zeneiskola_jubileumi_konyv

A Vujicsics Tihamér Zeneiskola 50 éve 1963–2013



A Vujicsics Tihamér Zeneiskola 50 éve 1963–2013 Vujicsics Tihamér Zeneiskolai Alapítvány Szentendre, 2013

Szerkesztette Barnás András Richter Annamária Völgyesi Zsuzsanna Szerzők Bártfai Zoltán Bokorné Forró Ágnes Csizmadia Angelika Domoszlai Orsolya Gaál Natália Juhász Lívia Kádár Krisztina Knyazoviczki Zoltán Nádasy Eszter Négyessy Katalin Szvorák Katalin Zakar Katalin Készült Gratzl Erika szakdolgozatának felhasználásával © Vujicsics Tihamér Zeneiskolai Alapítvány, 2013 © Szerkesztők, 2013 © Szerzők, 2013 Minden jog fenntartva.

Tartalom Polgármesteri köszöntő ................................................................................... 9 Igazgatói köszöntő .......................................................................................... 10 Szentendre, a művészek és a művészetek városa ........................................ 11 Iskolánk névadója ........................................................................................... 13 A szentendrei zeneoktatás kezdeteitől napjainkig ...................................... 17 Igazgatóink és kiemelkedő tanáregyéniségeink ......................................... 21 Oltai Adrienne (1963–1964) .................................................................. 21 Szári Mihály (1964–1984) ..................................................................... 22 Bánk Zsuzsanna (1984–1994) ............................................................... 26 Bokor György (1994–2009) .................................................................... 28 Zakar Katalin (2009–) ........................................................................... 30 Tanszakaink ..................................................................................................... 33 Billentyűs tanszak .................................................................................. 33 Vonós–gitár tanszak ............................................................................... 38 Vonós hangszerműhely ........................................................................... 42 Fafúvós tanszak ...................................................................................... 43 Rézfúvós és ütős tanszak ........................................................................ 46 Népzene tanszak ..................................................................................... 49 Szolfézs tanszak ...................................................................................... 52 Iskolánk munkáját segítő alapítványok, elismerő díjak ............................ 57 Vujicsics Tihamér Zeneiskolai Alapítvány ............................................ 57 Oltai Adrienne-díj .................................................................................. 57 Szülői-díj ................................................................................................ 58 Levente Alapítvány ................................................................................. 58 Arany, Ezüst és Bronz Violinkulcs ......................................................... 60 Zenekaraink .................................................................................................... 61 Szentendrei Fúvószenekar ...................................................................... 63 Dunakanyar Gitáregyüttes .................................................................... 64

Táborok ............................................................................................................ 67 Kapcsolataink .................................................................................................. 69 Szentendre – Kalinyingrád (1995–2000) .............................................. 69 Olasz testvériskolai kapcsolat ................................................................ 70 Visszaemlékezések .......................................................................................... 71 Preludium ............................................................................................... 71 A zeneiskola „oltalmában” ..................................................................... 72 Jávor Zoltánról… .................................................................................... 73 In Memoriam Frank Lajos ..................................................................... 73 Ásztai Csabáné emlékére ........................................................................ 76 Papp Zsuzsa néniről ............................................................................... 77 Egy „18 éves szülő” emlékei .................................................................... 78 A zeneiskolában tanító tanárok (1963-2013) .............................................. 81 Zeneművészeti szakközépiskolába felvett növendékeink .......................... 93 CD melléklet ................................................................................................. 102 Színes képmelléklet ...................................................................................... 103

„Utóvégre lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út, de mi, akik azon fáradozunk, hogy minden gyermek kezébe kapja a jó zene kulcsát, s vele a rossz zene elleni talizmánt, azt akarjuk, hogy ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos kerten.” (Kodály Zoltán)



Polgármesteri köszöntő Kedves Szentendreiek, Zenepedagógusok, Növendékek! Tisztelt Művészet Szeretők! A Vujicsics Tihamér Zeneiskola fontos szerepet tölt be 1000 éves városunk sokszínű művészeti életében. Az itt folyó munka nem csupán megtanítja gyermekeinket muzsikálni, de megszeretteti velük a zenét, a művészetet. Jó érzés olyan város polgármestereként előszót írni a most megjelenő kiad- ványba, ahol a felnövekvő generáció számára már kisgyermekkortól megha- tározó a művészet, a kultúra. Ahol a gyermek egészen kiskorától hangszert ragad és zenével, élettel tölti meg a macskaköves utcákat, szűk sikátorokat, majd később sorra nyeri a különböző zenei, művészeti versenyeket, hála a kimagasló pedagógiai munkának, mely az intézményben folyik. Büszkén mondhatjuk, hogy Szentendre igazi kulturális Megyei Jogú Vá- ros, hiszen a Művészet Malom, a Fő tér, a nemrég felújított Régi Művész- telep, a Ferenczy Múzeum és csatolt intézményei, a Pest Megyei Könyvtár mind-mind ékkövei kultúránknak, melyet a most 50 éves Zeneiskola to- vább gazdagít. E falak közül számos, mára méltán világhírű zenész került ki, és ért el kimagasló sikereket a zeneművészet terén. Ám, ami ennél is fontosabb, számos egykori növendék ma már nem tanulni, hanem tanítani jár a gyönyörű műemléképületbe. Ez mutatja igazán városunk nagyságát, az itt élők városszeretetét és elhivatottságát. A mostani kiadvány a Zeneiskola fennállásának 50 évét mutatja be, a zene szeretetéről, a pedagógiai munka nagyságáról, a szentendrei közművelődésről szól. Szívből kívánom, hogy az iskola őrizze meg azokat az értékeket, melye- ket kezdettől fogva hordoz. Sokunk leljen örömöt a muzsikában, gyerme- keink tehetségében, és Szentendre együtt ünnepelhesse a Vujicsics Tihamér Zeneiskola 100. évfordulóját. A pedagógusoknak pedig szívből köszönöm áldozatos munkájukat, és további sikereket kívánok. Dr. Dietz Ferenc Szentendre Város Polgármestere 9

Igazgatói köszöntő Szeretettel köszöntöm kiadványunk minden kedves olvasóját! A Vujicsics Tihamér Zeneiskola kettős jubileumot ünnepel ebben az évben. 75 évvel ezelőtt, 1938-ban indult el a szervezett zeneoktatás Szentendrén, 1963-ban pedig önálló állami zeneiskola kezdte meg működését városunkban. Jelen kötet kiadását hosszú előkészítő munka előzte meg. A dokumentu- mok, fényképek böngészése, az elmúlt 50 év eseményeinek, eredményeinek, emlékeinek felidézése boldog érzéssel tölt el; pedagógusaink és tanítványa- ink sikerei azt az üzenetet hordozzák a jelen és a jövő nemzedék számára, hogy a hosszú évekig végzett kitartó munka, az erőfeszítés nem hiábavaló. Az iskola motorja kezdettől fogva az a dinamikus, színes, értékes közös- ség, amelynek a kötetben említett sikerek köszönhetőek. Az intézmény 50 éves múltja és máig tartó fejlődése bizonyítja az alapfokú művészeti nevelés jelentőségét, létjogosultságát. Szeretném megköszönni valamennyi tanártársam áldozatos munká- ját, szakmai elhivatottságát, a tanulóknak és szüleiknek, hogy bennünket választanak, és hogy számtalan módon segítik iskolánkat. Köszönöm a telephelyeinknek otthont adó intézmények vezetőinek, hogy befogadnak bennünket, és segítik munkánkat. Köszönöm valamennyi közvetlen és köz- vetett partnerünknek, hogy elismernek bennünket és támogatják a Vujicsics Tihamér Zeneiskolát. Zakar Katalin igazgató 10

Szentendre, a művészek és a művészetek városa „A Szentendrén látott dolgokban, a termé- szetben látott jelenségekben igenis élet van, művészet van. Élnek azok a formák, színek, vonalak, amelyeket csak festő vehet észre” – így ragadta meg Barcsay Jenő azt az erőt, a vonzást, ami őt, a festőt és rajta kívül számta- lan képzőművészt vonzott és fogva tartott. A múltban éppúgy, mint a jelenben és a jövőben ez a vonzás nem csak a képzőművész sorsokat határozza meg. Az irodalom, a zene, s a szín- ház művelői közül is sokan kötődtek-kötőd- nek Szentendréhez. Az ide látogatók – még ha rövid időt töltenek is itt – szintén érzik a Duna-kanyar kapuja és a Pilis vonulatai kö- zötti, három dombra épült, csupa háztető és templomtorony óváros varázslatos erejét. A képzőművészetek mellett természete- sen a kultúra más ágai is virágoznak a város- ban. A zene például jelen volt már a kezdetektől. A szentendreiek büszkék 1. Stéger Xavér voltak a város neves szülötteire: Avakumovics Avakum (1774–1811) költő- Ferenc re, katona és fuvolaművészre, valamint Stéger Xavér Ferenc (1824–1911) Európa-hírű tenorra. 11

2. Vujicsics Tihamér

Iskolánk névadója A pomázi születésű szerb anyanyelvű zeneszerző egy görögkeleti lelkész, püspöki vikárius fiaként látta meg a napvilágot. 1948-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Veress Sándor és Far- kas Ferenc növendéke volt. Népzenét Kodály Zoltánnál kezdett hallgatni, de a mester hamar felmentette óráinak látogatásától, mondván: „Már nincs mit tanulnia tőlem.” 1949-ben a kommunista hatalom beleszólt karrierjébe, és származása miatt eltávolították a Zeneakadémiáról. Kizárását követően tanulmányait a Nemzeti Zenedében folytatta, ahol Sugár Rezsőnél tanult zeneszerzést. Egy ideig a Magyar Állami Népi Együttesnél dolgozott, majd a Jégszínház zenei vezetője lett. Számos filmzenét szerzett, és tévéjátékok- hoz, hangjátékokhoz komponált kísérőzenét. Gyakran szerepelt a filmek- ben, amelyekhez a zenei aláfestést írta. Anarchista zongoristát játszott az egyik tévésorozatban (Bors), összeesküvőt a másikban (Sirokkó), melyben szabadtéren szólaltatott meg egy lehangolt zongorát. A későbbi Oscar-díjas rendező, Szabó István Koncert (1961) című kisfilmjében pedig a Duna-par- ton hallhatjuk őt a zongora mellett. Zeneszerzőként minden műfaj érdekelte a beattől a jazzen és klasszikus zenén át a kortárs és népzenéig. Egyedülálló- an ötvözte a modern zenei hangzást a népzeneivel. Polihisztori képességeit jól jellemzi, hogy minden keze ügyébe kerülő hangszer érdekelte. Számos hangszeren tanult meg játszani, főleg népi instrumentumokon, ezen kívül 10 nyelven beszélt. Igazi garabonciás volt, a régi igricek és trubadúrok kései utóda, ahogy zeneszerző kollégái, Petrovics Emil és Szokolay Sándor írták róla. Fő területe Bartók nyomán az összehasonlító népzenekutatás volt, ezen belül is kiemelten foglalkozott a magyar, balkáni és keleti zenék kapcsola- taival. A híres Rákóczi-induló motívum-vándorlásának nyomait kutatta, de munkásságát befejezni nem tudta. Egy máig nem tisztázott damaszkuszi repülőgép szerencsétlenség áldozata lett 1975-ben. Zenei hagyatékában Kodályénál is gazdagabb, ritkaságokkal teli ma- kedón, szerb, sokác, albán, magyar, perzsa népzenekincs maradt ránk. Ez a kulturális sokszínűség, amely Szentendrére is jellemző, indokolta, hogy iskolánk az alapítás 15. évében, 1978-ban felvegye Vujicsics Tihamér nevét. 13

Szokolay Sándor zeneszerző a névadó ünnepségen így emlékezett rá: „Senkivel össze nem téveszthető izzó tehetségének kisugárzása, gyermekien tiszta mosolya nem lehet a múlté! Summázásra nem futotta életéből, hiszen forrongva alakuló lénye körül minden vibrált, sistergett a levegő, s úgy tűnt: annyi a kincse, hogy futja miből pazarolnia is!” Művei Palóc fantázia Kalotaszegi concerto Maros és Küküllő mentén Drágszéli táncok (1954) Csudra Makar (1955) – népi táncballada Pásztor botoló (1958) Kádár Kata (1958) Csodafurulyás juhász (1958) Nase pesme(1959) – népzenei gyűjtemény Szvatovác (1965) – Szerb lakodalmas Ráckevi ballada Szentendre – kamarazenekarra, tenor szólóra és kórusra Árgyélus kismadár – zeneparódia A béke arca – zeneparódia beat zenére, dzsessz-zenekarra és a Zeneakadé- mia orgonájára Befejezetlen művei Árgirus – opera Zongoraverseny A magyarországi délszlávok zenei hagyományai (poszthumusz 1978) – ösz- szefoglaló népzenei gyűjtemény Fontosabb filmzenéi A dunai hajós (1974) Büntetőexpedíció (1970) (TV film) Szép magyar komédia (1970) Téli sirokkó (1969) Minden kezdet nehéz (1966) 14 Princ a katona (1966) (TV film)

Fény a redőny mögött (1965) A Tenkes kapitánya (1965) Az életbe táncoltatott leány (1964) Miért rosszak a magyar filmek? (1964) A Tenkes kapitánya (1964) (TV film) Koncert (1963) Öröklakás (1963) (TV film) Kertes házak utcája (1962) Dr. Richter Pál zenetörténész The legacy of Tihomir Vujičić című tanulmá- nya alapján. 15

3. Az 1939. június 29-i vizsgakoncert műsora

A szentendrei zeneoktatás kezdeteitől napjainkig „A história bizonyítja, hogy ha valahol a jó gyökeret vert, ott mindig a szép készítette az utat.” Kazinczy Ferenc Az 1920-as évek elején határozott igény mutatkozott egy városi zeneiskola létrehozására. Az első lépéseket dr. Horváth Ákos jogász (1865–1944) tette meg, aki Erkel Ferenc egykori tanítványaként a szentendrei zenei élet egyik mentora volt. A „Horváth Nyolcas” néven ismertté vált férfi énekegyüttes az ő vezetésével gyakran lépett föl városi rendezvényeken. A dr. Horváth Ákos által beterjesztett javaslatra adott választ a szentendrei Képviselő Testület 1923. december 28-án: „A város képviselőtestülete fentnevezett által a város területén zeneiskola létesítése ellen kifogást nem emel, ellenben az általa létesítendő zeneiskola részére semminemű anyagi befektetést, avagy tűzifát még kilátásba helyezett vagyontalan gyermekek ingyen oktatása esetén sem adhat”. Az 1938. november 24-i képviselőtestületi irat szerint: „Szentendrén ez év október hóban megnyílt magán zeneiskola fűtésére és világítására 1938 évi október hó elsejétől kezdve havi 10 pengő illetve évi 120 pengő segélyt szavazunk meg”. Ekkor indult Dullien Klára vezetésével az államilag enge- délyezett Zeneiskola működése. Az 1939. június 29-i Vizsgahangversenyen 20 zongorista és 13 hegedűs növendék lépett föl, és kapott bizonyítványt. Az 1939–40-es tanévet már rendes időben, szeptemberben indíthatták. Ebben az államilag engedélyezett magániskolában hegedűt Dullien Klára hegedűművész (egykori Hubay növendék), zongorát pedig Oltai Adrienne és Tábor Frigyes (1904–1982) tanított, aki húsz évig, 1945-ig a Péter-Pál templom orgonistája volt, és férfidalárdát is vezetett. Oltai Adrienne testvére, Opaterny Erzsébet így emlékszik erre az idő- re: „A zenei életet a nővérem teremtette meg. A legkülönbözőbb helyeken tanítottak: a zárdában, ami most általános iskola, a Ferences Gimnázium- ban, ami akkor katolikus iskola volt […]. A háború előtt is sokfelé jártak 17

4. Bizonyítvány az 1938/39-es tanévből

hangversenyt adni: Ceglédre, Abonyba […]. A Tanácsházán a Díszterem- ben sokat hangversenyeztek. Szentendrén rengeteg tanítványa volt nővé- remnek, sok közöttük ma ismert zenész […].” A II. világháború utáni újrakezdésről a következőképpen ír: „a Semmel- weis utcai szovjet házban is felléptek. Az ostrom után nem volt hely, ahol tanítsanak. Jártak ide-oda. Az Alkotmány utcai iskola igazgatója felajánlott neki egy kis szobát, ami tele volt szénnel. A nővérem a tanítványaival ki- hordta a szenet, kimeszelték és itt kezdték el a tanítást […]”. 1944-ben költözött családjával Szentendrére Kovács Lajos tanár úr, aki hosszú ideig a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium énektanára és az 1960-tól működő Musica Beata Városi Kórus megalapítója és haláláig kar- nagya volt. Ideköltözésétől fogva ő lett a zeneiskola szolfézs tanára, aki így gondol vissza ezekre az időkre: „A szolfézsórákat én láttam el kis létszámú csoportokban. A magasabb fokú csoportokban összhangzattant és forma- tant is oktattam. A zeneiskolásokból álló kamarakórusunkkal Budapesten is szerepeltünk a Fővárosi Zeneiskolai Szervezet tanárai előtt. A tanárok gyakran adtak – teltházas! – koncertet a Városházán. Ezeknek a szervezé- sében magam is részt vettem. Gyermekeimmel szállítottuk oda a székeket, mostam zongorabillentyűket, készítettem a plakátokat és szerveztem a kö- zönséget.” Gyermekei közül Kovács Lóránt Liszt-díjas fuvolaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára lett, Kovács Gábor villamosmérnök, amatőr zenész, lánya Wolfné Kovács Zsuzsa, a Zeneakadémia elvégzése után a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium énektanára és a városi kórus másodkarnagya, édesapja halála után vezetője lett. 1945 után bekap- csolódott a munkába a Pomázon élő Schmidt Jánosné Irénke néni, aki még 95 évesen is tanított. Kodály programjának köszönhetően a zeneoktatás országszerte egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 1951- es megalakulása után 1952-ben Abonyban is fiókiskolát alapítottak. A nagy tanulói érdeklődés és a helyi vezetés támogatásával 1954-ben itt indult az ország első önálló költségvetéssel bíró községi állami zeneiskolája Szabó Sándor vezetésével. 1957-ben a ceglédi iskolától leválva kezdődött az abonyi Bihari János Zeneiskola önálló élete. 1960-ban Szentendrén, az abonyi ze- neiskola kihelyezett tagozataként, megindult az államilag támogatott zene- oktatás 54 tanulóval és 2 tanárral. 1963. szeptember 1-től kezdte meg önálló működését a mai értelemben vett állami zeneiskola Szentendrén. 19

5–6. Fent: Az egykori növendékeinkből alakult Vujicsics Együttes a kezdet kezdetén: Szendrődi Ferenc, Győri Károly, Eredics Kálmán, Borbély Mihály, Eredics Gábor, Brczán Miroszláv. Lent: A Söndörgő együttes, akik szintén iskolánk tanítványai voltak: Buzás Attila, Eredics Salamon, Eredics Benjamin, Eredics Áron, Eredics Dávid.

Igazgatóink és kiemelkedő tanáregyéniségeink Oltai Adrienne (1963–1964) Az 1930-as években már Szentendrén élt Opaterny (ma- gyarosítás után Oltai) Flóris építész, akinek egyik leánya, Adrienne a Zeneakadémia zongorista növendéke volt. Zon- goratanári oklevelét 1941. június 4-i dátummal kapta kéz- hez. Az indexében lévő aláírások: dr. Dohnányi Ernő, dr. Kókai Rezső, Molnár Antal, Weiner Leó, Kodály Zoltán, Ádám Jenő. Magántanárként már korábban is, 1934-től pe- dig a Szentendrei Érseki Leányiskolában tanított zongorát. Egykori növendéke, Stoltz Dénes (aki 1978-tól szintén zene- iskolánk tanára volt) írta róla: „Biztos stílusismeret, ízlés, tü- relem, kidolgozottság, szorgalom és kitartás jellemezte Oltai Adrienne-t.” Növendékei közé tartozott Platthy Ildikó is, aki így idézte fel emlékeit: „Szentendrére költözve kerültem Ádi nénihez és nála folytat- 7. Oltai Adrienne tam a tanulmányaimat. Nem is tudtam akkor, hogy mekkora szerencsém volt. Hatalmas tisztelettel néztem föl rá, csodáltam, és figyeltem Őt. Szigo- rú, következetes, de profi »edzője« volt diákjainak. Többre, jobbra próbált ösztönözni minden megnyilatkozásával. Akkoriban azt gondoltam, biztos nem kedvel, vagy haragszik, ha valamit nem tudtam megcsinálni, ahogy kérte, de ma már tudom, hogy mindezt szeretetből tette és a sikerhez akart vele segíteni. Tőle tanultam meg mindent, amit csak tudtam a zongorázás- ról, a komolyzenéről való gondolkodásról. Általa jutottam el arra a szintre, hogy saját élvezetemre is tudtam akár órákon át játszani, gyakorolni. Nem lettem zenész, de zeneszerető, azt értékelni tudó, tovább adni akaró felnőtté váltam. Egy zongora mindig kell, hogy legyen az otthonomban azóta is!” (Platthy Ildikó) Az 1963-ban megalakult önálló zeneiskola igazgatójának Oltai Adrienne-t nevezték ki. Az indulás évében az iskolának három községben 21

volt kihelyezett tagozata: Dunabogdányban, Pomázon és Tahitótfaluban. Szentendrén 133, a tagozatokon 59 növendék tanult 8 tanár irányításával. A tanítás a Duna-parti József Attila Művelődési Otthonban (ma Dunaparti Művelődési Ház) és alkalmi tantermekben, rossz minőségű hangszereken indult. A kezdeti nehézségek ellenére Oltai Adrienne-nek köszönhető, hogy a zenetanítás biztos gyökeret eresztett Szentendrén. Szári Mihály (1964–1984) 1964-ben vette át az iskola vezetését. A győri Királyi Katolikus Líceum és Tanítóképző Intézet után – ahol tanítói és kántori oklevelet kapott – a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zenetanár, egyház- karnagyként végzett 1950-ben. Szabadfoglalkozású karnagy, zongorakísérő és énektanár volt Budapesten, 1962-től pedig a váci Bartók Béla Zeneiskola zongo- ratanára lett. 1964-ben került Szentendrére igazgató- ként, zongora- illetve harmonikatanárként. Iskolánkban a 70-es években már 12 tanár taní- totta a 315 növendéket. A kihelyezett tagozatokon ekkor 80 gyermek tanult. Bár a tahitótfalui tagozat 1964-ben megszűnt, 1976-tól az iskola a budakalá- szi telephellyel bővült, ahol évente közel 50 gyermek tanulhatott zongora és fafúvós tanszakokon. A zon- goristákat Schrett Lászlóné nevelgette a kezdetektől egészen 2006-ban bekövetkezett haláláig. A pomázi 8. Szári Mihály és a dunabogdányi fiókiskolában kezdetben csak fúvós hangszerek oktatása folyt, de a helyi igényekhez igazodva a zongoratanítás is beindult. Az 1970-es évek közepétől nagyszerű pedagógusokkal bővült a tanári kar. Itt kezdte pályáját a fuvolista Ásztai Csabáné, aki a pomázi tagozat le- válása után a Teleki-Wattay Művészeti Iskola alapító igazgatója lett. Ekkor került a zongora tanszakra Hornyák Ferencné és Mátyás Ivánné, aki később nagy szeretettel vezette a tanszakot. Velük egy időben csatlakozott a tantes- tülethez Ott Rezső, aki az 1990-es évek elején a dunabogdányi zeneiskola igazgatója lett. A vonós tanszak Mezey Erika gordonkatanárnővel egészült ki, aki Bánk Zsuzsanna után a vonószenekar vezetését is átvette. Papp Mik- lósné szolfézstanárnő órái országos hírnévnek örvendtek. Bemutató foglal- 22 kozásait gyakran látogatták megyei szakmai továbbképzések keretében.

Szári Mihály igazgatóként csalhatatlan érzékkel választotta ki azokat a 9. Barcsy Jenő karizmatikus személyiséggel megáldott kollégákat, akik később maguk köré Ásztai Csabánéval gyűjtve a fiatalokat, komoly teljesítményeket létrehozó zenei műhelyeket és Mezey Erikával alakítottak ki. Ilyen volt például Papp Tibor, aki katonazenész lévén a fa- és rézfúvós hangszerekhez egyaránt értett, és tanította is ezeket. Papp Tibort növendékei rajongva szerették. Barnás Mária Németor- szágban élő oboaművész és zenetörténész e szavakkal emlékezik rá: „11 éves voltam, amikor elkezdtem Tibor bácsinál oboát tanulni. Addig fogal- mam sem volt arról, hogy ilyen hangszer is létezik a világon. Jó családi ha- gyomány szerint zongorázni tanultam Szári Mihálynál. Ahogy Tibor bácsi később elmesélte, úgy kerültem hozzá, hogy Misi bácsitól »csalódott zongo- ristákat« kért tanszaka elindításához. Tibor bácsi a tantervben előírt óraszá- mon messze túl foglalkozott velem. Lényegében egész délutánokat töltöt- tem a zeneiskolában. Miután meghallgatta a feladott darabokat, átküldött egy másik terembe gyakorolni, majd még egyszer meghallgatott. Később is sokszor emlékeztetett egy esetre, amikor én kétségbeesetten mentem hozzá: »Tibor bácsi, hát ma már nem lesz oboaóra?« »Lányom-lányom, én már másfél órát foglalkoztam ma veled.« A tanítás sokszor Szentendre utcáin és 23

10. Vereckei a HÉV-en is folytatódott. Sétálva tanított, a zenéről általában, hangnemek- János, Házy ről, elméletről beszélt nekem. Ezek a beszélgetések a zeneelmélet szereteté- Erzsébet, Udvardy Tibor re tanítottak meg. Hogyan tanított Tibor bácsi? Nagy-nagy türelemmel és és Papp Tibor finom humorral. Alig vehettük észre, hogy a zenei kérdésekben nagyon is (1958) szigorú és következetes volt. Ha valamit különösen fontosnak tartott, akkor hirtelen nagyon szertartásossá vált az arckifejezése és kijelentette: »Ez pedig így van, ezt én mondom: a pap.«” Papp Tibor a zeneiskola keretein belül vállalta egy városi fúvószenekar szervezését és vezetését. Ekkor indult újra az azóta is működő fúvószeneka- ri élet Szentendrén. Szári Mihály igazgató úr szerint „Ő volt a minden!” A pomázi tagozaton ugyan nem tanított, de ott is elindította és irányította az Ifjúsági Fúvószenekar munkáját. A próbákra és fellépésekre a budakalászi és néha a szentendrei növendékei is átjártak. Egykori növendéke, Eredics Gá- bor lelkesen mesélt az 1970-es években megrendezett Fúvóskarnagyi Kon- ferenciáról, melyen nagy sikerrel lépett fel a pomázi kamara-fúvósegyüttes. 24 A nagy létszámú fúvószenekarok mellett kuriózumnak, szakmai bravúrnak

számított a 10–15 tagú együttes számára készített „briliáns” hangszerelés. Műsorukon szerepelt többek között Ránki György: Munkában a szemfény- vesztők – részlet a Pomádé király új ruhája című operából. 1970-ben Frank Lajos gordonkaművész is a szentendrei zeneiskola ta- nára lett. 1908-ban született Budapesten, tanulmányait 1924 és 1931 kö- zött a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Schiffer Adolf növendékeként végezte. 1940-től az Albert Vonósnégyes csellistája, 1942-től a Budapesti Hangversenyzenekar és a Rádiózenekar tagja, 1945–1965 a Magyar Álla- mi Operaház szólamvezetője volt. 1954–1966 a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, 1966-tól a Zeneakadémián tanított. Varázslatos sze- mélyiségének hatására a szentendrei zeneiskolában eltöltött öt éve alatt há- rom növendéke választotta a zenei pályát. 1984-től Szári Mihály a nyugdíjba vonulása után visszatért Vácra, ahol 1998-ig az akkor alapított Zeneművészeti Szakközépiskola és mellette a Kántorképző zeneelmélet-tanára volt. Brusznyai Margit a váci Bartók Béla Zeneiskola tanára így emlékezik meg róla: „Óriási szakmai tudásáról, zeneszerzésben, zeneelméletben, kó- rusvezetésben való jártasságáról már legendákat hallottam. Sugárzó élet- szeretetét, derűjét, tréfálkozó hajlamát magam is megismertem növendék- ként, később kollégaként is. Miska bácsi nagy tiszteletnek örvendett a tanári karban. Nagyon szeretnivaló ember volt! Bőven ontotta anekdota kincseit Bárdos Lajos és Rajeczky tanár úr óráiról, a zeneakadémiai évek légköréről, a háború utáni évekből. Történeteinek köszönhetően szinte élő kapcsolatba kerülhettünk a régi Nagyokkal. Azt is mesélte, hogy szülőfalujában csak a kocsmában volt zongora, oda járt be gyakorolni. Óriási tehetség volt! Idő- sebb kollégák mesélték, hogy növendékhangversenyeken milyen zseniális zongorakísérő volt: egyrészt mindent lejátszott, másrészt, ha nem volt kotta, stílusos kíséretet improvizált bármihez, bármely hangnemben. Legemlékezetesebb zongorakísérői teljesítménye a következő volt: Egy koncerten a kezdő hegedűs növendék balkeze egyre lejjebb csúszott a fo- gólapon, ezáltal a mű egyre magasabb fekvésbe került, Miska bácsi pedig szemrebbenés nélkül folytatta a kíséretet fél hanggal följebb – így nem volt észrevehető a hamisság a közönség számára. Tudta, mennyit csúszott a gye- rek keze oda-vissza, és szépen követte. Drága Miska Bácsi! Mindent köszönök, amit Tőled kaptam!” 25

Bánk Zsuzsanna (1984–1994) 1984-ben, Szári Mihály igazgató úr nyugdíjba vonulása után Bánk Zsu- zsanna került az iskola élére. A Zeneakadémia elvégzése után Szentendrén kezdett el hegedűt tanítani. Majd két évtizedes igazgatóhelyettesi gyakorlat után vette át az iskola irányítását. Igazgatóként arra törekedett, hogy mi- nél több fiatal tanárnak adjon lehetőséget pályája elindításához. Az 1985-ös tanév már 510 növendékkel és 28 tanárral indult. A zeneiskola egyre nagyobb hírneve kedvezően befolyásolta a városi vezetés iskolánkhoz való viszonyát. Sok segítséget és anyagi támogatást kaptunk ebben az időben a hangszerállomány bővítéséhez, minőségének javításához. Bánk Zsuzsanna igazgatónő fontosnak tartotta, hogy végre önálló épülethez jusson az iskola. Hathatós közbenjárásának köszönhetően hatalmas előrelépést jelentett, amikor 1986 őszén megkaptuk a gyönyörű Weresmarthy-villát a Duna-parton. Tanáraink és növendékeik lelkes szü- lei, valamint a városban élő támogatóink mindent megtettek, hogy mielőbb otthonunkká váljon az épület. Az Art’éria Galéria közreműködésével 18 is- mert szentendrei képzőművész alkotása került a falakra. Az adományozók között volt Aknay János, Ásztai Csaba, Farkas Ádám, Rákosy Anikó, Rényi Kriszta. Bánk Zsuzsanna működésének fontos célkitűzése volt a zeneoktatás színvonalának emelése. Továbbképzéseket szervezett, szaktanácsadókat hívott. Halász Ferenc és Tátrai Vilmos hegedűművészek, a Zeneakadémia tanárai rendszeresen segítették a szakmai munkát. Ennek eredményeként sok növendék választotta a zenei pályát. A rendszeres növendékkoncertek mellett a lelkes muzsikusokból álló tantestület szervezte az óvodásoknak, kisiskolásoknak szóló Kis emberek dalai című sorozatot és az Ifjúsági Filharmóniai Koncerteket. Növendéke- ink állandó és sikeres résztvevői voltak nem csak a városi, megyei, hanem az országos versenyeknek, bemutatóknak is. Az iskola ekkor már a város kulturális életének fontos pillére volt. Bánk Zsuzsanna igazgatónő szoros kapcsolatot tartott a Vujicsics családdal. Igazgatása alatt rendszeresen tartottak ünnepélyes Vujicsics évfordulókat. Nevéhez fűződik a Vujicsics Tihamér Zeneiskolai Alapítvány létrehozása. 1992-ben újabb változás történt. A dunabogdányi és a pomázi tagozat ön- álló zeneiskolaként folytatta tovább a munkát. Az intézmény alapításának 30. évfordulója után egy évvel, 1994-ben, nyugdíjazásakor búcsúzott el az iskolától Bánk Zsuzsanna. 26

11–13. Fent: A tantestület (1986). Balra: Tátrai Vilmos kurzust tart a vonószenekarnak. Jobbra: Bánk Zsuzsanna

Bokor György (1994–2009) Bokor György, aki gyermekkorában Papp Tibor fagot- tos növendéke volt, 1994 szeptemberében került az is- kola élére. Egykori iskolatársai, kollégái szavaztak neki bizalmat a szentendrei igazgatóválasztáskor. A Győri Zeneművészeti Főiskolán fagott, szolfézs és ének-zene tanári oklevelet szerzett, majd a Zeneakadémián kitün- tetéssel kapott fagottművészi diplomát. 1982–88 a váci Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközép- iskola tanára, utóbbi intézménynek egy évig megbízott igazgatója volt. A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnökségi tagja 2003-tól, zeneis- kolai elnökhelyettese 2012-től. 2004-ben Lajtha László- díjjal, 2007-ben pedig Artisjus-díjjal, 2009-ben Németh László-díjjal és Pest Megye Szolgálatáért Díjjal tüntet- ték ki. Bokor György igazgatósága alatt iskolánkban a hagyományos tanszakok mellett új tanszakok indultak: csembaló, népi ének, népi hegedű, orgona és tambura. 14. Bokor György A ’90-es évek elejétől egyre többen választották Szentendrét ottho- nuknak. Megnőtt az érdeklődés a zenetanulás iránt. A Duna-parti épület szűkösnek bizonyult és a szülők részéről felmerült a bővítés gondolata. 1995-ben a Barcsay Jenő Általános Iskolában Torbáné Ballagó Zsuzsanna igazgatónő támogató segítségével indult el a zenetanítás. A Barcsay iskola tanulóinak ezután nem kellett a Duna-parti épületbe sietni a zeneiskolai órákra, a zeneiskolának pedig nem kellett a jelentkezések egy részét hely- hiány miatt visszautasítani. A szülők is nyugodtabban engedték el gyerme- keiket a késő délutáni órákra. Az általános iskola termeiben, Bokorné Forró Ágnes, Gaál Natália, Jámbor Csilla és Bera Zsolt irányításával megindult a tanítás. Ma már több mint 130 növendék tanul a Barcsay-tagozaton zenét. Furulya, fuvola, trombita, gitár, zongora, hegedű, cselló és szolfézs tanítás folyik délutánonként az általános iskolában. Egy évvel később, 1996-ban az Izbégi Általános iskola igazgatója Haness László is örömmel fogadta a zeneiskolai tanárokat. Az új tagozat alapító ta- nárai: Kádár Krisztina, Boldogh András és Lázár Enikő. 2007 szeptemberé- ben a Szent András Általános iskolával is hasonló megállapodás született. Budakalászi tagozatunk a helyi Faluház új épületének átadása után, 1997- ben utolsóként vált le Szentendréről Kalász Művészeti Iskola néven, Eredics 28 Gábor vezetésével.

1995-től 2007-ig terjedő években 500-ról 730-ra növekedett tanítványa- 15. Koszorúzás és ink száma és ezzel párhuzamosan jelentősen bővült a tantestület. 2003-ban, az emlékoszlop Szentendre Város egyre romló anyagi helyzete miatt négy iskola fenntar- avatása Vujicsics Tihamér sírjánál tását nem vállalta tovább és a Zeneiskolát átadta Pest Megye Önkormány- 1999. február zatának. Az átállás okozta kezdeti nehézségek megoldódtak, az új helyzet- 23-án. Balról: Pap ben is magas színvonalon folytatódott tovább a szakmai munka. 2008-ban Lajos kőfaragó mester, Vujicsics fenntartónk, a Pest Megyei Önkormányzat döntése alapján kihelyezett tag- Sztojan, a zene- intézményként a zeneiskolához csatolták a zsámbéki Gungl József Művésze- szerző testvére és felesége Vujicsics ti Iskolát, amely addig teljesen önálló és sikeres zeneiskolaként működött. Marietta, Petrovics Az összevonásnak nem szakmai, hanem gazdasági okai voltak. Az iskola új Emil zeneszerző, tanszakokkal – néptánc, harmonika, citera – és kiváló kollégákkal bővült. Miakich Gábor, Bánk Zsuzsanna, Bokor György igazgatósága alatt több testvériskolai kapcsolat is létesült: Bokor György, • Rachmanyinov Konzervatórium – Kalinyingrád (Oroszország) Boldogh András • Művészeti Alapiskola – Rév-Komárom (Szlovákia) • Accademia Musicale Tollese di Miglianico (Olaszország) • Beethoven Zeneiskola – Mödling (Ausztria) 29

Bokor György vezetői pályafutását 2009-től a budapesti Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola és Gimnáziumban folytatta. Jelenleg a Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti iskola igazgatója. Zakar Katalin (2009–) A 2009-es tanévet Zakar Katalin igazgatónővel kezd- tük el, akinek nem volt könnyű feladata, hiszen az oktatás, ezen belül a zenetanítás helyzete ezekben az időkben nagyon bizonytalanná vált. A felső irányítás gyakran változó szemlélete és intézkedései súlyos kihí- vást jelentettek a fiatal igazgatónő számára. A kollégái iránt érzett szeretet és kölcsönös elismerés adott erőt a nehézségek leküzdésére. Az iskola eredményei, szak- mai sikerei azt bizonyították, hogy a tantestület össze- tartása, szakmai tudása, és az iskola iránt érzett elhiva- tottsága a nehéz években is átsegítette az intézményt. Zakar Katalin a Zeneakadémián 1995-ben kapott kitüntetéses hegedűművész, -tanári diplomát Kapás Géza növendékeként. Zeneakadémiai évei alatt tag- ja volt a Szenthelyi Miklós vezette Magyar Virtuó- zok Kamarazenekarnak. 1994-ben kezdett dolgozni Szentendrén, mint hegedűtanár és zenekarvezető. Az akkor nyugdíjba vonuló igazgató, Bánk Zsuzsanna 16. Zakar Katalin osztályát vette át. Pár évvel később a Barcsay-tagozaton elindította a hegedű tanszakot. 2003-ban megtisztelő feladatot kapott, Bokor György igazgató- helyettesnek nevezte ki. Ezzel egy időben kezdett tanulni a Budapesti Mű- szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán, majd 2005-ben közoktatás vezetői szakvizsgát tett. 2009 tavaszán de- rült ki, hogy Bokor György igazgató a következő tanévet más intézményben kezdi meg. Kollégái bátorítására és igazgatója támogatása mellett adta be sikeres pályázatát és 2009-ben vette át az iskola vezetését. Az iskola minden évben jeleskedik versenyek szervezésében. Évek óta Szentendrén rendezik meg az Országos Továbbképzős Versenyt, amelyen a tehetséges középiskolás korosztály mérheti össze hangszeres tudását. A Pest Megyei Fuvolaverseny szervezése is az iskola nevéhez kötődik. Sikeres pályázatokon nyert forrásokból tanáraink tovább bővíthe- 30 tik tudásukat, és újabb eszközöket tudunk beszerezni az oktató-nevelő

17. A 2010/11-es Alma Mater hangversenysorozat plakátja

munkához. Eddigi legjelentősebb pályázatunk a TÁMOP európai uniós pályázat, mely lehetőséget adott 4 kollégának, hogy két éves egyetemi kép- zésben vegyenek részt. Új sorozatokat indítottunk, mellyel egy korábbi kezdeményezést élesz- tettünk újjá, az Alma Mater hangversenysorozatot. Erre olyan előadóművé- szeket hívunk meg, akik valamikor az iskola diákjai voltak. A zenés, beszél- getős koncertek szervezője Z. Lakos Ágnes, állandó műsorvezetője Silacher Tamás, volt növendékünk, aki jelenleg az MTV riportere. 2011-ben született meg a Zenés mesék – mesés zenék gyerekeknek, fel- nőtteknek című előadás-sorozat, Rozsosné Frank Katalin és férje Rozsos Ist- ván operaénekes ötlete nyomán. Az ismertetővel egybekötött, szórakoztató előadásokban az operaélet kiválóságai és a zeneiskola tanárai hozzák közel a gyermekekhez és az érdeklődő felnőttekhez a zeneirodalom gyöngyszemeit. A sorozatban olyan előadások voltak láthatóak, hallhatóak, mint Mozart: A varázsfuvola, Kacsóh Pongrác: János Vitéz, Csajkovszkij: A diótörő, Saint- Saëns: Az állatok farsangja, Kodály Zoltán: Háry János, Baranyi-Ambrus: Bogáncs (meseopera Fekete István regényéből), Ránki György: Pomádé ki- rály. Iskolánk az elmúlt 50 évben tudatosan teremtette meg a sajátos körül- ményekhez igazodó egyéni arculatú oktatási-nevelési modelljét. Ennek a fél évszázados folyamatnak gyümölcseként nem csak nemzetközileg elismert művészeket és kiváló zenepedagógusokat indított útjára, hanem számos zenét értő és szerető, szabadidejében szívesen muzsikáló fiatalt adott város- unknak, hazánknak. 32

Tanszakaink Billentyűs tanszak Iskolánkban a billentyűs tanszak a mai napig a legnépszerűbbek közé tarto- zik. Kezdetben tanítványainknak hosszú évekig csak zongoratanulásra volt lehetőségük, de mára azon kevés zeneiskola közé tartozunk, ahol csembaló és orgonatanítás is folyik. A zsámbéki zongoristáinkkal együtt tanszakun- kon közel 250 gyermek tanul. Munkánk alappillére, hogy zongoristáink a biztos hangszertechnikai tudás mellett a különböző zenei stílusokban való jártasságot is elsajátítsák. Fontosnak tartjuk, hogy a hangszer megszerettetésével párhuzamosan az ezzel járó napi gyakorlás „gyötrelmeit” is elfogadják. A zongora tanszakon jelenleg tizenkét tanárunk tanít. Tanszakvezetőink voltak az elmúlt években: Mátyás Ivánné, Z. Lakos Ágnes, Völgyesi Zsuzsa, Forrai Judit. Tanáraink a tanításon túl rendszeresen fellépnek szólistaként vagy zon- gorakísérőként városunk koncertjein, rendezvényein. Országos zenei ver- senyek közreműködőjeként színvonalas zongorajátékával Csizmadia Ange- lika, Forrai Judit, Gaál Natália, Hornyák Krisztina és Richter Annamária érdemelte ki a zsűri zongorakísérői különdíját. Szinte felsorolhatatlan, hány növendékünk került be az eltelt évek alatt az országos versenyek legjobbjai közé. Számtalan első díjat és dobogós he- lyezést szereztek iskolánknak. A tanszakunkon folyó nívós szakmai munkát zenei pályára készülő növendékeink magas száma is bizonyítja. Muzsikus pályát választó tanítványainkat örömmel fogadják a zeneművészeti szak- középiskolákban tanító művésztanárok. Ennek is köszönhetjük, hogy zenei életünk kiválóságai, mint Kőrösiné Belák Erzsébet, Kékesi Judit, Eckhardt Gábor, Kemenes András szívesen tartanak kurzusokat versenyre készülő növendékeinknek. A csembaló tanszakot 1995-ben Csizmadia Angelika alapította meg Szentendrére kerülése után. A mai napig tőle tanulják az ifjú csembalisták e 33

különleges hangszer kezelésének fortélyait és szeretetét. A 90-es évek köze- péig a csembaló leginkább kísérő hangszerként volt jelen a zeneiskola éle- tében. A zeneiskola akkori igazgatója, Bokor György vetette föl először a csembaló főtárgy szintű oktatásának lehetőségét. Nagy előrelépés volt, ami- kor a Csizmadia Angelika és Elek Szilvia által írt országos csembaló tanterv elfogadottá vált és így hivatalosan is elindulhatott a csembalótanítás Szent- endrén. Első növendéke Oláh Aino volt, akit ma már kollégánkként tisztel- hetünk. Kezdetben csupán egy kisebb egymanuálos csembaló állt rendel- kezésre. A növendékek gyarapodó száma miatt azonban indokolttá vált egy igazán jó minőségű hangszer beszerzése, mely nem csak barokk kíséretekre alkalmas, hanem komolyabb művek előadására is. Bokor György igazgató úr áldozatos pénzgyűjtő tevékenységbe kezdett: pályázatokat írt és nyert meg, minden fórumon közvetítette a zeneiskola hangszervásárlási szándékát. Ebben segítségére volt a Vujicsics Tihamér Ze- neiskolai Alapítvány elnöke, Zászkaliczky Tamás. Az alapítvány koncerttel egybekötött ünnepi vacsorát és aukciót szervezett. A Szülői Munkaközösség oszlopos tagja, Barbarics Péter saját anyagi erőforrásaiból merítve tette lehe- tővé a kiválasztott hangszer megtekintését és elszállítását Németországból. A csembaló beszerzésének teljes folyamatát végig nagy figyelemmel kísérte és odaadással segítette Horváth Anikó zongora- és csembalóművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. Az összefogásnak köszönhetően ma már egy kétmanuálos, Eckehart Merzdorf által készített csembalónak örülhetünk! A hazai és külföldi zenei életben aktív részt vállaló csembalisták közül többen is innen indultak el: Dobay Linda, Erényi Adél, Oláh Aino és Vára- di Helga (Z. Lakos Ágnes), Kovács Katalin (Richter Annamária), valamint Nagy Nóra (Gaál Natália). Csizmadia Angelika elismertségét bizonyítja, hogy 2012 óta a Zene- akadémia gyakorló iskolája lettünk csembaló szakon. Zeneakadémista nö- vendékek, Angelika felügyelete mellett gyakorlati tanításon vesznek részt iskolánkban. Több éves intenzív zongoratanulás után tanítványainknak arra is van lehetőségük, hogy megismerkedjenek a hangszerek királynőjével, az orgo- nával. Zászkaliczky Tamás, világszerte ismert orgonaművész és Bach-ku- tató vezeti be növendékeinket az orgonajáték művészetébe. Az ő nevéhez fűződik a Szentendrei Református Gimnázium új orgonájának tervezése is. Tanítványai a liturgikus orgonajáték elsajátításával kántorként is működnek 34 iskolájukban és gyülekezetükben.

18–19. Fent: Csembalisták a Városháza dísztermében Nicolas Parle (London) kurzusán. Elől: Csizmadia Angelika, jobbra Váradi Helga, Nagy Nóra, szélen Szántó And- rás. Balra: A kétmanuálos, Eckehart Merzdorf által készített csembalónk.

Az elmúlt években a billentyűs tanszak szervezésében számos programmal jelentünk meg az iskolánk és a város kulturális életében. A teljesség igénye nélkül említünk meg néhányat: • az 1999–2000 tanévben, Bach halálának 250. évfordulójára emlékezve di- ákbérlettel összekötve Bach-sorozatot szerveztünk. Az ekkor megjelenő, Bach összes művét tartalmazó összkiadás CD-it „örökbefogadhatták” a diákok és a szülők, ezzel segítve iskolánkat a sorozat a megvásárlásában. • 2001. október 1. A Zenei Világnapot Bogányi Gergely koncertjével ün- nepeltük meg a Városháza dísztermében. • 2004. november 17. Selmeczi György zeneszerző és karmester előadása Rendhagyó Operaóra címmel a zeneiskola hangversenytermében. • 2006. április 1. Mozart-Bartók tanári hangverseny, melyen csaknem va- lamennyi zongoratanárunk fellépett. • 2006. október 9. Iskolánk tanára, Z. Lakos Ágnes által írt Barátságos zongoraiskola című 4 kötetes kotta koncerttel egybekötött bemutatója Orbán György zeneszerző közreműködésével • 2012-ben a Steinway cég meghívására két koncertet adhattunk budapes- ti zongoraszalonjukban. Büszkék vagyunk az alább felsorolt növendékeinkre országos versenyeken nyújtott teljesítményükért: • Kassai Gyöngyi, Győri Zsófia, Boussard Éva – csembaló Váradi Helga, Szántó András, Szelényi Nóra, Szilágyi Debora, Bokor Zsófia, Jobbágy Luca (Csizmadia Angelika) • Minya Flóra, Minya Nóra, Knyazoviczki Csenge, Pálya Hanna (Forrai Judit) • Sikolya Edit, Nagy Nóra, Sajtos Szilvia, Arany Zsuzsanna, Tóth Szilvia, Deim Sára, Gazsu Enikő, Sergő Sára, Csirke Eszter, Karajz Júlia, Richter Anna Zsófia, Szívós Rebeka, Józsa Bojána, Karajz Noémi, Pálffy Donát (Gaál Natália) • Drobni Zsófia, Horányi Anna, Horányi Kata, Barnás Kata, Németh Sára, Makay Annamária, Ecsedy Anna (Richter Annamária); • Szappanos Ildikó, Farkas Fanni Eszter, Papp Sarolta, Balikó Virág (Völgyesi Zsuzsa) • Andorka Péter, Váradi Helga, Fodor Virág, Garamvölgyi Dániel, Mártonffy Marcell, Jassó Margit, Barnás Dániel (Z. Lakos Ágnes); • Kanda Tamás (Boldogh András) • Pál Alexandra, Simor Dávid (Győrfi Laura) 36 • Beleznay Benedek (Laskai Edina)

Közülük országos versenyen első helyezést értek el: 20. Gaál Natália növendékeivel Országos Zongoraverseny Nyíregyháza: a nyíregyházi • Richter Anna Zsófia zongoraverseny • Szívós Rebeka díjkiosztója után (Szívós Rebeka, Országos Csembalóverseny Budapest: Karajz Júlia, Rich- • Váradi Helga, Kassai Gyöngyi, Szántó András ter Anna Zsófia, 2009) Országos Négykezes és Kétzongorás Verseny Balassagyarmat: • Gaál Xénia és Silacher Tamás (négykezes) • Tóth Szilvia, Gazsu Enikő, Horányi Kata, Karajz Júlia (nyolckezes) • Pál Alexandra és Csirke Eszter (négykezes) • Karajz Júlia és Richter Anna Zsófia (négykezes) • Szívós Rebeka és Minya Flóra (négykezes) • Józsa Bojána és Makay Annamária (négykezes) • Gaál Natália és Szívós Rebeka (tanár-diák) 37

Országos Továbbképzős Verseny, Szentendre kamara kategória: • Horányi Anna (kamarapartnerei: Gulyás Máté és Barbarics Péter – ütő- hangszerek) • Horányi Kata (kamarapartnerei: Lachegyi Anna és Lachegyi Róza – cselló, hegedű) Tanári különdíjban részesültek: Csizmadia Angelika, Forrai Judit, Gaál Na- tália és Richter Annamária. 2006-ban az Országos Négykezes és Kétzongorás Versenyen a fődíjjal, egy értékes zongoraszékkel térhettek haza tanszakunk tehetséges tanítvá- nyai és tanárai. 2007-ben a budapesti Ferenczy György Zongoraversenyen elért dobogós helyezés volt a belépője a Chopin Nemzetközi Zongoraver- senynek. Sikeres szereplésüknek köszönhetően Karajz Júlia és Richter Anna Zsófia képviselhették iskolánkat a nemzetközi megmérettetésen, ahol a döntőbe jutva különdíjat nyertek. 2009-ben az Országos Zongoraverseny nagydíját, egy Kawai pianínót a verseny legeredményesebb iskolájának, a Vujicsics Tihamér Zeneiskolának ítélte oda a zsűri, Gaál Natália tanárnő és a versenyen dobogós helyezést elért tanítványai, Karajz Júlia, Richter Anna Zsófia és Szívós Rebeka teljesítményének elismeréseként. Vonós–gitár tanszak A vonós tanszakra jelentkezők kezdetben három hangszer közül választhat- nak: hegedű, gordonka és gitár. Néhány év után lehetősége van a gyerekek- nek arra, hogy brácsán vagy nagybőgőn folytassák tanulmányaikat. A vonós hangszereket a legnehezebben tanulható hangszerek között emlegetik, ám ki- tartó gyakorlással a hangszer előbb-utóbb meghálálja a törődést: elérhetővé válik a kamaramuzsika (kezdetben a tanárral, vagy zongora kísérettel), ké- sőbb pedig a zenekarban való együttmuzsikálás is. Iskolánkban szinte a kez- detektől működik a vonószenekar, amelynek fellépései nagyon népszerűek. Jelenleg a vonós tanszakon 120 növendék tanul hat hegedű- és két csel- lótanár irányításával. Tehetségesebb tanítványaink évek óta részt vesznek az országos versenyeken és fesztiválokon (Friss Antal Gordonkaverseny, Koncz János Hegedűverseny, Bartók Béla Hegedű-duó Verseny, Alba Regia Kamarazenei Verseny, a tahitótfalui Dunakanyari Ifjú Muzsikusok Kamara- zenei Találkozója és a Cegléden megrendezésre kerülő Pest Megyei Kama- razenei Verseny). A 70-es, 80-as években kiemelkedő eredmények születtek a tanszakon. Soha annyi felvételiző és versenyre készülő növendék nem volt, 38 mint abban az időszakban. Mindez többek között az iskola kiváló pedagó-

gusának, Mezey Erikának volt köszönhető. Eredményeit az országos verse- 21. Iskolánk nyek zsűrije is elismerte, nem egyszer kapta meg a „Legjobb felkészítő tanár” csellistáinak talál- kitüntetést. A következő növendékei éveken keresztül rendszeresen vettek kozója 1985-ben részt országos versenyeken: Győri Éva, Nagy Eta, Vigyázó Ágnes, Bernáth Ildikó, Augusztinovicz Dávid, Fenyő László, Szentirmai Dóra, Oláh Villő és Kertész Endre. Közülük Fenyő László – Mezey Erika saját gyermeke – nem mindennapi pályát futott be. 1991 és 2000 között kilenc nemzetközi verse- nyen indult és szinte mindig dobogós helyezést ért el. 2004-ben megnyerte a csellisták egyik legrangosabb versenyét, a Nemzetközi Pablo Casals Gor- donkaversenyt. Liszt- és Junior príma díjjal is kitüntették. 11 éven keresztül a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekarának szólócsellistája volt. Jelenleg a karlsruhei Zeneművészeti Főiskola tanszakvezető professzora. Szerte a vi- lágon ad nagy sikerű koncerteket, tart mesterkurzusokat, itthon a legkere- settebb szólisták közé tartozik. További neves, külföldön is ismert művészek indultak el iskolánk vonós tanszakáról, mint Déri György – Frank Lajos egykori tanítványa – Liszt-dí- jas gordonkaművész, aki a győri Széchenyi István Egyetem és a Liszt Ferenc 39

22. Fenyő László gordonkaművész

23. Sidoo Zsombor, egykori gitárosunk, több nemzetközi verseny győztese Zeneművészeti Egyetem docense, a gordonka és nagybőgő szakcsoport vezetője. Nálunk kezdte klasszikus hegedű tanulmányait Győri Károly is, aki a Vujicsics Együttes szólistájaként lett ismert művész. Rajtuk kívül még számos növendékünk a zenei pályát választotta, akik hazai vagy külföldi zenekarokban képviselik a magyar vonóshagyományokat. Az itt kapott él- mények nyomán többen választották később a zenetanári hivatást is. Tanáraink nem csak pedagógusok, hanem előadóművészként aktívan részt vesznek a város kulturális életében. A gitár a vonós tanszak kakukktojása, hiszen nem vonós hangszer. Nap- jainkban az egyik legnépszerűbb szak, ami a jelentkezők számában is meg- mutatkozik. Évek óta sokkal több gyermek jelentkezik, mint amennyinek lehetőséget tudunk biztosítani a hangszer megismerésére. Növendékeink lelkesedésének legfőbb oka, hogy a gitárral gyakran találkoznak a médiá- ban. Ez visszaköszön a hangszer repertoárjában is, hiszen a klasszikus dara- bok mellett, módunk van megismertetni velük a könnyedebb zenei műfajo- kat is. Erre jó lehetőséget teremt a tanítványaink körében évek óta népszerű gitár együttes, ahol az első évek magányosságát felváltja az önfeledt együtt muzsikálás öröme. Jelenleg három tanár tanít a tanszakon 63 növendéket. Tanulóinknak lehetőségük van megmutatni tudásukat versenyeken és fesztiválokon (Or- 41

szágos Gitárverseny, Pest és Nógrád Megyei Gitárverseny, Balatonfüredi Gitárfesztivál, Alba Regia Kamarazenei Verseny, és esetenként különböző külföldi versenyeken is). Nagy örömünkre sok növendékünk, aki nem lett hivatásos zenész, a zenélés örömét megőrizve különböző zenekarokban, amatőr együttesekben ma is játszik. A vonós-gitár tanszak büszkeségei a teljesség igénye nélkül, az utóbbi 10-15 év eredményeiből: • Tóth Katalin, Gabonyi Eszter, Fodor Eszter, Markó Bianka, Szűcs Anita, Orova Csilla, Király Teodóra (Zakar Katalin) • Kovács Bence, Mokos Szilvia, Lászlók Éva, Nagy Csaba, Gazdag Bettina, Csorba Erika, Ikvai-Szabó Botond, Déri Gábor, Papp Bálint, Garamvöl- gyi Péter, Sidoo Zsombor, Gembela Gergely (Gulyás László) • Bille Péter, Kulcsár Máté (Knyazoviczki Zoltán) • Hernádi Nikolett, Stark János Mátyás, Dalos Margit (Domoszlai Orso- lya) • Stark János Mátyás (Holló Judit) • Reviczki Julianna, Séra Anna, Major András, Knyazoviczki Lili, Sáfár Ildikó (Pap Angéla) • Oláh Illés, Augusztinovicz Eszter, Hornyák Andrea, Lachegyi Róza, Barnás Dániel, Sáfár Pál (Szendi Emma) • Siska Nwoémi, Déri Eszter, Járvás Vivien, Barnás Dóra, Csőke Flóra, Rózsa Richárd, Néda Júlia (Négyessy Katalin) • Oláh Indira, Nagy Anna Ágnes (B. Egri Márta) Vonós hangszerműhely Gulyás László gitártanár és hangszerkészítő mester 1982-től foglalkozik a zeneiskolai vonós és pengetős hangszerek javításával, amivel nagy segítséget nyújt az iskolának és a növendékeknek. Kezdetben a gitárterem szekrénye és egy gyalupad volt a „műhelye” a jelenlegi Templomdombi Iskolában. 1986-tól a Duna-parti zeneiskola udvarán álló kis épületben rendezhetett be hangszerjavító műhelyt, amit helyszűke miatt néhány évvel ezelőtt ottho- nába költöztetett. A tanszak hangszereinek folyamatos karbantartása mel- lett eddig 22 gitárt, 30 hegedűt, 5 brácsát, 15 csellót, 2 gambát és megköze- lítőleg 50 tamburát készített. Hangszerei annyira keresettek, hogy eljutottak a bécsi Stadtsoperbe, Németországba, Taiwanba. Itthon is szeretik munkáit. A zeneművészeti szakiskolásokon, főiskolásokon, akadémistákon kívül a Vujicsics és Söndörgő együttesek tagjai is örömmel használják az általa ké- 42 szített hangszereket.

Fafúvós tanszak 24. Gulyás László Az országban azon kevés zeneiskola közé tartozunk, ahol valamennyi fafú- vós hangszert oktatjuk. A gyerekek választhatnak blockflötét, fuvolát, kla- rinétot, fagottot, oboát, szaxofont is. A blockflöte hangszeren belül további lehetőségek nyílnak a tanulók számára, megismerkedhetnek a teljes furulya consorttal: sopranino, szopránfurulya, altfurulya, tenorfurulya és basszus- furulya. Ezek a hangszerek a reneszánsz és barokk repertoár alaphangszerei, de egyre többször előfordulnak a modern művekben is. Egyedülálló, hogy jelenleg már három blockflöte végzettségű pedagógus tanítja ezt a különle- ges hangszercsoportot. Az idei tanévtől 229 növendék tanul a fafúvós tan- szakon. A fafúvós növendékek nagyon sok országos, megyei és területi verse- nyen, bemutatón vesznek részt, a kamarazenei fesztiválok, továbbképzé- sek állandó résztvevői. Az országos, területi, megyei versenyeken számon tartják a szentendrei indulókat, mivel rendszeresen az elsők között végez- 43

25. Britten: Noé nek. A következő versenyeken indítunk növendékeket: Országos Oboa- és Bárkája című Fagottverseny, Országos Jeney Zoltán Fuvolaverseny, Országos Alba Regia gyermekoperájá- nak szentendrei Kamarazene verseny, Országos Czidra László Furulyaverseny, Országos résztvevői a MÜPA Szaxofonverseny, Országos Verseny a Továbbképző Évfolyamra járó tanu- előtt 2012-ben. Mező Sára, Pálffy lók számára, Országos Fuvola – Duó Verseny. 2010 óta iskolánk fafúvós András, Bokor tanszaka nagy gonddal és szeretettel szervezi a Pest Megyei Fuvolaversenyt. Anna. Mögöttük Pályázatok írásával és szponzori segítséggel komoly ajándékokat tudtunk tanáruk: Lachegyi Imre kiosztani az eddigi nyerteseknek. Figyelmet fordítunk arra, hogy módszertani ismereteinket gazdagítsuk, ezért a versenyek előtt nemzetközi hírű művészeket hívunk meg, hogy szak- mai tanácsokat adjanak. A szakfelügyeleti rendszer megszűnése miatt ezek- re a különleges alkalmakra nagy az érdeklődés, az ország minden pontjáról érkeznek zenetanárok, akik évről évre igénylik ezeket az eseményeket. Hangsúlyt fektetünk arra, hogy az évtizedek alatt kialakult hagyomá- 44 nyok ne vesszenek el. Ebben a nagy tapasztalattal rendelkező idősebb kollé-

gák segítik a fiatalabbakat. Fuvolatanáraink többsége iskolánk meghatározó 26. Az iskolánk tanáregyéniségének, Ásztai Csabánénak növendéke (vagy növendékének által szervezett Pest Megyei Fuvo- növendéke) volt. Sok diákunk dédelget kedves emlékeket a fúvószenekari laverseny kiemelt turnékról, amelyeknek motorja Rozsosné Frank Katalin, aki munkásságáért 1. helyezettje a Pest Megye Szolgálatáért kitüntetésben részesült. Közülünk többen játsza- fődíjat, egy Trevor James fuvolát vesz nak különböző zenekarokban, és időszakosan tanári kamarazenei formáci- át Zakar Katalin ókban is bemutatkozunk. igazgatónőtől A tanszak büszkeségei: (2010) • Bodoky Gergely, Pozsár Eszter, Szaniszló Éva (Ásztai Csabáné) • Horváth Viorika, Kovács Zsuzsanna (Ásztai Csabáné, Pozsár Eszter) • Breszka Ágnes (Korkosné Szalai Erika) • Kádár Krisztina (Kulin Krisztina) • Gaál Zoltán (Lőrinc László) • Nagy Gergely (Novotny Gergely, Kövesi János) • Déri Nóra, Bendes Bettina, Gombos Klára, Szentkirályi-Tóth Kata, Flóri- 45

án Hanna, Huba Lilla, Repiszky Eszter, Mező Dorottya (Kádár Krisztina) • Ligeti Norman, Villányi Berta Judit, Németh Anna (Nagy Viktor) • Vedres Péter (Bokor György, Siposné Varga Edit) • Bagi Boróka (Siposné Varga Edit) • Kántor Enikő, Csányi Orsolya, Urhegyi Viktória, Benkovics Krisztina, Elter Luca (Szaniszló Éva) • Huszti András (Szaniszló Éva, Kádár Krisztina) • Bendes Beatrix (Varga Borbála, Pozsár Eszter) • Páljános Anna (Kovács Zsuzsanna, Herczegh Mária) • Mendik Ágnes (Kovács Zsuzsanna, Czifra Gergely • Eredics Salamon (Bokor György, Lachegyi Imre) • Szebedy Bíborka (Bokor György) • Kádár Kristóf, Mező Sára, Horváth Sára, Jassó Gellért, Bokor Anna (Lachegyi Imre) • Pálffy András József (Juhász Lívia, Gaál Zoltán) • Boldog Sára (Gaál Zoltán) • Gáspár Blanka (Herczegh Mária) • Viola Barbara (Pozsár Eszter) • György Kristóf (Pozsár Eszter, Benkovics Krisztina, Nagy Gergely, Nagy Viktor) • Kovács Mariann (Rozsosné Frank Katalin) • Fábiánfy Enikő, Gombos Klára, Nemoda Zsófia, Bernáth Zsófia (Bokorné Forró Ágnes) • Zauer Richárd, Simoncsics Dániel, Gál Zsófia, Eiler Annamária, Molnár Lily (Mile Ferenc) • Pásztor Zsófia, Stiegler Viktória, Trombitás Titánia, Szamos Annamária (Kovács Zsuzsanna) • Leitereg András, Leitereg Miklós, Petkó Bettina (Juhász Lívia). Kimagasló felkészítő munkájukért tanári különdíjban részesültek: Rozsosné Frank Katalin, Laárné Szaniszló Éva, Kovács Zsuzsanna, Kádár Krisztina, Pulius Emese, Herczegh Mária, Pozsár Eszter, Lachegyi Imre, va- lamint Kerekes Katalin. Rézfúvós és ütős tanszak A rézfúvós hangszerek tanításának komoly hagyományai vannak iskolánk- ban. Az első meghatározó fúvós tanár és zenekarvezető, a legendás Papp 46 Tibor tanár úr. Növendékei közül többen jelenleg is tanítanak iskolánkban,

kiknek kiváló munkáját dicséri a töretlenül magas növendéklétszám, a zenei 27. Vonószene- pályát választók nagy száma, és a különböző versenyeken elért nagyszerű karunk fellépése a Városháza dísz- eredmények. A másik meghatározó rezes tanárunk Jávor Zoltán volt. Neves termében Mezey katona-karmester, kiváló zenepedagógus, a Magyar Himnusz fúvószenekari Erika vezényleté- változatának hangszerelője. vel. Szólista: Szabó Gábor trombitás Ha rézfúvós hangszerekről beszélünk, természetesen a trombita jut elő- növendékünk ször az eszünkbe, pedig nem szabad megfeledkeznünk a kürtről, harsonáról (1992) és tubáról sem. A vadászkürt népszerűsítéséért Szilágyi István tanár úr több évtizede munkálkodik kiemelkedő eredménnyel. Ennek köszönhetően bíz- ta iskolánkra az Oktatási Hivatal az Országos Kürtverseny területi válogató- jának megrendezését. Tanáraink rendszeresen készítenek föl növendékeket a zalaegerszegi Országos Lubik Imre Trombitaversenyre, a kisújszállási Or- szágos Kürtversenyre, és folyamatosan részt vesznek a regionális versenye- ken, ahonnan mindig előkelő helyezéssekkel térnek haza. Akikre büszkék vagyunk a rézfúvós tanszakon, az országos versenyeken elért eredményeikért: Lakatos Péter, Stark Ádám, Mezei Roland, Molnár Oli- vér, Molnár Dominic, Berta Zalán, Bereczki Zsolt, Csíkszentmihályi Márk. Ehhez a tanszakhoz tartozik az ütő tanszak is, mely a gyerekek között rendkívül népszerű. A hangszerállomány kiváló, országos viszonylatban átlag fölöttinek mondható. A szülők és a szentendreiek példaértékű segít- ségnyújtásának eredményeként az elmúlt tanévben egy új vibrafonnal gaz- 47

28. Ütőseink dagodott a tanszak, amit a növendékek több koncerttel köszöntek meg. Bár- szereplése a Mú- fai Zoltán így ír az összefogásról: „Régi álmom volt az ütő-tanszakon egy zeumok éjszakája című rendezvé- vibrafon beszerzése. Hiába próbálkoztunk évekig pályázatokon, valamint a nyen Szentendrén fenntartónál a hangszer árának összegyűjtésével, minden kísérlet kudarcba (2013) fulladt. 2011 őszén két kedves tanítványom édesanyja azzal az ötlettel le- pett meg, hogy vegyük kezünkbe sorsunkat, és az áhított hangszerhez civil összefogással – jótékonysági hangversenyekkel, különböző fellépésekkel, szórólapok terjesztésével – teremtsük elő az anyagi fedezetet. A gondolat mindenkinek megtetszett, így aztán koncerteztünk, »utcazenéltünk«, ren- deztünk árverést, jótékonysági gálát, és röpke kilenc hónap alatt megsze- reztük az új csodálatos hangszerünket: egy Adams vibrafont. Ez igazi csa- patmunka volt! Hálás szívvel gondolok mindenkire, aki hozzájárult az álom megvalósu- lásához, s hiszem, hogy növendékeimben is tudatosult a közös munka, az áldozatvállalás értéke, s hogy kitartással, szorgalommal igenis nagy dolgok- ra képes az ember.” Az ütősök fellépései – akár a szentendrei Fő téren, akár koncertterem- ben tartják – mindig óriási sikert aratnak. Az ütős növendékek is részt vesz- nek szinte minden versenyen: a váci Országos Ütőhangszeres Kamarazenei Versenyen, a győri Országos Maros Gábor Ütőhangszeres Szóló- és Duó Versenyen, és a szentendrei Országos Továbbképzős Versenyen. Büszkeségeink az országos versenyeken elért eredményeikért az ütő tan- szakon: Gulyás Máté, Gacsályi Róbert, Barbarics Péter, Mitchell Benjamin, 48 Dombi Balázs, Adamis Tamás, Bodoky Lukács, Kovács Miklós, Horváth

Bence Domonkos, Klausz Ádám, Masát Tamás, Spellenberg Márton. Népzene tanszak A népzene tanítása iskolánkban Kobzos Kis Tamás vezetésével indult 1990-ben. Őt váltotta Buda Ádám, aki másfél évtizeden keresztül tanított diákjainak népi furulyát, kobozt és tekerőlantot. Ádám pedagógiai-művé- szi tevékenysége meghatározó volt a tanszakunkon. 1995-ben társult hoz- zá Szvorák Katalin (többek közt Liszt-, Bartók-, Kodály-, alternatív Kos- suth- és Kossuth-díjas) népdalénekes, kinek szárnyai alatt az ország egyik legeredményesebb népi ének tanszaka jött létre. Iskolánk másik népi ének tanára Tímár Sára, Szvorák Katalin egyik legtehetségesebb növendékeke, aki zeneakadémistaként már az Ex libris és a Junior Príma díj tulajdonosa. Időszakosan tanszakunk tanárai voltak: Ökrös Csaba és Kiss B. Ádám (népi hegedű), Csasznyi Imre (tambura), Bolya Dániel (népi furulya). Nagy örömünkre 2012 őszétől a tambura és harmonikaoktatást a közis- mert művész, Eredics Gábor (Weiner Leó Zenepedagógiai Díj, Pest Megye Művészetéért Díj, A Nemzetiségekért Díj) vállalta, aki jelenleg a Vujicsics Együttes vezetője, valamint a Zeneakadémia Népzene Tanszékének taná- ra. 2012-től népzene szakon a Zeneakadémia gyakorló iskolája lettünk, ifjú művészek, leendő tanárok Eredics Gábortól leshetik el a népzene oktatás rejtelmeit. 2013 szeptemberétől citerások is csatlakozhatnak népi énekese- inkhez a bemutatókon, hiszen Dömény Krisztiánt is tanáraink között üdvö- zölhetjük. A zsámbéki néptáncosainkkal együtt tanszakunkon jelenleg 80 gyermek tanul. Tanítványaink számos fesztiválon léptek fel. Több tucat televíziós és filmprodukcióban is sikeresen szerepeltek: 2001-ben Szvorák Katalin Ör- vendezzünk című karácsonyi filmjében, melyet több alkalommal is műsorra tűztek, 2005-ben a Duna TV 75 perces Rivaldafény című műsorában, és Illés Lajos-Utassy József Betlehem csillaga című rockoperájában is. Számos városi, megyei és országos rendezvény visszatérő vendégei (pl.: a budapesti Táncház Találkozón, a Zeneiskolák a népzene tükrében című rendezvényén, a budakalászi Nemzetközi Néptánc Fesztiválon). Hallgató- ink több alkalommal képviselték iskolánkat önálló műsorral külföldön is (Szlovákia, Lengyelország, Finnország, Románia és Olaszország). A tanszak növendékei számos CD-n hallhatóak. Például a Szvorák Ka- talin szerkesztette Talalaj című CD-n, a Cseh Tamás által gondozott Ünne- peink című dupla CD-n, valamint a Legkedvesebb gyermekdalok és Magyar- ország karácsonyi gyerekdalai című lemezen. Döbrönte Petra, Jassó Gellért 49

29–30. Balra: és Jassó Ignác még egy rajzfilmben is énekelt (Keresztes Dóra és Kiss Ferenc Szvorák Katalin és filmjében), melyet 2014 tavaszán mutat be az MTV. Tímár Sára. Jobbra: A Szvorák Katalin Szvorák Katalin előszeretettel hívta meg énekelni növendékeit saját ön- által szerkesztett álló kiadványaira is. Így a tanítványok énekei hallhatók a Közép-Európa Talalaj című CD közös dallamkincsét bemutató sorozat négy lemezén, az Illés Lajos megze- borítója, melyen népzene tansza- nésítette Álomföldön című albumon, a Nap után sétáló gyermeklemezen, az kunk növendékei Éneklő Egyház című CD-n. közreműködnek A Népzene Tanszak egykori növendékei közül több mint egy tucat vá- (2005) lasztotta hivatásául a zenei pályát. Többen a komolyzene felé orientálódtak: Nagy Anna Ágnes, Deim Sára, Karajz Júlia, Stark János, Baján Zsuzsanna és Völner Eszter. Van aki a dzsesszt választotta: Sasvári Márton és Orbán Bor- bála. Diákjaink többsége a népzene kiapadhatatlan forrás-útját járja: Bartolf Zsuzsanna, Tímár Sára, Lindner Zsófia, Sárközi Mária Stella, Sasvári Borcsa és Sasvári Bertalan. Tanszakunk növendékei az országban meghirdetésre kerülő szinte valamennyi versenyre eljutnak és mindig „elvarázsolják” a hallgatóságot (Pesovár Ferenc Országos Csoportos Népdaléneklési Verseny, Bartók Béla emlékére rendezett Országos Népdalverseny, Országos Népzenei Verseny – Gödöllő, Országos Népzenei Találkozó – Bonyhád, Kárpát-medencei Ma- gyarok Népdaléneklési Versenye – Szatmárnémeti). Az alábbiakban népi énekeseink és hangszereseink versenyeken elért arany minősítéseiből és első helyezéseiből válogattunk a teljesség igénye nélkül: • Énekes szólisták: Völner Eszter, Lindner Zsófia, Tímár Sára Farkas Eni- kő, Sasvári Borcsa, Sergő Sára, Pap Janka, Juhász Sára, Jassó Margit, Jassó Gellért és Döbrönte Petra. 50 • Hangszeres együttesek: a tamburás Zetelaki Dániel és Zetelaki Gáspár