Családjog (részlet)

Dr. Szeibert Orsolya szerkesztésében CSALÁDJOG Családjogi jogszabályok gyakorlati kiegészítésekkel 2019. október 7. A könyvhöz online kiegészítés is tartozik. A kiegészítésben jogszabályok és egyéb kiegészítő anyagok találhatók. https://novissima.hu/csaladjog20191007 Lap- és Könyvkiadó Kft. 2019

Családjog © Novissima Kiadó, 2019. Szakmai szerkesztő: Dr. Szeibert Orsolya A kézirat lezárva: 2019. október 7. A kiadvány a Magyar Közlöny és a HVG-ORAC Kiadó Jogkódex szolgáltatásának felhasználásával készült. A jogszabálygyűjtemény a 3. oldalon felsorolt jogszabályokat tartalmazza az 1. oldalon szereplő dátum szerinti időállapotban. Jelen művet tilos a Kiadók írásbeli engedélye nélkül sokszorosítani vagy adatrendszerben bármilyen formában tárolni. Novissima Könyvesbolt Budapest, XIII. kerület, Victor Hugo u. 9. Felelős szerkesztő: Dr. Szilner György Novissima Kiadó 1097 Budapest, Illatos út 6. Telefon, fax: (06-1) 222-96-25 E-mail: [email protected] www.novissima.hu ISBN 978-963-258-474-4 Megjelent a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. és a Novissima Kiadó Bt. gondozásában 2019-ben. Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a HVG-ORAC Kft. ügyvezetője és Zarnóczki Attila, a Novissima Kiadó Bt. ügyvezetője Nyomda és kötészet: Multiszolg Bt., Vác Telefon: (27) 502-765 Felelős vezető: Kajtor Bálint

FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről Negyedik könyv, Családjog................................................................................................................ 6 Első könyv, Bevezető rendelkezések................................................................................................ 72 Második könyv, Az ember mint jogalany.........................................................................................74 Hatodik könyv, Kötelmi Jog XXV. cím Az élettársi kapcsolat...................................................... 88 Nyolcadik könyv, Záró rendelkezések............................................................................................. 92 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Kivonat) (Ptké.)..... 96 A kúria 1/2014. PJE jogegységi határozata.....................................................................................102 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról (Bét)....................................................................................................................... 106 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről (Csvt.)................................................................108 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Kivonat) (Gyvt.)..... 112 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról (Kivonat) (Kjnp.)............... 140 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról (At.)........................................................................ 146 2013. évi CLXXV. törvény a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról (Gnytv.).......................................................................................................................................... 182 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Kivonat) ( Gyer.).................................................................................... 188 A közigazgatási és igazságügyi miniszter 17/2014. (III. 13.) Kim rendelete a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásának vezetéséről és az abból történő adatszolgáltatás részletes szabályairól (VSZNYr.)....................................... 232 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól (Ar.)........................................................................................................................... 236

ELŐSZÓ A MÁSODIK, HATÁLYOSÍTOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁSHOZ A Novissima Kiadó először 2015-ben adta közre a „Családjog – családjogi jogszabályok gyakorla- ti kiegészítésekkel” c. kötetét. A Kiadónak az volt a célja, hogy a jogászközönség számára a jelentő- sebb családjogi jogszabályanyagot egy kötetben biztosítsa, kitérve az első kiadás idején továbbélő bírói gyakorlatra is. Az 1952. évi IV. törvényt, a Csjt.-t felváltó 2013. évi V. törvény a családi jogot is alapvetően érin- tette, a családjog jogszabályanyaga nemcsak terjedelmét, hanem érdemét tekintve is változott, szá- mos tekintetben új szabályok kerültek megfogalmazásra. Ez meghatározó volt az alacsonyabb szintű jogi szabályozási szint vonatkozásában is, így például a mindennapokban rendkívül jelentős Gyer. normái szintén módosultak, s új normák épültek be a Kjnp.-be, illetve új, családjogi vonatkozású ren- deletek kerültek megalkotásra. A gyakorlat igényeihez alkalmazkodva került közzétételre a továbbra is jelentős ítéletek mondanivalója (számos esetben ez az érdemi mondanivaló megváltozott jogi ter- minológia keretei között élt tovább, így a közölt eseti döntések tekintetében részletesebben kitértünk a közzétett ítélet indokolására, szögletes zárójelben pedig utaltunk a megváltozott jogi szakszavak- ra). A kötet nemcsak a szűkebb értelemben vett családjogi – és gyermeket érintő – rendelkezéseket tartalmazta, hanem az embert érintő, s így számos tekintetben egyúttal családjogi vonatkozású jog- anyagot is; ennek érdekében került közlésre a Ptk. Második Könyve, illetve az anyakönyvi szabályo- zás. Hasonlóképpen képezte a kötet részét a Ptké., valamint az 1/2014 PJE határozat. A második kiadás a korábbi kötet aktualizált és bővített változata. A családjog fenti anyaga annak a lezáráskor hatályos állapotában kerül közlésre, emellett tartalmazza a Gyermekvédelmi törvény alapvető rendelkezéseit (ideértve a gyermekek és szülők alapvető jogait, a gyermekvédelmi rend- szert), továbbá a gyermekek védelmének rendszerét (a hatósági intézkedéseket). Az ítélkezési gya- korlat az első kiadás óta eltelt időben hozott jelentős, többségükben már az új Ptk.-t (is) alkalmazó ítéletek feldolgozásával bővült ki. A kötetben az ítéleteket akként közöljük, hogy az első kiadásban már megjelent ítéleteket megelőzik a csak a második kiadásban közlésre kerülő döntések, elsősorban kúriai ítéletek, emellett ítélőtáblai döntések (elvi bírósági határozatok, bírósági határozatok, BH+ alatt, valamint Bírósági Döntések Tárában közzétett döntések). A Kúria elnöke által életre hívott Új Ptk. Tanácsadó Testületnek a Ptk. Második és Negyedik Könyvét érintő véleményei szintén beillesz- tésre kerültek. Budapest, 2019. szeptember Dr. Szeibert Orsolya, a kötet szakmai szerkesztője és a Novissima Kiadó

2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG

Ptk. IV. könyv Családjog NEGYEDIK KÖNYV got köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidő- CSALÁDJOG höz nem köthető. IV. Fejezet (2) A kijelentés kölcsönös megtörténte után az A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó anyakönyvvezető a házasság létrejöttét megálla- pítja és a házasságkötés tényét a házassági anya- átmeneti rendelkezések könyvbe bejegyzi. Ptké. 23. § Ha e törvény eltérően nem ren- (3) A házasság az (1) bekezdésben foglalt felté- delkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló telek hiányában nem jön létre. A nemlétező házas- családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogvi- ságot úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték szonyokkal kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését volna. követően keletkezett tényekre, megtett jognyilat- kozatokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 4:6. § [Házasság létezésének vagy nem létezé- sének megállapítása] ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK (1) Ha a házasság létezése vagy nemlétezése 4:1. § [A házasság és a család védelme] közigazgatási hatósági eljárásban nem tisztáz- (1) A törvény védi a házasságot és a családot. ható, a házasság létezésének vagy nemlétezésé- (2) E törvény alkalmazása során a családi és az nek megállapítása iránt bármelyik házastárs, az egyéni érdek összhangját biztosítva kell eljárni. ügyész vagy az jogosult pert indítani, akinek a 4:2. § [A gyermek érdekének védelme] megállapításhoz jogi érdeke fűződik. (1) A családi jogviszonyokban a gyermek érdeke és jogai fokozott védelemben részesülnek. (2) A pert a házastársnak a másik házastárs el- (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját len, az ügyésznek vagy a per megindítására jogo- családjában nevelkedjék. sult más személynek mindkét házastárs ellen kell (3) Ha a gyermek nem nevelkedhet saját csa- indítania. Ha az a fél, aki ellen a pert meg kellene ládjában, akkor is biztosítani kell számára, hogy indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által lehetőleg családi környezetben nőjön fel és ko- kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. rábbi családi kapcsolatait megtarthassa. (4) A gyermeknek a saját családjában, illetve a (3) A házasság létezését vagy nemlétezését családi környezetben nevelkedéséhez és a koráb- megállapító ítélet mindenkivel szemben hatályos. bi családi kapcsolatai fenntartásához fűződő jogát törvényben meghatározott esetben, kivételesen és a 4:7. § [A házasságkötést megelőző eljárás] gyermek érdekében lehet korlátozni. (1) A házasságkötést megelőzően a házasulóknak 4:3. § [A házastársak egyenjogúságának elve] az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy A házastársak a házasélet és a család ügye- házasságuknak nincs jogi akadálya, és igazolniuk iben egyenjogúak; jogaik és kötelezettségeik kell, hogy házasságkötésük jogi feltételei fennáll- egyenlők. nak. 4:4. § [A méltányosság és a gyengébb fél védel- (2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak mének elve] a házasságkötési szándék bejelentését követő har- A családi jogviszonyokat méltányosan és az minc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét határidő alól indokolt esetben felmentést adhat. figyelembe véve kell rendezni. (3) A házasulók valamelyikének közeli halál- lal fenyegető egészségi állapota esetén a háza- MÁSODIK RÉSZ sulók nyilatkozata a házasságkötés összes jogi A HÁZASSÁG feltételének igazolását pótolja, és a házasságot a I. CÍM bejelentés után nyomban meg lehet kötni. 4:8. § [A házasságkötés alaki szabályai] A HÁZASSÁGKÖTÉS (1) A házasságkötés két tanú jelenlétében nyil- 4:5. § [A házasság létrejötte] vánosan, az önkormányzat hivatali helyiségében (1) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen történik. jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt (2) A házasulók kérelmére a házasság a nyilvá- személyesen kijelenti, hogy egymással házassá- nosság mellőzésével, illetve – a jegyző engedélye 6 alapján – a hivatalos helyiségen kívül más, erre megfelelő helyen is megköthető. II. CÍM A HÁZASSÁG ÉRVÉNYTELENSÉGE I. Fejezet A házasság érvénytelenségének okai 4:9. § [A házasságkötési korhatár] (1) Érvénytelen a kiskorú házassága, ha azt a gyámhatóság előzetes engedélye nélkül kötötte.

Családjog Ptk. IV. könyv (2) A gyámhatóság a tizenhatodik életévét be- ad. Felmentés akkor adható, ha a házassággal lét- töltött korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak rejövő kapcsolat a születendő gyermekek egész- a házasságkötésre jogszabályban meghatározott ségét nem veszélyezteti. esetben engedélyt adhat. 7. A házasság (3) Az engedély megadásáról vagy megtaga- dásáról a gyámhatóság a szülő vagy gyám meg- (A Ptk. 4:12. §-ához) hallgatása után határoz. Nincs szükség annak a szülőnek a meghallgatására, aki a szülői felügye- Ptké. 24. § A házastársnak volt házastársa leti jogát a gyermek sorsát érintő lényeges kérdé- egyenes ági rokonával kötött házassága ér- sekben sem gyakorolhatja, ismeretlen helyen tar- vénytelenítése iránt indított eljárásban a Ptk. tózkodik vagy meghallgatása más elháríthatatlan rendelkezéseit kell alkalmazni. A házasság ér- akadályba ütközik. vénytelenítése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt ebből az okból benyújtott keresetlevelet a Ptk. (4) A gyámhatóság engedélye nélkül vagy a ti- hatálybalépése után idézés kibocsátása nélkül zenhatodik életév betöltése előtt kötött házasság el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást – a házastárs nagykorúságának elérését követő hat ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is – pe- hónap elteltével a megkötésének időpontjára vis�- dig meg kell szüntetni. szamenőleg érvényessé válik, ha az érintett há- 4:13. § [Korábbi házasság fennállása] zastárs a fennálló házasságot e jogvesztő határidő (1) Érvénytelen a házasság, ha a házasulók va- alatt nem támadja meg, vagy kérelmére a bíróság a lamelyikének korábbi házassága fennáll. más jogosult által korábban ebből az okból megin- (2) Az újabb házasság a korábbi házasság meg- dított pert megszünteti. szűnésének időpontjától érvényessé válik. Ha a bíróság a korábbi házasság érvénytelenségét ál- 4:10. § [Gondnokság alá helyezés folytán cse- lapította meg, az újabb házasság a megkötésének lekvőképtelen személy házassága] időpontjára visszamenőleg válik érvényessé. (1) Érvénytelen annak a házassága, aki a há- II. Fejezet zasság megkötésekor cselekvőképességet telje- A házasság érvénytelenségének sen korlátozó gondnokság alatt állt. megállapítása (2) A gondnokság alá helyezett házassága a gondnokság alá helyezés megszüntetését követő 4:14. § [A házasság érvénytelenítése] hat hónap elteltével a megkötésének időpontjára (1) A házasságot akkor lehet érvénytelennek visszamenőleg érvényessé válik, ha az a házas- tekinteni, ha érvénytelenségét a bíróság az erre társ, akinek személyében az érvénytelenség oka irányuló perben (a továbbiakban: érvénytelenítési megvalósult, a fennálló házasságot e jogvesztő per) megállapította. határidő alatt nem támadja meg, vagy kérelmére (2) A házasság érvénytelenségét megállapító a bíróság a más jogosult által korábban ebből az ítélet mindenkivel szemben hatályos. okból megindított pert megszünteti. (3) Az érvénytelen házassághoz az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények fűződnek. 4:11. § [Cselekvőképtelen állapotban kötött 4:15. § [Érvénytelenítési per indításának jogo- házasság] sultsága] (1) Az érvénytelenítési pert a házasság fenn- (1) Érvénytelen annak a házassága, aki a há- állása alatt és a házasság megszűnése után is zasság megkötésekor cselekvőképtelen állapot- meg lehet indítani. ban volt. (2) Érvénytelenítési per indítására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – bármelyik házastárs, az (2) A házasság a házastárs cselekvőképessé- ügyész vagy az jogosult, akinek a házasság ér- gének visszanyerésétől számított hat hónap el- vénytelenségének megállapításához jogi érdeke teltével a megkötésének időpontjára visszamenő- fűződik. leg érvényessé válik, ha az a házastárs, akinek (3) Ha az a jogosult, aki a pert megindította, személyében az érvénytelenségi ok megvalósult, meghal, a perben helyére bármelyik másik jogo- a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt sult beléphet. nem támadja meg. 4:16. § [A perindítási jogosultság korlátozása] (1) A nagykorúság elérése után a házasságkö- 4:12. § [Rokoni, hozzátartozói kapcsolat] tési engedély hiányában a kiskorúság miatt és a (1) Érvénytelen gondnokság megszüntetése után a gondnokság a) az egyenesági rokonok házassága; b) a testvérek egymással kötött házassága; 7 c) a testvérnek testvére vér szerinti leszárma- zójával kötött házassága; és d) az örökbefogadónak az örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt kötött házassága. (2) A testvérnek testvére vér szerinti leszárma- zójával kötött házassága nem érvénytelen, ha a jegyző e házassági akadály alól a házasságkötés előtt vagy a házasság fennállása alatt felmentést

Ptk. IV. könyv Családjog alatt állás miatt az a házastárs jogosult érvény- könyvi bejegyzés, a halál tényét megállapító vagy telenítési per indítására, akinek személyében az a holtnak nyilvánító bírósági határozat hatálya az érvénytelenség oka megvalósult. A pert a jogo- újabb házasságkötést követően megdől, feltéve, sult a nagykorúság elérésétől, illetve a gondnok- hogy az újabb házasságkötéskor egyik házasuló ság megszüntetésétől számított hat hónapon belül sem tudta, hogy a halál nem következett be. indíthatja meg. (3) A házasság megszűnése időpontjának az (2) A házasságkötéskor fennállt cselekvőkép- (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés esetén azt a telen állapot miatt az a házastárs jogosult ér- napot kell tekinteni, amelyet a halotti anyakönyvi vénytelenítési per indítására, aki a házasságkö- bejegyzés vagy a bírósági határozat a halál napja- téskor cselekvőképtelen állapotban volt. A pert ként feltüntet. A házasság az (1) bekezdés b) pontja a cselekvőképtelen állapot megszűnése után hat esetén a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelke- hónapon belül lehet megindítani attól a naptól désének napján szűnik meg. kezdődően, amikor a házastárs a cselekvőké- pességét visszanyerte. Ha a házastárs a cselek- 4:21. § [A házasság felbontása] vőképességének visszanyerése előtt meghalt, a (1) A bíróság a házasságot bármelyik házastárs házastárs halálától számított hat hónapon belül a kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozha- házasság érvénytelenségének megállapítása iránt tatlanul megromlott. A házasság teljes és helyre- az ügyész indíthat pert. hozhatatlan megromlása állapítható meg különö- sen abban az esetben, ha a házastársak között az (3) Az (1)–(2) bekezdésben megjelölt határidők életközösség megszűnt, és annak helyreállítására elmulasztása jogvesztéssel jár. – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs ki- (4) Ha az (1)–(2) bekezdések szerint a perindí- látás. tásra kizárólagosan jogosult házastárs meghal, (2) A bíróság a házasságot az (1) bekezdésben az általa megindított perben helyébe bárki belép- foglalt körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, het, aki érvénytelenítési per indítására jogosult. ha azt a házastársak végleges elhatározáson ala- puló, befolyásmentes megegyezésük alapján kö- 4:17. § [A perindítási jog személyes gyakorlása] zösen kérik. (1) A házasság érvénytelenítése iránt a pert a (3) A házasságnak a (2) bekezdés szerinti fel- jogosultnak személyesen kell megindítania. bontására akkor van lehetőség, ha a házastársak (2) Törvényes képviselőjének hozzájárulása a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet nélkül indíthat pert az a házastárs, aki cselekvő- gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek kö- képességében a perindítás tekintetében részlege- zötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házas- sen korlátozott. társi közös lakás használata, valamint – ez irán- (3) Ha a jogosult cselekvőképtelen, a pert ne- ti igény esetén – a házastársi tartás kérdésében vében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság képviselője indíthatja meg. jóváhagyta. 4:18. § [Az érvénytelenítési per alperesei] (4) Ha a házastársak közös szülői felügyelet- Az érvénytelenítési pert a házastársnak a másik ben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésé- házastárs ellen, az ügyésznek és a per megindításá- ben nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhe- ra jogosult más személynek mindkét házastárs ellen lyét azonban meg kell határozniuk. kell indítania. Ha az a fél, aki ellen a pert meg kel- lene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által A közös szülői felügyelet keretei közötti kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. „váltott elhelyezés” esetében megjelölhető-e 4:19. § [A házasság érvényességének megálla- mindkét szülő lakása a gyermek lakóhelye- pítása] ként? [4:21. § (4) bek.] A házasság érvényességének megállapítása iránti perre a házasság érvénytelenségének meg- Közös szülői felügyelet esetén a szülőknek állapítása iránti perre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megegyezniük a kapcsolattartás kérdé- megfelelően alkalmazni kell. sében, de a gyermek lakóhelyét meg kell jelöl- niük. Az állampolgárok lakcímének, tartózko- III. CÍM dási helyének nyilvántartásáról szóló 1992. évi A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE LXVI. törvény 5. §-ának (2) és (3) bekezdése, 4:20. § [A házasság megszűnésének esetei] valamint annak végrehajtásáról szóló 146/1993. (1) A házasság megszűnik (X. 26.) Korm. r. 30. §-a alapján is egyértelmű a) az egyik házastárs halálával; ez a szülői kötelezettség. A szülőknek ezért b) bírósági felbontással. rögzíteniük kell, hogy kettejük közül melyikük (2) A házasságot a másik házastárs újabb há- lakóhelye szolgál a gyermek lakóhelyéül. Ha zasságkötése esetén akkor is megszűntnek kell a váltott gondoskodás kéthetenkénti vagy több tekinteni, ha a házastárs halálára vonatkozó anya- havonkénti váltásban valósul meg, akkor gya- 8 korlatilag előfordulhat, hogy a gyermek tényle-

Családjog Ptk. IV. könyv gesen két helyen lakik, azonban a gyermeknek tározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére ilyen esetben is csak egy nyilvántartott lakóhe- – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával lye lehet. Ez gyermekvédelmi szempontból is lé- összefüggő vitás kérdések megegyezésen ala- nyeges kérdés. A szülők így kötelesek a gyermek puló rendezése érdekében közvetítői eljárást lakóhelyének a rögzítésére. vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás ered- ményeként létrejött megállapodásukat perbeli Az Új Ptk. Tanácsadó Testület véleménye. egyezségbe foglalhatják. Ha a felek a házasság felbontása vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben közös 4:23. § [A házasság felbontása iránti per meg- szülői felügyeletben állapodnak meg, az egyez- indítása; a bontás hatálya] ségük kiterjedhet-e a kapcsolattartás ren- dezésére? [Ptk. 4:21. § (4) bek., 4:165. §] (1) A házasság felbontása iránt a pert a házas- A közös szülői felügyelet szabályozásnak társnak a másik házastárs ellen, személyesen kell az (volt) a célja, hogy a bíróságnak ne kelljen megindítania. a kapcsolattartást rendeznie. Ez azt feltétele- zi, hogy a szülők között olyan együttműködési (2) Törvényes képviselőjének hozzájárulása készség van, amely mellett nincs szükség a kap- nélkül indíthat pert az a házastárs is, aki cselek- csolattartás külön rendezésére. A közös szülői vőképességében a perindítás tekintetében részle- felügyelet is csak ilyen helyzetben rendelhető el. gesen korlátozott. A szabályozás nem várja el, hogy a felek emel- lett a kapcsolattartásban megállapodjanak, de (3) Ha a házastárs cselekvőképtelen, a pert ne- nem is tiltja meg a feleknek, hogy ezt tegyék. vében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes A közös szülői felügyelet mellett a kapcsolattar- képviselője indíthatja meg. tásban való megállapodás így nem jogszabály- sértő, még akkor sem, ha a két jogintézmény (4) A házasságot felbontó ítélet mindenkivel elvileg kizárja egymást. A feleknek a kapcsolat- szemben hatályos. tartás kérdésében kötött egyezsége tehát közös szülői felügyelet mellett is jóváhagyható. (A Ptk. 4:21–4:23. §-ához) Ptké. 25. § A Ptk. házasság felbontására vo- Az Új Ptk. Tanácsadó Testület véleménye. natkozó rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, (5) A házasság felbontásánál a közös gyermek ha a házassági bontópert a Ptk. hatálybalépését érdekét figyelembe kell venni. követően indították. IV. CÍM A HÁZASTÁRSAK SZEMÉLYI VISZONYAI I. A bíróság a kiskorú gyermek elhelyezése, III. Fejezet tartása, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat- Általános rendelkezések tartás tárgyában akkor is elrendelhet hivatalból bizonyítást, ha azokról nem házassági perben 4:24. § [Együttműködési és támogatási köte- kell döntenie annak érdekében, hogy minden, a lezettség] kiskorú gyermeket érintő kérdésben megnyug- tató, az érdekeit széles körűen figyelembe vevő (1) A házastársak hűséggel tartoznak egymás- határozat születhessen. nak; kötelesek közös céljaik érdekében együtt- működni és egymást támogatni. Lásd: BH 2009. 77. (6) A szülői felügyelet gyakorlásának, a szü- A házastárs részére tíz éven át folyamatosan lő és a gyermek közötti kapcsolattartásnak és a nyújtott, súlyos fizikai és lelki megterheléssel gyermek tartásának rendezése során a gyermek járó, más segítségét nélkülöző ápolás és gon- érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie. dozás a házastárs törvényes támogatási kötele- zettségét túlhaladja, ezért annak értéke hagya- A vétkességi elv hiánya nem jelenti azt, hogy téki teherként elszámolható. a bíróság a házasságot felbontó ítélet indoko- lásában ne állapíthatná meg bármelyik házas- Lásd: BH 2004. 467. társnak a házasélet megromlásában közreható – a családjogi szempontból felróható – maga- (2) A támogatási kötelezettség törvényben tartását. meghatározott esetben a házasság felbontását kö- vetően is fennáll. Lásd: BH 2012. 39. 4:22. § [Közvetítői eljárás] 4:25. § [Közös és önálló döntési jog] A házastársak a házassági bontóper megin- A házastársak a házasélet és a család ügyeiben dítása előtt vagy a bontóper alatt – saját elha- közösen, a személyüket érintő ügyekben önálló- an, de a család érdekére figyelemmel döntenek. Döntéseik során figyelembe kell venniük gyer- mekük és egymás érdekeit is. 9

Ptk. IV. könyv Családjog 4:26. § [A lakóhely megválasztása] (3) Újabb házasságkötés esetén a feleség, illet- A házastársak a lakóhelyüket egymással ve a férj a korábbi házasság alatt viselt közös há- egyetértésben választják meg. zassági nevet tovább viselheti, azzal az eltérés- sel, hogy a feleség a volt férje nevét a házasságra IV. Fejezet utaló toldással nem viselheti, és ez a joga akkor A házastársak névviselése sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt. 4:27. § [Névviselés a házasságban] V. CÍM (1) A feleség a házasságkötés után, választása A HÁZASTÁRSI TARTÁS szerint viseli 4:29. § [A tartásra való jogosultság] a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt (1) A házassági életközösség megszűnése ese- közvetlenül viselt nevét; tén házastársától, a házasság felbontása esetén b) a férje teljes nevét a házasságra utaló toldás- volt házastársától tartást követelhet az, aki magát sal, amelyhez hozzákapcsolhatja a házasságkötés önhibáján kívül nem képes eltartani. előtt közvetlenül viselt nevét; Az a körülmény, hogy a felperes a bontó- c) a férje családi nevét a házasságra utaló tol- perben házastársi tartási igényt aktuálisan dással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül nem érvényesített, nem jelenti azt, hogy arról viselt nevét hozzákapcsolja; vagy a jövőre nézve is véglegesen lemondott volna. d) a férje családi nevét, hozzákapcsolva saját Nincsen akadálya annak, hogy a házastársi utónevét. tartásra rászoruló fél az igényét – noha annak (2) A férj a házasságkötés után, választása sze- feltételei már a bontóperben fennállnak – csak rint viseli később érvényesítse, feltéve, hogy az életközös- a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt ség megszűnése óta öt év még nem telt el. Noha közvetlenül viselt nevét; vagy a felperes betegsége a házassági életközösség b) a felesége családi nevét, hozzákapcsolva sa- megszűnésekor, illetve a szerződéses nyilat- ját utónevét. kozatakor is fennállt, önmagában az, hogy a (3) A férj, illetve a feleség a házasságkötés házassági életközösség megszűnésekor, illet- után házassági névként kettőjük családi nevét is ve a szerződéses nyilatkozatakor aktuálisan a összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. felperes szubjektíve milyen indokok miatt nem Az összekapcsolt házassági név családi nevekből érvényesített tartás iránti igényt – egyéb más képzett része legfeljebb kéttagú lehet. forrásból saját ellátásáról, anyagi létfenntartá- (4) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában, a (2) be- sáról gondoskodni tudott, vagy azért, mert ez- kezdés b) pontjában, valamint a (3) bekezdésben zel mintegy kompenzálni kívánta az alperes na- meghatározott esetben a házastársak közös há- gyobb anyagi tehervállalását (a közös adósság zassági nevet viselnek. kizárólagos fizetését) – nem zárja ki a feltételek (5) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak fennállásának bizonyítottsága esetén annak ké- az egyik házasuló veheti fel házassági névként a sőbbi megállapíthatóságát. A tartási igény ér- másik családi nevét. vényesítésének hiánya nem azonos a tartásról (6) A házasulók az (1)–(3) bekezdés szerinti való lemondással, ilyen szűkítő értelmezést a névviselésről megegyezhetnek. Megegyezés hi- Ptk. nem tartalmaz. ányában a házastársak a házasságkötést megelő- zően viselt nevet viselik tovább, kivéve, ha a fe- Lásd: BH 2017. 226. leség az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt I. Ha az egyik házasfél a házasság fennállása házassági nevet viseli. alatt azért nem létesített nyugdíjjogosultságot 4:28. § [Névviselés a házasság megszűnése eredményező munkaviszonyt, mert munkaere- vagy érvénytelenségének megállapítása után] jét a közös háztartásban, illetve a gyermek- (1) A házasság megszűnése vagy érvénytelensé- nevelésben hasznosította, úgy a tartásra való gének megállapítása után a volt házastársak a há- rászorultságát meg kell állapítani. Az alperes zasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. rászorultsága mértékének megállapításánál Ha ettől valamelyikük el kíván térni, a házasság nyilvánvalóan figyelemmel kell lenni az alperes felbontása vagy érvénytelenségének megállapítá- létfenntartásával szükségképpen együtt járó sa után az anyakönyvvezetőnek bejelentheti. Eb- kiadásokra (alapszükségletek), valamint az ezt ben az esetben sem viselheti a volt feleség a volt meghaladó szükségletekre is, hiszen a tartás férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a nem jelenthet minimális, szűkös tartást, és nem házasság fennállása alatt nem viselte. hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a felek (2) A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a milyen anyagi körülmények között, milyen élet- volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó névviselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselek- mény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. 10

Családjog Ptk. IV. könyv színvonalon éltek a házasság alatt. Mindez nem 21. §-ában foglalt rendelkezés nem akadályoz- jelenti azonban azt sem, hogy a felperesnek az za. A kötelezettségvállalás bírósági egyezségbe alperes részére ugyanolyan megélhetési felté- foglalható, és az egyezség a bíróság által jóvá- teleket kellene biztosítania, mint az együttélés hagyható. A kötelezettségvállalás alapján ítéleti alatt, a válás szükségképpen az alperesi igények marasztalásnak is helye lehet. korlátozását is jelenti. Ilyen esetekben a tartásdíj leszállítása vagy Lásd: BH 2008. 216. a tartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetése Nem szorul rá a tartásra, és ezért tartásdíjat azon az alapon kérhető, hogy a kötelezettség- nem igényelhet az a volt házastárs, aki – felső- vállalást követően az annak alapjául szolgáló fokú végzettséggel rendelkezvén – nappali ta- körülményekben a lényeges változás állott be. gozatos posztgraduális tanulmányokat folytat. A rászorultság egyrészt objektív tényező an�- Lásd: PK 113. szám nyiban, amennyiben a tartást igénylő a megél- [A Ptk. 4:29. § (3) bekezdéséhez] hetéséhez szükséges önálló jövedelemmel nem Ptké. 26. § A Ptk. 4:29. § (3) bekezdésében rendelkezik; a tartási kötelezettség megálla- meghatározott rendelkezést a Ptk. hatálybalé- pításához a rászorultság szubjektív oldalának pését követően megszűnt házassági életközös- fennállása is szükséges, amit a jogszabály ah- ség esetében kell alkalmazni. hoz a feltételhez köt, hogy a rászorultságnak a 4:30. § [A tartásra való érdemtelenség] jogosult hibáján kívül kell fennállnia. Az önhiba (1) Érdemtelen a tartásra az a házastárs vagy körében házastársi tartás esetén nem felróható volt házastárs: vagy vétkes magatartásokat kell vizsgálni, ha- a) akinek súlyosan kifogásolható magatartása nem a körülményeket olyan szempontból, hogy vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság a tartást igénylő a tőle elvárható módon képes-e teljes és helyrehozhatatlan megromlásához; vagy biztosítani a saját eltartását, illetve megtette-e b) aki a házassági életközösség megszűnését azokat az intézkedéseket, melyek folytán lehető- követően házastársának, volt házastársának vagy sége van saját jövedelem elérésére. vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit dur- ván sértő magatartást tanúsított. Lásd: BH 1999. 407. (2) Az érdemtelenség elbírálásánál az arra hi- (2) Ha a házastárs vagy a volt házastárs a tartás- vatkozó házastárs vagy volt házastárs magatartá- ra a házassági életközösség megszűnését követő sát figyelembe kell venni. öt év eltelte után válik rászorulttá, tartást különös I. A házastársak kölcsönös támogatási köte- méltánylást érdemlő esetben követelhet. lezettsége a házasság felbontása után sem szű- (3) Ha a házastársak között az életközösség nik meg teljesen: ez az alapja a volt házastárs- egy évnél rövidebb ideig állt fenn és a házasság- sal szembeni tartási kötelezettségnek. ból gyermek nem született, a volt házastársat rá- II. A jogosult önhibán kívüli rászorultságának, szorultsága esetén az életközösség időtartamával érdemtelenségének, illetve a kötelezett teljesítőké- egyező időre illeti meg a tartás. A bíróság külö- pességének vizsgálatánál irányadó szempontok a nös méltánylást érdemlő esetben a tartást ennél házastársi tartásdíj iránti perben. A rászorultság hosszabb időre is elrendelheti. azt jelenti, hogy a tartást igénylőnek nincs olyan keresete, jövedelme vagy hasznosítható vagyona, I. A házastársi tartásra való rászorultságot amely a megélhetéséhez szükséges fedezetet nyújt; a jogosultnak, a rászorultsággal kapcsolatban amennyiben teljesen munkaképtelen és vagyoni a jogosult önhibáját viszont a kötelezettnek kell eszközei egyáltalán nincsenek, akkor teljes tar- bizonyítania. tásra jogosult. A rászorultságot keletkeztető egyik leggyakoribb ok a betegség, amely teljes vagy II. Az önhiba szempontjából nem annak van részleges munkaképtelenséggel jár. Az önhibát jelentősége, hogy a munkaügyi központ nyilván- mindig a konkrét eset körülményeihez igazodva, tartásában általában milyen munkalehetőségek a felekkel szemben érvényesülő elvárások megva- állnak rendelkezésre, hanem annak, hogy a jo- lósulásához viszonyítva, de mindkét fél méltányos gosult korlátozott munkaképességére tekintettel szempontjait figyelembe véve szükséges értékelni. ajánlottak-e fel számára munkalehetőséget és Az érdemtelenség fogalmát illetően nagyszámú azt milyen okból nem fogadta el. körülménynek, szempontnak lehet meghatározó jelentősége, ezért az érdemtelenség kérdését min- Lásd: BH 2014. 181. dig konkrétan, az ügy összes körülményének a fi- Házastársi tartásdíj fizetési kötelezett- gyelembevételével kell elbírálni. ség vállalása érvényes lehet olyan volt há- zastárs javára is, aki a tartásra nincs Lásd: BH 2014. 49. rászorulva, vagy arra érdemtelen. Az 11 ilyen kötelezettség elvállalását a Csjt.

Ptk. IV. könyv Családjog Házastársi tartásdíj megállapításánál az ér- Nem szüntethető meg a felek megállapodásán demtelenséget és a mértéket érintő körülmények alapuló házastársi tartási kötelezettség, ha a vizsgálata. Az érdemtelenség elbírálása során jogosult a tartásdíj megállapításakor sem volt a nemcsak egyes tényeket, hanem a házasság tartásra rászorult, és a kötelezett teljesítőképes- egészét kell mérlegre tenni, a tartásra szoruló ségében sem következett be változás. házasfél magatartását a házasság folyama- tában kell vizsgálni. Noha az adott ügyben az Lásd: BH 2019. 165. egyik házasfél féltékenysége, mely az utóbbi VI. CÍM években a közfelfogás szerint is a felperes mél- HÁZASSÁGI VAGYONJOG tatlan megítélését vonhatta volna maga után, a felek házasságát végleg és helyrehozhatatla- V. Fejezet nul megrontotta, az érdemtelenség körében azt Általános rendelkezések azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 4:34. § [A házastársak vagyoni viszonyainak a harminc évig tartó házasság utolsó éveit meg- rendezése] előzően ez a házasfél a családja érdekében min- (1) A házasulók és a házastársak egymás közöt- dent megtett, férjét és gyermekét kifogástalanul ti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség ellátta, a felperest törekvéseiben támogatta. időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Lásd: BH 2000. 17. (2) Ha a házassági vagyonjogi szerződés elté- 4:31. § [A tartási képesség] rően nem rendelkezik, a házastársak között a há- Nem köteles házastársát eltartani az, aki ezál- zassági életközösség időtartama alatt házastársi tal a saját szükséges tartását vagy gyermekének vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) tartását veszélyeztetné. áll fenn. I. Az életközösség megszűnésének időpontja II. A házastársi tartásdíj mértékének megál- szempontjából annak tartalmi elemeit a felek lapításánál a kötelezett – a magyar átlagot kirí- életviszonyával összefüggésben, a házasságuk vóan meghaladó – jövedelmének figyelembevé- sajátosságainak megfelelően kell értékelni. A tele. Önmagában a jogosultnak a kötelezetthez felek házassága esetén a lelki, tudati tényezők- és a házasság fenntartásához való őszinte ra- nek van alapvető szerepe, a házastársak a ma- gaszkodása, valamint – a házasság felbontá- guk sajátos módján is élhetnek egy családban, sa esetére – a házastársi és gyermektartásdíj úgy, hogy egyikük a gyermekekkel és a másik fél iránti igénye visszamenőleges érvényesítésére külön-külön élik a maguk életét, s a felek együtt- irányuló viszontkeresetének az előterjesztése működése a szülői felelősség körére korlátozó- azonban nem minősíthető tisztességtelen jog�- dik, anélkül hogy hagyományos értelemben vett gyakorlásnak, tekintve, hogy a felek több mint közös gazdálkodásuk lenne. 25 évig éltek együtt, békés családi egységben. Lásd: BH 2011. 105. Lásd: BH 2008. 216. 4:32. § [Megállapodás a tartás egyszeri jutta- I. Nem szűnik meg a házassági életközösség, tással történő szolgáltatásáról] amíg a felek között az érzelmi és a gazdasági A házastársak közokiratban vagy ügyvéd által kapcsolat – egyikük házasságon kívüli viszonya ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak ellenére – fennmarad. A bírói gyakorlat értel- abban, hogy a tartásra köteles házastárs tartási mében a házassági életközösség legfontosabb kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy elemei a közös háztartás, a közös gazdálkodás pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Eb- és a bensőséges személyi kapcsolat, mely a ben az esetben a juttatásban részesített házastárs házastársak érzelmi, szellemi, lelki és testi kö- a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet zösségére utal. Ezeknek az ismérveknek nem fel, ha arra e törvény alapján jogosulttá válna. kell folyamatosan és hiánytalanul fennállnia az 4:33. § [A rokontartás szabályainak alkalma- életközösség megvalósulásához, a házastársak zása] érzelmi eltávolodása, a házastársi hűség meg- A tartás mértékére, szolgáltatásának módjára, sértése önmagában nem jelenti az életközösség időtartamára és ezek megváltoztatására, a tar- megszűnését. Az életközösség megszűnése csak tási igény visszamenőleges érvényesítésére, a akkor állapítható meg, ha a felek együvé tarto- tartáshoz való jog megszűnésére és a tartás meg- zása valamennyi vonatkozásban megszűnt. szüntetésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a házastársi Lásd: BH 2009. 181. tartáshoz való jog megszűnik akkor is, ha az arra jogosult újabb házasságot köt, vagy élettársi kap- I. A házassági életközösséget fennállónak kell csolatot létesít. tekinteni, ha a házastársak közt az érzelmi, sze- 12

Családjog Ptk. IV. könyv xuális kapcsolat és a gazdasági együttműködés A közös adósságnak az egyik házastárs kü- megvalósul, de egyikük áttelepüléséig nem lak- lönvagyonából történő részbeni visszafizetése nak együtt. nem eredményez az – életközösség tartama alatt közösen megszerzett – ingatlanra vonatkozóan Lásd: BH 2003. 323. – e házastárs javára – a másik házastársénál 4:35. § [A vagyonjogi rendelkezések időbeli nagyobb tulajdoni hányadot. A házastársak kö- hatálya] zös vagyonból és különvagyonokból álló vagyo- (1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életkö- na – a vagyon két összetevőjének megfelelően zösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házas- – nem csupán aktív, hanem passzív elemeket, társak a házasságkötés előtt élettársakként éltek tehát olyan tartozásokat és kötelezettsége- együtt. A házasság megkötésével az életközösség ket – összefoglaló elnevezéssel: adósságokat létrejöttét vélelmezni kell. is tartalmaz, amelyek harmadik személyekkel (2) Az életközösség átmeneti megszakadása a szemben valamelyik vagy mindkét házastársat törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyon- terhelik. Megdönthető törvényes vélelem szól jogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, amellett, hogy az életközösség megszűnésekor ha a felek között vagyonmegosztásra került sor. meglévő aktív és passzív vagyontárgyak szer- zése, illetve keletkezése az életközösség fenn- Ha a házastársi életközösség mintegy két- állása alatt történt; a vagyonközösség tartama éves különélést követően rövid időre helyreáll, alatt szerzett aktív vagyontárgyak és teljesített a vagyonközösséget a különélés ideje alatt nem kötelezettségek (vagyoni passzívumok) a közös lehet egységesnek és folyamatosnak tekinteni. vagyonhoz tartoznak, mert a szerzésük, illetve keletkezésük nem olyan jogcímen, illetve nem Lásd: BH 2008. 303. olyan vagyonból történt, amelyre tekintettel 4:36. § [Az érvénytelen házasság vagyonjogi valamelyik házastárs különvagyonába került hatásai] volna; a közös vagyonhoz tartozó aktív, illet- (1) Ha az érvénytelen házasság megkötésekor ve passzív vagyontárgy a házastársak egyenlő mindkét házastárs jóhiszemű volt, a házasság arányú osztatlan közös tulajdona, illetve közös vagyonjogi joghatása – a közös lakás használatát kötelezettsége. beleértve – azonos az érvényes házasság vagyon- jogi joghatásával. Ebben az esetben a házasság Lásd: BH 2006. 361. érvénytelenné nyilvánítása esetén a vagyonjogi I. Házastársi közös vagyonnak minősül az az követeléseket mindegyik házastárs oly módon érték, amely a közkereseti társasági tag házas- érvényesítheti, mintha a házasságot az érvényte- társat a tagsági viszonyának vagy magának a lenség megállapításának időpontjában a bíróság társaságnak az életközösség megszakadásának felbontotta volna, vagy – ha az érvénytelenség időpontjában történő megszűnése esetén meg- megállapítására egyikük halála után kerül sor – a illetné. A házastársi vagyonközösség, tehát a házasság ennek a házastársnak a halálával szűnt házastársak családjogi értelemben vett tulaj- volna meg. donközössége szélesebb körű, mint az a közös (2) Ha az érvénytelen házasság megkötésekor tulajdon, amely az életközösség fennállása alatt az egyik házastárs volt jóhiszemű, az (1) bekez- szerzett ingó és ingatlan dolgokon keletkezett. dés rendelkezéseit a jóhiszemű házastárs kérel- A házastársi közös vagyon körébe ugyanis nem mére lehet alkalmazni. csupán a polgári jogi értelemben vett tulajdon- (3) A jóhiszemű házastárs (1) bekezdés szerinti jog tárgyai, tehát az ún. birtokba vehető dolgok, vagyonjogi követeléseit örököse is érvényesítheti. hanem az akár pozitív, akár negatív vagyoni ér- (4) A házasság érvénytelensége nem érinti a tékkel rendelkező jogok, illetve vagyoni tárgyú házastársak vagy bármelyikük által jóhiszemű kötelezettségek is beletartoznak. A felek közös harmadik személlyel kötött szerződés hatályát. vagyonának a meghatározása során az élet- közösség tartama alatt megszerzett, birtokba VI. Fejezet vehető dolgokon felül a vagyoni értékű jogokat A házastársi vagyonközösség is számba kell venni. A megosztandó házastársi közös vagyont csak az életközösség megszűné- 1. A házastársi közös vagyon sekor is meglévő olyan vagyontárgy (dolog, va- és a különvagyon gyoni értékű jog, követelés, vagyoni tárgyú kö- telezettség) képezhet, amelyet a házastársak az 4:37. § [A házastársi közös vagyon] életközösség fennállása alatt akár együttesen, (1) Házastársi vagyonközösség esetén a házas- akár külön-külön megszereztek, vagy amelynek társak közös vagyonába tartoznak azok a vagyon- a megszerzésére irányuló jogcím az életközös- tárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközös- ség fennállása alatt keletkezett. Nincs jogi le- ség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. hetőség olyan vagyontárgy házastársi közös 13

Ptk. IV. könyv Családjog vagyonként történő elszámolására, amely az 4:38. § [A házastárs különvagyona] életközösség megszűnésekor bizonyítottan nem (1) A házastárs különvagyonához tartozik a házasfelek valamelyikének a magánvagyonát, a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor hanem valamely gazdálkodó szervezet vagyonát meglévő vagyontárgy; képezte. b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott va- Lásd: EBH 2000. 209. gyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás; (2) A házastársak közös vagyonába tartoznak a c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létre- közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény elté- hozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyon- rően nem rendelkezik – közösen viselik a bárme- közösség fennállása alatt esedékes díjat; lyik házastárs által a vagyonközösség fennállása d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás; alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. e) a személyes használatára szolgáló szokásos (3) A házastársi közös vagyon a házastársakat mértékű vagyontárgy; továbbá osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. f) a különvagyona értékén szerzett vagyon- (4) Nem tartoznak a közös vagyonba azok a tárgy és a különvagyona helyébe lépő érték. vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. A szülőktől származó ajándék mint különva- gyon megtérítésére a házastárs akkor is igényt A házastársak egyenlő arányú közös tulaj- tarthat, ha az ajándék visszakövetelésének felté- dona az a lakás, amelyet az életközösség fenn- telei nem állnak fenn. Ha a pénzösszeg szülők- állása alatt egyikük a nagyszülője mint bérlő től származása és annak az ingatlanok vételére hozzájárulásával gyakorolt, törvényen alapuló történt felhasználása bizonyított, az érintett há- vételi joga alapján, a volt bérlő haszonélvezeti zastárs a szüleitől származó vételár elszámolá- jogával terhelten vásárolt meg. sára igényt tarthat, és önmagában abból, hogy a szerződés alapján a házasfelek egyenlő arányú Lásd: BH 2013. 268. tulajdonjogát tartják nyilván, nem vonható le az A házassági életközösség fennállása alatt vá- a következtetés, hogy a vagyon megosztása során sárolt vagyontárgyat a vétellel összefüggésben az alperest különvagyona megtérítése ne illetné terhelő kölcsöntartozás, valamint közteher, a meg. Az alvagyonok vegyülése folytán az ingat- házastársak közös adóssága. Az egyik házas- lan-nyilvántartásba bejegyzettől eltérő arányú társ jogellenes magatartásával okozott többlet- szerzés megállapítása a perben bizonyított kü- kiadás (késedelmi kamat, adópótlék) azonban a lönvagyon folytán okkal kérhető, és a megtérítés- házastársak belső jogviszonyában azt a házas- re akkor is igényt lehet tartani, ha a szülőket az társat terheli, akinek felróható magatartására ajándék visszakövetelése nem illetné meg. visszavezethetően keletkezett. Lásd: BH 2001. 277. Lásd: BH 2013. 154. (2) A különvagyonnak az a haszna, amely a há- Nem minősül a különvagyon hasznának és zassági életközösség fennállása alatt a kezelési, ezért nem tartozik a közös vagyonba az egyik fenntartási költségek és a terhek levonása után házastárs különvagyonát képező Kft. üzletrész- fennmarad, közös vagyon. nek az életközösség ideje alatt bekövetkezett, kizárólag annak működtetésére visszavezethető I. Nem minősül a különvagyon hasznának, értékemelkedése. A házastársak valamelyikének ezért nem közös, hanem különvagyon az egyik a különvagyonához tartozik az életközösség házastárs személyéhez kötődő olyan kedvez- ideje alatt megszerzett, és annak megszűnése- mény (termőföld utalvány), melyhez a jogosult kor is meglévő gazdasági társaságbeli része- csak törvényben meghatározott többletkövetel- sedés, egyebek mellett tehát a Kft. üzletrész is mény személyes teljesítése révén juthat hozzá. akkor, ha az olyan időpontban, olyan jogcímen, vagy olyan eredetű vagyoni eszközök felhaszná- II. Az életközösség alatt felvett hitelből tör- lásával került megszerzésre, amelyre tekintettel tént beruházás akkor is közös vagyon, ha a a jogszabály a közös vagyoni jelleg alól kivé- hitelt az életközösség megszűnése után csak az telt létesít. Ha a felek egyike a Kft. üzletrészt az egyik házastárs fizeti vissza. életközösség ideje alatt, de nem közös vagyoni pénzeszközök felhasználásával szerezte meg, III. A méltányossági szabály alkalmazásának hanem az annak alapjául szolgáló törzsbetét csak a vagyoni ráfordítások teljes körű tisztázá- összegét ajándékba kapta, maga az üzletrész a sát, a szükséges bizonyítás lefolytatását követő- különvagyonába tartozik. en van helye. Lásd: BH 2008. 150. Lásd: BH 2008. 39. (3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, 14 amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló,

Családjog Ptk. IV. könyv szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség Ebből következik, hogy az önálló bérlet mint va- után közös vagyonná válik. gyoni érték azt a házastársak illeti, aki a lakás eredeti, illetve „önálló bérlője” volt. I. A sportegyesület munkavállalója számára a jogviszony megszűnésekor az egyesület szpon- Lásd: BH 2009. 360. zora részéről juttatott személygépkocsi közös-, I. Az egyik házastárs részére leszármazói illetve különvagyoni jellege a házastársak kö- jogon juttatott vagyoni kárpótlás nem tartozik zötti elszámolás során. Annak eldöntésénél, a vagyonba. Az adott ügyben a bíróság meg- hogy az egyik fél az adott vagyontárgy tulaj- állapította, hogy bár a jogszabály taxatív fel- donjogát munkajogi jogviszony keretében, vagy sorolást tartalmaz arra nézve, hogy az életkö- a Ptk. szerinti ajándékozással szerezte meg, az zösség alatt szerzett vagyon mely köre minősül eset összes körülményeit, a juttatáskor tett nyi- valamely házastárs különvagyonának, az utóbbi latkozatokat, de ezen felül az ajándékozással el- idők gazdasági-politikai és az ezt követő jogsza- érni kívánt célt és annak indokait is figyelembe bályi változásai azonban a tulajdonszerzésnek kell venni. A reálszerzés elvén alapuló törvényes olyan új jogcímeit teremtették meg, amelyek- vagyonjogi rendszerben az egyik házastársnak kel összefüggésben az ítélkezési gyakorlatnak a Csjt.-ben meghatározott, ajándék jogcímén jogértelmezés útján állást kell foglalnia abban szerzett különvagyona dologi jogilag elkülöní- a kérdésben, hogy bizonyos jogcímek a jogsza- tett alvagyon, amely különállását a szerzés idő- bályban előírt különvagyoni kategóriák részét pontjától a házastársak vagyonközösségének képezik-e vagy sem. megszűnéséig megtartja. Nincs ezért jelentősé- ge annak, hogy a házastársak az életközösség Lásd: BH 2002. 312. alatt a különvagyont milyen módon kezelik. A menyasszonytáncpénz közös vagyoni jelle- gétől csak kivételesen lehet eltekinteni. A konk- Lásd: BH 2016. 174. rét ügyben lefolytatott részletes bizonyítás alap- Ha a házasságkötést megelőzően az egyik há- ján nem lehetett megállapítani, hogy az aján- zastárs által megvásárolt ingatlan vételárának dékpénzeket a felek rokonai milyen arányban egy részét már a házasság fennállása alatt kö- adták, ugyanakkor a kihallgatott tanúk sora zösen törlesztik, a másik házastárs javára nem vallotta, hogy az ajándékozás időpontjában keletkeztet dologi jogi igényt, azaz ingatlan-nyil- a pénzt mindkét félnek szánták. A bizonyítás vántartáson kívül szerzett tulajdonjog megállapí- eredményét a bíróság nem értékelhette a közös tása helyett kizárólag kötelmi igény érvényesíté- vagyoni vélelemmel szemben alkalmas ellenbi- sére ad lehetőséget. A vagyontárgy különvagyoni zonyításként, ezért a házasságkötéssel kapcso- jellegének megállapításához azt kell bizonyítani, latban kapott összeget teljes egészében közös hogy az a szerzés időpontja, jogcíme és szerzé- vagyonnak tekintette. A perbeli esetben ös�- sének forrása alapján a különvagyonba tartozik. szegyűlt ajándékpénz együttes összege jelentő- sebb, az ajándékozók által adott egyes juttatá- Lásd: BH 2012. 222. sok azonban csekélyek, melyekkel kapcsolatban Az egyik házastárs ingatlanának kisajátítására az ajándékban részesíteni kívánt fél személyét figyelemmel kiutalt bérlakás e házastárs önálló nem, vagy csak utólag jelölték meg. bérletének minősül, amelynek a házassági élet- közösség fennállása alatti megvásárlása esetén Lásd: BH 1999. 213. a bérleti jogra tekintettel biztosított kedvezményt I. Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés (a forgalmi érték és a vételár közti különbözetet) végleges meghiúsulása miatt csak akkor köve- különvagyonként kell számításba venni. telhető vissza az ajándék, illetőleg csak akkor követelhető az ajándék helyében lépett érték, ha Lásd: BH 2011. 310. az ajándékozás összes körülményére kiterjedő Az egyik házastárs „önálló” bérleményének vizsgálódás alapján az állapítható meg, hogy minősülő lakásingatlan megvásárlása kapcsán valamilyen lényeges körülményre vonatkozó fel- kapott vételárkedvezmény nem a megvásárolt tevés indította az ajándékozót az ajándékozás- ingatlan – közös vagyonba tartozó – haszna, ra, s e feltevés nélkül az ajándékozásra kétséget hanem az önálló bérleti joggal rendelkező há- kizáróan nem került volna sor. E tekintetben a zastárs e jogának ellenértéke, ami különvagyo- bizonyítás az ajándékozót terheli. naként vehető figyelembe. Az önálló bérlet a há- II. Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés zastársak egymás közötti jogviszonyában juttat- végleges meghiúsulása miatt az általános elé- ja kifejezésre a lakáshoz fűződő jogi helyzetüket vülési időn belül követelhető vissza az ajándék, attól függetlenül, hogy a külső jogviszonyban – a illetőleg követelhető az ajándék helyébe lépett bérbeadóval szemben – bérlőtársak-e vagy sem. érték. Ez a jog az általános elévülési időn belül is elenyészik azonban akkor, ha azt az ajándé- 15

Ptk. IV. könyv Családjog kozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem (2) A különvagyonhoz tartozik a különvagyo- gyakorolja. ni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak mi- nősülő tartozás kamata. III. Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt az ajándék – az (3) A különvagyonhoz tartozik az életközösség egyéb feltételek megléte esetén is – csak akkor fennállása alatt keletkezett olyan tartozás, követelhető vissza a megajándékozott örökösétől, illetőleg az örököstől csak akkor követelhető az a) amely a különvagyon megszerzésével vagy ajándék helyébe lépett érték, ha e jog gyakorlása fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon a feltevés jellegére, az ajándékozás körülményei- hasznának megszerzésével és a házastársak által re és az ajándékozó életviszonyainak alakulására közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt. fenntartásával összefüggő kiadást; IV. Az ajándékozó örökösét általában nem il- b) amely a házastársnak különvagyonára vo- leti meg az a jog, hogy visszakövetelje az ajándé- natkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen kot, illetőleg követelje a helyébe lépett értéket. Az alapul; ajándékozó által már megindított pert azonban az ajándékozó örököse a perbeli jogutódlás sza- c) amelyet a házastárs a közös vagyon terhére bályai szerint folytathatja. Az ajándékozó örökö- a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen se a saját nevében kivételesen akkor követelheti vállalt; és vissza az ajándékot, illetőleg akkor követelheti az ajándék helyébe lépett értéket, ha az ajándéko- d) amelyet a házastárs jogellenes és szándékos zás okát adó feltevés az ő javára, illetőleg az ő vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, javára is szól, s e jog gyakorlása a feltevés jelleg- ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását ére és az ajándékozás körülményeire tekintettel a meghaladja. társadalmi felfogás szerint indokolt. (4) A tartozás különvagyoni jellege nem érinti V. Nem követelhető vissza az ajándék, illető- a másik házastárs felelősségét harmadik személ�- leg nem követelhető az ajándék helyébe lépett lyel szemben. érték, ha az ajándékozás alapjául szolgáló fel- tevés meghiúsulását az ajándékozó felróható 4:40. § [A közös vagyonhoz tartozás vélelme] magatartása okozta. (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak va- Lásd: PK 76. szám gyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vé- A házastársaknak adott ajándék közös, illetve lelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. különvagyoni jellege. A házastársaknak a házasságkötésre tekin- A Csjt. házassági vagyonjogi rendelkezései tettel vagy később, az életközösség fennállása kizárólag a házastársak egymás közötti belső alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítá- jogviszonyára irányadók (ez megfelelően irány- sa érdekében adott ajándék – beleértve az un. adó a Ptk.-ban szabályozott házassági vagyon- menyasszonytáncpénzt is – általában a házas- jogi rendelkezésekre is – a szerk.). Ha a perbeli társi közös vagyonba tartozik. ingatlan ajándékozás folytán a házastársak A szülő vagy más rokon által adott jelentő- gyermekének tulajdona lett, az ajándékozás fo- sebb értékű ajándékot viszont rendszerint az ő galmilag kizárja a külső jogviszonyban (aján- gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak dékozás) a közös vagyon törvényi vélelmének kell tekinteni. fennállását. Ha ajándékozás folytán a vagyon- tárgy (készpénz) a gyermek tulajdona lett, a Lásd: PK 281. szám Csjt. (jelenleg Ptk. – a szerk.) által szabályozott, [A Ptk. 4:38. § (3) bekezdéséhez] a házastársak belső, egymás közötti vagyoni vi- Ptké. 28. § A különvagyonhoz tartozó tárgy szonyaira vonatkozó rendelkezések alkalmazá- helyébe lépő vagyontárgy közös vagyonná válá- sa alól kikerült. sa szempontjából az ötévi házassági életközös- ség időtartamát a házasság megkötésétől kell Lásd: BH 2019.136. számítani, függetlenül attól, hogy a házasságot a II. A vagyontárgy különvagyoni jellegének Ptk. hatálybalépése előtt vagy után kötötték meg. megállapításához azt kell bizonyítani, hogy az a 4:39. § [A különvagyon terhei és tartozásai] szerzés időpontja, jogcímre, vagy megszerzésé- (1) A házastárs különvagyonát terheli a tör- nek forrása alapján a különvagyonba tartozik. vényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt Lásd: BH 2003. 323. keletkezett jogcímen alapul. Nem hivatkozhat a házastársi közös szerzés 16 vélelmére az ingatlan-nyilvántartásban bízva, jóhiszeműen és visszterhesen szerző harmadik személlyel szemben az a házastárs, aki az in- gatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztette be. Lásd: EBH 2010. 2137.

Családjog Ptk. IV. könyv I. Az egyik házastárs szülei által nyújtott sem gyakorolhatja a másik házastárs jogai és jogi pénzből vásárolt ingatlan a házastárs különva- érdekei sérelmére. gyona akkor, ha a másik házastárs tulajdonjo- gát is bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba. (2) A vagyonközösséghez tartozó vagyontár- A Ptk. értelmében az ingatlan-nyilvántartás gyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. – ha jogszabály kivételt nem tesz – a tulajdon- Bármelyik házastárs igényelheti, hogy a másik jog és más jogosultságok fennállását hitelesen házastárs járuljon hozzá azokhoz az intézkedések- tanúsítja. A fenti törvényhely szerinti kivételt hez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy jelent a házassági vagyonjogi rendszer. Ez megóvásához vagy fenntartásához szükségesek. utóbbi szerint a házassági életközösség ide- Az állag megóvására vonatkozó halaszthatatlan je alatt szerzett vagyonra a házastársi közös intézkedéseket a házastárs a másik házastárs hoz- szerzés, vagyonközösség vélelme vonatkozik a zájárulása nélkül is megteheti, de köteles erről há- felek viszonylatában, ingatlan esetében az in- zastársát késedelem nélkül értesíteni. gatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül. Erre figyelemmel igényelhető a házastársak (3) Az életközösség megszűnésétől a közös va- (volt házastársak) valós tulajdoni viszonyainak gyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközös- megfelelő állapot átvezetése az ingatlan-nyil- séghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére vántartáson. Ugyanez a helyzet a házassági – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a közös életközösség alatt szerzett, a közös vagyoni tulajdon szabályait kell alkalmazni. vélelemmel szemben igazolt különvagyon eseté- ben is, amikor pl. az egyik házasfél bizonyítja, 4:43. § [A foglalkozás gyakorlásához szükséges hogy az érintett vagyontárgy különvagyona, és az üzleti célú vagyon használata és kezelése] mert azt ő kapta ajándékba. (1) A vagyonközösséghez tartozó, de az egyik II. A különvagyonra alapított igény tulajdoni házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyé- igény, amely nem évül el. ni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak használatának és ke- Lásd: EBH 2009. 1960. zelésének joga azt a házastársat illeti meg, aki a (2) A vagyonközösség fennállása alatt a közös foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevé- vagyonra vagy valamelyik házastárs különva- kenységet folytatja, feltéve hogy a másik házastárs gyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről a jogok kizárólagos gyakorlásához hozzájárult. azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös va- Hozzájárulásnak minősül, ha a másik házastárs gyonból történt. tud vagy tudnia kell a foglalkozás gyakorlásáról 4:41. § [A házastársak közötti egyes szerző- vagy a vállalkozói tevékenység folytatásáról, és dések] azt nem kifogásolja. (1) A házastársaknak az életközösség fenn- állása alatt egymással kötött adásvételi, csere, (2) Ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy ajándékozási és kölcsönszerződése és a házas- gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tag- társak közötti tartozáselismerés akkor érvényes, sági vagy részvényesi jogait önállóan, házastár- ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett sa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja abban az magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem esetben is, ha vagyoni hozzájárulását a házastársi vonatkozik ingók szokásos mértékű ajándéko- közös vagyonból biztosították; az egyéni cég, szö- zására, ha az ajándék átadása megtörtént. vetkezet vagy gazdasági társaság működésének (2) Ha a házastársak szerződése valamely va- eredményességéről házastársát rendszeresen tájé- gyontárgynak, tehernek vagy tartozásnak a kö- koztatnia kell. zös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozá- sát érinti, vagy e vagyonok arányát módosítja, a (3) A házastársnak az (1)–(2) bekezdésben meg- szerződés harmadik személlyel szemben akkor határozott használat és kezelés és a tagsági vagy hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tud- részvényesi jogok gyakorlása során a másik házas- nia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés társ érdekeit megfelelően figyelembe kell vennie. alapján a közös vagy a különvagyonhoz tartozik. A kötelezettség elmulasztásából eredő kárért a házastárs – a szerződésen kívül okozott kárért való 2. A vagyonközösséghez tartozó felelősség általános szabályai szerint – felel. vagyontárgyak használata és kezelése 4:42. § [A vagyonközösséghez tartozó vagyon- 4:44. § [Költségek és kiadások viselése] tárgyak használata és kezelése] (1) A vagyonközösséghez tartozó tárgyak (1) A vagyonközösséghez tartozó vagyontár- fenntartásával és kezelésével járó költségeket, gyakat a rendeltetésüknek megfelelően bármelyik a közös háztartás költségeit, a házastársak és a házastárs használhatja. Ezt a jogot egyik házastárs közös gyermek megélhetéséhez és felnevelésé- hez szükséges kiadásokat elsősorban a közös va- gyonból kell fedezni. (2) Ha a közös vagyon az (1) bekezdésben megjelölt költségeket és kiadásokat nem fedezi, azokhoz a házastársak különvagyonukból, azok arányában kötelesek hozzájárulni. Ha csak az egyik házastársnak van különvagyona, a költsé- 17

Ptk. IV. könyv Családjog gek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell érinti a közös vagyon megosztásakor fennálló rendelkezésre bocsátania. megtérítési kötelezettséget. 3. Rendelkezés a közös vagyonnal 4:48. § [A közös lakásra és a társasági vagyoni 4:45. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a va- hozzájárulásra vonatkozó külön szabályok] gyonközösség fennállása alatt] (1) A vagyonközösség fennállása alatt a házas- A házastárs a vagyonközösség fennállása alatt társak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést és annak megszűnésétől a közös vagyon megosz- együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulá- tásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása sával tehetnek. nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tu- (2) Az egyik házastárs által a vagyonközösség lajdonában lévő, a házastársi közös lakást magá- fennállása alatt kötött szerződéshez a másik há- ban foglaló ingatlannal, és nem bocsáthat közös zastárs által megkívánt hozzájárulás nincs alak- vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni szerűséghez kötve. cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendel- 4:46. § [A házastárs hozzájárulásának vélelme] kezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezek- (1) A házastársnak a vagyonközösség fennállása ben az esetekben nem lehet vélelmezni. alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerző- 4. A rendelkezési jog gyakorlásából eredő dését – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerző- felelősség désnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő 4:49. § [Harmadik személyekkel szembeni fele- harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, lősség szerződés esetén] hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult (1) A közös vagyon terhére szerződést kötő hozzá. házastárs a harmadik személlyel kötött szerző- (2) Ha a házastárs a szerződést a mindennapi désből eredő tartozásért a különvagyonával és a élet szokásos szükségleteinek fedezése, foglal- közös vagyon ráeső részével felel. kozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói (2) A szerződéskötésben részt nem vett házas- tevékenysége körében kötötte, a másik házastárs társ felelőssége a házastársa által a hozzájárulá- akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha sával kötött szerződésért a harmadik személlyel a szerződést kötő harmadik személynél a szer- szemben a közös vagyonból a tartozás esedékes- ződés ellen, annak megkötése előtt kifejezetten ségekor rá eső vagyoni hányad erejéig áll fenn. tiltakozott. 4:50. § [A házastárs hozzájárulása nélkül kö- 4:47. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a há- tött szerződés joghatásai] zastársi vagyonközösség megszűnése és a közös Ha a házastárs a másik házastársnak a közös vagyon megosztása közötti időben] vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, (1) A házastársi vagyonközösség megszűnésé- és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a től a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezett- közös vagyonnal való rendelkezés tekintetében a ségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött közös vagyonnal a vagyonközösség alatt történő szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző rendelkezésre vonatkozó szabályokat azzal az el- fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből téréssel kell alkalmazni, hogy a házastárs a rendes ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs gazdálkodás szabályai szerint a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhi- hozzájárulása nélkül is szeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. a) rendelkezhet a foglalkozásának gyakorlása 4:51. § [Harmadik személlyel szembeni helytál- vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében lás jogalap nélküli gazdagodás alapján] használt, illetve ezek céljára lekötött vagyontár- Aki házastársának szerződése vagy más köte- gyakkal; lemkeletkeztető magatartása folytán gazdagodott, b) rendelkezhet azokkal az ingó dolgokkal, harmadik személlyel szemben a jogalap nélkü- amelyek a vagyonközösség megszűnését köve- li gazdagodás szabályai szerint akkor is köteles tően a házastársának egyetértésével kerültek a helytállni, ha a tartozásért egyébként nem felel. kizárólagos birtokába; 4:52. § [A szerződést kötő házastárs felelőssége c) vállalhat olyan kötelezettséget, amelyek házastársával szemben] a közös vagyontárgy megóvását, fenntartását, Aki a házastársát is terhelő szerződést annak helyreállítását és értékállandóságának biztosítá- hozzájárulása nélkül köti meg, köteles házastár- sát szolgálják; és sának az ebből eredő kárát a szerződésen kívül d) teljesítheti a közös vagyont terhelő tartozá- okozott károkért való felelősség szabályai szerint sokat oly módon, hogy a tartozás a közös vagyon megtéríteni, azzal, hogy a felelősség alól akkor számára nem válhat terhesebbé. mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés meg- (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem felelt a másik házastárs érdekének és feltehető 18 akaratának, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg.

Családjog Ptk. IV. könyv 5. A vagyonközösség megszűnése (2) Ha a házastársak a házastársi közös va- 4:53. § [A vagyonközösség megszűnése] gyont szerződéssel osztják meg, a szerződés A vagyonközösség megszűnik, ha akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd ál- a) a házastársak házassági vagyonjogi szerző- tal ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a désben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizár- rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz ják; tartozó ingók megosztására, ha a megosztást vég- b) a bíróság azt a házassági életközösség fenn- rehajtották. állása alatt megszünteti; vagy c) a házassági életközösség megszűnik. II. Semmis az a házastársi közös vagyont 4:54. § [A vagyonközösség bírósági megszün- megosztó szerződés, amelynek ügyvédi el- tetése] lenjegyzése a törvény rendelkezéseinek nem (1) A bíróság a vagyonközösséget bármelyik felelt meg. A korábban hatályos Csjt. adott házastárs kérelmére a házassági életközösség jogszabályhelyéhez fűzött miniszteri indoko- fennállása alatt indokolt esetben megszüntetheti. lás szerint a házastársak vagyoni viszonyait Ilyen esetnek minősül különösen, ha rendező szerződés ügyvédi ellenjegyzése azért a) a másik házastárs a kérelmet előterjesztő szükséges, hogy a szerződés tartalma vita ese- házastárs hozzájárulása nélkül megkötött szer- tén pontosan megállapítható legyen, továbbá, ződéssel vagy szerződésen kívüli károkozásával hogy e szerződéseket a felek megfelelő jogi tá- olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a jékoztatás után, jogaik és a jogkövetkezmények közös vagyonból őt megillető részesedést veszé- ismeretében kössék meg. A házastársi vagyon- lyeztetheti; jogi szerződés ügyvédi ellenjegyzése ezért nem b) az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató tekinthető csupán olyan formai követelmény- másik házastárssal szemben végrehajtási eljárás nek, melynek sérülése esetén az ügyvéd legfel- vagy azzal az egyéni céggel, szövetkezettel, gaz- jebb etikai vétséget követ el. A feleknek a szer- dasági társasággal szemben, amelynek a másik ződésre vonatkozó jogi tájékoztatást, illetve a házastárs korlátlanul felelős tagja, végrehajtási el- jogkövetkezményekről való kioktatást meg kell járás vagy felszámolási eljárás indult, és az eljárás kapniuk, és az ügyvédnek meg kell győződnie a házastársi közös vagyonból őt megillető részese- arról, hogy a szerződés tartalma mindkét fél dést veszélyeztetheti; vagy akaratának megfelel. c) a másik házastársat cselekvőképességet tel- jesen vagy a vagyoni ügyeiben részlegesen kor- Lásd: BH 2009. 181. látozó gondnokság alá helyezték, és gondnokául Különböző különvagyoni jellegű és közös va- nem a házastársát rendelték ki. gyoni ráfordításokkal kialakított – s eredetileg az (2) A vagyonközösség – a bíróság eltérő ren- egyik házastárs nevén álló – ingatlanilletőségnek delkezésének hiányában – a megszüntetését ki- a másik házastársra való átruházása a megjelö- mondó határozat jogerőre emelkedését követő léstől függetlenül nem ajándékozásnak, hanem hónap utolsó napján szűnik meg. házastársi közös vagyoni igény rendezésének 4:55. § [A vagyonközösség bírósági megszünte- minősül. Az egyik fél különvagyoni ingatlanán tésének jogkövetkezményei] a felek az életközösség fennállása alatt jelentős Ha a bíróság a vagyonközösséget megszünteti, értékű közös beruházásokat eszközöltek, ennek a házastársak vagyoni viszonyaira az életközös- során a másik házastárs különvagyona is fel- ség fennállása alatt a továbbiakban a vagyonel- használásra került, a teljes felújítás, illetve kor- különítés szabályai az irányadók. szerűsítés igénye pedig az ajándékozás időpont- 4:56. § [A vagyonközösség bírósági helyreállí- jában további ráfordításokat is szükségessé tett. tása] Az ingatlanra az életközösség fennállása alatt Ha az ok, amelynek alapján a bíróság a va- fordított beruházások jelentős része tulajdon- gyonközösséget megszüntette, már nem áll fenn, jogot keletkeztetett az alperes részére, tehát az a bíróság az életközösség fennállása alatt – a há- ajándékozási szerződés tárgyát képező 1/2. tulaj- zastársak közös kérelmére – a vagyonközösséget doni illetőség egy részét az alperes – ingyenesség a jövőre nézve helyreállítja. hiányában – nem ajándékozás jogcímén, hanem 6. A házastársi közös vagyon megosztása házastársi közös vagyon címén szerezte meg. 4:57. § [A közös vagyon megosztása] (1) A vagyonközösség megszűnése esetén Lásd: BH 2001. 69. bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon Házastársi vagyonközösséget megszüntető megosztását. Ha a házasság a házastárs halálával szerződés érvénytelensége a jó erkölcsbe ütkö- szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti. zés alapján. A Ptk. tiltja azt, hogy a felek társa- dalmi és gazdasági rendeltetésükkel ellentétes érdekeket érvényesíthessenek szerződéseikkel, ezért semmisnek nyilvánítja az ún. tilos szerző- 19

Ptk. IV. könyv Családjog déseket: azokat, amelyek kifejezetten valamely szűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a jogszabály rendelkezéseit sértik, amelyeket jog- házastársi közös vagyon megosztását és a rende- szabály megkerülésével kötöttek és amelyek kö- zetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól zérdekbe ütköző törekvéseket fejeznek ki. Utób- lehet kérni. biakhoz tartoznak azok a szerződések is, ame- lyeknek tartalma, illetőleg amellyel elérni kívánt I. A házastársi közös vagyon megosztása eredmény nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. során a bíróságnak a teljes vagyont – aktív és A jó erkölcs olyan jogi kategória, amely a társa- passzív vagyonelemeket egyaránt – figyelembe dalom általános erkölcsi értékítéletét fejezi ki. A kell vennie, és azt egységesen kell kezelnie. Az szerződés jó erkölcsbe ütközése megállapítása aktívumok mellett a tartozások családjogi ren- során nem a szerződő fél érdeksérelmét, hanem dezését is el kell végezni. azt kell vizsgálni, hogy maga a jogügylet társa- dalmilag elítélendő-e. II. A haszonélvezeti jog polgári jogi értelem- ben vagyoni értékű jognak minősül, ezért a há- Lásd: BH 2000. 539. zastársak egymás közötti belső jogviszonyában Házastársi közös vagyon megosztására lét- a házastársak családjogi értelemben vett fe- rejött megállapodás tévedés címén történt le-fele arányú osztatlan közös tulajdonát képezi. megtámadásánál irányadó körülmények. Ha a A haszonélvező lemondása olyan egyoldalú nyi- felek a házastársi közös vagyon megosztásá- latkozat, amely a haszonélvezetet a tulajdonos ról a házassági életközösség megszűnése után elfogadó nyilatkozata nélkül is megszünteti. megkötött szerződéssel rendelkeztek, erre a szerződésre a Ptk. szabályai az irányadók. Aki Lásd: BDT 2018. 3908. a szerződés megkötésekor valamely lényeges I. Amennyiben a különvagyoni tárgy eladá- körülmény tekintetében tévedésben volt, szerző- si árát a felek valamilyen hasznot hajtó tevé- dési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését kenység (például vállalkozás) megkezdésére a másik fél okozta, vagy felismerhette, s a té- fordítják, az alvagyonok vegyülnek egymással. vedés objektív és szubjektív feltételeinek bizo- A vegyülés folytán a különvagyoni jelleg nem nyítása az arra hivatkozó felperest terhelte. A enyészik el, a közös vagyon megosztása során felek megállapodását tárgyalások, egyeztetések, az adott vagyontárgy értékét a szerzéshez való egyes vagyontárgyak természetbeni megosztása hozzájárulás arányában kell elszámolni az előzte meg, ennek során a felperesnek nemcsak egyes alvagyonok között. módja volt a közös vagyon számbavételére, de II. Különvagyonnak minősül az eredeti va- ezzel a lehetőséggel élt is, amikor a tervezet gyontárgyat surrogatio útján felváltó új vagyon- többszöri módosítása után írta alá a megálla- tárgy, az eredeti vagyontárgy értékesítéséből podást. Minthogy a felek a szerződés megköté- eredő pénzen szerzett új vagyontárgy, továbbá a sénél együttműködni kötelesek, a felperes téve- vagyontárgynak a felek tevékenységétől függet- désére nem hivatkozhat azzal az indokkal, hogy len (ún. konjunkturális) értékemelkedése. Nem a részéről elfogadható vagyonmérleget csak a haszonnak, hanem az adott gazdasági társaság- szerződés aláírása, illetve a bontóper megindí- beli részesedés értékén szerzett vagyonnak kell tása után állította össze, és erre tekintettel téve- tekinteni a részesedés olyan hozadékát, amely a dését az alperes okozta vagy felismerhette. vagyoni hozzájárulás hasznosításának az ered- ményeként, abból ered ugyan, időszakosnak vagy Lásd: BH 2000. 487. rendszeresnek azonban nem tekinthető. Nem mi- Házastársi közös vagyont megosztó szerző- nősül a különvagyon hasznának, és ezért nem dés alaptalan megtámadása abból az okból, tartozik a közös vagyonba az egyik házastárs hogy a szerződést abban a közös feltevésben különvagyonát képező üzletrésznek az életkö- kötötték, hogy a házasság felbontására egyező zösség ideje alatt bekövetkezett, kizárólag annak akaratnyilvánítás alapján kerül sor. Jelentősége működtetésére visszavezethető értékemelkedése. annak van, hogy a perben meg lehet-e állapíta- ni, hogy a házasság egyező akaratnyilvánításon Lásd: BDT 2017. 3724. alapuló felbontása a szerződési akarat kiala- 4:58. § [A közös vagyoni igények rendezése] kítása során olyan lényeges körülmény, amely A házastársi vagyonközösségből eredő igénye- nélkül a szerződést a felek egyáltalán nem vagy ket egységesen kell rendezni. más tartalommal kötötték volna meg. A házassági vagyonjogi igények egységes Lásd: BH 2000. 298. rendezése nem jelenti azt, hogy a bíróság hi- (3) Ha a házastársak között nem jött létre szer- vatalból folytathat le bizonyítást, hanem a felek ződés a közös vagyon megosztása tárgyában, által rendelkezésre bocsátott peradatok alapján vagy az nem terjed ki a vagyonközösség meg- kell valamennyi igényről dönteni. 20 Lásd: BH 2003. 157.