SZABÓ Zsolt Tibor: Gyorsaság, hatékonyság, pergazdaságosság, konszenzus kontra garanciák II.

GYORSASÁG, HATÉKONYSÁG, PERGAZDASÁGOSSÁG, KONSZENZUS KONTRA GARANCIÁK II. SZABÓ ZSOLT TIBOR PhD-hallgató (ELTE ÁJK), ügyvédjelölt 1. A BEISMERŐ VALLOMÁS MEGSZERZÉSÉHEZ meg védelme ellátására (felkészületlenség, tájékozta- FŰZŐDŐ ÉRDEK ÉS A VALLOMÁS tás hiánya a terhelt felé, bírósággal, nyomozó hatóság- „ÖNKÉNTESSÉGE” gal való jó kapcsolat fenntartása a terhelt rovására). 4 Ebbe a kategóriába tartozhat, ha azonos előélettel ren- A közhiedelemmel ellentétben a tapasztalatok azt delkező terheltek azonos törvényi és hasonló történeti mutatják, hogy a bűnügyek esetében nem beszélhetünk tényállás mellett más büntetést kapnak, vagy ugyan- 1 bizonyítékbőségről , ezért a nyomozó hatóság jelenleg olyan büntetésnem esetén annak mértéke, tartama el- is az egyik legfőbb feladatának tartja a gyanúsított be- térő lesz. ismerő vallomásának megszerzését. Azon túlmenően, A felsorolást lehetne még folytatni, a Be. jelenlegi sza- hogy egy beismerő vallomás önmagában megalapozza bályozása kapcsán csak a következőket említeném pél- a terhelt bűnösségét, arra is alkalmas, hogy a vádlói bi- daként: a beismerő nyilatkozat elfogadásáról szóló és zonyítási kötelezettséget a terhelt bűnössége vonatko- az egyezséget jóváhagyó végzések hatályon kívül he- zásában úgymond megfordítsa, értem ez alatt azt, hogy lyezése főként a vádtól eltérő minősítés lehetősége mi- a beismerő vallomást követően (hamisan tett, jogelle- att (e körben probléma lehet a bíró elfogultsága, illetve nesen beszerzett vagy később visszavont beismerés az, hogy a terhelt elesik a beismeréshez társított ked- esetén főként) a terheltnek kell bizonyítania ártatlan- vezményektől), vagy többvádlottas ügyekben, ha az ságát. Így „bármelyik valamirevaló ügyvéd, aki csak ki- egyik vádlott beismer, a másik tagad (erről részleteseb- csit is megéri a pénzét, azt kell tanácsolja az ügyfelének, ben a 2. pontban foglalkozom). Előbbi felvetéshez tar- hogy semmilyen körülmények között ne tegyen vallomást tozik még, hogy „a vádban le nem írt történeti eseménye- a rendőrségen.” 2 ket a bíróság nem minősítheti, annak viszont nincs akadá- Ahhoz, hogy a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi lya, hogy olyan cselekményt, amelyet a vád tartalmaz, ak- XC. törvény (a továbbiakban: Be.) két legnagyobb újítá- kor is minősítés körébe vonjon, ha az ügyész azt jogilag sának tartott intézményéről szóljak, érdemes kitérni nem értékeli. Nem jelenti ezért a vád sérelmét, ha kifeje- néhány veszélyforrásra. zett ügyészi nyilatkozat hiányában kerül sor a vádirati Herke Csongor monográfiájában összegyűjtötte egy- történeti tényállásban írt cselekménynek a bíróság általi 5 részt azokat a tényezőket, érdekeket, amelyek a megál- minősítésére.” Hozzá kell tenni, hogy bizonyítási eljá- lapodás megkötésére ösztönzik a terheltet, illetve a bí- rás lefolytatása nélkül, vagy szűkített bizonyítási eljá- róságot (ügyészséget), továbbá kitért arra is, hogy a rás lefolytatása során nem valószínű, hogy csupán a megállapodás, egyezség milyen veszélyforrásokat rejt- vád iratban foglalt történeti tényállásra (és az azt alátá- het magában. masztó bizonyítékokra) tekintettel az emberölés alap- A bíróság (és a vádhatóság) részéről a tehermentesí- esete a bíróság meglátása szerint emberölés minősí - tés, az eljárás gyorsítása, a tanúkról való lemondás, az tett esetében mutatkozna megállapíthatónak, azonban ítélet elfogadtatása, a bizonyítási nehézségek elkerülé- egyes bűncselekmények tekintetében nem mindig egy- se, illetve ún. output-nyereségek, míg a terhelt oldaláról szerű a rendbeliség, a valóságos vagy látszólagos (anya- a stressz-, és a költség-faktor, szintúgy az eljárás gyor- gi, alaki) halmazat, a stádium megítélése, eldöntése. 3 sítása és a kedvező ítélet reménye a döntő tényezők. A hivatkozott szerzőpáros azt is rögzíti tanulmányuk- Veszélyforrásként utal az igazságszolgáltatás tekin- ban, hogy a vádiratban foglalt történeti tényállás jogi- télyvesztésére, arra, ha ugyanolyan szankcióval sújtják lag nem minősítése nem mindig tudatos döntés a vádló ugyanolyan törvényi tényállás mellett azt a terheltet, részéről. 6 aki egyezséget kötött, illetve azt is, aki mindvégig taga- A bíráskodásba bele van kódolva a téves ítéletek, dön- 7 dott, ide tartozik az az eset is, amikor a terhelt túl ko- tések lehetősége. Korinek László egyik művében az In- rán tesz beismerő vallomást, ha rossz ügyvédet bízott 4 Herke: i. m. 86–87. 1 Pápai-Tarr Ágnes: A büntetőeljárás gyorsításáról, Gondolat, Buda- 5 Háger Tamás – Szabó Krisztián: Gondolatok a vádelvről, a tettazo- pest, 2012. 103. nosságról, figyelemmel az új büntetőeljárási törvény rendelkezéseire is. 2 Robert H. Jackson, az USA Legfelső Bíróságának bírája, Watts v. In- Magyar Jog, 2018/10. 567. diana, 338 U.S. 49, 59. 6 Háger – Szabó: i. m. 573. 3 Herke Csongor: Megállapodások a büntetőperben, Szerző, Pécs, 7 Korinek László: Az ártatlanság félelme, Jogtudományi Közlöny, 2017/ 2008. 58. 7–8. 310. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2018_4_ belív.indd 23 2019.04.04. 15:26:10

nocence Project keretében folytatott kutatási eredmé- A Be. lehetővé teszi, hogy a védő az egyezség megköté- nyeket összegezte. A kutatás központi kérdése az volt, sére irányuló egyeztetésen a terhelt nélkül, önállóan illetve jelenleg is az, hogy mi áll a téves elítélések hátte- járjon el, az egyezség megkötését maga kezdeményezze. rében, hol és miben keresendők az okok. Az Innocence E szakasz még inkább megköveteli a vádlott és az ügy- Project a „rendőri munka hiányosságaiban, az ügyészi véd közötti bizalmi viszonyt, hiszen, ha az ügyvéd a ter- visszaélésekben, a börtönügynökök alkalmazásában, a ta- helt tagadása, hallgatása ellenére kíván alkudozni, úgy a núk tévedéseiben, a nem megfelelő védelemben” találta nyomozó hatóság előtt azt a látszatot keltheti, hogy vé- 8 meg az okokat. Az okok között szerepel továbbá a ha- dence a bűncselekmény elkövetését beismerte neki. A mis beismerő vallomás is, amelynek eredete lehet a nyo- felelőtlen kezdeményezés nemcsak a terhelt védekezé- mozó hatóság által alkalmazott fizikai erőszak, lelki sét gyengíti, de adott esetben az ügyvéd cselekménye 14 nyomás, a különböző kihallgatási taktikák, mint példá- kimeríthet egyes Btk.-beli törvényi tényállást is. 15 ul a terhelő bizonyítékok rendelkezésre állásáról való Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy a nyomozó hazugság, blöff, félelem a tagadás esetében kiszabandó hatóságot nem kötelezi jogszabály arra, miszerint alap- komolyabb büntetéstől, a kompromisszum, ajánlat elfo- vetően törekednie kell az egyezség megkötéséhez szük- gadása (tudnak tenni a gyanúsított érdekében, ha vall) a séges beismerő vallomás megszerzésére. Értelemsze- kimerülés, éhség, a stressz, az analfabetizmus, a mentá- rűen, a beismerő vallomás megszerzése az elsődleges lis állapot, a súlyosabb büntetés leplezése a beismerés- feladatai, céljai között szerepel a nyomozónak, de nem sel (figyelemelterelés), a fiatalkorúak sebezhetősége a annak érdekében, hogy feltétlenül egyezséggel zárul- 9 jogban való járatlanságuk miatt. Szerettünk védelme, jon a büntetőeljárás. A Be. 390. § (2) bekezdése csupán de az anyagi javak is ösztönzőek lehetnek. 10 azt rögzíti, hogy a nyomozó hatóságnak haladéktalanul Nagyon tipikus eset a letartóztatástól való félelem, be kell számolnia az ügyészségnek arról, hogy a gyanú- amikor a nyomozó hatóság képviselője a gyanúsítottat sított beismerte a bűncselekmény elkövetését. Az azzal nyugtatja, hogy beismeréséért cserébe azonnal ügyészség ezt követően mérlegel, hogy kezdeményezi-e haza mehet. További ok lehet még, hogy a terhelt bízik a az egyezségi tárgyalást, vagy a terhelti, védői kezdemé- beismerő vallomás nyomatékos enyhítő körülmény- nyezéssel egyetért, a döntését pedig elsődlegesen nem ként való értékelésében, a terhelt saját maga helyzeté- a terhelt beismerő vallomására fogja alapítani, hanem a nek rossz megítélése (amiben a nyomozó hatóság nem további, rendelkezésre álló bizonyítási anyagra. Egy megfelelő tájékoztatása, jogairól való kioktatása is sze- kutatás megállapította, hogy a nyomozó hatóság az repet játszik), továbbá bizonyos társadalmi rétegekben első gyanúsítotti kihallgatásról, vagy olyan eljárási elvárás, illetve presztízs-kérdés bűncselekmény elkö- cselekményről, amelyen jelen lehet a védő, vagy nem 11 vetése. A magyar kirendelési rendszer átalakításának értesítik az ügyvédet, vagy olyan időben értesítik, ami- egyik legfőbb célja az volt, hogy a nyomozó hatóság sa- kor már a helyettesítéséről sem tud gondoskodni, vagy ját ügyvédje helyett pártatlan, a védenc érdekét szem oly módon értesítik, hogy csak utólag szerez tudomást előtt tartó, valódi védői munkát ellátó védő lássa el a a már foganatosított eljárási cselekményről. A kutatás védelmet, hiszen kutatásokból kiolvasható, hogy példá- szerint a védő nélkül eljáró gyanúsított terhelti figyel- ul adott Rendőrkapitányságok az ügyek 70–80%-ban meztetései sok esetben hiányosak, nem megfelelőek. 16 miért ugyanazt a védőt rendelték ki. 12 Az Alkotmánybíróság – utalva a Büntetőeljárásról Előbbi felsoroláshoz tartozik még, ha a terhelt bűn- szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: rBe.) rele- társait próbálja menteni, vagy ha a nyomozókat akarja váns rendelkezéseire – rögzíti, hogy pontosan kik le- megtéveszteni, kiemelt ügyekben szerepet játszhat a hetnek jelen a nyomozó hatóság előtt folyó gyanúsítotti kérkedés, a dicsőség, a figyelemfelkeltés, a terhelt köny- kihallgatáson. Mivel a védő részvétele nem mindig kö- 13 nyen befolyásolható személyisége, de a terhelt bünte- telező, a nyilvánosság és adott esetben az ügyvéd hiá- tőeljárástól való mielőbbi szabadulása is nyomós indok. nyának következménye a kihallgatáson történtek re- konstruálhatatlansága, és a visszaellenőrizhetetlenség nehézsége. További befolyásoló tényező lehet a kihall- 8 Korinek: i. m. 313. gatás helyszíne, a terhelt személyi állapota (betegség, 9 https://www.innocenceproject.org/causes/false-confessions- életkor, fogyatékosság), a kiszabható büntetés nagysá- admissions/ 2018. december 12. 10 Korinek László: Az Innocence Project. In.: Barabás Andrea Tünde – ga, a nyomozó hatóság dominanciája, amelyek mind Vokó György (szerk.): A bonis bona discere. Ünnepi kötet Belovics Ervin 60. odáig vezetnek, „hogy a bírósági tárgyalás során tett val- születésnapja alkalmából, OKRI-Pázmány Press, Budapest, 2017. 349. lomásokéhoz képest a nyomozás során beszerzett terhelti 11 Horváth Georgina: A beismerő vallomás múltja és jelene. In.: Faze- kas Marianna (szerk.): Jogi Tanulmányok. Jogtudományi előadások az ELTE ÁJK Doktori Iskoláinak konferenciáján, ELTE ÁJK Doktori Iskola, Bu- dapest, 2018. 123–124. Lásd még: Kalász Péter Béla: Hamis beismerő vallomás a gyakorlatban, Belügyi Szemle, 2014/7–8. 189–191. 12 Kádár András Kristóf – Tóth Balázs – Vavró István: Védtelenül, Ma- 14 Ügyvédi visszaélés, Magántitok megsértése. Lásd még az ügyvédi gyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2007. In.: https://helsinki.hu/ hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK wp-content/uploads/Vedtelenul.pdf 2018.12.21. Kádár András Kristóf szabályzat 2.4. és 8.12. pontjai. – Novoszádek Nóra – Selei Adrienn: Lépések egy átlátható kirendelt vé- 15 Herke: i. m. 94–95. dői rendszer irányába, Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2012. In.: 16 Varga Éva Csilla: A védő eljárási cselekményekről való értesítésével https://www.helsinki.hu/wpcontent/uploads/Lepesek_egy_atlatha- kapcsolatban a gyakorlatban felmerülő problémák feltérképezése bíró- to_kirendelt_vedoi_rendszer_iranyaba_KUTATASI_BESZAMOLO_draft. sági határozatok elemzésével, In.: Juhász Zoltán – Szabolcsi László – pdf 2018.12.21. Varga Éva Csilla (szerk.): Szakmai elemzések a jogszabályok hatályosulá- 13 Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban, Tóth sának vizsgálatára. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2017. Könyvkereskedés és Könyvkiadó, Debrecen, 2008. 90–98. 91–98. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 EJSz2018_4_ belív.indd 24 2019.04.04. 15:26:11

vallomások önkéntessége tekintetében jóval több alka- ta a Be. 177. § (5) bekezdését, miszerint „ha a tanút az lommal merül fel kétség.” 17 ügyben korábban vagy más ügyben terheltként hallgat- Összességében tehát kijelenthető, hogy a beismerő ták ki, a terheltként tett vallomása bizonyítási eszközként vallomásokat alapvetően fenntartásokkal kell kezelni, akkor használható fel, ha a vallomásról készült jegyző- az ügyészségnek és a bíróságnak nyomatékosan kell könyvből a terhelti figyelmeztetés és az erre adott válasz vizsgálniuk a vallomások, és a vallomások megszerzé- egyértelműen kitűnik. Ebben az esetben a tanú korábban séhez vezető eljárás jogszerűségét. terheltként tett vallomása akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben megtagadja.” Védői szemmel üdvözlendő, hogy a Be. 172. § (2) be- 2. A VALLOMÁSOK FELHASZNÁLHATÓSÁGA kezdésében foglalt felsorolás értelmében, ugyanabban a büntetőügyben a (már) tanú megtagadhatja a vallo- Érdemes kitérni arra is, hogy a jogalkotó a tanúvallo- mástételt, ha korábbi ügy terheltjeként az előkészítő más tételének megtagadására vonatkozó szabályokat ülésen beismerő vallomást tett, azonban a 177. § (5) be- bővítette, átalakította. Ennek fő oka, hogy a tagadás- kezdése szerint a korábbi terhelti vallomása akkor is ban lévő terheltet (legfőbbképp terhelttársat, társtet- felhasználható, ha a vallomástételt tanúként megta- test) a jogalkotó „jobb belátásra bírja”, szembesítse az- gadja. Ebben az esetben ugyanazon büntetőügy terhelt- zal, hogy a legjobb döntés a beismerés. jével a Be. 175. § (3) bekezdése alapján szembesíteni Annak ellenére, hogy a Be. 165. § szerinti felsorolás- sem lehet. ban a terhelt vallomása csak a második helyen szerepel A Be. 187. § (1) bekezdése sem aggálytalan. Az (1) be- 18 a bizonyítási eszközök rangsorában, valamint tekin- kezdés rendelkezik arról, hogy a terhelt korábban tettel arra, hogy sem az rBe., sem pedig a Be. nem kö- ugyanabban, vagy más ügyben tanúként adott vallomá- vette és nem is követi a „confessio est regina probatio- sa ellene felhasználható, mint bizonyítási eszköz, ha a 19 num” elvét, a nyomozó hatósággal megköthető egyez- tanúvallomásáról készült jegyzőkönyvből kitűnnek a ségnek és az előkészítő ülésen tett beismerő vallomás- tanúzási figyelmeztetések és az azokra adott válasz. nak az alapja kétségkívül a terhelt beismerő vallomása. Tekintettel arra, hogy a terhelti és a tanúzási figyel- Annak a dogmatikai megfontolásnak, hogy a tanúvallo- meztetések eltérnek egymástól, így értelemszerűen a más megelőzi a rangsorban a terhelt vallomását, kieme- még csak tanúként adott vallomástétel előtt a jelenleg lendő oka van. Egyik – de talán a legsúlyosabb – ok, már terhelti pozícióban lévő személy nem lett figyel- hogy a tanú és a terhelt vallomástételére vonatkozó meztetve arra, hogy vallomását megtagadhatja, ha ön- 20 21 szabályok olyan módosításon estek át, amelyek pre- magát bűncselekmény elkövetésével vádolná. Ebből zentálják az alaki igazság előtérbe helyezését az anyagi kifolyólag az önvádra kötelezés tilalma figyelmen kívül 22 igazsággal szemben, ami azt jelenti, hogy aki az adott lett hagyva, amely tilalom következik az ártatlanság 23 (többvádlottas) büntetőügy terheltje volt, az utóbb ta- vélelméből, amely vélelem „anyajoga” a tisztességes núként (a tanúvallomás megtagadásának ex lege kizá- eljáráshoz való jognak. 24 rásával) kihallgatható, és célzott kérdések intézésével Az már csak mellékes, hogy míg az rBe. 181. § (2) be- – nyilvánvalóan – olyan vallomásra kötelezhető, amely kezdése és a 293. § (3) bekezdése értelmében a tanút a a tagadásban lévő terhelt védekezését, pontosabban a kihallgatása előtt ismételten figyelmeztetni kellett a tagadását okafogyottá, értelmetlenné teszi. 82. § (1) bekezdésnek b) pontjára, ha megállapítható A többvádlottas ügyek miatt a Be. 499. § (6) bekezdé- volt, hogy vallomásában magát, vagy hozzátartozóját 25 se lehetővé teszi azt is, hogy az ügyek elkülönítése nél- bűncselekmény elkövetésével vádolná, addig a Be. kül a bíróság a vádlottakat egyenként hallgassa ki, az 176. § (1) bekezdése már csak azt kívánja meg, hogy a adott tárgyalási határnapra csupán adott terheltet tanú a legelső kihallgatásakor legyen kioktatva, folyta- idézzen, vagy az adott terheltet a tárgyalóterem elha- tólagos kihallgatásakor csupán akkor, ha a mentesség- gyására utasítja. A bírói gyakorlatban kérdésként me- re vonatkozó körülményekben bekövetkezett változás rül fel, hogy az egyenkénti kihallgatás során a további miatt a vallomást megtagadhatja. terheltek védőit kötelező-e megidézni a tárgyalásra. A Be. 185. § (4) bekezdésének a) pontja – a jogszerűtle- A Be. 172. § (2) bekezdésének d) pontja kimondja, nül beszerzett terhelti vallomás jogszerűvé tételéről – hogy a tanúvallomást nem tagadhatja meg, aki önma- gát olyan bűncselekmény elkövetésével vádolna, amely miatt a nyomozó hatósággal egyezséget kötött, és az 21 Be. 176. § (1) bek. a) pont: a tanúvallomást megtagadhatja, ha az azt egyezségben vállalta, hogy a büntetőügy bizonyításá- megalapozó körülmények a kihallgatás vagy a bűncselekmény elköveté- ban nagy mértékben együttműködik. sének idején fennállnak. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény ha- 22 Bánáti – Belegi – Belovics – Erdei – Farkas – Kónya: i. m. 262.; Belovics Ervin: Az előkészítő ülés szerepe a 2017. évi XC. törvényben. In.: tályba lépésével összefüggő egyes törvények módosítá- Molnár Gábor Miklós – Koltay András (szerk.): Bonus Iudex. Ünnepi kö- sáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény akként módosítot- tet Varga Zoltán 70. születésnapja alkalmából, Budapest, Pázmány Press, Kúria, 2018. 48–49. Tóth Mihály: Az ártatlanság vélelme. In.: Lamm Vanda (szerk.): Em- 23 beri Jogi Enciklopédia, HVG-ORAC, Budapest, 2018. 58. 17 8/2013. (III. 1.) AB hat. [39]–[40]. 24 Kadlót Erzsébet: A tisztességes eljáráshoz való jog. In.: Lamm Van- 18 Erdei Árpád: Újítások, találmányok, felfedezések az új büntetőeljá- da (szerk.): Emberi Jogi Enciklopédia, HVG-ORAC, Budapest, 2018. 687. rási bizonyításban, Belügyi Szemle, 14–16. 25 Gácsi Anett Erzsébet: A tanú mentességi jogára való ismételt figyel- 19 Háger: i. m. 164. meztetés, mint új (?) szabály a magyar büntetőeljárásban, Magyar Jog, 20 Erdei Árpád: i. m. 16. 2013/6. sz. 349., 354. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 EJSz2018_4_ belív.indd 25 2019.04.04. 15:26:11

29 szintén kérdéseket vet fel. Nemcsak a bekezdésben fog- bály szerint a védő jelenléte nem minden esetben. A Be. lalt „korábban” kifejezés bizonytalan (pontosan mire vo- meghatározza, melyek azok az esetek, amikor védő nél- natkozik), hanem alapvetően értelmezhetetlen, hogy a kül szintén nem tartható meg az előkészítő ülés. legelső kihallgatáson elmaradt terhelti figyelmeztetés- Álláspontom szerint a rendelkezés nem csupán azért ből vagy az arra adott válasz elmaradásából származó problémás, mert a terheltnek meg kell értenie a Be. 500. § jogkövetkezményt, a vallomás bizonyítékként való érté- (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt figyelmezte- kelhetetlenségét miért legitimálja, ha a folytatólagos tár- téseket, hanem azért is, mert tagadása esetén már előad- gyaláson a terhelt már védővel rendelkezik. 26 hatja a védekezése alapjául szolgáló tényeket és ezek bi- Az is figyelmet érdemel, hogy a Be. 177. § (3) bekezdé- zonyítékait, valamint bizonyítás lefolytatását, illetve bi- se és a 185. § (4) bekezdése a bírói gyakorlatban létező zonyítékok kirekesztését indítványozhatja, azaz, az elő- ezüsttálca elvét deklarálja, ami azt jelenti, hogy nem ér- készítő ülés egyik funkciójához mérten a terhelt is meg- tékelhető a törvénytelenül (eljárásjogi szabálysértés- határozhatja, kijelölheti a bizonyítási eljárás lefolytatá- ből eredően) beszerzett bizonyíték, de az abból szár- sának menetét, és már itt utalhat arra, mi lesz védekezé- mazó lényeges információ felhasználható. 27 sének iránya. Megjegyzem, van olyan álláspont is, amely A Be. 172. § (1) bekezdés b) pontjának bc) alpontja szerint a főszabály az, hogy a vád állításainak vitatásá- szerint megtagadhatja a vallomástételt, aki magát bűn- ból következő bizonyítandó tények körében az indítvá- 30 cselekmény elkövetésével vádolná, akkor is, ha bünte- nyok előterjesztése kötelező. Ez az álláspont, ponto- tőjogi felelősségét már jogerősen elbírálták. Ugyanezen sabban kötelezettség a törvény szövegéből nem olvasha- jogszabály (2) bekezdése a főszabály alól nem tartal- tó ki, bár tény és való, ha valamely vádiratban foglalt maz olyan kivételt, amely az előkészítő ülésen beisme- tényt a terhelt nem vesz tudomásul, legalább indokát rő nyilatkozatot vagy vallomást tett társtettes tanú- kellene adnia annak okáról, ezt követően – saját érdeké- ként történő kihallgatását lehetővé tenné ugyanabban ben – bizonyítékok kirekesztését, bizonyítási eljárás és a büntetőügyben. Azaz, többvádlottas ügyekben a Be. egyéb eljárási cselekmény elvégzését, lefolytatását in- nem teszi lehetővé, hogy az előkészítő ülésen beismerő dítványozhatja azzal, hogy egyidejűleg meg kell jelölni nyilatkozatot tett terheltet (akinek akár az első tárgya- az indítvány célját, okát, azt, hogy adott bizonyíték miért lási napon ügyét jogerősen elbírálják) később a bíróság nem fogadható el részéről, továbbá elő kell adnia, hogy a tanúként idézze. A (2) bekezdésben foglalt hat eset kö- bizonyítás felvétele mely tény igazolására szolgál a Be. zül négy a terhelt ügyfelderítési együttműködésére 506. § (4)–(5) bekezdései szerint. utal – a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan Megjegyzendő, hogy a bírói gyakorlat a terhelt állás- gyanúsítható személy az ügy, illetve más büntetőügy fel- pontjának kifejtését a váddal kapcsolatban mint önálló derítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mérték- terhelti perjogi aktust nem tekinti beismerő vagy taga- 28 31 ben együttműködik […] . Tekintettel arra, hogy ezekben dó nyilatkozatnak, de még a vallomás részének sem. az esetekben a korábbi terhelt későbbi tanúként törté- Az angolszász jogrendszer pedig élesen elkülöníti egy- nő kihallgatását nem zárja ki a törvény, a nyomozó ha- mástól a nyilatkozatot, a beismerést és a vallomást. 32 tóságnak nyomós érdeke fűződik ahhoz, hogy a vádlott A terhelti figyelmeztetések természetesen nemcsak a ne az előkészítő ülésen tegye meg beismerő nyilatkoza- beismerés jogkövetkezményeire vonatkoznak, hanem tát, vallomását, hanem már a nyomozati szakban. Utób- kiterjed a terhelt kihallgatása során hozzá intézendő fi- bi esetben egyrészt hiányzik a bírói kontroll (maximum gyelmeztetésekre is, amelyek további figyelmezteté- utólagos vizsgálatról beszélhetünk a jóváhagyás tekin- sekkel bővülnek, ha a bíróság bizonyítási eljárást foly- 33 tetében), másrészt, álláspontom szerint az együttmű- tat le. Azok a terheltek, akiknek korábbról nincs ta- ködés alapja, előfeltétele egy beismerő vallomás. pasztalata a büntető igazságszolgáltatással kapcsolat- További „nehézség”, hogy védő a korábban terhelt- ban, nem feltétlenül tudhatják, hogy példának okáért a ként, jelenleg tanúként bíróság előtt álló személy érde- hallgatáshoz való joga törvényben foglalt jogosultsága, kében eljáró mint segítő védő meghatalmazására irá- nem feltétlenül tudhatják, hogy a védő kirendelését nyuló megbízását sem fogja elfogadni, ugyanis ebben bármikor indítványozhatja, adott esetben személyes az esetben a védő a Be. 43. § (3) bekezdés f) pontja sze- költségmentesség is megilleti. 34 rint terhelti védelmet már nem láthat el. 3. VÉDELEM (?) AZ ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉSEN 29 Ehhez ld.: Mészár Róza: Jelenlét a bírósági eljárásban a büntetőeljá- rásról szóló új törvény szabályai szerint. Molnár Gábor Miklós – Koltay András (szerk.): Bonus Iudex. Ünnepi kötet Varga Zoltán 70. születésnapja A Be. 499. § (5) bekezdése szerint az előkészítő ülésen alkalmából, Budapest, Pázmány Press, Kúria, 2018. 279–288. az ügyész és a vádlott jelenléte kötelező, azonban fő sza- 30 Polt Péter: A büntetőeljárási törvény újításainak várható hatásai, Belügyi Szemle, 2018/9. 32. 31 Háger Tamás: A terhelti figyelmeztetés és joghatásai a vádlott ki- hallgatásakor az elsőfokú bírósági tárgyaláson az új büntetőeljárási tör- 26 A (4) bek. nemcsak a jegyzőkönyvezés elmaradását, hanem magá- vény rendelkezései alapján (eljárási szabálysértésből eredő részbeni nak a figyelmeztetésnek, valamint a terhelt válaszának az elmaradása is megalapozatlanság), Büntetőjogi Szemle, 2018/1. 39. jelenti. 32 Szalai András: A terhelt nyilatkozatának bizonyító ereje a haté- 27 Háger Tamás: A bizonyítás és a terhelti vallomás egyes kérdései, kony védekezés szempontjából, Eljárásjogi Szemle, 2016/2. 38. Tanulmányok a Debreceni Ítélőtábla 10 éves évfordulójára, Debreceni 33 Háger (2018): i. m. 38–39. Ítélőtábla, Debrecen, 2016. 163. 34 Moldova Zsófia: „Terhelt tájékoztatás” – A terhelti tájékoztató köz- 28 Be. 172. § (2) bek. d) pont, 382. § (1) bek., 399. § (1) bek., 411. § (5) érthetősége a büntetőeljárás kezdeti szakaszában, Magyar Jogi Nyelv, bek. a) pont. 2018/1. 30. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 EJSz2018_4_ belív.indd 26 2019.04.04. 15:26:11

Egy nagyobb kutatás eredményeképpen az rBe.-ben gyó végzés rendes jogorvoslattal nem támadható. A jog- foglalt terhelti figyelmeztetésekről – amelyek bővültek alkotó ahhoz a pergazdaságossági döntéséhez, misze- a Be.-ben, jelentős szövegváltozásra nem került sor – a rint nem kell minden előkészítő ülésre védő, azt a garan- következőket állapították meg: „a jelenleg használatos ciát társítja, hogy a Be. 502. § (4) bekezdésében rendel- tájékoztató szövegét jogászok írták jogászoknak. A szö- kezik arról az esetről, amikor az ügyvéd nélkül eljáró veg tele van jogi szakkifejezésekkel, illetve számos utalást terhelt mellé (napolással egyidejűleg) szükséges védő tartalmaz a büntetőeljárási törvényre (anélkül, hogy a hi- kirendelése, valamint hozzátartozik az is, hogy az előké- vatkozott paragrafust bővebben kifejtené vagy megma- szítő ülésre szóló idézésben, a fenti jogszabályhelyben gyarázná). A hivatkozott (csak paragrafusszámmal jelölt szereplő figyelmeztetéseket írásban is megküldi. jogszabályhelyek) egy laikus számára nyilvánvalóan sem- Álláspontom szerint az előkészítő ülés menetét tar- mitmondóak. A magyar jogi szövegekre jellemző, hogy talmazó 502. § (3) bekezdése kérdésekre adhat okot. A egy nem jogvégzett ember számára nagyon nehezen ért- Be. szerint a vád ismertetését követően a bíróságnak a hetőek, rengeteg szakkifejezést, illetve latin kifejezést terheltet már ki kell hallgatnia a Be. XXX. Fejezete sze- tartalmaznak. A jogi dokumentumokról, iratokról (ítéle- rint, ami a Be. Bizonyítás Rész alatt található rendszer- tek, beadványok stb.) általánosságban is elmondhatjuk, tanilag, amely arra utal, hogy a bíróságnak már akkor hogy nehezen érthetőek, jogszabályhelyeket hivatkoznak, bizonyítást kell felvennie, lefolytatnia, amikor a terhelt illetve jogszabályokból idéznek anélkül, hogy részletesen még nem nyilatkozott, hogy bűnösségét beismer-e kifejtenék vagy megmagyaráznák, hogy mit is jelent.” 35 avagy sem. Védő nélkül eljáró terheltek túlnyomó több- Szintén nem elhanyagolható az sem, hogy ha és ameny- sége nem tudja, mi a különbség a beismerő nyilatkozat nyiben a terhelt az előkészítő ülésen nem tesz beismerő és a beismerő vallomás között. nyilatkozatot, úgy a Be.-ben foglalt lehetőségtől, az akár A beismerő vallomás és a beismerő nyilatkozat kö- kedvezőbb büntetést, intézkedést tartalmazó mértékes zötti legfontosabb jogbéli különbség az, hogy a beisme- indítványtól elesik, ha a későbbiekben mégis el kívánja rő vallomás egy bizonyítási eszköz, amely beszerzése ismerni bűnösségét, azt a bíróság már csak enyhítő kö- érdekében bizonyítást kell lefolytatni (amelynek alap- rülményként értékelheti a büntetéskiszabás során. Egy, vetően nincs helye az előkészítő ülésen), addig a beis- a büntetőügyben a bíróság előtt már többször megjelent merő nyilatkozatot a Be. nem ismeri mint bizonyítási 38 terhelt esetében is szükséges lenne garantálni azt a jo- eszközt, hozzátéve, hogy a Be. 183. § (1) bekezdése got, hogy előkészítő ülésen – függetlenül a vádiratban szerint a terhelt vallomásának minősül a terhelt min- foglalt cselekmény tárgyi súlyától – védő tájékoztassa a den olyan, a büntetőeljárásban a terhelti figyelmezte- Be. szemléletváltásáról, arról, hogy a jelenlegi magyar tés utáni, bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság kontinentális eljárásjogi rendszer vallomástételre ösz- előtt tett, illetve ezeknek címzett szóbeli vagy írásbeli tönzi a terheltet, a bűnösség elismerését és/vagy beis- közlése, amelyben a bizonyítás tárgyára vonatkozó 36 merését honorálja. A terheltnek ahhoz, hogy a beisme- tényt állít. rés körében mérlegelni tudjon, tisztában kell lennie a A vádlott részére adott tájékoztatás, figyelmeztetés vád iratban foglalt bűncselekmény, bűncselekmények után sem feltétlenül biztos, hogy a terheltben tudatosult (halmazati) büntetési tételével is. 37 az a tény, miszerint az előkészítő ülésen elegendő egy be- A védő eshetőlegessége azért is kérdéses továbbá, ismerő nyilatkozat. Lehet abban a téves feltevésben is, mert a terhelti beismerés jóváhagyásának feltétele a hogy a beismerése elfogadásának feltétele legalább a bí- Be. 504. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében az, rói és ügyészségi kérdésekre adott teljes körű válasz- hogy a vádlottnak meg kell értenie a beismerő nyilat- adás, de gondolhatja azt is, hogy neki vallomást kell ad- kozata jóváhagyásának következményeit. nia minden részletre kiterjedően. A védő nélkül eljáró A jóváhagyó végzés és az arra alapított marasztaló terhelt annak ellenére, hogy csupán beismerő nyilatko- ítélet egyik következménye a bíróság által hozott dön- zatot kívánt tenni, a bíróság kérdésére adott esetben tés rendes jogorvoslattal meg nem támadhatósága. E előadhat olyan információkat, tényelőadást, amelyek a körben nem lesz egyedi az a jogeset, amikor a beismerő tagadásban lévő terhelttárs védekezését nehezíti. Az vallomást tett terhelt ítéletben foglalt anyagi jogi minő- már csak az eljáró bíróságon múlik, hogy a terhelt dönté- sítése és az általa elfogadott büntetés, intézkedés neme, se ellenére (kihasználva tájékozatlanságát és tudatlan- mértéke, illetve tartama utóbb súlyosabbnak bizonyul, ságát) milyen mennyiségű és minőségű tényeket szerez mint a tagadásban lévő társtettes általános szabályok meg, mennyire engedi az ügyészt szóhoz. szerint lefolytatott bizonyítási eljárást követően hozott Álláspontom szerint a jogalkotónak az előkészítő ülé- ítéletében foglalt rendelkezés. Ebben az esetben csak a sen való védői jelenlétet ugyanúgy főszabállyá kellett perújítás vagy a felülvizsgálat jogintézménye szolgál- volna tennie, mint az ügyészi és a terheli jelenlétet. Csu- hat mentsvárként. pán költséghatékonysági, költségtakarékossági ok indo- A terheltnek tisztában kell lennie azzal is, hogy beis- kolja azt, hogy a terhelt a Be.-ben foglalt feltételek fenn- merése esetén a bíróság által hozott beismerést jóváha- állása esetén ne rendelkezzen védővel, holott indítvá- nyára, vagy a bíróság megítélése alapján ki kell rendelni 35 Moldova: i. m. 32. 36 Belovics Ervin: Az önvádra kötelezés tilalma és a terhelti vallomás- 38 Elek Balázs: A bizonyítási teher változó szabályai és az ésszerű kéte- tétel megtagadásának joga, Eljárásjogi Szemle, 2016/1. 15. lyen túli bizonyosság, In.: Finszter Géza – Korinek László – Végh Zsu- 37 Szigeti Imola: A tárgyalás előkészítésének szerepe a Be.-ben, az elő- zsanna (szerk.): A tudós ügyész. Tanulmányok Bócz Endre 80. születésnap- készítő ülés, Büntetőjogi Szemle, 2018/2. 97. jára. HVG-ORAC, Budapest, 2017. 64. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 EJSz2018_4_ belív.indd 27 2019.04.04. 15:26:11

védőt, amelynek szükségszerű következménye az előké- állapítására, a váddal egyező tényállásra, valamint a szítő ülés napolása, amely már csorbítja a jogalkotó bün- vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó tetőeljárás gyorsításához és egyszerűsítéséhez fűzött rendelkezéseket, hanem a terhelt beismerő vallomásán céljait. Elfogadhatatlannak tartom, hogy adott és „indo- alapuló ítélettel szemben reformatórius jogkörrel ren- kolt” esetben meghatalmazott védő esetén is helye lehet delkezik. Ez a szabály különösen azért fontos, mert az helyettes védő kirendelésének, továbbá azt sem tartom előkészítő ülésen nincs helye felmentő ítéletnek, azon- helyesnek, hogy ha és amennyiben a védő nem kötelező ban a beismerő nyilatkozat megszerzése és akár az első és a terhelt ragaszkodik az előkészítő ülés megtartásá- tárgyaláson való ítélethozatal jogalkotói célkitűzés. Az nak meghatalmazott védője jelenléte nélkül is, úgy az ál- első olvasatra abszolút garanciaként értékelendő (3) tala adott meghatalmazás (tárgyaláson való) visszavo- bekezdést ki kell egészíteni azonban azzal, hogy a fel- násával tehető szabályszerűvé az ülés. 39 lebbviteli bíróság csak akkor élhet reformatórius jog- Véleményem szerint az sem ritkaság, amikor a terhelt körével, ha a Be. 521. § (1) és (3) bekezdései szerint szű- óhatatlanul is rosszabb helyzetbe hozza saját magát kített bizonyítási eljárást folytatott le az első fokon el- akár néhány meggondolatlanul megfogalmazott mon- járt bíróság, és a szűkített bizonyítási eljárás során be- datával, mint amilyen helyzetben volt. Védelem nélkül szerzett, illetve az előkészítő ülésen már rendelkezésre a bíróság előtt álló terhelt kiszolgáltatott helyzetben álló bizonyítékok alapján a Be. 521. § (4) bekezdése sze- van, mert akár a bíróság vagy a vádhatóság a vallomást rint az elfogadó végzését nem helyezte hatályon kívül, és a terheltet befolyásoló stratégiájával is szembe talál- holott a hatályon kívül helyezésnek helye lett volna. hatja magát, de ha csak saját maga választja a vallomást A másodfokú bíróságnak a felterjesztett iratokból a nyilatkozat helyett, mind a vádiratban foglalt bűncse- visszakövetkeztetve kell arra az álláspontra jutnia, lekmény stádiuma, rendbelisége, vagy az elkövetői hogy a jóváhagyó végzésnek eleve nem lett volna helye, 43 alakzat is változhat, terhére is. Ennek pedig egyik kö- vagy azt utóbb hatályon kívül kellett volna helyezni. 44 vetkezménye lehet a beismerő nyilatkozat jóváhagyá- Ezzel kissé ellentétesen rögzíti a Javaslat , hogy a má- sának megtagadása. sodfokú bíróságnak az ítéletet hatályon kívül kell he- A büntetőbírósági eljárásban folytatandó joghát- lyezni, azaz kizárólag kasszációs jogkörével élhet, rány-indítványozási és fellebbezési gyakorlat egyes amennyiben „a jóváhagyás megtagadásának lett volna kérdéseiről szóló 1/2018. (VI. 30.) LÜ h. körlevél értel- helye, a bíróság az eljárása során jelentős eljárási hibát mében az eljáró ügyésznek értékelni kell a terhelt beis- vétett, illetve a terhelt felmentésének, vagy az eljárás merő vallomását az 56. számú BK véleményben foglal- megszüntetésének kérdésében való döntéshez további bi- tak alapján, azaz, az indítvány konkrét mértéke (ha van zonyítás felvétele szükséges.” 45 egyáltalán mérték) akként alakul, hogy a beismerő val- Véleményem szerint az előkészítő ülésen tett beismerő lomásnak mekkora jelentőséget tulajdonít az ülésen. nyilatkozatból csak úgy lehetséges eljutni a Be. 565. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéshez, ha a vádban fog- lalt jogi minősítést a bíróság is helyesnek találja, azaz a 4. A FELÜLBÍRÁLAT TERJEDELME BEISMERÉS beismerő nyilatkozatnak tapadnia kell a vádirati törvé- ESETÉBEN nyi tényállás pontos minősítéséhez, hiszen, ha ebben a kérdésben a bíróságnak kételyei támadnak, úgy az ügy- A Be. 606. § (3) bekezdése – álláspontom szerint – a iratokra tekintettel nem fogadhatja el a beismerést. Ezt 40 teljes felülbírálati terjedelem alóli kivétel. Főszabály, igazolja a Be. 580. § (2) bekezdésének b) pontja, misze- hogy a másodfokú bíróság az ítéletet az azt megelőző rint nincs helye fellebbezésnek az ítélet ellen a váddal bírósági eljárással együtt felülbírálja [590. § (1) bek.]. egyező tényállás és minősítés miatt, ha a beismerő nyi- 41 Ez alól kivétel , ha a fellebbezés kizárólag a kiszabott latkozatot a bíróság végzésével elfogadta. Véleményem büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mér- szerint az 565. § (2) bekezdése és az 580. § (2) bekezdése téke vagy tartama ellen irányul [580. § (2), 590. § (3) pontosan azt zárja ki implicite, hogy a bíróság „jóvá- és 583. § (3) bek.]. Ilyenkor az ítéletnek csak a fellebbe- hagyjon” egy olyan vádirati jogi minősítést, amely az ah- zéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja hoz kapcsolódó mértékes szankcióval nem lenne arány- felül. 42 ban, összhangban, ha a vádtól eltérő minősítést kellene A másodfokú bíróság a Be. 606. § (3) bekezdése alap- megállapítani, akár a terhelt terhére. 46 ján – ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás meg- szüntetésének lett volna helye – a kiszabott büntetés neme, mértéke, tartama ellen bejelentett fellebbezési 5. ÖSSZEFOGLALÁS eljárásban nemcsak, hogy vizsgálhatja a bűnösség meg- „A védelem a büntetőeljárásban természetesen nemcsak az ártatlanok szabadságának a megóvásában segít, ha- nem a bűnösökét is oltalmazza. Biztosíthatja a személyes 39 Javaslat 477. Kónya István: Kúriai szemmel az új büntetőeljárási törvényről, Ügy- 40 védek Lapja, 2017/6. 23. 41 A Javaslat (325.) értelmében a másodfokú bíróságnak a korlátozott 43 Büntetőeljárás jog I–II. – új Be. – Kommentár a gyakorlat számára, felülbírálat keretei között is hivatalból kell vizsgálnia az esetleges ab- HVG-ORAC Jogkódex. szolút és relatív eljárási szabálysértéseket. 44 A büntetőeljárásról szóló T/13972. számú javaslat (a továbbiakban: 42 A Be. 590. § (5) bek.-t azért nem sorolom ide, mert az abban megál- Javaslat). lapított rendelkezések az általános szabályok szerint folyt bizonyítási 45 Javaslat 556. eljárásban hozott ítélet elleni fellebbezésről szól. 46 Pataki: i. m. 507. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2018_4_ belív.indd 28 2019.04.04. 15:26:11

szabadságukat a törvénytelenül alkalmazott kényszerítő történő ítélet meghozatalához hozzásegítik a jogalkal- intézkedésekkel szemben. Elérheti, hogy szabadlábon vé- mazót. A terheltnek tisztában kell lennie az előkészítő dekezhessenek. Ügyel arra, hogy ne alkalmazzanak reájuk ülésen tett beismeréshez fűzött kedvezményekkel, a törvénytelenül olyan súlyos büntetést, amely egyáltalán döntés érdekében tudnia kell a vádiratban foglalt bűn- nem szabható ki, vagy a kiszabása méltánytalan. A véde- cselekmények halmazati büntetési tételét, figyelemmel lem a bűnösöket is menti olyan cselekmények következmé- az enyhítő és a súlyosító körülményekre is (a mértékes nyeitől, amit nem ők követtek el.” 47 indítványban foglalt büntetési nemhez, mértékhez, tar- Nemcsak a védelemnek kell menteni a bűnösöket tamhoz való összehasonlítás érdekében), tisztában kell olyan cselekmények következményeitől, amelyeket lennie az esetleges fellebbezése külön szabályaival, nem ők követtek el, hanem a bíróságnak (illetve az többterheltes ügyekben a rendkívüli jogorvoslat tartal- ügyészségnek is) hatalmas gondossággal kell vizsgál- mával. Tudnia kell, hogy milyen eljárás, milyen részlet- nia a beismerő vallomás önkéntességét, valódiságát. szabályai szerint fog folytatódni a tárgyalás, ha beisme- Annak ellenére, hogy mind a Javaslatban foglalt minisz- rő nyilatkozatát nem fogadja el a bíróság, tudnia kell, mi teri indokolás, mind az ahhoz kapcsolódó előterjeszté- a különbség a beismerő vallomás és a beismerő nyilatko- 48 sek rendre kiemelik, hogy az eljárás gyorsítása, egysze- zat között. Tudnia kell, hogy beismerő nyilatkozat eseté- rűsítése, hatékonysága nem jelentheti a büntetőeljárás ben nem kell kérdésekre válaszolnia, a továbbiakban garanciáinak csorbítását, szem elől tévesztését, a hatály- meg is tagadhatja a vallomástételt. ba léptetett egyes szakaszok mélyebb vizsgálata, akár A bűnösség tagadása esetében, illetve akkor, ha a be- összevetve az rBe. tükörszabályaival, nem ezt mutatják. ismerését a bíróság nem hagyja jóvá, főszabály szerint Külön tanulmányt érdemelne, hogy az rBe.-hez ké- rögtön elő kell terjesztenie bizonyítási indítványait, pest a védők jogai és kötelezettségei hogyan változtak nyilatkoznia kell, hogy mely vádiratban foglalt ténye- az ügyvédek és a terheltek kárára (pl. bizonyítási indít- ket fogadja el, avagy vitatja, mely bizonyítékok kizárá- ványok előterjesztése, szakvélemény, kizárási okok, sát, kirekesztését indítványozza és milyen alapon, ha kézbesítési megbízotti feladatok kötelező ellátása stb.). az ügyészség álláspontjával valamely kérdésben nem A jelenlegi szabályozás szerint az ügyek döntő többsé- ért egyet, indokolnia kell az egyet nem értés okát. Meg- gében a terheltek védő nélkül lesznek kötelesek megje- jegyzem, minél több terhelt van az adott ügyben, annál lenni a bíróság előtt előkészítő ülésen. Az előkészítő ülés jobban bonyolódik a terhelt helyzete is (egyesek tagad- a büntetőeljárás egyik legfontosabb részszaka. A jogal- nak, egyesek beismernek, egyesek pedig vallanak). kotó az „előkészítő ülés menete” alfejezet alá az összes Mindebből következően, álláspontom szerint fősza- olyan szabályt bezsúfolta, amelyek az első határnapon bállyá kellett volna tennie a jogalkotónak az előkészítő ülésen való kötelező védelmet. Meg nem ismételve a 2. pontban foglaltakat, a Be. 47 Király Tibor: A védelem és a védő a büntető ügyekben, Közgazdasági XXIX. és XXX. Fejezete (a tanúvallomás és a terhelt val- és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962. 128–129. lomása) néhány szakaszának felülvizsgálatára is szük- 48 Pl. Az új büntetőeljárási törvény szabályozási elvei, 2015. február 11. napján megtartott ülésen elfogadott előterjesztés. ség lenne. A BÜNTETŐELJÁRÁSI TÖRVÉNY MAGYARÁZATA Az új, 2017. évi büntetőeljárási törvény magyarázata a kodifikációs bizottság korábbi tagjaitól SZERZŐK: Bánáti János, Belovics Ervin, Erdei Árpád, Farkas Ákos, Kónya István SZERKESZTŐK: Belovics Ervin, Erdei Árpád A büntető anyagi jog és a büntetés-végrehajtási jog megújítását követően az azokat összekötő lánc- szem, a büntetőeljárási jog új alapokra helyezése is szükségessé vált. Az eljárások időszerű befeje- zése, valamint a büntető igazságszolgáltatás hatékony működése iránti társadalmi igény mellett az újrakodifikálást az is indokolta, hogy az elfogadása óta több mint száz módosításon átesett jelenlegi Ára: 15 000 Ft Be. időközben jelentős mértékben inkoherenssé vált. A 2017. június 13-án elfogadott új büntetőeljárási törvény magyarázatára vállalkoztak a kodifikáció indulásakor meghatározó szerepet betöltő Kodifikációs Bizottság elnöke és tagjai: Bánáti János büntetőügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke; Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese, tanszékvezető egyetemi tanár; Erdei Árpád professor emeritus; Farkas Ákos intézetigazgató egyetemi tanár; valamint Kónya István büntetőbíró, a Kúria elnökhelyettese. Az új kódex a büntetőeljárás minden szakaszában, valamint számos jogintézménye vonatkozásában lényeges, több eset- ben koncepcionális újdonságokat vezet be. A kézikönyv gyakorlati útmutatást nyújt a jövőbeni szabályozásról a tárgyalóter- mekben megforduló valamennyi jogászi hivatásrend tagjai számára, ugyanakkor szerzői kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyarázatok tudományos megalapozottságára is. –5% WEBES VÁSÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAX: (36-1) 349-7600 TELEFON: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2018_4_ belív.indd 29 2019.04.04. 15:26:12