szabály a bí- nek felelősségre vonását úgy, hogy mindeközben tiszte- róság arra irányuló kötelezettsége, hogy a letartózta- letben tartja az eljárás során a terhelt alapvető jogait. tás feltételeinek fennállása esetén is mindig vizsgálnia A Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) az alábbiak szerint kell, hogy alkalmazható-e valamely helyettesítő kény- határozta meg az ártatlanság vélelmének tartalmát: „A szerintézkedés a letartóztatás helyett. Amennyiben a követelmény nem pusztán általános, elvi szinten rögzí- szabadságelvonással elérni kívánt cél kevésbé jogkor- tett törvényi előírásról van szó, mert az alapelv túlmu- látozó eszközzel is elérhető, akkor lehetőség van a le- tat konkrét tartalmán, s a jogállami jogrend egyik legi- tartóztatás valamely alternatívájának elrendelésére a timációs fundamentumaként annak erkölcsi, filozófiai, terhelttel szemben. A letartóztatásra – az arányosság politikai szemléletét is kifejezi. Ilyen értelemben az ár- elve alapján is – csak akkor kerülhet sor, ha az elkerül- tatlanság vélelme az állami büntetőhatalom fontos kor- hetetlenül szükséges, viszont megfelelő helyettesítő in- látjaként is felfogható.” 20 14 tézmények nélkül a bíróságok nehéz helyzetben len- Az Emberi Jogok Európai Bírósága több esetben is ki- nének, amikor bizonytalan az, hogy a terhelt megjele- fejtette, hogy az elhúzódó fogva tartás csak akkor lehet nik az eljárási cselekményeknél, ugyanakkor a szemé- indokolt, ha az ártatlanság vélelme ellenére a kénysze- lyi szabadság korlátozása sem tűnik indokoltnak. 15 rintézkedés fenntartását a közérdek indokolja, ami így nagyobb súllyal esik a latba, mint a személyi szabadság tiszteletben tartásának követelménye. 21 2.3. Az ártAtlAnság vélelmének elve A vádlott számára garanciát jelentő alapelv tehát azt hivatott biztosítani, hogy amennyiben ártatlanul von- Az ártatlanság vélelme a demokratikus jogállam ták eljárás alá, úgy növelje az esélyt a felmentésére, il- egyik alappillére. Ezen elv annak a belátását jelenti, letve az eljárás megszüntetésére. Ennek ellenkezője hogy az emberi megismerés nem képes mindig az ob- emberi jogi aggályokat is felvetne és nem mellesleg az jektív igazság elérésére. Az ártatlanság vélelme nem igazságszolgáltatás súlyos tekintélyvesztéséhez vezet- egy vélemény és nem is szubjektív meggyőződés, ha- ne. Így a letartóztatásban levő fogvatartott nem kezel- nem jogviszonyokat meghatározó norma, amely pro- hető elítéltként, bűnösségének jogerős megállapításáig cesszuális személyek egymáshoz való viszonyát hatá- nevelő célzatú kényszerintézkedésnek nem vethető alá. rozza meg. Amennyiben szabadságelvonással járó kényszerintéz- Az ártatlanság vélelmének elve nemzetközi védelmet kedést alkalmaznának vele szemben, úgy abban az 22 élvez, az EJEE 6. cikkének (2) bekezdése is a kötelező esetben is úgy kell(ene) kezelni, mint egy nem bűnöst. érvényesülését tartalmazza: „Az ártatlanság vélelme Az ártatlanság vélelmét tehát az individuális szabadság 23 nem szűkíthető le az eljárásjogi garanciákra. Az elv védelme teszi jelentőssé. tiszteletben tartása tágabb értelemben azt is megköve- teli, hogy az állam képviselői, a közhatalmi szervek al- kalmazottjai mindaddig ne tegyenek olyan kijelentése- 2.4. A kontrAdiktórium elve ket, amelyek a terhelt bűnösségét állapítják meg az adott bűncselekményben, amíg a végső, érdemi bírósá- A Be. a funkciómegosztás elvét, mint alapelvet az 16 gi döntés nem születik az ügyben.” „Alapvető rendelkezések” között helyezi el: „A büntető- A magyar jogrendszerben az ártatlanság vélelmének eljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül.” alapelvét a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tör- Jelen alapelv természetszerűleg kihat az egész büntető- vény mellett az Alaptörvényünk is deklarálja, misze- eljárásra, így a kényszerintézkedésekre is. 17 rint: „Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, A letartóztatás elrendelése is csak a kontradiktórium elvének figyelembevételével történhet. Kizárólag az ügyész indítványozhatja – és a hivatalbóliság elve alap- 14 A Be. 130. § (2) bekezdése szerint az előzetes letartóztatás helyett a bíróság elrendelhet lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távol- tartást is, továbbá az óvadék intézménye a b) pontos a letartóztatás al- 18 Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk (2) bekezdés. ternatívája lehet. 19 11/1992 (III. 5.) AB határozat. 15 Herke (2002) i. m. 197. 20 BH 2005.203. 16 Grád András: Kézikönyv a Strasbourgi Emberi Jogi Ítélkezésről. Bu- 21 BH 2009.7. dapest, HVG-ORAC Kiadó, 2000., 239. 22 Ezen elvnek teljes mértékben ellentmond a fegyház fokozatú szigor- 17 Bencze Mátyás: Az emberi Jogok folyóirata Fórum – szabadságkor- ral végrehajtott előzetes letartóztatás. látozások. Fundamentum, 2005. 2. szám, 61–64. 23 Bencze i. m. 61–64. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27

ján szükség esetén kell indítványoznia – a letartózta- adott törvényi tényállás által szabályozott szankciók- tást, s neki kell az elrendelést alátámasztó bizonyíté- nak van jelentősége, így irreleváns, hogy a bűnösség ol- kok beszerzéséről gondoskodni. A letartóztatásról ki- daláról a cselekmény szándékos vagy gondatlan bűn- 29 zárólag a bíróság dönthet olyan meghallgatáson, ahol a cselekmény. Az Alkotmánybíróság határozatában ki- védelem és a vád egymással ellentétes érveit felsora- fejtette, hogy az előzetes letartóztatás elvileg bármely koztatja. szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény ala- A kontradiktórium elve alapján lehetőséget kell adni pos gyanúja miatt indult eljárás terheltjével szemben a terheltnek a védekezése előadására, és ha az abban elrendelhető. Ebből pedig az következik, hogy a kény- foglaltak felvetik a letartóztatás indokolatlanságát, a szerintézkedés lehetőségét a törvény nem köti a sza- 24 bíróságnak ezeket hivatalból kell ellenőriznie. Ezen badságvesztés törvényben meghatározott mértékéhez, elv érvényesülését a terhelt feltétlen meghallgatásának vagy a bűncselekmény egyéb súly szerinti meghatáro- is szabálya is hivatott biztosítani, ami azt jelenti, hogy a zásához. Nincs tehát különbség vétség, illetve bűntett vádirat benyújtása előtt elrendelt letartóztatás elren- miatt indult eljárás között az előzetes letartóztatás el- delésekor a terheltet meg kell hallgatni akkor is, ha a rendelése szempontjából. Az előzetes letartóztatás vi- letartóztatás előtt őrizetbe vették és ezt követően ki- szont csak olyan szabadságvesztéssel büntetendő bűn- 25 hallgatták. cselekményre hivatkozva rendelhető el, amellyel kap- A döntésre jogosult bíróság a rendelkezésre álló bizo- csolatban a megalapozott gyanút a terhelttel már kö- nyítékok bizonyító erejét nem mérlegeli, pusztán azt, zölték. hogy az előzetes letartóztatás különös okai a konkrét ügy jellemzőivel történő egybevetett vizsgálat eredmé- 3.1.2. A terhelti minőség és az alapos gyanú nyeképpen megállapíthatók-e. Az előzetes letartózta- tás elrendelése, illetve fenntartása előrehozott bünte- Tekintettel arra, hogy a büntetőeljárási törvény kizá- tési célokat nem szolgálhat, az előzetes letartóztatás rólag a terhelttel szemben teszi lehetővé az előzetes le- kérdésében való határozathozatal nem egyenlő a bün- tartóztatás alkalmazását, elrendelésének másik általá- tetőjogi felelősség kérdésében történő ítélkezéssel. 26 nos feltétele a terhelti minőség felvétele. Ez a nyomozás során az alapos gyanú közlésével történik meg, vagyis a megalapozott gyanú fennállása a konkrét személlyel 3. AZ előZetes letArtóZtAtás szemben a kényszerintézkedés alkalmazásának felté- elrendelésének áltAlános tele. Az alapos gyanú fogalmát, mint az előzetes letar- és különös feltételei tóztatás alapvető feltételét, a strasbourgi bíróság a Fox, Hartley és Campbell vs. Egyesült Királyság-ügyben a Az előzetes letartóztatás a legsúlyosabb kényszerin- következőképp fogalmazta meg: „Olyan tények vagy in- tézkedés, a terhelt személyi szabadságának tartós elvo- formációk léte, amelyek egy objektív külső szemlélőt nását jelenti, mégpedig a határozat jogerőre emelkedése meggyőznek arról, hogy a gyanúsított elkövette a cse- 30 előtt. Az előzetes letartóztatás elrendelésének anyagi és lekményt.” Viszont a bíróságnak az alapos gyanú kér- alaki feltételeit különböztethetjük meg. Az eljárási köve- désében úgy kell álláspontját kialakítania, hogy tényle- telményeket rögzítik az alaki feltételek: ilyen feltétel a ges bizonyítást nem végezhet. A bíróságnak vizsgálnia büntetőeljárás megindítása, a bírói döntés, az ügyészi in- kell, hogy az alapos gyanút alátámasztó bizonyítékok dítvány, a terhelt meghallgatása és az indokolt végzés. rendelkezésre állnak-e, azokat azonban érdemben nem 31 Az anyagi feltételeket általános és különös okokra oszt- értékelheti. Mivel az előzetes letartóztatás nem lehet hatjuk fel. Az alábbi fejezetben ezen okok elemzésére ke- előrehozott büntetés és az ártatlanság vélelmével sem rül sor – figyelemmel a készülőben lévő eljárási kódexre ellentétes jogintézmény, így ebből következik, hogy az is – jogirodalmi és joggyakorlati szempontból. 27 előzetes letartóztatással kapcsolatos döntés meghoza- talakor az addig feltárt bizonyítékok bizonyító erejé- nek mérlegelésére nem kerülhet sor. 32 3.1. Az áltAlános feltételek Az kétségtelen, hogy a bíróságnak a rendelkezésre álló bizonyítékok vizsgálata alapján kell állást foglalnia 3.1.1. A szabadságvesztéssel fenyegetettség abban a kérdésben, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e, és amennyiben igen, akkor alapos-e a gyanú. Általános feltétel, hogy az eljárás alapjául szolgáló Ennek azonban a bizonyítékoknak a felsorolásszerű bűncselekményt a törvény szabadságvesztéssel fenye- megnevezésig terjedő értékeléssel kell megtörténnie. A 28 gesse. Ennél a feltételnél a Btk. Különös Részében az bíróságnak a meglévő, adott esetben ellentétes tartal- mú bizonyítékokat összességükben kell értékelnie és alkalmasnak találni az alapos gyanú megállapítására. 24 Herke (2002) i. m. 21–23. 25 Herke Csongor: A letartóztatás elrendelésének feltételrendszere. In: Tóth Mihály (szerk.): Büntető eljárásjogi olvasókönyv. Budapest, Osi- 29 26/1999. (IX.8.) AB határozat. ris Kiadó, 2003. 279. 30 Lajtár István: A bánásmód törvényessége, Ügyészi vizsgálat a ren- 26 Bartkó i. m. 307. dőrségi fogdákban. Belügyi Szemle, 2011/4. 5–31. Tremmel Flórián: Magyar büntetőeljárás, Az anyagi feltételekről 27 31 Bánáti János − Belovics Ervin − Csák Zsolt − Sinku Pál − Tóth Mi- részletesen. Budapest−Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2001. 300–305. hály − Varga Zoltán: Büntető eljárásjog. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 28 Farkas Ákos − Róth Erika: A büntetőeljárás. Budapest, Complex Ki- 2006, 194–196. adó, 2007. 154. 32 BH 2004.227. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27

Arra azonban nincs lehetőség, hogy az ellentétes tar- felső korlátja a legsúlyosabb kényszerintézkedésnek. talmú bizonyítékokat egymással szembe állítsa, bizo- Így tehát az új Büntetőeljárási törvény megalkotásakor nyító erejüket mérlegelje és a valóságtartalmukat vizs- különös figyelmet kell szentelni az előzetes szabályai- gálja. 33 nak megalkotására. Az mindenképpen leszögezhető, A vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás hogy a letartóztatás törvényi okainak megváltoztatása indokoltsága szempontjából tehát az alapos gyanú vizs- vagy egyes okok kiiktatása szükségtelen lenne, hisz gálata elengedhetetlen. Erre a tényre mutat rá a követ- azok az elmúlt évek tapasztalatai alapján a gyakorlat- kező határozat is: „Az elsőfokú bíróság az emberölés ban jól alkalmazhatónak bizonyultak. bűntettével meggyanúsított terheltet előzetes letartóz- Véleményem szerint egy ponton nem kétséges a vál- tatásba helyezte – a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi toztatás szükségessége, az pedig az előzetes letartóz- súlyára, a várható büntetés nagyságára tekintettel – tatás generális maximuma. A Be. 132. § (3) bekezdés c) szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva. A másodfokú pontjában írt szabály fenntartásának indokoltságát fe- bíróság határozatában azonban rámutatott arra, hogy lül kellene vizsgálni, ugyanis alkotmányossági szem- az elsőfokú bíróság végzése hiányos, ugyanis kizárólag pontból rendkívül aggályos, hogy nincs az előzetes le- az előzetes letartóztatás különös okait vizsgálta a tartóztatás időtartamának felső határa, amennyiben a kényszerintézkedés meghosszabbításakor, azonban az terhelttel szemben 15 évig terjedő vagy életfogytig tar- alapos gyanú fennállását vagy hiányának vizsgálatát tó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény mi- elmulasztották megvizsgálni. A másodfokú bíróság a att van folyamatban eljárás. megalapozatlanságot úgy küszöbölte ki, hogy besze- rezte az időközben elkészült orvos szakértői véle- ményt, mely alapján a végzés indokolását ki tudta egé- 3.3. Az áltAlános feltételek új be.-ben szíteni. A vélemény egyértelműen megállapította az idegen kezű elkövetést, ami azért is volt elengedhetet- Az új büntetőeljárási kódex tervezete változatlan tar- len, mivel a gyanúsított védekezése arra irányult, hogy talommal rögzíti a letartóztatás általános feltételét, a sértett halálát öngyilkosság okozta. Így a másodfokú miszerint: „A terhelt letartóztatásának szabadságvesz- bíróság megállapította, hogy a beszerzett szakértői vé- téssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljá- 37 lemény és a nyomozás egyéb adatai már elegendő bizo- rásban van helye.” Az új Be.-ben tehát a letartóztatás nyítékként szolgálnak a nyomozati szakban megkívánt elrendelésének általános feltétele továbbra is az, hogy alapos gyanúhoz.” 34 annak csak szabadságvesztéssel fenyegetett bűncse- lekmény esetében van helye. Ez azonban meglehetősen 3.1.3. A szükségesség súlytalan feltétel, hisz alig találunk a Büntető Törvény- könyvben olyan tényállást, amely miatt ne lenne ki- Az előzetes letartóztatás alkalmazására csak abban szabható szabadságvesztés. az esetben van lehetőség, ha és amennyiben az eljárási A Helsinki Bizottság a fenti probléma megoldására a célok elérését más, kisebb jogkorlátozással járó intéz- következő javaslatot tette: „… a letartóztatást – fősza- 35 kedés nem képes biztosítani , továbbá nem állhat fenn bály szerint – csak háromévi szabadságvesztésnél sú- az előzetes letartóztatást kizáró ok. E körben értendők lyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult el- 38 a büntetőeljárás akadályait meghaladóan a Be. egyéb járásban lehessen elrendelni…” Jelen állásponttal tu- 36 rendelkezései. dok azonosulni, mivel ez a követelmény az előzetes le- tartóztatásnak pusztán az általános feltétele, amely mellett legalább egy különös oknak is fenn kell forogni 3.2. Az előzetes letArtóztAtás és Az új be. az elrendelhetőségéhez. Önmagában tehát az, hogy az adott különös részi tényállás szabadságvesztéssel bün- Az előzetes letartóztatás tanulmányozása során leg- tetendő, az nem elegendő feltétele a legsúlyosabb kény- inkább technikai jellegű problémákkal találkozunk, de szerintézkedés elrendelésének. Azonban, ha bagatell, természetesen találunk olyan rendelkezést is, amely azaz olyan bűncselekményről van szó, melyet a törvény mélyebb vizsgálódást igényel alapjogi szempontból, három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesz- például az „életfogytig előzetes” problematikája. Az tés-büntetéssel rendel büntetni, és például a terhelt a előzetes letartóztatás, mint a személyi szabadságot büntetőeljárás alól ki akarja magát vonni, abban az korlátozó kényszerintézkedés kapcsán gyakran felme- esetben tökéletes lehet a letartóztatás valamely alter- rülő és mindig aktuális téma, hogy vajon ideiglenesnek natívájának az elrendelése. tekinthető-e, hiszen meghatározott esetekben nincs 33 BH 1997.118. 34 BH 1993.602. 35 Bartkó: i. m. 307. 36 Ilyen nevesített ok szerepel például a Be. 553. § (1) és (2) bekezdése alapján az ott meghatározott, mentességet élvező személyekkel szem- ben, ugyanis velük szemben a kényszerintézkedés nem alkalmazhat a 37 A büntetőeljárásról szóló törvény tervezete mentességi jog felfüggesztése előtt. Vagy például a perújítási nyomozás 38 A Magyar Helsinki Bizottság véleménye az új Büntetőeljárási tör- során sincs helye az előzetes elrendelésének a Be. 412. § (1) bekezdése vényről. Letölthető: http://www.helsinki.hu/wp-content/uploads/MHB_ szerint. velemeny_Be_tervezet_20160620.pdf (letöltési idő: 2017. január 05.) / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29

3.4. Az előzetes letArtóztAtás rányosan ne befolyásolhassa, a kényszerintézkedések elrendelésének különös okAi alkalmazásának egyik feltétele. A hazai ítélkezési gyakorlat szerint olyan körülmé- Az előzetes letartóztatás elrendelésének különös nyekből lehet következtetni a szökés veszélyére, ame- okait Be. 129. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban találhat- lyek például megkönnyítik a terheltnek, hogy akár kül- juk. Az általános feltételek fennállása esetén e négy ok földön is „új életet” kezdhessen: akinek jelentős vagy bármelyike elegendő alapot szolgáltathat az előzetes könnyen mobilizálható vagyona van, kevéssé kötődik letartóztatás elrendeléséhez. A következőkben az az országhoz, családja nincs stb., de természetesen sze- egyes különös okok ismertetésére kerül sor. repet játszik a terhelt eljárás során tanúsított magatar- tás is. A b) pontos előzetes letartóztatási okra hivatko- 3.4.1. A terhelt megszökött, elrejtőzött… zó letartóztatás elrendelésénél érdemes figyelembe venni, hogy a vádlott a hatóságok rendelkezésére fog-e A kényszerintézkedés alkalmazhatóságának egyik állni az eljárási cselekménynél. különös oka lehet, ha a terhelt megszökött, a bíróság, az Alapos okkal lehet következtetni arra, hogy a vádlott ügyész illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött vagy ki akarja magát vonni a büntetőeljárás alól, amennyi- szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene ben nem a bejelentett lakóhelyén él életvitelszerűen és újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűn- a felkutatására irányuló rendőri intézkedések sem ve- cselekmény miatt eljárás indult. zetnek eredményre, telefonon sem lehet elérni, a neki A szökés a terhelt eltávozása lakó-, illetve a hatóság szóló küldeményeket nem veszi át és a kézbesítés rend- által ismert tartózkodási helyéről azzal a célzattal, őri segítséggel sem vezet eredményre. A szökés, elrej- hogy magát az eljárás alól kivonja. Az elrejtőzés történ- tőzés veszélyére hivatkozva elrendelhető az előzetes, het azon a lakóhelyén, illetve tartózkodási helyén is, amennyiben a terhelt az eljárás kezdetén ismert lakó- amely a hatóság előtt ismert, esetenként speciális rej- helyéről elköltözik ismeretlen lakhelyre és a nyomozó tekhely kialakításával, vagy a terhelt küllemének meg- hatóság kizárólag elfogatóparancs alapján tudja kézre változtatásával, de ugyancsak azzal a céllal, hogy a ter- keríteni. 39 helt az eljárás következményei elől meneküljön. A Be. 43. § (5) bekezdése alapján a terheltet figyel- A bűnismétlés esetén a Be. pontosan körül írja azt a meztetni kell, hogy köteles a lakóhelyének, illetve tar- cselekményt, amelynek feltételezett elkövetése alapul tózkodási helyének címét és annak a megváltozását az szolgálhat az előzetes letartóztatás elrendelésére: sza- elköltözés után három munkanapon belül annál a bíró- badságvesztéssel fenyegetett és szándékos bűncselek- ságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál beje- mény jöhet csak szóba. További feltétel emellett az is, lenteni, amelyik vele szemben a büntetőeljárást folytat- hogy az utóbbi bűncselekmény miatt az eljárás már ta, ugyanis a terhelt tartózkodási helye megváltozása 40 megindult a terhelttel szemben, azaz közölték vele a bejelentésének elmulasztása elrejtőzésnek minősül. megalapozott gyanút. Ezen fordulat szerinti ok a leg- Az elrejtőzés veszélyére nagyjából ugyanazok a kö- több esetben mérlegelést nem, csak megállapítást igé- rülmények utalnak, mint a szökés veszélyére, bár van- nyel, ami azonban nem jelenti azt, hogy az adott körül- nak olyan cselekmények, amelyek inkább szökési elő- mény megléte, illetve megállapítása kizárja a további a készületekre jellemzőek, például a repülőjegy-vásárlás, kényszerintézkedés szükségességében való mérlegelés külföldi szállásfoglalás, munkahelyen felmondás. A fi- 41 lehetőségét. Ilyenkor is az adott vádlott személyére atalabb életkor, különösen, ha egyedülálló terheltről konkretizált döntést kell hozni, ami pedig feltételezi van szó, nagyobb mozgékonyságot feltételez, hisz eb- nemcsak a tárgyi, hanem az alanyi szempontok egybe- ben az esetben arra következtethet a bíróság, hogy vetett figyelembevételét. nincs semmi vesztenivalója a terheltnek. Egy egyedül- A Be. 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti különös álló, gyermektelennél tehát felmerülhet a kötődés hiá- előzetes letartóztatási ok megállapítható volt abból a nya. Ugyanakkor egy gyermekes terhelt esetében, aki a tényből, hogy a terhelt megszökött és huzamosabb ide- kiskorú gyermekéről nem gondoskodik, vagy épp más ig bujkált. A vádlott így elfogatóparancs alapján került személynél biztosította a kiskorú gyermek gondozását, ismételten őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba. A szintén felmerülhet a gyanú, hogy menekülni próbál. büntetőeljárás alóli kibúvás veszélyét tovább fokozó té- Az adóbevételt különösen nagy vagy ezt meghaladó nyezőként értékelhető a terheltek személyében rejlő mértékben csökkenő adócsalás bűntette miatt folya- társadalomra veszélyességre vonható következtetés. matban volt eljárásban a terhelt szökés, elrejtőzés ve- szélyére tekintettel közel egy évet előzetes letartózta- 3.4.2. A szökés, elrejtőzés veszélye tásban volt, ám elvi bírósági döntés is rámutatott arra a tényre, hogy a rendezett családi körülmények között Az előzetes letartóztatás a terhelt szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel is elrendelhető, vagy ha más okból megalapozottan feltehető, hogy az 39 Elek Balázs: Az előzetes letartóztatás indokolása az európai emberi eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem len- jogi bíróság gyakorlatának tükrében, Forrás: Ujbtk.hu. Letölthető: http:// ujbtk.hu/dr-elek-balazs-az-elozetes-letartoztatas-indokolasa-az-euro- ne biztosítható. Ebben az esetben a bíróság pusztán fel- pai-emberi-jogi-birosag-gyakorlatanak-tukreben/ (letöltési idő: 2016. tételezésre alapíthatja határozatát, nem megtörtént té- szeptember 10.) nyekre. Az, hogy a terhelt az eljárási cselekményeknél 40 1998. évi XIX. törvény 43. § (5) bekezdés. 41 Herke Csongor: Az előzetes letartóztatás elrendelése a terhelt vár- jelen legyen és így az eljárás sikerét, időszerűségét hát- ható magatartása alapján. Jogtudományi Közlöny, 2002. január, 13–26. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29

élő és három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskod- személyi körülmények ellenére is a szökés, elrejtőzés ni köteles terhelt esetében nem kell tartani attól, hogy veszélyével számolni kellene. 46 42 kivonná magát a büntetőeljárás alól . A bíróság a Be. 129. § (2) bekezdés b) pontjában írt ok 3.4.3. A bizonyítás meghiúsításának, megnehezítésének fennállását megállapíthatónak tartotta, ugyanis a ter- veszélye… helt esetében a konkrét ügy speciális jellemzői kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagyni a vádiratban terhére A Be. 129. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott rótt cselekmények hosszabb ideig tartó és körültekin- előzetes letartóztatási ok az, ha megalapozottan felte- tően megszervezett elkövetését, amely mögött valójá- hető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a ban a bűnözés megszervezésének ismérvei fedezhetők tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi fel. Ez a szervezett elkövetési mód a fokozott társada- bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, megha- lomra veszélyességén túlmenően a benne részt vevők misításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehe- személyében rejlő, a konspirációban megnyilvánuló a zítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást. társas elkövetéssel együtt járó hangsúlyosabb értéke- A megalapozott feltevés lényegében egyfajta jövőbeli lést igényel. Ilyen esetben a büntetlen előélet jelentősé- cselekményekre, körülményekre vonatkozó gyanú. ge eleve kisebb vagy akár el is enyészhet a kényszerin- Kétségtelenül a jövőre vonatkozó feltevéseket eseten- tézkedés fenntartásának alapjául megállapított indok ként nehézkes adatokkal alátámasztani, s éppen ez az nyomatékának értékelése körében. A vádlott terhére oka annak, hogy az ilyen feltevéseken alapuló előzetes rótt bűncselekmények hosszabb időre szóló összehan- letartóztatási hivatkozásokat sokan megkérdőjelezik. golt működést célzó szervezettsége olyan – a felrótt Erre a letartóztatási okra is igaz azonban, hogy csak té- bűncselekmények büntetési tételben kifejeződő ki- nyekből levont következtetésekkel lehet rá hivatkozni. emelkedő tárgyi súlyán túlmenő, személyben rejlő koc- A hivatkozás természetesen csupán egy feltevés ma- kázatot mutató – körülmény, mely miatt a szökés, elrej- rad, azonban követelmény erre a feltevésre, hogy az tőzés veszélye reális, és amelyre tekintettel megalapo- megalapozott legyen. A különös letartóztatási okokat zottan feltehető, hogy a terhelt jelenléte az eljárási cse- az ügyészi indítványnak tényekkel kell alátámasztani lekményeknél másképp nem biztosítható. 43 és természetesen az ügyészi indítványból ki kellene, A szökés, elrejtőzés elleni érvként felhozható a bün- hogy tűnjön, hogy melyik az az érv, amely ezt a letar- tetőeljárás elhúzódása. A több mint három és fél évet tóztatási okot támasztja alá. előzetes fogva tartásban töltött vádlott esetében, aki- A terheltek összebeszélése, amely a bizonyítási eljá- nek feltételes szabadságra bocsátása sem kizárt, a nem rást megnehezíti, esetleg meghiúsítja nem egyértelmű- jogerős büntetés tartamából a szökés, elrejtőzés veszé- en felhozható letartóztatási indok. Nincs ugyanis tilal- lyére nem lehet következtetni. Ezt megerősíti, hogy mazva a terheltek összebeszélése a törvényben, még édesanyja súlyos beteg, aki ma már közvetlenül a vád- valótlant is mondhatnak vallomásukban. Az összebe- lott tartására szorul, így a Be. 327. § (2) bekezdésében szélés mégis hordozhat jelentős kockázatokat az eljárás 47 és a 129. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt okok már eredményességére nézve. nem állnak fenn, ezért a Legfelsőbb Bíróság az előzetes letartóztatást megszüntette, egyben a terhelt szabad- 3.4.4. A terhelt bűnismétlése? 44 lábra helyezését rendelte el. Az állandó lakóhely megléte önmagában még nem A Btk. 129. § (2) bekezdés d) pontja szerinti különös zárja ki a szökés veszélyét, továbbá a bejelentett mun- előzetes letartóztatási ok, ha megalapozottan feltehe- kaviszony sem, hiszen vizsgálni kell, hogy mennyire tő, hogy a terhelt szabadlábon hagyása esetén a megkí- kötődik munkájához, arra mennyire van rászorulva, sérelt vagy előkészített bűncselekményt véghez vinné. otthagyhatja-e munkahelyét az eljárás előli menekülés A d) pontos előzetes letartóztatási ok első fordulatá- céljából. Az eljárás adatai, köztük a terhelt vallomása nál egy még kísérleti vagy előkészületi szakban lévő szerint is a fő megélhetését nem helyhez kötött munka- bűncselekmény miatt is rendel el a bíróság előzetes le- hely jelentette, így az a szökés, elrejtőzés veszélyét nem tartóztatást azért, mert fennáll a bűncselekmény befe- zárja ki. jezésének a veszélye. A bűncselekmény befejezésének a A gyakorlat a Legfelsőbb Bíróság korábbi eseti dönté- veszélyénél sem maradhat a bíróság az általános meg- 45 sében adott iránymutatást követi, miszerint a szökés, állapításoknál, hiszen szinte minden befejezetlen bűn- elrejtőzés veszélyét mindig konkrétan kell vizsgálni az cselekmény esetén fennállhat a lehetőség, hogy a ter- előzetes letartóztatás elrendelése vagy megszüntetése helt megpróbálja azt befejezni. A végzésben tehát ada- szempontjából, arra a kiszabott büntetés mértékéből tokkal kell alátámasztani, hogy miért áll fenn az elkö- nem lehet következtetni. Így a három évet meghaladó vetés befejezésének a veszélye. Meg kell indokolni, mi szabadságvesztés nem olyan súlyos tartamú büntetés a támasztja alá, hogy egyáltalán be lehet-e fejezni a bűn- bírói gyakorlat szerint sem, amely mellett a kedvező cselekményt – azaz fennáll-e annak az objektív lehető- sége –, és a terhelt szubjektív viszonyát is, azt, hogy be kívánja-e fejezni. A kettő közül az előbbit lehet inkább adatokkal alátámasztani, a terhelt szubjektumára cse- 42 EBD 2016.B.3. 43 BH 2007.403. 44 BH 2009.42. 46 BH 2007.216. 45 BH 1987.306. 47 Elek i. m. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31

lekedeteiből, például újabb eszköz vásárlása, kijelenté- épp az előzetest elrendelő bíró írja a határozatában, seiből, például sértett megfenyegetése, a megbánás hi- hogy nincs abban a helyzetben, hogy megvizsgálhassa ányából, a terhelt életkörülményeiből és előéletéből a bizonyítékokat, összevesse azokat, illetve arra sem, stb. lehet következtetést levonni. hogy értékelhesse a bizonyító erejüket. Akkor hogyan Az újabb bűncselekmény elkövetésének veszélyénél a is tudna véleményt formálni arról, hogy milyen bünte- bíróság részéről a megalapozott feltevés megindokolá- tést szabnak ki az eljárás végén? sa, az újabb várható bűncselekmény megjelölése, illető- Arra a kérdésre, hogy megalapozott-e a feltevés, hogy leg annak alátámasztása szükséges, hogy fennáll az ob- a terhelt újabb bűncselekményt követne el szabadlábon jektív lehetősége az elkövetésnek és a terhelt szubjek- hagyása esetén pusztán azért, mert volt már büntetve, tív viszonyulása ehhez. A végzésben konkrétan kell je- a Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) a következő iránymu- lölni milyen bűncselekmény elkövetésének a veszélyét tatást adja: „Az előzetes letartóztatás előfeltételéül látja, legalább annyit, hogy például vagyon elleni bűn- megkívánt bűnismétlés veszélyére reálisan lehet kö- cselekmény. Enélkül a végzés érdemben nincs alátá- vetkeztetni, ha a többszörös visszaeső terhelt a nem masztva, hiszen elvileg bárkinél fennállhat valamilyen jogerős ítéletben elbírált cselekményét bűnszervezet- bűncselekmény elkövetésének a veszélye. Arra is figye- ben követte el, s az elítélést megelőző másfél évtizedet lemmel kell lenni, hogy a határozatban megjelölt ve- kisebb megszakításokkal szabadságvesztésben vagy 50 szély nem csökkent-e azáltal, hogy a bűncselekmény el- előzetes letartóztatásban töltötte.” követése óta megváltoztak az elkövetést lehetővé tevő Egy másik közétett döntés szerint „a bűnismétlés ve- viszonyok. szélyére – mint előzetes letartóztatási okra – ad követ- Az arányosság követelménye különös figyelmet igé- keztetési alapot, ha a vádlott a terhére rótt jelentős tár- nyel a bűnismétlés veszélye miatt elrendelt letartózta- gyi súlyú vagyon, valamint élet és testépség elleni bűn- tás esetében. Ez az elv ugyanis kimondja, hogy az eljá- cselekményeket, a vele szemben – lopás bűntette miatt rás céljának és a személyi szabadság megvonásából ke- – kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próba- letkező hátránynak arányban kell állnia egymással. De ideje alatt követte el.” 51 hogyan is lehetne felmérni a hátrányt egy olyan bűn- A Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) rámutatott arra, hogy cselekmény esetében, amelyet még el sem követtek. Il- a Be. 129. § (2) bekezdés b)–d) pontja, valamint a Be. letve ha a terhelt később mégsem követi el a bűncselek- 327. § (2) bekezdése esetében a bíróság nemcsak olyan ményt, akkor abban az esetben beszélhetünk-e egyál- körülményre alapozhatja az előzetes letartóztatást talán jogszerűen elrendelt előzetes letartóztatásról. A megalapozó döntését, amely a bizonyosság erejével meg- terhelt várható jövőbeli magatartására alapozott, bizo- állapítható. Az viszont mindenképpen elvárás, hogy a nyítékokkal alá nem támasztott, megfelelően meg nem döntés olyan adatokon alapuljon, melyek tényszerűsége indokolt letartóztatások számát a lehető legkisebbre a döntés időpontjában más adattal alátámasztható, ész- kell csökkenteni, mivel az arányosság elve ebben az szerű érvvel igazolható. Ezáltal vonható le okszerű kö- esetben a legcsekélyebb mértékben sem tud érvénye- vetkeztetés arra vonatkozóan, hogy a kényszerintézke- sülni. 48 dés alkalmazása szükséges és célszerű-e. 52 Alapos vagy megalapozott feltevés? A bizonyosság ereje… 3.4.5. A plusz két ok… Mindhárom utóbb felsorolt előzetes letartóztatási ok esetén a feltételezésnek megalapozottnak kell lenni, A fentebb kifejtett előzetes letartóztatási okokon kí- azaz konkrét adatokkal kell azt alátámasztani. vül a Be. további rendelkezései még két esetben adnak Számos, a fentebb említett kérdéskörben született lehetőséget az előzetes letartóztatás elrendelésére. iránymutatás és bírósági határozat arra mutatott rá, Az egyik ilyen eset, amikor az elsőfokú ügydöntő ha- hogy nem elegendő az előzetes letartóztatással kapcso- tározat kihirdetésekor nem emelkedik jogerőre, a bíró- latos bírói döntések törvényszöveggel történő, sablon- ságnak döntenie kell a kényszerintézkedések felől. szerű indokolása, hanem konkrét érvek és ellenérvek Ilyenkor az előzetes letartóztatás akkor is elrendelhető ütköztetését és azoknak a végzésben történő megjelö- a Be. 327. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha az lését kívánják meg. A jogalkotó ezt a feltételezett me- ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartamára figye- chanizmust azzal próbálta kiküszöbölni, hogy 2003. jú- lemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell lius 1-jétől már nem alapos, hanem megalapozott felte- tartani. Az eljárás e szakaszában a bűncselekmény tár- vés meglétét követeli meg, így szűkebb körben adott le- gyi súlyát már bírósági ítélet állapítja meg, azt a kisza- hetőséget a terheltek szabadságának elvonására. „A bott büntetés jelzi. megalapozott feltevés ugyanis olyan, a jövő alakulására Ám ezen ok a b) pontos előzetes letartóztatási okba is vonatkozó és a formális logika szabályainak is megfelelő beleérthető lenne, hisz a másodfokú eljárásban is sor ke- elképzelést jelent, melyet a bíróság konkrét, az ügyirat rülhet olyan eljárási cselekményre, amelynél a vádlott je- alapul vétele mellett igazolható érvek és ellenérvek üt- lenléte elengedhetetlen, ezért indokolt a fogva tartása az 49 köztetését követően vetít előre.” Legtöbbször azonban eljárási cselekményen történő részvételének biztosítása végett. Erre az okra hivatkozva elrendelt előzetes letar- 48 Herke: Az előzetes letartóztatás elrendelése a terhelt várható ma- gatartása alapján. i. m. 13–26. 50 BH 2006.144. 49 Bócz Endre: Kriminalisztika a tárgyalóteremben. Budapest, Magyar 51 EBH 2010.2217. Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008., 83. 52 BH 2012.285. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31

tóztatás esetében viszont az óvadék alkalmazásának a le- fegyelem betartását. A hivatásos állományú katona el- hetőségét zárja ki a bíróság, hisz arra csak és kizárólag a követők tekintetében ezt a sajátos előzetes letartózta- b) pontos letartóztatási ok esetében van lehetőség. tási okot abból a szempontból is vizsgálni kell, hogy a A Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) is a következő irány- hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok mutatást adja: „Óvadék letételének kizárólag a Be. nem biztosítanak-e más lehetőséget az elkövető távol- 129. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt ok – azaz a tartására attól a környezettől, ahol a gyanúsítás tár- szökés, elrejtőzés veszélyére tekintettel – esetében van gyát képező cselekmény történt. Amennyiben van ilyen helye. A Be. 147. § (1) bekezdése kizárja az óvadék leté- igazgatási szabály, amely a kényszerintézkedést feles- telét, amennyiben a Be. 327. § (2) bekezdése szerinti ok- legessé tenné, úgy a szolgálati, fegyelmi okból előzetes ból került sor a letartóztatás elrendelésére, fenntartá- letartóztatás elrendelésének nincs helye. sára. Óvadék letételének – és arra tekintettel az előze- A törvényalkotói szándék szerint e speciális letartóz- tes megszüntetésének – csak akkor van helye, ha a tatási ok azt a célt szolgálja, hogy az eljárás alá vont kényszerintézkedést kizárólag a Be. 129. § (2) bekezdés akár hivatásos, akár szerződéses, illetve sorállományú b) pontjában megjelölt ok alapozza meg. A Be. 327. § (2) személyt azért vonja ki a katonai közösségből a szemé- bekezdésében maghatározott ok az előzetes letartózta- lyi szabadság korlátozása útján, hogy ezzel elősegítse a tás önálló, különös feltétele. Az erre a pontra hivatkoz- szolgálati rend és fegyelem betartását. A hivatásos va elrendelt letartóztatás már elsősorban nem a vád- katonai állományra vonatkozó igazgatási szabályok lottnak a másodfokú bírósági eljárási cselekményeknél ugyanakkor lehetőséget biztosítanak az elöljárók ré- történő jelenlétét biztosítja, hanem a jogerősen kisza- szére, hogy veszély esetén más eszközzel biztosítsák a bott szabadságvesztés végrehajtásának feltételeit kí- szolgálati rendet és fegyelmet. 56 53 vánja megteremteni. Amennyiben az előzetes letar- Ugyanakkor a hivatásos katonával szemben az előze- tóztatás elrendelése nem a szökés, elrejtőzés veszélyé- tes letartóztatás speciális – szolgálati vagy fegyelmi – re hivatkozva, hanem más okon alapszik, úgy a bíróság- oka nem állapítható meg, ha a szolgálati beosztása már nak nem kell ülést tartania. A Be. 147. § (1) bekezdése megszűnt, a nyugállományba vonulása előtti felmenté- akként rendelkezik, hogy a felajánlott óvadékról és el- si idejét tölti, szolgálatot ténylegesen nem lát el és a be- fogadásáról a bíróság ülést tart, ezen az ügyészt, a ter- osztási helyén sem kell megjelennie. 57 heltet, a védőt, valamint az óvadék felajánlóját meghall- gatja. Értelemszerűen csak a b) pontos előzetes elren- delésénél van jelentősége az ülésnek, hiszen az azon 3.5. Az előzetes letArtóztAtás történő meghallgatás pont azt hivatott tisztázni, hogy elrendelésének különös okAi az óvadék letétele a bűncselekményre és személyi kö- Az új be.-ben rülményekre tekintettel valószínűsíti-e az eljárási cse- lekményeknél a terhelt megjelenését. Akkor viszont, ha A koncepció a hatályos szabályozással alapvetően az alkalmazott letartóztatási ok – fentebb kifejtettek azonosan szabályozza a letartóztatás okait, így a külö- szerint – kizárja az óvadék felajánlását, az imént felso- nös feltételeken sem változtat lényegében, inkább pon- rolt eljárási résztvevők meghallgatása szükségtelenné tosításokat végez a jogalkotó. Ennek nyilvánvalóan az válik és lehetősége nyílik a bíróságnak az indítványt el- az oka, hogy a hatályos letartóztatási okok az elmúlt utasító döntését tanácsülésen meghozni. 54 évtizedekben jól alkalmazhatók voltak. A másik ilyen esetkör egy speciális, szintén az előze- A tervezet a 280. § (2) bekezdésében szabályozza a tes letartóztatás különös okait bővítő lehetőség. A ka- letartóztatás különös feltételeit. A koncepció érdemi tonai eljárásban akkor is elrendelhető ez a kényszerin- változtatást nem tartalmaz, lényegében a jelenlegi jog- tézkedés, ha a terhelt szolgálati vagy fegyelmi okból gyakorlat alapján nem hagyható szabadlábon. Erre a Be.-t módosító 2002. Az a) pontos előzetes második fordulatát – miszerint évi. I. törvény indoklása szerint akkor kerül sor, ha a „az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel bűncselekmény jellege folytán a katonai közösség zárt büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás in- rendjét, a szolgálati feladatok maradéktalan ellátását dult” – a tervezet önálló pontba szedve a következő- veszélyeztetné, ha a gyanúsított az eljárás lefolytatása képp rögzíti: „a gyanúsított kihallgatását követően az alatt is szolgálatot teljesítene. Be. 480. §-ának (1) be- eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatta, vagy kezdésében foglaltak szerint az ilyen bűncselekmény újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűn- tartozhat a katonai bűncselekmények körébe, illetve a cselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki”. szolgálattal összefüggésben elkövetett szabadságvesz- A bűnismétlés esetén a Be. a hatályos szabályokban téssel büntetendő bűncselekmények közé is. 55 körülírja azt a cselekményt, amelynek feltételezett el- A Be. 340. § (2) bekezdése szerinti speciális szolgálati követése alapul szolgálhat az előzetes letartóztatás el- és fegyelmi okból elrendelhető előzetes letartóztatás rendelésére: szabadságvesztéssel fenyegetett és szán- azt a célt szolgálja, hogy az eljárás alá vont katonát sze- dékos bűncselekmény jöhet csak szóba. További feltétel mélyi szabadságának korlátozásával kivonja a katonai emellett az is, hogy az utóbbi bűncselekmény miatt az közösségből, és ezáltal segítse elő a szolgálati rend és eljárás már megindult a terhelttel szemben, azaz közöl- ték vele a megalapozott gyanút. A tervezet tehát e te- 53 BH 2012.116. 54 BH 2003.842. 56 EBH 2001.405. 55 Farkas–Róth i. m. 156–158. 57 BH 2001.417. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33

kintetben tartalmilag nem változtat a szabályozáson, dosítása szerintem szükségtelen, mivel a gyakorlatban csupán az eddig is működő gyakorlatot vetette papírra. valóban a tanúk befolyásolásának van a legnagyobb A koncepció viszont kiegészíti a hatályos szabályo- esélye és jelentősége. Egyrészt a büntetőeljárásban zást annyiban, hogy letartóztatási okként szolgálhat az részt vevő egyéb személyek, mint például a segítők, tá- az eset is, ha a vádlott az eljárás tárgyát képező bűncse- mogatók, képviselők jelenléte a büntetőeljárásban lekményt folytatja. A d) pontos előzetes letartóztatási egyébként is elég szűk körben fordul elő, másrészt a je- ok első fordulatánál egy még kísérleti vagy előkészületi lenlegi megfogalmazás sem rekeszti ki ezeket a szemé- szakban lévő bűncselekmény miatt rendel el a bíróság lyeket, csupán kiemeli a tanú személyét ebből a sorból. előzetes letartóztatást azért, mert fennáll a bűncselek- Felmerült azonban egy új letartóztatási ok felvételé- mény befejezésének a veszélye, és a megalapozott felte- nek a lehetősége, miszerint szankcionálná a jogalkotó a vés elegendő az elrendeléshez. A tervezet kiegészítése terhelt többszöri, súlyos mulasztását. Jelen esetben ak- tehát egy újabb lehetőséget ad – álláspontom szerint kor lenne elrendelhető az előzetes letartóztatás, ameny- helyesen – a letartóztatás elrendelésére, amennyiben nyiben a terhelt többször, folyamatosan, visszatérően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatja. nem jelenik meg a számára kötelező eljárási cselekmé- A c) pontos letartóztatási okon, azaz a bizonyítás nyeken. Álláspontom szerint az új különös ok bevezeté- meghiúsításának, megnehezítésének vagy veszélyezte- se indokolatlan lenne, mivel a gyakorlat számára is- tésének módjain annyi változás történt, hogy immáron mert ez a letartóztatási ok, hisz a Be. 129. § (2) bekez- nemcsak a tanúkra, hanem a büntetőeljárásban részt dés b) pontjába illeszkedik, miszerint „megalapozottan vevő más személyekre is kiterjeszti a szabályozást a feltehető, hogy az eljárási cselekményen a jelenléte 58 jogalkotó. A hatályos szabályozás Be. 129. § (2) bekez- másképp nem biztosítható”. dés c) pontjában meghatározott előzetes letartóztatási A kétrészes cikksorozat első felében az előzetes le- ok úgy fogalmaz, hogy „különösen a tanúk befolyásolá- tartóztatás elrendelésével kapcsolatos gyakorlatot ele- sával vagy megfélemlítésével”, mely szóhasználat mó- meztem és az új Be. tervezettel kapcsolatos véleménye- met fogalmaztam meg. A cikk második felében a letar- tóztatás megszűnését és megszüntetését veszem gór- 58 A Magyar Helsinki Bizottság véleménye az új Büntetőeljárási tör- cső alá, kiemelt figyelmet szentelve az életfogytig tartó vényről, Letölthető: http://www.helsinki.hu/wp-content/uploads/MHB_ velemeny_Be_tervezet_20160620.pdf (letöltési idő: 2017. január 05.) előzetes problematikájának. AZ áltAlános konZUli hAtósági együttmŰködések elméleti kérdései 1 CSatLóS ERZSébEt adjunktus (SZTE ÁJTK) A konzuli hatóságok a feladataikat különböző együtt- szont amellett, hogy ismét a figyelem középpontjába he- működési formákon keresztül valósítják meg, amelyek lyezte az uniós polgárok azon jogát, hogy harmadik álla- alapvetően két csoportra oszlanak aszerint, hogy a sa- mokban bármely tagállamhoz fordulhatnak konzuli vé- ját államuk hatóságaival, vagy más államok hatóságai- delem okán, új lendületet adott a jogalkalmazásnak az- val való kooperációról van szó. 1 zal, hogy – a hatásköri korlátok között maradva – a ko- A konzuli hatóságok együttműködését azonban új rábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a konzuli hatóságok megvilágításba helyezte az Európai Unió (EU). Nem új- együttműködésében rejlő potenciálba. Már az irányelv donság, hogy az EU a különböző politikái hatékony vég- címe is kiemeli a koordinációs és együttműködési intézke- rehajtása kapcsán épít a tagállami hatóságok együtt- dések fogalmát, ezért egyre sürgetőbb a feladat, hogy az működésére. A 2015. április 20-án elfogadott, majd európai közigazgatás ezen ágát rendszertanilag is elhe- 2 2018. május 1-jével hatályba lépő tanácsi irányelv vi- lyezzük, valamint magát a kifejezést, illetve annak tar- talmát is definiáljuk ezen a jogterületen. Jelen tanulmány a konzuli hatósági együttműködé- 1 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-16-4-III. Kódszámú sek azon általános elméleti kérdéseit igyekszik átte- Új Nemzeti Kiválóság Programjának Támogatásával Készült. A kinteni, amelyeket azelőtt érdemes tisztázni, mielőtt szerző ezúton mond köszönetet dr. Siket Juditnak az írás elkészüléséhez az uniós jogi vetületet, és az ebből eredő kötelezettsé- nyújtott szakmai segítségéért. 2 A Tanács (EU) 2015/637 Irányelve (2015. április 20.) a harmadik or- geinket ezzel összefüggésben – a következő lapszám- szágokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védel- ban megjelenő írásban – számba vennénk. mét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat hatályon kívül helyezéséről. [Konzuli irányelv] HL L 106. 2015.4.24. 1.; 18. cikk. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33

1. A konZUli hAtósági együttmŰködések tet, valamint a konzuli tisztviselő munkáját a külügyi fogAlmA és külgazdasági miniszter irányítja. 11 A konzuli képviseletek létesítése, továbbá az, hogy a Mielőtt részletesen tanulmányoznánk az egyes együtt- konzuli tisztviselő külföldön milyen tevékenységek vi- működési típusokat, tisztázni szükséges, hogy mit ér- telére jogosult, mindig a tevékenység helye szerinti ál- tünk konzuli hatósági együttműködés alatt. lammal fennálló aktuális kapcsolatok függvénye, konk- A konzuli képviseletek – mint a külképviseletek egyik rétan Magyarország és az adott fogadó állam által kö- 3 12 fajtája – nem önálló jogi személyek, hanem a Külügyi tött nemzetközi szerződés által meghatározott. Álta- és Külgazdasági Minisztérium – a külpolitikáért felelős lánosságban tehát csak az évszázadok alatt kikristályo- miniszter által irányított központi államigazgatási sodott, gyakorlatra épülő, és az azt azóta is formáló szerv hivatali szervezetének, a Kormány döntése alap- szokásjogi alapokon nyugvó konzuli kapcsolatokról ján létrehozott – külföldön működő, önálló szervezeti szóló bécsi egyezmény (BKE) szabályaira hagyatkoz- 4 egységei. A Magyarország diplomáciai és konzuli kép- hatunk a konzuli feladatok tekintetében, a tevékenység viseletei – ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselő ál- korlátaira vonatkozó konkrétumot a kétoldalú konzuli tal vezetett konzuli képviseletet is –, valamint a minisz- szerződésben kell keresni. A konzuli feladatok sok- ter és a konzuli tisztviselő alkotta magyar konzuli szol- színűek: (a) vannak kereskedelmi, gazdasági, kulturá- gálat (a) közigazgatási hatósági tevékenységet, és (b) lis és tudományos kapcsolatok fejlesztésének előmoz- annak nem minősülő közigazgatási feladatot lát el kül- dítására irányuló, a diplomáciai feladatokhoz hasonló földön, a fogadó állam területén. Ezeket hívjuk össze- tevékenységek; (b) vannak kifejezetten segítségnyúj- 5 foglaló néven konzuli feladatoknak , amelyek teljesíté- tásra és érdekvédelemre irányuló feladatok, amelyek se során a konzuli tisztviselő „együttműködik hazai és elsősorban a külföldön– fogadó államban – bajba jutott külföldi szervezetekkel, valamint magánszemélyekkel.” 6 állampolgároknak nyújtott különböző jellegű – a ható- 7 Magyarország konzuli tisztviselője a diplomáciai sági eljárástól az egyszerű tájékoztatásig terjedő – vagy konzuli képviseleten a miniszter megbízása alap- szolgáltatásokban öltenek testet; (c) vannak, amelyek ján konzuli feladatot ellátó személy. Konzuli tisztvi- kifejezetten a hazai közigazgatási eljárásokhoz való selőnek minősül a hivatásos konzuli tisztviselő és a könnyebb hozzáférést szolgálják azzal, hogy meghatá- 8 tiszteletbeli konzuli tisztviselő. A konzuli képviselet rozott eljárások a konzuli hatóságok előtt is megindít- vezetője konzuli tisztviselő. hatók, esetleg a teljes alapeljárás lefolytatására is van Közigazgatási hatósági jogkörrel, hatáskörrel csak a lehetőség, illetve (d) meghatározott közjegyzői jellegű külügyi és külgazdasági miniszter mint konzuli tisztvi- tevékenységek is elérhetőek, mint a felülhitelesítés, 9 selő, illetve az a hivatásos konzuli tisztviselő rendel- vagy a fordításkészítés. 13 10 kezik, akit ő erre felhatalmazott. A konzuli képvisele- 11 Konztv. 2. cikk (1) bek. 12 Ustor Endre: Magyarország konzuli szerződései és az egyenlő elbá- 3 Külképviselet: Magyarországnak a Kormány döntése alapján létre- nás. Külpolitika, 5. 1978. 77. hozott, külföldön működő diplomáciai képviselete, konzuli képviselete, 13 A konzuli feladatok a BKE 5. cikke szerint a következők: a) a küldő az előbbiek alá rendelt, a fogadó államban, illetve – nemzetközi szerző- állam, valamint a küldő állam honosai, természetes és jogi személyei ér- dés vagy megállapodás alapján – harmadik államban működő kereske- dekeinek védelme a fogadó államban, a nemzetközi jog által megenge- delmi képviselete, hivatala és irodája, a nemzetközi szervezet mellett dett keretek között; b) a küldő állam és a fogadó állam közötti kereske- működő állandó képviselete, külföldi magyar intézet. 19/2016. (VIII. delmi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztésének 31.) KKM utasítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium Szervezeti és előmozdítása, és baráti kapcsolataik elősegítése minden más módon, az Működési Szabályzatáról [KKM SzMSz] 1. cikk (4) bek. b) pont. Egyezmény rendelkezéseinek keretei között; c) tájékozódás minden 4 KKM SzMSz, 2. cikk (1); 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet a tartós megengedett módon a fogadó állam kereskedelmi, gazdasági, kulturális külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről [Külszoltv.] 3. cikk és tudományos életének viszonyairól és alakulásáról, ezekről jelentésté- (2) bek.; vö. BH 2009.252. tel a küldő állam kormányainak és felvilágosítás adása az érdekelt sze- 5 Vö. Vienna Convention on Consular Relations. Vienna, 24 April 1963. mélyeknek; d) útlevelek és egyéb úti okmányok kiállítása a küldő állam 596 UNTS 261. [kihirdette: 1987. évi 13. törvényerejű rendelet, a továb- honosai részére, valamint vízumok és megfelelő iratok kiadása a küldő biakban: BKE] 5. cikk. államba utazó személyek számára; e) segítség és támogatás nyújtása a 6 2001. évi XLVI. törvény. a konzuli védelemről [Konztv.] 1. cikk (2) bek. küldő állam honosai, természetes és jogi személyei részére; f) eljárás 7 BKE 70. cikk. közjegyzői és anyakönyvvezetői minőségben és ezekhez hasonló, vala- 8 Konztv. 2. cikk (2) bek. mint egyéb közigazgatási feladatok végzése, amennyiben ezt a fogadó 9 A 2006. évi CIX törvény koncepciója szerint a Kormány szervezetala- állam törvényei és más jogszabályai nem tiltják; g) a küldő állam hono- kítási szabadságának bővítése érdekében a törvény a konkrét állam- sai, természetes és jogi személyei érdekeinek védelme a fogadó állam te- igazgatási szerv megnevezése helyett feladatkör szerint jelöli ki a hatás- rületén folyó hagyatéki ügyekben, a fogadó állam törvényeinek és más körrel rendelkező hatóságot. A konkrét ügyben eljáró hatóságot a Kor- jogszabályainak megfelelően; h) a fogadó állam törvényei és más jogsza- mány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. bályai által megszabott keretek között a küldő állam kiskorú és cselek- rendelet tartalmazza (89. cikk). Méltányossági jogkörben dönt a konzuli vőképtelen állampolgárai érdekeinek védelme, különösen, ha számukra kölcsön visszafizetése alóli mentesítés kérdésében [89. cikk (2) bek. da) gyámság vagy gondnokság elrendelése szükséges; i) a fogadó államban pont, Konztv. 5. cikk (5) bek.], ellátja a hatáskörébe utalt feladatokat a hatályban levő gyakorlat és eljárási szabályok figyelembevételével a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevelek vonatkozásában, valamint a küldő állam honosainak képviselete vagy megfelelő képviseletük bizto- magánútlevelek tekintetében a konzuli szolgálat, mint útlevélhatóság ál- sítását szolgáló intézkedések tétele a fogadó állam bíróságai vagy más tal hatáskörébe utalt feladatokat [89. cikk (2) bek. ea) pont], illetve ható- hatóságai előtt avégből, hogy a fogadó állam törvényeinek és más jogsza- sági jogkörben eljárva felülhitelesíti a külföldi felhasználásra szánt ok- bályainak megfelelően ideiglenes intézkedések hozatalát kérjék ezen ál- iratokat. [Konztv. 19. cikk (5) bek.]. A konzuli szolgálat feladat- és hatás- lampolgárok jogainak és érdekeinek megóvására, amennyiben azok tá- körébe tartozó közigazgatási hatósági jogkört minden egyéb esetben a vollétük vagy bármely más ok miatt jogaikat és érdekeiket nem tudják miniszter által erre felhatalmazott konzuli tisztviselő, valamint a mi- időben megvédeni; j) bírósági és peren kívüli iratok továbbítása vagy niszter is gyakorolhat. [Konztv. 19. cikk (1) bek.]. megkeresésének teljesítése a hatályos nemzetközi megállapodásoknak 10 Konztv. 19. cikk (1) bek. megfelelően vagy ilyen megállapodások hiányában a fogadó állam törvé- / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35

Ezen belül viszont az, hogy melyek a közigazgatási amelyek a közigazgatási szerv és egy másik közigazga- jellegű feladatok, az állam a közigazgatás mely ágazatá- tási szerv között, valamint a közigazgatási szerv és az hoz biztosít hozzáférést az adott fogadó államban tar- irányítása alá nem tartozó közigazgatás szerv vagy tózkodó vagy élő állampolgárának, és hogy ennek kere- egyéb társadalmi szerv vagy személy között áll fenn. tén belül a konzuli tisztviselőnek milyen feladat-és ha- E jogviszonyoknak is fogalmi kelléke a közigazgatási tásköre van, a fogadó állam jogi normáinak tiszteletben jogi szabályozottság, hiszen enélkül a közigazgatási jog tartása mellett a magyar jogszabályok határozzák meg. (és általában a jog) nézőpontjából érdektelen viszo- 15 A konzuli szolgálat a munkáját cél-eszköz viszonyban nyok. Míg a szuprematív jogviszonyok esetében az másokkal való interakció útján tudja ellátni, szükség- irányítási-felügyeleti tevékenységet gyakorlónak meg- képpen együttműködik a saját és a fogadó állam, vala- határozó befolyása van a jogviszony tartalmát megha- mint bizonyos esetekben más államok szerveivel, ma- tározó szabályok alapján, addig az együttműködési jog- gánszemélyekkel és szervezetekkel. Ezen érintkezés viszony alanyai – ahogyan az elnevezés utal rá – nincse- mindegyike sajátos jogviszony keretében valósul meg, nek egymással hierarchikus viszonyban, és annak elle- az abban részt vevő jogalanyok jogait és kötelezettsé- nére, hogy a jogviszony egyik oldalán mindig közigaz- geit, az alkalmazandó jog pedig a jogviszony jellegétől gatási szerv áll, amely a közérdek szem előtt tartásával függően alakulnak. cselekszik, de a kapcsolata a másik jogalannyal – le- A konzul feladatai ellátása során többféle jogalannyal gyen az akár hazai, akár külföldi szerv, természetes kerül kapcsolatba, és lévén a konzuli képviselet köz- vagy jogi személy – egyenrangú, a közöttük lévő kap- 16 igazgatási szervezeti egység, ennek a kapcsolatnak csolat az érdekek kölcsönös egyeztetésén alapul. Ez 14 java része – de korántsem kizárólagosan – a közigaz- utóbbi jogviszonyok képezik a konzuli hatósági együtt- gatási jog által meghatározott közigazgatási jogviszony. működések körét, és a jogviszony specifikumát – így az A konzuli képviseletek közigazgatási jog által szabályo- együttműködés kihívást jelentő oldalát – a közigazga- zott társadalmi viszonyainak típusai között különbsé- tási jogviszony tartalmát alakító jogi normák adják. A get tehetünk azok jellemzői szerint. konzuli képviselet a közigazgatás külföldre telepített A hatósági jogviszonyokról akkor van szó, amikor a ága, amelynek funkciója kettős: a diplomáciai kapcsola- 17 közigazgatási szerv közhatalmi jogosítványok birtoká- tokhoz hasonló célok mellett azt szolgálja, hogy a kül- ban dönt a jogviszony másik alanyának jogai, illetve kö- földön tartózkodó magyar állampolgár számára is elér- telezettségei felől, továbbá kvázi judiciális szervként hető legyen a hazai közigazgatás, továbbá a személyi eldönti az egymással jogviszonyban álló jogalanyok vi- főhatalom révén biztosítja a magyar állampolgár érde- táját. Abban az esetben, ha a konzuli tisztviselő hatósá- keinek védelmét a fogadó államban. Közfeladatról lé- gi jogkörben eljárva kerül kapcsolatba a jogalanyokkal, vén szó, annak – a nemzetközi jogi alapokon nyugvó és a hatósági eljárás szabályai az irányadók. Ez utóbbi, ún. azáltal befolyásolt – legjelentősebb jogforrása a köz- külső jogviszony esetében beszélhetünk a legrészlete- igazgatási jog. Ahogy arra már utaltunk, a konzuli tevé- sebb szabályozásról az eljárási garanciák miatt. Az irá- kenység esetén egyszerre vannak jelen a nemzetközi nyítási-felügyeleti jogviszonyok szuprematív kapcsola- közjog és az érintett államok belső joga: a nemzetközi tot takarnak. A közigazgatási szerv hatáskörében eljár- közjog teremtette jogi keretek között a konzuli hatóság va irányítja, felügyeli a hierarchiában alatta álló szer- hazája közigazgatási jogi szabályait alkalmazza a foga- veket. Ennek megfelelően a konzuli igazgatás intéz- dó állam jogi normái által lehetővé tett esetekben. Ezt a ményrendszeren belüli jogviszonyai is – államigazga- háromelemű normacsomagot elsőként Lorenz von táshoz tartozó ágazat lévén – hierarchikus jogviszo- Stein kategorizált nemzetközi közigazgatási jogként, nyok. Ezzel szemben a mellérendeltségi – más néven: majd Donato Donati pontosította úgy, hogy élesen kü- együttműködési vagy koordinációs – jogviszonyok azok, lönbséget tett a nemzetközi jog részét képező, nemzet- közi szervezetek igazgatási kérdéseire fókuszáló nem- zetközi közigazgatási jog és az inkább nemzeti joghoz nyeivel és más jogszabályaival összeegyeztethető minden más módon; tartozó közigazgatási nemzetközi jog között. Ez utóbbi k) a küldő állam törvényeiben és más jogszabályaiban előírt ellenőrzési az olyan közigazgatási jogi normákat foglal magában, és felügyeleti jogok gyakorlása a küldő állam szerinti nemzeti hovatar- amely a nemzetközi elemet tartalmazó, zömmel konzu- tozással rendelkező tengeri és folyami hajók, a küldő államban lajstro- li hatóságok által kifejtett tevékenység normaháttere. 18 mozott repülőgépek, valamint ezek személyzete felett; l) segítség nyúj- tása a jelen cikk k) pontjában említett hajóknak és repülőgépeknek, va- A konzuli hatóság idegen állam területén a nemzet- lamint azok személyzetének, a hajók útjáról szóló nyilatkozatok átvéte- közi közjog által szabályozott keretek között, de a nem- le, a hajóokmányok megvizsgálása és láttamozása, valamint a fogadó ál- zeti joga által megszabottan, és a fogadó állam nemzeti lam hatóságai jogkörének csorbítása nélkül vizsgálat folytatása az út- közben történt balesetekre vonatkozóan, és amennyiben a küldő állam törvényei és más jogszabályai engedélyezik, a kapitány, a tisztek és a tengerészek közötti mindenfajta vitás ügy rendezése; m) a küldő állam által a konzuli képviseletre bízott bármely más feladat elvégzése, ame- 15 Szamel Lajos: Az államigazgatási jog. In: Beck György – Czéh lyet a fogadó állam törvényei és más jogszabályai nem tiltanak, illetve György (szerk.) Magyar államigazgatási jog. Általános Rész. Budapest, BM amelyeket a fogadó állam nem ellenez vagy amelyeket a küldő állam és a Könyvkiadó, 1984. 146–147. fogadó állam között hatályban levő nemzetközi megállapodások tartal- 16 Szalai Éva: A közigazgatási jogviszony. In: Fazekas Marianna – maznak. Ficzere Lajos (szerk.): Magyar Közigazgatási jog. Általános rész. Buda- 14 Bizonyos kérdések kapcsán a konzuli képviselet és a másik jogalany pest, Osiris, 2005. 75. között nem közigazgatási jogviszony áll fenn, hanem pl. munkajogi vi- 17 BKE 5. cikk a)–b) pont; vö. BKE 17. cikk. szony áll fenn, vagy polgári jogi viszony. Lásd: Petrik Ferenc: A közigaz- 18 Klaus Vogel: Administrative Law, International Aspects. In: Rudolf gatási jogviszony fogalmam elhatárolása már jogviszonyoktól. Magyar Bernhardt (ed.): Encyclopedia of Public International Law, Vol. 9. Ams- Jog, 2010/9. 527. terdam, Elsevier, 1986. 3–4. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35

joga jelentette korlátok között, a szervezeti és tevé- szerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együtt- kenysége sajátosságai miatt gyakorlatilag más szer- működés követelményeinek megfelelően köteles eljár- 23 vekkel való kapcsolatra építve tudja a feladatait meg- ni. Speciális ágazati rendelkezés hiányában a Ket. sza- valósítani. Ezeket a kapcsolatokat együttműködési jog- bályai irányadóak a legtöbb konzuli hatósági eljárásra, viszonyok alkotják, amelyek jellegüknél fogva sokfélék de kivételek természetesen adódnak, mint például a ví- lehetnek, de a közös bennük, hogy valamennyien a Do- zumeljárás, amelyet a Vízumkódex szabályoz. nati-féle közigazgatási nemzetközi jog által meghatáro- Közös a konzuli feladatokban, hogy alapvetően a ma- zottak. Ebben a típusú közigazgatási jogviszonyban a gánfél érdekében kifejtett tevekénységről van szó, így a felek jogait és kötelezettségeit tehát nem egyszerűen a hatósági jogviszonyok is jellemzően jogosító, illetve közigazgatási jog, hanem egy joganyagmassza határoz- deklaratív érdemi döntést eredményeznek. A konzuli za meg, attól függően, hogy milyen célú az együttműkö- szolgálat zömmel szolgáltatási jellegű tevékenységet désük. végez, így a közigazgatási jogviszony azon sajátossága, A továbbiakban ebből a szempontból tárgyaljuk a hogy közhatalmi eszközök állnak mögötte, és a közér- konzuli hatóságok jogviszonyait. dek érvényesítése érdekében végső soron a közigazga- 24 tási szerv döntése kikényszeríthető, háttérbe szorul. Ennek ellenére nem hanyagolható el a jogviszony jelle- 2. A konZUli képviseletek felAdAtAi gének meghatározása, mert az a jogviszony szereplői- és AZok kApcsolAtA AZ együttmŰködési nek eljárási jogait és kötelezettségét alapvetően befo- jogvisZonyokkAl lyásolja. Konzuli érdekvédelem körében létrejött ható- sági jogviszony esetében – amelyeket expressis verbis a 25 19 A konzuli képviseletek funkcionális mentességgel Konztv. megnevez – az eljárási jogok és kötelezettsé- 26 bírnak egy idegen állam területén, a fő rendeltetésüket gek forrása beazonosítható , azok megsértése esetén és feladatukat együttműködési jogviszonyok révén jogorvoslatra van lehetőség: az elsőfokon eljárt konzuli tudják betölteni: a magyar állampolgárok érdekében és tisztviselő döntéseivel szemben a külügyekért felelős 27 javára hatósági és annak nem minősülő feladatokat el- miniszterhez lehet fellebbezni. Kérdésként merül látni. azonban fel, hogy amikor nem hatósági ügyekről van A konzuli hatóság magánféllel való együttműködése szó, akkor milyen jogviszony jön létre a konzuli szolgá- közigazgatási jogviszonyt keletkeztet, azaz a konzuli lat és a magánfél között. Ezzel összefüggésben segítsé- hatóság által – a konzuli törvényben meghatározottak gül hívható Petrik Ferenc gondolatmenete, amely sze- szerint – irányított jogviszony. A konzuli szolgálat a ke- rint, ha a jogviszonyban a közigazgatási jog elemei do- reskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos kap- minálnak, közigazgatási jogviszonyról van szó akkor csolatok fejlesztésének előmozdítása, és a küldő, vala- is, amikor az érdekvédelem körében ún. szolgáltató jel- mint a fogadó állam baráti kapcsolataik elősegítésén legű, közigazgatási tevékenységet végez a szerv, akkor túli tevékenysége hatósági és hatósági ügynek nem mi- is, ha magánjogi jogág szabályainak alkalmazására ke- nősülő feladatokat takar, elsősorban a hozzá forduló rült sor. 28 személyek érdekében. 20 A konzuli szolgálat tevékenysége során egymásra 21 A konzuli szolgálat hatósági és egyéb tevékenységei- épülnek a jogviszonyok abban az értelemben, hogy a 22 ről összefoglalóan a konzuli védelem körébe eső fel- konzuli szolgálat az érdekvédelmi tevékenységét ellát- adatok kapcsán a 2001. évi XLVI. törvény [Konztv.] ren- va nemcsak a magánszeméllyel áll jogviszonyban, ha- delkezik, illetve egyes ágazati jogszabályok telepítenek nem ebből az alapjogviszonyból kinőve, a Konztv.-ben a konzuli tisztviselőre önálló feladatkört – mint például foglalt feladatának teljesítése érdekében együttműkö- a vízumkiállítás –, vagy közreműködő hatósági hatás- dési jogviszonyt képez például a fogadó állam konzuli 29 kört, amikor a konzuli hatóság különböző hatósági hatóságaival , illetve kvázi képviseletként – kirende- 30 ügyek esetében a kérelmek átvételére illetékes, de az lés nélkül, gyakorlatilag ügygondnokként – eljár az il- 31 érdemi eljárást az egyébként hatáskörrel és illetékes- lető ügyében. Emiatt a konzuli szolgálat hatósági és séggel rendelkező hazai közigazgatási hatóság végzi. A konzuli feladatok meghatározó része hatósági jog- viszonyban valósul meg. Ennek során a konzuli tisztvi- 23 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgálta- selő mint hatóság a hatásköre gyakorlása során a szak- tás általános szabályairól. [Ket.] 1. cikk (2) bek. 24 Vö. Ket. 126. cikk. 25 Konztv. 19. cikk (3) bek. 26 Vö. Ket. 18. cikk. 19 BKE 43. cikk. 27 Konztv. 19. cikk (7) bek. 20 Konztv. 20. cikk (1) bek. 28 Petrik (2010) i. m. 528; 531. 21 A konzuli tisztviselő a konzuli védelem ellátása érdekében hatósági 29 Például: amennyiben a konzuli szolgálat arról értesül, hogy magyar jogkörben a Konztv. 19. cikk (3)–(4) bekezdése szerint ideiglenes úti ok- állampolgár számára gyám vagy gondnok rendelése válik szükségessé, mányt bocsát ki, hazatérési kölcsönt nyújt, halottszállítási engedélyt ad erről haladéktalanul értesíti a magyar gyámhatóságot. A további eljá- ki, konzuli letéti szolgáltatást nyújt, hatósági bizonyítványt állíthat ki, rásra a magyar gyámhatóság intézkedése irányadó azzal, hogy az eljárás egyéb hatósági tevékenységei közé tartozik például a vízumkiadás Ma- során a konzuli szolgálat a fogadó állam gyámhatóságával való együtt- gyarország, illetve más schengeni állam nevében is. 2007. évi II. törvény működésre törekszik. Konztv. 12. cikk (2)–(3) bek. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról. 30 Ket. 40. cikk (5) bek. b) pont. 12. cikk. 31 Például: ha a konzuli szolgálat magyar állampolgár külföldön történt 22 Nem minősül viszont hatósági ügynek többek között a Konztv. 4–13. elhalálozásáról értesül, haladéktalanul értesíti az elhunyt legközelebbi is- cikkében szabályozott konzuli védelem körében végzett érdekvédelmi mert hozzátartozóját, és felvilágosítást nyújt számára a temetéshez vagy tevékenység. Lásd: Konztv. 1. cikk (1) bek.; 15. cikk. a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekről. Amennyiben az / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37

nem hatósági jogkörben ellátott tevékenysége, és az ez- zuli hatóság, valamint a közigazgatási szerv és az irá- zel összefüggésben keletkező jogviszonyok nem külö- nyítása alá nem tartozó közigazgatás szerv vagy egyéb níthetők el egymástól, interdependensek. társadalmi szerv vagy személy között jöhet létre. Összegezve a jogviszony kérdését: a konzuli szolgálat A hatóságok eljárási cselekményeket csak az illetékes- feladatai során a jogviszony egyik oldalán egy közigaz- ségi területükön folytathatnak, abban az esetben, ha gatási szervezeti egység áll, míg a jogalanyok közötti azon kívül szükséges eljárni, szükséges az azonos ha- viszonyt a közigazgatási jog – a közigazgatási nemzet- táskörű, területileg illetékes hatóságot megkeresni, és közi jog – szabályai határozzák meg, de úgy tűnik, hogy őt felkérni egy adott eljárási cselekmény elvégzésére, 36 a hatósági eljárásjog garanciái nem érvényesülhetnek, adatok szolgáltatására, iratok átadására. Ez a jogse- nem hatósági ügyről lévén szó. Ezzel összefüggésben gély, amelynek során a megkeresett szerv anyagi és eljá- Petrik arra is rávilágít, hogy a szolgáltató közigazgatás rási szabályai szerint folyik az eljárás, az ügy érdemé- számos ponton érintkezik a közigazgatási hatósági te- ben az eljárást és a döntéshozatalt a megkereső szerv vékenységgel, viszont amiatt, hogy „a szolgáltató köz- végzi. Ettől elkülönül az ügy áttételének esete, amely a igazgatásnak nincs eljárásjoga, a törvényhozó az ilyen hatóságok közötti együttműködések azon formáját ta- eljárásra is a hatósági eljárást rendeli – ha rendeli – al- karja, amikor az ügy nem a hatáskörrel és illetékesség- 32 kalmazni”. Jelen esetben a konzuli feladatok kapcsán gel rendelkező hatóságnál van, és eljárási cselekmények a Konztv. nem tér ki arra, hogy az általa szabályozott – végzése nélkül az ügy iratainak megküldésével az illeté- hatósági eljárásnak nem minősülő – szolgáltató köz- kes hatósághoz juttatják azt az eljárás lefolytatása és az igazgatási tevékenység esetén a jogviszonyban a felek érdemi döntés meghozatala végett. Abban az esetben, eljárási jogait és kötelezettségeit milyen joganyag hatá- ha bizonyos eljárási cselekmények elvégzésére is jogo- rozza meg. Indokolt lenne egyértelműen rendelkezni sítvánnyal rendelkezik a hatóság, mielőtt az ügyet ér- róla, hiszen minden esetben a közigazgatási szerv eljá- demben áttenné, közreműködői hatósági tevékenységről rásáról, döntéséről van szó, amelyben a magánsze- van szó. A konzuli hatósági együttműködések során 33 mélynek jogai vannak , a közigazgatás – jogot vagy jo- mindhárom esetre van példa, és mind egyik más jogvi- gos érdeket sértő – döntéseivel szembeni jogorvoslat szonyt keletkeztet az ügyfél-hatóság, és a hatóság-ható- 34 lehetőségét pedig az Alaptörvény biztosítja. Szabályo- ság viszonylatban. Az interdependencia miatt az együtt- zás hiányában úgy tűnhet, hogy a konzuli szolgálat tel- működési jogviszony és a hatósági jogviszony nem egy- jes mértékben diszkrecionális hatáskörben jár el ér- mástól elszeparált terület, hiszen a feladat- és hatáskör dekvédelmi feladatainak teljesítésekor, ez pedig az EU teljesítése, továbbá a tényállás tisztázása érdekében 37 konzuli védelemmel összefüggő vívmányainak fényé- fennálló együttműködési kötelezettség összeköti a 38 ben nem értelmezhető ekként. Az uniós polgárok har- kettőt , akárcsak a hatósági jogviszony másik oldalán madik államokban nyitva álló konzuli védelemhez való álló ügyfelet megillető eljárási jogok. 39 joga alapjog, és mint ilyen, az EU-jog megköveteli az ér- vényesüléshez kapcsolódó garanciák biztosítását. 35 Visszakanyarodva az alapkérdéshez, a konzuli szol- 3.1. A mAgyAr konzuli hAtóság együttmű- gálat együttműködési jogviszonyait emiatt nem hatá- ködése A mAgyAr hAtóságokkAl rolhatjuk el élesen a konzuli hatósági együttműködési jogviszonyoktól. A továbbiakban az együttműködési A külszolgálat szervei feladat- és hatáskörük gyakor- jogviszonyokat vizsgáljuk, a jellemzőik által meghatá- lása során hazai és külföldi hatóságokkal is jogviszony- rozottak szerinti tipizálásban. ban állnak, amelynek tartalmát a cél szerint különböző normák töltenek meg tartalommal. 3. A konZUli hAtóságok együttmŰködéseinek típUsAi 36 Szamel Lajos: Az államigazgatási eljárás. In: Beck György – Czéh György (szerk.): Magyar államigazgatási jog. Általános Rész. Budapest, Együttműködésről, azaz mellérendeltségi vagy koor- BM Könyvkiadó, 1984. 677. A jogsegély ezen fogalma megegyezik az EU közigazgatási eljárásjogát összefoglaló Model Rules V. könyve szerinti dinációs jogviszonyról olyankor van szó, amikor a kon- jogsegélyfogalommal és a jelenleg hatályos magyar eljárásjogi rendelke- zésekkel is azzal, hogy a Ket. lehetővé teszi a jogsegély alkalmazását a költségtakarékosság és az ügyfél jogos érdeke által indokolt estekben is. eltemetésre kötelezett személy az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát Ket. 26. cikk (1) bek. Vö. Diana-Urania Galetta – Herwig C. H. Hofmann méltányolható egyedi körülményeire való tekintettel saját maga besze- – Jens-Peter Schneider – Vanessa M. Tünsmeye: Book V. – Mutual assis- rezni nem tudja és a fogadó ország jogszabályai azt lehetővé teszik, a kon- tance. In: Herwig C. H. Hofmann − Jens-Peter Schneider − Jacques zuli szolgálat megkeresi a fogadó ország illetékes hatóságát a halotti anya- Ziller (eds.): Model Rules on EU Administrative Procedure. Research Net- könyvi kivonat beszerzése érdekében. Ha az elhunyt után külföldön kisko- work on EU Administrative Law (ReNEUAL). http://www.reneual.eu/ rú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú magyar images/Home/ReNEUAL-Model_Rules-Compilation_BooksI_VI_2014- állampolgár maradt, a konzuli szolgálat gondoskodik megfelelő ellátásá- 09-03.pdf (2016.01.27.) V-1. pont. nak biztosításáról, ennek keretében szükség esetén kezdeményezi gyám 37 Ket. 50. cikk. vagy gondnok kirendelését, vagyis megindítja a megfelelő eljárást. Konztv. 38 Ahogyan arra az adóhatósági eljárással összefüggésben a 7/2015. 11. cikk (1) bek. számú közigazgatási elvi határozat [Kúria (Kfv.VI.35.306/2013)] rámuta- 32 Petrik (2010) i. m. 531. tott: a nemzetközi megkeresésre és az arra adott válaszra az adózó bete- Vö. Váczi Péter: A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak 33 kinthet, azok nem tekinthetők adóhatóságok közötti belső levelezésnek, összetevői. Budapest−Pécs, Dialóg Campus, 2013. 42. mivel nem technikai jellegűek, hanem az ügy érdemére kihatnak. 34 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) XXVIII. cikk (7) bek. 39 Lásd: Ket. 2. cikk (1), (2) bek., 4. cikk (1)–(2) bek., 5. cikk (4) bek., 35 Az Európai Unió Alapjogi Chartája. HL C 326, 2012.10.26. 391. [Alap- 17. cikk (1) bek., 39/A. cikk, 62. cikk (3) bek., 66. cikk (1) bek. 68. cikk (1) jogi Charta], 46. cikk. bek., 69. cikk (5) bek., 70. cikk (1) bek. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37

3.1.1. Együttműködési viszonyok a hazai hatóságokkal (EKSZ), nem rendelkezik és nem is rendelkezhet önál- 44 45 ló konzuli feladatok végzésére hatáskörrel , ellenben A konzuli hatóságok hazai hatóságokkal való kapcso- válsághelyzet esetén a tagállami külképviseletek által lata két irányból meghatározott: egyrészt az állam- végzett konzuli feladatok koordinálására van hatáskö- 46 igazgatás szervezetrendszerének részeként szervezeti re. Az EKSZ-t a Főképviselő irányítja, szervezetét pe- jogviszonyok alanyai, másrészt feladat- és hatáskörük- dig egy központi igazgatási szerv és az Uniót a harma- ben eljárva hatósági és együttműködési jogviszonyok dik országokban és a nemzetközi szervezetekben kép- 47 alanyai is lehetnek. viselő küldöttségek alkotják. A küldöttségek, akár- csak a tagállamok külképviseleti szervei, bilaterális 3.1.1.1. A hatósági együttműködési jogviszony szerződések révén látják el feladataikat a fogadó állam 48 és az irányítási jogviszony közötti határvonal területén. Élükön a küldöttségvezető áll, aki a Főkép- 49 Ahogy arra már utaltunk, a konzuli képviselet a KKM viselőtől és a Bizottságtól is kaphat utasításokat. Az fogadó országba telepített szervezeti egysége, ahol a EU-t képviselik, és ebbéli minőségben kiegészítik és tá- konzuli képviseletet, valamint a konzuli tisztviselő mogatják a harmadik államokban működő tagállami munkáját a külügyi és külgazdasági miniszter irányít- külügyi szerveket azok munkájában, továbbá az infor- ja, és ennek során gondoskodik a konzuli szolgálat fel- mációáramoltatást és a kapcsolatfelvétel megkönnyíté- 40 adatainak összehangolásáról is. Ez szuprematív jog- sét végzi a tagállamok, azok konzuli hatóságaik, a helyi 50 viszony, amelynek alanya az adott országban – vagy hatóságok, valamint az uniós polgárok között. Az uni- szomszédos országban – működő diplomáciai képvise- ós jog nem helyezi alá-fölé rendeltségi viszonyba a kül- let. A konzulátusok általában a diplomáciai képviselet döttségeket és a külképviseleti szerveket, szerepük konzuli (fő)osztályaként működnek, de lehetnek azon komplementer, közöttük együttműködés jogviszony áll kívüliek, és működhetnek a diplomáciai képviselet fenn, amelyet az EKSZ határozat és a konzuli irányelv székhelyétől különböző, egyéb nagyvárosokban is, akár több helyen is egy adott országban, illetve olyan államokban is, ahol diplomáciai képviselet nem műkö- dik; ez mind a fogadó állammal való államközi megálla- 44 Az EKSZ önálló, sui generis szerve az EU-nak, a Tanács Főtitkársága, 41 podás vagy viszonosság függvénye. A közös mind- valamint a Bizottság megfelelő szervezeti egységeinek tisztviselőiből, egyikben, hogy a konzuli képviselet minden esetben – továbbá a nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt személyzetből áll, de nem váltja fel a hagyományos kétoldalú kapcsolaton alapuló kül- vagy az adott országban található, vagy valamely szom- képviseleteket, hanem a Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselőt (Fő- szédos államban székelő – a diplomáciai képviselet képviselő) segíti munkája ellátásában, és együttműködik a tagállamok közvetlen irányítása alatt működik. 42 diplomáciai szolgálataival. EUSz 27. cikk (3) bek. Türke András István: A konzuli képviseletek és a diplomáciai képviseletek Az Európai Külügyi Szolgálat: a szorosabb integráció vagy a megosztott- ság eszköze? Viták és tervek az európai diplomáciai szolgálat kiépítésé- is rendelkeznek az ország érdekeinek előmozdítására ről és jövőjéről. Külügyi Szemle, 2010/2. 97.; Gömbös Csilla: Két év távla- bizonyos politikai-kulturális-tudományos-gazdasági tából: Az Európai Külügyi Szolgálat. Kálmán János (szerk.): Quot Capita, jellegű feladatokkal, és míg az országnak nagykövetsé- Tot Sententiae − A Batthyány Lajos Szakkollégium Tanulmánykötete II. Győr, Batthyány Lajos Szakkollégium, 2013. 80. ge, követsége általában egy van egy országban, konzuli 45 Juliane Schmidt: Between Irrelevance and Integration? New Chal- hivatala több városban is székelhet, ezért a diplomáciai lenges to Diplomacy in the 21st Century and the Role of the EEAS. EU Dip- képviselet vezetője hangolja össze a fogadó államban lomacy Paper, 2014/08. 22. 46 Konzuli irányelv, preambulum (16) bek. működő konzuli képviseleteknek a fogadó állammal 47 A Tanács Határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat fennálló politikai kapcsolatokra kiható tevékenységét. szervezetének és működésének a megállapításáról (2010/427/EU) HL L Erre figyelemmel ugyan, de alapvetően önállóan jár el a 201 03.08.2010. 30. o. [EKSZ határozat] 1. cikk (3)–(4) bek. konzuli képviselet vezetője a saját konzuli kerületén 48 A Főképviselő köti a szükséges megállapodásokat az érintett fogadó belül a kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudomá- országgal, nemzetközi szervezettel vagy harmadik országgal, illetve in- tézkedik, hogy a fogadó ország biztosítsa az Unió küldöttségei, valamint nyos és baráti kapcsolatok fejlesztésével összefüggő, azok személyzete és tulajdona vonatkozásában a diplomáciai kapcsola- valamint a minisztérium által közvetlenül rábízott tokról szóló, 1961. április 18-i bécsi szerződésben említettekkel azonos egyéb feladatok teljesítése során. Ha a diplomáciai és kiváltságokat és mentességeket. EKSZ határozat 5. cikk (6) bek. 49 EKSZ határozat 5. cikk (3) bek.; Szabó Fruzsina Mariann: Az Európai konzuli képviselet között hatásköri összeütközés adód- Külügyi Szolgálat szerepe és fejlődése. Jogelméleti Szemle, 2014/3. 197. na, és az egyeztetés sem vezetne eredményre, a KKM 50 A Lisszaboni Szerződés előtti korszakban a delegációk az uniós el- 24 órán belül kijelöli az eljáró külképviseletet. 43 nökség helyi képviseltét látták el, a trojka időszakok váltakozása azon- Új helyzet elé állítja a konzuli feladatok végrehajtását ban nem szolgálta a külpolitikai egység kialakítását ezt követően azon- ban átvették az elnök országos feladatait és most a küldöttségek látják el az EU külképviseleti szervezetének fejlődése. Az EU EU képviseletét a nemzetközi szervezetekben. Pia Kerres − Ramses A. Lisszaboni Szerződéssel létrejött közös kül- és bizton- Wessel: Apples and Oranges? Comparing the European Union Delega- ságpolitikai intézménye, az Európai Külügyi Szolgálat tions to National Embassies. CLEER Papers 2015/2. 12–13.; Jan Wouters − Sanderijn Duquet − Katrien Meuwissen: The European Union and Con- sular Law. Leuven Centre for Global Governance Studies Working Paper No. 107. 2013. 5–6.. A küldöttségek a rendelkezésre álló keretek között 40 Konztv. 2. cikk (1) bek. logisztikai támogatást nyújtanak, többek között rendelkezésre bocsáta- 41 Konzuli képviselet. In: Besnyő Károly (szerk.): Államigazgatás A-tól nak irodahelyiségeket, szervezeti eszközöket és létesítményeket, példá- Z-ig. Budapest, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, 1973. 351. ul átmeneti szállást biztosítanak a konzuli személyzet és az intervenciós 42 2016. évi LXXIII. törvény a külképviseletekről és a tartós külszolgá- csapatok részére, a tagállamok kérésére – segítik a tagállamokat diplo- latról, 14.; 5. cikk. máciai kapcsolataik vonatkozásában és azon feladatuk ellátásában, 43 19/2016. (VIII. 31.) KKM utasítás a Külgazdasági és Külügyminisz- hogy forrássemleges alapon konzuli védelmet nyújtsanak az uniós pol- térium Szervezeti és Működési Szabályzatáról [KÜM SZMSZ] 82. cikk gárok számára harmadik országokban. Konzuli irányelv, 11. cikk, EKSZ (1); (3)–(4) bek. határozat 5. cikk (8); (10) bek. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39

51 határoz meg. Szerepe elsősorban a válsághelyzetek- ma módosítása iránti kérelmet például a konzuli tiszt- ben értékelődik fel, amelyről a következő lapszámban viselőnél is be lehet adni, aki azt az illetékes anya- megjelenő írásunkban szólunk. könyvvezetőnek továbbítja a bejegyzés végett, együtt- 56 működési jogviszony keretén belül , a névváltoztatási 3.1.1.2. Közreműködő hatósági feladatok során eljárással összefüggésben az anyakönyvi kivonatot vi- létesülő együttműködés szont ilyen esetben a hivatásos konzuli tisztviselő állít- 57 A hatóság közreműködése azt jelenti, hogy az vala- ja ki , amire viszont már hatósági jogviszony kereté- mely másik közigazgatási hatóság eljárásához kapcso- ben kerül sor az ügyfél és a konzuli tisztviselő közötti lódóan lát el feladatokat: kérelmet továbbít, illetve jogviszonyban. meghatározott eljárási cselekményt végez, és ez utóbbi A közreműködő hatósági feladattól elhatárolandó az körülmény különbözteti meg az egyszerű áttételtől, hi- az eset, amikor a konzuli szolgálat irattovábbítást, ille- szen a nem megfelelő helyre benyújtott kérelmet a ha- tőleg kézbesítést végez, illetve jogsegélykérelmet to- tóságnak egyébként is továbbítania kellene az arra ha- vábbít, amely együttműködési jogviszony minden ol- táskörrel rendelkező hatósághoz. A Ket. keretjellegű dalról: a hazai hatóság és a konzuli tisztviselő együtt- szabályozást tartalmaz, amelyet ágazati joganyag tölt működését a magyar jog, a konzuli tisztviselő konzuli meg tartalommal a tekintetben, hogy milyen esetekben kerületben végzett tevékenységét pedig a fogadó ál- jelölhető ki közreműködő hatóság, és az milyen eljárási lammal fennálló ezzel összefüggő nemzetközi szerző- jogosítványokat élvez. 52 dések, illetve a fogadó állam joga határozza meg. 58 A közreműködő hatóság a kérelmet, illetve kérelme- ket az átvételtől számítva – főszabály szerint öt napon 3.1.2. Atipikus eset: a tiszteletbeli konzullal való belül, jelen esetben – az első diplomáciai postával to- együttműködés vábbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illeté- 53 kességgel rendelkező hatósághoz , az ügyintézési ha- A tiszteletbeli konzul intézménye a világ számos álla- 59 táridő pedig innentől datálódik. A kérelmet benyújtó és ma által ismert és általánosan elfogadott. A második a konzuli hatóság hatósági jogviszonyba kerül, amely- világháború után a magyar közigazgatásból kivezették nek során az utóbbi a Ket. alapján bizonyos eljárási cse- az alkalmazását, a rendszerváltást követő időkben 54 lekményekre jogosult , mielőtt együttműködési jogvi- azonban felélesztették a hagyományát. 60 szony keretén belül az illetékes hazai hatósághoz to- Magyarország tiszteletbeli konzulja olyan köztiszte- vábbítja a kérelmet, és a fogadó állam hatóságaival való letben álló személy, aki szolgáltató jellegű közigazgatá- kapcsolat a postaforgalom háborítatlan lebonyolításá- si tevékenységet végez a külügyminiszter által ezzel val összefüggően együttműködési jogviszonyban áll, megbízott diplomáciai vagy konzuli képviselet vezető- melynek során a külföldi hatóságok zömmel tűrési és jének irányítása alatt, közöttük tehát irányításfelügye- 61 nem tevési kötelezettséget tanúsítanak. 55 leti jogviszony van. Kvázi közigazgatási szerv, amely Az önálló feladat- és hatáskörök, valamint a közvetí- tői feladatok sokszor összefonódnak, így a jogviszo- nyok is többszöröződnek. A házassági névviselési for- 56 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról (At.) 48. cikk (2a) bek. 57 At. 4. cikk (7) bek. 58 Vö. A polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíró- 51 L. EUSz 35. cikk (1)–(2) bek. Dimitar Dermendzhiev: The Emergen- ságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. ce of a Network of ‘European Embassies’: Increasing Cooperation betwe- november 15. napján kelt Egyezmény (kihirdette: 2005. évi XXXVI. tör- en EU Delegations and Member State Diplomatic Missions. EU Diplomacy vény) 8–9.; 21. cikk. Magyarország az alábbi fenntartást tette az egyez- Papers, 2014/10. 11–12. ményhez (3. cikk): Magyarország ellenzi azt, hogy a külföldi államok dip- 52 Boros Anita: Ket. 34–39/A. In: Barabás Gergely – Baranyi Bertold – lomáciai vagy konzuli képviselői közvetlenül kézbesítsenek iratokat a te- Kovács András György (szerk.) Nagykommentár a közigazgatási eljárási rületén, kivéve, ha a címzett a diplomáciai vagy konzuli képviselő küldő törvényhez. Budapest, CompLex, 2013. 321–322. államának állampolgára. A konzuli úton továbbított kézbesítendő iratokat 53 Ket. 38/A cikk (2) bek. az Igazságügyi Minisztérium fogadja. 54 Az ügyfél az illetéket és a díjat a közreműködő hatóságnál is megfi- 59 BKE 3. fejezet. zetheti; a közreműködő hatóság az ügyfelet hiánypótlásra szólíthatja fel, 60 A népi demokratikus országok nemzetközi kapcsolatai nem kíván- ez azonban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hiány- ták meg a tiszteletbeli konzuli intézmény alkalmazását, s emellett ahhoz pótlásra való felhívási jogát nem érinti; a jogosult a kérelmet érdemi olyan negatív értékítélet kapcsolódott, hogy hazánkban ezt az intéz- vizsgálat nélkül elutasítani joghatóság hiányában, lehetetlen célra irá- ményt az 1950. évi 8. tvr. megszüntette, és csak 1988-ban szabályozták nyuló kérelem, határidő előtti vagy elkésett kérelem, nem a jogosulttól újból a tiszteletbeli konzuli tisztviselők intézményéről szóló 2/1988. származó kérelem, továbbá olyan esetben, amikor a kérelem tartalmá- (VIII. 1.) KüM rendelettel. Éliás Pál: Egy klasszikus jogintézmény: a tisz- ból megállapítható, hogy az nem hatósági ügy; a közreműködő hatóság teletbeli konzul. Külpolitika, 1986/3. 118. jogosult az eljárást megszüntetni, ha az eljárásért konzuli szolgálati díjat 61 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet, 5. cikk (1) bek.; 11. cikk (3)–(4) bek. kell fizetni, vagy a hatóság az ügyfelet eljárási költség előlegezésére kö- A más államok Magyarország területére kijelölt tiszteletbeli konzuli telezi, és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló tisztviselőkkel való kapcsolattartásért felelős miniszteri biztos koordi- felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költ- nálja a Magyarország területére kijelölt tiszteletbeli konzuli tisztvi- ségmentességben sem részesül. Ket. 38/A. cikk (3) bek. selőkkel való együttműködést, valamint figyelemmel kíséri és támogat- 55 BKE 27.; 33.; 35. cikk. A fogadó állam megengedi és védelemben ré- ja a tiszteletbeli konzulok munkáját. A miniszteri biztos tevékenységét szesíti a képviselet szabad érintkezését minden hivatalos ügyben, a kép- pedig a közigazgatási államtitkár útján a külgazdasági és külügyminisz- viselet és annak tevékenységével kapcsolatos minden levelezés (hivata- ter irányítja. 32/2016. (XII. 16.) KKM utasítás a miniszteri biztos kineve- los levelezés) sérthetetlen. A diplomáciai poggyászt alkotó csomagokat a zéséről, 2–3. cikk. A központi államigazgatási szervekről, valamint a jellegükre utaló látható külső jellel kell ellátni, azok csak diplomáciai ok- Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi mányokat vagy hivatalos használatra szolgáló tárgyakat tartalmazhat- XLIII. törvény 38. cikk (2) és (5) bekezdése alapján 2016. december 18. nak. A fogadó állam a diplomáciai futárt tevékenységének gyakorlása so- napjától a kinevezés visszavonásáig – de legfeljebb 6 hónap időtartamra rán védelemben részesíti, a diplomáciai poggyászt pedig nem szabad – gyakorolja dr. Suha György Zsolt miniszteri biztos eme jogkörét. sem felnyitni, sem visszatartani. boros: i. m. 324. 32/2016. (XII. 16.) KKM utasítás, 1. cikk. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39

68 közigazgatási feladatot végez, funkciója célszerűségi és konzuli vagy diplomáciai képviselet nincs , vagy nehe- 62 hatékonysági okokon nyugszik , hiszen olyan közmeg- zen érhető el, messze van. 69 becsülést élvező személyt nevez ki a külügyekért fele- A tiszteletbeli konzul feladatait a konzuli képviselet, lős miniszter ilyen tisztségre, aki a fogadó vagy harma- ennek hiánya esetén a területileg illetékes diplomáciai dik állam állampolgára, illetőleg a fogadó államban élő képviselet irányítja, illetve hivatásos konzuli tisztvise- olyan magyar állampolgár, aki ezt a feladatot vállalni lő működése esetén a hatáskörgyakorlást összehangol- 63 tudja. A tiszteletbeli konzul hatósági jogkört nem gya- ja, szervezeti hierarchiát és szuprematív közigazgatási 64 70 korolhat: általános, kulturális feladatokon túl a kon- jogviszonyt létesítve közöttük. A tiszteletbeli konzul zuli hatóság konzuli védelmi, valamint egyéb érdekvé- helyi hatóságokkal való kapcsolatát ezenfelül a fogadó delmi tevékenységének kiegészítését végezheti, felha- állam határozza meg, a BKE egyébként a hivatásos kon- 65 talmazás alapján tanúsítványt állathat ki , továbbá a zuli tisztviselőre irányadó rendelkezéseket megkülön- közreműködő hatósághoz hasonló feladatkörében biz- böztetés nélkül rendeli alkalmazni a tiszteletbeli kon- 66 tosít kérelemtovábbítást. A magyar szabályozás sze- zulok tevékenységére – ide nem értve a jogállásukkal rint a tiszteletbeli konzul főszabály szerint saját költsé- és mentességükre vonatkozó rendelkezéseket – is, gén végzi a rá bízott feladatokat, költségeit konzuli díj- amelynek főként akkor van jelentősége, ha magyar tisz- ból fedezi, illetőleg – szükség esetén – a tiszteletbeli teletbeli konzul olyan területen működik, ahol egyéb 71 konzullal még kinevezése előtt szerződésben állapodik magyar külképviseleti szerv nem működik. Magyar- meg a tiszteletbeli konzul működésének anyagi-pénz- ország tiszteletbeli konzulja a közreműködő hatóság- 67 ügyi feltételeiről. Így olyan helyen is biztosítható a hoz hasonlóan az idegen állam területén a konzuli ke- konzuli szolgálat meghosszabbított karjaként az állam- rületében állandó lakóhellyel rendelkező, vagy ott tar- polgár és a hazai közigazgatás közötti kapcsolat, ahol tózkodó személytől – a személyazonosítás megfelelő elvégzése után – magyar útlevél, továbbá magyaror- szági beutazásra, illetőleg tartózkodásra jogosító enge- dély iránti kérelmet vehet át. A kérelmet, annak jogsza- bályban előírt mellékleteit és díját a tiszteletbeli konzul három napon belül megküldi az irányítási jogkört gya- 72 korló diplomáciai vagy konzuli képviseletnek. Ható- sági jogkört nem gyakorolhat, így közreműködő ható- ságnak sem minősül: tevékenysége csupán kérelmek 73 62 Kvázi közigazgatásról más néven „(k)özvetett közigazgatásról akkor átvételében és továbbításában merül ki. Hatósági el- beszélünk, amikor nem közigazgatási szervek látnak el közigazgatási fel- járásban való fellépésük így legfeljebb együttműködési adatokat valamely célszerűségi, hatékonysági vagy szakmai ritkábban jogviszonyt keletkeztethet a fogadó állam hatóságai- politikai megfontolások alapján, tehát a feladatok kikerülnek a közigazga- val, illetve a fogadó állam jogának függvényében képvi- tásból.” Balázs István: Az autonóm közigazgatási struktúrákról és a köz- igazgatási szervek önállóságának egyes kérdéseiről. In: Fekete Balázs – selőként járhatnak el a honosok érdekeinek védelme Horváthy Balázs – Kreisz Brigitta (szerk.): A világ mi magunk vagyunk… céljából. Emiatt eljárási cselekmények megtételére sem Liber Amicorum Imre Vörös. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2014. 33. jogosult, az ideiglenes úti okmány iránti kérelem for- 63 2. cikk. 64 A tiszteletbeli konzul előmozdítja a Magyar Köztársaság és a fogadó manyomtatványának átvételekor a személyazonosság állam közötti kereskedelmi, gazdasági, idegenforgalmi, kulturális és tu- és állampolgárság ellenőrzését a továbbítást követően dományos kapcsolatok fejlesztését, továbbá minden megengedett mó- a konzuli hatóság végzi. 74 don tájékozódik a fogadó állam kereskedelmi, gazdasági, idegenforgal- mi, kulturális és tudományos életének viszonyairól, ezekről jelentést tesz a külügyminiszternek, továbbá felvilágosítást ad az érdekelt szemé- lyeknek, 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet, 9. cikk b), c) pont. 68 Jamaicában például csak tiszteletbeli konzul működik Kingston vá- 65 Egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott tiszteletbeli rosában, aki felett a havannai (Kuba) külképviselet irányít. http://kon- konzuli tisztviselő konzuli tanúsítványt készíthet arról, hogy a másolat zuliszolgalat.kormany.hu/amerika?jamaica (2017.01.20.) de említhet- az előtte felmutatott okirattal megegyező; az aláírás és kézjegy valódi- nénk Kamerunt is, ahol Douala városában van magyar tiszteletbeli kon- ságáról, valamint magyar állampolgár életben létéről. Konztv. 14. cikk zul, aki felett az Abujában működő nigériai magyar külképviselet irá- (1); (6) bek. nyít. http://konzuliszolgalat.kormany.hu/afrika?kamerun (2017.01.20.) 66 A nemzetközi jog által megengedett keretek között védelmezi a Ma- 69 Ilyen például az USA esetében, ahol konzuli hivatal (Washington) és gyarország, valamint állampolgárai, jogi személyei és jogi személyiséggel több főkonzulátus (Chicago, New York, Los Angeles) is működik, mellette nem rendelkező szervezetei általános érdekeit a fogadó államban, illető- azonban az államok területén számos tiszteletbeli konzul működik kü- leg a fogadó állam területén folyó hagyatéki ügyekben, továbbá a fogadó lönböző jogkörrel a különböző területileg illetékes főkonzulátusok irá- állam jogszabályai által megszabott keretek között védelmezi a kiskorú és nyítása alatt. http://konzuliszolgalat.kormany.hu/amerika?egyesult-al- cselekvőképtelen magyar állampolgár érdekeit, különösen, ha számukra lamok-usa (2017.01.20.) gyámság vagy gondnokság elrendelése szükséges. A fogadó államban ha- 70 A tiszteletbeli konzul hatásköre konzuli kerületében nem kizáróla- tályban lévő gyakorlat és eljárási szabályok figyelembevételével képviseli gos, ott konzuli feladatokat a fogadó államban működő diplomáciai vagy a magyar állampolgárokat vagy intézkedéseket tesz megfelelő képvisele- hivatásos konzuli képviselet is elláthat. 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet, tük biztosítására a fogadó állam bíróságai vagy más hatóságai előtt, azért, 5. cikk (2) bek. hogy a fogadó állam jogszabályainak megfelelően ideiglenes intézkedések 71 BKE 58. cikk (1) bek. hozatalát kérjék ezen állampolgárok jogainak és érdekeinek megóvására, 72 A tiszteletbeli konzul az azonos konzuli kerületben illetékes konzuli amennyiben azok távollétük vagy bármely más ok miatt jogaikat és érde- képviselet vezetőjének irányítása alatt áll. Ha az adott ország területén a keiket nem tudják időben megvédeni. Emellett segítséget és támogatást konzuli feladatokat a diplomáciai képviselet erre felhatalmazott tagja lát- nyújt a Magyarország állampolgárai, jogi személyei és jogi személyiséggel ja el, vagy az adott országban konzuli képviselet egyáltalán nem működik, nem rendelkező szervezetei részére, valamint segítséget nyújt a magyar akkor valamely szomszédos államban működő diplomácia képviselet irá- felségjelű tengeri és folyami hajóknak, valamint a küldő államban lajstro- nyítása alá tartozik. 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet, 5. cikk (1) bek. mozott repülőgépeknek és ezek személyzetének. 2/1995. (III. 24.) KüM 73 Konztv. 19. cikk (2) bek.; Boros: i. m. 324., Vö. Ket. 38. cikk (1) bek. rendelet 9. cikk a), d), e), f), g), h) pont. 74 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet a konzuli védelem részletes szabá- 67 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet, 11. cikk. lyairól (Vhr.])14/H. § (3) bek. / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41

3.2. A mAgyAr konzuli hAtóság előtt. Ez utóbbi esetben – a konzuli hatóság és a fogadó együttműködése A fogAdó állAm állam területileg illetékes hatósága között – együttmű- hAtóságAivAl ködési jogviszony keletkezik a honos személy érdekei- nek védelme céljából, a jogviszony tartalmára, a jogala- Míg a diplomáciai képviseletek a fogadó állam köz- nyok jogaira és kötelezettségeire pedig a – BKE rendel- ponti szerveivel való kapcsolattartásra hivatottak, ad- kezéseire alapított – két érintett állam által kötött kon- dig a konzuli képviseletek inkább a konzuli feladatok- zuli egyezmény ad keretszabályozást, amelyet viszont kal összefüggésben a fogadó állam konzuli kerületben a vonatkozó nemzeti jog(ok) tölt(enek) meg tartalom- 75 illetékes – kivételes esetben azon kívüli – helyi ható- mal. A konzuli egyezmények azonban rendkívül válto- 76 ságaival működnek együtt. A fogadó állam illetékes zatosak a rendelkezések részletezését tekintve , a sze- 81 központi hatóságaihoz csak abban az esetben fordul- mélyi szabadságot korlátozó rendelkezéseknél például nak, amikor és amilyen mértékben ezt a fogadó állam gyakori, hogy egzakt határidőt szabnak a notifikációs 82 törvényei, más jogszabályai és szokásai, vagy az e kötelezettség teljesítésére , de alapvetően eljárási sza- tárgyban kötött nemzetközi megállapodások lehetővé bályokat nem tartalmaznak. A konzuli hatóság, illetve 77 teszik. Az együttműködés kereteit Magyarország és a a jogviszony másik oldalán álló hatóságok a saját anya- fogadó állam közötti konzuli egyezmény határozza meg, gi és eljárási joguk alapján cselekednek, a két jogrend amelyeknek az általános alapja a BKE, de ezen belül a találkozásakor pedig a BKE értelmében a fogadó állam részletekben való megállapodás tekintetében rendkí- joga és a konzuli feladatok végzésére vonatkozó enge- 83 vül vegyes a gyakorlat: vannak az együttműködésre délye a determináns , de a jogviszony elemeire vonat- nézve részletezőbb egyezmények, és vannak olyanok, kozó joghézagok, jogértelmezési ellentétek kitöltése amelyek meglehetősen szűkszavúak. végett ezeknél az együttműködési jogviszonyoknál az A hatóságok közötti együttműködési jogviszony udvariasság, a viszonosság és a szokásjog szerepe fel- 84 alapja – és további jogviszonyok előidézője – legtöbb- értékelődhet. A BKE a fogadó állam hatóságához for- 85 ször a fogadó állam notifikációs kötelezettsége mint jogi dulás jogáról beszél , illetve információkérésről, és tény. Bizonyos, a küldő állam honosait érintő élethely- nem eljárásindítási jogról, ezért általánosságban ebben zetek beálltakor a fogadó állam hatóságai ugyanis kö- az esetben együttműködési jogviszony keretén belül telesek a küldő állam konzuli szolgálata felé jelzéssel maradunk, mert a fogadó állam hatósága hivatalból in- élni. A BKE szerint értesíteni kell a konzuli szolgálatot dítja meg a hatáskörébe tartozó konzuli védelmi eljá- akkor, ha az adott konzuli kerületben magyar honos- rást, kezdeményezi a fogadó állam hatósága előtti eljá- sággal rendelkező személyt letartóztattak, bebörtö- rást, amelynek során a konzuli tisztviselőnek bizonyos nöztek, előzetes letartóztatásba helyeztek vagy bár- jogosítványai vannak, de nem lesz ügyfele az ilyen eljá- mely más módon feltartóztattak, és ezt az érintett sze- rásnak. Gyám szükségessége esetén ilyen például érte- mély kéri. Az általános nemzetközi jogi szabályok alap- síti a hatóságot az eljárás szükségességéről, illetőleg ja- ján a konzuli tisztviselőknek joga van ahhoz, hogy az vaslatot tesz a gyám személyére , sőt arra is van példa, 86 ilyen helyzetbe került személyt felkeresse, vele szemé- hogy ideiglenes gyámként maga a konzuli tisztviselő lyesen beszéljen, illetve levelezzenek és ellássák a jogi 78 képviseletét. A Konztv. ezt leszűkíti és egyértelműen deklarálja, hogy a konzuli tisztviselő csak a nemzetközi 81 A Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között, Buda- jogi szabályokban és a fogadó állam jogszabályaiban pesten, 1989. május 24-én aláírt konzuli egyezmény (kihirdette: 2000. meghatározott korlátozásokkal léphet fel a fogadó ál- évi V. törvény) például gyakorlatilag csak a konzuli tisztviselő jogállásá- lam bírósága vagy hatósága előtt folyó eljárásban, ról szól, a feladatokról említést sem tesz. Igen részletes ezzel szemben a amelynek során jogi képviseletet nem láthat el. 79 mai napig hatályos, jóval a konzuli kapcsolatok jogának kodifikációja Ezenfelül a küldő állam honosának halála, gyám- előtt az Ankarában, 1938. évi július hó 18. napján kelt magyar–török konzuli egyezmény (kihirdette: 1940. évi XXV. törvény, a továbbiakban: vagy gondnokrendelés szükségessége, vagy légi jármű- magyar–török konzuli egyezmény). vek esetén annak a fogadó állam területén történt bal- 82 A személyi szabadság korlátozásával járó intézkedések megtörténté- esete ugyancsak megalapozza a hatóságok haladékta- ről például haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül jelzési kötele- 80 lan értesítési kötelezettségét. Ezekben az esetekben zettsége van a hatóságnak, és 4 napon belül lehetővé kell tenni a látoga- tást. Ilyen kitétel van például a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet ugyanis a konzuli tisztviselőnek a BKE által elismert Szocialista Köztársaság között Budapesten, 1991. május 31-én aláírt Kon- feladatai vannak a honos személyek érdeke védelmé- zuli Egyezmény (kihirdette: 2000. évi VIII. törvény) 36. cikk; a Magyar ben a hazai, illetve esetenként a fogadó állam hatóságai Köztársaság és az Oroszországi Föderáció között, Budapesten, 2001. janu- ár 12-én aláírt Konzuli Egyezmény (kihirdette: 2003. évi X. törvény, a to- vábbiakban: magyar–orosz konzuli egyezmény) 14. cikk (1) bek. 83 Lásd BKE 5. cikk. 75 Különleges körülmények fennállta esetén a konzuli tisztviselő a fo- 84 Vö. Ustor. i. m. 79–80. gadó állam beleegyezésével konzuli kerületén kívül is elláthatja felada- 85 BKE 38. cikk. tait, illetve a küldő állam, miután az érdekelt államokat erről értesítette, 86 Például: magyar–orosz konzuli egyezmény, 13. cikk; a Magyar Köz- megbízhatja az egyik államban létesített konzuli képviseletét azzal, társaság és a Portugál Köztársaság között, Budapesten, 2002. november hogy a konzuli feladatokat egy másik államban ellássa, kivéve, ha ezt va- 4. napján aláírt Konzuli Egyezmény (kihirdette: 2006. évi LXXVI. tör- lamelyik érdekelt állam kifejezetten ellenzi. BKE 6–7. cikk. vény, a továbbiakban: magyar–portugál konzuli egyezmény) 13. cikk. 76 Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. Budapest, Vö. a Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság között Almatiban, Aula, 2005. 287. NKE 38. cikk a) pont. 1995. március 9-én aláírt Konzuli Egyezmény (kihirdette: 2000. évi VI. 77 BKE 38. cikk b) pont. törvény, a továbbiakban: magyar–kazak konzuli egyezmény) 35. cikk; a 78 BKE 36. cikk. Budapesten, 1936. évi április hó 24. napján kelt magyar–lengyel konzuli 79 Konztv. 2/A. cikk (2) bek. egyezmény (kihirdette: 1938. évi I. törvénycikk, a továbbiakban: ma- 80 BKE 37. cikk. gyar–lengyel konzuli egyezmény) 18. cikk. / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41

87 járjon el. Ez utóbbi esetben már nem együttműködési, A közigazgatási hatóságok közötti együttműködé- hanem hatósági jogviszonyról beszélhetünk. sekre ugyanis az EU alapvetően a közös politikák haté- Itt szükséges elhatárolni a hatósági együttműködést kony végrehajtása érdekében cél-eszköz viszonyban attól az esettől, amikor a konzuli hatóság a magánfél tekint, amelynek során hálózatba rendeződnek a fela- képviseletében lép fel. Ez utóbbi ugyanis már hatósági dat- és hatáskörben érintett tagállami és uniós hatósá- jogviszony, ahol nem a honos érdekében, hanem a nevé- gok. Egyre nő ugyanis azon szabályozások száma, ame- ben jár el a konzuli tisztviselő, amennyiben ezt a fogadó lyek a tagállami hatóságok közötti közvetlen kapcsola- állam hatósági eljárásjoga – vagy az erre vonatkozó tot igénylik vagy kifejezetten előírják. Ennek oka nem nemzetközi megállapodás – megengedi. Ez alapján a utolsósorban az, hogy ezek az együttműködési mecha- konzuli tisztviselőknek kölcsönösen – tehát a magyar nizmusok a Bizottság által működtetett adatmegosz- konzuli tisztviselőnek az adott államban, és az adott ál- tásra épülő hálózatok révén működnek, és személyes lam konzuli tisztviselőjének magyar hatóságok előtt – adatokat is tartalmazó adatok, információk, dokumen- joga van a konzuli kerületében arra, hogy a fogadó ál- tumok megosztására épülnek. Ebből kifolyólag az átlát- lam hatóságai előtt olyan honfitársát képviselje, aki tá- ható működés és nyitottság követelményének fényében vol van, vagy valamilyen fontos okból nincs abban a a felelősségi kérdések és a jogorvoslati kérdések átgon- helyzetben, hogy jogait és érdekeit kellő időben meg- dolására van szükség az új közigazgatási szint beeme- védje. Ez a képviselet addig áll fenn, amíg a képviselt lésével, amelyet az EU feladat- és hatáskörben érintett személy nem jelöli ki a meghatalmazottját, vagy saját szervei – jelen esetben leginkább az Európai Külügyi 88 maga nem gondoskodik a saját ügyéről. Jelen esetben Szolgálat – és a tagállami konzuli hatóságok együttmű- a konzuli egyezmény rendelkezése felülírja a Ket. azon ködése jelent. A közigazgatás ezen területének kiszá- rendelkezéseit, amely az ügygondnokrendelést szabá- mítható és világos szabályozása ezzel felkerült a palet- lyozza, és a konzuli tisztviselőt állítják helyébe, aki az tára annak ellenére, hogy a konzuli feladatok szabályo- egyezmény szövegezése alapján kvázi ügygondnoki zására az EU-nak nincs hatásköre, ellenben az uniós szerepben van, legalábbis a Ket. azon rendelkezései polgárság alapjogainak, nevezetesen a harmadik álla- esetében járhat el, amelyek ügygondnok kirendelését mokban való, bármely tagállam konzuli hatóságától 91 teszik szükségessé. Hasonló tényállás esetén viszont a igénybe vehető konzuli védelemhez való jog érvénye- magyar–török konzuli egyezmény a hagyatéki eljárás sülése indokolttá tesz egy bizonyos szintű harmonizá- 92 89 során törvényes képviselői minőségről beszél. ciót, erre pedig megvan a felhatalmazása. Ez a speciá- lis jogi háttér megköveteli a klasszikus konzuli hatósá- gi együttműködések fogalmának újragondolását, hi- 4. A jövő ÚtjAi AZ eU égisZe AlAtt: konZUli szen szervezeti és eljárásjogi szempontból az uniós jog hAtósági együttmŰködések más alapokra helyezi a tagállamok, és ezzel a konzuli ÚjrAértelmeZésének sZükségessége hatóságok kötelezettségét, tevékenységét és működé- sét, amelyet a következő lapszámban megjelenő Konzu- A jogirodalomban az 1990-es évek óta forgó európai li hatósági együttműködések az EU égisze alatt című ta- közigazgatási tér által lefedett jelenség alatt egy több- nulmány részletez. szintű közigazgatási rendszert érthetünk, amelyben az európai és a tagállami nemzeti közigazgatási rend- 90 szer szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Az európai közigazgatás jelenlegi fejlődési útja a szekto- rális fragmentáltság irányából a tendencia szerint már a közigazgatási együttműködés és koordináció irányá- ba tolódik, és akár vertikális, horizontális vagy suga- ras szerkezetű kooperációról van szó, új kihívásokat tartogat. 87 Magyar–török konzuli egyezmény, 4–5. cikk. 88 Magyar–ukrán konzuli egyezmény, 35. cikk.; a magyar–kazak kon- zuli egyezmény, 37. cikk; a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársa- ság között Rómában, 1969. október 16-án aláírt konzuli egyezmény (1975. évi 10. törvényerejű rendelet) 11. cikk; Konztv. 2/A. cikk (2) bek. Vö. például a magyar–portugál konzuli egyezmény, 7. cikk (1) bek. b) 91 Alapjogi Charta, 46. cikk; Az Európai Unió működéséről szóló szer- pontjával, amely a fogadó állam jogszabályainak és gyakorlatának be- ződés egységes szerkezetbe foglalt változata. HL C 326, 2012.10.26. 1. tartásával, a fogadó állam bíróságai előtt is megengedi a küldő állam (EUMSz) 20. cikk (2) bek. c) pont; 23. cikk. olyan állampolgárának képviseletét, vagy szükséges képviseletüket biz- 92 EUMSz. 23. cikk 2. fordulat: A Tanács az Európai Parlamenttel foly- tosítását, akik távol vannak, vagy valamilyen más okból nincsenek ab- tatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárás keretében az ban a helyzetben, hogy jogaikat és érdekeiket kellő időben megvédjék. e védelem megkönnyítéséhez szükséges koordinációs és együttműködé- 89 Magyar–török konzuli egyezmény 6. cikk. si intézkedéseket megállapító irányelveket fogadhat el. Vö. EUMSz Dezső Márta − Vincze Attila: Magyar alkotmányosság az európai in- 90 6. cikk g) pont; 197. cikk. Csatlós Erzsébet: Az európai közigazgatási tegrációban. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2014. 490. Csatlós Erzsébet: eljárási jog kodifikációja és a hatóságok együttműködése. Eljárásjogi Az európai közigazgatás szerepe az európai egység megteremtésében. Szemle, 2016/2. 17.; 19.; Ana Mar Fernandez: The Europanisation of Con- Gondolatok az Alaptörvény E) cikk (1) bekezdésének margójára. In: Ba- sular Affairs: The Case of Visa Policy. The Hague, Netherland Institute of logh Elemér (szerk.): Számadás az Alaptörvényről. Budapest, Magyar International Relations, 2006. 3. http://www.clingendael.nl/sites/de- Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. 2016. 375. fault/files/20061000_cdsp_paper_dip.pdf (2016.12.13.) / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43

történeti váZlAt A frAnciA köZigAZgAtási eljárásjogi kodifikáció mérföldköveiről pOLLÁk kIttI egyetemi tanársegéd (NKE ÁKK) 1. beveZetés Elöljáróban megállapíthatjuk azt is, hogy több mint harminc év hezitálás jellemzi Franciaországot a köz- 1 Franciaországban 2016. január 1-jén lépett hatályba igazgatási eljárásokra vonatkozó általános szabályok a Közigazgatási Eljárási Kódex, a Code des relations ent- kodifikációja tekintetében. Már az 1970-es években is 6 re le Public et l’Administration (a továbbiakban: CRPA), megjelentek olyan összegző és összehasonlító munkák, amely a közigazgatási eljárások általános szabályait amelyek a francia közigazgatási eljárások átfogó szabá- tartalmazza. Jelen munka célja, hogy röviden ismertes- lyozását szorgalmazták, így például Céline Weiner: se a Törvénykönyv történeti előzményeit, megalkotá- Vers une codification de la procédure administrative sának jelentősebb mérföldköveit. című 1975-ben született munkája. Raymond Odent, az Előre kell bocsátani, hogy ebben a témakörben a ma- Államtanács Közigazgatási Peres Ügyek Osztályának gyar nyelvű források még meglehetősen hiányosak, így akkori elnöke az előbb említett mű előszavában a kö- a tanulmány alapvetően a francia szakirodalomra tá- vetkező megjegyezést tette: „Különösen vonzó lenne egy olyan Törvénykönyvvel rendelkezni, amely teljesen precí- maszkodik. Közismert, hogy az Európai Unió tagálla- mainak saját és egyben sajátos közigazgatási joga, így zen szabályozza a közigazgatási eljárásokat.” 7 közigazgatási eljárásjoga van. Következésképp egyes Az elméleti munkákkal párhuzamosan az 1970-es tagállamok a magyartól eltérően értelmeznek közigaz- években jó néhány olyan jogszabály is elfogadásra ke- gatási jogi alapfogalmakat, így például magát a köz- rült, amely a közigazgatás és az ügyfelek közötti kap- igazgatási eljárást is. Ha a magyar közigazgatási ható- csolatokat is érintette, így például: az 1973. január 3-i 2 sági eljárás francia fogalmi megfelelőjét keressük , ak- 73-6. számú, az ombudsman felállításáról szóló tör- kor az leginkább a „la procédure administrative non vény , az 1978. január 6-i 78-17. számú, az informatiká- 8 contentieuse”, azaz a nem bírósági, nem jogvitás köz- ról, a fájlokról és ezzel kapcsolatos jogokról szóló tör- 9 igazgatási eljárásnak feleltethető meg. 3, 4, 5 Ezen utóbbi vény , az 1978. július 17-i 78-753. számú, a közigazgatá- kifejezést közigazgatási eljárásnak rövidítjük a tanul- si dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló tör- 10 mányban. vény , az 1979. július 11-i 79-587. számú, a közigazga- tási aktusok indokolására és a közigazgatás és az ügy- 11 fél kapcsolatainak javítására vonatkozó törvény. Többször kiújult az a (hazánkban sem ismeretlen) el- 1 Itt jegyeznénk meg, hogy a CRPA II. könyv IV. címe, amely a közigaz- méleti vita is Franciaországban, hogy egyáltalán szük- gatási aktusok hatályon kívül helyezésének szabályait tartalmazza, csak séges-e, sőt lehetséges-e kodifikálni a közigazgatási jog- 2016. június 1-jén lépett hatályba. A tanulmányban felhasznált francia ra, így a közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályo- jogszabályok elérhetőek a www. legifrance.fr oldalon. 12 2 A közigazgatási hatósági eljárás fogalmát lásd: Patyi András: Az el- kat. Az 1980-as évektől különböző elnevezések alatt járás és az eljárásjog fogalma, a hatósági eljárás szabályozásának törté- nete. In: Patyi András (szerk.): A hatósági eljárásjog a közigazgatásban. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2012. 21–34. 3 A francia szakirodalom a nem bírósági, nem jogvitás közigazgatási 6 Pascale Gonod: Codification de la procédure administrative, La fin de eljárásnak az egyoldalú vagy többoldalú közigazgatási aktusok létrejöt- «l’exception française» ? AJDA, 2014. 395. tének szabályozását tekinti. Lásd: Genevieve Gondouin – Veronique In- 7 Saját fordítás, Raymond Odent: Préface. In: Céline WEINER: Vers une serguet-Brisset – Agathe Van Lang: Dictionnaire de droit administratif codification de la procédure administrative: étude de science administra- (6e édition). Sirey – Dictionnaires, Édition Dalloz, 2011. 341–342., Pascal tive comparée. Paris, Presses Universitaires de France, 1975. 7. Gonod: La codification de la procédure administrative. Actualité Juridique 8 Loi n° 73-6 du 3 janvier 1973 instituant un Médiateur de la République. Droit Administratif (továbbiakban: AJDA) 2006. 489., Jean Waline: Droit A francia ombudsmani intézmény 2011-es változásait a magyar szakiro- Administratif (24e édition). Édition Dalloz, 2012. 422–424. dalomban összegzi: Soós Eszter Petronella: Ombudsman á la Française – 4 A tanulmányban szereplő francia szakkifejezések fordításának alap- Adalék egy reformhoz. In: Hajas Barnabás – Szabó Máté (szerk.): Az om- ját: Bárdosi Vilmos – Trócsányi László: Magyar–francia–magyar jogi budsmani intézmények újraszabályozása a 21. században Magyarországon szótár. Budapest, KJK-Kerszöv, 2001. és Kovács Zsuzsanna − Pusztai és Európában. Budapest, Országgyűlés Hiv.: Alapvető Jogok Biztosának Zsuzsanna: Francia–magyar jogi szótár. Budapest, 2011., c. munkái ad- Hiv., 2012. 106–120. ják. Felhasználtuk továbbá a Francia Alkotmány magyar fordításait: 9 Loi n° 78-17 du 6 janvier 1978 relative à l’informatique, aux fichiers et Trócsányi László – Badó Attila: Nemzeti alkotmányok az Európai Unió- aux libertés. E törvény mind a mai napig hatályban van. ban. Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, 2005. 375–403., Ádám 10 Loi du 17 juillet 1978 relative à l’accès aux documents administratifs. Péter: Franciaország alkotmányos rendje és politikai intézményei. Buda- E törvény tartalmilag beépült a CRPA-ba. pest, Corvina Kiadó, 2007. 205–230. 11 Loi n° 79-587 du 11 juillet 1979 relative à la motivation des actes admi- 5 Franciaországban „la procédure administrative”, azaz közigazgatási nistratifs et à l’amélioration des relations entre l’administration et le pu- eljárás alatt általában a közigazgatási bírósági eljárást értik. „A francia blic. E törvény tartalmilag beépült a CRPA-ba. közigazgatási eljárási jog döntően a közigazgatás bírósági, peres eljárás- 12 Edourd Laferrière a francia közigazgatási jog kodifikálását már a sal foglalkozik.” Lásd: Patyi András: A közigazgatási eljárásjog Francia- XIX. század végén is kétségesnek tartotta. Lásd: Edourd Laferrière: országban. In: Patyi András (szerk.): Közigazgatási jog II. Közigazgatási Traité de la juridiction administrative et des recours contentieux. Paris, hatósági eljárásjog. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2007. 701. Berger-Levrault et Cie, 1887–1888, tome 1. VII.; és Schwartz i. m.1860. / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43

többször próbálta a jogalkotó a közigazgatási eljárások- rel és illetékességgel rendelkező hatósághoz áttegye ra vonatkozó törvénykönyv kodifikációját véghezvinni, (Art. 7.). A II. fejezet szervi és tárgyi hatálya ugyanak- ám mint ahogy a tanulmányban is láthatjuk, egészen kor szűkebb volt, mint e rendelet I. és III. fejezetének 2016-ig egyetlen próbálkozás sem járt teljes sikerrel. hatálya. A II. fejezetben található rendelkezéseket csak az állam és a közintézmények igazgatási szolgáltatásai- 16 nak eljárásaiban kellett alkalmazni , és a II. fejezet ha- 2. AZ 1980-As évek: A köZigAZgAtási tálya nem terjedt ki a közigazgatás és a közigazgatás- eljárásokrA vonAtkoZó lex generalis ban dolgozók közötti belső eljárásokra sem (4. §). A fe- megAlkotásánAk korAi kísérlete jezet nagy részét (4–8. §) már a 2001. június 6-i 200- 492. számú minisztertanácsi rendelet hatályon kívül 17 1982–1983 között a Minisztertanács többször tár- helyezte, míg az 1983-as rendelet I. és III. fejezete egé- gyalta a Közigazgatás és a közigazgatást igénybevevők szen 2007. június 30-ig hatályban volt. 18 közti kapcsolatokról szóló Charta (Charte des relations entre l’administration et les usagers, a továbbiakban: Charta) tervezetét. A Charta nevében rejlő szemantikai 3. AZ 1990-es évek: A köZigAZgAtási 13 problémák mellett, nagyobb gondot jelentett az, hogy törvénykönyv (code de sokáig a Charta pontos tartalmának a meghatározása l’AdministrAtion) terveZete is hiányzott. A Minisztertanács 1983. február 16-i ülé- sén, François Mitterrand köztársasági elnök élesen Franciaországban az 1990-es évek elejére kialakult a 19 felszólalt a Charta akkori koncepciója ellen: kijelentet- közigazgatási eljárások rendje, ám a tényleges politi- te, hogy ha a közigazgatási eljárások szabályozásában kai akarat hiánya és a különböző érdekellentétek sze- jogalkotás szükséges, akkor azt legfeljebb miniszterta- repet játszottak abban, hogy az 1989-s kodifikációs 14 nácsi rendeleti formában tartja kivitelezhetőnek. Ez tervek között már nem jelent meg kiemelt fontosságú vezetett az 1983. november 28-i 83-1025 számú mi- szabályozási területként a közigazgatási eljárásokra 20 nisztertanácsi rendelet (a továbbiakban: 1983-as ren- vonatkozó általános szabályok megalkotása. Ezen ko- 15 delet) megalkotásához. Az 1983-as rendelet messze difikációs igény csak 1995-ben került ismét elő a Köz- 21 került a Charta eredeti, a közigazgatási eljárásokra vo- igazgatási Törvénykönyv tervezeteként. natkozó, átfogó kodifikációt megvalósító tervezetétől. A Közigazgatási Törvénykönyvnek (nevétől eltérően) Az 1983-as rendelet szabályait vizsgálva megállapít- nem a közigazgatási anyagi jogi szabályok kodifikálása ható, hogy rendelkezései igen vegyes képet alkottak. Az volt a célja, hanem olyan általános eljárási szabályokat 1983-as rendelet három rövid fejezetből állt: az I. feje- és jogokat kívánt rögzíteni, amely az ügyfeleknek gya- 22 zet [1–3. §] a törvény előtti egyenlőség követelményé- korlati útmutatóként szolgált volna. A Közigazgatási nek teljesítésére vonatkozó szabályokat tartalmazta. A Törvénykönyv I. könyve a törvényi szintű általános II. fejezet [4–9. §.] a közigazgatási eljárásokra vonatko- szabályokat tartalmazta volna. Az I. könyv 1. részében zó rendelkezések (Dispositions relatives á la procédure a közigazgatás és az ügyfelek közötti kapcsolatok; míg administrative non contentieuse) címet viselte. A III. fe- az I. könyv. 2. részében a közigazgatás szervezetrend- jezetben [10–16. §] az állami szervek, illetve közintéz- szere került volna részben szabályozásra. Ehhez kap- mények tanácsadó szerveinek működésére vonatkozó csolódtak volna a rendeleti szintű szabályok a Törvény- 23 szabályokat rögzítette. könyv II. könyvében. Megállapíthatjuk, hogy a Köz- Témánk, az általános közigazgatási eljárási szabá- igazgatási Törvénykönyv egyedülálló ötlet volt, amely lyok kodifikációja szempontjából az 1983-as rendelet átfogóan kívánta szabályozni a közigazgatási eljárási II. fejezetének van kiemelt jelentősége. Ebben a fejezet- és szervezeti jogi általános normákat. ben, amely annak ellenére, hogy csak hat cikkből állt, 1996-ot követően, a Közigazgatási Törvénykönyv többek között a közigazgatás és az ügyfél kapcsolatára megalkotására vonatkozó előkészítési munkálatok el- vonatkozó, olyan alapvető szabályok kerültek megfo- kezdődtek. A közszolgálati tisztviselőkért és a közigaz- galmazásra, mint például a közigazgatási szerv azon kötelezettsége, hogy a beérkezett kérelmet a hatáskör- 16 Kivételt képezett ez alól, ha az adott eljárás/szolgáltatás az igazság- ügyi miniszter irányítása alá tartozott. Décret n° 2001-492 du 6 juin 2001 pris pour l’application du chapitre II 17 13 A szemantikai problémák (a Charta és az usagers fogalom) vonat- du titre II de la loi n° 2000-321 du 12 avril 2000 et relatif à l’accusé de récep- kozásában lásd: Bénédicte Delaunay: La loi du 12 avril 2000 relative aux tion des demandes présentées aux autorités administratives. droits des citoyens dans leurs relations avec les administrations. Revue du 18 A 2007. június 8-i 2006-672. számú minisztertanácsi rendelet he- Droit Public et de la Science Politique en France et a l’Etranger. 2000. lyezte hatályon kívül 2007. július 1-jétől. Décret n° 2006-672 du 8 juin 1196.; Anicet Le Pors: Chronique d’une mort annoncée : le décret du 28 no- 2006 relatif à la création, à la composition et au fonctionnement de com- vembre 1983. La Semaine Juridique Administrations et Collectivités ter- missions administratives à caractère consultative ritoriales, n°6, 5 Février 2007. 19 Rémy SCHWARTZ: Le code de l’administration. AJDA, 2004. 1860. 14 A tanulmányban az ordonnance-t törvényerejű kormányrendeletnek 20 Le Pors i. m., Gonod (2014) i. m. 395. fordítjuk, míg a décret-t rendeletnek nevezzük, ez utóbbi esetében megje- 21 Lásd: Legfőbb Kodifikációs Bizottság 1995. december 4-én elfoga- löljük annak alkotóját is. Ha a rendeletet megvitatták a kormányértekezle- dott 1996–2000 cselekvési programját, La Commission supérieur de codi- e ten, a Minisztertanácson (décret en conseil des ministres), akkor minisz- fication, 6 rapport 1995. 30. és az 1996. május 30-i miniszterelnöki kör- tertanácsi rendeletnek nevezzük, ez esetben a rendeletet mindig a köztár- levelet. Circulaire du 30 mai 1996 relative à la codification des textes légis- sasági elnök állapítja meg (décrété). Lásd: Ádám i. m. 247. latifs et réglementaires. 15 Décret n°83-1025 du 28 novembre 1983 concernant les relations entre 22 Schwartz i. m. 1860. l’administration et les usagers 23 Gonod (2014) i. m. 395. / / 44 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 45

29 gatási reformokért felelős miniszter irányítása alatt, az bályozták. A Loi DCRA szervi hatálya azonban tágabb, 30 Államreformért felelős Minisztériumok közötti Bizott- mint az 1983-as rendeleté. A Loi DCRA 1. cikke a kö- ság (Délégation interministérielle á la réforme de l’État) vetkezőképp határozta meg a törvény szervi hatályát: 1998 tavaszán jött létre. Az 1999. december 16-i „Közigazgatási hatóságnak kell tekinteni az államigaz- 24 99-1071 számú törvény felhatalmazta a kormányt gatási szerveket, a területi közösségeket, az igazgatási arra, hogy kilenc törvénykönyv törvényi szintű részé- jellegű közintézményeket, a szociális biztonság intézmé- ről törvényerejű kormányrendeletet alkosson meg. E nyeit és azon más szerveket, amelyek közszolgáltatást 31 kilenc törvénykönyv között nem volt nevesítve a Köz- nyújtanak (Art.1.).” 25 igazgatási Törvénykönyv , amely annak ellenére, hogy A viszonylag összetett szerkezet mellett az is megál- részint elkészült, eredeti koncepciójában sosem került lapítható, hogy a Loi DCRA elfogadása is igen nehézkes elfogadásra. volt, hiszen a törvényjavaslatot a Nemzetgyűléshez 1998. május 13-án nyújtották be, majd a Szenátushoz első olvasatra 1999. március 10-én került. A törvényt – 4. A 2000-es évek: A 2000. április 12-én tekintettel arra, hogy a Szenátus és a Nemzetgyűlés elfogAdott, AZ állAmpolgárokAt egyes rendelkezések tekintetében nem értett egyet – a A köZigAZgAtássAl sZemben megillető Nemzetgyűlés csak a negyedik olvasat után fogadta el jogokról sZóló törvény 2000. március 30-án. 32 Végül egy olyan törvény született, amely semmiképp A 2000-es évekből mindenképpen kiemelést érdemel sem tekinthető egy egységes, átfogó, csak a közigazga- a 2000. április 12-én elfogadott, az állampolgárokat a tási eljárásokra vonatkozó törvénykönyvnek. A tör- közigazgatással szemben megillető jogokról szóló tör- vény nagy része 2000. április 13-án lépett hatályba, né- vényt (Loi n° 2000-321 du 12 avril 2000 relative aux hány rendelkezése mind a mai napig hatályos; felépíté- droits des citoyens dans leurs relations avec les admi- sét tekintve hat részből állt: 26 nistrations, a továbbiakban: Loi DCRA). A magyar − az I. cím alatt találhattuk a közigazgatás átlátható- szakirodalom a közigazgatási eljárásokra vonatkozó, ságára és a jogszabályokhoz való hozzáférésre vo- általános szabályokat tartalmazó francia jogszabály- natkozó (Dispositions relatives á l’accés aux régles de 27 ként a Loi DCRA-t szokta nevesíteni. Ezzel annyiban droit et la transparance) szabályokat. lehet csak egyetérteni, hogy maga a törvény valóban − A II. címben szereplő rendelkezések vonatkoztak az rendelkezett a közigazgatási eljárásokra vonatkozó ál- állampolgárok és a közigazgatás kapcsolatainak ja- talános szabályokkal is, de ez csak a Loi DCRA-nak egy vítására (Disposition relatives aux relations des ci- részét, a II. címet alkotta. Igaz, 1983 óta ekkor először toyens avec les administrations). A II. cím két fejezet- került elfogadásra egy, az ügyfelek és a közigazgatás re tagolódott: az I. fejezet (Art. 16–17.) a közigazga- közötti kapcsolatok javítására törekedő jogszabály. A tási eljárások javítására vonatkozó szabályokat Loi DCRA azonban már címében is eltért az 1983-as (Dispositions relatives à l’amélioration des procédu- rendelettől: nem az usagers azaz a közigazgatást-köz- res administratives) rögzítette. Ezen rész tartal- szolgáltatást igénybe vevők kifejezést, hanem a ci- mazta a Loi DCRA-nak az egyik jelentős újítását is, toyens, állampolgárok szót használta. Ez azonban igen nevezetesen azt, hogy az ügyféli határidőt nem ak- megtévesztő volt, mert azt a hamis érzetet keltette, kor kell megtartottnak tekinti, ha az adott kérelem hogy a Loi DCRA hatálya alá nem tartoztak a nem fran- a közigazgatási hatósághoz határidőn belül megér- 28 cia állampolgárok. A Loi DCRA címében szereplő kezett, hanem a kérelem megküldésének időpontja „droits” azaz jogok kifejezés sem volt igazán helytálló, számított. (Art. 16.). A II. cím II. fejezete (Art. 18– hiszen a törvényben olyan rendelkezéseket is megtalál- 25.) a közigazgatási hatóságok által hozott dönté- hattunk, amelyek nem az állampolgárok jogait határoz- sekre (Dispositions relatives au régime des décisions ták meg, hanem egyszerűen az ügyfelek és a közigazga- prises par les autorités administratives) vonatko- tás kapcsolatainak egyes lehetséges mozzanatait sza- zott. A Loi DCRA ezen fejezetének egyik legnagyobb jelentősége az volt, hogy meghatározta, hogy mit ért kérelem alatt. A törvény értelmében kérelem minden a közigazgatási szervekhez beérkezett ké- Loi n° 99-1071 du 16 décembre 1999 portant habilitation du Gouverne- 24 relem, ideértve a közigazgatási szervezetrendsze- ment à procéder, par ordonnances, à l’adoption de la partie Législative de ren belüli jogorvoslati kérelmeket (les recours gra- certains codes. 25 Itt jegyeznénk meg, hogy a kilenc törvénykönyv között szerepelt a cieux ou hiérarchiques) is. A II. fejezetben található Közigazgatási Bíráskodás Kódexe (Code de justice administrative), amely rendelkezések nagy részét nem lehetett alkalmazni 2001. január 1-jén lépett hatályba és azóta is, mind a mai napig hatályos. a közigazgatás és dolgozói közötti kapcsolatokban 26 E törvény hatálybalépésekor számos átfogó tanulmány született, amelyet ezen fejezet megírásához is felhasználtunk, így különösen: Del- aunay (2000) i. m. 1201–1221., Jean-Claude RICCI: La loi du 12 avril 2000 relative aux droits des citoyens dans leurs relations avec les administra- 29 Lásd például: Loi DCRA III. címe alatti rendelkezéseket. tions, Revue générale des collectivités territoriales, 2000. 220–238. 30 Itt jegyeznénk meg, hogy a törvény szervi hatálya alá azonban még 27 Lásd például: Lőrincz Lajos: Franciaország közigazgatása. In: mindig nem tartoztak a független igazgatási szervek (autorités admi- Szamel Katalin – Balázs István – Gajduschek György – Koi Gyula nistratives indépendantes), illetve azon magánjog hatálya alá tartozó (szerk.): Az Európia Unió tagállamainak közigazgatása. Budapest, Wol- szervek, amelyek ipari és kereskedelmi jellegű közszolgáltatást végez- ters Kluwer csoport Complex Kiadó, 2011. 261. tek. Lásd: Delaunay (2000) i. m. 1197. 28 Geneviève Koubi: Retour á la programmation des codes. La Semaine 31 Saját fordítás, Loi DCRA Art. 1. Juridique Administrations et Collectivités territoriales, 2013. 2115. 32 Delaunay (2000) i. m. 1196. / / 44 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 45

(Art. 18.). A Loi DCRA egyik legfontosabb vívmánya let) jött létre. 35, 36 A Legfőbb Kodifikációs Bizottság fel- továbbá az volt, hogy részletesen rendelkezett a adatait a 1989-es rendelet 1. § részletezi, míg a Bizott- hallgatással hozott döntésről is (Art. 21–23.). ság elnökére, elnökhelyettesére és tagjaira vonatkozó Főszabályként kimondta azt, hogy ha a közigazga- részletszabályokat a 1989-es rendelet 2–11. §-a hatá- tás két hónapon keresztül „hallgatott”, akkor az el- rozza meg. utasító döntésnek minősült (Art. 21–24.). A Loi A Legfőbb Kodifikációs Bizottság elnöke a miniszter- DCRA tehát nem a hallgatás-beleegyezés elvét ér- elnök. A Legfőbb Kodifikációs Bizottság elnökhelyette- vényesítette. A II. cím szabályait 2016. január 1-jé- sét a miniszterelnök miniszterelnöki rendeletben neve- 37 től hatályon kívül helyezte a 2015. október 23-i zi ki négy évre. A Legfőbb Kodifikációs Bizottság ál- 2015-1341 számú törvényerejű kormányrendelet. landó és ideiglenes tagokkal rendelkezik. − A III. cím az 1973. január 3-i 73-6. számú, az om- A mind a mai napig aktív tevékenységet folytató Bi- budsman felállításáról szóló törvény módosításait zottság feladatai többek között: tervezi a kodifikációs tartalmazta (Dispositions relatives au Médiateur de munkafolyamatokat; rögzíti az általános irányelveket la République [Art. 26.]). az egyes törvénykönyvek kidolgozásának módszerével − A IV. cím alatt a Maisons des services publicsre vo- kapcsolatosan; elfogadja és továbbítja a Kormány felé a natkozó szabályokat ismerhettük meg (Dispositions Törvénykönyvek tervezetét, etc. A Legfőbb Kodifikáci- relatives aux maisons des services publics [Art. 27– ós Bizottság munkájáról évente jelentést ad ki. 33 30.]) A Legfőbb Kodifikációs Bizottság a 2000-es években − Az V. és a VI. címben található rendelkezések a Kor- kelt jelentéseiben a közigazgatási eljárások kodifikációja mány javaslatára kerültek bele a törvénybe. Az tekintetében leginkább csak azokat az okokat próbálta V. cím, a közszolgálathoz kapcsolódó rendelkezése- nevesíteni, amelyek a Közigazgatási Törvénykönyv meg ket tartalmazta (Dispositions relatives á la fonction nem alkotásához vezettek. 2006-ban a Legfőbb Kodifi- 38 publique [Art. 31–37.]) és e cím alatt található min- kációs Bizottság már megjegyezte, hogy a Kormány le- den egyes cikk egy-egy jogszabályt módosított. A mondott a Közigazgatási Törvénykönyv megalkotásá- VI. címben, a vegyes rendelkezésekben (Disposi- ról. Megemlítette továbbá, hogy egyes jogintézmények 39 tions diverses [Art. 38–43.]) a Loi DCRA területi és (így például az ombudsman, a Loi DCRA-ban meghatáro- időbeli hatályának (Art. 38. és Art. 43.) meghatáro- zottak) külön-külön szabályozásra kerültek. 40, 41 zásán túl, az V. címhez hasonlóan, különböző jog- 2011-ben ismételten előtérbe került a Közigazgatási szabályokat módosító rendelkezések kerültek sza- Törvénykönyv megalkotásának kérdése, de a Bizottság bályozásra. Az utolsó két fejezete a Loi DCRA-nak hangsúlyozta, hogy teljesen új alapokra kellene helyez- nagyjából egynegyedét adta, ezáltal a sok módosító ni a kodifikációt. Ekkor javasolta egy szerényebb Kódex rendelkezést tartalmazó paragrafusok miatt igen- megalkotását csak a közigazgatási eljárások tekinteté- csak „salátatörvény” jellegűvé vált a Loi DRCA. ben, amelyben lehetőség nyílna a meglévő joggyakorlat és az eddig elfogadott jogszabályok egységesítésére. 2011-től a szakirodalomból eltűnt a Közigazgatási Tör- 5. A legfőbb kodifikációs biZottság vénykönyv elnevezés használata és elkezdett megje- sZerepe AZ áltAlános köZigAZgAtási lenni a Közigazgatás és a közigazgatást igénybevevők eljárási sZAbályok megAlkotásábAn közti kapcsolatok Törvénykönyve (Code des relations 42 entre l’administration et ses usagers) kifejezés. A Leg- Az elmúlt harminc évben a francia általános közigaz- főbb Kodifikációs Bizottság 2012-es jelentésben már a gatási eljárási szabályok megalkotásában kiemelt sze- közigazgatást igénybevevők (usager) szófordulat he- repet töltött be egy intézmény, a Legfőbb Kodifikációs lyett a köz, azaz (public) kifejezést találjuk. 43, 44 Bizottság (Commission supérieure de codification). Ez a Bizottság a Törvények és Rendeletek Egyszerűsítéséért és Kodifikációjáért felelős Legfőbb Bizottság jogutódja- 35 Décret n° 89-647 du 12 septembre 1989 relatif à la composition et au 34 ként , az 1989. szeptember 12-i 89-647 számú minisz- fonctionnement de la Commission supérieure de codification. 36 Az 1989-es rendelet 12. §-a alapján, az 1989-es rendelet 2019. febru- terelnöki rendelettel (a továbbiakban: 1989-es rende- ár 28-ig hatályos. 37 A legutóbbi elnökhelyettesi kinevezésre 2014-ben került sor, amely- ben ismételten M. Daniel Labatoulle került elnökhelyettesként kineve- zésre. Lásd: Arrêté du 7 mars 2014 portant nomination (La Commission supérieure de codification). 33 A Maisons des services publics elnevezés alatt az 1999. június 25-i 99- 38 A Legfőbb Kodifikációs Bizottság munkájáról szóló jelentések elér- 533. számú törvénnyel intézményesült, egy helyen található, több köz- hetőek: http://www.ladocumentationfrancaise.fr/ honlapon. szolgáltatást biztosító, gyakorlatilag egyablakos ügyintézésként funk- 39 Hasonlóképp vélekedik Koubi is. Lásd: Koubi i. m. 2115 cionáló intézményeket értjük. Lásd: Loi n° 99-533 du 25 juin 1999 d’orien- 40 La Commission supérieure de codification, Dix-septième Rapport An- tation pour l’aménagement et le développement durable du territoire et nuel, 2006. 17. portant modification de la loi no 95-115 du 4 février 1995 d’orientation 41 Lásd: Marie-Anne Levêque − Célia Verot: Comment réussir à simpli- pour l’aménagement et le développement du territoire. fier ? Un témoignage à propos du code. Revue Française de Droit Adminis- 34 A Törvények és Rendeletek Egyszerűsítéséért és Kodifikációjáért tratif (a továbbiakban:RFDA) 2016. 12. felelős Legfőbb Bizottságot (La Commission supérieure chargée d’étudier 42 La Commission supérieure de codification, Vingt et deuxième Rapport la codification et la simplification des textes législatifs et règlementaires) Annuel, 2011. 23. az 1948. május 10-i 48-800 számú rendelet hívta életre. Lásd: Décret 43 La Commission supérieure de codification, Vingt et troisième Rapport n° 48-800 du 10 mai 1948 instituant la Commission supérieure chargée Annuel, 2012. 8. d’étudier la codification et la simplification des textes législatifs et règle- 44 A CRPA nevének a szó szerinti magyar fordítása: „a Köz és a Közigaz- mentaires. gatás közötti kapcsolatokról szóló Törvénykönyv”, amelyet a könnyebb / / 46 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 47

6. A crpA megAlkotásánAk köZvetlen 7. konklÚZió előZményei A tanulmány egyfajta idővonalként a francia közigaz- 2012. december 18-án a Állami Szerepvállalás Mo- gatási eljárások általános szabályai megalkotásának dernizációjáért felelős Tárcaközi Bizottság tárgyalt a legjelentősebb mérföldköveit vette sorra az 1970-es közigazgatás és az ügyfelek közötti kapcsolatok kodifi- évektől. Elemzésre kerültek az egyes korszakokban 45 kációjának lehetőségéről. Jean-Marc Ayrault minisz- megtalálható, a közigazgatási eljárások vonatkozásá- 46 terelnök 2013. március 27-i körlevelében a CRPA-t a ban meghatározó jogszabálytervezetek és jogszabá- teljesen új alapokon megalkotandó törvénykönyvek lyok, így az 1983-as rendelet, a Közigazgatási Törvény- csoportjába sorolta. E törvénykönyvet az ügyfelek ré- könyv, a Loi DCRA-t. Ismerteti a tanulmány továbbá a 47 szére egyfajta vademecumnak szánta és a Kódex meg- Legfőbb Kodifikációs Bizottság munkáját, amely nélkü- alkotásáért felelős szervnek a Kormány Főtitkárságát lözhetetlen volt ahhoz, hogy 2016-ra elfogadásra kerül- nevezte meg. jön a CRPA. A tanulmány végén, a CRPA megalkotásá- A 2013. november 12-i 2013-1005 számú törvény (a nak közvetlen előzményeit mutattuk be. továbbiakban 2013-as törvény) 3. cikke felhatalmazta Látható, hogy igen hosszú út vezetett a CRPA elfoga- 55 a kormányt, hogy egyszerűsítse a közigazgatás és az ál- dásáig , amelyen számos nehézséggel kellett szembe- lampolgárok közötti kapcsolatokat: törvényerejű kor- néznie a francia kodifikátornak; így különösen a köz- mányrendeletben fogadja el a CRPA törvényi részét, igazgatási anyagi jogszabályok és a tevékenységfajták amelyre egy – a 2013-as törvény kihirdetésétől számí- bővülésével, a közigazgatás szervezetrendszerének bo- 48 tott – huszonnégy hónapos határidőt tűzött. A 2013- nyolultabbá válásával, a közigazgatás által érintettek as törvény 3. cikkében található felhatalmazás a koráb- alapvető és alanyi jogainak jelentős gyarapodásával, az 49 biakhoz képest igen pontosan meghatározta az új Kó- ellentétes kodifikációs érdekekkel, a közigazgatási eljá- dex tartalmát is. Kimondta, hogy az új Törvénykönyv az rási törvénykönyv tartalmával kapcsolatos dilemmák- ügyfél és a közigazgatás (ideértve az államigazgatás kal, etc. Ezekhez igen hasonló kihívásokkal találkozott szerveit, a területi igazgatási szerveket, közintézmé- a magyar jogalkotó is az általános közigazgatási rend- nyeket és a közszolgáltatást biztosító intézményeket), a tartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: 56 közigazgatás egyes szervei, továbbá a közigazgatás és a Ákr.) megalkotásakor. Habár mindkét állam közigaz- közigazgatásban dolgozók közötti általános szabályo- gatási eljárási törvényének kodifikálása az utóbbi idő- 57 kat fogja tartalmazni. ben hasonló feszített tempóban zajlott , a francia sza- A Legfőbb Kodifikációs Bizottság 2013. évi jelentés- bályozás mélysége és terjedelme sokkal inkább hason- ben is megtalálhatjuk azt, hogy a CRPA kodifikációjára lít az Európai Unió Közigazgatási Jogi Kutatóhálózata vonatkozó munkafolyamatok nagy erőkkel elkezdőd- által, 2014-re kidolgozott Európai Unió Közigazgatási tek. A Legfőbb Kodifikációs Bizottság 2014. évi jelenté- Eljárási Modell-szabályokra 58, 59 , mint a magyar Ákr.-re. se részletesen foglalkozott a munkafolyamatok során 50 felmerült egyes jogtechnikai és elvi kérdésekkel. A 51 Legfőbb Kodifikációs Bizottság 2015. évi jelentése pe- mentaires du code des relations entre le public et l’administration (Décrets en Conseil d’Etat et en conseil des ministres, décrets en Conseil d’Etat et dé- 52 dig már visszatekintett a CRPA hatálybalépésére. crets). A CRPA törvényi részét a 2015. október 23-i 2015- 55 A CRPA-t röviden magyar nyelven ismerteti: Pollák Kitti: Ket. 53 1341 számú törvényerejű kormányrendelet , míg a „francia módra” – Az új francia közigazgatási eljárási kódex. Eljárásjogi Szemle, I. évfolyam, 2016. szeptember, 26–31. rendeleti részét 2015. október 23-i 2015-1342 számú 56 Így például, a közigazgatási eljárások általános szabályairól szóló 54 minisztertanácsi rendelet kodifikálta. törvénykönyvek megalkotásánál, visszatérő kérdésként szokott felme- rülni az, hogy tartalmazzon-e alapelveket etc. Lásd részletesen: Balogh-Békesi Nóra: Alapelvek a közigazgatási hatósági eljárásban. Új Magyar Közigazgatás, 2016. 8. évfolyam, 4. szám, 12–17.; Boros Anita: érthetőség végett Közigazgatási Eljárási Kódexnek nevezünk a tanul- Javaslatok a közigazgatási hatósági eljárás (újra)szabályozásához. Új mányban. Magyar Közigazgatás, 2016. 8. évfolyam, 4. szám, 1–11.; Az Ákr. újításait 45 Comité interministériel pour la modernisation de l’action publique. lásd: Hajas Barnabás: Általános közigazgatási rendtartás, Ket. kontra Említés szintjén megjelenik a Legfőbb Kodifikációs Bizottság 2012. éves Ákr. Új Magyar Közigazgatás, 2016. 8. évfolyam, 4. szám, 18–25. jelentésben is: La Commission supérieure de codification, Vingt et troi- 57 Franciaországban, a CRPA 2013. január és 2015 októbere közti jog- sième Rapport Annuel, 2012. 8. alkotási időszakának részletes leírását lásd: Maud Vialettes – Cécile Circulaire de Premier Ministre du 27 mars 2013. 46 Barrois De Sarigny: La fabrique d’un code. RFDA 2016.4.; Magyarorszá- 47 Mattias Guyomar: Les perspectives de la codification contemporaine. gon a Kormány 2015 tavaszán fogadta el általános közigazgatási rend- AJDA, 2014. 400. tartásról szóló törvény koncepcióját és az Országgyűlés 2016. december Loi n° 2013–1005 du 12 novembre 2013 habilitant le Gouvernement à 48 6-án fogadta el az Ákr.-t. Lásd: a közigazgatási perrendtartásról szóló simplifier les relations entre l’administration et les citoyens törvény és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előké- Lásd például: Loi n° 2004–1343 du 9 décembre 2004 de simplification 49 szítésével összefüggő egyes feladatokról szóló 1352/2015. (VI. 2.) Korm. du droit Article 84., Loi n° 2007–1787 du 20 décembre 2007 relative à la sim- határozat. plification du droit (1) Article 28. 58 Lásd: The Research Network on EU Administrative Law: http://www. La Commission supérieure de codification, Vingt et cinquième Rapport 50 reneual.eu Annuel. 2014. 8., 21–22.; 29–30. 59 Az Európai Unió Közigazgatási Eljárási Modell-szabályaira nagy- 51 2016 júniusában került fel a www.legifrance.fr oldalára, ezért tudta mértékben hatott az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Közigazga- retrospektív módon leírni a CRPA hatálybalépését. tási Törvénye (Administrative Procedure Act, 1946). Lásd például: az Eu- La Commission supérieure de codification, Vingt et sixième Rapport 52 rópai Unió Közigazgatási Eljárási Modell-szabályok II könyvének az Annuel, 2015. 67–69.; 70–72. Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Közigazgatási Törvényével való Ordonnance n° 2015–1341 du 23 octobre 2015 relative aux dispositions 53 összehasonlítását: Anna Forgacs: Administrative Rule-Making Based législatives du code des relations entre le public et l’administration on the Reneual Model Rules. In: Gerencsér Balázs – Berkes Lilla – Var- 54 Décret n° 2015–1342 du 23 octobre 2015 relatif aux dispositions régle- ga Zs. András (szerk.): A hazai és uniós közigazgatási eljárásjog aktuális / / 46 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 47

Franciaország példáját alapul véve megállapítható, höz”: általuk jobban megismerhető egy adott történeti 61 hogy minél később kezd bele egy ország – főleg egy fej- korszakban az állam és a társadalom közti kapcsolat. lett alkotmányos állam – az általános közigazgatási el- Épp ezért is elengedhetetlen a modern államokban egy, járási jog tényleges szabályozásába, annál összetettebb a közigazgatási eljárások általános szabályairól szóló 60 és egyedibb lesz a megalkotásra kerülő jogszabály. kódex létezése; megfelelő szabályozása pedig talán az Összegzésképp kijelenthető, hogy a közigazgatási el- egyik legmeghatározóbb az állam működése szem- 62 járási törvénykönyvek hasonlatosak a „rosette-i kő- pontjából. kérdései – Current Issues of the National and EU Administrative Procedures (the ReNEUAL Model Rules.) Budapest, Pázmány Press, 2015. 437–449. 60 A CRPA több szempontból is egyedi, valódi lex generalis, Lásd pél- dául: a CRPA egyedi jogalkotási technikáját: Philippe Terneyre – Jean Gourdou: L’originalité du processus d’élaboration du code: le point de vue 61 Javier Barnes: Towards a third generation of administrative proce- d’universitaires membres du « cercle des experts » et de la La Commission dure. In: S. R. Ackerman – P. L. Lindseth: Comparative Administrative supérieure de la codification. RFDA, 2016. 9.; Daniel Labetoulle: Le code Law. Cheltenham, Edward Elgar, 2013. 339. des relations entre le public et l’administration. RFDA, 2016. 1. 62 Boros i. m. 1. A köZbesZerZéssel kApcsolAtos köZigAZgAtási perek gyAkorlAtA (2017) SZILÁGyI nORbERt bírósági titkár (Nyíregyházi Törvényszék) beveZető gondolAtok a Tanács 2014/24/EU számú irányelve szabályozza, ha- nem a klasszikus ajánlatkérők közbeszerzéseivel ösz- A tanulmány elkészítésének vezérgondolata, hogy a szefüggő jogorvoslati szabályokat a 89/665/EGK irány- tisztán polgári joggal foglalkozó szakemberek számára elv, míg a közszolgáltatók közbeszerzéseivel kapcsola- bemutatásra kerüljön az a közjog és a magánjog hatá- tos jogorvoslatot a 92/13/EGK irányelv. Ez utóbbi két rán lévő közbeszerzési jogterület, melynek ismerete a irányelvet az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK közbeszerzési vonatkozású, de alapjaiban civilisztikai számú irányelve módosította, mely egységesítette a két természetű (közigazgatási és polgári jogi) perek vitelé- eljárásrendhez kapcsolódó jogorvoslat szabályait. 1, 2 hez – az egyre növekvő ügyszámokra figyelemmel – A tagállami jogalkotó feladata az olyan részletszabá- nélkülözhetetlenné válik. lyok kidolgozása, melyek igazodván az EU irányelvi Két külön tanulmány készült annak érdekében, hogy szekunder jogforrásaihoz, azt a célt szolgálják, hogy ha- a tételes hazai szabályozás szerinti öt speciális közbe- tékony és gyors jogorvoslat álljon az érdekeltek rendel- szerzési pertípus részletes bemutatása megtörténjen. kezésére, ami képes arra, hogy a jogsértő helyzet meg- Jelen tanulmány a közbeszerzési vonatkozású, de köz- szüntetésével, és az esetlegesen okozott károk megté- igazgatási bíróságok előtt zajló – közigazgatási és pol- rítésével reparálja a sérelmeket. gári jogi elemeket vegyesen tartalmazó – perek gya- A jogorvoslati fórumrendszer gyorsaságának a köve- korlatát mutatja be, míg a következő lapszámban köz- telménye azt a célt szolgálja, hogy a közbeszerzési eljá- beszerzési vonatkozású, de a polgári bíróságok hatás- rás jogszerűsége még azelőtt helyreálljon, mielőtt a körébe tartozó perek szabályait elemző tanulmány ke- közbeszerzési eljárás lezáródna. A jogorvoslati fórum- rül megjelentetésre „A közbeszerzésekkel kapcsolatos rendszernek hatáskörrel kell rendelkeznie egyes ideig- polgári perek gyakorlata (2017)” címmel. 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. de- 1. AlApvetések és sZAbályoZási célok cember 11.) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbe- AZ eUrópAi Uniós irányelvek tükrében szerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások ha- tékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról; http://eur- lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32007L0066; (a továbbiakban: 2007/66/EK számú Együttes Irányelv), Preambulum (1), Megállapítható, hogy a hazai jogalkotó az európai (3), (4), (13), (18), (22), (24), (30), (34); 1–2. cikk uniós kötelezettségére figyelemmel az uniós szabá- 2 A szerződések érvénytelenségére irányuló egységes perek tapaszta- lyokkal egyezően szabályozza a közbeszerzésekkel latai, az érvénytelenséges új szabályai – Ppt előadás, Szerző: Dr. Szecskó kapcsolatos jogorvoslati kérdéseket. Ezen szabályokat József:http://kozbeszerzes.hu/data/documents/2015/05/19/k% C3%B6zbeszerz%C3%A9si_szerz%C5%91d%C3%A9sek_%C3% nem maga a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv A9rv%C3%A9nytelens%C3%A9g%C3%A9re_ir%C3%A1nyul%C3% hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és B3_egys%C3%A9ges_perek_tapasztalatai_kieg.pdf / / 48 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 49

lenes intézkedések megtételére, továbbá biztosítani tiszteletben tartó –, átlátható szerződéses körülmé- szükséges a gyors kártérítés lehetőségét a kárt szenve- nyek közé legyen szorítva. dett gazdasági szereplők részére. A jogorvoslati eljárások gyorsaságának alapelve mel- A hazai jogalkotás már az 1995. május 26. napján ki- lett rendkívül fontos a döntések eredményes végrehajt- hirdetett és 1995. november 1. napján hatályba lépett, a hatóságának a biztosítása is, mely előírás a 2007/66/EK 4 közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény megal- számú irányelvi rendelkezéseken alapul. kotásával felállította az önálló, független, és gyors eljá- Jelen esetben nem a klasszikus közigazgatási vagy bí- rásra képes – közbeszerzési jogorvoslatok lebonyolítá- rósági végrehajtási fogalomrendszert kell érteni a vég- sára hatáskörrel és országos illetékességgel rendelke- rehajthatóság fogalma alatt, hanem azt, hogy olyan sza- ző – testületet, a Közbeszerzési Döntőbizottságot. 3 bályozási környezetet kell teremteni, amely lehetősé- A Döntőbizottság közigazgatási szervként követke- get ad arra, hogy a jogszabályban feljogosított szervek zetesen a mindenkori államigazgatási/közigazgatási képesek legyen közbeszerzési eljárás eredményeként eljárási jogszabályokat mögöttes szabályrendszerként létrejövő – egyébként magánjogi jellegű – szerződések- alkalmazva – a Kbt. speciális szabályaira figyelemmel – be állami hatalommal – külön, és az általánoshoz ké- jár el a jogorvoslati eljárásokban. pest gyorsított eljárási cselekményekkel – beleavatkoz- Az eljárások gyorsaságát részben a rövid eljárási ha- ni akkor, ha ezen szerződés jogsértő közbeszerzési eljá- táridőknek és a speciális jogtechnikai szabályozások- rás eredményeként jött létre. nak köszönheti. Példálózóan az alábbiak kiemelhetők: A hatékonyságjavító irányelvi rendelkezések 2010. 15 napon belüli eljárásbefejezési kötelezettség; 5 napos január 1. napjával váltak a hazai szabályozás részévé, hiánypótlási határidő; a Döntőbizottság felhívása elle- amikor is a 2008. évi CVIII. törvénnyel módosításra ke- nére benyújtott beadványok, illetve félelőadások fi- rült a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tör- gyelmen kívül hagyásának kötelezettsége; 5–10–15 na- vény. A Kbt. normaszövegében a 306/A. §-ban, az 51. pos jogvesztő határidők a jogorvoslati kérelmek be- cím és a X. fejezet rendelkezései között került szabályo- nyújtására; 5–10 napos szerződéskötési moratórium zásra a kiegészült speciális közbeszerzési semmiségi (tilalmi időszak) alkalmazása az eljárást érdemben le- okok esetköre; az ún. „egységes perek” szabályai; a köz- záró döntések megküldésétől számítva; a jogorvoslati beszerzésekkel kapcsolatos „egyéb polgári perek”; va- kérelem benyújtásának egyik jogkövetkezménye, hogy lamint közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértések mi- a szerződéskötési tilalom veszi kezdetét, így a valódi és atti „érvénytelenségi perek” előírásai. 5 visszafordíthatatlan jogsértés – a szabálytalan szerző- Ezen jogintézmények, mind a hathatós végrehajtha- déskötés, mely közpénz kifizetési kötelezettséget te- tóság jogi feltételeit teremtették meg a hazai közbe- remt – nem következhet be… etc. szerzési jogban, azonban figyelemmel arra, hogy lénye- A közbeszerzés közjogi jellege ellenére lényegét te- ges közbeszerzési jogszabálysértés esetén a felek ma- kintve egy kiválasztási folyamatot meghatározó szabály- gánjogi jogviszonyába – szerződésébe – való beavatko- rendszer, amely nem önmagáért van jelen a jogágak zás szükséges, ezt a hatáskört a jogalkotó nem telepít- rendszerében, hanem végső célja az, hogy magánjogi hette máshoz, mint az igazságszolgáltatást végző bíró- 6 jogviszonyok, kötelmi jogi ügyletek – szerződések – jöj- ságokhoz. A bíróságok ilyen esetekben nem, vagy nem jenek létre a jogalanyok között. tisztán mint közigazgatási határozatot felülvizsgáló bí- A közbeszerzési törvény számos – és az evolúciója róságok jelennek meg a jogorvoslati fórumrendszer- folytán egy növekvő számú – olyan rendelkezést is tar- ben, hanem mint polgári bíróságok is, akik hatáskörük- talmaz, ami jogdogmatikailag sokkal inkább a polgári nél fogva jogosultak arra, hogy szerződések érvényte- jog területére tartozna, mintsem közbeszerzési jogi lenségét megállapítva alkalmazzák az érvénytelenség jog ágba. Ugyanakkor annak igénye, hogy egy helyen ke- jogkövetkezményeit, vagy akár közbeszerzési jogsér- rüljön szabályzásra minden, ami közbeszerzési jogi téssel okozott károk megtérítése érdekében – a jogelle- érintettségű, felülírja a tisztán jogdogmatikai elveken nesség vizsgálata nélkül – okozati összefüggés és a kár alapuló cizellált szabályozási modellt. összegének eredményes bizonyítása után döntsenek Hangsúlyozni szükséges a jogalkalmazók körében polgári jogi igények megtérítéséről. annak tényét, hogy közbeszerzési eljárások eredmé- Az elméleti bevezetőt követően a tételes hazai szabá- nyeként létrejövő szerződésekre vonatkozó szabályo- lyozás dogmatikáját követve azon jogintézmények kat nem kizárólagosan a Ptk. szabályai, illetve a felek részletes bemutatása történik meg, amelyek a közigaz- diszpozitív szerződéskötési akarata határozza meg, gatási bírósági szinten hozzájárulnak a hatékony és hanem a közbeszerzési törvény, az államháztartási és gyors jogorvoslati fórumrendszer gyakorlatbeli érvé- az adózás rendjéről szóló jogszabályok kógens rendel- nyesüléséhez. kezései, valamint támogatásból megvalósuló beszerzé- sek esetén a támogatást nyújtó szervek előírásai is. A magánjogi szerződéses kapcsolatokba egyre job- ban betörő kógens előírások kimondatlan célja az, hogy aki közpénzhez jut, annak a teljesítése csakis szigorú – 4 2007/66/EK számú Együttes Irányelv 1. cikk: 1–2. pontja; 2. cikk: esélyegyenlőséget, és versenyjogi elveket maximálisan 1–3. pontja. 5 2003. évi CXXIX. törvény 306/A. §.; 51. cím és a X. fejezet. 6 Kardkovács Kolos: Az eljárást lezáró szerződés megkötése. In: Fri- biczer Gabriella: Közbeszerzés. Budapest, Complex Kiadó Jogi és Üzleti 3 1995. évi XL. törvény a közbeszerzésekről 19. §. Tartalomszolgáltató Kft., 2007. 459–478., 472. / / 48 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 49

2. A köZbesZerZési döntőbiZottság voslatnak nincs helye, azok a kézbesítéssel jogerőssé hAtároZAtánAk felülviZsgálAtA iránti válnak. 9 per – „klAssZikUs köZigAZgAtási per” A Döntőbizottság érdemi döntései a Ket. rendelkezései alapján a határozatok. A Kbt. kimondja, hogy a Döntőbi- 2.1. pertípus AlkAlmAzhAtóságA, zottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újra- hAtáskör, illetékesség felvételi eljárásnak nincs helye, ugyanakkor – ahogy fentebb már említésre került – az, akinek jogát vagy jo- A jogállamiság egyik klasszikus alapelve testesül gos érdekét a Döntőbizottság érdemi határozata sérti, 7 meg a Kbt. 169–172. §-ában lefektetett jogintézmény- továbbá mindazok akik a Kbt. 152. §-a alapján hivatal- ben, miszerint a rendes jogorvoslattal nem támadható bóli eljárás kezdeményezésére jogosultak, keresettel döntőbizottsági döntések (végzések, határozatok) bí- kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. 10 rósági felülvizsgálatára van lehetőség. Az eljárás kez- A Kbt. a rendes jogorvoslatok körét kizáró rendelke- deményezője – felperese – a Döntőbizottság és az ügy- zése megegyezik Ket. 100. § (1) bekezdése szerinti sza- felek viszonylatát tekintve mindig az ügyfél, illetve az a bályokkal, ugyanis a Közbeszerzési Hatóság – és az an- szereplő, akire nézve sérelmes a döntőbizottsági dön- nak keretében működő Döntőbizottság – a központi ál- tés. A per alperese mindig a Döntőbizottság. lamigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és A hatáskört az illetékes Közigazgatási és Munkaügyi az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. tör- Bíróság gyakorolja, mint valamennyi közigazgatási ha- vény 1. § (3) bekezdés a) pontja alapján autonóm állam- tározat felülvizsgálatára hatáskörrel rendelkező kü- igazgatási szerv. A Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja sze- lönbíróság. Az illetékességi szabályokat a polgári per- rint kizárt a fellebbezés, ha az elsőfokú döntést autonóm rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) közigaz- államigazgatási szerv hozta. Ilyen esetekben a döntés gatási perekben alkalmazandó speciális illetékességi bírósági felülvizsgálatának van helye a Ket. 100. § (2) szabályai tartalmazzák [326. § (14) bekezdés], mely bekezdésében foglalt rendelkezések érelmében. szerint a közbeszerzésekről szóló törvény alapján in- A felperes keresetében a jogerős közigazgatási hatá- dult közigazgatási perekben kizárólagosan illetékes a rozat felülvizsgálatát részben az általános szabályok- Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, ha az kal egyezően jogszabálysértésre hivatkozással kérheti. ajánlatkérő székhelye Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Aba- A keresete ilyenkor a Pp. 339. § (1) és (2) bekezdése új-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagy- alapján a határozat hatályon kívül helyezésére, szük- kun-Szolnok, Nógrád vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg me- ség esetén a közigazgatási határozatot hozó szerv új el- gye területén; illetve a Székesfehérvári Közigazgatási járásra kötelezésére, vagy a közigazgatási határozat és Munkaügyi Bíróság, ha az ajánlatkérő székhelye Bu- megváltoztatására is irányulhat. Azonban a Kbt. speci- dapesten, valamint Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sop- ális jogalapot is biztosít a felülvizsgálatot kérő jogo- ron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, sultnak, amikor kimondja, hogy jogszabálysértésen túl Veszprém vagy Zala megye területén található. Eltérő az is felülvizsgálati indokot alapoz meg, ha a felperes illetékességi szabályok alkalmazandóak akkor, ha a be- szerint a Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, szerzés a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről esetleg minősítette a történeti tényállást. A Kbt. ezzel szóló 2016. évi XXX. törvény hatálya alá tartozik, megnyitja a minősítési kérdésekben meghozott dönté- ugyanis ekkor a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi sekkel szembeni felülvizsgálati lehetőséget is. Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. 8 A bírósági eljárást a Pp. XX. fejezet szerinti – közigaz- gatási perekre irányadó – különleges eljárási szabályok 2.2. keresetindítási hAtáridő határozzák meg, melyek helyett várhatóan 2018. janu- ár 1. napjától a közigazgatási perrendtartásról szóló A keresetlevelet a közigazgatási határozat kézbesíté- törvény (Kp.) rendelkezései szerint kell majd folytatni sétől számított 15 napon belül lehet kizárólag a Döntő- a jogorvoslati eljárásokat. A Pp.-től eltérő speciális eljá- bizottsághoz benyújtani, vagy azt kizárólag a Döntőbi- rási rendelkezéseket maga a Kbt. határozza meg, így zottság részére postára adni. A Kbt. 170. § (2) bekezdé- amit a Kbt. speciálisan nem szabályoz, úgy a Pp. rendel- se szerinti jelenleg hatályos törvényszöveg egy régóta kezéseit kell mögöttes eljárásjogi jogszabályként vitás és egymásnak ellentmondó eltérő bírósági gya- irányadónak tekinteni. korlatnak a végére tett pontot. E bekezdés legfontosabb A külön jogorvoslattal közvetlenül támadható végzések változása a 2011-es Kbt.-hez képest a „vagy az ajánlott ellen – azok kézbesítésétől számított 8 napon belül a küldeményként postára adni” szövegrész beiktatása Döntőbizottságnál benyújtott, vagy postára adott jog- volt. A korábbi szabályozás szerint a „keresetlevelet a orvoslati kérelmekről a bíróság nemperes eljárásban, határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül soron kívül dönt. A bíróság számára a teljes reformató- kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet be- rius jogkör biztosított, így a végzéseket meg is változ- nyújtani” rendelkezést tartalmazta. tathatja. A bíróság végzéseivel szemben további jogor- A joggyakorlatban eltérő megítélés alá esett a meg- tartott keresetindítási határidő törvényi előírásoknak az értelmezése, miszerint a keresetlevélnek határidőn 7 2015. évi CXLIII. törvény – a közbeszerzésekről (a továbbiakban: Kbt.) 2017. január 1. napjától hatályos állapota szerint. 9 Kbt. 169. § (3) bek. 8 Pp. 326. § (14) bek. 10 Kbt. 170. § (1) bek. / / 50 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 51