Hazám 2020 nyár dupla szám

HazáM A diaszpora legszínesebb magazinja 2020 június 4. TRIANON 100 VeINgyGeYn EegNyEeSt! 1920 - 2020

100 éve történt Trianoni békediktátum ( kényszerszerződés ) Az első világháború vagy I. világháború néven illetett háború egy 1914 és 1918 között, négy éven át tartó, Euró- pából induló globális háború volt, amely összesen több mint 10 millió ember halálát okozta, és amely öldöklő küzdelem a korabeli gyarmati- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött. E világháborúban a központi hatalmak ( Német Császárság, Osztrák-Magyar Monarchia, Oszmán Birodalom és Bulgária ) álltak szemben az antanthatalmakkal ( Franciaország, Anglia és a köréjük csoportosult országokkal ( Orosz Birodalom, Japán Császárság, Olaszország, Román Királyság, USA, Szerbia, Brazília, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Sziám és Cseh-Szlovákország ). A Trianoni békediktátum az első világháborúban vesztes Magyarország ( mint az Osztrák-Magyar Monarchia része ) és az antant hatalmak között létrejött “békeszerződés”, amely többek között az Osztrák-Magyar Monar- chia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett. A szerződést a felek, budapesti idő szerint 1920. június 4-én 16:32-kor írták alá a versaillesi Nagy Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben. Tehát a szerződést az épületről ne- vezték el Trianoni szerződésnek. A szerződésben a győztes felek kijelentik, hogy Magyarország felelős a háborúban győztes államoknak okozott károkért, függelékeiben pedig részletesen szabályozzák az ennek következtében teljesítendő jóvátétel feltételeit. A trianoni békeszerződést a Magyar Királyság nevében Bernárd Ágost a magyar kormány népjóléti és munka- ügyi minisztere, mint a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár alfréd, rendkívüli követ és államtitkár írta alá. A választás azért esett rájuk, mivel a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra nézve végzetes és máig is meghatározó trianoni békeszerződés aláírásával. A “békeszerződés” eredményeképp a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság széthullott, a 282 870 km² terü- letű Magyarország területeinek 67%-át elvesztette (92 952 km²-re csökkent). Lakosságának pedig több mint a felét, az 1910-ben még 18 264 533 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza.

Hazám Kedves Olvasó! Amikor ezt a lapszámot megterveztem, még nem is sejtettük, hogy a corona vírus fogja szinte ret- tegésben tartani az egész világot. Most pedig, amikor a vezércikket írom, április van, kijárási korlá- tozás, kesztyű és arc maszk viselése. Őrült időket élünk. Ha borulátó lennék gondolhatnám, hogy az emberiség szalad a vesztébe. Borulátás nélkül is ezt gondolom. A nehéz idők sajnos elterelhetik a figyelmet a szégyenletes Trianon diktátum ( sokan béke diktátumnak nevezik, de milyen béke az, amit diktátummal alakítanak ) 100 éves évfordulójáról. Szülők, nagyszülők feladata lenne az -iskolán kívül- hogy a gyermekeknek elmesélje azt, amit Trianonról tud. Ebben adunk egy pici segítséget, hogy legalább a fotók erejével mutassuk meg, mit vesztett Magyarország a diktátummal, és avval, hogy a több mint ezer éves terü- leteit egy tollvonással elcsatolták. Az előkészítő periódusban nem sejthettem, hogy a magazin financiális háttere is veszélybe kerül a vírus megjelenése és annak következményei miatt. Így lett, de mivel 100 éves évforduló csak egyszer van és becsületbeli ügynek tartom, hogy erről a HAZÁM megemlékezzen, így mindenféle külső anyagi vagy erkölcsi segítség nélkül, szimplán saját pénzemből adtam ki ezt a lapszámot. Az idő és az erkölcsök engem fognak igazolni. Üljenek le gyerekeikkel, unokáikkal és lapozgassák a kiad- ványt és meséljenek saját Trianonról szóló gondolataikról. Mert az emlékezés szabad. Mindehhez jó olvasást és kellemes időtöltést kíván: Panda Ákos főszerkesztő/laptulajdonos H a z á M Kiadó /publisher: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Kivitelezés/implementation: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Főszerkesztő/Editor in chief: PANDA ÁKOS Lapterv/design: NÉMETH PÉTER E-mail: [email protected] A diaszpóra legszínesebb kulturális és ismeretterjesztő magazinja The most colorful cultural and educational magazine of the diaspore A magazinunkban megjelent hirdetések tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalunk. We do not assume any liability for the content of the advertisements published in our magazine. Meg nem rendelt kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We do not keep any manuscripts or photos which are not ordered. A lapban megjelent cikkek, képek bármilyen utánközlése, sokszorosítása, utánnyomása, elektronikus tárolása csakis a főszerkesztő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. The communication, reproduction, reprint, electronic storage of articles published in our magazine is only permitted prior the written permission of the editor in chief. Fotók/pictures: Panda Ákos, Debreczeni Emőke (Erdély), Andrew Colin, Pixabay, Dreamstime, flickr, internet https://www.facebook.com/hazammagazin © HAZÁM, Minden jog fenntartva/all rights reserved Panda Ákos/VEGABONDMEDIA

Felvidék POZSONY Pozsony a hagyományos koronázóváros volt a török hódoltságtól kezdődően. 12 uralkodót és 7 királynét koronáztak meg a Szent Márton székesegyházban. 4. HAZÁM Fotók: pixabay,internet

Nem sok szlovák múlttal dicsekedhet a város, mert még a mai hivatalos neve is úgy keletkezett 1837-ben, hogy P.J. Safarik szlovák történetíró, régész tévesen rekonstruálta a város régi nevét: azt hitte, hogy az nem a Braslav, hanem a Bratislav névből származik. A Duna partján, a Felvidék délnyugati csücskében, Ausztria és Magyarország határainak közvetlen közelében fekszik. Po- zsonyban öt híd ível át a Duna felett, közülük az egyik az Öreg híd, amelynek elődjét legelső állandó hídként Ferenc József hídra keresztelték. Pozsonyi vár Szent Márton-dóm Már a honfoglalás előtt vár állt Pozsonyban.A várhegy 902- A mai dóm helyén állt egykori román stílusú templom építé- től folyamatosan magyar uralom alatt volt, határvédő sze- sét ebben az időben kezdték el, a Legszentebb Megváltónak repe korán kialakult. Ekkor még csak föld-fa szerkezetű vár szentelték. A Szent Márton-dóm így a legrégibb pozsonyi volt. 1052-ben III. Henrik (német király) serege ostromolta a plébánia. 1302-től a prépost és város egyezségének értel- várat, amikor egy Zotmund (Búvár Kund) nevű katona a víz mében a város lakossága is használhatta a templomot, ami alatt a Dunán horgonyzó ellenséges hajókat megfúrta, és el- azonban gyorsan kicsinek bizonyult, így 1311 és 1314 között süllyesztette. köréje külső falakat emeltek és lényegében egy új, nagyobb A várban szívesen tartózkodott Salamon király is. A tatárok templomot építettek fel ezáltal. Az már gótikus stílusban nem tudták elfoglalni a várat 1241-ben, ezért felégették a kör- épült és magába foglalta az előző templomot is, melyet ak- nyező Vödricet és Széplakot. Az első pozsonyi országgyűlést kor még nem bontottak le. Feltehetőleg eredetileg három- 1402-ben Zsigmond király tartotta a várban. 1420-ban a hu- hajós bazilikát szerettek volna építeni, de végül megmarad- szita harcok fenyegetései miatt nagyarányú építkezések in- tak az egyterű három hajós templom mellett. Felszentelése dultak meg.1429-ben Luxemburgi Zsigmond magyar és cseh csak 1452-ben történt meg Gergely esztergomi érsek által király akit időközben német-római császárrá választottak, a Legszentebb Megváltó (a régi templom) és Szent Márton Pozsonyba hívta össze a birodalmi országgyűlést. Pozsony (az új templom) tiszteletére. Ebben a templom szentélye a nemcsak Magyarország, de a német-római császárság egyik mainak csak közel 1/3-át tehette ki. Mátyás király idejében központja lett. A mohácsi vész után, de még az évben itt ülé- ( 1467-1487 ) között került sor a templom mai méretűre tör- sezett az országgyűlés. Az 1536. évi országgyűlés kimondta, ténő megnagyobbítására, feltehetőleg ekkor tűnt el a Szent hogy a magyar kormány székhelye, az ország fővárosa Po- Megváltó temploma. Ez az évszám a boltívek tartópillérein zsony legyen. A XVI. században már 43 országgyűlést tartot- több helyen is fel van tüntetve. tak a fellegvárban. 2010-ben a bejárat előtt politikai indíttatásból átadták I. Óvárosháza Szvatopluk morva fejedelem lovas szobrát, melynek talapza- tán kezdetben az „ószlovákok királya” felirat volt olvasható. A pozsonyi Óváros legszebb polgári épülete, a Fő térre A szobrot művészi, a felállíttatását pedig politikai és törté- nyíló Óvárosháza öt évszázadot felölelő három stíluskor- nelmi oldalról is kritikák érték. szak ékes példája. A homlokzatokon és a belső terekben a HAZÁM 5.

gótika, a reneszánsz és a barokk jegyei fedezhetők fel, és a stílusok keveredése ellenére az épületkomplexum harmonikus egészet alkot. Ráadásul a Pozsony büszke- ségének számító műemlékben a főváros talán legérde- kesebb kiállításai láthatók, a toronyból a városra nyíló panoráma pedig felejthetetlen. A bonyolult építészeti fejlődésen keresztülment épület helyén eredetileg egy román stílusú erődített lakóház állt, mely a város előkelői közé tartozó Jakab család tulajdonát képezte. A XIV. század végén a házat meg- vásárolta a város, hogy ott ülésezzen a városi tanács. A ház azonban idővel túl kicsinek bizonyult, és később a szomszédos házakat is megvették és hozzáépítették. A nagyszabású késő gótikus átalakításokat követően a pozsonyi városháza 1436-ban kezdte meg teljes körű működését az épület falai közt. A XVI. Században re- neszánsz árkádsorral bővült az udvar, majd a barokk korban történtek nagyobb átalakítások, bővítések, ekkor épült a ma is látható torony. A város gazdasági és politikai jelentősége növekedésével folyamatosan bővült újabb szomszédos paloták hozzácsatolásával a városháza. Mai végső formáját 1912-ben kapta, amikor hozzáépítették a déli és nyugati neogótikus és neore- neszánsz szárnyat. A városháza helyiségeibe már 1868- ban beköltözött a Városi Múzeum, így ez tekinthető a legrégebbi pozsonyi múzeumnak. Forrás: Wikipedia 6. HAZÁM

HAZÁM 7.

Felvidék SELMECBÁNYA Egykoron Magyarország harmadik legnagyobb városa, a világ első bányászati akadémiájának otthona, Budapesttől 143 kilométerre északra található. 8. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Felvidéken, a Selmeci-hegységben egy völgykat- lanban húzódik meg ez a kis festői fekvésű város, utcái más-más szinten, teraszosan alakultak ki. Gazdag érclelőhelyei már évezredek óta ismer- tek voltak, a XI. században a bencés rend kapott bányajogot, a tatárjárás után, 1238-ban IV. Béla magyar király szabad királyi városi rangra emel- te, s a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített be. A középkorban évszázadokon át Ma- gyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. 1443-ban szörnyű földrengés pusz- tította a várost. Virágkorát a 15. századtól a 18. századig élte. Még egy kiemelkedően érdekes in- formáció: A világon először itt alkalmaztak pus- kaport a bányászatban 1627-ben. 1770-re itt jött létre a világon elsőnek a már említett bányászati akadémia, melynek elődje az 1735-ben alapított Felsőfokú Bányatisztképző Intézet volt. Csak em- lékeztetőül: Kanada 132 évvel később alakult meg három különálló kolóniából. Selmecbánya 1993-ban került a Világörökségek helyszínei közé. A város régi központja a jómód következtében reneszánsz palotákkal, 16. századi templomokkal, elegáns terekkel és kastélyokkal épült be. A város központja szépen beleolvad a környező tájba, ami elválaszthatatlanul része volt a Selmecbánya történetét meghatározó bányászati és kohászati tevékenységnek – ennek nyomai még ma is fellelhetők és szintén műemléki védettség alatt állnak. HAZÁM 9.

Selmecbányai-Óvár lom harangtornyát barokk stílusban építették. Itt helyezték el a város legrégibb harangját a XV. században. A vár három alapjául szolgáló templomot a XIII. században a templomo- részből áll. A föld feletti részben temették el a halottakat. sok, a vörös barátok építették, három hajós román stílusú ba- A föld alatti részben pedig az új sírok kiásásakor előkerült zilikaként. A város ekkor még a templom körül terült el, így az csontokat helyezték el. Az egyik bástyát pedig börtönként és épület közvetlenül beilleszkedett a településbe. kínzókamraként használták. Ma a régi várban múzeum mű- A templom a templomos rend után a domonkos rendé lett. ködik. A múzeumot meglátogatva megtekinthetjük a barokk Mellette állt a Szent Mihály kápolna, amely most is megvan. A plasztikák gyűjteményét, kiállítást a világszerte ismert sel- román stílusú bazilikát először gótikus stílusúvá építették át, mecbányai pipakészítésről vagy a kovácsművészetről. A nyár majd a török veszély hírére várrá alakították. A vár hatszög- folyamán megtekinthető a régi vár harangtornya, amelyből letű, négy sarkát kör, maradék két sarkát pedig négyzet alap- felejthetetlen kilátás tárul elénk az egész városra. rajzú torony erődíti. A délkeleti oldalon lehet az építménybe bejutni. Városháza A harcias külső ellenére nehezen védhető, hiszen a föléje magasodó Paradicsom hegyről könnyen belőhető. Fenntar- A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban tották a török idők után is, sőt tovább építették. A vártemp- nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessé- 10. HAZÁM

ge az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pe- dig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról. Újvár Selmecbánya talán legismertebb jelképe a Leány- vár. Ez a reneszánsz, erődszerű őrtorony 1564 és 1571 között épült, mint a városkörnyék törökellenes védműrendszerének legjelentősebb építménye. Az őr a toronyból negyedóránként kürtjelzéssel tudatta, hogy nem fenyeget ellenség. Ez Selmec egyik csodája: az élő óra, melyet manapság a nyári hónapokra ismét felelevenítettek. A várban találha- tó a Szlovák Bányászati Múzeum állandó kiállítása a törökellenes harcokról a mai Szlovákia terüle- tén. A vár felső szintjéről csodálatos panorámában gyönyörködhetünk, hiszen – ahogy a vár is látható szinte a város minden pontjáról – a teljes város be- látható innen. És a végére még egy érdekesség: A bányászati akadémiát 1919-ben ben átköltöztet- ték Sopronba. Az erdőmérnöki kar ott maradt. A „Sopron Division” az 1956-os magyar emigrá- ció történetének egy igen különös epizódja, mely érdekessége ellenére kevéssé ismert a magyar közvélemény előtt. A történet szereplői a sopro- ni Erdőmérnöki Főiskola egykori hallgatói, akik az 1956-os forradalom következményeként Kanadá- ban, Brit Kolumbia tartományban, Vancouverben, a University of British Columbia keretében fejez- ték be a Sopronban megkezdett tanulmányaikat és szereztek erdőmérnöki oklevelet. Forrás: wikipedia,banskastiavnica.org HAZÁM 11.

Felvidék KASSA Kassa az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. A dóm altemplomában temették el Rákóczi Ferenc 1906-ban Rodostóból hazahozott hamvait. Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja. A Trianoni diktátum idején a város lakosságának több mint 75 %-a vallotta magyarnak magát. 12. HAZÁM

A település ősidők óta lakott hely, ahol a 13. század- HAZÁM 13. ban Magyarországra bevándorló hospesek ( nyu- gat-európai vagyonos előkelők ) telepedtek le. A várost az írott források először 1230-ban, erődítmé- nyeit 1312-ben említik, amikor Károly Róbert vezére, Görgey Jordán ostrom alá vette a Csák Máté-párti várost. A város eredetileg egyutcás település volt, ami a Hernádba torkollása előtt egy darabig a folyóval pár- huzamosan folyó Csermely nevű patak két oldalán alakult ki. A patak két ága szigetként vett körül egy központi részt, amin aztán a Szent Erzsébet-dóm épült, valamint a Szent Mihály-kápolna, az Orbán to- rony és később a Városi Színház is itt kapott helyet. Az utca kiszélesedő részének északi végén 1732-ben díszes Mária-szobrot emeltek a pestis és a nagy meg- próbáltatásokat okozó kuruc háborúk befejeződé- sének emlékére. Ezen a helyen egyébként korábban katonai vesztőhely volt. A város növekedése során létesített mellékutcákat gyakran a Fő utca házainak földszintjén nyitott átjá- rókon át lehet megközelíteni. A reneszánsz és barokk kapuboltozatok, belső árkádok a régi Kassa gazdag polgárainak világára emlékeztetnek. A hosszú udva- rokban kereskedők dolgoztak, raktárakat helyeztek el. Szent Erzsébet-főszékesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm Európa egyik legszebb székesegyháza. Az óváros centrumában, a Fő utca központi szakaszán áll. A dóm helyén már a 13. században állt egy templom, amely Fotók: Panda Ákos

1378-ban leégett. Ezután fogtak hozzá a dóm építéséhez, de Rodostói ház ( Rákóczi emlékház ) csak 1520-ban fejezték be a nagyméretű, háromha- jós csarnok-templomot. 1556-ban tűz pusztította, Kassa magyarok által egyik leglátogatottabb nevezetessé- később többször is javították, végül 1877 és ge Rákóczi fejedelem rodostói házának a pontos másolata, 1896 közöt Steindl Imre tervei szerint épí- mely a középkori városfal erődrendszerének legrégebben tették újjá. Északi tornya 1775-ben, befeje- megmaradt részlete, a Hóhérbástya udvarában áll. 1943-ban zetlen déli Mátyás-tornya 1904-ben nyerte építették fel a fejedelem ebédlőházának mását, mely ma a el mai formáját. Szárnyas főoltára 1474 és Kelet-Szlovákiai Múzeum népszerű kiállításaként mutatja be 1477 között készült. a szabadságharc vezetőjének mindennapjait, személyes tár- gyait – a rodostói kelet hangulatával fűszerezve. Szent Mihály-kápolna Hóhér-bástya A holtak lelkét a másvilágra átsegítő A Rodostó-ház mellett lévő félköríves Hóhér-bástya a közép- Mihály arkangyalnak szentelt temp- kori kassai városi erődrendszer legszebb példája és a legna- gyobb bástya, amely a város egyik bejáratát védte. A bástya lom. A volt városi temető helyén belsejében, a szűk folyosón középkori fegyvereket, ágyúkat épült, föld feletti részét a 14. szá- láthatunk. zadban emelték. Eleinte osszá- Miklós-börtön riumként (csontkamra, amely- be új sírok ásása alkalmával a A Rodostói házból egy átjárón át jutunk a régi kassa leghír- temető szentelt földjében talált hedtebb épületébe, a két gótikus ház összeépítésével létre- csontokat rakták) szolgált. jött Miklós-börtönbe, melynek három szintjén láthatjuk a Kelet-Szlovákiai Múzeum helytörténeti,céhtörténeti kiállí- Orbán torony tásait. A XVII. századtól egészen a XIX. századig funkcionált börtönként és kínzókamraként az épület, és itt is lakott a Kassa második legrégebbi mű- mindenkori városi hóhér. Nevét Rákóczi fejedelem kegyetlen emléke. A 14. század második hírű hóhérjáról Miklósról kapta. felében épült, eredetileg a temp- lom haranglábaként. A torny előtt ma Forrás: wikipedia a felújított Orbán-harangot láthat- juk, amely az 1966-os tűzvészben pusztult el. 14. HAZÁM

HAZÁM 15.

Kárpátalja MUNKÁCS Hogy mi a kapcsolat Munkács és az alig 140 kilométerre fekvő Kassa között ? Hát Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc. 16. HAZÁM Fotók:pixabay,dreamstime

Munkács Kárpátalja központi részén terül el az Észak- A 16. és 17. században az Erdélyi fejedelemséghez tartozott. keleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék talál- 1657-ben a várost a lengyelek feldúlták, de a várat nem kozásánál. Várát a monda szerint Álmos vezér építtette, merték ostromolni, majd a tatárok égették fel a várost. és a hegyeken való vesződséges átkelés emlékére kap- ta mai nevét. Először 1064-ben említik. 1138-ban Mun- 1672-ben Zrínyi Ilona gyermekeivel ide vonult vissza, me- cas néven említik először. 1085-ben Szent László király lyet a felkelők ostromoltak. Zrínyi Ilona 1666 március 1.- itt verte le a Salamonnal szövetséges kunokat.1241-ben én férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. Három gyermekük a tatárok teljesen elpusztították, ezután IV. Béla német született, közülük II. Rákóczi Ferenc 1676-ban, aki a Sáto- hospeseket (vendégtelepeseket) telepített le. Helyüket raljaújhelytől 5 kilométerre ( ma már Szlovákia területén 1359-ben ruténok foglalták el. Ekkor épült újjá a kun és található ) felvidéki Borsi-ban látta meg a napvilágot. II. tatár pusztítások után a vár is. 1378-ban kiváltságokat és Rákóczi Ferenc magyar főnemes volt, a Rákóczi-szabad- városi rangot, 1427-ben vásártartási jogot kapott. 1445- ságharc vezetője, erdélyi fejedelem, birodalmi herceg. ben Hunyadi Jánosé lett (lásd később Kolozsvár és Vaj- 1735. április 8.-án a törökországi Rodostóban halt meg. dahunyad) aki szabad várossá tette. A város részt vett az Lásd Kassa cikkben: Rodostói ház ( Rákóczi emlékház ) 1514-es (Dózsa György féle) parasztháborúban, emiatt ki- Kassa magyarok által egyik leglátogatottabb nevezetessé- váltságait elvesztette. ge Rákóczi fejedelem rodostói házának a pontos másolata, mely a középkori városfal erődrendszerének legrégebben megmaradt részlete, a Hóhérbástya udvarában áll. HAZÁM 17.

Nem sokkal Ferenc születése után 1676 július 8.-án meg- földvár állt a mai vár helyén. A honfoglaláskor cölöpökből halt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának emelt erődítmény állt a mai várhegy csúcsán. Szent István sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson különleges jelentőséget tulajdonított a várnak, megerősí- a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt tette falait, Szent László királyunk tovább folytatta ezt a I. Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelen- munkát, kőfalat építtetett köré. tette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi Anonymus, III. Béla király jegyzője megemlíti, hogy a hét vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Mako- vezér és csapataik, átkelve a Vereckei-hágón és az alat- vica és Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment ta fekvő hegyvidéken, nagyon elfáradtak és elhatározták, a nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imréhez. Cselekvő ré- hogy megpihennek ezen a helyen. Mivel a vidéket nagy szese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc nehézségek (munka) árán érték el, a települést Munkács- felkelésnek. nak nevezték el. Egy másik legenda szerint a vár és a város neve a szláv eredetű „múka” („szenvedés”) szóból ered, mi- Bécs 1683-as as sikertelen ostroma után a törökök és Thö- vel a vár építése, a hozzá szükséges kövek felhordása sok köly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonu- munkával, szenvedéssel járt. lásra kényszerültek, sőt a kurucok csapatostul kezdtek át- A város gyors fejlődése III. Béla király idején kezdődött, állni a császáriak mellé, ezért a gróf gyors egymásutánban történelme során azonban többször is elpusztult. kénytelen volt feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a csá- 1190-ben például a tatárok végigpusztították Bereg és Ung szári csapatok körülvették az utolsó erősséget, Munkács vármegye falvait, ostrom alá vették a munkácsi várat is, de várát is, amit Zrínyi Ilona több mint két évig védett. Buda elfoglalni nem tudták, kénytelenek voltak visszavonulni visszafoglalása ( a töröktől ) után azonban helyzete tart- Galícia felé. 1241-ben Batu kán 60 ezres tatár serege tört hatatlanná vált. 1688 január 17.-én kénytelen volt a várat be Magyarországra a Vereckei-hágón keresztül. A várost feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a lerombolta, a várat elfoglalni azonban nem tudta. császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén A tatárok visszavonulás után IV. Béla 1242-ben utasítást maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe adott új várak építésére, a meglévők megerősítésére. A 13. kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást század folyamán Munkács vára Magyarország egyik legna- részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. gyobb és legjobban védett erősségévé vált. És mi a kapcsolat Munkács és Kassa között ? Munkács hős 1945-től a szovjet néphadsereg laktanyája volt. 1962-től védőjének, Zrínyi Ilonának koponyáját, fia II. Rákóczi Ferenc 1973-ig az 1. sz. Ipari Szakközépiskola mezőgazdasági gép- maradványaival együtt 1906 október 29.-én Kassán a Szent kezelők (traktoristák) képzésére használta. 1971 és 1993 Erzsébet székesegyházban helyezték végső nyugalomra. között a lvivi restauráló intézet tevékenykedett a várban. Ez a restaurációnak nevezett időszak több kárt okozott a Munkácsi vár várban, mint több évszázad ostroma. A romossá vált vár- ban az utóbbi időben valódi felújítási munkálatok folynak, A vár megépítésének körülményeiről nincsenek pontos melynek köszönhetően a vár napról napra szépül és a hely- adataink. A régészeti kutatások arról tanúskodnak, hogy reállított termekben több kiállítás is várja a látogatókat. vidéke már a neolit (újkőkor, a kőkorszak utolsó része) korszakban lakott volt, a bronz- és vaskorszakban pedig Forrás: wikipedia 18. HAZÁM

HAZÁM 19.

Erdély KOLOZSVÁR Kolozsvár Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként. 20. HAZÁM Fotók: flickr, internet

A város az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott cius 12.-én nyitották meg a gyűjtésből épülő Farkas utcai volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is.Az ókorban kőszínházat, a legelső magyar színházépületet. a római birodalom része volt a város helyén álló Napoca, melyet Traianus császár alapított, majd 124-ben Hadri- 1827. december 31-én este a város piacterén és főbb utcáin anus császár municípium rangra emelte. A 3. században 247 lámpással elkezdődött a közvilágítás. 1869-től a pet- Észak-Dacia székhelyévé vált, Marcus Aureliustól colo- róleumlámpákat gázvilágítás váltotta fel. Miután 1906-ban nia rangot kapott, de 271-ben a rómaiak kiűrítették. egy belga cég erőművet épített a Hideg-Szamoson, 1907- ben már 218 utcában 1416 villanyégő volt. 1893-ban modern Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi váris- telefonhálózat létesült. 1879 és 1908 között a város két- pánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felé- millió koronát fordított infrastrukturális beruházásokra. ben alakult ki. Vára a mai belváros északnyugati részén volt, 1900-ban Kolozsvár 12 900 lakására 589 fürdőszoba jutott, egyik tornya máig megmaradt. Ez idő tájt alapította Szent ezzel országosan a második helyen állt Budapest mögött. László a kolozsmonostori apátságot is. A 15. században a város lakossága felerészben magyar, Mátyás király szülőháza felerészben szász volt. Ezt tanúsítja Szilágyi Mihály 1458- ból fennmaradt rendelete, amely szerint a város vezetősé- vagy a „Méhfi-ház” egy 15. században gótikus stílusban gét, a százférfiak tanácsát (centumvirátus) ötven magyar épült polgárház, melyet jelenleg a Képzőművészeti Egye- és ötven szász alkotta, a bírót pedig a két nemzet évenként tem használ. Ebben a házban – mely akkoriban a város foga- felváltva adta. dójaként működött – született 1443 február 23-án Hunyadi János erdélyi vajda fia, Mátyás. Mátyás király (1458-1490) Székely Mózes fejedelem csapatai élén 1603. június 9-én műveltségére, bölcsességére és igazságosságára máig vonult be Kolozsvárra, amint a német zsoldosok elhagyták fennmaradt énekek és legendák emlékeznek. 1467-ben a várost. A kolozsvári magyarok nagy üdvrivalgással kö- Mátyás király felmentette az adófizetés alól a ház tulajdo- szöntötték a fejedelmet és a függetlenségpárti magyarok nosait, ezt az előjogot pedig a későbbi királyok és fejedel- seregeit, de örömükben elkergették a jezsuitákat. Székely mek is megerősítették. Az idők folyamán a Mátyás-háznak Mózes fejedelem a kolozsvári és a szamosfalvi táborban különféle rendeltetései voltak: volt kollégium, illetve az tartózkodva igyekezett az Erdélyi Fejedelemség katasztro- Erdélyi Kárpát Egyesület néprajzi múzeuma. A műemléket fális pénzügyi helyzetén segíteni. Ebben az időben, vala- több ízben módosították, az épp aktuális építészeti divat- mikor 1603. június közepe táján erős pénzt veretett a ko- nak megfelelően. Az alagsorban, az ajtó- és ablakkerete- lozsvári pénzverdében, amit Erdély legszebb pénzei között ken gótikus stílusjegyek ismerhetőek fel. A 16. század első tartanak számon. felében megjelennek az első reneszánsz elemek – néhány reneszánsz ablakkeret a homlokzaton, a főbejárat körül, 1803. július 13-án öt főúr a Farkas utcában kettős telket továbbá a boltíveket is nagyrészt kicserélték. A 18. század- vásárolt a Református Kollégiumtól állandó színház építé- ban az épületben katonai kórház működött, a belső udva- sére, a telket átadták a „theatralis comissió”-nak. 1821 már- ron pedig egy sor barokk stílusú módosítást eszközöltek. A 19. században a leromlott állapotú műemlék-épületet hely- HAZÁM 21.

reállították, egy sor akkoriban divatos Art Nouveau és sze- cessziós elemet építve be. Az ötvenes években az épület jellegétől idegen századfordulós elemeket eltávolították, így az épület elnyerte jelenlegi kinézetét. Mátyás-szoborcsoport emlékezetében, Fadrusz János saját képmására mintázta a szoborcsoport egyik mellékalakját, Báthory Istvánt. 1902. A Mátyás emlékművet nagy ünnepségek közepette 1902. október 31-én Fadrusz Jánost a kolozsvári Ferenc József október 12-én avatták fel Kolozsvár főterén. Ez abban a Egyetem „doctor honoris causa” címmel tüntette ki, majd pillanatban ábrázolja a nagy királyt, amikor végigtekint 1902.novemberében Kolozsvár tiszteletbeli polgárának ne- győztes seregén. Az emlékmű mellékalakjai a fekete sereg vezték ki. Eredetileg (1902-1918 között) a magyar „Mátyás vezérei, balról Magyar Balázs és Kinizsi Pál, jobbról Bát- Király” felirat ékesítette a talapzatot, ezt viszont utólag ki- hory István és Szapolyai István. A talapzatot Pákey Lajos, cserélték a latin „Mathias Rex”-re. a város főépítésze tervezte. A Szent Mihály templom déli oldalára tervezett szoborcsoport statikus monumentalitá- Szent Mihály templom sa lenyűgöző, ezt jelzi az a tény is, hogy az UNESCO által értékesnek tartott emlékművek közül ötödik helyen van. A római katolikus Szent Mihály-plébániatemplom a Fő té- Az 1900-as párizsi világkiállításon ezt a szobrot az elbíráló ren (Piaţa Unirii) található. Nehezen felejthető történelmi bizottság több száz szobor közül Grand Prix díjjal, a kiállí- tás aranyérmével jutalmazta. 1882-ben fogalmazódott meg annak gondolata, hogy Kolozsvár emléket állítson a város nagyszerű szülöttjének, Magyarország királyának, Hunya- di Mátyásnak. A Fadrusz János által elkészített makettet a helyi hatóságok egyöntetűen elfogadták 1894-ben, majd ugyanez az alkotás fődíjat nyert az 1900. évi párizsi Világ- kiállításon. A magas kivitelezési költségek miatt folyama- tosan késleltetni kellett az ünnepélyes avatót, ezért erre csupán 1902. október 12-én került sor. A Hunyadi Mátyást és a négy vezérét ábrázoló bronz szoborcsoportot vonattal hozták Budapestről, és egy régi villamos vasúton szállítot- ták lovasszekéren a központig, ahol a kő talapzatra helyez- ték. Annak érdekében, hogy megmaradjon a kolozsváriak 22. HAZÁM

és építészeti műemlék, a romániai gótika egyik legim- pozánsabb épülete. A templom körülbelül 1350 és 1480 között épült, ez lévén az első erdélyi csarnoktemplom. Nyugati kapuzatát 1444-ben faragták gótikus stílusban. A főkaput Zsigmond király magyar királyi, német császári és cseh királyi címere díszíti, felette Szent Mihály szob- rával. Az északi, neogótikus stílusú tornyot 1834 és 1859 között építették, 80 méterével ez a legmagasabb erdélyi templomtorony. Figyelemre méltóak a templom belső és külső díszítései, továbbá a barokk oltár. Az oltár barokk fa- faragásai Johannes Nachtigall és Anton Schuhbauer keze nyomát viselik. Különleges még az 1528-ban épült sekres- tye reneszánsz stílusú, olaszországi és dél-németországi motívumokkal díszített bejárata. Részletekben megmaradt falfestményei észak-olaszországi jegyeket hordoznak, és a kolozsvári festészet első reneszánsz próbálkozásainak számítanak. Forrás: internet HAZÁM 23.

TRIANON 1920 JÚNIUS 4. 1% 19%

19% 31,7% HazáM

Erdély SEPSISZENTGYÖRGY Magyar többségű város Erdélyben, Kovászna megyében. Háromszék legjelentősebb városa, s egyben székvárosa 1876 és 1918 között Háromszék vármegye, 1968 óta Kovászna megye székhelye. Brassótól 32 km, Bukaresttől 198 km, Kolozsvártól 250 km, Nagyváradtól 485 km távolságra fekszik. 26. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

A település első ízben az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel Sankt Giorgio néven. Nevét első templomának védő- szentjéről, Szent György lovagról kapta. Városi minőségében először Szepesi Bálint, a székelyek alispánja említi az 1461 október 22.-én kibocsátott oklevélben. Báthory István 1492 szeptember 23.-án keltezett levelében mint kiváltságos város, vagyis mint civitas szerepel. Szabadalmait és jogát a városi címhez II. Lajos király több alkalommal kiadott kiváltságleve- lekkel biztosítja, , rendszeresíti és fejleszti. Ezt utána a nemzeti fejedelmek közül többen megerősítik és bővítik, sőt még az osztrák házból való uralkodók is helyben hagyják. A város vásárjogi szabadalmát Lajos király 1520-ban törvényesíti. Szabadalmainak ezen rendszeresítésénél régibb a város pecsétje. A 13. századra tehető a székelyföldi településhálózat végle- az első székely szövőgyár, melynek legfontosabb termékei ges kialakulása, amelynek első, a 14. század első harmadából az asztalterítők, asztalkendők, derékaljak, székelyszoknyá- származó írásos említése már a mai állapotot tükrözi. A né- nak valók, stb. pesség növekedése maga után vonta a gazdasági élet válto- zásait, az állattenyésztést a földművelés kezdte felváltani. A 1899-ben létesült a város második nagyüzeme, a dohány- gazdasági fejlődés következménye, hogy a székelyek koráb- gyár. Az új gyárépületek elkészültéig az ideiglenes szállás- bi fatemplomaik helyett kőtemplomokat kezdenek építeni, ról a városi tanács gondoskodott. Így történt, hogy a gyár amelyek belsejét freskókkal díszítik. Ugyancsak erre az idő- első otthona az akkor épülő kétemeletes bérpalota lett, (a szakra tehető a Szent László-kultusz végleges formájának mai polgármesteri hivatal) és működését több száz, főleg kialakulása. női munkaerővel kezdte el. Időközben a későbbi dohány- gyár telkén megkezdődtek az építkezési munkálatok, me- Története során a város is osztozott Székelyföld viszontag- lyek 1907-ben a főépülettel fejeződtek be. Még 1897-ben a ságos napjaiban, tragikus eseményeiben. 1658-ban a tatá- városi képviselet elfogadta a villanyvilágítás bevezetésére rok dúlták a vidéket, mivel Rákóczi ellen büntetőhadjáratot vonatkozó határozatot, melynek eredményeként 1908-ban indítottak. 1661-ben Ali Pasha vezetésével törökök törtek a megindul az áramszolgáltatás Sepsiszentgyörgyön. Közmű- városra, a vártemplomot ostrommal bevették. velődés terén első helyre kívánkozik a Székely Nemzeti Mú- zeum 1879 szeptember 15-i megalapítása. Ez az intézmény Mária Terézia 1764-ben kiadott rendelete a székelyeket kö- ugyanis, mint a neve is mutatja, az egész székelység múltjá- telező határőrségi szolgálatra kötelezte, a várost pedig a nak, népi kultúrájának a kutatását vállalta fel. Tudományos huszár határezred állomáshelyévé nevezte ki. A határvédel- céljain kívül a népnevelésben, a közművelődés terén kifej- mi funkció terheket rótt a lakosságra, de pozitív hatásaként tett tevékenysége is elismerést igényel. megjelentek az ezt biztosító intézmények, s beindulhatott a helység urbanizálódása. A Sepsiszentgyörgyi református templom A XIX. század első negyedéig a város kereskedelme örmé- a város északnyugati részén, a Kálvin tér fölötti magaslaton nyek kezében volt. Ezután kezdtek beszivárogni a zsidók, áll. A késő gótikus templom építési ideje a hajó külső olda- akik kereskedés mellett sör-, pálinka-, szappan-, és hamu- lán talált freskótöredékek szerint a 15–16. század fordulójá- zsírfőzéssel is foglalkoztak. A XIX. század második felében ra tehető. Az építkezés három szakaszban történt: először kezdetét veszi a gyáripar térhódítása. 1879-ben megalakul a sokszögzáródású, hálóboltozatos szentély készülhetett el, HAZÁM 27.

azután a hajó utoljára a külső támpillérek elhelye- zésére került sor. A templomot egykor kettős erő- dítésű magas várfal vette körül, a belső magas falat egy külső, alacsonyabb övezte. A várfal két bástyá- jának egyikén torony emelkedett. A templomot egykor kettős oromfal, napjainkban ovális alaprajzú, 8-10 méter magasságú védőfal veszi körül, amelynek déli oldalán az egykori ka- putorony késői utódja, a harangtorony található. Az északkeleti oldal egy rövidebb szakaszán a régi fal majdnem teljes magasságig megmaradt, azon a részen két szuroköntő és egy lőrés látható. Az északnyugati oldalon egy karcsú torony emelkedik, amely jóval magasabb mint a védőfal. A toronytól kelet felé egy hosszú szakaszon a fal 3-4 méter ma- gasságban eredeti, a többi része terméskőből épült 1980-ban. A műemléktemplom várfala az alapoknál 170–180 cm vastag. A várfal nyugati oldala majdnem teljes épségben megmaradt, csak az egykori lépcsőzetes pártadíszek hiányoznak. A keskenyebb mellvéd mi- att a gyilokjáró magasságában, a belső részen egy vékonyabb párkány látható. A mellvéden egyenlő távolságra lőrések és szuroköntők követik egy- mást. A külső várfalból mára csak két rövid egyenes szakasz maradt meg. A várfal egykori kaputornya, napjainkban harangtorony szerepét tölti be. Ter- méskőből felrakott falai felfele elkeskenyednek. A torony alsó része egészen az övpárkányig, közép- korú eredetű, a felső hangablakokkal ellátott rész 1829-ben készült. A tornyot barokk hagymasisak fedi. Forrás: wikipedia 28. HAZÁM

HAZÁM 29.

Erdély GELENCE Sepsiszentgyörgytől 46 kilométerre észak-keleti irányban és Kézdivásárheltől 12 kilométerre délkeletre a Gelencei-patak völgyében fekszik. Határában emelkedik Kovászna megye legmagasabb csúcsa, az 1777 m magas Lakóca. 30. HAZÁM Fotók: Debreczeni Emőke

Területe ősidők óta lakott. Határában több ezer éves kul- Az egykori templomot a 15. században tovább bővítették, túrák nyomai kerültek elő. Temploma a 13. században akkor készült a védőfal és a fatornáccal magasított harang- épült. A települést először csak 1538-ban említik Gelenche torony. A szentély cikkelyekre osztott boltozata a 15. század néven. 1910-ben 3663 lakosából 3357 magyar, 93 román, 44 végén, a 16. század elején készülhetett. 1628-ban a templom német, 38 szlovák. De ami az igazán nagy dolog az, hogy mennyezetét kazettákkal fedték be. 1766-ban a hajó északi 1992-ben 4380 lakosából 4320 magyar, 58 román és 2 né- és nyugati falszakaszán karzatot emeltek, amelyen barokk met volt. Tehát kimodhatjuk büszkén, Gelence egy szín- festményeket helyzetek el. A műemléktemplom legújabb magyar falu. restaurálása 1966-ban kezdődött, a munkálatok során meg- tisztították a falképeket, lebontották a karzatot, felújították A településen található a Szent Imre herceg tiszteletére a kazettás mennyezetet. felszentelt római katolikus templom. A falu közepén álló templom román kori emlékei bizonyítják korai létét, erre A gelencei műemléktemplom legnagyobb értékei a belső fal- utalnak a belső falakon ma is látható 14. századi freskók is. A felületeit díszítő 14-15. századi freskósorozatok. Az 1882-ben román kor kifejezésnek természetesen semmi köze nincsen Huszka József által feltárt falképek a hajó északi, déli és nyu- Romániához. Román stílusnak vagy romanikának nevezzük gati oldalán sávokban sorakoznak. Az északi falon a felső re- az európai országok 11. és 12. századi műalkotásainak együt- giszterben egy donátor jelenet után a Szent László-legenda tesét. A román kor az ezredforduló környékén kezdődött és jelenetei láthatók: Szent László fogadalma, Indulás a harcba, a 13. század elejéig tartott. Az ütközet, A kun üldözése, A párviadal, A kun lefejezése. HAZÁM 31.

A gelencei Szent László-legenda ábrá- zolása a legrégebbi és legértékesebb erdélyi freskók egyike. A freskósoron a késő román kori és az átmeneti kor- szak művészetében jelentkező realisz- tikus ábrázolásmód is felismerhető. A Szent László-legenda freskósora alatt a Krisztus passiója jeleneteit ábrázoló képek láthatók: Bevonulás Jeruzsálem- be, Utolsó vacsora, Lábmosás, Krisztus Pilátus előtt, Ostorozás, Keresztrefe- szítés. A nyugati falképeken a Szent Jakab-legenda töredékei körvonalazód- nak: a kakascsoda, az akasztott fiú jele- netei. A déli oldalon a bejárati ajtó felet- ti falmezőben az utolsó itélet töredékei állnak, keleti irányban a Paradicsom ábrázolása alatt a feltámadás jelenete látható. A tágas udvar közepén álló középko- ri templomot 17. századi szabálytalan várfal veszi körül. A terméskőből ké- szült várfal eredeti állapotában ala- csony lehetett, lőrései az udvar szint- jéről mellmagasságig nyíltak. A déli oldalon a várfal elé ugró egyetlen to- ronynak ma csupán az első szintje lát- ható, amelyet 1967 előtt fából épített egyszerű toronyrésszel bővítettek ki. Forrás: wikipedia 32. HAZÁM

HAZÁM 33.

Erdély SEGESVÁR Az UNESCO által védettnek nyílvánított város, 1999 óta a világörökség része. Egy máig is lakott középkori várral büszkélkedik. Először 1280-ban emeltek a település dombjára várat. A XVI. században a vár alatt igen jól szervezett céhekbe tömörült mesterek telepedtek le. Jó anyagi helyzetüknek köszönhetően hamarosan egy 4 méter magas 930 méter hoszú kőfalat emeltek a vár köré. 34. HAZÁM Fotók: internet, Panda Ákos

A segesvári vár falain belül találjuk Erdély legfestőibb Látnivalók a teljesség igénye nélkül középkori várnegyedét. Meredek lejtésű hegyek, erdővel borított domboldalak ölelik a környezetéből szigetként ki- Óratorony: emelkedő várat, mely lenyűgöző látványt nyújt. Segesvár legmagasabb tornya, 64 m magas és a XIV. szá- Fekvése: zadban építették. 2.3 m vastag falai biztonságos teret Marosvásárhelytől 45 km-re dél-délkeletre a Segesd pa- biztosítottak a lőszerraktáraknak, a vár levéltárának és taknak a Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekszik. kincstárának is. Az Óratorony bejáratát kellőképpen meg- erősítették, 3 kapu védte. Az eredetileg a XIV. században Nevének eredete: épült Óratornyot, 1677-ben az előző évi tűzvész következ- Az ősi magyar seg, ség dombot, halmot jelentett. Ebből ke- tében újjáépítették. A színes cserepekkel fedett barokk stí- letkezett –es képzővel és az erősséget jelölő vár utótaggal lusú torony a várfal valamennyi tornya közül a legnagyobb. a település neve. A várfal többi tornyával ellentétben, amelyeket egy-egy céh védett, az Óratorony karbantartása és védelme a váro- Segesvár története: si tanács feladata volt. 1556-ig itt volt a városi tanács szék- háza, a tanácsterem a torony földszintjén látható. Ősidőktől fogva fontos, lakott hely, 1898-ban a Nagy-Kü- A toronyba a XVII.században került óra, ezt Johann Kir- küllő jobb partja fölé emelkedő fennsíkon tárták fel a Wie- schel készítette 1648-ban. Az óra szerkezetét 1906-ban tenberg-kultúra leletekben gazdag telepét. A rómaiak ’’Ste- újították fel. Az óra számlapja melletti ablakban minden narum’’ nevű katonai őrhelye állt itt, majd óbolgár nép lakott nap másik, pogány római isteneket ábrázoló festett szo- a környékén. 1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített bor jelenik meg, a szobrok a hét napjait jelképezik. A figu- ide. A szász szék központja lett, favárát 1191-ben kezdték el rák mindennap éjfélkor váltják egymást. A torony legfelső építeni. Ez a tatárjáráskor elpusztult, majd ezután falakkal emeletén közelről is meg lehet tekinteni az óraszerkezetet, és tornyokkal fokozatosan épült be a Várhegy felső része. ugyanakkor innen nagyszerű kilátás nyílik a várnegyedre. A vártemplomot egy 12. századi kápolna helyén kezdték el Az Óratoronyban jelenleg Várostörténeti Múzeum is mű- építeni 1350-ben, de 1428 és 1488 között átépítették. A 14. ködik, ennek egyik legszebb része a harmadik emeleten századtól szabad királyi város. Várát 1438-ban a törökök fel- levő, középkori bútorokkal berendezett szász szoba dúlták, de a 16. században helyreállították. Mátyás uralko- dása alatt polgárai részt vettek a király elleni felkelésben. Hegyi templom: 1506-ban itt erősítették meg a három nemzet unióját. 1544- ben a város protestáns hitre tért. 1562-ben az itt tartott or- Az Europa Nostra díjas Hegyi templom, amelyet a restau- szággyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek rálási munkálatokért ítéltek oda, és amely az EU-s öröksé- huszonhat vezetőjét. geknek kiírt díjat is kiérdemelte, mai kinézetét több évszá- HAZÁM 35.

zadon át nyerte el. A munkálatok A Kolostor temploma: 1345-ben kezdődtek, 1429-ben változtattak rajta, majd a bel- az Óratorony mellett látható. Valamikor a XIII. században ső munkálatok végén 1506-ban épült és a XIX. század végén lebontott dominikánus kolos- nyerte el végleges alakját. Min- tor temploma volt. Helyére a Municipiumi Tanács épületét dig kijavították, valahányszor emelték. A hajdani kolostorból csupán egy folyosó ma- támadás, vagy természeti rom- radt meg, az északi oldalán. A templom jelenlegi kinézetét bolás következtében megron- 1677-ben érte el. A gótikus építménynek három egyforma gálódott. A Segesvári vár egyik magasságú hajója van. A Szűz Máriának szentelt templom legfontosabb építészeti műalko- első említése 1298 -ből való, amikor VIII. Bonifác pápa tása, és egyike Erdély látványos bűnbocsánatot adott mindazoknak, akik ebben a temp- gótikus stílusú épületeinek. Az lomban vettek részt a miséken. A XV. századi átépítéskor a tény, hogy a templom alag- sorának kriptájában XVI-XVIII. századi sírok találhatóak, bizo- nyítéka annak, hogy a mai temp- lom román kori elődjének helyén áll. A templom csarnokszerű egy masszív toronnyal a nyuga- ti oldalon. A torony aszimmet- rikus formáit az öregtorony be- foglalása eredményezi. A csarnokszerű templomok közül Erdélyben az első Szászsebesen található, majd ennek a jegyében épült a Kolozsvári Szent Mihály-templom és a Brassói Fekete-templom. Nagyszámú gótikus építészeti elem található a Hegyi templom épületében: hosszanti kar, csúcsíves boltozat, boltíves ablakok, előkovácsolt kőhom- lokzat, a külső falakat tartó gátpillérek, a kapuzat díszes keretezése. A külső részen a kar dél-keleti oldalán ma is láthatóak szobrok, amelyek valaha egy komplexebb jelenet részei lehettek. 36. HAZÁM

a tetőzetet megemelték, így a kápolnából létrehoztak egy Vlad Dracul-ház háromhajós csarnoktemplomot. 1556-ban a dominikánu- sok elhagyták a várost, s így a templom a lutheránusok Az óratoronytól néhány lépésnyire található ahol a hava- tulajdonába került, a kolostor pedig a Városi Tanácséba. selvi uralkodó, Vlad Ţepeş (Drakula) apja lakott 1431-1435 A templom mai arculata monumentális és egyszerű, min- között. A vár falainak hossza megközelítően egy km, ere- den külső dekoráció nélkül. Említésre méltóak a homlok- detileg 14 védőtornyából 9 ma is áll, több kézműves, iparos zati és keleti oldali boltíves hosszanti ablakok valamint a és polgári ház homlokzatát renoválták. főbejárat. A templom északi falán egy reneszánsz stílusú kőkeretezés látható 1570-ből. Az 1676-os tűzvész nagymé- Történelmünk egyik emlékezetes veresége: retű károkat okozott, így szükség volt az épület javítására. A segesvári csata az 1848–49-es forradalom és szabadság- Újraépítették a tetőzetet, felállították a templomtornyot,a harc egyik jelentős csatája volt. 1849. július 31-én Segesvár belsőrészt pedig újra berendezték barokk stílusban. Ebben és környékén a Bem tábornok vezette magyar csapatok az időszakban (1680-as év) készült el a Johann West által vereséget szenvedtek az Alekszandr Nyikolajevics Lüders készített és Jeremias Stranovius által festett oltár. Ugyan- tábornok vezette orosz és az Eduard Clam-Gallas tábor- ők készítették a templom orgonáját. A templom értékei az nok irányította osztrák hadsereggel szemben. Feltehetőleg 1440-ben készített bronz keresztelőmedence, a 35 darab- menekülés közben esett el többek között Petőfi Sándor is. ból álló keleti szőnyeggyűjtemény, egy 1680-ban készített Bem egy mocsár mellett rejtőzködve menekült meg. barokk oltár és egy kítűnő orgona, amelynek köszönhető- en a templom több orgonahangversenynek színhelye. Forrás: wikipedia HAZÁM 37.

Erdély PERKŐ KÉZDISZENTLÉLEK Kézdiszentlélek egyik legősibb székely település Kézdivásárhelytől öt kilométerre, északra, a 719 méter magas Perkő nevű hegy lábánál. Állítólag a besenyők alapították. Neve De Sancto Spiritu formában az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben bukkan fel először. A hagyomány szerint Kézdiszék népe peres ügyeiben a tetőn mondtak ítéletet, innen ered a Perkő vagy Perkő-tető elnevezés. 38. HAZÁM Fotók: internet

A IX. században Perkőn erős királyi vár állott, amelyet az Dinnyéskő: 1241-ben beözönlő tatárok teljesen leromboltak. 1251-ben IV. Béla király a vár újjáépítését rendelte el, őrséggel és A székely kaputól kissé lejjebb érdekes dinnye alakú szik- várnaggyal látta el. A XVI. században a török betörések la áll, rajta emlékkereszt. A neve Dinnyéskő, legendája idején a szultán csapatai rombolták le újra. Ennek helyén azonos a Csíksomlyó hegyén levő Kőosztováta legendájá- épült Perkőn a Szent Antal-kápolna, melyet Mikes Antal val. A legenda szerint a furcsa kinézésű szikla helyén egy emeltetett, és amely elpusztult. A ma látható kápolnát a öregasszony házikója állott. Nagyboldogasszony napján a Kálnoky család építtette 1736-ban Szent István király tisz- szomszédok a templomba hívták az asszonyt, de az a szö- teletére. vőszéke mellett munkája közben rá se hederített a szép szóra, sőt csúnya szavakkal felelt a megszólításra. A ke- A Szent István kápolna: gyes hívők végighallgatták az ünnepélyes misét, nagy volt azonban a csodálkozásuk, amikor visszajövet nem találták Perkő-hegy tetején ősi, négykaréjos (négylevelű lóhere az öregasszony házikóját, a helyén egy szikla állott, jól ki- alaprajzú) kápolna áll, melyet államalapító Szent István vehető volt még az öregasszony alakja, amint a szövőszék királyunkról neveztek el. A fehér falú, piros tetejű kápol- mellett dolgozik. körülötte pedig az apró csirkék, melyek- nát szép időben Csernátonból is látni lehet. Az egyszerű- nek szemeket szedeget az anyjuk. Az évszázadok viha- ségében is csodálatos épület Háromszék leglátványosabb ra sokat lemorzsolt a legendás Dinnyéskőből, azonban a műemlékei közé tartozik. A 13. században épült kápolna merész fantáziájú néplélek megismeri ma is a kőcsoport szentélyét magyar szenteket ábrázoló freskó díszíti. Re- ködös alakjait és azt mondja, hogy aki „kilencszer térden neszánsz bejárata 1676-ban készült. Az omladozó kápol- állva megkerüli a követ, hallja a szövőszék csattogását.” nát 1686-ban Kálnoki Sámuel építtette újjá. A minden év augusztus 20-án megrendezésre kerülő kézdiszentléleki 2002-ben Kézdiszentlélek község teljes lakossága a hoz- Szent István-napi búcsú, a csíksomlyói után a legjelentő- zátartozó 3 faluval együtt 4682 fő, ebből 4648 magyar, sebb katolikus rendezvénye a háromszéki és a csíki szé- amelyből Szentléleken 2780 fő él (2756 magyar, 19 román, 2 kelységnek német és 3 egyéb nemzetiségű). Forrás: wikipedia HAZÁM 39.

Erdély BRASSÓ A város a Barcaság délkeleti szögletében, a Cenk-hegy lábánál fekszik. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedőváros volt, ma Bukarest után Románia második legnagyobb városa. A latin Corona név, ahonnan a város német neve, Kronstadt ered, 1355-ben fordult elő először. Egy legenda szerint a legelső városháza építésekor a földben, fagyökerek között egy koronát találtak. Innen származik az elnevezés, és ezért van, hogy a város címerében egy korona és egy fagyökér található. Itt található az európai gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotása is. 40. HAZÁM Fotók: Andrew Colin, Panda Ákos

Brassó nevével Corona alakban egy 1234 körül készült premontrei kolostorjegyzékben találkozhatunk először, a város azonban az 1241. évi tatárjárás következtében elpusztult. 1252-ben, IV. Béla egyik adománylevelében újra felbukkant a város neve. Brassó az erdélyi szászok legnagyobb és legjelentősebb városa volt. Igazi fejlődése 1385-ben kezdődött, mikor a török-tatár betörések elől a lakosságot a Köszörű-patak magas hegyekkel körülvett völgyébe költöztették. Ebben az idő- ben kezdődött a védelmi célokat szolgáló várfal és a Fekete templom építése is. A reformáció utáni időktől folyamatosan Brassó volt az erdélyi szellemiség egyik fontos bástyája, német, magyar, román iskolái és kulturális intézményei is voltak. A városnak hányatott sorsa volt a történelem során. 1285- ben a tatárok felgyújtották a várost. 1384-ben, a tatárjárá- sok következményeként elkezdték a városfalakat építeni. 1421-ben II. Murád török szultán elfoglalta Brassót, és földig romboltatta a falakat. A város visszafoglalása után 1427-ben Luxemburgi Zsigmond király itt tartott országgyűlést. Hu- nyadi János 1455-ben engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait. 1467-ben Mátyás király, moldovai hadjárata idején Brassó- ban pihent meg. A mohácsi csatavesztés után a város I. Fer- dinánd oldalára állt, és elűzte Szapolyai Jánost és csapata- it. Szultáni hozzájárulással Petru Rares betört Erdélybe és 1529 június 29.-én legyőzte Földvárnál Ferdinánd seregét, valamint megrohanva Brassót elfoglalta a Fellegvárat, amit le is rombolt. 1599-ben pedig Vitéz Mihály foglalta el a vá- rost. A 16. században Brassó már fejlett, 8000 lakosú város volt. 1580 körül jelent meg Nireus (Nyírő) János nyomdász műhelyéből, az első Brassóban nyomtatott magyar nyelvű könyv, a Fons Vitae, Az életnek kvtfeie(kútfeje), évmegje- lölés nélkül. 1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta a várost, amelyet Johann Friedrich Ambrosius von Veterani tábornok május 26-án a Fellegvárral együtt elfoglalt és felgyújtatott. II. Rákóczi Ferenc szabadsághar- ca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották. 1611 július 8.-án itt szenvedett vereséget Báthory Gábor erdélyi fejedelem a moldvai vajda és a brassói szászok egyesült seregétől. 1689. április 21.- én Antonio Caraffa felgyújtatta a várost, híres temploma, a Fekete-templom falai azóta feketék. A következő években a kurucok kifosztották, 1849 márciusában pedig Bem tábor- nok foglalta el. 1849 június 19.-én a cári csapatok szállták meg, és a Fellegvárat egy napi ostrom után bevették. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt. HAZÁM 41.

Brassót védőfal vette körül, amelynek több része még mai Néhány látnivaló. A teljesség igénye nélkül: napig épségben megmaradt. A városfalon eredetileg har- minckét torony és bástya volt, amelyek legtöbbje ma is áll. A Fekete templom legjobb állapotban megmaradt bástya a Takácsok 1383 és 1424 között épült, az egykori Ma- bástyája, amely hatszögletes alaprajzú, több eme- gyarország legnagyobb temploma volt letes és fából készült fedett folyosója van. Jelenleg eredetileg a Nagyboldogasszonynak volt múzeum működik benne. szentelve. Déli kapuja felett Mátyás és Aragóniai Beatrix címere látha- tó, a reformáció óta evangélikus templom. Mellette áll a nagy re- formátornak Honterus János- nak a szobra, Brassó első és egyetlen szász emlékműve. 1898-ban állították, a magyar millenniumi ünnepségekre és emlékoszlopra adott egy- fajta szimbolikus válaszként. Az életnagyságúnál nagyobb szobor a Fekete templom és a Honterus által alapított iskola és könyvtár háromszögében, magas gránittalapzaton helyezkedik el. Régi brassói városháza A Főtér közepén áll. Ma a Brassó Megyei Történeti Múzeum fő kiállítóhelye. itt vált két ágra az egyko- ri Újbrassón keresztülfo- lyó patak és a városháza helyén eredetileg a patak hídját vigyázó őrtorony állt. Első említése 1420-ból 42. HAZÁM

való, amikor a szűcsök céhháza volt. A szűcsök megengedték Brassó vidékének, hogy épüle- tükre egy emeleti helységet építsen, ahol a pa- naszosokat fogadhatja. Városházaként először 1503-ban említették. 58 m magas tornyát 1515 és 1528 között fejezték be és négy fiatornyot is épí- tettek rá, amelyek a város pallosjogát jelképez- ték. Óráját Georgius segesvári mester készítet- te 1528-ban. 1521-ben pincéjét már tömlöcként használták. Katalin kapu Brassó egyik, és sokáig az egyetlen délnyugati városkapuja volt. Közel három évszázadig csak ezen keresztül nyílt átjárás a városerődöt Bol- gárszegtől elválasztó kettős várfalon. Napjainkra már csak a díszes külső kaputoronymaradt meg; sokan ezt nevezik tévesen kapunak. A valóság- ban a városkapu egy nagy erődítmény-komp- lexum volt, hasonló az északkeleti várfal kapui- hoz; ezt 1827-ben lebontották. Ez az egyetlen reneszánsz kaputorony Erdélyben. Forrás: wikipedia HAZÁM 43.

Erdély VAJDAHUNYAD Vajdahunyad megyei jogú város (municípium) Erdélyben, Hunyad megyében. Dévától 20 km- re délre, a Cserna völgyében, a Cserna és Zalasd patakok összefolyásánál 220-270 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. 44. HAZÁM Fotók: internet

A Hunyadiak dicsősége, a „várak királya” Négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át a Zalasd által kivájt mély és széles árkon. Baloldalt, a város felőli Vajdahunyad vára Erdély legimpozánsabb és leglátványo- parton építtette Bethlen a huszárvárat amelyben hajdan sabb, teljesen épen maradt középkori vára, a régió leghí- raktárak, a tiszttartók helységei és a vadászkutyák óljai resebb turisztikai látványossága. A lenyűgöző gótikus vár- álltak. A Kaputorony az 1440-es években épült, korábban a kastély, egyik legnagyobb magyar regényírónk, Mikszáth bejárás pont az ellenkező oldalon, a várudvar déli sarkában Kálmán szavaival élve a „várak királya”. A Vajdahunyad csú- található Ókaputornyon át esett a várba. A Kaputoronyból nya, ipari városa fölé emelkedő dombon büszkén trónoló nyílik a lejárás a kazamatákba. sasfészek hat évszázad történelmének emlékét őrzi és hir- Nyugati oldalán húzódik a vár palotaszárnya, amely Hu- deti, nemcsak a Hunyadiakét, hanem erdélyi fejedelmek és nyadi János alatt épült. Ennek alsó szintjét a lovagterem hányatott sorsú családokét is. Ez a vár szolgált mintául a foglalja el, falán 17. századi freskóval. A felső szinten ta- sokak számára ismert, az 1896-os millenniumi ünnepségek lálható az ún. Országház, nevével utalva rá, hogy Hunyadi részeként a Városligetben épült Vajdahunyadvár megmin- kormányzósága idején itt zajlottak le a fontosabb tárgya- tázására. lások. 1409 október 18.-án kelt oklevelében Luxemburgi Zsig- A Kaputorony keleti oldalán kívülről a Buzogány-torony és mond Vajk kenéznek, Hunyadi János apjának adományoz- a Corvin János-bástya zárja le az ún. Aranyházat, amelynek ta a hunyadi birtokot, amelyről később a család a nevét is belső falához 1458 után Szilágyi Erzsébet építtette a Má- vette. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtok- tyás-loggiát: ez az első fennmaradt reneszánsz építmény központul. A kenéz a betelepítést irányító közösségi veze- Erdélyben. Az Aranyházhoz délnyugatról csatlakozik a vár- tő volt a középkori Magyarországon, aki arra kapott jogot, kápolna. Ez eredetileg 1442 és 1446 között épült, de Beth- hogy a neki kiutalt királyi földre – mely általában egy-két len jelentősen átépítette. Arrébb tolta a boltozatot, belső patakvölgy volt- telepeseket telepítsen. A kenéz ezáltal - összeköttetést létesítve az Aranyházzal. Az Aranyház és a kenézi jogon - örökletes birtokosa lett a földnek, de cseré- várkápolna alá Bethlen kívülről ágyúteraszt építtetett. be adóval tartozott az ispánnak. Hunyadi János a nagy törökverő, a nándorfehérvári (törö- Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, kök ellen vívott) diadal hőse 1407 körül született Kolozsvá- Szilágyi Erzsébet. Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hu- ron, és 1456 augusztus 11.-én Zimonyban halt meg. nyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. HAZÁM 45.

46. HAZÁM Fotók: internet

1456-ban ban a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárt. 1456. július 21–22-én Hunyadi János saját sere- gével – köztük 200 hajóval – és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet aratott a szultán többszörös túlerőben lévő seregén. Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, Kapisztrán Jánossal együtt áldozatául esett a táborukban kitört pestisjárványnak. Amikor Mahomet császár Hunyadi halálának hírét meghallotta, lehajtotta fejét, és sokáig hallgatott. Ezután azt mondta: ‚Ellenségem volt, mégis sajnálom halálát, mert Hunyadinak nem volt párja a fejedelmek között.” Gyulafehérváron a Szent Mihály-székesegyházban temették el. Mindenkinek ajánlott olvasmány: Bán Mór Hunyadi regény-sorozata. Eddig 10 kötet jelent meg Hunyadi Jánosról, de az író úgy tervezi, hogy a 12. kötetben tudja lezárni a Hunyadi János életével foglalkozó ciklust. Tartalmas, izgalmas olvas- mány, nagyon sok tanulsággal. Forrás: wikipedia HAZÁM 47.

HazáM a diaszpóra legszínesebb magazinja - évente 4 alkalommal jelenik meg - Magyarország értékeit, szépségeit mutatja be - magyar nyelven - a Kanadában élő magyarok részére - ingyenes Már 4 éve jelenik meg óriási sikerrel a HAZÁM Kanadában, hogy minél több magyar olvasóhoz jusson el. Ha tetszik a magazin, kérjük írjon egy rövid visszajelzést a következő E-mail címre: [email protected]