SZABÓ Zsolt Tibor: Gyorsaság, hatékonyság, pergazdaságosság, konszenzus kontra garanciák

GYORSASÁG, HATÉKONYSÁG, PERGAZDASÁGOSSÁG, KONSZENZUS KONTRA GARANCIÁK SZABÓ ZSOLT TIBOR Ph.D. hallgató (ELTE-ÁJK) 1. AZ ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS hogy az eljárási cselekményeket végző szerv csupán az ügyészt kéthavonta tájékoztatni köteles, így alapvető- Talán nem túlzás kijelenti, hogy a jogalkotó a terhelti en teljesen önálló. 6 beismerés elérése érdekében egy olyan szabályrend- A Be. 348. § (3) bek. – amely a felderítés fogalmát szert alakított ki, amely úgymond rábírja – természete- definiálja – abban különbözik a Be. 340. § (1) bekezdés- sen kényszertől mentesen – a büntetőeljárás hatálya ben foglalt előkészítő eljárás definíciójától, hogy előbbi 7 alatt lévő személyt a vádhatósággal történő együttmű- már tartalmazza a gyanú főnevet. Habár tény és való, ködésre. Az előkészítő eljárás és a leplezett eszközök hogy a gyanúnak a mai napig nincs a jogirodalomban alkalmazása céljai – álláspontom szerint – egy olyan bi- szereplő fogalmon kívül jogszabályban meghatározott zonyítási anyag összegyűjtése, amelynek a terhelttel és tételes jogi definíciója, a törvényből kiolvasható, hogy a védővel történő megismertetésével ne igazán merül- míg az előkészítő eljárásban jó esetben csak „sanda 8 jön fel a bizonyítási eljárás lefolytatásának esetlegessé- gyanú”­ról beszélhetünk, a felderítésben már a nyomo- ge a terhelti oldalról. A leplezett eszközök továbbra is zó hatóság rendelkezésére állnak a gyanút megalapozó szinte korlátlanul igénybe vehetők lényegében. 1 adatok, majd a felderítést céljaként rögzíti, hogy a gya- Az előkészítő eljárás egyik sajátossága, hogy a megin- nú szintjéről el kell érni a megalapozott gyanú szintjét, dításához és a teljes körű lefolytatásához nincs szükség hogy azt követően a felderítés tovább haladhasson a gyanú fennállásának, csak a gyanú fennállhatósága le- vizsgálati részbe. A Be. a gyanú „fogalmának” új testbe 2 hetőségének. A jogalkotó egyáltalán nem burkolt célja öntésével mindenhol és mindenkivel szemben gyanút az előkészítő eljárással az, hogy megállapításra kerül- vél felfedezni, értelmezhetetlenné tette a szükségesség jön, fennáll­e a gyanú avagy sem. Annak a kérdésnek a és az arányosság követelményét, kiüresítette a leple- megválaszolása elmaradt, hogy mi a titkos információ- zett eszközök alkalmazása indokoltságát, megszüntet- 3 gyűjtés jogállami alapja, amikor a gyanúok hiányzik. A te a hatalom önkényes alkalmazásával szembeni ellen- büntetőeljárásról szóló T/13972. számú javaslat (a to- őrizhetőség lehetőségét, így felmerül annak a kérdése vábbiakban: Javaslat) a Büntetőeljárásról szóló 2017. is, hogy kizárólag a büntetőjogi igény legitimálhatja­e a 9 évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 339–340. §­hoz bűnüldözést. fűzött indokolásában két bűncselekmény kategória el- A vizsgálatot – és így az egész nyomozati szakot lezá- leni eredményesebb fellépéssel, a korrupcióval és a ter- ró – döntés joga az ügyész kezében van, aki vagy vádat rorizmussal kívánja (többek között) igazolni az előké- emel, vagy megszünteti az eljárást. Kadlót Erzsébet 4 szítő eljárás létalapját. A jogalkotó az előkészítő eljá- arra hívja fel nyomatékosan a figyelmet, hogy az ügyész rás életre hívásával is nyomatékosítani kívánja a bün- a vizsgálat során már csak szükség esetén szerez be bi- tetőeljárás tárgyalási szakától a nyomozati (pre)szaká- zonyítási eszközt, azaz foganatosít bizonyítási eljárási hoz történő hangsúlyeltolódást, hangsúlyáthelyezést, cselekményt, ezért nem fog különösebb meglepetést ahol a preszak nemcsak az előkészítő eljárást jelenti, okozni, ha a védőügyvéd az üggyel először itt fog talál- 5 hanem a titkos nyomozás szürke zónáját is. Megjegy- kozni. Ezt követően – az esetek döntő többségében – a 10 zendő, az előkészítő eljárás nem szükségszerű szaka a védőnek (indítványára) az eljárás ügyiratait átadják, büntetőeljárásnak. Ha arra nem kerül sor, maga a bün- feltéve, ha a nyomozó hatóság a terheltet gyanúsított- tetőeljárás a nyomozással kezdődik, annak is első ré- ként már kihallgatta. szével, a felderítéssel. Nem elhanyagolható tény az sem, 6 Kiss Anna: Változó szerepek az új Be.­ben, Belügyi Szemle, 2018/5. 8. 7 Fantoly Zsanett szerint törvényes megoldás lenne, ha a jogalkotó el- 1 Tóth Mihály: Néhány megjegyzés az új büntetőeljárási törvényhez, járásjogi jogalanyisággal (önálló jogi státusszal) ruházná fel azt a sze- Belügyi Szemle, 2018/3. 62. mélyt, aki gyanúsítható. In.: Fantoly Zsanett: A büntetőeljárás célja, Belovics Ervin – Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Harmadik, aktua- 2 avagy anyagi igazság kontra elégedett ügyfelek. In.: Fantoly Zsanett lizált kiadás. Budapest, HVG­ORAC Kiadó, 2017. 246. (szerk.): Úton a bírói meggyőződés felé, Debrecen, Printart­Press Kft., 3 Bárándy Gergely – Enyedi Krisztián: Leplezett eszközök és titkos 2015. 106–107. információgyűjtés, avagy az új büntetőeljárási törvény margójára, Bün- 8 Német Noémi: Gondolatok a gyanú fokozatairól, Belügyi Szemle, tetőjogi Szemle, 2018/1. 104. 2018/3. 99–100. 4 Javaslat 428–429. 9 Finszter Géza – Korinek László: Az eltűnt gyanú nyomában, Belügyi 5 Kadlót Erzsébet: A hatékony védelemhez való jog újragondolása, Szemle, 2018/3. 120–121. Ügyvédek Lapja, 2017/6. 26. 10 Kadlót: i. m. 27. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2018_3_ belív.indd 30 2018.12.05. 9:57:31

A jogalkotó – tekintettel az előkészítő eljárásra és a feljelentés elutasítását követőn megnyílik a lehetősége felderítési részre – azzal igyekezett ellensúlyozni, hogy előkészítő eljárás lefolytatásának. a Be. 352. § (1) bekezdésben kimondta, az ügyiratok Az rBe. 172/A. § (1) bek. alapján a nyomozó hatóság a megismerését folyamatosan úgy kell biztosítani, hogy a feljelentés kiegészítése körében a 178. § (1) bekezdésben védőnek és a terheltnek legalább egy hónap álljon ren- foglalt adatszerző tevékenységet folytathatott (adatbá- delkezésére a vádemelés előtt a felkészülésre. zisokból adatokat kérhetett, helyszínt megtekinthetett, Tagadhatatlan, hogy a Büntetőeljárásról szóló 1998. szaktanácsadót vehetett igénybe, felvilágosítást kérhe- évi XIX. törvényhez (a továbbiakban: rBe.) képest a Be. tett), a Be. 380. § (1)–(2) bek. értelmében a nyomozó ha- az ügyiratok megismerésének jogát jobban kívánja kö- tóság a feljelentést kiegészítése során a feljelentőtől fel- rülbástyázni, ez látszik a Be. 100. § (6) bekezdésből, világosítás adását, iratok, adatok rendelkezésre bocsá- amikor is a nyomozó hatóságnak határozatot kell hoz- tását kérheti. Azaz, mind az rBe., mind pedig a Be. hivat- nia az iratmegismerési jog korlátozásáról, a határoza- kozott jogszabályhelyei alapján a nyomozó hatóságnak a tában pontosan indokolnia kell a korlátozás okát, a vé- feljelentés kiegészítése körében viszonylag korlátozot- delem részéről előterjesztett indítvány elutasítása jog- tak (voltak) a lehetőségei, értem ez alatt azokat az igény- 11 orvoslattal támadható. A Be. 352. § (1) bek. viszont be vehető eszközöket, amelyek – többek között – a felje- csupán akkor teszi lehetővé, hogy a terhelt és a védő a lentésben szereplő, az abban megjelölt elkövető büntető- büntetőeljárásban keletkezett valamennyi iratot meg- jogi felelősségre vonását megalapozó körülmények feltá- ismerje, utalva a bizonyítási anyag esetlegesen folya- rásában segítséget nyújthatnak. matosan bővülő és táguló körére, kiemelve példának Ezzel szemben az előkészítő eljárásban már a leple- okáért az igazságügyi szakértők később keletkezett vé- zett eszközök alkalmazása is a nyomozó hatóság kezé- leményeit, amikor az ügyész a vádemelés előtt áll lega- ben van, ugyanis a Javaslat indokolása szerint az előké- lább egy hónappal. szítő eljárásban minden olyan leplezett eszköz igénybe Az meghatározatlan maradt, hogy a védőnek – tekin- vehető, amelyek alkalmazhatósága még nem tételezi fel tettel arra, hogy az iratmegismerési jog érvényesítése a gyanú fennállását, az pedig igencsak elenyésző garan- indítványra történik – honnan lesz arról tudomása, cia, hogy az előkészítő eljárás felügyeletét az ügyészség hogy az ügyész mikor tervezi a vádemelést. A Be. olyan látja el, tekintettel a nyomozó hatóság és az ügyészség kötelezettséget nem ró az ügyészre, hogy a vádemelést azonos érdekére. 13 megelőzően – összhangban a 352. § (1) bekezdésével – A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök egyik tájékoztatási kötelezettsége lenne a terhelt és a védő esete a Be. 231. § e) pontjában foglalt lehallgatás. A Be. irányába, miszerint adott naptól kezdődő harmincadik 234. § (1)–(4) bekezdései tételesen meghatározzák – ál- napon a vádemelésre sor fog kerülni, kívánnak­e élni az talánosságban –, hogy milyen esetekben alkalmazható iratmegismerésre irányuló indítványtételi jogukkal? leplezett eszköz. Példának okáért, a Büntető Törvény- Az iratmegismerési jognak különösen nagy szerepe könyvről szóló 2012. évi C. törvény 370. § (3) bek. sze- van a Be.­ben, tekintettel már a nyomozati szakban rint nagyobb értékre üzletszerűen elkövetett lopás megköthető egyezség intézményére, valamint az előké- esetében helye van az előkészítő eljárás során lehallga- szítő ülésre. Az rBe. 43. § (2) bekezdés b) pontjában ter- tásnak, ha a nyomozó hatóság a feljelentő feljelentését helti jogként – helytelenül – megfogalmazott szövege- elutasította. A Be. XLI. Fejezete – mint garancia – tartal- zés miatt (a terheltet érintő iratokba betekinthet) az is mazza a leplezett eszközök alkalmazása eredményé- előfordult, hogy még a tárgyalási szakban – fenti tétel- nek felhasználását. re való hivatkozással – a védekezéshez való jog korláto- A Be. 252. § (1) bek. főszabályként rögzíti, hogy bírói 12 zás alá kerüljön. Továbbá üdvözlendő korszerűsítés, engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának hogy papíralapúságot lassan kezdi felváltani a techni- eredménye csak az érintett személlyel szemben és an- ka, így az ügyész vagy a büntetőbíróság már elektroni- nak a bűncselekménynek a bizonyítására használható kus úton is átadhatja a védelem részére az ügy iratait fel, amely miatt el lett rendelve a titkos információgyűj- teljes terjedelmükben. tés. Ugyanezen paragrafus (2)–(3) bekezdései, valamint Az előkészítő eljárás elrendelésének egyik feltételé- a 253. § (1)–(2) bek. már a főszabály alóli kivételekről ből jól kiolvasható, hogy a jogalkotó még inkább ra- rendelkeznek, amelyek összefoglalva a következők: gaszkodik a büntetőjogi felelősségre vonás igényéhez. – olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasznál- Míg az rBe. kapcsolódó rendelkezései értelmében, ha a ható az eredmény, amelyet ugyan nem jelöltek meg nyomozóhatóság szükségesnek találta, a feljelentés ki- az engedélyben, de erre a bűncselekményre is fenn- egészítésére hívta fel a feljelentőt, majd ha a kiegészí- állnak az elrendelhetőség feltételei, mindez azzal a tett feljelentést alapján sem volt megállapítható a bűn- személlyel szemben, akivel szemben az engedélyt cselekmény gyanúja, úgy az illetékes szerv a feljelen- megadták (más bűncselekmény, amelyet a jogalko- tést határozatával elutasította. Ezzel szemben a Be. tó „egyenrangúként” kezel az eredeti bűncselek- 340. § (3) bek.­nek b) pontja arról rendelkezik, hogy a ménnyel); – az engedélyben szereplő bűncselekmény bizonyítá- sára az eredmény minden elkövetővel szemben is felhasználható (tettestársak, részesek); 11 Javaslat 371. 12 Bánáti János: Megújuló büntetőeljárás, újszerű védői feladatok, In.: Barabás Andrea Tünde – Vókó György (szerk.): A bonis bona discere. Ün- nepi kötet Belovics Ervin 60. születésnapjára, Budapest, OKRI, Pázmány 13 Hack Péter – Horváth Georgina: A büntetőeljárásról szóló új tör- Press, 2017. 159. vényről, Jogtudományi Közlöny, 2018/6. 297. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2018_3_ belív.indd 31 2018.12.05. 9:57:31

– engedélyben nem szereplő személy, engedélyben Az rBe.-hez képest a Be. bírói engedélyhez kötött lep- nem szereplő bűncselekmény vonatkozásában, ha a lezett eszközök alkalmazásának eredménye felhasz- Be. 253. § (1) bekezdésében foglalt deliktum-taxá- nálhatóságáról rendelkező szakaszok nemigen változ- ció tartalmazza az adott bűncselekményt és az tak, az érintett témakörhöz már az rBe. hatálya alatt is egyéb (az engedélyezési eljáráshoz tapadó) feltéte- sok kifogást emelt a szakirodalom. Az megállapítható, lek fennállnak. hogy az eredmény felhasználhatósága abszolút nem A „sanda gyanú” törvénybe iktatásával – amely egy gyengült, azonban tapasztalható a kvázi korlátozás sejtés, a valószínűség szintjét el nem érő feltételezés, nélküli titkos adatszerzés és titkos információgyűjtés a ami jobb esetben hiányos feltételezésekből összeállt in- nyomozati szakban. formáció megfelelő mennyiségű és minőségű adat nél- 14 kül – a Be. 343. § (1) bek. lehetővé teszi, hogy bírói en- gedélyhez kötött leplezett eszközöket azzal szemben is 2. AZ EGYEZSÉG lehessen alkalmazni, aki közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart a bűncselekmény elkövetőjeként szóba Az egyezségről mint új jogintézményről több Szerző jöhető személlyel. A (2)–(3) bekezdések meghatároz- is erőteljesen hangoztatja, hogy az eljárás főalanyaitól zák azt a személyi kört, akikkel szemben még akkor a Be. megkövetel egyfajta felfogás­, és hozzáállásbeli sem alkalmazható a leplezett eszköz, ha közvetlenül paradigmaváltást, ami egy nulladik követelmény a tár- vagy közvetve (megalapozottan feltehetően) kapcsola- gyalásról lemondás helyébe lépő „alkudozás” sikerének tot tart a szóba jöhető elkövetővel. előmozdításához, azaz a feleknek kvázi bízniuk kell 16 Figyelemmel az engedélyes leplezett eszközök [231. § egymásban. Kiemelést érdemel, hogy kölcsönös bizal- a)–e) pontok] eredményének felhasználásáról szóló sza- mon alapuló magatartás tanúsítását mennyire erősíti bályokra, valamint az előkészítő eljárás céljára, végeze- az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkal- tül a Be. 343. § (1) bek. b) pontjára, a következő kérdés mazása, figyelembe véve azt is, hogy a bíróságtól nem- merül fel: tartalmaz­e a Be. olyan garanciális szakaszt, csak az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga, szakaszokat, amelyek elébe mennek – példának oká- hanem maga az Alaptörvény és a Be. alaprendelkezései ért – annak a teljesen életszerű helyzetnek, amikor az is megkövetelik a pártatlanságot és a függetlenséget, előkészítő eljárásban a bűncselekmény elkövetőjeként míg az ügyésszel szembeni elvárás legfeljebb egy rela- szóba hozható személy ellen alkalmazott bírói enge- tív objektivitási mérce. 17 délyhez kötött leplezett eszköz (pl. lehallgatás) során a A Be. alapvetően három kategóriába osztja azokat az nyomozó hatóság olyan személyről szerez a „sanda gya- intézményeket, amelyeknek alapja a terhelt beismerő nú”­hoz elegendő információt, akiről csupán megalapo- vallomása. A Be. 404. § (1) bek. értelmében az ügyész zottan feltehető, hogy közvetve tart kapcsolatot a megy- bármikor közölheti a terhelttel, hogy milyen határozat gyanúsítható személlyel. Itt megjegyzendő, hogy csak meghozatalára, intézkedés alkalmazására lát lehetősé- jobb esetben beszélhetünk „sanda gyanú”­ról, illetve a get. Ez a Fejezet inkább arra koncentrál, hogy az ügyész bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett diszkrecionális jogára tekintettel az eljárást még az eszközök alkalmazhatósági szabályai kevésbé garanci- előkészítő ülésre se utalja, hiszen példának okáért, ha a álisak mint a bírói engedélyhez kötöttek. közvetítői eljárás eredményesen zárul, az eljárást meg Fenti esetben még csak nem is arról beszélünk, hogy a kell szüntetni. Az I. típusú együttműködés esete a nyo- kapcsolattartóval szemben már alkalmazásra került a mozati szakban megköthető egyezség, amelynek meg- leplezett eszköz (ha nincs kizáró ok), hanem arról, hogy kötése esetén az ügyész csak a bíróság jogerősítése ér- az előkészítő eljárásban a nyomozó hatóság tudomására dekében terjeszt elő (az egyezségben foglaltaknak jutott hivatalból, hogy a Be. 343. § (1) bek. b) pontjában megfelelő, azzal egyező) vádiratot. Már akár az előké- szereplő személy is bűncselekmény elkövetésével össze- szítő ülésen is befejezhető a büntetőeljárás. A II. típusú függésbe hozható, így az előkészítő eljárás – vele szem- együttműködési eset alapja pedig az előkészítő ülésen 18 beni – elrendelésének feltétele elviekben fennállhat. történő beismerő vallomás. Az ügyészi intézkedés Ellentételezéseként – pozitívumként – kiemelést ér- vagy határozat kilátásba helyezése a terhelt beleegye- demel a Be. 215. § (8) bek., amely szerint az igénybe vett zését, hozzájárulását, az I. típusú együttműködés titkosan együttműködő személy (fedett nyomozó) nem az aktív, együttműködő részvételét, míg a II. típusú valósíthat meg bűncselekmény elkövetésére irányuló felbujtást. A (8) bek. c) pontjának második fordulatá- hoz azonban szintén sok kérdőjel intézhető, többek kö- zött az, hogy az agent provocateur – habár felbujtása Gábor Miklós – Koltay András (szerk.): Bonus Iudex. Ünnepi kötet Varga tiltott – az adott bűncselekmény elkövetését végrehaj- Zoltán 70. születésnapja alkalmából, Budapest, Pázmány Press, Kúria, 2018.; Szabó Zsolt Tibor: A korrupciós bűncselekmények egyes anyagi tani kívánó személy tevékeny magatartását támogat- jogi kérdései, In: Fazekas Marianna (szerk.): Jogtudományi előadások az hatja, akár úgyis, hogy csak terminológiai értelemben ELTE-ÁJK Doktori iskoláinak konferenciáján, Budapest, ELTE­ÁJK Doktori nem követ el felbujtást. 15 Iskola, 2018. Bánáti János: Védői szemmel a büntetőeljárási törvényről, Belügyi 16 Szemle, 2018/3. 88. 17 Lásd Magyarország Alaptörvénye 29. cikk (1) bek. 14 Horgos Lívia: A büntetőeljárási gyanú fogalmának új felfogása egy 18 Gácsi Anett Erzsébet: A terhelti együttműködés rendszere az új jogeset tükrében, Magyar Jog, 2018/4. 245. büntetőeljárási törvényben. In: Karsai Krisztina (szerk.): Ünnepi kötet 15 E témakörhöz lásd pl. Soós László: A megbízhatósági vizsgálat ered- dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár 70. születésnapjára, Szeged, SZTE­ÁJK, ményének büntetőjogi megítélése a Kúria gyakorlatában In.: Molnár 2018. 280–284. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2018_3_ belív.indd 32 2018.12.05. 9:57:31

együttműködés a belenyugvását, tudomásulvételét kí- irreleváns kérdés, hogy a terhelt és a védő mikor kezde- vánja meg. 19 ményezi az egyezségi tárgyalás lefolytatását. A Be. 502. § (1) bek. úgy rendelkezik, hogy az ügyész A Be. LXV. Fejezet az egyezség a bűnösség beismeré- a vád ismertetését követően, a vádat alátámasztó bizo- séről címmel rendelkezik az I. típusú egyezség részlet- nyítékok megjelölése után indítványt tehet a büntetés szabályairól. Az egyezség kizárólag az elkövetett bűn- vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára. cselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről Itt a következőkre kívánom felhívni a figyelmet. Az (ami egy beismerő nyilatkozat és egy beismerő – törté- ügyész a büntetés, intézkedés mértékére, tartalmára in- neti ténybeli – vallomás [a Be. megfogalmazásából kö- dítványt tehet, a konkrétan szám­, és mértékszerűsített vetkezően]), illetve annak következményéről, tehát a büntetéskiszabási indítványát nem köteles előterjeszte- büntetés (és/vagy intézkedés) neméről, mértékéről, ni, ez csak lehetőség. A jogalkotó célja világos, azonban tartalmáról szólhat. ezt a garanciális bekezdést pontosabban kellett volna Tekintettel arra, hogy nem folyhat tárgyalás magáról megfogalmaznia. Értelemszerűen, a terhelt (a kivételek- a történeti tényállásról, ezért a történeti tényállás től eltekintve) csak úgy tesz beismerő vallomást az elő- Btk.­beli törvényi tényállásának való minősítéséről készítő ülésen, ha pontosan tisztában van azzal, hogy az sem lehet alkudozni. A magyar büntető anyagi jogban ügyész pl. az indítványozott szabadságvesztés büntetés számos olyan bűncselekmény található, amelyek jogi vonatkozásában hány hónapban, évben gondolkodik. minősítése a kialakult bírói gyakorlatban sem egysé- Szintén meg kell jegyezni, hogy az ügyész lépéselőny- ges, nem is beszélve arról, hogy több és adott bűncse- ben van, hiszen az esetlegesen előterjesztett konkrét in- lekmények halmazatának megítélése sem mindig egy- dítványában a büntetés, intézkedés mértékét hozzá szerű, továbbá a büntethetőséget kizáró okok közül is tudja igazítani egy olyan mértékhez, amely az adott eljá- több jogintézmény (mint például a jogos védelem, a vég- ró bíró büntetéskiszabási gyakorlatával kapcsolatban szükség, a jogszabály engedélye) kellő hozzáértést és kialakult tapasztalatán alapul, gondolok itt a kisebb te- megfontolást igényel. lepüléseken található, kis létszámú járásbíróságok és Annak nincs törvényi akadálya, hogy a védő – akár az ügyészségek viszonyára. Végezetül Bánáti János szavait egyezségi tárgyaláson, akár előzetesen, írásban – ki- idézve, az ügyész már – adott esetben – az előkészítő el- fejthesse álláspontját a jogi minősítéssel kapcsolatban, járásban felügyel, a nyomozati szakban már irányít, azonban az ügyész már egy konkrét, kidolgozott javas- nyomoz, nyomoztat, megvizsgálja és értékeli a leplezett lattal fog előállni, amit vagy el lehet fogadni, vagy el le- eszközökből beszerzett bizonyítékokat, minden olyan het utasítani, a Btk.­beli minősítés megváltoztathatat- eljárási cselekmények jelen lehet, ahol kíván (ellentét- lan. A Be. LXV. Fejezet nem írja elő, hogy mikor lehet 20 ben a védővel), miközben az ügyvéd a vádemelést kezdeményezni az egyezség megkötését, így nem szük- megelőzően (legalább) harminc nappal teljes terjedel- séges megtörténnie a terhelt első gyanúsítottkénti ki- mében megkaphatja a bizonyítási anyagot. Az elmúlt hallgatásának, azt megelőzően is, bármikor helye van a években közkedveltté vált költségvetési csalás tárgyú kezdeményezésnek a nyomozati szakban, ha vele a gya- büntetőeljárásokban nem mindegy, hogy az eljárás núsítást már közölték. egyik szereplője az évek alatt folyamatban lévő büntető- A Javaslat indokolása és maga a Be. sem tiltja annak ügyben mindvégig naprakész volt, míg az eljárás másik lehetőségét, hogy sikertelen egyezségi tárgyalást köve- 22 alanyának harminc nap áll rendelkezésére a több tíz- tően újra helye legyen az egyezség megkötésének, bár ezer oldalnyi anyagot tanulmányozni, köztük igazság- magától értetődően ez igencsak ellentmondó lenne. Az ügyi könyvszakértői szakvéleményekkel, revizori véle- egyezség nincs semmilyen formasághoz kötve, csak ak- ményekkel, több száz oldalas bankszámlakivonatokkal, kor van helye a jegyzőkönyvbe foglalásnak, ha az pláne akkor, ha a terheltek Közösségi beszerzésben is egyezség létrejött, ebben az esetben az ügyész, a védő érintettek, utalva a releváns EU­s jogszabályokra. és a terhelt együttesen írja alá az okiratot, valamint ar- A védői megújuló kötelezettségek körét a megfelelő ról sem szól a Be., hogy az egyezség megkötésének tájékoztatás nyújtása, a terhelttel időben történő kap- mennyi idő alatt kell befejeződnie, tekintettel arra, csolatfelvétel, valamint a fokozott ügybeli felkészültség hogy a Be. 408. § (1) bek. „az egyeztetést folytathat”-ról is jelenti. A védőnek – kifejezetten a kirendelt védő- rendelkezik, ami nem utal arra, hogy az első egyezteté- nek – különösen nagy hangsúlyt kell fektetnie arra, si tárgyaláson már meg kell születnie a döntésnek. hogy védencének milyen tanácsot nyújt, ha felmerül az Fentiek alapján két kérdés is felmerül. Mit ért ponto- egyezség megkötésének esetlegessége, nem lehet most san a jogalkotó a Be. 410. § (2) bek. b) pontjának utolsó már automatikusan abból kiindulni, hogy tagadva a fordulata alatt, azaz „a bűnösségét beismeri, és ennek ér- bűncselekmény elkövetését a terhelt vallomást (egyelő- dekében vallomást tesz” alatt. A bűnösség beismerése 21 re és a továbbiakban) nem kívánt tenni, illetve az sem egy egyoldalú nyilatkozat, amelyben a terhelt elismeri bűnösségét, míg a vallomást tesz kitétel alatt megköve- telhető lenne a beismerő nyilatkozaton túl egy átfogó, 19 Gácsi Anett Erzsébet: Quo vadis fegyverek egyenlőségének elve? In.: tényfeltáró vallomás is (amely nem csak a személyi kö- Görög Márta – Hegedűs Andrea (szerk.): Lege duce, comite familia. Ünne- rülményekre korlátozódik)? Az előkészítő ülés szabá- pi tanulmányok Tóthné Fábián Eszter tiszteletére, jogászi pályafutásának lyai úgy szólnak, hogy a terheltnek bűnösséget beisme- 60. évfordulójára, Szeged, Iurisperitus Bt., 2017. 131. Kiss Anna: Megismerés a büntetőeljárás egyes szakaszaiban, Ügyé- 20 szek Lapja, 2016/3–4. 56–60. 21 Békés Ádám: A beismerő vallomásról és az egyezség lehetőségéről – pro és kontra, Ügyvédek Lapja, 2017/6. 38–39. 22 Javaslat 453–456. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2018_3_ belív.indd 33 2018.12.05. 9:57:31

rő nyilatkozatot kell tennie, és ha a bíróság nem látja ször vagy folytatólagosan kihallgatott tanúvallomások, akadályát, a vádlottat kihallgatja a büntetéskiszabási szembesítések, bizonyítási kísérlet miatt a terhelt és vé- körülményekre. A Be. 504. § (3) bek. értelmében a bíró- dője által előzőleg javasolt törvényi minősítés utólag be- ság a terhelt beismerő nyilatkozatát fogadja el végzésé- igazolódik. Álláspontom szerint, ez a jogszabályi merev- vel, nem pedig a bűnösségre is kiterjedő beismerő val- ség okozhat kontraproduktívitást. 25 lomását. Részletes vallomásra nem kerülhet sor, hiszen Véleményem szerint a Be. 734. § (1) bek. e) pontja is az az szembe menne az előkészítő ülés lényegével, azzal, egyezség intézményét gyengíti. Ha és amennyiben az hogy beismerő vallomás tételekor a bíróság nem fog bi- egyezség a nyomozati szakban létrejött, úgy a Be. zonyítási eljárást lefolytatni. 23 XCIX. Fejezet szerinti külön eljárásnak van helye, amely- A létre nem jött egyezséghez a jogalkotó olyan garan- nek lényege, hogy a bíróság az egyezség megvizsgálását ciákat fűz, mint a „titoktartás”, a formakényszertől követően – ha a törvényi feltételek fennállnak és nincs a mentesség. Az ügyészég még csak tájékoztatni sem tá- jóváhagyás megtagadására vezető ok – a bíróság az elő- jékoztathatja az illetékes bíróságot arról, hogy sorra készítő ülésén rendes jogorvoslattal megfellebbezhe- került egy egyezség megkötésére irányuló tárgyalás, tetlen végzésében az egyezséget jóváhagyja. A hivatko- valamint a formamentesség pont azt biztosítja, hogy ne zott e) pont szerint meg kell tagadnia a bíróságnak a jó- maradjon nyoma az egyeztetésnek. A Be. viszont magá- váhagyást, ha megállapíthatónak látszik a vádtól eltérő ra az ügyészre semmilyen kötelezettséget – ismétel- minősítés. Ez azt jelenti, hogy azt az egyezséget, ame- ten – nem ró a sikertelen egyezségi tárgyaláson elhang- lyet a terhelt, a védő és az ügyész kölcsönösen elfogad- zottakkal kapcsolatban, azaz adott esetben a terhelt tak, a bíróság „felbonthatja”, még akkor is, ha az egyez- akár olyan információkat is előadhat, amely az egy ségben szereplő minősítés a terhelt javára írható, és úgy helyben ragadt nyomozást előrébb viheti önmaga ter- is, hogy a Be. 163. § (4) bek. c) pontja értelmében fősza- hére. Tekintettel az előbb idézett előkészítő üléshez bály az, hogy nem kell bizonyítást lefolytatni arra a kapcsolódó szakaszhoz, pontosabban kiindulva abból, tényre nézve, amelynek valóságát mindhárom fél elfo- nem gondolom, hogy a jogalkotó az előkészítő ülésen gadta. Értelemszerűen, nem lehet egy tény valósága és nem, az egyezségi tárgyaláson pedig megkövetelné a egy jogi minősítés helyessége közé egyenlőségjelet ten- részletes beismerő vallomást a beismerő nyilatkozaton ni, és feltételezhetően a jogalkotó az e) pontot garancia- túlmenően. Tekintettel arra, hogy egyezség megkötése ként iktatta a taxációba, azonban ennek ellenére az fe- során kötelező a védelem, a védőügyvéd garantálni lek egyezségbe vetett bizalmát rombolhatja olykor, tudja, hogy védence ne adhasson elő olyan releváns té- azért is, mert a vád és a védelem között nincs vita, ami nyeket, amelyekre még a törvény sem kötelezi őt. A miatt nincs szükség alaposabb garanciákkal körülöve- 26 konszenzuális rendszer korlátja, hogy a garanciák sé- zett bizonyítási eljárás lefolytatására. Valamint az relmével nem járhat, el kell fogadni az alaki igazságot, a mindenképpen a terhelt terhére értékelhető, hogy egy beismerést rendelkezésre álló objektív bizonyítékok- olyan bíróság előtt kell a vádlottak padján ülnie a továb- nak is alá kell támasztaniuk. 24 biakban az eljárás a bűnösség be nem ismerése esetén A második kérdés pedig az egyezségi tárgyalás tar- alkalmazandó 506–508. §­ai alapján (ha a súlyosabb talmáról szól. A jogalkotó szem előtt tartotta, hogy az minősítést már nem kívánja beismerni), amely bíróság a ügyész mint a Vádhatóság képviselője az Állam bünte- beismerésére alapított egyezséget nem hagyta jóvá. tőjogi igényének érvényesítőjeként ne kezdjen arról is Álláspontom szerint ebben az esetben (és akkor is, ha vitázni, hogy vajon anyagi jogilag helyes­e a tényállás a bíróság a terhelt előkészítő ülésen tett beismerő vallo- minősítése. Ezt az érvét talán még el is lehet fogadni, mását nem fogadja el) az eljáró bírótól az ügy elfogulat- hangsúlyozom, annak nincs akadálya – tekintettel a kö- lan megítélése esetlegesen megkérdőjelezhető lenne, mi- tetlenségre –, hogy szóba kerüljön egy dogmatikai érv­ vel a jóváhagyás megtagadása, illetve a beismerő vallo- ütköztetés. más el nem fogadása esetén a bíróság az (rBe. értelmé- A jogalkotó azonban nem volt figyelemmel egy teljesen ben vett) általános szabályok szerint folytatja le a tár- természetes helyzetre, még pedig arra, hogy a nyomoza- gyalási szakot. Bár az rBe. kialakult gyakorlata szerint a ti szak kezdetén beminősített tényállás – a nyomozás bíró kizárása fel sem merült, ha a vádlott a tárgyalási előre menetele közben beszerzett bizonyítékok miatt – szakban a beismerő vallomását visszavonta, hiszen eb- akár hónapról­hónapra is változhat. Az sem ritka eset, ben az esetben, ha az egyéb rendelkezésre álló bizonyí- hogy az ügyész a bizonyítási eljárás lezárását követő tékok alátámasztják a terhelt beismerő (majd vissza- perbeszédén módosítja a vádat, amely miatt – adott eset- vont) vallomását, azt azok alapján figyelembe lehet ven- ben – a bíróságnak a bizonyítási eljárást ismételten meg ni, azonban a bizonyítási eljárásban minden körülmény- kell nyitnia. Mivel semmiféle megkötés nincs arra nézve, től független beismerő vallomás és az I. és II. típusú hogy a védő és a terhelt mikor indítványozhatja a Be. együttműködés során tett beismerő vallomás között óri- LXV. Fejezetben foglaltakat, életszerű, ha az egyezség ási a különbség. Ahogyan a jogalkotó – szemléletváltás- létre nem jötte okán folytatott nyomozati szakban elő- ként – kimondta, hogy a bíróságot nem terheli az ügyész 23 Varga Zoltán: Kötetlen tárgyalás vagy sarokba szorított védelem? Ügyvédek Lapja, 2018/4. 28. 25 Székely György László: Az ügyész szerepe és helye a nyomozás új Békés Ádám: Az egyezség (valóban) új lehetőségei a magyar büntető- koncepciójában, a vádemelés előtti elterelés új intézményei, Ügyészek 24 eljárásban. In: Barabás Andrea Tünde – Vókó György (szerk.): A bonis Lapja, 2016/3–4. 70. bona discere. Ünnepi kötet Belovics Ervin 60. születésnapjára, Budapest, 26 Hack Péter: A büntetőeljárás újításának esélyei, Belügyi Szemle, OKRI, Pázmány Press, 2017. 30. 2018/3. 77. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2018_3_ belív.indd 34 2018.12.05. 9:57:31

által indítványozni elfelejtett bizonyítási eljárásból faka- dés elősegítésének van szerepe, hanem annak is, hogy a dó hiányosság, ami adott esetben az rBe. szerint megala- bíróság a hozzá érkezett vádról döntsön. A Be. 484. § pozatlansághoz, így hatályon kívül helyezéshez és új el- (1) bek. e) pontja szerint a bíróság megvizsgálja, hogy járásra utasításhoz vezetett, úgy talán az egyezségi tár- szükséges­e a vádirat hiányosságainak pótlása iránt gyalásban részt vevők felekre kellett volna szintén hárí- megkeresni az ügyészséget. Ez nem egy külön – vád alá tani (meghagyni) a felelősséget, illetve a kockázatot a helyezési – eljárás, hanem a tárgyalás érdemi előkészí- történeti tényállás helyes minősítését illetően. tésének (önálló) része, pontosabban az a tárgyalás ér- Figyelembe kell venni azt is, hogy a Be. egyezség intéz- demi előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, ménye a vegyes modellt követi, a bíróság csak az egyez- arra azonban sor kerülhet, hogy a bíróság – miután az 27 ség törvényességét vizsgálhatja. A létre jött egyezséget ügyészég a bíróság felhívására sem pótolta a vádirat hi- – jóváhagyásra – az ügyész vádiratában terjeszti a bíró- ányosságait – az eljárást a Be. 492. § (1) bek. d) vagy e) ság elé, aki ítélet hatályú végzésével jogerősíti azt, ezért pontjára alapítva megszüntesse. 33 értelemszerűen a Be. 422. § (1) bek. ugyanúgy alkalma- A Be. 565. § (2) bek. és az 521. § (3)–(4) bekezdései ki- zandó. Ebből kifolyólag – annak ellenére, hogy a jogalko- emelten tanúsítják a jogalkotó előkészítő ülésen megte- tó az rBe. 2. § (2) bekezdését a törvényes vádról kiiktat- hető terhelti beismerő vallomáshoz fűzött érdekét. Előb- ta – a törvényes vád egyik eleme a vád tárgyává tett cse- bi bekezdés szerint a bíróság nem szabhat ki hátrányo- lekmény Btk. szerinti minősítése, amelytől a bíróság a sabb büntetést, nem alkalmazhat hátrányosabb intézke- Be. 495. § (1) bek. alapján eltérhet. A Javaslat indokolása dést, mint amelyet az ügyész vádiratában indítványo- értelmében az, hogy a bíróság nincs kötve az ügyész zott arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen beis- egyezség jóváhagyására irányuló indítványához egy ga- merő vallomást tenne. Ebben az esetben a bűnösség kér- 28 rancia. Ezt a garanciát nem lehet kizárólag a terheltet désére, a tényállás megalapozottságára bizonyítás nem védő garanciaként értékelni, hiszen az állam büntetőigé- folytatható le a továbbiakban. Ha és amennyiben azon- nyét azonosan védi. A Kúria szerint a vád a terhelt szá- ban, ha a korlátozottan lefolytatott bizonyítás eredmé- mára biztosíték, mivel az abban foglalt tényállás megha- nyéhez képest a bíróság azt állapítja meg, hogy a vádirat- tározza az ítélet kereteit, és a bizonyítási eljárást, továb- ban szereplő jogi minősítés nem megfelelő a történeti bá kimondja, hogy a törvényes vád miatti eljárás meg- tényálláshoz mértén, úgy a beismerő vallomás elfoga- 29 szüntetés az ügyészre nézve quasi­szankció. A Kúria dásról szóló végzését hatályon kívül helyezi arra alapít- azt is rögzíti, hogy „a vádban előadott tényállás helyes mi- va, hogy a nyilatkozat elfogadásának nem lett volna he- nősítése a vádló feladata. Ha azonban tévedett, a helytelen lye. Ilyenkor a Be. 521. § (3) bek. teljes egészében meg- vagy hiányos minősítés miatt a vád nem lesz nem-törvé- semmisíti azokat a joghatásokat, és az azokhoz fűződő nyessé, hanem csak egyszerűen fogyatékossá vagy hiá- jogkövetkezményeket, amelyek kapcsolatban állnak a 30 nyossá,” ezért a vád nemhogy anyagi, de alaki értelem- beismerés tényével. A jogalkotó tehát nem tette lehetővé ben sem lesz törvénytelen. 31 – abszolút helyesen –, hogy a bíróság a terhelt és az Minderre tekintettel a Be. 734. § (1) bek. e) pontja – je- ügyész előkészítő ülésen kialakult „kapcsolatára” alapí- len megfogalmazásában – felvet problémákat, utalva tott döntést megváltoztathassa, hanem csak és kizáró- arra is, hogy a Be. még inkább nyomatékosítja a funkció- lag a hatályon kívül helyezésnek van helye, a hatályon megosztás elvét, azt, hogy a vádló hiányosságaiért az kívül helyezés törvényi jogkövetkezményeivel együtt. első fokon eljárt bíróságot a másodfok nem vonhatja fe- A bíróság – mint ahogyan említettem – kötve van a lelősségre (gondolok itt a tényállás­tisztázási kötelezett- vádiratban szereplő büntetés vagy intézkedés nemé- ségre), valamint arra, hogy a jogalkotó az alaki igazságot hez, mértékéhez, azonban a Be. 504. § (2) bek. c) pontja helyezte előtérbe az anyagi igazsággal szemben. 32 mondja ki közvetve, hogy magához a vádiratban foglalt Btk.­beli minősítést a bíróságnak nem kell elfogadnia. A bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának 3. AZ ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉS egyik konjunktív feltétele, hogy a beismerő nyilatkozat az egyértelműsége mellett az eljárás ügyiratain alapul- A jogalkotó a konszenzus mellett az előkészítő ülésre jon, azok alátámasszák a nyilatkozatot. Álláspontom is nagy hangsúlyt helyezett. A pergazdaságosság, a per- szerint ha a bíróság nem ért egyet a vádiratban foglalt koncentráció mellett nem csak a II. típusú együttműkö- anyagi jogi minősítéssel, úgy a törvény erejénél fogva nem is fogadhatja el a bűnösséget beismerő nyilatkoza- tot, tekintettel arra, hogy egy emberölés kísérletéhez és egy közvetlen életveszélyt okozó testi sértéshez 27 Fantoly Zsanett: Konszenzuális elemel az új büntetőeljárási tör- vényben. In.: Dobák Imre – Hautzinger Zoltán (szerk.): Szakmaiság, sze- más­más büntetéskiszabási indítványok kapcsolódnak, rénység, szorgalom. Ünnepi kötet a 65 éves Boda József tiszteletére, Buda- így a beismerés eleve nem lehet egyértelmű, ha az egy pest, Dialóg Campus, 2018. 191. olyan bűncselekményre irányul, amelyet tévesen tar- 28 Javaslat 475–476. 29 Kúria. BK. Joggyakorlat­elemző Csoport. A vád törvényességének talmaz a vádirat, továbbá ha az ügy iratai inkább a bíró- vizsgálata. Összefoglaló vélemény. 2013.E1.II.E.1/4. 11, 23. ság álláspontját bizonyítják nyomatékosabban, eleve 30 Uo. 49. 31 Király Eszter: A törvényes vád hiánya miatt megszüntető végzés „jogerőtlenedésének” tanulságos története, In.: Fazekas Marianna (szerk.): Jogtudományi előadások az ELTE-ÁJK Doktori iskoláinak jubileu- 33 Belovics Ervin: Az előkészítő ülés szerepe a 2017. évi XC. törvényben. mi konferenciáján, Budapest, ELTE­ÁJK Doktori Iskola, 2014. 171–172. In: Molnár Gábor Miklós – Koltay András (szerk.): Bonus Iudex. Ünnepi 32 Koósné Mohácsi Barbara: A vád „törvényessége” az új büntetőeljá- kötet Varga Zoltán 70. születésnapja alkalmából, Budapest, Pázmány rási törvény tervezetében, Fundamentum, 2016/2–4. 88–90. Press, Kúria, 2018. 40–41. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2018_3_ belív.indd 35 2018.12.05. 9:57:31

nem beszélhetünk a nyilatkozat ügyiratokkal alátá­ még úgy is, hogy az rBe.­n sem volt ez annyira ismeretlen masztott voltáról, pontosan az iratellenesség miatt. intézmény. A jogalkotó – első olvasatra – minden olyan Belovics Ervin a fentiek fókuszmondatát azzal is felmerülő eljárásjogi „körülményre” gondolt, amellyel a megerősíti, hogy a Be. 736. § (3) bek. értelmében a bíró­ jogalkalmazók szembesülhetnek a büntetőeljárás során. ság nem térhet el ítéletében a vádban foglalt minősítés­ Az I. típusú együttműködést követő külön eljárásról től a CXIX. Fejezet szerinti (eljárás egyezség esetén) kü­ szintén elmondható általánosságban az, ami az előké­ lön eljárásban. A Be. 731. § (1) bekezdése rendelkezik szítő ülésről. A terhelt tisztességes eljárásához való arról, hogy a CXIX. Fejezet szerint külön eljárásra a bí­ joga alapvetően biztosított, a dolgozatomban felvetett rósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfe- kérdések megválaszolása szintén a gyakorlattól várha- lelően alkalmazni, az e Fejezetben foglalt eltérések­ tó. A vádemelést megelőzően folytatott egyezés megkö­ 34 kel. Tekintettel arra, hogy a CXIX. Fejezetben foglalt tésére irányuló – formátlan, alakiságtól mentes – eljá­ 736. § (3) bek. eltérően rendelkezik (azaz konkrétan ki­ rással, tárgyalással azonban több kérdés is felmerül, mondja a jogi minősítéshez való kötöttséget), így ebből ami esetlegesen a terhelt bizalmatlanságát keltheti. Eb- arra lehet következtetni, hogy a bíróságot – a bírósági ben a kérdéskörben inkább a statisztikai adatok lesz- eljárás általános szabályai és az elsőfokú bírósági tár­ nek mérvadók, amely számok közül nemcsak az lesz re­ gyalás szabályai – nem kötik. leváns, hogy hány eljárást kezdeményeztek (és milyen arányban), hanem az is, hogy hány tárgyalás ért véget bírósági jóváhagyással, hány tárgyalás fulladt kudarc­ 4. ÖSSZEGZÉS ba, illetve hány eljárás hiúsult meg azért, mert a terhelt a beismerő vallomását a bíróság előtt nem erősítette „A büntető ügynek a sorsától emberek sorsa függ… meg. Ezt követően empirikus kutatásokra is szükség A büntető eljárás olyan hatalom, amely embereket töröl- lesz annak érdekében, hogy a megkötött, majd jóvá nem het ki az élők sorából, megfoszthatja őket szabadságuk- hagyott, megkötött, majd a terhelt által „felbontott” tól, vagyonuktól, becsületüktől (…).” 35 egyezségek mögött milyen okok fognak állni. Az előkészítő eljárás nemcsak, hogy a védelem véde­ Király Tibor klasszikus mondatait ismételten fel kell kezését teszi képtelenné (hiszen még a gyanúsítható hívni, hiszen a Be. hatályba lépése óta még csak fél év személynek sincs tudomása az ellen folyó titkos eljárás- sem telt el, és a jogalkotó több olyan jogintézményt is ról), hanem alapvetően vet fel alkotmányossági kérdé­ létrehozott, amelyekhez kapcsolt garanciális kérdések seket, amelyek igazolásához – álláspontom szerint – jelenleg még nem dönthetők el. Jelen tanulmányban fel­ nem elegendő az állam büntető igénye érvényesítésé­ vetett kérdések, aggályok igazolása, cáfolata az elkö­ hez fűzött társadalmi érdek. Nem kívánom megismé­ vetkezendő évek jogalkalmazói gyakorlatától függ, il­ telni az 1. pontban foglaltakat, de szintén sokat fog el­ letve arra vár. árulni az a statisztika, hogy a büntetőeljárások hány Álláspontom szerint az előkészítő ülésre már régóta százaléka kezdődött előkészítő eljárással, illetve hány szüksége volt a magyar büntető igazságszolgáltatásnak, olyan személy került terheltként büntetőeljárás hatá­ lya alá, amelynek kiinduló pontja az előkészítő eljárás­ ban a bűncselekmény elkövetőjével szóba jöhető köz­ 34 Belovics: i. m. 48–49. vetlen vagy közvetett kapcsolattartás volt. Király Tibor: A védelem és a védő a büntető ügyekben, Budapest, KJK, 35 1962. 121. A SZLOVÉNIAI MAGYAR KISEBBSÉG NYELVHASZNÁLATI JOGA ÉS A BÍRÓSÁGI VÉDELEMHEZ VALÓ JOG VIZSGÁLATA EGY KONKRÉT JOGESET KAPCSÁN (csoportos és ismételt hátrányos megkülönböztetés) MAG. KOREN STEFÁN Titkár a Főtitkárságon a Szlovén parlamentben, DMNÖK tanács tagja (2014–2018) 1. BEVEZETÉS te közzé legújabb – Szlovénia országjelentésére reflek­ 1 táló – szakértői véleményét. Eszerint Szlovénia to- Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt felügyelő tanácsadó bizottsága (Advisory Committee on the Framework Convention for 1 Council of Europe, Advisory Committee ont he Framework Conven­ tion for the Protection National Minoritie (2018): Fourth Opinion on Slo­ the Protection National Minoritie) 2018 januárjában tet- venia – adopted on 21 June 2017 Published on 25 January 2018. 3., 11. és / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2018_3_ belív.indd 36 2018.12.05. 9:57:31