II. LÁNCHENGER szőttespályázati kiállítás katalógusa

II. SZŐTTESPÁLYÁZATI KIÁLLÍTÁS 2011. május 14–28. Szabadka



A szakszűri tagjai: Külön elismerésben részesül: Dr. Bárkányi Ildikó, muzeológus, Ágoston Andrea, Topolya a szegedi Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Osztály vezetője Komjáthi Tamásné, szövő Népi Iparművész Dobó Ilona, Szabadka Tolna Megyei Népművészeti Egyesület elnöke Lazarević Teréz, Szabadka NESZ elnökségi tag Silling Léda, etnológus-antropológus Községközi Műemlékvédő Intézet munkatársa (Szabadka) Fotók: Nagy István Kiállítás rendező: Raj Rozália Szerkesztette: Nagy István, Raj Rozália Készült a szabadkai Grafoprodukt nyomdában

Támogatók: VMF Vajdasági Magyar Folklórközpont – Mađarski folklorni centar u Vojvodini Szabadka, Dózsa György u. 17., Tel./Fax: 024/530-866; http://www.vmf.org.rs; e-mail: [email protected]

HAGYOMÁNYOS, MÉGIS KORSZERŰ… Anépi kultúra, az örökség értékeinek folyamatos továbbéltetése, tehát megtartása a kisebbségi nemzetek egyik megtartó pillére. Hiszen a hagyományaikra, a népi tudásra épülő kulturális isme- reteik, identitástudatukat erősíti, mely megmaradásuk záloga. A kisebbségi létben élők számára a néphagyomány más, több, féltettebb volt és maradt is, mint a többségi nemzetek esetében! A hagyományos népi kismesterségek és kézművesség tradicionális átörökítésének megszűnésével mutatkozott egyre nagyobb szükség vi- dékünkön olyan jellegű oktatás beindítására, amely – korábban, pl. egy fazekascsaládon belül történő belenevelődés helyett – ma, a visszatanítást jelenti. Azaz mai megfogalmazásban, a tárgyalkotó népművészet különbö- ző szakágai területén történő folyamatos képzés feltételének megteremtése. Ez a szervezetünk kezdeményezésére, tanfolyamok formájában be- indított tevékenység (felnőttképzés), csupán 1996-tól létező, tehát még igen fiatal, ám mégis jelentős! Elsősorban kultúránk részének, tárgyi anyanyelvünk folytonosságának megtartása szempontjából. Másrészt, a felkészültséghez nélkülözhetetlen a szakmai nyelven történő kommuniká- ció (és információcsere) biztosítása. Igen fontos szempont továbbá a kö- zösségteremtő célzattal (is) létrehozott hazai, magas szintű, magyar népi kézművesmozgalom megerősödése, a természetes alapanyagból készült, népi értékeket magukon viselő használati tárgyak népszerűsítése és for- galmazása. Ugyanakkor, embertpróbáló világunkban szinte valamennyiünk élet- feltétele, hogy valamilyen módon – pl. a népi kultúra eszközeivel – nyu- galmat is leljünk, kellemes környezetet tudjunk teremteni magunknak mindennapjainkhoz, mely példamutatás is lehet a felnövekvő nemzedék számára.

A Vajdasági Magyar Folklórközpont (VMF) által 2009-ben létrehozott, kétéven- kénti gyakorisággal előrelátott LÁNCHENGER elnevezésű szőttespályázati kiállítás a meghirdetett felhívás eredményeként, 2011. május 14-28. között került megrende- zésre. Hazai, országos viszonylatban is egyetlen sajátos rendezvény, mely a letűnt pa- raszti világ egy szegmenséből kíván ízelítőt adni azon képzési útirány betekintésével, melynek célja az egykori szőtteskultúra hagyományos díszítőelemeinek szélesebb körben való megismertetése, közvetítése, mai használati tárgyakon való alkalmazás- sal. Tehát, a törekvés nem a felszínre hozott érték tudományos, muzeális konzerválás irányába történik, hanem a népi kismesterségek továbbéltetését szorgalmazza a tár- sadalomban. Természetesen, a népi kézműves hagyományok művelése nem téveszt- hető össze és nem is cserélhető fel, a ma gyakran emlegetett hobby jellegű, szabad- idős, kreatív kézműves tevékenységgel! Az igényes kivitelezésű, tájat, kort, közösségi ízlést tükröző, de elsősorban mai funkciót (is) betölteni képes termékek iránti érdeklődés felkeltése (akár másolás- sal készültek, amennyiben az archaikus forma, színvilág és díszítmény életképes!), mondhatni, az ízlésformálás is szervezetünk egyik felvállalt feladata. Igen fontosnak tartja továbbá a VMF a törekvést az itthonmaradás feltételének biztosításához, pl. azon fiataljaink számára, akik nem a szellemi kultúra területén belüli kibontakozáshoz éreznek magukban képességet, ám ugyanakkor a tárgyké- szítés folyamatában sem csupán az esztétikai szempontok, hanem a magyar tárgyi népművészet értékeire vonatkozó ismeretek vonzzák őket. Nem mellékes az a tény sem, hogy tevékenységével a VMF, a bemutatkozáson és megmérettetésen túl, le- hetőséget kínál fel bárki számára képesítés szerzéshez, vállalkozása beindításához. Ugyanis, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az illetékes intézmények országunkban is, a népi, főként kihalófélben lévő kismesterségek megőrzésére. Örömet és eredményt jelent a VMF vezetősége számára, hogy míg az említett képzésekhez a közelmúltig kizárólag magyarországi tapasztalatokra és oktatókra szá- míthatott, a 2010. és 2011-es évben már kinevelt, zömmel hazai oktatói és előadói voltak/vannak az alapképző tanfolyamoknak.



Annak ellenére, hogy e rendezvény szabályzata szerint azon bárki részt vehetett, a pályázatra ezúttal is a VMF tagsága, képzett, széleslátókörű, kez- deményezni merő szövői küldték el termékeiket. Huszonegy pályázó, kilenc- venhét darabjából, ötvennégyet tartott a szakzsűri alkalmasnak a bemutatás- hoz. Feltűnő, hogy bár egyre gyarapszik azon szerveződések száma melyek szövőképzést szerveznek, mégsem jelentkeznek szövők, akik a tagságon kívül a megmérettetést is vállalni mernék. Hol ott, amennyiben nem csak szórako- zást, vagy hasznos időtöltést jelentene számukra e kézműves szakág műve- lése, hanem kellő, komoly hozzáállással igyekeznének elsajátítani és fejlődni, egyedi, értékes darabok készítésével, lehetőség nyílna számukra a bemutatkozáson és megmérettetésen túl a jö- vedelem kiegészítéshez, sőt vállalkozás beindításához is, mely fontos lehet, pl. a falusi turizmus esetében. Jelentős szakmai előrelépést eredményezne bizonyára a tény fel- ismerése is, hogy túl kevés a vidéken élő magyarság a csoportosulások osztódással történő szaporításához! A mozgalom magas színvonalának hosszú távon történő biztosításához, nagyobb szakmai összefogásra és nem elaprózottságra lenne szükség! A beérkezett pályázati anyag összetételét illetően első- sorban az tapasztalható, hogy a lakástextilek mellett, továbbra is csak elenyésző az öltözetelemek száma. A másik szembetűnő dolog, hogy több a beérkezett vászontermék, mint a gyapjúszőttes. A zsűri szerint a vászontextilek magas színvonalúak, úgy minőségben, mint alapanyag választásban. E pozitív vélemény alkotóink és szervezetünk számára egyaránt elismerést jelent.





Szakmai szempontból előrelépés ez, főként, ha szemelőtt tartjuk, hogy több vászonszőttes érkezett a pályázatra a VMF újabb terepi gyűjtései alkalmával fel- színre került és dokumentált, hazai és tágabb környezetünk anyagának feldolgo- zásával (Szentlászló, Haraszti /Szlavónia - Horvátország/, Doroszló, Kupuszina / Nyugat-Bácska, Szerbia/). Így, ma már az al-dunai közösségek festékesei minta- kincséből merített új darabok mellett, a VMF szakmai törekvésének eredménye- ként hazai forráshoz nyúlva, mai használatra előrelátott vásznak is készülnek. Az elmúlt évi nyári, egyhetes, tematikus, intenzív tábori munka eredményé- ből születtek az erdélyi festékesek díszítményeinek feldolgozásai. Mások számá- ra a sárközi és a hevesi mintakincs szolgált forrásként. A rongyszőnyegek is több változatban jelentek meg. Meglepetésnek szá- mított néhány beérkezett termék szerkezete a díszítmény újításával. Az egyik esetben próbálkozásként, a darab erdélyi festékes díszítménnyel, ám nem a szokványos gyapjú, hanem hasított textil alapanyagból készült. A másik alkotó, klasszikusan alkalmazta a rongyszövés technikáját meg az anyagválasztást, de a ritmusválasztása kimondottan újszerű, és így a terméke modern. Tehát a hagyo- mány nem is olyan korszerűtlen, megfelelő alkalmazással! A zsűri véleménye szerint igen sikeres kezdeményezés volt a vastag kenderszálból készült szőnyeg elkészítése! A megítélés szerint ez az alkotó lépett legnagyobbat az újítás terén, jó irányba. A klasszikus technika alkalmazásával, kifinomult színválogatással, jó alapanyag választással ez a darab is újszerű és modern. A kenderrel egy szőnyeg- típusú szerkezetet hozott létre, mely akár követendő példa is lehet. Az alkotót külön dicséretben részesíti a szakzsűri! Az érett alkotások szép példája a szlavóniai terepi gyűjtés eredménye az abroszból, asztalközépből, szalvétákból és kötényből álló garnitúra. Piacképes, igényes kivitelezésű, jól szerkesztett daraboknak számítanak az egyenletesen, ripsszel szőtt darabok egyenként is, ugyanakkor a „barackmagos” garnitúra ügyesen van összeállítva. A funkció előtérbe helyezésével, igényes kivitelezéssel, a nyers gyapjú árnyalatainak színválasztásával a művészet magas fokán áll, a kézi

fonással készült alapanyagból szőtt padlószőnyeg is, hangzott el további véleményként. Köszönet illeti azon magyarországi kollégákat, akik felismerték a létrehozott hazai, korábban nem létező, igényes népművészeti kézműves mozgalom megerősödésének fontosságát és szervezetünk e törekvését jóindulattal, szaktudásukkal, önzetlen segít- ségükkel támogatják! Reménykedik a VMF, hogy e pályázati kiállítás egyik eredménye az itt látható népi szőttesek iránti érdeklődés felkeltése lesz a nagyközönség, a fogyasztók körében. Ugyanakkor bízunk abban is, hogy azon fórumok, szakemberek és a magyar politi- kum, akik tehetnek és tenni is kívánnak a magyar népi kismesterségek továbbéltetése feltételeinek megteremtéséért, felfigyelnek a rendezvény színvonalára! A tény felisme- rése sem mellékes, hogy ugyan egy letűnt világ hangulatát idézhetik otthonainkban az itt bemutatott szőttesek, ugyanakkor környezetünk szebb, emberbarátibb és mégis korszerű lehet. Ennek ügyében is tenni kívánnak alkotóink! A szervező VMF gratulál valamennyi pályázaton részt vett szövőnek, és köszönetet mond az együttműködésért! Raj Rozália Szabadka, 2011. május 03.













A KIÁLLÍTÁSON BEMUTATOTT SZŐTTESEK KÉSZÍTŐI: Ágoston Andrea, Topolya Csordás Erika, Szabadka Dér Verona, Szabadka Dobó Ilona, Szabadka Fábián Zsuzsanna, Szabadka Fenyvesi Margit, Szabadka Forgács István, Óbecse Góbi Katalin, Tiszakálmánfalva Ikotića Júlia, Szabadka Jurišin Margit, Szabadka Kanizsai Borbála, Szabadka Kerekes Orsolya, Bácskossuthfalva Lazarević Teréz, Szabadka Lindeman Éva, Szabadka Lócz Hajnalka, Temerin Pap Katalin, Zenta Szalai Jolán, Szabadka Szalma Orsolya, Szabadka Uzelac Ljiljana, Palics

„A Budapesten 2010. október 29-2011. április 25. között szerve- zett, a népi kézművesek legrangosabbként számontartott rendezvé- nyén a XV. Országos Népművészeti Kiállításon (ONK) a Vajdasági Magyar Folklórközpont csoportos pályázóként vett részt. Szövőink közül ezúttal Ágoston Andrea Topolya, Lindeman Éva Szabdka, Sza- bó Magda Tornyos, Szalai Jolán Szabadka, alkotásai kerültek bemu- tatásra.”