FOLTA Dóra: Jobb lehet az új? Az előzetes letartóztatás elrendelése az új Be. tükrében

jobb lehet AZ Új? AZ előZetes letArtóZtAtás elrendelése AZ Új be. tükrében fOLta DóRa PhD-hallgató (SZE ÁJDI) 1. elősZó nek, de mindegyik közül kiemelkedik a személyi sza- badsághoz való jog. Ezt nemcsak az indokolja, hogy az A társadalmi együttélés különböző szabályok megal- egyik legalapvetőbb emberi jogról van szó, hanem az is, kotását és követését feltételezi. Ezt a társadalmi rendet hogy a büntetőeljárásban jellemzően a személyi sza- a jogrend biztosítja, amely a felállított parancsok és ti- badság megsértésére kerülhet sor. 5 lalmak betartását – szükség esetén – akár kényszer al- A büntetőeljárás jogi természetét vizsgálva tehát azt kalmazásával is garantálja. A büntetőjog ultima ratio a következtetést vonhatjuk le, hogy a büntetőeljárási jellegéből következik – és hétköznapi jogérzékünk is jog alapvető jogokat és kötelezettségeket határoz meg azt súgja –, hogy nem avatkozhat be a társadalmi az állampolgárok számára és azokat akár kényszer, együttélés minden területén, hanem a társadalmi rend kényszercselekmények alkalmazásával is számon kér- alapértékeinek a védelmére kell szorítkoznia. Ezen heti. Ezek a kényszer tartalmú eljárási cselekmények, alapértékek elsődlegesen az alapvető és elidegeníthe- hatósági aktusok összefoglaló néven a kényszerintéz- tetlen emberi jogok, amelyeket Magyarország Alaptör- kedések. A személyi szabadságot korlátozó kényszerin- vénye a „Szabadság és Felelősség” alcím alatt található tézkedések közé soroljuk az előzetes letartóztatást és 6 I–XXXI. cikkeiben tételesen határoz meg. Ezek közé azok alternatíváit is. A kényszerintézkedések alkalma- tartozik – csak példálózva – az emberi élethez, emberi zásának alapvető célja annak biztosítása, hogy az eljá- méltósághoz való alapjog, a személyes szabadsághoz és rás eredményesen befejeződhessen. Az eredményesség biztonsághoz való jog. 1 feltétele természetesen, hogy a felderített bizonyítási Az ember alapvető jogainak védelme elsődlegesen az eszközök rendelkezésre álljanak, valamint az, hogy ne állam feladata. Ezen alapjogok nemzetközi jogi védel- tudja akadályozni a terhelt a büntetőeljárási cselekmé- met is élveznek és a hazai jogrendszer is alkotmányos nyek lefolytatását. Az előzetes letartóztatás célja an- szinten védelmezi ezen emberi jogokat. Magyarország nak megakadályozása, hogy a terhelt kivonja magát az Alaptörvénye kimondja, hogy „az alapvető jogokra, kö- eljárás alól, vagy a bizonyítékok megsemmisítésével, telezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapít- esetleg megváltoztatásával elnehezesítse a bizonyítást ja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése illetve az, hogy újabb bűncselekményt kövessen el, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, vagy kíséreljen meg. 7 a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt cél- Az előzetes letartóztatás jogintézménye a személyi lal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának szabadság elvonása jogerős bírói ítélet, azaz ügydöntő 2 tiszteletben tartásával korlátozható”. Mindebből lát- határozat nélkül. A büntetőeljárásban alkalmazott ható, hogy egy demokratikus jogállamban nem korlát- kényszerintézkedések legsúlyosabbika, ezért annak lan az állam büntetőhatalma, hanem az alkotmányban elrendelésére csak az emberi jogok legteljesebb tiszte- foglalt szabályoknak alávetett. 3 letben tartásával, különösen indokolt esetben kerülhet 8 Általánosságban kijelenthető, hogy a jogalkotó az sor. egyes eljárási normákat szabályozó jogszabályok meg- A Kormány 2015 februárjában egy új büntetőeljárási alkotása során azon vélelmet követi, hogy az adott eljá- törvény megalkotásának szükségességéről döntött, rásban részt vevő személyek önkéntes jogkövető maga- mivel a társadalmi, gazdasági változások és az ezeket tartást fognak tanúsítani. Ebből az is következik, hogy követő sorozatos törvénymódosítások következtében a egy eljárásnak, így például magának a büntetőeljárás- Be. elveszítette egységes jellegét, megbomlott a tör- nak nem szükségképpeni velejárója a kényszerintézke- vény belső egyensúlya, a szabályozás sok esetben átlát- dések alkalmazása. Azonban gyakran előfordul, hogy hatatlanná és a gyakorlatban nehezen alkalmazhatóvá az eljárással érintett személy nem tesz önként eleget vált. A jogalkotó egy új eljárási törvény megalkotásával perjogi kötelezettségének, melyre az eljáró, közhatal- szilárd alapokra kívánja helyezni büntetőjogunkat. 4 mat megtestesítő hatóságoknak kell reagálniuk. A kényszerintézkedések többféle alapvető jogot sérthet- Publicationes Unversitatis Miskolcinensis: Sectio Juridica et politica, 5 Tomus XXVIII., 341. (2010. 341–369.) 1 Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk (1) bekezdés. 6 Őri Alíz Ildikó: Az előzetes letartóztatás időtartamának szabályozása 2 Magyarország Alaptörvény I. cikk (2) bekezdés. és annak alkalmazása az európai emberi jogi ítélkezés elvárásaira figye- 3 Garzuly Éva: A büntetőjog, mint ultima ratio az egyes alkotmánybí- lemmel, Studia juvenum135. rósági határozatok tükrében. Büntetőjogi Szemle, 2015/1–2. szám, 42. 7 Bartkó i. m. 306. 4 Bartkó Róbert − Dávid Lilla − Horváth Péter − Jancsák Ramóna − 8 Nehéz-Pozsony Márton : „...nem lehet előrehozott büntetés” Az elő- Jungi Eszter − Kovács Gábor − Nagy Klára − Németh Imre: Büntetőeljá- zetes letartóztatás feltételeinek régi és új szabályozása. Fundamentum, rási jog 1. (jegyzet). Győr, Universitas Győr Nonprofit Kft., 2012. 295. 2004. 1. szám, 109. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25

A két részből álló cikksorozat első felében az előzetes 27-én kibocsátott R (80) 11 sz. ajánlása szerint a letar- letartóztatás elrendelésének, második felében pedig a tóztatás elrendelésénél tekintettel kell lenni a bűncse- megszüntetésének elméleti és gyakorlati problémáit lekmény fajtájára, a gyanú alaposságára, a gyanúsított mutatom be a hatályos jogszabályi rendelkezések, vala- személyiségére, az eljárásban vagy a cselekménye után mint a témához kapcsolódó büntetőjogi irodalomban tanúsított magatartására. A letartóztatás elrendelése- megjelent publikációk és a büntetőeljárási törvény ter- kor a bíróságnak mindenkor össze kell vetnie a bünte- vezetének ismertetésével. tőeljáráshoz fűződő közérdeket a terhelt személyi sza- badságához fűződő magánérdekkel. A letartóztatás ki- zárólag abban az esetben rendelhető el, ha kevésbé sú- 2. AZ előZetes letArtóZtAtás lyos kényszerintézkedés a cél eléréséhez nem elegendő. elrendelésének AlApelvei Az arányosság elve tehát a személyi szabadság meg- sértése és az eljárás sikerének biztosítása közti vi- Az előzetes letartóztatás elrendelésének, fenntartá- szonyt fogalmazza meg. Az előzetes letartóztatást sának vizsgálata során nem hagyhatjuk figyelmen kí- megtorlásként nem lehet alkalmazni és nem is funkcio- vül a büntetőjog egészét átható tételeket, azaz az alap- nálhat olyan hátrányként, melyet a terheltnek a későb- 11 elveket. Nem minden alapelv szerepel a normaszöveg- bi büntetésen felül kellene elszenvednie. Tehát alkot- ben, viszont megtalálhatók a jogrendszer egészében. mányos alapelvről van szó, mely szerint a szabadság Tremmel a következők szerint definiálja az alapelveket: csak a közérdek védelme érdekében korlátozható. Az „A büntető eljárásjog alapelvei olyan tézisek, kiinduló Alkotmánybíróság szerint a büntetéssel történő jog- tételek, normatív fundamentumok, amelyek megszab- korlátozásnak mértékét tekintve is meg kell felelnie az ják az eljárás módját, irányát, meghatározzák jellegét. arányosságnak. Az egyént terhelő intervenciónak E rendelkezések megvilágítják a jogalkotó szemléletét, arányban kell állnia az elérhető társadalmi előnnyel. Ez keretet adnak az állam büntetőjogi igényének úgy, hogy az elv a jogállamiság elvéből is következik, éppen ezért 9 olykor annak mozgásterét, korlátjait is kijelölik.” elemi jelentőségű. 12 Az előzetes letartóztatás elrendelése és fenntartása Tehát az előzetes letartóztatás igen feszült viszony- során az arányosság, a méltányosság, az ártatlanság ban áll az alapvető emberi jogokkal, alkotmányjogi ga- vélelme, illetve a kontradiktórium elvének kell érvé- ranciákkal. A magyar Alkotmánybíróság több határo- nyesülnie. Természetesen felmerülnek további elvek is, zata annak a szemléletnek az érvényesülését támasztja melyeket az előzetes letartóztatásról való döntés során alá, mely szerint a személyes szabadság védelme meg- figyelembe kell venni. Ezek egy része a Büntetőeljárási előzi az állam büntetőhatalmának érvényesítéséhez törvény alapelveként természetszerűleg kihatnak az fűződő érdeket, s ezen alapelv alól csak szűk, feltétle- 13 előzetes letartóztatásra is, mint például a védelemhez nül szükséges és indokolt körben tehetők kivételek. való jog, vagy az officialitás elve. A személyes szabadsághoz való jog csak szükséges esetben korlátozható, akkor is a szükségességi-ará- nyossági elv alapján, azaz csak akkor és annyiban en- 2.1. Az Arányosság gedhető meg a letartóztatás, amennyiben enyhébb kényszerintézkedés nem elegendő a cél eléréséhez. A A büntetési elméletnek is központi eleme az arányos- bűnüldözés hatékonysága érdekében mindig tekintet- ság fogalma. Ezen elgondolás szerint az egyének felelő- tel kell lenni arra, hogy mennyire súlyos az adott bűn- sek tetteikért és elhatározásaikat lényegében racioná- cselekmény, mennyire veszélyes a gyanúsított, illetve lisan hozzák meg. Az arányosságnak, ami az érdem teó- arra is, hogy milyen jelentős a szabadságmegvonás. riájának központi eleme, két aspektusa van. A „kardi- nális” aspektus a büntetés súlyosságát célozza meg, ami nem lehet aránytalan az elkövetett bűncselek- 2.2. A méltányosság elve ményhez képest. A „megszokott” arányossági elv a bű- nös cselekmény súlyosságából indul ki. Ebben az eset- A méltányosság elve azon egyszerű megfontoláson ben sok függ attól, hogyan értékelik az elkövető maga- alapszik, hogy a terhelt jogerős ítélet előtti letartózta- tartását, különösképp azok, akik meghozzák az ítéletet, tásba csak akkor és csak addig kerüljön, amikor és és a társadalom mennyire fél a bűnözés viszonylagos ameddig várhatóan a jogerős büntetés kiszabásával is súlyosságától. 10 fogva lenne tartva. Ezen elv érvényesülését hivatott Az arányossági elv alapján csak akkor és annyiban biztosítani többek között a szabadságelvonással járó korlátozható a terhelt személyi szabadsága, amikor és kényszerintézkedések időtartamának részletes törvé- amennyiben arra a büntetőeljárás célja vagy a további nyi szabályozása. Általános elv tehát, hogy a letartózta- bűncselekmény megelőzése érdekében szükség van. Az tás minél rövidebb ideig tartson. A túl rövid ideig tartó Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1980. június letartóztatás nem alkalmas az elérni kívánt cél megva- lósítására, ugyanakkor a túl sokáig tartó letartóztatás 9 Tremmel Flórián: A büntetőeljárás alapelvei az új alaptörvény tük- rében. In: Drinóczi Tímea (szerk.): Magyarország új alkotmányossága. 11 Herke Csongor: A letartóztatás. Budapest–Pécs, Dialóg Campus, Pécs, PTE-ÁJK, 2011. 2002., 171. 10 Vókó György: A büntetési teóriák racionalitásai. Büntetőjogi Szemle, 12 1214/B/1990 AB Határozat. 2012/1. szám, 36–50. 13 Nehéz-Pozsony i. m. 110. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25

megkérdőjelezi annak előzetes voltát és inkább előre- amíg bűnösségét a bíróság jogerős határozata nem álla- 18 hozott büntetésként funkcionál. pította meg.”. Garanciális jelentősége van, hogy a jog- A letartóztatás tartamának indokolatlan elhúzódá- alkotó ezen alapelvet alkotmányos szinten rögzítse. Az 19 sának elkerülését az egyes büntető perrendtartások ál- Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy je- talában két generálklauzulán keresztül próbálják elér- len alapelv korlátozhatatlan, abszolút értékű, azaz nem ni. Egyrészt előírják, hogy a letartóztatást azonnal meg lehet más alapjog miatt korlátozni és rendkívüli álla- kell szüntetni, ha az elrendelés oka megszűnt. Ezt a ma- pot, szükségállapot idején sem lehet felfüggeszteni. Az gyar Büntetőeljárási kódex 136. § (2) bekezdése írja ártatlanság vélelmének tiszteletben tartása tehát az elő. Másrészt a Be. 64/A. § (1) bekezdés a) pontja alap- erős, demokratikus jogállam jellemzője. Csak egy ilyen ján soron kívül kell lefolytatni az eljárást, ha a terhelt állam rendelkezhet olyan bűnüldöző apparátussal, előzetes letartóztatásban van. mellyel biztosítani tudja a bűncselekmények elkövetői- Legalább ugyanolyan fontos garanciális szabály a bí- nek felelősségre vonását úgy, hogy mindeközben tiszte- róság arra irányuló kötelezettsége, hogy a letartózta- letben tartja az eljárás során a terhelt alapvető jogait. tás feltételeinek fennállása esetén is mindig vizsgálnia A Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) az alábbiak szerint kell, hogy alkalmazható-e valamely helyettesítő kény- határozta meg az ártatlanság vélelmének tartalmát: „A szerintézkedés a letartóztatás helyett. Amennyiben a követelmény nem pusztán általános, elvi szinten rögzí- szabadságelvonással elérni kívánt cél kevésbé jogkor- tett törvényi előírásról van szó, mert az alapelv túlmu- látozó eszközzel is elérhető, akkor lehetőség van a le- tat konkrét tartalmán, s a jogállami jogrend egyik legi- tartóztatás valamely alternatívájának elrendelésére a timációs fundamentumaként annak erkölcsi, filozófiai, terhelttel szemben. A letartóztatásra – az arányosság politikai szemléletét is kifejezi. Ilyen értelemben az ár- elve alapján is – csak akkor kerülhet sor, ha az elkerül- tatlanság vélelme az állami büntetőhatalom fontos kor- hetetlenül szükséges, viszont megfelelő helyettesítő in- látjaként is felfogható.” 20 14 tézmények nélkül a bíróságok nehéz helyzetben len- Az Emberi Jogok Európai Bírósága több esetben is ki- nének, amikor bizonytalan az, hogy a terhelt megjele- fejtette, hogy az elhúzódó fogva tartás csak akkor lehet nik az eljárási cselekményeknél, ugyanakkor a szemé- indokolt, ha az ártatlanság vélelme ellenére a kénysze- lyi szabadság korlátozása sem tűnik indokoltnak. 15 rintézkedés fenntartását a közérdek indokolja, ami így nagyobb súllyal esik a latba, mint a személyi szabadság tiszteletben tartásának követelménye. 21 2.3. Az ártAtlAnság vélelmének elve A vádlott számára garanciát jelentő alapelv tehát azt hivatott biztosítani, hogy amennyiben ártatlanul von- Az ártatlanság vélelme a demokratikus jogállam ták eljárás alá, úgy növelje az esélyt a felmentésére, il- egyik alappillére. Ezen elv annak a belátását jelenti, letve az eljárás megszüntetésére. Ennek ellenkezője hogy az emberi megismerés nem képes mindig az ob- emberi jogi aggályokat is felvetne és nem mellesleg az jektív igazság elérésére. Az ártatlanság vélelme nem igazságszolgáltatás súlyos tekintélyvesztéséhez vezet- egy vélemény és nem is szubjektív meggyőződés, ha- ne. Így a letartóztatásban levő fogvatartott nem kezel- nem jogviszonyokat meghatározó norma, amely pro- hető elítéltként, bűnösségének jogerős megállapításáig cesszuális személyek egymáshoz való viszonyát hatá- nevelő célzatú kényszerintézkedésnek nem vethető alá. rozza meg. Amennyiben szabadságelvonással járó kényszerintéz- Az ártatlanság vélelmének elve nemzetközi védelmet kedést alkalmaznának vele szemben, úgy abban az 22 élvez, az EJEE 6. cikkének (2) bekezdése is a kötelező esetben is úgy kell(ene) kezelni, mint egy nem bűnöst. érvényesülését tartalmazza: „Az ártatlanság vélelme Az ártatlanság vélelmét tehát az individuális szabadság 23 nem szűkíthető le az eljárásjogi garanciákra. Az elv védelme teszi jelentőssé. tiszteletben tartása tágabb értelemben azt is megköve- teli, hogy az állam képviselői, a közhatalmi szervek al- kalmazottjai mindaddig ne tegyenek olyan kijelentése- 2.4. A kontrAdiktórium elve ket, amelyek a terhelt bűnösségét állapítják meg az adott bűncselekményben, amíg a végső, érdemi bírósá- A Be. a funkciómegosztás elvét, mint alapelvet az 16 gi döntés nem születik az ügyben.” „Alapvető rendelkezések” között helyezi el: „A büntető- A magyar jogrendszerben az ártatlanság vélelmének eljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül.” alapelvét a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tör- Jelen alapelv természetszerűleg kihat az egész büntető- vény mellett az Alaptörvényünk is deklarálja, misze- eljárásra, így a kényszerintézkedésekre is. 17 rint: „Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, A letartóztatás elrendelése is csak a kontradiktórium elvének figyelembevételével történhet. Kizárólag az ügyész indítványozhatja – és a hivatalbóliság elve alap- 14 A Be. 130. § (2) bekezdése szerint az előzetes letartóztatás helyett a bíróság elrendelhet lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távol- tartást is, továbbá az óvadék intézménye a b) pontos a letartóztatás al- 18 Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk (2) bekezdés. ternatívája lehet. 19 11/1992 (III. 5.) AB határozat. 15 Herke (2002) i. m. 197. 20 BH 2005.203. 16 Grád András: Kézikönyv a Strasbourgi Emberi Jogi Ítélkezésről. Bu- 21 BH 2009.7. dapest, HVG-ORAC Kiadó, 2000., 239. 22 Ezen elvnek teljes mértékben ellentmond a fegyház fokozatú szigor- 17 Bencze Mátyás: Az emberi Jogok folyóirata Fórum – szabadságkor- ral végrehajtott előzetes letartóztatás. látozások. Fundamentum, 2005. 2. szám, 61–64. 23 Bencze i. m. 61–64. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27

ján szükség esetén kell indítványoznia – a letartózta- adott törvényi tényállás által szabályozott szankciók- tást, s neki kell az elrendelést alátámasztó bizonyíté- nak van jelentősége, így irreleváns, hogy a bűnösség ol- kok beszerzéséről gondoskodni. A letartóztatásról ki- daláról a cselekmény szándékos vagy gondatlan bűn- 29 zárólag a bíróság dönthet olyan meghallgatáson, ahol a cselekmény. Az Alkotmánybíróság határozatában ki- védelem és a vád egymással ellentétes érveit felsora- fejtette, hogy az előzetes letartóztatás elvileg bármely koztatja. szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény ala- A kontradiktórium elve alapján lehetőséget kell adni pos gyanúja miatt indult eljárás terheltjével szemben a terheltnek a védekezése előadására, és ha az abban elrendelhető. Ebből pedig az következik, hogy a kény- foglaltak felvetik a letartóztatás indokolatlanságát, a szerintézkedés lehetőségét a törvény nem köti a sza- 24 bíróságnak ezeket hivatalból kell ellenőriznie. Ezen badságvesztés törvényben meghatározott mértékéhez, elv érvényesülését a terhelt feltétlen meghallgatásának vagy a bűncselekmény egyéb súly szerinti meghatáro- is szabálya is hivatott biztosítani, ami azt jelenti, hogy a zásához. Nincs tehát különbség vétség, illetve bűntett vádirat benyújtása előtt elrendelt letartóztatás elren- miatt indult eljárás között az előzetes letartóztatás el- delésekor a terheltet meg kell hallgatni akkor is, ha a rendelése szempontjából. Az előzetes letartóztatás vi- letartóztatás előtt őrizetbe vették és ezt követően ki- szont csak olyan szabadságvesztéssel büntetendő bűn- 25 hallgatták. cselekményre hivatkozva rendelhető el, amellyel kap- A döntésre jogosult bíróság a rendelkezésre álló bizo- csolatban a megalapozott gyanút a terhelttel már kö- nyítékok bizonyító erejét nem mérlegeli, pusztán azt, zölték. hogy az előzetes letartóztatás különös okai a konkrét ügy jellemzőivel történő egybevetett vizsgálat eredmé- 3.1.2. A terhelti minőség és az alapos gyanú nyeképpen megállapíthatók-e. Az előzetes letartózta- tás elrendelése, illetve fenntartása előrehozott bünte- Tekintettel arra, hogy a büntetőeljárási törvény kizá- tési célokat nem szolgálhat, az előzetes letartóztatás rólag a terhelttel szemben teszi lehetővé az előzetes le- kérdésében való határozathozatal nem egyenlő a bün- tartóztatás alkalmazását, elrendelésének másik általá- tetőjogi felelősség kérdésében történő ítélkezéssel. 26 nos feltétele a terhelti minőség felvétele. Ez a nyomozás során az alapos gyanú közlésével történik meg, vagyis a megalapozott gyanú fennállása a konkrét személlyel 3. AZ előZetes letArtóZtAtás szemben a kényszerintézkedés alkalmazásának felté- elrendelésének áltAlános tele. Az alapos gyanú fogalmát, mint az előzetes letar- és különös feltételei tóztatás alapvető feltételét, a strasbourgi bíróság a Fox, Hartley és Campbell vs. Egyesült Királyság-ügyben a Az előzetes letartóztatás a legsúlyosabb kényszerin- következőképp fogalmazta meg: „Olyan tények vagy in- tézkedés, a terhelt személyi szabadságának tartós elvo- formációk léte, amelyek egy objektív külső szemlélőt nását jelenti, mégpedig a határozat jogerőre emelkedése meggyőznek arról, hogy a gyanúsított elkövette a cse- 30 előtt. Az előzetes letartóztatás elrendelésének anyagi és lekményt.” Viszont a bíróságnak az alapos gyanú kér- alaki feltételeit különböztethetjük meg. Az eljárási köve- désében úgy kell álláspontját kialakítania, hogy tényle- telményeket rögzítik az alaki feltételek: ilyen feltétel a ges bizonyítást nem végezhet. A bíróságnak vizsgálnia büntetőeljárás megindítása, a bírói döntés, az ügyészi in- kell, hogy az alapos gyanút alátámasztó bizonyítékok dítvány, a terhelt meghallgatása és az indokolt végzés. rendelkezésre állnak-e, azokat azonban érdemben nem 31 Az anyagi feltételeket általános és különös okokra oszt- értékelheti. Mivel az előzetes letartóztatás nem lehet hatjuk fel. Az alábbi fejezetben ezen okok elemzésére ke- előrehozott büntetés és az ártatlanság vélelmével sem rül sor – figyelemmel a készülőben lévő eljárási kódexre ellentétes jogintézmény, így ebből következik, hogy az is – jogirodalmi és joggyakorlati szempontból. 27 előzetes letartóztatással kapcsolatos döntés meghoza- talakor az addig feltárt bizonyítékok bizonyító erejé- nek mérlegelésére nem kerülhet sor. 32 3.1. Az áltAlános feltételek Az kétségtelen, hogy a bíróságnak a rendelkezésre álló bizonyítékok vizsgálata alapján kell állást foglalnia 3.1.1. A szabadságvesztéssel fenyegetettség abban a kérdésben, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e, és amennyiben igen, akkor alapos-e a gyanú. Általános feltétel, hogy az eljárás alapjául szolgáló Ennek azonban a bizonyítékoknak a felsorolásszerű bűncselekményt a törvény szabadságvesztéssel fenye- megnevezésig terjedő értékeléssel kell megtörténnie. A 28 gesse. Ennél a feltételnél a Btk. Különös Részében az bíróságnak a meglévő, adott esetben ellentétes tartal- mú bizonyítékokat összességükben kell értékelnie és alkalmasnak találni az alapos gyanú megállapítására. 24 Herke (2002) i. m. 21–23. 25 Herke Csongor: A letartóztatás elrendelésének feltételrendszere. In: Tóth Mihály (szerk.): Büntető eljárásjogi olvasókönyv. Budapest, Osi- 29 26/1999. (IX.8.) AB határozat. ris Kiadó, 2003. 279. 30 Lajtár István: A bánásmód törvényessége, Ügyészi vizsgálat a ren- 26 Bartkó i. m. 307. dőrségi fogdákban. Belügyi Szemle, 2011/4. 5–31. Tremmel Flórián: Magyar büntetőeljárás, Az anyagi feltételekről 27 31 Bánáti János − Belovics Ervin − Csák Zsolt − Sinku Pál − Tóth Mi- részletesen. Budapest−Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2001. 300–305. hály − Varga Zoltán: Büntető eljárásjog. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 28 Farkas Ákos − Róth Erika: A büntetőeljárás. Budapest, Complex Ki- 2006, 194–196. adó, 2007. 154. 32 BH 2004.227. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27

Arra azonban nincs lehetőség, hogy az ellentétes tar- felső korlátja a legsúlyosabb kényszerintézkedésnek. talmú bizonyítékokat egymással szembe állítsa, bizo- Így tehát az új Büntetőeljárási törvény megalkotásakor nyító erejüket mérlegelje és a valóságtartalmukat vizs- különös figyelmet kell szentelni az előzetes szabályai- gálja. 33 nak megalkotására. Az mindenképpen leszögezhető, A vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás hogy a letartóztatás törvényi okainak megváltoztatása indokoltsága szempontjából tehát az alapos gyanú vizs- vagy egyes okok kiiktatása szükségtelen lenne, hisz gálata elengedhetetlen. Erre a tényre mutat rá a követ- azok az elmúlt évek tapasztalatai alapján a gyakorlat- kező határozat is: „Az elsőfokú bíróság az emberölés ban jól alkalmazhatónak bizonyultak. bűntettével meggyanúsított terheltet előzetes letartóz- Véleményem szerint egy ponton nem kétséges a vál- tatásba helyezte – a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi toztatás szükségessége, az pedig az előzetes letartóz- súlyára, a várható büntetés nagyságára tekintettel – tatás generális maximuma. A Be. 132. § (3) bekezdés c) szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva. A másodfokú pontjában írt szabály fenntartásának indokoltságát fe- bíróság határozatában azonban rámutatott arra, hogy lül kellene vizsgálni, ugyanis alkotmányossági szem- az elsőfokú bíróság végzése hiányos, ugyanis kizárólag pontból rendkívül aggályos, hogy nincs az előzetes le- az előzetes letartóztatás különös okait vizsgálta a tartóztatás időtartamának felső határa, amennyiben a kényszerintézkedés meghosszabbításakor, azonban az terhelttel szemben 15 évig terjedő vagy életfogytig tar- alapos gyanú fennállását vagy hiányának vizsgálatát tó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény mi- elmulasztották megvizsgálni. A másodfokú bíróság a att van folyamatban eljárás. megalapozatlanságot úgy küszöbölte ki, hogy besze- rezte az időközben elkészült orvos szakértői véle- ményt, mely alapján a végzés indokolását ki tudta egé- 3.3. Az áltAlános feltételek új be.-ben szíteni. A vélemény egyértelműen megállapította az idegen kezű elkövetést, ami azért is volt elengedhetet- Az új büntetőeljárási kódex tervezete változatlan tar- len, mivel a gyanúsított védekezése arra irányult, hogy talommal rögzíti a letartóztatás általános feltételét, a sértett halálát öngyilkosság okozta. Így a másodfokú miszerint: „A terhelt letartóztatásának szabadságvesz- bíróság megállapította, hogy a beszerzett szakértői vé- téssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljá- 37 lemény és a nyomozás egyéb adatai már elegendő bizo- rásban van helye.” Az új Be.-ben tehát a letartóztatás nyítékként szolgálnak a nyomozati szakban megkívánt elrendelésének általános feltétele továbbra is az, hogy alapos gyanúhoz.” 34 annak csak szabadságvesztéssel fenyegetett bűncse- lekmény esetében van helye. Ez azonban meglehetősen 3.1.3. A szükségesség súlytalan feltétel, hisz alig találunk a Büntető Törvény- könyvben olyan tényállást, amely miatt ne lenne ki- Az előzetes letartóztatás alkalmazására csak abban szabható szabadságvesztés. az esetben van lehetőség, ha és amennyiben az eljárási A Helsinki Bizottság a fenti probléma megoldására a célok elérését más, kisebb jogkorlátozással járó intéz- következő javaslatot tette: „… a letartóztatást – fősza- 35 kedés nem képes biztosítani , továbbá nem állhat fenn bály szerint – csak háromévi szabadságvesztésnél sú- az előzetes letartóztatást kizáró ok. E körben értendők lyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult el- 38 a büntetőeljárás akadályait meghaladóan a Be. egyéb járásban lehessen elrendelni…” Jelen állásponttal tu- 36 rendelkezései. dok azonosulni, mivel ez a követelmény az előzetes le- tartóztatásnak pusztán az általános feltétele, amely mellett legalább egy különös oknak is fenn kell forogni 3.2. Az előzetes letArtóztAtás és Az új be. az elrendelhetőségéhez. Önmagában tehát az, hogy az adott különös részi tényállás szabadságvesztéssel bün- Az előzetes letartóztatás tanulmányozása során leg- tetendő, az nem elegendő feltétele a legsúlyosabb kény- inkább technikai jellegű problémákkal találkozunk, de szerintézkedés elrendelésének. Azonban, ha bagatell, természetesen találunk olyan rendelkezést is, amely azaz olyan bűncselekményről van szó, melyet a törvény mélyebb vizsgálódást igényel alapjogi szempontból, három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesz- például az „életfogytig előzetes” problematikája. Az tés-büntetéssel rendel büntetni, és például a terhelt a előzetes letartóztatás, mint a személyi szabadságot büntetőeljárás alól ki akarja magát vonni, abban az korlátozó kényszerintézkedés kapcsán gyakran felme- esetben tökéletes lehet a letartóztatás valamely alter- rülő és mindig aktuális téma, hogy vajon ideiglenesnek natívájának az elrendelése. tekinthető-e, hiszen meghatározott esetekben nincs 33 BH 1997.118. 34 BH 1993.602. 35 Bartkó: i. m. 307. 36 Ilyen nevesített ok szerepel például a Be. 553. § (1) és (2) bekezdése alapján az ott meghatározott, mentességet élvező személyekkel szem- ben, ugyanis velük szemben a kényszerintézkedés nem alkalmazhat a 37 A büntetőeljárásról szóló törvény tervezete mentességi jog felfüggesztése előtt. Vagy például a perújítási nyomozás 38 A Magyar Helsinki Bizottság véleménye az új Büntetőeljárási tör- során sincs helye az előzetes elrendelésének a Be. 412. § (1) bekezdése vényről. Letölthető: http://www.helsinki.hu/wp-content/uploads/MHB_ szerint. velemeny_Be_tervezet_20160620.pdf (letöltési idő: 2017. január 05.) / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29

3.4. Az előzetes letArtóztAtás rányosan ne befolyásolhassa, a kényszerintézkedések elrendelésének különös okAi alkalmazásának egyik feltétele. A hazai ítélkezési gyakorlat szerint olyan körülmé- Az előzetes letartóztatás elrendelésének különös nyekből lehet következtetni a szökés veszélyére, ame- okait Be. 129. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban találhat- lyek például megkönnyítik a terheltnek, hogy akár kül- juk. Az általános feltételek fennállása esetén e négy ok földön is „új életet” kezdhessen: akinek jelentős vagy bármelyike elegendő alapot szolgáltathat az előzetes könnyen mobilizálható vagyona van, kevéssé kötődik letartóztatás elrendeléséhez. A következőkben az az országhoz, családja nincs stb., de természetesen sze- egyes különös okok ismertetésére kerül sor. repet játszik a terhelt eljárás során tanúsított magatar- tás is. A b) pontos előzetes letartóztatási okra hivatko- 3.4.1. A terhelt megszökött, elrejtőzött… zó letartóztatás elrendelésénél érdemes figyelembe venni, hogy a vádlott a hatóságok rendelkezésére fog-e A kényszerintézkedés alkalmazhatóságának egyik állni az eljárási cselekménynél. különös oka lehet, ha a terhelt megszökött, a bíróság, az Alapos okkal lehet következtetni arra, hogy a vádlott ügyész illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött vagy ki akarja magát vonni a büntetőeljárás alól, amennyi- szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene ben nem a bejelentett lakóhelyén él életvitelszerűen és újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűn- a felkutatására irányuló rendőri intézkedések sem ve- cselekmény miatt eljárás indult. zetnek eredményre, telefonon sem lehet elérni, a neki A szökés a terhelt eltávozása lakó-, illetve a hatóság szóló küldeményeket nem veszi át és a kézbesítés rend- által ismert tartózkodási helyéről azzal a célzattal, őri segítséggel sem vezet eredményre. A szökés, elrej- hogy magát az eljárás alól kivonja. Az elrejtőzés történ- tőzés veszélyére hivatkozva elrendelhető az előzetes, het azon a lakóhelyén, illetve tartózkodási helyén is, amennyiben a terhelt az eljárás kezdetén ismert lakó- amely a hatóság előtt ismert, esetenként speciális rej- helyéről elköltözik ismeretlen lakhelyre és a nyomozó tekhely kialakításával, vagy a terhelt küllemének meg- hatóság kizárólag elfogatóparancs alapján tudja kézre változtatásával, de ugyancsak azzal a céllal, hogy a ter- keríteni. 39 helt az eljárás következményei elől meneküljön. A Be. 43. § (5) bekezdése alapján a terheltet figyel- A bűnismétlés esetén a Be. pontosan körül írja azt a meztetni kell, hogy köteles a lakóhelyének, illetve tar- cselekményt, amelynek feltételezett elkövetése alapul tózkodási helyének címét és annak a megváltozását az szolgálhat az előzetes letartóztatás elrendelésére: sza- elköltözés után három munkanapon belül annál a bíró- badságvesztéssel fenyegetett és szándékos bűncselek- ságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál beje- mény jöhet csak szóba. További feltétel emellett az is, lenteni, amelyik vele szemben a büntetőeljárást folytat- hogy az utóbbi bűncselekmény miatt az eljárás már ta, ugyanis a terhelt tartózkodási helye megváltozása 40 megindult a terhelttel szemben, azaz közölték vele a bejelentésének elmulasztása elrejtőzésnek minősül. megalapozott gyanút. Ezen fordulat szerinti ok a leg- Az elrejtőzés veszélyére nagyjából ugyanazok a kö- több esetben mérlegelést nem, csak megállapítást igé- rülmények utalnak, mint a szökés veszélyére, bár van- nyel, ami azonban nem jelenti azt, hogy az adott körül- nak olyan cselekmények, amelyek inkább szökési elő- mény megléte, illetve megállapítása kizárja a további a készületekre jellemzőek, például a repülőjegy-vásárlás, kényszerintézkedés szükségességében való mérlegelés külföldi szállásfoglalás, munkahelyen felmondás. A fi- 41 lehetőségét. Ilyenkor is az adott vádlott személyére atalabb életkor, különösen, ha egyedülálló terheltről konkretizált döntést kell hozni, ami pedig feltételezi van szó, nagyobb mozgékonyságot feltételez, hisz eb- nemcsak a tárgyi, hanem az alanyi szempontok egybe- ben az esetben arra következtethet a bíróság, hogy vetett figyelembevételét. nincs semmi vesztenivalója a terheltnek. Egy egyedül- A Be. 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti különös álló, gyermektelennél tehát felmerülhet a kötődés hiá- előzetes letartóztatási ok megállapítható volt abból a nya. Ugyanakkor egy gyermekes terhelt esetében, aki a tényből, hogy a terhelt megszökött és huzamosabb ide- kiskorú gyermekéről nem gondoskodik, vagy épp más ig bujkált. A vádlott így elfogatóparancs alapján került személynél biztosította a kiskorú gyermek gondozását, ismételten őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba. A szintén felmerülhet a gyanú, hogy menekülni próbál. büntetőeljárás alóli kibúvás veszélyét tovább fokozó té- Az adóbevételt különösen nagy vagy ezt meghaladó nyezőként értékelhető a terheltek személyében rejlő mértékben csökkenő adócsalás bűntette miatt folya- társadalomra veszélyességre vonható következtetés. matban volt eljárásban a terhelt szökés, elrejtőzés ve- szélyére tekintettel közel egy évet előzetes letartózta- 3.4.2. A szökés, elrejtőzés veszélye tásban volt, ám elvi bírósági döntés is rámutatott arra a tényre, hogy a rendezett családi körülmények között Az előzetes letartóztatás a terhelt szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel is elrendelhető, vagy ha más okból megalapozottan feltehető, hogy az 39 Elek Balázs: Az előzetes letartóztatás indokolása az európai emberi eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem len- jogi bíróság gyakorlatának tükrében, Forrás: Ujbtk.hu. Letölthető: http:// ujbtk.hu/dr-elek-balazs-az-elozetes-letartoztatas-indokolasa-az-euro- ne biztosítható. Ebben az esetben a bíróság pusztán fel- pai-emberi-jogi-birosag-gyakorlatanak-tukreben/ (letöltési idő: 2016. tételezésre alapíthatja határozatát, nem megtörtént té- szeptember 10.) nyekre. Az, hogy a terhelt az eljárási cselekményeknél 40 1998. évi XIX. törvény 43. § (5) bekezdés. 41 Herke Csongor: Az előzetes letartóztatás elrendelése a terhelt vár- jelen legyen és így az eljárás sikerét, időszerűségét hát- ható magatartása alapján. Jogtudományi Közlöny, 2002. január, 13–26. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29

élő és három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskod- személyi körülmények ellenére is a szökés, elrejtőzés ni köteles terhelt esetében nem kell tartani attól, hogy veszélyével számolni kellene. 46 42 kivonná magát a büntetőeljárás alól . A bíróság a Be. 129. § (2) bekezdés b) pontjában írt ok 3.4.3. A bizonyítás meghiúsításának, megnehezítésének fennállását megállapíthatónak tartotta, ugyanis a ter- veszélye… helt esetében a konkrét ügy speciális jellemzői kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagyni a vádiratban terhére A Be. 129. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott rótt cselekmények hosszabb ideig tartó és körültekin- előzetes letartóztatási ok az, ha megalapozottan felte- tően megszervezett elkövetését, amely mögött valójá- hető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a ban a bűnözés megszervezésének ismérvei fedezhetők tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi fel. Ez a szervezett elkövetési mód a fokozott társada- bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, megha- lomra veszélyességén túlmenően a benne részt vevők misításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehe- személyében rejlő, a konspirációban megnyilvánuló a zítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást. társas elkövetéssel együtt járó hangsúlyosabb értéke- A megalapozott feltevés lényegében egyfajta jövőbeli lést igényel. Ilyen esetben a büntetlen előélet jelentősé- cselekményekre, körülményekre vonatkozó gyanú. ge eleve kisebb vagy akár el is enyészhet a kényszerin- Kétségtelenül a jövőre vonatkozó feltevéseket eseten- tézkedés fenntartásának alapjául megállapított indok ként nehézkes adatokkal alátámasztani, s éppen ez az nyomatékának értékelése körében. A vádlott terhére oka annak, hogy az ilyen feltevéseken alapuló előzetes rótt bűncselekmények hosszabb időre szóló összehan- letartóztatási hivatkozásokat sokan megkérdőjelezik. golt működést célzó szervezettsége olyan – a felrótt Erre a letartóztatási okra is igaz azonban, hogy csak té- bűncselekmények büntetési tételben kifejeződő ki- nyekből levont következtetésekkel lehet rá hivatkozni. emelkedő tárgyi súlyán túlmenő, személyben rejlő koc- A hivatkozás természetesen csupán egy feltevés ma- kázatot mutató – körülmény, mely miatt a szökés, elrej- rad, azonban követelmény erre a feltevésre, hogy az tőzés veszélye reális, és amelyre tekintettel megalapo- megalapozott legyen. A különös letartóztatási okokat zottan feltehető, hogy a terhelt jelenléte az eljárási cse- az ügyészi indítványnak tényekkel kell alátámasztani lekményeknél másképp nem biztosítható. 43 és természetesen az ügyészi indítványból ki kellene, A szökés, elrejtőzés elleni érvként felhozható a bün- hogy tűnjön, hogy melyik az az érv, amely ezt a letar- tetőeljárás elhúzódása. A több mint három és fél évet tóztatási okot támasztja alá. előzetes fogva tartásban töltött vádlott esetében, aki- A terheltek összebeszélése, amely a bizonyítási eljá- nek feltételes szabadságra bocsátása sem kizárt, a nem rást megnehezíti, esetleg meghiúsítja nem egyértelmű- jogerős büntetés tartamából a szökés, elrejtőzés veszé- en felhozható letartóztatási indok. Nincs ugyanis tilal- lyére nem lehet következtetni. Ezt megerősíti, hogy mazva a terheltek összebeszélése a törvényben, még édesanyja súlyos beteg, aki ma már közvetlenül a vád- valótlant is mondhatnak vallomásukban. Az összebe- lott tartására szorul, így a Be. 327. § (2) bekezdésében szélés mégis hordozhat jelentős kockázatokat az eljárás 47 és a 129. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt okok már eredményességére nézve. nem állnak fenn, ezért a Legfelsőbb Bíróság az előzetes letartóztatást megszüntette, egyben a terhelt szabad- 3.4.4. A terhelt bűnismétlése? 44 lábra helyezését rendelte el. Az állandó lakóhely megléte önmagában még nem A Btk. 129. § (2) bekezdés d) pontja szerinti különös zárja ki a szökés veszélyét, továbbá a bejelentett mun- előzetes letartóztatási ok, ha megalapozottan feltehe- kaviszony sem, hiszen vizsgálni kell, hogy mennyire tő, hogy a terhelt szabadlábon hagyása esetén a megkí- kötődik munkájához, arra mennyire van rászorulva, sérelt vagy előkészített bűncselekményt véghez vinné. otthagyhatja-e munkahelyét az eljárás előli menekülés A d) pontos előzetes letartóztatási ok első fordulatá- céljából. Az eljárás adatai, köztük a terhelt vallomása nál egy még kísérleti vagy előkészületi szakban lévő szerint is a fő megélhetését nem helyhez kötött munka- bűncselekmény miatt is rendel el a bíróság előzetes le- hely jelentette, így az a szökés, elrejtőzés veszélyét nem tartóztatást azért, mert fennáll a bűncselekmény befe- zárja ki. jezésének a veszélye. A bűncselekmény befejezésének a A gyakorlat a Legfelsőbb Bíróság korábbi eseti dönté- veszélyénél sem maradhat a bíróság az általános meg- 45 sében adott iránymutatást követi, miszerint a szökés, állapításoknál, hiszen szinte minden befejezetlen bűn- elrejtőzés veszélyét mindig konkrétan kell vizsgálni az cselekmény esetén fennállhat a lehetőség, hogy a ter- előzetes letartóztatás elrendelése vagy megszüntetése helt megpróbálja azt befejezni. A végzésben tehát ada- szempontjából, arra a kiszabott büntetés mértékéből tokkal kell alátámasztani, hogy miért áll fenn az elkö- nem lehet következtetni. Így a három évet meghaladó vetés befejezésének a veszélye. Meg kell indokolni, mi szabadságvesztés nem olyan súlyos tartamú büntetés a támasztja alá, hogy egyáltalán be lehet-e fejezni a bűn- bírói gyakorlat szerint sem, amely mellett a kedvező cselekményt – azaz fennáll-e annak az objektív lehető- sége –, és a terhelt szubjektív viszonyát is, azt, hogy be kívánja-e fejezni. A kettő közül az előbbit lehet inkább adatokkal alátámasztani, a terhelt szubjektumára cse- 42 EBD 2016.B.3. 43 BH 2007.403. 44 BH 2009.42. 46 BH 2007.216. 45 BH 1987.306. 47 Elek i. m. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31

lekedeteiből, például újabb eszköz vásárlása, kijelenté- épp az előzetest elrendelő bíró írja a határozatában, seiből, például sértett megfenyegetése, a megbánás hi- hogy nincs abban a helyzetben, hogy megvizsgálhassa ányából, a terhelt életkörülményeiből és előéletéből a bizonyítékokat, összevesse azokat, illetve arra sem, stb. lehet következtetést levonni. hogy értékelhesse a bizonyító erejüket. Akkor hogyan Az újabb bűncselekmény elkövetésének veszélyénél a is tudna véleményt formálni arról, hogy milyen bünte- bíróság részéről a megalapozott feltevés megindokolá- tést szabnak ki az eljárás végén? sa, az újabb várható bűncselekmény megjelölése, illető- Arra a kérdésre, hogy megalapozott-e a feltevés, hogy leg annak alátámasztása szükséges, hogy fennáll az ob- a terhelt újabb bűncselekményt követne el szabadlábon jektív lehetősége az elkövetésnek és a terhelt szubjek- hagyása esetén pusztán azért, mert volt már büntetve, tív viszonyulása ehhez. A végzésben konkrétan kell je- a Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) a következő iránymu- lölni milyen bűncselekmény elkövetésének a veszélyét tatást adja: „Az előzetes letartóztatás előfeltételéül látja, legalább annyit, hogy például vagyon elleni bűn- megkívánt bűnismétlés veszélyére reálisan lehet kö- cselekmény. Enélkül a végzés érdemben nincs alátá- vetkeztetni, ha a többszörös visszaeső terhelt a nem masztva, hiszen elvileg bárkinél fennállhat valamilyen jogerős ítéletben elbírált cselekményét bűnszervezet- bűncselekmény elkövetésének a veszélye. Arra is figye- ben követte el, s az elítélést megelőző másfél évtizedet lemmel kell lenni, hogy a határozatban megjelölt ve- kisebb megszakításokkal szabadságvesztésben vagy 50 szély nem csökkent-e azáltal, hogy a bűncselekmény el- előzetes letartóztatásban töltötte.” követése óta megváltoztak az elkövetést lehetővé tevő Egy másik közétett döntés szerint „a bűnismétlés ve- viszonyok. szélyére – mint előzetes letartóztatási okra – ad követ- Az arányosság követelménye különös figyelmet igé- keztetési alapot, ha a vádlott a terhére rótt jelentős tár- nyel a bűnismétlés veszélye miatt elrendelt letartózta- gyi súlyú vagyon, valamint élet és testépség elleni bűn- tás esetében. Ez az elv ugyanis kimondja, hogy az eljá- cselekményeket, a vele szemben – lopás bűntette miatt rás céljának és a személyi szabadság megvonásából ke- – kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próba- letkező hátránynak arányban kell állnia egymással. De ideje alatt követte el.” 51 hogyan is lehetne felmérni a hátrányt egy olyan bűn- A Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) rámutatott arra, hogy cselekmény esetében, amelyet még el sem követtek. Il- a Be. 129. § (2) bekezdés b)–d) pontja, valamint a Be. letve ha a terhelt később mégsem követi el a bűncselek- 327. § (2) bekezdése esetében a bíróság nemcsak olyan ményt, akkor abban az esetben beszélhetünk-e egyál- körülményre alapozhatja az előzetes letartóztatást talán jogszerűen elrendelt előzetes letartóztatásról. A megalapozó döntését, amely a bizonyosság erejével meg- terhelt várható jövőbeli magatartására alapozott, bizo- állapítható. Az viszont mindenképpen elvárás, hogy a nyítékokkal alá nem támasztott, megfelelően meg nem döntés olyan adatokon alapuljon, melyek tényszerűsége indokolt letartóztatások számát a lehető legkisebbre a döntés időpontjában más adattal alátámasztható, ész- kell csökkenteni, mivel az arányosság elve ebben az szerű érvvel igazolható. Ezáltal vonható le okszerű kö- esetben a legcsekélyebb mértékben sem tud érvénye- vetkeztetés arra vonatkozóan, hogy a kényszerintézke- sülni. 48 dés alkalmazása szükséges és célszerű-e. 52 Alapos vagy megalapozott feltevés? A bizonyosság ereje… 3.4.5. A plusz két ok… Mindhárom utóbb felsorolt előzetes letartóztatási ok esetén a feltételezésnek megalapozottnak kell lenni, A fentebb kifejtett előzetes letartóztatási okokon kí- azaz konkrét adatokkal kell azt alátámasztani. vül a Be. további rendelkezései még két esetben adnak Számos, a fentebb említett kérdéskörben született lehetőséget az előzetes letartóztatás elrendelésére. iránymutatás és bírósági határozat arra mutatott rá, Az egyik ilyen eset, amikor az elsőfokú ügydöntő ha- hogy nem elegendő az előzetes letartóztatással kapcso- tározat kihirdetésekor nem emelkedik jogerőre, a bíró- latos bírói döntések törvényszöveggel történő, sablon- ságnak döntenie kell a kényszerintézkedések felől. szerű indokolása, hanem konkrét érvek és ellenérvek Ilyenkor az előzetes letartóztatás akkor is elrendelhető ütköztetését és azoknak a végzésben történő megjelö- a Be. 327. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha az lését kívánják meg. A jogalkotó ezt a feltételezett me- ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartamára figye- chanizmust azzal próbálta kiküszöbölni, hogy 2003. jú- lemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől kell lius 1-jétől már nem alapos, hanem megalapozott felte- tartani. Az eljárás e szakaszában a bűncselekmény tár- vés meglétét követeli meg, így szűkebb körben adott le- gyi súlyát már bírósági ítélet állapítja meg, azt a kisza- hetőséget a terheltek szabadságának elvonására. „A bott büntetés jelzi. megalapozott feltevés ugyanis olyan, a jövő alakulására Ám ezen ok a b) pontos előzetes letartóztatási okba is vonatkozó és a formális logika szabályainak is megfelelő beleérthető lenne, hisz a másodfokú eljárásban is sor ke- elképzelést jelent, melyet a bíróság konkrét, az ügyirat rülhet olyan eljárási cselekményre, amelynél a vádlott je- alapul vétele mellett igazolható érvek és ellenérvek üt- lenléte elengedhetetlen, ezért indokolt a fogva tartása az 49 köztetését követően vetít előre.” Legtöbbször azonban eljárási cselekményen történő részvételének biztosítása végett. Erre az okra hivatkozva elrendelt előzetes letar- 48 Herke: Az előzetes letartóztatás elrendelése a terhelt várható ma- gatartása alapján. i. m. 13–26. 50 BH 2006.144. 49 Bócz Endre: Kriminalisztika a tárgyalóteremben. Budapest, Magyar 51 EBH 2010.2217. Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008., 83. 52 BH 2012.285. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31

tóztatás esetében viszont az óvadék alkalmazásának a le- fegyelem betartását. A hivatásos állományú katona el- hetőségét zárja ki a bíróság, hisz arra csak és kizárólag a követők tekintetében ezt a sajátos előzetes letartózta- b) pontos letartóztatási ok esetében van lehetőség. tási okot abból a szempontból is vizsgálni kell, hogy a A Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) is a következő irány- hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok mutatást adja: „Óvadék letételének kizárólag a Be. nem biztosítanak-e más lehetőséget az elkövető távol- 129. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt ok – azaz a tartására attól a környezettől, ahol a gyanúsítás tár- szökés, elrejtőzés veszélyére tekintettel – esetében van gyát képező cselekmény történt. Amennyiben van ilyen helye. A Be. 147. § (1) bekezdése kizárja az óvadék leté- igazgatási szabály, amely a kényszerintézkedést feles- telét, amennyiben a Be. 327. § (2) bekezdése szerinti ok- legessé tenné, úgy a szolgálati, fegyelmi okból előzetes ból került sor a letartóztatás elrendelésére, fenntartá- letartóztatás elrendelésének nincs helye. sára. Óvadék letételének – és arra tekintettel az előze- A törvényalkotói szándék szerint e speciális letartóz- tes megszüntetésének – csak akkor van helye, ha a tatási ok azt a célt szolgálja, hogy az eljárás alá vont kényszerintézkedést kizárólag a Be. 129. § (2) bekezdés akár hivatásos, akár szerződéses, illetve sorállományú b) pontjában megjelölt ok alapozza meg. A Be. 327. § (2) személyt azért vonja ki a katonai közösségből a szemé- bekezdésében maghatározott ok az előzetes letartózta- lyi szabadság korlátozása útján, hogy ezzel elősegítse a tás önálló, különös feltétele. Az erre a pontra hivatkoz- szolgálati rend és fegyelem betartását. A hivatásos va elrendelt letartóztatás már elsősorban nem a vád- katonai állományra vonatkozó igazgatási szabályok lottnak a másodfokú bírósági eljárási cselekményeknél ugyanakkor lehetőséget biztosítanak az elöljárók ré- történő jelenlétét biztosítja, hanem a jogerősen kisza- szére, hogy veszély esetén más eszközzel biztosítsák a bott szabadságvesztés végrehajtásának feltételeit kí- szolgálati rendet és fegyelmet. 56 53 vánja megteremteni. Amennyiben az előzetes letar- Ugyanakkor a hivatásos katonával szemben az előze- tóztatás elrendelése nem a szökés, elrejtőzés veszélyé- tes letartóztatás speciális – szolgálati vagy fegyelmi – re hivatkozva, hanem más okon alapszik, úgy a bíróság- oka nem állapítható meg, ha a szolgálati beosztása már nak nem kell ülést tartania. A Be. 147. § (1) bekezdése megszűnt, a nyugállományba vonulása előtti felmenté- akként rendelkezik, hogy a felajánlott óvadékról és el- si idejét tölti, szolgálatot ténylegesen nem lát el és a be- fogadásáról a bíróság ülést tart, ezen az ügyészt, a ter- osztási helyén sem kell megjelennie. 57 heltet, a védőt, valamint az óvadék felajánlóját meghall- gatja. Értelemszerűen csak a b) pontos előzetes elren- delésénél van jelentősége az ülésnek, hiszen az azon 3.5. Az előzetes letArtóztAtás történő meghallgatás pont azt hivatott tisztázni, hogy elrendelésének különös okAi az óvadék letétele a bűncselekményre és személyi kö- Az új be.-ben rülményekre tekintettel valószínűsíti-e az eljárási cse- lekményeknél a terhelt megjelenését. Akkor viszont, ha A koncepció a hatályos szabályozással alapvetően az alkalmazott letartóztatási ok – fentebb kifejtettek azonosan szabályozza a letartóztatás okait, így a külö- szerint – kizárja az óvadék felajánlását, az imént felso- nös feltételeken sem változtat lényegében, inkább pon- rolt eljárási résztvevők meghallgatása szükségtelenné tosításokat végez a jogalkotó. Ennek nyilvánvalóan az válik és lehetősége nyílik a bíróságnak az indítványt el- az oka, hogy a hatályos letartóztatási okok az elmúlt utasító döntését tanácsülésen meghozni. 54 évtizedekben jól alkalmazhatók voltak. A másik ilyen esetkör egy speciális, szintén az előze- A tervezet a 280. § (2) bekezdésében szabályozza a tes letartóztatás különös okait bővítő lehetőség. A ka- letartóztatás különös feltételeit. A koncepció érdemi tonai eljárásban akkor is elrendelhető ez a kényszerin- változtatást nem tartalmaz, lényegében a jelenlegi jog- tézkedés, ha a terhelt szolgálati vagy fegyelmi okból gyakorlat alapján nem hagyható szabadlábon. Erre a Be.-t módosító 2002. Az a) pontos előzetes második fordulatát – miszerint évi. I. törvény indoklása szerint akkor kerül sor, ha a „az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel bűncselekmény jellege folytán a katonai közösség zárt büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás in- rendjét, a szolgálati feladatok maradéktalan ellátását dult” – a tervezet önálló pontba szedve a következő- veszélyeztetné, ha a gyanúsított az eljárás lefolytatása képp rögzíti: „a gyanúsított kihallgatását követően az alatt is szolgálatot teljesítene. Be. 480. §-ának (1) be- eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatta, vagy kezdésében foglaltak szerint az ilyen bűncselekmény újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűn- tartozhat a katonai bűncselekmények körébe, illetve a cselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki”. szolgálattal összefüggésben elkövetett szabadságvesz- A bűnismétlés esetén a Be. a hatályos szabályokban téssel büntetendő bűncselekmények közé is. 55 körülírja azt a cselekményt, amelynek feltételezett el- A Be. 340. § (2) bekezdése szerinti speciális szolgálati követése alapul szolgálhat az előzetes letartóztatás el- és fegyelmi okból elrendelhető előzetes letartóztatás rendelésére: szabadságvesztéssel fenyegetett és szán- azt a célt szolgálja, hogy az eljárás alá vont katonát sze- dékos bűncselekmény jöhet csak szóba. További feltétel mélyi szabadságának korlátozásával kivonja a katonai emellett az is, hogy az utóbbi bűncselekmény miatt az közösségből, és ezáltal segítse elő a szolgálati rend és eljárás már megindult a terhelttel szemben, azaz közöl- ték vele a megalapozott gyanút. A tervezet tehát e te- 53 BH 2012.116. 54 BH 2003.842. 56 EBH 2001.405. 55 Farkas–Róth i. m. 156–158. 57 BH 2001.417. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33

kintetben tartalmilag nem változtat a szabályozáson, dosítása szerintem szükségtelen, mivel a gyakorlatban csupán az eddig is működő gyakorlatot vetette papírra. valóban a tanúk befolyásolásának van a legnagyobb A koncepció viszont kiegészíti a hatályos szabályo- esélye és jelentősége. Egyrészt a büntetőeljárásban zást annyiban, hogy letartóztatási okként szolgálhat az részt vevő egyéb személyek, mint például a segítők, tá- az eset is, ha a vádlott az eljárás tárgyát képező bűncse- mogatók, képviselők jelenléte a büntetőeljárásban lekményt folytatja. A d) pontos előzetes letartóztatási egyébként is elég szűk körben fordul elő, másrészt a je- ok első fordulatánál egy még kísérleti vagy előkészületi lenlegi megfogalmazás sem rekeszti ki ezeket a szemé- szakban lévő bűncselekmény miatt rendel el a bíróság lyeket, csupán kiemeli a tanú személyét ebből a sorból. előzetes letartóztatást azért, mert fennáll a bűncselek- Felmerült azonban egy új letartóztatási ok felvételé- mény befejezésének a veszélye, és a megalapozott felte- nek a lehetősége, miszerint szankcionálná a jogalkotó a vés elegendő az elrendeléshez. A tervezet kiegészítése terhelt többszöri, súlyos mulasztását. Jelen esetben ak- tehát egy újabb lehetőséget ad – álláspontom szerint kor lenne elrendelhető az előzetes letartóztatás, ameny- helyesen – a letartóztatás elrendelésére, amennyiben nyiben a terhelt többször, folyamatosan, visszatérően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatja. nem jelenik meg a számára kötelező eljárási cselekmé- A c) pontos letartóztatási okon, azaz a bizonyítás nyeken. Álláspontom szerint az új különös ok bevezeté- meghiúsításának, megnehezítésének vagy veszélyezte- se indokolatlan lenne, mivel a gyakorlat számára is- tésének módjain annyi változás történt, hogy immáron mert ez a letartóztatási ok, hisz a Be. 129. § (2) bekez- nemcsak a tanúkra, hanem a büntetőeljárásban részt dés b) pontjába illeszkedik, miszerint „megalapozottan vevő más személyekre is kiterjeszti a szabályozást a feltehető, hogy az eljárási cselekményen a jelenléte 58 jogalkotó. A hatályos szabályozás Be. 129. § (2) bekez- másképp nem biztosítható”. dés c) pontjában meghatározott előzetes letartóztatási A kétrészes cikksorozat első felében az előzetes le- ok úgy fogalmaz, hogy „különösen a tanúk befolyásolá- tartóztatás elrendelésével kapcsolatos gyakorlatot ele- sával vagy megfélemlítésével”, mely szóhasználat mó- meztem és az új Be. tervezettel kapcsolatos véleménye- met fogalmaztam meg. A cikk második felében a letar- tóztatás megszűnését és megszüntetését veszem gór- 58 A Magyar Helsinki Bizottság véleménye az új Büntetőeljárási tör- cső alá, kiemelt figyelmet szentelve az életfogytig tartó vényről, Letölthető: http://www.helsinki.hu/wp-content/uploads/MHB_ velemeny_Be_tervezet_20160620.pdf (letöltési idő: 2017. január 05.) előzetes problematikájának. AZ áltAlános konZUli hAtósági együttmŰködések elméleti kérdései 1 CSatLóS ERZSébEt adjunktus (SZTE ÁJTK) A konzuli hatóságok a feladataikat különböző együtt- szont amellett, hogy ismét a figyelem középpontjába he- működési formákon keresztül valósítják meg, amelyek lyezte az uniós polgárok azon jogát, hogy harmadik álla- alapvetően két csoportra oszlanak aszerint, hogy a sa- mokban bármely tagállamhoz fordulhatnak konzuli vé- ját államuk hatóságaival, vagy más államok hatóságai- delem okán, új lendületet adott a jogalkalmazásnak az- val való kooperációról van szó. 1 zal, hogy – a hatásköri korlátok között maradva – a ko- A konzuli hatóságok együttműködését azonban új rábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a konzuli hatóságok megvilágításba helyezte az Európai Unió (EU). Nem új- együttműködésében rejlő potenciálba. Már az irányelv donság, hogy az EU a különböző politikái hatékony vég- címe is kiemeli a koordinációs és együttműködési intézke- rehajtása kapcsán épít a tagállami hatóságok együtt- dések fogalmát, ezért egyre sürgetőbb a feladat, hogy az működésére. A 2015. április 20-án elfogadott, majd európai közigazgatás ezen ágát rendszertanilag is elhe- 2 2018. május 1-jével hatályba lépő tanácsi irányelv vi- lyezzük, valamint magát a kifejezést, illetve annak tar- talmát is definiáljuk ezen a jogterületen. Jelen tanulmány a konzuli hatósági együttműködé- 1 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-16-4-III. Kódszámú sek azon általános elméleti kérdéseit igyekszik átte- Új Nemzeti Kiválóság Programjának Támogatásával Készült. A kinteni, amelyeket azelőtt érdemes tisztázni, mielőtt szerző ezúton mond köszönetet dr. Siket Juditnak az írás elkészüléséhez az uniós jogi vetületet, és az ebből eredő kötelezettsé- nyújtott szakmai segítségéért. 2 A Tanács (EU) 2015/637 Irányelve (2015. április 20.) a harmadik or- geinket ezzel összefüggésben – a következő lapszám- szágokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védel- ban megjelenő írásban – számba vennénk. mét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat hatályon kívül helyezéséről. [Konzuli irányelv] HL L 106. 2015.4.24. 1.; 18. cikk. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33