III. LÁNCHENGER szőttespályázati kiállítás katalógusa

LÁNCHENGER III. SZŐTTESPÁLYÁZATI KIÁLLÍTÁS 2013. május 18–31. Szabadka



Új kezdeményezések - új eredmények Ekétévenkénti gyakorisággal előirányzott, 2009-ben a Vaj- szőttespályázatra beérkezett anyag, arányában vetekszik a ma- dasági Magyar Folklórközpont/VMF által létrehozott ren- gyarországi pályázatokra beérkezett anyaggal. dezvény máig meg tudta tartani folytonosságát és ezúttal a harmadik szőttespályázati kiállítás anyagát láthatja a kedves Igen jelentős ez a vélemény úgy a szakma, mint az itt, kisebbség- Érdeklődő. Létrejöttét, a szervezetünk által 1996-ban útjára in- ben élő magyarság kultúrájának megőrzése szempontjából! Hiszen dított, vidékünkön korábban nem létező vajdasági szintű, isko- köztudott, hogy az egykori falvak lakossága mindennapjainak része larendszeren kívüli, kultúrán belüli felnőttképzés (népi kismes- volt egy spontán folyamat, a belenevelődés, és a sajátos hagyományok terségek – tárgyalkotó népművészet) biztosította, mely máig élő továbbadása. A helyi dallamok, táncok, mesék, a közösségek lakóit ki- programja szervezetünknek. Népi szövés szakágban (szőnyeg- és szolgáló mesterségek, a nevesített díszítmények, az idők folyamán külső vászonszövés), 2003-tól folyamatos a képzés (2x140 órás tanfo- hatások általi változásokkal is, a közösség ízlésének megfelelően készült lyam - elmélettel, gyakorlattal és záróvizsgával). Az egyetlen ilyen használati tárgyak élték ott életüket. Kinevelődtek természetesen a mes- jellegű program a Vajdaságban, ill. az országban. Szövésoktatás terek mellett (szövők, szabók, csizmadiák, ácsok, stb.), helyi specialisták iskolarendszerünkön belül sem létezik. Ez idáig 76 fő vett részt is (mintaírók, kontyráncolók, pingálók, stb.), de mindenki munkáján az a VMF szövőtanfolyamain (alap- és szakkörvezetői képző). Je- adott közösség sajátos ízlése, gondolkodása volt domináns, a tárgy/esz- len rendezvény is elsősorban e képzés minőségéről tanúskodik. A köz funkciójával összhangban. A népi tudás, valójában közösségi kultú- szervező VMF örömére a szakzsűri magyarországi tagjai szerint a ra, melynek nem az egyéni ízlés a meghatározója. Ma, ez a tény gyakran szervezetben kiváló oktatómunka folyik, és a beküldött munkák figyelmen kívül marad! Amíg e kultúra élő volt, senki sem beszélt nép- alapján, elégedett lehet a központ oktatói munkásságával. Számos művészetről. Ez egy kívülről jövő meghatározás. Az itt rendezett kiállí- szép példa mutat arra, hogy hogyan lehet a megtanultak alapján táson látottakat is népművészetnek csak a mai értelemben lehet nevezni. a megfelelő technikát munkával megvalósítani, a hitelességet és Ez már inkább, a népi értékekből merített, iparművészet. Közismert ma- hagyományhűséget is kifejezni. Igen megtisztelő volt az elismerő gyarországi meghatározással (1950-es évek eleje), népi iparművészet. Az vélemény, miszerint színvonal tekintetében a III. LÁNCHENGER adott korban ez a döntés bizonyára megfelelőnek bizonyult. Azonban ezúttal is hangsúlyozni kívánom, hogy itt a 21. sz. elején hosszú távú



értékmentésről, egységes szakmai álláspont kialakítása után be- szélhetünk csupán, mely azonos létjogosultságot, elismerést és megbecsülést biztosít úgy a forrásanyag hiteles továbbadásával ké- szült termékek, mint a feldolgozások esetében! Ennek egyik iránya a hiteles forrásanyag ma is életképes díszítményeinek (forma, mé- ret, színvilág, stb.) alkalmazása, továbbéltetése lehet megfelelő mó- don és kivitelezésben. A másik irány, a feldolgozások szorgalmazá- sát tükröző szemlélet alapján készült termékek gyártása. Ez utóbbi esetben is, a népi iparművészet alapját szem előtt tartva a mester, tárgyi hagyományaink motívumkincsének, szerkesztési módjának és egyéb követelményének megfelelően kell, hogy elkészítse azt a tárgyat, amit népi iparművészeti, ill. népművészeti terméknek ne- vezünk. Azonos értékkel és megbecsüléssel bíró párhuzam felállí- tására van szükség! A visszatanulással a tanítványok, specialistákká nevelődtek ki, azonban a zárt közösségek megszűnésével az igények egészen má- sok! Ma az igényeket/ízlést, egyrészt a vásárlók (elsősorban anyagi lehetőségtől függően), másrészt a szakmai zsűri (felkészültségtől, szemlélettől függően) határozza meg. Ez utóbbinak igen nagy a fe- lelőssége és feladata a jövőt illetően, a népi értékek megőrzésére vonatkozóan! A pályázat célja továbbra is elsősorban az, hogy a felszínre ke- rült szőtteshímek, archaikus formában, vagy új megfogalmazásban továbbéljenek, megtalálják helyüket a mában és a jövőben! Fontos szempont továbbá a képzések eredményének, ill. a szövő szakágban történő minőségi változások követése, a megmérettetési és bemu- tatkozási lehetőség biztosítása. A pályázaton bárki részt vehetett, amely nem tematikus, tehát a lakástextiltől a viseletig, a szövő bár- mely munkáját értékelte a magyarországi és hazai szakemberek- ből álló szakzsűri, mely kézi szövéssel, természetes alapanyagból





készült, és elsősorban a magyar nyelvterület népi szövőkultúrájának sa- kovinai díszítmények feldolgozásával készültek a mellények és kabátka. játosságait mutatja. Kizárólag használati tárgy, vagy tárgyegyüttes lehe- Újszerű, egyedi darabok ezek vidékünkön és főként a fiatalok, de a kö- tett a pályázatra beküldött anyag. zépkorosztály körében is egyre kedveltebbek. A kiírásnak megfelelően a beérkezett termékek között egyaránt vol- A lakástextilek mellett, vászonalapú öltözeti darabok és együttesek is tak vásznak és szőnyegek is. Alapanyagukat illetően pedig nagyobbrészt érkeztek. A zsűri véleménye, hogy a barackmagos és szedettes díszítésű gyapjú- és pamutszőttesek érkeztek. Háttérbe szorultak a rongyszőnye- női együttes szövött alapanyaga, szabásvonala és varrása is az a kvalitás, gek, a len- és kendervásznak. amit igen magas színvonal jellemez. A szervező örömére a pályázók közül ez évben, a Ismét eredménye mutatkozott a szlavóniai (Horvátország) terepi lakástextil és gyapjúszőnyegek mellett, ismét többen vál- gyűjtőutaknak is. Számos, szerkezetében és kivitelezésében is igen ma- lalkoztak öltözetdarabok elkészítésére. A festékes gyapjúszőnyeg gas színvonalú lakástextília (abrosz, függöny, párna, terítő, stb.) készült díszítményeinek, viseletdarabon való alkalmazására már korábban is a pályázatra. Ennek egy része, Gyurkovics Hunor grafikus festőművész volt és itt is van példa, ami valójában próbálkozás, egy új út. Főként bu- gyűjteményének a feldolgozása. Különös jelentőséggel bír e díszítmé- nyek továbbéltetésének tendenciája, tekintettel arra, hogy a szlavóniai közösségek (Szentlászló, Haraszti, Kórógy, Rétfalu) magyar lakossága már nem ismeri a szövés fortélyait! A beregi és bihari csipkeszövés technikájának elsajátításá- val függönyök, abroszok, betétek, stb. készítésére is vállal- kozott néhány szövő, a Sárköz anyagának feldolgozására is volt példa, és a Csángóföld szőtteseinek világából is érkezett ízelítő.. Külön figyelmet érdemel a torontáli szőnyeg készí- tésének kezdeményezése! Elsősorban a bánáti (Kumán, Melence, Elemér) és további hazai szláv közösségek egy- kori gyapjúszőttesei díszítményének feldolgozásával törté- nő iparosításról itt most nem szólnék. Köztudott viszont, hogy a kor nagybecskereki termékei bekerültek a magyar otthonokba is. Az üzem megszűnésével gyártásuk is rég megszűnt. A zsűri sze- rint a sajátos díszítésű szőnyeg, mint tervezésben, mint kivitelezésben, szinte hibátlannak mondható. A későbbiekre vonatkozó ajánlat, hogy



feldolgozással korszerűbbé is lehetne tenni ezt a mintát. Ugyancsak új kezdeményezés ered- ményeként érkezett, egy keleties hatású szőnyeg is, kiváló kivitelezésben! Dicséretes útkeresésének minősül a szakzsűri szerint a gyapjú természetes színeivel készített bukovinai festékes feldolgozása is. Ugyan akkor elismerően szólt, a saját festésű alapanyagok (növényi színezékkel festett gyapjúfonal) használatáról! Újabb eredményként, megvalósult a VMF két munkatársának terve, megfelelő szín- padi öltözetek alapanyagának előállítására vonatkozóan! Az itthon készült kelme beszer- zésének lehetőségével elsőként a topolyai Cirkalom néptánc együttes élt. Az erdélyi sajá- tosságot magán viselő öltözethez az alapanyagot hazai szövő, volt tanítvány, mára oktató állította elő! Eddig erre nem volt példa, és ez a lehetőség nagy előrelépést hordoz a hazai néptáncmozgalomban! A szakzsűri véleménye szerint a rokoja esetében „profi” munkáról van szó! A volt tanítványok igyekezetének, érdeklődésének is köszönhető, hogy elérkezett az ide- je vidékünkön annak, hogy csoportmunkával (tervező, szövő, hímző, csipkekészítő, varró) megrendelésre, méretre, egyedi szőttestermékek (is) készüljenek, melyek alkalomhoz illő, a magyar népi díszítőelemeket magukon viselő használati tárgyak, szinte minden korosztály számára, funkció szerint. A kiscsoportos összedolgozás, a kivitelezési együttgondolkodás a jövőt illetően egy nagyon fontos, és helyes út, valójában jó „kitörési” lehetőség. A szervező VMF gratulál valamennyi pályázaton résztvevő szövőnek, és az együttmű- ködésért köszönetet mondva, kíván további eredményes munkát! Termékeik beküldésével valamennyien hozzájárultak a magyar népi szőtteskultúra továbbéltetéséhez és e rendez- vény sikeréhez. Szabadka, 2013. Áldozócsütörtök Raj Rozália



















A SZAKZSŰRI TAGJAI: Komjáthi Tamásné, szövő Népi Iparművész (Szekszárd) Tolna Megyei Népművészeti Egyesület elnöke NESZ elnökségi tag Dr. Kovács Sándor, néprajzos-muzeológus Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd Szeles Gizella, textilmérnök (Zenta), VMF elnöke KÜLÖN ELISMERÉSBEN RÉSZESÜLT: Ágoston Andrea, Topolya Karácsonyi Erzsébet, Óbecse Szalai Jolán, Szabadka DÍCSÉRETBEN RÉSZESÜLT: Dobó Ilona, Szabadka Lócz Hajnalka, Temerin



A KIÁLLÍTÁSON BEMUTATOTT SZŐTTESEK KÉSZÍTŐI: Ágoston Andrea, Topolya Brindza Ildikó, Doroszló Bozóki Klára, Újvidék Csordás Erika, Szabadka Dobó Ilona, Szabadka Fábián Zsuzsanna, Szabadka Góbi Katalin, Tiszakálmánfalva Harangozó Ottília, Palics Ikotity Júlia, Szabadka Kanizsai Borbála, Szabadka Karácsonyi Erzsébet, Óbecse Lindeman Éva, Szabadka Lócz Hajnalka, Temerin Nagy Elvira, Magyarkanizsa Papp Julianna, Bácsfeketehegy Szabó Magda, Tornyos Szalai Jolán, Szabadka Szalma Orsolya, Szabadka Uzelac Ljiljana, Palics

Felelős kiadó: Szeles Gizella Szerkesztette: Nagy István, Raj Rozália Lektor: Ambrus Léphaft Edit Kiállítás rendező: Raj Rozália Segédrendező: Ágoston Andrea Fotók: Nagy István Grafikai munkatárs: Giricz Károly Készült a szabadkai Grafoprodukt nyomdában

VMF Vajdasági Magyar Folklórközpont – Mađarski folklorni centar u Vojvodini Szabadka, Dózsa György u. 17., Tel./Fax: 024/530-866; http://www.vmf.org.rs; e-mail: [email protected]