Parlagi Mátyás: A per észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog, valamint a jogorvoslathoz való jog viszonya

A PER ÉSZSZERŰ IDŐN BELÜL TÖRTÉNŐ BEFEJEZÉSÉHEZ VALÓ JOG, VALAMINT A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG VISZONYA Parlagi Mátyás bíró, kollégiumvezető-helyettes (Fővárosi Törvényszék) Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi nyítást kell lefolytatni (ugyanazokat a tanúkat kell ki- jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, hallgatni, ugyanazokat az okiratokat kell bemutatni Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a to- stb.), ezért az elsőfokú bíróság valamennyi kereseti ké- vábbiakban: Egyezmény) 6. cikk 1. pontjában írt tisz- relemmel kapcsolatban tájékoztatja a feleket a bizo- tességes tárgyaláshoz való jog magában foglalja az nyítási teherről és valamennyi kereseti kérelem köré- ügyek tisztességes és észszerű időn belüli tárgyalásá- ben lefolytatja (ténylegesen ugyanazt) a bizonyítást, 1 val, valamint határozat hozatalával kapcsolatos jogot. majd ítéletében az elsődleges kereseti kérelmet ala- Ezzel összhangban Magyarország Alaptörvénye (a to- posnak ítélve, annak megfelelően marasztalja az alpe- vábbiakban: Alaptörvény) is deklarálja az ahhoz fűző- rest, érdemben nem vizsgálva a többi, eshetőlegesen dő jogot, hogy a bíróság a jogokat és kötelezettségeket előterjesztett kereseti kérelmet. Hasonló helyzet áll tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határ- fenn abban az esetben is, amikor a kártérítési/kártala- 2 időn belül bírálja el. A polgári perrendtartásról szóló nítási perben a keresettel érvényesített jog fennállása 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. § (1) be- és a felperest ennek alapján megillető követelés össze- kezdése alapján a bíróságnak a polgári perben az a fel- ge körében ténylegesen ugyanazt a bizonyítást kell le- adata, hogy érvényesítse a felek jogát a perek tisztes- folytatni (például ugyanazon tanúkat kell kihallgatni a séges lefolytatásához és észszerű időn belül történő kár bekövetkeztére és összegére is), majd ezt követően 3 befejezéséhez. A polgári perben a tisztességes bírósá- a bíróság ítéletében a keresettel érvényesített jog fenn- gi tárgyalás követelményének része a per ésszerű időn állásának hiányában elutasítja a keresetet, és ezért az 4 belül való befejezése. Az észszerű időn belüli befejezé- összegszerűség kérdését – az e körben is rendelkezés- séhez való jog a polgári per folyamatában bizonyos re álló felek által szolgáltatott valamennyi bizonyíték esetekben ütközni látszik más jogokkal, így különösen ellenére – nem vizsgálja. a jogorvoslathoz való joggal, ezért szükséges az egyes Ezekben a speciális helyzetekben az elsőfokú bíróság jogok összhangjának megteremtése, különös figyelem- által teljeskörűen lefolytatott bizonyítás nem járt sem mel az új polgári perrendtartás folyamatban lévő ko- idő-, sem költségtöbblettel, hiszen ténylegesen ugyan- difikációjára is. azt a bizonyítást kellett lefolytatni, de végül az így ren- delkezésre álló valamennyi adat elsőfokú bíróság általi értékelésére nem került sor. A másodfokú bíróság szá- 1. A JOGOK ÜTKÖZÉSÉNEK EGYES ESETEI mára így rendelkezésre áll az érdemi döntéshez szük- séges valamennyi adat, hiszen az elsőfokú bíróság tel- A joggyakorlatban rendszeresen felmerül a jogor- jeskörűen tájékoztatta a feleket a bizonyítási teherről, voslathoz való jog és a per észszerű időn belül történő teljeskörűen lefolytatta a bizonyítási eljárást, csak elté- befejezéséhez való jog egymáshoz való viszonya abban rő jogi álláspontja okán ítéletében nem értékelte az az esetben, ha az elsőfokú és másodfokú bíróság a ren- egyébként rendelkezésre álló adatokat. delkezésre álló valamennyi perbeli adat értékelése A másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja esetén a alapján eltérő jogi álláspontra helyezkedik. Ennek fenti esetekben gyakran hatályon kívül helyezi az elsőfo- egyik esetköre, amikor a felperes látszólagos kereset- kú bíróság ítéletét – a kártérítési/kártalanítási perben halmazatban – sorrendben – eshetőleges kereseti ké- közbenső ítélet meghozatala mellett – és az elsőfokú bí- relmeket terjeszt elő, és mivel valamennyi kereseti ké- róságot a látszólagos keresethalmazatban előterjesztett relem vonatkozásában ténylegesen ugyanazt a bizo- többi kereset/a felperest megillető követelés összege kö- rében a per újabb tárgyalására és újabb határozat hoza- talára utasítja. E döntésekben gyakran nem is szerepel 1 Egyezmény 6. cikk 1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a tör- annak megjelölése, hogy a Pp. 252. §-ának melyik bekez- vény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyil- vánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári désén alapul a hatályon kívül helyezés, hiszen az elsőfo- jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott bün- kú bíróság szabályszerűen volt megalakítva, kizáró ok tetőjogi vádak megalapozottságát illetően. nem állt fenn , az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak 5 2 Alaptörvény XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az 6 megsértésére nem került sor , a bizonyítási eljárásnak ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezett- ségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztessé- semmilyen megismétlése, illetőleg kiegészítése nem 7 ges és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. szükséges, hiszen az teljes körűen lefolytatásra került. 3 Pp. 2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy – összhangban az 1. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. 5 Pp. 252. § (1) bekezdés. 4 36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [38], 3195/2015. (X. 14.) 6 Pp. 252. § (2) bekezdés. AB határozat, Indokolás [23]. 7 Pp. 252. § (3) bekezdés. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 ESz2016_1 folyamatos.indd 21 2016.03.30. 9:15:13

E másodfokú döntések – kimondva vagy kimondatla- rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifej- nul – azon az állásponton alapulnak, hogy ha a másodfo- tett joghatásokat. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság 10 kú bíróság anélkül döntene a látszólagos keresethalma- 13/2013. (VI. 17.) AB határozatában kimondta , hogy zatban előterjesztett egyes kereseti kérelmekről/a fel- „[a]z Alkotmánybíróság az újabb ügyekben vizsgálandó perest megillető követelés összegéről, hogy azokat az el- alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a ko- sőfokú bíróság érdemben vizsgálta volna, úgy az eljárás rábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és egyfokúvá válna, a bíróság elvonná a fél jogorvoslati jo- alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény gát. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzé- adott szakaszának az Alkotmánnyal fennálló tartalmi se ugyanakkor kétségtelenül megnöveli a per érdemi be- egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális fejezésének időtartamát. Annak a kérdésnek a megvála- egyezősége, az Alaptörvény értelmezési szabályainak szolásához, hogy ezekben az esetekben e két jog valóban figyelembevétele és a konkrét ügy alapján a megállapí- ütközik-e, először a jogorvoslathoz való jog pontos tar- tások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szüksé- talmát szükséges meghatározni. gesnek mutatkozik azoknak a meghozandó döntése in- dokolásába történő beillesztése.” Az Alkotmánybíróság ugyanezt az álláspontot erősítette meg a 11/2015. (V. 2. A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG 14.) AB határozatában is. A 3373/2012. (XII. 15.) AB 11 ALKOTMÁNYOS TARTALMA végzés szerint pedig az Alkotmány 57. § (5) bekezdése az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt 12 Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerint jogorvoslathoz való jognak felel meg. mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen Mindezekre figyelemmel érdemes megvizsgálni a az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés jogorvoslati joggal kapcsolatos korábbi alkotmánybí- ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Alap- rósági határozatokat is. törvény indokolása nem tartalmazza e rendelkezés bő- A jogorvoslathoz való jog tartalmának meghatározá- vebb kifejtését. sa körében a jogirodalomban és a későbbi alkotmány- 8 Az Alaptörvényre vonatkozó irodalom a jogorvoslat- bírósági határozatokban is általánosan idézett 5/1992. hoz való jog tartalmát az 5/1992. (I. 30.) AB határozat- (I. 30.) AB határozat szerint a jogorvoslathoz való jog ra visszavezetve akként határozza meg, hogy az az ér- körében az a követelmény, hogy „a jogorvoslat biztosít- demi (ügydöntő) határozatok tekintetében a más sa a döntést hozó szervtől eltérő más szerv részéről a szervhez vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb felülvizsgálatot, az állásfoglalást a döntés helyessége, fórumhoz való fordulás lehetősége. A jogorvoslathoz törvényessége tekintetében, esetleg a döntés megvál- való jogból nem következik, hogy kétfokú jogorvoslati toztatását vagy hatályon kívül helyezését. Vagyis a jog- rendszernek kell működnie, a jogorvoslathoz való jog orvoslathoz való jog, mint alkotmányos alapjog imma- nem jelent korlátozhatatlan jogot. Az egyes eljárások nens tartalma az érdemi határozatok tekintetében a során érvényesülő jogorvoslati lehetőségeket az eljárá- más szervhez vagy […] ugyanazon szervezeten belüli 13 si törvények határozzák meg, közöttük azt is, hogy magasabb fórumhoz való fordulás lehetősége.” Az al- mely jogorvoslati formák minősülnek rendesnek, illet- kotmányos jogorvoslati jog mint alapjog követelménye ve rendkívülinek, valamint melyek bírnak halasztó ha- a kétfokú eljárás biztosítása. Az alkotmányos alapjog- tállyal az eredeti döntésre nézve, illetve milyen szintje- ként felfogott jogorvoslati jogosultságnak csak a má- it biztosítja az állam a jogorvoslásnak. sodfokú felülbírálatot biztosító forma felel meg. Az Alkotmánybíróság újabb határozatai szerint „[a] A jogorvoslathoz való jog alkotmányos tartalmának jogorvoslathoz való jog lényegi tartalma azt követeli meghatározása szempontjából alapvető jelentőségű meg a jogalkotótól, hogy a hatóságok vagy bíróságok 5/1992. (I. 30.) AB határozat alapján tehát a jogorvos- érdemi, ügydöntő határozatai tekintetében tegye lehe- lathoz való jog biztosítása megvalósul minden olyan tővé a valamely más szervhez, vagy ugyanazon szerve- esetben, amikor a jogszabály lehetővé teszi a kétfokú zeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét eljárást, a másodfokú felülbírálatot olyan módon, hogy olyan döntés meghozataláért, amely képes a sérelme- a felülbírálatot végző szerv érdemben állást foglalhat zett döntést felülvizsgálni, és a sérelem megállapítása az elsőfokú döntés helyessége, annak megváltoztatása esetén a döntésre visszaható módon a sérelmet orvo- vagy hatályon kívül helyezése kérdésében. Ha a szabá- solni.” 9 lyozás ezt lehetővé teszi, akkor a jogorvoslati jog mint Az Alaptörvény negyedik módosításának 19. cikk (2) alapjog követelménye megvalósul. bekezdésével megállapított és 2013. április 1. napjától A 9/1992. (I. 30.) AB határozat kifejezetten kimondja, hatályos záró és vegyes rendelkezéseinek 5. pontja sze- hogy „a jogorvoslathoz való jog követelményét az egy- 14 rint az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott al- fokú fellebbezési rendszer is kielégíti.” Erre figyelem- kotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, e mel nem sérülhet a jogorvoslathoz való jog abban az esetben, ha az érdemi felülbírálatot ellátó szerv dönté- 8 Árva Zsuzsanna: Kommentár Magyarország Alaptörvényéhez. Buda- pest, Wolters Kluwer Kft., 2013. 205–207., Lichtenstein József: A bíró- ságok. In: Trócsányi László – Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az al- 10 Indokolás [32]. kotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. 11 Indokolás [19]. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014. 345–346. 12 Indokolás [13]. 9 35/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [16], 17/2015. (VI. 5.) AB 13 Indokolás II. 2. pont. határozat, Indokolás [96]. 14 Indokolás V. 9. pont. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 ESz2016_1 folyamatos.indd 22 2016.03.30. 9:15:14

se során megváltoztatja az elsőfokú határozatot. „[H]a A Pp. 253. §-ának fenti rendelkezéseit az Alaptörvény a határozat felülbírálata egyszer már megtörtént, 28. cikkében írtak szerint értelmezve – ennek körében ugyan nyitva állhat lehetőség a sérelem még további el- a jogorvoslathoz való alkotmányos alapjog Alkotmány- bírálására […], de ezzel szemben már nem érvényesek a bíróság által kifejtett tartalmát is figyelembe véve – voltaképpeni jogorvoslati joghoz kapcsolódó garanciá- nem tűnik alátámaszthatónak az az álláspont, hogy a lis követelmények […]. A minimális követelménynek másodfokú bíróság érdemben nem változtathatja meg kell teljesülnie: az érdemi határozat felülbírálatának az elsőfokú bíróság ítéletét abban az esetben, ha az ah- 15 a döntéshozótól különböző szerv által.” Az 52/1992. hoz szükséges adatok rendelkezésre állnak, mert ekkor (X. 27.) AB határozatban kifejtettek szerint a jogorvos- elvonná a féltől a jogorvoslathoz való jogot. Mint a fen- lathoz való jog akkor sérül, ha az első fokon eljáró bíró- tiekből látható, a jogorvoslathoz való jog immanens ság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, vagyis tartalma abban áll, hogy az elsőfokú határozat tekinte- ha nincs biztosítva a döntést hozó szervtől eltérő más tében rendelkezésre áll az ugyanazon szervezeten be- szerv – vagy ugyanazon szervezeten belül magasabb lüli magasabb fórumhoz való fordulás lehetősége, és ez fórum – részéről a felülvizsgálat. Ha az érdemi felülbí- a magasabb fórum jogosult állást foglalni az elsőfokú rálat lehetősége adott egy magasabb fórum részéről – döntés helyessége, törvényessége tekintetében, ennek amely jogosult az elsőfokú döntés érdemi felülbírálatá- körében jogosult a döntés megváltoztatására. A jogor- ra, adott esetben megváltoztatására –, akkor a jogor- voslathoz való jogból nem következik, hogy kétfokú voslathoz való jog sérelme nem következik be. jogorvoslati rendszernek kell működnie, a jogorvoslat- Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság általi hoz való jog nem jelent korlátozhatatlan jogot, az egyes érdemi felülbírálat, és az elsőfokú döntés érdemi meg- eljárási törvények határozzák meg, hogy az állam a jog- változtatása esetén – az Alkotmánybíróság által több orvoslatnak milyen szintjeit biztosítja. Márpedig a Pp. alkalommal kifejtett alkotmányossági követelmények- 253. §-ának rendelkezései a másodfokú bíróság számá- re is figyelemmel – nem merülhet fel a jogorvoslathoz ra egyértelműen lehetővé teszik, hogy a perben érvé- való jog sérelme. nyesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott véde- kezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határoz- zon, amelyeket az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illető- 3. A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG ÉRDEMI leg amelyekben nem határozott. Ezzel az eljárás nem DÖNTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE válik egyfokúvá, hiszen a jogorvoslathoz való jog lénye- ge, hogy a felülbírálatra jogosult szerv hatáskörrel ren- A Pp. 253. § (1) bekezdéséből következően, ha a má- delkezzen az elsőfokú döntés érdemi felülbírálatára, sodfokú bíróságnak nem kell hatályon kívül helyeznie ennek körében annak megváltoztatására. az elsőfokú bíróság ítéletét, úgy az ügy érdemében A Pp. 2. § (1) bekezdése szerint a bíróságnak az a fel- dönt. A 253. § (2) bekezdése alapján, ha az elsőfokú bí- adata, hogy érvényesítse a felek jogát a jogviták elbírá- róság ítélete érdemben nem helyes, úgy azt a másodfo- lásához, a perek tisztességes lefolytatásához és észsze- kú bíróság egészben vagy részben megváltoztatja. A rű időn belül történő befejezéséhez. A Pp. 2. § (4) bekez- 253. § (3) bekezdése szerint a másodfokú bíróság ese- dése alapján a bíróságnak a törvény alkalmazása során tén érvényesül a fellebbezésen való túlterjeszkedés ti- annak rendelkezéseit az alapelvekkel összhangban kell lalma, de e korlát mellett a másodfokú bíróság a perben értelmeznie. A perek észszerű időn belül történő befe- érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott jezéséhez való jog megsértése körében az alapjogsértés védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is hatá- megvalósulása szempontjából a per egészének időtar- rozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, tamát kell vizsgálni, amely a keresetlevél benyújtásától illetőleg nem határozott. a jogerős ítélet meghozataláig tartó időszakot foglalja 17 „A másodfokú bíróság reformatórius jogkörében jár magában. A fentiek alapján belátható, ha a másodfokú el érdemi döntésének meghozatalakor. Ez azt jelenti, bíróság azért helyezi hatályon kívül az elsőfokú ítéle- hogy a másodfokú bíróság teljes egészében felülbírál- tet, hogy a már rendelkezésre álló összes adat alapján hatja az elsőfokú ítéletben rögzített tényállást, ahhoz először az elsőfokú bíróság határozzon a látszólagos nincs kötve, az elsőfokú bíróság által megállapítottak- keresethalmazatban előterjesztett egyes kereseti ké- tól függetlenül, önállóan felülmérlegelheti a bizonyítás relmekről/a felperest megillető követelés összegéről, eredményét és új tényállást állapíthat meg.” 16 majd – hosszú idő elteltét követően – az e döntéssel Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogal- szemben előterjesztett fellebbezés alapján a másodfo- kalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban kú bíróságnak újra ugyanaz a tanácsa döntsön másod- azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értel- fokon ugyanezekről a kérdésekről, úgy ez az eljárás ne- mezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezése- hezen feleltethető meg az észszerű időn belüli befejezés kor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjó- követelményének. nak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. 15 Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 579−580. 16 EBH 2006.1526., BH 2012.118. 17 BH 2013.45., BDT 2008.1811. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 ESz2016_1 folyamatos.indd 23 2016.03.30. 9:15:14

4. A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS 5. ÖSSZEGZÉS KIVÉTELESSÉGE Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében bizto- A fentiek mellett utalni kell az ítélet hatályon kívül he- sított, a per ésszerű határidőn belüli elbírálásához való lyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2014. jog, a perek észszerű időn belül történő befejezésére (VI. 30.) PK véleményre is, amelynek 1. pontja szerint a vonatkozó Pp. 2. § (1) bekezdésben írt követelmény, va- lényeges eljárási szabálysértésre [Pp. 252. § (2) bekez- lamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése sze- dés] alapított hatályon kívül helyezés akkor indokolt, ha rinti jogorvoslathoz való jog Alkotmánybíróság által ki- az elsőfokú eljárás megismétlése elengedhetetlen. A fejtett tartalmának együttes érvényesülése érdekében PK-vélemény 3. pontja szerint a Pp. 252. §-ának (3) be- a Pp. 253. § (1)–(3) bekezdéseinek az Alaptörvény kezdésén alapuló hatályon kívül helyezés alkalmazása 28. cikke szerint értelmezése – összhangban az 1/2014. esetén a másodfokú eljárásban törekedni kell arra, hogy (VI. 30.) PK vélemény megállapításaival – arra az ered- az elsőfokú eljárás megismétlésére csak valóban indo- ményre vezethet, hogy ha a Pp. 252. §-ában meghatáro- koltan, a terjedelmes bizonyítást igénylő vagy a per ér- zott hatályon kívül helyezési okok nem állnak fenn, és a demi elbírálását új jogi alapokra helyező esetekben ke- másodfokú bíróság érdemi döntéséhez szükséges ada- rüljön sor. A PK-vélemény indokolása szerint a hatályon tok rendelkezésre állnak, akkor a másodfokú bíróság kívül helyezésre vonatkozó döntés meghozatala során az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben megváltoztat- indokolt figyelemmel lenni a célszerűség, a pergazdasá- hatja, melynek körében olyan kérdésekben is határoz- gosság és az időszerűség követelményeire. A szükségte- hat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem határozott. A len hatályon kívül helyezések indokolatlanul növelik a másodfokú bíróság ezzel az érdemi döntésével nem pertartamot és fölöslegesen terhelik az elsőfokú bírósá- vonja el a jogorvoslathoz való jogot, ugyanakkor érvé- gokat. A PK-vélemény is megjelöli azokat az eseteket, nyesíti a felek jogát a per észszerű időn belül történő amikor szükségtelen az elsőfokú ítélet hatályon kívül befejezéséhez. A gyakorlat bizonytalanságára figye- helyezése, és a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet lemmel az új polgári perrendtartás kodifikációja során – a rendelkezésére álló adatok alapján – érdemben bí- egyértelmű normákkal szükséges majd rendezni e jo- rálja felül. gok egymáshoz való viszonyát is. A MODELLVÁLASZTÁS DILEMMÁI A KOLLEKTÍV IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNÁL * Prof. Dr. Harsági Viktória A kollektív igényérvényesítés gazdag külföldi jogiro- denre kiterjedő elemzés az intézmény funkcionalitása dalmának áttekintése után megfogalmazható, hogy tekintetében, hiszen az csak monografikus igénnyel alapvetően egyetértés alakult ki a szakmán belül az in- volna megvalósítható, hanem csupán egy nagyvonalú tézmény célja, szerepe tekintetében, ami az általános- áttekintés, melyet az összehasonlító jog eszközeivel kí- ságokat illeti. Ekképpen legtöbb szerző említi, hogy az ván a szerző megtámogatni. abban a kollektív igényérvényesítés különböző formái A hatékonyság szempontjából vizsgálva a kérdést, a az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a perhaté- kollektív igényérvényesítési mechanizmusok célja 1 konyságot és az alperesi jogsértő magatartás , illetve a alapvetően a bíróság és a felek erőforrásainak kíméle- gazdaság szereplői viselkedésmintáinak változását te. Lehetővé teszik ugyanis, hogy a bíróságok a párhu- mozdíthatják elő, a verseny tisztaságának fenntartásá- zamos, illetőleg lényeges átfedésben levő ügyeket haté- hoz hozzájárulhat. Ha a részleteket nézzük, már közel konyan, gyorsan, következetesen és a véglegesség igé- sem ennyire egységes a kép. Jelen tanulmány célja en- nyével bírálják el, s egyúttal csökkentsék az eljárás(ok) nek a differenciáltságnak bemutatása, de nem egy min- összköltségét. Ezáltal elkerülhetővé válik az ügyek megtöbbszöröződése, egyúttal az esetlegesen egymás- nak ellentmondó határozatok hozatala is. Probléma- * A tanulmány a K 105559 nyilvántartási számú OTKA-kutatás kereté- ként merül fel azonban, hogy az igazságszolgáltatáshoz ben készült. való hozzáférés, tisztességes eljárás, alaposság és a 1 Walker, Janet: General Report. (Session 5. – Cultural Dimensions of pergazdaságosság konfliktusba kerülhet egymással. A Group Litigation) In: Maleshin, Dmitry (ed.): Civil Procedure in Cross- kollektív igényérvényesítési mechanizmusok a csoport cultural Dialogue: Eurasia Context, Moscow: Statut Publishing House, 2012, 420. erejének egyesítése által javítják az esélyegyenlőség el- / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 ESz2016_1 folyamatos.indd 24 2016.03.30. 9:15:14