Tóth Judit – Kurtán Zsuzsa: A jogszabályok szövege – avagy a jogalkotók szövegelése

fórum a jogszaBályok szövege – avagy a jogalkotók szövegelése tÓtH JUDIt egyetemi docens, SZTE kURtáN ZSUZSA ny. egyetemi docens, ME OTKA Kutatócsoport A jogelmélet szerint a jogszabályok a normativitás köré- Ebben a négy mondatban számos kodifikációs és nyel- be tartoznak, általános magatartási szabályt adva előíró vi furcsaságot találunk. Ezek beágyazódnak abba az ösz- jellegűek, és formális kötöttségekkel, sajátos terminoló- szefüggésbe, hogy jó száz éve nincs haditengerészete és giával, szókapcsolatokkal, tömörítési megoldásokkal tenger/partja az országnak. Így közjogilag nehezen ér- rendelkeznek, nagyban eltérve a köznyelvtől. Ám az el- telmezhető, hogy egy másik országban miként (nyilván múlt évekből származó példák mintha ezeket a tételeket a területi állam hozzájárulásával) épít majd emlékművet cáfolnák. A következőkben olyan szövegeket mutatunk a kormány, ahol majd valakik felvonulnak és tisztelegnek, be, amelyek értelmezésekor az egyes szabályozási szin- esetleg zenélnek, koszorúznak. Vagyis ennek előkészíté- teknek megfelelő műfajok jellemzőinek „összemosásával” sére, megszervezésére, költségeinek viselésére felkérhe- és nyelvhasználati bizonytalansággal szembesülhetünk. ti a parlament a végrehajtó hatalmat, de azt, hogy ez az (1) építkezés egy külország katonai temetőjében, fél év alatt A 28/2016. (XI. 14.) OGY határozat a magyar haditen- megtörténik, majd oda valakik kiutaznak és tisztelegnek, gerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek a területi állam álláspontjának ismerete nélkül, megala- emléknapjáról szól. Ez a közjogi szervezetszabályozó pozatlannak látszik. Ha volt ilyen egyeztetés, és a pulai eszköz valójában nem is jogszabály, és normatív tartalma temető fenntartója ezt melegen támogatja, úgy arra utal- alig érzékelhető, mivel az utókor hálájáról, egy esemény ni kellene, de azt senki sem gondolhatja, hogy egy ország- állami ünnepléséről rendelkezik. A törvények, kormány- gyűlési határozat Horvátországra bármilyen kötelezett- határozatok között is találunk hasonló tartalmúakat, séget háríthat, ahogyan azt sem, hogy akaratuk ellenére azaz elég változatos, hogy az ünneplés célját, szervezőit, bárki is köteles lenne megemlékezni. Vagyis az, hogy kik, költségeit, felelőseit milyen jogforrásba/szervezetsza- mely szervezetek fognak valóban élni ezzel a lehetőség- bályozó eszközbe foglalják. gel, nem tudjuk, de a jogalkotó sem jelezte, hogy ez – ha „1. Az Országgyűlés június 10-ét a magyar haditen- nincs önkéntes jelentkező az ünneplésre – kinek lesz majd gerészek és a hősi halált halt magyar haditengeré- a feladata. Vajon ki szeretne olyan megemlékezést, ame- szek emléknapjává nyilvánítja. lyet senki sem tekint sajátjának, belülről fakadónak? A 2. Az Országgyűlés cím megkülönbözteti a magyar haditengerészeket és – megemlékezik a magyar haditengerészekről, azokat a magyar haditengerészeket, akik hősi halált hal- – tisztelettel adózik mindazon magyar haditengerész tak az első világháborúban. Az előbbiekről a határozatban emléke előtt, akik a Hazáért, a magyar szabadság aztán érdemben nincs szó, mert csak egy emléknapot ad kivívásáért és fenntartásáért küzdöttek, nekik a parlament. Ám a hősi halottaknak tiszteletet, em- – támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések lékművet, megemlékezést, emléktáblát, oktatási anyago- szervezését, oktatási anyagok készítését, emléktáb- kat szánnak. A jogszabályoktól elvárt következetes szó- lák avatását, amelyek az I. világháborúban – többsé- használat helyett, hol elesett haditengerész hősi halott- gében hullámsírban, de a fedélzeten és szárazföldön ként, hol hősi halált halt magyar haditengerészekként is – elesett magyar haditengerész hősi halottakkal emlegetik őket. Furcsának találjuk, hogy – a második kapcsolatosak. mondat gondolatjelek közé került szövege alapján – pél- 3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt arra, hogy az dául hullámsírban is eleshettek, holott a főnév és az ige I. világháborúban elesett magyar haditengerész hősi egyeztetésével hullámsírban rendszerint nyugszanak. A halottak emlékére emeljen emlékművet a horvátor- harmadik mondat példája alapján, a magyar szórend meg- szági Pula haditengerészeti temetőjében oly módon, változtatásával a jelentés is más árnyalatot kaphat, így hogy a 2017. június 10-én tartandó első magyar ha- különbség van az első magyar haditengerészek emlék- ditengerészek emléknapján, már az emlékmű előtt napja, valamint a magyar haditengerészek első emlék- tisztelettel adózhassunk a hősi halált halt magyar napja között. Ugyanebben a mondatban az áll, hogy az haditengerészek előtt. emléknapon az emlékmű előtt tisztelettel adóznak a hősi 4. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép ha- halált halt magyar haditengerészek előtt. Vajon miért nem tályba.” az emléküknek, az emlékmű előtt? / 34 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 1

fórum (2) folyósításra kerül) terjedésével jár együtt, szinte meg- A jogalkotás sebességét jellemzi, hogy pár évnél, de kerül-hetetlenül. Miért nem euróban állapítják meg a sokszor néhány hónapnál tovább egyetlen törvény sem díjazást, miért nem euróban folyósítják, ha már nem bírja ki változtatás nélkül. Így a 2016. évi CLXXXI. tör- tudjuk, hogy kik és mikor kötelesek erre? vény a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi (3) CXCIX. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós A Magyar Tudományos Akadémia egyik céljaként az külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosí- alapító meghatározta, hogy fejlessze a hazai tudomá- tásáról rendelkezett. Nyilván a júniustól decemberig nyosságot és annak nyelvét. Ezt a jogalkotó nem vette eltelt időben olyan jelentős világesemények történtek, magára, amikor az MTA-ról szóló 1994. évi XL. törvényt amelyek miatt a diplomaták illetményének számítását módosította a 2009.évi XX. törvényben. Ennek eredmé- módosítani kellett. Szerencsére, stabil maradt egy jól nyeként a törvényben a következők szerepelnek: sikerült értelmező rendelkezés: „5. § (1) Az Akadémia köztestületének tagjai a 6. § „2. § E törvény alkalmazásában: 6. élhetőség: az állo- szerinti akadémikusok és a 7. §-ban meghatározott máshelyre vonatkozó, különösen éghajlati, biztonsá- nem akadémikus személyek. gi, légszennyezettségi, egészségügyi, terrorfenye- (2) A köztestület hazai akadémikus tagjai alanyi jogon getettségi, infrastrukturális szempontok összessége;” tagjai az Akadémia Közgyűlésének (a továbbiakban: Bizonyára csak az Olvasónak okoz gondot, a jogalkal- Közgyűlés), annak az osztálynak, ahol akadémikussá mazóknak nem, hogy az „élhetőség” költői szóalkotás, és választották őket, és szakterületük szakmai bizottsá- feltehetőleg a külszolgálatban dolgozó diplomata megél- gainak. A köztestület nem akadémikus tagjai – maguk hetésére, esetleg életének biztonságára utal. Bizonyára a közül – az Akadémia Alapszabályában meghatározott mindennapi életvitelét erősen befolyásoló tényezőket módon választják meg képviselőiket, akik az Akadémia akarták példálózóan felsorolni, azonban célszerű lett vol- közgyűlésében és osztályaiban képviselik őket.” na a kiemelt mellékneveket gondolatjelek között feltün- „6. § (1) Az akadémikusok körét rendes és levelező tetni. A terminológiában az újabb fogalmak értelmezésé- (a továbbiakban együtt: hazai), valamint külső és hez a jelentés összetevőinek (szemantikai komponensei- tiszteleti tagok alkotják. Az akadémikusok az Alap- nek) elemzésével hoznak létre definíciókat. Elektronikus szabályban rögzített módon közreműködnek az Aka- nyelvi minták gyors vizsgálata alapján megállapíthatjuk, démia közfeladatainak ellátásában. hogy napjainkban terjed az élhető város, sőt fokozott ala- (2) Az akadémikusokat a hazai tagok választják az kokban az élhetőbb és legélhetőbb városok használata, és Akadémia tagjai közé. Minden akadémikus az Aka- a fenntarthatóság mellett az élhetőség szó is gyakran sze- démia valamelyik osztályába tartozik. Az akadémi- repel humán és ökokörnyezettel foglalkozó szövegekben. kus tudományos osztályba tartozása kérésére az Az élhetőség kritériumait – szakkifejezéssel – indikátor- Alapszabályban rögzített módon megváltoztatható. rendszer segítségével, azaz kategóriák mentén állítják fel, (3) A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma amelyek egy adott település/város jellemzőin, adottsága- nem haladhatja meg a 200 főt, a hazai akadémikusok in – és nem szempontjain – alapulnak. teljes száma pedig a 365 főt. 10. § (1) A Külszoltv. 23. § (1) bekezdése a következő (4) A Magyarországon élő hazai akadémikusok tu- szöveggel lép hatályba: dományos teljesítményét és köztestületi munkáját „(1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtarta- az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elis- ma alatt havonta devizailletményre és átalány-költ- meri. A tiszteletdíj a hazai akadémikust élete végéig ségtérítésre (a továbbiakban: díjazás) jogosult. A dí- megilleti, elhalálozása esetén annak meghatározott jazás euróban kerül megállapításra, majd átváltással hányadát hozzátartozói ellátásként (özvegyi és ár- száz forintra kerekítve számfejtésre, ezt követően vaellátásként) kell folyósítani.” euróban kerül folyósításra a kihelyezett részére. A „9. § (1) Az Akadémia Közgyűlését a hazai akadémi- kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen ala- kusok, valamint a nem akadémikus képviselők al- puló, az általánostól eltérő devizailletmény-megálla- kotják. Utóbbiak az Alapszabályban meghatározott pításnak. A kihelyezett részére a tartós külszolgálata módon közvetlen és titkos választással nyerik el idejére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény tagságukat. Számuk legfeljebb 200 fő. szerinti besorolása alapján megállapított belföldi il- (2) A Közgyűlés a köztestület legfőbb döntéshozó letménye nem jár, azonban tartós külszolgálatának testülete, amely […] időtartama alatti, a közszolgálati tisztviselőkről szó- d) szakmai testületek előterjesztése alapján véle- ló törvény szerinti besorolási fokozatban bekövetke- ményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom zett változásokról folyamatosan értesítésre kerül.” alapvető fontosságú kérdéseiről;” A rejtvény első kérdése, hogy hányszor kerül elő a „ke- „11. § (1) Az Akadémia Elnökségét (a továbbiakban: rül”: háromszor, egyetlen bekezdésben. A második kér- Elnökség) az elnök, az alelnökök, a tudományos osz- dés, hogy miért. Mert így nem kell megnevezni az alanyt. tályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökei- A teljes törvény átolvasásával csak annyit tudhatunk, nek egy – önmaguk közül választott – képviselője, a hogy feltehetőleg a kihelyező (minisztérium) állapítja főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Közgyűlés által válasz- meg a külszolgálati dolgozó díjazását. A kerül szó persze tott három akadémikus és a Közgyűlés által válasz- nemcsak divatozik, hanem a jogszabályokban a funkció- tott három nem akadémikus közgyűlési képviselő, igés szerkezetek (megállapításra kerül, értesítésre kerül, továbbá az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Ta- / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 1 35

fórum nácsa jelölése alapján a Közgyűlés által választott tott új díjszabás tekintetében a (3), illetve (4) bekez- három kutatóintézeti igazgató alkotja. Elnöke az désben foglalt feltételeket az új díjszabás alkalma- Akadémia elnöke. A három alelnök, a három válasz- zási időszaka alatt teljesítené.” tott akadémikus, a három választott nem akadémi- Az emberre vonatkozó „aki” és a szervezetre vonatko- kus közgyűlési képviselő és a három intézeti igazga- zó „amely” a fenti példákban, a „vagy” helyett összekap- tó tag közül egy-egy képviseli a matematikát és a csolható lenne az „illetve” kötőszóval. Ám a kodifikátor természettudományokat, az élettudományokat, va- ezt a megoldást kényszeresen kerülte, holott itt vissza- lamint a társadalomtudományokat.” utalásról van szó, de akkor is alkalmazható lenne, ha „13. § (1) Az Akadémia elnökét, alelnökeit, főtitkárát egymaga kifejezi a hozzáadó és a vagylagos kapcsolatot. és főtitkárhelyettesét a hazai akadémikusok közül, A jogszabályok szerkesztéséről szóló 61/2009. (XII. 14.) a hazai akadémikusok javaslata alapján három évre IRM rendelet megköveteli, hogy felsoroláskor egyértel- a Közgyűlés választja. Az elnököt tisztségében a köz- művé kell tenni, hogy a felsorolás elemei közül a) vala- társaság elnöke megerősíti.” mennyinek teljesülnie kell, b) egyik sem teljesülhet, c) A tömörítés, azaz több szó tartalmi belefoglalása (a to- pontosan egynek kell teljesülnie vagy d) legalább egynek vábbiakban: ….) egy fogalomba, amely a jogalkotáskor igen teljesülnie kell a joghatás kiváltásához. A felsorolás ele- gyakori megoldás, itt visszaüt. A 6. §-ban bevezetett for- mei közötti logikai kapcsolatot a) a mondatnak a felso- dulat, azaz a levelező és a rendes akadémiai tag ismételt rolást megelőző vagy követő szövegrészében, b) a felso- kiírásából tömörítve csak „hazai” lett (mint az emigrán- rolás utolsó előtti eleméhez fűzött kötőszóval, c) mind- soknak az otthonról küldött kolbász és pálinka). Ám már egyikhez fűzött kötőszóval vagy d) a felsorolástól külön- az 5. §-ban, 13. §-ban is szó esik a „hazai akadémikusokról”, álló mondatban kell megállapítani. Az „illetve” kötőszó majd a szöveg több pontján „hazai tudományról”, „hazai csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmaz- területi bizottságról”, amiről azt kell gondolnunk, hogy a hatatlansága esetén helyénvaló, és a rendelet csak az rendes és a levelező akadémiai tagok tudományáról, netán „illetőleg” kötőszó száműzését írja elő. Ezért az „akinek csak az ő bizottságairól rendelkeznek. A külső és a tiszte- vagy amely szervezetnek” kitételek helyett az „akinek, leti tagok tehát sem a tudományban, sem a bizottságokban, illetve amelynek” megfogalmazás nem tette volna bi- választásokon nem vehetnek részt? zonytalanná a jogértelmezést, ugyanakkor könnyítené (4) az olvasást. A szabályok közérhetősége nem jár tartalmi A másfél száz szakaszból álló szerzői jogokról és az ahhoz bizonytalansággal, sőt éppen ellenkezőleg. kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016.évi XCIII. A jogi normatív szövegek nyelvhasználatából bemuta- törvény nem könnyű olvasmány, pedig igen sok alkotót, tott néhány fenti példa alapján összefoglalásként meg- előadót és az őket megillető díjakat beszedő, védelmüket állapíthatjuk, hogy a konvenciók szerint elvárt beszéd- segítő szervezetre kiterjed. Ezért értenie és ismernie kell szándékok érvényesülését és értelmezhetőségét nyelven ezt a felhasználók és szerzők sokaságának. Ám az embe- kívüli tényezők, valamint az adott kontextusba ágyazott rekre és szervezetekre egyszerre alkalmazandó szabályo- szövegszintű jellemzők együttesen befolyásolják. A jogi kat csak csikorgó nyelvezettel sikerült megfogalmazni. műfajok széles választékában, a szavakban, a szó- és „4. § E törvény alkalmazásában: […] 11. részesedés- mondatszerkezetekben, valamint a mondatokban reali- re jogosult személy: olyan jogosultnak és közös jog- zálódó szöveget olyan jellemző vonások rendszerének kezelő szervezetnek vagy független jogkezelő szer- tekinthetjük, ahol a szövegalkotó szándéka és/vagy ké- vezetnek nem minősülő személy vagy szervezet, aki pességei szerint jelenik meg a közlés. A jogi szaknyelvi vagy amely törvényi előírás vagy a jogosulttal fenn- regiszter rétegzettségének megfelelően, a különféle cím- álló jogviszonya – ideértve a 12. § (3) bekezdése sze- zettek szövegértelmezését befolyásolhatják a kontextus- rinti megállapodást is – alapján a szerzői mű vagy hoz igazított szövegjellemzők. Bemutatott példáinkban kapcsolódó jogi teljesítmény felhasználásának enge- kiragadott, de – nagyobb korpuszon is végzett elemzé- délyezéséből vagy engedélyezési jog nélkül fennálló seink alapján – gyakori jelenségekkel szembesülhetünk. díjigény érvényesítéséből származó jogdíjbevételből Jó lenne, ha már joghallgatók is minél több lehetőséget részesedésre jogosult.” kapnának arra, hogy megtapasztalják és gyakorolják, „23. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles tagként hogyan változik a regiszterhasználat a nyelven kívüli felvenni a közös jogkezelési tevékenységével érintett tényezők (például az idő és egyéb korlátozások) és a fel- azon jogosultakat, valamint a jogosultakat képvise- használt nyelvi elemek változtatásával. lő azon szervezeteket – beleértve más közös jogke- A normatív szövegek a joggyakorlat számára „építőkö- zelő szervezeteket és a jogosultakat e körben képvi- vek”, így minőségük, idézhetőségük, közérthetőségük selő egyéb szervezeteket is –, akik vagy amelyek lényeges. Bízunk abban, hogy a segítés szándékával meg- teljesítik a tagsági követelményeket.” osztott szövegkritikai észrevételeink hozzájárulnak a „151. § (7) Ha a bejelentés évét megelőző naptári év- szó- és mondatszinten túlmutató nyelvhasználati jelen- ben nem volt olyan díjszabás, amely alapján a felhasz- ségek tudatosításához. Jogászként vagy – a jogi szakem- nálók a jóváhagyási eljárás céljából benyújtott díj- berekhez képest – laikusként olyan normatív szövegek- szabás szerinti jogdíjat fizettek volna, jelentős fel- re van szükségünk, amelyek értelmezéséhez a nyelvhasz- használónak és felhasználói érdekképviseleti szer- nálatban együttesen érvényesül a tartalom átgondolt vezetnek kell tekinteni azt a személyt vagy szerve- világossága, a megformáltság igényessége, valamint a zetet is, aki vagy amely valószínűsíti, hogy a benyúj- szöveg jó áttekinthetősége és olvashatósága. / 36 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 1