Évkönyv 2016

Köszönjük szépen városunk Önkormányzatá- nak, a Premontrei Perjelségnek és a Premontrei Szent Norbert Gimnáziumnak egyesületünk működéséhez nyújtott sokoldalú segítségét. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik közreműködésükkel, adományaikkal évkönyvünk megjelenését segítették. Köszönjük szépen a kötetben szereplő tanulmányok, megemlékezések, beszámolók, fotók szerzőinek, hogy hozzájárultak munkáik évkönyvünkben való megjelenéséhez.

A gödöllői TELEKI PÁL EGYESÜLET ÉVKÖNYVE 2016 Szerkesztette: Dr. Jeney László és Pintér Istvánné Olvasószerkesztő: Dr. Süpek Zoltánné Képszerkesztő: Bálványosi Kálmán Az évkönyvben szereplő fényképeket Bálványosi Kálmán, Haby Endre, Dr. Jeney László, Lőrinczi Ottó Sándor, Dr. Matúz Márta, Mészáros János; Pintér Istvánné, Pribeli László és Tóth Péter Csaba készítették. A címlapon: koszorúzó megemlékezés Teleki Pál halálának 75. évfordulóján sírjánál ISSN 2061-7534 Kiadja a Teleki Pál Egyesület Elnöksége Felelős kiadó: Dr. Fábri Mihály, elnök Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 1044 Budapest, Megyeri út 53. Felelős vezető: Rózsavölgyi Sándor, gödöllői telephelyvezető

1 DR. KRASSAY LÁSZLÓ GONDOLATOK TELEKI PÁL HALÁLÁNAK 75. 2 ÉVFORDULÓJÁN Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Diákok! Teleki Pálra emlékezni, és emberi nagyságát felmutatni jöttünk ide ismét a sírjához. 75 éve már, hogy 1941. április 3-án eldördült a pisztoly, amely kioltotta életét. Tragikus véget ért életpályája, amely 1879. november 1-től ívelt a végzetes napig. „De mégse pusztulása legyen példa…” – fogalmazta meg Keresztury Dezső a Jelkép c. versében. Nekünk az ős parancsot kell követni, élni kell; nekünk az élő Teleki Pálra kell tekintenünk; a lelkiekben és szellemiekben gazdag, tehetséges és tevékeny emberre. A mai megemlékezésen három képben szeretném az élő Teleki Pál emberi nagyságát felmutatni. 1. kép: aranyhíd… Mécs László, Verni kezdem az aranyhidat c. gyönyörű versében biblikus ihletettséggel idézi az Istent: „Én nem jöttem és nem megyek, én nem voltam és nem leszek: én Vagyok!”… és hozzá, az Örök Létezőhöz egy aranyhídon át jut el: hitből, reményből és szeretetből vert aranyhídon. A költő a versben arról elmélkedik, hogy minden, ami az anyagi világban egyszer megszületett, vagy keletkezett, el is múlik. „Azért jöttünk, hogy tovatűnjünk.” – olvashatjuk a visszatérő mondatot. A fecskék és a fülemülék; a vágyak és a virágok; a folyók és a viharok; … a csillagrendszerek; a 1 Dr. Krassay László: erdőmérnök, egyetemi oktató, Gödöllő város ny. alpolgármestere 2 Elhangzott: Máriabesnyő, Teleki sír, 2016.04.02. 2

bölcseletek, az eszmék és a vallások…mind elmúlnak: azért jöttek, hogy tovatűnjenek. Látszólag így vagyunk ezzel mi, agyagból gyúrt emberek is. Világra jövünk, egy kicsit itt vagyunk, szavainkkal és tetteinkkel beleszőjük magunkat a világ szövetébe, azután tovatűnünk. Legfeljebb emlék leszünk. Van, aki belenyugszik ebbe; de van, aki a lelke által megsejtett Örök Létezőt keresi, és megépíti az aranyhidat. Ilyen ember volt Teleki Pál is. Hitt az Istenben. Arisztokrata család sarjaként nemcsak a legfontosabb világnyelveket tanulta meg már diákként; nemcsak kitűnő iskolázottságot kapott, hanem lelki nevelést is. Benne a vallási érzék, a „sensus numinis” már gyermekkorában kialakult. Később pedig mély vallásossággá formálódott. Ebből eredt erkölcsi gazdagsága. Ebből forrásozott szeretete, amely életformává és alkotóerővé vált benne; és ebből fakadt, hogy életének sem a napsütötte, sem az árnyékos oldalán nem tapasztalunk gyűlölséget. Egy rádióbeszédében a tőle megszokott őszinteséggel mondta: „Minden magyar ember egyforma közel áll szívemhez, és szeretettel és megértéssel vagyok eltelve hazánknak magyar érzésű vagy idegen ajkú 3 állampolgáraival szemben is.” Ebben a néhány gondolatban a mélyen vallásos Teleki Pál alakja jelenik meg előttünk. 2. kép: földrajzi gondolat… I. világháború. Szerbiai front. Repeszgránátok. Aknabecsapódások. Fegyverdörgés. Teleki Pál hadnagyként szolgált ezen a frontszakaszon. A háborús körülmények között, a harcok szünetében és a pihenőidejében született meg az egyik leghíresebb könyve: A földrajzi gondolat története. Kubassek 3 Rádióbeszéd, 1939.02.25. 3

János írja az 1996-os kiadás előszavában: „Azt hiszem, nincs még egy olyan tudós, aki frontszolgálat közepette vetette volna papírra akadémiai székfoglalójának gondolatát.” Teleki Pál ekkor 38 éves volt. Tudományos felkészültsége, eredményei és széles látóköre méltóvá tették arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagja legyen. Az esszé a geográfia és a tájkutatás fontos alapműve. A gondolatgazdag könyvben nyomon követhetjük, hogyan jutott el az ember a primitív környezetfelfogástól a szintetikus gondolkozásig; és annak felismeréséig, hogy „A földfelszín bármely jelenségével foglalkozó összes tudományba 4 behatol a földrajzi gondolat, mint módszer.” … és az ember a földrajzi gondolat mentén, a különböző tudományokban, a természeti, a gazdasági és a társadalmi jelenségeket, sok tényező együtthatásában, kiterjedésükben és történetiségükben vizsgálja. Ha most Teleki Pállal együtt szemlélnénk a temető melletti erdőben még mindig virágzó gyönyörű odvas keltike (Corydalis cava) virágfoltokat; akkor e természeti jelenség kapcsán biztosan rámutatna a domborzat, a talaj, a klíma, a csapadék, a napfény, a társnövények, az állatközösségek együtthatására; az ember szerepére; a település közelségének befolyására; a tájtörténeti összefüggésekre etc. …amelyek különböző súllyal ugyan, de szerepet játszanak abban, hogy ezek a szép virágfoltok itt a temető mellett minden tavasszal megjelennek. Ebben képben az élet nagy szintézisét a földrajzi gondolat mentén vizsgáló tudósra szerettem volna egy fénysugarat irányítani. 3. kép: emberi varázs… Az 1938. november 2-án meghozott I. bécsi döntés után a magyar és a cseh–szlovák delegáció is kézhez kapta azt a 4 Teleki Pál, 1917 4

térképet, amelyre rárajzolták a visszacsatolt Felvidéken és Kárpátalján húzódó, mintegy 800 km-es új határvonalat. A vastag zöld vonal a tényleges etnikai határt jelölte. Az aránylag kis léptékű, 1: 750 000 ma-ú térképen a vonal vastagsága a valóságban hétszázötven méteres területsávnak felelt meg, amely településeket is kettévágott. A határ pontos megállapítása és kitűzése miatt szükség volt ezért a kétoldalú tárgyalásokra. Összeült a határmegállapító bizottság, amelyben a magyar delegációt Teleki Pál, a szlovákokból álló küldöttséget pedig dr. Jansák mérnök vezette. Rónai András a Térképezett történelem c. könyvében a szemtanú hitelességével írja, hogy kezdetben nagyon ellenséges légkör uralkodott a megbeszéléseken. Kibékíthetetlennek látszott az ellentét aközött, hogy mi a trianoni igazságtalanság gyógyítását láttuk a magyarok lakta terület visszacsatolásában; ők pedig a szlovák haza megcsonkítását. Kezdetben sehol egyetlen négyzetméterről sem voltak hajlandóak lemondani, kölcsönösség esetén sem. Teleki Pál emberi varázsa azonban rövid idő alatt felolvasztotta a fagyos hangulatot. Azt ajánlotta: „Tegyünk félre minden más szempontot, és próbáljuk megvonni az az adott helyzetben legkevésbé rossz határt… a határkijelölés ne szítson további ellenségeskedést a szomszédok között, hanem levezetni segítsen a súrlódásokat. Ajánlotta, hogy bátran cseréljük ki a magyar és szlovák községeket, ha a megvont határ nem követi híven a nyelvhatárt, s ne nézzük, hogy a cserén ki mennyit ’keresett’. Mondjuk ki előre a lakosok érdekében, hogy minden község teljes kataszteri területével kerül az egyik országba vagy a másikba, községhatárokat nem vágunk 5 ketté.” 5 Rónai András, 1989 5

A szlovákok eleinte nem hittek neki, de később megértették és megérezték, hogy tiszteli a hűségüket, a szlovák önérzetüket, és becsüli pontos munkájukat; megértették és megérezték, hogy nem fortélyoskodik, hanem javaslataiban az emberek, a lakosok iránti szeretet nyilvánul meg. Higgadt hangja, empátiája és különleges tapintata alapvetően hozzájárult a tárgyalások sikeréhez. 1939. február16-án azonban ismét miniszterelnök lett, ezért a határmegállapító bizottság magyar delegációjának munkája Andorka Rudolf vezérkari ezredes vezetésével fejeződött be. Amikor a delegáció új elnöke tolmácsolta Teleki Pál üdvözletét, a szlovákok megindultsággal fogadták és kifejezték, hogy: „Nyereségként őrzik meg a vele való tárgyalások 6 emlékét.” Így képviselt magyar érdeket Teleki Pál kiélezett helyzetben, a tárgyalóasztalnál. Aranyhíd…, földrajzi gondolat…, emberi varázs… Három kép, amelyekben Teleki Pál halálának 75. évfordulóján az élő alakja tárul elénk. Három kép, amelyekben időtálló értékek tükröződnek: hit, tudás és szeretet. Ezek az értékek alapvetően meghatározták az ő gondolatait és cselekedeteit az egyetemi katedrán, az országgyűlésben, a dzsembori szervezésekor és minden élethelyzetben. Így legyen példa; így tekintsünk rá a mai megemlékezésen! 6 Rónai András, 1989 6

8 7 DR. FÁBRI MIHÁLY – DR. JENEY LÁSZLÓ TELEKI PÁL VÁROSUNKHOZ FŰZŐDŐ KAPCSOLATA 1. Bevezetés Gróf Teleki Pál a XX. század első négy évtizede legnagyobb magyar államférfija. Emlékét a jelenlegi határainkon kívül is számos helyen nagy tisztelet övezi. (Különösen igaz ez Lengyelországra, ahol rá emlékező utcanevekkel, emléktáblákkal találkozhatunk, és könyvet adtak ki életéről, munkásságáról.) Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy Magyarországon állandó vitatéma egész munkásságának, személyiségének megítélése. Gödöllő mégis egyike azon ritka kivételes településeknek, ahol közterületet neveztek el róla: Gróf Teleki Pál tér. Hazánkban elsőként itt avattak fel köztéri szobrot tisztelgésként emléke előtt, és itt működik a nevét viselő, emlékét ápoló és szellemi örökségét tovább gondozó szervezet, a Teleki Pál Egyesület. Mindezek tükrében joggal vetődik föl a kérdés, hogy Teleki Pálnak miért van ily nagy kultusza Gödöllőn? Jelen tanulmány az egykori miniszterelnök Gödöllőhöz fűződő sokrétű és szoros kapcsolatát igyekszik megvilágítani. 2. Pribékfalvi nosztalgia: életrajzi párhuzamok Gödöllővel Teleki Pál és Gödöllő jó viszonya kölcsönös. Nem csupán a gödöllőiek tisztelik Teleki Pál szellemiségét, hanem a városban kialakult Teleki-kultusz kétségtelenül összefügg azzal a ténnyel, hogy maga Teleki Pál is mindig nagy vonzalmat érzett a 7 Dr. Fábri Mihály, ny. földrajz-történelem szakos középiskolai tanár, a gödöllői Teleki Pál Egyesület elnöke 8 Dr. Jeney László: geográfus, egyetemi oktató a Teleki Pál által alapított Gazdaságföldrajzi Tanszék jogutódján a Corvinus Egyetemen, a gödöllői Teleki Pál Egyesület elnökségi tagja 7

település iránt. Teleki Pál gyakran meglátogatta sokat betegeskedő édesanyját, Muráthy (vagy Muráti/Murátisz) Irént illetve feleségét, Bissingen-Nippenburg Johannát a Szalvátor Nővérek gödöllő-máriabesnyői apácakolostorában, ahová egy- egy kórházi kezelést követően jártak pár hetes rehabilitációra. „Ahányszor Teleki Pál Gödöllőre jött, mindig meglátogatta a kapucinus atyákat, misét hallgatott, és nagy tisztelettel 9 beszélgetett velük.” E látogatások alkalmával tetszett meg neki Gödöllő és a települést övező táj, különösen Máriabesnyő környéke. Teleki felfedezte, hogy a szelíd dombok ölén fekvő, grófi kastéllyal rendelkező, idilli, falusias romantikájával a békés, nyugodt hangulatú Gödöllő nagyon hasonlít a szeretett családi birtokuknak otthont adó, Szatmár és Máramaros megyék 10 határán elhelyezkedő Pribékfalvára és környékére, ahol Bóli a gyermekkora nyarait töltötte, és ahol sokat kirándultak. Ahogy Bálványosiné dr. Gelencsér Katalin, a Teleki Pál Egyesület életre hívója, legelső titkára szépen megfogalmazta Telekiről: „Szerette Gödöllőt: itt remélte, kapta örömeit és nyugalmát. Minden társadalmi réteggel aktív, együttműködő kapcsolatot létesített. Legendásan dinamizáló erejű volt ezek között az a viszony, amely a cserkészekkel, a Fiatal Magyarország mozgalom tagjaival, a regős- és az öregcserkészekkel szinte napi 11 konzultációkat, alkotó jellegű együttműködést jelentett.” Már akkor is nagyságrendi különbség volt Gödöllő és Pribékfalva lélekszámában, Teleki Pál cserkészként és államférfiként is sokat tett Gödöllőért. 9 Kiss É. 2005: A máriabesnyői dombok nyugalma. – In: Riczel E. (szerk.): Teleki Pál emlékezete. – Gödöllő: Teleki Pál Egyesület pp. 109–112. 10 A magyar nyelvvel hadilábon álló öreg sváb inasuk szóhasználata nyomán Teleki Pált Bólinak becézték. (Ablonczy B. 2005: Teleki Pál. – Budapest: Osiris Kiadó 547 p.) 11 Bálványosiné Gelencsér K. 2005: „Aki megért és megértet, egy magyart megéltet”. – In: Riczel E. (szerk.): Teleki Pál emlékezete. – Gödöllő: Teleki Pál Egyesület pp. 122–127. 8

3. A cserkészet fővárosa, mint Teleki nemzetnevelő, ifjúságpolitikájának fontos színhelye A két világháború közötti időszakban Teleki Pál jelentős mértékben hozzájárult Gödöllő kulturális életének felpezsdítéséhez. Együttérző szimpátiával kísérte a trianoni végzés folytán határon kívül rekedt premontreiek küzdelmét és letelepedését a megmaradt Magyarországon. Nagy tisztelője volt dr. Takács Menyhértnek, a Gödöllőn „honfoglaló” jászói prépost–prelátusnak, aki a Csehszlovákiához szakadt 12 Jászóvárról Gödöllőre hozta át a premontreiek egy részét. Teleki örömmel látta, hogy 1924-ben épp Gödöllőn települt le a rend a magyar államtól kapott területen, és gimnáziumi oktatás céljára felépült a jászóihoz hasonló gödöllői épületegyüttes. Már 1923. szeptember 25-én lerakták az épületegyüttes alapjait, elsőként a gimnáziumét, amelyet 1924. szeptember 21-én – miután elkészült – dr. Takács Menyhért megáldott. A rend 1929-ben a gimnázium mellett már saját noviciátussal és hittudományi főiskolával is rendelkezett. Teleki örömmel tekintett az országos szinten és célokban minden tekintetben elit középiskolaként működő gödöllői premontrei gimnáziumra. Nemzetnevelési törekvéseiben ugyanis az elit céltudatos nevelését szorgalmazta, amelyben a cserkészetnek és a felekezeti iskoláknak egészen különleges fontosságot tulajdonított. Ugyanakkor mind kultuszminiszter- ként, mind pedig kormányfőként sajnálattal érzékelte a valóságot, hogy a nevelésben a minőség és az elit rovására a mennyiség és a tömeg nyer teret, ami inkább a diktatúrákat segíti 13 a politikai életben . Azt vallotta, hogy a politikai rendszer biztonságának szilárdabbá tételéhez az államiak mellett legalább annyira fontos az egyházi kötelékek erősítése is. A 12 Gödöllőn korábban sosem voltak premontreiek, Grassalkovich Antal kapucinusokat telepített le a településen. 13 Tilkovszky L. 1969: Teleki Pál. Legenda és valóság. – Budapest: Kossuth Könyvkiadó 190 p. 9

kereszténység, mint nemzetszervező erő ugyanis a leghatékonyabb védelem a bolsevizmus és egyéb destruktív, totális törekvésekkel szemben. A magyar gondolat egyesítése a kereszténnyel pedig egyúttal azt is jelentette, hogy az eszme nem törekszik korlátlan hódításra, imperialisztikus uralomra, 14 így soha nem néz a Kárpát-medencén túlra . A két világháború közötti korszak legjelentősebb gödöllői létesítménye az 1920-as években épült premontrei rendház és főgimnázium volt, amely a település művelődési funkcióját 15 alapozta meg . Az elitiskolába az uralkodó osztály és a középrétegek mellett bejutottak a gödöllői és a környékbeli tehetősebb gazdálkodó parasztság, munkásság és értelmiség 16 gyermekei is . Teleki már akkor érezte, hogy a gödöllői Fácános erdő, a koronauradalom csaknem 88 holdja szép természeti környezetében felépült hatalmas alapterületű, három egységből (iskola, a bentlakó vidéki tanulóknak helyet adó 200 személyes konviktus és a rendház) álló premontrei épületegyüttes később a cserkész–nevelői munkásságának egy bázisa lehet. A magyar állam a kül- és belpolitikai céljai elérése érdekében meglehetősen jól aknázta ki a gödöllői királyi kastély, a premontrei gimnázium és a szépséges táj adta lehetőségeket. 1926-ban itt rendezték meg a hősi emlékművek országos 17 kiállítását . Az 1931-es esztendő Szent Imre herceg 900 éve történt tragikus halálának évfordulója emlékére az Ifjúság Éve volt. Ennek kapcsán a kormány felszólított minden ifjúsággal foglalkozó intézményt – főként iskolákat –, hogy létesítsenek 14 Ablonczy B. 2005: i. m. 15 Frisnyák S. 2015: A Gödöllői-dombság történeti földrajza. – Nyíregyháza – Szerencs: Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete – Bocskai István Katolikus Gimnázium 16 Asztalos I. – Horváth L. 1989: Gödöllő, a Rákos és a Galga mente. – DUNATOURS, Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal 17 Asztalos I. – Horváth L. 1989: i. m. 10

egy olyan maradandó alkotást, amely példaképül állítható a magyar ifjúság elé. A gödöllői premontreiek úgy döntöttek, hogy a gimnázium homlokzata előtt Kálmán herceg számára állítanak emlékművet. A lovas szobrot Róna József alkotta meg. Teleki Pál látta ezt a gyönyörű szobrot, örömmel vette, hogy a premontreiek a munkálkodásukat bőkezűen segítő jótevőjüket, Kálmán herceget választották, aki olyan erényeket – 18 önzetlenség, önfeláldozás – testesített meg, amelyeket nem csak a magyar ifjúság elé kell állítani, hanem a világ ifjúsága elé is. Kálmán herceg lovas szobra, háttérben a Szent István Egyetem (egykoron premontrei gimnázium) főépületének bejárata 18 Kálmán herceg a premontreiek hazai munkálkodásának bőkezű segítőjeként önzetlenül adta oda vagyonának egy részét – erdőket, szántókat, bányákat – a rendnek, akik így fölépíthették a jászói monostort, majd az ezekre a vagyontárgyakra felvett jelzálogkölcsönből a gödöllői épületegyüttest. A muhi csata tragikus hőseként pedig az önfeláldozásról is tanúbizonyságot tett azzal, hogy élete árán védte bátyját, IV. Béla királyt, a későbbi „Második Honalapítót”, amikor a tatárok katasztrofális csapást mértek a magyarokra. 11

Teleki Pál életének a magyar cserkészmozgalom meghatározó része lett, a közvélemény előtt legjobban talán ezzel fonódott össze neve, legerőteljesebb nemzetnevelői működését ezen a területen fejtette ki. A mozgalom nagy sikere volt, hogy a Cserkész Világszövetség az 1931-es Badenben ülésező Konferenciáján a Nemzetközi Cserkészszövetség a magyar cserkészcsapat megelőző két dzsemborin nyújtott kiváló (3. illetve 1. hely) szereplése és példamutató magatartása nyomán egyhangúlag Magyarországot jelölte ki a következő, az 1933-as IV. Dzsembori – fiúcserkész világtalálkozó – megrendezésére. 19 Teleki Pál egykori főcserkészként rögtön azt mondta, hogy ezt csak Gödöllőn lehet megszervezni. A politikai viharokkal kísért előkészületek során a fővárosi és a parlamenti ellenzék részben valótlan állításokra hivatkozva nehezményezte a hely kiválasztását. A dzsembori lehetséges helyszíneként felmerült még Budapest és a Dunakanyar is, de velük szemben Teleki nagyon határozottan kitartott Gödöllő támogatása mellett. Erről hosszú levélben győzte meg Sipőcz Jenő budapesti főpolgármestert, hogy a legfontosabb vitapontot jelentő vízvezetékcsövek (melyeket Budapest adna kölcsön Gödöllőnek) valójában nem jelentkeznek költségként, hiszen a 20 főváros a dzsembori után vissza fogja kapni a felszerelést . Táborparancsnoki minőségében még azzal is indokolta, hogy Gödöllő a legalkalmasabb helyszín a dzsembori lebonyolítására. A gödöllői parkokban elegendően nagy tér állt rendelkezésre a táborozók elhelyezésére és a hozzájuk kötődő infrastruktúra kiépítésére. Gödöllő mellett szólt a település Budapesthez való közelsége, jó közlekedése is. Mindezeken felül kihasználható volt a gödöllői premontrei gimnázium épületegyüttese a világ 19 Telekit 1922. június 10-én Magyarország főcserkészévé nevezték ki, majd miután egészségi okok miatt benyújtotta lemondását, élete végéig viselte az ország tiszteletbeli főcserkésze tisztséget. 20 Ablonczy B. 2005: i. m. 12

ifjúságának példát jelentő Kálmán herceg szobrával. A gimnázium a parancsnokságának és a külföldi delegációk vezetőinek elhelyezésére, valamint a nemzetközi tanácskozások lebonyolítására (ezek között a legfontosabb a Cserkész Világszövetség VII. Konferenciája, amelyet a dzsembori közben a gimnázium dísztermében tartottak meg) egyaránt alkalmas helyszínként működhetett. Az sem volt mellékes szempont, hogy a koronauradalom és Horthy Miklós felajánlották e célra a területek ingyenes használatát, így a királyi kastély (a kormányzói rezidencia) is szolgálhatta a dzsembori ügyét. Károlyi Gyula magát Teleki Pált nevezte ki 1932-ben a gödöllői dzsembori kormánybiztosává, ő volt az előkészítés és a szervezés legfőbb irányítója is. 1932-ben Jamboree- próbatábort szerveztek Gödöllőn, majd 1933-ban megalakult a táborparancsnokság szervezete is. A tábor parancsnoka Teleki Pál lett, akinek határozott felkérésére Sík Sándor, a magyar cserkészmozgalom alapítójaként és irányadójaként, a Magyar Cserkészszövetség első elnökeként látta el a táborparancsnok- helyettesi tisztet. Sík Sándor egyébként épp Gödöllőt tartotta igazi otthonának, szülőföldjének. Itt nevelkedett, és később is baráti szálak fűzték a településen élt művészekhez. Nagy Sándor festőművésszel, a Gödöllői Művésztelep egyik alapítójával együtt tervezték, egy helyi szövőműhelyben készítették el a 21 Cserkészszövetségnek az országos díszzászlót . Az emlékzászló gondolata Gödöllőn egy 1926-ban megtartott járási kulturális, gazdasági és ipari kiállításon született meg, amelyet szintén Gödöllőn vehettek át a cserkészek Horthy Miklóstól 1927-ben nagyszabású ünnepségen. A keresztény és nemzeti alapokon nyugvó ifjúságnevelő politikájában fontos szerepet betöltő humanista gondolkodó, 21 Lencsés Gy. 2009: Teleki Pál emlékére. – Gödöllő: Teleki Pál Egyesület Évkönyve. pp. 4–9. 13

irodalmár és piarista nevelő Sík Sándor az 1930-as években öregcserkész mozgalomhoz kötődő híreket, hitvallásokat és iránycikkeket közlő Zöld Füzet szerkesztője, majd a lapból átalakított, a Teleki Pál által felkarolt Fiatal Magyarság című hetilap jó ideig kiemelkedő jelentőségű vezető főmunkatársa volt. Sík Sándor maga állapította meg visszaemlékezésében, 22 hogy „Telekinek szívügye volt a cserkészet” . A gödöllői dzsembori szervezése gyakran szerepelt a Teleki Pál által elindított Gazdaságföldrajzi Intézet (később csak Földrajzi 23 Intézet) részére benyújtott szabadságolási kérelmei között . A Magyar Cserkészszövetség a középiskolás ifjúság formálásában követte ugyan az angolszász mintát, de – különösen 1919 után – igyekezett erősen támaszkodni a valláserkölcsi és nemzeti nevelés alapjaira . A gödöllői 24 dzsembori előkészítő munkálatai közben Teleki szüntelenül azt hangsúlyozta, hogy a cserkészet fő célja a gyermekek nevelésén keresztül valójában az egész társadalom nevelése. A cserkészet így nem egy társadalom előtti színpadon zajlik, hanem magában a társadalomban. E társadalomnevelési szellemiség jelenik meg például abban a törekvésében, hogy a korábbi dzsemboriktól eltérően a gödöllőiben az ún. „cserkésziesség” uralkodjon, ami többek között a versenyek mellőzésében öltött testet. Mészáros István, a gödöllői Teleki Pál Egyesület első elnöke így idézte fel a tiszteletbeli főcserkész ezzel kapcsolatos egykori szavait: „helyesebbnek tartjuk, ha az ambíciót nem a mások feletti győzelemmel, hanem azzal sikerül nyilvánítanunk, hogy a teljesített kötelesség belső érzetét tanítjuk elsősorban 25 megbecsülni” . A gödöllői dzsembori egyik legfontosabb céljának tekintette az eseményt megtisztelő lord Robert Boden- 22 Tilkovszky L. 1969: i. m. 23 Ablonczy B. 2005: i. m. 24 Ablonczy B. 2005: i. m 25 Idézi: Mészáros I. 1993: Teleki Pál nemzetnevelői programja. – Gödöllő: Teleki Pál Egyesület p. 14 14

Powell (Bi-Pi), a cserkészet megalapítója, a világ főcserkésze megnyitón tömören megfogalmazott gondolatát: „Szerezzetek 26 barátokat!” Az 1933. augusztusának első felében Gödöllőn megrendezett dzsembori 54 ország körülbelül 26 ezer résztvevőjét vonultatta fel, melynek mintegy fele külföldi volt. Az adatok ellenére a szervezők szándékának megfelelően a gödöllői jamboree természetesen magyar jellegű volt, ennek összes vonatkozásában. A gödöllői dzsembori szimbólumának például a magyar mondavilágból ismert fehér színű csodaszarvast választották. Boden-Powell e szavakkal zárta a gödöllői dzsemborit: „Mindegyiktek hordja a Magyar Fehér Csodaszarvas jelvényét. Kívánságom, hogy őrizzétek e jelet és emlékezzetek arra, mikor elmentek innen. Az ősmagyarok követték a csodaszarvast s ez a Boldogság ösvényére vezette őket.” A gödöllői dzsemborin Teleki Pál nem csupán óriási 27 népszerűségre tett szert , de a szervezés sikerességéért a cserkészmozgalom legrangosabb díjával, az „Ezüst Farkassal” 28 is kitüntették . Az 1933-as gödöllői dzsembori sikere ékesen bizonyította, hogy a magyar fiatalság demokratikus értékszemlélete, szervezőkészsége és vendégszeretete a Föld minden táján elismerést kelthet. Teleki és kora számára ez azért volt különös jelentőségű, mert ez az első nagy kitörése volt a trianoni szégyenletes bilincsekbe szorított nemzetnek. Kitűnő országimázsként szolgált a magyar revíziós mozgalom politikai törekvéseinek propagálásához. 26 Krassay L. 2009: Teleki Pál bronzszobrának újra elhelyezése. – Gödöllő Teleki Pál Egyesület Évkönyve. pp. 79–82. 27 Teleki népszerűségéhez hozzájárult, hogy jól érezte magát a cserkészek körében. Ezt jól érzékelteti a gödöllői dzsembori vége felé megtörtént mókás jelenet. Egy angol kiscserkész – feltételezhetően magyar cserkészektől megvezetve – így köszönt el a táborparancsnoktól: „Te vén sivar!” Teleki jót derülve vette a humort, maga is kedvelte a tréfát, még akkor is, ha épp ő volt az ugratás „áldozata” (Ablonczy B. 2005: i. m.). 28 Ablonczy B. 2005: i. m. 15

Az 1933-as gödöllői dzsembori magyarországi megrendezését épp „nemzeti szempontból” oly fontos jellegére tekintettel sikerült kiharcolni a nehéz pénzügyi helyzetű országban. Teleki a kezdetektől fogva kulcsszerepet játszott, már a dzsemborira fordított támogatások megszervezésében is. Ebben előnyt jelentett, hogy Teleki 1921-től igazgatósági tagja volt a Hazai Banknak, amelyen keresztül bonyolították a gödöllői dzsembori élelmezésével kapcsolatos pénzügyi tranzakciókat. A kormányzat a mintegy 2-2,5 millió pengős összköltségvetéséből három évre elosztva 250 ezer pengőt szavazott meg, amelyet kiegészített még számos minisztérium, 29 vállalat, Gödöllő és a főváros anyagi és természetbeni támogatása is. A dzsembori összességében végül ugyan 80 ezer pengős deficitet könyvelt el (ezt 1936-ra sikerült kiegyenlíteni), Teleki azonban bizonyította kitűnő főparancsnoki kvalitását azzal, hogy jelentős költségeket tudott megtakarítani szemben a központi intézmények pazarló, bürokratikus és lassú gyakorlatát helyettesítő egyéni kezdeményezéseivel. Későbbi nyilatkozataiban is szívesen emlékezett vissza, hogy a csupán néhány 100 elkötelezett cserkész (köztük tisztek is) áldozatkész összefogásával gyakorlatilag munkadíj nélkül el tudta látni a dzsembori szervezési teendőit . A gödöllői 30 dzsembori 1,6 millió pengős forgalmát alig 23 ezer pengős 31 adminisztrációval sikerült lebonyolítani . Telekiéhez hasonlóan Gödöllő életében is jelentős szerepet 32 játszott a dzsembori . Ha közvetlenül ugyan kevésbé érintették 29 A főváros anyagi támogatása jelentős pénzösszegeket – egyes számítások alapján az összköltségek harmadát – tett ki, a budapesti ellenzék már csak ezért is nehezményezte a fővároson kívüli helyszín kiválasztását a dzsembori megrendezésére (Ablonczy B. 2005: i. m.). 30 Ablonczy B. 2005: i. m. 31 Tilkovszky L. 1969: i. m. 32 Az 1933-as dzsembori 10. évfordulója emlékére a gödöllőiek maradandó és méltó emléket kívántak állítani. 1943-ban Gödöllő központjában cserkészszobrot avattak fel, melyet a ditrói születésű Siklódy Lőrinc készített. Az 1948-ban 16

a cserkész világtalálkozók a helyi lakosságot, ugyanakkor vitathatatlanul a település javára vált, hogy a nagy események, az előkelő rangos vendégek fogadása alkalmából a jó benyomást 33 keltő gondozottság, rendezettség állapotát teremtették meg . A helyi ellátás ebben az időben is meghaladta egy hasonló nagyságú magyar település színvonalát, amelyhez nem csak 34 helyi forrásból meríthették a település vezetői az anyagiakat . Az épületeket és parkokat gondozták, az utakat olajozással 35 portalanították, a villanyhálózatot helyi erőből bővítették . A dzsembori után is megmaradt a vasútállomás előtti vágányok fölé, a premontrei gimnázium irányába épített gyaloghíd, de ezen felül a magyar állam számtalan olyan nagy értékű gesztust nyújtott, mint az ingyenesen rendelkezésre bocsátott rabmunka vagy a telefonhuzalok . A rendezvény után a kölcsönkapott 36 megerősödő kommunista rendszer megszüntette a cserkészetet, és ledöntötte a gödöllői cserkészszobrot, 1949-ben még a talapzatát is eltüntették. A rendszerváltás során a cserkészet újjászervezésével az öregcserkészek felvetették, hogy újra fel kellene állítani a cserkészszobrot, amelynek keresésébe örömmel kapcsolódtak be. Végül 1990-ben a város törmeléktelepén meglett a talapzat, a szobor nélkül, melynek sorsa mindmáig ismeretlen. A hosszas hiábavaló keresés leállítása után az idő rövidsége miatt a dzsembori 60. évfordulója emlékére egy teljesen új szobor készítése már nem jöhetett számításba. Az új emlékmű főalakja a Cserkészfiú nevű bronzszobor lett, amely Kisfaludi Stróbl Zsigmond – valószínűleg Teleki Pál megrendelésére – 1929-ben készült 50 cm-es kisplasztikájának megnagyobbítása. A szobor megnagyobbítási munkálataira Paál István szobrászművészt, Kisfaludi Stróbl tanítványát kérték fel. Ugyanő készítette a cserkészemlékmű talapzatát díszítő bronz domborműveket is, amelyek Robert és Olave Baden-Powell, Lindameyer Antónia mellett Teleki Pált ábrázolják. A Gödöllői Nemzetközi Cserkész Emléktábor Alapítvány gyűjtése is hozzájárult a költségek fedezéséhez (Bokody J. 2013: – In: Gödöllő: Teleki Pál Egyesület Évkönyve. pp. 39–45.). 2014-ben a szobortalapzat domborművei kiegészültek Halászné Várady Ildikó, Magyar Leány Cserkész Szövetség elnökének, a Teleki Pál Egyesület alapító tagjának emléktáblájával, amelyet Márvány Miklós gödöllői művész készített. 33 Felméry Gy. (szerk.) 1989: Gödöllő. – Budapest: MTI 102 p. 34 Asztalos I. – Horváth L. 1989: i. m. 35 Heltai M. – Heltai M. G. 1975: A Rákosparti város története. – In: Dékán A. (szerk.): Gödöllő. – Budapest: Zrínyi 36 Ablonczy B. 2005: i. m. 17

vízvezetékcsöveket ugyan vissza kellett adni Budapestnek, megmaradtak azonban az Erzsébet parkban a dzsemborira fúrt egyenként 3 ezer m3 napi vízhozamú, kifogástalan minőségű vizet adó artézi kutak. Először ezekre telepítették Gödöllő vízhálózatát, amelyet 1965-ben, a várossá nyilvánítást 37 megelőzően kezdtek el kiépíteni . Mindezekhez hozzájárult, hogy az 1930-as években kormányzati jóváhagyást nyert Gödöllő és környékének egészségügyi mintajárássá fejlesztése is. A Cserkészfiú 1993-ban felavatott bronzszobra (a talapzat bal oldalán Teleki Pál bronz domborműve) A kitűnően megrendezett 1933. évi dzsembori erősítette Gödöllő jó nemzetközi hírnevét, a külföldi misszióvezetők meg voltak elégedve a vendégszeretettel. A francia követség nyilatkozatai szerint a gödöllői körülmények jobbak voltak a 37 Lencsés Gy. 2009: i. m. 18

megelőző, 1929-es angliai Birkenheadben megtartott 38 dzsemborihoz képest is . Bi-Pi nagy megelégedéssel emlékezett vissza a gödöllői dzsemborira, melynek kétségtelen átható sikere hozzájárult ahhoz, hogy annak mintájára 1939-ben az I. leánycserkész világtalálkozó, a Pax Ting megrendezésével szintén Gödöllőt bízták meg. Az eseményen, melynek programját szintén támogatta Teleki, több mint 4 ezer cserkészlány vett részt, ezzel mindmáig a gödöllői Pax Ting maradt a világ cserkészlányainak valaha volt legnagyobb találkozója. Teleki Pál és Gödöllő kapcsolata a dzsemborit követően is megmaradt, különösen akkor, amikor 1938-ban a Magyar Királyság vallás- és közoktatásügyi miniszteri megbízatását kapta meg, saját magát azonban továbbra is nem csak az iskolásokat, hanem az egész nemzetet nevelő tanárnak, pedagógusnak – saját szóhasználattal élve „nevelésügyi 39 miniszternek” – tartva . Kultuszminiszterként tett megnyilatkozásaiban és ténykedéseiben az egyoldalúan gyakorlati irányú oktatással szemben Teleki inkább az elméleti képzés hasznossága mellett érvelt, ezen belül is a humán műveltséget adó iskolákhoz ragaszkodott . Rendkívül zavarta, hogy akkorra már 40 Magyarország túlságosan erősen kapcsolódott Németország- hoz. Élesen visszautasította a németek bármilyen ideológiai próbálkozását, amellyel a térség bekebelezésére való jogukat 41 kívánták igazolni . Ebben az időszakban hazánk kulturális és oktatási életének már minden területén német hatás érvényesült. Ennek ellensúlyozásaként az Imrédy-kormány kultuszminisztereként első intézkedései között volt, hogy 38 Ablonczy B. 2005: i. m. 39 Ablonczy B. 2005: i. m. 40 Tilkovszky L. 1969: i. m. 41 Csirpák L. 2004: Teleki Európáról. – Budapest: Kairosz Kiadó 169 p. 19

Magyarország akkori három legjobb eredményt elérő gimnáziumában – ezek egyike Gödöllő volt Sárospatak és Pannonhalma mellett – francia, angol és olasz gimnáziumokat hozott létre. A francia gimnázium megalapításának helyszíne esetében a Teleki vezette Kultuszminisztérium választása Gödöllőre esett. A tervének megvalósítása érdekében erre 42 levélben kérte fel dr. Gerinczy Pál jászóvári prépostot. Az új intézményeket kezdetben azzal a céllal indították el, egy ideig a meglévő elitgimnáziumok mellett tagozatként működve, majd később önálló gimnáziumként folytassák az útjukat. Az innen kikerülő ifjakból Teleki egy európai színvonalú magyar elitet szeretett volna látni, amely határozottan elkötelezett a keresztény, nemzeti és a modernizációt megtestesítő európai 43 értékek iránt . Az itt kinevelt elitnek az lett volna az egyik legfontosabb küldetése, hogy a hasonló szellemiségű különböző egyesületeken keresztül megújítsa az országot, s ott tapasztalatot szerezve később a kormányzati hatalom közelébe jusson, a Trianonban elszenvedett magyar sérelmeket jó nyelvkészséggel, diplomáciai szolgálatban, az egész világ elé tárja nemcsak németül, hanem egyéb más világnyelveken is. A gödöllői francia tagozat csodálatos eredményeket ért el, amelyeket Teleki nagy figyelemmel kísért. Immár kormányfőként megelégedéssel fogadta az 1938/1939-es első tanév értékelését. Franciaországból anyanyelvi tanárok jöttek, akik a tantárgyak egy részét francia nyelven oktatták. Az időközben Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Szent Norbert Gimnáziuma névre keresztelt intézmény szépen működött mindaddig, amíg 1948-ban – a 24. tanév érettségi vizsgáival egy időben – egy újabb katasztrófa, az egyházi iskolák 42 VKM.109944/1938.sz. 43 Ablonczy B. 2005: i. m. 20

kommunista államosítása, illetve a szerzetesrendek feloszlatása 44 meg nem szüntette . A gödöllői francia gimnázium Teleki életében többször is fontos szerepet játszott. Teleki második miniszterelnöki kinevezésekor például az elsőként reagáló, a kormányfő Németországtól független politikájában bízó francia követ Teleki méltatásánál külön megemlítette a francia gimnázium elindítását. A gödöllői francia gimnázium igazgatója, Gábriel Asztrik az egyik vidéki vezetője volt Teleki nyilasok elleni küzdelmében segítséget nyújtó informátori hálózatnak, a Magyar Szolgálatnak . 45 Teleki Pál földrajztudósként szerzett ismereteit államférfiként is kamatoztatta. Még kultuszminiszteri mivoltában a magyar–szlovák határmegállapító bizottságban a magyar küldöttség irányítójaként az 1938-as I. bécsi döntéskor Magyarországnak ítélt területeknél végzett el határkiegészítést, hogy orvosoljon olyan népesség- és gazdaságföldrajzi szempontokat, rokonszenvi viszonyokat nélkülöző határkijelöléseket, ahol a területi munkamegosztás, a falu és város (piac) közötti kapcsolatok ellehetetlenítésével okoztak 44 Az épületegyüttest az államosítást követően agrárképzés céljára vették igénybe, és jelenleg is a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jogutódjának, a Szent István Egyetemnek ad otthont. A rendszerváltoztatás után Fényi Ottó, az utoljára (1948-ban) érettségiző diákok osztályfőnöke, immár kormányzó perjel vezetésével újjáalakult a gödöllői rendi közösség. A premontreieknek sikerült kárpótlásként visszakapnia közvetlenül a régi épület szomszédságában két kisebb épületet és egy területet a környező erdőrésszel együtt, ahol a perjelség meg tudta szervezni a fenntartásában lévő, jelenleg is működő Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon három épületes iskoláját. Az újjászületett gimnázium keretei között az első érettségi 2000-ben volt, időközben, 1997-ben Fényi Ottótól a közel 500 diákkal rendelkező gimnázium igazgatói székét Bárdy Péter vette át, aki egyúttal a gödöllői Teleki Pál Egyesület titkári tisztségét is betöltötte. 2016-ban a Gödöllői Premontrei Perjelség épületegyüttesén belül az egyesület két tevékeny tagja, Mészáros János tervező és Csaba Antal kivitelező munkája eredményeként valósult meg a rendház és az auditórium. 45 Ablonczy B. 2005: i. m. 21

helyrehozhatatlan gazdasági károkat egyes vidékeken, vagy például közösségeket vágtak el templomaiktól. Teleki Pál elérte, hogy visszakerült Magyarországhoz a jászói monostor, 46 templom és még két falu (Jászómindszent és Rudnok). Így továbbra is szolgálni tudta a helybéli híveket, elláthatta hitéleti feladatát. Ebből az alkalomból került sor dr. Gerinczy Pál új jászóvári prépost magyarországi premontreiek generális apátjának beiktatására. Az ünnepségen Teleki Pál is jelen volt. Hálából ünnepélyes keretek között Teleki Pál tiszteletére 47 felavattak egy márvány emléktáblát , amelyet Sidló Ferenc gödöllői szobrászművész készített. Az esemény Telekihez és Gödöllőhöz kapcsolódó másik közös vonatkozása, hogy a gödöllői premontrei gimnázium ekkor a jászói tónál táborozó 44-es Rákóczi cserkészcsapatának tagjai álltak díszőrséget az ünnepségen. A gimnáziummal igen szoros kapcsolatot fenntartó Teleki Gödöllőhöz és a cserkészethez fűződő viszonyát jól érzékelteti Krassay János, egykori premontrei diák, cserkész rajvezető emlékezetébe bevésődött történet. 46 A bécsi döntéshozók Jászó esetében például a Bódva-patakot határfolyónak jelölték ki, mely mentén egy vastag zöld ceruzával húzták meg a határvonalat. Nem vették észre, hogy a patak Kassa felé fekvő része a faluval ugyan Magyarországhoz került, a másik oldalon viszont a gyönyörű monostor kéttornyú templomával Csehszlovákiánál maradt. 47 A jászói monostor a rendszerváltoztatásig szociális otthonként működött, jelenleg a nagy épületegyüttesben 4–5 szerzetes él, továbbá egy 130 kötetes lezárt könyvtár is található benne. Jászóvár a második világháborút lezáró párizsi döntés nyomán újbóli Csehszlovákiához csatolása után a Teleki Pál márvány emléktábláját levették eredeti helyéről és a prépostság könyvtárában egy falnak támasztották, rajta a felirat: „Gróf Széki Teleki Pál, Magyar királyi miniszterelnök, a trianoni bilincsekből felszabaduló prépostság nagy jótevője, 1939. június 24.” A szöveg fölött Teleki Pál domborműves arcképe látható. Varga Zoltán Zsolt gödöllői szobrászművész, a Teleki Pál Egyesület tagja Jászóra utazott, hogy elkészítse az emléktábla hű másolatát, amelyet 2007-ben az egyesület a közgyűlésén leplezett le, jelenleg a gödöllői premontrei gimnázium B épületének folyosóján látható. Az emléktábla mellett 1938-ban a prépostság több példányban emlékserleget is készíttetett. A gödöllői Teleki Pál Egyesület erről is készíttetne másolatot, azonban a serleg minden példányának nyoma veszett. 22

Amikor Teleki Pál a délelőtti préposti beiktatáson megtudta a cserkészektől, hogy ők gödöllőiek, délután meglátogatta őket a Magyarországhoz visszatért Jászó hagyományos sátorozó helyén létesített tóparti táborban, leült közéjük, énekelt, evett velük. „Kedves szolid modora lenyűgöző volt számunkra. Mindenki a közelébe akart jutni, hogy pár szót tudjon váltani 48 vele.” Miután sürgette a titkára, hogy menni kellene, Teleki elutasította: „Hagyjon engem nyugodtan, végre egyszer, jól érzem magam itt!” Teleki inkább a gödöllői cserkészek társaságát választotta, akik között ott volt fiatal cserkésztisztként Fényi Ottó is, a későbbi kormányzó perjel, a gödöllői premontrei gimnázium újjászervezője. A premontrei kanonokrend gödöllői gimnáziumának tanulói között volt a 49 majd évtizedekkel később Teleki külpolitikáját kutató Czettler Antal is – ahogy diákkorában osztálytársai becézték: Ciha –, aki számára felejthetetlen élmény maradt Teleki látogatása a jászói 50 cserkésztáborban 1939 nyarán . 48 Krassay J. 2009: Cserkészélményeim. – Gödöllői Teleki Pál Egyesület Évkönyve. pp. 65–66. 49 Dr. Czettler Antal író, gödöllői premontrei öregdiák érdeklődése évtizedekkel később is megmaradt a történelmi személyiség iránt, legjelentősebb könyvei (pl. a „Mi kis élethalál kérdéseink” című műve) azt vizsgálják, hogy mekkora külpolitikai mozgástere volt hazánknak az 1930-as és az 1940-es évek elején, hogy próbált a tragikus sorsú miniszterelnök lazítani a német függőségen. Czettler Antal műveinek írásában segítségére szolgált édesapja Czettler Jenő professzor számos visszaemlékezése, személyes közlése, akit mint egyetemi tanártársát szoros baráti kapcsolatok fűzték Telekihez. Czettler Antalt felháborította az országra sütött antiszemita bélyeg, és minden olyan tényt, dokumentumot felkutatott, amelyeket a kommunizmus idején évtizedeken keresztül elhallgattak. 2006-ban „A II. világháború rejtett erővonalai“ címmel megjelent könyvében pedig a világégés fordulópontjait, az angol–amerikai szerepvállalást ismertette. Kutatási eredményeiből előadásokat is tartott, többek között az újjászületett gödöllői premontrei gimnáziumban is. 2016-ban, Teleki halálának 75. ünnepi évfordulójának alkalmával a Premontrei Öregdiákok Egyesületének javaslatát elfogadva a gödöllői Teleki Pál Egyesület a tragikus sorsú tudós, nemzetnevelő, államférfi emlékének ápolásáért dr. Czettler Antal részére posztumusz Teleki Pál Emlékérem kitüntetést adományozott. 50 Czettler A. 2008: Teleki Pál és a magyar külpolitika 1939–1941. – Budapest: Kairosz Kiadó 345 p. 23

Teleki miután újra miniszterelnök lett, fáradhatatlanul járta az országot. 1939-es határidőnaplójának elemzése alapján Ablonczy Balázs történész megállapítja, hogy kormányfői minőségében is többször tett hivatalos látogatást Gödöllőre, elsősorban Horthy Miklós rezidenciájára. A Várhoz képest itt nyugodtabban tárgyalhattak, folytathattak megbeszéléseket. Amikor Németország hazánkon át akart felvonultatni katonaságot Lengyelország ellen, Teleki autóval Gödöllőre sietett, hogy ismertesse a kormányzónak a német követelést és 51 annak elutasítására biztassa őt . Leggyakrabban természetesen egy-egy jelentősebb politikai eseményt vagy külföldi látogatást követő beszámoló céljából találkoztak, de Horthy számos esetben látta vendégül miniszterelnökét vacsorán is. A gyermekkora óta szenvedélyes vadász Teleki és Horthy informális találkozásai közé tartozott az angol vendégeik körében megszervezett 1939. december 21-i közös gödöllői vadászat is. „Egy-egy részprobléma megbeszélésére Teleki akár 52 napközben is kiautózott a nyaraló államfőhöz Gödöllőre.” Teleki Pál második miniszterelnöksége idején az egyik legfontosabb gödöllői látogatást az 1940-es II. bécsi döntést követő beszámoló jelentette. A döntésről Bécsből hazafelé tartó 53 delegációt szállító vonatot óriási ünneplés fogadta, ahogy az befutott a fellobogózott magyar állomásokra. Teleki azonban nem mutatkozott az összesereglett tömeg előtt, az üdvözlőbeszédek viszonzását saját maga helyett átengedte külügyminiszterének, a delegációt formailag vezető gróf Csáky Istvánnak. Ebben kétségtelenül szerepet játszott Teleki puritán, 51 Kiss É. 2005: i. m. 52 Ablonczy B. 2004: A kegyelmes úr napjai. Kísérlet Teleki Pál határidőnaplójának elemzésére. – Korall (17): pp. 193–207. 53 Nagyon érdekes szituáció volt, hogy a küldöttséget a külügyminiszter vezette, Teleki Pál, mint kormányfő „csak” mint a delegáció tagja vett részt, a nagyhatalmak (Németország és Olaszország) ugyanis az érdekelt országok (Magyarország és Románia) külügyminisztereit hívták meg. 24

szerény személyisége, azonban az is, hogy a két világháború közötti időszakban a békés revízióra törekvő földrajztudós, államférfi mély depresszióba zuhant, ugyanis lelke mélyén 54 katasztrófának tekintette a nemzetszocialista Németország 55 segítségével végrehajtott döntőbíráskodást . Egy újabb gödöllői kapcsolódás, ahogy Teleki Kelenföldön leszállt a vonatról, autóba ült, első útja Gödöllőre vezetett, hogy hivatalosan tájékoztassa Horthy Miklóst a fejleményekről. 56 Ennek nyomán az erdélyi bevonulási hadparancs kormányzó általi kiadására Gödöllőn került sor. Horthy kormányzó – ahogy az egész ország is – nagyon elismerte Teleki tevékenységét. 54 Erdély revíziójában Teleki semmiképp sem akart együttműködni a szovjetekkel, több évtizedes külpolitikai céljaitól, a közhangulattól és a nácibarát politika megerősödésétől való félelemtől vezettetve végül kihasználta a kínálkozó alkalmat, és belement a Romániával szembeni revíziós kampányban a német támogatás megszerzésébe (térképek sokasága, zsidókérdés rendezésének ígérete, gazdasági megállapodások). Riasztotta azonban, hogy ez a fasiszta tengelyhatalmak – egyébként román oldalról felmerült – döntőbíráskodása útján hajtható végre, amelyért egyre inkább sejtette, hogy magas árat (végleges és egyoldalú elkötelezettség) kell majd fizetni. Ezt Teleki egyrészt azért nem tartotta szerencsének, mert ő hazánk függetlenségét megőrizve külső hatalmak közreműködése nélküli önálló akciót szorgalmazott, akár fegyveres konfliktus, háború árán is. Meggyőződéssel vallotta, hogy egy ilyen revízió nem lehet tartós életű, a győztes hatalmak ugyanis érvénytelennek fogják tekinteni a Hitler kezéből kapott területgyarapodást (Czettler A. 2008: i. m.). Félelme, hogyha elveszítjük a háborút, nagy hadisarc mellett vissza kell adnunk ezeket a területeket, sajnos beigazolódott. Másrészt pedig a magyar delegációt meglepte, hogy a döntőbírói hatalmak garantálták Románia új határait, amely ellehetetlenítette az Erdély egészére fenntartott magyar revíziós igényt (Tilkovszky L. 1969: i. m.). 55 Csicsery-Rónai I. 2000: Teleki Pál. – Csillagos órák – sorsfordító magyarok II. – Budapest: Occidental Press 56 „Honvédek! A Trianoni igazságtalanság egy újabb része jóvátételt nyert, indulunk, hogy újra birtokba vegyük 1000 esztendős jussunk egy újabb részét. Felszabadulást viszünk, 22 év óta rabbilincsben élő erdélyi magyar testvéreinknek és szeretetet a határainkon belül élő hozzánk hű nemzetiségeknek. Ezt tartsátok szemeitek előtt, mikor elindultok Isten és a haza nevében. Előre a Keleti- Kárpátok gerincéig!” Kelt Gödöllőn, 1940. szeptember hó 3. napján, Horthy Miklós 25

Gödöllőre kérette Teleki Pált, és a Királyi Kastély gyönyörű 57 dísztermében a Szent István-rend Nagykeresztjével tüntette ki az Alföld és Erdély egy részének az Anyaországhoz történt visszatérése érdekében tett rendkívüli szolgálataiért. Talán kevéssé közismert, hogy Gödöllőn, a máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika 1942-ben festett mennyezetfreskóján látható a Trianonban elszakított területek anyaországhoz visszatérését megörökítő egyetlen emlékkép, Márton Lajos, a „cserkészek festője” alkotása, amelyen az angyalok „felhőként ölelve” védik Magyarország akkori 58 határait . A Trianonban elszakított területek visszatérését megörökítő freskó a gödöllő-máriabesnyői bazilika mennyezetén 57 Szeptember 21-én a Magyar Távirati Iroda az alábbi, erről szóló levelet tette közzé: „Kedves Teleki gróf! Abból az alkalomból, hogy Kelet-Magyarország és Erdély egy részének a Szent Koronához történő visszatérése befejezést nyert, újból megemlékezve a hazának tett rendkívüli szolgálatairól, Önnek kimagasló érdemeiért, a Szent István rend nagykeresztjét adományozom.” Kelt: Gödöllőn, 1940. szeptember hó 21. napján, Horthy Miklós 58 Lencsés Gy. 2009: i. m. 26

Miután 1941-ben a magyar hadsereg bevonult Muraközbe, Drávaközbe és Bácskába, Teleki Pál nem tudott megalkudni lelkiismeretével, 62 éves korában öngyilkos lett. Korábban többször említette szűk családi körben, hogy a gödöllő- máriabesnyői csendes temető legyen végső nyughelye. A még 1929-ben megírt és „halálom esetén felbontandó” üzenettel titkárának, Incze Péternek megőrzésre átadott végrendeletében Teleki titkárától és családjától a nyilvánosság teljes kizárásával a lehető legegyszerűbb temetést kérte, azt, hogy senki ne kísérje a koporsóját. 1931-ben a dzsembori környékének bejárásakor a máriabesnyői dombon Teleki azt mondta, hogyha meghal, és nem tudják az erdélyi családi birtokon eltemetni, akkor ide temessék, mert ez a hely nagyon hasonlít az otthonira. A kormányzat viszont az annak idején még magánemberként tett rendelkezését stallumára való tekintettel nem vette figyelembe, 59 és ünnepélyes gyászpompával állami szertartás keretében ravatalozták fel a Parlament kupolacsarnokában, majd a búcsúztatás után a Kerepesi úti temetőben (ma Fiumei úti sírkert) temették el. Igaz, csak a legegyszerűbb, legszerényebb egyházi temetést kapta, sírját például Serédi Jusztinián esztergomi érsek, hercegprímás helyett gyóntatója, Witz Béla prelátus, a Bazilika plébánosa, a cserkészmozgalomban közeli munkatársa szentelte be. Nem sokkal később a temető totális politikai jellegű átformálása során a kommunista hatalom Teleki Pál sírját is a nemkívánatosak listájára tette. Leánya, Teleki Mária hazajött Svájcból, és félve, hogy a diktatúra a sírt eltünteti, Fényi Ottó gödöllői perjelnek elmesélte édesapja végakaratát, amely végül 1947-ben teljesült. Ekkor szűk körben kihantolták a 59 A gyászbeszédeket Bárdossy László miniszterelnök, külügyminiszter, Tasnádi Nagy András képviselőházi elnök és Lukács Béla, a kormánypárt elnöke tartották. Cserkészek álltak sorfalat, és százezrek kísérték a halott kormányfőt utolsó útjára. Az egész diplomáciai kar részt vett a temetésen. (Czettler A. 2008: i. m.) 27

díszsírhelyből, és végrendelete szerint az általa nagyon kedvelt Gödöllőre kerültek földi maradványai. Családja szerzetesrendi segítséggel a legnagyobb titokban helyezte örök nyugalomra a máriabesnyői kapucinus rendház csendes domboldalon fekvő temetőjében. „Az esti sötétség beállta után hozták a koporsókat, és hajnalban volt a temetés. Azok a besnyőiek, akik a kolostor környékén laktak, és hallhatták a rendkívüli eseményt, megilletődötten nyugtázhatták: nem mindennapi 60 esemény ismerői lettek” . A templomi halotti anyakönyv 1947. évet is tartalmazó kötetében a temetésről nincsen bejegyzés. A régi temetőben lévő minden hivalkodástól mentes, egyszerű sírról sokáig még a környékben lakók sem tudtak. Még a Salvatore Nővérek egykori rendházában működő gödöllői Török Ignác Gimnáziumba járó diákok is csak a honismereti külön órán tudták meg, hol van az öngyilkosságot elkövetett miniszterelnökünk eltemetve: „itt, karnyújtásnyira, csak át kell 61 menni a kiserdőn, úgy kétszáz métert” . Nem csak a helyi tanulók, de sokáig még történészi körökben sem hitték el, hogy Teleki végső nyughelye Gödöllő- Máriabesnyőn található. A sírt sokáig nem volt ajánlott látogatni, akik megtették félve, egyesével helyezték el a kegyelet virágait vagy az árvalányhaj csokrot. A családi sírban nyugszik gróf Teleki Pál édesanyja és felesége is, majd 2014-ben szintén ide kerültek az USA-ból visszatelepült unokája, a világhírű csimpánzkutató antropológus professzor, Teleki Géza hamvai is. Temetését a család kérésére a Teleki Pál Egyesület elnöksége rendezte. 60 Kiss É. 2005: i. m. 61 Szántai S. 2003: Völgyek ölén a város. – Budapest: Krúdy Gyula Irodalmi Kör 120 p. 28

Teleki Pál és családja máriabesnyői sírja, 2016-ban dédunokája Teleki Adrián tart búcsúbeszédet apja, Teleki Géza hamvainál A leírtakból látható, hogy Gödöllő nem csupán kedves, hanem egyúttal igen fontos helyszínként is szerepelt gróf Teleki Pál életében. Nem véletlen, hogy itt van az egykori államférfi végső nyughelye, első köztéri szobra, a róla elnevezett tér. Mindezek gondozása kötelességet ró a gödöllői utókorra. A gödöllői székhelyű Teleki Pál Egyesület immár több mint negyed évszázada elhivatott az egykori miniszterelnök, földrajztudós, főcserkész szellemiségének méltó ápolásában. 29

ESEMÉNYNAPTÁR KÖZGYŰLÉSTŐL – KÖZGYŰLÉSIG 2016. február 20. A 25 éves Teleki Pál Egyesület ünnepi közgyűlése, amelyet megtisztelt jelenlétével dr. Antall Józsefné rendszerváltó miniszterelnökünk özvegye és dr. Gémesi György Gödöllő város polgármestere. A közgyűlést Lencsés Barna elnökségi tagunk vezette. A műsort a Premontrei Szent Norbert Gimnázium tanulói adták. Balogh Péter Piusz atya, a premontrei rend kormányzó perjele, zongoraművész, zongorajátékával gazdagította a műsort. Péter Fruzsina egyetemi hallgató, Juhász Gyula Consolatio című versének elmondásával emlékeztünk a negyed évszázad alatt elhunyt tagtársainkra. A Teleki Pál emlékérmet dr. Gémesi György polgármester úrnak nyújtottuk át. Pápai Gergely József Attila Thomas Mann üdvözlése c. versét mondta el. A polgármester úr köszönő szavai után megnéztük dr. Jeneyné Varga Ágnes geográfus, egyetemi tanársegéd, tagtársunk Teleki Pál halála 50. évfordulójának gödöllői eseményeiről összeállított filmjét. A közgyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel tekintették meg a Teleki Pál életét és munkásságát bemutató kiállítást. A tablók Szabó Lászlónak, a Gödöllői Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökének segítségével kerültek bemutatásra. A programot a hagyományos pogácsás est zárta. Március 4. Dr. Fábri Mihály egyesületi elnökünk „Teleki Pál gödöllői kapcsolatai” címmel tartott előadást a Gödöllői Akadémia keretén belül a Művészetek Házában. Március 15. Részt vettünk és koszorúztunk nemzeti ünnepünkön a városi megemlékezésen. 30

Két tagtársunk részesült elismerésben: Karasz Gyöngyi, a Török Ignác Gimnázium tanára a diákolimpiákon sikeresen szereplő tanulók felkészítésében végzett áldozatkész, magas színvonalú tevékenységéért az Emberi Erőforrások Minisztériuma kitüntető oklevelét vette át. Bencsik Ernő nyugdíjas általános iskolai igazgató, testnevelő tanár több évtizedes eredményes munkásságáért átvette a Gödöllő Sportjáért díjat. Gratulálunk nekik! Április 2. Teleki Pál halálának évfordulóján sírjánál dr. Krassay László nyugalmazott erdőmérnök, egyetemi oktató, alpolgármester, alapító tagtársunk tartott emlékező beszédet. (Évkönyvünkben közöljük.) Közreműködött a megemlékezésen a Városi Énekkar Pechan Kornél karnagy vezetésével, valamint Baglyas Gellért harsonajátékkal és Pápai Gergely versmondással. A sírra sokan helyeztek el koszorút, virágot. Az előző napokban elkészült a sírhoz felvezető, eddig nehezen járható lépcsősor és a fakorlát. Nagyon szépen köszönjük a Pilisi Erdőgazdaság Gödöllői Erdészete vezetőjének, Macsek Lajosnak és munkatársának, Homoki Mihálynak a korlátok faanyagát és a kivitelezést, valamint Varga Árpádnak, önkormányzati képviselőnek, tagtársunknak és fiainak a lépcsőket. Továbbá köszönjük Kis Antal önkormányzati képviselőnek, tagtársunknak a szervezőmunkát, és a korlátok festésében részt vevő tagtársainknak a társadalmi munkáját. Április 16. A Városszépítő nap keretében takarítottunk, buszmegállót festettünk a Teleki Pál téren. 31

Április 23. Egynapos Nógrád megyei kiránduláson vettünk részt 41 fővel (Az eseményről részletesen beszámolunk a „Tanulmányi útjaink” c. fejezetben.) Május 10. A Teleki Pál által létrehozott és vezetett Gazdaságföldrajz Tanszék jogutódján tanító dr. Jeney László, egyesületünk elnökségi tagja „Az első gazdaságföldrajz tanszék alapításának kora és Teleki Pál életművének gondozója: a Teleki Pál Egyesület” címmel tartott előadást a földrajztudós gróf Teleki Pál halálának 75. évfordulója alkalmából tartott tudománytörténeti konferencián a Budapesti Corvinus Egyetemen. Május 26–29. 51 fővel lengyel testvérvárosunkba, Zywiecbe látogattunk. (Látogatásunkról beszámolunk a „Tanulmá- nyi útjaink” c. fejezetben.) Június 4. Koszorúztunk a Trianon emlékműnél emlékezve az igazságtalan békekötés áldozataira. Június 25. Elhunyt Szabó László barátunk, személyszállító vállalkozó, kirándulásaink buszvezetője. Évkönyvünk- ben kegyelettel emlékezünk rá. Július 15. Részt vettünk búcsúztatásán, amelyre a premontrei templomban Ullmann Péter atya által celebrált szentmisén került sor. Június 30. A Semmelweis Nap keretében Jeneyné dr. Szkalák Ilona tagtársunk Gödöllő Egészségügyéért díjban részesült. Gratulálunk! Augusztus 23–28. 45 fővel Erdélybe kirándultunk. (Részletes beszámolónk a „Tanulmányi útjaink” c. fejezetben.) Szeptember vége A Gróf Teleki Pál tér – Kis Antal, a Királytelep városrész önkormányzati képviselőjének, egyesületünk kurátorának kezdeményezésére – új járdaburkolatot kapott. Az új járdalapokat a VÜSZI biztosította. A munkálatokat önzetlenül társadalmi 32

munkában Szabó Ernő ügyvezető igazgató felajánlásában a Geotipp Kft. munkatársai végezték. Köszönjük szép munkájukat. Október 23. Koszorúztunk a forradalom kopjafájánál. Október 28. Délelőtt a Gróf Teleki Pál téren kettős tisztelgésre került sor. Szép időben, szép számú megemlékező vett részt a tragikus sorsú miniszterelnökünk születésének 137. évfordulójára rendezett ünnepségünkön. Bartek Zsoltnak, a Zeneiskola tanárának tárogatón felhangzó zenéje jelezte az ünnepség kezdetét, Vaszil Levente szavalata után egyesületünk elnöke köszöntötte a megjelenteket. A megemlékezés keretében került sor a téren álló, gyönyörűen felújított feszület újraszentelésére. Beszédet mondott Kis Antal. (Beszédét évkönyvünk tartalmazza.) Pápai Gergely Wass Albert: Kereszt a faluvégen c. versét mondta el. (A vers évkönyvünkben szerepel.) Imre atyával közös imára és koszorúzásra került sor. Ezután átsétáltunk a tér másik oldalán álló kereszthez, amelyet 1939-ben állíttatott fel Bögözy Vilmos, máriabesnyői plébános közadakozásból. Október 28. A Hősök Napján a két világháború halottjainak emlékművénél a Szabadság téren helyeztük el egyesületünk koszorúját. November 19. Egyesületünk meghívást kapott Ceglédre egy érdekes bemutatóra. Foucault francia fizikus 1851-ben ingakísérleteivel bizonyította, hogy a Föld forog. Ezt a kísérletet Cegléden Türi László tanár úr és kollégája minden évben egyszer bemutatja az érdeklődőknek a református nagytemplom kupolájában felfüggesztett ingával. Érdekes volt az egy órás bemutató a hozzáfűzött magyarázattal. Ezután a kellemes napsütéses időben szabad foglalkozás keretében ismerkedtünk az alföldi 33

várossal, majd meglátogattuk a Városi Múzeumban a gazdag anyagú Kossuth Gyűjteményt. Reznák Erzsébet, a múzeum igazgatónője fogadott bennünket nagyon kedvesen. Nagy tudása, élményt adó tárlatvezetése, igazi lokálpatrióta érzése lekötötte figyelmünket. Sok új ismerettel gazdagodtunk, és éreztük, hogy Cegléd városa híven őrzi a nagy hazafi emlékét. December 13. Nagy szomorúság ért bennünket: Bárdy Péter (a lenti képen), egyesületünk titkára, a Premontrei Szent Norbert Gimnázium címzetes igazgatója, Muhi díszpolgára, hosszan tartó súlyos betegség következtében elhunyt. December 23-án Nagy részvét mellett, diákjainak sorfala között kísértük el utolsó földi útján, és helyeztük örök nyugalomra a gödöllői temetőben. 34

MEGRENDÜLTEN EMLÉKEZÜNK BÁRDY PÉTERRE „Megtettem mindent, amit megtehettem kinek tartoztam, mindent megfizettem” (Dsida Jenő: Sírfelirat – részlet) December 13-án délután nagyon gyorsan terjedt városunkban a fájdalmas hír, hogy Bárdy Péter, a Premontrei Szent Norbert Gimnázium címzetes igazgatója, a Teleki Pál Egyesület köztiszteletben álló titkára, Muhi község díszpolgára életének 58. évében hosszantartó, súlyos betegségben elhunyt. Gyorsan terjedt a hír, mert Bárdy Pétert városunkban sokan szerették, tisztelték és hősies küzdelmét betegségével sokan kísérték aggódó együttérzéssel. Bárdy Péter 1959. március 6-án született Budapesten. Gödöllői szülők gyermekeként szerető családi körben nőtt fel. Általános iskolai tanulmányait az Imre utcai (ma Erkel Ferenc) Általános Iskolában, középiskolai tanulmányait a Török Ignác Gimnáziumban végezte kiváló eredménnyel. Iskolai évei alatt az atlétikában elért eredményeivel gazdagította városunk hírnevét. Érettségi után felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia–kémia szakára. Egyetemi évei alatt sem szakadt el Gödöllőtől, addig is – majd azóta is aktívan részt vett Gödöllő kulturális életében szavalataival, színjátszó csoportban való szereplésével. Állandó szereplője volt a „nőnapi ajándékkosárnak”. Az egyetem elvégzése után a Török Ignác Gimnáziumban helyezkedett el, ahol kiváló tanári munkát végzett. Munkáját tanítványainak tanulmányi versenyeken és az egyetemi felvételeken elért eredményei dicsérik. 35

1982-ben kötött házasságot Kőrösi Julianna tanárnővel, akivel 34 éven keresztül élt egymást tisztelő, szerető, boldog házasságban. Két fiuk született. Mindketten ez év nyarán kötöttek házasságot. Ezeken az eseményeken egyre romló egészségi állapota ellenére még boldogan részt tudott venni. A Premontrei Gimnáziumot 1991-ben újjászervező Fényi Ottó perjel úrtól tanári állásra kapott meghívást, majd 1997-től betöltötte az igazgatói tisztet. Igazgatói évei alatt (1997–2014 között) országos hírű eredményeket ért el a gimnázium. A 8 évfolyamos osztályok mellett 4 valamint speciális 5 évfolyamos osztályok indultak. Az országban egyedül itt – kollégiumi háttérrel – egyházzenei szakközépiskolai képzés indult. Az idegen nyelvi kiemelt képzés mellett természettudományi tagozat keretében megindult a biológia, kémia tantárgyak emelt óraszámú oktatása. Az iskola bővülésével járó szervezési feladatokat mintaszerűen végezte. Kapcsolatát a premontreiekhez az is erősítette, hogy szülei mindketten premontrei öregdiákok. Hagyományt teremtett azzal, hogy a premontreiek nagy jótevőjének, Kálmán hercegnek a szobránál minden év áprilisában a muhi csata évfordulóján koszorúzó megemlékezést szervezett. Szervezője volt a Muhiban rendezett emlékünnepségeknek is. Biztosította a gödöllői részvételt, a műsort és az emlékparkba gödöllői kopjafát emeltek. Tevékenységéért megkapta a Muhi község díszpolgára kitüntető címet. Tevékenyen részt vett városunk társadalmi életében, a Gödöllői Lokálpatrióta Klub és a Gödöllő Értékvédő Egyesület alapító tagja, a Segítség Közalapítvány kuratóriumi elnöke, városi önkormányzatunk kulturális és oktatási bizottságának tagja volt. 16 éven keresztül haláláig töltötte be a Teleki Pál Egyesület titkári tevékenységét. Sikeres városi megemlékezések 36

szervezése, lebonyolítása, tudományos előadások tartása, ismeretterjesztő kiadványok, az egyesületi évkönyvek kiadása fűződik tevékenységéhez. Bárdy Péter beszédet mond Teleki Pál születésének 136. évfordulóján Utoljára Teleki Pál halálának 75. évfordulóján (2016. április 2-án) vett részt egyesületi rendezvényen, és megkoszorúzta Teleki Pál sírját. Munkálkodott országos szervezetekben. A Történelmi Egyházak Közoktatási Intézményvezetői Országos Egyesületének elnöke volt. A Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács tagja, a Tanács Társadalmi Albizottságának társelnöke volt. Tagja volt az Öveges József tanáregyletnek is. Eredményes munkássága elismeréséül a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, Gödöllő Városért és a Teleki Pál Emlékérem kitüntetésekben részesült. 37

Sajnos súlyos betegsége munkásságát félbeszakította, de amikor tehette, továbbra is mindig részt vett az iskolai, egyesületi és közösségi munkákban. Élete végéig hűséges maradt családjához, barátaihoz, a városához, munkatársaihoz és mindahhoz, amiket az élet rábízott. Temetése december 23-án 14 órakor volt a gödöllői temetőben. Nagyszámú gyászoló közösség mellett a temetésén részt vett és lerótta kegyeletét dr. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A temetési szertartást Ullmann Péter a Premontrei Rend ny. kormányzó perjele végezte, búcsúbeszédet mondott dr. Gémesi György, városunk polgármestere. Elbúcsúztak a Premontrei Gimnázium vezetői, képviselői. A Premontrei Szent Norbert Gimnázium és Gödöllő Város Önkormányzata Bárdy Pétert saját hallottjának tekintette. Emlékét kegyelettel megőrizzük. F. M. Miniszterelnökünk Bárdy Péter sírjánál 38

FÁJÓ SZÍVVEL BÚCSÚZUNK SZABÓ LÁSZLÓTÓL 2016. június 25-én 62 éves korában távozott e földi világból hosszantartó, súlyos betegség következtében kedves barátunk és munkatársunk, Szabó László. Szenvedéseit türelemmel viselte, és bizalommal tekintett a sorsa felé. Feleségével 32 évig élt boldog házasságban, két gyermeküket nevelték fel szeretettel. A reménykedve várt első unokája megszületését már nem élte meg. Halálának fájdalmas és megrendítő híre gyorsan terjedt el városunkban. Sokan szerettük, tiszteltük szorgalmáért, segítőkész kedvességéért, egyenességéért. 39

Negyed évszázadon keresztül személyszállító vállalkozóként, autóbusszal, majd autóbuszokkal teljesítette az utazni kívánók, kirándulók kéréseit, megrendeléseit. Munkáját szolgálatnak tekintette. Mindig pontos volt, feladatát lelkiismeretesen végezte. Gondosan vigyázott utasai biztonságára, jó közérzetére. Városunk iskolái, intézményei, szervezetei útjaikat mindig vele szervezték. Mi, akik sokat utaztunk vele munkatársunknak, kollégánknak tekintettük, tanítványaink pedig tiszteletet ébresztő magatartásáért tanáruknak. A vele utazó csoportok minden programjában részt vett. Városnézéseken, műemlék- és múzeumlátogatásokon, túrákon, hegymászásokon. Sohasem ült tétlenül a buszban. Szívesen vezette gyakori tátrai útjaink során az erre vágyó diákjainkat magashegyi túrákon. Sokan tartottak vele, de lépést tartani nem tudtak. „Úgy megy a hegyre, mint a zerge” – mondták. Innen ered a zerge elnevezés. Zerge Laci bácsi, Zerge tanár úr volt a közkedvelt neve. Nagyon vonzódott a történelem iránt. Sokat olvasott, tudományos folyóiratokat járatott. Huszonöt év számtalan útját lehetetlen felsorolni. Minden út tanulsággal szolgált számára. Kiemelkedő jelentőségű utaknak tekintette a Teleki Pál Egyesület Kárpát-medencei tanulmányi útjait, a Török Ignác Gimnázium skóciai és németországi útjait, a Madách Imre Szakközépiskola németországi testvérvárosi látogatásait. A Török Ignác Gimnázium és a Premontrei Gimnázium bensőséges hangulatú bécsi karácsonyi kirándulásait. A Premontrei Gimnázium minden tavaszi szünetben megrendezett párizsi útjait. A muhi csata emlékére szervezett utakat. A nyugdíjas klubbal a Baltikumon keresztül szentpétervári látogatást tettek. A nyugdíjas könyvtárosok országos szervezetével Albániában jártak. 40

Számtalan osztálykirándulást, színházlátogatást bonyolítot- tak le. Minden évben részt vett autóbuszával utazó csoporttal a csíksomlyói búcsúban. Számtalan kisebb búcsúba vitte a búcsúsokat, de szinte minden évben részt vett zarándokokkal az itáliai pápai zarándokhelyeken. Tizenkét éven keresztül fogadta és utaztatta a hazánkba látogató görög postás küldöttséget. A magyar postás szakszervezet rendezésében nyaraló görög küldöttség viszonzásul az érdekükben kifejtett munkásságáért Szabó Lászlót és feleségét meghívta Görögországba, nyaralásra. Erre az utazásra azonban már nem kerülhetett sor. 2011-ben vállalkozása működésének 20. évfordulóján Gödöllő Város Önkormányzata kiváló munkássága elismeréséül Gödöllő Vállalkozója díjjal tüntette ki. Halála után az engesztelő szentmisét a premontrei templomban Ullman Péter ny. premontrei kormányzó perjel celebrálta a templomot megtöltő családtagok, barátok, tisztelők jelenlétében. Szavait idézem: „Elhunyt szeretteinkre mindig naponta többször is elmondjuk az Egyház imáját: „Adj Uram örök nyugodalmat neki.” Amikor emlékeink, régvolt események eszünkbe jutnak, a hozzájuk kapcsolódó személyek már nem élnek. Szüleink, barátaink, munkatársaink már odaát vannak. És ha eszünkbe jutnak álmatlan éjszakákon, vagy napközben, a keresztény reflex rögtön beugrik: Adj neki uram örök nyugodalmat…” F. M. 41

IN MEMORIAM Kegyelettel gondolunk minden elhunyt tagtársunkra, barátunkra. Nyugodjanak békében! GREG SCHREINER: 62 NE ÁLLJ MEG SÍRVA Ne állj meg sírva nyughelyem előtt, Ne hidd, hogy alszom, hisz ott sem vagyok. A halkan fúvó szellőben találsz meg, És a hóban, mely gyémántként ragyog. Vagyok a napfény érett búzatáblán Őszi eső, mely gyengéden alászáll. Ha kora reggel egyszer arra ébredsz, Hogy madárraj száll arra szárny suhogva, Ha szíved csendes éjben engem érez, Én sugárzom rád, csillagként ragyogva. Ne állj hát sírva nyughelyem előtt, Emlékezz rám, és a halál nem vesz rajtam erőt! 62 A verset halottaink áldott emlékére választotta: Tankáné Lehoczky Zsófia, tagtársunk. 42

2016. ÉVI KITÜNTETETTJEINK Dr. GÉMESI GYÖRGY KÖSZÖNTÉSE 63 Tisztelt Közgyűlés! Egyesületünk Teleki Pál halálának 60. évfordulója évében, 2001-ben Teleki Pál Emlékérem kitüntetést alapított. Az emlékérem azok számára adományozható, akik sokat tettek tragikus sorsú miniszterelnökünk emlékének ápolásáért, és akik feladatainak végrehajtásához sokoldalú segítséget nyújtanak egyesületünknek. Ez évi kitüntetettünk dr. Gémesi György polgármester úr. Az 50 éve várossá nyilvánított Gödöllőnek 25 éve megszakítás nélkül első számú vezetője, polgármestere. Városunk lakóinak bizalmából hat polgármesteri választást nyert meg nagy fölénnyel. Élsportolói sikerek és felelősségteljes sebészorvosi hivatás után vállalta, eleget téve szülővárosa hívó szavának, a nehéz, sokszor hálátlan polgármesteri szolgálatot. Vezetése alatt minden nehézség, sokszor erős ellenszél dacára épül, szépül városunk. Kialakult a városhoz méltó intézményrendszer, amely hiányzott a várossá váló Gödöllőn. A város külső megjelenésében, kulturális programjaiban városi rangot képvisel. Vonzást gyakorol közeli és távolabbi körzetére. Idézem Jókai Anna Kossuth-díjas írónőnek a polgármesterünkről szóló könyv előszavában megjelent sorait: „Gémesi György egyéniségéhez, jelleméhez hozzátartozik a fegyelmezettsége. Hiszen Őt is – mint mindannyiunkat – érte sérelem, volt része küzdelemben, bánatban és szenvedésben is, de méltóságos türelmét egyszer sem veszítette el. Nem 63 Elhangzott 2016. február 20-i közgyűlésünkön. Elmondta Karasz Gyöngyi, a Török Ignác Gimnázium tanára. 43

hallottam Őt panaszkodni, vagy sárral dobálózni, de láttam okosan cselekedni igaza biztos tudatában… első számú szolgálója ennek a hangulatos, szép magyar városkának.” Egyesületünk céljainak és feladatainak végrehajtásában nagy segítséget jelentett mindenkori támogatása. Pártfogolta egyesületünk megalakulását. Tevékenyen részt vett közjogi méltóságaink 1991. évi gödöllői látogatásának előkészítésében és lebonyolításában. Amikor csak sokirányú elfoglaltsága engedte, részt vett Teleki Pál születésnapi és halálozási évfordulóinak megemlékezésein. Az önkormányzat koszorúja sohasem hiányzik az emléknapokon a sírról és a szoborról. Döntő szerepe volt abban, hogy ismét van Gödöllőn Teleki Pál nevét viselő közterület: a gróf Teleki Pál tér. Segítséget adott Magyarország első köztéri Teleki Pál szobrának, Varga Zoltán Zsolt, városunk szobrászművésze alkotásának elkészítéséhez, leleplezéséhez. A szobor megsemmisülése után gyors pótlásához, majd az újraöntéshez anyagi fedezetet biztosított, és hasonló esetek megakadályozására javaslatot terjesztett elő. A temetési emlékhely méltó kialakítását segítette. Teleki Pál eszmeiségével összecseng határainkon kívül rekedt nemzettársainknak segítése, lelkük megerősítése. A Nemzeti Együvé Tartozás Napjának rendezése, az Alapítvány megszervezése a polgármester úr munkája. Egyesületünk ez irányú tevékenységéhez mindig segítséget kaptunk tőle. Gondoljunk csak májusi kárpátaljai adományokat vivő utunkra. Szívből gratulálunk a városvezetésben elért sikereihez, és köszönjük egyesületünknek nyújtott segítségét. Tisztelt Polgármester Úr! 44

A mai napon felsorolt jubileumi évfordulók mellett 2016. január 3-a újabb jeles évfordulót hozott, az Ön születésének 60. évfordulóját. Ebből az alkalomból kifejezem egyesületünk jókívánságait: jó egészséget, változatlan alkotó lendületet kívánunk! Isten éltesse sokáig gyermekei, unokái, városunk lakói örömére! Dr. Gémesi György átveszi a Teleki Pál Emlékérem kitüntetést „Múltunk kötelez a méltó folytatásra.” (Teleki Pál) 45

TELEKI PÁL EMLÉKÉREM POSZTUMUSZ ADOMÁNYOZÁSA DR. CZETTLER ANTAL EGYKORI 64 GÖDÖLLŐI PREMONTREI ÖREGDIÁK SZÁMÁRA Tisztelettel köszöntöm a Premontrei Öregdiák Egyesület Szent Norbert napi ünnepi közgyűlésének minden kedves résztvevőjét. Egyesületünk 2001-ben Teleki Pál halálának 60. évfordulóján Teleki Pál Emlékérem kitüntetést alapított, amelyet azóta is azok számára adományozunk, akik sokat fáradoznak a tragikus sorsú tudós, nemzetnevelő, államférfi emlékének ápolásáért. A mai ünnepi alkalomkor az emlékérmet a Premontrei Öregdiákok Egyesületének javaslatát elfogadva dr. Czettler Antal, író, premontrei öregdiák részére posztumusz adományozzuk. Dr. Czettler Antal – ahogy gödöllői diákkorában osztálytársai becézték: Ciha – 1925-ben született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait a premontrei kanonokrend gödöllői gimnáziumában végezte, ott érettségizett 1944. május elején. A nyilas hatalomátvétel után, 1944–1945 fordulóján egy illegális keresztény ifjúsági alakulat tagjaként bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, ahol fegyveresen nem harcoltak, de zsidókat mentettek a svájci követség Wekerle Sándor utcai védett házába. A szovjet csapatok számos zsidóval együtt elhurcolták őket a gödöllői, majd ceglédi fogolytáborba, ahonnan 1945. május 18-án fiatal korára való tekintettel szabadult. Hazatérése után a Budapesti Tudományegyetem jogi karán folytatta tanulmányait. 1950 decemberében az ÁVH letartóztatta édesapját, Czettler Jenő egyetemi tanárt, akit 64 A laudáció 2016. június 4-én hangzott el a Premontrei Öregdiák Egyesület közgyűlésén. Elmondta dr. Jeney László, egyetemi oktató, egyesületünk elnökségi tagja. 46

később titkos koncepciós perben 12 év szabadságvesztésre ítéltek. Édesapja 1953 áprilisában halt meg börtönkórházban. Apja letartóztatására való tekintettel évekig nem kapott tudásának megfelelő állást, így fizikai munkát végzett. Volt árukihordó, majd betanított bakelitpréselő, végül meós egy szövetkezetben. 1963-tól kezdve a Remix rádiótechnikai vállalatnál dolgozott fordítóként és könyvtárosként, majd nemzetközi ügyintézőként az Elektromodul külkereskedelmi vállalatnál. Az 1968-as csehszlovákiai válság után Svájcba emigrált, ahol nyugdíjazásáig a Svájci Parasztszövetségnél dolgozott könyvtárosként és jogi munkatársként. Emellett politikai és publicisztikai tevékenységet is folytatott. Több tudományos írása jelent meg a müncheni Ungarisches Institutnál, valamint a Svájci Magyar Irodalmi Kör kiadványaként. Jelentősebb könyvei a Teleki- illetőleg a Kállay-kormány külpolitikájával foglalkoznak. Számos tanulmánya jelent meg a Valóságban, a Magyar Szemlében, a Heti Válaszban és más folyóiratokban. Legjelentősebb műve a „Mi kis élethalál kérdéseink” c. könyve, melyben azt vizsgálta meg, hogy mekkora mozgástere volt hazánknak az 1930-as és az 1940-es évek elején, hogy próbált Teleki Pál, Kállay Miklós lazítani a német függőségen. Árnyalni próbálta Horthy Miklós portréját, nem mentve a felelősség alól. Felháborította az országra sütött antiszemita bélyeg, és minden olyan tényt, dokumentumot előásott, amelyeket évtizedeken keresztül elhallgattak. „A II. világháború rejtett erővonalai” címmel 2006-ban jelent meg könyve. Ebben a műben a II. világháború fordulópontjait, az angol-amerikai szerepvállalást ismerteti. Arra a következtetésre jutott, hogy nem Jaltában, hanem már Teheránban eldőlt Európa sorsa. Kutatási eredményeiből előadásokat is tartott, többek között az újjászületett gödöllői Premontrei Gimnáziumban is. 47

Életének 87. évében 2012. január 21-én hunyt el. Őt jól jellemző, alábbi rövid méltatás jelent meg a Heti Válaszban: „Czettler Antal történész, nagy idők tanúja volt, az utolsó művelt úriemberek egyike, aki még tudta, hogyan kell a hölgyeknek bókolni, aki nagy társaságokat szórakoztatott szellemes történelmi párhuzamokkal, s aki svájci emigrációban készült hiánypótló történelmi munkát hagyott hátra.” Felkérem Bárdy Pétert, a Gödöllői Premontrei Gimnázium tiszteletbeli igazgatóját, Egyesületünk titkárát, hogy a kitüntetést adja át. A Premontrei Esték keretében előadást tartó Czettler Antallal Bárdy Péter beszélget 48