Eljárásjogi Szemle 2016/4.

ELJÁRÁSJOGI SZEMLE ˝ CSIZMADIÁNÉ PETHO TÍMEA Az előzetes letartóztatás gyakorlatának néhány aktuális kérdése – különös tekintettel a Nikolova döntés maradéktalan implementálására és a határozatok indokolására 3. oldal FAIX NIKOLETTA A gyermeki jogok kialakulása a nemzetközi jogban és az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásuk 8. oldal SASVÁRI RÓBERT A 2016. február 23-án benyújtott országos népszavazási kezdeményezések vizsgálata – jogalkalmazói szempontból 16. oldal HARSÁGI VIKTÓRIA Helyzetkép Belgiumból – a kollektív igényérvényesítés új rendszerének áttekintése 21. oldal GELENCSÉR DÁNIEL Közérdekű igényérvényesítés Magyarországon II. – a gyakorlat tükrében 25. oldal PROHÁSZKA SZILVIA A hitelbiztosítéki nyilvántartás 38. oldal 4 I. évfolyam, TEMATIKUS JOGI SZAKLAPOK 2016. december www.hvgorac.hu

/ TARTALOM CONTENTS CSIZMADIÁNÉ Pethő Tímea SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Az előzetes letartóztatás gyakorlatának néhány aktuális kérdése ELNÖKE: – különös tekintettel a Nikolova döntés maradéktalan implementálására és a határozatok indokolására Darák Péter Current issues of the practice of pre-trial detention – focusing on the effi cient implementation of Nikolova decision and the justifi cation of court decisions 3 FŐSZERKESZTŐ: FAIX Nikoletta Harsági Viktória A gyermeki jogok kialakulása a nemzetközi jogban és az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásuk SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: The evolution of children’s rights in the international law and their impact on the national jurisdiction 8 Bárd Károly Belovics Ervin SASVÁRI Róbert Darák Péter A 2016. február 23-án benyújtott országos népszavazási kezdeményezések Erdei Árpád vizsgálata – jogalkalmazói szempontból Harsági Viktória The examination of the national referendum initiatives submitted Németh János on 23 february, 2016 – from a judicial point of view 16 Patyi András Varga István HARSÁGI Viktória Helyzetkép Belgiumból – a kollektív igényérvényesítés új rendszerének Varga Zs. András áttekintése The situation in Belgium – overview of the new system of collective redress mechanism 21 GELENCSÉR Dániel Közérdekű igényérvényesítés Magyarországon II. – a gyakorlat tükrében Collective redress in Hungary II. – an empirical approach 25 PROHÁSZKA Szilvia A hitelbiztosítéki nyilvántartás The collateral register 38 IMPRESSZUM ELJÁRÁSJOGI SZEMLE ALAPÍTÓ: Harsági Viktória TÖRDELŐ: Máthé József ELŐFIZETÉS a kiadónál. A folyóirat előfi zetési díja nyomtatott formában: KIADJA: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. KORREKTOR: P. Berka Antónia Mária 8800 Ft. 1037 Budapest, Montevideo u. 14. A folyóirat a www.eljarasjog.hu oldalon ingyenesen Telefon: (1) 340-2304, 340-2305 NYOMTATÁS: Multiszolg Bt. elérhető. Megjelenik évente 4-szer. FELELŐS KIADÓ: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ISSN 2498-6062 (Nyomtatott) ISSN 2498-6070 (Online) FELELŐS SZERKESZTŐ: Gábor Zsolt Tájékoztatjuk tisztelt Szerzőinket, hogy a folyóirat A borítón látható fényképet Harsági Viktória publikációs felhívását, szerkesztési szabályait és a MŰSZAKI SZERKESZTŐ: Bors Kriszta készítette a luzerni bíróság beküldendő szerzői adatlapot a www.eljarasjog.hu épületéről. oldalon a „Szerzőknek” menü alatt találja. Az Eljárásjogi Szemle tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.hu Borító.indd 4 2017.01.17. 8:45:00

AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS GYAKORLATÁNAK NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NIKOLOVA DÖNTÉS MARADÉKTALAN IMPLEMENTÁLÁSÁRA ÉS A HATÁROZATOK INDOKOLÁSÁRA CSIZMADIÁNÉ DR. PETHŐ TÍMEA bíró (Debreceni Járásbíróság) 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK állítani.” Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény ha- 8 tályba lépését megelőző döntései további alkalmazha- A letartóztatás jogtörténeti gyökerei a római jogba tóságával kapcsolatos álláspontja a 22/2012. (V. 11.) nyúlnak vissza, míg Magyarországon a korai középkor- AB határozatban foglaltak alapján az, hogy az újabb tól kezdve, az Aranybulla majd a Hármaskönyv tartal- ügyekben az Alaptörvény hatályba lépése előtt hozott mazott vonatkozó szabályokat. A személyi szabadság határozatokban szereplő érvek felhasználhatók, előzetes elvonását a későbbi jogfejlődés is igényelte, amennyiben az Alaptörvény konkrét – az előző Alkot- 1 egyre több garanciát építve a rendszerbe. Az újkori mányban foglaltakkal azonos vagy hasonló tartalmú – szabályozás tekintetében megkerülhetetlen az angol rendelkezései és értelmezési szabályai alapján ez le- Magna Charta, azon belül is a Habeas Corpus Act (1679), hetséges. 9 amely egyértelműen rögzítette, hogy a terhelt személyi Ahogyan Elek Balázs is rámutatott a habeas corpus szabadságát csak bírói parancsra és csak fontos okból eljárásokkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság gya- 2 lehet korlátozni. Noha az Angliában elfogadott jogin- korlata természetesen részben az Alaptörvényt meg- tézmény a modern habeas corpusra csak nyomokban előző Alkotmány időszaka alatt alakulhatott ki. Az Al- hasonlít az alany, vagy az alkalmazási kör tekintetében, kotmány habeas corpus szabályai azonban lényegében és az egyes jogrendszerekben fellelhető habeas corpus megegyeztek az Alaptörvény rendelkezéseivel és a ké- 3 eljárások egymástól igen különbözőek lehetnek , mégis sőbbi határozatokban is történt rá hivatkozás. Az Alap- általánosan elfogadottnak tekinthető a következő meg- törvény IV. cikk (2) bekezdése alkotmányosan ugyan- határozás: „A Habeas Corpus az angol jogból eredő jog- csak lehetővé teszi a szabadságtól való megfosztást elv, a személyi szabadság legnagyobb biztosítéka, mely törvényben meghatározott esetekben. Az Alaptörvény garantálja, hogy törvényes vád, illetve bíróság elé állítás IV. cikk (3) bekezdése szerint: „A bűncselekmény elköve- hiányában csak rövid időre lehessen a személyt szabadsá- tésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető leg- 4 gától megfosztani.” rövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság A magyarországi személyes szabadságot korlátozó elé kell állítani, a bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozat- eljárásokra a „habeas corpus” terminus technikust szo- kás használni. Ez megjelenik az Alkotmánybíróság gya- ban szabadlábra helyezéséről, vagy letartóztatásáról ha- 5 korlatában is , amely az előzetes letartóztatás és a házi ladéktalanul dönteni.” Az Alkotmány szövege mindezzel őrizet elrendelését, meghosszabbítását egyértelműen szó szerint megegyezett azzal a különbséggel, hogy a 6 „habeas corpus természetű eljárásoknak” nevezi. Az „bíróság” szó helyett a „bíró” szerepelt. Az Alaptörvény Alkotmánybíróság az akkor hatályban volt Alkotmány IV. cikk (2) bekezdése szövegszerűen közel áll az Embe- 55. §-át a biztonsághoz való jogként határozta meg, ri Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: Egyez- mint jogot a szabadságra és személyi biztonságra. „E mény) 5. cikk 1. és 3. §-aihoz. Az Alkotmánybíróság a 7 rendelkezés az Alkotmány habeas corpus szabálya, amely kényszerintézkedésekkel kapcsolatos gyakorlatát úgy úgy folytatódik, hogy a szabadságától senkit sem lehet alakította ki, hogy az Alkotmány, majd az Alaptörvény másként megfosztani, csak törvényben meghatározott szabályait az Egyezménnyel összhangban értelmezi. 10 okokból és eljárás alapján, illetve minél előbb bíró elé kell A habeas corpus eljárások, ezen belül elsődlegesen az előzetes letartóztatás kérdése folyamatosan a joggya- 11 korlat és tudományos érdeklődés középpontjában áll. 1 Erről részletesen: Belovics Ervin – Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Budapest., HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013. 158–159. 8 67/2011 (VIII. 31.) AB határozat. 2 Erről részletesen: Herke Csongor: A letartóztatás. Budapest – Pécs, 9 22/2012. (V. 11.) AB határozat indokolásának 40. pontja. Dialóg Campus, 2002. 40–41. 10 Erről részletesen: Elek (2015a) i. m. 25. 3 Lásd: Blutman László: A szabadságvesztés bírói felülvizsgálata. In: 11 Az újkori büntető eljárásjog tudományában a habeas corpus eljárá- Halmai Gábor (szerk.): Személyi szabadság és tisztességes eljárás. Buda- sokkal kapcsolatban megjelent monográfiák: Róth Erika: Az elítélés pest, 1999. 88. előtti fogvatartás dilemmái. Bp., Osiris, 2000. és Herke Csongor: A letar- Elek Balázs: Habeas corpus a magyar büntetőeljárásban. Európai 4 tóztatás. Budapest − Pécs Dialóg Campus, 2002. A közelmúlt kérdéskör- jog, 2015/6. szám, 23. [a továbbiakban: Elek (2015a)]. rel foglalkozó publikációi, szakmai anyagai a teljesség igénye nélkül: 5 Erről részletesen: Elek (2015a) i. m. 24. Elek i. m.; Elek Balázs: Az előzetes letartóztatás indokolása az Európai 6 166/2011. (XII. 20.) AB határozat Emberi Jogi Bíróság gyakorlatának tükrében. Büntetőjogi Szemle, 7 Erről részletesen: Elek (2015a) i. m. 24. 2015/3. szám, 35–51. [a továbbiakban: Elek (2015b)].; Elek Balázs: / ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 3 2016 4

A hazai bíróságok gyakorlatát a strasbourgi székhelyű tokat, amelyek alapján hatékonyan vitathatja a terhelt Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) fogvatartását. 16 marasztalásai és a hazai szakirodalomban kísért viták 2014. január 1-jei hatállyal a jogalkotó módosította a 12 is övezik , ezért is tartottam indokoltnak jelen tanul- Be. 211. § (1) bekezdését a 2013. évi CLXXXVI. törvény mányomban a kérdéskör legújabb fejleményeinek gya- 44. §-ával, mely szerint amennyiben az ügyészi indít- korlati szempontú áttekintését. vány tárgya előzetes letartóztatás elrendelése, úgy a gyanúsítottnak és a védőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak a nyomozási iratoknak a másola- 2. A NIKOLOVA DÖNTÉS IMPLEMENTÁLÁSA tát, amelyekre az indítványt alapozzák. A joggyakor- 17 lat ezen fenti rendelkezést kizárólag az előzetes letar- Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a döntések in- tóztatás elrendelése esetében biztosította, a fenntartás dokolását megerősítő érvként folyamatosan jelen van körében nem – nyelvtani értelmezés alapján. Megjegy- 13 az EJEB gyakorlata. Az Alkotmánybíróság a 166/2011. zendő, hogy a szakirodalomban ezt követően azonban (XII. 20.) AB határozatban rámutatott arra, hogy meg is jelent azon álláspont, amelynek értelmében en- amennyiben a nyomozási bíró bizonyos anyagokba a nek a helyessége rendszertani és logikai elemzés révén védőt nem engedi betekinteni, az a habeas corpus eljá- is cáfolható, hiszen a 2013. évi CLXXXVI. törvény mi- rásokban más szempontból is sértheti az Egyezmény niszteri indokolásának általános része és a 44. §-hoz követelményeit. A strasbourgi bíróság a Nikolova kont- fűzött részletes indokolás egyértelműen rögzíti: „A ra Bulgária ügyben 1999. március 25-én hozott ítéleté- 2012/13/EU. Irányelv 7. cikk (1) bekezdése szerint, ameny- ben összefoglalóan rámutatott: „Nem lehet szó a fegyve- nyiben valakit a büntetőeljárás során fogva tartanak, az rek egyenlőségéről akkor, amikor egy ügyvéd nem tekint- illetékes hatóság birtokában lévő azon iratokat, amelyek het bele a nyomozási dossziénak azokba a dokumentuma- a fogvatartás jogszerűségének felülvizsgálatához szüksé- iba, amelyek vizsgálata elengedhetetlen abból a szem- gesek, a terhelt, vagy védője rendelkezésére kell bocsáta- pontból, hogy hatékonyan vitathassa védence fogvatartá- ni. Ezért a törvény módosítja az előzetes letartóztatás in- 14 sának jogszerűségét.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, dítványozására vonatkozó szabályokat oly módon, hogy hogy a védelemnek meg kell ismernie minden olyan bi- előírja, miszerint az előzetes letartóztatásra irányuló in- zonyítékot, amelyek az indítványozó ügyész szerint az dítvány gyanúsítottnak és a védőnek megküldött példá- előzetes letartóztatási különös okok fennállását alátá- nyához csatolni kell az előzetes letartóztatás elrendelését masztják. Enélkül a védelem nincsen abban a helyzet- megalapozó nyomozási iratok másolatát.” A jogalkotó ben, hogy hatékonyan felléphessen a legsúlyosabb tehát az előzetes letartóztatás elrendelés és fenntartás kényszerintézkedés ellen, érvei a konkrét ügy adataitól indítványozása között nem kívánt különbséget tenni. függetlenül csak formálisak és általánosságban moz- Amennyiben viszont a Be. vonatkozásában elfogadjuk a 15 gók lehetnek. Az EJEB kimondta, hogy nem a védelem nyelvtani értelmezés helyességét, úgy maga az EU és a bíróság között kell ebben a kérdésben a fegyverek Irányelv közvetlenül hivatkozhatóvá válik a tagállami egyenlőségét biztosítani, hanem a védelem és az ügyész bíróságok előtt, vagyis akkor közvetlenül ez alapján vonatkozásában. Ez pedig nem biztosított, amennyiben kellene a vonatkozó iratokat a védelem rendelkezésére a védelem nem ismerheti meg azokat a nyomozási ira- bocsátani. 18 Példaértékű, ezért mindenképpen ide kívánkozik a Debreceni Ítélőtábla Bnyf.II.169/2014/2. számú végzé- se. E szerint megalapozottan sérelmezték a terheltek A kényszerintézkedésekhez kapcsolódó iratmegismerési jog a nyomozás védői az eljárás során, hogy a vádhatóság nem jelölte során. In: Elek Balázs – Fázsi László (szerk.): Az ítélőmesterség dilemmái. meg és nem bocsátotta rendelkezésükre az előzetes le- Tanulmányok Dr. Remes Zoltán bíró emlékére, Debrecen, Printart-Press tartóztatást megalapozó bizonyítékokat. Hangsúlyo- Kiadó, 2015. 78–94. [a továbbiakban: Elek (2015c)]; Szabó Krisztián: zandó, hogy ebben a körben korántsem teljes körű irat- Előzetes letartóztatás a nyomozási szakaszban. In: Elek Balázs − Háger Tamás −Tóth Andrea Noémi (szerk.): Igazság, ideál és valóság. Debrecen, ismertetést kell tartani, pusztán a védelmet kell olyan 2014, 334–345. [a továbbiakban: Szabó (2014a)].; Szabó Krisztián: Gon- helyzetbe hozni, hogy az előzetes letartóztatás egyes dolatok az előzetes letartóztatás gyakorlatáról. Magyar Jog, 2014/12. okaival szemben érdemben védekezhessen, az eljárás szám, 725–729. [a továbbiakban: Szabó (2014b)]; Szabó Krisztián: Irat- tisztességessége ugyanis ezt megköveteli. Abban az ismeret az előzetes letartóztatással kapcsolatban − eltérő jogalkalmazá- si tapasztalatok. Magyar Jog, 2016/3. szám, 183–188. [a továbbiakban: esetben, ha az előzetes letartóztatás különös okai köré- Szabó (2016)]; Matusik Tamás: Gondolatok az előzetes letartóztatás ben a szökés, elrejtőzés alátámasztására az ügyész ren- hazai gyakorlatát ért kritikák kapcsán. Magyar Jog, 2015/5. szám, 289– dezetlen családi körülményekre hivatkozik, a terhelt 293.; Holhós-Kovács Szilárd: Előzetes letartóztatás pro és kontra a bí- rósági eljárás és végzések tükrében. Bírák Lapja, 2011/1–2. szám, 130– életkorából adódó nagyobb mozgékonyságra, külföldi 145.; Védői jogok a bírósági eljárásban – Összefoglaló vélemény. Kúria Bün- bűnkapcsolatok fennállására, stabil, jól jövedelmező tető Kollégium Joggyakorlat-elemző csoport 2014.EL.II.E.1/10.VÉDŐ- munkahely hiányára, vagy az eltávozást kizáró és az 50. szám; Közlemény Helyi Szakértői Csoport (Magyarország) találkozójá- ról – Előzetes letartóztatás Magyarországon, 2013. február 21.; Kutatási adott helyhez ragaszkodást erősítő ingatlantulajdon jelentés Magyarország. Az előzetes letartóztatás gyakorlata: az alternatív hiányára, akkor kötelessége kiválogatni azon okirato- kényszerintézkedések és a bírói döntéshozatal vizsgálata, Magyar Helsinki Bizottság 2015. október 12 Elek (2015b) i. m. 35. 13 Erről részletesen: Elek (2015a) 26. 16 X. Y. kontra Magyarország. 2013. március 19-i ítélet (ügyszám: 14 Nikolova kontra Bulgária. 1999. március 25-i ítélet (ügyszám: 43888/08). 31195/96). 17 Erről részletesen: Szabó (2016) i. m. 184. 15 Szabó (2014a) i. m. 341. 18 Szabó (2014b) i. m. 728. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5

kat, amelyek ezt alátámasztják. A munkahely hiányát, ványt alapozzák. Ha az indítvány tárgya az előzetes le- vagy a családi kapcsolatokat tartalmazó személyi kö- tartóztatás meghosszabbítása, a gyanúsítottnak és a vé- rülményeket megalapozhatja a gyanúsítotti vallomás dőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak az jegyzőkönyve, a külföldi bűnkapcsolatokat az elfogás- indítványt megalapozó nyomozási iratoknak a másola- ról szóló jelentés, de telefonos híváslista is igazolhatja. tát, amelyek az előzetes letartóztatás tárgyában hozott A bűnismétlés veszélyét erkölcsi bizonyítvány, korábbi legutóbbi döntést követően keletkeztek.” Ez a jogszabály- elítélések határozatai igazolhatják. A határozat utalt hely így már nem ad lehetőséget eltérő értelmezésre: arra, hogy mindez a legtöbb büntetőügyben pusztán előzetes letartóztatás elrendelése és fenntartása köré- adminisztratív többlet terhet jelent az ügyésznek, vagy ben is jogosult a védelem az iratismeretre. Ez ma már a nyomozóhatóságnak, hiszen az adott ügyben is meg- érvényesül is a bíróságok gyakorlatában, a Nikolova állapítható volt, hogy iratmásolatot kapott a gyanúsí- döntés maradéktalan implementálása tehát megtör- tott védője a szakértői véleményből, ami a kiemelt fe- tént. nyegetettségű bűncselekmény minősítését megalapoz- hatja. Kapott az őrizetbe vételi határozatból és a gya- núsított kihallgatási jegyzőkönyvből és további iratok- 3. A HATÁROZATOK INDOKOLÁSA ból is. A kábítószer függőséget kizáró orvosszakértői véleménynek nyilvánvalóan ugyancsak a megalapozott Az EJEB gyakorlata abban mindig következetes volt, gyanú általános és különös okainál is jelentősége lehet. hogy a kényszerintézkedések elrendeléséről szóló ha- A súlyosabb minősítést megalapozó szakértői véle- tározatok csupán abban az esetben felelnek meg az mény a szökés veszélyét megalapozó érv lehet, ami Egyezmény követelményeinek, ha azok megfelelő indo- 22 azonban a terhelt és védője rendelkezésére áll. Ebben a kolással vannak alátámasztva. „Ezen határozatok nem körben van jelentősége az igazságügyi toxikológiai ügydöntőek, de önálló fellebbezéssel megtámadhatóak. szakértői véleménynek is, ami szintén súlyosabb minő- Ezeknek a végzéseknek csak formális, alaki jogereje lehet. sítésű, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fe- A német jogirodalomban Kaufmann az ideiglenes jogvé- nyegetett bűncselekmény alátámasztására szolgálhat. delmet adó határozatok körében tárgyalja azzal, hogy a Ezen okiratok átadásakor nyilvánvalóan úgy mérlegelt jogerő ilyenkor a megtámadhatatlanságot jelenti. A kény- a nyomozóhatóság és az ügyész, hogy azok megismeré- szerintézkedések azonnali büntetés jellegű hátrányt je- se nem veszélyezteti a nyomozás eredményességét, il- lentenek, akkor is, ha annak deklarált célja nem lehet elő- 23 letve azok kiadása törvényi kötelezettség volt. Nincs rehozott büntetés.” Az indokolás fontosságára a Deb- 24 akadálya ezen iratokra is hivatkozni a kényszerintéz- receni Ítélőtábla is rámutatott egyik végzésében , kedés elrendelésekor, vagy meghosszabbításakor. Nem amelynek értelmében a „különös okokat egyenként kell teheti meg azonban az ügyész, hogy a meghosszabbí- megvizsgálni, s az indokolásban meg kell jelölni, hogy mi- tást megalapozó bizonyítékokat nem teszi megismer- lyen körülmények alapozhatják meg ezeket az okokat ille- hetővé, vagy a korábban átadott iratokra történő hivat- tőleg azt is, hogy milyen okok szólhatnak ezen okok fenn- kozást elmulasztja. A védelemnek arra kell lehetőséget állása ellen.” A különös okok vonatkozásában nem elfo- adni, hogy ezen okok fennállását vitassa, amelyek egy- gadható az indokolás, amennyiben az pusztán a rendel- bevetésével lehet dönteni a kényszerintézkedés szük- kező részben megállapított letartóztatási okot definiál- ségességéről. 19 ja, és azt nem valószínűsíti a konkrét esetben. Az Euró- A Kúria a védői jogok a bírósági eljárásban összefog- pa Tanács Miniszteri Bizottságának R(80) 11. számú laló véleménye, mely 2015. február 13. napján kelt, ja- Ajánlása 8. pontja egyértelműen megköveteli, hogy a vaslatként fogalmazta meg, hogy a Be. mondja ki, hogy határozat a lehetőség szerinti legnagyobb pontosság- 25 az iratbetekintés (iratmásolat) a védelmet megillető gal tartalmazza a megjelölt valós indokokat. A Be. Ma- jog az előzetes letartóztatás meghosszabbításának ese- gyarázat leszögezi: „szó sem lehet puszta fikcióról, a kö- 20 tében is. A 2012/13. Eu. irányelv hiányos implementá- vetkeztetést tényekkel kell megalapozni, és azokról a ciójára hívta fel a figyelmet Matusik Tamás is: A legjobb kényszerintézkedés alkalmazásáról szóló végzésben szá- megoldás az irányelv megfelelő teljes átültetése volna, mot is kell adni.” 26 ami jogalkotói kompetencia. 21 A terhelt esetében az vizsgálandó, hogy az előzetes A Kúria összefoglaló véleménye tehát szorgalmazta letartóztatás indokoltsága tényszerű alapon áll-e, az irányelv átültetésének mielőbbi korrigálását, a jog- amely észszerűen alátámasztott-e, az abból vont követ- alkotó pedig ennek szükségességét felismerve a 2015. keztetés okszerű-e, s ekként a kényszerintézkedés al- 27 évi LXXVI. törvény 6. § (2) bekezdésével új rendelke- kalmazása célszerű-e. Ezzel áll összhangban a Kúria zést iktatott be. A Be. 211. § (1a) bekezdése 2015. július 1-jétől ekként rendelkezik: „Ha az indítvány tárgya elő- zetes letartóztatás elrendelése, a gyanúsítottnak és a vé- dőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak a 22 Elek (2015b) i. m. 35. 23 Elek Balázs: A jogerő a büntetőeljárásban. Debrecen, Debreceni nyomozási iratoknak a másolatát, amelyekre az indít- Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszéke, 2012. 205–206. 24 Debreceni Ítélőtábla Bnyf.II.394/2008/2. számú végzése 25 Szabó (2014b) i. m. 726. 19 Elek (2015c) i. m. 86–88.; A döntés később közzétéve ÍH 2014.53. 26 Holé Katalin − Kadlót Erzsébet (szerk.): A büntetőeljárásról szóló számon. 1998. évi XIX. törvény magyarázata. II. kötet. Budapest, Magyar Közlöny 20 Védői jogok i. m. 93. (letöltés ideje: 2016. augusztus 22.) Lap- és Könyvkiadó, 2007. 506. 21 Matusik: i. m. 293. 27 EBH 2009.2025. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5

93. számú BK véleménye is. Az előzetes letartóztatás ti döntésében is megjelent. A terhelt személyi szabadsá- fenntartásakor, illetőleg meghosszabbításakor folya- gának elvonása, mint a legsúlyosabb kényszerintézke- matosan vizsgálni kell az előzetes letartóztatás általá- dés, csak a legvégső esetben jöhet szóba. Amennyiben nos, illetőleg különös okainak a fennállását. A különös az enyhébb kényszerintézkedés lehetőségével kapcso- okok fennállása mellett és ellen szóló okokat összevet- latban a határozatban kellő színvonalú indokolás nem ve lehet csak következtetést levonni arra, hogy az egyes található, az Egyezmény sértés megállapításához ve- 32 különös okok fennállnak-e, vagy nem. Nem fogadható el zet. Erre eklatáns példa, hogy a korábban hivatkozott olyan indokolás például, hogy: „Fennáll továbbá annak X. Y. kontra Magyarország ügyben az egyezménysér- veszélye is, hogy a tanúk befolyásolásával a bizonyítást tést megalapozta, hogy nem vizsgálták meg a hatósá- megnehezítené.” Az e fajta „indokolás” csak a rendelke- gok, hogy a személyi szabadságot kevésbé korlátozó ző részben megállapított letartóztatási okot definiálja kényszerintézkedéssel ki lehet-e váltani az előzetes le- és nem a fennállását valószínűsíti a konkrét esetben. Az tartóztatást, hiszen a terhelt legális jövedelméből kis- előzetes letartóztatás elrendelésénél, vagy meghosz- korú gyermekét és családját is eltartotta, lakáshitelt fi- szabbításánál kerülni kell a korábbi határozatok indo- zetett és a vele szemben korábban folyamatban volt kolásának szó szerinti beemelését és törekedni kell a büntetőeljárásban minden tárgyaláson megjelent. lehető legrészletesebben, ügy specifikusan és egyénie- A terhelt szökésére, elrejtőzésére alapozott előzetes sítve meghatározni a különös okokat. Számos bírósági letartóztatási ok indokolása [Be. 129. § (2) bekezdés a) határozat és kollégiumi ülésen hozott állásfoglalás rög- pontja] tekintetében pusztán azt kívánom hangsúlyoz- zíti, hogy az előzetes letartóztatásról való döntés ese- ni, hogy ezen fordulat szerinti ok a legtöbb esetben tén a törvényi előfeltételek vizsgálata során az előzetes mérlegelést nem, csak megállapítást igényel, ami azon- letartóztatás általános és különös feltételeinek a meg- ban nem jelenti azt, hogy az adott körülmény megléte, létét, vagy hiányát kell vizsgálni. Az indítvány megala- illetve megállapítása kizárná a további, a kényszerin- pozottságát valószínűsítő, az észszerű kételyeknek el- tézkedés szükségességében való mérlegelés lehetősé- lentmondó bizonyítékokat szükséges a határozatban gét. Ilyenkor is az adott vádlott személyére konkreti- felsorolni. 28 zált döntést kell hozni, ami pedig feltételezi nemcsak a Nyilvánvalóan nem tekinthető indokolásnak a tör- tárgyi, hanem az alanyi szempontok egybevetett figye- vény szövegének egyszerű lemásolása, annak kifejtése. lembevételét. Minden olyan indokolás törvényellenes, amelyet bár- A terhelt szökésének, elrejtőzésének veszélyére ala- mely más esetre alkalmazni lehet, hiszen ilyenkor nem pított előzetes letartóztatási ok indokolása [Be. 129. § a terhelt előzetes letartóztatását indokolja a bíró, ha- (2) bekezdés b) pont] – a szökés veszélye általánosság- nem azt fejti ki, hogy a Be. szerint mikor lehet helye elő- ban akkor áll fenn, ha bizonyos adatok alapján nagy a zetes letartóztatásnak. Ha az előzetes letartóztatást el- valószínűsége, hogy a terhelt kivonná magát a büntető- rendelő végzés személyi bizonyíték befolyásolásának eljárás alól. Ebben a körben a szökés, elrejtőzés irányá- veszélyére utal, akkor az indokolásban mindig konkré- ba ható érveket a szökés, elrejtőzés ellen szóló érvekkel tan meg kell határozni, mely személy, vagy személyi szükséges összevetni, mint ahogyan arra a Debreceni körre utal a határozat. Itt legalább arra szükséges hi- Ítélőtábla Bnyf.II.394/2008/2. számú határozatában is vatkozni, hogy a bűncselekmény szemtanújára, a ter- rámutatott. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Letell helt alibijét megcáfolni képes tanúra, vagy például to- Lier kontra Franciaország ügyben a szökés veszélyével vábbi sértettek kihallgatására van szükség. 29 kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy ennek megítélé- A strasbourgi bíróság esetjogában az előzetes letar- sekor nem lehet kizárólag a várható büntetés súlyossá- tóztatás huzamosabb fenntartását megalapozó indo- gára hivatkozni, azt egy sor más elem fényében kell fel- kok a szökés veszélye, az eljárás meghiúsításának ve- mérni. A szökés esélyét a terhelt személyiségére, lakó- szélye, a bűnismétlés veszélye, a közrend védelme és a helyére, jövedelmére, foglalkozására, családra, egyéb fogvatartott biztonsága. „A magyar szabályozásban a kötődésekre való figyelemmel kell felmérni. Olyan té- közrend védelme és a fogvatartott biztonsága nem szol- nyezőket is figyelembe kell venni, mint a terhelt erköl- gálhat alapul a szabadság elvonásra, minthogy nincs ezen csisége, lakhatása, foglalkozása, munkahelye, vagyona, okokat megalapozó belső jogi norma.” 30 családi kapcsolatai, az országhoz való kötődései. 33 Az előzetes letartóztatásról szóló határozatok indo- A Kúria a Bpkf.I.531/2014/2. számú határozatában kolásának szükségszerűen arra is ki kellene térniük, azt hangsúlyozta, hogy a bűncselekmény büntetési té- hogy enyhébb kényszerintézkedésre van-e, vagy miért telben kifejeződő tárgyi súlya önmagában az előzetes 31 nincs törvényi lehetőség. Ez a Be. 60. § (2) bekezdésé- letartóztatásban töltött idő tartamához hasonlóan ben foglalt elvárás, mely a BH 2005. évi 205. számú ese- nem elegendő érv, csupán egy szempont. A tárgyi súly csak a konkrét ügy speciális jellemzőivel együtt jut sze- rephez, illetve ad következtetési alapot. Ugyanakkor a 28 Erről részletesen: Elek (2015b) i. m. 38.; Erre példa: Fővárosi Ítélő- Kúria B.1/2014. számú elvi határozatában arra az ál- tábla 2004. november 30. napján megtartott kollégiumi ülésen megho- láspontra jutott, hogy abban az esetben, ha az ember- zott 15/2004. (XI. 30.) állásfoglalása. ölés bűntettének életfogytig tartó szabadságvesztéssel 29 Erről részletesen: Elek (2015b) i. m. 38–39. is fenyegetett súlyosabb minősítését több körülmény is 30 Kádár András Kristóf – Kiss Eszter – Lukovics Adél – Moldova Zsófia – M. Tóth Balázs: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának előzetes letartóztatással kapcsolatos gyakorlata. Kézikönyv bírák számára. Buda- pest, Magyar Helsinki Bizottság, 2014. 13 32 Erről részletesen: Elek (2015b) i. m. 39. 31 BH 2007.217. 33 Lásd: Lettel Lier kontra Franciaország, (12369/86. számú kérelem). / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7

megállapíthatóvá teszi, akkor ez a terhelt szökésének, bíróság az általános megállapításoknál, hiszen szinte elrejtőzésének veszélyét olyan mértékben alapozza minden befejezetlen bűncselekmény esetén fennállhat meg, hogy azzal szemben a terhelt kedvező személyi a lehetőség, hogy a terhelt megpróbálja azt befejezni. A körülményeire történő hivatkozás súlytalan és az elő- határozatban adatokkal kell alátámasztani, hogy miért zetes letartóztatásnál enyhébb kényszerintézkedés áll fenn az elkövetés befejezésének a veszélye. Meg kell 34 szóba sem kerülhet. Reményeim szerint a bírói gya- indokolni, mi támasztja alá, hogy egyáltalán be lehet fe- korlatban ma már legfeljebb elvétve találkozhatunk jezni a bűncselekményt (objektív lehetőség fennáll) és olyan határozattal, amely önmagában a bűncselek- azt, hogy a terhelt be is kívánja fejezni (szubjektív vi- mény tárgyi súlyát elegendő érvnek tekinti a Be. 129. § szonyulás). Az újabb bűncselekmény elkövetésének ve- (2) bekezdés b) pontjában foglalt ok megállapíthatósá- szélyénél a bíróság részéről a megalapozott feltevés gához. Úgy gondolom, hogy a bíráknak e körben is foko- megindokolása, az újabb várható bűncselekmény meg- zottan ügyelniük kell a kimunkált indokolásra. Azaz jelölése, illetőleg annak alátámasztása szükséges, hogy hogy az érintettek számára nyilvánvaló legyen, hogy ha fennáll az objektív lehetősége az elkövetésnek és a ter- a bíróság hivatkozik is ezen előzetes letartóztatási ok helt szubjektív viszonyulása ehhez. A végzésben konk- körében a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára, rétan jelölni kell milyen bűncselekmény elkövetésének úgy kitűnjön a végzésből az is, hogy e mellett melyek a veszélyét látja, legalább annyit, hogy például vagyon még azon, kizárólag a konkrét ügyre vonatkozó tények, elleni bűncselekmény. E nélkül a végzés érdemben amelyekkel együtt már alappal lehet hivatkozni ezen nincs alátámasztva, hiszen elvileg bárkinél fennállhat 37 okra és nem pusztán annak mechanikus alkalmazásá- valamilyen bűncselekmény elkövetésének a veszélye. ról van szó. A bíróságnak tehát a gyanúsítás illetve a A nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tarta- vád tárgyává tett bűncselekmény tárgyi súlya és a bű- mára alapított előzetes letartóztatási ok indokolása nösség megállapítása esetén kiszabható büntetés mér- [Be. 327. § (2) bekezdés] körében szükséges hivatkozni téke mellett a terhelt addig feltárt személyi körülmé- a 2004. évi 135. számú BH-ra, mely szerint a Be. 327. § nyeit is értékelnie kell, melynek eredményeként ténye- (2) bekezdése szerinti letartóztatási ok esetén a kény- ken alapuló, kellő mértékben egyéniesített következte- szerintézkedés már nem csupán a vádlottnak a másod- tést kell levonnia e speciális előfeltétel fennálltára. fokú bíróság eljárási cselekményeinél történő jelenlétét A bizonyítás meghiúsításának, megnehezítésének ve- kívánja biztosítani, hanem a nem jogerősen kiszabott szélyére alapított előzetes letartóztatási ok indokolása szabadságvesztés majdani végrehajtásának, foganatba 38 [Be. 129. § (2) bekezdés c) pont] e körben fontosnak vételének feltételeit is megteremteni. Ugyanakkor ál- tartom hivatkozni a Debreceni Ítélőtábla Bnyf.II.394/ láspontom szerint itt is körültekintően kell vizsgálni az 2008/2. számú végzésére, mely értelmében erre a le- enyhébb kényszerintézkedés elrendelésének lehetősé- tartóztatási okra is igaz, hogy csak tényekből levont gét, hiszen az ügy sajátosságai, a terheltek személyi kö- következtetésekkel lehet rá hivatkozni. A hivatkozás rülményei indokolhatják az enyhébb kényszerintézke- természetesen csupán egy feltevés marad, azonban kö- dés elegendő voltát még egy kiemelkedő tárgyi súlyú vetelmény erre a feltevésre, hogy az megalapozott le- bűncselekmény esetén is. A tárgyaló bíró minden olyan gyen. A különös letartóztatási okokat az ügyészi indít- tudás birtokában van az ügy és a terheltek vonatkozá- ványnak tényekkel kell alátámasztani és természete- sában, mely alapján e körben is megalapozott , egyedie- sen az ügyészi indítványból ki kell tűnnie, hogy melyik sített döntést tud hozni, elkerülve az automatizmust. az az érv, amely ezt a letartóztatási okot alátámasztja. Az EJEB esetjoga szerint a nyomozás végének közeled- tével az eljárás meghiúsításának veszélye már nem le- 4. A KÉSZÜLŐ BÜNTETŐELjÁRÁSI TÖRVÉNY het hivatkozási alap a szabadságelvonásra. E mellett az RENDELKEZÉSEI is egyezménysértéshez vezet, ha hosszú idő elteltével a nyomozás azért nem közeledik a végéhez, mert a ható- A készülő büntetőeljárásról szóló törvény bár több 35 ságok nem tanúsítanak különös gondosságot. A nyo- jogintézmény vonatkozásában számos változtatást mozás kezdetén egy bonyolult ügyben az összebeszélés ígér, a letartóztatás okait, elrendelését, tartamát, meg- veszélye oka lehet a letartóztatásnak. Hosszú távon szűnését és megszüntetését a jelenlegi szabályozással azonban a nyomozás követelményei már nem alkalma- alapvetően azonosan szabályozza. A Javaslat a letartóz- sak még ilyen ügyben sem az őrizet jogszerűvé tételére, tatás különös okain – minthogy azok az elmúlt évtize- amikor az állított veszély csökkent az időmúlással a dek során jól alkalmazhatóak voltak – lényegében nem nyomozás lefolytatása során, amikor már vallomásokat változtat, csak kisebb pontosításokat végez. A letartóz- tettek és az ügy alátámasztását végrehajtották. 36 tatás speciális okait általánosságban fogalmazza meg. A terhelt bűnismétlésére alapított előzetes letartóz- A bizonyítás meghiúsításának, megnehezítésének vagy tatási ok indokolása [Be. 129. § (2) bekezdés d) pont] veszélyeztetésének módjain annyiban változtat, hogy vonatkozásában Elek Balázs kiemelte, hogy a bűncse- nemcsak a tanú, hanem a büntetőeljárásban résztvevő lekmény befejezésének a veszélyénél sem maradhat a más személy befolyásolását, illetve megfélemlítését 34 Erről részletesen: Elek (2015b) i. m. 42. 37 Erről részletesen: Elek (2015b) i. m. 47. és Herke Csongor: Az elő- 35 Erről részletesen: Kádár – Kiss – Lukovics – Moldova – M. Tóth zetes letartóztatás elrendelése a terhelt várható magatartása alapján. i. m. 15. Jogtudományi Közlöny, 2002/1. szám, 13–26. 36 Európai Jogi Füzetek 1997, 2. szám, 44. o. 38 Erről részletesen: Elek (2015b) i. m. 51. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7

szabályozza. A Javaslat a befolyásolással érintett sze- joggyakorlat és a jogtudomány képviselőinek e körben mélyek közül a megfélemlítés esetét kivéve kiveszi a tett korábbi erőfeszítései. terheltet, mivel a terheltek vallomásainak egyeztetése a terhelti védekezés stratégiájának megengedett része lehet mindaddig, amíg bűncselekményt, így például ha- 5. ZÁRÓ GONDOLATOK mis vádat nem valósít meg. A Javaslat szerint a bíróság letartóztatás helyett bűn- A bírósági végzéseknek meg kell tehát felelniük az ügyi felügyeletet is elrendelhet. E rendelkezéssel a Ja- egyénre szabott döntések követelményének. A fegyve- vaslat lényegében továbbra is fenntartja azt a jelenlegi rek egyenlősége a Nikolova döntés implementálásával szabályt, hogy a bíróság a letartóztatás helyett eny- immáron biztosított. Megítélésem szerint mindemel- hébb kényszerintézkedést rendelhet el és ilyen érte- lett helyt foghat azoknak a kezdeményezése is, akik lemben a vádemelés előtt eljárás során sincs kötve az szerint a hazai bíróságok kényszerintézkedéssel kap- ügyészi indítványhoz. Ugyanakkor a vádemelés előtti csolatos határozatainak szerkesztéséhez indokolási tá- eljárása során a bíróság az enyhébb kényszerintézke- maszt jelenthetne, ha az új Büntetőeljárási Törvényben, dés, a bűnügyi felügyelet helyett nem rendelheti el a sú- vagy Kúriai kollégiumi véleményben is rögzítésre ke- lyosabb letartóztatást az erre vonatkozó ügyészi indít- rülnének a legfontosabb szempontok, melyek segítenék vány hiányában. 39 e körben is a jogalkalmazást-elkerülendő akár a stras- Üdvözlendő, hogy a készülő büntetőeljárásról szóló bourgi bíróság elmarasztalását. törvény semmilyen érdemi változást nem eszközöl a Ehhez kapcsolódóan pedig ugyancsak hangsúlyos, Nikolova döntés implementálása eredményeként tért hogy a jogalkalmazók, különösen a bírák széleskörűen nyert idevágó hatályos szabályok vonatkozásában. ismerjék az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorla- Azaz a készülő büntetőeljárásról szóló törvény 463. §-a tát, mellyel összhangban került és kerülhet sor a kény- az előzetes letartóztatás elrendelése és fenntartása kö- szerintézkedésről döntő határozatok cizellált indoko- rében is biztosítja változatlanul a védelem jogát az irat- lására. Ehhez nyújt hathatós segítséget a (nyomozási) ismeretre. Nem lehet kérdés tehát a jövőre nézve sem bírák számára az Európai Jogi Szaktanácsadó Hálózat, ezen szabályok maradéktalan térnyerése a magyar minthogy éppen a kényszerintézkedésekkel kapcsola- büntetőeljárásban. Nem voltak tehát hiábavalóak a tos eljárások során találkoznak a bírák napi munkájuk során egyre gyakrabban olyan esetekkel, amikor az ügyfelek és a jogi képviselők uniós jogszabályokra, 39 Forrás: www.kormany.hu − Előterjesztés a büntetőeljárásról szóló döntésekre hivatkoznak. törvényről. 368. [letöltés ideje: 2016. november 1.] A GYERMEKI jOGOK KIALAKULÁSA A NEMZETKÖZI jOGBAN ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSRA GYAKOROLT HATÁSUK FaIx NIkOLEtta bírósági titkár (BKT) 1. A GYERMEKI jOGOK KIALAKULÁSA jobban törekedett arra, hogy a neveléssel formálják a ÉS fEjLŐDÉSE A NEMZETKÖZI jOGBAN gyermeket. 1 John Locke a „Gondolatok a nevelésről” című művé- A középkorban a gyermek iránti érzékenység nem ben (1693) kifejtette, hogy gyermekek nevelésénél há- volt jellemző, úgy tekintették, hogy ha a gyermek meg- rom fő szempontot kell figyelembe venni. Úgymint az élt anyja vagy dajkája gondoskodása nélkül is, akkor erős, egészséges test, az erényes vallásos lélek és a már a felnőtt társadalom részévé vált. A gyermekekkel praktikus ismeretek. Jean- Jacques Rousseau az „Emil, szembeni mentalitás volt más a középkorban, ahol a avagy a nevelésről” című művében (1762) már azt is gyermekhalandóság nagyon magas volt, így a szülők megjelöli, hogy a gyermeknek meg kell hagyni a gyer- egyfajta közönyös távolságtartással vértezték fel ma- mekkorát, mielőtt felnőtté válna. Hiszen a gyermek, gukat. Csak a polgárosodás kezdetén jelenik meg a mint természeti lény eredendően jó, csak a társadalmi gyermekkor, mint elkülönített életszakasz. Itt szűnt együttélés rontja el. Thomas Spence „A kisgyermekek meg a gyermek önállósága, a szülők és az iskola egyre 1 Lux Ágnes: Ki a gyermek? A gyermekkor specialitásai – előadás. 2015. október 16. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9

jogai” (1796) című munkájában megfogalmazta, hogy a lező érvényű nyilatkozatra. Alátámasztotta a kezdemé- gyermeknek joga van a föld gyümölcseinek élvezetében nyezést a magas csecsemőhalálozások száma, a nem való teljes részesedéshez. 2 megfelelő egészségügyi ellátások, az oktatás színvona- Az első világháborút követően a nemzetközi szerve- lának elégtelensége, a gyermekek szexuális kizsákmá- zetek az emberi jogok védelmét tűzték zászlajukra. nyolása és nehéz körülmények között élő és a háborús A Nemzetek Szövetségének szakosodott szerveként konfliktusok miatt menekülté váló gyermekek megol- 1919-ben megalapított Nemzetközi Munkaügyi Szerve- datlan helyzete. 7 zet (International Labour Organization – ILO) is előtér- Az ENSZ Közgyűlése 1966. december hó 16. napján be helyezte a gyermekek védendő státuszát. A gyerme- elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyez- ki jogok kialakulásának első lépéseként 1919-ben elfo- ségokmánya már két cikkben is foglalkozott a gyerme- gadta a fiatal személyek éjszaki (ipari) munkájáról szó- kek védelmével. A 23. és 24. cikk összefoglalta azokat ló [Hours of Work (Industry) Convention], majd 1921- az általános alapelveket, melyre a gyermekek és a csa- ben a mezőgazdasági munka során alkalmazandó kor- lád védelmét alapítani lehet. Hiszen a családnak joga határról szóló [Minimum Age (Trimmers and Stokers) van a társadalom és az állam védelmére, tekintettel Convetion] egyezményeit. 3 arra, hogy a család a társadalom természetes és alapve- A XIX. század elején még mindig a szüleik tulajdoná- tő egysége. Elismeri a megfelelő korban lévő férfiak és nak tekintették a gyermekeket, habár helyzetük sokat nők házasságkötéshez és családalapításhoz való jogát, javult. Az első világháború után, a menekült gyermekek melyet a házasulandók szabad beleegyezéséhez köt. A megdöbbentő helyzetét látva a brit Eglantyne Jebb gyermekek védelemhez való joga megkülönböztetés 1919-ben a német és osztrák gyermekek megsegítésére nélkül minden gyermeket megillet, nem tehetnek meg- alapítványt hozott létre Save the Children Fund néven. különböztetést e tekintetben neme, faja, színe, nyelve, 1920-ban létrehozta az International Save the Children vallása, nemzeti vagy társadalmi eredete, vagyona Union néven működő szervezetet, melynek tagszerve- vagy születése folytán. Kimondja a gyermek anyaköny- zetei a brit Save the Children Fund és a svéd Rädda Bar- vezéshez, névviseléshez, valamint állampolgársághoz nen. Munkássága során megalkotta a Gyermekek Char- való jogát. 8 táját, melyet eljuttatott a Nemzetek Szövetségének az- Az ugyancsak 1966. december hó 16. napján, az ENSZ zal a szándékkal, hogy meggyőződése szerint szót kell Közgyűlése által elfogadott Gazdasági, Szociális és Kul- emelni bizonyos gyermekjogok elismeréséért és har- turális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is szentel colni kell az általános elfogadásukért. A Nemzetek Szö- egy cikket a gyermeki jogoknak. A 10. cikkben felsorol- vetsége 1924-ben elfogadta a Jebb javaslatát tartalma- ja azokat a jogokat, melyeket a részes államok az Egyez- zó Genfi Nyilatkozatot, mely megfogalmazta a gyerme- ségokmány aláírásával elismernek. Szintén a társada- kek jólétét biztosító alapjogokat. 4 lom természetes és alapvető egységének tekinti a csa- A második világháborút követően, 1945-ben a Nem- ládot, mely a legszélesebb körű védelmet érdemli, te- zetek Szövetsége utódjaként életre hívták az Egyesült kintettel arra, hogy az eltartott gyermekek gondozásá- Nemzetek Szövetségét [United Nations – ENSZ/UN], ért és neveléséért felelős. Kiemeli a különleges intézke- melynek Közgyűlése 1946-ban létrehozta az Egyesült dések jelentőségét a fiatalkorúak és a gyermekek védel- Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapját mében, ami a származásukra tekintet nélkül megilleti [United Nations International Chlidren’s Emergency őket. Védelem illeti meg a gyermeket és a fiatalkorút a Fund – UNICEF]. 5 gazdasági és társadalmi kizsákmányolással szemben. Az ENSZ Közgyűlése 1948-ban elfogadta az Emberi Fokozottan védeni kell azokat a gyermekeket és fiatal- Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, mely hatalmas lépés az korúakat, akiket olyan munkára kényszerítenek, amely emberi jogok elismerése tekintetében, azonban kifeje- ártalmas az erkölcsükre vagy az egészségükre. Meg zetten a gyermekek védelmében csak néhány rendelke- kell állapítani azt a minimum korhatárt, ami alatt a zést tartalmaz. 6 gyermekeket foglalkoztatni nem lehet. 9 1959. november hó 20. napján az ENSZ Közgyűlése A Gyermekek Nemzetközi Évében, 1979-ben kezdő- újabb nyilatkozatot fogadott el a gyermekek jogairól, dött meg a Gyermekjogi Egyezmény tervezetének ki- azóta november 20-a a gyermekek jogainak világnapja. dolgozása, melynek alapját ugyanebben az évben a len- Ez a nyilatkozat szélesebb körben ismerte el a gyerme- gyel kormány terjesztett be az ENSZ Közgyűlése elé. kek jogait, úgymint a névviseléshez való jog, az állam- Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága felállított egy munka- polgársághoz és az ingyenes alapfokú oktatáshoz való csoportot a Gyermekjogi Egyezmény megfogalmazásá- jog, azonban kötelező erővel nem bírt. Ezt követően ra, melynek a tagjai között voltak a kormánymegbízot- még számos emberi jogi és humanitárius jogi szerződé- tak és az ENSZ szerveinek és szakosított intézményei- be beépítették a gyermekeket védő különleges rendel- nek vezetői [ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatala kezéseket. Azonban világossá vált, hogy szükség lenne nemzetközi szinten egy átfogó, mindenkire nézve köte- 7 http://unicef.hu/tortenetunk/ 8 Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 2 Lux Ágnes: Ki a gyermek? A gyermekkor specialitásai – előadás. 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmá- 2015. október 16. nya kihirdetéséről szóló 1976. évi 8. törvényerejű rendelet. 3 http://www.ilo.org/global/about-the-ilo/lang--en/index.htm 9 Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 4 https://www.savethechildren.net/about-us/our-story hó 16. napján elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nem- 5 http://www.unicef.org/about/who/index_history.html zetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről szóló 1976. évi 9. törvényerejű 6 http://unicef.hu/tortenetunk/ rendelet. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9

(UNHCR), Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), során figyelembe kell venni a gyermek, nemzeti, etni- ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), Egészségügyi Világ- kai, vallási hovatartozását, és annak szellemében kell szervezet (WHO)], valamint számos nem kormányzati gondoskodni róluk. Az Egyezmény a részes államoknak szervezetnek a képviselője is. Igyekeztek egy olyan előírja az együttműködési kötelezettséget arra, hogy egyezményt alkotni, amely a sokféle nemzeti, kulturá- minden országban, de különösen a fejlődő országokban lis, politikai és gazdasági helyzetnek megfelel, anélkül meg kell célozni a gyermekek életkörülményeinek a ja- hogy csökkenne a védelmi szintje. Tíz évbe telt mire a vítását. Minimumszabályokat kell felállítani az igaz- gondos munka eredményeként megszületett egy széles ságszolgáltatásban, mellyel minden részes államnak körben támogatott történelmi fontosságú egyezmény. 10 azonosítania kell magát. Az ENSZ Közgyűlése 1989-ben egyhangúlag fogadta Gyermeknek kell tekinteni azt a személyt, aki a ti- el a Gyermekjogi Egyezményt (44/25 határozat) és zennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a nem- megkezdődött a következő fázis, a tagállamok ratifiká- zeti jogszabályok értelmében a nagykorúságot már ko- ciója és egy ellenőrző bizottság felállítása. 1990. szep- rábban elérte. temberére már 20 állam – köztük Magyarország is – ra- Az Egyezményben biztosított jogok minden megkü- tifikálta az Egyezményt, így az hatályba lépett. Ugyan- lönböztetés nélkül megilletik a gyermekeket. A gyer- ezen hónapban az UNICEF, Kanada, Egyiptom, Mali, Me- mek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni xikó, Pakisztán és Svédország kezdeményezésére meg- a hivatali eljárásokban, a szociális védelem köz- és ma- rendezésre került a „Nemzetközi Csúcstalálkozó a gánintézményeiben, a közigazgatási hatóságok, a bíró- Gyermekekért” New Yorkban. A tagállamokat az Egyez- ságok és a törvényhozó szervek előtt. Az Egyezmény- mény elfogadására bátorították, 57 ország ratifikálta ben részes államoknak meg kell tenni minden lépést 1990 végére. A Bécsben 1993-ban megrendezett Embe- annak érdekében, hogy az Egyezményben foglalt jogok ri Jogokról Szóló Világkonferencián kijelentették, hogy érvényesüljenek. a cél az egyetemes elfogadás. 11 Minden gyermeknek joga van az élethez, így a részes államoknak biztosítaniuk kell az életben maradáshoz és az egészséges fejlődéshez való körülményeket. Min- 1.1. A GYERMEKjOGI EGYEZMÉNY 12 den gyermeknek joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, ál- lampolgárságot viseljen, valamint, hogy ismerje szüleit A gyermekjogok természete kettős. Megilletik őket és családban nevelkedjen. Biztosítja az egyezmény azt azok az emberi jogok, melyek a felnőtteket is, azonban a jogot, hogy a gyermeket a személyazonosságától meg- kiszolgáltatott helyzetük egy speciális garanciarend- fosztani ne lehessen. szer kiépítését indokolja. A Gyermekjogi Egyezmény a A részes államoknak tiszteletben kell tartani a gyer- gyermeket, a felnőttekkel azonos jogokkal rendelkező mekért felelős személyek felelősségét, jogát és kötele- jogalanynak tekinti, azonban speciális helyzetükből fa- zettségét. A gyermeket családjából csak akkor lehet ki- kadó eltéréseik miatt bizonyos jogok speciális formá- emelni, ha azt a gyermek mindenek felett álló érdeke ban illetik meg, és ugyanezen helyzetük miatt többlet- indokolja. jogosultságokkal is felruházza őket. Biztosítani kell a családegyesítés nevében, hogy a Az Egyezményben részes államok az elidegeníthetet- gyermek másik államba utazhasson, ennek megfelelő- len emberi jogok mellett fő irányként a speciális gyer- en részes államba történő beutazása vagy onnan törté- meki jogok védelmét jelölik meg, hiszen a gyermekkori nő kiutazása iránti kérelmet pozitív szellemben, embe- különleges segítséghez és támogatáshoz biztosít jogo- riességgel és kellő gondoskodással kell elbírálni. Azon- kat. A társadalmi élet alapvető egysége a család, mely ban gyermeket törvényellenesen nem lehet külföldre tagjainak megadja a védelmet, támogatást ahhoz, hogy utaztatni, vagy ott tartani. a szerepét a közösségben maradéktalanul betölthesse. Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek részére Ahhoz hogy a gyermek személyisége harmonikusan biztosítani kell, hogy az őt érintő kérdésekben nyilat- fejlődjön, szeretetteljes családi környezetben és meg- kozhasson, figyelemmel korára és érettségi fokára. értő légkörben kell felnőnie. A családban nyújtott tá- Minden gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás mogatás készíti fel a gyermeket arra, hogy a társada- szabadságára. Biztosítani kell minden gyermek részére lomban önállóan tudjon élni. A gyermekeknek – tekin- a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot. A ré- tettel arra, hogy szellemi és fizikai érettségük hiá- szes államok elismerik a gyermek egyesüléshez és bé- nyos – különös védelemre és gondozásra van szüksé- kés gyülekezéshez való jogát. gük, ezen megfelelő védelem megilleti őket születésük A gyermeket a magánéletével, családjával, lakásával előtt és után is. Biztosítani kell a gyermekek részére, vagy levelezésével kapcsolatban nem szabad alávetni hogy családban nevelkedhessenek, így az örökbefoga- semmilyen önkényes vagy törvénytelen beavatkozás- dás intézményét kiemelten támogatja az Egyezmény, nak. továbbá különös figyelmet kell szentelni a hátrányos Fontos, hogy a gyermekek tájékoztatást kapjanak helyzetben élő gyermekek felzárkóztatására. A nevelés nemzetközi és hazai forrásból származó jogaikról, mely tájékoztatásban a tömegtájékoztatási eszközök fontos szerepet játszhatnak. 10 http://unicef.hu/tortenetunk/ A szülőknek közös felelősségük a gyermekük nevelé- 11 http://unicef.hu/tortenetunk/ sének és fejlődésének biztosítása, mely során mindig 12 A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án szem előtt kell tartani a gyermek mindenek felett álló ér- kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11

dekét. Az egyezményben részes államoknak a törvény- 2. A GYERMEKBARÁT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS hozási, a közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést KIALAKULÁSA ÉS fEjLŐDÉSE A NEMZETKÖZI meg kell tenniük, mely alkalmas arra, hogy megvédje a jOGALKOTÁSBAN gyermekeket az erőszak, a támadás, az elhanyagolás, a rossz bánásmód, a fizikai és a lelki durvaság, az elhagyás A gyermeki jogok megjelenése a nemzetközi jogban és a kizsákmányolás minden formájától. Minden olyan magával hozta a változást az alapvető jogok, a munka- gyermek jogosult az állam különleges védelmére, akit jog és az igazságszolgáltatás területén is. Az alapvető ideiglenesen vagy véglegesen meg kell fosztani családi jogok specializálódása mellett megjelent az igény a ve- környezetétől. A részes államok engedélyezik az örökbe- szélyeztetett helyzetben lévő gyermekek iránti érzéke- fogadást, így biztosítva, hogy a gyermek mindenek felett nyítésre. A Gyermekek Jogairól szóló New York-i Egyez- álló érdekei ilyen módon is érvényesüljenek. mény (Egyezmény) már részletesen beszél az igazság- Amennyiben egy gyermek – akár valamely szülőjével szolgáltatás látókörébe került gyermek specializált jo- vagy más személlyel együtt – a menekült helyzetének gairól, legyen az elkövető vagy áldozat. elismerését kéri, biztosítani kell részére a részes álla- mok által elismert jogok élvezetéhez szükséges védel- met és a humanitárius támogatást. 2.1. A gyermekjogi egyezmény vívmányAi Biztosítani kell a testileg vagy szellemileg fogyatékos Az igAzságszolgáltAtásbAn gyermekeknek, hogy az emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító közösségi életben tevéke- A gyermeket nem lehet kínzásnak, kegyetlen, ember- nyen részt vehessen, teljes és tisztes életet tudjon élni. telen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alá- A lehető legjobb egészségi állapothoz való jog alapján, vetni. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött sze- minden részes államnak biztosítania kell a megfelelő mélyekkel szemben sem halálbüntetést, sem szabad- orvosi és gyógyító-nevelő ellátást a gyermekeknek. lábra helyezés lehetőségét kizáró életfogytig tartó sza- Egyetlen gyermeket sem szabad megfosztani ezen szol- badságvesztést nem lehet alkalmazni. A gyermeket gáltatások igénybevételének lehetőségétől. Amennyi- szabadságától megfosztani, őrizetbe venni, letartóztat- ben a gyermek az illetékes hatóságok által nyújtott ni, vagy vele szemben szabadságvesztés büntetést ki- gondozására, védelmére, illetőleg fizikai vagy elme- szabni csak végső eszközként, a lehető legrövidebb idő- ápolás céljából történő elhelyezésére intézményben ke- tartamban lehet. Ha a gyermeket szabadságától meg rül sor, biztosítani kell részére azt a jogot, hogy kezelé- kell fosztani, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy sével és elhelyezésével kapcsolatos minden körülményt felnőttektől elkülönítve legyen elhelyezve, kivéve, ha a időszakonként felülvizsgáljanak. Társadalombiztosítá- gyermek mindenek felett álló érdeke ezt kívánja. Bizto- si ellátásuk az részes államok feladata. sítani kell a szabadságától megfosztott gyermek részé- A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megfelelő élet- re, hogy családjával levelezés és látogatás formájában színvonalon éljen, amely részére biztosítja a kellő testi, kapcsolatot tartson. szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Ugyan- így joga van a gyermeknek az oktatáshoz, különösen 2.1.1 A gyermekkorú áldozatok rehabilitációja – ezen jog gyakorlásának fokozatos, az esélyegyenlőség 39. cikk 13 alapján való gyakorlásához. Biztosítani kell a gyermekek számára a kisebbségi jo- Az Egyezmény 39. cikke az elhanyagolás, a kizsákmá- gok gyakorlását, valamint a pihenéshez és a szabadidő nyolás és a visszaélés minden formája elleni fellépést eltöltéséhez való jogát. támogatja. Helyesen kell megválasztani a környezetet a Fokozott figyelmet kell szentelni a gyermekek védel- segítséghez, a felépülésre és a társadalmi reintegráció- mére, annak érdekében, hogy megakadályozzák a nem- ra mindig csak olyan környezetben kerülhet sor, amely zetközi egyezményekben meghatározott kábító- és pszi- megerősíti a gyermek egészségi állapotát, önbecsülését chotrop szerek fogyasztását, és a gyermek tiltott szerek és méltóságát. Ezek a jogok valamennyi gyermekkorú előállításában és kereskedelmében való felhasználását. áldozatot megilletnek. Mikor van szükség rehabilitáci- Továbbá biztosítani kell a védelmet a gyermekeknek a óra? Ha a gyermek kínzás vagy kegyetlen, megalázó nemi kizsákmányolás és a nemi erőszak minden formá- vagy embertelen bánásmód vagy büntetés áldozatává jától. Hatékonyan fel kell lépni annak érdekében, hogy a válik, függetlenül annak színhelyétől. Így megilleti ez a részes államok megakadályozzák a gyermekek bármi- jog abban az esetben is, ha a bántalmazást a családban, lyen formában történő eladását, elrablását vagy a velük intézményben vagy más közösségben szenvedi el. Fi- való kereskedelmet, valamint a gyermek jólétére bármi- gyelembe kell venni annak a szükségességét, hogy a lyen szempontból káros kizsákmányolást. gyermek társdalomba való beilleszkedését, abban kon- Fegyveres konfliktusok esetén a gyermekekre is ki- struktív részvételét segítsék elő. terjedő nemzetközi humanitárius jogokat tiszteletben kell tartani. Gyermekek tizenöt éves kor alatt nem ve- hetnek részt semmilyen fegyveres ellenségeskedésben. Az igazságszolgáltatásban speciális jogokat kell biz- 13 Herczog Mária (szerk.): Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkal- tosítani a gyermekek részére, hiszen speciális helyze- mazásához. Innova Print Kft. – Unicef – Család, Gyermek, Ifjúság Egyesü- tüknél fogva különleges bánásmód illeti meg őket bár- let 2007. 415–422. forrás: http://unicef.hu/wp-content/uploads/2014/ mely perbeli pozícióban. 10/K%C3%A9zik%C3%B6nyv-a-gyermekjogi-egyezm%C3%A9ny-al- kalmaz%C3%A1s%C3%A1hoz.pdf / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11

A rehabilitációs intézkedések főbb területei: A fiatalkorúak igazságszolgáltatási • fegyveres konfliktusok következményeként része- rendszerében érintett gyermekek sülnek pszichológiai és/vagy orvosi kezelésben; A részes államoknak biztosítaniuk kell, hogy a tizen- • speciális rehabilitációs programban vesznek részt a nyolcadik életévüket be nem töltött gyermekek igaz- fiatalkorúakat megillető igazságszolgáltatásban; ságszolgáltatása legyen átfogó, gyermekközpontú és • a gyermekmunka legrosszabb formáit végzik és re- elsődleges célja legyen a társadalomba való visszail- habilitációs és visszailleszkedési segítségnyújtás- leszkedés és a rehabilitáció [ENSZ – Világjelentés a ban részesülnek (beleértve alapfokú oktatás/szak- gyermekekkel szembeni erőszakról]. Az átfogó fejlesz- képzés); tésekbe be kell építeni az áldozatok kártalanítását és • kezelésben vagy gyógyításban részesülnek a kábí- támogatását célzó programokat, melyet a gyermekek tószer-használat miatt; teljes jogosultsággal vehetnek igénybe. • rehabilitációs programban vesznek részt a szexuá- Természetesen áldozatként tekinthetünk azokra a lis kizsákmányolás miatt (prostitúció, pornográfia, gyermekekre is, akiket a család, a társadalom és a gyer- emberkereskedelem). mekvédelmi rendszerek nem tudtak megvédeni attól, Az Egyezmény kihangsúlyozza, hogy különös figyel- hogy az igazságszolgáltatás látókörébe kerüljenek. A met kell szentelni a gyermekekre és védeni kell őket, javítóintézetből vagy a fiatalkorúak börtönéből szaba- nem szabad büntetni őket (elhagyás, csavargás, mig- duló gyermeknek is meg kell adni a segítséget ahhoz, ráns jogállás, prostitúció, iskolakerülés) a kisebb kihá- hogy a társadalom hasznos tagja legyen. gások miatt. Elsősorban a gyermekvédelmi rendszer intézkedéseihez kell fordulni. Kifejezetten aggályosnak A fegyveres konfliktus gyermekkorú áldozatai tartja az Egyezmény, hogy a nemzeti szabályok az előb- Az ENSZ Szakosított Szervezeteinek és a nem-kor- biekben felsorolt esetekben inkább büntetni rendelik a mányzati, civil szervezeteknek együtt kell kidolgozni- gyermeket, például szabadságelvonással, így igyekezve uk és megvalósítaniuk egy összefüggő rehabilitációs és a rehabilitációt célzó képzést biztosítani. visszailleszkedési tervet. Minden esetben alkalmazni Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa 2005-ben a kell a Genfi Egyezmények és a két kiegészítő jegyző- gyermekkorú áldozatokra és a bűncselekmények ta- könyv védelemmel kapcsolatos azon rendelkezéseit, núira vonatkozó iránymutatásokat fogadott el. Rámu- amelyek a fegyveres konfliktusban érintett gyerme- tatott arra, hogy az áldozatokat méltósággal és együtt- kekre vonatkoznak. Azokat a gyermekeket, akiket az érzéssel kell kezelni. Érzékeny helyzetben vannak a fo- Egyezményhez tartozó fakultatív jegyzőkönyv szabá- gyatékossággal élő gyermekek, mert ők helyzetüknél lyival ellentétben besoroztak vagy ellenségeskedésben fogva jobban ki vannak szolgáltatva a társadalomnak, felhasználtak, le kell szerelni, vagy szolgálatból való el- így az ő speciális védelmüket is biztosítania kell a ré- távolításukról kell gondoskodni. szes államoknak. Ennek keretében szükséges a fogya- Az ellátás biztosításánál foglalkozni kell a gyermekek tékkal élő gyermekek fizikai, kognitív és pszichológiai egyedi sorsával és érzékenységével. A háborús övezet- felépülésének, rehabilitációjának és társadalmi vissza- ből – gyakran kísérő nélkül – menekült gyermekek olyan illeszkedésének előmozdítása, valamint a védelmi in- stressznek voltak kitéve, melyek alááshatták a gyermek tézkedések hozzáférhetővé tétele. másokba vetett bizalmát. A gyermekkatonákat elsősor- ban a fegyveres konfliktusok áldozatainak kell tekinte- A gazdasági kizsákmányolás gyermekkorú ni. A Bírónők Egyesülete és a CEPOL (Közép-Európai áldozatai Rendőrakadémia) közös rendezésében 2015. április hó A gyermekek gazdasági kizsákmányolása vonatkozá- 24. napján megtartott „Együttműködés a gyermekek és sában a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogal- nők elleni erőszak megakadályozásában konferencián” 14 mazta meg először „Egy tűrhetetlen helyzet felszámo- dr. Renate Winter elmondta, hogy gyakorta nem is le- lása” című kézikönyvében, hogy a gyermekek részére het a gyermekkatonákat meggyőzi arról, hogy ők maguk támogató intézkedéseket kell biztosítani arra az eset- is áldozatok. Olyan mértékben ragaszkodnak és hisznek re, ha munkájukat elvesztenék. Azok a gyermekek, aki az őket vezető hadúr irántuk érzett lojalitásában, hogy a életük nagy részét – attól kezdve, hogy járni kezdtek – végsőkig kitartanak mellette. munkával töltötték, megakadtak a fejlődésben, mert „rabságban” tartották őket. 2.1.2. A fiatalkorúakat megillető igazságszolgáltatás Előre nehéz megmondani, hogy milyen súlyos rövid alkalmazása 40. cikk 15 és hosszú távú lelki, fizikai hatásokkal jár a gyermek- munka, így ezek a hatások hosszú távú és speciális tá- Ha egy gyermeket bűncselekmény elkövetésével gya- mogatást és rehabilitációt igényelnek. Ki kell alakítani núsítanak, vádolnak, vagy abban bűnösnek mondják ki, a részes államoknak azt a védelmi rendszert, amely a úgy kell vele bánni, hogy a személyiség méltósága és ér- család és biztos szociális háttér nélkül maradt gyerme- téke iránti érzékének fejlesztését az eljárás előmozdít- kek részére biztosítja a védelmet és esélyt ad nekik egy sa. Erősíteni kell benne mások emberi joga és alapvető normális életre, a társadalomba való visszailleszkedés- re. A felnőttek által kizsákmányolt gyermekek mellett még napjainkban is szinte minden városban találunk 14 Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának a tagja (Genf); 2000–2002 kö- olyan gyermeket, aki maga tartja el magát. zött a Special Court for Sierra Leone bírája, 2002-ben a United Nations Mission in Kosovo nemzetközi bírája. 15 Herczog i. m. 423–466. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13

szabadsága iránti tiszteletet. Az eljárás során figyelem- gyermeknek a jólétüknek megfelelő, valamint a helyze- ben kell venni a gyermek korát, valamint a társadalom- tükhöz és az elkövetett bűncselekményhez mért elbá- ban való beilleszkedés és abban építő jellegű részvéte- nást biztosítani. lének elősegítését. Az államoknak átfogó rendszert kell létrehozniuk a A fentiekben leírtakra tekintettel egy gyermeket gya- fiatalkorúak igazságszolgáltatására vonatkozóan, mely núsítani, megvádolni, vagy bűnösnek kimondani nem le- magában foglalja a gyanúsítástól a nyomozásig, a vád- het olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely az el- emeléstől a jogerős ítéletig, és az ítélet végrehajtására követés idején sem a hazai, sem a nemzetközi jog értel- vonatkozó különleges szabályokat. mében nem volt bűncselekmény. Biztosítani kell a bűn- cselekménnyel megvádolt gyermek részére az ártatlan- 3. AZ ENSZ fIATALKORúAK ság vélelmét. A lehető legrövidebb időn belül közvetle- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ nül, szülei vagy törvényes képviselője útján tájékoztatni SZABÁLYRENDSZERÉNEK NÉGY PILLÉRE kell az ellene emelt vádról, biztosítani kell részére, hogy jogsegélyt vehessen igénybe. Soron kívüli eljárásban egy Európai viszonylatban is kiemelt és aktuális téma a független és pártatlan hatóság vagy bíróság a törvény gyermekbarát igazságszolgáltatás, mely csak akkor le- értelmében igazságos eljárásban bírálja el. Biztosítani het gyermekbarát, ha az eljárásban a gyermek jogai ér- kell a gyermek részére az eljárásban a védelmet, az ügyét vényesülnek. Az állam védelmi kötelezettségét alapoz- ügyvédje, vagy egyéb tanácsadója, szülei vagy törvényes za meg maga a gyermekkor, megköveteli a különleges képviselőjének jelenlétében kell elbírálni. Az Egyezmény garanciák érvényesülését. Ezen különleges garanciák- tiltja a kényszervallatás minden formáját, tehát semmi- nak minden gyermekkel szemben, minden eljárásban lyen eszközzel nem lehet a gyermeket arra kényszeríte- érvényesülnie kell. Minden körülmények között ügyel- ni, hogy maga ellen valljon vagy beismerje bűnösségét. ni kell arra, hogy a döntéseket és az intézkedéseket a Az eljárás során jogot kell biztosítani a gyermek részére, gyermek legfőbb érdeke vezesse, az eljárások alatt el- hogy a tanúkhoz kérdéseket intézhessen, valamint azt, sődlegesnek gyermek voltukat kell tekinteni. Mivel a hogy a mellette valló tanúkat is ugyanolyan feltételek gyermeki jog alapvető jog, ezért azt biztosítani kell az mellett hallgassák meg az eljárás során. Minden részes igazságszolgáltatásban minden gyermeknek, függetle- államnak biztosítania kell a jogorvoslati jogot annak a nül perbeli pozíciójától. gyermeknek, akinek bűnösségét megállapítják, az első- Az egyik legfőbb intézkedés az igazságszolgáltatás fokú döntés egy független és pártatlan felsőbb hatóság gyermekbarát jellegének erősítése, a gyermek legfőbb vagy bíróság bírálja felül. Biztosítani kell a tárgyalás érdekének szem előtt tartása mellett az eljárás igazsá- nyelvét nem beszélő gyermek részére a díjmentes tolmá- gos és gyors lefolytatása. csolást. Az eljárás során a gyermek magánéletét minden Az gyermekközpontú igazságszolgáltatás alapja a körülmények között tiszteletben kell tartani az eljárás fair eljárás, melyben a gyermeket a lehető legteljesebb minden szakaszában. körű és érettségének megfelelően érthető tájékoztatás Az Egyezményben részes államoknak különleges tör- illeti meg, az eljárás menetéről, az őt megillető jogokról vények és eljárások elfogadásával, hatóságok és intéz- és terhelő kötelezettségekről, valamint az eljárás céljá- mények létrehozásával kell törekedniük arra, hogy a ról. A gyermek az eljárás teljes menete alatt jogosult a gyanúsított, vádlott, vagy elítélt gyermekek számára a szakmai segítségre és a támogatásra. speciális védelmet biztosítsák. Meg kell állapítani azt a Az ENSZ Közgyűlése az Egyezményben foglalt alap- legalsó korhatárt, amely alatt a bűncselekmény elköve- vető gyermeki jogok hatékonyabb megvalósulás érde- tésének vélelme kizárt. Tehát a részes államoknak bel- kében alkotta meg a 1985-ben a Pekingi Szabályokat, ső szabályozásukban meg kell állapítaniuk azt a mini- 1990-ben a Havannai Szabályokat, a Rijádi Iránymuta- mum életkort, amely alatt a gyermek, speciális körül- tásokat és a Tokiói szabályokat, melyek az ENSZ fiatal- ményei miatt, képtelen cselekménye következményei- korúak igazságszolgáltatására vonatkozó szabályrend- nek felismerésére, vagy amennyiben képes cselekedet szerének négy pillérét képezik. következményeit felismerni, képtelen – akár saját ta- pasztalatlansága, akár a környezete behatására – an- nak a helyes felismerésnek megfelelően cselekedni. A 3.1. „Pekingi szAbályok” 16 részes államok nem tudtak egyezségre jutni abban a te- kintetben, hogy mi legyen az az alsó határ, amely alatt a Az ENSZ Közgyűlése 1985-ben a Pekingi szabályok- gyermek már büntethető, tehát felismeri cselekedetei ban rögzítette azokat az elveket, melyeken a fiatalkorú- következményét és képes a helyes döntés meghozatalá- ak igazságszolgáltatásának alapulnia kell. Elsődleges ra és arra, hogy ennek a helyes döntésnek megfelelően cél mindig a prevenció a fiatalkorúak esetében, meg cselekedjen. Csak a legvégső eset legyen a bírósági eljá- kell teremteni a fiatalkorúak szociális biztonságát, úgy rás, amennyiben arra lehetőség van, az állam valamely hogy a büntető igazságszolgáltatás alkalmazásának más speciális eszközével kell a fiatalkorút a helyes szükségessége és az alkalmazása által okozott sérel- irányba terelni. mek minimálisra csökkenjenek. Az igazságszolgáltatá- Az Egyezményben felsorakoztatott lehetőségekkel (gondozás, irányítás és felügyelet, tanácsadás, próbára bocsátás, családi elhelyezés, általános és szakmai okta- 16 A fiatalkorúak igazságszolgáltatásában alkalmazandó általános mi- tási programok, nem intézményes megoldások) lehet a nimumkövetelményekről szóló 1985. november 29-én kelt 40/33-as ENSZ közgyűlési határozat. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13

si eljárásában nem csupán az elkövetés körülményeire lik a Pekingi Szabályokban rögzített elveket, ezzel is és súlyára kell figyelemmel lenni, hanem az elkövető felhívva a figyelmet azok fokozott betartására. személyi körülményeire, szükségleteire, szem előtt tartva a társadalom érdekét is. Nem elfogadható a fia- talkorúak igazságszolgáltatásának pusztán büntető 3.3. „rijAdi iránymutAtások” 18 szempontú megközelítése, a fiatalkorú elkövetők ese- tén alkalmazandó szabadságelvonást csak szűk kör- Az ENSZ Közgyűlése által szintén 1990-ben megalko- ben, a legvégső megoldásként lehet alkalmazni, a lehető tott Rijadi Iránymutatások már a bűnmegelőzés vonat- legrövidebb időtartamban. kozásában tartalmaznak minimumszabályokat. A pre- A szigor csak a felnőttkorúak és a fiatalkorúak súlyo- venció mellett rámutat arra, hogy fontos a fiatalkorú sabban minősülő cselekményei esetén lehet elfogadha- megfelelő szociális körülményeinek megteremtése és tó, azonban a fiatalkorúak társadalomra veszélyessé- az oktatás lehetőségének a biztosítása. Az iránymuta- gét tekintve enyhébb cselekményei vonatkozásában a tás elismeri, hogy a fiatalkorúaknál társadalmi jelen- szabadságelvonás büntetésként ne legyen alkalmazha- ség a szabályokkal való szembenállás és a társadalmi tó. A csekélyebb súlyú cselekmények elkövetése esetén normák megszegése általános jelenség, mely a felnőtté egy fiatalkorú elkövetőnél a fiatal jövőjének és jólété- válás részének tekinthető. Általában magától megszű- nek a biztosítása mindig fontosabb érdek kell, hogy le- nik a szabályszegő magatartás a megfelelő érettség el- gyen, mint a büntetés. A Pekingi Szabályok egyértelmű- érésével. A fiatalkorút megbélyegezni egy büntetőeljá- en előírják, hogy a fiatalkorút nem lehet a szabadságá- rás a stigmatizáló szankcióival kontraproduktív és ki- tól megfosztani, csak igen szűk kivétellel. Ilyen kivétel fejezetten káros lenne. A fiatalkorú megbélyegzése a súlyos, személy elleni erőszakos, bűncselekmény el- egyenes út lehet az ismételt bűnelkövetéshez, a krimi- követése, vagy ha a fiatalkorú ismétlődően követ el más nális életpálya kialakulásához. erőszakos bűncselekményt. Ezekben az esetekben is csak akkor lehet szabadságelvonással járó büntetést vagy intézkedést alkalmazni, ha más nem lenne célra- 3.4. „tokiói szAbályok” 19 vezető. Alapvető követelményként támasztja a részes államok elé, hogy biztosítsanak egyéb olyan alternatív Az ENSZ Közgyűlése 1990-ben hozta létre a Tokiói intézkedéseket, amelyek alkalmazásával a kívánt cél Szabályokat, melyben részletesen szól a szabadságel- elérhető és a szabadságelvonással járó büntetés vagy vonással nem járó intézkedések alkalmazásának szor- intézkedés elkerülhető. galmazásáról. Az Egyezmény rendelkezéseit a minimá- Kriminológiai tapasztalatok szerint az elzárás sem- lis beavatkozás elve mentén kell alkalmazni. Figyelem- mivel sem hatékonyabb eszköz, mint az elzárás mellő- mel kell lenni a büntetés igényének az erősségére, a zése. Tekintettel arra, hogy elzárással nem lehet pótol- büntetésközpontú kriminálpolitika helyett a büntető- ni azokat a nevelési körülményeket, amelyekre a fiatal- jogi jogkövetkezményeket fel kell számolni, de leg- korúnak szüksége lenne ahhoz, hogy a társadalom alábbis csökkenteni kell. Az igazságszolgáltatásra há- hasznos tagjává váljon, különösen igaz ez azokra a fia- rul az a feladat is, hogy a fiatalkorú és a társadalom kö- talkorúakra, akik fokozottan érzékenyek a negatív im- zött a lehető legjobb kapcsolatot kialakítsa, ennek ér- pulzusokra. Szabadságelvonás esetén a szabadság dekében minimálisra kell csökkenteni az erőszakos, megvonása mellett negatív hatás a fiatalkorú vonatko- kényszerítő jellegű intézkedések alkalmazásának a le- zásában a megszokott társadalmi közegből való kisza- hetőségét. Elsődleges fontosságú a fiatalkorú társada- kítás, ami a fiatalkorúakat jobban megviseli, mint a fel- lomba történő visszavezetése, a lehető legteljesebb nőttkorúakat. mértékben támogatni kell a reszocializációs folyama- tokat, a családba történő visszailleszkedését, valamint az oktatási rendszerben való részvételét, erősíteni kell 3.2. „HAvAnnAi szAbályok” 17 a közösségre vonatkozó felelősségvállalását. Amennyiben a cél a fent leírt eredmények elérése, ak- Az ENSZ Közgyűlése által 1990-ben megalkotott Ha- kor a helyreállító igazságszolgáltatási szemléletű jog- vannai Szabályok összhangban állnak a korábbi Pekin- következmények alkalmazása indokolt. gi Szabályokkal és ismételten rögzítik, hogy a fiatalko- rú elkövetőket csak végső lehetőségként lehet a sza- badságuktól megfosztani. A szabadságelvonást a lehe- 4. GYERMEKI jOGOK A fIATALKORúAK tő legrövidebb időtartamban kell meghatározni. Fiatal- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁBAN 20 korúval szemben szabadságkorlátozásról szóló döntést csak bíróság hozhat, és biztosítani kell a fiatalkorú szá- Az elkövetett cselekmény súlya és körülményei mel- mára azt, hogy a megállapított szabadságelvonás utol- lett az adott cselekményre adott reakciónak mindig só napja előtt szabadlábra helyezhető legyen. A Havannai Szabályok tehát gyakorlatilag megismét- 18 A fiatalkorú bűnözés megelőzéséről szóló 1990. december 14-én el- fogadott 45/112-es számú ENSZ közgyűlési határozat. 19 A szabadságelvonással nem járó szankciók minimumszabályairól 17 A szabadságuktól megfosztott fiatalkorúak védelmének szabályai- szóló, 1990-ben született 45/110-es ENSZ közgyűlési ajánlás. ról szóló 1990. december 14-én elfogadott 45/113-as számú ENSZ köz- 20 Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának „Gyermeki jogok a fiatalkorú- gyűlési határozat. ak igazságszolgáltatásában” című, 10. Általános Kommentárja. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15

arányban kell állnia a gyermek korával, szükségleteivel lozza. Az Irányelv előmozdítja a gyermekek jogainak és körülményeivel, azonban elengedhetetlen figyelem- érvényesülését az igazságszolgáltatásban, az Európa be venni a társadalom különböző, hosszú távú érdekeit. Tanács gyerekbarát igazságszolgáltatásról szóló irány- A társadalom hasznos tagjává válásban gyermek leg- mutatást is figyelembe véve. főbb érdekét nem feltétlenül a bűncselekmény miatti büntetés vagy megtorlás fogja elősegíteni. A normál kriminálpolitikai intézkedések mellett biztosítani kell 5. ÖSSZEGZÉS a lehetőséget a jóvátételre és az okozott kár helyreállí- tására, ezzel biztosítva a társadalomba való visszail- A gyermeki jogok kialakulásának történeti áttekinté- leszkedést. Az államoknak szorgalmazniuk kell a bírói se egyértelműen kirajzolja, hogy a kezdetben értékte- út elkerülését a jogsértést elkövető gyermekeknél. len gyermeki helyzetből, mára egy túlszabályozott, túl- A bizottság rámutatott arra, hogy a részes államok- idealizált szabályhalmaz alakult ki. Ezen szabályozás nak átfogó igazságszolgáltatási rendszert kell létrehoz- fő irányvonala a gyermekek mindenek felett álló érde- niuk és működtetniük a fiatalkorú elkövetők vonatko- kének szem előtt tartása, biztosítása, mely önmagában zásában. Ennek keretében, a rendőrségeken, az ügyész- egy nagyon szép és nemes gondolat, azonban alkalmaz- ségeken és a bíróságokon speciálisan kiképzett csopor- hatósága bizonyos területeken nehézkes. A gyermekek tok létrehozásával, szakértők bevonásával kell biztosí- kímélete az igazságszolgáltatásban maradéktalanul tani a gyermeki jogok érvényesülését. Az igazságszol- teljesül, hiszen az egyre részletesebb szabályozás pon- gáltatás fiatalkorú elkövetővel foglalkozó tagjainak tos csapásirányt ad az igazságszolgáltatás résztvevői- képzést kell nyújtani az Egyezmény rendelkezéseiről, nek, így akár egy büntetőeljárásban, akár egy polgári az ENSZ vonatkozó szabályozási eszközeiről, valamint peres eljárásban a gyermek meghallgatása, és vele a gyermekkel való megfelelő kommunikációról. szemben alkalmazott intézkedések a szigorú nemzet- Az ENSZ 10. Átfogó Kommentárja kitér arra is, hogy a közi szabályok betartásával történnek. Álláspontom gyermekek fogvatartásáról a felnőtt korúaktól elkülö- szerint az igazságszolgáltatásban alkalmazott kímélet nítetten kell gondoskodni, mert csak ezzel az eszközzel szükséges, azonban nem a megoldást jelenti, a gyermek biztosítható a reintegrációjuk. Erre tekintettel külön mindenek felett álló érdekét egyedül nem képes bizto- intézményeket kell létrehozni annak érdekében, hogy a sítani. Az a gyermek, aki már az igazságszolgáltatás lá- fogvatartott fiatalkorú elítéltek társadalomba való tókörébe került – különös tekintettel a büntetőeljárás- visszailletése iránt tett lépések hatékonyan működje- ban –, átélt valamilyen traumát, élete félresiklott. nek. A felnőtt korú elítéltekkel történő elhelyezésük ve- Minden esetben a megelőzés lenne a cél, hogy a bántal- szélyeztetné a reintegrációjuk lehetőségét, és megnö- mazott gyermeknek segítséget nyújtsunk, vagy meg- velné a bűnismétlés kockázatát és a gyermekek veszé- előzzük bűnelkövetővé válását. Természetesen az állam lyeztetettségét. nem lehet ott minden gyermek mellett, és nem foghatja a A fiatalkorúak fogvatartásnál alkalmazott személy- kezét, hogy a helyes irányba terelje, azonban az oktatási zetnek figyelembe kell venni a gyermek mindenek fe- rendszerbe be kellene építeni az iskolai pszichológus te- lett álló érdekét, érzékenyíteni kell őket a speciális vékenységét, aki a gyermek lelki fejlődését is folyamato- helyzetben lévő elkövetők különleges gondozására. A san figyelemmel kíséri, és akihez bármikor gond nélkül fogvatartott fiatalkorúak mellett alkalmazott személy- fordulhat problémájával. Szintén az oktatási rendszer zet kezében lehet a kulcs a társadalomba való visszail- keretein belül kellene megtanítani a gyermekeknek, leszkedés első lépcsőjéhez. hogy – majd felnőtt életükben is – hogyan gyakorolják Az Európai Parlament és a Tanács 2016. május hó 11. jogaikat és teljesítsék a rájuk háruló kötelezettségeket. napján létrehozott a büntetőeljárás során gyanúsított A nemzetközi egyezményekben lefektetett alapvető vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biz- szabályok betartását, és alkalmazását nagyobb mér- tosítékokról szóló 2016/800. számú irányelvének célja, tékben kellene ellenőrizni, hiszen az észlelő- és jelzőre- hogy eljárási biztosítékokat hozzon létre, ezzel garan- ndszer nem minden esetben működik kifogástalanul. tálva a büntetőeljárásban terhelt gyermekek, azaz 18. Kötelezővé kellene tenni az észlelő- és jelzőrendszer életévüket be nem töltött személyek, képesek legyenek tagjai számára azokat a képzéseket, melyek felkészülté az ilyen eljárások megértésére és követésére, a tisztes- teszik őket egy esetleges fizikai vagy lelki bántalma- séges eljáráshoz való joguk biztosítására, valamint zás, vagy veszélyeztető helyzet felismerésére, és az hogy megelőzhető legyen a gyermekek bűnismétlése és azok észlelése esetén a megfelelő cselekvésre. Termé- elősegítse a társadalomba való visszaillesztésüket. Az szetesen meg kell találni az egyensúlyt, és nem szabad Irányelv erősíti a tagállamok igazságszolgáltatási rend- minden apró eltérés miatt komoly ellenőrzést lefolytat- szereibe vetett bizalmat, amely a büntetőügyekben ho- ni, de tapasztalatom szerint csak akkor indul meg egy zott határozatok kölcsönös elismerésének javítását cé- átfogó vizsgálat, ha a baj már bekövetkezett. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15

A 2016. fEBRUÁR 23-ÁN BENYújTOTT ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK VIZSGÁLATA – jOGALKALMAZÓI SZEMPONTBÓL SaSvÁRI RóbERt PhD hallgató (PTE ÁJK) 1. ELŐZMÉNYEK irányult, ami az Alaptörvény 8. § (3) bekezdés a) pontja szerint tiltott tárgykörnek minősül. 2 A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi A dr. Litresits András, a NVB – Magyar Szocialista munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény Párt által delegált – tagja kézbesítette L. Z. G. magán- 2015. március 15. napján lépett hatályba. A jogszabály személy kérdését, amely a következő volt: „Egyetért-e hatályban tartása, de különösen hatályon kívül helye- Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kis- zése több népszavazási kezdeményezésnek is tárgya kereskedelmi szektorban történő vasárnapi munka- volt, amelyek közül kettővel kapcsolatban 2016. febru- végzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”. A kér- ár 23. napján addig nem tapasztalt események zajlottak dést a NVB 123/2015. számú határozatában szintén a le a Nemzeti Választási Iroda (továbbiakban: NVI) szék- párhuzamossági moratóriumra tekintettel nem hitele- házában és a Nemzeti Választási Bizottság (a további- sítette, figyelemmel arra, hogy a NVI székházába elő- akban: NVB) előtti népszavazási eljárásban. Azóta a ször belépő W. Z. magánszemély kérdésének adott el- törvényt a kiskereskedelmi szektorban történő vasár- sőbbséget a rendeltetésszerű joggyakorlás követelmé- napi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények mó- nyére tekintettel. A W. Z. által benyújtott kérdés a kö- dosításáról szóló 2016. évi XXIII. törvény 2016. április vetkezőképpen hangzott: „Egyet ért ön azzal, hogy 15. napján hatályon kívül helyezte és módosult a nép- mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az szavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezde- üzletek zárva tartsanak?” E kérdést tartalmazó alá- ményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló írásgyűjtő ív azért nem került hitelesítésre, mert a 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) „mindenki” fordulatból az következik, hogy vasárnap is. 1 valamennyi szolgáltatás leáll. A két feltételt tartalmazó 3 Mindenekelőtt indokolt áttekinteni a kiskereskedel- kérdés a Nsztv. 9. § (1) bekezdésével ellentétes volt. mi üzletek vasárnapi zárva tartása kapcsán 2016. feb- Megjegyzést érdemel, hogy a Knk.IV.37.721/2015. szá- ruár 23. napja előtt elbírált azon kezdeményezéseket, mú ügyet – az abban foglalt Nsztv. 6. § (1) bekezdése amelyek az aznap benyújtott kérdések hitelesítésére, szerinti személyes beadás értelmezése miatt – L. Z. G. illetőleg a hitelesítés megtagadására hatással voltak: A magánszemély alkotmányjogi panasszal megtámadta Magyar Munkáspárt képviseletében dr. Thürmer Gyula az Alkotmánybíróság előtt, az ügy IV./03158/2015. által 2015. április 1-jén benyújtott az „Egyetért Ön az- számon folyamatban van. zal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenő- A Kúria Knk.IV.38.083/2015. számú ügyének alapjául naphoz való jogot?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő szolgáló tényállás szerint a NVB a 138/2015. számú ha- ív hitelesítését a NVB a 2015. április 21-én kelt 78/2015. tározatában megtagadta az „Egyetért-e Ön azzal, hogy számú határozatával megtagadta. Határozata ellen bí- az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi rósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztettek elő, szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról ezért a NVB határozata a Kúria döntését követően vált szóló 2014. évi CII. törvényt?” kérdést tartalmazó alá- jogerőssé. Ezt megelőzően a Magyar Szocialista Párt írásgyűjtő ív hitelesítését az ún. párhuzamossági mora- nevében Tóbiás József 2015. április 28-án nyújtotta be tóriumra tekintettel. Ebben az ügyben – a már a NVI hitelesítésre a következő kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, székházába alkalmazott időbélyegző szerint – dr. H. T. hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedel- A. magánszemély szervező 2015. október 20-án 10 óra mi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilal- 2 perc 13 másodperckor érkeztette a kérdést tartalma- máról szóló 2014. évi CII. törvényt?” A NVB megállapí- zó aláírásgyűjtő ívet, azonban őt megelőzte 2015. októ- totta, hogy a két kérdés azonos tárgykörben kezdemé- ber 20-án 10 óra 1 perc 43 másodperckor S.-né G. G. ma- nyez népszavazást, ezért a 98/2015. számú határozatá- gánszemély által benyújtott „Egyetért-e Ön azzal, hogy ban a Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt pár- a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassa- huzamossági moratóriumra tekintettel a Magyar Szoci- nak?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív érkeztetése. alista Párt által benyújtott kérdés hitelesítését megta- Utóbbi kérdést a NVB a 137/2015. számú határozatá- gadta. A Kúria a határozatot a fenti döntésében hely- ban hitelesítette, azonban a Kúria úgy ítélte meg, hogy benhagyta, mert a kérdés az Alaptörvény módosítására a kérdésre adható igen vagy nem válaszok sem a vá- lasztópolgári sem a jogalkotói egyértelműség követel- ményének nem felelnek meg, ezért a Nsztv. 9. § (1) be- 1 2016. évi XLVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az euró- pai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2 78/2015. NVB határozat, Kúria Knk.IV.37.453/2015. végzése. 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról. 3 124/2015. NVB határozat, Kúria Knk.IV.37.453/2015. végzése. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17

kezdésének sérelme alapján a kérdés hitelesítést meg- Kúria végzése, és kora hajnaltól gyülekeztek a NVI tagadta. E kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív azért székházának bejáratánál. nem került hitelesítésre, mert a kérdésfeltevés alkal- A térfigyelő kamerák felvételei alapján Nyakó István mas volt a választópolgárok megtévesztésére. 4 5 óra 55 perckor érkezett a NVI székháza elé. Ekkor az épület előtt kb. 15 erős testalkatú és jórészt kopasz sze- mélyekből álló csoport (a továbbiakban: Csoport) tar- 2. A 2016. fEBRUÁR 23-I TÖRTÉNÉSEK tózkodott. Erdősi Lászlóné és kísérője 6 óra 44 perckor érkezett. A székház megnyitásakor mind Erdősi Lász- Erdősi Lászlóné, a népszavazási kezdeményezés szer- lóné, mind a Csoport egyes tagjai, majd később Nyakó vezője – kísérője segítségével – 2016. február 23-án – a István is a székház előterébe léptek. A NVI munkatár- NVI székhelyének bejáránál elhelyezett érkeztető sának kérdésére mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy időbélyegző szerint – 11 óra 34 perc 03 másodperckor beadványt szeretnének benyújtani, azonban várnak népszavazási kezdeményezéssel élt a NVB-nél a Nsztv. szervezőtársaik telefonhívására, akik a Kúria döntésé- 5 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az alá- nek nyilvánosságra hozataláról értesítik őket. A tele- írásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e fonhívásokat követően először Erdősiné segítője blok- Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek – a kiskeres- kolt. A Csoport tagjai nem mentek az érkeztető bélyeg- kedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés zőhöz, de jelenlétükkel akadályozták Nyakó Istvánt az tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény szerint – tovább- előrejutásban, így ő 4 másodperccel később ért az auto- ra is zárva tartsanak”. matához. Ezt követően Erdősi Lászlóné és Nyakó István Nyakó István szintén népszavazási kezdeményezés beléptek az épületbe, ahol a NVI munkatársai átvették szervezője 2016. február 23-án személyesen eljárva 11 tőlük a népszavazási kezdeményezéseiket. A későbbiek óra 34 perc 07 másodperckor szintén aláírásgyűjtő ívet miatt fontos megjegyezni, hogy a NVI munkatársai egy nyújtott be a NVB-hez hitelesítés céljából. Az aláírás- emeleti irodában először Nyakó Istvántól 11 óra 41 gyűjtő íven a korábban már mások által benyújtott, de perckor, míg Erdősinétől 11 óra 53 perckor átvételi el- a jogszabály-módosítás előtti Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) ismervénnyel vették át a kezdeményezéseket. Ezek sze- pontja alapján az úgynevezett párhuzamossági mora- rint az előtérből történő bejutást követően Nyakó Ist- tórium miatt elutasított kérdés szerepelt: „Egyetért-e ván megelőzhette Erdősi Lászlónét a lépcsőházban. Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kis- Az eseményeket követően Nyakó István jogszabály- kereskedelmi szektorban történő vasárnapi munka- sértésekre hivatkozva – a három napos határidőn belül végzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” – a Választási eljárásról szóló 2013. évi XXXIV. törvény A két benyújtási időpont másodpercre pontos megje- (a továbbiakban: Ve.) 208. § alapján kifogást nyújtott be 6 lölése nem véletlen. A Nsztv. fent megjelölt rendelkezé- a NVB-hez. A kifogásban jogsértésként a Csoport tag- se ugyanis a korábbi, azonos tárgyú népszavazási kez- jainak magatartását, Erdősi Lászlóné magatartását, va- deményezéssel kapcsolatosan megakadályozta azt, lamint a NVI eljárását tekintette jogszabályba ütköző- hogy ugyanazon tárgyú kérdésben párhuzamosan több nek. A NVB a kifogást a két népszavazási kezdeménye- kezdeményezés fusson (párhuzamossági moratórium). zéssel együtt a 2016. február 29. napján tartott ülésén A Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontja úgy fogalmazott, tárgyalta. hogy „a kérdés benyújtását követően nem nyújtható be A NVB ülésén az első napirendi pont a kifogás elbírá- azonos tárgyú kérdés annak hitelesítését megtagadó lása volt. A két kérdés benyújtásakor lejátszódó esemé- döntés jogerőre emelkedéséig”. Ez a szabály azt ered- nyekkel kapcsolatban a NVB a 15/2016. számú határo- ményezte, hogy a NVB által korábban, azonos tárgyban zatában 10 igen és 2 nem szavazattal a kifogásnak rész- elutasított kérdéssel kapcsolatosan a Kúria által meg- ben helyt adott. Többek között megállapította, hogy a hozott helybenhagyó, jogerős végzés nyitotta meg a Csoport tagjainak konkrét magatartását a népszavazá- kezdeményezők előtt a lehetőséget arra, hogy vasárna- si eljárások szempontjából az minősíti, hogy nyilatko- pi boltzárról újra népszavazási kezdeményezést lehes- zatukkal ellentétben nem nyújtottak be semmilyen be- sen benyújtani. adványt. Magatartásuk, így egyértelműen ellentétes A Kúria a Knk.IV.38.081/2015/2. számú határozatát volt az országos népszavazási kezdeményezés benyúj- – amely megszüntette az úgynevezett párhuzamossági tásához való jog rendeltetésével és céljával. Magatartá- moratóriumot – 2016. február 23-án 11 óra 33 perc 25 suk alkalmas volt a székházban tartózkodók és a NVI másodperckor tette fel a honlapjára. Az, hogy a jogerős munkatársainak megtévesztésére. Mindezek alapján a döntés nyilvánosságra hozatalát követő 1 percen belül 15/2016. NVB határozat rögzítette, hogy a 2016. febru- két kezdeményező is blokkolt a NVI érkeztető bélyeg- ár 23-án a NVI székházában tartózkodó ismeretlen sze- zőjénél, többek között annak köszönhető, hogy a kezde- mélyek – akik nyilatkozatuk ellenére nem országos ményezők a korábbi eljárások tapasztalatai alapján népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából ér- számítottak arra, hogy melyik napon lesz jogerős a keztek a NVI-be – magatartásukkal megsértették a Ve. 6 „Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a 4 Kúria Knk.IV.38.081/2015/2 végzés választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: 5 „A szervezőnek a népszavazásra javasolt kérdést, az aláírásgyűjtés jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő vá- megkezdése előtt – a kérdés hitelesítése céljából – be kell nyújtania a lasztópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett termé- Nemzeti Választási Bizottsághoz.” szetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.” / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17

2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tiszta- pontjaiban felsorolt követelményeknek nem felel meg, ságának megóvása alapelvét, a c) pont szerinti esély- így annak hitelesítését a Nsztv. 11. §-a alapján a egyenlőségi alapelvét és az e) pont szerinti jóhiszemű 17/2016. számú határozatával 8 igen és 4 nem szava- és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. zattal megtagadta. (Az ülés harmadik napirendi pontja A NVB a NVI által rendelkezésre bocsátott kamera- a Magyarország Kormánya által benyújtott népszava- felvételekből a belső-, az előtérben készült felvételeket zási kezdeményezés benyújtása volt, azonban a jelen tekintette meg és azok alapján nem látta bizonyított- írásnak ez a kezdeményezés nem képezi tárgyát.) nak, hogy a Csoport tagjainak a székházban való indo- A NVB ülését követően a média – beleértve a bulvár kolatlan – valódi beadványozói szándék nélküli – bent sajtó képviselőit is – kiemelten foglalkozott a politikai tartózkodása alapján keletkezett jogellenes helyzetet felhangokat nem nélkülöző népszavazási kezdeménye- Erdősi Lászlóné, illetőleg kísérője nem használta ki. Azt zésekkel. Az elektronikus médiumokban szinte órán- sem látta bizonyítottnak, hogy a NVI munkatársai jog- ként újabb információk láttak napvilágot és a kérdések sértést követtek volna el, ezért a kifogást vonatkozá- benyújtásának körülményei miatt több feljelentés is ér- sukban elutasította. kezett a nyomozóhatóságokhoz. Az érintettek számára Az ülés második napirendi pontja a két népszavazási ezek után nem volt meglepő, hogy a NVB-nek a kifogás- kezdeményezés elbírálása volt. A NVB először az érkez- ról-, valamint mindkét népszavazási kezdeményezés tető bélyegzőhöz előbb érkezett, Erdősi Lászlóné által kérdéséről hozott határozatával szemben – a nyitva benyújtott kezdeményezést vizsgálta. Megállapította, álló 15 napos határidőn belül – felülvizsgálati kérelmek hogy a kérdés az Alaptörvényben, valamint a Nsztv.- érkeztek a Kúriához. ben megfogalmazott követelményeknek megfelel, to- A NVB kérdést hitelesítő, vagy a hitelesítést megtaga- vábbá a népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő dó határozata ellen jogorvoslatnak van helye. Ha a NVB ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak. a kezdeményezést érdemben vizsgálta, a kérdés hitele- Mindezekre tekintettel a NVB a Nsztv. 11. §-ában fog- sítésével kapcsolatos döntése ellen benyújtott felül- lalt hatáskörében eljárva a szervező által benyújtott or- vizsgálati kérelmet a Kúria 90 napon belül három bíró- szágos népszavazási kezdeményezésre irányuló kér- ból álló tanácsban, peren kívüli eljárásban bírálja el. dést a 16/2016. számú határozatával, 7 igen és 5 nem A Kúria a NVB határozatát helybenhagyja vagy a Bi- szavazattal hitelesítette. zottság döntését megváltoztatja. A Kúria döntése ellen Nyakó István kérdésének vizsgálata során a NVB további jogorvoslatnak nincs helye. megállapította, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasár- A 15/2016. NVB határozat, azaz Nyakó István kifogá- napi zárva tartása tárgykörben a NVI Erdősi Lászlóné sának felülvizsgálata során a Kúria a Kvk.III.37.223/ kérdésének érkezési időpontját korábban rögzítette, 2016/2. számú végzésével a NVB határozatát megvál- ezért a kérdés hitelesítéséről szóló eljárási folyamat el- toztatta annyiban, hogy az esélyegyenlőség és a rendel- indult és a kérdésben foglalt tárgykörben a védettség, tetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét – a köznapi szóhasználattal élve a párhuzamossági mora- NVB határozatában foglaltakon túl – az is sérti, hogy a tórium beállt. A Nsztv. 8. § (3) bekezdése szerint két 2016. február 23-án a NVI székházában tartózkodó is- kérdés abban az esetben tekinthető azonos tárgyúnak, meretlen személyek Nyakó István kérelmezőt akadá- ha azok – akár részben – azonos vagy egymást kizáró lyozták az országos népszavazás kezdeményezéséhez kötelezettséget rónának az Országgyűlésre. A NVB fűződő jogának gyakorlásában. Egyebekben a Kúria a megállapította, hogy Nyakó István által benyújtott or- NVB határozatát helybenhagyta. szágos népszavazási kezdeményezés és Erdősi László- A Kúria megállapította, hogy tettlegesség valóban né szervező kérdése azonos tárgyúnak tekinthető, nem volt írható a Csoport tagjai terhére, azonban a Cso- mert azok egy érvényes és eredményes népszavazás port akadályozta Nyakó Istvánt az előtérben való köz- esetén egymást kizáró kötelezettséget rónának az Or- lekedésben, így az érkeztető megközelítésében. A Kúria szággyűlésre: rámutatott arra, hogy ez az akadályozó magatartás a) Nyakó István kérdése sikeres népszavazás esetén közvetetten segítette Erdősi Lászlónét és kísérőjét az az arra adott többségi „igen” válaszok alapján azt a kö- országos népszavazási kezdeményezésének elsőkénti telezettséget róná az Országgyűlésre, hogy helyezze érkeztetésében. Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy hatályon kívül a kiskereskedelmi szektorban történő Erdősi Lászlóné magatartásával megsértette volna a 7 vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. Ve. 2. § (1) a), b), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket. törvényt. A Kúria Nyakó Istvánnak, mint a felülvizsgálati eljárás b) Erdősi Lászlóné kérdésében tartott érvényes és kérelmezőjének érvelésével szemben nem látott alapot eredményes népszavazás esetén az „igen”-ek többségét annak megállapítására, hogy Erdősi Lászlóné a Csoport hozó népszavazás a hatályos törvényi szabályozás ma- tagjaival szándék- és akarategységben tevékenykedett radéktalan fenntartását írná elő, vagyis hogy tartóz- volna. Nem volt olyan bizonyíték, mely ezt a kérelmezői kodjon a törvényhozó a törvényt érintő jogalkotástól. előadást kifejezetten alátámasztotta. Erre nem voltak Fentiek alapján Erdősi Lászlóné már hitelesített nép- alkalmasak a kérelmező által csatolt és a NVI által meg- szavazási kezdeményezése és Nyakó István kezdemé- küldött bizonyítékok sem. nyezése a Nsztv. 8. § (3) bekezdése értelmében azonos tárgyúnak tekinthetők, ezért az Nyakó István kérdését tartalmazó kezdeményezéssel kapcsolatban a NVB 7 A választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel, az esély- megállapította, hogy az a Nsztv. 8. § (1) bekezdés c)–g) egyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19

A Kúria a 16/2016. NVB határozatot megváltoztatta, sében. Kifejtette továbbá, hogy a Csoport tagjai valós és az Erdősi Lászlóné által benyújtott kérdés hitelesíté- beadványozói szándék nélkül, együttesen tartózkod- sét a Knk.IV.37.258/2016/6. számú végzésével megta- tak a NVI székházában, csökkentve ezzel Nyakó István gadta. Megállapította, hogy – a 2016. február 23-án a esélyét arra, hogy szándéka szerint mielőbb oda juthas- NVI székházának előterében történtekre tekintettel – son az érkeztető bélyegző berendezéséhez, ezáltal sé- az érkeztetés szempontjából elsőnek a Nyakó István ál- rült az esélyegyenlőség alapelve. A fentiek alapján a tal benyújtott kérdés és aláírásgyűjtő ív tekintendő. Kúria álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakor- A Kúria elsőként a népszavazási kezdeményezés be- lás és az esélyegyenlőség elveinek a sérelme miatt is nyújtásának sorrendiségével kapcsolatos problémát Nyakó István kérdését kell elsőként benyújtottnak te- tekintette át. Álláspontja szerint a népszavazás kezde- kintetni. A Kúria a döntésének elvi tartalmaként meg- ményezéshez való jog alapjog, amelyre vonatkozó sza- állapította, hogy a népszavazási eljárásban a jóhiszemű bályt az Alaptörvény szerint kizárólag törvény írhat és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét a kezdeménye- elő. Az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése szerint zés benyújtásakor is érvényesíteni kell. „Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt A Kúria – az előzőeken túl, a honlapján 2016. április venni, aki az országgyűlési képviselők választásán vá- 6-án közzétett közleménye szerint – a végzések meg- lasztó.” Az Alkotmánybíróság a 31/2013. (X. 28.) AB ha- hozatalakor figyelembe vette azt a tényt is, hogy az tározatában rögzítette, hogy az Alaptörvény XXIII. cikk időbélyegzőnél Erdősi Lászlóné nem személyesen, ha- (7) bekezdése alapján nemcsak a szűk értelemben vett nem a segítője útján járt el. A Nsztv. 6. § (1) bekezdése népszavazáson való részvétel, hanem a népszavazás szerint a kérdést személyesen vagy postai úton lehet kezdeményezéséhez való jog is alapjog. 8 benyújtani. Ennek fő oka az, hogy a támogató aláírások Az alapjogi minősítés miatt az 1/2016. (I. 29.) NVI el- csatolása csak eredeti dokumentumon lehetséges. A nöki utasítás mint belső szabály által előírt időbélyeg- NVB-hez benyújtott korábbi népszavazási kezdemé- ző használatától nem tehető függővé alapjog gyakorlá- nyezések eljárásai során többször előfordult, hogy a sa. Ebből következően a Kúria nem az időbélyegző ér- beadványozó segítőt vett igénybe, azonban a NVB gya- keztetési dátuma alapján, hanem a NVI népszavazási korlata azt mutatta, hogy amikor a beadványozó sze- kezdeményezés megfelelő iratainak aláírással is ellá- mélyesen jelen volt a benyújtáskor, nem értékelte jog- tott átvételi elismervénye szerint állapította meg az szabálysértőnek a segítő igénybevételét. A Kúria ezzel iratok beérkezését. szemben a személyes benyújtási követelményt szűkeb- Amíg a NVI előterében nem állítottak fel időbélyeg- ben értelmezte. 9 zőt, érkeztetésnek a Nsztv. 6. § (2) bekezdése alapján A Kúria továbbá utalt arra, hogy Nyakó István kérel- a NVI-nél történő érkeztetésnek az iratok egyidejű át- mező által kért azon állításnak a vizsgálata, hogy Erdő- adása számított Az átvételi elismervények alapján pe- si Lászlóné és a Csoport tagjai előre megfontoltan és el- dig Nyakó István 2016. 02. 23-án 11 óra 41 perckor, tervezetten, akarat- és szándékegységben sértették míg Erdősi Lászlóné 2016. 02. 23-án 11 óra 53 perckor meg a népszavazási eljárás szabályait nem a felülvizs- adta át a NVI hivatalos helységében a népszavazási gálati eljárás, hanem a büntető feljelentések nyomán kezdeményezését. Ezen okból az „Átvételi elismervény megindult büntetőeljárások tárgya. Egyebekben a küldeményről” című dokumentumokon szereplő idő- Kúria döntésében több helyen is kitért arra, hogy a pontokat tekintette a Kúria irányadónak, ezért a nép- Nsztv. számos hiányosságot tartalmaz a népszavazási szavazási kezdeményezést elsőként benyújtó személy- eljárás jogi szabályozása tekintetében. nek Nyakó Istvánt tekintette. A Kúria az időbélyegző A NVB 17/2016. számú határozatának felülvizsgálata használatával kapcsolatban megjegyezte, hogy a ko- során a Kúria utalt a Knk.IV.37.258/2016/6. számú vég- rábbi felülvizsgálati eljárásokban ennek vizsgálatára zésének megállapításaira, tehát arra, hogy formai részéről azért nem került sor, mert arra vonatkozóan szempontból nem tekinthető elsőnek az Erdősi László- felülvizsgálati kérelem nem érkezett, illetve a konkrét né által benyújtott kérdés. Ezért a Kúria megfordította ügy eldöntése szempontjából állásfoglalás nem volt a NVB 16/2016. és 17/2016. határozataiban felállított szükséges. sorrendet. Ebből következően a Nyakó István által be- A Kúria megállapította továbbá, hogy a kérelmező ál- nyújtott kérdés – mint elsőként benyújtottnak tekint- tal a felülvizsgálati kérelemben megjelölt további bizo- hető kérdés – érdemi vizsgálatának nem képezte aka- nyítékok értékelése nélkül is megállapítható, hogy a dályát a Nsztv. 8. § (1) bekezdése. „kb. 15 erős testalkatú személy” (függetlenül attól, A Kúria az érdemi vizsgálat során megállapította, hogy szándék- és akarategységben cselekedtek-e) elő- hogy a kérdés egy pontosan megjelölt törvény megsem- segítették azt, hogy Erdősi Lászlóné kísérője érjen oda misítésére, azaz hatályon kívül helyezésére irányul. Az elsőként az időbélyegzőhöz. A Kúria Kvk.III.37.223/ Országgyűlés 2014. december 16-i ülésnapján elfogad- 2016/2. számú végzése tényként állapította meg, hogy ta, és 2015. március 15-én hatályba lépett a kiskereske- a Csoport tagjainak akadályozó magatartása közvetet- delmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés ti- ten segítette Erdősi Lászlónét és kísérőjét az országos lalmáról szóló 2014. évi CII. törvény. Valamely törvény népszavazási kezdeményezésének elsőkénti érkezteté- megalkotására vagy valamely már hatályos törvény ha- tályon kívül helyezésére irányuló országos népszava- zás a népszavazás jogintézményének hagyományos 8 31/2013. (X. 28.) AB határozat indokolásának 29. pontja. tárgya. Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából is 9 A benyújtás időpontjának a kérdés Nemzeti Választási Irodánál tör- ténő érkeztetése számít. az következik, hogy a névvel és számmal ellátott tör- / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19

vény hatályon kívül helyezésére irányuló kérdés fősza- 3. jOGALKOTÁSI REfLExIÓK 10 bályként nem sérti az egyértelműség követelményét. A Kúria megítélése szerint tehát a választópolgár Nyakó István kérdését a Kúria hitelesítette, megkez- egyértelműen „igen” és „nem” válasszal el tudja dönte- dődhetett volna a támogató aláírások gyűjtése, azon- ni, hogy az Országgyűlés semmisítse-e meg a kiskeres- ban az Országgyűlés a kiskereskedelmi szektorban tör- kedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés ténő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt, érvényes és CII. törvényt a kiskereskedelmi szektorban történő va- eredményes népszavazás esetén pedig az Országgyűlés sárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények egyértelműen el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalko- módosításáról szóló 2016. évi XXIII. törvénnyel 2016. tási kötelezettség. Ebből következően a feltett kérdés április 15. napján hatályon kívül helyezte. megfelelt a Nsztv. 9. § (1) bekezdésben írt egyértelmű- A fenti NVB és Kúriai döntések, azok indokolásai jól ségi követelménynek, nevezetesen annak, hogy a nép- mutatják, hogy a 2016. február 23. napján, botrányos szavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, körülmények között benyújtott népszavazási kezdemé- hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a nyezések mennyi jogértelmezési problémát vetettek népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el fel. Ennek hatására a jogalkotó a népszavazási eljárás- tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. szóló 2016. évi XLVIII. törvénnyel – mely 2016. május Az országos népszavazásból kizárt tárgyköröket az 21-én lépett hatályba – módosította az Nsztv. párhuza- Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése tartalmazza. A Kúria mossági moratóriumra vonatkozó rendelkezéseit. megítélése szerint az ott felsorolt okok egyikébe sem üt- A módosított Nsztv. 8. § (1) bekezdés a) pontja szerint között a feltenni szándékozott kérdés. A vasárnapi nyit- nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés azt követően, va tartást, mint lehetőséget is magában foglaló helyzet- ha a NVB jogerős határozata megállapítja, hogy az ér- nek az alkotmányellenessége nem merült fel az Alaptör- vényes aláírások száma legalább kétszázezer. Ebből kö- vény hatályba lépése után sem. A pihenőidőhöz való, vetkezik, hogy a törvény a korábbiakhoz képest szű- Alaptörvényben foglalt jogból konkrét alanyi jogi jogo- kebben határozza meg a védettségi időszakot, amely- sultságok nem következnek. Így a 2014. évi CII. törvény- nek során azon választópolgári kezdeményezésnek biz- nek – a népszavazás esetleges ilyen tartalmú eredménye tosít elsőbbséget, amelyik esetében hamarabb sikerült esetén – a hatályon kívül helyezése nem vonná maga összegyűjteni a szükséges kétszázezer támogató alá- után az Alaptörvény módosításának kötelezettségét. A írást. A 2016. február 23. napján történt botrányos ér- kérdés közvetlenül költségvetési tárgykört nem érin- keztetésekhez hasonló események feltételezhetően tett, és az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésben felsorolt nem ismétlődhetnek meg az NVI épületében, legalábbis további okok miatt sem minősült tiltott tárgykörnek. nem az országos népszavazási kezdeményezés NVI-hoz A Kúria a fentiek alapján a NVB 17/2016. számú hatá- történő benyújtásakor. Az országos népszavazásra ja- rozatát megváltoztatta és az „Egyetért-e Ön azzal, hogy vasolt kérdést a szervezőknek a támogató aláírások az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi gyűjtésének megkezdése előtt hitelesítés céljából to- szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról vábbra is be kell nyújtani a NVB-hoz, azonban a NVB szóló 2014. évi CII. törvényt?” kérdést tartalmazó alá- hitelesítéshez hozzájáruló, illetőleg elutasító határoza- írásgyűjtő ívet hitelesítette. A Kúria a döntésének meg- tát követően beérkező azonos tárgyú kérdések tekinte- hozatalakor tisztában volt azzal, hogy a jelen eljárás- tében nem áll be a párhuzamossági moratórium. ban hitelesített kérdés tartalmi vizsgálatára a NVB el- Tehát az azonos tárgyú kérdés hitelesítését követően járásában nem került sor, ezért a Knk.IV.37.258/2016/6. párhuzamosan elkezdődhet a kétszázezer támogató számú végzéssel előállt helyzetben (azaz az érkezési aláírás gyűjtése, a moratórium csupán akkor áll be, ha sorrend megváltoztatásával) az adekvát eljárási esz- a megfelelő számú aláírás benyújtását a NVB a határo- köz a NVB határozat hatályon kívül helyezése és a NVB zatával megállapította. Az Nsztv. 8. §-ának további ren- új eljárásra utasítása lett volna. Erre azonban a Kúriá- delkezései, azonban továbbra is hatályban maradtak, nak törvényi lehetősége a népszavazási döntések felül- és részletes szabályozást tartalmaznak arra vonatko- vizsgálata során nincs, ugyanis a Nsztv. 30. § (1) bekez- zóan, hogy ugyanazon tárgyú kérdésben mely időpont- dés második mondata úgy szól, hogy „A Kúria a Nemze- tól ne „futhasson” párhuzamosan több országos nép- ti Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy szavazási kezdeményezés, vagyis egy adott kérdést mi- azt megváltoztatja.” Mivel az úgynevezett párhuza- kortól illeti meg a védettség más azonos tárgyú kérdés- mossági moratórium alapján történő helybenhagyás sel szemben. nem állt fenn, a Kúria a fentiek szerint lefolytatta az ér- demi vizsgálatot és annak eredményeként döntött a kérdés hitelesítéséről. A Kúria a döntésének elvi tartal- 4. ÖSSZEGZÉS maként azt jelölte meg, hogy a törvényes előírásoknak megfelelő népszavazási kérdést a Kúria hitelesíti abban Álláspontom szerint 2016. február 23. napján, az NVI az esetben is, ha a kérdés tartalmi vizsgálatára előzete- bejáratánál a népszavazás jogintézményéhez méltatlan sen nem került sor. helyzet kialakulásához az alábbi okok vezettek: 1. A vasárnapi boltzárral kapcsolatban a szokásosnál is többen kívántak népszavazást kezdeményezni. Az Nsztv. párhuzamossági moratóriumra vonatko- 10 Lásd 122/2008. (X. 8.) AB határozat. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21

zó rendelkezései azonban megtiltották az egymás- A fenti eljárásjogi rendelkezések miatt alakulhatott sal versengő népszavazási kezdeményezéseket. A ki az a képtelen helyzet, hogy a versengő népszavazási törvény az elsőként benyújtott népszavazási kez- kezdeményezéseket benyújtó választópolgárok a NVI deményezésnek adott elsőbbséget, azonos tárgy- közelében található kávézókban, laptopon, okostelefo- ban újabb kezdeményezés csak az első kezdemé- non figyelték a Kúria, valamint a NVI honlapját, és a vé- nyezés meghiúsulását követően volt benyújtható. dettség meghiúsulását eredményező végzés megjele- [E szabályozás azért került be az Nsztv.-be, mert az nését követően „versenyfutásba” kezdtek kérdésüknek Alkotmánybíróság 100/2007. (XII. 6.) AB határoza- a NVI-hoz történő minél előbbi érkeztetése érdekében. tában a jogbiztonság, valamint a népszavazáshoz A kezdeményezések személyes benyújtásakor tömeg- való jog sérelmét érintő alkotmányellenességet ál- jelenet alakult ki a NVI székházában. A NVI azzal, hogy lapított meg, mivel a törvényalkotó az országos időbélyegzőt helyezett el a bejáratánál, nem tudta meg- népszavazásról és népi kezdeményezésekről szóló oldani a népszavazási kezdeményezések benyújtásakor 1998. évi III. törvényben nem szabályozta az orszá- kialakult vitás helyzeteket. Ezenfelül, az időbélyegző gos népszavazás során az aláírásgyűjtő ív hitelesí- használatának bevezetése mellett megtartotta a bead- tését végző szerv eljárását abban az esetben, ha az ványok fizikai átvételét igazoló érkeztetést is. aláírásgyűjtő ív hitelesítését megelőzően – ugyan- A NVI egyébként az eseményeket megelőzően, 2015 azon tartalmú kérdésben – újabb aláírásgyűjtő szeptemberében jogalkotási javaslattal fordult az igaz- ívek mintapéldánya kerül benyújtásra.] ságügyi miniszterhez, amelyben jelezte a párhuzamos- 2. A népszavazási kezdeményezés meghiúsulásának sági moratóriummal kapcsolatos problémákat. Sajnála- időpontja a NVB hitelesítéssel kapcsolatos határo- tos módon az Nsztv. módosítására csupán a botrányba zatának jogerőre emelkedése volt. A NVB kérdést torkolló események után került sor. hitelesítő-, illetőleg megtagadó határozata – felül- Véleményem szerint azzal, hogy a módosított Nsztv. vizsgálati eljárás kezdeményezése esetén – a Kúria 8. § (1) bekezdése alapján a NVB kérdést hitelesítő-, il- felülvizsgálati eljárásában hozott végzésének ki- letőleg megtagadó határozatát követően az azonos tár- hirdetésével emelkedik jogerőre. A Kúria a NVB ha- gyú kérdések tekintetében még nem áll be a párhuza- tározatait három bíróból álló tanácsban, nem pe- mossági moratórium, a jogalkotó megoldást talált arra, res eljárás keretén belül vizsgálja felül, így a jog- hogy hasonló, a népszavazás intézményéhez méltatlan erőre emelkedés időpontja a végzésnek a Kúria események ne ismétlődhessenek meg a jövőben. honlapján történő közlésének időpontja. Az Országgyűlés a Nsztv. módosítása mellett a kiske- 3. Az Nsztv. 6. § (1) bekezdése szerint a kezdeménye- reskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavég- zést csak postán vagy személyesen lehet benyújta- zés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt hatályon kí- ni, ugyanis az e-mail útján előterjesztett kezdemé- vül helyezte, ezzel okafogyottá vált Nyakó Istvánnak a nyezés esetén a 20 támogató állampolgár aláírásá- Kúria döntése következtében hitelesített kérdéséről nak hitelességét a NVI nem tudná megállapítani. rendelkező országos népszavazási kezdeményezés. HELYZETKÉP BELGIUMBÓL – A KOLLEKTíV IGÉNYÉRVÉNYESíTÉS új RENDSZERÉNEK ÁTTEKINTÉSE * HaRSÁGI vIktóRIa 1. ELŐZMÉNYEK robbanás miatt Ghislenghienben huszonnégy ember halt meg, további százharminckettő sérült meg, négy- A magunk mögött hagyott évtizedben Belgiumban – százan szenvedtek vagyoni kárt és a biztosítótársasá- számos más európai országokhoz hasonlóan – több goknak összesen több, mint húszmillió eurót kellett nagy horderejű, tömeges igényérvényesítésre irányuló kifizetnie. Viszonylag nagy figyelmet kapott az az eset üggyel kellett a jogalkalmazónak megbirkóznia. Ezek is, melynek során 2012. február 15-én két személyvo- közül néhány olyan (egy eseményből eredő) tömeges nat ütközött össze Halleban. A tömegszerencsétlenség károkozás volt, amely során személyi sérülések és ha- során tizennyolcan haltak meg és száznál többen szen- lálesetek is előfordultak. Így pl. a 2004. július 30-i gáz- vedtek különböző mértékű sérüléseket. 2013. május 4-én egy vegyi anyagokat szállító vonat siklott ki Wet- terennél, emberek tucatjai sérültek meg, százak nem tudtak visszamenni a házaikba napokon át. A poten- * A tanulmány a K 105559 nyilvántartási számú OTKA-kutatás kere- tében készült. ciálisan sokalanyú eljárások azonban értelemszerűen / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21

nem korlátozódnak a közlekedési balesetek vagy ipari, (pl. pertársaság, beavatkozás, egyes képviseleti for- ill. környezeti katasztrófák területére. Az említett idő- mák stb.) igen korlátozottak. Az akkori eljárások rá- 4 szakban több esetben előfordult, hogy részvényesek adásul szűk területen voltak igénybe vehetők. A kétez- szenvedtek komolyabb pénzügyi természetű károkat. res években megindult gondolkodás és kodifikációs A 2008-as világválság eredményeképpen a belga Fortis munkák nyomán 2009–2010-ben három javaslatot ter- 5 Bankot, amelynek a fő részvényese a belga kormány jesztettek elő: egyet a kormány a holland WCAM és a 6 volt, el kellett adni a BNP Paribasnak, hogy elkerüljék a quebec-i class action rendszer mintájára, egy másikat csődöt. Ez az átvétel számos eljárást eredményezett, az (ellenzéki) Zöldek és egy továbbit a flamand ügyvédi 7 melyeket a kárt szenvedett kisebbségi részvényesek kamara. A politikai konszenzus hiányában végül egyi- 8 1 kezdeményeztek. Természetesen hosszan folytathat- ket sem fogadták el. Végül 2013 decemberében a kabi- nánk a sort, itt azonban csak pár esetet ragadtunk ki net jóváhagyott egy újabb törvényjavaslatot, melyet 9 annak szemléltetésére, hogy modern tömegtársadal- 2014 elején nyújtottak be a parlamenthez, és március 10 mak milyen olyan új kihívásokkal szembesítik az igaz- 28-án fogadtak el. Az új szabályozás 2014. szeptember ságszolgáltatást, amelyek a hagyományos – eredetileg 1-jén lépett hatályba. alapvetően szinguláris perekre modellezett – perszer- Az új szabályozás a fogyasztói ügyekre szorítkozik, ide kezet keretei között nem oldható meg hatékonyan. értve a versenyjog, fogyasztóvédelem, hitelügyek, ter- Ez a hiátus vezetett a 2014. évi belga reformhoz. Előtte mékfelelősség, szellemi tulajdon, elektronikus aláírás, is létezett már ugyan néhány – a „sokalanyú ügyekre” piaci gyakorlatok és árak, biztosítások, szakmai fele- kifejlesztett – eljárásjogi megoldás, ilyenként emlege- lősség, egészség, utazás, energia, személyszállítás stb. 11 tik a belga szerzők pl. a munkajog területén ismert sok- kérdésköreit. A perindítás feltételez egy megfelelő alanyú eljárásokat. Ezeket némi kritikával élve a kol- csoportképviselőt, amely lényegében fogyasztói egye- lektív igényérvényesítés embrionális típusának neve- sület lehet, mivel a (szövetségi) fogyasztói ombudsman 2 zik munkáikban. Emellett Belgiumban a tömeges kár- szerepe a kollektív egyezségek megkötésére korlátozó- okozások kezelésének két további útja volt ismert. Egy- dik. 12 felől a belga polgári perrendtartás (Code Judiciaire/ Gerechtelijk Wetboek) és a polgári törvénykönyv (Code Civil/Burgerlijk Wetboek) tartalmaz eljárási techniká- 2. A fELEK ÉS AZ ELjÁRÓ BíRÓSÁG kat, amelyeket már jó ideje alkalmaznak a többalanyú eljárásokban. Ilyen tradicionális eszköz például a per- Az új törvény lehetővé teszi, hogy a képviselők meg- társaság intézménye. Az ide vonatkozó szabályozás ak- határozott köre pert indítson a fogyasztók meghatáro- kor alkalmazható, ha az igényeket együtt kell elbírálni zatlan csoportjának nevében konkrét jogszabályi ren- annak érdekében, hogy elkerüljük az egymásnak el- delkezések megsértésével okozott károk iránt. Az eljá- lentmondó határozatokat. A beavatkozás a másik rég- rás négy fázisa különíthető el: a megengedhetőségről óta rendelkezésre álló lehetőség (nyilvánvalóan folya- matban levő ügyek esetén). A legtöbbet alkalmazott eszköz a képviselet, (ennek korlátai abban érhetők tet- 4 Voet, Stefaan: Belgium’s New Consumer Class Action. In: Harsági, ten, hogy csak a meghatalmazást adó érintettekre ter- Viktória / van Rhee, Cornelius Hendric (eds.): Multi-party Redress jeszthető ki). Másfelől említést érdemelnek még a jogel- Mechanisms in Europe: Squeaking Mice? Intersentia: Cambridge-Ant- lenes magatartás abbahagyása iránt indított ún. egye- werp-Portland, 2014, (a továbbiakban: Voet 2014a) 95.; Lásd részlete- sebben: Voet, Stefaan: Cultural Dimensions of Group Litigation: the sületi perek. Ezek is korlátozottan vehetők igénybe, Belgian Case. Georgia Journal of International and Comparative Law, ugyanis a per tárgyának az egyesület törvényes céljá- 2013, (a továbbiakban: Voet 2013a) 440–453. val összhangban kell lennie. A gyakorlatban a követke- 5 Harsági, Viktória: A holland kollektív igényérvényesítés rendsze- ző területeken jellemzőek: fogyasztóvédelem, félreve- re. Magyar Jog, 2016/7–8., 478–484. 6 Lásd Martineau, Yves / Lang, Adrian: Canada. In: Karlsgodt, zető reklámok, tisztességtelen szerződési feltételek Paul G. (ed.): World Class Actions. A guide to Group and Representative Ac- és hosszú távú megállapodások, környezetvédelem, tions Around the Globe. Oxford–New York: Oxford University Press, 2012, diszk rimináció és rasszizmus, szerzői jogok stb. 3 56–113. 7 Voet, Stefaan: Public enforcement and A(O)DR as mechanisms for Látjuk tehát, hogy 2014-ig a hagyományos eszközök resolving mass problems: a Belgian perspective. In: Hodges, Christop- her / Stadler, Astrid (eds.): Resolving Mass Disputes. ADR and Settle- ment of Mass Claims. Cheltenham – Northamton: Edward Elgar, 2013, (a továbbiakban: Voet 2013b) 271. 1 Voet, Stefaan: Consumer Collective Redress in Belgium: Class Acti- 8 Voet 2013b, 272.; Eyskens / Kalumai, 126.; Lásd részletesebben: ons to the Rescue? European Business Organization Law Review, 2015, Voet 2013a, 454–455. 121–122. 9 Voet, Stefaan: European Collective Redress: A Status Quaestionis. Eyskens, Werner / Kaluma, Nanyi: Belgium. In: The International 2 International Journal of Procedural Law, 2014, (a továbbiakban: Voet Comparative Legal Guide to: Class & Group Actions, 2010, 32.; Fierens, 2014b) 126. Jean-Pierre / Volders, Bart: Belgium. In: Karlsgodt, Paul G. (ed.): 10 28 MAART 2014. – Wet tot invoeging van titel 2 „Rechtsvordering World Class Actions. A guide to Group and Representative Actions Around tot collectief herstel” in boek XVII „Bijzondere rechts procedures” van the Globe. Oxford–New York: Oxford University Press, 2012, 272–273. het Wetboek van economisch recht en houdende invoeging van de defini- 3 Voet, Stefaan: Belgium – National Report. In: Maleshin, Dmitry ties eigen aan boek XVII in boek I van het Wetboek van economisch recht (ed.): Civil Procedure in Cross-cultural Dialogue: Eurasia Context, Moscow: / 28 MARS 2014. – Loi portant insertion d’un titre 2 „De l’action en répa- Statut Publishing House, 2012, 478.; Eliantionio, Mariolina / Backes, ration collective” au livre XVII „Procédures juridictionnelles particuliè- Chris W. / van Rhee, Cornelius Hendric / Spronken, Taru / Berlee, res” du Code de droit économique et portant insertion des définitions Anna: Standing up for Your Right(s) in Europe. A Comparative Study on propres au livre XVII dans le livre 1er du Code de droit économique Legal Standing (Locus Standi) before the EU and Member State Courts. 11 Voet 2014a, 97. Cambridge–Antwerp–Portland: Intersentia, 2013, 53. 12 Voet 2014b, 127. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23

való döntés, az egyezségkötésre irányuló kísérlet, az ket a törvény XVII. 37. cikke sorolja fel. Lényegében a érdemi eljárás és a végrehajtás. 13 fogyasztói ügyek tartoznak ide széles értelemben, bele- A belga jogalkotó az ún. spekulatív felperes (egyesület értve versenyjogi kérdéseket is, ahogyan azt az 1. pont- vagy egyéb szervezet – lásd 3. pont) mellett tört lán- ban kifejtettük. dzsát, aki nem anyagi jogi jogosult. Ennek a választás- Másodsorban a kollektív igényérvényesítést olyan ké- nak az indoka, hogy az eljárásban – a jogalkotó szándé- relmező kezdeményezheti, aki megfelel a szükséges jogi ka szerint – a csoport érdeke áll előtérben és nem az előírásoknak. Két ilyen kategóriát különböztet meg a egyes csoporttagok vagy az ügyvéd(ek) egyéni érde- belga jogalkotó: a jogi személyiséggel rendelkező fo- 14 ke. A spekulatív felperes lényegében a fogyasztók ér- gyasztóvédelmi egyesületeket, amely vagy tagja a Fo- dekeit védi, nem törekedhet profitra az ügyből (emiatt gyasztói Tanácsnak vagy a hatáskörrel rendelkező mi- nem lehet ügyvéd). Az eljárás során felmerült költsége- niszter által elismert egyesület, vagy olyan jogi szemé- it megtérítik. A védett érdeknek már létrejöttnek és lyiséggel rendelkező és a miniszter által elismert egye- fennállónak kell lennie, jövőbeli hipotetikus érdekek sület, amelynek a törvényes célja közvetlenül kötődik a nem jöhetnek szóba, az egyetlen kivétel ez alól az elv kollektív kárhoz, amelyet a csoport szenvedett. A har- alól a „súlyosan veszélyeztetett” érdek védelme. 15 madik lehetséges csoportképviselő a fogyasztói om- Ám jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, s így budsman, aki e minőségében csak az egyezségi tárgya- 19 perképességgel rendelkező egyesület vagy szervezet lásokon tevékenykedhet. (Lásd XVII. 39. cikk) még nem lesz automatikusan csoportképviselő az A bíróság dönt arról, hogy a kérelmező megfelelő cso- egyes speciális ügyben. A csoportképviselő megfelelő- portképviselő-e az adott ügy tekintetében (XVII. 36.2 16 ségéről az eljáró bíróságnak kell döntenie (lásd 3. pont). cikk). Ez lehetővé teszi a bíró számára, hogy értékelje a Emellett fontos azt is megjegyezni, hogy az ad hoc (lé- csoporttagok és a (potenciális) képviselő közötti vi- nyegében csak erre az ügyre projektjelleggel alapított) szonyt, illetve az utóbbi képességét arra nézve, hogy egyesületek sem juthatnak csoportképviselőként sze- menedzselhetné a kollektív pert. Abban az esetben, ha 17 rephez a perben. Ezekkel is a visszaéléseket kívánja a van egy alkalmasabb csoportképviselő, a bíró elutasít- rendszer kiszűrni. hatja a kérelmet. Előállhat olyan eset, hogy több cso- Az ilyen perekben kizárólag a brüsszeli székhelyű el- portképviselő is próbál pert indítani (ugyanabban az sőfokú bíróság (tribunal de première instance/rechtbank időszakban, ugyanabból az okból), ilyenkor a bíró vá- van eerste aanleg) vagy a kereskedelmi bíróság (tribu- lasztja ki az arra legalkalmasabbat. Tehát nem a meg- naux de commerce/rechtbanken van koophandel) járhat előzés elve érvényesül. A csoportképviselőnek végig az el. Az esetleges jogorvoslatot a brüsszeli fellebbviteli eljárás során megfelelő képviselőnek kell maradnia. Ha bíróság (cour d’appel/hof van beroep) bírálja el. Tekin- az eljárás folyamán alakulna ki olyan helyzet, amelyből tettel arra, hogy az ügyek száma várhatóan meglehe- fakadóan a továbbiakban már nem felelne meg a törvé- tősen kevés lesz (a hatálybalépés óta eltelt rövid időre nyi előírásoknak (és nem helyettesíthető más csoport- tekintettel ez a várakozás még nem erősíthető meg, de képviselővel), úgy a bíróság megszünteti az eljárást 20 nem is cáfolható), az ügyek ilyen fajta koncentrációja (XVII. 40. cikk). biztosítja a bírák számára a gyorsabban megszerezhe- Harmadsorban a csoportképviselőnek bizonyítania tő tapasztalatot, a jobban érvényesülő specializációt és kell, hogy a kollektív igényérvényesítési forma sokkal ha- a hatékonyságot. Az egységes és kiszámítható joggya- tékonyabb lenne, mint az egyedi fogyasztói perek sokasá- korlat is fejleszthető ezáltal az adott területen. 18 ga (XVII. 36. cikk). Ez a szabály tükrözi azt az elvet, hogy a kollektív igényérvényesítés még kivételesnek számít, a belga jog a szinguláris pereket preferálja. A 3. A MEGENGEDHETŐSÉG KÉRDÉSÉRŐL VALÓ bírónak kell megítélnie, hogy ez a követelmény telje- DÖNTÉS sül-e. A jogszabály nem fekteti le ennek kritériumait, de az előkészítő anyagokból hasznos információ nyerhető, A Code de droit économique XVII. 36. cikke három amelyek utalnak – többek között – az ügy komplexitá- speciális megengedhetőségi kritériumot ír elő, melyet a sára, a kollektív igényérvényesítés hasznosságára, a bíróságnak vizsgálnia kell. Elsőként ez az eljárás csak csoport potenciális méretére és az eljárásnak az egyes meghatározott kártérítési ügyekre alkalmazható, eze- fogyasztókra gyakorolt hatására. 21 Két hónap áll a bíróság rendelkezésére, hogy megítél- je a kollektív igényérvényesítés megengedhetőségét. Ezt a jogirodalom helyenként kritizálja (kevesli a bíró- 13 Nowak, Janek Tomasz: The New Belgian Law on Consumer Collec- tive Redress and Compliance with EU Law Requirements. In: Lein, Eva / nak biztosított időt, az ügyek komplexitására tekintet- 22 Fairgrieve, Duncan / Otero Crespo, Marta / Smith, Vincenth (eds.): tel). Pozitív döntése esetén választania kell az opt-in Collective Redress in Europe – Why and How? London: British Institute of és opt-out rendszerek között is. A csoportképviselő te- International and Comparative Law, 2015, 179–180. 14 Voet 2014a, 98.; Voet 2015, 127. het javaslatot a kérelmében a csoport összeállításának 15 Nowak, 170. módszerére (lényegében opt-in vagy opt-out rendsze- 16 Voet 2015, 128. 17 Voet 2014a, 98. 18 Voet 2014a, 99.; Voet 2015, 129.; Voet 2014b, 127.; Harsági, Viktó- ria / van Rhee, Cornelius Hendric: Collective Redress in the European 19 Nowak, 180–181. Union – Comparative Perspectives. In: Harsági, Viktória / van Rhee, 20 Nowak, 181–182. Cornelius Hendric (eds.): Multi-party Redress Mechanisms in Europe: 21 Nowak, 182. Squeaking Mice? Cambridge-Antwerp-Portland: Intersentia, 2014, XXVI. 22 Nowak, 183. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23

rek alkalmazására) (XVII. 38., 42. cikkek). A végső dön- zött akkor tagadhatja meg a jóváhagyást a bíróság, ha tést az alkalmazott modellről azonban már a bíróság nyilvánvalóan észszerűtlen az egyezség a csoport vagy hozza meg a megengedhetőség kérdésében hozott ha- alcsoport számára, illetve ha pl. a költségek és díjak, tározatában (XVII. 43.2. cikk). Két esetben a jog előírta amelyeket az alperes fizetne a csoportképviselő részé- 30 az opt-in modell kötelező alkalmazását, nevezetesen re, meghaladják a tényleges költségeket stb. A bíróság olyan személyek tekintetében, akik nem Belgiumban által jóváhagyott egyezségnek az ítélettel azonos jog- rendelkeznek szokásos tartózkodási hellyel, vagy az hatásai vannak. A határozatban a bíróság egy ügykeze- ügyben nem vagyoni kár a per tárgya, illetve testi sérü- lőt jelöl ki, aki a kártérítési összegnek a csoporttagok lés következett be. 23 közötti elosztását intézi (XVII. 49.3–4. cikk). A közlöny- A megengedhetőség tárgyában hozott határozatában ben és a korábban megjelölt honlapon (lásd 3. pont) ezt a bíróság rögzíti a fogyasztók a ki-, illetve belépésére a határozatot is közzéteszik. 31 rendelkezésre álló határidőt. Ez nem lehet rövidebb harminc napnál és hosszabb három hónapnál. Annak érdekében, hogy biztosan minden érintett fogyasztó 5. VÉGREHAjTÁS megfelelő információhoz jusson az eljárásról, a megen- gedhetőségről hozott határozatot közzéteszik a belga Végül szólnunk kell az eljárás utolsó fázisáról, mely- közlönyben (Moniteur Belge/ Belgisch Staatsblad) és a nek során az egyezséget vagy a határozatot végrehajt- P.M.E., Classes moyennes et Energie / FOD Economie, ják a bíróság által kijelölt ügykezelő (lásd 5. pont) fel- K.M.O., Middenstand en Energie nevű szervezet hon- ügyelete alatt. Az ügykezelőt egy bírósági jegyzékből 24 lapján . A bíróság elrendelhet kiegészítő közzétételt, választják ki (XVII. 57.1. cikk), akinek fontos feladata, ha a jog által előírtakat nem tartja elegendőnek (XVII. hogy a bírósági titkár hivatalától kapott információ 25 43.2. cikk). A fogyasztónak a közzététel után van lehe- alapján a készít egy előzetes listát a kártérítést igénylő tősége – magától értetődően az eljárásra előírt (opt-in csoporttagokról. Észszerű időn belül összeállít egy lis- vagy opt-out) rendszertől függően – a ki- vagy belépés- tát azokról a csoporttagokról, akik kártérítést igényel- re. Ezt a bírósági titkárnál teheti meg. 26 tek, és akik kifejezetten ismertté tették magukat (XVII. 32 A megengedhetőségről hozott határozat tartalmazza 58.1. cikk). Megjegyzést tehet a listán, amennyiben a kollektív kár leírását, okát, a csoporttagok szelekció- azon az állásponton volna, hogy az igényüket bejelen- jának alkalmazható módszerét, az érintett személyek tők nem felelnek meg a csoport leírásának, vagy nem csoportjának precíz körülírását, a csoportképviselő felelnek meg a végrehajtás módozatainak. Az előzetes meghatározását, a ki- vagy belépés határidejét, az listát megküldi a bírónak, a csoportképviselőnek és az egyezségkötésre rendelkezésre álló időt, a megenged- alperesnek (XVII. 58. cikk). A csoportképviselő vagy az hetőségi határozatnak a kiegészítő közzétételi módo- alperes harminc napon belül kérheti valamely tag törlé- zatát. 27 sét a listáról, avagy felvételét a listára. A csoportképvi- selő, alperes és a listáról lehagyott esetleges csoportta- gok meghallgatását követően a bíróság véglegesíti a lis- 4. EGYEZSÉGI KíSÉRLET ÉS ÉRDEMI ELjÁRÁS tát, határozata ellen természetesen jogorvoslatnak van helye. 33 Belgiumban a csoportos per új szabályai nem tartal- A végrehajtást követően az ügykezelő benyújt egy maznak kötelező mediációs fázist a pert megelőzően végső beszámolót a bírósághoz, amely alapján lezárás- vagy az eljárás kezdetén (XVII. 38. cikk), de kínál a sza- ra kerülhet az eljárás. Ezt a határozatot is a közlönyben bályozás egy eszközt, ami nagyon hasonló a holland és azon a 3. pontban említett honlapon kell közzétenni. 28 egyezségi eljáráshoz . A megengedhetőség tárgyában A végrehajtás során esetlegesen fel nem használt ösz- 34 hozott határozatot követi tehát egy kötelező egyezte- szegek sorsáról a bíróság hoz döntést. tés a csoportképviselő és az alperes között. A bíró a megengedhetőségről szóló határozatában rögzít egy határidőt, melyen belül az egyezség megköthető. Ez 6. KRITIKÁK nem lehet rövidebb három és hosszabb hat hónapnál. Ha nem sikerül egyezséget kötni, vagy az nem hagyható A szabályozásnak kellő gyakorlata még nem alakul- jóvá, érdemben folytatják az eljárást. 29 hatott ki az eddigi közel két éves alkalmazás során, Amennyiben a feleknek sikerül egyezséget kötnie, jó- ezért ennek elemzésére nem vállalkozik a cikk szerző- váhagyás végett benyújtják a bíróságnak. Többek kö- je. Ám érdemes összegezni és értékelni azokat a kriti- kákat, melyek külföldi és belga szerzők soraiból kiol- vashatóak. A német szerzők közül Stadler kritikusan szemléli, 23 Voet 2014b, 127.; Nowak, 182. 24 http://economie.fgov.be hogy a 2014-ben – hosszú és ellentmondásos vita után 25 Nowak, 183. 26 Voet 2014b, 127. 27 Nowak, 183. 28 Lásd részletesebben: Harsági, 478–484. 30 Voet 2014b, 127.; Nowak, 184–185. 29 Stadler, Astrid: Foreword. In: Lein, Eva / Fairgrieve, Duncan / 31 Nowak, 185. Otero Crespo, Marta / Smith, Vincenth (eds.): Collective Redress in 32 Nowak, 186–187. Europe – Why and How? London: British Institute of International and 33 Voet 2014b, 128.; Nowak, 187. Comparative Law, 2015, XV.; Nowak, 183–184.; Voet 2014b, 128. 34 Nowak, 188.; Voet 2014b, 128. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25

elfogadott – új reprezentatív eljárás szabályozása a kö- nak, hogy a felek jogait és érdekeit védjék – a nemzetkö- zös európai elvekből [lásd az uniós jog által biztosított zi sztenderdekkel ellentétben – nem írja elő követel- 38 jogok megsértése tekintetében a jogsértés megszünte- ményként az egyezség bírósági jóváhagyását. tésére és kártérítésre irányuló tagállami kollektív jog- A belga jogirodalomban megfogalmazódó kritika job- orvoslati mechanizmusok közös elveiről szóló ajánlást ban megragadja jelen cikk szerzőjének a figyelmét. Ez 35 (2013/396/EU)] csak keveset vett át. A belga megoldás alapvetően két területre koncentrálódik. Egyfelől meg- az ajánlással ellentétben a bíróságra hagyja, hogy az fogalmazza, hogy a szabályozás a jelenlegi állapotában 39 opt-in és opt-out mechanizmusok között döntsön (az alig foglalkozik a finanszírozási kérdésekkel. Másfelől 40 ajánlás az opt-in mechanizmusok mellett tört lán- – akár alkotmányossági szempontból is – aggályos- 36 dzsát). Ez az aggály nem feltétlenül megalapozott. nak tartja a jogirodalom a hatály kérdését, melyet meg- Egyfelől az ajánlás szabályai soft law-ként nem kelet- lehetősen szűkre szabott a 2014-es első szerény lépésé- keztetnek jogalkotási kötelezettséget a tagállami jogal- vel. A 2014. évi szabályozás szektorális megközelítésű kotó részére, másfelől az ajánlás maga is generált kriti- (a fogyasztói ügyekre szorítkozik), ennélfogva pl. a be- kát a jogirodalomban, talán helyenként maga is egy vezetőben felemlített ügyekben nem nyújt megoldást. sokkalta inkább szofisztikált megközelítéssel élhetne. A tömegbalesetek vagy értékpapír ügyek károsultjai Ilyen kérdés éppen az opt-in és opt-out modellek közöt- kívül esnek a jelenlegi törvény hatályán, vagyis csak ti választás kérdése. Hess szerint az ajánlás a címével egyedi módon (ezáltal kevésbé hatékonyan) tudják igé- 41 ellentétben nem kínál közös elveket inkább egyfajta nyeiket érvényesíteni. A kérdéskör kapcsán a helyzet jogalkotási eszköztárat jelent, amelynek célja, hogy se- nem reménytelen, hiszen 2017-ben várható egy analí- gítse a tagállamokat a nemzeti eljárásokba való imple- zis az alkalmazási tapasztalatokról, amely vezethet 37 mentálás során. Stadler is az ajánlás hiányosságaként akár oda is, hogy kiterjesztik a jogszabály hatályát az rója fel egy másik írásában, hogy bár az opt-in modellen anyagi jog más területeire is. 42 alapuló rendszer jelentős szerepet adna a bíróságok- 35 Horváth, E. Írisz: Uniós elvek? A kollektív igényérvényesítés elvei 38 Stadler, Astrid: The Commission’s Recommendation on Common Európában. Európai Jog, 2016/4, 1–6. principles of collective redress and private international law issues. Ne- 36 Stadler, X–XI. derlands Internationaal Privaatrecht, 2013/4, 483. 37 Hess, Burkhard: European Perspectives on Collective Litigation. 39 Voet 2015, 140.; Voet 2014a, 106. In: Harsági, Viktória / van Rhee, Cornelius Hendric (eds.): Multi-par- 40 Lásd Voet 2015, 126–127.; Voet 2014a, 97. ty Redress Mechanisms in Europe: Squeaking Mice? Intersentia: Cam- 41 Voet 2014a, 97. bridge–Antwerp–Portland, 2014, 7. 42 Nowak, 198, 201.; Voet 2014a, 97.; Harsági / van Rhee, XXV. KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESíTÉS MAGYARORSZÁGON II. – a gyakorlat tükrében – GELENcSéR DÁNIEL doktorandusz (PPKE-JÁK) BEVEZETŐ GONDOLATOK – A KUTATÁS dekű perekben számos olyan jogalkalmazói probléma MÓDSZERÉRŐL merül fel, amelyre szükséges lenne valamiféle megol- dást találni. E területre jellemző, hogy a jogalkotó az A két részes tanulmány célja elsősorban – a popularis anyagi jogi rendelkezéseken kívül elvétve alkot csak el- actiok elvi és jogszabályi kereteinek rövid felvázolása járási természetű szabályokat, holott az eljárások álta- után – a közérdekű igényérvényesítési mechanizmusok lános szabályai sokszor igen nehezen alkalmazhatók. 1 gyakorlati működésének bemutatása. Általánosságban A feldolgozott jogesetek segítségével bemutatjuk eme megállapítható, hogy a közérdekű keresetek gyakorlata jogvédelmi eszköz működését, a kereset benyújtásától kevésbé ismert, ezzel foglalkozó empirikus kutatás nem egészen a jogerős ítélet végrehajtásáig. A vizsgálat alap- lelhető fel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közér- jául hozzávetőlegesen kilencven, különböző jogterüle- 2 tet érintő jogeset szolgált. 1 Az értekezés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog és Államtudo- mányi karának Polgári Eljárásjogi Tanszékén működő OTKA-K105559 2 Az említett ügyek közül a legkorábbi 2002-ben, a legutóbbi pedig azonosító számú „A csoportos keresetindítás összehasonlító értékelése” 2015-ben zárult le. c. projekt keretében készült. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25

A tanulmány elkészítését alapos kutatómunka előzte meg: vagyis végrehajtás útján érvényesíthető legyen. A ma- 6 A kutatás első szakaszában törekedtünk arra, hogy rasztalásra irányuló keresetnél – a jogirodalomból vett különböző forrásokból összegyűjtsük az elérhető jog- példa szerint – egy olyan hitelező-adós viszonyt kell fel- eseteket, anyagokat. Ennek során áttekintettük a jogtá- tételeznünk, ahol a hitelező-felperes már jogosult a tel- rakban, kommentárokban felsorakoztatott döntéseket, jesítés követelésére, az adós-alperes pedig már teljesí- 7 az érdekvédelmi szervezetek és más közérdekű perlők teni tartozik. Megjegyzendő, hogy amint az a közér- által közzétett határozatokat is. Az összegyűjtött jog- dekű kereseteknél plasztikusan ki is tűnik, tévedés len- esetekből esetgyűjtemény készült a kutatócsoport tag- ne azt gondolnunk, hogy a marasztalási keresetek kö- jai számára. A kutatás során számos igen komoly jogal- rébe kizárólag a vagyoni jellegű igények tartoznak. A kalmazói problémát azonosítottunk. Ezekkel kapcso- marasztalási keresetek két csoportba tartoznak asze- latban igyekeztünk jogelméletileg és dogmatikailag is rint, hogy az alperestől milyen jellegű magatartás vár- megalapozott, a jogalkalmazó számára is hasznosítha- ható el. Amennyiben tevőleges, akkor pozitív marasz- tó megoldási javaslatokkal szolgálni. talási keresetről, ha pedig tartózkodó, akkor negatív A tanulmány első részében a közérdekű keresetek el- marasztalási keresetről van szó. 8 méleti és jogszabályi hátterét vázoltuk fel, majd ezt kö- Az említett „teljesítésre kötelezést” a gyakorlat igen vette a keresetindítás anyagi jogi alapjainak, a kereset- tágan értelmezi. Ha például a felperes a szerződés ér- indítók körének, az ügyek bíróság szerinti megoszlásá- vénytelenségére hivatkozva az eredeti állapot visszaál- nak bemutatása. A tanulmány első részében tértünk ki lítását kéri a bíróságtól, az már a Pp. rendszerében – 9 a perköltségviselésre, továbbá a peres felekkel, pertár- helyesen – marasztalási keresetnek minősül. Ennek sasággal, beavatkozással kapcsolatos kérdésekre is. tükrében is támogatható a Ptk. immár helyes termino- A tanulmány második részében foglalkozunk az elő- lógiája. A Ptk. szövege kiemeli, hogy az érvénytelenség terjeszthető keresetek dogmatikai megítélésével, a tár- jogkövetkezményeiről a bíróság rendelkezik, nem pe- 10 gyalással, valamint a bizonyítással összefüggő problé- dig megállapítja azokat. Parlagi helytállóan világít rá mákkal, a közérdekű perekben születő döntés tartal- arra, hogy ha az érvénytelenségi perben jogkövetkezmé- mával és érvényesülésével, továbbá a közérdekű per és nyekről egyáltalán szó esik, az szükségképpen maraszta- az egyedi ügy összefüggéseivel. Munkánk összegzésére lási keresetet eredményez. 11 szintén a tanulmány második részében vállalkozunk. A megállapítási kereset differentia specificája a ma- rasztalási keresethez képest – többek között – az, hogy az ilyen keresetben a felperes valamely jog vagy jogvi- 3.6. keresetek 3 szony fennállásának vagy fenn nem állásának megálla- 12 pítását kéri a bíróságtól. A hatályos Pp. 123. §-a a le- 3.6.1. A keresetek minősítéséről általában hetséges megállapítási keresetek fajtáit nem jelöli meg, ezt ellensúlyozandó azonban úgy rendelkezik, hogy A felperes a polgári peres eljárást – kevés kivételtől megállapításra irányuló bármely kereseti kérelemnek eltekintve – keresetlevéllel indíthatja meg. A keresetle- csak akkor van helye, ha a törvényben megjelölt együt- vél kötelező tartalmi elemeit a Pp. 121. § (1) bekezdése tes feltételek teljesülnek. 13 sorolja fel. A fent megjelölt szakasz e) pontja szerint, a keresetlevélnek tartalmaznia kell a bíróság döntésére 3.6.2. A közérdekű keresetek irányuló határozott kereseti kérelmet. Nincs ez másként a közérdekű keresetek esetében sem. A fenti rövid elméleti áttekintés szükséges volt ah- A kereseti kérelmeket általában tartalmuk szerint hoz, hogy a közérdekű kereseteket megfelelően rend- 4 szokás osztályozni. A kereset tartalma – avagy, ahogy a szerezni tudjuk. Amint azt a későbbiekben látni fogjuk, gyakorlatban használják: „kereset iránya” – azt jelöli a különböző jogszabályok eltérő jellegű keresetindításra meg, hogy a felperes milyen típusú védelmet kér a bíró- adnak lehetőséget a köz érdekében. Kérdéses azonban, ságtól: az alperes marasztalását kívánja, vagy valaminek hogy a fent bemutatott tudományos segédfogalmak, a megállapítását kéri, esetleg jogalakítást kér. Témánk dogmatikai irányvonalak a közérdekű keresetek eseté- szempontjából az előbbi két eset bír jelentőséggel. ben alkalmazhatóak-e következetesen. A marasztalási kereset lényege abban ragadható meg, hogy a felperes az alperest valamilyen szolgálta- tás teljesítésére (dare), valaminek a tevésére (facere) 6 Magyary Géza – Nizsalovszky Endre: Magyar polgári perjog, Buda- 5 vagy valamiért helytállásra (praestare) kéri kötelezni. pest, Grill 1939. 355. Magyary ehhez hozzáteszi, hogy a felperes keresete ak- 7 Novák István: A kereset a polgári perben, Budapest, 1966. 48. kor irányul elmarasztalásra, amikor arra kéri a bírósá- 8 Kiss Daisy: A polgári per titkai, Budapest, HVG-ORAC, 2015. 465. 9 Kiss Daisy és Németh János (szerk.): Nagykommentár a Polgári per- got, hogy az ő követelését úgy állapítsa meg az alperes rendtartásról szóló 1952. évi III. törvényhez. Kommentár a Pp. 122. §-ához. ellen, hogy az nem teljesítése esetén ellene kényszer, 10 6:108. § (3) A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik. 11 Parlagi Mátyás: Megállapítás és marasztalás a régi és az új jogsza- 3 Bár értekezésünk általában is a közérdekű keresetekről szól, e cím bályokban, Magyar Jog, 2014. március. 150. vonatkozásában a szó szoros értelmében az előterjesztett kereset perjo- 12 Kengyel: i. m. 225. gi, dogmatikai hovatartozásáról értekezünk. 13 Ezek a feltételek: – a kért megállapítás szükséges a felperes jogainak 4 Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Budapest, Osiris 2014. 223. a megállapításához, ez a jogmegóvás az alperessel szemben szükséges 5 Kengyel: i. m. 225. és – a felperes valamilyen okból marasztalást nem követelhet. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27

Jogalap Kereset iránya Határidő Ptk. 6:105. § (1) és (3) (1) érvénytelenség megállapítása; 5 év (elévülési jellegű) (3) érvénytelenség megállapítása / eltiltás a feltétel alkalmazásától Fogyasztóvédelmi tv. 38–39. §§ 38. § (2) megállapítás / követelés teljesí tése 3 év (jogvesztő) 39. § (3) jogsértés abbahagyása / eltiltás a további jogsértésektől / jogsértő állapot megszüntetése / inintegrumrestitutio Természetvédelmi tv. 60. § (2) eltiltás a jogsértő tevékenységtől / kár meg- 5 év (elévülési jellegű) térítése Környezetvédelmi tv. 99. § (1) eltiltás a jogsértő tevékenységtől / kár meg- 5 év (elévülési jellegű) előzéséhez szükséges intézkedésre kötele- zés Állatvédelmi tv. 48. § (1) jogsértő magatartástól való eltiltás 5 év (elévülési jellegű) GVH 92. § (4) megállapítás / követelés teljesítése 3 év (jogvesztő) MNB tv. 164. § (3) megállapítás / követelés teljesítése 3 év (jogvesztő) EBH 20. § (1) személyiségi jogi / munkajogi jogkövetkez- 5 év (elévülési jellegű) mények Az 5. táblázat az előterjeszthető kereseteket és a keresetindításra előírt határidőket szemlélteti 3.6.3. A Ptk. 6:105. §-án alapuló kereset értékelése nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától. Ebben az esetben tehát a megállapításhoz egyfajta tevékenységre A leggyakrabban alkalmazott jogalap – amint azt már kötelezés (marasztalás) is társul. Felmerül a kérdés, hogy korábban említettük – a Ptk. 6. könyv 105. §-ának ren- miként kell értékelnünk ezeket a kereseteket? delkezése. E § azt teszi lehetővé, hogy a közérdekű perlő Amennyiben a marasztalási kereseteket még mély- 17 keresete alapján a bíróság a szerződési feltétel tisztes- rehatóbban megvizsgáljuk, szembesülhetünk azzal, ségtelenségét állapítsa meg, valamennyi szerződő félre hogy a felperes marasztalásra irányuló kérelme mindig kiterjedő hatállyal. Az elméleti kitekintés után egyértel- magában foglal egy megállapítási kereseti kérelmet is, mű, hogy ez a kereset megállapítási keresetnek minősül. hiszen azáltal, hogy a bíróság kimondja: az alperes kö- Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy a jelen kereset be- teles a kereseti kérelemben foglalt magatartás tanúsí- nyújtásához a Pp. 123. §-ában említett feltételeknek tására, ezáltal azt is megállapítja, hogy a felperest az fenn kell-e állniuk. 14 érvényesíteni kívánt jog megilleti, az alperes pedig a 18 Van olyan bírói ítélet, amely a feltételek fennállását felperest megillető jogot megsértette. Ez alapján talá- vizsgálja a tisztességtelenség megállapítását célzó meg- lóan nevezi Magyary a marasztalási kereseteket „meg- 15 19 állapítási keresetek esetében is. Ennek kapcsán uta- állapítóan elmarasztalás iránti keresetnek.” Mind- lunk arra, hogy az érvénytelenségi ügyekben kialakult ezek folyománya, hogy az ilyen érvénytelenségi perek- joggyakorlat szerint a Pp. 123. §-ban megjelölt feltételek- ben a bíróság nem mondja ki a kérdéses feltétel érvény- nek nem kell teljesülniük, ha külön anyagi jogi jogszabály telenségét, csak a marasztalásról – például az eredeti nyitja meg a megállapítási kereset előterjesztésének lehe- állapot helyreállítása érdekében bizonyos összeg meg- 16 tőségét. Erre a következtetésre jutott ítéletében a Kúria fizetéséről – rendelkezik. is, kimondva, hogy a 123. §-ban foglalt feltételek vizsgála- A fentieket az általunk vizsgált esetkörre alkalmazva ta közérdekű keresetindítás esetén fogalmilag kizárt. látható, hogy ezekben az esetekben a fél a szerződés ér- Eltérő jogkövetkezmény alkalmazására ad lehetőséget a vénytelenségére csak az igénye alaposságának alátá- 6:105. § (3) bekezdése. E bekezdés szerint ugyanis köz- masztása céljából hivatkozik, valójában a kereseti ké- érdekű keresetben kérhető az olyan általános szerződési relme nem az érvénytelenség megállapítására irá- 20 feltétel tisztességtelenségének megállapítása is, amelyet nyul. A szerződés érvénytelenségére hivatkozás csupán fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából hatá- a marasztalásra irányuló kereset jogcímét teremti meg, a roztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, ak- kereset tartalma ezekben az esetekben ténylegesen a fel- kor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazás- tétel alkalmazásától való eltiltást célozza. ra. Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szer- Kiemelendő, hogy az elemzett rendelkezés csak még 21 ződési feltétel tisztességtelenségét, ítéletében eltiltja a nem alkalmazott feltételek esetén hívható fel. A gya- 14 17 Ezek a feltételek: Ehhez lásd például: BH 1978.245., BH 1996.152., BDT 2002.663., BH – a kért megállapítás szükséges a felperes jogainak a megállapításához, 2010.11. stb. – ez a jogmegóvás az alperessel szemben szükséges és a felperes va- 18 Kiss Daisy: A polgári per titkai, Budapest, HVG-ORAC 2014. 465. lamilyen okból marasztalást nem követelhet. 19 Magyary: i.m. 355. 15 20 Kiss Daisy és Németh János (szerk.): Nagykommentár a Polgári per- Lásd például: Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.832/2011/4. 16 A 6:105. §-án túlmenően ilyen például a Ptk. 6:108. § (2) bekezdése. rendtartásról szóló 1952. évi III. törvényhez. Kommentár a Pp. 24. §-ához. Ennek értékeléséről lásd: Parlagi: i. m. 150–153. o. 21 Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.059/2007/5. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27

korlatban többször előfordul, hogy a felek a feltétel ér- általánosságban adja meg a megállapítási kereset elő- vénytelenségének megállapítása után az annak haszná- terjeszthetőségének feltételeit. Ehhez képest speciális 22 latától való eltiltást is kérik a bíróságtól. Néhány ítélet szabályok rendelkezhetnek úgy, hogy megállapítási ke- 23 ennek megfelelően rendelkezik. Szükséges rávilágíta- reset előterjesztésére más szempontok szerint, de lehe- ni ugyanakkor arra, hogy ez a jogkövetkezmény már al- tőséget adnak. Ehhez nem szükséges annak kimondá- kalmazott szerződési feltételek esetén nem értelmez- sa, hogy a Pp. 123. §-át e körben nem kell alkalmazni, hető. Az ilyen feltételeknél ugyanis a bíróság kimondja tekintettel arra, hogy a ius specialis derogat legi genera- az érvénytelenséget, amely magában foglalja azt, hogy li elvéből ez anélkül is levezethető. a szerződő fél a továbbiakban az érintett feltételt nem Másfelől a közérdekből indított keresetek az egyedi alkalmazhatja. Ehhez képest a még nem alkalmazott ügyben indított keresetektől eltérő természetűek, ese- feltétel esetén más a helyzet. Ebben az esetben a valódi tükben a jogvédelem szükségessége a jogszabályi felté- szankció tulajdonképpen az alkalmazástól való eltil- telek teljesülése esetén nem vizsgálható, marasztalás tás, még nem alkalmazott feltétel tisztességtelenségét pedig – általában – egyébként sem kérhető. Ahhoz, ugyanis joghatályosan nem lehet megállapítani. hogy a közérdekből keresetet indító fél teljesítésre kö- telezést kérhessen további – fentebb már említett – fel- 3.6.4. A Fogyasztóvédelmi törvény 38–39. §-ai alapján tételeknek kell teljesülniük. Ha a további feltételek előterjesztett keresetek értékelése fennállnak, a fél dönthet úgy, hogy teljesítésre kötele- zést kér, de dönthet úgy is, hogy csupán a fogyasztóvé- A fogyasztóvédelmi törvény a kereset iránya szem- delmi jogsértés megállapítását kéri. Éppen emiatt azon- pontjából alapvetően kétféle kereseti kérelem előter- ban a bíróság a megállapítási keresetet nem utasíthatja jesztését teszi lehetővé. A 38. § (3) bekezdése alapján a el azzal az indokkal, hogy marasztalási kereset előter- fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek jesztésének is helye lett volna. Ebben az esetben tehát képviseletét ellátó egyesület kérheti, hogy a bíróság két, egymástól élesen elváló keresetről van szó. ítéletében kötelezze a vállalkozást a követelés teljesíté- A fogyasztóvédelmi törvény 39. § (3) bekezdése lehe- sére (marasztalási kereset). Ennek előfeltétele, hogy a tővé teszi, hogy a fél a fent említett keresetek mellett (!) jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvé- követelje a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását 26 nyesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár a további jogsértésektől, valamint a sérelmes helyzet összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tar- megszüntetését és a jogsértést megelőző állapot helyreál- talma egyértelműen megállapítható legyen. Ez utóbbi lítását (marasztalási kereset). Ha a fél ilyen keresetet is feltételek hiányában a jogsértés megállapításának van előterjeszt, valódi tárgyi keresethalmazat keletkezik, a helye (megállapítási kereset). jogsértés megállapítását célzó kereset pedig ebben az A gyakorlatban e körben is vitás, hogy a jogsértés meg- esetben sem utasítható el azon az alapon, hogy marasz- állapítására milyen előfeltételek megléte esetén kerül- talásnak is helye van. Megjegyzendő, hogy a jogsértést het sor. Fellelhető olyan határozat, amely szerint a fent megelőző állapot helyreállítása annak kimondását is megjelölt rendelkezésre alapított kereset esetén a meg- eredményezheti, hogy az általános szerződési feltétel állapítási kereset előterjesztésének feltételeit speciáli- egy pontja nem vált a szerződés részévé. 27 san, a perindítás sajátos céljának megfelelően kell vizs- Végezetül megemlítendő, hogy a fogyasztóvédelmi gálni. Ilyen perekben a jogmegóvás szükségletének nem törvény 3 éves keresetindítási határidőt állapít meg. a felperes, hanem a keresetindítással védendő fogyasz- A határidő jogvesztéssel jár. tók tekintetében kell fennállnia. Egyebekben azonban a Az általunk vizsgált keresetek közül 5 kereset megál- megállapítási kereset feltételei nem térnek el az általá- lapítási keresetként a fogyasztóvédelmi jogsértés meg- 24 nos követelményektől. Egy másik ügyben a bíróság állapítását kérte (ebből egy alkalommal a Ptk. rendel- 28 arra a következtetésre jutott, hogy mivel a fogyasztóvé- kezéseire alapozott keresettel halmazatban). Ehhez delmi törvény nem utal arra, hogy milyen feltételek alap- két esetben társult eltiltás iránti kérelem is (egy eset- ján kérhető a jogsértés megállapítása, így speciális jog- ben a bíróság az alperest eltiltotta a további jogsérté- szabályi rendelkezések hiányában a Pp. 123. §-ának a sektől, a másik esetben a felperes keresetét e tekintet- 29 megállapítási kereset előterjeszthetőségére való feltéte- ben elutasította). Három esetben a felperes kötelezés lei ez esetben is megfelelően alkalmazandók. 25 iránti kérelmet terjesztett elő (ebből kétszer kereset- Érzékelhető, hogy a gyakorlat bizonytalan a tekintet- halmazatban a Ptk.-ra alapított keresetével) , a mara- 30 ben, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének feltéte- dék 1 esetben pedig a BH-ból a kereseti kérelmek nem leit mikor kell vizsgálni, és mikor nem. A magunk részéről voltak hiánytalanul megállapíthatók. a már korábban említett kúriai határozatban foglaltak- kal értünk egyet. Álláspontunk szerint a Pp. 123. §-ában foglalt feltételek ebben az esetben sem értelmezhetők, nem 26 A jövőbeni jogsértésektől való eltiltás 2013-ban került be a lehetsé- ges jogkövetkezmények közé. Korábban ezt a fogyasztóvédelmi törvény vizsgálhatók. Ennek alapvetően két oka van: nem tette lehetővé. Lásd: Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.587/2011/6. Egyfelől a helyes interpretáció szerint az említett § 27 Pesti Központi Kerületi Bíróság 26.P.91.860/2010/3. 28 Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.587/2011/6., Legfelsőbb Bíróság Pfv. VII.20.192/2011/4., Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.832/2011/4., Pest Megyei Bíróság 5.Pf.22519/2010/4. és Vas Megyei Bíróság 12.Pf.20.029/2008/2. 22 Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.442/2009/8. 29 Legfelsőbb Bíróság Pfv. VII.20.192/2011/4., Fővárosi Ítélőtábla 23 Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.442/2009/8. 4.Pf.21.832/2011/4., 24 Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.832/2011/4. 30 Fővárosi Törvényszék 15.G.40.741/2012/10. és Fővárosi Ítélőtábla 25 Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.056/2012/3. 14.Gf.40.605/2013/7. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29

Tisztán Vegyes Marasztalás Marasztalás a Ptk.-ra Nem állapítható meg megállapítás alapított keresettel keresethalmazatban 3 2 3 2 1 A 6. táblázat a fogyasztóvédelmi törvény alapján előterjesztett különböző keresetek megoszlását szemlélteti 3.6.5. A Ptk.-ra és a fogyasztóvédelmi törvényre alapított 2. Egy másik ügyben a bíróság már az általunk is vá- keresetek keresethalmazatban zolt megoldásnak megfelelően rendelkezett a felperes kereseteiről. Ebben az ügyben a felperes keresetében Amint arra már fentebb utaltunk, az általunk vizsgált kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes ál- esetek közül két alkalommal is előfordult, hogy a felpe- tal fogyasztói szerződések megkötésénél alkalmazott a res a Ptk.-ra és a fogyasztóvédelmi törvényre is hivat- vezetékes telefonszolgáltatásra vonatkozó általános kozva perelt. szerződési feltételei 5. mellékletének 3.6.1. pontjában, 1. Az első ügyben, az elsőfokú bíróság ítéletében továbbá a műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó megállapította az alperes által alkalmazott általános általános szerződési feltételek 5. mellékletének 4. pont- szerződési feltételek (ÁSZF) 1., 5., 6. és 7. pontja táma- jában, továbbá a havidíjas és előre fizetett Domino mo- dott rendelkezéseinek érvénytelenségét és elrendelte bil rádiótelefon szolgáltatásra vonatkozó általános közlemény közzétételét egy országos napilapban. Ezt szerződési feltételeinek 5.2. pontjában a tranzakciós meghaladóan elutasította azt a megállapításra irá- díjra vonatkozó 2012. május 1. és 2012. november 17. nyuló kérelmet, miszerint jogszabályba ütközik az al- napja között hatályos szerződési feltételek az alperes- peresnek az a tevékenysége, hogy a vele szerződő fe- sel szerződő valamennyi félre kiterjedően tisztességte- lek részére jogszabály által biztosított elállási jog gya- lenek, továbbá kérte, hogy a bíróság az általános szer- korlása esetén a fogyasztótól kapott foglalót nem adja ződési feltétel alkalmazásától tiltsa el az alperest. Kér- vissza, továbbá adminisztrációs költséget számít fel te azt is, hogy a bíróság kötelezze az alperest a 2012. terhére. 31 május 1. és 2012. november 17. között a fogyasztók ál- Az ítélet ellen a felperes fellebbezéssel élt, melyben az tal megfizetett havi 142,24 forint ún. tranzakciós költ- elutasító rendelkezés megváltoztatásával a kereseti ség visszafizetésére a fogyasztóvédelmi törvény 38. § kérelmével teljes mértékben egyező döntés meghoza- (3) bekezdésének megfelelően. A felperes kérte továb- talát kérte. Hangsúlyozta, hogy ezt a kérelmét nem az bá, hogy a bíróság határozza meg azoknak a jogosult fo- ítélet indokolásában feltüntetett Ptk. 209/B. § (1) be- gyasztóknak a körét és az azonosításukhoz szükséges kezdésére, hanem a fogyasztóvédelmi törvény 39. § (1) adatokat, akik tekintetében a jogsértés tényét a bíróság bekezdésére alapította. Közlemény közzétételét pedig megállapította, illetve akik jogosultak az ítéletbeli kö- ugyanezen § (3) bekezdése alapján indítványozta. A telezés teljesítésének követelésére a fogyasztóvédelmi másodfokú bíróság szerint egyfelől a fogyasztói jogok törvény 38. § (4) bekezdésének megfelelően, míg a 38. § megóvását kellően szolgálja a tisztességtelen általános (6) bekezdése alapján kérte, hogy a bíróság rendelje el szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása, az alperes költségére a közlemény közzétételét, hogy az szükségtelen az ezen alapuló tevékenység jogellenessé- alperes saját költségére közlemény közzétételéről gon- gének megállapítása is. Másfelől a sérelmezett maga- doskodjon. 33 tartással szemben a fogyasztók széles körének védel- A bíróság a felperes keresetét az érvénytelenség te- me, a nekik okozott jelentős nagyságú hátrány kiküszö- kintetében megalapozottnak találta, ezt meghaladóan bölése csupán megállapítással nem is valósítható meg, a felperes keresetét elutasította. 34 ahhoz elengedhetetlenül szükséges a tevékenységtől A bíróság azért állapította meg a keresetben megjelölt való eltiltás, illetve valamely magatartásra való kötele- általános szerződési feltételek tisztességtelenségét, mert zés. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az első fok azok a jogok és kötelezettségek egyensúlyát úgy bomlasz- határozatát – e tekintetben – helybenhagyta. 32 tották fel a szerződést kötő felek között, hogy azokat más Ezen a ponton is észlelhető, hogy a keresetek mikén- szerződési feltételek nem állították helyre. A bíróság a fel- ti minősítése a gyakorlatban problémás. Az idézett peresnek a fogyasztóvédelmi törvény 38. § (3) bekezdé- ügyben a bíróság lényegében arra hivatkozva utasí- sén alapuló, tranzakciós költség visszafizetésére vonatko- totta el a felperes fogyasztóvédelmi törvényre alapí- zó és a 38. § (4) bekezdésén alapuló a fogyasztói kör azo- tott keresetét, hogy a tisztességtelen szerződési felté- nosítására vonatkozó és a 38. § (6) bekezdésén alapuló a tel megállapítása miatt a fogyasztói jogsértés megál- közlemény közzétételére vonatkozó kereseti kérelmét lapítása tekintetében a jogvédelem szükségessége azért utasította el, mert eme jogszabályi rendelkezések nem áll fenn. Ez az érvelés nem támogatható, ha a fenti- 2012. június 29-től hatályosak a 2012. évi LV. törvény ek fényében tekintettel vagyunk arra, hogy ezek a kere- 24. §-a szerint, ugyanakkor a felperes a keresetét 2012. setek speciális, sui generis, egymástól élesen elkülönülő május 4. napján terjesztette elő. 35 jogvédelmi eszközök. 33 Fővárosi Törvényszék 15.G.40.741/2012/10. 34 Fővárosi Törvényszék 15.G.40.741/2012/10. 31 Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.832/2011/4. 35 A másodfok helybenhagyó határozatát lásd: Fővárosi Ítélőtábla 32 Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.832/2011/4. 14.Gf.40.605/2013/7. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29

3.6.6. A természet-, a környezet- és állatvédelmi tásról és valamilyen tevékenységre kötelezésről (ma- törvények alapján előterjesztett keresetekről rasztalás) van szó. Az egyébként abszolút szerkezetű személyiségi jogi jogviszonyok megsértésével ugyanis A természetvédelmi törvény, a környezetvédelmi a sérelmet szenvedett félnek alanyi joga támad a hely- törvény és az állatvédelmi törvény alapján előterjesz- zet orvoslására. Ekként az abszolút szerkezetű jogvi- tett keresetek egységesek a tekintetben, hogy lehetővé szony – Kolosváry Bálint szavaival élve – elrelativizáló- teszik a jogsértő tevékenységtől való eltiltást. Sőt, lé- dik, a jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fél irányá- nyegében ezek a keresetek marasztalási keresetként ba valamiféle magatartást (például a jogsértés abbaha- többségükben erre irányulnak. A természetvédelmi gyását) tanúsítani. törvény ezenkívül lehetővé teszi a bekövetkezett kár Megjegyzendő ugyanakkor, hogy e keresetek természe- megtérítését is, a környezetvédelmi törvény pedig a te igencsak eltérő a vagyonjogi keresetektől, személyisé- kár megelőzéséhez szükséges intézkedés megtételére gi jogi ügyekben például a Pp. 123. §-ának alkalmazása kötelezést. – speciális szabály lévén – fogalmilag kizárt. Ha a felpe- Egy környezetvédelmi ügyben a felperes környezet- res egyszerre kéri a jogsértés megállapítását és jogkö- védelmi célra alapított társaságok nem elégedtek meg a vetkezmény alkalmazását (a felperes maga dönti el, környezetvédelmi törvényben biztosított lehetőségek- hogy mely személyiségi jogi szankció alkalmazását kel. Arra kérték kötelezni az alperest, hogy megfelelő kéri) az nem marasztalási keresetnek, hanem két külön határidő tűzése mellett kezdeményezze egyes, a kere- keresetnek minősül; a bíróságnak a rendelkező rész- setben pontosan megjelölt forgalomszervezési és köz- ben külön kell rendelkeznie a jogsértés megállapításá- lekedésrendészeti feladatok elvégzését a Budapest III., ról és a marasztalásról. 37 IV., XI., kerületi önkormányzatoknál, valamint a Buda- Az általunk vizsgált polgári ügyekben a felperesek pesti Közlekedési Rt.-nél és a MÁV Rt.-nél. Az elsőfokú keresetükben a jogsértés megállapítását, valamint jel- bíróság a keresetet elutasította, amelyet a másodfok lemzően a régi Ptk. 84. § (1) bekezdésének b) pontja helybenhagyott. A bíróság rámutatott, hogy a környe- szerint a jogsértés abbahagyását, a jogsértő eltiltását a zetvédelmi törvény 99. §-a értelmében a jogsértő ma- további jogsértésektől, valamint a d) pont alapján a sé- 38 gatartásoktól való eltiltásra van lehetőség, további in- relmes helyzet megszüntetését kérték a bíróságtól. tézkedésre kötelezésre nincs. A keresetben megjelölt Két esetben a felperesek elégtétel adását is követelték igények az alperessel szemben nem érvényesíthetők. 36 az alperestől. 39 Az említett kereseti kérelmekre plasztikus példaként 3.6.7. Megállapítás és marasztalás személyiségi jogi szolgál az alábbi ügy: ügyekben – az egyenlő bánásmód megsértésére A tényállás szerint az alperes önkormányzat fenntar- alapított polgári és munkaügyi keresetek tásában működő általános iskola sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulásban akadályozott körzet- Az EBtv. 20. § (1) bekezdése alapján az egyenlő bánás- ben és a körzeten kívül lakó, valamint vidékről bejáró mód megsértése miatt bíróság előtt munkaügyi pert, il- gyermekeket is oktat. Az iskolához tartozó oktatási letve személyiségi jogi pert lehet indítani. A per jellege a körzet etnikai összetétele az 1970-es évektől jelen- jogviszony természetétől függ. A munkajogi jogvi- tősen megváltozott, a roma etnikumhoz tartozók ará- szonnyal összefüggésben megvalósított jogellenes el- nya egyre nagyobb mértékűvé vált, 2004-ben a város különítés esetén például munkajogi pert indíthat, roma etnikumhoz tartozó lakosságának többsége az is- ugyanakkor, ha ugyanez a tényállás nem munkajogi re- kola működési területén élt. Az iskola 2003/2004. évi lációban valósul meg, az ügyben polgári bíróság jár el. tanévi beszámolója megállapította, hogy a perbeli ok- Akár munkaügyi perről, akár polgári perről van azon- tatási intézményben a tanulók több mint 2/3-a a roma ban szó, a fél ugyanazokat az igényeket támaszthatja a etnikumhoz tartozik. A 2005. évi alpolgármesteri be- jogsértővel szemben. A Munka Törvénykönyvéről szóló számoló, a 2007. évi Győr Megyei Jogú Város Közoktatá- 2012. évi I. törvény 9. § (1) bekezdése szerint ugyanis a si Esélyegyenlőségi Programja helyzetelemzése, vala- munkáltató és a munkavállaló személyiségi jogainak mint a perbeli általános iskola 2008. évi Közoktatási védelmére – eltérő rendelkezés hiányában – a Ptk. rele- Esélyegyenlőségi Terve rögzítette, hogy a halmozottan váns rendelkezéseit kell alkalmazni. hátrányos helyzetű tanulók aránya – azok városi ará- A régi Ptk.-ban a 84. § sorolta fél a személyiségi jogok nyához viszonyítottan – az iskolában rendkívül magas. megsértése esetén alkalmazható szankciókat. Ezt a fel- Az alperes önkormányzat 2009 januárjában módosítot- sorolást vette át (kis kiegészítéssel) a Ptk. 2:51. §-a. E § ta a perbeli iskola körzethatárait annak érdekében, szerint a fél kérheti a jogsértés megtörténtének bírósá- hogy az iskola körzetéhez tartozó halmozottan hátrá- gi megállapítását, továbbá a Ptk. szerint kérheti például nyos helyzetű gyermekek számaránya megfeleljen a a sérelmes helyzet megszüntetését, vagy azt, hogy a fe- jogszabályi előírásoknak. A körzethatárok változásáról let tiltsák el a további jogsértésektől. Bár a szakiroda- a lakosság megfelelő tájékoztatást kapott, a szülők sza- lom a személyiségi jogi keresetek körében kevésbé használja a megállapítási-marasztalási kereset megkü- lönböztetést, látható, hogy lényegében itt is megállapí- 37 Lásd például: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.361/2007/8. 38 Kúria Pfv.IV.20.068/2012/3. vagy Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.936/ 2008/4. 39 Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.361/2007/8. vagy Fővárosi Ítélőtábla 36 BH 2001.235. 2.Pf.20.305./2013/20. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31

bad iskolaválasztási jogának eredményeként azonban hogy a közérdekű perekben – igen kisszámú kivételtől az iskolában tanuló gyermekek összetétele nem válto- eltekintve – jogi képviselővel járnak el a peres felek. zott. A perbeli iskolában a 2010/2011. oktatási évben E témakörön belül kiemelést érdemel ugyanakkor, nem indult első osztály. 40 hogy bár – az előbbiek szerint – az ilyen ügyekben a A közérdekű igényérvényesítés keretében személyiség- professzionális pervitel jellemző (vagy legalábbis ez védelmi pert kezdeményező felperes módosított kereseté- lenne a kívánatos), mégis előfordul, hogy az alperes fél ben kérte megállapítani: az alperes fenntartásában, mű- az első tárgyaláson nem jelenik meg, ezáltal a bíróság a ködő iskolában az alperes fenntartásában működő töb- felperes kérésére bírósági meghagyást bocsáthat ki a Pp. bi iskolához képest a roma és a halmozottan hátrányos 136. § (2) bekezdése szerint. Az általunk elemzett jog- helyzetű gyermekeket a nem romáktól és nem halmo- esetek közül erre két alkalommal is volt példa, a bírósá- zottan hátrányos helyzetű gyermekektől 2004. február gi meghagyás mindkét esetben jogerőre emelkedett: 1. napjától, a tanév második félévétől jogellenesen elkü- 1. Az első ügyben az NFH a www.ppo.hu jelenlegi és lönítik. Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbaha- korábbi üzemeltetője ellen közérdekű keresetet nyúj- gyására, valamint a jogsértő helyzet megszüntetésére ak- tott be a Fővárosi Bírósághoz. A PPO weboldala elekt- ként, hogy az alperes ne tagadja meg az olyan osztályok ronikus (online) kereskedelmi szolgáltatást nyújt a re- indítását, amelyekben a roma és a halmozottan hátrá- gisztrált felhasználóknak. A honlap szerződéses vi- nyos helyzetű gyermekek többségben vannak. A jog- szonyban áll más vállalkozásokkal, amelyek termékeit erős ítélet megállapította az egyenlő bánásmód köve- vagy szolgáltatásait a felhasználók (elsősorban) inter- telményének megsértését, és kötelezte az alperest a netes bankkártyás fizetés útján egyenlíthetik ki a jogsértés abbahagyására és a jogsértő helyzet meg- www.ppo.hu oldalon. Így például lehetőség van autópá- szüntetésére. 41 lyamatrica vásárlásra vagy mobiltelefon-egyenleg fel- Az általunk vizsgált munkaügyi perekben a felpere- töltésre a honlapon regisztrált felhasználók számára. A sek a jogsértés megállapítását kérték, továbbá az alperes vásárlás – a megvásárolni kívánt termék kiválasztása eltiltását a további jogsértésektől. Az ügyek tényállása után – az OTP Bank ún. fizetési oldalán történik, ahol a szerint az alperes a munkavállalókat hátrányosan meg- felhasználó megadja bankkártya adatait és a megfelelő különböztette aszerint, hogy a munkavállalók érdek- összeget levonják bankszámlájáról. 43 képviseleti szervhez tartoznak-e, vagy sem. 42 2010 januárjától az NFH-hoz a PPO-val kapcsolatban több száz megkeresés érkezett, amelyben a panaszosok 3.6.8. Egyéb keresetek azt kifogásolták, hogy a PPO oldalt üzemeltető cég 2010 januárjában a regisztrált tagok előzetes értesítése vagy A Tpvt. és az MNB törvény lényegében ugyanolyan hozzájárulása nélkül levont 2490 forintot éves regiszt- keresetek előterjesztését teszi lehetővé. Előbbi 92. § rációs díj címén. 44 (4) bekezdése, valamint utóbbi 164. § (3) bekezdése A keresetlevélben az NFH annak megállapítását kéri, szerint ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekinteté- hogy a vállalkozás jogalap nélkül vont le 2010. január ben az érvényesített igény jogalapja és az igényben 11-én az érintett felhasználóktól 2490 forintot éves re- megjelölt kár, illetve sérelemdíj összege, illetve egyéb gisztrációs díj címén. Az NFH kérte továbbá, hogy a bí- követelés esetén a követelés tartalma – a jogsértéssel róság kötelezze a vállalkozást a fogyasztók védelme ér- érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekin- dekében az okozott hátrány kiküszöbölésére, akként, tet nélkül – egyértelműen megállapítható, a GVH vagy hogy kötelezi a vállalkozást az előfizetői részére jog- az MNB kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a szerűtlenül felszámított és ún. recurring útján levont jogsértő személyt vagy szervezetet az ilyen követelés éves regisztrációs díj – ilyen irányú fogyasztói kérelem teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság hiányában is, automatikusan – visszamenőleges vissza- állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatá- térítésére. rozott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. A bíróság a meghagyásban megállapította, hogy az Mindkét törvény 3 éves jogvesztő határidőt ír elő a ke- alperesek olyan szerződési feltételt alkalmaztak, amely resetlevél benyújtására. a Ptk. értelmében nem vált a szerződés részévé, ezért jogalap nélkül vonták le 2010. január 11-én az érintett felhasználóktól a 2490 forintot éves regisztrációs díj cí- 3.7. Tárgyalás a közérdekű perekben mén. Magatartásuk a fogyasztók széles körét érintően – az első Tárgyalás elmulaszTása valósult meg. A bíróság kötelezte az I. rendű alperest az okozott hátrány kiküszöbölésére, így arra, hogy a le- A közérdekű perekben a tárgyalás lefolytatására nem vont díjakat külön kérelem nélkül is fizessék vissza a vonatkoznak speciális szabályok. A joggyakorlatban fogyasztók részére. 45 sem lelhető fel ezzel kapcsolatban komolyabb jogalkal- 2. Egy másik, a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt mazási probléma. Ez vélhetően annak is köszönhető, indult ügyben a bíróság megállapította, hogy a rendez- vényszervező Kft. alperes a „JACKO – a Tributeto Micha- el Jackson” címmel 2010. január 15-én, 16-án és 17-én 40 Kúria Pfv.IV.20.068/2012/3. 41 Kúria Pfv.IV.20.068/2012/3. 42 Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.055/2011/3., Kecskeméti Munkaügyi 43 Fővárosi Bíróság 15.G.40.823/2010/16. Bíróság 2.M.722/2009/7. vagy Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.085/ 44 Fővárosi Bíróság 15.G.40.823/2010/16. 2010/. 45 Fővárosi Bíróság 15.G.40.823/2010/16. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31

tartott előadásokat az arra jegyet váltó fogyasztók kö- tosabb percselekménye – amelynek tagadhatatlan rét érintően hibásan teljesítette. A népszerű énekes, anyagi jogi hatása is van – a döntés. A döntés egy belső Michael Jackson halála után világszerte koncertsoroza- szubjektív folyamat eredményeként megszülető meggyő- tot szerveztek „JACKO – a Tributeto Michael Jackson” el- ződés az adott ügy tekintetében. Ez a külvilágban a „ha- nevezéssel, hogy az elhunyt sztár emléke előtt tiszte- tározat köntösét” magára öltve jelenik meg, mindenki leghessenek. A koncertsorozat magyarországi lebonyo- számára jól érzékelhető formában. Nincs ez másként a lítását az alperes intézte a nemzetközi franchise felté- közérdekből indult eljárásokban sem. telei szerint. 46 A közérdekű perekben – e tárgykörben – négy fontos A promóció alapján a fogyasztók abban a hiszemben kérdést azonosítottunk: mit jelent a döntés „erga om- vásároltak jegyet az előadásra, hogy az előadó koncert- nes” hatálya? Milyen jelentősége van és a gyakorlatban jeit megközelítő színvonalú élményben lesz részük. A milyen feltételek mellett kérhető a döntés közzététel- társulat magyarországi tartózkodása alatt ugyanakkor re? A gyakorlatban milyen anyagi jogi döntést hoznak a világossá vált, hogy a beharangozott résztvevők sze- bíróságok? Hogyan érvényesül a közérdekű perekben mélyében változás történt, azonban erről a fogyasztók megszülető ítélet? nem értesültek, akik így a koncertre a korábbi ígéretek birtokában készülődtek. A budapesti koncertet követő- 3.9.2. Mit jelent a döntés „erga omnes” hatálya? en az NFH-hoz tömegesen érkeztek panaszok a fogyasz- tóktól, melyben többnyire azt kifogásolták, hogy a kon- Korábban utaltunk rá, hogy a közérdekű perekben a cert a meghirdetetthez képest igen alacsony színvonalú bíróság ún. „erga omnes” hatállyal határoz. Ezt az elem- volt, nem a reklámok által beharangozott fellépők áll- zett törvények közül a Ptk. „expressis verbis” kifejezés- tak a színpadon, a látvány és a pirotechnikai elemek re is juttatja, amikor a 6:105. § (2) bekezdésében ki- meg sem közelítették az ígért színvonalat, így a fo- mondja: közérdekű kereset alapján a bíróság a tisztes- gyasztók becsapva érezték magukat. Tekintettel arra, ségtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét az hogy az NFH álláspontja szerint jogsértés – nevezete- annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterje- 50 sen szerződésszegés – történt, amely a fogyasztók szé- dő hatállyal állapítja meg. les körét érintette, a hatóság a közérdekű kereset be- Felmerül a kérdés: hogyan értékelhetjük eljárásjogi- nyújtása révén bírósági eljárás megindítását tartotta lag a vázolt helyzetet? Vajon az ilyen döntés egyszers- szükségesnek a fogyasztók vagyoni jogainak megóvása mind ítélt dolgot is eredményez a perben nem álló anya- érdekében. 47 gi jogi jogosultak és az alperes között? Az ilyen döntés A 2010. október 20-án megtartott (első) tárgyaláson milyen viszonyban van az egyedi ügyben megszülető – mivel azt az alperes elmulasztotta, és írásbeli védeke- ítéletekkel? A közérdekű perben hozott döntés köti a zést sem terjesztett elő – az NFH kérelmére bírósági többi bíróságot? Ezek és még jó néhány ehhez hasonló meghagyás kibocsátására került sor, amely később jog- kérdés vár megválaszolásra a közérdekű perekkel kap- erőre emelkedett. 48 csolatban. Vizsgálódásunkat érdemes a jogerő fogalmánál elkez- deni. Az nem vitás, hogy minden bírói döntés alapegysé- 3.8. bizonyíTás a közérdekű perekben ge a magatartási szabály, amely lényegében az érintett felek tevékenységét ilyen-olyan irányba befolyásolni 51 A bizonyítási eljárásra ugyancsak az általános szabá- tudja. Ez természetesen ebben az esetben is így van. Ez lyok irányadók, különösebb jogalkalmazói probléma a magatartási szabály főszabály szerint a véglegesség ezen a területen sem lelhető fel speciálisan a közérdekű igényével születik meg, megvalósítva ezzel azt a köve- keresetek vonatkozásában. telményt, hogy a bírói döntésben megállapított rendel- Megjegyzendő ugyanakkor, hogy mivel a közérdekű kezést igazságként kell elfogadni a felek viszonylatában, keresetek egy része nagy sajtónyilvánosságot kap, az többé nem vitatható, ekként válik – Savigny szavaival ezekben a perekben az átlagosnál nagyobb szerepe le- élve – a jogerő az igazságosság fikciójává. A jogerőnek a het a köztudomású tényekre alapított tényállás-megál- jogirodalom szerint két fokozata van. Az első az alaki jog- lapításnak. 49 erő, amely megtámadhatatlanságot jelent. Az anyagi jogerő beállása és érvényesülése a közérdekű perek eseté- ben nem problémás. A második fokozat az anyagi jogerő, 3.9. döntés Az ügy érdemében amely viszont már összetettebb jelentéstartammal bír. Az anyagi jogerőnek általában a pozitív és a negatív ol- 3.9.1. A közérdekű perben megszülető döntésről dalát szokás megkülönböztetni. A pozitív oldal úgy ír- általában ható le, hogy az anyagi jogerős határozat kötelező a fe- lekre nézve, az végleges és irányadó mindenki számára. A polgári eljárás a bíróság és a felek percselekménye- Ezzel szemben a negatív „res iudicata” hatás lényege: inek összességeként is leírható. A bíróság talán legfon- 50 Bár a többi jogszabályban erre ’expressis verbis’ nem található uta- 46 Pesti Központi Kerületi Bíróság 26.P.91.860/2010/3. lás, a szabályokat vizsgálva ugyanez a következtetés vonható le. 47 Pesti Központi Kerületi Bíróság 26.P.91.860/2010/3. 51 Varga Zs. András: A jogerő jogelméleti és jogdogmatikai fogalma, 48 Pesti Központi Kerületi Bíróság 26.P.91.860/2010/3. In: Patyi András szerk. Hatósági eljárásjog a közigazgatásban, Dialóg 49 Lásd például: Fővárosi Bíróság 29.P.22.021/2007/11. Campus, 2012. 539. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33

fél-, tény- és jogazonosság esetén nem indítható újabb a bíróság honnan szerez tudomást a közérdekű perben per, ha pedig az már folyamatban van, a pert meg kell hozott ítéletről és arról, hogy annak hatálya pontosan szüntetni. De vajon hogy érvényesülnek ezek a dogmati- kire terjed ki, és így tovább. Fel kell tehát ismernünk, kai fogalmak a közérdekű perek esetén? hogy az anyagi jogerő személyi hatálya tekintetében A kérdés megválaszolása előtt még egy dologra szük- differenciálnunk kell aszerint, hogy az anyagi jogerő pozi- séges kitérni. A jogirodalom az anyagi jogerő személyi tív vagy negatív oldaláról szólunk. Előbbi problémamen- hatályát – egységesen – igen tágan vonja meg. Ekként, az tesen érvényesül, utóbbi viszont egyáltalán nem. anyagi jogerő elvileg kiterjed a felekre és jogutódaikra, Az „erga omnes” hatályú döntés több ok miatt sem az egységes pertársra és az önálló beavatkozóra, cont- eredményezhet ítélt dolgot: egyrészt azért, mert a Pp. ra omnes hatályú döntés esetén pedig gyakorlatilag idézett rendelkezése megkívánja a félazonosságot, ami 52 mindenkire. Ez alapján arra következtethetünk, hogy ebben az esetben nyilvánvalóan nem valósul meg. Ko- az erga omnes hatályú döntések is e körbe vonhatók. rábban utaltunk rá, hogy a közérdekű per felperese – Adódik tehát a kérdés: kijelenthető-e, hogy az anyagi például az ügyész – eljárásjogi értelemben minősül fél- jogerő személyi hatálya az „erga omnes” hatályú döntés nek, az anyagi jogi jogosultak csak az anyagi jogi félfoga- alapján kiterjed az összes szerződő fél? lom körébe esnek. Ez azt jelenti, hogy még ha az ítélet Az „erga omnes” hatályú döntés értelmében a bíróság hatályát ki is terjesztjük az összes szerződő félre, eljá- a szerződés érvénytelenségét az összes szerződő félre rásjogilag ezek a személyek nem lesznek felek, így a kiterjedő hatállyal állapítja meg. Ugyan az „erga omnes” 229. § (1) bekezdés alá nem vonhatók, ennek megfelelő- hatály és a jogerő nem szinoním fogalmak, mégis megál- en nem találunk megfelelő jogalapot sem az „in limine lapítható, hogy az anyagi jogerő pozitív hatása lényegé- litis” elutasításra, sem pedig a permegszüntetésre. ben kiterjed minden szerződő félre az „erga omnes” hatá- Másrészt érdemi vizsgálat nélkül gyakorlatilag lehetet- lyú döntésnek köszönhetően. Ez azt jelenti, hogy a táma- len megállapítani, hogy az érintett fogyasztó a döntés dott szerződést minden szerződő félre nézve érvényte- hatálya alá tartozik-e. Nem beszélve arról, hogy a bíró- lennek kell tekinteni, a szerződő fél az ítélet alapján a ságok – megfelelő adatbázis hiányában – hivatalosan teljesítést megtagadhatja. A fogyasztóvédelmi törvény nem értesülnek arról, hogy mikor milyen tartalommal még tovább megy, amikor a döntés végrehajtását is le- születik döntés a közérdekű perekben. hetővé teszi, az alperest teljesítésre kötelező ítélet ese- De akkor vajon mit jelent az „erga omnes” hatály, mi tén, ha a fogyasztók köre pontosan megállapítható. Lát- történik, ha a fél újabb keresetet ad be? ható tehát, hogy az anyagi jogerő pozitív oldalának ér- Bár a Ptk. ezt „expressis verbis” nem mondja ki – el- vényesülése nem problémás. Kijelenthetjük, hogy az lentétben például a fogyasztóvédelmi törvény 38. § (7) anyagi jogerő személyi hatálya az anyagi jogerő pozitív bekezdésével – a fogyasztó perindítási jogosultságát el- oldala tekintetében problémamentesen érvényesül. vileg nem gátolja, ha ugyanabban a tárgyban közér- Az anyagi jogerő negatív oldala azt jelenti: a keresettel dekű per indul. De mit kell tennie az eljáró bíróságnak, érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizár- ha észleli, hogy ugyanabban a tárgyban jogerősen köz- ja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyan- érdekű perben ítéletet hoztak, az ítélet pedig „erga om- azon jog iránt ugyanazon felek – ideértve azok jogutó- nes” hatályú. Azt tisztáztuk, hogy permegszüntetésnek dait is – egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy nincs helye, azaz mindenképpen ítéletet kell hozni. A az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben bírói gyakorlatot vizsgálva arra a következtetésre ju- egyébként vitássá tegyék [Pp. 229. § (1)]. Ennek a sza- tottunk, hogy „erga omnes” hatályú döntés esetén, az bálynak az a folyománya, hogy újabb perindítás esetén ugyanazon tárgyban indított ügyben a keresetet érdem- a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdés d) pontja alapján ben kell elutasítani, a felperes kereshetőségi jogának hiá- 54 idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, ha pedig a nya miatt. A felperes ugyanis az alperestől joghatályo- per már folyamatban van a 157. § (1) bekezdés a) pontja san nem követelheti ugyanazt, amit korábban már egy alapján meg kell szüntetni. Ha a fentiek ellenére mégis jogerős döntés megítélt. Tekintve pedig, hogy – fenti döntés születik, azt perújítási eljárásban a 260. § (1) be- elemzésünk fényében – a döntés anyagi jogerejének pozi- kezdés c) pontja alapján hatályon kívül kell helyezni. tív hatása ezekben az esetekben is érvényesül: a döntés az Ha elfogadjuk azt az álláspontot, hogy az anyagi jog- érintettre nézve is kötelező, mindenki számára irányadó erő személyi hatálya teljes egészében kiterjed az „erga attól eltérő döntés nem hozható. Ha az elsőfokú bíróság omnes” hatályú döntésben érintett anyagi jogi jogosul- mégis eltérő ítéletet hoz, a keresetet perorvoslati eljá- takra, az azt eredményezi, hogy jogerős döntés esetén a rásban kell elutasítani. Megjegyzendő ugyanakkor, felek egyáltalán nem adhatnak be ugyanebben a tárgy- hogy a Pp. 260. § (1) bekezdés c) pontjára alapított per- ban egyedi ügyben keresetet, illetve perüket meg kell újításnak ebben az esetben nincs helye, figyelemmel szüntetni. Ez számos problémát vet fel, kezdve onnan, arra, hogy a közérdekű perben hozott ítélet és az egye- hogy – lévén az anyagi jogosultak a perben nem járnak di ügyben hozott ítélet között a res iudicata hatás nem 53 el félként – mi alapján kell a keresetlevelet elutasítani, érvényesül. Ugyanezen okból gondoljuk azt, hogy – a vázolt krité- riumok fennforgása esetén – a közérdekű perben hozott ítélettől eltérő ítéletet egyedi ügyben a bíróság nem hoz- 52 Lásd például: Kengyel: i. m. 368. 53 Kecskés – Wallacher: A csoportos jogérvényesítés lehetséges for- mái választottbíráskodás keretében a magyar jogban. In: Kecskés Lász- ló – Lukács Józsefné (szerk.): Választottbírók Könyve, Budapest, HVG- ORAC, 2012. 284. 54 EBH 2012. P.14. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33

57 hat. Ha ugyanis az anyagi jogerő pozitív hatása érvé- re. Ha a bíróság közleményt fogalmaz meg, annak az 58 nyesül, a döntést irányadónak kell tekinteni, ez esetben ítélet más részeitől jól el kell különülnie. Ettől eltérő- a jogerő személyi hatálya kiterjed az anyagi jogi jogo- en alakul a fogyasztóvédelmi törvény alapján történő sultra, ennek értelmében pedig a félnek ebben a tárgy- közzététel. Míg az érvénytelenségi perekben csak a ban más bíróság előtt kereshetőségi joga nincs, a bíró- közleményt teszik közzé, a fogyasztóvédelmi ügyekben ság mást nem tehet: el kell utasítania a keresetet. Ter- – a fogyasztóvédelmi törvény 38. § (6) bekezdése elle- mészetesen más a helyzet, ha a fél többet vagy mást kér nére – a bíróság jellemzően nem szövegez meg külön a bíróságtól, például megállapítás helyett marasztalást, közleményt, az alperesnek magát az ítéletet kell közzé- 59 ebben az esetben érdemben is eltérő döntés hozható. tennie. Természetesen fordított esetben – ha előbb egyedi A közlemény akkor éri el a célját (többek között a fo- ügyben születik ítélet, majd ezt követően indítanak gyasztók széles körének tájékoztatását), ha abból meg- köz érdekű pert – az anyagi jogerő pozitív hatása sem ér- érthető, hogy a bíróság a kikötést milyen körülmények vényesül, tekintettel arra, hogy az egyedi ügyben hozott alapján, milyen indokok mentén találta tisztességtelen- döntésnek nincs „erga omnes” hatálya. Ennek megfelelő- nek. A bíróságnak ezért a közlemény szövegében ponto- en ilyen esetben a közérdekű perben eljáró bíróság san meg kell határoznia az érintett kikötést, a tisztesség- nemcsak hogy az ügyet problémamentesen érdemben telenség tényének a megállapítását, valamint az azt alá- tárgyalhatja, de az egyedi határozattól eltérő követ- támasztó érveket is. 60 keztetésre is juthat. (Meggondolandó, hogy a közér- A bíróságnak a közzététel módjáról is rendelkeznie kell. dekű perben utóbb meghozott „erga omnes” hatályú Ennek meghatározása során a bíróságnak mérlegelnie határozat novumként az egyedi ügyben perújításra al- kell, hogy az érintett fogyasztók miként értesülhetnek kalmas lehet-e?) leginkább annak tartalmáról. A Ptk. lehetővé teszi az Részösszegzésként az előbbi kissé bonyolultnak tűnő országos napilap és az interneten kívül a nyilvánosság- értekezésünk alapján elmondható: az anyagi jogerő sze- ra hozatal más (pl. helyi napilapok, vagy országos heti- mélyi hatálya a közérdekű perekben különbözik aszerint, lapok) módját is, valamint azt, hogy a bíróság nevesítse hogy az anyagi jogerő pozitív vagy negatív oldaláról van az adott napilapot. Ha például a bíróság internetes felü- szó. Az utóbbi esetén a személyi hatály nem érvényesül, leten való közzétételt rendel el, azt is meg kell határoznia, „in limine litis” elutasítás nem alkalmazható, a per nem hogy a közleménynek pontosan melyik felületen és meny- szüntethető meg. A pozitív hatás megléte miatt azonban nyi ideig kell elérhetőnek lennie. 61 az egyedi ügyben benyújtott keresetet érdemben kell el- A Pp. 217. §-a általános érvénnyel teszi kötelezővé a utasítani, azonos kereseti kérelmek esetén ettől eltérő határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére döntés nem hozható. határidő kiszabását. Erre a szabályra figyelemmel a közlemény közzétételére való kötelezés esetén is határ- 3.9.3. Milyen jelentősége van a döntés közzétételének, időt kell szabnia a bíróságnak annak teljesítésére. ez a gyakorlatban milyen feltételek mellett Amennyiben a bíróság az internet útján történő nyilvá- kérhető? nosságra hozatalt rendeli el, ennek a megjelenési for- mának a sajátosságaira tekintettel meg kell határoznia A közérdekű perek fontos sajátossága, hogy a perben annak időtartamát is. Enélkül ellenőrizhetetlenné, és hozott döntés közzététele kérhető. Erre lehetőséget ad a így vitássá válhat annak teljesítése. E körben lehetőség Ptk., a fogyasztóvédelmi törvény, a GVH törvény, az van arra is, hogy a bíróság konkrét jövőbeli esemény- MNB törvény, illetve az egyenlő bánásmód megsértésé- hez kösse az időtartam végét (pl. mindaddig ott legyen, vel kapcsolatban indult perekben a Ptk. 2:51. §-a. amíg a fél a tisztességtelen feltétel nélküli általános Amint arra néhány bírói ítélet rámutat, a döntés köz- szerződési feltételeit közzé nem teszi). A közzététel 62 zététele egyfelől megfelelő elégtételül szolgál az érintett ideje alapvetően a jogsértés súlyától függ. A bírói gya- személyek számára, tájékoztatja a többi szerződő felet a korlat általában 60 napra írja elő a közlemény közzété- kikötés érvénytelenségéről, másfelől egyszerre eszköze telét. Egy ügyben a másodfokú bíróság a közzétételi 63 55 az egyéni és generális prevenciónak. idő lerövidítését rendelte el, tekintettel arra, hogy a Közismert, hogy a Pp. 215. § alapján az ítélet nem ter- megfelelő tájékoztatást a rövidebb közzététel is kellő- jedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérel- képpen szolgálja. 64 men. Ez az általános szabály irányadó a közérdekű pe- Végül megjegyzendő, hogy a közlemény közzétételé- rek esetén is, így a bíróság hivatalból nem, csak erre irá- re irányuló kérelem a gyakorlatban elutasításra kerül, nyuló határozott kereseti kérelem esetén rendelheti el 56 közlemény közzétételét. A közlemény szövegéről a bí- róságnak kell döntenie. Ebből az következik, hogy a bí- 57 3/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerződéssel kapcsola- tos közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseiről, 7. pont. róságnak az ítélet rendelkező részében kell pontosan 58 Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.556/2014/7/II. megfogalmaznia a közlemény szövegét, és az ítéletnek 59 Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.587/2011/6., Pest Megyei Bíróság csak ez a része és nem a teljes szövege kerül közzététel- 5.Pf.22519/2010/4. vagy Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.20.192/2011/4. 60 3/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerződéssel kapcsola- tos közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseiről, 7. pont. 61 Győri Ítélőtábla Pf.V.20.211/2014/5/I. 55 Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.213/2010/6. vagy Fővárosi Ítélőtábla 62 3/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerződéssel kapcsola- 6. Pf.20.086/2010/4. tos közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseiről, 7. pont. 56 3/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerződéssel kapcsola- 63 Győri Ítélőtábla Pf.V.20.211/2014/5/I. tos közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseiről, 7. pont. 64 Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.213/2010/6. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35

amennyiben a bíróság a közzétételt aránytalanul sú- zendő továbbá, hogy a bíróság a felperes keresetéhez a lyos szankciónak ítéli. 65 Pp. szabályai alapján kötve van, azt nem minősítheti át, illetve jogkövetkezmény levonására csak erre irányuló 3.9.4. A gyakorlatban milyen anyagi jogi döntést hoznak kérelem esetén kerülhet sor. Mindezek alapján a bíró- 68 a bíróságok? ság – álláspontunk szerint – nem jogosult a szerződés érvényessé nyilvánítására. Amint arra már korábban rámutattunk, a különböző Az előterjesztett érvénytelenségi keresetek megha- anyagi jogi jogszabályok eltérő kereseti kérelmek elő- tározó részében egyébként az érvénytelenség megálla- terjesztését teszik lehetővé. Ennek folyományaként a pítása történik. különböző perekben különböző ítéletek születhetnek. Amint azt fentebb szintén elemeztük, a fogyasztóvé- A Ptk. 6:105. §-a egyfelől lehetővé teszi, hogy a fél a delmi törvény lehetővé teszi megállapítási és marasz- tisztességtelen általános szerződési feltétel érvényte- talási kereset előterjesztését is. A megállapítási kereset lensége iránt indítson pert, másfelől közérdekű kere- a gyakorlatban jellemzően sikeres, marasztalásra (kö- setben kérhető a tisztességtelen általános szerződési vetelés teljesítésére kötelezés) az általunk elemzett ese- feltétel tisztességtelenségének megállapítása is, akkor tek körében mindössze két alkalommal került sor. 69 is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. Végezetül a jogszabályok tényleges érvényesülése kö- Ez utóbbi esetben a bíróság eltilthatja a nyilvánosságra rében utalunk arra, hogy az általunk vizsgált környe- hozót a feltétel alkalmazásától. zetvédelmi vonatkozású ügyek közül egy esetben ke- Az idézett rendelkezések bár egyértelműnek tűnnek, a rült sor kártérítés megítélésére, a többi ügyben kizá- 70 gyakorlatban alkalmazásuk nem problémamentes: rólag a tevékenységtől való eltiltást rendelte el a bíró- Elöljáróban fontos rámutatni arra a dogmatikai ösz- ság a környezetvédelmi-, vagy a természetvédelmi tör- 71 szefüggésre, hogy a szerződést a szerződésszerű telje- vény alapján. A személyiségi jogi ügyek kapcsán meg- sítés minden esetben megszünteti. Ebből pedig az kö- jegyzendő, hogy a polgári perek nagy részében a jog- vetkezik, hogy megszűnt szerződés érvénytelenségét sértés megállapítást nyert. Ezzel ellentétben az álta- nem lehet megállapítani. Bár a régi Ptk. ezt e körben lunk vizsgált munkaügyi perekben a keresetet a bíró- „expressis verbis” ki is mondta, hatályos rendelkezés ság kivétel nélkül elutasította. 72 hiányában – a fentiek miatt – álláspontunk szerint je- lenleg is irányadó. Ennek ellenére néhány ítéletben a bí- 3.9.5. Hogyan érvényesül a közérdekű perekben 66 róság eltérően érvel. megszülető ítélet? Az is előfordul, hogy a bíróság a már alkalmazott tisz- tességtelen szerződési feltétel alkalmazásától tiltja el Az „ítélet érvényesülése” mint fogalom az eljárásjogi az alperest. Ez a rendelkezés a Ptk. idézett szövege fé- jogirodalomban nem igazán használatos. Ennek ellené- nyében szintén kifogásolható. Eltiltásra ugyanis csak a re használatára most a közérdekű eljárások speciális még nem alkalmazott szerződések esetén kerülhet sor. természete miatt van szükség. Érvényesülés alatt első- Ha a bíróság egy már alkalmazott szerződés tisztességte- sorban a jogsértő és az anyagi jogi jogosult jogviszo- lenségét állapítja meg, ennek alkalmazásától a felet nem nyának alakulását értjük a jogerős ítélet megszületése kell külön eltiltani, tekintettel arra, hogy az érvénytelen után. Az ítéletek eltérően érvényesülnek aszerint, hogy szerződési feltétel értelemszerűen nem alkalmazható. milyen jogszabályi rendelkezésen alapulnak: Egy ügyben a bíróság a felperes érvelését el nem fogad- A Ptk. alapján megszülető megállapítási ítéleteket érte- va érvényessé nyilvánította a perben vitás szerződést. Rá- lemszerűen nem lehet végrehajtani. Ez gyakorlatilag azt mutatott, hogy nem ért egyet a felperes képviselőjével jelenti, hogy az anyagi jogi jogosult a teljesítést az ítélet abban, hogy a bíróság nem jogosult a rendelkezés más alapján megtagadhatja, ugyanakkor az esetlegesen ér- tartalommal való érvényessé nyilvánítására. Döntését vénytelen szerződési feltétel alapján teljesített kifize- azzal indokolta, hogy az érvényessé nyilvánítás mind- téseinek visszatérítése alapvetően a jogsértő fél hozzá- egyik peres fél érdeke, mert ennek hiányában az alpe- állásán múlik. A gyakorlatban a nagyobb szolgáltató res a kifogásolt kikötés helyébe bármilyen más kikötést cégek ilyen ítélet esetén általában visszafizetik a jogta- beültethetne, így viszont köti a bíróság által megállapí- lanul beszedett díjakat. Ha mégsem, akkor a jogosult 67 tott tartalom. A bíróság érvelésével nem értünk egyet. pert indíthat az érvénytelen kikötés alapján kifizetett Ahogy arra már korábban is rámutattunk, ezek a kerese- díj vagy más összeg megfizetése iránt. Amint arra már tek a Ptk. rendelkezései alapján tisztán megállapítási ke- fentebb utaltunk, az ilyen per megindítását a közér- resetek. Az érvényessé nyilvánítás pedig egyfajta ma- dekű ügyben hozott ítélet jogere nem gátolja. rasztalás, ami e körben semmiképpen sem alkalmazha- Ugyanez a helyzet akkor is, ha a bíróság a fogyasztó- tó. A Ptk. kizárólag az érvénytelenség megállapítására védelmi törvény alapján állapítja meg a fogyasztóvédelmi ad lehetőséget, marasztalási keresetet közérdekű per- ben a Ptk. alapján nem lehet előterjeszteni. Megjegy- 68 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenség jogkövetkezmé- nyeiről, 2. pont 69 Lásd például: Fővárosi Törvényszék 15.G.40.741/2012/10. 65 Zala Megyei Bíróság 4.G.40.40.147/2008/15. 70 Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.066/2012/6. 66 Lásd például: Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.442/2009/8. A fenti leveze- 71 BH 2002.11. vagy BH 2001.235. tésnek megfelelő döntés született például a Fővárosi Törvényszéken a 72 Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.055/2011/3., Kecskeméti Munkaügyi 19.G.44.264/2013/12. számú ügyben. Bíróság 2.M.722/2009/7. vagy Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3. 67 Zala Megyei Bíróság 4.G.40.147/2008/15. Mf.21.085/2010/. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35

jogsértés tényét. Fontos ugyanakkor, hogy a fogyasztó- addig eltarthat, amíg a közérdekű perben nem születik védelmi törvény alapján elmarasztaló ítélet is hozható, jogerős ítélet. Fentebb hosszan elemeztük, hogy a kö- illetve bizonyos – fentebb részletezett – feltételek meg- zérdekű perekben milyen kereseti kérelmeket lehet valósulása esetén a vállalkozás kötelezhető követelés előterjeszteni. Erre – többek között – azért volt szük- teljesítésére is. Ha a vállalkozás nem teljesít, a fogyasz- ség, mert ha a közérdekű perben ítélet születik, az egyedi tóvédelmi törvény alapján a jogosult fogyasztó kérheti ügy sorsa – meglátásunk szerint – a kereseti kérelmek tí- az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultsá- pusától függ: gát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek Amennyiben ugyanis az egyedi ügyben a peres fél alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárás- csak megállapítás iránt terjeszt elő keresetet, és a közér- ban vizsgálja. Ugyanez irányadó az MBN törvény, illet- dekű perben ezzel egybevágó megállapító ítélet szüle- ve a Tpvt. alapján hozott ítéletekre is. Megjegyzendő, tik, a bíróság nem hozhat ezzel azonos, megállapító hogy nincs információnk ilyen jellegű végrehajtás el- döntést. Arról van szó tehát, hogy ha a közérdekű per rendeléséről. bírósága megállapítja, hogy a támadott szerződési fel- A környezetvédelmi ügyekben megítélt kártérítés elvi- tétel érvénytelen, avagy fogyasztói jogsértés történt, az leg végrehajtás útján is gond nélkül érvényesíthető. A egyedi ügy bírósága ugyanezt már nem teheti meg, te- személyiségi jogi ügyekben hozott ítéletek végrehajtása kintettel az „erga omnes” hatályú döntés meglétére, – így például a jogellenes elkülönítés megszüntetése – amelynek lényegét fentebb már szintén részleteztük. nehezen foganatosítható. Az ítélet hatékony érvényesü- Ebben az esetben felmerül a kérdés azonban, hogy az lése érdekében a jogsértő fél magatartásának itt is nagy egyedi ügy bírósága milyen határozatot hozhat. Ezzel jelentősége van. kapcsolatban két álláspont alakult ki: Az egyik álláspont szerint a pert ilyenkor meg kell szün- tetni, a másik szerint a felperes keresetét érdemben kell 3.10. közérdekű per vs. egyedi ügy elutasítani. Az első megoldás a gyakorlatban azért kivi- telezhetetlen, mert a 157. § (1) bekezdése nem tartal- A feleknek vagyoni vagy személyi jogsérelmük esetén maz olyan permegszüntető okot, amely alapján ez vég- többféle jogvédelmi eszköz is a rendelkezésükre áll. hezvihető lenne. Legfeljebb a felperes keresettől való Ezek közé tartozik az általunk elemzett közérdekű ke- elállására, avagy közös kérelemre történő megszünte- reset intézménye is. Emellett azonban annak sincs jog- tésre lehetne felhívni a feleket a pergazdaságossági szabályi akadálya, hogy a fél személyesen indítson pert szempontokra is figyelemmel. Amint arra fentebb szin- jogai érvényesítése érdekében. Mindezekből követke- tén utaltunk, az „erga omnes” hatályú döntés nem vált- zően azonban előfordulhat olyan eset, hogy mind köz- ja ki az anyagi jogerő negatív hatását, így permegszün- érdekű, mind pedig egyedi per is folyamatban van. tetésre res iudicata-ra hivatkozással sem kerülhet sor. Megállapítható, hogy a két „pertípus” egymáshoz való A magunk részéről ezért úgy véljük, hogy a bíróságnak viszonyát a jogalkotó nem rendezte kielégítően. ilyenkor érdemben kell elutasítania a fél keresetét, tekin- A fogyasztóvédelmi törvény, az MNB törvény és a tettel arra, hogy az „erga omnes” hatályú döntésre fi- Tpvt. egyaránt rendelkeznek arról, hogy a közérdekű gyelemmel a felperesnek ez irányba nincs kereshetősé- igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, gi joga az alperessel szemben. Természetesen ilyen hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai sze- döntés csak akkor hozható, ha a közérdekű perben ho- 73 rint igényét önállóan érvényesítse. Valószínűleg ugyan- zott döntés jogerős. ez a helyzet a Ptk. alapján indítható érvénytelenségi pe- Egyszerűbb a helyzet, ha az egyedi ügyben a felperes rekkel kapcsolatban is, habár a Ptk. erről a kérdésről marasztalás iránt érvényesít igényt (tehát például az hallgat. Az EBtv., valamint a környezet-, természet- és érvénytelen kikötés alapján kifizetett jegyár visszafi- állatvédelmi törvény szintén nem rendelkezik erről a zetése iránt perel, avagy a jogellenesen kirótt bírság kérdésről, ugyanakkor a személyiségi jogi, valamint az visszafizetése miatt nyújt be keresetet a bírósághoz). élővilágban okozott jogsértéseknél a közérdekű kere- Ebben az esetben – meglátásunk szerint – a közérdekű setindítás önmagában képes lehet a hatékony jogorvos- perben hozott megállapító ítélet egyfajta előkérdés- lat elérésére, nem beszélve arról, hogy az utóbbi eset- ként jelenik meg az egyedi perben, a továbbiakban a bí- ben önálló keresetindítási jogról nem is beszélhetünk. róság csak a marasztalásra vonatkozóan köteles az el- A párhuzamos igényérvényesítési lehetőségek esetén járást tovább folytatni. Ezt támasztja alá a fogyasztóvé- felmerül a kérdés, hogy miként kell kezelni azt a helyze- delmi törvény 38. § (3) bekezdésében foglalt rendelke- tet, ha mindkét jogvédelmi eszközt igénybe veszik a felek. zés is, amely szerint, ha a bíróság a jogsértés tényét a Bár ez a probléma kissé elméletinek tűnhet, a gyakor- keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra ki- latban többször is felmerül a helyzet mikénti kezelésé- terjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett nek kérdése. fogyasztó az általa a jogsértő ellen indított perben ki- Meglátásunk szerint, ha ugyanazon pertárgy iránt zárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a köz érdekű és egyedi per is folyamatban van, az egyedi kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani. 74 ügyben eljáró bíróság jogosult a Pp. 152. § (2) bekezdése Meglátásunk szerint az imént írtakkal azonos helyzet szerint a per felfüggesztésére. Ez a felfüggesztés mind- áll elő akkor is, ha a fogyasztóvédelmi törvény, az MNB 73 Fogyasztóvédelmi törvény 38. § (7) bekezdés, MNB törvény 164. § 74 Hasonlóan rendelkezik az MNB törvény 164. § (3) bekezdése és a (7) bekezdés és Tpvt. 92. § (8) bekezdés. Tpvt. 92. § (4) bekezdése is. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37

törvény vagy a Tpvt. alapján a bíróság ítéletében a meg- lemmel ugyanakkor bízunk abban, hogy következteté- állapításon túlmenően meghatározott követelés teljesí- seink általánosságban is megállják a helyüket. Ezeket a tésére is kötelezte a vállalkozást. Ha a fogyasztó ugyan- következtetéseket egy rövid összegzésben összefoglal- ezt kéri egyedi ügyekben keresetét szintén érdemben ni lehetetlen feladat, különösen az amúgy is szűkös tar- kell elutasítani, tekintettel arra, hogy a fogyasztók azo- talmi keretekre figyelemmel. Ennek ellenére annyit nosíthatósága nem esik egybe a félazonossággal, ek- megjegyezhetünk, hogy empirikus tanulmányunkban ként permegszüntetésnek res iudicata alapján ebben az az alábbi problémákkal foglalkoztunk: esetben sem lehet helye. Erre enged következtetni a fo- A közérdekű keresetek szabályozása sokrétű, az gyasztóvédelmi törvény 38. § (5) bekezdésében foglalt egyes szabályok különböző jellegű közérdekű kerese- szabály is, amely szerint a kötelezett önkéntes teljesíté- tek előterjesztését teszik lehetővé mind személyiségi se hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bíró- jogi, mind vagyonjogi ügyekben. A keresethalmazatok- sági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság kal kapcsolatban több jogesetben is komoly problémá- az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végre- kat azonosítottunk. Álláspontunk szerint egy fél egy hajtási lap kiállítására irányuló eljárásban vizsgálja. 75 perben többféle közérdekű keresetet is indíthat, ettől Végezetül megjegyzendő, hogy az egyedi ügyben ho- eltérő értelmezés nehezen vezethető le. Nem lehet zott jogerős ítélet a közérdekű per bíróságát nem köti, ugyanakkor közérdekű keresetet indítani, ha egy má- így az attól eltérő ítéletet is hozhat. Ennek indoka, hogy sik, a jogszabályban feljogosított keresetindító már bár a vizsgált szerződési feltétel lehet azonos, a felek pert indított. A tanulmányban kimerítően elemeztük, különbözőek, az egyedi ügy bírósága nem „erga omnes” hogy melyik szerv milyen feltételek mellett jogosult ke- hatállyal hozza meg határozatát. resetindításra, bemutattuk, hogy ez hozzávetőlegesen milyen gyakorisággal történik. Azt is szemléltettük például, hogy érdekvédelmi szervezetek esetén a szer- 4. ÖSSZEGZÉS vezetnek milyen további kritériumoknak kell megfelel- nie a sikeres perindításhoz. Elemeztük a beavatkozás Eme tanulmány megírásakor nagy feladatra vállal- és a pertársaság kérdését, észleltük, hogy szerződéses koztunk. A közérdekű kereset intézménye bár hosszú ügyben kényszerű pertársaság esete is fennállhat. évek óta létezik hazánkban, egyelőre nem található Szembesültünk azzal, hogy a perköltségviselés és a olyan átfogó munka, ami ennek a jogvédelmi eszköznek költségkedvezmények tekintetében a gyakorlat rendkí- a működését megfelelően bemutatná. Bízunk benne, vül következetlen, a pervesztes alpereseket általában hogy a kézirat lezárásával ezt a hiányt pótolni tudjuk. A helytelenül marasztalják a bíróságok. Megvizsgáltuk, kutatás elején tisztában voltunk azzal, hogy az ügyek hogy melyik jogszabály milyen kereset előterjesztését áttekintése során igen sok problémával szembesülünk teszi lehetővé. Az előbbi alapján megvizsgáltuk, hogy a majd. Meglepő volt viszont, hogy a legtöbb jogalkalma- gyakorlatban milyen határozatok születnek. Foglalkoz- zói probléma jogelméleti, illetve dogmatikai zavarokra tunk a bizonyítás és a bírósági meghagyás kérdésével. vezethető vissza. Talán nem teszünk sokat kockára ak- Kimerítően foglalkoztunk a határozatok jogerejével. kor, ha megjegyezzük azt is: a közérdekű keresetekre Ennek kapcsán egyértelműen arra a következtetésre vonatkozó szabályozás nem feltétlenül átgondolt min- jutottunk, hogy az anyagi jogerő személyi hatálya a den részletében. Ennek ellenére a kutatás végeztével köz érdekű perekben különbözik aszerint, hogy az úgy véljük, hogy a legtöbb probléma az eljárásjogi és sok- anyagi jogerő pozitív vagy negatív oldaláról van szó. Az szor anyagi jogi dogmatika végiggondolásával és a meg- utóbbi esetén a személyi hatály nem érvényesül, „in li- felelő jogalkalmazással feloldható lehet. mine litis” elutasítás nem alkalmazható, a per nem Az elemzés alapjául – mint mondtuk – összesen 90 szüntethető meg. A pozitív hatás megléte miatt azon- jogeset szolgált. Elemzésünk nem tökéletes. A kutatás ban az egyedi ügyben benyújtott keresetet érdemben megkezdése óta számos új ítélet született közérdekű kell elutasítani, azonos kereseti kérelmek esetén ettől perekben. Az áttekintett jogesetek nagy számára figye- eltérő döntés nem hozható. Kielemeztük, hogy az egyes ítéletek miként érvényesülnek. Végül megállapítottuk azt is, hogy az egyedi per és a közérdekű per milyen vi- 75 Hasonlóan rendelkezik az MNB törvény 164. § (6) bekezdése és a Tpvt. 92. § (7) bekezdése is. szonyban van egymással. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37

A HITELBIZTOSíTÉKI NYILVÁNTARTÁS PROHÁSZka SZILvIa közjegyzőhelyettes 1. ELŐZMÉNYEK rekbe új zálogjogokat bejegyezni már nem lehetséges, kizárólag csak törölni illetve módosítani lehet az oda 2014. március 15-ét megelőzően kétféle zálogjogi bejegyzett zálogjogokat. nyilvántartásról beszélhettünk. Az ingó zálogjogi nyil- A Ptk. szerint a zálogjog létrejön, ha a zálogjogosult vántartásról, valamint az egyedi azonosításra kétséget és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot; és a zá- kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjogi nyil- logkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fö- vántartásról. (Egyedi azonosító az alvázszám, tehát lött. A zálogjog megalapításához pedig zálogszerződés ebbe a nyilvántartásba a gépjárműveket terhelő zálog- és erre tekintettel a zálogjog megfelelő nyilvántartásba jogokat lehetett bejegyezni.) való bejegyzése (jelzálogjog); vagy a zálogtárgy birto- Az ingó zálogjogi nyilvántartást a Magyar Országos kának a zálogjogosult részére történő átruházása (ké- Közjegyzői Kamara vezeti, ahol a közjegyző nemperes zizálogjog) szükséges. eljárásban határoz a bejegyzésről. A régi Ptk. 262. § (2) A fő különbség a régi nyilvántartásokhoz képest, bekezdése szerint az ingó dolgot terhelő zálogjog alapí- hogy míg azokat a közjegyző vezette, a hitelbiztosítéki tásához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása nyilvántartást nem vezeti senki, azt a Hbnytv. 2. § sze- és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Ka- rint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara csak mű- maránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett ködteti. Amíg a régi rendszereknél volt egy olyan köz- nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való bejegy- hatóság, amely bejegyzést elrendelő határozatot hoz, zése szükséges. Az ingó zálogjogi nyilvántartás egy és bejegyzi a zálogjogot, addig az új hitelbiztosítéki közhiteles nyilvántartás, vagyis közhitelűen tanúsítja a nyilvántartásnál a felek maguk publikálják a bejegyzé- nyilvántartásba bejegyzett ingó dolgot, illetve vagyont seket. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bárki bete- terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés vagy a zálog- kinthet, személyes adatok, cégadatok, vagy az egyedi jogviszony létesítésére irányuló bírósági határozat, azonosítók megadásával keresést indíthat. vagy hatósági döntés létrejöttét. Ebben a nyilvántar- A hitelbiztosítéki nyilvántartásból elveszett okirati tásban azonban a zálogtárgyra nem, hanem annak tu- elem nélkül a hitelbiztosítéki nyilvántartás valóban lajdonosára lehet keresni, vagyis az hogy a zálogtárgy nem más, mint egy, a zálogkötelezettek közösségi olda- 1 jelzálogjoggal terhelt-e, a tulajdonos személyén keresz- lán lévő nyilatkozati hírfolyam. A Hbnytv. 1. § (1) be- tül ismerhető meg. kezdése szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartás hitele- Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas sen tanúsítja, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevő ingó dolgot terhelő zálogjogi nyilvántartásban az egye- a nyilvántartásban rögzített időpontban és a nyilván- di azonosító (alvázszám) megadásával lehet meggyő- tartásban szereplő tartalommal hitelbiztosítéki nyilat- ződni arról, hogy a vagyontárgy jelzálogjoggal ter- kozatot tett. helt-e. A régi Ptk. 262. § (2) bekezdése szerint az ingó zálogjogtól eltérően nem volt közokirati kényszer az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó 3. REGISZTRÁcIÓ dolgot terhelő zálog alapításánál, hanem lehetőség volt okirat nélkül, interneten tett nyilatkozatokkal is jelzá- Hitelbiztosítéki nyilatkozatot csak a hitelbiztosítéki logjogot bejegyezni. Ebben az esetben azonban nem be- rendszerben felhasználóként nyilvántartásba vett sze- szélhetünk közhitelességről, mivel a nyilatkozat nem mély és csak az ott felhasználóként nyilvántartásba tanúsíthatja közhitelesen azt, hogy a zálog létesítésére vett személlyel szemben lehet. A felhasználóként törté- irányuló bírósági határozat vagy hatósági döntés létre- nő nyilvántartásba vétel a https://hbny.mokk.hu hon- jött-e vagy sem. lapon a regisztráció gombra kattintással kezdhető meg. Többféle módon lehet regisztrálni, de minden esetben szükség lesz elektronikus levelezési cím megadására. 2. HITELBIZTOSíTÉKI NYILVÁNTARTÁS Meg kell adni továbbá a személyes adatokat és nyilat- BEVEZETÉSE kozni a felhasználói szabályzat elfogadásáról. Aki ren- delkezik elektronikus aláírással, annak a legegysze- 2014. március 15-i hatálybalépésével az új Polgári rűbb azzal regisztrálni, de lehetőség van anélkül is, az Törvénykönyv (Ptk.) életre hívta a tisztán nyilatkozati elektronikus aláírás azonban utólag nem társítható alapon működő hitelbiztosítéki nyilvántartást, ezzel hozzá a regisztrációhoz. Regisztrálni vagy saját nevé- lecserélve a fent említett két rendszert. A Ptk. mellett a ben lehet a félnek, ilyen az önálló bírósági végrehajtó hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. regisztrációja, de más nevében is tehet valaki a későb- törvény (Hbnytv.), valamint a hitelbiztosítéki nyilván- tartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet (Hbnyr.) szabályozza 1 Anka Márton Tibor: Hitelbiztosítéki nyilvántartás. In: Bodzási azt. 2014. március 15. napjától kezdve a régi rendsze- Balázs (szerk.): Hitelbiztosítékok. Budapest, HVG-ORAC, 2016. 590. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39

biekben hitelbiztosítéki nyilatkozatot, ekkor állandó sággal egyezőségére és hitelességére vonatkozóan tett képviselőként vagy zálogjogosulti bizományosként re- nyilatkozat, amely bármelyik közjegyző előtt megtehe- gisztrál. tő. A gyakorlatban általában azonban felek regisztráci- ós kérelem előterjesztése nélkül, rögtön közjegyzőhöz fordulnak. Ez esetben a jogszabály szó szerinti értelme- 3.1. sAját jogú regisztráció zése szerint az lenne a helyes eljárás, ha a közjegyző el- küldené a felet, hogy az előbb elektronikusan terjesz- Ebben az esetben a felhasználó személyesen, saját ne- szen elő regisztrációs kérelmet. A legtöbb esetben vében regisztrál annak érdekében, hogy a későbbiekben azonban a közjegyző ehelyett a fél személyazonosító a saját jogán tudjon hitelbiztosítéki nyilatkozatot tenni. okmányai alapján kitölti a hitelbiztosítéki rendszer fe- Sajátos helyzete van az eseti képviselőként eljáró lületén az erre szolgáló adatlapot és nyilatkoztatja a fe- 2 ügyvédeknek, mivel a jogszabály nem teszi lehetővé, let a felhasználói szabályzat elfogadásáról. A Hbnytv. hogy ügyvédi minőségben regisztráljanak, így nekik is 4. § (5) bekezdése szerint a közjegyző az azonossági természetes személyként, saját nevében kell a regiszt- nyilatkozat megtétele céljából előtte megjelenő kérel- rációt eszközölni. mező személyi és okmányadatainak ellenőrzése során a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 122. §-a szerint jár el. A személyazonosság igazolása 3.2. állandó képviselőkénT TörTénő háromféle módon történhet: leggyakoribb a fél saját regisztráció kezű aláírásával és fényképpel ellátott hivatalos igazol- ványával, vagy közjegyző személyesen ismeri a felet, Állandó képviselő lehet a törvényes képviselő, a szer- vagy a fél két azonossági tanúval is igazolhatja sze- vezeti képviselő, valamint az ilyen képviseletre megha- mélyazonosságát. Az azonossági nyilatkozat megtéte- talmazott személy. Szervezeti képviseletnél probléma lének tényét a közjegyző a hitelbiztosítéki rendszerben merül fel az együttes képviseleti joggal rendelkező ál- rögzíti. A jogszabály nem mondja ki, de a regisztráció landó képviselő esetében, mivel a törvény nem ismeri céljából következik, hogy a közjegyző valójában össze- azt. Az együttes képviseleti jogosultsággal rendelkező veti a regisztrációs kérelemben megadott adatokat a fél szervezeti képviselők is kizárólag önálló állandó képvi- adataival, a tévesen közölt adatokat kijavítja. selőként tudnak regisztrálni. Meghatalmazotti képvi- Ha a regisztrált felhasználónak megváltoznak az ada- selet esetén a meghatalmazásban utalni kell arra, hogy tai, azok úgy módosíthatók, hogy közjegyző előtt újból azt a meghatalmazó állandó és általános (előre egyedi- azonossági nyilatkozatot tesz. A regisztrációs adatok leg meg nem határozott ügyekre kiterjedő jelleggel), megváltozásáról csak akkor beszélhetünk, ha a regiszt- visszavonásig adja. Az állandó képviselőnek a képvise- rált felhasználó személye nem változik, mert ha válto- leti jogosultságát a regisztráció során (azonossági nyi- zik, akkor jogutódlásról van szó. Az e-mail címet a latkozat megtételekor) közokirattal, vagy teljes bizo- rendszer felületén lehet megváltoztatni, az nem mi- nyító erejű magánokirattal kell igazolnia. A zálogjogo- nősül regisztrációs adatnak, tehát annak módosítása sulti bizományos regisztrációjára is az állandó képvi- miatt nem kell újból közjegyzőhöz fordulni. selőre vonatkozó szabályok az irányadóak. A saját jogú regisztrációt a közjegyző a felhasználó kérelmére szünteti meg. A jogszabály azonban semmi- 5. BEjEGYZÉS lyen további rendelkezést nem tartalmaz arra vonatko- zóan, hogy a kérelmet milyen tartalommal kell előter- A bejegyzés (feljegyzés), módosítás, törlés lépései a jeszteni. Abban az esetben, ha a képviseltnek az állandó következők: képviseleti jogosultsága megszűnik, köteles azt a meg- – hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele; szűnéstől számított három munkanapon belül a köz- – megtett nyilatkozat rögzítése; jegyzőnél bejelenteni, a közjegyző a bejelentést rögzíti – a rögzített nyilatkozathoz hozzájáruló, illetve fenn- a hitelbiztosítéki nyilvántartó rendszerben. A nyilván- tartó nyilatkozat megtétele; tartásnak azt kell biztosítania, hogy a bejelentés beér- – hozzájáruló, illetve fenntartó nyilatkozat rögzítése; kezését követő három munkanapon belül a regisztrált – a nyilatkozat illetve a nyilatkozatok alapján a nyil- felhasználó képviseleti jogosultságára vonatkozó nyil- vántartási változás: a jog bejegyzése, a tény feljegyzése vántartási adat törlése megtörténjen. illetve a bejegyzett jog, feljegyzett tény módosítása, il- letve törlése. 3 A bejegyzés szempontjából kétféle nyilatkozatról be- 4. AZONOSSÁGI NYILATKOZAT; ADATOK szélünk. A nyilatkozatok egyik csoportja, a hozzájáru- MÓDOSíTÁSA lást nem igénylő nyilatkozatok, míg a másik a hozzájá- rulást igénylő nyilatkozatok, melyek alapján csak ak- A regisztráció érvényesítéséhez a regisztrációs ké- kor történik a nyilvántartásban változás, ha ahhoz a relmet előterjesztettnek következő lépésként közjegy- hozzájárulásra jogosult a hozzájárulást megadja. zőhöz kell fordulnia az úgynevezett azonossági nyilat- kozat megtétele végett a kérelem sikeres benyújtását követő tizenöt munkanapon belül. Az azonossági nyi- 2 Pulinka Mihály: Hitelbiztosítéki nyilvántartás I. – Regisztráció. latkozat a regisztrációs kérelemben közölt adatok való- Közjegyzők Közlönye, 2015/6. 11. 3 Anka: i. m. 627. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39

6. HITELBIZTOSíTÉKI NYILATKOZAT TÉTELE tett nyilatkozatot a fél nem zárta ki a saját jogú regiszt- rációja során. 4 6.1. elektronikus AláírássAl megtett nyilAtkozAt 7. DíjAK Abban az esetben, ha elektronikus aláírással regiszt- rált a fél, akkor hitelbiztosítéki nyilatkozatát annak Az azonossági nyilatkozat előterjesztéséért, a re- megtételekor minősített elektronikus aláírással és gisztrált felhasználók adataiban bekövetkezett válto- időbélyegzővel látja el. zás átvezetéséért, valamint a hitelbiztosítéki regisztrá- ció törlésért a közjegyzőt munkadíj és költségtérítés fe- jében 5000 forint illeti meg. Állandó képviselőként való 6.2. közjegyző álTal rögzíTeTT regisztráció esetében a közjegyzőt munkadíj és költ- nyilAtkozAt ségtérítés fejében minden megkezdett óra után 6000 forint illeti meg azzal, hogy ez az összeg legfeljebb A közjegyző a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele 18 000 forintig terjedhet. céljából előtte megjelenő regisztrált nyilatkozattevő hi- A hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítéséért a közjegy- telbiztosítéki nyilatkozatát a Kjtv. 175. § (1) bekezdésé- zőt munkadíj és költségtérítés fejében minden megkez- nek alkalmazásával – a közjegyző saját hivatali elektro- dett óra után 6000 forint illeti meg, azzal, hogy ez az nikus aláírásával ellátva – rögzíti a nyilvántartásban. összeg legfeljebb 18 000 forintig terjedhet. A hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére vonatkozó Az országos kamara felé a hitelbiztosítéki nyilatkozat formanyomtatványok megtalálhatók a www.mokk.hu tételéért 7000 forint költségtérítést kell fizetni, amely honlapon a Kérelmek/Űrlapok fül alatt. A törvény nem tartalmazza a hitelbiztosítéki nyilatkozathoz hozzájá- teszi kötelezővé a formanyomtatvány használatát, a ruló vagy a hitelbiztosítéki bejegyzés fenntartására nyilatkozatot tartalmazhatja szerződés, vagy egyolda- irányuló költségtérítést is, továbbá egy törlésre irá- lú jognyilatkozat is a Hbnyr. 2–4. számú melléklete sze- nyuló nyilatkozat további költségtérítés megfizetése rinti tartalommal. nélkül tehető. Ha a hitelbiztosítéki nyilatkozatban több vagyontárgy kerül megjelölésre, akkor a második va- gyontárgytól kezdve vagyontárgyanként 3500 forint 6.3. az okiraTszerkeszTő közjegyző vagy költségtérítést kell fizetni. A kamara felé a költségtérí- ügyvéd áltAl rögzített nyilAtkozAt tés megfizetése történhet átutalással vagy csekk for- májában. Abban az esetben, ha közjegyző vagy ügyvéd készíti az okiratot, a feleknek a szerződés alapján megtett hi- telbiztosítéki nyilatkozatát rögzíti a rendszerben, ami- 8. HITELBIZTOSíTÉKI NYILATKOZATOK fAjTÁI nek feltétele természetesen az, hogy a felek regisztrál- va legyenek a nyilvántartásban. A hitelbiztosítéki nyi- A Hbnytv. az alábbi hitelbiztosítéki nyilatkozatokat latkozat rögzítésére a közjegyző vagy ügyvéd akkor ismeri: zálogjogosulti nyilatkozat, zálogkötelezetti nyi- köteles, ha a felek így rendelkeztek az okiratban, továb- latkozat, eladói nyilatkozat tulajdonjog-fenntartással bi feltétel az ügyvéd esetében, hogy őt a rögzítésre történő eladásról, faktori nyilatkozat, lízingbeadói nyi- meghatalmazzák a felek. Fontos szabály, hogy ameny- latkozat, egyéb nyilatkozatok, mint a zálogjog ranghe- nyiben a hitelbiztosítéki nyilatkozatot közjegyző vagy lyének előzetes biztosítására irányuló zálogkötelezetti ügyvéd rögzítette, akkor a nyilatkozat módosítása, tör- nyilatkozat és a ranghely megváltoztatására irányuló lése is csak ilyen módon lehetséges. Az együttes képvi- zálogkötelezetti és zálogjogosulti nyilatkozat. seleti joggal rendelkező szervezeti képviselők hitelbiz- A Ptk. 5:114. §-a alapján a zálogjogosult bejegyzésére tosítéki nyilatkozatának tételénél megoldást jelenthet, irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozatot a zálogjogosult, ha közjegyzői okirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy a zálogkötelezett tehet. Ha a zálogjog bejegyzésé- magánokirat készül és az az alapján megtett közös hi- re irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult tette, a zálog- telbiztosítéki nyilatkozatot a közjegyző vagy az ügyvéd jog bejegyzéséhez a zálogkötelezett hozzájáruló nyilat- rögzíti a hitelbiztosítéki nyilvántartó rendszerben. kozatára van szükség. A Ptk. 5:117. §-a alapján a zálog- jog törlésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett tehet. Ha a zálogjog törlésére 6.4. eseTi képviselő úTján megTeTT irányuló nyilatkozatot a zálogkötelezett tette, a zálog- nyilAtkozAt jog törléséhez a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatko- zata szükséges, vagy az, hogy a zálogjogosult zálogkö- Természetes személy eseti képviselő ügyvéd útján is telezettnek a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatá- tehet hitelbiztosítéki nyilatkozatot. Ennek feltétele az, tól számított harminc napon belül ne tegyen a bejegy- hogy mind a fél, mind az ügyvéd saját jogú regisztráció- zés fenntartására irányuló nyilatkozatot. val rendelkezzen és a félnek ne legyen regisztrált állan- A hitelbiztosítéki nyilatkozatban meg kell adni a nyi- dó képviselője és az is, hogy az eseti képviselet útján 4 Anka: i. m. 644. / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41

latkozattevő (zálogjogosult, zálogkötelezett, eladó, fak- Bejegyzés módosításának minősül, – vagyis újból meg tor, lízingbe adó) és a másik fél (zálogjogosult, zálogkö- kell fizetni költségtérítésként a 7000 forintot a bejegy- telezett, vevő, eladó, faktor, adós, lízingbe adó, lízingbe zésben, feljegyzésben szereplő összeg megváltozása, vevő) adatait. A bejegyzés tárgya meghatározható jogosult, vagy kötelezett (személyes adós) személyében egyedileg (gépjármű alvázszámmal, más vagyontárgy beállott változás, bejegyzés tárgyának kicserélődése, pedig öt azonosító) vagy körülírással a szabadszöveges valamint a jelzálogjog részjelzálogokká való átalakulá- 5 mezőben. Az egyedileg történő meghatározásnak az az sa. A gyakorlatban probléma, amikor felek megalapít- előnye, hogy az így meghatározott vagyontárgy önma- ják a zálogjogot bizonyos ingóságra, ami felett még nin- gában is kereshető. Ha öt azonosítóval határozzuk meg csen rendelkezési joga a zálogkötelezettnek, kérik a hi- a vagyontárgyat, (gyártási év, gyártó neve, gyártási telbiztosítéki nyilatkozat rögzítését a körülírással száma, gyártó által adott egyedi azonosítója, gyártó ál- meghatározott zálogtárgyra. Később, amikor megszer- tal adott elnevezése) akkor ezek közül három adatnak zi a rendelkezési jogot a zálogtárgyon a zálogkötele- egyeznie kell ahhoz, hogy önmagában kereshető le- zett, kérik a felek módosítani a zálogbejegyzést, tekin- gyen. Ha körülírással történik a vagyontárgy bejegy- tettel arra, hogy már van a zálogtárgynak egyedi azo- zésre, akkor az arra vonatkozó hitelbiztosítéki nyilat- nosítója (alvázszáma). Ugyanarról a zálogtárgyról van kozat csak a zálogkötelezett adatainak megadásával szó, azonban nem lehetséges a bejegyzés tárgyának kereshető. A nyilatkozatban meghatározható a biztosí- másként való meghatározása, csak úgy, ha az előbbit ki- tott követelés összege, amelynek erejéig a zálogtárgy a töröljük, és újból rögzítjük a nyilatkozatot az alváz- kielégítésre fedezetet biztosít. A zálogjog ranghelyének szám megadásával, ami azonban anyagi jogi szempont- előzetes biztosítására irányuló tulajdonosi nyilatkozat ból úgy tekinthető, hogy a módosítás időpontjában lett esetén azonban kötelező meghatározni azt az összeget, megalapítva a zálogjog. amelynek erejéig a tulajdonos zálogjogot kíván alapíta- Összegzésképpen megállapítható, hogy döcögősen ni, azonban ebben az esetben nem kötelező jogosultat indult a nyilvántartás, mivel a végrehajtási rendelet ki- megadni. A tulajdonjog fenntartással történő eladásra hirdetése csak kettő nappal előzte meg a Ptk. hitelbiz- vonatkozó, a faktori- és a lízingbeadói nyilatkozatban a tosítéki szabályainak a hatálybalépését, az első egy hó- követelés összegét nem kell, és nem is lehet meghatá- napban egy átmeneti időszakról beszélhettünk. Ezen rozni. időtartam alatt az országos kamara vizsgálta meg a hi- A ranghely megváltoztatására irányuló nyilatkozat telbiztosítéki nyilatkozatokat és adott visszajelzést a adattartalmára vonatkozó jogszabályi előírás nincsen, közjegyzőnek, hogy az rögzíthető-e a rendszerben. arra csak következtetni lehet. Problémás maradt az együttes képviseleti joggal ren- A hitelbiztosítéki nyilatkozat akkor minősül megtett delkező állandó képviselők regisztrációja, hitelbiztosí- nyilatkozatnak, amikor az rögzítésre kerül a rendszer- téki nyilatkozatának tétele, továbbá felmerül sokszor ben, vagyis amikor azt elektronikus aláírással ellátják. az igény a régi zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett zá- logjog és a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog közötti ranghelycserére is, sok helyen hiányos 9. BEjEGYZÉS (fELjEGYZÉS) MÓDOSíTÁSA a törvény, csak következtetni lehet az eljárásra, mégis a rendszer működik, bár hosszútávon problémás lehet A bejegyzés, feljegyzés részbeni törlését, a módosítás az, hogy az ingó zálogjog fennállásában, annak helyes- különleges esetei közé sorolhatjuk, ha több jogosult, ségében nem lehet teljes mértékben bízni, mivel nem kötelezett van és egyes jogosultakat, kötelezetteket beszélhetünk közhiteles nyilvántartásról. szeretnénk törölni, továbbá egyes vagyontárgyak tör- lése esetén, valamint a bejegyzésben, feljegyzésben szereplő összeg részbeni törlése esetén. Ezek az esetek költségtérítés szempontjából törlésnek minősülnek. 5 Anka: i. m. 679. / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41