Horváth Ildikó: A tolmácsoláshoz való jog és a bírósági tolmácsolás

TANULMÁNYOK A TOLMÁCSOLÁSHOZ VALÓ JOG ÉS A BÍRÓSÁGI TOLMÁCSOLÁS HORVÁTH ILDIKÓ 1 egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar 1. BEVEZETÉS (a) a legrövidebb időn belül és a legrészletesebb módon tájékoztassák az ellene felhozott vád természetéről A bírósági tolmácsolás a nemzetközi szakirodalomban és indokairól olyan nyelven, amelyet megért, igen sokat kutatott téma, a magyar tolmácsolástudomá- valamint ahhoz, hogy nyi kutatások azonban csak néhány éve indultak meg (e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti, ezen a területen (Csörgő 2013; Farkasné Puklus 2016; vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet. Horváth 2013, 2014; Kállai–Mozsolits 2017). Ezzel pár- Ugyanezeket a jogokat fogalmazza meg az ENSZ Köz- gyűlése által 1966-ban elfogadott A polgári és politikai huzamosan indult el a magyarországi bírósági tolmács- képzés. Mindez illeszkedik a közösségi tolmácsolás tér- jogok nemzetközi egyezségokmánya is. Az Egyezségok- nyerésének nemzetközi tendenciájába. Az alábbiakban mány 14. cikk 3. pontja a jog előtti egyenlőség szellemé- a tolmácsoláshoz való jog kialakulásának kérdését mu- ben kimondja: tatom be. Ezt követően e tolmácsolási terület sajátossá- Az ellene emelt vád elbírálásakor mindenkinek teljes gait és a bírósági tolmácsolást mint szakmát írom le. és egyenlő joga van legalább a következő biztosítékokra: Végezetül kitérek a bírósági tolmácsolás magyarországi (a) a legrövidebb határidőn belül egy általa értett nyel- helyzetére. 1 ven részletesen tájékoztassák az ellene emelt vád természetéről és okáról; […] (f) díjmentesen vehessen igénybe tolmácsot, ameny- 2. A TOLMÁCSOLÁSHOZ VALÓ JOG nyiben nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet; […]. A tolmácsoláshoz, illetve a fordításhoz való jog a II. vi- lágháborút követően nyert egyre nagyobb jelentőséget. 2.1. A TOLMÁCSOLÁSHOZ VALÓ JOG EURÓPÁN KÍVÜL E fejlődés során az első mérföldkövet a II. világháborút lezáró, a náci háborús bűnösök nürnbergi pere jelentet- A tolmácsoláshoz való jogot Európán kívül a világon több te. A pert 1945. október 18. és 1946. október 1. között helyen garantálják. Az Egyesült Államokban például az bonyolították le. A nürnbergi Nemzetközi Katonai Tör- 1978-as bírósági tolmácsolásról szóló törvény (Court vényszék Alapokmánya 16 (c) és 25. cikkei kimondják a Interpreters’ Act) garantálja a vádlott jogát a tolmácso- vádlottaknak a tolmácsoláshoz való jogát. A tokiói per, lásoz (Edwards 1995, Mikkelson 2000). Hasonló rendel- azaz a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék ál- kezések vannak érvényben Kanadában is. Amerikánál tal folytatott eljárásnak a tárgya a második világháború maradva meg kell említeni az Emberi Jogok Amerikai során a távol-keleti hadszíntereken elkövetett háborús Nyilatkozatát (1969), melyet az Amerikai Államok Szer- bűnök elkövetőinek az elítélése volt. A tokiói perre nem vezete szerződésként fogadott el 1978-ban, és melynek sokkal a nürnbergi után, 1946. május 5-től 1948. április 8. cikk 2. bekezdés (a) pontja mondja ki a vádlottaknak 6-ig került sor. A Távol-keleti Nemzetközi Katonai Tör- a tolmácsoláshoz és fordításhoz való ingyenes jogát. Ázsiában több állam aláírta ugyan A polgári és politikai vényszék Alapokmánya 9 (a) és (b) cikkei mondják ki a vádlottaknak a tolmácsoláshoz való jogát. jogok nemzetközi egyezségokmányát, a gyakorlatban A tolmácsoláshoz való jog történetének egyik sarokkö- azonban nem mindig jut érvényre a tolmácsoláshoz való ve az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezménye jog. Ausztráliában a bírósági tolmácsolás nem rendelke- (1950), melynek 6. cikke a tisztességes tárgyaláshoz való zik alkotmányos vagy törvényi garanciával, azonban jog részeként kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, korábbi ítéletek megemlítik a tolmácsolás szükségessé- hogy gét olyan peres felek esetén, akik nem beszélnek angolul. Afrikának az emberi jogi alapdokumentuma az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartája (1986), mely- nek alapjául A polgári és politikai jogok nemzetközi egyez- 1 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ségokmánya szolgál. Az Afrikai Chartának az európai és habilitált egyetemi docense, a Fordító- és Tolmácsképző tanszék ve- amerikai emberi jogi alapegyezményekhez hasonló a zetője. / 8 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 8 2018.01.09. 12:01:47

TANULMÁNYOK 2 szövegezése, mégsem tartalmaz utalást a tolmácsoláshoz említi meg először. Ez a törvény a jelnyelvet beszélőkre való jogra (Mikkelson 2000). és a jelnyelvi tolmácsolásra való jogra külön kitér. E törvény 6. § (1) bekezdése szerint a polgári peres el- 2.2. A TOLMÁCSOLÁSHOZ VALÓ JOG járásoknak a nyelve magyar, és a „magyar nyelv nem AZ EURÓPAI UNIÓBAN tudása miatt senkit hátrány nem érhet”. Ugyanezen pa- ragrafus (2) bekezdése továbbá kimondja, hogy Az Európai Unió több nyelvpolitikai vonatkozású jogi A bírósági eljárásban – nemzetközi egyezményben aktust alkotott. A Római Szerződés 217. cikkében foglal- meghatározott körben – mindenki jogosult anyanyel- tak alapján az Európai Unió intézményeinek nyelvi sza- vét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. bályozása a Miniszterek Tanácsának döntése alapján A (3) bekezdés rendelkezik a tolmácsoláshoz való jogról: történik. Az Unió hivatalos és munkanyelve mindenkor A bíróság köteles tolmácsot alkalmazni, ha az az (1)– a tagállamok államnyelveinek valamelyike lehet. Ennek (2) bekezdésben foglalt elvek érvényesülése érdeké- a helyzetnek a jogi alapját a Tanács 1958. április 15-ei ben szükséges. rendelete adta. Ez volt a Tanács 1. számú rendelete, ame- A 184. § a tolmácsról szól, és a fentieket megerősíti, majd lyet az új tagállamok csatlakozásával megfelelően mó- a (2) bekezdés kimondja, hogy dosítanak. A rendelet egyben az Európai Unió Nyelvi A hallássérült személyt kérésére jelnyelvi tolmács Chartája is. A hivatalos dokumentumok, a különböző közreműködésével kell meghallgatni, illetve kihall- előírások, a jogi szövegek, illetve a bírósági ítéletek is gatni, vagy a meghallgatás, illetve kihallgatás helyett minden közösségi nyelven megjelennek, a szerződések írásban is nyilatkozatot tehet. pedig minden hivatalos nyelven hitelesek. A (3) bekezdés pedig a tolmácsot szakértői státusszal ru- Az ír nyelv példája mutatja, hogy a bírósági eljárások- házza fel, és megállapítja, hogy a „tolmácsra a törvénynek nak az EU-ban is különös szerepe volt nyelvpolitikai a szakértőkre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően szempontból. Ugyanis Írország, amikor 1973-ban csat- alkalmazni”. lakozott az Európai Unióhoz, lemondott az ír nyelv mun- Jelenleg a büntetőeljárások során a tolmács alkalma- kanyelv-státuszáról, azonban a szerződéseket mindig zását A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény írja lefordították írre is, valamint az Európai Bírósághoz is elő. A 114. § (1) bekezdése szerint Magyarországon lehetett ír nyelven fordulni. 2005-től az ír is hivatalos Ha nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során munkanyelve az Európai Uniónak, az ír nyelvnek az eu- az anyanyelvét – törvénnyel kihirdetett nemzetközi rópai intézményekben való gyakorlati használatára szerződés alapján, az abban meghatározott körben –, 2021-ig, többször öt évre meghosszabbított derogáció regionális vagy nemzetiségi nyelvét kívánja használ- vonatkozik [a Tanács 920/2005/EK rendelete, a Tanács ni, tolmácsot kell igénybe venni. Ha az anyanyelv 1257/2010/EU rendelete, a Tanács (EU, Euratom) használata aránytalan nehézségbe ütközne, a ma- 2015/2264 rendelete]. Ennek gyakorlati okai vannak, gyar nyelvet nem ismerő személy által ismertként mert kevés fordító, nyelvész és tolmács áll rendelke- megjelölt más nyelv használatát kell tolmács útján zésre. biztosítani. Az Európai Unió Bíróságának nyelvhasználatát annak A polgári peres eljárásokhoz hasonlóan a (2) bekezdés eljárási szabályzata határozza meg. E szerint „egy ügy- itt is a jelnyelvi tolmácsra vonatkozik, a (3) bekezdés höz egy eljárásnyelv van rendelve. A közvetlen kerese- pedig a büntetőeljárásban is szakértői státuszt ad a tol- tekben a felperes választhatja ki ezt a nyelvet az Unió mácsnak. Továbbá kimondja, hogy „eseti tolmácsot”, azaz huszonhárom hivatalos nyelve közül” (37. cikk 1. pont). „kellő nyelvismerettel rendelkező más személyt” is ki A tolmácsolást a Tolmácsolási Igazgatóság szervezi. lehet rendelni. A (3) bekezdés utolsó mondata pedig a A tagállamok szintjén a tolmácsoláshoz való jog leg- következő: „Tolmácson a szakfordítót is érteni kell.” Lát- újabb eredménye az Európai Unióban, hogy az Európai hatjuk, hogy a magyar szabályozás elmarad az Európai Parlament elfogadta az Európai Parlament és a Tanács Unióétól, mert nem tesz különbséget az írásbeli és a szó- 2010/64/EU irányelvét (2010. október 20.) a büntetőeljá- beli nyelvi közvetítés, azaz a fordítás és a tolmácsolás rás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz között, illetve nem írja elő a megfelelő képesítést a bün- való jogról. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió minden tetőeljárások során alkalmazott tolmácsok számára. polgárának joga van az anyanyelvi tolmácsoláshoz és Egy másik olyan törvény, amely a tolmácsoláshoz való fordításhoz az ellene indított büntetőeljárás során. A jogot említi, A közigazgatási hatósági eljárás és szolgál- tolmácsolás-fordítás a gyanúsítás tényének közlésétől az eljárás végéig jár, és kiterjed a kihallgatásra, az ügy- véddel folytatott beszélgetésre és a bírósági tárgyalásra is. Ezt az irányelvet a tagállamoknak 2013. október 27-ig kellett átültetniük saját jogrendszerükbe. 2 2018. január 1-jén lép hatályba az új Pp. (a 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról). Ennek 18. címe (A tolmács és a fordító 2.3. A TOLMÁCSOLÁSHOZ VALÓ JOG részvétele a perben) alatt a 61. § – a 113. §-ban rögzített nyelvhasz- nálati jogokra hivatkozással – a jelenlegihez hasonló rendelkezéseket MAGYARORSZÁGON tartalmaz. A 62. § külön szól a fordításról: „Fordítás szükségessége esetén – jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nem- zetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű fordí- Magyarországon a polgári perekben a tolmácsoláshoz való tás alkalmazható. Ha a lefordított szöveg helyessége, illetve teljessé- jogot A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ge tekintetében kétely merül fel, hiteles fordítást kell alkalmazni.” / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 9 MJNy_2017_2.indd 9 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK tatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény törvény 114. §-át, valamint a büntetések, az intézkedések, (Ket.). A 60. § (1) bekezdése szerint egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 12. § (1)–(2) használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, bekezdéseit]. Ez azt jelenti, hogy a tolmácsoláshoz való tolmácsot kell alkalmazni. Ha az ügyintéző beszéli jog Magyarországon is megerősödött. az idegen nyelvet, a többi ügyfél és az eljárás egyéb A fentiekből jól kitűnik, hogy a tolmácsoláshoz való jog résztvevője érdekében tolmácsot kell alkalmazni, szorosan összefügg a bírósági tolmácsolással. Ugyanis a kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet. tolmácsoláshoz való jog biztosításakor a cél az, hogy a Ez a törvény már árnyaltabban fogalmaz, hiszen csak büntetőeljárások illetve a polgári peres eljárások során akkor kell tolmácsot alkalmazni, ha arra valóban szükség a tisztességes tárgyaláshoz való jogot és az alapvető em- van a kommunikáció érdekében. A (2) bekezdés itt is a beri valamint nyelvi jogokat garantálják. A tisztességes jelnyelvi tolmács biztosítására vonatkozik, a (3) bekez- tárgyalásoz való jog egyik alapelve a vádlott „jogi jelen- dés pedig a tolmácsot szakértőnek mondja ki. A (4) be- léte” a tárgyaláson. A jogi értelemben vett jelenlét pedig kezdés itt is megengedi, hogy feltételezi a „nyelvi jelenlétet” is (González 1994). A hatóság a hatósági ellenőrzés során a tényállás tisztázásához – ha az más módon nem lehetséges – az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen nyelvet 3. A BÍRÓSÁGI TOLMÁCSOLÁS MINT SZAKMA beszélő személyt tolmácsként vehet igénybe. Tehát nem teszi kötelezővé a megfelelő szakképesítéssel A 2010/64/EU irányelv tolmácsolási szakmatörténeti rendelkező szakember alkalmazását. Az „idegen nyelvet szempontból úttörő jelentőségű, mivel 5. cikkében rész- beszélő személy” meghatározás pedig elég tág. Viszont letesen kitér a tolmácsolás és fordítás minőségére. Az ugyanez a bekezdés előírja, hogy 5. cikk 2. pontja külön kiemeli, hogy „a tagállamok töre- A tolmácsként igénybe vett személyt tájékoztatni kell kednek arra, hogy létrehozzák a megfelelő képesítéssel a tolmács jogairól és kötelezettségeiről, és ennek té- (saját kiemelés) rendelkező független fordítók és tolmá- nyét, valamint a tolmácsként igénybe vett személy csok nyilvántartását vagy nyilvántartásait”. Mindez nem- nyilatkozatát a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvé- csak általában véve a tolmácsolást és konkrétan a bírósá- ben rögzíteni kell. gi tolmácsolást ismeri el szakmaként, hanem nagy hang- A Ket. helyett 2018. január 1-jétől hatályba lép a 2016. évi súlyt helyez a képesítésre és a képzésre is. Ez utóbbi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.). szempont azért sem elhanyagolható, mert általános pa- Az Ákr. a tolmácsolásról a következőket írja elő, amelynek nasz a szakma részéről, hogy a bírósági tolmácsolást a értelmében a hatóság részéről is végezhető tolmácsolás: gyakorlatban igen gyakran nem megfelelően képzett tol- 73. § [A tolmács] mácsok, illetve nem bírósági tolmácsok végzik (Edwards (1) Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője 1995, Gamal 1998, Jacobsen 2012, Mikkelson 2000). által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem be- Annak ellenére tehát, hogy a tolmácsoláshoz való jog széli, tolmácsot kell alkalmazni. egyetemes elismerést nyert, számos országban nem tisz- (2) Az ügyben eljáró hatóság el nem járó tagja, va- tázott, hogy kik végezhetnek ilyen tolmácsolást, milyen lamint – ha az a tényállás tisztázáshoz elengedhetet- előképzettségre és tudásra van szükség ahhoz, hogy va- len – az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen lakiből bírósági tolmács válhasson. Ennek az egyik káros nyelvet beszélő személy tolmácsként igénybe vehető. (3) A tolmácsra egyebekben a szakértőre vonatko- következménye, hogy nagyon sok esetben bárki elvégez- zó rendelkezések irányadóak. heti ezt a feladatot, és ad hoc jelleggel történik a tolmácsok A törvény a jeltolmácsolásról [lásd 29. § (3) bekezdés], kiválasztása az alapján, hogy éppen ki beszéli a szükséges továbbá a nyelvhasználat általános szabályairól (lásd nyelveket, vagy ki állítja azt magáról, hogy ezeket a nyel- 20–21. §) is rendelkezik. veket ismeri (Berk-Seligson 2008, Mikkelson 2000). Ezenfelül Magyarországon a szabálysértésekről, a sza- A bírósági tolmácsolásban ezzel összefüggésben és bálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási ennek egyik okaként a nemzetközi szakirodalomban rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 67. § (1) bekezdése is gyakran emlegetett téma a bírósági tolmácsok képzésé- kimondja, hogy nek és folyamatos továbbképzésének a szüksége, illetve Ha a nem magyar anyanyelvű személy az eljárás so- leginkább annak akut hiánya. Többek között Edwards rán az anyanyelvét kívánja használni vagy e törvény (1995) és Mikkelson (1998) azzal érvelnek a képzés mel- szabályai szerint más nyelv használatát kéri, tolmá- lett, hogy a jogi környezetben a tolmácsolás sokkal ösz- csot kell igénybe venni. szetettebb és nehezebb feladat, mint az emberi élet más Ez a törvény is előírja a jelnyelvi tolmács szükséges al- területein. kalmazását. A tolmács itt is szakértő, valamint a tolmá- Mikkelson (1998) szerint a bírósági tolmácsolás ösz- cson itt is fordítót is kell érteni. szetettsége abban áll, hogy az ezen a területen különbö- A magyarországi helyzettel kapcsolatban érdemes még ző kultúrák és nyelvek egy olyan rendszerben találkoz- megjegyezni, hogy a magyar országgyűlés 2013 novem- nak, amely mindig is meglehetősen rugalmatlan volt, és berében átültette az Európai Parlament és a Tanács amely lassan alkalmazkodik a változó társadalomhoz. 2010/64/EU irányelvét (2010. október 20.) a büntetőeljá- Ezért a bírósági tolmácsokat elismert szaktudással ren- rás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz delkező szakemberekként kell elfogadni, akik felelőssé- való jogról [lásd a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. get vállalnak munkájukért. / 10 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 10 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK 3.1. A BÍRÓSÁGI TOLMÁCS TUDÁSA ÉS KÉSZSÉGEI és B nyelvéről A nyelvére, tehát retour tolmácsolást is végez. Mindezt többféle módon teheti. A bírósági tolmá- A bírósági tolmácsolás egyik alapvető jellemzője a na- csolás során leggyakrabban alkalmazott tolmácsolási gyon specifikus téma, amelyet szükséges elsajátítani. módok a következők: rövid szakaszos konszekutív tol- Továbbá az is, hogy gyakran, ha nem is mindig szó sze- mácsolás, hosszú szakaszos konszekutív tolmácsolás, rinti értelemben, de mégis „élet-halál” a tét, amennyiben suttogószinkron (chuchotage), blattolás, szinkrontolmá- valamilyen pénzbeli büntetés vagy szabadságvesztés, csolás. Ez utóbbit a magyar bíróságokon nem alkalmaz- esetleg egy nemzetközi gyermekelhelyezés vagy mene- zák. Előfordul, hogy jogi kontextusban távtolmácsolásra kültügyi kérelem kérdése dől el. Tehát emberi sorsok kerül sor. Ilyenkor igen gyakori, hogy a videokonferen- forognak kockán. ciák helyett telefontolmácsolást alkalmaznak, például Ehhez még vegyük hozzá az olyan nyelven kívüli ténye- sürgős tanúkihallgatás esetén. zőket, mint az igen gyors beszéd, a többször megszakított Tolmácsolástechnikai szempontból a bírósági tolmá- beszédfolyam, és az esetlegesen felmerülhető témák igen csolás alapvető jellegzetessége, hogy a tolmács nem egy nagy száma, valamint az érzelmi túlfűtöttség. Egy másik tolmácsolási módban dolgozik. Továbbá az is, hogy a tényező, amely nehezíti a bírósági tolmácsolást, az az, módok között egy eseményen belül is gyakran, gyorsan hogy előzetes felkészülésre csak a legritkább esetben és hirtelen kell váltania. Megeshet, hogy a vádbeszédet van lehetőség hosszú szakaszos konszekutív módon, a kérdés-felelete- A bírósági tolmácsnak tehát igen sokrétű tudással kell ket rövid szakaszos konszekutív módon tolmácsolja. rendelkeznie. Elvárás a széles körű háttérismeret, hiszen Amikor az ügyfele nem aktív részvevője a kommuniká- igen változatos témákkal találkozik a munkája során. ciónak, hanem „csak” követi az eseményeket, akkor át- Továbbá rendelkeznie kell a bírósági tolmácsoláshoz váltanak suttogószinkronra, majd ezt követően blattol- szükséges jogi alapismeretekkel. Ez nem azt jelenti, hogy nia kell egy korábbi ítéletet, amelyet akkor lát először, képzett jogász, hiszen ő nem jogi szakemberként műkö- és így tovább. dik közre az igazságszolgáltatási eljárásokban, hanem Ahhoz, hogy mindez egy egésszé álljon össze, a háttér- kommunikációs szakemberként. Ez annyit tesz, hogy olyan tudáson, szaktudáson és a konkrét tolmácsolási készsé- jogi ismeretekre van szüksége, amelyek lehetővé teszik geken kívül olyan kognitív készségekre is szükség van, mint számára, hogy a jogi környezetben zajló kommunikációs a fejlett kognitív rugalmasság, a kreatív problémamegol- helyzetekben könnyen eligazodjon, és ezáltal zökkenő- dás és döntéshozatal, valamint a gyors információfeldol- mentesen elő tudja segíteni a különböző nyelvet beszélő gozás és lényeglátás készsége. A jó bírósági tolmács to- felek kommunikációját. Ennek értelmében a munkanyel- vábbá különösen jól tűri a stresszt, nyugodt, kiegyensú- veihez kötődő országok jogrendszerét, az igazságszol- lyozott egyéniség, aki érzelmeit képes kontrollálni. gáltatási eljárások menetét, az eljárások szereplőinek feladatát, egymáshoz való viszonyát, jogait és kötelessé- 3.2. A BÍRÓSÁGI TOLMÁCS FELADATA ÉS SZEREPE geit ismernie kell. Továbbá tisztában kell lennie a tár- gyalótermi protokoll szabályaival. A bírósági tolmács feladata, hogy a peres eljárások során A bírósági tolmácsoláshoz szükség van továbbá pszi- a különböző nyelveket beszélő felek közötti kommuni- chológiai alapismeretekre is, hiszen ebben a kontextusban kációt lehetővé tegye. Ehhez nemcsak nyelvi és kulturá- gyakran fordulnak elő olyan ügyek, amikor bántalmazott lis akadályokat segít leküzdeni, hanem jogrendszerbeli emberekkel, nőkkel és gyermekekkel találkozunk, akik különbségeket is áthidalni. különleges bánásmódot igényelnek. A bírósági tolmács A fordítás- és tolmácsolástudománynak az egyik leg- ezenfelül erőszakos elkövetőkkel is találkozik munkája fontosabb témája a nyelvi és kulturális közvetítés meg- során; a velük való hatékony együttműködés sem feltét- határozása és leírása, valamint az, hogy mi a megfelelő lenül egyértelmű avatatlan személyek számára. fordítás, illetve tolmácsolás. Az, hogy mindez mit jelent, A bírósági tolmács kívánatos nyelvtudásával kapcso- mi a hű és hiánytalan célnyelvi megfelelője az adott for- latban elmondható, hogy kifogástalanul használják az rásnyelvi szövegnek, igen összetett fordítástudományi anyanyelvüket (A nyelv), illetve magas szinten ismerik kérdés, amely tekintélyes szakirodalommal rendelkezik. az adott idegen nyelvet (B nyelv), amelyre és amelyről Nagy vonalakban elmondható, hogy a nyelvi közvetítő tolmácsolnak. A kívánatos szaknyelvtudásukkal kapcso- feladata a forrásnyelvi üzenetnek a célnyelven való újra- latban megállapítható, hogy nemcsak a bírósági és ható- alkotása. Az üzenet jelentését egyrészt a nyelvi elemek sági eljárásokat ismerik, hanem azok nyelvhasználatát (nyelvtani struktúra, szavak, szószerkezetek stb.) más- és szakszókincsét is, valamint a bírósági és hatósági el- részt pedig a nyelven kívüli paralingvisztikai (hanghor- járások során használt szövegfajták jellegzetességeit. dozás, hangerősség, beszédritmus stb.), valamint a kom- A különböző műfajú bírósági és hatósági szakszövegek munikáció szituációs jellemzői (szereplők, helyszín) pontos, a kulturális különbségeket is figyelembe vevő tartalmazzák. tolmácsolása természetesen nem lehetséges a megfelelő A bírósági tolmács igen összetett helyzetben találja procedurális tudás, azaz tolmácsolási készségek, straté- magát a vele szemben támasztott elvárások, tehát a neki giák kialakítása nélkül. A bírósági tolmács feladata, hogy szánt szerep területén. Ugyanis az etikai kódexek kánon- a bírósági, illetve jogi kontextusban a forrásnyelvi be- ja és a peres eljárásokban részt vevő jogászok, bírák el- szédeket a célnyelvre tolmácsolja. A bírósági tolmács várásai értelmében a bírósági tolmács elsődleges felada- általában két irányban dolgozik. A nyelvéről B nyelvére ta, hogy a forrásnyelven elhangzottakat szó szerint / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 11 MJNy_2017_2.indd 11 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK mondja el a célnyelven (Jacobsen 2012, Mikkelson 2000, gáltatási folyamatban (Morris 1995, Mikkelson 2000), a Morris 1995). legtöbb országban ugyanis nem tisztázott, hogy kik vé- Morris (1995) ezt úgy fogalmazza meg, hogy a bírósági gezhetnek ilyen tolmácsolást, milyen előképzettségre és tolmács feladata a szó szerinti szóbeli fordítás, nem pedig tudásra van szükség ahhoz, hogy valakiből bírósági tol- a tolmácsolás (interpretálás), mivel jogi környezetben ha mács válhasson. valaki tolmácsol egy gondolatot, érvet vagy a beszéd üze- Ebből sajnos sokszor az következik, hogy a tolmácsolás netét, ez azt az érzést kelti, mintha azt értelmezné. Morris minősége valóban nem kielégítő sem nyelvileg, sem pe- angol nyelvű jogi rendszerekben végzett felmérése szerint dig szakmai etikai szempontból. Mindez pedig a tolmács a tolmácsokkal dolgozó jogi szakemberek a tolmácsoktól státuszát negatívan befolyásolja, még akkor is, ha az tör- azt várják el, hogy fordítsanak, tehát szó szerint adják vényileg definiált, mint például Magyarországon, ahol a vissza a forrásnyelven elhangzottakat. tolmács szakértői státusszal rendelkezik. Sajnos többen A fentiek értelmében a jogászok szerint a fordítás ob- azt is megállapítják, hogy a bírósági eljárásokban közre- jektív, mechanikus és átlátható folyamat, amely során a működő jogászok gyakran negatívan és bizalmatlanul tolmács csupán egyfajta szócső. A tolmácsolás (interp re- állnak a tolmácsoláshoz, a tolmácshoz (Morris 1995). A tálás), azaz értelmezés és magyarázás, tehát a beszéd hivatalos státusz ellenére a tolmácsolás felhasználói, je- üzenetének, a beszélői szándéknak a megfejtése nem a len esetben a jogászok és bírák esetleges negatív tapasz- tolmács, hanem a jogi szakember feladata. Ez számukra talataikat nem az egyes személyre vonatkoztatják, ha- aktív részvételt feltételez a kommunikációs folyamatban, nem az egész tolmács szakmára vetítik ki. Érthető, hogy amelyet a jogászok és a bírák, úgy tűnik maguknak szán- ez bizalmatlansághoz vezet a részükről. Különös prob- nak, és a tolmácstól elvárják, hogy passzív szereplő legyen lémát jelent ez az egy adott nyelvterületen kevésbé is- csupán. mert nyelvek esetében, mint például Magyarországon a Mindez szöges ellentétben áll a tolmácsolástudomány magyar és az afrikai nyelvek viszonylatában. Ilyen ese- mai állásával. Ezek szerint a tolmács feladata a nélküle tekben az is előfordul, hogy a nyelvet beszélő személy lehetetlen kommunikáció elősegítése. A tolmács a kom- összeférhetetlenség miatt nem lenne szabad, hogy nyel- munikációs folyamat aktív résztvevője, feladata pedig a vi közvetítőként közreműködjön az ügyben, mert vala- beszélő szándékának és az általa értelmezett üzenetnek milyen rokonsági kapcsolatban áll az érintett féllel, vagy a közvetítése a kommunikációs szituáció nyelvi és nem esetleg maga is érintett az ügyben. nyelvi elemeinek, valamint az addig megszerzett háttér- tudása és szakmai tapasztalata felhasználásával. Ez töb- bek között kreatív problémamegoldást és helyzetfelis- 4. BÍRÓSÁGI TOLMÁCSOLÁS MAGYARORSZÁGON merést feltételez a tolmács részéről (Horváth 2015). Garre (1999) ezt nevezi dinamikus tolmácsolásnak, ami- Magyarországon jelenleg bármilyen, általános tolmács- kor is a tolmács nem csupán a szövegelemeket, hanem a képesítéssel lehet bíróságon tolmácsolni. A képesítést szövegen kívüli tényezőket is figyelembe veszi. kétféleképpen lehet megszerezni: tolmácsképzés elvégzé- Több kutatás is foglalkozott azzal, hogy a bírósági tol- se után vagy tanfolyam elvégzése nélkül tolmácsképesítő mácsok vajon valóban szó szerint fordítják-e a forrásnyel- vizsga sikeres teljesítésével. Mindkét esetben jellemző, ven elhangzottakat, vagy „dinamikusabban” értelmezik hogy a jelentkezők arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a nyelvi közvetítői feladatukat és tolmácsolnak, azaz ér- rendelkeznek a tolmácsoláshoz szükséges alapvető nyel- telmeznek. Garre (1999) szerint a dániai rendszerben ez vi, kognitív és stresszkezelési készségekkel (bővebben a kérdés nem okoz a gyakorlatban problémát; Dániában lásd Horváth 2015), valamint általános műveltséggel és a a tolmácsok nem szó szerint fordítanak. Martin és Ortega szakma önálló végzéséhez szükséges gyakorlattal. Herráez (2009) pedig arról számolnak be egy spanyolor- A képzés nélkül letehető tolmácsvizsgákat a szakfor- szági esettanulmány példájával, hogy a kérdőíves felmé- dító és tolmácsképesítés megszerzésének feltételeiről résben részt vevő 19 bírósági tolmács aktívabb szerepet szóló 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet szabályozza. E rende- vállal a tolmácsolás során, mint azt elvileg elvárnák tőlük. let értelmében letehető tolmácsvizsga, szaktolmácsvizsga A felmérés egy másik eredménye, hogy a tolmácsok tuda- és konferenciatolmács-vizsga. Csak a szaktolmácsvizsgák tában vannak annak, hogy milyen döntéseket hoznak ak- esetében lehet négy szakterület (társadalomtudományi, kor, amikor eltérnek a „szó szerinti fordítás” modelljétől. gazdasági, természettudományi, műszaki) közül válasz- Mindez azt látszik alátámasztani, hogy a tolmácsok tani. Láthatjuk, hogy ezek között nem szerepel a bírósá- bírósági környezetben sem működnek automata fordí- gi tolmácsolás szakterülete, pedig feltétlenül szükség tógépként, és hogy a szó szerinti tolmácsolás ideája a lenne ilyen vizsgákra is. valóságban, valós személyek közötti kommunikáció köz- Jelenleg Magyarországon az ELTE BTK Fordító- és Tol- vetítésekor nem működik (Mikkelson 1998). A bírósági mácsképző Tanszéke által akkreditáltatott és indított tolmácsok dilemmája tehát, hogy elfogadható-e számuk- bírósági és hatósági szakirányú továbbképzésen lehet ilyen ra, hogy elmagyarázzák-e a bíró számára a tanú válaszá- szakképesítést szerezni. Ez a képzés a bírósági tolmácso- nak kulturális implikációit (Morris 1995). Úgy tűnik, a láshoz szükséges tudást, tolmácsolási készségeket és jár- bírósági tolmácsok többnyire tisztában vannak azzal, a tasságot fedi le: kitér a nyelvi, kulturális, terminoló giai gyakorlatban hogyan oldják meg az ilyen dilemmákat. elemekre, másrészt pedig az igazságszolgáltatási, rend- Több szerző megjegyzi, hogy ez az egész kérdéskör őrségi eljárások, szakmai etikai, bírósági tárgyalótermi szorosan összefügg a tolmács státuszával az igazságszol- viselkedésbeli kérdésekre is, valamint fejleszti a tolmá- / 12 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 12 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK csok körében a bírósági tolmácsolás iránti szakmatudatot. Horváth, I. (2014): A tolmácsoláshoz való jogtól a bírósági A képzés végén teljesítendő képesítő vizsga a bírósági tolmácsképzésig. Fordítástudomány 16. évf. 1 szám. 5−16. tolmácsolás önálló végzéséhez szükséges gyakorlatot, Horváth, I. (2015): Bevezetés a tolmácsolás pszichológiá- valamint azt tanúsítja, hogy tulajdonosa ismeri a bírósági jába. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. tolmácsolás mint szakterület szövegfajtáit, szóhasznála- Jacobsen, B. (2012): The significance of interpreting tát és terminológiáját mind a forrás-, mind a célnyelven. modes for question–answer dialogues in court inter- Problémát jelent azonban, hogy Magyarországon nem preting. Interpreting 14. évf. 2. szám. 217–241. követelik meg a bíróságokon dolgozó tolmácsoktól, hogy Kállai, S. – Mozsolits, A. (2017): A bírósági tolmácsok ilyen szakirányú képesítéssel rendelkezzenek. rendezetlen szerepe. http://arsboni.hu/birosagi- További nehézség, hogy ugyan a bírósági tolmács szak- tolmacsok-rendezetlen-szerepe/ (utolsó megtekintés: értőnek minősül (Kállai és Mozsolits 2017), mégis a gya- 2017. május 23.) korlatban nehéz a szakértőket megillető jogokat, úgy- Martin, A. – Ortega Herráez, J. M. (2009): Court Inter- mint az ügyiratokba való betekintés, érvényesíteni. Eh- preters’ Self Perception. A Spanish Case Study. In: de hez szorosan kapcsolódik az a hiányosság is, hogy jelen- Pedro Ricoy, R., Perez, I., Wilson, Ch. (eds.) Interpreting leg Magyarországon nincs a bírósági tolmácsokat tömö- and Translating in Public Service Settings. Policy, Prac- rítő, a szakértőkéhez hasonló jegyzék. tice, Pedagogy. Manchester, UK & Kinderhook: St. Je- rome Publishing, 141–155. Mikkelson, H. (1998): Towards a redefinition of the court 5. KONKLÚZIÓ interpreter. Interpreting 3. évf. 1. szám. 21–45. Mikkelson, H. (2000): Introduction to Court Interpreting. A megfelelő végzettséggel, képesítéssel és szaktudással Manchester, UK & Northampton MA: St. Jerome Pub- rendelkező bírósági tolmácsok alkalmazása igen nagy lishing. horderejű kérdés, amely túlmutat a tolmácsolás pusztán Morris, R. (1995): The Moral Dilemmas of Court Interp- szakmai kérdésein. A szakszerű tolmácsolás ugyanis reting. The Translator 1. évf. 1. szám. 25–46. olyan előnyöket biztosít az állam és polgárai számára, mint a jogbiztonságot, az igazságszolgáltatás átlátható- ságát, az eljárás alá vont személyek tisztességes bánás- FORRÁSOK módhoz való jogának biztosítását, adatvédelmet. Ezen- felül elősegíti az eljárások gyorsítását a nem szakképzett A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések tolmácsolásból adódó akadályok kiküszöbölése által. és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.). IRODALOM Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966). Berk-Seligson, S. (2008): Judicial systems in contact: Ac- A Tanács 920/2005/EK rendelete. cess to justice and the right to interpreting/translation A Tanács 1257/2010/EU rendelete. services among the Quichua of Ecuador. Interpreting A Tanács (EU, Euratom) 2015/2264 rendelete. 10. évf. 1. szám. 9–33. Az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek Csörgő, Z. (2013): Kihez és mihez legyen lojális a bírósá- meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet. gi tolmács? Fordítástudomány 15. évf. 2. szám. 51−71. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve Edwards, A. B. (1995): The Practice of Court Interpreting. (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe ve- Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing hető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról. Company. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános Farkasné Puklus, M. (2016): Bírósági tolmácsolás – alap- szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.). elvek és elvárások. Fordítástudomány 18. évf. 2. szám. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.). 40−52. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény Gamal, M. (1998): Court Interpreting. In: Baker, M. (ed.) (új Pp). Routledge Encyclopedia of Translation Studies. London/ A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a sza- New York: Routledge. 53–56. bálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi Garre, M. (1999): Human Rights in Translation. Legal con- II. törvény cepts in different languages. Koppenhága: Copenhagen Court Interpreters’ Act (1978). Business School Press. Emberi Jogok Amerikai Nyilatkozata (1969). González, R. D. (1994): The Federal Court Interpreter Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Certification Project: Defining World Class Standards szóló egyezmény (1950). for Court Interpretation. In: Proceedings of IJET 4, Bris- Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartája (1986). bane: University of Queensland. Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (1957). Horváth, I. (2002): Nyelvi jogok és az Európai Unió nyelv- 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet a szakfordító és tolmácské- politikája. Fordítástudomány 4. évf. 1. szám. 15–48. pesítés megszerzésének feltételeiről. Horváth, I. (2013): Bírósági tolmácsolás. Budapest: Eöt- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtar- vös Kiadó. tásról (Ákr.). / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 13 MJNy_2017_2.indd 13 2018.01.09. 12:01:48