VAGYONTERVEZÉSI LABIRINTUS (részlet)

MAGYAR-CSATLÓS JUDIT MAGYAR CSABA SÁNDOR ISTVÁN VAGYONTERVEZÉSI LABIRINTUS ÚTMUTATÓ A BIZALMI VAGYONKEZELÉS, A VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNYOK ÉS A MAGÁNTŐKEALAPOK VILÁGÁHOZ



MAGYAR-CSATLÓS JUDIT MAGYAR CSABA SÁNDOR ISTVÁN VAGYONTERVEZÉSI LABIRINTUS ÚTMUTATÓ A BIZALMI VAGYONKEZELÉS, A VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNYOK ÉS A MAGÁNTŐKEALAPOK VILÁGÁHOZ

© Magyar-Csatlós Judit, 2021 © Magyar Csaba, 2021 © Sándor István, 2021 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2021 Lektorálta: SZEIDLNÉ DR. KOVÁCS KRISZTINA DR. NAGY SZABOLCS A kézirat lezárva: 2020. november 4. A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 528 4 Budapest, 2021 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Kiadói szerkesztő: Sós Dóra Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

5 TARTALOM Rövidítések jegyzéke............................................................................. 9 Bevezetés: a vagyontervezési kultúra.................................................. 13 Hogyan készült?.................................................................................... 19 I. Családban marad?............................................................................. 22 I.1. „Útnak, szónak, házasságról való tanácskozásnak nincs vége”..... 22 I.1.1. A házassági vagyonjogi szerződés....................................... 23 I.1.2. A házastársi közös vagyon................................................... 24 I.1.3. A házastársak ügyletei......................................................... 26 I.1.4. Az élettársi kapcsolat........................................................... 27 I.2. „Szegény” örökösök..................................................................... 29 I.2.1. Végintézkedés hiányában..................................................... 31 I.2.2. A végintézkedés................................................................... 34 I.2.3. A kötelesrész........................................................................ 38 II. A bizalmi vagyonkezelés................................................................. 44 II.1. Már az ókorban............................................................................ 44 II.2. Trust magyar módra.................................................................... 49 II.3. Zavaros cégügyek. Bemutatkozik a Tímár család...................... 53 II.4. A vagyonrendelő dönt a kedvezményezettről............................. 57 II.5. Bizalmi vagyonkezeltet a Tímár család...................................... 60 II.6. A bizalmi vagyonkezelés kulcsfigurája...................................... 62 II.7. A bizalmi vagyonkezelés korlátai............................................... 64 II.8. Mitől lesz biztonságban a vagyon?............................................. 67 II.9. Két szerződés = üzletszerűség.................................................... 71 II.10. Kiben bízhat Tímár András?..................................................... 78 II.11. Hasznosítási kötelezettség és befektetési jogosultság............... 80 II.12. A Tanner Trust kedvezményezettjei......................................... 82 II.13. Adózási ismeretek nélkül ne vágjunk bele a bizalmi vagyonkezelésbe!....................................................................... 86

6 Tartalom II.13.1. A vagyonrendelés illetékmentes.................................... 86 II.13.2. Lehet adómentes a vagyonkezelés is............................. 89 II.13.3. Hogyan lehet a vagyonkiadás adómentes?.................... 93 II.14. A Tanner Trust adózása............................................................. 95 II.15. Manapság titokban maradhat-e „bármi”?................................. 99 II.16. Ki a Tanner Trust tényleges tulajdonosa?................................. 103 III. A vagyonkezelő alapítvány............................................................ 106 III.1. Kezdetben a közügyeket szolgálta............................................. 106 III.2. Utód nélkül. A Kárpáthy család története................................ 115 III.3. Mit tehet az alapító?................................................................... 118 III.4. A Family Office megoldja.......................................................... 120 III.5. Így épül fel az alapítvány szervezete......................................... 123 III.6. A Hedvig Vagyonkezelő Alapítvány befektetési politikája...... 124 III.7. Vagyonkezelés alapítvánnyal..................................................... 126 III.8. Kik részesülhetnek a Kárpáthy-vagyonból?............................. 128 III.9. Használjuk a bizalmi vagyonkezelésnél tanult adózási szabályokat!............................................................................... 131 III.9.1. Vagyonrendelés a bizalmi vagyonkezelés mintájára..... 131 III.9.2. Társaságiadó-mentes is lehet a vagyonkezelés............. 134 III.9.3. Hogyan adózzanak a kedvezményezettek?................... 137 III.10. A Hedvig Vagyonkezelő Alapítvány adózása......................... 140 III.11. Alkalmas-e a vagyonkezelő alapítvány titokvédelemre?........ 142 III.12. Kit rejt a vagyonkezelő alapítvány?......................................... 144 IV. A magántőkealap............................................................................. 146 IV.1. Holland vívmány........................................................................ 146 IV.2. Ideje kiszállni! Bemutatkozik a Berend család......................... 148 IV.3. Befektetési jegy nélkül nincs befektetési alap........................... 151 IV.4. Hozzunk létre egy alapot!.......................................................... 154 IV.5. Mit takar a magántőkealap (és a kockázati tőkealap)?.............. 156 IV.6. Mibe lehet befektetni?............................................................... 164 IV.7. A Berend család vagyontervezése.............................................. 164 IV.8. A befektetés „motorja” az alapkezelő........................................ 165 IV.9. Ki kezelje a B&K Magántőkealapot?........................................ 174

Tartalom 7 IV.10. Az alapkezelésnél sem árt tisztában lenni az adózással!......... 177 IV.10.1. Hogyan történik az adózás?......................................... 177 IV.10.2. Íme, az „átfolyó” adózás!............................................. 178 IV.10.3. A tőkejövedelem adózása............................................. 180 IV.11. A B&K Magántőkealap adózása.............................................. 183 IV.12. Diszkréció a magántőkealap esetében..................................... 185 IV.13. Számlanyitás a Westlife Bankban............................................ 187 V. Próbáljuk meg összehasonlítani a körtét az almával!................... 188 V.1. Mi a vagyonkezelés célja?........................................................... 188 V.2. Összehasonlítás az adózás szemszögéből................................... 192 V.2.1. A vagyonátadás adózása................................................... 192 V.2.2. A vagyonkezelés adózása................................................. 193 V.2.3. A vagyonkiadás adózása.................................................. 194 V.3. Titokvédelem és tényleges tulajdonos......................................... 195 VI. Utószó: legyen szimpla szisztéma!................................................ 197 Irodalomjegyzék.................................................................................... 200 Jogi hivatkozások jegyzéke.................................................................. 203 A szerzőkről........................................................................................... 207



9 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ABA alternatív befektetési alap ÁÉKBV átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás áfa általános forgalmi adó Áfa tv. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Air. 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról Art. 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről BDT Bírósági Döntések Tára BGB Bürgerliches Gesetzbuch vom 18. August 1896, Németország BH Bírósági Határozatok Bszt. 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól Btk. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Bvkpü. r. 87/2014. (III. 20.) Korm. rendelet a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások pénzügyi biztosítékainak egyes szabályairól Bvktv. 2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól Civil tv. 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról Cstv. 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról EBH Elvi Bírósági Határozatok

10 Rövidítések jegyzéke EGT Európai Gazdasági Térség EU Európai Unió Hágai Egyezmény Convention on the Law Applicable to Trusts and On Their Recognition Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról hipa helyi iparűzési adó Hpt. 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról Hrsztv. 2019. évi LXVII. törvény a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról Inytv 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Kbfr. 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól Kbftv. 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról KELER KELER Központi Értéktár Zrt. Ket. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Kt. Kereskedelmi törvénykönyv (1875. évi XXXVII. törvénycikk) Különadó tv. 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról MNB Magyar Nemzeti Bank Mtj. Magyarország Magánjogi törvénykönyvének törvényjavaslata (1928) NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Rövidítések jegyzéke 11 OECD Organisation for Economic Co-operation and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) OLAF Office Européen de Lutte Anti-Fraude (Európai Csalásellenes Hivatal) OR Obligationenrecht (Svájc, 1881/83) PECL Principles of European Contract Law PGR Personen- und Gesellschaftsrecht (Liechtenstein, 1926) PK Polgári Kollégium Pmt. 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról Ptk. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről régi Ptk. 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről szja személyi jövedelemadó Szja tv. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról szocho szociális hozzájárulási adó Szocho. tv. 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról tao társasági adó Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról tbsz. tartós befektetési szerződés Tpt. 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról Vatv. 2019. évi XIII. törvény a vagyonkezelő alapítványokról Vht. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról Üttv. 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről Ütv. tv. 2018. évi LIV. törvény az üzleti titok védelméről



13 BEVEZETÉS: A VAGYONTERVEZÉSI K U LT Ú R A Scindere glaciem.1 Magyarország a rendszerváltást követően lépett a piacgazdaság útjára, amelynek hatására jelentős változások történtek az üzleti életben. Ha- zánk megnyitotta kapuit a külföldi tőke előtt, másrészről pedig a priva- tizáció útján igyekezte pozicionálni a hazai vállalkozások kialakulását. Már a kezdeti időszakban megjelent az igény a vállalkozói oldalról, hogy minél hamarabb elkezdhessék gazdasági tevékenységüket. Az ál- lami vállalatok harmada csak részben, míg 15%-a teljesen magántulaj- donba került. E társaságok 85%-a korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakult.2 Ebben az időszakban tette le az alapkövét számos családi vállalkozás is. A pénzügyi szektor szereplői részére is új utakat nyitott ez a lehetőség, amelynek hatására elindulhatott a betét- gyűjtés, majd később a vagyonkezelés. A szocialista jogrendszer alapvető ismertetőjegye volt a magánjog közjogiasodása, a magánjog területének folyamatos szűkülése. Ma- gyarországon a szocialista politikai államszervezetben a magánjog 1949 és 1989 között „takaréklángon pislákolt”, ezért a 80-as évek má- sodik felében végbement politikai változások jelentős változásokat eredményeztek e területen. A korábbi szocialista etatista gazdasági mechanizmusok helyett a piacgazdasági szabályozók iránti igény jelent meg politikai akaratként, amelynek eredményeként az ehhez kapcsoló- dó jogszabályi változások kialakítására került sor. A politikai és társa- dalmi rend demokratikussá tételére, illetve a hatalmi ágak megosztásá- ra és a parlamenti demokrácia feltételeinek megteremtésére irányuló 1  Jelentése: jeget törni, azaz mutatni másoknak az utat. Wiegand Károly: 1168 latin közmondás gyűjteménye. Pest, Lampel Róbert, 1864. 2  Sági Matild: Managerek. Az új gazdasági elit rekrutációja. In Andorka Rudolf – Kolosi Tamás – Vukovich György szerk.: Társadalmi riport. Budapest, TÁRKI, 1994. 271.

14 Bevezetés: a vagyontervezési kultúra jogszabályok megalkotása mellett különösen fontos szerepet kapott az a magánjogi jogalkotás, amely az állami szerepvállalás privát szférából történő kiszorítására irányult. Alkotmányos szinten rögzítésre került a magántulajdon és a köztu- lajdon egyenlősége. Ezenkívül politikai akaratként jelent meg – számos társadalmi és politikai vitát követően – a második világháború áldoza- tainak és a szocialista államosítások, szövetkezetesítések károsultjai- nak kárpótlása. A tulajdoni rend átalakítása tekintetében a másik fon- tos tényező az állami tulajdon lebontása volt. Ez a folyamat a spontán privatizációval kezdődött, bár megjegyzendő, hogy a 80-as években már „félmagánosítás” zajlott a magyar gazdaságban a szerződéses üz- letek működtetésével.3 A 80-as évek végén végbement ad hoc jellegű magánosítási folyamat egy külön törvénnyel4 került jogszabályi rende- zésre, amely egyúttal a „vadnyugati stílusú privatizációt kívánta megfékezni”.5 Ettől kezdődően az ún. kisprivatizációs törvény6 és az átalakulási törvény7 alapján volt lehetőség jogszabályi keretek között a magánosítás végrehajtására, folyamatosan szofisztikálódó szervezeti és eljárási szabályok, privatizációs technikák mellett.8 Nagy szerepe volt ebben a folyamatban a külföldi tőke bevonásának, ami a kelet-közép európai országok közül az egyik leginkább befektetőbarát szabályozást biztosította. A kárpótlási, a privatizációs és a vagyonátadási törvények radikálisan új tulajdonviszonyokat hoztak létre Magyarországon. A kárpótlási törvények részben a második világháború előtti vagyoni vi- szonyok visszarendeződését, a privatizációs törvények pedig új tulaj- donosi struktúrák kiépülését eredményezték. A külföldi tőke beáramlása és a privatizáció hatására hirtelen meg- ugrott az üzleti élet résztvevőinek a száma, és kialakult a piaci verseny, 3  Sárközy Tamás: Rendszerváltás és a privatizáció joga. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1997. 195. 4 1990. évi VII. törvény. 5  Mádl Ferenc: Privatizáció Magyarországon. Az európai örökség útján. Budapest, 1995. 347. 6  1990. évi LXXIV. törvény. 7  1989. évi XIII. törvény. 8  1992. évi LIII., LIV. és LV. számú privatizációs törvények, 1995. évi privatizációs törvény.

Bevezetés: a vagyontervezési kultúra 15 azonban ezek az átrendeződések új pénzügyi kultúrát is igényeltek a résztvevőktől, jóllehet ennek nem volt több évtizedes hagyománya a magyar jogrendben. Ráadásul a vállalkozók a tőkefelhalmozással vol- tak elfoglalva, ezért egyelőre még nem merült fel kérdésként, hogy mit tegyenek a vagyonukkal. Több évtizednek kellett eltelnie, hogy az üz- leti élet szereplői észrevegyék, hogy Magyarországon nincsenek olyan e célnak dedikált, professzionális jogintézmények, amelyek arra hiva- tottak, hogy a magánvagyont kezeljék, illetve kevés olyan szakember van, aki jártassággal bírna a komplex vagyontervezésben. A vagyonke- zelés piacán sokáig szinte csak a bankok és a hozzájuk szorosan köthe- tő alapkezelők voltak jelen. A befektetések során a pénzügyi szereplők- nek és az ügyfeleknek is csak az számított, hogy minél magasabb hoza- mot érjenek el, így szintén nem merült fel annak gondolata, hogy ös�- szetettebb jogi konstrukción keresztül valósítsák meg ezeket a művele- teket. A privatizáló és vállalkozói korosztály a 80-as évek „negyvene- seiből” állt, akik mostanra aktív életpályájuk végéhez közelítenek, és a vagyonkezelés mellett felmerült a szabályozott generációváltás és va- gyonvédelem szükségessége is. Jogalkotói szinten ezzel párhuzamosan érzékelték, hogy a fejlett szabályozás hiánya jelentős vagyonvesztést eredményezhet, amelynek nemzetgazdasági következményei lehetnek. Míg itthon az első generációváltásnak lehetünk tanúi, addig Nyugat- Európában átlagosan az ötödik generációváltás történik. 2014-ben jelentős fordulatot hozott a hazai vagyontervezési kultúrá- ban, hogy létrehozták a magyar jogrendszerben a bizalmi vagyonkeze- lés, a családi alapítvány, valamint a magán- és kockázati tőkealap in- tézményét. Ezt a folyamatot egészítette ki a vagyonkezelő alapítvány megjelenése 2019-ben. A magánszférát és annak kockázatait ezekkel az új módszerekkel jogilag is el lehet határolni az üzleti élettől. Egy családi haláleset vagy egy válás könnyen gerjeszthet hullámokat az üz- leti vagyon irányába is. Ugyanakkor a vállalkozási tevékenység során felmerülő számtalan kockázat ellen is szükség van hathatós védelemre. A hazai vállalkozások és üzletemberek szempontjain túl azt is fontos kiemelni, hogy a nemzetközi üzleti élet szereplői is szívesebben fektet- nek be olyan országban, ahol fejlett a vagyontervezési kultúra, és több jogi eszköz, struktúra közül is választhatnak.

16 Bevezetés: a vagyontervezési kultúra A fenti szempontokat még lehetne folytatni, azonban célszerű min- dig a vagyonvédelem elsődlegességéből kiindulni. Az üzleti- és a ma- gánbefektetéseink akkor vannak biztonságban, ha „nem tartjuk egy kosárban az összes tojást”. A portfólió diverzifikálásának számos mó- dozata létezik. Pénzügyi kockázatainkat csökkenhetjük oly módon, hogy a befektetéseinket különféle eszközosztályok szerint valósítjuk meg annak érdekében, hogy ha az egyik befektetés kárt szenved, ak- kor az ne legyen kihatással a többire. A befektetések során kellő gon- dossággal kell eljárni az alapján is, hogy milyen pénzügyi közvetítő közreműködésével hatjuk végre a tranzakcióinkat. A vagyonunkat manapság nemcsak készpénzben és különféle elektronikus devizák- ban tarthatjuk, hanem lehetőségünk van kriptovalutákba is befektetni. A lokális kockázatokat (és előnyöket) pedig úgy tudjuk ellensúlyozni, ha több országban vagy kontinensen osztjuk szét befektetéseinket (ge- oarbitrázs). A kockázatcsökkentő lépések csoportosítására számos más kombi- náció is létezik, viszont bármelyikről kijelenthető, hogy jogilag is tá- mogatni, illetve védeni kell a diverzifikációt a megfelelő vagyonterve- zési instrumentum kiválasztásával. Tehát nem elégséges, ha csak a fen- ti szempontok mérlegelésével igyekszünk csökkenteni a vagyont fenye- gető kockázatokat, ugyanis az elkülönítés során azt is célszerű eldönte- ni, hogy miképpen lehet megóvni jogilag is a kiválasztott befektetési formát. Jelentős magánvagyonok tervezése és kezelése során jellemző- en az 1. ábra szerinti diverzifikációs megoldásokat alkalmazzák a va- gyonvédelem érdekében világszerte. A fenti jogintézmények közül már mindegyik rendelkezésre áll ha- zánkban, ezért már a magyar üzleti élet szereplőin múlik, hogy mikép- pen aknázzák ki ezeket a lehetőségeket. A sokszor kiszámíthatatlanul változó nemzetközi környezetben egyre inkább nő a kifinomult va- gyontervezési szolgáltatások szerepe. A globalizáció hatására ország- határokon átnyúló vagyontömegek alakultak ki, amelyek kezelése egy- re nehezebb feladattá válik. A befektetők célja a vagyon lehető legna- gyobb mértékű megőrzése a kijelölt kedvezményezettek érdekében, va- lamint a vagyon rugalmas hasznosíthatóságának biztosítása annak tu- lajdonosának, de ez csak összetettebb struktúrákkal érhető el.

Bevezetés: a vagyontervezési kultúra 17 1. ábra A portfólió diverzifikálásának módozatai Az említett lehetőségeknek nem volt jelentős hagyománya Magyar- országon, ezért az üzleti életben még most is a kezdeti bizalmatlanság és szkepticizmus övezi az említett jogintézményeket, emiatt viszonylag lassan terjednek ezek a módszerek. A jogászok és a közgazdászok dön- tő hányada tanulmányai során legfeljebb csak jogtörténeti vagy össze- hasonlító jogi vonatkozásban találkozott a vagyontervezés összetettebb alakzataival. Ugyanakkor azokban az országokban, ahol több évtizede jelen vannak ezek a jogintézmények igen kiforrott szabályozással, ott a belföldi piac szereplői magabiztosabban nyúlnak komplex befektetési és vagyonkezelési struktúrákhoz, illetve a vállalkozók is kiemelt fi- gyelmet fordítanak a szofisztikált vagyontervezésre. Várhatóan Ma- gyarországon is el kell telnie még egy évtizednek változatlan vagy csu- pán előnyére változó szabályozás mellett, hogy a piaci szereplők bizal- ma kialakuljon a bizalmi vagyonkezelés, a családi- és vagyonkezelő alapítvány, valamint a magán- és kockázati tőkealap irányába.

18 Bevezetés: a vagyontervezési kultúra Viszont nem áll olyan sok idő rendelkezésre, hiszen a hazai vállalko- zások tulajdonosainak már most szükségük van a vagyontervezésre a generációváltás bizonytalanságai miatt. Jelen könyvnek is az a célja, hogy felgyorsítsa ezt a folyamatot, és utat mutasson9 mind a szakmai, mind az üzleti élet szereplőinek, hogy átlássák a lehetőségeiket, vala- mint magabiztosan nyúljanak ezekhez a jogintézményekhez. A vagyontervezés során számos jogterület szabályait kell alkalmazni, hiszen a családi és céges viszonyok összefonódása mellett a vagyon jel- lege, illetve szerkezete is eltérő bánásmódot igényel. Az öröklési, a társa- sági, az ingatlan-, az értékpapírjogon és az adózáson kívül tisztában kell lenni az ügyfél igényeivel, családi körülményeivel, vagyonával, valamint a befektetési környezettel is. A szerteágazó ösvények, a gyakori leágazások és a csapdák miatt könnyen érezheti magát úgy az ügyfél és a szakértője, mintha egy va- gyontervezési útvesztőben kellene megtalálnia a helyes utat. Az út- vesztővel ellentétben a labirintus egyetlen kanyargós úttal rendelkezik, félrevezetések nélkül, kijárattal, vagyis elérhető céllal. A labirintus esetében tulajdonképpen nem a megtévesztés, hanem a kulturális érte- lemben vett beavatás a cél. A szerzők ezért abban bíznak, hogy a pél- daként hozott, kezdetben útvesztőnek tűnő helyzetek megoldása e könyvben sokkal inkább a labirintushatást, vagyis a beavatás élményét nyújtja majd az olvasónak, továbbá sikerül közösen hozzájárulnunk a vagyontervezési kultúra hazai fejlődéséhez. 9  Lásd a korábbi latin mondást: Scindere glaciem.

19 HOGYAN KÉSZÜLT? Custodire aliquid quasi thesaurum Draco.10 Igyekszünk közérthető formában bemutatni a következő fejezetekben a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítványok és a magántőke- alapok jogi hátterét. A célunk nem az volt, hogy a jogszabályhelyeket részletesen felsoroljuk, hanem útmutató gyanánt az előírások megérté- sét helyezzük előtérbe. Arra törekszünk, hogy innovatív módon ötvöz- zük a jogi szakkönyvek világát a modern menedzsmentkönyvek hang- vételével, emiatt gyakran vegyül majd a tradicionális megközelítés az újszerű szemlélettel. Meglátásunk szerint mindkét látásmódra szüksé- ge van azoknak, akik vagyontervezésre vállalkoznak a 21. században. A vagyontervezési labirintusban történő barangolásra nemcsak a jogá- szokat invitáljuk, hanem reményeink szerint részt vesznek a tájékozó- dásban az üzleti élet azon szereplői is, akik számára még kevésbé is- mertek a vagyontervezési módszerek. Az egyes struktúrák bemutatása előtt egy külön fejezetet szentelünk a házasság és az öröklés témakörének, ahol bemutatjuk legalapvetőbb tudnivalókat. Nem az a cél, hogy elmélyedjünk e két terület minden részletében, azonban a vagyontervezés során kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk a házassági vagyonjog és az öröklési jog legismer- tebb fogalmaival. Ennek tisztázása azért bír jelentőséggel, mert a to- vábbi részekben bemutatásra kerülő instrumentumok kiválóan alkal- masak a válás és a haláleset okozta nehézségek jogi feloldására is. A könnyebb elsajátítás és az üzleti célú felhasználás érdekében az alapítványok témakörénél a vagyonkezelő alapítvány közérdekű célú altípusa kevesebb hangsúlyt kap, inkább a magáncélú alakzatra össz- pontosítunk. A befektetési alapoknál pedig az általános szabályok be- mutatása után elsősorban a magántőkealapokra koncentrálunk. 10  Jelentése: valamit úgy őrizni, mint a sárkány a kincset. Wiegand 1864: i. m.

20 Hogyan készült? A jogi háttér megértését és átláthatóságát segíti elő, hogy a bekerete- zett részekben számos példát helyezünk el, így már rögtön az elméleti ismeretek után mód nyílik a gyakorlati alkalmazás felfedezésére. Az útmutatót azzal is megpróbáljuk közelebb hozni az olvasókhoz, hogy mindhárom jogintézményhez egy-egy család története kapcsolódik „regény a regényben” jelleggel, amelyen keresztül olyan valósnak tűnő élethelyzeteket ismerhetünk meg, amelyek indokolttá teszi a vagyon- tervezést. Ráadásul ezek a részek jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy élethű történetek által, olvasmányos keretek között sikerüljön el- mélyíteni a megszerzett tudást. A realisztikus ábrázolás ellenére hang- súlyozzuk, hogy az esetek kitalált történeten alapulnak, a szereplők ki- talált alakok, mindennemű egyezésük a valósággal csupán a véletlen műve. Gyakran teszik fel kérdésként a témával ismerkedők, hogy a generá- ciós vagyontranszferen kívül milyen további előnyöket nyújthatnak még az említett megoldások. Ez mindig az elérni kívánt cél és a szemé- lyes élethelyzet, valamint a vagyon jellegének függvénye, ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy megfelelő strukturálás esetén befo- lyásolható az öröklési jog, a házassági vagyonjog, továbbá a hitelezővé- delem is. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy oktatási, egészségügyi és nyugdíj-előtakarékosságra is alkalmasak lehetnek ezek a vagyonter- vezési eszközök. A vagyontervezés során talán az egyik legfontosabb szempont az adó- zás, hiszen egy befektetés versenyképességét vagy egy generációs va- gyontranszfer megvalósítását jelentős mértékben befolyásolja a fizetendő adó. Az adótervezés mindig is fontos szerepet játszott a gazdasági élet szereplőinek pénzügyi sikereiben. Ugyanakkor egyre inkább teret nyer az a megközelítés, hogy ha az ügylet egyik fő célja az adóelőny elérése, akkor nem alkalmas a kívánt adóügyi hatás kiváltására. Ily módon min- dig meg kell találni az egyensúlyt a maximálisan megszerezhető adó- előny és az ügylettel elérni kívánt cél között. Ennek megvalósításához fontos tisztában lenni az egyes vagyontervezési eszközök adózási szabá- lyaival, amelyeket külön részletezünk példákkal színesítve. A kiszivárogtatási és jogosulatlan adatkezelési botrányok időszaká- ban növekvő igényük van az ügyfeleknek a diszkrécióra és a titokvéde-

Hogyan készült? 21 lemre, vagyis egyre többen vágynak „üzleti magánéletre”. Ezenfelül a belső családi ügyek védelme is mindinkább a generációs vagyonterve- zés részévé válik. Ugyanitt fontos megjegyezni, hogy a diszkréciót és a titokvédelmet nem lehet egy lapon említeni a hatóságok részére kötele- zően teljesítendő adatszolgáltatások kijátszásával. Gyakran előfordul, hogy ezt a két külön magatartásformát megpróbálják összemosni és egy kalap alá vonni, noha a vagyontervezésben érintett személyek ré- széről teljesen érthető igény, hogy csak a jogszabályban előírt informá- ciókat szeretnék megosztani az annak megismerésére jogosult szemé- lyekkel. Az információterjedés felgyorsulásának és a túlzott digitalizá- ció előretörésének tehát jogszerű kihívói lehetnek a vagyontervezés kü- lönféle módszerei. Ebből kifolyólag mindegyik instrumentumnál kü- lön kitérünk a titokvédelemre, valamint az egyre nagyobb jelentőség- gel bíró tényleges tulajdonos kérdéskörére. Mindezek alapján a könyv az említett piaci igényekkel összhangban a bizalmi vagyonkezelésre, a vagyonkezelő alapítványra, továbbá a magántőkealapra vonatkozó szabályok bemutatásán túl kitér a kapcso- lódó adózási, továbbá a titoktartási és a tulajdonosi struktúrát érintő ügyfél-azonosítási szabályokra is.