Miczán Péter: A polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről, feltételeiről I.

A POLGÁRI PERBELI SZÜKSÉGHELYZETEK ESETEIRŐL, FELTÉTELEIRŐL I. 1 MICZÁN PÉTER doktorjelölt (ELTE-ÁJK) BEVEZETÉS 1. A TANULMÁNYBAN ÉRINTETT, INFORMÁCIÓ ÍNSÉGES ÉLETHELYZETEK Az új Pp.-ben szabályozott állítási és bizonyítási szük- 4 séghelyzet jogintézményei jelentős előrelépést hoztak Az új Pp. Szakértői Javaslatából és annak nyomán az 5 az anyagi és eljárási igazságosság utóbbi javára történő új Pp. miniszteri indokolásából, majd az új Pp. Magya- elválásából fakadó feszültség írott jog általi enyhítésé- rázatából is a szükséghelyzetek szabályozásának be- 6 ben. Velük kapcsolatban számos kérdés vethető fel, így vezetéséből az ún. információ aszimmetrikus helyzetek- például alkotmányosságuk, igazságszolgáltatási és pol- ből fakadó társadalmi feszültségek – legalábbis részle- gári peres alapelvekkel való kapcsolódásuk, anyagi jog- ges – kezelési szándéka tűnik ki. Kizárólag a későbbi gal való kapcsolódásuk, jogösszehasonlító megítélé- vizsgálati feltevések könnyebb követhetősége érdeké- sük, Pp.-n belüli elhelyezésük, eseteik, feltételeik rész- ben – ezeken belül, vagy kívül további esetek elhatárol- letszabályait illetően. Ezek közül legutóbbiakat e cikk- hatóságát nem vitatva – már itt szükségesnek tűnik ben, míg előbbieket külön tanulmányban vizsgálom ezen élethelyzetek alábbiak szerinti megbontása. Így meg. 1 amikor Bár a jogintézmény törvényi szintű szabályozása he- a) az állításra, illetve bizonyításra köteles félnek hi- lyeslendő, tényleges kialakítása – különösen a mindkét ányzó, számára lényeges információkkal (e pon- 7 érintett fél oldalán fennálló visszaélési lehetőségre te- tokban a továbbiakban: adatokkal) az ellenér- kintettel – módosítandó a benne rejlő társadalmi ha- dekű fél rendelkezik, de 2 szon teljesebb kiaknázása érdekében, amelyre egészé- aa) elismeri azok rendelkezésére állását, de kife- ben a bírói jogértelmezés – legalábbis nyilvánvalóan – jezetten megtagadja azok átadását (pl. üzleti titka- nem alkalmas. inak, személyes adatainak védelmére, vagy a Pp. 3 E cikkben különösen a perbeli szükséghelyzetekkel 4. §-a szerint fennálló önterheléstől való tartózko- érintett információ ínséges élethelyzeteket és a rájuk dási jogára hivatkozva (adat átadás megtagadása), vonatkozó szabályozást mutatom be. Vizsgálom továb- ab) valótlanul letagadja azok rendelkezésére ál- bá (i) a jogintézmény bevezetésének jogpolitikai indo- lását, vagy egyébként rosszhiszeműen meghiúsítja kát, (ii) kapcsolódásait a felek igazmondási kötelezett- azok megszerzését (adat megszerzésének meghiúsí- ségével, (iii) és azon adatok körét, amelyek hiánya miatt tása), a szükséghelyzetekre hivatkozni lehet, (iv) valamint a ac) fennáll a veszélye, hogy meghiúsítja azok rosszhiszemű, visszaélésszerű szükséghelyzetre hivat- megszerzését, (adat megszerzés meghiúsításának kozással szembeni garanciákat, és (v) az ellenérdekű fél veszélye), a szükséges információval kizárólagos rendelkezésére vonatkozó elvárást. 4 Ld.: Döme Attila – Dzsula Mariann – Gáspárné Barabány Judit – Kovács János – Légrádi István – Papp Zsuzsanna – Parlagi Mátyás – Po- meisl András – Tóth Endre – Vogyicska Petra – Varga István – Zaicsek Károly: IX. fejezet. In: Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Ja- vaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, 2016. (a továbbiakban: Szakértői Javaslat) 370–372. 5 Ld.: T/11900. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról (http://www.parlament.hu/irom40/11900/11900.pdf; [letöltés ideje: 1 A tanulmány lezárásának napja: 2018. február 14. 2018. január 17.] (a továbbiakban: Miniszteri Indokolás), 243–244., 334– Itt is szeretném megköszönni Dr. Döme Attila kúriai bíró úrnak, hogy 335., 364–365. a perbeli szükséghelyzetek jobb megértéséhez értékes szóbeli és írásbe- 6 Ld.: Zsitva Ágnes: XII. fejezet: Perfelvételi Szakasz. In: Wopera Zsu- li segítséget nyújtott. zsanna (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2 E haszon a jogalanyok jogérvényesítése lényeges információ ismere- magyarázata. Budapest, Wolters Kluwer 2017. (a továbbiakban: a Pp. Ma- tének hiánya miatti egyes meghiúsulási eseteinek megakadályozása, ezzel gyarázata) 280–287.; Nagy Adrienn: XVII. fejezet: A bizonyítás általános részben a rosszhiszemű magatartással anyagi igazsággal ellentétes per- szabályai. In: Pp. Magyarázata. 373–376. nyertességek számának csökkentése, ezáltal pedig a jogbiztonság és ál- 7 E körben függetlenül attól, hogy az adat a fél vagy az ellenérdekű fél talában a jogállamiság érvényesülési szintjének emelése. önálló, vagy közös személyes adata, vagy Ptk. szerinti magántitka, üzleti E tanulmány folytatása „A polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről, 3 titka, védett ismerete, vagy egyikük sem jogosultja az előbbieket képező feltételeiről II.” címmel a következő számban jelenik meg. adatoknak. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25

b) az adatokkal az ellenérdekű fél rendelkezett, de ön- színűsíti, hogy (ii) a határozott (ún. másodlagos) tények 8 hibáján kívül elesett azoktól, állításához szükséges információval kizárólag az ellen- ba) érdekkörébe tartozó, elháríthatatlan okból érdekű fél rendelkezik, (ii) igazolja, hogy az információ (adattól való jóhiszemű elesés), 9 megszerzése és megtartása érdekében szükséges intéz- bb) érdekkörébe nem tartozó, és elháríthatatlan kedéseket megtette, (iii) az ellenérdekű fél bírói felhí- okból (adattól való jóhiszemű elesés fokozott gon- vásra sem adja meg az információt, és (iv) az ellenér- dossági szint mellett is), dekű fél nem valószínűsíti a fentiek ellenkezőjét. Ekkor c) az adatokkal az ellenérdekű fél sem rendelkezik, és a szükséghelyzettel érintett tényállítást a bíróság va- nem is rendelkezett azokkal önhibáján kívül (kétol- lósnak (v) fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye dalú adathiány). 10 nem merül fel. A tanulmányban elsősorban az a)–b) pontokbeli élet- Míg a Pp. 265. § (2)–(3) bekezdése és a 269. § (5)–(6) helyzetek perjogi kezelésének egyes aspektusait illető bekezdése szerint a fél bizonyítási szükséghelyzetben vizsgálatra kerül sor, míg a közös adathiányos élethely- van, ha (i) valószínűsíti, hogy a bizonyítási indítványá- zet alapvetően a vizsgálat határait hivatott megjelölni, hoz nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenér- ahol mivel a fél nem fogja tudja teljesíteni állítási, illet- dekű fél rendelkezik, és (ii) igazolja, hogy az ezek meg- ve bizonyítási kötelezettségét, így az állítási, illetve bi- szerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette, vagy zonyítási teher szabályai végső soron történő alkalma- (iii) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, zása alapján pervesztessé válik. E körben jóllehet az adat de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn hiánya miatt ténybeli szükséghelyzetben van, de mivel nem állásának a bizonyítása, vagy (iv) a bizonyítás sike- az nem minősül jogi szükséghelyzetnek az ebből faka- rességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította dó költségek, korábban – vélhetően – mérlegelt kocká- meg, és (v) az ellenérdekű fél bármelyik esetben nem zatok végső viselője ő maga lesz. valószínűsíti azok ellenkezőjét, vagy (vi) a jogsértő bizo- nyítási eszköz nem használható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél más módon bizonyítani nem képes, 2. A SZÜKSÉGHELYZETEK TÉNYÁLLÁSI ELEMEI és a bíróság a bizonyítási szükséghelyzet szabályainak EGYÜTTES VIZSGÁLATÁNAK MAGYARÁZATA alkalmazási lehetőségét választja. A szükséghelyzet- ben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak Első látásra joggal merülhet fel a kérdés, hogy két kü- (vii) fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem lönböző – perbeli kötelezettséghez kapcsolódó – jogin- merül fel. tézmény miért kerül együttesen vizsgálatra a tanul- Egyes esetekben, meghatározott bizonyítási eszkö- mányban. Ennek az a magyarázata, hogy a tanulmány zök vonatkozásában a Pp. sajátos – míg az állítási szük- – lenti vizsgálatok körében elemenként megerősíteni séghelyzet körében [Pp. 184. § (1) bek. c) pont] általá- szándékolt – feltevése az, hogy a szükséghelyzetek nosan szabályozott – bíróság általi adatátadásra köte- tényállási elemei lényegileg meg kellene, hogy egyezze- lezést lehetővé tevő szabályokat mondott ki. Így, ha a nek, ezért azok között különbség kizárólag abból fakad- félnek a bizonyítási indítványhoz a tanú nevére és idéz- hatna, hogy a – szükséghelyzetet kiváltó – hiányzó in- hető címére van szüksége a Pp. (286. §) lehetővé teszi, formáció a perben releváns tény állításához vagy bizo- hogy a bizonyító fél kérelmére a bíróság az ellenfelet kö- nyításához szükséges. Ezzel összefüggésben megjegy- telezze ezen adatok bejelentésére, ha a bizonyító fél va- 11 zendő, hogy a Szakértői Javaslat a két szükséghelyze- lószínűsíti, hogy az általa nem ismert tanút az ellenfél tet, egymást követően a bizonyítás általános szabályai ismeri vagy ismernie kell. Továbbá, ha a fél bizonyítási között – jóllehet külön – szabályozta. indítványához okirat rendelkezésére bocsátására van szükség a Pp. [320. § (2) bek.] lehetővé teszi, hogy a bi- zonyító fél kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet kö- 3. A SZÜKSÉGHELYZETEK ÁLTALÁNOS ÉS telezhesse a birtokában lévő olyan okirat rendelkezés- KÜLÖNÖS ESETEI TÉNYÁLLÁSI ELEMEINEK re bocsátására, amelyet a polgári jog szabályai szerint RÖVID ÁTTEKINTÉSE egyébként is köteles kiadni vagy bemutatni. Ilyen kötele- zettség az ellenérdekű felet különösen akkor terheli, ha A gondolatmenet könnyebb követhetősége érdeké- az okiratot a bizonyító fél érdekében állították ki, vagy az ben az alábbiakban a szükséghelyzetek általános és kü- rá vonatkozó jogviszonyt tanúsít, vagy ilyen jogviszony- 12 lönös szabályai kerülnek bemutatásra. Így a Pp. (184. §) nyal kapcsolatos tárgyalásra vonatkozik. A Pp. szerint a fél állítási szükséghelyzetben van, ha (i) való- [321. § (2) bek.] szerint továbbá, ha a bizonyító fél által rendelkezésre bocsátott, az eredeti okiratról készített okirat (másolat, felvétel, adathordozó útján készített okirat) teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy köz- 8 Kétséges, hogy ide tartozik-e az e tanulmány folytatásában részlete- zett időmúlás miatti adattól való elesés. Nemleges válasz egyben az ellen- okiratnak minősül, a bíróság az ellenérdekű fél terhére érdekű félre az igényérvényesítési határidőn belüli adatmegőrzési kötele- értékeli, ha az ellenbizonyítás során a birtokában lévő zettség fennállásának megállapítását is jelentené. eredeti okiratot nem bocsátja rendelkezésre. 9 Ebbe a körbe sorolható, amikor – a később részletezettek szerint – az ellenérdekű fél a fél kifejezett kérésére semmisíti meg, vagy teszi önma- ga számára hozzáférhetetlenné a hiányzó adatot. 10 Eltérő cizellálásért ld.: a Szakértői Javaslat tárgyalási (peranyag- szolgáltatási) elvről szóló 4. § cikkének magyarázatát. 38. 12 E rendelkezés érdekessége, hogy itt a Pp. tulajdonképpen a polgári 11 Ld.: Szakértői Javaslat: 369. skk., 374. skk. anyagi jogot értelmezi törvényi szinten. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27

4. RÖVIDEN AZ ÁLLÍTÁSI, ILLETVE joggyakorlatot régóta foglalkoztatta a bizonyítási BIZONYÍTÁSI ÉRDEK, KÖTELEZETTSÉG szükséghelyzet mikénti kezelése. Hangsúlyozta ugyan- ÉS TEHER TRIÁSZRÓL akkor, hogy a bíró alkotta és az anyagi jogban meghatá- rozott egyes eseteken kívül is előfordulhatnak perbeli Az állítási és bizonyítási érdek azt fejezi ki, hogy a per- szükséghelyzetek, amelyek jellegüket tekintve azono- ben melyik fél pernyertességét mozdítja elő, melyik fél sak, ezért azonosan kezelendőek, hiszen a bizonyító fél számára kedvező, hogy az adott tény vagy jog állításra, ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékok felett, és az adott tény bizonyításra kerüljön. Ezen érdekekhez ezáltal képes a bizonyítás eredményességét megnehezí- kapcsolódik az állítási és bizonyítási kötelezettség is, így teni, esetleg ellehetetleníteni. Azaz a speciális szabályo- – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a perben je- zás és bírói kezelés részlegességéből fakadó elégtelensé- lentős tényeket illetve jogokat annak a félnek kell állíta- ge miatt volt szükséges a szükséghelyzetek általános nia, illetve a perben jelentős tényeket annak a félnek kezelése. kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a Kérdés, hogy a szükséghelyzetek mennyire kapcso- bíróság valósnak fogadja el. Az állítási és bizonyítási te- lódnak szorosan a Pp. által bevezetett, a fenti szankci- her fogalmai így azt fejezik ki, hogy az állítás, illetve a ókkal érvényesítendő osztott perszerkezethez. A fenti- bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének első- ekből is láthatóan utóbbi csak erősebb reflektorfénybe sorban pervesztességben megnyilvánuló következménye- állította a problémakört, az azonban már korábban is it az a fél viseli – szintén törvényi kivétel hiányában – jelentős volt. A szükséghelyzetek intézményének jelen- aki állítási illetve bizonyítási kötelezettségét nem, vagy tősége abban áll, hogy egyes esetekben alkalmasak nem megfelelően teljesítette. E triász elemei közül az arra, hogy védjék a jogbiztonságot és a felek tisztessé- állítási, bizonyítási teher jogszabályi vagy bírói teher- ges eljáráshoz, a másik fél jóhiszemű eljárásához való fordítás esetén, kivételesen eltérhet az állítási, bizonyí- jogát azzal, hogy megakadályozzák, hogy a jogainak tási érdektől. 13 sérelmének orvoslását bíróságtól kérő jogalany azért váljon pervesztessé ezen igénye tekintetében, mert nem tudja állítani illetve bizonyítani a perjog által el- 5. A SZÜKSÉGHELYZETEK KIMONDÁSÁNAK vártak szerint az igénye alapján releváns tényeket, jól- JOGPOLITIKAI INDOKAI lehet azok a valóságban fennállnak, bekövetkeztek. Azaz jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a bírósági Mindkét szükséghelyzet vonatkozásában a Szakértői jogszolgáltatás egyben (anyagi) igazságszolgáltatás is 14 15 Javaslat, a Miniszteri Indokolás és a Pp. Magyaráza- legyen. 16 ta egyaránt újításról beszél. Az állítási szükséghelyzet vonatkozásában utalnak rá, hogy azt a német eljárásjo- gok alkalmazzák (Darlegungsnotstand). Lényege, hogy 6. KAPCSOLÓDÁSOK A FELEK SZIGORÍTOTT bizonyos információ-aszimmetrikus helyzetekben a fél PERANYAGSZOLGÁLTATÁSI, DE RELATIVIZÁLT önhibáján kívül nem rendelkezik az érvényesíteni kí- IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉGEIVEL vánt alanyi jogát megalapozó valamennyi konkrét tény ismeretével, azért azokra vonatkozóan konkrét tényál- A jogalkotó az 1952-es Pp. megoldásával [8. § (3) lítást sem tud tenni, miközben a vele szemben a perben bek.] ellentétben az új Pp.-ben (4. §) nem tekinti rossz- ellenérdekű félnek azok a birtokában vannak, csak nem hiszemű pervitelnek, vagy érti bele a felek igazmondási áll érdekében azok perbeli feltárása. és eljárástámogatási kötelezettségébe az olyan tény el- Méltányossági alapon ezért szükségesnek tűnt az hallgatását, amelyről a félnek tudnia kellett, hogy a per egyensúlytalanságot helyrebillenteni az ellenérdekű fél a eldöntése céljából jelentős. Az új Pp. ezzel implicit mó- határozott tények állításához, bizonyításához szüksé- don elismerte a polgári peres fél önterhelő információ ges információ átadási kötelezettségét közvetve meg- (bizonyíték) szolgáltatásától való tartózkodási jogát. teremteni. Az 1952-es Pp. szabályaiból, illetve azok gyakorlatából A Szakértői Javaslat és a Miniszteri Indokolás ugyan- is látható, hogy bár eddig e jogot a jogalkotó nyíltan ott utal rá, hogy az 1952-es Pp. 164. § (1) bekezdése sze- nem ismerte el, az információ hiánnyal küzdő jogérvé- rint a per eldöntéséhez szükséges tényeket eddig is csak nyesítésre törekvő fél gyakran így is pervesztessé vál- általában kellett annak a félnek bizonyítania, akinek hatott emiatt olyan esetekben, ahol a jogalkotó vagy a érdekében állt, hogy azokat a bíróság valónak fogadja bírói gyakorlat egyedi – akár elvi iránymutatás szintjét 17 el. Ezt azonban a bíróság – pl. az orvosi műhibaperek is elérő – módon méltányosságból nem fordította meg (pl.: EBH 2009.1956.) körében – már korábban is úgy a bizonyítás terhét. értelmezte, hogy lehetőséget ad a bizonyítási teher Más tekintetben ugyanakkor a felek peranyagszol- megfordítására a kivételes körülmények miatt. A Mi- gáltatási kötelezettségének egyértelmű szigorodására 18 niszteri Indokolás szerint a szakirodalmat és a bírói utal például az is, hogy a Pp. [183. § (6) bek.] szerint, 17 Ld. pl.: a 2/2006. sz. PJE határozat rendelkező részének második be- 13 Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 375., Miniszteri indokolás. i. m. 364– kezdését, amely nemcsak a bizonyítási terhet fordította meg, de alperes 365., Nagy: i. m. 373. (jogutód) állítási kötelezettséget is előírt a perből való elbocsátás (és az 14 Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 370., 375. anyagi jogi kimentés) bíróság általi engedélyezési feltételeként. 15 Ld.: Miniszteri Indokolás i. m. 334., 364. 18 Az indokolásokban többször említett, osztott perszerkezethez kap- 16 Ld. Zsitva: i. m. 284. csolódó preklúziós rendszer a számos tekintetben beálló perjogviszony- / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27

24 ha a fél valamely perfelvételi nyilatkozatot a bíróság és az alapján a Pp. Magyarázatbeli korlátozás nem is anyagi pervezetése ellenére nem vagy nem teljeskörű- tűnik ki belőle. Ennek ellenére nyilván a Miniszteri In- en terjeszt elő, a bíróság a fél perfelvételi nyilatkozatait dokolás szerint értelmezendő a hatályos szöveg is. hiányos tartalma szerint, a rendelkezésre álló per- Mindkét indokolás hangsúlyozta, hogy az állítási szük- anyag alapján bírálja el. séghelyzet csak az ún. másodlagos állítási kötelezettség 25 Tekintettel arra, hogy az ellenérdekű fél önterhelő in- esetében állhat fenn. A Miniszteri Indokolás szerint a formáció szolgáltatástól való tartózkodási jogát önálló szükséghelyzet tárgyi hatálya kizárólag az ún. másodla- 19 tanulmányban vizsgáltam, itt a fentiek sommás meg- gos tényekre vonatkozóan terjedhet ki. A jogalkotó állapítása elégségesnek tűnik annak hangsúlyozásával, ugyanis minden jogérvényesítő féltől elvárja, hogy ál- hogy a szükséghelyzetek általános [Pp. 184. §, 265. § lítsa mindazon tények fennállását, amelyeknek a jogvé- (2)–(3) bek., 269. § (5) bek.] és különös [286. §, 320. § delmi igényét megalapozó jogszabály szerint be kell kö- (2) bek. és 321. § (2) bek.] szabályozása az önterhelés- vetkezniük az igény alaposságához. Az állítási szükség- 20 től való tartózkodási jog alól teremt kivételt. Azzal, helyzet alkalmazási korlátját jelenti tehát, hogy azon té- 21 hogy a Szakértői Javaslat a tárgyalási elvnek elneve- nyekre nem alkalmazható, amelyek a fél által érvénye- zett, 4. cikkének indokolásában még egyáltalán nem síteni kívánt alanyi jogát megkülönböztetik más alanyi utalt a felek igazmondási kötelezettségének relativizá- jogoktól (a kereset ún. individualizálása). Az indokolá- lási szándékára. sok rámutatnak, hogy csak ezeknek a jogszabályban absztrakt módon meghatározott törvényi tényállási elemeknek a konkrét történeti megvalósulása (a kereset 7. AZON ADATOK KÖRE, AMELYEK HIÁNYA ún. szubsztanciálása) tekintetében hiányozhatnak a fél MIATT A SZÜKSÉGHELYZETEKRE HIVATKOZNI pontos információi. 26 LEHET Ez lényegében azt fejezi ki, hogy ha a felperes szerző- dés alapján járó díjfizetési igényt érvényesít ezen igé- 7.1. A TERMÉSZETES ÁLLÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZET nye vonatkozásában kizárólag a törvényi tényállási ele- KÖRÉNÉL A JOGI SZÜKSÉGHELYZET mek megvalósulásának állítása elsősorban azt jelenti, KIFOGÁSOLHATÓAN SZŰKEBB hogy két jogalany között létrejött egy érvényes és hatá- MEGHATÁROZÁSA lyos szerződés, amelyből fizetési kötelezettség fakadt, az esedékessé vált, a másik fél e kötelezettségét szerző- 7.1.1. Az ún. másodlagos (határozott tények) köre désszegő módon nem teljesítette (igény absztrakt törvé- nyi tényállási elemei fennállásának állítása). Az ezeket Elöljáróban megjegyzendő, hogy általában a jogalkal- bármilyen módon konkretizáló tények állítása már a má- mazás folyamata során a jogalkalmazó ún. szubszump- sodlagos tények körébe tartozik. Így az, hogy a felperes ciót végez. Ennek lényege, hogy egy jogszabályban meg- magáról állítja, hogy az őt illető jogot sértették meg, fogalmazott jog törvényi tényállási elemeinek megpró- hogy azt az alperes sértette meg, hogy hogyan sértette bálja az adott eset egy vagy több történeti tényeit meg- meg, milyen mértékben, ennek milyen ténybeli követ- feleltetni, amely ha a jogszabályban megfogalmazott kezményei lettek, és fizetési igényének összegszerűsé- tényállás tekintetében sikerül, akkor az adott jog adott ge is, már a másodlagos körbe tartozik (az igény tényál- esetbeli érintettségére jogszabályban meghatározott lási elemeit konkretizáló tények köre). Az állítási szük- következményt alkalmazza. 22 séghelyzet tehát kizárólag ezek körében állhat fenn. A Pp. hatályos szövegében már csak az szerepel, hogy A jelenleg hatályos, a fenti indokolás szerint értel- 23 az állítási szükséghelyzet „a határozott tények állítá- mezhető jogszabályi rendelkezések alapján az állítási sához szükséges információ” körében áll fenn, míg a szükséghelyzet tehát nem lesz segítségül hívható például Szakértői Javaslat e kört a „az állított tény konkrét kö- akkor, ha a felperes nem tudja állítani, hogy az alperes rülményeinek feltárásához szükséges információra” fizetési kötelezettsége esedékessé vált-e (beállt-e) vagy szűkítette volna. A hatályos jog tehát kevésbé egyértel- sem. mű tárgykörű, és a következő, Miniszteri Indokolásbeli, Meglátásom szerint ez a hiány az állítási szükséghely- zet védelmi erejét jelentősen gyengíti. Erre tekintettel fontos megállapítás, hogy továbbra sem váltak okafo- gyottá azon anyagi jogi rendelkezések, vagy bírói vélel- ból eredő jogok – meghatározott feltételek, főleg megfelelő lehetőség mek, amelyek a bizonyítási teher megfordítása mellett, esetén elmaradó joggyakorlás esetén bekövetkező – elvesztésére utal. 19 Ld.: Miczán Péter: A polgári peres fél önterhelő információ általános vagy speciális adatszolgáltatási kötelezett- (bizonyíték) szolgáltatásától való tartózkodási jogáról. Közjegyzők Köz- ség teljesítésétől teszik függővé a perbevont alperes ki- lönye, 2017. 6. megjelenés alatt. 20 Ld. ehhez pl.: Zsitva: i. m. 284. A Szakértői Javaslatbeli állítási szükséghelyzet indokolásában még az szerepelt, hogy az ellenérdekű felet terhel(het)ő másodlagos előadási 24 Ld. ehhez pl.: Zsitva: i. m. 284. kötelezettség következik a felek eljárás-támogatási kötelezettségéből is. 25 Ugyanitt mondja ki, hogy időben elsődlegesen a tényállítást a jogér- Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 370. vényesítő félnek kell megtennie, mert ő az állításban elsődlegesen érde- 21 Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 36. kelt. Hozzá képest a szükséghelyzetben lévő fél ellenfele csak másodla- 22 Erről részletesebben ld. pl.: Szilágyi Péter: Jogi alaptan. Budapest, gosan érdekelt a tényállításhoz szükséges információk állításában. Osiris Kiadó, 2006. 308. 26 Egyes külföldi bíróságok fél által tett állítások szubsztanciálási 23 A határozott jelzőnek önmagában a Pp. nyelvtani, logikai, rendszer- kötelezettségével kapcsolatos gyakorlatáról ld. pl.: Pokol Béla: A bírói tani értelmezéséből vitathatóan tulajdonítható az indokolásban emlí- döntési folyamat elemzése. Jogelméleti Szemle, 2002. 4. (http://jesz.ajk. tett jelentés. elte.hu/pokol12.html; [letöltés ideje: 2017. november 23.] / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29

mentését, mert ilyen szintű védelmet az állítási szükség- vele szembeni igényérvényesítés esetére, a jóhiszemű- 27 helyzet jelenleg nem biztosít. Utóbbiak léte egyben azt ség és tisztesség anyagi jogi elvéből pedig ennek leve- is megerősíteni látszik, hogy a jogalkotó igenis méltá- zethetősége nem egyértelmű. nyosnak tartotta az elsődleges tények tekintetében is Esetileg ugyanakkor adatszolgáltatási kötelezettség, elismerni és méltányosan kezelni a fél állítási szükség- igényérvényesítés segítése céljából mégis nevesítésre ke- helyzetét. rült, különösen a szellemi tulajdonjog védelmét szabályo- zó jogszabályokban. Így pl. a szerzői jogról szóló 1999. évi 7.1.2. Az általános anyagi jogi adatszolgáltatás iránti LXXVI. törvény [94. § (1) bek. d) pontja és (4)–(6) bekez- igény kifejezett szabályozása hiányzik, egyedi dése] szerint jogainak megsértése esetén a szerző a jog- esetekben tárgyi és bírói jog azonban azt biztosítja sértővel szemben – az eset körülményeihez képest – pol- gári anyagi jogi igényei között követelheti, hogy a jogsértő Az anyagi jog eseti, ezért a változó és teljes mérték- szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy ben át nem látható életviszonyok között – vélhetően – szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve hiányos módon egyértelművé tette, hogy lehetnek olyan teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra ki- élethelyzetek, amikor a felperessel szemben valami- alakított üzleti kapcsolatokról. A szerző ezen igényét az- lyen objektív ismérv alapján azonosítható személy köte- zal a személlyel szemben is támaszthatja, aki kereskedel- lezetté válik. Ezt akkor is így látta, ha esetleg e jogalany mi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat, ténylegesen nem tette meg az általában a jogviszony kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel kötelezetti pozíciójába kerülést eredményező jognyi- érintett szolgáltatásokat, kereskedelmi mértékben nyúj- latkozatot. Utóbbit akkor is kötelezettnek tekintette, tott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez, vagy ezen sze- ha az általános exkulpációs szabályok szerint e jog- mélyek állítása szerint közreműködött a jogsértéssel érin- alany képes lett volna a kimentésre. Ilyenkor a jogalko- tett dolgok előállításában és terjesztésében, illetve a jog- tó azt látta méltányos kockázat telepítésnek, ha ilyen sértéssel érintett szolgáltatások nyújtásában. Ezen igény esetekben kizárólag a valódi kötelezett megjelölése fel- különösen a következő adatok szolgáltatására terjedhet tételével biztosít teljes vagy részleges mentesülést. ki: a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások Ilyen szabályokkal találkozhatunk a más szerződés kö- előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében telezettjének károkozásáért való felelősség (Ptk. résztvevők, a jogsértéssel érintett dolgokat birtoklók, va- 28 6:543. §) szabályai , a termékfelelősség körében a lamint a forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- gyártó helyett a forgalmazó felelőssége [Ptk. 6:553. § és kiskereskedők neve és címe, a jogsértéssel érintett dol- 29 (3) bek.], a tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy ki- gok, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve öntésével okozott kárért az épületrész használójának, igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá tulajdonosának felelőssége (Ptk. 6:561. §) körében. 30 az azokért adott, illetve kapott ellenérték. Az Szjt. 94/A. § A magánjog ugyanakkor általános adatszolgáltatási (8) bekezdése szerint továbbá, ha a szerzői jog megsérté- kötelezettséget nem telepít kifejezetten a jogalanyra a se miatt indított perben az egyik fél tényállításait már el- várható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a) a birtokában 27 Zsitva úgy látta, hogy az állítási szükséghelyzet másodlagos té- lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, va- nyekre szűkítése gátolja a jogintézmény visszaélésszerű (nyomozati cél- lamint a szemle lehetővé tételére; b) kereskedelmi mér- ra) történő felhasználását, amikor azt a fél információszerzésre, ellen- tékű [94. § (5) bek.] jogsértés esetén banki, pénzügyi és féllel szembeni igénye alaposságáról való meggyőződésre, a tényállítási kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő teher vele szembeni átfordítására használná. Ld.: Zsitva i. m. 284. Meglátásom szerint azonban ezek a célok önmagukban a fenti és a 8. ilyen iratok bemutatására. 31 pontban említett többletfeltételek hiányában, önmagukban vissza- E szakaszok magyarázata szerint az adatszolgálta- élésszerűnek nem nevezhetők, a jogintézmény rendeltetésszerű felhasz- tási (tájékoztatási) igény már az Szjt. TRIPS Egyez- nálási körébe sorolhatók, a jogintézmény tárgyi hatályának másodlagos ményhez igazítása óta a része a szerzői jogi és iparjogvé- tényekre szűkítése tompa és megkülönböztetés nélkül ható eszköz az azzal való visszaélés megakadályozására. delmi törvényeknek. Az újdonság kettős. Egyrészt a tájé- 28 E szerint más szerződés jogosultja felelősséggel tartozik a vele szer- koztatás tartalmát határozta meg az Európai Parla- ződési viszonyban álló kötelezett által a szerződés teljesítése körében harmadik személynek okozott kárért mindaddig, amíg a károsult számá- ment és a Tanács 2004/48/EK sz. jogérvényesítési irányelve, másrészt a kötelezettek körét bővítette ki a ra ismeretlen károkozó személyét meg nem nevezi. E szerint, ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden 29 jogsértést megelőző, és a jogsértést követő értékesítési forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a lánc részvevőire. A magyarázat szerint az magától érte- gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsult- tődik, hogy a jogsértő maga továbbra is kötelezettje az nak meg nem nevezi. Ezt a szabályt importtermék esetén akkor is megfe- lelően alkalmazni kell, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de az adatszolgáltatásnak. importálója nem állapítható meg. A bírói jog vonatkozásában említhető, hogy a Legfel- 30 E szerint valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való ki- sőbb Bíróság 2/2006. számú – az új Pp. alkalmazása kö- dobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal 32 rében is megfelelően irányadónak tekintett – PJE hatá- szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős. Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megneve- zi. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatla- nul tartózkodott a helyiségben. Valamely tárgynak az épület közös hasz- 31 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogról szóló nálatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiön- 1999. évi LXXVI. törvényhez. Budapest, Complex Jogtár, Wolter Kluwers, tésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa fele- 2017. lős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel. Ezek a sza- 32 Ld.: A Kúria 1/2017. Polgári jogegységi határozatának rendelkező bályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyéb- részét az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalé- ként felelős személytől a kár megtérítését követelhesse. pése folytán történő felülvizsgálatáról. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29

33 rozata kedvezőbb helyzetet teremt az állítási szük- 7.2. AZON TÉNYEK KÖRE, AMELYEKBEN séghelyzet szabályainál egy parkoló társaság felperes A BIZONYÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZETRE számára. Utóbbi ugyanis bár az általános állítási szük- HIVATKOZNI LEHET séghelyzetre is hivatkozhatna, hiszen az alperes sze- mélye már a másodlagos tények körébe tartozik, de az A Pp. hatályos szövege [265. § (2) bek. és 269. § (5) erre irányadó szabályok szerint az alperesnek elég vol- bek.] szerint a bizonyítási szükséghelyzet bizonyítási na pusztán valószínűsítenie azt, hogy nem ő az alperes, indítványhoz nélkülözhetetlen adatok, a fél által állított azaz az anyagi jogi kötelezett. A sajátos bírói vélelem tények, az ellenérdekű fél által bizonyítani meghiúsított azonban ennél jóval kedvezőbb a felperes számára, hi- tények, és a bizonyítási eszköz jogsértő jellege miatt szen az alapján az alperes jóval szűkebb és a felperesi nem bizonyítható tények tekintetében állhat fenn. 34 igényérvényesítés folytatását is lehetővé tevő tényelő- Érdekesség, hogy a Szakértői Javaslat a legelső kört adás teljesítése esetén szabadulhat a perből. a fél érdekében állóak szerkezettel határozta meg tá- gabban. Mivel utóbbi kör a bizonyítási érdek szabályo- 7.1.3. A perjogi adatszolgáltatás iránti igény zásából [Pp. 265. § (1) bek.] következik, ezért nem kifo- gásolható ennek elhagyása a törvény szövegéből. A Pp. Ezen alpontban elég annyit megjegyezni, hogy a per- általi szűkítés e körben vélhetően a 4. § szerinti relatív jog az állítási szükséghelyzet körében közvetve utal a igazmondási jog minél szélesebb érvényesülési lehető- 35 szükséghelyzet megállapítási feltételei között arra, ségét kívánja biztosítani. hogy egyesek megvalósulása esetén a bíróság felhívja az ellenérdekű felet az érintett, másodlagos adat átadá- 7.3. SEGÍTSÉGÜL HÍVHATÓAK-E AZ ÁLLÍTÁSI sára. Ez tehát nem érhető el a fentiek szerinti elsődle- KÖTELEZETTSÉG SZEMPONTJÁBÓL ges tények vonatkozásában. Kérdésként vethető fel, ELSŐDLEGES TÉNYEK MEGSZERZÉSÉRE hogy legyen-e de lege ferenda elérhető ilyen esetekben A BIZONYÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZET is, azaz a perjog biztosítsa-e a gyengébb fél védelmét SZABÁLYAI? ekkor is? Emellett az hozható fel érvként, hogy az állítá- si és bizonyítási szükséghelyzetből fakadó kedvezmé- Ennek az jelenti az akadályát, hogy a fentiek szerint a nyek jogalkotó biztosítása is azon alapul, hogy a későb- bizonyítási szükséghelyzet kizárólag a fél által már állí- biek szerint az anyagi jog elvárja, hogy a felek közötti tott tények bizonyítása körében merülhet fel logikailag jogviszony lényeges adataira vonatkozóan a felek tájé- szükségszerűen. Tehát az állítás kronológiai elsőbbsé- koztassák egymást. A jogalkotó az állítási szükséghely- ge alól ilyenkor sem tehető kivétel. Így a bizonyítási zet körében mégis a Pp.-ben látta szükségesnek szabá- szükséghelyzet az állítási kötelezettség teljesítéséhez lyozni az adatátadásra kötelezést. Az állítási szükség- felhasználható adatok megszerzésére nem tűnik alkal- helyzettel érintett adatok körében azért is volt szüksé- mazhatónak – a fél részéről jóhiszemű pervitelt feltéte- ges a perjogi szabályozás, mert a szükséghelyzetek ál- lezve. tal implicit módon teremtett adatszolgáltatási kötele- zettséghez a Pp. közvetlenül perjogi joghatást kapcsolt, 7.4. A MAGÁNJOGBAN ÁLTALÁNOS illetve bekövetkezési feltételeit is sajátosan perjogi fel- ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS IRATÁTADÁSI tételektől tette függővé. IGÉNY A JÓHISZEMŰSÉG ÉS TISZTESSÉG Megjegyzendő, hogy a bizonyítási szükséghelyzet két ELVÉBŐL, ILLETVE KIFEJEZETTEN EGYES sajátos előesetét jelenti a tanú idézéshez szükséges JOGVISZONYOKAT ÉRINTŐ TÁJÉKOZTATÁSI adatoknak megadására és az okiratok (amelyekből KÖTELEZETTSÉGBŐL FAKAD(HAT) szintén nyerhetőek adatok) átadására kötelezés. Eze- ket a Pp. [286. §, 320. § (2) bek.] kifejezetten csak a bi- Részkövetkeztetésként vonható le a fentiekből, hogy zonyítás körében mondja ki, ezek kérelmezésére kizá- az anyagi igazságosság kiteljesítése még csorbát szen- rólag a bizonyító felet jogosítja, míg az állítási szükség- ved(het) azon esetekben, amikor az elsődleges tények helyzet esetén csak az általános feltételek [184. § (1) tekintetében áll fenn az információs hiány az igényt ér- bek.] teljesülése esetén biztosít bírói felhívásra lehető- vényesíteni szándékozó jogalany oldalán, de egyik szük- séget. séghelyzetre sem tud sikerrel hivatkozni. Szükségesnek A perjogi adat- és iratátadási kötelezettségről még a nevezhető, hogy a jog ezen esetekben is biztosítsa, hogy 7.6. alpontban és e tanulmány II. részében is esik szó. a jogalanyok tájékoztatást kaphassanak különösen ar- ról, hogy egyes jogaik megnyíltak-e vagy sem. Ennek megfelelően a szerződési jogban a Ptk. [6:62. § (1)–(2) bek.] kifejezetten kimondja, hogy a felek kötele- sek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során 33 Rendelkező részének második bekezdése szerint: Az üzembentartói minőség magában foglalja a gépjármű tényleges használatát is, ezért vé- lelem szól amellett, hogy a gépjárművet a parkoláskor az üzembentartó 34 Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 374. használta. Az üzembentartó ezt a vélelmet csak azzal tudja megdönteni, 35 Nem nyilvánvaló, hogy a szükséghelyzetek által érintett adatoknak ha – a gépjárművet ténylegesen használó személy és a használat jogcímé- az állítás körében miért elég szükségesnek lennie az állításhoz, míg a bi- nek a megjelölésével – kétséget kizáró módon bizonyítja, hogy a gépjármű- zonyításhoz azonos esetkörben az adatnak miért kell már nélkülözhetet- vet a parkolási szolgáltatás igénybevételekor nem ő használta. lennek lennie. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31

együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést diszpozitív szabályozás lehetőségével való visszaélés, érintő lényeges körülményekről. A fél azonban nem hi- ha az nem valósítható meg az adott esetben sajátos jogi vatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére eszközzel. Az alapelv segítségül hívható egy adott jog- olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, szabály konkrét esetben saját céljával szembekerülő al- amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból kalmazásának elkerülésében, továbbá a piacgazdaság- 36 vagy más forrásból ismernie kellett. Vékás e szakasz ban érvényesülő magánautonómia keretei között szoci- magyarázata körében utal arra, hogy a kölcsönös ális szempontok érvényesítésénél. Az alapelv nyitott nor- együttműködési és tájékoztatási kötelezettség a szer- ma, amelynek bírói gyakorlata az 1991 óta még mindig ződés minden létszakában reálisan támasztható igény nem tekinthető kialakultnak. a felekkel szemben, amely a szerződés fennállása alatt A tanulmány szempontjából jelentős, hogy a bírói folyamatosan terheli a feleket. E kötelezettségnek az gyakorlat nem választotta el egymástól a jóhiszeműség egész szerződési jogra kiható, alapelvi jellegű megfo- és tisztesség elvét és a felek általános együttműködési galmazása pedig feleslegessé tette ismételt kimondását kötelezettségét, mint ahogy nézetem szerint az nem is a szerződési jog különös részében. Kiemeli, hogy az választható el egymástól (BH 1996.364.). Kérdés, hogy együttműködési kötelezettség – fogalmilag – kölcsö- az 1991-es Ptk.-ba ültetésétől annak hatályvesztéséig nös, tartalmi elemeit pedig nem lehet kimerítően és téte- változatlan rendelkezésből [régi Ptk. 4. § (1) bek.], mi- lesen felsorolni. Az együttműködés esettípusai közül ért tűnt el az új Ptk.-ban a „kölcsönösen együttműköd- azonban a Ptk. külön kiemeli a tájékoztatási kötelezett- ve” fordulat a jóhiszeműség és tisztesség elvére vonat- séget. Hangsúlyozza, hogy az eddigi bírói gyakorlat az kozó normából. Meglátásom szerint ez nem jelenti azt, adott eset konkrét körülményei alapján ítéli meg a tájé- hogy a kölcsönös együttműködés kikerült volna a jóhi- koztatási kötelezettség terjedelmét, és tágan értelmezi szeműség és tisztesség elvének, mint objektív zsinór- azt. Kiemelte, hogy a szélesebb körű értelmezés a Ptk. mértéknek megfelelő eljárási kötelezettség tartalmá- alapján is fenntartható. Azzal, hogy a tájékoztatási kö- ból, pusztán kodifikációs okból találhatta a jogalkotó telezettség nem mentesíti a másik szerződő felet azon szükségtelennek ennek külön nevesítését, hiszen egyéb kötelezettsége alól, hogy maga is tájékozódjék a számá- alapelvbe sem került felvételre. A felek közötti kölcsö- ra fontos körülményekről. nös bizalom, amelyet a jogalkotó óvni kíván, szintén el- Meglátásom szerint ez mutatis mutandis az anyagi képzelhetetlen a felek kölcsönös együttműködési köte- jogi jóhiszeműség és tisztesség elvéből (Ptk. 1:3. §) is lezettségének hiányában. A piacgazdaság igényeinek 37 levezethető, amely alapján valamennyi polgári jogi vi- való megfeleltetés nem értelmezhető akként, amely szonyban kötelesek a felek a jogviszony létrejötténél, ezen általános kötelezettséget okafogyottá, meghala- 40 fennállása alatt és megszüntetése során együttműköd- dottá tette volna. Különösen fontos Földi azon megál- ni és tájékoztatni egymást a jogviszonyt érintő minden lapítása, amelyben az együttműködési kötelezettséget lényeges körülményről. A fél e körben sem hivatkozhat a nem önálló alapelvnek, hanem kifejezetten a jóhiszemű- tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogok- ség és tisztesség elve folyományának tekintette. 41 kal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket is- Lábady említi, hogy a kölcsönös együttműködés a mert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más for- magánjogi jogviszonyok alanyainak egymással szembe- rásból ismernie kellett. ni kölcsönös figyelmességével kapcsolatos minimumelvá- 38 Vékás – összhangban az e körben változatlan Ptk. rást kifejező jogelv. Az együttműködési kötelezettség 39 szakértői javaslatához adott magyarázatával – a Ptk. egyes konkrét magatartásformái közé sorolja a tájékoz- 1:3. §-ának magyarázata körében is utal rá, hogy a Ptk. tatási kötelezettséget, a megfelelő információ nyújtá- az együttműködési kötelezettség elvétől elválasztva sát, a tájékozódási kötelezettséget, a bejelentési kötele- tartja fenn az 1959-es Ptk.-ban 1991 óta szereplő, a Pol- zettséget és az értesítési kötelezettséget is. Úgy látta, gári Törvénykönyv módosításáról szóló 1991. évi XIV. hogy e kötelezettség jelentősége a tartós – nemcsak törvényben megfogalmazott, a jóhiszeműség és tisztes- szerződési – jogviszonyokban erősen felértékelődik. ség követelményét kimondó alapelvi tételt. Az etikai A fentiek alapján a – bírói gyakorlat által a jogiroda- megalapozottságú általános és objektív zsinórmértéket lom által elvártan továbbfejlesztendő – jóhiszeműség fogalmaz meg a polgári jogi viszonyokban követendő és tisztesség elvéből általános – de gondos tájékozódás eljáráshoz, és egyben a felek kölcsönös bizalmának ga- mellett megismerhető adatokra ki nem terjedő – tájé- 43 42 ranciáját jelenti. E zsinórmérték alapján korlátozható a koztatási igényt levezető jogértelmezés helyesnek Ld.: Vékás Lajos In: Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Kommen- Ld.: Földi András: A jóhiszeműség és tisztesség elve. Intézménytörté- 36 40 tár a Polgári Törvénykönyvhöz. 2. kötet Budapest, Wolter Kluwer 2014. neti vázlat a római jogtól napjainkig Publicationes Instituti Iuris Romani 1389–1390. Budapestinensis, fasc. IX., Budapest 2001. 92. 37 A szerződési jog általános részében szereplő együttműködési és tá- 41 Ld.: Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. jékoztatási kötelezettség más jogviszonyokban való megfelelő alkalma- Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 1997. 143. zását – a jóhiszeműség és tisztesség elvének közvetítésén kívül – legfel- 42 Hiszen a magánjogi jogviszonyból fakadó rész- vagy főkötelezettség jebb a jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok kötelmi jogon kívüli jog- természetbeni teljesítése nyilvánvalóan nemcsak a szerződési kötele- nyilatkozatokra átsugárzó hatásával (Ptk. 6:9–10. §§-ok) lehetne meg- zettség megsértése (Ptk. 6:138. §) esetén követelhető a bíróságtól. Utób- alapozni, nem túl meggyőzően. bi esetében a magyarázatból kitűnik, hogy elsősorban a szerződés főkö- 38 Ld.: Vékás Lajos In: Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): i. m. 1. kö- telezettség teljesítésének kikényszerítésére szánták alkotói. Erről rész- tet, i. m. 49–50. letesebben ld.: Kemenes István In: Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Ld.: Vékás Lajos In: Vékás Lajos (szerk.): Szakértői Javaslat az új Pol- 39 i. m. 2. kötet, 1526–1527. gári Törvénykönyvhöz. Budapest, Complex, 2008. 71. 43 Ezen érveléssel szembeni ellenérvként hozható fel, hogy az említett / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31

tekinthető. Ez esetben a Pp. [7. § (1) bek. 11. pont] sze- tózkodása az elsődleges tények tekintetében az állítási rint önálló keresettel érvényesített jog lehetne a Ptk. szükséghelyzetek elérhetővé tételétől. Meglátásom 1:3. §-án alapuló adatszolgáltatási igény. Erre, illetve a szerint a perjog feladata, hogy megfelelő garanciák Pp. [7. § (1) bek. 10. pontja] szerinti keresetkiterjesztés- mellett – a szükséghelyzetek intézményesítésével már re a bíróság akár anyagi pervezetése körében is felhív- megkezdett munkát folytatva – biztosítsa ilyen esetek- hatja a felperes figyelmét, mint ahogy szintén önálló ben is az anyagi igazságosság eljárási igazságosság ke- keresettel érvényesített jog lehet a Ptk. 6:62. § (1) be- retei közötti, ahhoz képest mögöttes, de minél telje- kezdése esetén szerződéses jogviszonyokban az adat- sebb érvényesülését. szolgáltatási igény, ha az adott jogviszonyra vonatko- zóan anyagi jogszabály különösebb tájékoztatási köte- lezettséget nem mond ki. 8. A ROSSZHISZEMŰ, VISSZAÉLÉSSZERŰ SZÜKSÉGHELYZETRE HIVATKOZÁSSAL 7.5. AZ ÁLTALÁNOS MAGÁNJOGI SZEMBENI TÖBBLETGARANCIÁK ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZÉS LEHETŐSÉGÉRŐL VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYAINAK HATÉKONYSÁGA A felek érdekviszonyait mérlegelve az ellenérdekű fél méltányos érdekeinek körében felmerül védelmének Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti jogértelmezés elfo- szükségessége különösen az alaptalanul zaklató célza- gadása esetén a jogalkotó számára – azt mintegy szen- tú, és az üzleti, és egyéb magántitkainak jogosultatlan tesítve is – megfontolandó volna, hogy kiterjessze a megismerésére irányuló perléstől. A rosszhiszemű per- meghatározott cselekmények speciális, a szellemi tu- lés tehát arra utal, amikor a felperes az alperest nem a lajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott kereseti igényének vele szembeni bíróság általi helyt- határozat végrehajtása körében kimondott végrehajtá- adás érdekében indítja meg, hanem azzal egyéb, saját 44 si szabályokat (Vht. 184/A. §) az általános adatszol- maga számára jelentősebb célt szolgál. Ezek közül e gáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztására a pontban az előző két cél kerül vizsgálatra. végrehajtása hatékonyságának növelése érdekében. Előkérdés, hogy a szükséghelyzetre való vissza- élésszerű hivatkozással szembeni jogalkotói garanciák 7.6. A PERJOGI ADAT-, ÉS IRATÁTADÁSRA körbe sorolandóak-e egyes természetes szükséghelyze- KÖTELEZÉS HATÉKONYSÁGI ELŐNYE tek, előző pontban említettek szerinti kirekesztése a AZ ILYEN TARTALMÚ ANYAGI JOGI IGÉNYEN jogi szükséghelyzet fogalmi köréből, vagy a meglévő ALAPULÓ KÖTELEZÉSEKKEL SZEMBEN körben is az állítási szükséghelyzet vonatkozásában számos esetben alkalmazhatatlan jogkövetkezmény ki- A perjog [Pp. 286. §, 320. § (2) bek.] az anyagi joggal zárólagos elérhetővé tétele. Mivel ezek nemcsak vissza- párhuzamosan vélhetően azért biztosította az okirat élésszerű hivatkozástól képeznek ellenösztönzőt, ha- átadásra és a tanú idézéséhez szükséges adatok átadá- nem a jogszerűtől is, ezért meglátásom szerint e kér- sára kötelezés lehetőségét, mert a jogalkotó szükségte- désre nemleges válasz adható. 45 lennek tartotta, hogy erre vonatkozóan külön kereseti Rendelkezésre álló garanciaként fogható fel az, hogy kérelmet kelljen előterjesztenie a félnek. Arról nem is általánosan nyitott az ellenérdekű fél számára a lehető- beszélve, hogy a természetbeni teljesítésre kötelezést ség, hogy ellenvalószínűsítse, hogy a konkrét tények állí- sem kívánta, így nyílván végrehajtását sem, hanem per- tásához szükséges információval kizárólag ő rendel- hátrány szankcióval kívánta azt kezelni, remélve, hogy kezne vagy, hogy az információ megszerzése és meg- így az átadandó okiratok, adatok az alapperben átadás- tartása érdekében a szükséghelyzetre hivatkozó fél a ra kerülnek. E hatékonyság növelési célzat támogatan- szükséges intézkedéseket megtette. Csupán ellenvaló- dó, erre tekintettel is (felül)vizsgálandó a perjog tar- színűsítenie kell továbbá azt is, hogy a tényállítás bizo- nyítása a szükséghelyzetre hivatkozó fél számára ne volna lehetséges, vagy tőle elvárható volna az állított té- szerzői jogi szabályozás során a jogalkotó nem látta levezethetőnek az nyek fenn nem állásának a bizonyítása, vagy a bizonyí- általános adatszolgáltatási igényt a jóhiszeműség és tisztesség anyagi tó fél a jogsértő bizonyítási eszköz nélkül is képes a jogi elvéből, ilyen álláspont esetén ugyanis fölösleges lett volna pl. a szerzői jogi törvényben az adatszolgáltatási igény, és annak sajátos vég- perben jelentős tényt bizonyítani más módon, illetve, rehajtásának önálló szabályozása. Erre vonatkozóan azonban elégsé- hogy a bizonyítás sikerességét felróhatóan az ellenér- gesnek tűnik azon támogató érv, hogy az alapelv még további kidolgo- dekű fél hiúsította volna meg. Ezen – ellenbizonyításnál zásra vár, továbbá lényeges részét képezi a jogalanyok egymás felé fenn- álló tájékoztatási kötelezettsége, amelyre történő kötelezés bíróságtól jóval könnyebben teljesíthető – ellenvalószínűsítési jo- önálló kereseti kérelemben való követelése a perjog általános szabályai gok értékelhetőek generális védelmi eszközként. További garanciaként értékelendő, hogy a bíróság mér- alapján problémamentesnek tűnik, míg a jogalkotót az explicit kimon- dásra jogharmonizációs, -átültetési kötelezettség is vezethette. 44 Ebből kiemelendő az (1) bekezdés, amelynek lényege szerint, ha a legelési jogkört kapott akkor is a szükséghelyzet jogkö- meghatározott cselekmény végrehajtása egyes meghatározott szellemi vetkezményeinek alkalmazására, ha egyébként megál- tulajdon védelméről szóló törvényben szabályozott adatszolgáltatási lapítja, hogy az fennáll [184. § (2) bek., 265. § (3) bek.], kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy – többek között – szerzői jog megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtására irányul, a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság – a végrehajtási lap kiállítása helyett – a végrehajtást közvetlenül elrendelő határozatot hoz, amelyben a kötelezettet azonnali teljesítésre hívja fel és egyidejűleg megállapítja a késedelem esetén fizetendő pénzbírság napi összegét. 45 Ezzel ellentétes álláspontért ld.: Zsitva: i. m. 280. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33

de kétsége merül fel az állított (állítandó) vagy bizonyí- olyan esetekben, amikor az érintett az adatkezelő ügy- tandó tény valóságát illetően. fele vagy annak alkalmazásában áll. A jogos érdek fenn- Kérdés, hogy a szükséghelyzetek feltételeinek fennál- állásának megállapításához mindenképpen körültekin- lása, kizáró okainak hiánya esetén vajon önmagában az tően meg kell vizsgálni többek között azt, hogy az érin- ellenérdekű fél azon – esetleg általános bizonyítás mel- tett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és az- letti – hivatkozásának jogszüntető kifogásként való jog- zal összefüggésben számíthat-e észszerűen arra, hogy alkotói elfogadása indokolt volna-e, hogy a másik fél adatkezelésre az adott célból kerülhet sor. Az érintett ér- pertől függetlenül rosszhiszeműen (visszaélésszerűen) dekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az él szükséghelyzetre hivatkozási jogával. A polgári per- adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adato- jog a joggal való visszaélést a jóhiszemű joggyakorlási kat olyan körülmények között kezelik, amelyek köze- kötelezettség körében szabályozza általában, e szerint pette az érintettek nem számítanak további adatkeze- [Pp. 5. § (2) bek.] a bíróság azt a felet vagy más perbeli lésre. Szintén jelentős továbbá, hogy az Adatvédelmi személyt, aki a jóhiszeműség követelményével ellenté- Rendelet [9. cikk (1) és (2) bek. f) pont] még a különle- tes magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kö- ges védelmet élvező személyes adatok kezelésének álta- telezi, valamint az e törvényben meghatározott más jog- lános tilalma alól is kivételnek tekinti azon eseteket, következménnyel sújtja. Azaz önmagában egy Pp. által amikor az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, ér- meg nem engedett, másik fél rosszhiszemű magatartá- vényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, vagy ami- sára alapított kifogását a perbíróság köteles ugyan fi- kor a bíróságok igazságszolgáltatási feladatkörükben gyelembe venni, és pénzbírsággal sújtani, ha a kifogás járnak el. alapos, de a szükséghelyzet megállapítása körében leg- Meglátásom szerint ez egyrészt megerősíti azt, hogy a feljebb a mérlegelési jogkörében [Pp. 184. § (2) bek., szolgáltatandó adat személyes jellege nem akadálya a 265. § (3) bek.] veheti figyelembe. másik fél megismerésének, e körben az igazmondási kötelezettség új Pp. (4. §) általi relativizálása legalábbis 8.1. JAVASLAT ADAT- ÉS TITOKVÉDELMI CÉLBÓL adatvédelmi jogból nem volt indokolt. Másrészt e ren- TÖBBLETGARANCIA KIMONDÁSÁRA delkezésekből fakadó érdek és értékmérlegelés logika- ilag alátámasztani látszik az adott adat visszaélésszerű Ennek ellenére de lege ferenda megfontolandó, hogy a megismerésével szemben, a fent megfontolásra javasolt jogalkotó külön is nevesítse, mint jelentős önálló szük- többletgarancia megteremtését. séghelyzet megállapítási kérelem elutasítását megala- pozó negatív feltételt, hogy az ellenérdekű fél valószínű- 8.2. JAVASLAT AZ ADATSZOLGÁLTATÁS síti, hogy a szükséghelyzetre hivatkozó fél elsődleges, ÖSZTÖNZÉSÉRE AZ AZZAL VALÓ illetve számára pernyertességhez képest előnyösebb hely- VISSZAÉLÉSTŐL TÖBBLET-ELLENÖSZTÖNZŐ zetet teremtő célja, hogy egyébként jogosulatlanul meg- BIZTOSÍTÁSÁVAL (MEGFELELŐ BIZTOSÍTÉK ismerhesse az ellenérdekű fél (Ptk. 2:46. §-a szerinti) SZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZÉS LEHETŐVÉ magántitkát, személyes (különleges) adatait, egyéb jog- TÉTELÉVEL) szabály által védett adatát. E megfontolásra javasolt, ellenérdekű fél számára te- A polgári peres jogviszonyban a szükséghelyzet remtendő többletvédelem tehát kiegészítené a jogsértő fennállását és emiatt az érintett adat tekintetében a bizonyítási eszközök körében alkalmazott viszonossá- bíróság által a tényállítás valósnak való elfogadását az gi (erősebb érdek) teszt által biztosított védelmet, ellenérdekű fél el tudná hárítani azzal, hogyha az ada- amely alól a Pp. [269. § (5) bek.] kivételt tesz, ha a bizo- tot megadja. Ha azonban észszerűen tart annak visz- nyítási eszköz a viszonossági teszt alapján nem hasz- szaélésszerű felhasználásától, mert pl. az üzleti titkát, nálható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél más védett ismeretét fedné fel közvetve, vagy közvetlenül módon bizonyítani nem képes. Ekkor a bíróság a bizo- akkor nyilván kisebb valószínűséggel fogja ezen ada- nyítási szükséghelyzet szabályai alapján a bizonyítan- tot átadni. Ezen esetben ezért a jogilag méltányolható dó tényt valónak fogadhatja el. Az említett többletfelté- aggályokra tekintettel – az anyagi jogi veszélyeztetési tel – adott esetben való fennállása esetén – kizárhatná felelősségi, valamint az ideiglenes intézkedés perjogi a szükséghelyzet megállapítását. szabályozás mintájára [Ptk. 6:523. § c) pont és Pp. A természetes személyeknek a személyes adatok ke- 106. §] – a szükséghelyzettel érintett adat átadásának zelése tekintetében történő védelméről és az ilyen ada- feltételéül volna szabható de lege ferenda az ellenér- tok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet dekű fél kérésére, hogy a szükséghelyzetre hivatkozó hatályon kívül helyezéséről szóló általános adatvédel- fél adjon megfelelő biztosítékot. Így tehát, ha a kérel- mi rendelet (a továbbiakban: Adatvédelmi Rendelet) mező ellenfele valószínűsíthetné, hogy a kért adat át- (47) preambulumbekezdése utal arra, hogy az adatkez- adása következtében olyan hátrány érheti, amely elő vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot – pernyertessége esetén, vagy annak hiányában is – a teremthet az adatkezelésre, feltéve hogy az érintett ér- kérelmező azokkal való visszaélése esetén a kérelme- dekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbb- zőtől kártérítés vagy sérelemdíj követelésére adna séget, figyelembe véve az adatkezelővel való kapcsolata alapot. Nyilván csekély mértékű hátrány esetén a biz- alapján az érintett észszerű elvárásait. Ilyen jogos ér- tosítékadás elrendelése az előzetes intézkedéshez ha- dekről lehet szó például, amikor releváns és megfelelő sonlóan mellőzhető lehetne. kapcsolat áll fenn az érintett és az adatkezelő között, / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33

8.3. JAVASLAT A SZÜKSÉGHELYZET szembeni szerződésből fakadó igényérvényesítése ese- MEGÁLLAPÍTÁSA ELLENÉRDEKŰ FÉLRE tén tényleges perbeli szükséghelyzetbe kerül hivatkoz- GYAKOROLT HATÁSA KIFEJEZETT hat-e annak jogi fennállására. MÉRLEGELHETŐSÉGÉNEK KIMONDÁSÁRA A fentiek szerint tisztázásra került, hogy a polgári anyagi jogban a jóhiszeműség és tisztesség elve objektív Egyik szükséghelyzet kifejezett feltételei között sem elvárást fogalmaz meg, amelyből ered az elvárható ma- szerepel az ideiglenes intézkedés elbírálásának feltéte- gatartás mércéje is. Ennek pedig alapeleme, hogy [Ptk. lei között említett [104. § (2) bek.] okozott hatás eleme- 1:4. § (2) bek.] felróható magatartására előnyök szerzése zése, figyelembe vehetősége. A jogintézmény társadal- végett senki nem hivatkozhat. Ezen elvet a polgári per- milag méltányos szabályozása érdekében megfontolan- ben a Pp. 5. § (1) bekezdése teszi megfelelően alkalmaz- dó ezt a fontos szempontot kifejezetten ki is mondani a hatóvá, amely szerint a felek eljárási jogaik gyakorlása bírósági mérlegelési szempontok között. Azaz azt, hogy és kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműen köte- a bíróság a szükséghelyzet megállapítása és jogkövet- lesek eljárni. Első látásra ezzel nem volna összeegyeztet- kezmények alkalmazása iránti kérelem elbírálása so- hető a leírt magatartás. Ugyanakkor az korántsem biz- rán köteles legyen mérlegelni azt is, hogy a kérelem tel- tos, hogy valóban beleütközne abba, hiszen pl. a fenti jesítése – figyelemmel az esetlegesen szintén kimon- konkrét esetben az érintett jogszabály által biztosított dandó biztosítékadásra is – nem okoz-e súlyosabb hát- jogát gyakorolja, amelyet aligha lehet felróhatónak te- rányt a kérelmező ellenfelének, mint annak elmaradása kinteni legalábbis minden további feltétel nélkül. a kérelmezőnek. Erre is tekintettel a kérdés megoldásának az tűnik, 46 E tekintetben a Szakértői Javaslat, a Pp. alkotó által hogy ilyenkor az ellenérdekű félnek pusztán azt kell el- már nem követett megoldása az volt, hogy szükség- lenvalószínűsítenie, hogy az információval egyáltalán helyzetet kizáró okként határozta meg azt, ha az ellen- rendelkezik, illetve, hogy tőle elvárható volna az állí- érdekű fél valószínűsíti azt, hogy az adatok kiszolgálta- tott tény fenn nem állásának bizonyítása. Mindezt a tása, illetve a szükséges bizonyítási eszköz rendelke- törlésről szóló dokumentáció becsatolásával érheti el, zésre bocsátása révén a bizonyításban érdekelt fél bi- amely önmagában elégséges lesz a szükséghelyzet vele zonyításhoz fűződő érdekéhez képest aranytalanul na- szembeni megállapításának elhárításához. gyobb sérelmet szenvedne el. Ahol a bizonyító fél bizo- Mivel a perbeli szükséghelyzetek egyes feltételei a nyítási érdekéhez viszonyított sérelem az ellenérdekű Pp. egyéb rendelkezéseiből szintén levezethetőek, fél részéről bármilyen jellegű lehet, így a peren kívüli is. azonban azok kifejezett kimondására az egységes jog- Ennek elhagyása kifogásolható, Pp.-beli megjeleníté- értelmezés segítése érdekében mégis sor került, ezen se a jogintézménnyel való visszaélés lehetőségének okból megfontolandó azon eset szükséghelyzetet kizá- csökkentése érdekében szükséges. Ennek kimondása ró okként való szabályozása, amikor saját eljárásával esetén a 8.1. pontban említett garancia lényegében – függetlenül attól, hogy önhibájából vagy sem – maga okafogyottá válna. hiúsítja meg (teszi lehetetlenné) az ellenérdekű fél szá- mára a hiányzó adat átadását. 8.4. JAVASLAT AZ ADATSZOLGÁLTATÁS SZÜKSÉGHELYZETBEN LÉVŐ FÉL ÁLTALI MEGHIÚSÍTÁSÁNAK MINT ÖNÁLLÓ KIZÁRÓ 9. AZ ELLENÉRDEKŰ FÉLNEK A SZÜKSÉGES OKNAK A SZABÁLYOZÁSÁRA INFORMÁCIÓVAL KIZÁRÓLAGOS RENDELKEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELVÁRÁS Az Adatvédelmi Rendelet (17. cikk) szabályozza az KRITIKÁJA érintett azon jogát – és külön az adatkezelő kötelezett- ségét – arra, hogy kérésére az adatkezelő törölje a rá vo- Mindkét szükséghelyzet megállapításának egyik fel- natkozó személyes adatokat. E jog nem korlátlan, így pl. tétele, hogy az érintett információval, adattal kizárólag akkor gyakorolható, ha a személyes adatokra már nincs az ellenérdekű fél rendelkezzen. A Miniszteri Indoko- 47 48 szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték lás és az alapján a Pp. Magyarázata hangsúlyozta, vagy más módon kezelték, vagy az érintett visszavonja hogy az állítási szükséghelyzet megállapításának nincs az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az helye akkor, ha az állításban érdekelt fél nem bír ugyan adatkezelésnek nincs más jogalapja, vagy az érintett til- a szükséges információval, a vele szemben érdekelt fél takozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező pedig igen, de rajta kívül a perben nem érdekelt harma- jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk dik személy is. Azaz a Miniszteri Indokolás a „rendelke- (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen. zik” fordulat alatt nem a polgári anyagi jogi rendelkezé- Ennek megfelelően előfordulhat, hogy az adatkezelő si jogot értette, amelybe beleértendő az, hogy az infor- szerződő fél törli az érintett személyes adatait annak máció jogosultja rendelkezik afelett, miközben mások kérésére, esetleg akként, hogy elutasíthatta volna a ké- is ismerik, célhoz kötötten kezelik azokat, jóllehet an- relmet, mert arra az egyébként vele szembeni igényér- nak nem jogosultjai, következésképp önálló rendelke- vényesítési (elévülési) határidőn belül került sor. Kér- zési joguk sincs azok felett. dés, hogy ilyenkor, ha az érintett az adatkezelővel 47 Ld.: Miniszteri Indokolás i. m. 335. 46 Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 375., 378. 48 Ld. ehhez pl.: Zsitva: i. m. 285. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35

49 Megjegyzendő, hogy a Szakértői Javaslat szintén tén. E körben azonban az ellenérdekeltség szelepe he- mindkét szükséghelyzet vonatkozásában lehetővé tenni lyett, az információ szükséghelyzetben lévő fél általi javasolta, hogy az információ más, perben nem álló sze- megszerzésének lehetetlenségét, aránytalan nehézségét mélynél is lehessen, de ennek szerzői is elvárták volna, illetve megszerzése adott helyzetben általában való el- hogy utóbbi ellenérdekelt legyen a félhez képest, továbbá várhatóságának a hiányát volna indokolt ekként alkal- azt is, hogy okozati összefüggés álljon fenn a szükséges mazni akkor is, ha ez több perbeli erőforrás felhaszná- információk hiánya és a fél számára a konkrét ténybeli lását igényelheti a bíróságtól, illetve a felektől. Azaz, ha körülmények állításának lehetetlensége között. az ellenérdekű fél az adott adat jogosultja, de harmadik Álláspontom szerint a személyi kör harmadik sze- személy nem sajátjaként kezeli azt, ez még nem kellene, mélyre való kiterjesztése indokolt annak érdekében, hogy akadálya legyen a szükséghelyzet megállapításá- hogy a jogintézmény be tudja tölteni rendeltetését, és nak, ha tőle sem várható el, hogy megszerezze azt a méltánytalanul ne váljon elérhetetlenné harmadik sze- szükséghelyzetre való hivatkozással. Az ennek megfe- mélyek érintett információkkal való rendelkezése ese- lelő módosítás ezért megfontolandó. Ld.: Szakértői Javaslat i. m. 369–370., 374–375. 49 A VÉGREHAJTÁS MEGSZÜNTETÉSE ÉS KORLÁTOZÁSA IRÁNTI PEREK SZABÁLYOZÁSA A RÉGI ÉS AZ ÚJ ELJÁRÁSJOGI KÓDEX ALAPJÁN SEBŐ ILDIKÓ bíró (Budakörnyéki Járásbíróság) 1. BEVEZETÉS 2. A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI „A bírósági végrehajtás az egyedi vagyoni végrehaj- tás fő útja, az a viszonylag önálló – rendszerint más, A végrehajtási eljárás a hatalmi ágak rendszerén be- jogvitát eldöntő eljáráshoz kapcsolódó – polgári nem- lül az igazságszolgáltatási ág nélkülözhetetlen része, peres eljárás, amelynek során a bíróság, illetőleg a bíró- amelynek szabályozása elsősorban a jogszolgáltatási sági szerv általában vagyoni kényszerrel juttatja ér- tevékenységet ellátó bíróságokhoz kapcsolódik. A bíró- vényre a kötelezettség teljesítésére vagy biztosítására sági végrehajtás biztosítja a már jogerősen befejezett 1 irányuló szankciót” . eljárási ügyekben hozott döntések, illetve az előze tesen 2007. szeptember 1-je óta dolgozom bíróként a Buda- végrehajtható határozatok kikényszerítését, amelynek környéki Járásbíróságon, ahol az elmúlt évek alatt töb- az a célja, hogy a kötelezett félből az önkéntes nemtelje- bek között a vegyes kötelmekkel kapcsolatos pereket sítés esetén a jogkövető magatartást kikényszerítse tárgyaltam a végrehajtási perek mellett. akár állami kényszer, például: rendőrség közreműkö- A téma aktualitását adja – az új eljárásjogi kódex ha- désével is. A végrehajtást kérő részére ugyanis biztosí- tályba lépésén túlmenően –, hogy az utóbbi néhány év- tani kell minden esetben, hogy a követelésének a kielé- ben megemelkedtek a lakosság jelentős részét érintő és gítése az észszerű időn belül megtörténjen. Emellett az terhelő deviza alapú jelzáloghitelekkel kapcsolatos ér- önkéntesség elmaradása kiüresítené és céltalanná ten- vénytelenségi és végrehajtás megszüntetési peres eljá- né a peres eljárásokat, amely nagyfokú jogbizonytalan- rások és az új törvény hatályba lépésével jelentősen sághoz vezetne és végső soron a jogállam sérelmét megváltozott ezen perek szabályozása. eredményezné. Az adós vagyonának védelmére szolgál a kényszer arányos és fokozatos alkalmazása. A végrehajtási kény- szer alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Vht.) szabályo- zott egyik fő alapelv, amely önmagában biztosítja az el- lenérdekű fél számára az önkéntesség elmaradása ese- Vida István: A bírósági végrehajtás. In: Németh János (szerk.): Pol- 1 tén a teljesítésre való kötelezéshez való fellépést. Ezen gári nemperes eljárások. Átdolgozott kiadás. Budapest, Ligatura Kiadó, alapelvet a Vht. 5. § (1) bekezdése szabályozza. 1996. 278. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35