Mázor Róbert: Kinek szól az ítélet?

TANULMÁNYOK KINEK SZÓL AZ ÍTÉLET? * MÁZOR RÓBERT bíró, Gyulai Törvényszék Aliud legent pueri, aliunt viri, aliud senes. 1 (Terentius) BEVEZETÉS A dolgozat célja – a büntető ügyszakra koncentrálva – az egységesítés eszközeinek számbavétele, azok jelentő- „A jog szavak révén befolyásolja az emberi viselkedést ségének meghatározása; továbbá az egységesítés eddig és idéz elő változást a világban” (Szabó 2000: 36). 1 felismert pozitívumain túl további előnyök felkutatása, A büntető ítélkezésnek a konkrét ügyben elért és az kiaknázása. A közérthetőséggel összefüggésben pedig ügy keretein túl kisugárzó eredménye a bíróság határo- feladata a célközönség összetételének, információszer- zatában ölt testet. A hatás, amelyet a bíróságnak embe- zési és -feldolgozási szokásainak megállapítása, majd rekre kell gyakorolnia, az ítélkezés hatékonysága, nagy- ezek figyelembevételével új határozatszerkesztési mód- mértékben függ a bírósági határozat tartalmától és attól szerek meghatározása. a formától, amelyben a bírói döntés megjelenik. „Tarta- lom és forma ebből a szempontból is megbonthatatlan egységet alkot” (Arányi 1974). NYELVÉSZETI SZEMPONTOK „A határozat tehát olyan komplex egység, amely az al- kotóelemeinek összehangolásával teljesedik ki, és ennek A STÍLUS során [...] jogos elvárás akár a konkrét jogvitában érde- kelt személy, akár a jogkereső közönség részéről, hogy A jogi nyelv nyelv. A jogi nyelv a nyelven belül is a szak- egy egyedi határozaton keresztül megismerhesse és nyelvek közé tartozik. A szakmára utaló „szaknyelv”, megérthesse annak a bírói döntésnek a jogi indokolását, vagy a mesterségre utaló, régies „műnyelv”, valamint a amely a határozat alapjául szolgál. Ehhez pedig elenged- más nyelvekben használatos „technikai nyelv” kifejezés hetetlen a határozat áttekinthető szerkesztése és a dön- mindegyike a mesterséget állítja e sajátosságok közép- tés indokainak világos és meggyőző levezetése […]. A pontjába. Azt az igényt, amelyet egy – bármely – szakma, határozat szerkesztése és indokolása így átláthatósága mesterség, hivatás gyakorlása, a gyakorláshoz szükséges és kiszámíthatósága révén az ítélkezés alkotmányossá- kommunikáció hatékonysága a nyelvvel szemben tá- gának garanciális elemévé válik.” 2 maszt. Ez az igény a jogi nyelv esetében elsősorban a A Bírák Magna Chartája szerint a bírósági iratokat és tömörséget (a rövidség biztosította gyorsaságot), és a a bírósági határozatokat érthető, egyszerű és világos pontosságot (a félreértés kockázatát minimalizáló egy- 3 nyelvezettel kell megfogalmazni. A Vilniusi Nyilatkozat értelműséget) jelenti (Szabó 2015: 6). pedig rögzíti, hogy az ítéletek és más bírósági határoza- Szabó Miklós véleménye szerint a jogi nyelv kialakítá- tok világos és érthető nyelvezettel történő megfogalma- sa nem más, mint szándék a tökéletes nyelvre. Közismert 4 zása elengedhetetlen. a jogi nyelv törekvése, hogy a poliszémikus (többjelen- Az ítélkezés hatékonyságának elősegítése során az tésű) szavakat monoszémikus (egyjelentésű) kifejezé- egységesítés és közérthetőség ezért egymásból követ- sekkel váltsa fel. Továbbá ezt az egy jelentést is a lehető kező és egymást kiegészítő fogalmak. legegyértelműbben igyekszik meghatározni, éles kontú- rokkal körülrajzolni (Szabó 2000: 23 és 13). Azonban a jogi kommunikáció nincs bezárva a szak- mai közösségbe. A jogi nyelvnek nemcsak a jogászok * A szerzőnek a 2017. évi Mailáth György Tudományos Pályázat 2017. egymás közti, hanem a laikusokkal folytatott érintke- keretében készült „A bírósági határozatok egységesítésének szem- zését is biztosítania kell. A jogi nyelvnek tehát a jogon pontjai és a határozatok közérthetősége, avagy kinek szól az ítélet” című dolgozatának rövidített változata. A tanulmány a Pályázaton belül és a jogon kívül is működőképesnek kell lennie különdíjban részesült. (Szabó 2015: 6). 1 „Mást olvasnak a gyerekek, mást a felnőttek és mást az öregek.” A jogi nyelv sajátosságainál abból kell kiindulni, hogy 2 2013.El.II.JGY.1.1-2:3-4. 3 Bírák Magna Chartája. Strasbourg, 2010. Alapelvek 16. pont. https:// a joggal, mint társadalmi alrendszerrel kapcsolatosan él wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&id=1707925&direct=true (2017. 08. 28.) a vélelem: mindenki ismeri a jogszabályokat, és – néhány 4 ENCJ 2011. „Vilniusi Nyilatkozat” 7. pont. http://birosag.hu/sites/ esetet kivéve – nem mentesít a felelősség alól a jogisme- default/files/allomanyok/ nemzetkozi/ vilnius_declaration_hu.pdf ret hiánya. Ezért folyamatos a konfliktus a jog mint sa- (2017. 08. 28.) / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 25 MJNy_2019_1.indd 25 2019.06.26. 10:01:31

TANULMÁNYOK játos absztrakcióra épülő szakma nyelve és a laikusok A NYELVEN BELÜLI FORDÍTÁS szövegértése (ismerete) között (Tóth 2013: 46). A jogi szövegek a laikusok számára való közvetítésének A JOG TISZTESSÉGE egyik eszköze a jogi szaknyelv köznyelvre történő átül- tetése, azaz a nyelven belüli fordítás lehet. Dobos Csilla a tisztességes (fair) jogi eljárás alapvető Míg a nyelvközi fordítás célja a nyelvek és kultúrák kö- feltételének azt tekinti, hogy résztvevői ismerjék az el- zötti szakadék áthidalása, a nyelven belüli jogi fordításnál járás létformáját és egyben legfőbb eszközét, vagyis azt Dobos Csilla szerint a felkészültség, a tudás, az ismeretek, a nyelvet, amelyen az eljárás során a kommunikáció fo- a háttérismeretek, és a világlátás közötti szakadék áthi- lyik. Közismert tény, hogy egy nyelv ismerete rendkívül dalása a cél, hogy lehetővé váljon a feldolgozási erőfeszí- összetett tudást jelent, ami magában foglalja többek tés optimalizálása, és ezáltal az üzenet sikeres továbbí- között az adott nyelv különböző regisztereinek, (stílus)- tása, adekvát befogadása. A feldolgozási erőfeszítés op- rétegeinek a részleges vagy átfogó ismeretét is (Dobos timalizálása miatt a nyelven belüli fordításban nem kö- 2017: 1). vetelmény a szöveg regiszterének, funkciójának, műfajá- A büntető eljárásjog alapelvi szintű követelménye nak, stilisztikai jellemzőinek a megőrzése, hanem csupán Vinnai Edina szerint az, hogy a bűnösség megállapításá- lehetőség. Ebből az következik, hogy a nyelven belüli ra és a szankciók kiszabására csak olyan eljárás eredmé- fordítás tipikus jellemzője a regiszterváltás, a műfajvál- nyeként kerülhessen sor, amely védelmet biztosít az ál- tás, a szöveg funkciójának, stílusának, formai jellemzői- lami túlhatalommal szemben, a joghoz való hozzáférés nek a megváltoztatása (Dobos 2017: 11–12). pedig arra a tényre világít rá, hogy bár a jogszabályok A bírósági határozatok esetében a nyelven belüli for- kihirdetése révén a joganyag és a jogérvényesítés esz- dítás ezért szóba sem jöhet, hiszen ezáltal a határozatok közrendszere elvileg és formailag bárkinek egyformán lényege veszne el. rendelkezésére áll, e lehetőséggel nem egyenlő esélyek- kel élünk. Az egyenlőtlenséget a vagyon/jövedelem és a AZ ÍTÉLET LÉNYEGÉNEK KIEMELÉSE műveltség/iskolázottság független szociológiai változói magyarázzák a legkielégítőbben, de azt is látni kell, hogy Büntetőügyekben az ítélethirdetéskor sokszor tapasz- az „anyanyelvi kompetencia” nem foglalja magában a talható, hogy az érintetteket kizárólag az ítéletnek a „(jogi) szaknyelvi kompetenciát”. Fontos elvárás, hogy a büntetőjogi felelősség megállapításával, illetve a joghát- jogi eljárás laikus résztvevői ne kerüljenek kiszolgálta- rány kiszabásával kapcsolatos része érdekli. Ha a döntés tott, alárendelt helyzetbe pusztán azért, mert nem értik ezen része számukra megfelelő, akkor az ítélet többi ré- azt a (szak)nyelvet, amelyen a professzionális résztvevők szének jelentősége igazán nincs. hozzájuk beszélnek (Vinnai 2014: 8). Van-e lehetőség arra, hogy az írásba foglalt ítélet lé- A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a 15 éves és nyegét az ügyfeleknek kiemeljük, hiszen ítélethirdetés- idősebb népességből azok aránya, akik legalább az ál- kor – a rendelkező rész kihirdetését követően – ez tör- talános iskola 8. évfolyamát elvégezték, 95,1%, akik ténik. Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez először azt kell legalább érettségivel rendelkeznek, 49%, és akik egye- meghatározni, mi az ítélet lényege. Természetesen min- 5 temi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek, 19%. Kizárólag den érintett részére más és más. Sőt az ítélet lényege iskolai végzettséget tekintve is nagyon különböző, erő- nemcsak eljárási pozíciótól, hanem az ítélet kihirdetésé- sen rétegzett a társadalom jogi nyelvet nem beszélő től eltelt időtől is függhet, változhat. Például a kiszabott csoportja. joghátrányhoz képest a bűnügyi költség viselésének A jogalkalmazás nyelvi modellje szerint a jogi eljárá- kérdése, vagy a ténybeli-jogi indokolásnak a rendkívüli sokban a nyelvi kommunikáció hatékonysága, sikeres- jogorvoslat kapcsán. A bíróságnak ezért az írásba foglalt sége a ténymegállapítások hatékonyságának is feltétele. ítélet lényegét kiemelni, személyre szabni nem lehet. Az Jogi szempontból sem lehet ugyanis korrekt („fair”) az ítélet lényegét tehát minden érintett maga dönti el; de az eljárás, ha nyelvi, kommunikációs szempontból nem az. ítélet szövegezésével, stílusával lehet-e irányítani az íté- Ha tehát a laikusok és a jogi szakemberek közötti inter- let megismerését, azaz az ítélet lehet-e többrétegű? akciókban problémák, hiányosságok, torzítások merül- Hordozhat-e az írásba foglalt ítélet különböző üzenetet nek fel, akkor az jelentős mértékben kihat a ténymegál- a jogi és nem jogi végzettségű, vagy eltérő iskolázottsá- lapítás folyamatára, és végső soron az eljárás végső gi fokú olvasóknak? Egy differenciált szövegezésű ítélet eredményére, az ítéletre is (Vinnai 2014: 4). elvileg megoldhatná a jogi nyelv és a köznyelv különbö- zőségének problémáját, a jogi végzettséggel nem rendel- kezőknek a jogi nyelv megértésének nehézségét. Első megközelítésben mindenki jól járna: a jogászok részére az ítélet egyik része a szakkérdéseket jogi nyelven tar- talmazná, az ítélet többi része pedig a laikusoknak köz- nyelven íródna. Mindenki megismerhetné tehát az ítélet számára fontos elemeit. Jól látszik, hogy ez a módszer sem más, mint az ítélet 5 Központi Statisztikai Hivatal a 2001. évi népszámlálás adatai 1.4.1. lényegének kiemelése, csak nem tartalmi, hanem nyelvi tábla. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/ eszközök segítségével. nepsz_orsz₂011.pdf (2017. 09. 10.) / 26 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 26 2019.06.26. 10:01:31

TANULMÁNYOK Természetesen szóba sem jöhet az ítélet szövegének viszont kizárólag a rendelkező részt hirdetik ki, az indo- többrétegű megfogalmazása, hiszen a bíróság ügydöntő kolásnak csak a lényegét közlik. A teljes írásba foglalt határozatának mindenki számára ugyanazt a döntést, ítélet megismeréséhez ezért az egész szöveg elolvasása ugyanazt az üzenetet kell közvetíteni. Hogyan lehet ak- szükséges. Olvasás – sőt értő olvasás – nélkül a bíróság kor megoldani, ellenőrizni azt, hogy az ítélet üzenetét üzenete a célközönséghez nem juthat el. minden érintett megérti? Az információs társadalomban viszont a legfontosabb hiánycikk a célcsoport figyelme (Tari 2011: 61). Az olva- A JOGI NYELV KONTROLLJA sási tendenciák ugyanis a technikai forradalom és a vi- lágháló térhódításának köszönhetően radikális változá- Szabó Miklós szerint a jog tisztessége kapcsán a további son mentek keresztül. Az audiovizuális eszközök és a vizsgálódások célja annak megválaszolása, hogy a jog digitalizált könyvek megjelenése egyes források szerint nyelvének ezen erőtérben formálódó sajátosságai miként a Gutenberg-galaxis végét, illetve az olvasás válságát befolyásolják a jog tisztességességét – hagyományos jelentik (Plonický 2015: 1). megnevezéssel a jog igazságosságát, specifikusan pedig A mai diákok szövegolvasása viszont alapvetően új a tisztességes jogi eljárást és az ahhoz való hozzáférés stratégiákra épül: szimultán, információválogató, ugrás- esélyét. Milyenek az esélyei a laikusoknak arra, hogy sa- szerű, egyedi elemekre koncentráló, a felhasználóra kon- ját ügyük fölötti rendelkezést megőrizzék akkor is, ha a centráló, képi, továbbá sokkal gyorsabb, mint az előző jogi nyelv fölötti ellenőrzési, uralási esélyeik korlátozás generációé. Az olvasást körülvevő kulturális-gondolko- alá esnek is – azért, hogy a jog professzionalistái meg- dásbeli szellemi közeg lényegesen változott, és ez szintén őrizzék saját kontrolljukat a jog társadalmi intézmény- erősen módosítja az olvasást, az olvasási stratégiákat, a rendszere fölött. Nyilvánvaló, hogy a laikusok ezen igé- szövegmegértést (Fenyő D. 2015: 61–62, 64). nye az „ellenőrzők ellenőrzésével” közelíthető a még és Az újfajta, nem-lineáris szövegek természetesen újfaj- már elfogadható mértékig. Nem a jogi nyelv „lebutításá- ta olvasást kívánnak, egy könyv nemcsak az elejétől a val”, de olyan kontrollmechanizmusok működtetésével, végéig olvasható, hanem pontról pontra ugorva, infor- amelyek akkor is védelmet biztosítanak a laikusoknak, mációról információra haladva (Fűzfa 2002: 4). ha laikusok (Szabó 2015: 15). Szűts Zoltán az elektronikusan rögzített összes szöve- Mit jelenthet ez a kontrollmechanizmus? Nem mást, get a dokumentum gyűjtőfogalomba sorolja. A dokumen- mint annak ellenőrzését, hogy a jogi szaknyelv birto- tumoknak viszont csupán egy szűkebb csoportja hyper- kosa – a lehetőségére álló eszközök felhasználásával text. A hypertext látszólag annyiban különbözik a doku- – mindent megtesz azért, hogy az üzenetet a laikus mentumoktól, hogy (inter)aktív. A megközelítés száraz megértse, valamint annak ellenőrzését, hogy az üzenet definíciója: a hypertext olyan interaktív dokumentum, célba is ért. mely linkeket biztosít az olvasónak a szövegek közti át- járhatóság céljából. Ezeken a linkeken tovább lehet ha- AZ ELTÉRŐ OLVASÁSI SZOKÁSOK ladni más szövegek felé (Szűts 2001). – A DIGITÁLIS OLVASÁS Szűts Zoltán szerint a hypertextnek három fajtája van: berekesztett hypertext, félig zárt hypertext és szétmart Jelenlegi társadalmunkat öt generáció alkotja, amelyek- szöveg. A berekesztett hypertext esetén az adott szöveg kel kapcsolatosan Csepeli György már 2006-ban arra egységén belül linkszerű, igen erős utalások mutathatók hívta fel a figyelmet, hogy „…akik most lépnek be serdü- ki. A félig zárt hypertextet elsődlegesen az különbözteti lőként az életbe, vagy léptek be néhány éve, azok olyan meg a berekesztett hypertexttől, hogy az utalásokon to- történelmi közegben élnek, amely sokkal inkább külön- vábbhaladva eljuthatunk más szövegekbe is, azonban on- bözik minden korábbi kortól” (Csepeli 2006: 4). A gene- nan vissza kell térnünk a főszöveghez, back funkció segít- rációk eltávolodásának oka pedig nem más, mint a digi- ségével, míg a szétmart szöveg (hypertext) esetén a linkek tális világ megjelenése és elterjedése. jelenléte kötelező, és formája nem lehet nyomtatott szöveg, A nemzedékek közötti eltávolodás még az olvasási szo- csak dokumentum, azon belül hypertext (Szűts 2001). kások jellemzői terén is megfigyelhető. A nemzedékekre Fűzfa Balázs úgy véli, hogy az olvasás digitalizálása jellemző olvasási szokások megismerése, az eltérések felé az első lépéseket az újságok tették meg, amikor kes- 6 felismerése, az olvasási képesség felmérése azért ki- keny hasábba kezdték tördelni az oldalakat. Ettől kezd- emelten fontos, mert a bírósági határozatok – garanciá- ve ugyanis az olvasó már nem betűket és szavakat fog lis okokból – minden esetben írásbeliek. A tárgyaláson fel lineárisan, hanem egyetlen pillantással átlátja a so- rokat elejüktől a végükig, sőt, olykor már szövegtömbö- ket lát, több rövid sort együtt. Ekkor lényegében képként fogja fel a szöveget (Fűzfa 2002: 3–4). A hasábos tördelés 6 Az UNESCO értelmezése szerint az számít írástudónak, aki képes de- tehát általában elősegíti a szöveg megismerését, megér- kódolni a betűket, megérti a szöveg tartalmát, ismeri a szövegek típu- tését. Bírósági határozatok esetében viszont fennáll a sait, s tudja, mikor melyik típust kell használni. […] Magyarországon veszélye annak, hogy a hasábokba tördelés a határozatok meglehetősen sokan nem felelnek meg az ebben az értelemben vett írástudásnak. Szűkebb az a definíció, amely szerint funkcionális feszes szerkezetét, az egymást követő részek láncolatát analfabéta az, aki a szűkebb és tágabb értelemben vett környezete ál- megbontja. Ez pedig a határozatok nyelven belüli fordí- tal a számára támasztott olyan követelményeknek, melyekhez az ol- tásával egyező – regiszterváltás, műfajváltás, a szöveg vasás, illetve írás képességére van szükség, minimálisan sem tud ele- funkciójának, stílusának, formai jellemzőinek a megvál- get tenni – de még ebben az értelemben is 20-25 százalékra tehető Magyarországon a funkcionális analfabéták száma (Sándor 2011:50). toztatása – végeredményt jelentene. A jelenlegi eljárás- / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 27 MJNy_2019_1.indd 27 2019.06.26. 10:01:31

TANULMÁNYOK jogi szabályok és utasítások pedig nem teszik lehetővé a lekmény beazonosíthatóságát szolgálta, míg napjainkban határozatszerkesztés során eltérő tipográfiai eszközök a jogi indokolásban figyelhető meg egyfajta tettleírás, alkalmazását. amelynek célja a jogi minősítés egyértelműsítése. A szerkezeti-tartalmi elemek viszonylagos állandósá- SZERKEZETI-TARTALMI SZEMPONTOK ga és a határozatok tipizálhatósága felveti azt a kérdést, lehet-e és ha igen, milyen ítéletszerkesztési segédletet Király Tibor szerint „a büntetőítéletek feladata mindig előállítani. Határozatszerkesztési mintatárak a vizsgált ugyanaz: […] az ítéletben mint a tárgyalást befejező ak- időszak egésze során mindig voltak, léteztek. A közel- tusban fejeződik ki a leghatározottabban az igazságszol- múltban a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja gáltatás jelentősége. Az ítélet állapítja meg a büntető jog- készített mintahatározatokat és ítéletszerkesztési se- 8 viszony létezését vagy nem létezését” (Király 2003: 449). gédletet. Ezek a segédanyagok „hagyományos”, azaz A meghozott ítélet szerkezetét elsősorban az határozza papíralapú anyagok. A joggyakorlat-elemzések során meg, hogy abban az ítélet alapvető feladatainak megfele- foglalkoztak a határozatszerkesztés informatikai támo- lően és a fontos államhatalmi aktus jelleget tükrözően, gatásával is. parancs formájában kinyilatkoztatott egyes érdemi dön- tések eredményei, valamint az azt alátámasztó érvelés A HATÁROZATSZERKESZTÉS AUTOMATIZÁLÁSA egymással szerves összefüggésben maradva, az ítéletnek legfontosabb szerkezeti összetevőit alkotják. A meghozott A munkacsoport szerint: „a határozatszerkesztés – leg- ítéleteknek ez a szerkezete az eljárási gyakorlat során, alábbis részben – automatizálható, hiszen a határozatok célszerűségi szempontból alakult ki (Nagy 1974: 457). egésze nem tekinthető teljes mértékben szabad szöveg- Az elmúlt 120 év magyar büntető ítéletszerkesztési nek, a határozatok szerkezete nagymértékben kötött, 7 gyakorlatának megismerése után a magyar büntetőíté- tipizálható. [...] Ezért kidolgozható egy olyan segédprog- let szerkezetével kapcsolatosan a következők állapítha- ram, amely egyrészt más rendszerekből vesz át rendel- tók meg. Az ítélet négy fő része (bevezetés, rendelkező kezésre álló adatokat, és ezeket automatikusan beillesz- rész, indokolás, záradék/keltezés/záró rész) a vizsgált ti, másrészt felajánlja az adott ponton választható szö- időszak egésze során létezett. A fő részek állandósága vegvariánsokat is. [...] A segédprogram valójában egy mellett az alrészek változása figyelhető meg. intelligens szövegszerkesztő, és külföldön a jogi szférában A bevezetés lényegesen leegyszerűsödött (már nem évtizedek óta használják sikerrel, amely az űrlapkitöltés­ szerepel a bírák, köz- és magánvádló, védő, jegyzőkönyv- hez hasonló módon, vagy a végső megjelenésnek megfelelő vezető neve, hivatali állása; „a vád és a védelem meghall- folyószöveges formátumban adhat lehetőséget a határozat gatása után” kitétel). A rendelkező részben a személyi elkészítésére. Mindkét esetben igaz, hogy a szoftver nem adatok köre átalakult (nem eleme a vallás), egy része pe- kötné meg a bíró kezét szakmai kérdésekben, kizárólag dig az indokolásba került (büntetett előéletre vonatkozó az ismétlődő elemek beszúrásában, a formai jegyek be- adatok, személyi-jövedelmi körülmények). A rendelkező tartásában, a mechanikus munka és a többszöri adatbe- részben megszűnt a tettbemutatás (leírás), a bűncselek- vitel elkerülésében segítene.” 9 mény megnevezésnek új módszerét vezették be. Az indo- Az informatika tehát a „hagyományos” mintatárakhoz, kolásban a személyi-jövedelmi adatok köre átalakult (nem segédanyagokhoz képest valóban képes a határozatszer- eleme az 1945 előtti foglalkozás, társadalmi helyzet). A kesztést bizonyos szinten és mértékben automatizálni. tényállás kibővült (vád, személyi-jövedelmi körülmények, Egyedi határozatok esetében az automatizálás fogalma az előéletre vonatkozó adatok), és az időrendi sorrenddel ijesztően hangzik. Amennyiben viszont az kizárólag a szakítva új gondolati sorba rendeződött. A ténybeli indo- határozatok szerkezeti-tartalmi elemeinek sorrendjére, kolás szerkezete kiteljesedett (a további bizonyítási in- és egyes szerkezeti-tartalmi elemek más adatbázisokból dítványok elutasításának indokolása), a 2017. évi XC. tör- átvételének, más adatbázisba történő átadásának lehe- vény 561. § (3) bekezdés d) pontjával pedig a ténybeli tőségére korlátozódik, nem jelenthet veszélyt a határo- indokolás jelentősen egyszerűsödni fog. zatok egyediségére. A bevezető rész a személyi adatoktól való mentesítés- sel, a rendelkező rész pedig a vádlott személyi adatainak NEMZETKÖZI KITEKINTÉS szűkítésével letisztult. Az indokolásba átkerült elemek a tényállásba szervesen illeszkednek. A tényállás új lo- A következőkben a magyar ítéletszerkesztést az osztrák gika szerinti szerkezetének eredménye a vádelv kidom- és a német büntetőítélet-szerkesztés elméletével és gya- borítása, a ténybeli indokolás jelentős egyszerűsödése korlatával hasonlítjuk össze a közismert okok miatt. 10 várható. A változások eredményeként az ítélet szerkeze- te áttekinthetőbbé és részben logikusabbá vált. Az ítélet szerkezeti-tartalmi elemeinek ugyanakkor bizonyos állandósága figyelhető meg, igaz, időszakon- 8 A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának Összefoglaló véleménye a „Határozatszerkesztés” tárgykörben 2014. évben végzett elemzés ként változó sorrendben és feladatkörben. Például a tett- megállapításairól 1., 2. és 6. számú mellékletei. leírás eredetileg az ítélet rendelkező részében a bűncse- 9 2013.El.II.JGY.1.1-2. A „Határozatszerkesztés” vizsgálatának tárgyköré- ben felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye 6. o. 10 Az első Bűnvádi Perrendtartás, az 1896. évi XXXIII. törvénycikk (I. Bp.) a francia vegyes rendszerre épült, de figyelembe vette a német 7 Az 1896. évi XXXIII. tv. (Bp.), 1951. évi III. tv., 1962. évi 8. tvr., 1973. és osztrák büntetőeljárásjog-tudomány kiemelkedő eredményeit is. évi I. tv., 1998. évi XIX. tv. és a 2017. évi XC. tv. (Be.). (Sléder 2010: 10). / 28 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 28 2019.06.26. 10:01:31

TANULMÁNYOK A német büntetőítéletek szerkezete-tartalma egyebek- – űrlapkitöltéshez hasonló módon segítik a bíróságok 14 ben – a ténybeli indokolás kivételével – megfelel a hatá- munkáját. Egyes űrlapok – szövegesen és jogszabály- lyos magyar szabályoknak. A német ténybeli indokolás hely megjelölésével – utalnak az adott szerkezeti rész 15 az 1998. évi XIX. törvény szerinti magyar ítéletek tény- tartalmi jellemzőire is. A minták használatát a német 11 beli indokolásához képest meglepően rövid. Ennek oka gyakorlat is ismeri (Arányi 1974: 1). a német StPO 297. § (1) bekezdése, amely szerint ameny- nyiben a terheltet a bíróság bűnösnek találja, az ítélete indokolásában a bebizonyított tényeket kell feltüntetni, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK azokat, amelyek a bűncselekmény törvényi tényállásának megfelelnek. Amennyiben egy bizonyíték más tényekkel A 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével a büntetőíté- ütközik, ezeket a tényeket is meg kell jelölni. A részlete- letek ténybeli indokolása egyszerűsödni fog. A ténybeli ket illetően utalni lehet a büntetőügy iratában feltalál- indokolás egyszerűsítésével, rövidítésével az ítéletek ható képanyagra is. szerkezete, tartalma is egységesebbé válik. A ténybeli Az osztrák StPO 270. § (5) bekezdése szerint a határo- indokolás egyszerűsítése pedig megalapozhatja egy zat indokolása tartalmazza azt, hogy mely tényekre vo- elektronikus határozat mintagyűjtemény megalkotásá- natkozóan, milyen okból látta a bíróság bebizonyítottnak nak a lehetőségét. Az elektronikus mintagyűjtemény a vádat, az elfogadott bizonyítékok tömör ábrázolása mel- űrlapszerűen tartalmazná az ítélet kötelező szerkezeti lett azt az abszolút bizonyosságot, amely a jogkérdések- felosztását, az egyes szerkezeti részeknél pedig – szöve- 12 ben való döntéshez megfontolás útján vezetett. Az 1998. gesen és jogszabályhely megjelölésével – csak utalna évi XIX. törvény 258. § (3) bekezdés d) pontja viszont a annak tartalmi jellemzőire. A kész határozat pedig fo- bizonyítékok számbavételét és értékelését írja elő a magyar lyószöveges formátumban jelenne meg. bíróságok számára. A mintagyűjtemény segítségével szerkesztett határo- A német-osztrák és magyar ítéletek ténybeli indokolá- zatok nem veszítenék el az egyediségüket, mivel a kizá­ sának ezen lényeges eltérése nem új keletű dolog. Auer rólag a határozat szerkezetét előíró minták nem kötnék György szerint: „indokolási kötelességének a bíróság csak meg a bírák kezét szakmai kérdésekben. Az ítéletek szer- akkor tesz eleget, ha kimutatja, hogy mily tényt, mily kesztését ezért egy elektronikus mintagyűjtemény nagy- bizonyítékkal vett bizonyítottnak, amikor a tanúk nevei- ban segítené, és egyben az ítéletek szerkezeti-tartalmi re való utalásban rejlő puszta kijelentés nem elegendő egységesítését is előmozdítaná. (Bt. Dt. II. 334). A német StPO-val (260. §) ellentétben a Az így kialakított elektronikus mintagyűjtemény meg- törvény azt kívánja, hogy a bíróság lehetőleg az ered­ felelne az Arányi György által egy emberöltővel korábban ményre vezető belső okokat is megjelölje (Ind. 548.) és nem megfogalmazott elvárásoknak: „…kialakultak azonban elégszik meg annak megállapításával, hogy a bíróság a bizonyos határozatszerkesztési módszerek, amelyeknek bizonyítékok szabad mérlegelésével az alapul vett tény- követése, a megengedhető mértékű tipizálása megköny- állást bizonyítottnak fogadta el. A bizonyítottnak vett nyíti a bíró munkáját, elősegíti a határozatszerkesztés tények bizonyítékai részletes kifejtést igényelnek akkor, színvonalának emelését, növeli a bírósági határozatok ha a bíróság indiciumokra, közvetett bizonyítékokra ala- áttekinthetőségét, közérthetőségét” (Arányi 1974). pítja a ténymegállapítást, s így a felsőbíróságnak ellen- Az ítéletek egységes, de tagolt (sőt űrlapszerűen tagolt) őriznie kell a láncolatos következtetések megbízhatósá- szerkezete az ítéletek anonimizálását, egyes szerkezeti- gát és hiánytalanságát is” (Auer 1930: 138). 13 tartalmi elemek más adatbázisokból átvételét, más adat- A 2017. évi XC. törvény 561. § (3) bekezdés d) pontja az bázisba történő átadását is jelentősen megkönnyítené. 1998. évi XIX. törvény szabályozásához képest jelentős vál- A jelenlegi gyakorlattól eltérően ugyanis nem utólag tozást eredményez, mivel azoknak a bizonyítékoknak a kellene az ítéletek szövegét átdolgozni, a kívánt adatokat megjelölését írja elő, amelyekre a bíróság a döntését alapoz- kigyűjteni. ta, valamint annak rövid indokolását teszi kötelezővé, hogy Tudomásul kell venni, hogy a bírósági határozatok cél- a bíróság a tényállás megállapításánál milyen bizonyítéko- közönségének jelentős része mindig laikus marad, és az kat és miért vagy miért nem fogadott el. Ezen szabályozás iskolázottsági különbségek sem tűnnek el. Fel kell ismer- a jelenlegi német-osztrák gyakorlattal hasonlóságot mutat. ni továbbá, hogy maga a célközönség is megváltozott: a Talán éppen a ténybeli indokolás viszonylagos egysze- társadalom jelentős része másképp és mást olvas, mint rűsége az oka annak, hogy az osztrák gyakorlat az íté- korábban. letszerkesztéshez elektronikus mintákat használ. A min- A bírósági határozatok megismerésének lehetőségét ták különbözőek, de – az ítélet szerkezetéhez igazodva ezért a lehető legrövidebb időn belül a megváltozott cél- közönséghez kell alakítani. Ennek a módszere pedig nem lehet más, mint a papíralapú ítéletek digitalizálása, hypertextté alakítása. A hypertextté alakítás kétféle 11 Amtstgericht am Main 23Ls-950 Js 57786/12, Amtstgericht Rheine 11.Ls-73 Js 3770/14-221/14. módon történhetne: 12 Az StPO 297. § (1) bekezdését és a 270. § (5) bekezdését Katona Tibor Fővárosi Ítélőtáblai bíró, európai jogi szakjogász fordította. 13 Például: StPOForm 07 (Protokollsvermerk und gekürzte Urteilsaus- fertigung -bei Schulspruch) Ert.612.307/34-II 3/96. ; StPOForm 09 14 Például: StPOForm 07 (Protokollsvermerk und gekürzte Urteilsaus- (Protokollsvermerk und gekürzte Urteilsausfertigung -bei Schul- fertigung -bei Schulspruch) Ert.612.307/28-II 3/90. minta Sachvert- spruch) Ert.BMJ-L6 12.309/0001-II 3/2009.; U:\Schreib6\11H- halt része. 1 v1215hPuvSchFr.odt 15 Például: 15 Js 926/15 / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 29 MJNy_2019_1.indd 29 2019.06.26. 10:01:31

TANULMÁNYOK • a rendelkező rész elemenként/fogalmanként linkel- http://www.csepeli.hu/pub/2006/csepeli_mesterkur- ve utalna az indokolás megfelelő részére (berekesz- zus.pdf (2017. 09. 15.) 1–12. tett hypertex), vagy Fenyő D. Gy. (2015): Hogyan olvasnak a fiatalok? Gyer­ • a rendelkező rész elemenként/fogalmanként linkel- meknevelés 3. évf. 1. szám 60–73. http://gyermekneveles. ve utalna az indokolás megfelelő részére és külső tok.elte.hu/5_szam/pub/fenyo.pdf (2017. 09. 03.) 16 jogszabálygyűjteményekre , szakmai anyagokra Fűzfa B. (2002): A másik irodalom. Olvasáspedagógia IV. (félig zárt hypertext). évfolyam 2. szám 2/4. Az ítélet hypertextté alakításával a határozat szövege http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuld=125& nem csorbulna, az üzenet nem változna meg. Minden action=article&id=314 (2017. 08. 31.) érintett maga dönthetné el, hogy a határozatot hogyan Király T. (2003): Büntetőeljárási jog. Budapest: Osiris ismeri meg (melyek a számára lényeges elemek, mi a Kiadó. megismerés sorrendje stb.). A határozat megértését a Nagy L. (1974): Ítélet a büntetőperben. A büntetőbírói te­ linkek az ítélet indokolására vagy azon kívülre is mutat- vékenység problémái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó va megkönnyítenék. Budapest. A megértés folyamata nem a papír vagy elektronikus Plonický T. (2015): Olvasási tendenciák a technika vilá- formátum függvénye – azaz vagy értünk egy szöveget, gában. Létünk 2015. október 19. 1–5. http://www. vagy nem. Ám a koncentrált figyelem létrejöttét már be- letunk.rs/olvasasi-tendenciak-a-technika-vilagaban/ folyásolhatja az adathordozó (Bátfai–Fehér 2016: 1). Az (2017. 08. 17.) ítéletet tehát hagyományos módon hozná meg a bíróság. Sándor K. (2011): Olvasáskutatás. Médiainformatikai ki- Az ügyfelek pedig – igényeiknek megfelelően – választ- adványok, Eszterházy Károly Főiskola, Eger. hatnának, hogy papír alapon vagy digitalizált formában file:///C:/Users/Felhasznalo/Downloads/0005₀6_ kérik az írásba foglalt ítélet kiadását. Az ítéletek hyper- olvasaskutatas_pdf%20(4).pdf (2017. 08. 31.) textté alakítása az elektronikus mintagyűjtemény alkal- Sléder J. (2010): A büntetőeljárás megindítása. Doktori mazása esetén ráadásul akár egyetlen gombnyomással is értekezés. Pécs. 1–249. http://ajk.pte.hu/files/file/ megvalósulhatna, így többletmunkát, költséget nem je- doktori-iskola/sleder-judit/sleder-judit-vedes- lentene. Ez a módszer képes lenne a szakszerűség és köz- ertekezes.pdf (2017. 09. 07.) érthetőség ellentétét feloldani, az ítéletszerkesztés klasz- Szabó M. (2000): Szó szerint … A jog és a nyelv interfe- szikus értékeit megőrizni és azokat közérthetőbbé tenni. renciájáról. In: Szabó Miklós – Varga Csaba (szerk.): Jog Terentius mottóul választott gondolata (Mást olvasnak és nyelv. Budapest. 1–45. a gyermekek, mást a felnőttek és mást az idősek) ezért Szabó M. (2015): A jogi nyelv erőtere. In: Szabó Miklós így hangozhatna: Másképp olvasnak a gyermekek, más­ (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor. 179–188. képp a felnőttek és másképp az idősek. https://drive.google.com/file/d/0B8TiLwrKDU6idS1 1T0FNeFh5cUhHOVhn V1VQ MmU2NThUVU93/view (2017. 09. 09.) IRODALOMJEGYZÉK Szűts Z. (2001): A hypertext. Budapest, Gépeskönyv, ELTE BIÖP. [e-könyv, http://magyar-irodalom.elte.hu/vita/ Arányi Gy. (1974): A büntetőbírósági határozatok szerkesz­ tszz.html] (2019. 04. 25.) tésének elvi kérdései és gyakorlati módszerei. Budapest. Tari A. (2011): Z generáció. Klinikai pszichológiai jelensé­ Auer Gy. (1930): Főtárgyalás a törvényszék előtt. (A Bp. gek és társadalom-lélektani szempontok az Információs XVI-XVIII. Fejezet) Athenaeum. Korban. Tercium Kiadó. Bátfai E. – Fehér P. (2016): E-olvasás vagy hagyományos? Törteli Telek M. (2015): A digitális szövegek értő olvasá- – Kutatás közben. Networkshop 2016. 03. 30.–04. 01. sa. Létünk, 2015. október 19. 1–6. hivatkozik: Boda– https://conference.niif.hu/event/5/session/10/ Porkoláb 2012. http://www.letunk.rs/a-digitalis- contribution/ 47/material/0/0.pdf (2017. 09. 03.) szovegek-erto-olvasasa megtekintés: (2017. 08. 17.) Dobos Cs. (2015): Nyelven belüli fordítás és tisztességes Tóth J. (2013): Jogalkotástan. Egyetemi jegyzet, Szeged, jogi eljárás. In: Szabó Miklós (szerk.): A jog nyelvi di­ SZTE-ÁJTK. menziója. Miskolc: Bíbor. 215–226. Vinnai E. (2014): Az első „jog és nyelv” kutatás hazánk- https://drive.google.com/file/d/0B8TiLwrKDU6i ban. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IX. Nm50MEd6QUdyTnFheVdMbk9rX2pRWmhjUDd3/ évfolyam, 1. szám 60–67. view (2017. 09. 15.) http://www.matarka.hu/koz/ISSN₁788-9979/vol₉_ Csepeli Gy. (2006): A jövőbe veszett generáció. no₁_ 2014/ISSN₁788 -9979_vol₉_no₁ no_1_2014/ ISSN_1788 -9979_vol₉_no_1_2014_060-067.pdf (2017. 09. 09.) A „Határozatszerkesztés” vizsgálatának tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye. 16 Szinte minden ország határozatában megtalálható az alkalmazott jogszabályok külön szerkezeti egységben való megjelölése, rendsze- http://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/ rint a határozat indokolási részének elején, utalásszerű felsorolással. joggyak/ osszefoglalo_velemeny.pdf (2017. 08. 17.) Ritkább a teljes szöveg idézése, és eseti az a megoldás (Németország), ahol azt a linket adják meg, amelyen keresztül elérhető az alkalma- zott jogszabály teljes szövege (2013.El.II.JGY.1.1-2. :7.). / 30 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 30 2019.06.26. 10:01:31