NAGY GÁBOR BÁLINT: A tárgyalótermi kötelező hang- és képrögzítés szükségességének vizsgálata

gal kapcsolatos dilemmát. Ha abból indulunk ki, hogy a gyan történhet jogviszonyon kívül? A választ – állás- gyülekezés alapjog amelynek gyakorlása nem függ ha- pontom szerint – a Ket. VI. fejezete, az Rtv. és a Gytv. tósági aktustól, akkor le kell vonnunk a következtetést, szabályai alapján folytatott hatósági ellenőrzés kínálja. hogy egyrészt a bejelentés ebben az esetben nem minő- Semmilyen szabály nem követeli ugyanis meg, hogy a síthető kérelemnek, másrészt a bejelentés folytán hiva- gyülekezéssel kapcsolatos hatósági eljárásra a Ket. talból sem indul meg az eljárás. A bejelentés folytán a alapeljárását alkalmazza a rendőrség. Márpedig a fenti- hatóság azt kezdi vizsgálni – a bejelentő bevonásával, ekben írt összes megállapítás és következtetés össz- de még eljáráson kívül –, hogy fennállnak-e hivatalból hangban áll a hatósági ellenőrzés szabályaival: a ren- lefolytatandó eljárás feltételei. Ha nem, akkor a rendez- dezvény szervezőjének bejelentése folytán a hatóság vény a Gytv. alapján, a Ket. alkalmazása nélkül meg- hivatalból hatósági ellenőrzést végez előbb a rendez- szervezhető és megtartható. Az ebben közreműködő vény megtarthatósága (megtiltásának szükségessége), hatóság a Gytv., illetve a Rendőrségről szóló 1994. évi majd a megkezdett rendezvény esetén annak törvényes XXXIV. törvény (Rtv.) 30., 37/A. § és más rendelkezései folytatása szempontjából. Ha hatósági beavatkozás alapján egyrészt biztosítja a rendezvényt, másrészt to- szükséges, akkor azt az ellenőrzés eredményeként vábbra is vizsgálja az esetleges hivatalbóli eljárás szük- nyomban megteszi. Ráadásul az ellenőrzés feloldja a ségességét (feltételeit). A rendőrség hatósági beavatko- rendezvény bejelentőjével történő együttműködés zása – a rendezvény megtartásának megtiltása vagy a problémáját is: az Rtv.-ből következő szabályok nem megkezdett rendezvény feloszlatása – tehát minden követelik meg az ellenőrzés esetén a hatósági jog- esetben hivatalból indult eljárásban történik. A beje- viszonyt, vagyis a bejelentőnek és a szervezőnek nem lentés tehát, amely nem kérelem, a hivatalbóli eljárás kell szükségképpen ügyféli jogállást kapnia. Az együtt- szükségességét felvető tudomásszerzésként értelmez- működés hatóság és a bejelentő/szervező között ható- hető. Ilyen értelemben tehát a bejelentés hatóság általi sági jogviszony nélkül, ugyanakkor a rendőrség hiva- „tudomásulvétele” nem más, mint udvarias visszajelzés talból folytatott (ekkor még egyoldalú) ellenőrzési te- arra vonatkozóan, hogy a hatóság elkezdte megvizsgál- vékenysége során történik. 9 ni hivatalbóli eljárása szükségességét, de arra nem ta- Van tehát hatósági ügy, de nem a kérelem/döntés ke- lált okot. Ha pedig talál okot, akkor hivatalból megin- retei által meghatározott alapeljárás, hanem a hatósági dítja az eljárását, és azt az első eljárási cselekménnyel, ellenőrzés speciális formájában. Ez a megközelítés is a megtiltással, illetve feloszlatással, mint döntéssel nyilván vitatható, ugyanakkor jóval kevesebb kérdést nyomban be is fejezi. A Ket. szabályaival ez nem ellenté- hagy nyitva, mintha az alapeljárás keretei között pró- tes, különösen, ha a Gytv. és Rtv. szabályaira is figye- báljuk megérteni a gyülekezéssel kapcsolatos hatósági lemmel vagyunk, amelyek éppen ezt írják elő. tevékenység egyes mozzanatait. Az egyetlen furcsának látszó megmaradt körülmény az, hogy eljáráson kívül hogyan értelmezhető a hatóság 9 Lapsánszky András: A hatósági ellenőrzés a jogérvényesülés rendjé- és a bejelentő (még nem, de potenciális) ügyfél együtt- ben, a hatósági ellenőrzés, mint a jogérvényesítés eszköze. In: Patyi And- működése. Milyen jogviszonyban történik ez, vagy ho- rás (szerk.) i. m. 416–421. A tárgyAlótermi kötelező hAng- és képrögzítés szükségességének vizsgálata naGy GÁbOR bÁLInt megbízott oktató, PhD hallgató (PPKE-JÁK) 1. Bevezetés ságáról ), az igazságügyi alkalmazottak és különösen a 1 bírák egy része ezek kötelező alkalmazásától idegenke- Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul dik. A változásokhoz való ilyenfajta viszonyulás mind- arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszere mi- azonáltal nem tekinthető kizárólag az igazságszolgál- ként tudja hasznosítani az informatika, az infokommu- tatásra jellemzőnek: általában – tevékenységi körtől nikációs technológia vívmányait. A fejlődéshez való vi- függetlenül – megállapítható a szervezetekkel kapcso- szonyulás, alkalmazkodási hajlandóság nem tekinthető latban bizonyos „szervezeti ellenállás”, amennyiben a egységesnek, és még kevésbé feltétlen pozitívnak. Mi- bevezetendő változások több évtizedes rutinfolyama- közben a bírósági szervezet vezetői az egyes megnyil- vánulásaikban – egyébként alappal – sikerként számol- nak be a technikai fejlesztésekről (például az elektroni- 1 Kiss Anna: Távmeghallgatás, tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a kus panasz, valamint az elektronikus fizetési lehetőség bíróságokon. In: www.jogaszvilag.hu; elérési út: http://jogaszvilag.hu/ rovatok/szakma/tavmeghallgatas-targyalotermi-kep-es-hangrogzites- bevezetéséről, a pertartam-kalkulátor alkalmazható- a-birosagokon / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5

tokat érintenek, illetve a szervezeti tagok részéről új, rásjogi hatásait bemutassam, azokat értékeljem. Azt a addig még csak érintőlegesen sem gyakorolt ismeretek – kétségkívül szélsőséges – feltevést tekintem kiindu- elsajátítását igénylik. lópontnak, hogy a változtatás során a jogalkotó a bün- A változtatásra jogosultak – az igazságszolgáltatás tető eljárásjogi törvényben kötelezően elő fogja írni a esetében a jogalkotók, illetve az egyes szervezetek tárgyaláson történtek hang- és képfelvétel útján törté- igazgatási, szakmai vezetői – akkor tudnak megalapo- nő rögzítését, a bíróságnak csak a tekintetben lesz mér- zott döntést hozni egy újítás felől, ha körültekintően legelési lehetősége, hogy az ilyen módon elkészített fel- felmérik annak lehetséges hatásait, valamint előre vételek tartalmát utólag írásban is szükségesnek tart- rögzítik az elérendő célokat. Úgy vélem, a döntést ér- ja-e rögzíteni. demben elsősorban a szakmai érvek befolyásolhatják; az egyes eljárásjogi változtatások esetében ilyen szempont lehet az eljárásban részt vevő személyek – 2. A tárgyAláson történő események alkotmányosan és nemzetközi szinten is elismert – dokuMentálásának Hatályos alapvető jogainak minél szélesebb körű érvényesülé- jogszaBályi Háttere se, az eljárás időszerű és hatékony lefolytatásának le- hetősége. Bár ezekhez képest másodlagosak, de nyil- 2.1. Kép- és hangrögzítés vánvalóan nem hagyhatók figyelmen kívül a változta- 3 tás költségvetési vonzatai sem, hangsúlyozva, hogy A hatályos eljárásjogi törvény értelmében a bíróság egyrészt önmagában a kiadások csökkentése csak ak- hivatalból elrendelheti a tárgyalás egészének vagy egy kor elfogadható, ha az egyúttal nem jár az alapvető jo- részének kép- vagy hangfelvevő eszközzel történő rög- gok sérelmével, másrészt az intézkedés költségekre zítését, amennyiben pedig az ügyész, a vádlott, a védő gyakorolt hatásait hosszú távon érdemes vizsgálni. vagy a sértett ilyen tartalmú indítványt terjeszt elő, e Amennyiben a lefolytatott vizsgálat eredményekép- döntés meghozatala kötelező, feltéve, hogy az indít- pen – meghallgatva és a lehetőségekhez képest figye- ványt kellő időben terjesztették elő, és az említett eljá- lembe véve a szervezeti tagok véleményét is – a dön- rási szereplők ezzel egyidejűleg a költséget is előlege- tésre jogosultak arra a következtetésre jutnak, hogy a zik. A tárgyaláson történtek dokumentálásának ez a 4 változtatás pozitív eredményeket fog hozni, a beveze- módja az írásbeli jegyzőkönyvet nem pótolja . tés módjának meghatározását követően a szervezeti A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a bírák ellenállás nem lehet akadálya a végrehajtásnak. Meg- hivatalból csak kivételesen élnek e jogszabály által biz- jegyzendő, a változtatások eredményes megvalósítá- tosított lehetőséggel, és a bíróság még azokban az ese- sa csak akkor képzelhető el, ha a szervezet tagjainak tekben sem teszi „hivatalossá” a hangrögzítést, ha többsége azokat idővel elfogadja, ehhez pedig elen- egyébként – a jegyzőkönyvvezető munkáját könnyíten- gedhetetlenül szükséges a vezetői támogatás, közre- dő – ez ténylegesen megtörténik. Ez utóbbi azzal a kö- működés; általában legkevésbé bizonyul hatásosnak vetkezménnyel jár, hogy az írásbeli jegyzőkönyv alap- önmagában az elöljárói utasítás. ját hivatalosan a jegyzőkönyvvezető által készített tár- Az előzőekben említett fejlesztési tervek között úgy gyalási jegyzetek képezik, és a felek nem jogosultak – a tűnik, kiemelt helyet foglal el a bírósági tárgyalóterem- hivatalosan egyébként nem is létező – hangfelvétel ben történő események hang- és képfelvétel útján tör- meghallgatására, azzal kapcsolatban másolat igénylé- ténő rögzítésének szélesebb körű – adott esetben köte- sére. lező – bevezetése, illetve a távmeghallgatás lehetősége- Az eljárás szereplői számára az sem jelent tökéletes inek kiszélesítése. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) megoldást, hogy erre irányuló indítvány és a fenti felté- 2015 májusában munkacsoportot hozott létre, amely- telek teljesítése esetén a hang- és képrögzítés elrende- nek az volt a feladata, hogy e két terültet érintően javas- lése kötelező. Egyrészt sok esetben csak utólag, esetleg latot tegyen egyrészt a szükséges jogalkotási feladato- a tárgyalás közben derül ki számukra, hogy valamilyen kat, másrészt a gyakorlati megvalósítást illetően; a okból hasznos lett volna a történtek objektív és szó sze- 2 munkacsoport e küldetéseinek eleget tett . Bár a két rinti rögzítése, másrészt – különösen a terheltek és a fejlesztésnek kétségkívül vannak közös pontjai, azok sértettek számára – a költségek előlegezése is nehézsé- funkciójukat, hatásukat tekintve jelentős különbsége- get jelenthet. A fentiek alapján megállapíthatóan a tár- ket is mutatnak, ezért közös elemzésük nem feltétlenül gyalási események hang és/vagy képfelvétel útján tör- indokolt. ténő rögzítése jelenleg ritkán fordul elő. Jelen tanulmányban arra törekszem, hogy a bírósági tárgyalások hang- és képrögzítés útján történő doku- mentálásának lehetséges hatásait vizsgáljam, kiemel- 2.2. A jegyzőkönyvezés ten a büntetőügyek tekintetében. Az elemzés célja első- sorban nem a technikai, munkaszervezési nehézségek, Ahhoz, hogy megalapozott véleményt lehessen alkotni lehetséges megoldások feltárása (ezzel csak érintőlege- a kép- és hangrögzítés esetlegesen kötelező bevezetésé- sen foglalkozom), hanem sokkal inkább az, hogy az eljá- nek hatásairól, álláspontom szerint nélkülözhetetlen a jelenlegi – a gyakorlatban is uralkodónak tekinthető – 2 Kiss Anna: A bírósági távmeghallgatásé a jövő. In: www.jogaszvilag. hu; elérési út: http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/a-birosagi- 3 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.). tavmeghallgatase-a-jovo 4 Be. 252. § (2)–(3) bekezdés. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7

jegyzőkönyvezési rendszer bemutatása, értékelése; az hangzottak. E dokumentum rendeltetéséből adódóan összehasonlítás alapjának ezt érdemes tekinteni. egyaránt jelentőséggel bír az eljárásban részt vevő fe- A eljárásjogi törvény értelmében a tárgyaláson – és a lek (ügyész, terhelt, védő, sértett), illetve a bíróság tag- többségében ezen eljárási formával azonos megítélés jai számára is, tartalma pedig alapjaiban határozza alá eső nyilvános ülésen – az eljáró bírák személyétől meg az eljárás kimenetelét. 5 elkülönült jegyzőkönyvvezető jelenléte kötelező , kivé- A tanács elnöke, illetve az egyesbíró feladata a tár- ve, amennyiben a Be. az ettől való eltérést kifejezetten gyalás vezetése közben igen sokrétű, ennek részeként lehetővé teszi. Figyelemmel arra, hogy a törvény ilyen azonban nem lehet megkövetelni, hogy a folyamat kivételt nem tartalmaz, a jegyzőkönyvvezető jelenléte egyes elemeit, az elhangzott mondatokat részleteiben 6 ténylegesen minden esetben kötelező . A jegyzőkönyv megjegyezze. A bíró mind a tárgyalás közben, mind azt az eljárási cselekménnyel egyidejűleg készül (ez kötele- követően alappal bízik abban, hogy a jegyzőkönyv alap- ző, ha a terhelt hallássérült és nem alkalmazható jel- ján az események rekonstruálhatók lesznek, így csak nyelvi tolmács), vagy azt utólag, legkésőbb az eljárási azokat az információkat kell megjegyeznie, amelyek el- cselekmény időpontjától számított nyolc napon belül járásjogi, vagy anyagi jogi szempontból továbbgondo- kell elkészíteni a jegyzőkönyvvezető tárgyalási jegyze- lást igényelnek. Irreális elvárás lenne, különösen a na- te, a gyorsírói jegyzet, vagy a kép- és hangfelvétel alap- gyobb ügyforgalmú bíróságokon szolgálatot teljesítő ján. bírák esetében, hogy a bíró a saját memóriája alapján Az eljárásjogi törvény tételesen felsorolja a jegyző- akár csak egy-két nappal a tárgyalást követően ponto- könyv kötelező tartalmi elemeit, előírva többek között san fel tudja idézni az adott ügyben történteket. Ezzel azt is, hogy áttekinthetően kell rögzíteni az eljárás me- szorosan összefügg a jegyzőkönyv hitelesítésének kér- netének, és minden lényeges alakiságának leírását, dése, nevezetesen, hogy az eljárásjogi törvény rendel- 10 mégpedig oly módon, hogy az eljárási szabályok meg- kezéseinek megfelelően a tárgyalási jegyzet akkor vá- 7 tartása ellenőrizhető legyen . A vallomással, szakvéle- lik hivatalos jegyzőkönyvvé, ha azt a jegyzőkönyvveze- 11 ménnyel, a szemle eredményével, illetve az eljárás sze- tő és a tanács elnöke aláírja . A hitelesítés e módja nyil- replői által előterjesztett indítványokkal összefüggés- vánvalóan annak igazolására szolgál, hogy az adott do- ben a jogszabály csupán azt írja elő, hogy azokat „kime- kumentum minősül a bíróság által készített hivatalos rítően” kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A jogirodalom jegyzőkönyvnek (közokiratnak). Alappal merül fel szerint mindez azt jelenti, hogy a jegyzőkönyvnek min- ugyanakkor kérdésként, hogy a bíró az aláírásával fele- den olyan részletet tartalmaznia kell, amely az eljárás lősséget vállal-e a jegyzőkönyv tartalmáért is, azzal tárgyát képező cselekmény jogi és ténybeli elbírálása együtt, hogy annak valóságtartalmát az előzőekben ki- szempontjából jelentős lehet, azonban nem szükséges fejtettekre figyelemmel – néhány részletet kivéve – az elhangzottak szó szerinti leírása. Nem kell továbbá csak a bizonyosság egy alacsonyabb szintjén tudja utó- feltüntetni a kihallgatott személyhez feltett kérdése- lag megítélni. E gondolattal elsősorban nem arra kívá- ket, illetve az azonos tartalommal megismételt vála- nok utalni, hogy a jegyzőkönyvvezető szándékosan a 8 szokat sem . valóságnak nem megfelelően rögzíti a tárgyaláson tör- téntek egy részét, sokkal inkább az alábbiakra. Az eljárásjogi törvény már hivatkozott rendelkezései 3. a jelenlegi gyakorlat kritikai alapján egyértelmű, hogy a tárgyalás minden mozzana- eleMzése tát, az ott elhangzott minden szót nem kell a jegyző- könyvben rögzíteni, csupán az ügy és az eljárás menete A tárgyalásokról (nyilvános ülésekről) készült jegy- szempontjából relevánsakat. Az, hogy mely részletnek, zőkönyvek elkészítésének gyakorlata – amely lényegé- szónak van (lehet) jelentősége, sok esetben megalapo- ben megfelel az előzőekben részletezett jogszabályi zottan csak utólag ítélhető meg – akár a bíró, akár a fe- előírásoknak – nem tekinthető hibátlannak. Egyetértek lek részéről –, jóllehet a jegyzőkönyvvezetés szempont- azon szerzőkkel, akik hangsúlyozzák, hogy az eljárás- jából ezt a tárgyaláson, a jegyzőkönyv, vagy a jegyzetek jogi törvény jegyzőkönyvvezetéssel kapcsolatos ren- készítése közben kell eldönteni. A bíróság az így elké- delkezései nem minősíthetők csupán technikai jellegű szült jegyzőkönyvet felhasználva fogja később kialakí- 9 szabályoknak, a jelentőségük ennél sokkalta nagyobb . tani – vagy legalábbis megindokolni – az álláspontját Az adott eljárási cselekmény befejezését követően az mind a tényállást, mind a jogi minősítést illetően. A fe- esetek többségében a közokiratnak minősülő jegyző- lek az ügydöntő határozat (és különösen annak írásba könyv az egyetlen olyan forrás, amely alapján rekonst- foglalt változatának) megismerését követően szerez- ruálhatók a tárgyaláson történt események, az ott el- hetnek tudomást arról, hogy a bíró mely kijelentéseket, eseményeket tartott végül ténylegesen relevánsnak, il- letve melyek azok a részletek, amelyek bár a jegyző- 5 Be. 240. § (3) bekezdés könyvből – akár figyelmetlenségből, akár azokat el- 6 Belovics Ervin – Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Budapest, HVG- hangzásuk alkalmával jelentéktelennek ítélve – kima- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013. 352–353. radtak, utólag értékelve fontosak lettek volna. Meg- 7 Be. 250. § (2)–(3) bekezdés. Belegi József – Berkes György (szerk.): Büntetőeljárás jog – Kom- jegyzendő, mindez igaz a bíró esetében is: amikor adott 8 mentár a gyakorlat számára. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012. 705. 9 Farkas Ákos – Róth Erika: A büntetőeljárás. Budapest, CompLex Ki- 10 Be. 250. § (4) bekezdés. adó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., 2012. 307. 11 Belegi – Berkes: i. m. 704. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7

esetben több, időben egymástól távolabb eső tárgyalá- függésben beszerzett adatokat milyen elvek alapján si napot követően határoz az ügy érdemében, akkor a kell értékelnie, ha egyértelmű következtetés nem von- döntését kizárólag a hivatalosan rendelkezésre álló, és ható le. Magánjogi szempontból megközelítve a kér- a tárgyalás anyagává tett bizonyítékokra alapíthatja. dést magától értetődően adódhat a válasz, hogy a Másik oldalról megközelítve a kérdést: hiába vannak jegyzőkönyv mint közokirat teljesen bizonyítja az ab- személyesen olyan emlékképei, hogy valamilyen el- ban tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén hangzott – utólag fontosnak vélt – részlet kimaradt a az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint 14 jegyzőkönyvből, azt az ügydöntő határozat meghoza- annak idejét és módját ; minthogy pedig az ellenbizo- tala során nem veheti figyelembe. Egyebek mellett ép- nyítás nem volt eredményes, a jegyzőkönyv kiegészí- pen az imént részletezett körülményekre vezethető tése, módosítása kizárt. Felvetődik ugyanakkor a kér- vissza, hogy a bíróság, illetve az egyes eljárási szerep- dés, hogy amennyiben maga a bíróság sem tud bizto- lők csak korlátozottan szoktak élni az eljárásjogi tör- san állást foglalni az indítvány megalapozottságát il- 12 vény által biztosított azon lehetőséggel , hogy valami- letően, vajon nem kell-e érvényesíteni ilyen esetben is lyen kifejezés vagy kijelentés szó szerinti rögzítését el- a büntető eljárásjog azon alapelvét, amely szerint két- rendeljék, szorgalmazzák. séget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető 15 Külön érdemes kitérni néhány gondolat erejéig a a terhelt terhére . Mindez megfogalmazható akként jegyzőkönyvvezető személyére. A bírósági tárgyaláso- is: ha komoly kétség merül fel azzal kapcsolatban, kon e funkciót bírósági tisztviselők, írnokok, vagy bíró- hogy a hitelesített jegyzőkönyv a tárgyaláson történ- sági fogalmazók, ritkább esetben bírósági titkárok teket, elhangzottakat pontosan tartalmazza-e, akkor szokták ellátni. Az előbbiek ideális esetben rendelkez- csupán azon az alapon, hogy a jegyzőkönyvvezető a nek azzal a képességgel, hogy hozzávetőlegesen gyor- közokirat elkészítésekor aktuálisan mit tudott leírni, san gépeljenek számítógépen, jogi végzettségük azon- el lehet-e utasítani a kiegészítés, kijavítás iránti indít- ban csak kivételes esetben van. A bírósági fogalmazók ványt. Ilyen esetben számolni kell azzal a következ- a legtöbbször kezdő, kevesebb gyakorlati tapasztalat- ménnyel, hogy mindez az ügy érdemi eldöntését a ter- tal rendelkező jogászok, akik nem sajátították el a helt hátrányára is befolyásolhatja, a kijavítási kérelem gyors gépelési technikát. A jegyzőkönyvvezetői szerep elutasítását követően ugyanis a bíróság az ügydöntő mindazonáltal igen jelentősnek mondható: az eljárás e határozat meghozatala során csak azt tudja figyelem- résztvevőjének a feladata, hogy a tárgyaláson történt be venni, amit a jegyzőkönyv ténylegesen tartalmaz, eseményeket, elhangzott mondatokat, szavakat értel- az e tekintetben felmerült kétely nem vehető figye- mezze, kiválassza a relevánsakat (lényegében az általa lembe. relevánsnak ítélteket), és azokat kellő pontossággal A jegyzőkönyv kijavítása, kiegészítése iránti indítvá- összefoglalva rögzítse a tárgyalási jegyzetben, majd a nyok elbírálása kapcsán megfigyelhető tendencia, hogy jegyzőkönyvben. Mindezt jogi végzettség, vagy leg- a bíróságok igyekeznek az érdemi döntést elkerülni. alábbis alaposabb jogalkalmazói tapasztalat nélkül kell Ennek nincs különösebb akadálya abban az esetben, ha tennie. Az eljáró bíró a jegyzőkönyv aláírásakor csak az indítvány elkésettnek minősíthető, figyelembe véve abban a szerencsés esetben tudja az esetleges hiányos- azt is, hogy a jogszabály által előírt határidőt nem a ságokat korrigálni, ha – a korábbiakban már kifejtett jegyzőkönyv kézbesítésétől, hanem elkészültétől kell körülmények ellenére – az adott részletre pontosan, és számítani. Amennyiben az elutasításra ezen az alapon kétséget kizáró módon emlékszik; ebben az esetben nincs lehetőség, a bíróságok gyakran hivatkoznak arra, ugyanis a végleges jegyzőkönyv alapját e részlet tekin- hogy a jegyzőkönyvnek – a már idézett szabály értel- tetben nem a tárgyalási jegyzet, hanem a bíró emléke- mében – a vallomásokat nem kell szó szerint tartalmaz- zete fogja képezni. nia, az indítványban kifogásoltak pedig nem bírnak je- 13 Az eljárásjogi szabályok alapján lehetőség van lentőséggel. arra, hogy a jegyzőkönyv elkészültét követő tizenöt Az ilyen tartalmú döntések esetenként a jogbiztonság napon belül az eljárási cselekményen jelen volt ügyész, sérelmével járhatnak. A bíróság érdemben nem foglal terhelt, védő, illetve az eljárásban részt vevő más sze- állást abban, hogy a jegyzőkönyv tartalma egyébként mély indítványt nyújtson be annak kiegészítésére, ki- pontosan megfelel-e a tárgyaláson történteknek, csu- javítására. A bíróság, amennyiben ezt szükségesnek pán annak a véleményének ad hangot, hogy a kijavítási, ítéli, a döntését megelőzően meghallgathatja azokat a kiegészítési kérelem elbírálásának időpontjában az személyeket, akik a tárgyaláson jelen voltak. Ez utób- adott pontosítást az ügy érdemét tekintve nem tartja bi lehetőség biztosításának indoka különösebb ma- relevánsnak. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jeleni azt, gyarázatra nem szorul: a bíróság tagjai, illetve a vita- hogy az érintett részlet nem válik lényegessé (szélsősé- tott jegyzőkönyvet készítő igazságügyi alkalmazott ges esetben perdöntővé) az ügydöntő határozat meg- nem feltétlenül tudja felidézni, hogy a kifogásolt rész- hozatalakor. let elhangzott-e, és, ha igen, milyen tartalommal. Részben az előzőekben írtakhoz kapcsolódik az, az Mindazonáltal sem elméleti, sem gyakorlati alapon elsősorban a vádat képviselő ügyészeknél, esetenként nem kidolgozott, hogy a kiegészítés, kijavítás iránti azonban a védőknél is tapasztalható jelenség, hogy a indítvány elbírálásakor a bíróságnak az ezzel össze- 14 A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 195. § 12 Be. 251. § (3) bekezdés. (1) bekezdés. 13 Be. 254. § (1) bekezdés. 15 Be. 4. § (2) bekezdés. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9

tárgyalás közben az elhangzottakról igyekeznek minél azonos; ideális esetben a különbség csak minimális részletesebb jegyzeteket (lényegében egy saját jegyző- mértékű, és nem perdöntő jelentőségű, illetve ritka ki- könyvet) készíteni. Ennek indoka abban keresendő, vételtől eltekintve nem valamilyen szándékos maga- hogy a felek ezáltal kívánják biztosítani az elhangzot- tartásra vezethető vissza. tak általuk pontosnak tekintett dokumentálását, nem Nehezen vitatható ugyanakkor, hogy a tárgyaláson bízva a bírósági jegyzőkönyvek minőségében. E gya- elhangzó mondatok, gondolatok hermeneutikai szem- korlatot alapvetően hibásnak tartom. pontból többszörös torzuláson esnek keresztül, mire az A tárgyaláson jelen lévő ügyész feladata a vád képvi- ügydöntő határozatban ténylegesen megjelennek. selete, az azzal való rendelkezés, az abban írtak kétsé- Az első ilyen torzító tényezőként az a mód hathat, get kizáró bizonyítása, míg a védőnek az előre felépített ahogy a kérdező (a kihallgatást végző) személy irányí- és a terhelttel egyeztetett védekezési taktikának meg- tani igyekszik a kihallgatottat. Ez természetes, és nem felelően kell az eljárás menetét figyelemmel kísérve az kiküszöbölhető velejárója a büntetőeljárásoknak – a észrevételeket, indítványokat, kérdéseket megfogal- vallomások nem lehetnek parttalanok, a bírónak, a ta- maznia. Értelemszerűen e feladatok ellátása során – nács elnökének arra kell törekednie, hogy azok az ügy munkamódszertől függően – nélkülözhetetlen lehet bi- érdemére vonatkozzanak –, és igazán azáltal jelentenek zonyos gondolatok feljegyzése, nehezen képzelhető el problémát, hogy a kihallgató ilyen jellegű tevékenysé- azonban, hogy egy komplett „másodjegyzőkönyv” ké- gének iránya, terjedelme a kihallgatást rögzítő doku- szítése mellett jut idő és figyelem az eredetileg rendelt mentumokból nem derül ki. A korábban bemutatott feladatok ellátására. Bár az eddig kifejtett körülmé- gyakorlatnak megfelelően a tárgyalási jegyzőkönyvek nyekre tekintettel az eljárási szereplők említett tevé- a feltett kérdéseket, sok esetben a félbehagyott, félbe- kenysége sok tekintetben érthető, a megoldás a tárgya- szakított mondatokat nem tartalmazzák, mint ahogy láson történt események, elhangzott gondolatok jelen- alkalmanként az sem derül ki, mely részleteket tárt fel leginél pontosabb, objektívebb hivatalos dokumentálá- magától a terhelt vagy a tanú, és melyeket mondott el sa lenne. kérdésre. Adott körülmények között mindennek jelen- tősége lehet, éppen azon folyamat során, amikor a bíró- ság az annak alapjául szolgáló érveket gyűjti össze és 4. a tárgyalás anyagát tartalMazó rendszerezi, hogy mely vallomás(részlet) fogadható el, dokumentumok jelentősége és melyik nem. A következő, feltehetően a legjelentősebb torzító ha- A tárgyaláson történtek, elhangzottak dokumentá- tásként értékelhető a jegyzőkönyvvezetőnek az a tevé- lásának jelenlegi jogszabályi hátterének és gyakorla- kenysége, amelynek során a saját intellektusának meg- tának kritikus elemzését követően nem mellőzhető felelően értelmezi az elhangzottakat, kiszűri és össze- annak – a részben már érintett – kérdésnek a bemuta- foglalja az általa relevánsnak tartott részleteket, majd tása, vizsgálata sem, hogy a tárgyalás anyagát hivata- azokat a tárgyalás tempójából adódó lehetőségekhez losan tartalmazó dokumentumoknak milyen hatása képest rögzíti. Arra korábban már kitértem, hogy az lehet az eljárás menetére, a büntetőügy érdemi meg- esetleges korrekció milyen nehézségekbe ütközik. ítélésére. Végül bizonyos értelemben torzító hatásként jelent- kezhet az is, amikor a bíró – immáron a tárgyalási jegy- zőkönyvben írtakat – értelmezi, rendszerezi, majd az 4.1. a tényállás megállapítása így létrejött eredményt az ügydöntő határozat megho- zatala során értékeli, mérlegeli. Az eljárásjogi törvény rendelkezése értelmében az A kifejtettek alapján érzékelhető: megvan a reális ügydöntő határozat megalapozatlan, ha a megállapított esélye annak, hogy a büntetőügyben hozott érdemi 16 tényállás ellentétes az iratok tartalmával . Ebből kö- döntés alapját nem a ténylegesen elhangzott informáci- vetkezően a bíróság a bizonyítékok értékelése és mér- ók, hanem azok újraértelmezett, torzított változata ké- legelése során kizárólag a tárgyalás során lefolytatott pezi. A hatályos eljárásjogi szabályok alapján – ritka ki- bizonyítás hivatalos jegyzőkönyvben rögzített ered- vételtől eltekintve – arra nincs mód, hogy legalább a ményét veheti figyelembe. Az ügydöntő határozatot ki- döntés megalapozottsága ellenőrzésének részeként ér- zárólag akkor lehet megalapozottnak tekinteni, ha a tékelni lehessen a tárgyaláson eredetileg történt ese- megállapított, valamint a mérlegelés során hivatkozott ményeket, elhangzott mondatokat, összehasonlítva tények megfelelnek a tárgyalási jegyzőkönyvekben, il- azokat a jegyzőkönyv tartalmával. Hozzá kell tenni azt letve a bizonyítási eljárás anyagává tett egyéb bírósági is, hogy a hatályos eljárásjogi szabályok az elsőfokú és nyomozati iratokban írtaknak. Mindez egyúttal azt ügydöntő határozat meghozatalát követő eljárási sza- is jelenti, hogy a bíróság tagjai akkor járnak el helyesen, kaszokban egyre szűkebben adnak lehetőséget a tény- ha nem az egyes terheltek, tanúk által ténylegesen el- állás vitatására, az eljárás jogerős lezárását követően mondott vallomásokat, szakértők által tett szóbeli nyi- pedig a megállapított tények új bizonyítékra hivatko- latkozatokat, hanem a tárgyalási jegyzőkönyvekben zás híján csak rendkívüli esetben kifogásolhatók ered- rögzítetteket veszik figyelembe. A kettő nem feltétlenül ményesen. Erre tekintettel is komoly jelentősége van annak, hogy a tényállás a ténylegesen elhangzott vallo- másokon alapuljon. 16 Be. 351. § (2) bekezdés c) pont. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9

4.2. a független és pártatlan bírósághoz dönt . A kérelem elbírálása általában nem okoz külö- 25 vAló jog nösebb gondot, ha a bejelentés alapját valamelyik úgy- 26 nevezett abszolút kizárási ok képezi, sokkalta nehe- 17 Több nemzetközi egyezmény , az Európai Unió Alap- zebb azonban bizonyos esetekben megítélni – ponto- 19 18 jogi Chartája , illetve Magyarország Alaptörvénye is sabban ténylegesen minden kétséget eloszlatva elutasí- 27 tartalmazza azt az alapvető jogot, amely szerint min- tani – a relatív kizárási ok fennállását. denkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádról Azokban az esetekben, amikor a relatív kizárási okot törvény által felállított független és pártatlan bíróság bejelentő valamelyik eljárási szereplő a bíró (bírói ta- tisztességes – és főszabályként nyilvános – tárgyalás nács) tárgyaláson tanúsított magatartására, megnyil- keretében, észszerű határidőn belül döntsön. vánulásaira, a felekhez való hozzáállására hivatkozik, a A bírói függetlenség feltételei alaptörvényi szinten kérelem elbírálása során – az érintett bírák nyilatkoza- biztosítottak, annak deklarálása által, hogy a bírák füg- tainak beszerzését követően – elsőként azt szükséges getlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, és az tisztázni, hogy ténylegesen mi történt a tárgyaláson. 20 ítélkezési tevékenységük során nem utasíthatóak . Ez Úgy vélem, a kérelem elbírálására jogosult tanács ak- lényegében azt jelenti, hogy a bíró az ítélkezés során ki- kor jár el helyesen, ha ilyen helyzetben az érintett bírá- zárólag a jogszabályok és az eljárás során megismert kat a kizárás tárgyában lefolytatott eljárásban részt bizonyítékok talaján kialakult meggyőződése szerint vevő egyik félnek tekinti. Nyilvánvalóan a kizárás in- járhat el, őt sem a bírósági szervezeten kívülről – példá- tézményének funkcióját degradálná egy olyan eljárás, ul más hatalmi ág képviselői által –, sem a szervezeten amely alapvetően és elsődlegesen a bírói nyilatkozaton belülről befolyásolni nem lehet. alapulna, az abban írtak megkérdőjelezhetetlenségéből A bíró pártatlansága ehhez képest abban nyilvánul kiindulva. Megállapítható mindazonáltal, hogy az ese- meg, hogy az egész eljárás, illetve az érdemi határozat tek jelentős többségében a kizárási indítványt elbíráló meghozatala során a felekkel szembeni elfogultságtól, tanács egyetlen lehetősége, hogy a közokiratként ke- illetve előítéletektől mentesen jár el. Amint arra az Al- zelt, objektívnak tekintett tárgyalási jegyzőkönyvet 21 kotmánybíróság rámutatott , a pártatlanságnak egy- megvizsgálja, és azt tekinti a döntése legfőbb alapjá- felől kifejezésre kell jutnia a bíró magatartása, hozzáál- nak: azt a tárgyalási jegyzőkönyvet, amely nem tartal- lása során, másrészt ugyanakkor elvárás a jogalkotóval mazza a bíró által feltett kérdéseket (csak az arra adott szemben is olyan jogszabályi környezet megteremtése, válaszokat), az általa tett esetleges megjegyzéseket, amely alapján elkerülhető, hogy a bíró pártatlanságát metakommunikációs megnyilvánulásokat, illetve az illetően jogos kétségek merüljenek fel. – egyes felek tekintetében adott esetben különbözően – Egy állam demokratikus, jogállami működésének lé- alkalmazott hangnemet. A döntés értelemszerűen csak nyeges feltétele, hogy az előző bekezdésekben részlete- a kérelem elutasítása lehet arra tekintettel, hogy a ren- zett alapvető jog ténylegesen érvényesüljön; nem utol só- delkezésre álló adatok alapján az indítványozó által fel- sorban ezáltal erősödhet a társadalom tagjainak a bíró- hozott érvek nem igazolhatóak. ságokba vetett bizalma, és működhet hatékonyan az Úgy vélem, a fenti típusú kizárás iránti kérelmek igazságszolgáltatás. A kellő jogszabályi garanciák meg- túlnyomó többsége valóban minden alapot nélkülöz. teremtésén túl a bírói függetlenség és pártatlanság ér- Mind azonáltal éppen a jogbiztonság, valamint a társa- vényesítésének egyik alapvető feltétele, hogy a bírák az dalom igazságszolgáltatás iránti bizalmának erősödé- eljárás – és különösen tárgyalás – során tanúsított ma- sét szolgálná, ha a tárgyaláson történtek a kizárási ké- gatartása, viselkedése e szempontok alapján is (lega- relmek elbírálása során is teljesen objektíven rekonst- lább erre irányuló indítványra) kontrollálható legyen; ruálhatók lennének, és az elutasító határozatokban éppen a függetlenségre való tekintettel alapvetően a fel- nem kellene arra hivatkozni, hogy a tárgyalási jegyző- lebbviteli bíróságok, bizonyos esetekben nemzetközi bí- könyv nem tartalmazza azokat a kifogásolt részlete- 22 róságok által. ket, amelyeket egyébként általánosságban sem szok- Az előzőekben említett kontroll jogszabály által biz- tak a bírósági eljárás során rögzíteni. Megjegyzendő tosított legfontosabb eszköze az a lehetőség, hogy az el- mindazonáltal, a bírósági szervezetnek is alapvető ér- 23 járás egyes szereplői az eljáró bíró kizárását indítvá- deke lenne, hogy az esetlegesen valóban nem pártatla- 24 nyozhatják , majd – abban az esetben, ha az érintett nul eljáró bírák kiszűrhetőek legyenek. A tárgyalási bíró a kizárásához nem járul hozzá – erről az eljárásjo- események objektív alapon történő utólagos rekonst- gi törvény által meghatározott másik bírói tanács ruálása lehetőséget teremtene arra is, hogy a minden ténybeli alapot nélkülöző, ismételten kizárási kérel- met előterjesztő felek hatékonyabban szankcionálha- 17 Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Ró- tók legyenek. mában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 6. cikk; az Egyesült Nem- zetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Pol- gári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 14. cikk. 18 Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikk. 19 Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk. 20 Magyarország Alaptörvénye 26. cikk (1) bekezdés. 21 25/2013. (X. 4.) AB határozat (26) bekezdés. 22 Értve ezalatt például az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB). 25 Be. 24. § (7) bekezdés. 23 Az ügyész, a terhelt, a védő, továbbá a sértett, a magánvádló, a pót- 26 Be. 21. § (1) bekezdés a)–d) pontok, (2)–(6) bekezdések. magánvádló, a magánfél, illetve ezek képviselői. 27 Be. 21. § (1) bekezdés e) pont: „[Bíróként nem járhat el,] akitől az ügy 24 Be. 23. § (2) bekezdés. elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.” / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11

4.3. a tárgyalás rendjéneK fenntartása ségre figyelemmel a legfőbb és majdhogynem egyetlen kontrollt maga a társadalom jelenti, amely az eljárások A bírák független és pártatlan eljárása mellett a bün- nyilvánosságán keresztül valósulhat meg. Abban az tető igazságszolgáltatás hatékony működésének lega- esetben, ha a társadalom tagjai részéről – akár az eljá- lább ilyen fontos feltétele, hogy az eljárásban ügyfél- rásban részt vevő felek erre irányuló tevékenységének ként részt vevő szereplők – értve ezalatt elsősorban a köszönhetően – kétely merül fel a tárgyalás tisztessé- (köz- vagy magán)vádlót, a terheltet, a védőt és a sér- ges lefolytatásával, a meghozott döntés megalapozott- tettet –, illetve a tárgyaláson jelen lévő hallgatóság az ságával kapcsolatban, és mindez megnyugtató módon eljárásjogi szabályok maradéktalan betartásával gya- nem oszlatható el, akkor a bírói eljárások és döntések korolják jogaikat, teljesítsék kötelezettségüket, tiszte- elfogadottsága, végső soron a jogrend működése fog letben tartva a tárgyaláson részt vevők, illetve az ügy- csorbát szenvedni. Nem hagyható figyelmen kívül ben érintett egyéb szereplők emberi méltóságát, jogait. emellett az sem, hogy a büntetőügyekben alkalmazott 29 Úgy vélem, ennek ellenőrizhetősége kapcsán szükség- joghátrány törvény által meghatározott egyik célja az telen lenne részletesen megismételni a bírák kizárásá- általános prevenció. Ennek megvalósítása szintén csak val összefüggésben kifejtetteket, így csak röviden kívá- azáltal lehetséges, hogy az egyes bírósági ítéletek eljut- nok utalni az alábbiakra. nak a nyilvánossághoz, és a társadalom tagjaiban tuda- Az eljárásjogi szabályok a bíró (tanács elnöke) felada- tosodik, hogy bizonyos cselekmények milyen szankciót taként határozzák meg a tárgyalás rendjének fenntartá- vonnak maguk után. E rendeltetését a büntető igazság- sát, ezzel kapcsolatban a szükséges intézkedések megté- szolgáltatás azonban csak akkor tudja betölteni, ha a telét. Ennek részeként a bíró a rendzavarót rendre uta- társadalom elfogadja a bíróság döntését, és azok a kéte- síthatja, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén a tár- lyek, amelyek esetlegesen a büntetőjogi felelősség meg- 28 gyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti . A hall- állapításával összefüggésben merülnek fel, eloszlatha- gatóság ismételt rendzavaró magatartása esetén a tár- tók. Ezt a folyamatot is nagyban segítheti a tárgyalási gyalás nyilvánossága korlátozható, a védő rendbírsággal események objektív alapon történő dokumentálása. sújtható, a tárgyalás pedig a kiutasított terhelt távollété- ben is folytatható. Az ügyész által tanúsított rendzava- rás esetén a rendreutasítás mellett – amennyiben a tár- 5. A kötelező hAng- és képrögzítés gyalás nem folytatható – az eljáró bíró az ügyészség ve- Bevezetése zetőjéhez fordulhat más ügyész kijelölése végett. E rövid katalógusszerű felsorolás alapján érzékelhe- A tanulmányban eddig kifejtett gondolatok annak a tő, hogy a bíró a tárgyalás rendjének fenntartása során szisztémának a kritikai elemzését tartalmazzák, amely olyan döntéseket hozhat, amelyeknek lényeges jogi kö- alapján a bírósági tárgyaláson történt események do- vetkezményei lehetnek: a nyilvánosság mint az előző- kumentálása jelenleg történik. Úgy vélem azonban, ekben említett alapvető jog egyik elemének korlátozá- hogy a felsorolt hibák által egyúttal azok az előnyök is sa, anyagi jellegű szankció érvényesítése, a jelenléti jo- megállapíthatóak, amelyek a tárgyalóteremben törté- gosultság megvonása, fegyelmi eljárás megindítására nő események hang- és képfelvétel útján történő rögzí- alapot adó körülmények jelzése a társhatóság felé. E bí- tésének kötelező bevezetése által kétség kívül elérhe- rói jogosultságok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a tár- tőek lennének. Az így létrehozott – és a bíróság által hi- gyalás eredményesen lefolytatható legyen, vélemé- telesített – adatok alapján az eljárás során, illetve azt nyem szerint azonban azok gyakorlása akkor lehet a je- követően bármikor rekonstruálható lenne minden ese- lenleginél is eredményesebb, és utólag akár a fellebbvi- ményrészlet, elhangzott mondat. Ennek megvalósítása teli bírói fórumok, akár a nyilvánosság előtt vitathatat- lehetőséget biztosítana arra, hogy az ügydöntő határo- lanok, ha az intézkedések megtételére alapot adó kö- zatok alapját a ténylegesen tett vallomások képezzék, rülmények bármikor objektíven rekonstruálhatók. objektív (vagy legalábbis objektívebb) alapon legyen le- hetőség döntést hozni az eljáró bírák pártatlanságával összefüggésben felmerült kételyekkel kapcsolatban, 4.4. társadalmi Kontroll, általános megalapozottabban megítélhető legyen a felek tárgya- prevenció lóteremben tanúsított magatartása, az ezzel összefüg- gésben esetlegesen alkalmazott joghátrányok indo- Az eddig kifejtetteken túl fontosnak tartom, hogy koltsága, illetve a jelenleginél is nagyobb mértékben utaljak a következőkre is. Amennyiben a bírósági tár- növekedjen a bírósági döntések társadalmi elfogadott- gyaláson történt eseményekkel, elhangzott mondatok- sága. Álláspontom szerint tisztán eljárásjogi alapon az kal kapcsolatban felmerült kételyek kétséget kizáróan, érintett újítás bevezetésével összefüggésben kifejezett objektív bizonyítékokkal igazolhatóan nem oszlatha- hátrányok nem állapíthatók meg, a tanulmány során tók el, mindez negatív hatással lehet a társadalom (a részletezett – potenciálisan komoly jelentőséggel is közvélemény) bírósági eljárásokhoz, döntésekhez való bíró – jelenlegi hibák azonban majdhogynem maradék- viszonyára. Mindez a büntetőügyek kapcsán kétféle- talanul kiküszöbölhetők lennének. képpen is megnyilvánulhat. Egyrészt a bírói független- Írásom elején említettem, hogy általában a szervezeti 28 Be. 245. § (1) bekezdés. 29 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 79. §. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11

változások csak akkor működhetnek eredményesen, il- azonáltal, hogy hosszú távon ez egyébként sem kerül- letve hatékonyan, ha a szervezeti tagok véleményét a hető el. változtatásra jogosultak igyekeznek figyelembe venni, Nem mellőzhető annak vizsgálata sem, hogy az eljáró vagy legalább meghallgatni, illetve ha idővel a tagok bíró (tanács elnöke) részéről az eddigiekhez képest többsége ezekkel az újításokkal azonosulni tud. Erre fi- mennyiben jelentene többlet terhet a tárgyalás vezeté- gyelemmel nem mellőzhető az sem, hogy röviden kitér- se mellett a hang- és képrögzítő eszközök üzemelteté- jek azokra az ellenérvekre, amelyek a bírák részéről se. Álláspontom szerint e tevékenységgel összefüggés- időről-időre megfogalmazódnak. ben esetlegesen a felvétel egyszerű elindításának, majd Alappal vetődik fel kritikaként, hogy mind az elsőfo- megállításának feladata telepíthető a bíróra, ennél több kú, mind a fellebbviteli eljárás során a bírák kevésbé semmiképpen sem. A kamerákat oly módon kell fixen hatékonyan tudnak dolgozni hang- és képanyagok alap- elhelyezni a tárgyalóteremben, hogy egyrészt az egész ján, mint írásbeli jegyzőkönyvek segítségével. Nyilván- helyiség, másrészt a résztvevők (legalább a bíróság valóan kevesebb időt vesz igénybe a tárgyalási jegyző- tagjai, az ügyész, a védő, a terhelt és az éppen kihallga- könyvek átlapozása, a releváns részek elolvasása, mint tandó személy) a felvételen láthatóak legyenek. A mik- egy rögzített hanganyag meghallgatása, amely egyéb- rofonok telepítése során figyelemmel kell lenni arra, iránt bizonyos technikai feltételek meglétét is feltétele- hogy minden, ami elhangzik a teremben, ténylegesen zi. Úgy vélem azonban, hogy a tárgyalóteremben törté- rögzítésre kerüljön. A bíró – akár a tárgyalást megelő- nő események hang- és képfelvétel útján történő rögzí- zően, akár annak folyamata során – a kamerák és a tése kötelező bevezetésének nem feltétlenül kell azt mikrofonok beállítására nem vehető igénybe, erre eredményeznie, hogy a bírák a jövőben – a rögzítés e szükség esetén szakszemélyzetet kell alkalmazni. A módja mellett – ne dönthetnének tárgyalási jegyzetek Pesti Központi Kerületi Bíróságon néhány évvel ezelőtt készítése, vagy éppenséggel a hanganyag leíratása mel- kísérleti jelleggel egy bíró részvételével teszteltek egy lett. Ennek – mint általában az egész új rendszer beve- ilyen rendszert. Az akkor beszerzett tapasztalatok azt zetésének – értelemszerűen költségvetési vonzatai mutatták, hogy önmagában a felvétel egyszeri elindítá- vannak, azonban álláspontom szerint az előzőekben sa és megállítása nem jelent nehézséget a bíró számára, felsorolt előnyökre figyelemmel a hang- és képrögzítés a rendszer üzemeltetésével összefüggésben azonban bevezetése mellett komoly, a felmerülő kiadásoknál további feladatok ellátása már a tárgyalás vezetésének fontosabb érvek hozhatók fel. rovására menne. Szükséges foglalkozni azzal a kérdéssel is, hogy az el- járás résztvevői miként fognak tudni alkalmazkodni az érintett újítás bevezetéséhez. Feltételezve, hogy a bíró- 6. záró gondolatok ság nem minden esetben fog határozni hivatalos tár- gyalási jegyzet készítése, avagy a felvett hanganyag A tanulmányban kifejtett gondolatokat összegezve utólagos írásbeli rögzítése felől, az ügyészi szervezet- úgy vélem, a tárgyalóteremben történő események nek technikai és munkaszervezési szempontból is fel hang- és képfelvétel útján történő rögzítésének kötele- kell készülnie arra, hogy a tevékenységét a rögzített ző bevezetése olyan előnyökkel járna, amelyek messze kép- és hangfelvételek alapján lássa el, illetve saját meghaladnák az esetlegesen felmerülő, és egyébként szervezetén belül gondoskodjon azok utólagos írásbeli nem leküzdhetetlen nehézségeket. Az, hogy a bírói kar, rögzítéséről. Hasonló feladatok várnak az ügyvédként illetve a büntetőeljárásban részt vevő egyéb szerveze- tevékenykedő jogászokra is. Sokkal nehezebb a helyzet tek, személyek e változtatást mennyiben fogadnák el, a laikus résztvevők, különösen a fogva tartásban lévő sok tekintetben múlik azon, hogy a jogalkotók, illetve a személyek esetében. A terheltet értelemszerűen nem bírósági igazgatási vezetők annak bevezetése során lehet megfosztani attól a lehetőségtől, hogy a tárgyalá- biztosítanak-e viszonylag hosszabb alkalmazkodási son történtek hivatalos dokumentálását megismerhes- időt, illetve olyan módon kerül-e sor a bevezetésre, se, ez azonban technikai fejlesztéseket igényel a bünte- hogy az a színvonalas és gördülékeny szakmai tevé- tés-végrehajtás szervezete részéről is. Úgy vélem mind- kenységet ne hátráltassa. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13