Lakni tudni kell!

LAKNI TUDNI KELL! Lakótelep-építési és társadalmi kísérletek a ’60-as, ‘70-es években A LECHNER TUDÁSKÖZPONT 2019. MÁJUS 23-ÁN NYÍLT KIÁLLÍTÁSÁNAK KATALÓGUSA 1

2 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

© Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, 2020 © Hutter Katalin Cecília, Rakovszky Zsófia, Végh Árpád All rights reserved. Minden jog fenntartva. A könyvet vagy annak bármely részét a kiadó engedélye nélkül bármilyen formában vagy bármilyen eszközzel másolni, tárolni és közölni tilos! Szerkesztők: Hutter Katalin Cecília, Rakovszky Zsófia, Végh Árpád Grafikai tervezés és tördelés: Báron András, Fülöp Kata, Kirkovits Andrea, Korcsmáros László 3

4 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Hutter Katalin Cecília – Rakovszky Zsófia – Végh Árpád LAKNI TUDNI KELL! Lakótelep-építési és társadalmi kísérletek a ’60-as, ‘70-es években A LECHNER T UDÁSKÖZPON T 2019. M Á JUS 23 -Á N N Y ÍLT K I Á LLÍ TÁSÁ N A K K ATA LÓGUSA Lechner Tudásközpont 2020, Budapest 5

TARTALOM Bevezető 8 Idővonal 10 VÁROS AZ EXISTENZMINIMUM SZÁMÁRA 14 A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 24 A lakótelep 26 Komplex kísérlet vagy utópia? 28 M1 jelű pontház 32 M2 és M3 jelű pontházak 34 K1 és K2 jelű szolgáltatóházak 38 S jelű épületek 42 Öregek háza 48 Egy- és kétszintes sorházak 50 Óvoda, bölcsőde 55 31 m2-es garzonlakás a budafoki M jelű épületben 60 Jelenlegi állapot 62 6 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

A KELENFÖLDI LAKÓTELEP 68 A lakótelep 70 Az első házgyári lakótelep 71 L110 jelű nagypaneles sávház 72 K1 jelű 15 lakószintes pontház 74 Lakóhelyem: Kelenföld 76 Jelenlegi állapot 80 AZ ÚJPALOTAI LAKÓTELEP 84 A lakótelep 86 Páskomliget városrendezési terve 87 H jelű földszint + 3 emeletes lakóépületek 94 Jelenlegi állapot 102 Kiállítás a Lechner Tudásközpontban 106 Forrásjegyzék 112 7

BEVEZETŐ egy-egy lépcsőfoka volt, melyekben a tervezők problémák végtelen sorára keresték a megoldásokat egy rendkívül B udapesten a második világháború után a nagy lakás- nehéz építéstörténeti időszakban. Írjanak bármit a korabeli ínség problémájának megoldására építési kísérletek kritikák és szakvélemények, a végleges véleményt a telepek születtek. Az első ilyen kísérlet Óbudán valósult meg, lakói mondják ki. amely azonban nem terjedt ki építési technológiákra, inkább E folyamat meghatározó szereplője volt a TTI (eleinte a lakásalaprajzokat érintette, így nem jelentett valódi meg- Típuster vező Intézet, később Ter vezésfejlesz tési és Típus- oldást. A Budafoki kísérleti lakótelep volt az első és egyben tervező Intézet). Az intézetet az Építésügyi Minisztérium utolsó példa olyan kísérletre, amelyben számos új techno- hozta létre 1961-ben – a tömeges lakásépítés és tipizálás lógiát kipróbáltak, és társadalmi változásokra is igyekeztek előmozdítása érdekében – az új lakótelepek megtervezé- megoldást nyújtani – egy életmódkísérlet formájában. Ez az sére. átfogó kísérlet részben megbukott, az építéstechnológiák- A TTI építészeinek eredeti elképzelései sok esetben kal kapcsolatos tapasztalatok azonban kulcsfontosságúnak eltértek a megvalósult verzióktól, a tervezők kezét számos bizonyultak. Budafokon valósult meg a nagyüzemi lakásépí- tényező kötötte, és a megvalósulást sokszor nem csak szak- tés első lépcsőfoka. mai szempontok befolyásolták, inkább gazdaságossági elvá- A Kelenföldi lakótelepen a Budafokon már kipróbált tech- rások, lakásméret-előirányzatok vagy építési technológiák. nológiákat alkalmazták, a nagyüzemi házgyártás itt már nem A kiállításnak nem célja, hogy a korszakot és a három kísérlet volt, hanem alapvetés. Kelenföldön épült Budapest lakótelep történetét teljeskörűen bemutassa, helyette első nagy házgyári lakótelepe, amely így a második mér- egy szubjektív válogatást tár nyilvánosság elé, amelyben földkőnek tekinthető. A lakótelepek második generációját a lakótelepekhez kapcsolódó építészeti, technológiai, törté- vezette fel az Újpalotai lakótelep, amelynek tervezői egy nelmi, szociológiai és művészeti összefüggéseket fűz össze. „városiasabb város” megteremtésére tettek kísérletet. A tárlat megannyi aspektust és kérdést villant fel, felhívja A korábban épült nagy házgyári lakótelepek tanulságai azt a figyelmet egy jelentős építészettörténeti hiányosságra, és mutatták, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a városren- remélhetőleg elősegíti a téma alaposabb kutatását. dezési tervekre – emberi léptékben kell gondolkodni a köz- és privát terek esetében egyaránt. E három lakótelep a magyarországi tömeges lakásépítés 8 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

BEVEZETŐ 9

1919 1925 1927 1931 Walter Gropius megalapítja Budapest székesfőváros Megépül a Weissenhof A CIAM magyar csoportja, Weimarban a Bauhaust, kislakásépítési akciót indít. lakótelep Stuttgartban, a CIRPAC-csoport bemutatja a huszadik századi dizájn ahol a CIAM legjelentősebb a Kollektív ház (Kolház) tervét. legmeghatározóbb iskoláját. építészeinek lakóépületei épülnek fel kísérleti jelleggel. 1930 1920 1923 1926 1929 1932 Molnár Farkas Weimarban, A két világháború közötti A CIAM II. konferenciája A CIRPAC egyéni kiállítása a Bauhaus első kiállításán budapesti tömeges lakásépí- Frankfurtban. Címe: a budapesti Tamás Galériá- bemutatja a Vörös kubus tés mértéke eléri csúcsát évi „The Minimum Dwelling” ban, ahol a csoport bemu- néven híressé vált lakóház 7210 lakással – amelyek (Németül: Die Wohnung für tatja ellenterveit az akkori tervét, amely a későbbi jelentős része komfort das Existenzminimum). budapesti lakótelep-építke- öntöttbeton-épületeinek nélküli szükséglakás volt. zésekkel szemben. alapjává vált. 10 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

1934 1950 1952 1955 A CIRPAC-csoport legjelen- Az I. ötéves terv kihirdetése – célja a magyar Felépül Le Corbusi- Januárban megszervezi a Magyar tősebb megvalósult épületei, népgazdaság újjászervezése, az ország szocia- er „vertikális faluja” Építőművészek Szövetsége az OTI-házak (az Országos lista iparosítása, a honvédelem, illetve a mező- Marseille-ben, az a Lakásépítési ankétot. Társadalombiztosítási Inté- gazdaság fejlesztése, az életszínvonal emelése. Unité d’Habitation zet által megrendelt épüle- A terv szerint a beruházások 35 milliárdos ös�- üzemeltetett laká- 1954 tek) építése a Tisza Kálmán szegéből mintegy 14 milliárd forintot fordítanak sokkal. téren (később Köztársaság építkezésre. Hruscsov beszéde az építés tér, ma II. János Pál pápa iparosításáról a szovjet épí- tér). 1950 tészek konferenciáján decem- berben, amely nagy hatással 1940 volt a magyarországi nagyüze- mi előregyártás térnyerésére. 1948 1951 IDŐVONAL 11 A 12.27/1948 számú kormányrendelet intézkedik a nagy ál- Nagy építészeti vita, a szo- lami tervezőintézetek létrehozásáról. Létrejön az ÉTI (Épí- cialista realizmus térnyerése. téstudományi Intézet), az ITI (Ipari Épület Ter vező Intézet) és Az MDP Központi Propaganda a MATI (Magasépítési Ter vező Intézet), majd később kapcsolódik és Agitációs Osz tálya 1951. áp- a sorba a FŐTI (Fővárosi Ter vező Intézet). rilis 24-i ülésén megvitatják Pe- rényi Imre „Nyugati dekadens 1949 áramlat a mai építészetben” című dolgozatát és az erre vá- Az 1949. évi X XV. törvény: „Meg kell valósítani az építészeti alkat- laszképp született Major Máté részek, szerkezetek előregyártását, meg kell szervezni az építmé- által írt „Zűrzavar a mai építé- nyek tipizálását, és olyan eszközökkel kell az iparágat ellátni, hogy szetünkben” című vitairatát. lehetővé váljék az építőmunka idényszerűségének megszüntetése.”

1958 1959 1961 „Brussels expo ‘58” Felépül Sztálinvárosban A II. ötéves terv meghirdetése – Az irányelvek szerint a tervidőszakban Budapesten 60000 – brüsszeli világki- (ma Dunaújváros) az Fe1 jelű lakás felépítése szerepelt célként. A végrehajtó bizottság véleménye szerint 104000 lakás lett állítás, az új irányú első nagypaneles lakóház, volna szükséges ahhoz, hogy a legalapvetőbb igényeket kielégítsék. magyar kultúrpolitika mely még helyi előregyártási nemzetközi bemutat- technológiával készül. A 45/1961. (XII. 9.) számú Korm. rendelettel a típustervezés fogalmát felváltotta egy sokkal kozása. szélesebb körű tevékenységet jelző fogalom: a tipizálás. Ez a szó az Építésügyi törvény részletes indoklásában a „gyártási és üzemeltetési technológiák lehetőség szerinti egységesí- tését” jelenti. Az Építésügyi Minisztérium (ÉM) létrehozza a Típustervező Intézetet. Az Építésügyi Minisztérium (1949–1967) egyik legfontosabb feladata az állami lakásépítés építőipari szer- vezetének kiépítése volt. A Típuster vező Intézet (később Ter vezésfejlesz tési és Típuster vező Intézet 1961 és 1992 közötti működése során fő tevékenységi köreként olyan típusépületek és szabványoknak a megtervezésén dolgozott, amelyeket a lakótelep-építés során alkalmaztak. 1960 1962 1957 Elkészülnek Georges Candilis tervei a franciaországi Toulouse Le Mirail városrészéről. Az Óbudai kísérleti lakótelep építésének kezdete. Napvilágot lát Athelstan Spielhaus dél-afrikai–amerikai geofizikus, 1960 oceanográfus jövőkutató elképzelése, a Minnesota Experimental Cityről, avagy a minnesotai kísérleti városról. A berlini Hansaviertel építésének kezdete – a nyugati modernista lakó- Január 10-én meghirdetik az 1002/1960-as telep-építészet egyik legnagyobb kísérlete. A második világháború által számú kormányhatározatot, közismertebb romba döntött negyedet három éven keresztül olyan neves építészek nevén a „15 éves lakásépítési programot”, tervezték újjá, mint Alvar Aalto, Egon Eiermann, Walter Gropius, Oscar amely összesen egymillió lakás megépítését Niemeyer vagy Arne Jacobsen. irányozza elő, ebből 250 ezret Budapesten. 12 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

1963 1966 1969 1972 A Budafoki A III. ötéves terv meghirdeté- Az Újpalotai A Házgyári konyhaprogram kísérleti se – cél: 35000 állami építé- lakótelep meghirdetése, mely egy kí- lakótelep sű lakás megteremtése, ezzel építésének sérlet volt a házgyári lakások építésének párhuzamosan pedig a magán- kezdete. konyháinak jobbá tételére. kezdete. lakás-építés előmozdítása. 1965 1968 1970 1975 A Kelenföldi Az Új gazdasági mechanizmus Az 1949 és 1989 közötti buda- lakótelep meghirdetése. pesti lakástermelés mértéke eléri építésének a maximumot. kezdete. 1971 A paksi lakótelep lakóházai kap- A IV. ötéves terv meghirdetése – a társadalom csán kirobban a Tulipán-vita, építési igényeinek hatékonyabb kielégítése melynek fő kérdése, hogy a „kor- érdekében törekedtek az iparosítás köve- szerű” építészet miként egyeztet- telményeit és az élőmunkával, illetve anyag- hető össze a mag yar, illetve nem- gal való takarékosság szempontjait előtérbe zeti jelleggel. helyezni. IDŐVONAL 13

14 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

VÁROS AZ EXISTENZMINIMUM SZÁMÁRA 15

B udapesten átfogó lakótelep-építkezésekről igazán Weiner Tibor és Philipp Tolziner diplomamunkájának egy oldala, 1930 (forrás: MÉ M- MDK) csak a második világháború után beszélhetünk. Bár készültek már tervek a két világháború között is a nagyfokú lakásínség csökkentésére, mint például a CIAM magyar csoportja által tervezett Kolház-program. A Kol- ház – a frankfurti és a brüsszeli CIAM kongresszusok ered- ményeinek megfelelően a sávos beépítésű, parkban álló magasház egy változata – a lakóépület újfajta elgondolását vázolta fel. A 800 lakó számára tervezett épületegyüttes két 8 emeletes lakószárnyat és a közöttük elhelyezett alacsonyabb épületrészben közös használatra szolgáló helyiségeket foglal magában. (Ez utóbbiak: klub-, olva- só- és tanulószoba, köny v tár, tornaterem, az összes lakó befogadására képes, színházi előadásokra és hasonló célokra alkalmas nagyterem, 400 személyes ebédlő a hoz- zá tartozó konyhával, valamint napközi otthon.) A lakó- szárnyak földszintjén kap helyet a közös mosoda, valamint a lakók raktárhelyiségei. Az emeleteken a lakóegységekben – a fürdőszobát közre- fogó lakó-háló cellapáron kívül – egy-egy konyha-ebédlő- fülke együttest, napközi otthonnal közvetlen kapcsolatban álló közös gyerekszobát, valamint zeneszobát és telefon- fülkét találunk. A Kolház a tervezőcsoport által adott ismertetés szerint a kollektív együttélés előnyeit kíván- ta összekapcsolni az egyéni visszavonulás lehetőségeivel, az asszonyokat szándékozta tehermentesíteni, a gyerme- kek számára pedig szakszerű gondozást, foglalkoztatást lehetővé tenni… Az életforma, amelyet az építészeti meg- oldás megszabott, radikális-utópisztikus szembefordulás a hagyományos polgári család intézményével. /Gábor Esz ter, A CIAM mag yar csopor tja, 1972/ 16 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Walter Gropius: Bauhaus Bauten című könyvének borítója, Albert Langen Verlag, A Bauhaus Dessau című prospektus borítója, Herber t Bayer, 1927 A stuttgar ti kiállítás plakátja, Willi Baumeister, 1927 München, 1930 VÁROS AZ EXISTENZMINIMUM SZÁMÁRA 17

Internationale Kongresse für neues Bauen - Städt. Hochbauamt Frank- Karel Teige: The minimum dwelling borítója, Nejmensí byt Václáv Kolház ismertető füzet címlapja furt-M.: Die Wohnung für das Existenzminimum borítója, m. Frankfurt Petr, Prague, 1932 a. M., 1930 18 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

E zt a radikális életformát eleveníti fel a kiállítás magját adó budafoki kísérleti A szocreál lazulásának jelei már 1955-ben mutatkoztak, melynek egyik fon- lakótelep 3 pontháza a hozzá csatlakozó kiszolgálóegységekkel. Mondhat- tos előzménye az 1954-ben lezajlott szovjet építőművészek kongresszusán nánk az t is, hog y a CIRPAC-csopor t ter ve Budafokon valósult meg először, elhangzott Hruscsov-beszéd volt. Magyarországon csak az 1956 utáni kádári kul- hiszen Tenke Tibor üzemeltetett lakóháza eg y ug yanilyen radikális társadalom- túrpolitika szakított végérvényesen az előírt stílussal. „Az építészet termékei, formáló gondolat mentén jött létre, nevezetesen, hogy segítse az „új szocialista »az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maxi- modern ember” hétköznapjait. A Kolház-tervet végül elsodorta a háború, amely mális kielégítésének« biztosításában óriási fontosságúak s ezért a legfejlettebb után a károk helyreállítása volt az elsődleges feladat. A lakásínség még nagyobb módszer és technika segítségével kell termelésünket – olcsóbbítva – folyton mértéket öltött, és a háború utáni modernizmus szellemében megkezdődtek az szélesíteni. Ezen a téren azonban erősen akadályozza a szükséges kibontako- újabb lakótelepek tervezései is, ilyenek a Béke úti lakótelep házai, vagy a Major zást, hogy a tervezők, az építőművészek idegenkednek a tömeges építés alap- Máté vezette Új csepel program tervei, melyek nagyrészt csak tervek maradtak. vető feltételétől, a típustervezéstől, és főleg a nagyipari termelés eszközeinek, Eddigre már a magán-építészirodákat is államosították, és elkezdődött a nagy szerkezeteinek, módszereinek figyelembevételétől a tervezésben. Az épí- tervezővállalati rendszer kiépítése. tőművészek elszakadtak az építészet korszerű gazdasági műszaki feltételeitől, A modern törekvéseket ír ta felül 1951-ben az úg ynevezett nag y építészeti vita a konstruktivizmus elleni harc ürügyén a formalizmus másik végletébe tévedtek: /Major Máté, Vita építészetünk helyzetéről, 1951/, melyben szovjet nyomásra el egyénieskedő, művészkedő túlzásokra ragadtatták magukat, s olyan építésze- kellett vetni az addigi „nyugati dekadens” formalista építészetet, és teret kellett ti formákat, »fölösleges díszítéseket« (és felesleges térfogatokat) alkalmaztak, adni a szocialista realizmusnak, mely egy formájában nemzeti, tartalmában szoci- melyek az épületeket »múzeumhoz« vagy »templomhoz« tették hasonlóvá. alista építészetet jelentett. Ezzel azonban nagymértékben megdrágították az építést, erősen lefékezték A lakásalaprajzok ekkor áldozatul estek a homlokzat szempontjainak és a kere- korszerű, nagyipari építőtechnika kifejlődését, s megakadályozták a növekvő tes beépítés rendszerének, a szekciókban újból megjelentek az egymásból nyíló épületigények maximális kielégítését. Mindezek konzekvenciáit le kell vonni: szobák vagy a csökkentett komfortfokozatú lakások, a „Cs” lakások, melyekben a továbbfejlődés döntő feltétele, hogy az építészetben a művészeti oldalt »szo- csak ülőkádat, illetve főzőfülkét helyeztek el. Ezen végletekig tipizált lakóépületek rosabb kapcsolatba kell hozni a korszerű technikával«, a gazdasági-műszaki ellen szólalt fel az 1954-es lakásankét, ahol szabad utat engedtek a helyi típus- oldallal újra napirendre kerül.” /Hruscsov, 1954/. tervek kidolgozásának. A változások előzményei a Nagy Imre vezette kormány A hatalom fontosnak tartotta az életszínvonal növelését, ezért úgynevezett enyhülési intézkedései voltak. De a visszarendeződés jelei látszódtak Budapest 15 éves lakásépítési programot hirdetett, melynek célja 15 év alatt egymillió legnagyobb egységesen szocreál stílusban épült Kerepesi úti lakótelepén, melynek lakás építése volt. Ezért 1958-ban kormányhatározat jelent meg a műszaki ter- beépítését Heim Ernő, Brenner János (BUVÁTI) és Fülep Sándor (ÁÉT V ) ter vez te. vezésről és tipizálásról, amely számos paramétert előírt (az átlagos lakásnagy- A telep keretes beépítésű, a fő tengelyek felől lezárásként bástyaszerű tömböket ságot például 43 m2-ben szabta meg), s megkövetelte a típustervek és a nagy- kapott. Itt is felfedezhető a „Cs” lakások, vagy a homlokzatnak alárendelt alapraj- ipari technológiák bevezetését. /Ferkai András, Lakótelepek, 2005/ zokból következő egymásból nyíló szobák problémája. VÁROS AZ EXISTENZMINIMUM SZÁMÁRA 19

U gyanebben az évben az Építésügyi Minisztérium kiírta az országos lakástervpályázatot, melynek díjazott terveit Óbudán, a kísérleti lakótelepen építették fel. 17 épületet a lakáspályázat tervei alapján, 3 másik lakóházat pedig érvényes típustervek szerint épí- tettek meg (hogy gazdaságosság szempontjából összevet- hessék velük az új típusokat). A telep épületei azonban főként hagyományos technológiával épültek, a kísérleti jelleg a lakásalaprajzokon, illetve a beépített bútorok alkalmazásában nyilvánult meg igazán, ezt sejteti Zalo- tay Elemér 1965-ben, az Új Írásban megjelent kritikája is: „Annyit talán megérdemelt volna, hogy ebben a szel- lemben egy néhánylakásos kísérleti épületet megépít- sünk: legalább épült volna az Óbudai kísérleti lakótelepen valóban kísérleti épület is. Az Óbudai kísérleti lakóte- lepre egyébként érvényes Farkasdy Zoltán kiváló építé- szünknek az a megjegyzése: »abból csak az igaz, hogy óbudai«.” /Zalotay Elemér, Eg y „nehéz ember”, 1965/ A hatvanas évek elején folyt még egy, ma már kevésbé ismert kísérlet a lakásgondok megoldására. A kiállítás magját adó Budafoki kísérleti lakótelep olyan új, lakás- építésben addig nem alkalmazott technológiákat pró- bált ki, mint például a csúszózsalus vagy az alagútzsalus építésmód. Emellett pedig a Tenke Tibor vezényletével tervezett 3 pontház és a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló épületek egy társadalmi kísérletet is magukba foglaltak. Az üzemeltetett lakások elképzelése egy teljesen új élet- formát követelt meg, mint a hagyományos polgári lakás- modell – hasonlót, mint a már említett Kolház a harmin- cas években. A Béke úti lakótelep házai (forrás: Dr. Gyöngyösi István (szerk.): Budapesti Városépítési Ter vező Vállalat 1949–1959. Budapest, BUVÁTI, 1959) 20 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

A Kerepesi úti lakótelep III. üteme, Kerepesi úti homlok zat, Legány Zoltán (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) VÁROS AZ EXISTENZMINIMUM SZÁMÁRA 21

Az É. M. 1958 évi lakóházpályázatán első díjat nyer t kockaház, BUVÁTI (forrás: Dr. Gyöngyösi István (szerk.): Budapesti Városépítési Ter vező Vál- lalat 1949–1959. Budapest, BUVÁTI, 1959) A Kerepesi úti lakótelep III. üteme, általános emeleti alaprajz, Legány Zoltán (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) 22 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Középmagas pontház terve az Óbudai kísérleti lakótelepre, homlokzati rajz, Dúl Dezső, ÁÉTV (forrás: Lechner Középmagas pontház terve az Óbudai kísérleti lakótelepre, általános emeleti alaprajz, Dúl Dezső, ÁÉTV Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) VÁROS AZ EXISTENZMINIMUM SZÁMÁRA 23

” „Ami engem illet, nem vagyok türelmetlen. Nyug- „Ha egyszer elköltözünk ebből a házból, az csak díjas létemre egyedüli elfoglaltságom a háztartás- a lift miatt lesz. Kétszer égett le a motorja, akkor „Néhány panasz: a falak állíthatóságát vezetés, és sem a főzést, sem a takarítást nem hetekig nem járt, de egyébként is sűrűn van baj nem sikerült jól megoldani s a szobák engedném át a szolgáltató vállalatoknak. Igaz, vele.” között kicsi a zajszigetelés.” hogy – mivel ez feltétele volt a beköltözésnek /Tábori Jenőné IX . emeleti lakos/ – aláírtuk, hogy a szolgáltatásokat igénybe fogjuk venni, de nincs szükségünk rájuk. „Úgy élünk itt, mint egy nagy család. Egyidősek Egyébként a lakással igen elégedettek vagyunk, vagyunk, nagyjából egyformák a gondjaink, az örö- szép és kellemes. Hibák természetesen akadnak: meink, hasonlóak a szórakozásaink. a szőnyegpadló bolyhosodik, a műanyag fürdőkád Most már összeszoktunk, most már a köszönésből horpad, reped, és nagyon hiányzik a konyhából érezzük, ha valakivel valami baj van.” a sütő.” /Czumpf Ferenc és felesége, öregek Háza lakói/ /Saródy Zoltánné IV. emeleti lakos/ „Nem válik be a fürdőszoba műanyag csem- péje: hólyagosodik, mállik. Feljön a tapé- ta ragasztása, a díszlécek szögezése, sőt – és ez talán a legsúlyosabb baj – penészesek a falak.” / Tóth Mihály, lakó/ „ (…) már hat éve itt élünk , s őszintén szólva, ide- „Nagyon elégedettek a kísérleti lakással dr. Bonyár Zoltánék is. Ők is hiányolják nőttünk. Itt is vöröskeresztes titkár vagyok, és a XXI- I/3-as pártkörzet nőbizottságának elnöke. Szervezek, a sütőt, és a szolgáltatások közül legfeljebb a mosást vennék igénybe.” „ segítek, hoztunk ide művészeket, tartottak nekünk orvosok egészségügyi előadásokat, jöttek a kultúrház- ból élménybeszámolóval, diafilmekkel, voltunk sokszor kirándulni. Egyszóval vidáman élünk.” /Ilonka nővér, öregek háza/ 24 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 25

A LAKÓTELEP Ter vezőintézet: Budapesti Lakásépítő Vállalat (BULAV), Lakó- és Kommunális Épületeket Ter vező Vállalat (L AKÓTERV ), Ter vezésfejlesz tési és Típustervező Intézet (TTI) Kivitelező vállalat: 43 sz. Állami Építőipari Vállalat, Buda- pest (ÁÉV), Budapesti Lakásépítő Vállalat (BULAV), Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat, Budapest (ÁÉV) Fontosabb tervezők: Borostyánkői Mátyás, Fejes Mária, Ferenczy Béla, Spiró Éva, Svastits Géza, Szemerédy Magdolna, Tenke Tibor, Vágó Árpád Építés éve: 1963–73 Lakásszám: 501 Főbb építési technológiák: alagútzsaluzatos építési mód, könnyűszer- kezetes építési mód, nagyblokkos építési mód, nagypaneles építési mód, öntöttfa- las, csúszózsaluzatos építési mód Rendezési ter v, 1962. október 10., Tenke Tibor (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) 26 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Tereprendezési helyszínrajz, 1964. január 9. (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 27

KOMPLEX KÍSÉRLET VAGY UTÓPIA? „Általános érdeklődés kísérte néhány évvel ezelőtt az Óbudai kí- sérleti lakótelep építését. Új épület- és lakástípusok keletkeztek, amelyeknek tervezésében a legkiválóbb építészeink vettek részt. A több ütemben megvalósult újszerű lakótelepen – amelyet az- óta is sűrűn mutatnak be a hozzánk érkező külföldieknek, szak- embereknek – 23 különféle típusú épületben 556 lakás létesült. Az Építésügyi Minisztérium most előkészíti egy második, hasonló célú beruházás ter vezését és a feladat kivitelezésére a Típus Ter- vező Iroda kapott megbízást.” /Gárdonyi Jenő, Mag yar Nemzet, 1962/ „A kollektív társadalomról, az emberiség jövőjéről évszázadok óta utópiák sora jelent meg. Közös vonásuk, hogy a kollektivi- tástól mindenki, így vagy úgy, az ember személyiségét féltette, a technika eredményeitől pedig az emberben kialakult etikai és esztétikai igényt.” /Szabolcsi Gábor, Budapest, 1967/ „Az építési kísérletezés a hazai építésfejlesztés folyamatának egy Módosított beépítési ter v, 1964. május 27., Tenke Tibor (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) közbenső – sok esetben döntő – láncszeme, amely összeköti a kutatást az építési tipizálással, közvetve megteremti az építési megoldások tömeges alkalmazásának előfeltételeit. A fejleszté- si folyamat jellegéből adódóan azonban az építési kísérletezés- nek szorosabb kapcsolata alakult ki az építési tipizálással, mint a kutatási tevékenységgel. Kísérleteink tárgya végső soron nagy- értékű épület, lakóház, közösségi épület stb., így emberi élette- vékenységek keretévé válik, s csak annyira megalapozott és biz- tonságos kutatási eredményt lehet a kísérletekben alkalmazni, amely semmiképp sem veszélyezteti használóját, az embert.” /Csorba Tibor, Műszaki ter vezés, 1972/ 28 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

„ A lakótelep helyét az építési hatóság gal, s a későbbiekben üzemeltető X XII. ker. Tanáccsal eg yetér tésben a T TI ter vezői szerencsésen válasz tották ki, a lakótelepi beruházás előkészítését az ÉTI – az időben az építési kísérletezés lebonyolító- ja – végezte. A terület elhelyezését, méretét, terepadottságait tekintve kiváló- an alkalmasnak bizonyult a komplex kísérlet végrehajtására. Magasabb fekvésű középpontjában alakult ki a lakótelep magja a középmagas (10 szintes) épületek közé fogott 2 szintes szolgáltatóházzal. Fölötte különböző technológiával kivitele- zett, de egységes és változatos megjelenésű 5 szintes lakóépületeket telepítettek. A központi mag mellett épül a földszintes óvoda-bölcsőde épület, alatta helyezke- dik az ún. »öregek háza«. Végül a Duna és főútvonal felőli lejtő alsó szakaszán laza telepítésben egy- és két- szintes sorházak épülnek, szabad rálátást biztosítva az egész lakótelepre.” /Csorba Tibor, Műszaki ter vezés, 1972/ „A kísérleti lakótelep építése 1963 óta folyik. Az ÉM [Építésügyi Minisztérium] műszaki fejlesztési osztálya itt kísérletezi ki a III. és IV. ötéves terv prototípusait. A telep kísérleti célokat szolgált: szerkezet, lakásrendezés, lakhatóság szempont- jából, s új társadalmi szokások kialakításával is kísérleteznek itt – mondja Hunya Sándor mérnök.” /Szabolcsi Gábor, Budapest, 1967/ A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 29

Kettős cél „Az Építéstudományi Intézet e lakótelep építkezése- inél kísérletezi ki a legkorszerűbb építésszerkezeti megoldásokat. A törekvés az, hogy minél olcsóbb eljá- rással, minél egyszerűbb szerkezetekkel mozdítsák elő a tömeges lakásépítkezést és ennél a kísérleti lakó- telepnél a legjobb alkalom kínálkozik az új építési eljárások gyakorlati tanulmányozására. Ugynitt épül- nek majd fel az első lakóházak, amelyeket a házgyár- ban készült panelekből állítanak össze. A kísérletek második célja olyan lakástípusok építé- se, amelyeknek rendbentartása a legkevesebb munkát okozza a bennlakóknak, ugyanakkor a legmesszemenő kényelmet biztosítja. A kísérleti lakótelepen létesülő lakásokat úgy alakítják ki, hogy azok minél kevesebb időt raboljanak el a háziasszonyoktól, a család tagjai- tól. (…) Nem lesz konyha, éléskamra, a bútorok nagy részét beépítik. A család a lakótelep központjában elhelyezett közös konyha éttermében fog étkezni. A lakótelepen ugyanis csak olyan családok kapnak majd lakást, akik nem vezetnek önálló háztar tást. (…) Köz- pontilag gondoskodnak a ruhaneműek, fehérneműek karbantartásáról, a lakások javításáról, takarításáról.” /Gárdonyi Jenő, Mag yar Nemzet, 1962/ Módosított beépítési ter v, 1975. április, Fejes Mária (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) 30 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Helyszínrajz, 1972. július (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 31

M₁ JELŰ PONTHÁZ 10 szintes, 50 lakásos, öntöttfalas, csúszózsaluzatos épületek Ter vező: T TI Kivitelező: Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat, Budapest (ÁÉV) Építés ideje: 1963– 66 Felelős ter vező: Tenke Tibor Kísérleti szerkezetek, anyagok megnevezése: • Csúszózsaluzatos építési eljárás és zsaluzati berendezés magasházak építéséhez • Kohóhabsalakbeton falszerkezet és betontechnológia • Szakipari szerkezet • Épületgépészet Az M1 jelű pontház földszinti alaprajza, 1963. augusztus, Tenke Tibor (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Tervtár) 32 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Az M1 jelű pontház páratlan számú emeleteinek alaprajza, 1963. augusztus, Tenke Tibor (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Tervtár) A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 33

M₂ ÉS M₃ JELŰ PONTHÁZAK 10 szintes, 50 lakásos, öntöttfalas, csúszózsaluzatos épületek Ter vező: T TI Kivitelező: Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat, Budapest (ÁÉV) Építés ideje: 1964 – 66 Felelős ter vező: Tenke Tibor Kísérleti szerkezetek, anyagok megnevezése: • Csúszózsaluzatos építési eljárás és zsaluzati berendezés magasházak építéséhez • Rétegelt hőszigetelt falszerkezet és építéstechnológia • Szakipari szerkezetek • Épületgépészet Az öntött építési módról „Az öntött építési módot, mint az iparosított építési eljárások egyikét, Az M3 jelű pontház metszetrajza (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Tervtár) mechanizálhatóan, kis szakmunkásigénnyel, rövidebb építési idővel, folya- matos szervezéssel: tehát költségcsökkentéssel lehet a termelékenyebb épí- tés szolgálatába állítani. (...) A lakótelepek korszerű technológiájú, öntött, középmagas épületei városrendezési előnyöket is eredményeztek. Emellett ez az építési mód megfelelt a mindenkori acéltakarékossági koncepciónak, lehetővé tette vasbetonváz nélküli 10 szintes épületek építését. (...) Külföldi próbálkozások értékelésével a távlati tervekben előirányzott, gyakorlatból ismert csúszózsaluzat alkalmazásának feltételeit is meg kellett vizsgálni.” /Dávid János, Klein István, Török Nándor: Építési kísérletek a II. és III. ötéves tervben, 1974/ 34 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Mi is hát a csúszózsaluzásos építkezés? „Az alapba erős támrudakat süllyesztenek, amikre hidrau- likus emelőket szerelnek, s ezek valósággal »felmásznak« a rudakon, magukkal húzva a zsaluzatot. Eközben a zsalu- zatba állandóan utánatöltik a falanyag sűrű masszáját. A budafoki, már félig kész épület falanyaga: kohóhab- salak, a következő épület fala úgynevezett betonszend- vicsből készült (kívülről 8 centiméter védőbetonréteg, 6 centiméter hőszigetelőréteg, 20 centiméter vasbetonréteg – ez a »szendvics« összetétele.” /Hétfői Hírek, 1965/ A budafoki pontházak csúszózsaluzatos építési eljárással épülnek, dr. Illyésné fotója (TTI) (forrás: „A kísérleti lakótelep magját három – úgynevezett M jelű Magyar Építőművészet, 1966) – középmagas ház alkotja. A függőleges teherhordó-szer- kezetek mindhárom épületnél csúszózsaluzattal készültek, az M1 jelű épületnél kohóhabsalakkal, az M2 és M3 jelűek- nél szendvics szerkezetű, kőszivacslap hőszigetelésű vas- beton körítőfalakkal, vasbeton lemezfödémekkel. A belső válaszfalak részben előregyártott vasbeton, részben eltol- ható, mozgatható szerkezetűek, keretre szerelt gipszkar- tonból. Mindhárom épület hőenergia-ellátását a központi kazánház biztosítja. A fűtési rendszer az M1 jelű épület- nél alsó elosztású szivattyús, az M2 jelű épületnél felső el- osztású egycsöves, acéllemez radiátorokkal, míg az M3 jelű épületben alsó elosztású szivattyús, »Domotherm« takarék légfűtő készülékekkel.” /Csorba Tibor, Műszaki ter vezés, 1972/ A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 35

A jelszó: korszerűen és kényelmesen „Tegnap bemutatták a szakembereknek és a sajtó képviselő- „A lakások berendezésében, felszerelésében is sok az újdon- inek a Budafoki kísérleti lakótelep első tízszintes épületét. ság. Ragasztott szőnyegpadló, mosható, műanyag tapéta, A lakásokba lépve, első pillantásra a laikus számára is vilá- áthelyezhető válaszfal a hálófülkék között, műbőr tolófal gos: ezekben az otthonokban új módon kell élni. Korsze- konyha és a lakószoba között.” rűbben és kényelmesebben. A kísérleti lakásokban nem lehet nagymosást rendezni, ebéd- vagy vacsoravendégeket /Népszava, 1966/ fogadni, nagyobb mennyiségű élelmiszert tárolni és nem kell takarítani sem. Ezekben az üzemeltetett lakóházakban olyan szolgáltatásokról gondoskodnak, amelyek pótolják a házimunka jelentős részét.” /Népszava, 1966/ „A teakonyhában a beépített asztalok mellett négy sze- mély kényelmesen étkezhet ugyan, de a vacsorát megfőzni már nehéz a szűk helyen: a tervezők elképzelése szerint a lakók az épületekhez tartozó vendéglőben étkeznek, vagy az onnan hozatott ételt fogyasztják majd. A kísérleti laká- sokban nincs kamra, s legfeljebb 40 literes hűtőszekrény fér el a tűzhely és a beépített mosogató között; van viszont a pincében lomtár, a lakások bejárati ajtaján pedig »beadó ablak«, amelyeken át a házhoz szállított élelmiszer a lakók távollétében is elhelyezhető. A mosókonyhát és a szárító helyiséget a földszinten lévő Patyolat-fiók hivatott pótolni.” /Népszava, 1966/ 36 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Budafoki lakásbelsők (forrás: Némethi Györgyi: A jövőben jártunk, Ács Irén fotóival, in: Ország-Világ, 1966.) Milyen lesz a jövő lakóháza? „A »nagyszobában« nem kell ruhásszekrény, középütt világos »Derű« falat állítottak fel. Ez kettéosztja a szobát, s két hangulatos sarok berendezését teszi lehetővé. Az egyik a társalgósarok, két fotellel, alacsony asztallal és kerevettel. Itt áll a televízió. A másik az étkezősarok. Asztal, körülöt- te kárpitozott székek, felette rádió. Összesen öt-hat bútor csupán a szoba berendezése!” /Kovács Margit, Szolnok Meg yei Néplap, 1966/ „ Az építők (…) sokszorosított füzetben tájékoztatják a lakókat a különleges berendezések használati módjáról; olyan apróságokról is például, hogy milyen szerekkel szabad kezelni a szőnyegpadlón ejtett foltot.” /Népszava, 1966/ „A toronyházak még csúszózsalus technikával készültek, kohósalakbetonból, részben könnyű kavicsbetonból. Belső burkolásuk: az oldalfalak német műanyagtapétát kaptak, a padozat szőnyegpadlót. A fürdőszobákban műanyag kádak vannak, a fürdőkád a kézmosóval összeépített, egy csap- telepről üzemel. Pakurafűtésű központi kazánház fűti őket és adja a melegvizet.” /Szabolcsi Gábor, Budapest, 1967/ A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 37

K₁ ÉS K₂ JELŰ SZOLGÁLTATÓHÁZAK Ter vező: T TI Kivitelező: Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat, Budapest (ÁÉV) Építés ideje: 1966 – 69 Felelős tervező: Szemerédy Magdolna Kísérleti szerkezetek, anyagok megnevezése: • műanyag kupolafedés • gipsz álmennyezet • könnyű acélváz • a szolgáltatás funkciója „A lakótelep súlypontjában, a három középmagas háztól kö- rülvéve helyezkedik el a TTI által tervezett szolgáltatóköz- pont. Az úgynevezett K1 és K2 jelű épületre tagolható egység a terep adottságait, lejtésviszonyait kihasználva egy-, illetőleg kétszintes. Az alagsori részen a teherhordó falszerkezet blokk- téglából, a földszinti részen öntött kohóhabsalakból készült.” /Csorba Tibor, Műszaki ter vezés, 1972/ A pontházak közötti üzemeltetőközpont (forrás: Dávid János, Klein István, Török Nándor: Építési kísérletek a II. és III. ötéves tervben, 1974) 38 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

A könnyűszerkezetes építési „A telep közepén építik fel az üzemeltetőközpontot, melynek munkatársai gon- doskodnak minden szükségesről. A központhoz tartozik majd a toronyházak módról mélyében levő ötven garázs, szervizzel együtt (helyben végzik el a kocsimosást, az olajcserét, a kisebb javításokat), a telep önkiszolgáló étterme (vacsorát ház- „Az építőipar teljesítőképessége a II. és III. ötéves terv időszakában hoz szállítanak), a presszó, a klubhelyiség, a szuperett (ABC áruház), a ruha-, jelentősen növekedett. A szükségletek növekedése azonban gyorsabb volt, cipő-, vegytisztítóüzlet, a háztartási gépek szervize, orvosi rendelő, fodrá- s így a kapacitáshiány állandósult. A házgyári panelos építési mód beve- szat, óvoda, bölcsőde, gyermekmegőrző (tulajdonképpeni napközi otthon lesz zetése forradalmi változást jelentett a lakásépítés terén, viszont a többi tanuló- és játszószobákkal). Az üzemeltetőközpont szervezi és irányítja majd építményfajtánál még a többcélú vázszerkezetek alkalmazása sem jelen- a takarító brigádok munkáját, melynek tagjai nemcsak a lépcsőházat és az tett hasonló mérvű előrelépést. (...) Olyan új építési módra volt szük- udvart, hanem a lakásokat is naponként takarítják. A lakástakarítás díja benne ség, amely új anyagforrásokra támaszkodhatott. Ilyen korszerű, iparosít- lesz a lakbérben.” ható építési mód a könnyűszerkezetes építés, amely az acél, alumínium, műanyagok, fa és műfa anyagok, könnyűbeton stb. felhasználásával új /Hétfői Hírek, 1965/ anyag- és szerkezetgyártó bázisokat von be az építésbe, növelve a szűk építési kapacitást. A könnyűszerkezetes építési mód segítségével komplex építési rendszer alakítható ki; előregyártott elemeit, rendszerkomponen- seit magas készültségi fokkal, fejlett gyártástechnológiával automatizáltan lehet előállítani. A legrövidebb építési időt eredményezi; számos, eddig helyszínen végzett munkafázis elmarad, az építést az időjárástól nagymér- tékben függetleníteni lehet.” /Dávid János, Klein István, Török Nándor: Építési kísérletek a II. és III. ötéves tervben, 1974/ A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 39

A pontházak közötti üzemeltetőközpont épületeinek alaprajza, 1963. november, Szemerédy Magdolna (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Tervtár) 40 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Az üzemeltetőközpont déli homlokzata, 1963. november, Szemerédy Magdolna (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Tervtár) Az üzemeltetőközpont nyugati homlokzata a magasházakkal (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Tervtár) A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 41

S JELŰ ÉPÜLETEK S₁ jelű házgyári „Kísérletként szolgált az I. sz. Szovjet Házgyár által előállított fal- és födémpanelok tömeges beépíté- prototípus épület se előtt az új szerkezettel kapcsolatos technológiai, szerelési, szakipari és épületgépészeti kérdéseinek fel- 5 szintes, háromfogatos, négyszekciós tárására. A szerkezeti rendszer harántfalas, a függőleges elrendezésű, teherhordó panelok kétoldali hegesztett hálóvasalás- I. BHK első termékeiből épült 60 lakásos épület, sal készültek. A külső fa panelok szendvics szerkezetű- nagypaneles építési mód ek, salakgyapot hőszigeteléssel. A panelok külső felü- lete mosott kőzúzalékkal készült és mind esztétikailag, Ter vező: T TI mind állékonyság szempontjából kedvezőnek minősült. Kivitelező: 43 sz. Állami Építőipari Vállalat, A lakások felszereltsége a beépített szekrényekkel és Budapest (ÁÉV) konyhabútorokkal korszerűnek mondható. A lakó- Építés ideje: 1965– 66 helyiségekben mozaikparketta, az egyéb helyiségei- Felelős tervezők: Vágó Árpád és Ferenczy Béla ben PVC padlóburkolat készült. A fűtést a lakótelep hőközpontja, a melegvízellátást 6 db központi gázboj- Kísérleti szerkezetek, ler biztosítja.” anyagok megnevezése: • BHK első épületén tapasztalatszerzés /Csorba Tibor, Műszaki ter vezés, 1972/ és gyakorlás • Salakgyapot hőszigetelésű homlokzati Az S1 jelű épület építés közben (forrás: Dávid János, Klein István, Török szendvics-panel Nándor: Építési kísérletek a II. és III. ötéves ter vben, 1974) • Panel- és táblás parketta, farostlemez táblás padlóburkolat „Az S jelű épület a kelenföldi szovjet házgyár prototípu- • Új rendszerű ablakszerkezet, tokra szerelt sa. A munkások itt tanulták meg a ház összeszerelését, vízvetővel teljes falakat kitevő panelekkel építenek – az építőipar • Pálmakitt 1702, PVC profil és Biturán közeljövőjét látja itt a szemlélődő, a házszerelő ipar hézagtömés első lépcsőit, mikor az építés gépekkel, az időjárástól • Mellékcsatornás műanyag Shunt szellőző, gyakorlatilag 80 százalékban függetlenül folyik.” új rendszerű földgázüzemű melegvíztároló /Szabolcsi Gábor, Budapest, 1967/ 42 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

Az S1 jelű épület egy szekciójának alaprajza (villamos berendezés) 1964. december (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 43

S₂, S₃, S₄ Jelű épületek „A lakótelep központját az északnyugati oldalon Az S₃ jelű épület homlokzata (forrás: Dávid János, Klein István, Török karéjban három 5 szintes, kohóhabsalak nagyb- Nándor: Építési kísérletek a II. és III. ötéves ter vben, 1974) lokkos szerkezetű sávház övezi. Az épületek közül kettő, az S3 és az S4 jelű háromszekciós Az S₃ jelű épület homlokzata (forrás: Dávid János, Klein István, Török „Az épületekben 1/3 – 2/3 arányban egy szoba + 45-45 lakással, míg az S2 jelű négyszekciós, 60 Nándor: Építési kísérletek a II. és III. ötéves ter vben, 1974) étkezőfülkés, illetve kétszobás lakások készültek lakással.” beépített szekrényekkel és konyhabútorokkal. Az S4 jelű épületben a padlóburkolat kemény PVC, a vizes /Csorba Tibor, Műszaki ter vezés, 1972/ helyiségekben habalátétes Graboflex. Az S3 jelű épü- letben a lakószobákban háromrétegű táblás mozaik- Ter vező: Budapesti Lakásépítő Vállalat parketta, az S2 jelű épületben tűnemezelt padlókárpit Kivitelező: Budapesti Lakásépítő Vállalat készült, míg a mellékhelyiségek padlóburkolata e két Építés ideje: 1969 épületben is Graboflex műanyag. Felelős tervező: Vágó Árpád és Ferenczy Béla Az épületek központi TV-antennával lettek felszerelve. Az S3 és S4 jelű épületek radiátoros központi fűtését Kísérleti szerkezetek, a tömbkazánház, a melegvízszükségletet épületenként anyagok megnevezése: 2-2 db földgázüzemű ÉTI-kazán biztosítja. Az S2 jelű • Padlóburkoló anyagok: S2: Palmatep épület automata vezérlésű földgázüzemű kazánrend- szőnyegpadló, szerrel termeli a fűtési, valamint a használati meleg- • S3: háromrétegű táblás parketta, S4: PVC, vizet. A melegvíz-fogyasztást mindhárom épületben illetve Graboflex a lakásokban felszerelt fogyasztásmérő órák mérik. • Központi automatikus gázüzemű A kísérleti anyagok közül a háromrétegű mozaikpar- melegvíztermelő berendezések ketta sorozatgyártásra alkalmatlannak bizonyult, míg az egyéb megoldásokkal kapcsolatban leszűrt tapasz- talatok általában kedvezőnek mondhatók.” /Csorba Tibor, Műszaki ter vezés, 1972/ 44 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

S₅ Jelű épületek Az S₅ jelű épület homlokzata, háttérben az S1 jelű épület (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Fotótár) Alagsor + 5 szintes, 60 lakásos, OUTINORD rendszerű, alagútzsalus technológiával készült, háromfogatos, négyszekciós, öntött épület Ter vező: Budapesti Lakásépítő Vállalat Kivitelező: Budapesti Lakásépítő Vállalat Építés ideje: 1969 Felelős tervező: Svastits Géza és Borostyánkői Mátyás Kísérleti szerkezetek, anyagok megnevezése: • alagútzsalus építési technológia • belső műanyag ajtók • „Alltek” belső felületképzés • „Crytal” rendszerű sugárzó fűtés • „Dryvit” hőszigetelő homlokzati felületképzés Az S₅ jelű épület homlok zata (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Fotótár) A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 45

Az alagútzsaluzatos építési módról A z alagútzsalus technológiával az építés során a teherhordó falak és födémek adott építési ütemen belül, szintenként egyszerre készül- nek. Az építés alapvető eszköze a zsaluzat, melynek anyaga acél. A zsaluzatok különböző felületnagyság- gal és konst­rukcióval készülnek, melyek haránt-, vag y hosszirányban összeállítva és mechanikusan össze- kapcsolva betonozás után sejtrendszerű szerkezetet eredményeznek. A z építési mód eg yér telmű előn­ye az, hogy a zsaluzatok elbontása után a szerkezet nem igényel vakolatot. A sima vasbe­tonfelületre csak egy glettréteg kerül, mely után következhet a végső felületképzés.Többlakásos társasházakat, sorházakat, családi házakat, esetleg középületeket lehet építeni ezzel a techn­ ológiával. Az S₅ jelű épület alagútzsaluzatos építési módja (forrás: Dávid János, Klein István, Török Nándor: Építési kísérletek a II. és III. ötéves ter vben, 1974) 46 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

„A kísérleti lakótelepen a BULAV tervezőcsoportja Az S5 jelű épület szekcióter ve és általános alaprajza (forrás: Svastits Géza, Magyar Építőipar, 1970) által készített tervek alapján került sor 1969-ben az alagútzsalus technológia prototípus épületének kivi- telezésére. Az épület a francia Outinord cég zsalu- zati rendszerével készült. A hossztengelyével, K-Ny-i tájolású S5 jelű alagsor + 5 lakószintes, 4 szekciós épü- letben 40 db 2 szobás és 20 db 1 szoba-étkezőfülkés lakás van. A lakószobák szélessége a szerkezeti rend- szerből adódóan egységesen 3,60 m. Az épület sávala- pokon nyugszik, az úgynevezett szerelőszint vasalt kavicsbeton blokkokból, a födém vasbeton panelokból épült. Az Outinord zsaluzatokkal 15 cm vastagságú vasalatlan osztályozott szemszerkezetű kavicsbeton harántfalak és hegesztett hálóvasalású vasbeton födé- mek készültek. Az épület lezárását kétrétegű hidegte- tő képezi. Az épület egyik végfala expandált parafával, a másik végfala »Dryvit« hőszigeteléssel van burkolva. A válaszfalak egy része vasbetonból készült segédüze- mi előregyártásban, más részük üregelt gipszperlit pal- ló. Az ablakok és az ajtók túlnyomó része faszerkezetű, szegbelövéssel rögzített. A II. szekcióban kísérletként olasz importból származó műanyag belső ajtók let- tek felszerelve. A padlóburkolat habalátétes PVC. Az öntött falakat a lakóhelyiségekben vakolatmentesen tapétázták, míg a mellékhelyiségekben meszelés ké- szült. Az épület egyedi – a tetőfelépítményben tele- pített – automata vezérlésű földgázüzemű kazánrend- szerrel van felszerelve. A fűtés melegvíz fűtőközeggel az I. és II. szekcióban radiátorokkal, a III. és IV. szek- cióban »Crital« rendszerű – a födémekbe épített – sugárzó csőrendszerrel történik. A kísérlet a tér- zsalus technológia megismerése és begyakorlása tekintetében eredményes volt, a generálkivitelező BULAV az épülettípust a szerzett tapasztalatok alap- ján azóta több lakótelepen is alkalmazta. A fűtési rendszer a beszabályozatlanság miatt az első fűtési idényben aránytalanul magas fűtési költségeket mu- tatott.” /Csorba Tibor, Műszaki ter vezés, 1972/ 47

ÖREGEK HÁZA 2, illetve 3 szintes, 25 lakásos, nagyblokkos épület Ter vező: Lakó- és Kommunális Épületeket Ter vező Vállalat Kivitelező: Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat, Budapest Építés ideje: 1966 – 68 Felelős tervező: Spiró Éva Kísérleti szerkezetek, anyagok megnevezése: Emeletmagas kohóhabsalak blokk, előregyártott födémelemek, monolit vasbeton lemez Előregyártott vasbeton válaszfal Alu-fa kombinációs nyílászáró szerkezetek Habalátétes PVC padlóburkolat Belső falburkolat: formica felületű lemezpoz- dorja panel és „marmolit” nemesvakolat (belső folyosók), műanyag tapéták (szobák), lakköntött felület (szekrények és konyhabútorok) Külső falburkolat: marmolit (nemes színvakolat) M agyarországon az első, kifejezetten nyugdíja- soknak épült házat a Budafoki kísérleti la- kótelepen valósították meg. Ezután a Főváro- si Tanács arról határozott, hog y minden budapesti lakótelepen hozzanak létre a budafoki mintájára egy nyugdíjasházat, így Kelenföldön és Újpalotán is. Az öregek házának alaprajzi elrendezése (forrás: Dávid János, Klein István, Török Nándor: Építési kísérletek a II. és III. ötéves ter vben, 1974) 48 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN

„A belépőt tágas, faburkolatú, tetővilágítású hall „Az öregek háza nemcsak lakástervezési kísérlet, fogadja, kényelmes lépcsősor vezet a galériára, virágok, hanem lélektani is. Az idős és fiatal generáció jobb fotelok, derűs nyugalom. Minden lakásban egyfor- együttélésének formáit keresik itt. A telep barkácso- mák az alapvető bútorok: két heverő, két fotel, két ló műhelye, ahol bármelyik lakó bármilyen javítani szék, dohányzóasztal, könyvszekrény, virágállvány, valóját rendbehozhatja, az öregek házának földszint- éjjeliszekrények. A konyhában főzőlap, mosogató, vol- jén van, ahol az öregek szakértelme segíthet a barká- taképp ez nem is igazi konyha – főzőfülke, melynek csolók igyekezetén. Ugyanitt kerülnek elhelyezésre másik oldalán mennyezetig érő gardróbszekrények a telep klubjának szobái. Az öregeket teljes berende- vannak. A lakrészekhez jól felszerelt fürdőszobák zés és éjszakai ápolónő várja. Ide csak egy kofferral tartoznak. A házban a földszinten és az emeleten kell beköltözni.” is tv-szoba, rádiószoba, olvasóterem található. (…) A lakbér 400 forint, ezért kapnak meleg vizet, fűtést, /Szabolcsi Gábor, Budapest, 1967/ bútorhasználatot, valamint heti egyszeri takarítást, és ebben benne van az ápolónő honoráriuma is.” /Népszabadság, 1974/ „A lakótelep szolgáltatóközpontjától délre épült az Az öregek háza, vagy más néven nyugdíjasház (forrás: Dávid János, Klein István, úgynevezett »öregek háza«. Az épület részben alá- Török Nándor: Építési kísérletek a II. és III. ötéves ter vben, 1974) pincézett, kohóhabsalak nagyblokkos szerkezet- tel, lejtésmentes tetővel. Az épület magját két szint A BUDAFOKI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP 49 belmagasságú nagylégterű, tágas hall képezi, e körül helyezkednek el mindkét szinten a lakóegységek. A z összes 25 lakóeg ység mindeg yike 17,1 m2 alapte- rületű szobából, 3,77 m2-es WC és fürdőszobából és 4,62 m2 területű előszobából áll. Az előszobában beépített szekrény, bőröndtartó és beépített főzőegység is van. A lakóegységeket mindkét szinten közösségi helyiségek – rádió-, TV-, kártyaszoba, könyvtár és olvasó – egészítik ki. A közösségi helyi- ségekben PVC, illetve szőnyegpadló, a lakószobákban szőnyegpadló van. A félig süllyesztett fürdőkádak, az elektromos húzó kapcsolók a funkcióból eredő foko- zott biztonsági követelményeket szolgálják. A fűtést és a melegvíz-szolgáltatást a lakótelep tömbkazánháza biztosítja.” /Csorba Tibor, Műszaki ter vezés, 1972/

EGY- ÉS KÉTSZINTES SORHÁZAK „A toronyházak árnyékában négyemeletes és föld- szintes családi házak is épülnek – a más országok- ban már meghonosodott »alvóvárosok« mintájá- ra. Az »alvóvárosok« szerepéről sokat vitatkoznak világszerte a szakemberek, vannak heves ellenzői és heves védői. Nálunk Budafokon próbálják ki először, s a végleges véleményt az új telep új lakói mond- ják majd ki, ezért is szánták az építészek a miniatűr városrészt – kísérletinek.” /Hétfői Hírek, 1965/ A₁-₈ jelű épületek (forrás: Dávid János, Klein István, Török Nándor: Építési kísérletek a II. és III. ötéves ter vben, 1974) Az A1- 8 jelű épületek metszete, 1967, Fejes Mária (forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ, Ter vtár) 50 L AKNI TUDNI KELL! — L AKÓTELEP-ÉPÍTÉSI ÉS TÁRSADALMI KÍSÉRLETEK A ’60-AS, ‘70-ES ÉVEKBEN