Hazám 2019 ősz

HazáM A diaszpora legszínesebb magazinja 2019 Ősz Magyar városok SZIGETVÁR Híres épületek ESZTERGOMI BAZILIKA Zsidó örökség ÚJ ZSINAGÓGA SZEGED Hungarikum HOLLÓHÁZI a tűzben égett elegancia VeINgyGeYn EegNyEeSt! Erdélyország: Darlac erődtemploma

Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár) Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár)

Hazám Kedves Olvasó! Pontosan 4 éve indult útjára Kanadában a HAZÁM című magazinunk. Ez alatt az idő alatt nagyon sok magyarhoz jutott el. Egyre több és több visszajelzést kapunk olvasóinktól, hogy mennyire tetszik nekik a lap, és milyen fontosnak találják, hogy távol szülőhazánktól is hozzájuthatnak -ingyenesen- egy olyan kiadványhoz, mely saját országunkat mutatja be. Sok nem magyarnak is megmutattam a HAZÁM-at, köztük lengyeleknek, szlovákoknak, románoknak, spanyoloknak, és számos dél-ameri- kainak. Mindnyájan elragadtatással nyilatkoztak a lapról ( annak ellenére, hogy a magyar szöveget nem értették ) és irigykedtek is ránk, hogy nekünk van, és nekik nincs ilyen színvonalas kiadványunk. Abba azért ők is belegondoltak, hogy mennyi energiába, időbe, kitartásba és kemény munkába kerül a magazin elkészítése, nem beszélve a pénzről, mely nélkül a lap -bármilyen szép, és fontos szerepet tölt be- nem működhet. Bízzunk benne, hogy azok, akik segíthetnének, ezt meg is értik, és teszik, amit tenni illik. Mostani számunk megint egy új színfolttal gyarapodott, a zsidó örökséggel. A Magyar Kormány nagy erőfeszítéseket tesz az an- tiszemitizmus leküzdésére. Ennek számos jelét láthtaja mindenki, aki csak egy kicsit is odafigyel. A legutóbbi volt a Budapesten megrendezett Maccabi játékok, melyhez a Kormány komoly milliárdokkal járult hozzá. Magyarországon a zsidók ugyanolyan “et- nikumnak” számítanak, mint a svábok, vagy a tótok, így a Szegedi zsinagóga bemutatása is egy, a sok értékes, magyarországi műemlék közül. Remélem sokaknak újat tudtunk evvel a lap- számmal is mutatni. Mindehhez jó olvasást és kellemes idő- töltést kíván: Panda Ákos főszerkesztő/laptulajdonos H a z á M Kiadó /publisher: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Kivitelezés/implementation: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Főszerkesztő/Editor in chief: PANDA ÁKOS Lapterv/design: NÉMETH PÉTER E-mail: [email protected] A diaszpóra legszínesebb kulturális és ismeretterjesztő magazinja The most colorful cultural and educational magazine of the diaspore A magazinunkban megjelent hirdetések tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalunk. We do not assume any liability for the content of the advertisements published in our magazine. Meg nem rendelt kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We do not keep any manuscripts or photos which are not ordered. A lapban megjelent cikkek, képek bármilyen utánközlése, sokszorosítása, utánnyomása, elektronikus tárolása csakis a főszerkesztő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. The communication, reproduction, reprint, electronic storage of articles published in our magazine is only permitted prior the written permission of the editor in chief. Fotók/pictures: Hunyadi Géza (Sárvár) Panda Ákos, hungarikum.hu https://www.facebook.com/hazammagazin © HAZÁM, Minden jog fenntartva/all rights reserved Panda Ákos/VEGABONDMEDIA

Magyar városok SZIGETVÁR A település Dél-Dunántúlon, Baranya megye nyugati részén helyezkedik el. A várost kettészeli az Almás-patak, amely szabályozása előtt gyakorta megáradt, s a környéket mocsaras ártérré változtatta. 4. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Földesúri birtokként Zygeth névalakban 1391-ben bukkan fel először a forrásokban, első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiemelkedő szigetszerű földsávon építették meg. Az uradalmi központ szerepét betöltő vár legelső, régészetileg is igazolható építményének, az ún. kerek toronynak, a későbbi, 16. századi vár belső magjának a 15. század első felében történt kialakítása a birtokos Szigeti Antimus Osvát (Osvald) nevéhez köthető. A háromemeletes lakóto- ronyból és későbbi bővítményeiből álló korai erőd, mint castrum 1449-ben, az Almás-patak másik szigetén már korábban létrejött, földsánccal övezett település mint oppidum ( mezőváros) 1463-ban jelenik meg elsőként írásos formában. A vár és a város 1473-ban vétel útján az Enyingi Török család birtokába került. E család legnevezetesebb tagja, Török Bálint vé- geztette el a vár és a település igazi erődítménnyé történő kiépítését az 1530-as években. Ennek során a belső várat nagy területű, sarkain olaszbás- tyákkal megerősített külső várrésszel bővítette, az erődöt az Almás-patak vizével feltöltött árokrendszerrel vétette körbe, amelyen keresztül felvonóhidak biztosítottak összeköttetést a külső és belső vár, illetve a város között. Török Bálint erődí- tett szigeti birtoka nem csupán katonai támaszpontként, de a végvidék szellemi bázisaként is jelentős volt: 1542-ig itt élt és alkotott Tinódi Lantos Sebestyén, a históriás ének műfajának hazai megteremtője. 1561-ben Zrínyi Miklós lett a várkapitány. Rá hárult a Buda és Nándorfehérvár közti hadi és kereskedelmi út biztonságát veszélyeztető, még császári kézen lévő, utolsó fontos délvi- déki végvár megtartásának feladata. Néhány évnyi nyugal- mas időszakot követően 1566 késő nyarán került sor a vé- gül a Dél-Dunántúl feladásával járó, jelentőségében minden korábbit felülmúló, és a magyar történelmi emlékezetben igazán mély nyomot hagyó, a védők hősies kitartása ellenére vereséggel végződő szigetvári ütközet. Szigetvár ostroma 1566. augusztus-szeptember között zajlott le Szigetvár vár- védői és az oszmán haderő csapatai között. Az ostrom I. Szu- lejmán szultán seregeinek döntő győzelmével végződött. Zrí- nyi Miklós és katonái szinte az utolsó szálig elestek a végső kirohanás során. Maga Szulejmán szultán az ostrom közben, táborában hunyt el. HAZÁM 5.

A török állam- és hadvezetés részéről az oszmán seregek állomány, valamint a nehézfegyver- és élelmiszertartalékok magyarországi utánpótlási és felvonulási útvonalait veszé- feltöltését követően a védelem 54 löveggel, 2400 ágyúgolyó- lyeztető szigetvári erőd elfoglalása stratégiai célként fogal- val, 800 mázsa lőporral, ezer köböl (1 köböl = 64 liter) búzá- mazódott meg. I. Nagy Szulejmán szultán, aki európai hódí- val és mintegy 2300-2500 főnyi katonasággal rendelkezett. tásait Bécs megszerzésével kívánta teljessé tenni, serege élén A várban és a városban a támadás kezdetekor összesen kb. 1566 augusztus 5-én tábort vert a településtől északkeletre 4300 ember tartózkodott. A készletek és a személyi állomány fekvő magaslaton, a mai turbéki szőlőhegy területén. utánpótlására a szoros ostromgyűrű miatt a későbbiekben már nem volt mód, a védők magukra maradtak. A szultáni had közeledtének hírére a vár kapitánya, Zrínyi Miklós megkezdte az ostromra való felkészülést. A zsoldos- A törökök augusztus 9-én kezdtek Szigetvár lövetésébe, más- nap pedig már meg is indították a várvédelem szempontjából stratégiai fontosságú óváros elleni, három oldalról vezetett, de akkor még sikertelen gyalogsági támadást. Mivel a várat övező vizesárkok, illetve a mocsaras térszín a törököket megakadá- lyozta abban, hogy a falakhoz közelebb jussanak, elkerülhe- tetlen volt a környező víztömeg lecsapolása, amelynek mun- kálataihoz 12-én láttak hozzá. Ezt megakadályozandó törtek ki a várból 15-én Dandó Ferenc és Radován Jakab hadnagyok mintegy 200 lovas élén, ennek során azonban mindketten életüket vesztették. Hősi haláluk helyszíne, az óváros egykori Kanizsai kapuja közelében vitéz tettükre emléktábla hívja fel a figyelmet. A kudarcba fulladt akciót, és a töltések sikeres átvá- gását, illetve a víz elvezetését követően megkezdték az óváros intenzívebb ágyúzását a vár délnyugati és délkeleti bástyájával szemben épült új állásokból. Augusztus 19-re sikerült annyira meggyengíteniük a falakat, hogy egy újabb, a védők visszavo- nulását megakadályozó, tetemes emberveszteséget okozó ro- hammal már be tudták venni a várost. Magát a várat, ahová Zrínyi mintegy 800 katonájával szorult vissza, ettől fogva az óváros felől folyamatosan szoros tűz alatt tartották, ennek ellenére a védők a 26-i eredménytelen ostrom után a 29-én, a mohácsi csata 40. évfordulóján indí- 6. HAZÁM

tott második támadást is visszaverték, melynek során mint- banása által súlyos veszteségeket szenvedtek, ez a művelet egy 4000 török katona esett el. valószínűleg tudatos (öngyilkos) akció volt a védők részéről. A következő napokban, részben az időjárás esősre fordulása A számottevő vérveszteséggel, mintegy húszezer halálos miatt beállt ostromszünet idején a törökök a délnyugati bás- áldozattal járó győzelem azonban a törökök erejét is meg- tya alatt vágatot fúrtak, és az ott elhelyezett puskapor be- ingatta, részben ennek következménye volt az is, hogy a negyedik Habsburg-török háborút lezáró drinápolyi béké- robbantásával keletkezett járaton keresztül vel addigi hódításainak elismerése fejében garanciát vállalt szeptember 5-én betörtek a külső várba, az a status quo fenntartására. A tizenötéves háború kitöréséig tartó évtizedek mindkét fél számára az erőgyűjtés időszaka addigi harcok során töredékére apadt védő- volt, ami alatt az ún. portyázásoktól eltekintve a törökök nem sereg – mintegy 600 fő, közülük 200 ka- vezettek hadjáratot Magyarországra. tona – pedig kénytelen volt visszavonulni a belső várba. Az erőd és a védők sorsa A magyar történelmi tudatban kitüntetett szereppel bíró ezzel gyakorlatilag megpecsételődött. esemény, a haza védelmében a végsőkig kitartó, önfeláldo- zó harc emlékének közjogi elismerésére 2011-ben került sor, A szorult helyzetben lévő védők nem amikor az Országgyűlés törvényben rendelkezett a „Civitas adták meg magukat, és az ostrom Invicta” – a Leghősiesebb Város cím Szigetvárnak való ado- utolsó napján szeptember 7-én kapi- mányozásáról. tányukkal az élükön kitörtek a belső várból („Zrínyi kirohanása”). A vár- Még egy érdekes épület a városban: kapun elsőként kilépő Zrínyit szinte azonnal találat érte, majd a még élő Szent Rókus római katolikus templom hadvezért egy ágyúra fektetve lefejez- (eredetileg török dzsámi ) ték, fejét később a Győrben állomá- A Zrínyi tér déli részén elhelyezkedő Szent Rókus-plébánia- templom a török flotta parancsnokaként a lepantói tengeri sozó, Sziget felmentésére képtelen ütközetben elesett Müezzinzáde Ali pasa vakufjának, azaz császári haderő táborába küld- kegyes alapítványának jövedelméből épült dzsámi többszö- ték a törökök. Seregének ri átépítése révén nyerte el mai formáját. Az alapító nevét maradéka majd mind egy viselő, de csak annak halála, 1571 után, újabb datálás szerint szálig odaveszett. A bel- 1579/1580-ra elkészült, centrális alaprajzú imahely mintegy ső várba tóduló, zsák- 16 méteres oldalhosszával a legnagyobb hazai oszmán épí- mányra éhes törökök tészeti emlékek közé tartozik. 1780-as években végzett át- a vár magjának szá- mító kerek toronyban tárolt puskapor felrob- HAZÁM 7.

alakítás idején került a kupola boltozatára id. Dorfmeister Istvánnak (1729-1797) a hazai barokk-rokokó festészet jeles alakjának a vár és a város visszavétele 100. évfordulójára ké- szített, mitologikus-allegorikus hangvételű monumentális freskója. Ennek egyik oldalán az erőd 1566. évi bevételét, a halott szultánt és a mártírhalált szenvedő Zrínyi apoteózisát, másik felén pedig a vár 1689-es feladását és a legyőzötteknek a császári csapatok parancsnoka előtti hódolatát örökítette meg. Szigetvár város főterén, a Szent Rókus templom szomszéd- ságában található a Szent Rókus szökőkút, amelyet 2002. ok- tóber 5-én avattak fel. A szobrot Veres Kálmán készítette, a posztamenshez szükséges márványt Déva város adományoz- ta (Szigetvár testvér városa). A kút és a plébánia névadója az a 14. században élt francia származású hitvalló zarándok, aki a pestisben megbetegedett emberek önzetlen ápolása és cso- dás gyógyításai révén lett Európa-szerte a pestistől szenve- dők és az abból felépülők nagy tiszteletnek örvendő védő- szentje. Veres Kálmán, a szoborkompozíció alkotója, Rókust a megszokott módon, állandó attribútumával, azzal a vadász- kutyával együtt formálta meg, amelyik a pestisben maga is megbetegedő, és ezért remeteségbe kényszerülő szent em- bert a legenda szerint erdei hajlékában a gazdája otthonából származó élelemmel táplálta. Forrás: wikipedia 8. HAZÁM

Közigazgatás Ország: Magyarország Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Jogállás: város Népesség: 10 545 lakos HAZÁM 9.

Híres épületek Esztergomi Bazilika Magyarország legnagyobb egyházi épülete, valamint az ország 5. legmagasabb épülete. Itt található a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe is. A Dunakanyar bejáratánál, mielőtt a folyam a hegyeket átvágva végleg délre fordulna, rövid szakaszon Észak- nak veszi az irányt. Itt, a folyó jobb partján magasodik a Várhegy, és rajta az ország legnagyobb temploma, az Esztergomi Bazilika. A város nemcsak a magyar álla- miság megszületésének volt tanúja, de első királyunk az esztergomi székesegyházat tette az ország főtemp- lomává és püspökét a magyar egyház prímás-érsekévé emelte örök időre. E méltóságára és tisztére figyel- mezteti a látogatót a főbejárat felett kőbe vésett latin felirat : CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUN- GARIAE, vagyis: A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója. A történelem folyamán Esztergom vallási és közigazga- tási szempontból a kezdetektől kiemelt szereppel ren- delkezett. A Várhegy kedvező honvédelmi adottságai öröktől fogva felismerhetőek, lehetőséget teremtve a megtelepülő iparnak, kereskedelemnek és a mezőgaz- daságnak. A középkori Esztergom központja a vár, amely már Géza fejedelem uralkodói székhelye volt. A mai várhegy északkeleti oldalán emelkedett a Szent István proto- mártír-kápolna, ami Szent István király keresztelésének és bérmálásának, valamint királlyá koronázásának hely- színe volt. 10. HAZÁM

Szent István pozíciója megerősödött 998-ban a lázadó Koppány legyőzésével, így lehetőség adódott államépíté- si tervek megvalósítására. A koronázástól lényegileg füg- getlen, de vele diplomáciailag egybefonódott aktus volt az esztergomi prímás-érsekség felállítása. Az alapítólevél kiadására 1001 húsvétján került sor, az ér- sekség vezetése Domonkos érsekre lett bízva. A Bazilika elődei A főszékesegyház az Esztergomi váron belül, a Szent Ist- ván téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506 és 1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768 és 1770 között a vár közepén Szent Ist- ván tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti szé- kesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építé- sének. Története Rudnay Sándor grandiózus terveivel elhatározta, hogy a Magyar Siont teremti meg a városban, és ismét az or- szág egyházi központjává teszi Esztergomot. Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték és meg- próbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma, olyan, amilyen még Bécsben sincs. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyip- tomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak HAZÁM 11.

nagy részét is. A bazilika felszente- lésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Fe- renc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. Az épület méretei A bazilika belső alapterülete 5660 négyzetméter, valamint 118 méter hosszú és 49 méter széles. Köze- pén elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, amelyek között 12 ablak található. Az épü- let a kupolánál belülről 71,5 méter magas, átmérője 33,5 méter. Az altemplomtól a kupola gömbjéig kereken 100 méter, mellyel jelen- leg Magyarország legmagasabb épülete. A kupola feletti gömb át- mérője 2,5 méter, a kereszt 7 mé- ter magas. A timpanont tartó nyolc oszlop 22 méter magasba nyúlik, a főhomlokzat oldalaihoz kapcsolt harangtornyok pedig 57 méternél végződnek. A 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb fal- rendszerét alkotják. Az altemplom mint temetkezési Főszékesegyházi Kincstár állandó kiállítása Az Esztergomi Főszékesegyház főpapjai nemcsak az egyház- hely megyéjüket irányították, de Magyarország prímásai, a kirá- Az Esztergomi Székesegyház al- lyi ház lelkipásztorai is voltak. Szent István király akaratából templomában várják a feltáma- Esztergom érsekének ellenőrzési joga volt a többi püspök- dást a mindenkori érsekek és az ség felett. Mindez tükröződött a székesegyház felszerelésé- őket támogató káptalani testület nek minőségében is. A székesegyházakban, vagyis a püspök itt nyugvó tagjai. A középkori káp- templomában, kiemelkedőbb búcsújáróhelyeken, a főpapi talan egy-egy tagjának elhunyta istentisztelethez a főpap hierarchiában betöltött szerepét után természetes volt, hogy li- jelző, kiegészítő ötvöstárgyak, liturgikus textíliák járulnak. A turgikus emlékezetéről és sírem- Kincstárat mindig az esztergomi káptalan őrizte, s e testület lékéről nem a család, hanem az gondosságának köszönhető, hogy a vérzivataros évszázadok intézmény gondoskodott. A pa- közt mégis sikerült a sok nemzeti és egyházi kegyeletet ér- pok templomi temetkezését már demlő tárgyat megmenteni. 100 évvel az alapítás után, a ko- a maga számára ott helyet kereső rábbinál ötször nagyobb területen, Lékai László prímás ren- Szent Ambrus is támogatta, mert deztette át stíluskorszakok szerint a kiállítást és több mint nem csak Krisztus és az életüket hozzá hasonlóan feláldozó 300 m2-en, közel 400 tárgyat mutatnak be. mártírok között vont párhuzamot, de a halál áldozatát meg- hozó Krisztus és az ezt az áldozatot „ábrázoló” pap közé is, miáltal az utóbbit is megilleti az oltárnál való temetkezés joga. Mindkét oldalról 57 márvány lépcső vezet a templomból az altemplomba. Alaprajza az ókeresztény bazilikákat idézi meg, és az akkor népszerű egyiptomi elemeket is felhasználja az oszlopok és díszítések tekintetében. A Kupola kilátó A Kupola kilátóból a látogatók megcsodálhatják Esztergomot és a várost körülvevő szép tájat. A templom kupolateréből közel 400 lépcső leküzdésével jut- hatnak föl a Bazilika legfelső szintjére. A Kupola kilátó a Főszékesegyházi Kincstár és a Panoráma terem felett a III. és IV. szinten található. A III. szinten a Kupoladob széles körbejárható sétánya várja a látogatót, a IV. szinten pedig a Kupola kilátó. 12. HAZÁM

Fotók: Panda Ákos HAZÁM 13.

Zsidó örökség ÚJ ZSINAGÓGA SZEGED Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája a szegedi, úgynevezett új zsinagóga. A neológ zsinagóga 1900-1902 között épült, Baumhorn Lipót tervei alapján. 14. HAZÁM

A török hódoltság alól felszabadult Szeged városa igen el- néptelenedett, szerb, német, zsidó jövevények is jöttek be- népesíteni. A zsidó népesség 1786-ban kapott engedélyt a Helytartótanácstól a letelepedésre szabad királyi városok- ban. Hitközségüket Szegeden 1791-ben ben alapították meg. Első zsinagógájukat 1800-1803-ban építették, amely nem maradt fenn. 1840-1843-ban építettek helyette újat, ez a kis régi zsina- góga ma is megvan a Hajnóczy utcában az Új zsinagóga közelében, kicsiny méretei ellenére a neoklasszicista építé- szet egyik legszebb alkotása, Lipovszky Henrik és Lipovszky József munkáját dicséri. Ma ez az épület az önkormányzat tulajdonában van, s kulturális célokat szolgál. A 19. század vége felé a zsidó hitközség kinőtte régi zsina- gógáját, új nagy templomot terveztek, építésére 1900-ban kapták meg az engedélyt. Európa egyik legszebb, egyik leg- szebb, hazánk második legnagyobb zsinagógája a szegedi Új zsinagóga 1900-re épült meg. Méretei: 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas, belmagassága 32 m. Belső tartó- szerkezete kizárólag acélból készült. A zsinagóga stílusának megtervezésében nagy szerepe volt Lőw Immánuel ( 1854- 1944 ) főrabbinak. A tervező Baumhorn Lipótot eszmékre, a híveket áldozatkészségre lelkesítette. A templom stílusát tekintve eklektikus, melyen számtalan építészeti stílusirányzat megjelenik, mintegy kifejezve a zsidóság sokszínűségét, asszimilációs képességét. A gazdagon díszített homlokzatokon és a templomtérben az eklektikára jellemző, de rendkívüli egységben tartott stílus- keveredés figyelhető meg: barokkos kupolaformálás, gótikus ill. mór nyíláskeretelések, kőrácsok, boltozási megoldások, román ill. bizáncias stílusú oszlopfejezetek, szecessziós ívű Fotók: Panda Ákos HAZÁM 15.

ornamensek. A kupola megjelenése kívülről barokk jellegű, a kupola beillesztése csegelyekkel bizánci stílust, a tetődí- szeken, külső homlokzatokon a keleties hatás, a burjánzó díszítettség a mór stílust idézi, néhol szecessziós elemekkel színezve. A stíluskeveredés mégsem zavaró, mert egységet teremt a falak elefántcsontfehér-kék-arany színharmóniája és a stílusjegyek mértékletes alkalmazása. Löw Immanuel munkássága nyomán e zsidó templomban találunk először magyar nyelvű feliratot a diadalíven: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!” A közbeékelt héber szöveg azonos tartalmú, de nem szó szerint azonos: „Szeresd felebarátodat, mert az is olyan, mint Te!” A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A kupola 4 csegelyére az erkölcsi létet meg- határozó három (de héberül négy szóval kifejezhető) ténye- zőt írták fel héberül: a Tóra, a munka és az emberszeretet. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját szimboli- zálja, fölöttük kék alapon a csipkebokor virágai a kinyilat- koztatás szimbólumai. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola virágokkal díszített egyre sötétülő sorától a csillagos kék üvegburkolatban. Középen a Dávid csillag kö- rül a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. A festett kupolaablak és a templom valamennyi színes üve- gablaka Róth Manó munkája. A templom színes, szeces�- sziós földszinti és emeleti ablakain a zsidó nép vallásának és történelmének fontosabb eseményeit jelenítik meg az Új zsinagóga felépítésének időpontját is beleértve. A templom másik ékessége az oltárfal, amelyen a második Jeruzsálemi Szentély hatása érezhető, szerkezetileg modenai beosztást mutat. Az oltár aranyozott fehérségét a kórus kék színezése 16. HAZÁM

még jobban kiemeli. A tóraolvasó márványasztal záróköve, amely a templom építésének a leírását takarta, jeruzsálemi márványból van. Néhány jellegzetesség a neológiával kapcsolatosan: Mivel a neológia az emancipációs és asszimilációs törek- vések talaján nőtt ki, kiemelten fontos szerepe van benne a magyarnyelvűségnek. A magyar nyelvű prédikálás egyik legfontosabb úttörője az a Lőw rabbi volt, akit – noha min- den erejével a szakadás ellen próbált tenni – a kongresszusi irányzat első főrabbijának tartunk. A neológok nemcsak a hagyományos életformát hagyták ma- guk mögött, de ehhez mérten változtak vallási épületeik is. A kis ortodox tanházak (sül illetve súl) helyét átveszik az im- pozáns zsinagógák (melyeket a népnyelv gyakran templom- nak nevez). Noha több városban találhatók ortodox nagyzsi- nagógák is, a neológ zsinagógaépítészet remekei mindenütt messze túlszárnyalják azok puritán jellegét. A neológ zsi- nagógákban (elsőként a pécsi zsinagógában ) megjelenik az orgona (míg az ortodoxoknál tilos a hangszer használata a templomokban), a szószék (az ortodoxoknál használt bima HAZÁM 17.

helyett vagy mellett), és némelyiken kisebb tornyok is. A neológ zsidók egyik fontos jellemzője, hogy öltözködésükben, köznapi szokásaikban nem tértek el a többségi tár- sadalom polgári rétegeitől. Tartózkodtak a külsőségektől, és legtöbbször a szakállukat is az éppen aktuális divat szerint nyírták vagy leborotválták (vallási jelentőséget nem tulajdonítottak neki). Nem viseltek pájeszt mint az ultraortodoxok, és a civil életben tartózkodtak a megkülönböztető vallási ruhadaraboktól, jelképektől. A keresztény vallású magyar polgársághoz hasonlóan a templomra (zsinagógára) korlátozták a val- lási élet megélését. A rabbik és kántorok a mindennapi életben szintén tartózkodtak a külsőségektől. Forrás: wikipedia 18. HAZÁM

Fotók: Panda Ákos HAZÁM 19.

Hungarikum Hollóházi - a tűzben égett elegancia Az ország legrégebbi, 1777 óta folyamatosan működő porcelángyára a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházán található. A Hollóházi Porcelán, Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező porcelánipari vállalata. Azon a helyen, ahol ma a vállalat épületei állnak, több mint 235 éve folyamatos ipari tevékenység zajlik. Az ország ke- leti csücskében, erdők között megbúvó kis manufaktúra pályafutása 1777-ben üveghutaként indult, ahol kezdetle- ges, de mégis szép poharak, palackok, üvegedények készül- tek. A XIX. század elején az üvegipar fellendült. A hollóházi huta azonban távol esett a fő közlekedési útvonalaktól, és az üveggyártáshoz szükséges nyersanyagoktól. A fa jelenlé- te sem indokolta már a fennmaradást, hiszen az üveggyá- rak már szenet, vagy lignitet használtak. Ekkor Károlyi arra döntésre jutott, hogy felhasználja a birtokán lévő kaolint, és 1831-től kőedénygyárrá alakítja át a hutát. A kezdetektől számos bérlő állt a gyár élén, de az első igazi fellendülés 1857-ben következett be, mikor Istványi Ferenc, lett a gyár következő bérlője. A termékek bár gyárban ké- szültek, mégis igazi népművészeti alkotások voltak. A for- ma- és motívumkincs apáról-fiúra, kézről-kézre öröklődött. 1926-ban áttértek a díszműáru és figurák gyártására. A bank azonban többi befektetése miatt csődbe ment, a gyár ismét 8 hónapig szünetelt. 1927-ben az ország ipara még mindig lassan ébred háborús álmából, az infláció viszont már meg- szűnőben, a magyar valuta stabilizálódik, javul a közlekedés. A termelésnél azonban az egyetlen céljuk a profit. A művészi 20. HAZÁM Fotók: hungarikum.hu

szempontok újból háttérbe szorultak. Az államosítás után az alapanyagok és az égetési technológia átalakí- tásával áttértek a porcelángyártásra, az első termékek az ország villamosításához szükséges kisfeszültségű porcelán szigetelőtestek voltak. Néhány éves ipari porcelángyártás után 1957 óta gyárt Hollóháza hasz- nálati porcelánt: edényeket és dísztárgyakat. A dol- gozók kőedény-korszakban elsajátított szépérzéke, szakmai készsége a porcelángyártásban is töretlenül megjelent. Az 1960-as évek elejétől szakképzett és tehetséges iparművészek vették át a termékválaszték fejlesztésének feladatát, ez napjainkig sikeresen támo- gatja azt a törekvést, hogy Hollóháza a magyar por- celánművészet fontos műhelye legyen. Az 1972-ben befejezett rekonstrukció eredményekép- pen egy európai szintű, korszerű gyár jelent meg a régi gyár helyén. A propán-bután gázfűtésű alagút kemen- cék lehetővé tették az előző lágyporcelán helyett a ke- mény-porcelán gyártását. Időközben a foglalkoztatot- tak száma az előző 300-ról közel 1000-re emelkedett. A Hegyköz aprófalvas települései között Hollóháza foglalkoztatási centrummá fejlődött. Az iparművészek számát több mint 10 fölé növelték. Az új vonalú, mo- dern, művészi igényű hollóházi porcelán díszműáru és háztartási edényáru iránt úgy belföldön, mint kül- földi viszonylatban tovább nőtt a kereslet. Japántól az Amerikai Egyesült Államokig, a Skandináv-félszigettől Ausztráliáig a világ több pontjára exportál a gyár.A technológia, a felhasznált alapanyagok, a termékek minősége megfelel a földpátos kemény-porcelán eu- rópai szakmai színvonalának. A Hollóházi Porcelán, mindennapi használatra szánt, finoman megformált, ízlésesen dekorált termékei a hétköznapi környezetbe is eleganciát és igényességet csempésznek. Forrás: hollohazi.hu HAZÁM 21.

Erdélyország DARLAC (DURLES, DÂRLOS ) Szeben megyében, Medgyestől 9 kilométerre található. Darlacot már 1317-ben jegyezték. Mindig híres szőlőtermesztő vidék volt. Az első írásos források, melyek említik a XIV. évszázadból származnak. 22. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Ebben a forrásban még Darlaz néven olvashatunk róla. Az itt található templomot az 1600-as években építették az akkor uralkodó korstílusnak, a késő gó- tikának stílusjegyeivel felruházva. Egyhajós, karzata van, de tornya nincs. A freskók XVI. század első fe- lében készültek, melyeken egyértelmű bizánci hatás tükröződik. A szentély gondosan lemeszelt falának néhány év- vel ezelőtt történt feltárása azonban meghökkentő eredményre vezetett. Az északi falon teljes épségben fennmaradt, utolsó ítéletet ábrázoló freskó került napvilágra, amelynek stílusa egyáltalán nem hozható kapcsolatba a 14. században divatos művészeti áram- latokkal. Szó sincs itt az internacionális gótika lágy, finom formuláiról. A képek stílusa, aránymetszete, színvilága, kompozícióvezetése egyértelműen a késő bizánci festészetre vezethető vissza. Nem beszélve az ítélő Megváltót kísérő jelenet bizánci képteológi- ában gyökerező ikonográfiai formulájáról. Ugyanezt tapasztalhatjuk a szentély másik oldalán megfestett Nagy Konstantin és Heléna császárné kép esetében, azzal a különbséggel, hogy itt már a téma kiválasztá- sában is érvényesül a bizánci művészet ikonográfiai mintakészlete. ( Takács Imre professzor ) forrás: wikipedia Fotók: Panda Ákos HAZÁM 23.

HazáM a diaszpóra legszínesebb magazinja - évente 4 alkalommal jelenik meg - Magyarország értékeit, szépségeit mutatja be - magyar nyelven - a Kanadában élő magyarok részére - ingyenes Már 4 éve jelenik meg óriási sikerrel a HAZÁM Kanadában, hogy minél több magyar olvasóhoz jusson el. Ha tetszik a magazin, kérjük írjon egy rövid visszajelzést a következő E-mail címre: [email protected]