A szomszédjogi generálklauzula (részlet)

Fuglinszky Réka A szomszédjogi generálklauzula A Ptk. 5:23. § összehasonlító és gyakorlati elemzése



Új magánjog sorozat Fuglinszky Réka A szomszédjogi generálklauzula A Ptk. 5:23. § összehasonlító és gyakorlati elemzése Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Fuglinszky Réka, 2019 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2019 Lektorálta: dr. Fuglinszky Ádám dr. Pomeisl András A kézirat lezárásának időpontja: 2019. június 30. A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISSN 2064-7514 ISBN 978 963 258 463 8 Budapest, 2019 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Non est volentis, neque currentis, sed miserentis Dei.



7 Előszó E könyv az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolájához benyújtott doktori disszertációmnak a kutatóhelyi vitán, illetve a nyilvános védésen elhangzot- tak alapján továbbgondolt változata, mintegy 15 éves kutatás-gondolkodás ered­ ménye. Témavezetőm, Prof. em. dr. Harmathy Attila doktori tanulmányaim kezdetén az- zal indított útnak, hogy kutatni és tudományos eredményt elérni, hasonlít a hosszú- távfutó magányosságához. Az utat egyedül futottam meg, de nem magányosan: a táv teljesítéséhez nagyon sok helyről kaptam segítséget. Szakmai szempontból meghatározóak voltak téma- vezetőm, Prof. em. dr. Harmathy Attila iránymutatásai, így legfontosabb tanítása – amelyen nemzedékek nőttek fel az ELTE ÁJK-n – miszerint ne mechanikusan alkal- mazzuk a jogot, hanem lássuk meg az embert, továbbá, hogy keressük a mélyebben fekvő, vagy nem tudatosított összefüggéseket. Sokat merítettem a kutatóhelyi vitán, és a nyilvános védésen elhangzott érdemi észrevételekből, feltett kérdésekből, vala- mint az opponensek – dr. Fábián Ferenc és dr. Leszkoven László – véleményeiből. Tehnikai segítséget a Fővárosi Törvényszék, valamint a Kúria Könyvtárának marok- nyi, rendkívül segítőkész csapata nyújtott. Mivel olyan munka írására törekedtem, amely egyszerre elméleti igényességű, ugyanakkor nem szakad el a gyakorlattól, ezért hálával gondolok dr. Knapik Zoltán- ra, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírájára, valamint dr. Pomeisl András kúriai fő- tanácsadóra, akik átolvasták és átbeszélték velem a kéziratot, gyakorlati észrevétele- ikkel nagyban hozzájárulva súlypontjainak kialakításához, jobbá tételéhez. Szolgá- lati helyemen, a Főváros Törvényszék Elsőfokú Polgári csoportjában szolgálatot tel- jesítő bíráknak köszönöm, hogy amikor kiderült érdeklődési területem, rálátást en- gedtek szomszédjogi ügyeikre. A legtöbbet azonban családomnak, s ezen belül is férjemnek, Ádámnak köszönhe- tek, akinek olyannyira fontos volt, hogy befejezhessem doktori tanulmányaimat és megírhassam disszertációmat, hogy ezért időt teremtett nekem kutatásra, gondolko- dásra és írásra. Egy személyben volt nagyvonalú és támogató társam, lelkes és pro- fesszionális trénerem. Mindannyiuknak köszönöm! Budapest, 2019. június 30. A Szerző



9 Tartalom Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Tartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 I. Témaköri és módszertani alapvetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1. Bevezető gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 2. A vizsgálati módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 A. Az induktív (gyakorlatból következtető) megközelítés . . . . . . . . . . . . 22 B. Dogmatikai megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 C. Jogtörténeti megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 D. A funkcionális jogösszehasonlítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 E. A joggazdaságtani elemzés módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 F. Komplex megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 II. A térben és időben változó szomszédjogi szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1. Európai jogtörténeti és jogdogmatikai alapvetések . . . . . . . . . . . . . . . . 27 A. A kazuisztikus szomszédjogi szabályok kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 B. Sikántilalom a középkori városokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 a. A feudális tulajdonjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 b. Sikántilalom a középkori városokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 C. A polgárosodás kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 a. A tulajdonjog „korlátlansága” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 b. A szomszédjogi szabályozás és a joggal való visszaélés szétválása 33 c. A szomszédjogi vonatkozású közjogi szabályok megjelenése . . . . 37 D. A jogágakon átívelő szomszédjogi szabályozás kora . . . . . . . . . . . . . . 38 a.A tulajdonjog fogalmának megkettőződése és ennek hatása a szomszédjogi szabályozásra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 b. Közjogi és magánjogi szomszédjogi szabályok a modern jogokban 40 2. Kis magyar szomszédjogtörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 A. A jogintézmény szűk értelemben vett előzményei: szomszédjogunk a 19. század második felétől a régi Ptk. hatálybalépéséig . . . . . . . . . . 41 a. Tulajdonjogi koncepció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 b. Magánjogi szomszédjogi szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 c. Szomszédjogi vonatkozású közjogi szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 B. Szomszédjogi szabályozás a szocialista jog időszakában (1959–1989) 47 a. Tulajdonjogi koncepció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 b. Magánjogi szomszédjogi szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 c. Szomszédjogi vonatkozású közjogi szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

10 Tartalom C. A hatályos magyar szomszédjogi szabályozás (1989-től napjainkig) . 50 a. Tulajdonjogi koncepció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 b. Magánjogi szomszédjogi szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 c. Szomszédjogi vonatkozású közjogi szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 ca. K özjogi jogterületek, ahol hiányoznak a szomszédjogi vonatkozású szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 cb. K özjogi jogterületek, ahol megjelentek szomszédjogi vonatkozású szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 3. Jogösszehasonlító alapvetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 A. A német és az osztrák szomszédjogi szabályozás főbb jellemzőiről . 59 a. A német magánjogi szomszédjog rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 b. Az osztrák magánjogi szomszédjog rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 B. S zomszédjogi jogsértések a szupranacionális bíróságok joggyakorlatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 III. A szomszédjogi generálklauzula mint diszpozíció . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 1. A zavaró és a zavarással érintett személye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 A. A zavaró tulajdonos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 B. A szomszéd, avagy a zavarással érintett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 a. A szomszéd ténybeli fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 b. A szomszéd jogi fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 2. Szükségtelen zavarás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 A. Zavarás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 a. Behatás és zavarás elhatárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 aa. A pozitív behatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 ab. A negatív behatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 ac. Az esztétikai behatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 b. A behatások esetcsoportjai és főbb jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 ba. Zajok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 bb. Szagok, gázok és füst . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 bc. Rezgések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 bd. Por . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 be. Egyéb hasonló (pozitív) behatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 bf. Negatív behatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 bg. Esztétikai behatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 B. A helyben szokásosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 a. A helyben szokásosság mint tényállási elem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 b. A helyben szokásosság területi dimenziói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 c. A helyben szokásosság időbeli dimenziói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 ca. Az átmeneti jellegű zavarás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 cb. A tartós szükségtelen zavarás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 cc. A szükségtelen zavarás változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101

Tartalom 11 i. Az immisszió intenzívebbé válása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 ii. Emisszióforrás beköltözése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 iii. Az emisszióforrás közelébe költözés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 C. A megértő átlagember mércéje, illetve az egyéni túlérzékenység megítélése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 a. A megértő átlagember mércéje a német jogban és az osztrák jog egyéni túlérzékenység figyelembevételét elutasító álláspontja . 110 b. Az egyéni túlérzékenység elutasítása a magyar bírói gyakorlatban 112 3. A szomszédjogi szabály kógens vagy diszpozitív voltáról . . . . . . . . . . 113 IV. A szomszédjogi generálklauzulához kapcsolódó jogkövetkezményi oldal . 115 1. A birtokvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 A. Birtokvédelem versus tulajdonvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 B. A birtokvédelem mint a szükségtelen zavarás elleni fellépés dologi jogi eszköze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 a. A birtokvédelem szomszédjog-specifikus vonásairól . . . . . . . . . . . . 122 b. A birtokvédelmi igényről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 ba. A birtokvédelmi igény jogosultja és kötelezettje . . . . . . . . . . . . . 127 bb. A szükségtelen zavarás mint birtokháborító magatartás . . . . . 132 bc. A zavarás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 i. A zavarás megszüntetésére irányuló kérelemről . . . . . . . . . . . . 133 ii. A zavarás megszüntetése: az ítéleti rendelkező rész kapcsán felmerülő kérdésekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 bd. A birtokvédelmi igény és az időmúlás problematikája . . . . . . . 141 C. Néhány szó a polgári jogi igények kizártságáról, avagy a preklúzió problematikája a dologi jogi igények esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 2. Felelősségi jogi kérdések szomszédjogi jogsértés esetén . . . . . . . . . . . . 145 A. Felelősségi jogi kérdések a Ptk. 6:519. § alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 a. A károsult és a károkozó személye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 aa. A károsult személye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 ab. A károkozó személye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 i. Tulajdonos vagy károkozó? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 ii. M elyik időpillanat szerinti tulajdonos tekinthető a károkozó tulajdonosnak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 b. A szükségtelen zavarás mint károkozó magatartás . . . . . . . . . . . . . 156 c. A kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 ca. A kár meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 cb. Az áralkusáv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 cc. Az értéknövelő hatás figyelembevétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 cd. Az értékcsökkentő hatás figyelembevétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 ce. A kár bekövetkezésének időpontja és az elévülés problematikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166

12 Tartalom   i. A kár bekövetkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166   ii. A szomszédjogi kártérítési igény elévülése . . . . . . . . . . . . . . . 168 d. Az ok-okozati összefüggés kérdései szükségtelen zavarás esetén . 170 da. A károsult érzékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 db. Az előreláthatóság kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170    i. Kinek kell előre látnia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171   ii. Mikor kell előre látnia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172   iii. Mit kell előre látnia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 e. K imentés szükségtelen zavarás esetén, avagy a szomszédjog közjogi kapcsolódási pontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 ea. A közigazgatási engedélyek, határértékek megítélése   a kimentés körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 i. A közigazgatási engedélyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 α. Az ipari létesítmények engedélyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 β. Az építési engedélyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 ii. A határértékek problematikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 α. A közjogi határértékek jogi természetéről . . . . . . . . . . . . . 180 β. A mobilátjátszó-tornyokra vonatkozó határértékek kapcsán felmerülő egyes kérdésekről . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 γ. A zajterhelési határértékek néhány szomszédjogi vonatkozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 iii. A jogági jogellenesség függetlenségének tétele . . . . . . . . . . 188 α. A jogági jogellenesség függetlenségét kimondó tétel kialakulása, természete a magyar bírói gyakorlat fényében . 189 β. A jogági jogellenesség függetlenségét kimondó tétel kritikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 γ. A jogági jogellenesség függetlenségét kimondó tétel áttörése és annak (lehetséges) következményei . . . . . . . . . 195 eb. A közérdek és kvalifikált magánérdek megítélése a kimentés körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 i. Széles körben való közérdekre hivatkozás alperesi részről . . 203 ii. A közérdek jogszabályban való rögzítettségének hiánya, illetve hiányossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 iii. A közérdekre történő alperesi hivatkozás ellenőrzése . . . . 209 iv. A z érdekösszemérés menete: „önző magánérdek” versus „túlmisztifikált közérdek” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212 ec. Ö sszegző gondolatok a kimentés körében: a kompenzált tűrési kötelezettség kategóriája, avagy érvek a közérdekű és kvalifikált magánérdekű zavarásért járó kártalanítás bevezetése mellett . . . . 215   i. A kompenzált tűrési kötelezettség körében felmerülő szabályozási szükségletről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215

Tartalom 13   ii. Magyar jogtörténeti előzmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218   iii. Jogösszehasonlító kitekintés: a kompenzáció mellett eltűrendő szükségtelen zavarás német és osztrák modellje 220   iv. A rekodifikáció köztes eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225   v. Érvek a kompenzált tűrési kötelezettség bevezetése mellett . 226 f. Többek közös károkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 fa. Többek közös károkozása egy emisszióforrás esetén . . . . . . . . 229 fb. Többek közös károkozása több emisszióforrás esetén . . . . . . . 230 g. A károsulti magatartás értékelésének kérdései szomszédjogi kártérítési jogvitákban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 ga. A jogtárgysérelem bekövetkezése előtti károsulti magatartás értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 gb. A jogtárgysérelem bekövetkezése utáni károsulti magtartás értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 B. A környezetvédelem és a szomszédjog kapcsolódási pontjairól . . . . . 234 a. A környezetvédelmi szemlélet pozitív hatása: cizelláltabb érdekmérlegelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 b. A környezetvédelmi szemlélet negatív hatása: a szomszédjog feloldódása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 3. A károsodás veszélye esetén érvényesíthető igényekről, avagy a Ptk. 6:523. § szerepe a szomszédjogi jogvitákban . . . . . . . . . . 246 4. A nem vagyoni sérelem megítélése a szomszédjogi jogvitákban . . . . 249 V. A határon átnyúló szükségtelen zavarások európai és nemzetközi magánjogi megítélése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 1. A határon átnyúló szükségtelen zavarások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 2. A joghatóság kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 3. Az alkalmazandó jog kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258 A. A lkalmas-e a lex rei sitae-elv az alkalmazandó jog kijelölésére a határon átnyúló szükségtelen zavarásokból eredő jogvitákban? . . . 258 B. Kapcsoló elvek távolsági deliktumok esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 C. A határon átnyúló szükségtelen zavarások által felvetett kérdések a Róma II. rendelet alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 4. A határon átnyúló szükségtelen zavarás körében felmerülő anyagi jogi kérdésekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262 A. A közérdek problematikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 B. Az engedélyköteles létesítmények problematikája . . . . . . . . . . . . . . . . 264 a. A figyelembevétel előfeltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 b. A külföldi hatósági engedély figyelembevétele az Európai Unióban 266 c. A preklúziót meghatározó jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

14 Tartalom 5. A határon átnyúló szükségtelen zavarások problematikájának megítélése a Nemzetközi Magánjogi Törvény alapján . . . . . . . . . . . . . 270 A. Problémafelvetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 B. A határon átnyúló szükségtelen zavarással kapcsolatos nemzetközi magánjogi dilemmák lehetséges megoldása az Nmjtv. mentén és ellenében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 a. Megoldások a joghatóság körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 b. Megoldások az alkalmazandó jog meghatározása körében . . . . . . 273 VI. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 Függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 I. A BGB témánk szempontjából releváns szomszédjogi rendelkezései . . . 289 II. Az ABGB témánk szempontjából releváns szomszédjogi rendelkezései 289 III. A magyar birtokvédelem szabályainak főbb változásai . . . . . . . . . . . . . 290   Birtokvédelem a közlönyállapot szerint (régi Ptk. 191–192. §§) . . . . . . 290   Birtokvédelem az 1977-es novella hatálybalépését követően   (régi Ptk. 191–192. §§) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291   Birtokvédelem hatályos jogunkban (Ptk. 5:7–5:8. §§) . . . . . . . . . . . . . . . 291 IV. Ábrajegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292 Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 Esetjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 Magyar jogesetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 I. Alkotmánybírósági határozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 II. Közzétett bírósági határozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 III. Határozatgyűjteményekben megjelent, szakkönyvekben hivatkozott bírósági esetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310 IV. Anonimizált bírósági határozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310 Német jogesetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 Osztrák jogesetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 Angol jogesetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 EUB-jogesetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 EJEB-jogesetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 Kurze Zusammenfassung . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 Die nachbarrechtliche Generalklausel als Disposition . . . . . . . . . . . . . . . . . 323 Die Rechtsfolgenseite im Zusammenhang mit der nachbarrechtlichen Generalklausel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 Grenzüberschreitende unnötige Störungen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342

15 Rövidítések jegyzéke Aarhusi A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyil- Egyezmény vánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazság- szolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. júni- us 25-én elfogadott Egyezmény, melyet a magyar jogba a 2001. évi LXXXI. törvény ültetett át. AB Alkotmánybíróság ABGB Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch (osztrák Ptk.) Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Alkotmány A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény ALR Allgemeines Landrecht für die Preussischen Staaten (porosz Általá- nos Törvénykönyv) AtomG Atomgesetz, Atomgesetz in der Fassung der Bekanntmachung vom 15. Juli 1985 (BGBl. I S. 1565), das zuletzt durch Artikel 2 Absatz 2 des Gesetzes vom 20. Juli 2017 (BGBl. I S. 2808) geändert worden ist (német atomenergiáról szóló törvény) BDT Bírósági Döntések Tárában közzétett eseti határozat BGB Bürgerliches Gesetzbuch in der Fassung der Bekanntmachung vom 2. Januar 2002 (BGBl. I S. 42, 2909; 2003 I S. 738), das zuletzt durch Artikel 1 des Gesetzes vom 20. Juli 2017 (BGBl. I S. 2787) geändert worden ist (német Ptk.) BH Bírósági Határozatok kiadványban közzétett eseti határozat (1953-tól) BH+ Bírósági Határozatok Plusz elektronikus kiadványban közzétett ese- ti határozat BImSchG Gesetz zum Schutz vor schädlichen Umwelteinwirkungen durch Luftverunreinigungen, Geräusche, Erschütterungen und ähnliche Vorgänge (Bundes-Immissionsschutzgesetz in der Fassung der Bekanntmachung vom 17. Mai 2013 [BGBl. I S. 1274], das zuletzt durch Artikel 76 der Verordnung vom 31. August 2015 [BGBl. I S. 1474] geändert worden ist) Brüsszel az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. Ia. rendelet december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

16 Rövidítések jegyzéke BVerfG Bundesverfassungsgericht (Német Alkotmánybíróság) BVerwG Bundesverwaltungsgericht (Német Szövetségi Közigazgatási Bíró- ság) BGH Bundesgerichtshof (Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság) DIN Deutsches Institut für Normung (Német Szabványügyi Testület) dtGewO Gewerbeordnung für den Norddeutschen Bund Vom 21. Juni 1869 (BGBl. S. 245) (német Ipartörvény) dtZPO Zivilprozessordnung, Zivilprozessordnung in der Fassung der Bekanntmachung vom 5. Dezember 2005 (BGBl. I S. 3202; 2006 I S. 431; 2007 I S. 1781), die zuletzt durch Artikel 11 Absatz 15 des Gesetzes vom 18. Juli 2017 (BGBl. I S. 2745) geändert worden is (né- met Pp.) EBD Elvi Bírósági Döntés (2012-től) EBH Elvi Bírósági Határozat EGBGB Einführungsgesetz zum Bürgerlichen Gesetzbuche in der Fassung der Bekanntmachung vom 21. September 1994 (BGBl. I S. 2494; 1997 I S. 1061), das zuletzt durch Artikel 2 Absatz 4 des Gesetzes vom 20. Juli 2017 (BGBl. I S. 2787) geändert worden ist (a német Ptk. bevezetéséről szóló törvény) Eht. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény EJEB Emberi Jogok Európai Bírósága EO Exekutionsordnung, Gesetz vom 27. Mai 1896, über das Exekutions- und Sicherungsverfahren (Exekutionsordnung). StF: RGBl. Nr. 79/1896 (osztrák Vht.) Étv. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény EUB Európai Unió Bírósága FStrG Bundesfernstraßengesetz, Bundesfernstraßengesetz in der Fassung der Bekanntmachung vom 28. Juni 2007 (BGBl. I S. 1206), das zuletzt durch Artikel 17 des Gesetzes vom 14. August 2017 (BGBl. I S. 3122) geändert worden ist (német szövetségi távolsági úthálózati törvény) GenTG Gentechnikgesetz, Gentechnikgesetz in der Fassung der Bekanntmachung vom 16. Dezember 1993 (BGBl. I S. 2066), das zuletzt durch Artikel 3 des Gesetzes vom 17. Juli 2017 (BGBl. I S.

Rövidítések jegyzéke 17 GG 2421) geändert worden ist (német géntechnológiai tevékenységről szóló törvény) GMO Grundgesetz für die Bundesrepublik Deutschland in der im GTG Bundesgesetzblatt Teil III, Gliederungsnummer 100-1, veröffentlichten bereinigten Fassung, das zuletzt durch Artikel 1 des ÍH Gesetzes vom 13. Juli 2017 (BGBl. I S. 2347) geändert worden ist (né- Inytv. met Alaptörvény) Itv. Genetically Modified Organisms (genetikailag módosított élőlény) IPRG Gentechnikgesetz, Bundesgesetz, mit dem Arbeiten mit gentechnisch JECS veränderten Organismen, das Freisetzen und Inverkehrbringen von gentechnisch veränderten Organismen und die Anwendung von JN Genanalyse und Gentherapie am Menschen geregelt werden StF: BGBl. Nr. 510/1994 (osztrák géntechnológiai tevékenységről szóló Kvt. törvény) LuftVG Ítélőtáblai Határozatokban közzétett eseti határozat Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény Mtj. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Nmj.tvr. Bundesgesetz über das Internationale Privatrecht (svájci, szövetségi, nemzetközi magánjogról szóló törvény) bírósági joggyakorlat-elemző csoport (Kúrián működő, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 29– 30. §§ alapján évente különböző tárgykörökkel felállított munkacso- port, melynek összefoglaló véleménye jogegységi eljárás indítványo- zásának, vagy jogalkotás kezdeményezésének alapjául is szolgálhat) Jurisdiktionsnorm, Gesetz vom 1. August 1895, über die Ausübung der Gerichtsbarkeit und die Zuständigkeit der ordentlichen Gerichte in bürgerlichen Rechtssachen (Jurisdictionsnorm). StF: RGBl. Nr. 111/1895 (osztrák joghatósági és illetékességi törvény) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Luftverkehrsgesetz, Luftverkehrsgesetz in der Fassung der Bekanntmachung vom 10. Mai 2007 (BGBl. I S. 698), das zuletzt durch Artikel 2 Absatz 11 des Gesetzes vom 20. Juli 2017 (BGBl. I S. 2808) geändert worden ist (német légi közlekedési törvény) 1928. évi magánjogi törvényjavaslat A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet

18 Rövidítések jegyzéke Nmjtv. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény OGH Oberste Gerichtshof (Osztrák Legfelsőbb Bíróság) ÖAL Österreichischer Arbeitsring für Lärmbekämpfung (Osztrák Zajvé- delmi Munkacsoport) öGewO Gewerbeordnung 1973, idF BGBl 399/1988 (osztrák Ipartörvény) öZPO Gesetz vom 1. August 1895, über das gerichtliche Verfahren in bürgerlichen Rechtsstreitigkeiten (Zivilprozessordnung). StF: RGBl. Nr. 113/1895 (osztrák Pp.) PED Polgári Elvi Döntés PJE Polgári jogegységi határozat PK Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának (állásfoglalása, véleménye) Pp. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi. CXXX. törvény Ptk. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Ptké. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépé- sével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény régi Kvt. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1976. évi II. törvény régi Pp. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi. III. törvény régi Ptk. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény régi Ptké. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet RG Reichsgericht (német Birodalmi Törvényszék, 1871–1945) Rn Randnummer (szélszám) Róma II. az Európai Parlament és a Tanács Róma 864/2007/EK rendelete rendelet (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalma- zandó jogról Rz Randziffer (szélszám) Tvt. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény VDI Verein Deutscher Ingenieure (Német Mérnökök Egyesülete) Vht. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

Rövidítések jegyzéke 19 VwVfG Verwaltungsverfahrensgesetz, Verwaltungsverfahrensgesetz in der Fassung der Bekanntmachung vom 23. Januar 2003 (BGBl. I S. 102), das zuletzt durch Artikel 11 Absatz 2 des Gesetzes vom 18. Juli 2017 (BGBl. I S. 2745) geändert worden ist (német közigazgatási eljárási törvény) WHG Wasserhaushaltsgesetz, Wasserhaushaltsgesetz vom 31. Juli 2009 (BGBl. I S. 2585), das zuletzt durch Artikel 1 des Gesetzes vom 18. Juli 2017 (BGBl. I S. 2771) geändert worden ist (német vízháztartás- ról szóló törvény) WRG Wasserrechtsgesetz, Wasserrechtsgesetz 1959, StF: BGBl. Nr. 215/1959 (WV) (osztrák vízjogi törvény) ZGB Schweizerisches Zivilgesetzbuch vom 10. Dezember 1907 (svájci Ptk.) ZivRÄG 2004 Zivilrechts-Änderungsgesetz 2004 (2004-es ABGB-novella)



21 I. Témaköri és módszertani alapvetések „[…] az ingatlantulajdont csak akkor ismerem a maga mivoltában, ha a szomszédjogot ismerem.”1 1. Bevezető gondolatok Ez a könyv a dologi jog egyik klasszikus intézményét, a jogi köznyelvben szomszéd- jogi generálklauzulaként vagy általános szomszédjogi szabályként ismert Ptk. 5:23. §-át mutatja be. A régi Ptk. 100. §-át egyetlen apró változtatással megismétlő szabály szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A könyv megírásakor kitűzött egyik cél az általános szomszédjogi szabály kap- csán felmerülő dogmatikai részkérdések maguk teljességében való feltárása, kibon- tása volt; ezért e könyvben nem foglalkozunk részleteiben sem a Ptk.-ban megha- gyott két, különös szomszédjogi tényállással, a földtámasz jogával (Ptk. 5:24. §) és a szomszédos telek igénybevételével (Ptk. 5:25. §), sem a szomszédjogok és a tulajdon- jog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvénybe felvett egyes szomszédjogi szabályokkal. A könyv másik célja a téma – az általános szomszédjogi szabály mint tulajdonkorlát – jelentőségéből fakad: a tulajdonjog egyrészt döntő ha- tással van a jogrendszer tagozódására (pl., hogy elváljon-e a közjog és a magánjog), a jogalany-jogtárgy elhatárolásra, a személyi jog vagyonjogon belüli elkülönülésére és a kötelmi-dologi jog széttagozódására, másrészt mintaadó jellegű: az alanyi jog ma- gánjogi koncepciója a mindenkori tulajdoni viszonyok (tulajdonjog) függvénye.2 Az alanyi jog végső soron nem más, mint a tulajdonjogi viszonyok általánosítása min- den más jogosultságra.3 Könyvünk elején röviden bemutatjuk a vizsgálat módszereit (I.2.). Ezt követően kijelöljük a téma térbeli és időbeli határait (II.). Itt kerül sor a szomszédjogi jogviták jogtörténeti és jogdogmatikai áttekintésére (II.1.). Ezt követi a tulajdonjogi koncep- ció, a magánjogi szomszédjogi szabályok, illetve a szomszédjogi vonatkozású közjogi szabályok szempontja mentén haladva a magyar jogtörténeti fejlődés bemutatása (II.2.), melyhez egy nemzetállami és szupranacionális jogokra kiterjedő jogössze­ hasonlító kitekintés kapcsolódik (II.3.). A következő fejezetben térünk rá az általá- nos szomszédjogi szabály mint diszpozíció elemzésére az egyes ’bennefoglalt’ tény- álláselemek mentén haladva (szomszéd, zavarás, szükségtelenség, helyben szokásos- ság, megértő átlagember mércéje) (III.). Külön fejezetben (IV.) tárgyaljuk a jogkövet- 1 Tóth L, 171, 5. lj. 2 Eörsi (1951) I, 24–28. 3 Eörsi (1975) 339.

22 I. Témaköri és módszertani alapvetések kezményi oldalt, így a birtokvédelmet (IV.1) és a kártérítést (IV.2.), de itt kapott he- lyet a károsodás veszélye esetén érvényesíthető (IV.3.), valamint a szükségtelen zava- rásra mint személyiségi jogsértésre alapított igény bemutatása is (IV.4.). Külön feje- zetet szentelünk a szomszédjogi generálklauzula nemzetközi magánjogi vetületének, a határon átnyúló szükségtelen zavarás kérdéseinek (V.). A könyvet a kutatási ered- mények összefoglalása zárja (VI.). Előre kell bocsátanunk, hogy a téma több terminológiai újítást tett szükségessé rész- ben magyarítás (pl. megértő átlagember mércéje, határon átnyúló szükségtelen zava- rás) részben pedig új fogalom képzése (pl. kompenzált és kompenzáció nélküli tűrési kötelezettség, kvalifikált magánérdek) útján. Ennek oka egyrészt a téma jogössze­ hasonlító tárgyalásában – elsősorban a dogmatikai és terminológiai módszerességre törekvő német szakirodalomra való irányultságában –, másrészt a jogterület erősen esetorientált természetében keresendő. Az esetorientáltság a terminológiai újításhoz úgy járul hozzá, hogy a könyvben a könnyebb tárgyalhatóság érdekében sor kerül a magyar bírói gyakorlatban körvonalazódó problémák, fogalmak nevesítésére. 2. A vizsgálati módszerek Az általános szomszédjogi szabály arculatát ma a generálklauzulaként való szabá- lyozás, az erős jogelméleti-jogtörténeti hagyományok, a gazdasági életbe való be- ágyazottság, valamint a különböző jogágakon átnyúló jelleg határozza meg. A könyvben szisztematizálva bemutatásra kerülő kutatási eredmények így az esetori- entáltság (A.), a dogmatikai megközelítés (B.), a jogtörténeti összefüggések feltárása (C.), a jogösszehasonlítás (D.), a jog gazdasági elemzése (E.) valamint a komplex vizs- gálat (F.) módszereinek kombinált alkalmazásán alapulnak. A. Az induktív (gyakorlatból következtető) megközelítés Közmondásos, hogy a szomszédjogi generálklauzula az egyik leginkább esetorien- tált része a dologi jognak. Ennek közvetett oka a szabályozás nagyon absztrakt voltá- ban keresendő, hiszen, ahogy Eörsi fogalmaz a generálklauzulák a bírói jog betöré- sének kapui („Einfallstore des Richterrechts”4), „ezek teszik elsősorban nyitottá a kó- dexet, és ezek válnak a kódex kikristályosodási pontjaivá; többnyire belőlük indul ki a kódexet ’továbbfejlesztő’ ítélkezés. Általuk a jog […] a társadalmi változásokhoz állandóan adaptálódó ’lebegő joggá’ (»droit flottant«) válik.”5 Az esetorientáltság azonban megfigyelhető a generálklauzula-szerű megfogalmazást mellőző jogokban, például a német vagy az osztrák jogban6 is. Ebből következően az esetorientáltság- nak kell, hogy legyen egy mélyebben fekvő, a jogintézmény belső logikájára visszave- zethető oka. Ez a közvetlen, tényleges ok a szomszédjogi jogviták feloldásának mód- 4 Eörsi (1975) 451. 5 Eörsi (1975) 500. 6  Kerschner–Wagner, E/Fenyves–Kerschner–Vonkilch, Klang3 vor §§ 364–364b Rz 33.

I. Témaköri és módszertani alapvetések 23 jában, az érdekmérlegelés útján való konfliktuskezelésben keresendő.7 A szomszéd- jogi jogvita esetről esetre annak eldöntését kívánja meg, hogy szigorú vagy méltá- nyos megoldást kell-e bizonyos irányokban alkalmazni függetlenül attól, hogy e jog- viszonyt a jogalkotó milyen mélységben szabályozta. Mindez megköveteli a bírói gyakorlat minél szélesebb spektrumának áttekintését, a téma gyakorlati megközelí- tését. Megállapításaink, (dogmatikai) fejlődési irányokra utaló következtetéseink így a jogesetek elemzésén alapulnak. Nem mindenáron igyekszünk következtetéseket levonni, rendszert alkotni, összefüggésekre rámutatni, mert a jogterület kazuisztikus jellege, a konkrét ügyben való igazságos döntésre törekvés ellene hat az egységes, szisztematikus fejlődésnek.8 B. Dogmatikai megközelítés A szomszédjogi generálklauzula kapcsán egy olyan jogintézményt vizsgálunk, amely a magánjog klasszikus kérdéseihez vezeti el a kutatót: – A szomszédjogi generálklauzula jogdogmatikailag a tulajdon egyik részjogosít- ványának, a használat jogának a korlátja. Témánk ezért közvetlenül kapcsolódik a tulajdonkoncepciók és tulajdonkorlátozások által felvetett problémákhoz. – A szomszédjogi szabályozás történeti és rendszertani elemzése folytán merül fel a joggal való visszaélés intézményével való rokonság kérdése. A joggal való vis�- szaélés eredeti fogalma a sikántilalomhoz kötődik, melynek közvetlen előképét a középkori német városok szomszédjogi vonatkozású szabálya, a Neidbau je- lentette.9 Ez a jogtörténeti összefonódás, illetve az európai törvénykönyveket jel- lemző párhuzamos jelenlét indokolja a szomszédjogi generálklauzula és a joggal való visszaélés egymáshoz való viszonyának, kölcsönhatásainak vizsgálatát. – A szomszédjogi generálklauzula mint a deliktuális felelősségi kerettényállást ki- töltő tényállási elem dogmatikai kérdéseket vet fel a károkozó személye, illetve e két jogszabályhely, pontosabban a szükségtelen zavarás és a felróhatóság egy- máshoz való viszonya vonatkozásában.10 – A szomszédjogi generálklauzula tekintetében is helytálló Szladits megállapítása, miszerint „ha […] fogalmilag élesen el is különítjük a közjogi és a magánjogi szabályokat, magukat az életviszonyokat nem sorozhatjuk be kizárólag a köz- jogba vagy a magánjogba.”11 E magánjogi tényállás kapcsán is megkerülhetetlen ezért annak vizsgálata, hogy a közigazgatási határértékek, valamint a közigazga- tási engedélyekben foglaltak betartása vagy épp figyelmen kívül hagyása és a szükségtelen zavarás fogalma hogyan viszonyul egymáshoz. Szintén kérdéses, hogy a szomszédjogi jogvitákban megjelenő közérdek hol és hogyan vonható be az érdekmérlegelésbe. E konkrét problémák mögött a jogági jogellenességek ös�- szekapcsolódásának vagy függetlenségének kérdése és a szomszédjogi generál- 7  Ugyanerre a következtetésre jut Katona: Katona, 45. 8  Ugyanígy látja: Kerschner–Wagner, E/Fenyves–Kerschner–Vonkilch, Klang3 vor §§ 364–364b Rz 33. 9  Tercsák, 136 és 138.; Sárándi (1965) 48, valamint 50. 10  Menyhárd, 151. 11  Szladits, 1.

24 I. Témaköri és módszertani alapvetések klauzula paradoxona húzódik meg. E paradoxon alatt azt értjük, hogy a haszná- lat általános korlátja mint magánjogi korlát olykor nem magánérdeket, hanem közérdeket állít a tulajdonjog korlátjául.12 – A határon átnyúló szükségtelen zavarások kapcsán a nemzetközi magánjog ki- érlelt szabályainak, így a forum rei sitae (az ingatlan fekvésén alapuló kizáróla- gos joghatóság szabályának) és a lex rei sitae (a dolog fekvésének helye szerinti állam jogának felhívására irányuló) elvnek a megkérdőjelezése, továbbá a kárté- rítési jogias szemlélet erősödése indokolja a jogelméleti megközelítést. E könyv annak alátámasztására szolgál, hogy klasszikus polgári jogi témák is vet- nek fel új (dogmatikai) kérdéseket, szembesíthetnek új kihívásokkal, amelyek kuta- tásra érdemesek a 21. században is. C. Jogtörténeti megközelítés A szomszédok egymás mellett élését rendező szabály(együttes) nagy múltú jogintéz- mény, melynek története önálló könyv tárgyát képezhetné. Célunk, a Ptk. 5:23 §-ának elemzése, a jogintézmény fejlődésének felvázolása, egyszerre követeli meg e nagy ter- jedelmű jogtörténeti anyag felvételét, valamint annak célhoz kötött bemutatását. Minderre tekintettel lemondtunk a kifejezett jogtörténeti elemzésről, a szomszédjogi szabályozás történetének részletes bemutatásáról. Helyette fejlődési ívek érzékelteté- sére és megokolására használjuk ott, ahol az az egyes szabályok kialakulásának, mi- értjének jobb megértéséhez, összefüggések feltáráshoz vagy épp fejlődési irányok prognosztizálásához elengedhetetlenül szükséges. D. A funkcionális jogösszehasonlítás Csebi Pogány Virgil 1905-ben megjelent munkájában úgy fogalmazott, hogy „hálá- datlan és haszontalan munkát végeznék, ha az egyes ismertetendő szomszédjogok- nál ismertetném akár az osztrák, akár a német birodalmi törvénykönyvnek vonatko- zó intézkedéseit, amely intézkedések is bizonyára azon népfajok szokásaiból s jelle- méből merítvék, amelynek hazájában ezek érvényben vannak […] mert […] a szom- szédjogok egy nemzetközi jellegü és hasontermészetü joganyagot nem képeznek”.13 A könyvben mégis hangsúlyos módszerként van jelen – különösen a szomszédjogi generálklauzulánál – a jogösszehasonlítás, amit részben e jogintézmény jogtörténeti beágyazottsága, részben a nagyobb összefüggések feltárása iránti természetes kutatói kíváncsiság indokol. Ami a jogtörténeti hagyományokat illeti: az első, szomszédjogi szabályokat is tartalmazó hazai tervezetek a német nyelvterület (a szász, a zürichi kó- dexek, majd a német BGB, illetve az osztrák ABGB) szomszédjogi rendelkezéseit má- solták,14 s ebből okkal következtethetünk arra, hogy a témával foglalkozó és abban 12  Fuglinszky R./Sárközy, 75, 92. 13  Csebi Pogány, 78. 14  Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Katonának az első dologi jogi tervezet elé tett azon megjegyzése, misze- rint „könnyüvé tette magának Halmosy ur a dolgot, lefordítván nagyobbrészt a szász codexet” – Katona, 59. De ugyanez tetten érhető a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv Tervezeténél is: ld. Indokolás, 240.

I. Témaköri és módszertani alapvetések 25 publikáló jogászok már ekkor tanulmányozták a német nyelvterület szomszédjogi sza- bályozását, és dogmatikai szempontból erősen támaszkodtak arra. Ezen túlmenően a német és az osztrák szomszédjogi szabályozást, az ott felmerülő problémákat, vala- mint az azokra adott megoldási javaslatokat szempontként, sorvezetőként használtuk ahhoz, hogy a terjedelmes, de dogmatikai szempontból viszonylag feldolgozatlan ma- gyar szomszédjogi esetjogot rendszerezzük, abban dogmatikai problémákat (adott esetben a hazai bírói gyakorlat megközelítéséhez képest másképp) azonosítsunk. Az intézmények hasonló működési elveire fókuszáló funkcionális megközelítés így végső soron a magyar jog jobb megismerését és megértését szolgálja. E. A joggazdaságtani elemzés módszere A joggazdaságtani elemzés a szomszédjogi generálklauzula esetében azt takarja, hogy a szomszédjogi jogvitára mint versengő földhasználatokra15 tekintünk. A jogo- sultság korlátozása társadalmi kötöttségére vezethető vissza, melyre hatékonysági magyarázat is adható. Segítségünkre lehet ez az elmélet a normarészletesség szintjének beállításakor16 éppúgy, mint konkrét szomszédjogi jogvitákra vonatkozó iránymutatás kidolgozá- sakor (pl. az immisszióforrás közelébe költözés kapcsán)17. Könyvünkben csak kise- gítő jelleggel élünk a joggazdaságtani elemzés módszerével, tekintettel annak korlá- taira. A tulajdonhoz való jog értéke ugyanis (némiképp hasonlatosan az élethez, a testi épséghez és az egészséghez való joghoz) nem mindig számszerűsíthető, mert az adott szükségtelen zavarás például csak részben hárítható el, illetve, mert a legtöbb országban a szomszédjogi zavarásra vonatkozó általános szabály alapján az érdekki- egyenlítés során nemcsak gazdasági szempontokat vesznek figyelembe a bíróságok, hanem (magánjogi) érdekkiegyenlítést végeznek, azaz nem (kizárólag) a köz érdeke mentén kialakuló átlagolásra, a joggazdaságtan által a középpontba állított össztár- sadalmi szempontból leghatékonyabb megoldás megtalálására törekszenek.18 F. Komplex megközelítés A szomszédjogi szabályozás megértése ma már komplex látásmódot követel meg: a Ptk. 5:23. §-a kapcsán mindenekelőtt közjogi (ideértve a közjog és a magánjog viszo- nyát, amely pl.: a jogági jogellenesség függetlenségének elve körüli vitákban jelenik meg) és alkotmányjogi (közérdek és magánérdek ütközésén alapuló szomszédjogi jogviták), távolabbra tekintve pedig nemzetközi magánjogi (a forum rei sitae és a lex rei sitae elvek alóli kivételként nevesíthető határon átnyúló szükségtelen zavarások) és eljárásjogi kérdések (aktív és passzív perbeli legitimáció; birtokvédelmi jogvita, azaz a zavarás megszüntetését elrendelő ítélet rendelkező részével szemben támasz- 15  Penner, JEL, 1993, 1, 14 Az egyes emberek jogosultságainak ütközését látja a szomszédjogi jogvitában, Bartus – Szalai, 162. 16  Serák, MJ, 2017, 141, 143. 17  Klöhn, AcP, 2008, 777, 806 skk. 18  Wilhelmi, 26–29.