Szendi Attila: A 19. századi magánjogi szakszavaink előfordulása korabeli folyóiratokban (1830–1850)

nYELVTÖRTÉnET a 19. századi magánjogi szakszavaink előfordulása koraBeli folyóiratokBan (1830–1850) SZENDI AttILA főigazgató, ME Könyvtár, Levéltár, Múzeum Bevezető Mindezen szempontoknak megfelelően felállítottunk egy jogtörténeti módszertani vizsgálati rendszert és egy Ez a tanulmány annak a több éve tartó kutatóközösségi nyelvészeti, informatikai elemzési módszert. munka inspirációjának köszönhetően jött létre, melynek Jogtörténeti szempontból a 19. század magyar jogfej- nyelvészeti alapvetését Kurtán Zsuzsa írta meg 2015-ben lődése azért is kiemelkedő, mert az akkori Magyarország A magyar jogi szaknyelv leírásának kutatási programja című a rendi államhatalomból és társadalomból a polgári ál- tanulmányában (Kurtán 2015). Jogelméleti szakmai ol- lamhatalomba és társadalomba tért át. Mindehhez hoz- dalról Szabó Miklós tette meg ugyanezt a Jogi nyelv erőte- zájárult a neoabszolutizmus időszakának Magyarország- re című értekezésében (Szabó 2015). 2014-ben pedig ra kényszerített, de polgári jellegű, osztrák jogrendsze- Vinnai Edina A magyar jogi nyelv kutatása (Vinnai 2014) re. A német hatás ellenvetéseként is értelmezhető a latin című dolgozatában kiegészítette a jogi szempontokat szo- nyelv jogászok általi megőrzése, melynek használata a ciolingvisztikai és pragmatikai nézőpontokkal is. kiegyezés után, a magyar nyelv rendszeres alkalmazá- Kurtán Zsuzsa tanulmányában markáns vonulat a sával csökkent. Ez érhető tetten a 19. század végének nyelvi elemzés informatikai háttere. Az e-magyar digitá- nagy magyar jogtudományi szintézisében, a Magyar Jogi lis nyelvfeldolgozó rendszer 2016-os megvalósulásával Lexikon hat kötetében (MJL 1898–1907). A jogrendszer Vincze Veronika és munkatársai (Vincze 2017) a magyar változásának az elemzésére a jogszabályokon túl, a nem nyelvű, szótövező, nyelvészeti-informatikai platform kodifikált magánjog esetében a jogi összefoglaló művek kiépítésével tették használhatóvá mások számára is az és a speciálisan a korra jellemző jogi szakszótárak hasz- ez irányú, számítógépes nyelvészeti kutatásokat. Mind- nálhatók a legjobban. A 19. század első felének speciális ez a Sebők Miklós által szerkesztett magyar kvantitatív irodalmát képezik a korabeli szóhasználattal „szófüzér- szövegelemzés és szövegbányászat társadalomtudomá- nek” nevezett latin–magyar jogi szógyűjtemények. Ezek- nyi módszertanát összefoglaló tanulmánykötet (Sebők nek egyik sokat használt példánya a jogász végzettségű 2016) megjelenésével egy időben történt. Kunoss Endre által először 1834-ben összeállított Szó- Az előzmények ismeretében nem véletlen, hogy az alap- füzér (Kunoss 1834), mely el is tér a többi jogi szakszó- vetően jogtörténeti vizsgálódásunk tárgya, a tanulmány tártól, mivel elsősorban a művelt magyar nyelvű közön- hátterét adó forrásfeldolgozás is új módszerek kísérleti ségnek készült általános és tudományos használatra. megvalósításával történik. Első kísérletként természete- Ebből a szempontból számunkra ez az ideális válogatás, sen több a kérdés, mint az eredmény, a 19. századi szöve- hiszen olyan szavakat gyűjt össze művében, melyek jogi gek jogtörténeti szempontú kvantitatív szövegelemzése kifejezések, de a nem jogi végzettségű emberek széles mégis újdonságnak számító kezdeményezés. közönsége számára készült. Ennek a szótárnak a jogi, magánjogi szókincse adja majd az elemzés alapját. Nyelvészeti szempontból Kunoss Szófüzérének ma- alkalmazott módszertan gyar–latin–német nyelvű magánjogi szakkifejezései al- kotják a referencia szógyűjteményt. A szógyűjteményben Az alkalmazott módszertant már a bevezetőben megem- szereplő szakszavak előfordulását elemezzük azokban lített tanulmányok felvázolták. Ezen túl azonban van egy a forrásokban, melyeket nem jogi szakemberek számára jogtörténeti, nyelvi vizsgálati szempont is: a jog mint a hoztak létre, vagyis a korabeli folyóiratokban. Két szű- társadalom szerves része nem csak a tudósok által mű- kítést alkalmazunk: a már említett szakjogágit (magán- velt szakterület, mivel a jog felhasználói a nem jogász jog) és egy időbelit (az 1830-tól 1850-ig tartó interval- szakemberek is. A jogi szaknyelv kifejezéseinek helyes lumot vizsgálva). Ez az időintervallum tartalmilag meg- alkalmazása a jogszabályok szövegeinek jól értelmezhe- felel a nagy jogi szakszótárak, nyelvújító szótárak kor- tőségét biztosítja. Ennek vizsgálata nemcsak a 19. szá- szakának, és a később ismertetett informatikai rend- zadban volt kiemelten fontos, amikor a jogi szaknyelv szerben is alkalmazható időhatároknak. További kény- teljes átalakuláson ment keresztül a nyelvi és társadalmi szerű forrásszűkítést jelent az informatikai elemzés változások miatt, hanem ma is középpontban áll. terepéül szolgáló, digitalizált, korabeli folyóiratok száma, / 4 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 1

nYELVTÖRTénET melyből hét került a nem tudományos és nem jogi beso- értékeljük, a szótár további nagy hiányosságát a fogal- rolásba. mak értelmezésének elmaradásában látjuk, hiszen ez a Informatikai szempontból a kvantitatív szövegelemzés helyes szóalak kiválasztásában nagy segítséget jelent- legelemibb módszerének alkalmazására volt módunk: a hetett volna. szózsák-modellt alkalmaztuk (Balázs 2016). Ebben az Időrendben az egyik legelső jogi szakszótár volt Pápay esetben a szavak előfordulásának gyakoriságát vizsgál- Sámuel 1807-ben, Veszprémben kiadott műve (Pápay tuk. E módszer legszűkebben értelmezett formájában 1807). Pápay dolgozata több fontos, a jogi szaknyelvre nem veszi figyelembe a szavak sorrendjét, kontextusát. jellemző terminus technicus lényegi sajátságára utaló Kiemelendő azonban, hogy az informatikai szövegkere- megfigyelést tartalmaz. Éppen ezért sajnálatos, hogy ső rendszer alkalmas volt a magyar szótövezésre, tehát nem vált szélesebb körben ismertté azok előtt, akik a a szavak statisztikai szempontból csoportosíthatóak megteremtői voltak a szakszókincsnek (Kovács 1995: voltak. A forrást egy magyar, kereskedelmi adatbázis- 27). „Magyar Kifejezéseknek értelmét is vóltaképpen szolgáltató digitális folyóiratgyűjteménye szolgáltatta meghatározzuk; mert külömben, ha a’ Hazafiak kivált (Arcanum Digitális Tudománytár). A kapott eredmények külön vidékeken egy kifejezést tétovázva hol egy hol más azonban így is óvatosan kezelendők, inkább viszonylagos értelemben vesznek, úgy egymást Ország szerte soha és nagyságrendi elemzést tesznek lehetővé, mint pontos igazán meg nem érthettyük” (Pápay 1807: 57). statisztikai elemzéseket. A részletesebb informatikai Melyek voltak a 19. század legjelentősebb szakszótárai, korlátokról a későbbi elemzési részben szólunk. szógyűjteményei? Pauly Károly: Polgári és pörös szótár. Buda, 1827; Puky Károly: Honni törvény szótár. Pest, 1830; Fogarasi János: Diák-magyar műszókönyv a magyar- a magyar jogi szaknyelv fejlődése honi törvény- s országtudományból. Pest, 1833; Kunoss a 19. század első feléBen Endre: Gyalulat, vagyis megmagyarosított jegyzéke azon idegen szavaknak, mellyek különféle nyelvekbül kölcsönöz- A 19. századi magyar jogi szaknyelv fejlődését 1880-ban tetvén, a magyar beszédben és irásban korcsosítva vagy Bakos Gábor dolgozta fel tanulmányában (Bakos 1880), eredetikép használtatnak. Pest, 1835; 1845-ben Bécsben majd több kisebb tanulmány után, száz évvel később B. kiadott Hivatalos műszótár. Kovács Mária levéltári kutatásokkal is alátámasztott, A korabeli szótárkészítőknek is forrásául szolgáltak a részletes szótárat is tartalmazó, történelmi, jogi, nyel- magyar nyelvű jogi szakkönyvek, melyek közül kiemel- vészeti szempontokat is figyelembe vevő könyve meg- kedők Georch Illés, Kelemen Imre, Szlemenics Pál össze- határozó jelentőségű volt (Kovács 1995). Az újabb (2009) foglaló magyar nyelvű magánjogi művei. tanulmányok sorában ki kell emelni Szép Beáta az egyes A jogalkotás terén a 19. század első felében meghozták szótárakat kritikai megjegyzésekkel is ellátó, összeha- azokat a törvényeket, melyek biztosították a jogalkotók- sonlító művét, mely inkább nyelvészeti indíttatásból nak és a használóknak a teljesen magyar nyelvű haszná- vizsgálta a 19. század magyar jogi szaknyelvének válto- latot. Elsőként az 1805. IV. t.c. alapján a törvényhatóságok zását. Majd legújabban, 2014-ben Nótári Tamás a Meg- már az udvari kancelláriához, sőt az uralkodóhoz is ma- jegyzések a magyar jogi műnyelv kialakulásának törvényi gyar (vagy tetszés szerint latin) nyelven intézhették föl- hátteréhez (Nótári 2014) című tanulmányában inkább a irataikat, melyekre a Helytartótanácsnak szintén ma- jogtörténeti vonatkozásokat elemzi a 19. század első fe- gyarul kellett válaszolnia. Az 1840. évi VI. tc. teljes mér- lének nyelvi változásaiban. tékben rendezte a magyar nyelv ügyét. A törvénycikk az A korszak általános értékelését illetően korábban már egyházi és világi törvényhatóságokat, valamint a magyar beszéltünk a társadalmi változásokat követő jogi átala- királyi udvari kamarát is arra kötelezte, hogy levelezé- kulásról, de legalább ennyire meghatározó volt az a fo- seiket magyar nyelven folytassák. Ezt követte az 1843– lyamat, melyet a tudomány és a társadalom gyors, for- 44. évi II. tc., amely kimondta, hogy a „törvénycikkek radalmi átalakulását késve követő magyar nyelvi szavak valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar és fogalmak keletkezése jelez. Ezt a folyamatot csak úgy nyelven alkottattak és erősíttettek meg”. lehet gyorsítani a nyelv, illetve a szaknyelv szókészleté- A 19. század jogi szaknyelvi tevékenysége nemcsak a nek fejlődése céljából, ha a nyelv- és szaktudomány szám- társadalom figyelme, hanem a nyelvész tudósok éber ba veszi a szakszavakat, és a magyar nyelvbe szervesen felügyelete mellett zajlott. A jogi műszavak helyességét nem illeszkedő, idegenként ható alakokra javaslatot tesz- és jóságát mind a „neolog” jogász, mind az „ortholog” nek, azt közmegegyezés alapján egységesítik, elfogadják. nyelvész elfogultan és külön, csak a saját szempontjából Ezen elv egyszerű alkalmazhatóságát már csak egy va- bírálta és állapította meg. „A jogász a felmerülő új szak- lami zavarhatja meg: az ügybuzgalom, a sok helyről ér- szó szükséglete esetén készített egy új szót, mely fogal- kező segítő szándék. A latin–magyar jogi szakszótárak milag megfelelő. Az ortholog elítéli, mert szerinte alaki- inkább összegyűjtötték a fellelhető magyar szavakat, lag rossz és ajánl helyette más, alakilag jó műszót. De ezt ezzel megnehezítve a pontos fogalomhasználatot magyar meg a jogász veti el, mert fogalmilag rossz, mert szerin- nyelven. Ennek legjobb példája volt az 1843-ban megje- te nem a kérdésben forgó fogalmat nevezi és jelöli meg” lent Törvénytudományi Műszótár (TTMSz.), mely minden (Bakos 1883: 3–4). A jogász nyelvújítók egy része ezért latin szóhoz több magyar szót is megadott, ezzel megne- az idegen terminusok átvételét támogatta, nagyobb ré- hezítve az egységes magyar jogi szaknyelv megszületé- szük azonban a latin és német terminusok fordítása mel- sét. Mindamellett, hogy a mű szerzőinek jószándékát lett érvelt (Szép 2009: 11). / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 1 5

nYELVTÖRTÉnET Összességében megállapíthatjuk, hogy a 19. század első Lőrinc, Szigligeti Ede, Erdélyi János, Gasparich Kilit tar- fele jogi műnyelvének tekintélyes szakirodalmával, vala- tozott (Zsámboki 1995: 23). mint a számos (mintegy 35 db) műszótárral és az ezekben Szépirodalmi bemutatkozására a Vörösmarty által felhalmozott (körülbelül 40 000 szónyi) szókészlettel szerkesztett Tudományos Gyűjtemény irodalmi mellék- szemben a szavaknak csak mintegy harmada került be lapjában, a Koszorúban került sor, 1831-ben. A közönség véglegesen a magyar jogi szaknyelvbe (Kovács 1995: 38). kedvezően fogadta verseit és elbeszéléseit. Emiatt aztán Az időszak szaknyelvi fejlődését illetően meg kell em- a legkülönbözőbb irányultságú lapok közölték műveit. lítenünk a Márkus Dezső által szerkesztett, 1898-ban Költeményeit két önálló kötetben is kiadta, a Dalfutár elkezdett és 1907-ben befejezett hatkötetes Magyar Jogi 1840-ben, a Kunoss versei 1843-ban jelentek meg. Lírá- Lexikont (MJL 1898–1907), mely az első modern magyar ja az 1830-as évek almanach költészetét képviseli (Zsám- nyelvű jogtudományi szintézis. Magában foglal mintegy boki 1995: 28). Írt egy kéziratban maradt drámát, Isten- 10 ezer címszót és a címszavakon belül ennek többszö- ítélet címmel, melyet a Pesti Nemzeti Színház 1838-ban rösét, alcímszavakban. Kvantitatív nyelvészeti vizsgáló- bemutatott (Zsámboki 1995: 30). dásunk esetében is felhasználtuk a Magyar Jogi Lexikont Szakírói munkássága nagyon korán kezdődött. A Tudo- mind a latin jogi szaknyelv, mind a címszó továbbélésé- mányos Gyűjteményben, az ország egyetlen tudós folyó- nek referenciájaként. iratában 1831-ben nemcsak első költeményeit, hanem Már szó esett Kunoss Endre szótárairól. Az általa ösz- természettudományi, nyelvészeti és jogi tanulmányait is szegyűjtött Szófüzér jogi szakkifejezései képezik a kvan- közölték. Az első cikkekben a „villanyról, a melegrül, a titatív elemzés szókincsének alapját. Kunoss életpályáját fénylő és tüzes levegői tüneményekről” értekezett. Szily ismerve úgy gondoljuk, hogy különböző tudományterü- Kálmán fizikus, nyelvész szerint a villany szót Kunoss al- letek művelőjeként tisztában volt saját kora művelt, tu- kotta az 1831-ben megjelent tanulmányában: az „electrica dományok iránt érdeklődő embereinek szókincsével. materia” szót magyarosította. További szóalakításai is, Ebből következik, hogy gyűjteményének jogi szakkifeje- mint a „villanyosság”, „villanyosít” meggyökeresedtek zései a kor általános műveltséggel rendelkező emberének nyelvünkben. Még ugyanebben az évben két tanulmányt szóhasználatához tartozóak lehettek. Kunoss munkás- közölt Nyelvünkben idegen szavakról, valamint Vidék- vagy ságát részletesebben is ismertetem. tájszavunkról címmel (Zsámboki 1995: 42–43). 1834-ben megjelentette Szófüzérét, „a tudomány, mű- vészség, társalkodás és költészet újonnan alkotott vagy kunoss endre munkássága fölélesztett szavainak jegyzéke” alcímmel. Szójegyzéke kilenc év alatt további három kiadást ért meg, az eredeti Kunoss Endrét a lexikonirodalom mint költőt, írót, hír- két és fél ezres szókészletet mintegy harmadával bővítette. lapírót, szerkesztőt, nyelvészt és ügyvédet tartja számon, A harmadik kiadás kalózkiadás volt, a szerző engedélye de korának fiatal polihisztora jogtudós, politológus, pe- nélkül oda nem illő szavakat illesztett be az ismeretlen dagógus, szakíró és mezőgazda is volt egy személyben. közreadó, amelyeket az 1843-ban megjelenő negyedik ki- Mindössze 13 esztendei irodalmi működése során hat adásban Kunoss törölt. A Szófüzérek magyar–német és latin szakkönyvet, két verseskötetet és egy drámát írt, négy szótárak voltak. Kunoss összegyűjtötte korának azokat az gyűjteményes munkát adott közre, elbeszéléseinek, szak- új szavait, amelyeket ő maga is jónak tartott, vagy maga és hírlapcikkeinek, kritikáinak, recenzióinak száma pe- alkotott új szavakat. A magyar nyelvet úgy kívánta alkal- dig a százat is meghaladja (Zsámboki 1995: 17). massá tenni a modern követelmények számára, hogy az Kunoss Endre 1811-ben született Egyházashetyén, idegen szavak erőltetésével vagy a nehézkes magyar szavak kisbirtokos nemesi családban. Győrben járt gimnázium- megtartásával szemben a magyar szókincs mélyebb, elfe- ba, és a győri királyi jogakadémián elvégezte a bölcsele- ledett rétegeiből, illetve hasonló értelmű magyar szavakból, ti és jogi tanfolyamot. Jogi tanulmányait Pesten fejezte szótövekből új tartalmú szavakat honosított meg. Ekkortájt be, majd ügyvédként, később táblabíróként, c. táblai jelent meg a közel ötezer szót tartalmazó Gyalulat, vagyis ügyészként dolgozott. 1836/37-ben a Széchenyihez közel megmagyarosított jegyzéke azon idegen szavaknak, mellyek álló Jelenkor segédszerkesztője lett. 1838. áprilistól különféle nyelvekbül kölcsönöztetvén, a magyar beszédben szeptemberig szerkesztette és kiadta a Természet c. is- és írásban korcsosítva vagy eredetikép használtatnak. Nyelv- meretterjesztő folyóiratát, s irodalmi melléklapját, a alakító tevékenységének összefoglalásai, a szótárak a tu- Lombokat, majd 1839-ben Pozsonyban az Országgyűlé- domány számára ma is forrásként szolgálnak. si Lantot. 1843/44-ben a kormánypárti Hírnök segéd- Kunossnak köszönhető köznyelvi szavaink: szerkesztője lett, és országgyűlési tudósítója (Zsámboki – hétköznapi kifejezések: bohóc, bók, egyén, egyéniség, 1995: 18–26). Jogi, irodalmi és hírlapírói-szerkesztői elővigyázat, előzetes, főleg, gyakorlatilag, gyakornok, tevékenysége mellett – megélhetési gondok miatt – a Zi- hangsúly, hanglejtés, hitszónok, időleges, jelenleg, jelent- chy és Batthyány főúri családoknál nevelősködött. Ne- kezni, köteg, népies, orgyilkos, óvszer, taglalni, verseny- velői munkáját – kisebb megszakításokkal – élete végéig társ, versszak, végezte (Zsámboki 1995: 27). – szakmai-tudományos kifejezések: alagút, bonctan, A magyar romantika második, kissé fiatalabb nemze- építész, fényezni, gyutacs, iránytű, mérnök, mértan, mű- dékéhez tartozott, amely az Akadémiát megtestesítő egyetem, vésnök, villany, Bajza–Vörösmarty–Toldy triásszal került szembe. Bará- – katonai kifejezések: díszelegni, menetelni, vezérlet ti köréhez Vajda Péter, Garay János, Táncsics Mihály, Tóth (Zsámboki 1995: 43–44). / 6 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 1

nYELVTÖRTénET Nyelvújító törekvéseivel a magyar jogi szaknyelv meg- 1. Hetilap, 1845–1848: „Encyclopaedicus tartalmú teremtéséhez is maradandóan hozzájárult.. Kunosstól folyóirat különös tekintettel a közgazdászatra, műipar- származnak olyan alapvető kifejezések, mint magánjog, ra és kereskedésre”, megj. hetenként kétszer, Pest. közjog, jogviszony, bizonylat, elismervény, elsajátít, fiú- 2. Hirnök, 1837–1844: „Politikai, tudományos, művé- sítani, felülvizsgálni, honfiúsítani, jelzálog, jogsérelem, szeti ‚s szépliteraturai hírlap”, megj. hetenként kétszer, letét, serdült, szentesíteni, tanúsítani, telekkönyv, véd- Pozsony. nök. Jogelméleti kérdésekről a Tudományos Gyűjtemény- 3. Honderü, 1843–1848: „Szépirodalmi és divatlap. ben írt 1832-ben és 1836-ban, a természetjogról érte- Divatképek, fametszetek és más mű- mellékletekkel”, kezve. Jogi szakcikkeit a Századokban adta közre (Zsám- megj. hetenként, Pest. boki 1995: 44). 4. Jelenkor, 1832–1848: „Jelenkor politikai tekintetben Természettudományi tanulmányainak írását is foly- a’ két haza ‚s külföld’ Hírleveleiből”, megj. hetenként két- tatta, az 1838-ban megjelenő Természet című folyóira- szer, Pest. tában a gyümölcstermesztésről, a vetésmódokról, a szi- 5. Pesti Hírlap, 1841–1849: Politikai napilap, Pest. várványról, a deménfalvi cseppkőbarlangról írt. A ha zai 6. Századunk, 1838–1845: „Politikai tudományos és tudományos ismeretterjesztő folyóiratirodalom meg- művészeti folyóirat”, megj. hetenként kétszer, Pozsony születését Kunoss Természetétől számítják. 1843-ban 7. Társalkodó, 1832–1848: „Társalkodó tudományos A selymészet kézikönyve címmel a selyemhernyók te- művészeti ‚s mesterségi tekintetben”, megj. hetenként nyésztéséről adott ki gyakorlati összefoglalót (Zsámbo- kétszer, Pest. ki 1995: 41). Elhivatott pedagógus, a neveléstörténet elismert teoretikusa és szakírója is volt: az Alapvonatok Digitális folyóiratok a honi nevelés köréből és a Dajka könyv szerzője, mely A folyóiratok az Arcanum Digitális Tudománytárban utóbbi könyv két év alatt két kiadást is megért (Zsám- érhetőek el (https://adtplus.arcanum.hu). A teljes szö- boki 1995: 45). vegek kereshetőségét a honlap webes alkalmazása biz- Kunoss Endre jogász végzettségű, de egyben számos tosítja. Itt fontos megjegyezni a szövegkeresés informa- tudományterület szakértő művelője volt. Sokirányú, fá- tikai lehetőségeit, korlátait. A digitalizált szövegekben radhatatlan munkavégzésével talán tudattalanul is til- lehetőség van pontos szóra és szótövesített szóalakra takozását fejezte ki rövidre szabott életpályájával szem- keresni. Ez utóbbi esetben azonban az ékezet nélküli ben. Gróf Zichy Ödön kálozi birtokán halt meg 1844 má- változatok is belekerülnek a találati halmazba. Ez meg- jusában. növeli az ékezet nélküli homonímiák miatti téves statisz- tikai adatokat. További statisztikai hibalehetőség, hogy egy találati eredményt ad a keresőrendszer akkor is, ha források egy oldalon több találat is van. A folyóiratszövegek digi- talizálásának informatikai megvalósítása az optikai ka- A kvantitatív szövegelemzésnek három forrása van. Az rakterfelismerésre (OCR) épül, mely régi nyomtatott egyik Kunoss Szófüzér című művének magánjogi szókincse szövegek esetében betűhibákat okoz, ezzel a szó megta- (ill. terjedelmi korlátok miatt ennek csak egy része). A lálásának statisztikai valószínűsége csökken. másik a 19. század első felében megjelenő, nem tudomá- nyos folyóiratok 1830 és 1850 közötti számainak teljes szöveganyaga. A harmadik a referenciaként szolgáló for- a szófüzér magánjogi szakkifejezései rásunk, a Magyar Jogi Lexikon mintegy tízezer címszava. a koraBeli folyóiratokBan – táBlázatok, A források elemzésének a célja, hogy megvizsgáljuk a szójegyzékek Kunoss Endre által összegyűjtött jogi szakszavakat – me- lyeket kora művelt emberének magyar nyelven ajánl hasz- Kunoss Endre Szófüzére mintegy 2500 szót, kifejezést nálatra – a folyóiratok szövegei alapján abból a szempont- tartalmaz (Kunoss másik nagy gyűjteménye, a Gyalulat, ból, hogy mennyire épültek be a napi szintű nyelvhaszná- 1835-ből mintegy ötezret). Ebből 250 jogi tárgyú szak- latba, milyen gyakorisággal találhatók meg a latin válto- szó került kiemelésre, melyből 70 szót soroltunk a ma- zataik. Referenciaként összevetjük a Kunoss-féle szavakat gánjogi szakkifejezések közé. A tanulmányban elvégzett a Magyar Jogi Lexikon címszavaival, azért, hogy felmérjük, kvantitatív elemzés tárgyát ennek a 70 magánjogi kife- a 19. század végére a jogtudomány mennyire őrzi meg a jezésnek a felére csökkentett szókészlete adja (ld. 1. sz. latin szakkifejezéseket és magyar megfelelőit. Melléklet szólistáját). A szólistában feltűnő, hogy a csak jogi használatra Folyóiratok szánt korabeli szótáraktól eltérően a latin kifejezés mel- Kunoss Endre Szófüzére 1834-ben jelent meg először, lett esetenként a német változat is szerepel. A szólistát majd az 1840-es évekig több kiadást is megért. Ezért az a magyar szavak betűrendbe sorolásával állítottuk 1830 és 1850 közötti 20 év folyóiratait láttuk célszerű- össze. nek megvizsgálni a szavak előfordulása szempontjából. Kunoss Szófüzérének különlegessége, hogy nem jogi Lehetőséget adott a vizsgálatra, hogy ennek az időszak- szakembereknek szól, tehát jogi szakszókincse a kor mű- nak a folyóiratai digitális változatban, kereshető szöveg- velt emberei számára is ismert jogi szakkifejezéseket ként rendelkezésre álltak. A 20 évből a következő hét tartalmazza. Mivel a korabeli közhasználatban is előfor- folyóiratot emeltük vizsgálat tárgyává: duló szavakról van szó, feltételezhető, hogy a forrásként / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 1 7

nYELVTÖRTÉnET használt folyóiratokban valóban megtalálhatók. A vizs- Az egyéb szavak, mint pl. gyámság, magán, örökség elő- gálat kérdése az egyes kifejezések gyakorisága. fordulásának jelentős növekedésére a magyarázatot a A gyakoriság pontos statisztikai mérőszámait azonban mélyebbre ható, kvalitatív elemzések adhatják meg. a korábban már ismertetett informatikai találati pontat- A Kunoss-féle jogi szakkifejezések megjelenése a Ma- lanság miatt csak nagyságrendi tartományokban adjuk gyar Jogi Lexikon (1898–1907) címszavaiban azért fontos meg, ezzel az egyes szavak közötti rangsort tompítjuk, és referencia számunkra, mert a 19. század jogi szaknyelvi a relatív viszonyt vagy tendenciákat hangsúlyozzuk. folyamatainak fontos indikátorát láthatjuk benne. A latin A folyóiratok válogatott, magyar jogi szakkifejezései- kifejezések – mint szaknyelvi egyértelműsítések, vagy nek előfordulását összesítve mind a magyar, mind a latin utalószóként való szerepeltetésük miatt – még mindig kifejezések használatánál feltűnik, hogy három folyóirat jelentős számban fordulnak elő. Az általunk vizsgált statisztikai eredményei a legkiemelkedőbbek. Ez a Pesti szakkifejezések döntő többségükben latin formájukban Hírlap esetében még magyarázható a megjelenés gyako- is szerepelnek. Megállapítható, hogy a kifejezések 25%- riságával, de a Jelenkor és a Hirnök vonatkozásában már ában csak a latin változat van jelen, a vizsgált szavak nem. A lapok által képviselt eszmeiségnek, a szerkesztői másik 25%-a viszont csak magyar címszóként található irányvonalnak is köszönhető az, hogy a szavak nagyobb meg. Összességében tehát a referencia azt mutatja meg, számú előfordulását figyelhettük meg. Pontosabb okma- hogy a 19. század végére a magyar jogi szakszókincs ki- gyarázatot a kvalitatív szöveglemzési vizsgálatoktól fejezései a jogász társadalom elfogadott terminus techni- várhatunk. cu sai lettek, de a latin és magyar szakkifejezések még A magyar jogi szakkifejezések előfordulásának össze- párhuzamosan éltek egymás mellett, a magyar kifejezé- sített adatai alapján a legnagyobb számban egyrészt azok sek dominanciájával. a szavak szerepelnek, melyek nem csak jogi szakkifeje- A részletes szójegyzékek, táblázatok a Mellékletben zésként alkalmazhatóak (pl. birtok, kamat, magán), más- találhatóak! részt azok, melyek általában a jogi szaknyelvben leg- gyakrabban használatos kifejezések (rendelet, örökség). Harmadrészt pedig azok, melyek az adott kor fontos összefoglalás jogintézményeinek éppen legvitatottabb részét alkotják (úrbér). A kifejezések mélyebb jogi szaknyelvi használa- A korabeli folyóiratokban megtalálható szakkifejezések tára vonatkozó vizsgálati eredményeket itt is a kvalitatív kvantitatív elemzése lehetőséget adott arra, hogy fel- elemzések fogják megadni. mérjük az akkori társadalomnak a magyar jogi szaknyelv A latin jogi szakkifejezések előfordulásának gyakori- iránti befogadókészségét. A vizsgálat eredményeként azt ságát összesítő számadatokból az derül ki, hogy három a megállapítást tehetjük, hogy az erősen szűkített szó- szó esetében (status, democratia, votum) beszélhetünk készlet vizsgálata alapján a magyar jogi kifejezések 90%- nagyszámú használatról, a többit illetően 50 alatt van az ban fordultak elő a folyóiratok nyelvezetében. Ezért ér- előfordulás száma. Ez utóbbi adat a legfigyelemremél- dekes összevetni az eredményt a referenciaként szolgá- tóbb, hiszen ez arra utal, hogy a Kunoss által ajánlott ló Magyar Jogi Lexikon címszavaival, amelyben már a magyar jogi szakkifejezések túlnyomó részét a korabeli Kunoss-féle szójegyzék 25 százalékának csak a latin sajtó már használta. megfelelőjét találjuk meg. Az 1830-tól 1839-ig és az 1840-től 1850-ig tartó két Módszertanilag a kvantitatív elemzés hibáit kvalitatív időszakra vonatkozóan a magyar jogi szakkifejezések elemzési módszerekkel lehet ellensúlyozni (pl. szöveg- összesített előfordulási adataiból megállapítható, hogy környezeti találatokkal pontosítani a homonímiákat.) az 1840-es évektől a birtok, kamat, rendelet, úrbér sza- További lehetőség, hogy a folyóiratok valós szövegkor- vak a korábbihoz képest még jelentősebb számban for- puszához kell viszonyítani a találatok mennyiségét, sú- dultak elő. Jogszabályi változásokkal magyarázható, lyozni kell a folyóiratok szövegmennyiségét, de a szöveg hogy a becsü, csődülni és váltójog szavaink is sokkal karaktermennyiségének információja sajnos nem áll gyakrabban jelentek meg a folyóiratok szóhasználatában. rendelkezésünkre. / 8 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 1

nYELVTÖRTénET 1. sz. melléklet 30. Szavatosság, védség; evictio 31. Toldat; codicillus (végrendeletek pótléka) Kunoss Endre Szófüzérének (1834) válogatott ma­ 32. Urbér, fizetendőségek, mellyekkel a pór földesurá- gánjogi szakkifejezései: nak tartozik; praestatio, Praestatio colonorum 33. Váltójog; jus cambiale 1. Adománylevél; literaa donationales 34. Végintézet, helyesebben végrendelet; testamen- 2. Adományzó; donans tum 3. Becsü; aestimatio, die Schätzung 35. Záradék; conclusio 4. Birtok; possesio, der Besitz 5. Bizomány; comissio, der Auftrag 1.a. táblázat. Válogatott magyar jogi 6. Bizonylat; proba, probatio, der Beweis, die Probe szakkifejezések összesített előfordulása 7. Csődülni, összetolongni; sich zusamrotten a hét folyóiratban (1830–1850): 8. Előjog; praerogativa, das Vorrecht 9. Elővetel, elővásárlat; praeemtio Magyar jogi kifejezések 10. Fiusítás; praefectio Folyóirat Időszak gyakorisága 11. Gyámság v. gyámapaság; tutela 12. Hozomány; allatura Hetilap 1845–1848 1 103 13. Idősítés; praescriptio, Verjährung Hirnök 1837–1844 6 185 14. Kamat; interusurium, (korcsmagyarul: interes), Honderü 1843–1848 1 040 der Zins Jelenkor 1832–1848 8 185 15. Kilenczed; nona, das Neunte Pesti Hirlap 1841–1849 12 040 16. Kiskoru; minorennis; unmündig Századunk 1838–1845 2 239 17. Leánynegyed, helyesebben jószágnegyed; quarta­ litium Társalkodó 1832–1848 2 719 18. Magán; privatus 1.b. táblázat. Válogatott latin jogi szakkifejezések 19. Megkinálás; praemonitio összesített előfordulása a hét folyóiratban 20. Nagykoru, Nagykoruság, nagykorusítás; majo- (1830–1850): ren nis, mündig 21. Nemesi előjogok; praerogativae nobilitares 22. Népkör, ország; status Folyóirat Időszak Latin jogi kifejezések 23. Népuraság; democratia gyakorisága 24. Osztályujítás; nova divisio Hetilap 1845–1848 377 25. Örökölni, örökleni; successione tenus aquirere, Hirnök 1837–1844 1185 successio Honderü 61 26. Örökség, örök; successio 1843–1848 27. Özvegyi jog; jus viduale Jelenkor 1832–1848 2029 Pesti Hirlap 1841–1849 2242 28. Rendelet, rendelmény; statutum, die Verordnung (Végrendelet; testamentum) Századunk 1838–1845 448 29. Szavatos; evincendus Társalkodó 1832–1848 484 / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 1 9

nYELVTÖRTÉnET 2.a. táblázat. Magyar jogi szakkifejezések összesített előfordulási számai a hét folyóiratban: Előfordulás Jogi kifejezés 0 Osztályujítás; nova divisio 1–50 Adományzó; donans Fiusítás; praefectio Fogadalom; votum, das Gelübbe Leánynegyed, helyesebben jószágnegyed; quartalitium Megkinálás; praemonitio Nemesi előjogok; praerogativae nobilitares Népkör, ország; status Népuraság; democratia Özvegyi jog; jus viduale Szavatos; evincendus Szavatosság, védség; evictio Toldat; codicillus (végrendeletek pótléka) 50–100 Bizonylat; proba, probatio, der Beweis, die Probe Elővetel, elővásárlat; praeemtio Örökölni, örökleni; successione tenus aquirere 100–200 Bizomány; comissio, der Auftrag Hozomány; allatura Kilenczed; nona, das Neuntel Nagykoru, nagykorusítás; majorennis, mündig 200–500 Gyámság v. gyámapaság; tutela Kiskoru; minorennis, unmündig Váltójog; jus cambiale 500–1000 Becsü; aestimatio, die Schätzung Előjog; praerogativa, das Vorrecht Örökség, örök; successio Végintézet, helyesebben végrendelet; testamentum 1000–5000 Csődülni, összetolongni; sich zusamrotten Magán; privatus Urbér, fizetendőségek, mellyekkel a pór földesurának tartozik; praestatio, praestatio colonorum Záradék; conclusio 5000–10 000 Birtok; possesio, der Besitz Kamat; interusurium, (korcsmagyarul: interes), der Zins Rendelet, rendelmény; statutum, die Verordnung (Végrendelet; testamentum) / 10 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 1

nYELVTÖRTénET 2.b. táblázat. Latin jogi szakkifejezések összesített előfordulási számai a hét folyóiratban: Előfordulás Szó 0 Adománylevél; literaa donationales Adományzó; donans Becsü; aestimatio, die Schätzung Birtok; possesio, der Besitz Bizonylat; proba, probatio, der Beweis, die Probe Csődülni, összetolongni; sich zusamrotten Elővétel, elővásárlat; praeemtio Fiusítás; praefectio Hozomány; allatura Idősítés, elidősités; praescriptio, Verjährung Kilenczed; nona, das Neuntel Leánynegyed, helyesebben jószágnegyed; quartalitium Özvegyi jog; jus viduale Urbér, fizetendőségek, mellyekkel a pór földesurának tartozik; praestatio, praestatio colonorum Váltójog; jus cambiale 1–50 Bizomány; comissio, der Auftrag Előjog; praerogativa, das Vorrecht Gyámság v. gyámapaság; tutela Kamat; interusurium, (korcsmagyarul: interes), der Zins Kiskoru; minorennis, unmündig Magán; privatus Megkinálás; praemonitio Nagykoru, nagykoruság, nagykorusítás; majorennis, mündig Nemesi előjogok; praerogativae nobilitares, praerogativa Osztályujítás; nova divisio Örökölni, örökleni; successione tenus aquirere, Örökség, örök; successio Szavatos; evincendus Toldat; codicillus (végrendeletek pótléka) Végintézet, helyesebben végrendelet; testamentum Záradék; conclusio 50–100 Fogadalom; votum, das Gelübbe 100–200 Népuraság; democratia 5000–10 000 Népkör, ország; status / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 1 11

nYELVTÖRTÉnET 3. táblázat. Magyar jogi szakkifejezések összesített előfordulási számai a hét folyóiratban, két időszakban: Gyakoriság 1830–39 1840–50 0 Adományzó; donans Nemesi előjogok; praerogativae nobilitares Népkör, ország; status Szavatos; evincendus 1–50 Adománylevél; literaa donationales Adományzó; donans Bizonylat; proba, probatio, der Beweis, die Elővétel, elővásárlat; praeemtio Probe Fiusítás; praefectio Csődülni, összetolongni; sich zusamrotten Fogadalom; votum, das Gelübbe Elővétel, elővásárlat; praeemtio Idősítés; praescriptio, Verjährung Fiusítás; praefectio Leánynegyed, helyesebben jószágnegyed; Fogadalom; votum, das Gelübbe quartalitium Hozomány; allatura Megkinálás; praemonitio Idősítés; praescriptio, Verjährung Nemesi előjogok; praerogativae nobilitares Kilenczed; nona, das Neunte Népkör, ország; status Kiskoru; minorennis; unmündig Népuraság; democratia Szavatosság, védség; evictio Özvegyi jog; jus viduale Leánynegyed, helyesebben jószágnegyed; Szavatos; evincendus quartalitium Szavatosság, védség; evictio Megkinálás; praemonitio Toldat; codicillus (végrendeletek pótléka) Nagykoru, nagykoruság, nagykorusítás; majorennis, mündig Népuraság; democratia Örökölni, örökleni; successione tenus aquirere Özvegyi jog; jus viduale Toldat; codicillus (végrendeletek pótléka) Váltójog; jus cambiale 50–100 Bizomány; comissio, der Auftrag Bizonylat; proba, probatio, der Beweis, Gyámság v. gyámapaság; tutela die Probe Hozomány; allatura Örökölni, örökleni; successione tenus aquirere 100–200 Becsü; aestimatio, die Schätzung Adománylevél; literaa donationales Előjog; praerogativa, das Vorrecht Bizomány; comissio, der Auftrag Örökség, örök; successio Kilenczed; nona, das Neunte Végintézet, helyesebben végrendelet; Nagykoru, nagykoruság, nagykorusítás; testamentum majorennis, mündig 200–500 Magán; privatus Kiskoru; minorennis; unmündig Urbér, fizetendőségek, mellyekkel a pór Váltójog; jus cambiale földesurának tartozik; praestatio, praestatio colonorum Záradék; conclusio 500–1000 Kamat; interusurium, (korcsmagyarul: Becsü; aestimatio, die Schätzung interes), der Zins Előjog; praerogativa, das Vorrecht Gyámság v. gyámapaság; tutela Örökség, örök; successio Végintézet, helyesebben végrendelet; testamentum Záradék; conclusio 1000–5000 Birtok; possesio, der Besitz Csődülni, összetolongni; sich zusamrotten Rendelet, rendelmény; statutum, die Kamat; interusurium, (korcsmagyarul: Verordnung (Végrendelet; testamentum) interes), der Zins Magán; privatus Urbér, fizetendőségek, mellyekkel a pór földesurának tartozik; praestatio, praestatio colonorum 5000–10 000 Birtok; possesio, der Besitz Rendelet, rendelmény; statutum, die Verordnung (Végrendelet; testamentum) / 12 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 1

nYELVTÖRTénET referencia szakirodalom Kunoss­féle jogi szakkifejezések a Magyar Jogi Lexi­ Balázs Á., 2016: Fogalmi alapok és a szózsák módszer, In: kon (1898–1907) címszavaiban: Sebők, M. (szerk.), Kvantitatív szövegelemzés és szöveg- bányászat a politikatudományban L’Harmattan Kiadó, 1. magyar–latin szakkifejezés található meg: Budapest, 39–49. 1. Becsü; aestimatio, die Schätzung Bakos G., 1880: A magyar jogi műnyelv kérdéséhez. Magyar 2. Előjog; praerogativa, das Vorrecht Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, Buda- 3. Elővétel, elővásárlat; praeemtio pest. 4. Fiusítás; praefectio Kovács M. B., 1995: A magyar jogi szaknyelv a 18–19. szá- Fogadalom; votum, das Gelübbe zad fordulóján. MBE Nyelvtud. Tansz., Miskolc. 5. Gyámság v. gyámapaság; tutela Kunoss, E. 1834: Szófüzér, vagyis: a’ tudomány, művészség, 6. Hozomány; allatura társalkodás és költészet újonnan alkotott... szavainak Kamat; interusurium, (korcsmagyarul: interes), jegyzéke. Landerer Ny., Pest. der Zins Kurtán, Z., 2015: A magyar jogi szaknyelv leírásának ku- 7. Kilenczed; nona, das Neuntel tatási programja, In: Szabó, M. (szerk.), A jog nyelvi di- 8. Kiskoru; minorennis, unmündig menziója. Bíbor Kiadó, Miskolc, 189–202. 9. Leánynegyed, helyesebben jószágnegyed; MJL 1898–1907: Márkus Dezső (szerk.), 1898–1907: Ma- quartalitium gyar Jogi Lexikon. Pallas, Budapest. 10. Örökség, örök; successio Nótári, T., 2014: Megjegyzések a magyar jogi műnyelv 11. Özvegyi jog; jus viduale kialakulásának törvényi hátteréhez. Glossa Iuridica, 12. Rendelet, rendelmény; statutum, die Verordnung 132–138. (Végrendelet; testamentum) Pápay, S., 1807: Észrevételek a’ magyar nyelvnek a’ polgá- 13. Szavatosság, védség; evictio ri igazgatásra, és törvénykezésre való alkalmaztatásáról; 14. Toldat; codicillus (végrendeletek pótléka) az oda tartozó kifejezések’ gyüjteménnyével. Weszp- 15. Végintézet, helyesebben végrendelet; testamen- rémben. tum Sebők, M. (Szerk.), 2016: Kvantitatív szövegelemzés és szö- 16. Záradék; conclusio vegbányászat a politikatudományban. L’Harmattan Ki- adó, Budapest. 2. csak magyar szakkifejezés található meg: Szabó, M., 2015: A jogi nyelv erőtere, In: A jog nyelvi di- 1. Adománylevél; literaa donationales menziója (szerk. Szabó, M.). Bíbor Kiadó, Miskolc, 179– 2. Birtok; possesio, der Besitz 188. 3. Csődülni, összetolongni; sich zusamrotten Szép, B., 2009: Adalékok a magyar jogi szaknyelv kiala- 4. Megkinálás; praemonitio kulásának történetéhez. Magyar Nyelvőr, 133, 310–322. 5. Nagykoru, nagykoruság, nagykorusítás; TTMSz: Törvénytudományi műszótár, 1843:. Magyar Tudós majorennis, mündig Társaság, Budán. 6. Szavatos; evincendus Zsámboki L., 1995: Szerencse föl! Szerencse le!: Kunoss 7. Váltójog; jus cambiale Endre (1811–1844) bányászdalai és a Bányász himnusz eredete, Miskolc. 3. csak latin szakkifejezés található meg: Vincze, V. – Váradi, T. – Simon, E. – Sass, B. – Gerőcs, M. – 1. Bizonylat; proba, probatio, der Beweis, die Probe Mittelholcz, I. – Novák, A.,– Indig, B. – Prószéky, G. és 2. Idősítés, elidősités; praescriptio, Verjährung Farkas, R., 2017: Az e-magyar digitális nyelvfeldolgozó 3. Magán; privatus rendszer, In: XIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti 4. Nemesi előjogok; praerogativae nobilitares Konferencia: MSZNY 2017 (szerk. Vincze, V.). Szeged, 5. Népkör, ország; status 49–60. 6. Osztályujítás; nova divisio Vinnai, E., 2014: A magyar jogi nyelv kutatása. Glossa 7. Urbér, fizetendőségek, mellyekkel a pór földesurá- Iuridica, 21–28. nak tartozik; praestatio 4. egyik szakkifejezés sem található meg: 1. Bizomány; comissio, der Auftrag 2. Népuraság; democratia / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 1 13