Tóth Judit: Az akadálymentes jogalkalmazói kommunikációról

TANULMÁNYOK AZ AKADÁLYMENTES JOGALKALMAZÓI KOMMUNIKÁCIÓRÓL TÓTH JUDIT egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar ETIKAI VAGY JOGI VÉTSÉG? mihez van joga, nem tud felelősen sem megbízást adni, sem a legális lehetőségek közül választani. A jogalkalmazók sokfélesége miatt, az általuk alkalma- Ám éppen azért, mert a négyféle szabályhalmaz más- zott és a rájuk vonatkozó szervezeti, etikai és általános más fogalmakkal dolgozik, a kommunikációs akadályok magatartási szabályok heterogének. Bár az egyes jogal- nem nyilvánvalóak, ahogyan az sem, hogy miért etikai kalmazói csoportokra hivatásrendi és etikai szabályza- vétség a szakmai zsargontól hemzsegő, pongyola vagy tok készültek, nem mindegyikben emelik ki, hogy mek- hiányos tájékoztatás. Az orvos-beteg kapcsolatban mára kora szerepe van a megrendelővel, panaszossal, ügyfél- jogi és etikai követelmény a beteg tájékozott beleegyezé- lel való kommunikációnak a jogalkalmazásban. A jogal- sének elérése, ám többeknek meglepő lehet, ha a jogalkal- kalmazók prés alatt végzik munkájukat, mert egyszerre mazók etikátlan magatartásának tekintjük a megértést, kell legalább négyféle normának eleget tenniük: (a) a érdek- és jogérvényesítést akadálypályává alakító kom- szűkebben vett szakterületükre vonatkozó szabályoknak munikációt. Ezt eddig Magyarországon nem fogalmazták (például az igazságügyi fegyverszakértőt kötik a fizika meg, pedig a nemzetközi színtéren nemcsak felismerték szabályai, a rendőrt a kriminalisztika szakmai előírásai); az ügyféllel való kommunikáció jelentőségét, de komoly (b) a tételes jogi előírásoknak (a példában az igazságügyi eredményeket is elértek ennek egyszerűbbé tételében. szakértőkről szóló vagy a rendőrségi, büntetőeljárási Az akadálymentes kommunikáció etikai és (még) nem törvényben szereplőknek); (c) az etikai normáknak (a teljes körű jogi követelmény, mert bár valamilyen módon szakértői kamarai szabályzat, a Rendőrség Etikai Sza- szerepel például az eljárási szabályok közt, de töredéke- bályzata szerintieknek legalább); (d) a szervezeti műkö- sen. Például a Közigazgatási eljárási kódex (Ket.) értel- désüket is keretbe foglaló közgazdasági, pénzügyi sza- mében az eljáró hatóság képviselőjére vonatkozó köte- bályoknak, például mert szűkös a költségvetés, s a vál- lezettség a hatáskör gyakorlásakor az egyszerűség és az lalkozói racionalitás is követelmény velük szemben. ügyféllel való együttműködés, az ügyféli jogokról való Ugyanakkor érzékeljük, hogy egyre több szakmai, gaz- tudomásszerzés és a joggyakorlásuk elősegítése [1. § (2) dasági, etikai előírás fokozatosan átkerült a jogba, az bekezdés, 5. § (1) bekezdés], az ügyfeleket megilleti az szinte bekebelezi a jogalkalmazói működésre vonatkozó anyanyelv használata, a tisztességes ügyintézéshez való tevékenység egészét, azaz etikai, szakmai és közgazda- jog [4. § (1) bekezdés]. Ez magában foglalja az akadály- sági kérdések sokasága válik egyben jogkérdéssé. Ezt a mentes kommunikációt, de ha szövegkötötten olvassuk, négy szférát és a heterogén jogalkalmazói közösséget akkor csak az alábbi részelemekre támaszkodhatunk egy további elvárás is összekapcsolja: az ügyfelekkel, [5. § (1a)–(4) bekezdése]: kérelmezőkkel, panaszosokkal akadályoktól mentesen ● a korlátozottan/semennyire sem cselekvőképes ügy- kell(ene) érintkezniük a szabályok alkalmazásakor. Az felet, egyéb eljárási résztvevőt, megfelelő légkör biz- „akadálymentesített kommunikáció” egyszerre tartozik tosítása mellett, korára, egészségi állapotára és ér- e négy halmazhoz, miközben a nyelv mint jelrendszer telmi szintjére tekintettel tájékoztatja az őt megille- mindegyik szabályhalmaz alkalmazásának közege. A tő jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, vala- jogkereső ügyfél és a jogalkalmazás egyszerre követeli mint a lefolytatandó eljárási cselekményről a hiva- talnok, ám az átlagos ügyfelet már nem; meg a gazdaságosságot, a racionális pénzügyi terhelést, a jóhiszemű, pártatlan és jogszerű intézkedést, valamint ● a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet kell csak tájé- a konkrét ügyhöz igazodó természettudományos vagy koztatni az ügyre irányadó jogszabály rendelkezé- egyéb szakismeret alkalmazását, mégpedig úgy, hogy seiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő köte- minél kisebb kommunikációs szakadék legyen a jogal- lezettségekről, a kötelezettség elmulasztásának kalmazó (szakértő, közjegyző, ügyvéd, végrehajtó, köz- jogkövetkezményeiről, valamint a természetes sze- tisztviselő, bíró, ügyész) és az ügyfél között. Ha félreér- mély ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybe- tik az ügyfél kérését, ha nem adják meg a jogi szabályok- vételének feltételeiről, ám a laikusokból álló civil szervezetet már nem; ból következő eligazítást, ha nem tudja az ügyfél, hogy / 14 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 14 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK ● külön jogszabály kell ahhoz, hogy a bonyolult ügyek- mező kéziszótár), miközben beágyazódik a természetes ben az ügyfélnek, akár van jogi képviselője, akár nyelv közegébe. Ám néhány közbenső megoldással csök- nincs, tájékoztassák (a szabályokról, az eljárásról, a kenthető ez a folyamatos feszültség. Például a jogalkal- költségekről – de ezt már nem írták le); mazónak a környezetével és önmagával is tisztáznia kell: ● egyéb tájékozódási lehetőségekkel csak törvényi a jogi fogalmak abszolút pontossággal a nyelv révén nem korlátok között lehet élni (iratbetekintés, közmeghall- fogalmazhatók meg, a nyelvileg általánosan megfogal- gatás). mazott és közben egyedileg megjelenítendő tény, tény- Ha pedig az etikai követelményeket pásztázzuk, pél- állási elem logikai alárendelődéséből fakadó korlátozá- dául az Igazságügyi Szakértői Kamara kódexe (1) annyit sokat ismernie kell a jogi nyelvet használónak, a jogal- árul el a kommunikációról, hogy a szakértő köteles szak- kotónak és a jogalkalmazónak egyaránt. véleményét a magyar nyelv szabályai szerint olyan tar- A jog – akár a nyelv – komplex jelenség, mert véges szá- talmi egyértelműséggel megfogalmazni, hogy az a szak- mú összetevők (betűk és hangok, illetve a jogi tényállás- mai ismeretekkel nem rendelkező felek számára is ért- elemek) kombinációjából, végtelen számú kimeneti vál- hető legyen (28. §). Az ügyvédi kamarai etikai szabályzat tozat (mondatok, illetve történeti tényállások milliói) pedig annyival több, hogy rögzíti: realizálódhat, továbbá mindkettő sztochasztikus rend- ● az ügyvédnek a megbízójával való kapcsolatában a szer, amelyekre csupán valószínűségi és szituatív meg- középpontban a bizalmi jelleg áll, amelynek kereté- állapítások tehetők, azaz nincs minden esetre kiterjedő ben fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülmé- törvényszerűség. A nyelvfilozófia a nyelvi jelentés miben- nyét, tájékoztatni kell az ügyfelet az ügy kimenete- létével, nyelv és gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasz- lének lehetséges változatairól, az alkalmazandó el- nálat szabályaival foglalkozó filozófiai kutatási terület, járásokról és a bizonyítékok beszerzésének szüksé- feladata a megismerés és a tudományok nyelvi szempont- gességéről (12/2. pont); ból történő megalapozása. Az analitikus filozófia hatá- ● az ügyvéd köteles elkerülni az indokolatlan késedel- sára a filozófiai problémák lehetséges megoldását a nyelv met a tájékoztatás elmulasztásával, a személyes kap- (logikai) elemzésében látták, ezért a nyelvfilozófiát min- csolattartás mellőzésével vagy más hasonló maga- den más filozófia alapjának tekintették (Szabó 2003). tartás tanúsításával (12/4. pont); (2) Hazánkban azonban a Wittgenstein nevéhez fűződő ● a határokon átnyúló európai ügyvédi eljárásban pe- 1930-as évekbeli nyelvfilozófiai fordulat a jogtudomány- dig a tanácsadást késedelem nélkül, lelkiismeretesen ban nem következett be (Vinnai 2010): a jogászok úgy és gondosan kell teljesíteni, az ügy állásáról tájékoz- tekintettek a nyelvre, hogy az pusztán különböző jogi tatva az ügyfelet (3.1.2. pont), ide értve az észszerűen, céljaik elérésének eszköze, amin keresztül gondolataikat tisztességesen, szakszerűen és jogszerűen felszámí- kifejezhetik, de a nyelv egyébként semmilyen hatást nem tott díjak és előlegek teljes körű megismerését (3.4. gyakorol magára a gondolatra és annak megfogalmazó- pont). (3) jára, az emberre. Vagyis szerintük a tett és a szó mereven A példákból kitűnik, hogy a bizalom és a tájékoztatási szétválasztandó, a beszédaktusok és a konstatív-per for- kötelezettség kapcsolja össze a jogi és etikai szabályokat, matív kijelentések elméletétől (Austin 1990, Searle 2009) hogy számos alapjog érvényesüljön: így a tisztességes függetlenül. Interdiszciplináris kutatócsoport vizsgála- eljáráshoz való jog (amely nem korlátozható alapjog), az tával lehet a jog és nyelv kapcsolatát feltárni, a jogi nyelv emberi méltóság tisztelete, a tájékozott beleegyezés (ön- előíró természetét és valóságot alakító hatását figyelve. rendelkezési jog), a jogorvoslathoz való jog, a rendelte- Ha a bíró valakit elítél, az valós változásokat hordoz, el- tésszerű, jóhiszemű joggyakorlás, a joghoz férés, a bírói lentétben a köznapi kijelentéssel, amikor például a be- úthoz és a törvényes bírához való jog, a védelemhez, szélőnek nem tetsző dologról esik szó (Szabó 2015). képviselethez való jog és az egyenlő bánásmód. A jogi terminusalkotásnak három módja jött létre, bár középpontjában a fogalomalapú kifejezések alkotása áll (Bereczné 2012): (a) korábbi, esetleg már feledésbe is A JOGI NYELV AKADÁLYAI merült régi magyar szavak felelevenítése és új jelentés- sel való felruházása; (b) az alaktani tekintetben is ma- Az ügyféllel, kérelmezővel, panaszossal való írásbeli, gyarított latin szavak átvétele, illetve a használatban szóbeli kommunikáció hatékonyságát, minőségét két való rögzítése és (c) a tükörfordítás. körülmény nagyban megszabja: (a) az ügyfél/kérelmező/ Ezért van teli a jogi nyelv a köznapi beszédtől eltérő panaszos kora, neme, egészségi állapota, végzettsége, kifejezésekkel. A szaknyelvi fejlődést a nyelvújítás nagy- élettapasztalata; (b) a jogi nyelv sajátosságai. Az etikus ban segítette, és a hazai jogi szaknyelv a XIX. végére sta- jogalkalmazó tudatosan csökkenti a kommunikációs bilizálódott. akadályokat, hiszen a laikus ügyféllel nem azonos tudás- A jogi nyelv további sajátossága, hogy nem monolit sal, tapasztalattal, társadalmi háttérrel rendelkezve, tömb, vagyis rétegekre osztható: (a) a jogi norma nyel- nem azonos nyelvi regiszterben érintkeznek. vére; (b) a jogtudományi, szakirodalmi nyelvre (pl. jogi A normák világában a nyelv sajátos szemantikával, cikkek, tankönyvek, lexikonok sajátos megfogalmazásai), terminológiával, mondattannal (szintaxis) rendelkezik, (c) a jogalkalmazók nyelvére (az eljárási nyelvre), (d) a megjelenik benne a szórtság és a határozatlanság, hiszen jogász és a laikus közti kommunikáció nyelvére. a jog teli van értékelő elemmel (pl. könnyű testi sértés A köznyelvtől elkülönülő jogi szaknyelv a maga több- tartalmát maga a jog határozza meg, nem pedig az értel- rétegűségében is, azzal a sajátos vélelemmel él, hogy / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 15 MJNy_2017_2.indd 15 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK mindenkinek ismernie kell a jogszabályokat, és nem tisztviselők továbbképzése 2000-től Ausztráliában vagy mentesít a felelősség alól az ismeret hiánya. Tehát a szak- éppen Új-Zélandon, erre kiképzett állami felelőst is ki- nyelv minden érintkezéskor konfliktusba kerül a laikus nevezve. Kanadában létrejött az a nyelvi szolgáltatás, szövegértéssel. Ezt egy Arisztotelésznek tulajdonított, amely például az egészségügyi szövegek, kiadványok, ismert aforizma (4) frappánsan így foglalta össze: „a jog- dokumentumok akadálymentesítését végezte el (CPHA). alkotónak filozófusként kell gondolkodnia, de paraszt- Az Európai Unió a jogalkotási munkájába építette be ezt ként kell beszélnie”. Vagyis olyan egyszerűen, hogy azt a feladatsort, amelyet a nemzeti jogalkotásukba ered- a közember is megértse. Ha a szabályalkotónak ez nem ményesen integráltak a skandináv országok. Példaként, megy, akkor a jogalkalmazóra még nagyobb teher hárul. Svédországban már nem készülhet jogszabály megfelelő Sajnos a jogalkotás tudományos módszerekkel támoga- előzetes hatásvizsgálat, igazgatási teher számítása vagy tását, a jogalkotástant évtizedekig egyáltalán nem taní- nyelvi kontroll nélkül (6). A demokratizálódó Dél-Afri- tották a jogászképzésben, ahogyan máig sincs nyelvtu- kában, az utóbbi években, az alkotmányos párbeszéd dományi alapképzés és kommunikációs készségfejlesztés része a jogi, igazgatási jellegű akadálymentesítés a kom- sem a jogi karokon, néhány tiszteletet érdemlő kivételtől munikációban. Persze a jogi szövegek egyszerűsítését eltekintve. kritizálók ugyanakkor rámutattak, hogy a jogi nyelv és kommunikáció összes gondjára nem orvosság az egysze- rűsítés, a szövegek rövidítése. A PLAIN LANGUAGE MOVEMENT (A KÖZÉRTHETŐ NYELVÉRT MOZGALOM) A MINŐSÉGI JOGALKOTÁS Amerikai kormányzati tisztviselők kezdeményezésére vált mozgalommá, majd kutatási ágazattá. Kimble (2006, A jó, helyes és hatásos, az önkéntes jogkövetésre alkal- 2012), Brockmann (1989), Willerton (2015) könyvben mas norma alkotásához optimális tartalmat kell kiala- foglalja össze azt az USA-ban már az 1970-es évek óta kítani, amennyiben a jogalkotást és a kormányzást cél- folyó munkát, amely átterjedt más földrészekre. Nemzet- racionalizált tevékenységnek tekintjük. A jogalkotástan közi társaságok, folyóiratok alakultak, konferenciákon tudományos módszerek alkalmazásával, rendszerbe vitatják meg, nemzeti és nemzetközi szervezetek révén foglalva elősegítheti e célt, például a szabályozási hatás- (OECD, EU) az eredmények a szabályozásba is beépültek, vizsgálat (Regulatory Impact Assessment) hasznos eszköz azaz a mozgalom intézményesedett néhány évtized alatt a jogszabályok és a stratégiai dokumentumok előkészí- (Willerton 2015). A lényeg abban foglalható össze: az tésében (Tóth 2011). A kérdést átfogóan megközelítve, egyszerű, világos, áttekinthető, azaz akadálymentesített a minőségi jogalkotás (Better Regulation) elnevezéssel a kommunikáció nemcsak technikai és szakmai színvonal közigazgatásban világszerte arra keresik a választ, hogy kérdése, hanem az ügyfél, a fogyasztó alapvető és embe- milyen módon lehet hatékonyan, praktikusan és kevésbé ri jogainak érvényesítését segíti, miközben a társadalmi bürokratikus szabályokat alkotni. Az OECD, az EU dön- igazságosságot, a demokratikus működést és az etikai tően gazdasági oldalról (versenyképesség, igazgatási követelményeket szolgálja. Nagy jelentősége van a kevés- kiadások csökkentése, belső piac zavartalan működése), sé iskolázott ügyfelekkel kapcsolatos kommunikációban, míg az Európa Tanács és a civil szervezetek a demokra- valamint a más szakterületen tevékenykedőkkel való tikus döntéshozatal érdekében fejlesztik a nyitott jogal- kommunikációban. Graves (2011) megerősítette, hogy a kotás lehetőségeit. kommunikáló etikailag felelős a vele kommunikáló közön- A minőségi jogalkotás vertikálisan a nemzeti jogalko- ség/megrendelő, ügyfél közösségért, éppen a kommuniká- tásra, a nemzetközi szerződések és az európai uniós ció formája és tartalma tekintetében: a technikai zsargon, normák hatékony tagállami alkalmazhatóságára össz- a bürokratikus nyelv gyakran elrejti az ügyfelek elől, hogy pontosít (ideértve az alkotmányos összhang parancsát, valójában milyen jogok illetik meg őket. Ezen az alapon a jogalkotási törvényt, a jogszabály-előkészítési szabá- tekintik már az akadálymentesített nyelvhasználati jogot lyokat, a szabályozási hatásvizsgálatra vonatkozó elő- új, önállósuló civil jognak, amelyet valamennyi jogalkal- írásokat, az adminisztratív terhek csökkentésének sza- mazónak tiszteletben kell tartania (5). 2010-ben Obama bályait, a jogszabály-szerkesztési követelményeket, a elnök alatt törvény született az Akadálymentesített Jog- jogharmonizációs célú jogalkotást és jogalkotási együtt- alkotásról (Plain Writing Act), évtizedekkel korábban e működést, valamint a nemzetközi szerződésekre vonat- célból kidolgoztak ágazati szabályokat például a banki kozó eljárási szabályokat). Horizontálisan (Drinóczi ügyletek, a fogyasztóvédelem, a szponzori tevékenység 2010) ide soroljuk (a) a jogalkotás tervezését (a jogalko- terén az egyszerűen megszövegezendő szabályozásról tási terveket, a jogalkotási program ütemezését a jogal- az USA-ban és az Egyesült Királyságban. kotási fázisok időigénye, egyeztetési igények alapján, Az 1990-es évektől az akadémiai világ és az ipari ku- hogy az komplex, szelektív és kellően stabil legyen); (b) tatás együttműködik az érthető normatív szövegezés az adminisztratív terhek csökkentését; (c) a hatáselem- tervezése és megvalósítása érdekében (pl. stíluskönyvek, zést és a jogalkotási konzultációkat (a társadalmi egyez- szószedetek, műszótárak, jogászoknak szóló kéziköny- tetést, a jogalkotók közötti párbeszédet, a szakmai szer- vek készültek a terminológia, a szókapcsolatok követke- vezetekkel való konzultációt, lobbizást, szakértők bevo- zetes és egyszerűsített alkalmazására, megfelelő min- nását, a grammatikai célú egyeztetést) a megfelelő kom- tákkal, hivatkozásokkal). Ezekre épül a jogászképzés, a munikációs eszközök használatával együtt (IKT haszná- / 16 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 16 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK lata és a digitális szakadék leküzdése); (d) a minőségi ségeit, majd kiiktatni a felesleges adminisztratív felada- jogszabályszerkesztést (pl. megfelelő kézikönyvek ki- tokat, azok költségmegtakarítása ily módon kiszámít- adását, a kodifikátorok képzését, a tapasztalatok átvé- ható (Standard Cost Model segítségével). Ha pedig keve- telét); (e) a jogszabályok alkalmazásának, beválásának sebb az igazgatási feladat, a szabály megfogalmazása és monitorozását; (f) a minőségirányítást és mérést (a jog- alkalmazása is egyszerűsödik. Bár nem voltak sem or- alkotási szabályok és az infrastruktúra időszakos átte- szágos, sem ágazati igazgatási adatok, költségszámok, kintését, karbantartását, javítását, költségszámítás al- mégis születtek megalapozatlan kormányhatározatok kalmazását); valamint (g) a jogrendszer és a szabályok az adminisztratív terhelés csökkentésére Magyarorszá- egyszerűsítését (a jog nyelvének, a jogalkotási eljárásnak gon (10), azonban valódi minőségi jogalkotási stratégia, az egyszerűsítését, a deregulációt, az egységes szerke- módszertan, képzés, minőségmérés és infrastruktúra zetű újraközlést a módosítások átvezetésével, a keresé- hiányában. si útmutatók kialakítását jogi nyilvántartásokban). Az Európai Unió értelmezésében a minőségi jogalkotás csökkenti az igazgatási terheket (munka, létszám, kiadás) AZ ETIKUS JOGALKALMAZÓ MIT TEHET? a köz- és a magán/piaci szférában egyaránt, továbbá erősíti a szubszidiaritást. Az Amszterdami Szerződés 39. Az akadálymentes kommunikáció csak hosszú, fáradsá- Nyilatkozata a közösségi jogalkotási tervezetek minő- gos munkával jön létre, amelynek kiindulópontja, hogy ségének javításáról szólt, és ennek nyomán 2002-ben a etikai okokból a jogalkalmazó nem a hosszú, drága eljá- Bizottság közleményt bocsátott ki a bevezetett jogalko- rásra buzdítja az ügyfelet, megrendelőt, hanem ellenke- tási formáról (együttszabályozás, önszabályozás), az új zőleg, arra tesz javaslatot, hogy az minél rövidebb, egy- integrált következmények becslésének rendszeréről, a szerűbb, költségkímélő legyen. Ezért már az ügy formá- konzultációs szabályokról és a szakértői vélemények al- lis elvállalása előtt konzultálni kell a jogkeresővel, hogy kalmazásáról. 2003-tól az Európai Parlament, a Tanács közösen tisztázzák az ügyfél, a megrendelő kéréseit, az és a Bizottság intézményközi megállapodása értelmében, eljárás költségeit, mert így lehet, valódi döntési helyzet- kötelező a hatásvizsgálat, hogy a joganyag egyszerűsöd- ben, elvetni a jogsértő és etikátlan megoldásokat. Néhány jön. A Bizottság 2005-től átfogóan kezeli a kérdést, így javaslat ehhez: számos dokumentumban (7) foglalta össze és alkalmaz- (a) Saját levelezését, tájékoztatóit (különösen a tarifa- za a hatásbecslést, az adminisztratív költségek értéke- számítás, a költségszámítás módjának és mértékének lési rendjét, a jogalkotási javaslatok átvizsgálásának magyarázatát tartalmazó), azaz kifejezetten az ügyfe- eredményeit, a szabályozási környezet egyszerűsítési leknek, megrendelőknek, érdeklődőknek szánt, gyakran stratégiáját. Megalapította a magas szintű nemzeti sza- használt, kinyomtatott szövegeket, más (nyelvészeti, jogi, bályozási szakértői csoportot, sőt hatásvizsgálati kézi- közgazdasági) szakemberrel közösen átnézi az egysze- könyvet adott ki. A Bizottság 2007-től határozza meg a rűsítés, akadálymentesítés érdekében. Ily módon példá- jogalkotás javításának éves célterületeit (pl. gazdasági ul lerövidíti a mondatokat, legfeljebb 10-12 szóból álló verseny, munkahelyteremtés, kisvállalkozások működé- mondatokra, a szöveget tipográfiailag tagolja, aktív igé- se) és mérhető eredményeit. 2013-tól már az intelligens ket használ még az alany nélküli mondatokban is. A „be- szabályozás (Smart Regulation) elnevezést használják, mutatásra került” helyett „bemutatták azt a bizonyítékot, jelezve, hogy a „kollektív bölcsesség” alapja a konzultáció miszerint…”, kerüli a funkcióigés szerkezeteket, és he- (8), és az fizikai erőnléthez hasonló mozaikszóval, a lyette szinonim igéket használ (pl. „szabadságvesztés REFIT (9) programnevet fogadták el. Ennek a kodifiká- kiszabását teszi indokolttá” helyett „a szabadságvesztés ciós kultúrát erősítő munkálatnak az eredménye példá- indokolt”). A latin vagy angol kifejezések helyett/mellett ul az, hogy 2010–2013 között 350 jogalkotási hatáselem- az akadémiai szótári kifejezés vagy körülírás, esetleg a zés készült egy-egy új uniós tervezet benyújtása előtt, szakkifejezés zárójeles, mellékletben vagy lábjegyzetben vagy kiszámították a szabályozási költségeket és hasz- álljon elkülönítve a szövegben. Kihúzza a redundáns ki- nokat/előnyöket (alacsony, közepes és magas beválás fejezéseket (pl. „és még hasonló vagy közel azonos jog- esetre szóló kiadások nagyságát a Cumulative Cost következmények”, vagy „a felek szabad és külső befolyás- Assessments módszerrel, ideértve az Európai Parlament tól mentes megállapodása” az ismétlés révén a laikus és a Tanács által támogatott módosító javaslatok költsé- olvasó félelmét, bizonytalanságát növeli, mert nem tud- geit/előnyeit is). A tagállamokat értékelik, felkerülnek ja, mik a hasonló jogkövetkezmények, van-e különbség az eredményjelző táblára, hogy az adott évre vonatkozó a szabad és a külső befolyástól mentes döntés között); kijelölt témákban miként haladtak előre. Például az Egye- (b) Alaposan átvizsgálja, korrigálja, azaz akadálymen- sült Királyságban 2013 óta minden köztisztviselőnél ott tesíti saját honlapját, ahol bőven van mód a háttérinformá- van a minőségi jogalkotás kézikönyve, egy külön minisz- ciók, hiperlinkek (pl. jogszabály szövegére, címekre hi- tériumi egységet is létrehoztak a minőségi jogalkotás és vatali honlapokra mutató jelzések) elhelyezésére; a dereguláció kormányzati koordinálására. Hasonlóan (c) Ha régi, elavult jogszabályt talál, jelzi annak újraal- komolyan veszik mindezt Hollandiában, Észtországban kotási igényét. Például javasolja az archaikus szavak cse- vagy Finnországban, ideértve az igazgatási terhek jog- réjét, a többértelmű megfogalmazás, a bonyolult mon- szabály egyszerűsítése révén való csökkentését. Igaz, datszerkezet, a zavaros terminológia korrekcióját. Ezt ehhez először fel kell mérni a tényleges igazgatási (pl. írja elő egyébként a jogalkotási törvény is az utólagos nyilvántartási, bejelentési, adatváltozási) feladatok költ- hatásvizsgálat és tartalmi felülvizsgálat részeként (11); / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 17 MJNy_2017_2.indd 17 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK (d) Szakértői véleményében, állásfoglalásában akadály- Brockmann, R. J. (1989): What is this collection about? mentesített kommunikációt alkalmaz, és megköveteli a In: Brockman, R. J. – Rook, F. (eds.) 1989. Technical com- világos és kellően konkrét, szakmai véleményezésre vo- munication and ethics. Washington, DC: Society for natkozó kérdéseket, mert egyértelmű kérdés hiányában Technical Communication. V–VI. nem lehet szakmai (jogi) álláspontot megfogalmazni; Drinóczi T. (2010): Minőségi jogalkotás és adminisztratív (e) A rossz/nem akadálymentesített kommunikáció terhek csökkentése Európában. Budapest: HVG-ORAC miatti panaszokat befogadja, az ügyfélnek jóvátételt ad, Kiadó. de legalább bocsánatot kér tőle, és a rossz gyakorlatot Graves, H. – Graves, R. (2011): A strategic guide to technical nd korrigálja; communication (2 ed.). Peterborough, ON: Broadview. (f) Egyéb lehetőség erre, ha önképzéssel bővíti ismere- Kimble, J. (2006): Lifting the Fog of Legalese: Essays on teit a jog és nyelv kapcsolatáról (pl. olvassa a Magyar Jogi Plain Language. Durham, North Carolina: Carolina Ac- Nyelv című lapot); (12) ademic Press. (g) Javasolja saját szakmai kamarájának a tagjai szá- Kimble, J. (2012): Writing for Dollars, Writing to Please: The mára útmutató vagy kézikönyv, szószedet, mintaszöve- Case for Plain Language in Business, Government, and Law. gek kidolgozását és az akadálymentesítésre irányuló Durham, North Carolina: Carolina Academic Press. képzés, forró dróton nyelvi tanácsadás/lektorálás meg- Searle, J. R. (2009): Beszédaktusok. (Ford.: Bárány T.) szervezését. Sürgeti olyan szakmai protokollok kidolgo- Budapest: Alkalmazott Kommunikációtudományi In- zását, abban a megfelelő nyelvi kifejezések, fordulatok tézet – Gondolat Kiadó. és terminológia beépítését, amely általánosan használ- Szabó L. I. (2003): Wittgenstein a nyelv leíró és előíró ható a kamarai tagok és más jogalkalmazók számára. funkciójáról. Világosság 44. évf. 11–12. szám. 57–162. Erre jó példa az OBH stíluskönyve és az OFFI terminoló- Szabó M. (2015): A jogi nyelv erőtere. In: Szabó M. (szerk.) giai magyarázatokat és idegen nyelvi megfelelőt is tar- 2015. A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó. talmazó jogi szótára (Tamás 2017). 179–188. Tamás D. M. (2017): Bevezetés a jogi terminológiába a ter- minológus szemüvegén át. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. ÖSSZEGZÉSKÉNT (http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/tamas-dora- maria-bevezetes-a-jogi-terminologiaba-a-terminologus- Bőven van lehetősége az egyes jogalkalmazóknak, hogy szemuvegen-at/). nagyban megkönnyítsék a laikus ügyfelek, jogkeresők, Tóth J. (2011): Jogalkotástan. Egyetemi jegyzet. Budapest: megrendelők hozzáférését a jog adta védelemhez és ér- Budapesti Corvinus Egyetem, Közigazgatás-tudományi dekvédelemhez. Nem maradhat tétlen a jogalkalmazók Kar, Jogtudományi Tanszék. sokasága, ha a jogi nyelv a köznyelvet beszélők számára Vinnai E. (2010): A jogi nyelv nyelvészeti megközelítése. kiszolgáltatottságot, félelmet gerjeszt, megértési és tény- Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica leges döntési lehetőségeket zár el éppen azoktól, akikért et Politica 28. évf. 1. szám. 145–171. az alapjogok és emberi jogok sokasága létrejött. Az igaz- Willerton, R. (2015): Plain Language and Ethical Action: ságügyi szakértő etikai vétséget követ el, ha „a Kamara A Dialogic Approach to Technical Content. New York: Etikai kódexében meghatározott magatartási szabályo- Routledge. kat szándékosan vagy gondatlanul megszegi”. Például azzal, ha szakértői tevékenysége során olyan körül- ményt, tényt észlel, amely az ügy megítélését érdemben JEGYZETEK érinti, és noha arra a hatóság vagy a megbízó nem utalt, mégis köteles lenne az érintett körülményt, tényt a ha- (1) MISZK Etikai Kódex https://miszk.hu/files/170322_ tóságnak vagy a megbízónak jelezni, de ezt elmulasztja. etikaikodex_hcs_drbb.docx.pdf (2017.07.22.) Csak akkor mentesül, ha ez a ’kitanítás’ ellentétes lenne (2) Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásai- az eljárás jellegével. (13) Ez tartalmi, kommunikációs és ról szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított etikai feladat egyszerre. Hasonló megfogalmazást talá- 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat lunk a többi etikai szabályzatban, amelyből kiolvasható http://www.magyarugyvedikamara.hu/common/file- az ügyféllel való akadálymentes kommunikáció általános servlet/document/633/default/doc_url/az_ugyvedi_ jogalkalmazói követelménye, amelynek a teljesítése erő- hivatas_etikai_szabalyairol_es_elvarasairol_szolo_5.pdf feszítéseket igényel a jogi oktatástól, a szakmai szerve- (2017.07.22.) zetektől és a jogalkalmazóktól, jogalkotóktól közösen. (3) 1/2011. (VI. 17.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat kiegészítéséről az Európai Unió IRODALOM Ügyvédeinek Etikai Kódexével http://www.magyarugyvedikamara.hu/upload/pdf/ Austin, J. L. (1990): Tetten ért szavak. (Ford.: Pléh Cs.) etikai_mod.pdf (2017.07.22.) Budapest: Akadémiai Kiadó. (4) Ismertként idézik még hírlapi írásban is, például Bereczné Szép B. (2012): A szakfordítás szerepe a magyar Népszabadság http://nol.hu/archivum/archiv-439782- gazdasági jogi szakszókincs kialakításában. Doktori 248147 (2017.09.10.) disszertáció. Budapest: ELTE BTK. / 18 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 18 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK (5) Civil és szakmai szervezetként nemzetközi társa- tárcák számára, ideértve az igazgatási kiadások csök- ságot alakítottak világszerte a szakértők, ld. Plain kentését, a szabályozás egyszerűsítését és stabilitását. Language Association International (PLAIN) http:// A 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozat a vállalkozói ad- plainlanguagenetwork.org/plain/who-we-are/ minisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egysze- (2017.07.23.) rű Állam című középtávú kormányzati programból ere- (5) Prime Minister’s Office Sweden http://selgesonum. dő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő egyes ee/wp-content/uploads/2015/09/Anne-Marie- feladatok végrehajtásáról rendelkezett. A folyamat vé- Hasselrot-slaidid.pdf (2017.07.23.), továbbá Barbro gére tervezték csak a vállalkozói adminisztratív terhek Ehrenberg-Sundin (Senior Adviser, Ministry of Justice, csökkentését célzó irányelvi útmutatás, valamint a kap- Sweden): Plain language in Sweden, the results after 30 csolódó kötelezően kitöltendő adatlap bevezetését. years http://www.plainlanguage.gov/usingpl/world/ (11) 2010. évi CXXX. tv. 21. § (1) A miniszter folyama- world-sweden.cfm (2017.07.23.) tosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogsza- (7) Például Better Regulation Guidelines http:// bályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a ec.europa.eu/smart-regulation/guidelines/toc_guide_ jogszabályok – a 17. § (2) bekezdésében meghatározott en.htm (2017.07.24.) szempontok szerinti – utólagos hatásvizsgálatát, ennek (8) Részletesen ld. https://www.eurofound.europa.eu/ során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt observatories/eurwork/industrial-relations-dictionary/ hatásokat a tényleges hatásokkal. (2) Az (1) bekezdés smart-regulation (2017.07.24.) szerinti hatásvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott (9) A REFIT portál https://ec.europa.eu/info/law/law- rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önál- making-process/overview-law-making-process/ ló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet evaluating-and-improving-existing-laws/reducing- esetén a jegyző gondoskodik. 22. § (1) A jogalkalmazás burdens-and-simplifying-law/refit-platform_en és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelem- (2017.07.24.) be véve a miniszter gondoskodik arról, hogy a tárgykört (10) A 1058/2008. (IX. 9.) Korm. határozat a piaci és érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökken- során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály ke- tését tűzte ki célul, hogy 4 év alatt, az akadályt jelentő retében a) az elavult, szükségtelenné vált, b) a jogrend- normák kiiktatásával, 25%-kal csökkenjenek a cégek, szer egységébe nem illeszkedő, c) a szabályozási cél sé- gazdálkodók igazgatási kiadása és az adminisztratív relme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei terhek újratermelődését megelőzzék (pl. a felesleges en- számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat ered- gedélyezési eljárások kiiktatásával). „Az intézkedéscso- ményező szabályozással felváltható, d) a normatív tar- mag értelmében a vállalkozások 100 milliárd forintos bü- talom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként rokratikus tehertől mentesülnek és további célként egy 400 alkalmazhatatlan, vagy e) az indokolatlanul párhuzamos milliárd forintos csomag elkészítését tűzi ki.” A 1133/2011. vagy többszintű szabályozást megvalósító, a feladatkö- (V. 2.) Korm. határozat 2011 szeptemberére tervezte a rébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányu- helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor. ló középtávú kormányzati cselekvési program elkészí- (2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról tését, garantálva a vállalkozások „árbevételhez viszo- az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank nyított adminisztrációs teherszintje” harmadára csök- elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkor- kentésével. A 1416/2012. (X. 1.) Korm. határozat a vál- mányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik. lalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irá- (12) A lap elérhető a következő honlapon: http:// nyuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati hvgorac.hu/magyar_jogi_nyelv (2017.07.24.) program egyes feladatait 20 pontban foglalt feladatok a (13) Etikai Kódex 4. § https://miszk.hu/files/170322_ etikaikodex_hcs_drbb.docx.pdf (2017.07.22.) / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 19 MJNy_2017_2.indd 19 2018.01.09. 12:01:49