Hazám 2016 tél lapozó

HazáM A diaszpora legszínesebb magazinja 2016 tél Magyar városok GYŐR Ismert magyarok BRÁZAY FÉLE SÓSBORSZESZ Magyar Világörökség helyszínek A BUDAI VÁR Híres épületek MAJK KAMALDULI REMETESÉG ENGLISH VERSION VIeNgyGeYn EegNyEetS! ERDÉLYORSZÁG: SZÁSZHERMÁNY ERŐDTEMPLOMA

Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár) Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár)

Hazám Kedves Olvasó A HAZÁM eddig a Corvin Történeti Társaság kultúra, és a magyarság iránt érzett elkötelezettségének köszönhetően tudott megjelenni. Anyagi támogatásuk volt az, ami lehetővé tette hogy lapunk évente négy alkalommal ingyenes juthasson el az Albertá- ban élő magyarokhoz. A Társaság anyagi lehetőségei is korlátozottak, költségvetésük- ben ennyi lehetőség volt a HAZÁM részére. A magazin a téli lapszám után pihenő ál- lapotba helyezi magát mindaddig, míg megfelelő támogatókat nem találunk. A Corvin Történeti Társaság eddigi segítségét ezúton is szeretnénk ( még az olvasók nevében is ) megköszönni.A XXI. század nem a kultúráról, nemzeti büszkeségről, hazaszeretetről szól. Nem tolonganak a szponzorok, vagy hirdetők a lapunknál, viszont ha marhaságokról, vagy nulla marketing értékkel bíró dologról van szó, biztos hogy nyílik a pénztárcájuk. Ki érti ezt ? Amire viszont mindenki pénztárcája jó lenne ha kinyílna, az a most megjelent csodálatos könyv, mely az erdélyi szász erődtemplomokat mutat. Mindamellett hogy ez a könyv egy ritkaságnak számít (ugyanis nem sok könyv foglalkozik az erődtemplomokkal, és még kevesebb itt, Kanadában ) még nemes célja is van. Egy erdélyi gyermek oktatási költségéhez fog hozzájárulni, ha sokan megveszik. A téli számban is sok érdekeset olvashatunk. Rögtön az elején bemutatkozik Győr, a Nyugat-dunántúl legnagyobb és számomra legszebb városa. Nem tudok elfogulatlanul írni róla, mert én is győri vagyok. Szokták Győrt a vizek városának hívni, mert a városban és közvetlen közelében négy folyó is megtalálható: Duna, Rába, Rábca és Marcal. A folyók csodálatos hangulatot kölcsönöznek a városnak. Kiskunhalasról indult útnak annak idején Brázay Kálmán, aki a hí- res Brázay -féle sósborszeszt találta fel, és emellett még jó néhány -ak- koriban igen kelendő- kozmetikai cikket is forgalmazott. Buda- pest a világ három legszebb városa közé tartozik (független utazási szakemberek szerint is) A Világörökség részét képező Budai vár megér egy jó hosszú sétát. A Ha- lászbástyáról még a Parlament is látható, a pano- ráma csodálatos. Majkról és az ottani kamalduli remeteségről nem sokan hallottak. A cikk segít megismerni ezt a helyet is. Végül, de nem utolsósorban Erdélyországból a szász- hermányi erődtemplomot láthatjuk, mely a fentebb említett könyvben is megtalálható. Reméljük, hogy a cikk felkelti sokak érdeklődését a könyv iránt is. Mindehhez jó olvasást és kellemes időtöltést kíván: Panda Ákos főszerkesztő/laptulajdonos HazáM Kiadó /publisher: Corvin History Society of Edmonton Kivitelezés/implementation: VAGABONDMEDIA, Panda Ákos Főszerkesztő/Editor in chief: PANDA ÁKOS Lapterv/design: NÉMETH PÉTER E-mail: [email protected] A diaszpóra legszínesebb kulturális és ismeretterjesztő magazinja The most colorful cultural and educational magazine of the diaspore A magazinunkban megjelent hirdetések tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalunk. We do not assume any liability for the content of the advertisements published in our magazine. Meg nem rendelt kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We do not keep any manuscripts or photos which are not ordered. A lapban megjelent cikkek, képek bármilyen utánközlése, sokszorosítása, utánnyomása, elektronikus tárolása csakis a főszerkesztő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. The communication, reproduction, reprint, electronic storage of articles published in our magazine is only permitted prior the written permission of the editor in chief. Fotók/pictures: Hunyadi Géza (Sárvár), Németh Péter (Brázay poszterek), Panda Ákos, Dreamstime https://www.facebook.com/hazammagazin © HAZÁM, Minden jog fenntartva/all rights reserved Panda Ákos/VAGABONDMEDIA

Magyar városok Győr Győr, Bécs és Budapest között félúton fekvő patinás, sokszínű város, ahol építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A település sugár irányban összefutó úthálóza- ta észak felől Szlovákiát, nyugatról Ausztriát, délről a Balatont, keletről pedig Budapestet köti a Kisalföld szívéhez. 4. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Ha Bécs felől közelítjük meg Magyarországot az M1-es au- tek. A XIV. század végén a templom déli részén Héderváry tópályán, vagy vonattal, az első nagyváros Győr lesz. Ér- János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma demes megállni és megnézni hazánk egyik legszebb, főleg a Szent László herma és Boldog Apor Vilmos püspök sírem- barokk épületekből álló belvárosát. léke is található. Magyarország műemlékekben gazdag városa a barokk belvá- ros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvé- delem Európa-díját. A történelmi korokat idéző templomok, paloták, múzeumok, jellegzetes sarokerkélyek, szűk közök belvárosi sétára invitálják a látogatót. Nevének eredete Régi közismert neve: Arrabona, amely első elnevezése volt a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét az Arrabo folyóról kapta melynek torkolatánál feküdt, és amit ma Rábának ismerünk. Egyes történészek ebből ve- zetik le mai nevét, míg mások a Geur személynévhez kötik (Geur lovag volt az első várispán). A város a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is. A Duna mellett kialakult fontos útvonal a római kortól ös�- szekötötte Aquincumot (Óbudát) Vindobonával (Béccsel). A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az útvonal a Pándorfalvi-fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési csomópont. Az utak Bécs, Budapest, Sopron, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár felé haladtak. A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodá- sának első évtizedében (1000-1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a XI. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257-1267) épül- HAZÁM 5.

Püspökvár és Püspöki Palota A vár alapjaiban római építések nyomait találták meg. A leg- régebbi része a toronyvár alsó fele, a XIV. századból származó úgynevezett menekülő folyosó, valamint az ahhoz kapcsoló- dó keresztboltozatos helyiség. A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczy Orbán püs- pök által 1481-86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna, az emeletes várkápolnák egy ritka példánya. A mohácsi vész után (1526) a vár a várkapitányok kezébe került. A fenyegető török veszély miatt folyamatosan megerősítéseket végeztek rajta. A legnagyobb átalakítás 1561-1575 között az itáliai Pietro Ferrabosco tervei alapján történt. Ennek ellenére a várat a törökök 1594. szeptember 29-én elfoglalták. Négy év múlva, 1598. március 28-án azonban ismét magyar kézre került, de a püspökök csak a XVIII. század közepén költözhettek vissza székhelyükre. Zichy Ferenc püspök (1743-1783) restauráltatta és a mai for- májára bővítette az épületet. A vár és a palota utolsó felújí- tása 1984-ben fejeződött be. A felújítás során a torony falán előkerültek a középkori toronyhomlokzat részletei, amelye- ket szintén restauráltak. 2004 júniusában állandó kiállítás nyílt Apor Vilmos püspökről, akit a vár alatti pincehelyiség- ben lőttek le orosz katonák 1945-ben. Szent László Hermája A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország leg- jelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyház- ban őrizték. A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke. Az eu- rópa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyet- len hiteles árpád-házi királyábrázolásunk. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját. 6. HAZÁM

Rába-Quelle Fürdő A Rába-Quelle Fürdő a Mosoni-Duna és a Rába találkozásá- nál lévő félszigeten épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a történelmi belvárosra. A fürdő őse, a még ma is idény- jelleggel üzemelő strandfürdő közel 5 ha területen, melyet Hajós Alfréd tervei alapján építettek 1931-ben. A győri vizet már a középkori krónikák is jegyezték, ugyanis számos be- tegségre hatásos. A 2000 méter mély termálkútból feltörő 67 °C fokos vizet 1978-ban minősítették gyógyvízzé. Alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, mely jodi- on-tartalmánál fogva a jódos gyógyvízek csoportjába so- rolható. Kovasav-tartalma is jelentékeny. A győri gyógyvíz a kopásos csont- és izületi betegségekben, illetve a krónikus gyulladásos izületi és izombántalmakban szenvedőknek feltétlenül ajánlott. Az idült gyulladásos nőgyógyászati be- tegek, illetve a krónikus hörghuruttal vagy tüdőtágulással küzdők joggal bízhatnak a termálvíz gyógyító hatásában. Ivókúraként is használható: emésztőszervi megbetegedé- seknél vagy csökkent pajzsmirigy-működésnél szintén ha- tásos. Karmelita templom Győrött a karmeliták 1697-ben telepedtek le. Templomuk a rendbeli Athanasius Wittwer laikus testvér tervei szerint épült 1721-1725 között. A kolostor 1732-re készült el. Az épü- let olaszos karakterű főhomlokzata mögött ellipszis alakú, kupolával fedett hajó és négyzetes szentély húzódik meg. A Szűz Mária előtt hódoló Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázo- ló főoltárkép Mario Altomonte műve. HAZÁM 7.

A közelmúlt története vább. Nagyarányú építkezések Győr az 1950-es megyerendezés során kezdődtek, amelyek megváltoz- a Győr-Moson és Sopron megyék egye- A nemzetközivé nőtt gabonakereske- tatták a város arculatát. A gabo- sítésével létrejött Győr-Sopron megye delem az 1860-as években hanyatlás- nakereskedelem elsorvadásából székhelye lett. nak indult. A vasútépítés tönkretette létrejött olcsó munkaerőt a kül- a vízi szállításon alapuló győri piacot. földi tőkével létrehozott gyárak Az 1956-os forradalom idején itt volt a Győr fejlődése új irányban haladt to- alkalmazták. Az első világhábo- „forradalom második fővárosa”. Ezért rú ezt a régiót is érintette. Az a megtorlás is kiemelten érintette a egykori Győr vármegyét egyesí- várost több halálos ítélettel, és súlyos tették a a területük töredékére börtönbüntetésekkel. Az 1950-es és zsugorodott Moson és Pozsony 1960-as években, majd a nagy lakóte- vármegyék maradékával. Győr lepek építésének korában a régi épü- a két világháború között Bu- letekre, műemlékekre nem fordítottak dapest után az ország második kellő figyelmet. A Belváros déli részén legjelentősebb ipari centruma folytatták a századfordulón elkezdett lett. A 20. században iparváros- nagyvárosi városközpont kiépítését, sá fejlődött, és az akkor kivívott azonban a felépült új épületek jelentős jelentős szerepet máig őrzi. része jellegtelensége miatt nem hasz- nált a városképnek. 1978-ra felépült a A második világháború után a város új színháza. Az 1980-as években nagy háborús károkat szen- megindult a történelmi városmag terv- vedett várost néhány év alatt szerű helyreállítása, melynek elisme- újjá építették. Győr lakossága réseképpen 1989-ben Győr elnyerte a 1945 után nagymértékben megnöveke- műemlékvédelem Europa Nostra-díját. dett a vidékről beköltözőkkel. Gyárai és üzemei óriási fejlődésen mentek át. Ma a Dunántúl legje- lentősebb ipari városa. Győrnek 1971-ig kilenc körzete volt 8. HAZÁM

Híres győriek A lista közel száz híres ember nevét tartalmazza, ma- gazinunkban lehetetlen lenne mindet felsorolni. Így csak egyet emelünk ki a sok közül: Jedlik Ányos bencés szerzetes világhírű találmányai mellett (például a dinamó) feltalálta a szódavizet és a gyártásához szükséges eszközöket. Így elsőnek készí- tette a (spriccert) \"fröccsöt\". Befejezésképpen pár szó a sportról. Győr mindig hí- res volt sportszeretetéről. A vízi sportok mellett fut- ball csapata is ért már el jelentős sikereket. A kézi- labda rajongók viszont Európa legjobb női kézilabda csapatára lehetnek büszkék. A Győri Audi ETO KC 11 szeres magyar bajnok, 10 alkalommal nyerte el a Magyar Kupát és a legutóbbi időkben, egymás után kétszer lett Európa legjobb női klubcsapata, azaz Baj- nokok Ligája győztes. Közigazgatás Ország : Magyarország Régió: Nyugat-Dunántúl Megye : Győr-Moson-Sopron Jogállás: megyeszékhely,megyei jogú város Polgármester: Borkai Zsolt (Fidesz) HAZÁM 9.

Ismert magyarok A BRÁZAY FÉLE SÓSBORSZESZ Az idősebbek közül biztos sokan emlékeznek még a sósborszeszre. De azt, hogy ki találta fel, és ki csinált belőle Magyarországon és a környező or- szágokban sikerterméket, szinte senki sem tudná megemlíteni. A nagyszerű kereskedő pályafutá- sáról szóló történet az 1800-as évek második fe- lében játszódik, mely 150 év múltán is példaként szolgálhat a mai fiatalok részére. Akaraterőről, kitartásról és ötletekről szól az elbeszélés. Fotók: internet, archívum Brázay Kálmán egy 12 gyermekes kiskunhalasi családból származik. Apját, a felvirágoztatásában nagy hasznát vette földbirtokos Józsefet az 1848-as szabadságharc leverése után a vésztörvény- óriási tapasztalatának, áruismeretének, szék fogságra ítélte, így a gazda nélküli földbirtokot anyjuknak fel kellett ad- kapcsolatainak és nyelvtudásának. Né- nia. Szabadulása után az apa a nagyobb gyermekeit dolgozni küldte, hogy ezzel hány év alatt a kis üzletből nagy céggé is segíthessék a családot. Így kerül hősünk Kálmán már 13 évesen Temesvárra vált a vállalkozása. El is határozta, hogy inasnak egy fűszerkereskedésbe. A fiúnak nagyon megtetszett ez a fajta mun- egy saját székházat is építtet magának. ka. Szorgalmas volt, iparkodott és 3 év múlva már felszabadult. Mi volt a Brázay féle siker titka? A 16 éves Kálmánt egy belső erő haj- kereskedelmet és az ottani szokásokat. Az Istentől kapott talentumokon kívül totta. Felment Budára, majd tovább Olyan áruismeret birtokába került, me- Kálmán a külföldön látottakból profi- Bécsbe. 6 évig dolgozott kisebb boltok- lyet aztán itthon tudott hasznosítani. tált. Vándorútja során felfigyelt arra, ban, hogy megtanulhasson németül. A 1862-ban hazatért Pestre és 3 év múl- hogy a franciák egy népszerű háziszert szorgalom itt is meghozta gyümölcsét. va megnyitotta saját üzletét a még ma használnak nagyon sok betegségre. Sós Kálmán az egyik legnagyobb üzletben is álló Országút (a mai Múzeum körút) vizet kevertek pálinkához és illatosítot- helyezkedhetett el, ahol rengeteget 23 szám alatti épületben. Fűszeráru ták és bedörzsölésre használták. Ebből látott, tapasztalt, kitanulta a szakma nagykereskedésében gyarmatárut, ru- jött az ötlet. minden csínját-bínját. A nagyra törő mot, teát, likőröket, gyerektápszert és ifjúnak még ez sem volt elég. Vándor­ szörpöket árult. 1867-ben a kötelező Brázay sósborszesz útja során bejárta egész Ausztriát, Né- cégbejegyzéskor is elsők közt szere- Vegyészeti szakmában szerzett ta- metországot, Hollandiát, Belgiumot, pelt a Brázay név a könyvekben. Kál- nulmányait hasznosítva Kálmán olyan sőt még Angliába is átmerészkedett. mán hamarosan vezéralakja lett a hazai szert állított elő, mely sokszorosan fe- Mindegyik országban tanulmányozta a gazdasági fellendülésnek. Üzletének lülmúlta az eredetit is. Finomszeszbe aromákat, növényi olajakat kevert, ezt 10. HAZÁM

hígította sós vízzel, melyből a sósbor- kölni vizei majd szesz elnevezés is származik. Termé- a Kalogén fog­ ke kellemesen hűsítő, frissítő hatású krém, szájvíz és volt, oldotta a fáradtságot, fájdalmakat. kölni is egy csa- Szinte csodaszerként használták az pásra ismertté emberek. Fogmosásra és reumatikus váltak. fájdalmakra is jó volt. Hajmosáskor a fejbőrt bedörzsölték, mert a korpáso- Nagykereske- dást is csökkentette. Hamarosan min- dés den szatócsboltban, patikában kapni A Múzeum kör- lehetett. úti boltban az összes terméket árusították, Brázay marketing míg megrendelésre bármilyen Már az 1800-as évek második felében is mennyiségben, azonnal szállí- fontos volt egy termék ismertté tétele. tottak vidékre is. A viszontel- Erre jött rá Kálmán. Nagyszerű ötletek adók esküdtek rá, mert megren- sorát hasznosította az akkori marke- deléseiket pontosan és gyorsan teljesítette a cég. tingben. Plakátokon és újsághirdeté- Politikai ambíciók Sandoz gyógyszergyár vezérigazgató- sekben gyakran láthatták az emberek Kálmán hamar elismert és te- jaként viszi sikerre az általa vezetett a Brázay sósborszeszt. Látván a termék kintélyes tagja lett a kereske- céget hűen a néhai Brázay Kálmán óriási sikerét sokan elkezdtek kísérle- dőtársadalomnak. Megszerzett emlékéhez. tezni a sósborszesz előállításával. Ez a vagyonának jelentős részét jó- tény még nagyobb teljesítményre ösz- tékonykodásra fordította. Kö- tönözte Kálmánt, aki speciális üveg- zérdekű célokra mindig nyitva formát tervezett. A címkét az üzletház volt a pénztárcája. Alapítványo- képe díszítette, míg a dugóba beleéget- kat hozott létre. A politikai élet ték a Brázay nevet. is magával ragadta. Hosszú ideig Hatásos reklámfogás volt az is, hogy tagja volt a székesfőváros tör- Kálmán az akkor Turinban élő Kossuth­ vényhatósági bizottságának. nak küldött néhány üveggel a sósbor- Két cikluson keresztül pedig szeszből, hogy reumáját gyógyítgassa országgyűlési képviselőként vele. Nagy magyarunk köszönő leve- próbált minél többet tenni az leinek közlése is erősítette az embe- országért. A közéleti munkából rekben a márka iránti hűséget. Nem is kivette részét. Tagja volt a maradtak ki a reklámhadjáratból az iro- Kereskedelmi Múzeum igazga- dalom jeles képviselői sem: Jókai, Mik- tóságának és az 1900-as párizsi száth, Benedek Elek és Molnár Ferenc világkiállításon is ő rendezte a is írtak csodaszerről. magyar csoportot. Erkölcsi elismerésben is bőven Brázay féle termék skála volt része. A király először Fe- Kálmán nem érte be ennyivel. Najád renc József renddel tüntette ki, márkanevű krémei, púderei, szappanai, majd a Vaskorona rendet ado- mányozta neki. Pellérd 1887-ben lett Brázay Kálmán a Pécstől 6 kilométerre, a Mecsek déli lábánál fekvő Pellérden egy 2750 holdnyi uradalom tulaj- donosa. Olyan kitüntetésben is része volt, hogy 1901-ben a kör- nyéken hadgyakorlatozó király elfogadta Brázayék meghívását és egész kíséretével eltöltött néhány napot a kis kastélyban. 85 éves korában, 1925-ben érte a halál. A Brázay név tovább él. Egyik leszár- mazottja, André, több mint 20 évi ma- gyarországi munka utàn Brazíliában a HAZÁM 11.

Magyar Világörökség helyszínek A Budai Vár A legtöbb nemzetközi utazási szakember egybehangzó véleménye szerint a világ három legszebb panorámájával rendelkező városa a következő: Párizs, Rio de Janeiro és Budapest. Hazánk fővárosában különösen a Budai Várat emelik ki, mint látnivalót. 12. HAZÁM

HAZÁM 13.

A Buda nevű település egyidős a honfoglalással, ám csak IV. Béla király (1235-1270) uralkodása idején, a tatárjárást követő- en indult fejlődésnek és vált fontossá. Mivel IV. Béla felismerte, hogy a tatárok a hegyre épült erődítményeket nem tudták elfoglalni, országszerte várakat építtetett - így épült meg 1241 után Buda várának első épülete. Uralkodása alatt többek között németek, zsidók, olaszok és franciák találtak otthont a budai Várnegyedben, akik magukkal hozták kultúrájukat is, ami nyilvánvalóan befolyásolta a város művészetének és kézművességének fejlődését. Az udvar az Anjouk idején, 1347-ben költözött Budára, ekkor kezdték meg a vár palotává bővítését gótikus stílusban - és ekkor vált Buda az ország székhelyé- vé. Mátyás király uralkodása alatt a budai Várkastélyt reneszánsz stílusban építették át és Európa egyik leggyönyörűbb rezidenciájaként tartották számon. Mátyás-templom Menyasszony-kapu, valószínűleg Villard de Honnecourt irá- A Vár legtöbb lakó- és középülete ma műemlék. A Várnegyed nyításával. A budavári főtemplom első építési szakasza a lyoni központjában áll a főváros egyik legismertebb épülete, a Nagyboldogasszony - népszerűbb nevén Mátyás - templom, katedrálissal mutatja a legközelebbi rokonságot. A mester- mely nevezetes események színhelye volt: több magyar ki- rályt is itt koronáztak meg, a templomot kibővíttető Mátyás csoport valószínűleg csehországi Tisnov ciszterci monosto- király pedig itt tartotta esküvőjét. Később barokk, majd a XIX. század végén neogót stílusban építették át. A középko- rának építőiből állott össze, akik a tatárjárás utáni mester- ri várfalakon 1903-ban épült meg a neoromán Halászbástya, mely a mögötte álló Mátyás templommal együtt a város egyik vándorlás során IV.Béla király unokatestvére Prágai Szent szimbólumát jelenti. IV. Béla a tatárjárás után, 1255 és 1269 között, , valószínűleg a Ágnes közvetítésével kerülhettek Magyarországra. 1260 kö- régebbi, kisebb templom helyére tornyos, háromhajós bazi- likát építtetett. Az első építési ütemben ( 1255-1260 ) épült rüli felbomlásának okai ismeretlenek. A templom teljes kiépí- fel a főszentély és a mellékszentélyek, az álkereszthajó és a tése a második építési szakaszban történt meg 1260 és 1269 között. A második mestercsoport munkájára az észak-fran- cia templomépítészet már német közvetítéssel gyakorolt ha- tást. E műhely további munkái a soproni ferences templom és a klosterneuburgi ko- lostor, valószínűleg hozzájuk köthető a Margit-szigeti Domonkos apácakolostor kibővítése is, amely IV. Béla leányának Szent Margitnak ottho- na volt. A megépült bu- davári főtemp- lom kegyura- ságát a király – leányára tekin- tettel – egy időre e kolostornak ado- mányozta. A budavári Nagy- boldogasszony templom a klas�- szikus gótika temp- lomépítészetének legkorábbi és leg- teljesebb hazai al- kotása lett, amely teljes képet ad IV. Béla korának építé- szeti iskoláiról. Jelenleg 7 harangja van, ezek közül 6 a harangtorony- ban található, egy átlőtt kis- harang pedig a huszártoronyban függ. 2 történelmi harangja mellé 2010- ben került négy új, ekkor a 3,2 tonnás Szt. Károly-harang hang- 14. HAZÁM

szállásának idején a palota állapota romlásnak indult és az 1686-os ostrom és visszafoglalás is igen komoly károkat ha- gyott a várban és a várnegyed épületeiben. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám úgy hogy a megmaradt gótikus és reneszánsz részletek is még meg- mutatkozhassanak. 1715-ben kezdődött meg a bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a területe. A szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinaváro- si-szárnyban kapott helyet az Országos Széchenyi Könyv- tár gyűjteménye. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a ba- rokk-neobarokk kupoláját. Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán ki- látóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tarto- zik. Az egykori, Halászok bástyája elnevezést a budai város- falnak a halászok céhe őrizetére bízott szakaszáról kapta. A halászok árujukat már a középkorban is a Mátyás-templom melletti térségben lévő halpiacra vitték, de a halászok céhe nemcsak a halak árusításával törődött, szükség esetén tag- jai vitézül védték a bástyát az ellenséges betörés elől. záskorrekciójára is sor került a passaui Perner-öntö- dében . Budavári Palota az ország egyik legjelentősebb kulturális központ- ja: épületei adnak otthont a középkori vár-részeket magába foglaló Budapesti Történeti Múzeumnak, az Országos Széchenyi Könyvtárnak, a Magyar Nemzeti Galériának és a Ludwig Múzeumnak. Az ország első kőszínháza, a Várszínház is az épületegyütteshez tar- tozik. A fényűző gótikus stílusú királyi palota már az 1300- as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400- as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették, díszítették a királyi lakhelyet. Azonban 1541-től, a törökök meg- Világörökség A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító érté- kek, melyet az UNESCO keretén belül működő Vi- lágörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felter- jesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántar- tásba vétele. HAZÁM 15.

Híres épületek MAJK, Kamalduli remeteség A némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll. 16. HAZÁM

Tatabányától, és az M1-es autópályától 15 kilométerre délre található Oroszlány-Majk név alatt a Kamalduli remeteség. 1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként, mely az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a Rákóczi-szabadságharcot követően. Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves kori berendezésből a helyszínen ma csak nagyon kevés tárgy osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) emlékeztet a régi időkre, a refektórium és a vadászterem bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom kályháin kívül az emeleti kandalló és két csillár. alapjait 1753-ban tették le, és az alapkővel együtt a hallga- tás jelképeként egy halat is elhelyeztek. Pilgram koncepciója Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, 1993-ban nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben befeje- állították helyre a templomtorony alsó részét, a modern to- ződött építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetel- ronyóra 1992-ben került ide. Az egykori jégverem átalakí- akból csak tizenhét készült el. A házak magyar arisztokrata tásával hozták létre a napjainkban is működő büfét. A majki családok adományaiból épültek, donációjukat a lakok főhom- kamalduli remeteség 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gond- lokzatán elhelyezett címerük jelzi. noksága, 2012-től - jogutódaként - a Forster Központ keze- lésében áll. 1806-ban gróf Esterházy Károly megvette a birtokot és a te- rületet bérbe adta. Majkon ebben az időben a környék legna- A Kamalduli rend gyobb posztógyára működött, a cellaházakban ekkor munká- sok laktak, az egyikben iskolát rendeztek be. A bencés szellemben élő szigorú remeterendet Szent Romu- ald (951-1027) alapította 980 körül az itáliai Arezzo közelében. 1810 nyarán egy villámcsapás következtében a Szent János- Pápai jóváhagyást II. Sándortól kapott 1027-ben. Fehér ruhá- nak szentelt templom tetőszerkezete leégett. Részben az juk miatt fehér bencéseknek is hívták őket. Magyarországon oroszlányi evangélikusok, részben Esterházy Károly csákvári a rendnek négy kolostora volt, ezek közül az egyik az 1733-tól kastélyának bővítéséhez szállíttatták el a köveket. A torony 1782-ig fennálló majki remeteség. egyik oldalán, a sekrestye boltozatcsonkján még ma is látható A kamalduliak az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztá- freskótöredék. A II. világháborúban a kastély keleti mellék- ra. A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta előírt szárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult kötelező imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap töb- el a családi levéltár anyaga, könyvritkaságok, újságok és több bi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Egymással csak értékes bútordarab is. A háborút követően az épületegyüttes a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor talál- kórházként működött, majd az államosítás után középiskola kozhattak. Beszélniük - az elöljárójuk engedélyével - évente és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. Az egy- két alkalommal, három-három napig lehetett. Küldetésük, Fotók: Panda Ákos HAZÁM 17.

hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, még azokért és azok helyett is, akik maguk sohasem fordulnak Istenhez. A rend önfenntartó volt, a föld- művelésből és jótékonysági adományokból élt. A gazdálkodást a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok, a fráterek végezték, akik halászattal, földműveléssel foglalkoztak, valamint az ő dolguk volt, hogy ellenőrizzék, nem beteg-e valamelyik remete. Majk 1770-ben kapta meg a perjelség címet, ekkor még folytak a befejező munkálatok a templomban, a foresteriában (erdei kolostor) és a kápolnában. A kápolnában a kamalduliak minden vasárnap és ünnepnapokon miséztek. A néma barátok csak rövid ideig élhettek Majk-pusztán, mivel 1782-ben II. József császár feloszlatta a császárság és királyság területén működő rendek többségét. A feloszlatás- kor a kamalduli közösség tizenegy felszentelt atyából (páterből) és négy fel nem szentelt szerzetesből (fráterből) állt. 1782 után a szerzetesek egy része Magyarországon maradt, néhányuk azonban Olaszországban folytatta mű- ködését. 1784-re már kiürült a remeteség, a birtokon csak malombérlők és munkásaik, valamint a halastavak gondozói maradtak. Cellaházak A szabályosan elhelyezkedő, egységes alaprajzi kialakítású remetelakok mo- delljei a középkori olasz remetekolostorok lehettek. Minden cellaház négy helyiségből állt, a folyosóról jobbra nyílt a freskókkal, stukkókkal gazdagon díszített, oltárral felszerelt kis kör alaprajzú kápolna, vele szemben helyez- kedett el az egyszerűen, egy ággyal, kandallóval és könyvszekrénnyel be- rendezett lakószoba, innen nyílt egy kisebb műhely, vele szemben, pedig a kamra a falba mélyített reteráttal. A helyiségeket csehboltozattal illetve fiókos dongaboltozattal fedték. Az egyes cellák kápolnáik díszítésében, jel- legében eltértek egymástól. A más-más szent tiszteletére felszentelt dísze- sen festett, stukkóval díszített kápolnákat tégla, vagy fa márványborítású intarziás oltárral és a szent oltárképével látták el. 18. HAZÁM

HAZÁM 19.

Erdélyország SZÁSZHERMÁNY erődtemploma Az erdélyi Barcaság központját jelentő Brassó városától északkeleti irányban 12 kilométerre terül el Szászhermány {románul Harman, szászul Honigsberg} községe, amely a Világörökség részét képező templomerődjéről híres. Könnyű rátalálni, mert a patinás egykori szász polgárházakkal övezett Főtér közepén emelkedik. 20. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Az erdélyi szász falvak a 13. században jelentek meg, amikor Miután az Árpád-házi uralkodók hívására a XII. századtól a magyar királyok szászokat telepítettek a vidékre. Külön- kezdve jelentős létszámú németajkú hospes (telepes) érke- böző kiváltságokat élveztek és a sajátos közösségformáló zett erre a vidékre, gomba módra szaporodtak el lakóhe- kultúrájuk évszázadokon át fennmaradt. Mivel a vidéket ál- lyeik. Hermányról először 1240-ből maradt fenn okleveles landó török és tatár betörések fenyegették, a szászok kü- említés, amikor a Szent Miklós tiszteletére felszentelt egy- lönböző méretű erődítményeket építettek. A 15. század kö- házáról írnak. Az eredeti épületet 1421-ben alakítják át góti- zepéről már 250 szász falu erődtemplomáról maradtak fenn kus stílusban, födémét hálóboltozatra cserélve ki. Ugyanek- adatok. A legfontosabb városokat teljesen megerősítették, kor az egyre sűrűbbé váló török rablótámadások elleni a kisebb falvak pedig egy-egy erődtemplom köré csopor- védekezésül erődtemplommá formálják, köréje kettős kő- tosultak. A templomokat vastag fallal vették körül, amelyet falat húzva, amelyet vaskos tornyok tagolnak. A mély vize- lőrésekkel, szuroköntőkkel, gyilokjárókkal és a kor hadá- sárokkal kerített templomerőd egyetlen bejáratához hosszú szati szintjének megfelelő egyéb védelmi elemekkel láttak fahídon keresztül lehetett bejutni. Az innen nyíló boltoza- el. Veszély esetén a teljes lakosság a falon belülre költözött. tos alagút közepét csapóráccsal zárhatták le, ez napjainkig Az erődtemplom sarokbástyáiban és védőfalaiban raktároz- fennmaradt. A vész esetén ide menekülő lakosság számára ták a családok gabona- és szalonnakészletét, béke- és há- mintegy 200 kamrát toldottak a kőfalhoz. Ezekben tarthat- borúidőben egyaránt, olyan zár alatt, amelyet a tulajdonos ták értékeiket, húzhatták meg magukat a szász családok. nem nyithatott ki egyedül. Itt őrizték a lányok kelengyés lá- Szükség is volt reájuk, elég csak végiglapozni a korabeli kró- dáját is. Az éléstárakat hetente kétszer lehetett kinyitni, és nikákat. 1552-ben garázda moldvai csapatok, míg 1599-ben a közösség elöljárói felügyelete alatt kivenni a tartalékból. Vitéz Mihály havasalföldi vajda dúlta fel a békés települést. A Báthory Gábor zsarnoksága ellen fellázadt szászok elleni büntetőhadjáratra ide érkező fejedelmi had 14 napig vívta a templomerődöt, mígnem dolgavégezetlenül kénytelenek voltak elvonulni. Megtorlásul azonban porig égették a la- kóházakat. 1658-ban szintén sikerült a szászoknak magukat megvédeni a moldvai vajda támadásától. A Rákóczi-sza- badságharc idejében a szászok mindvégig hűségesen kitar- tottak a Habsburg császár és királyi ház oldalán. Utoljára a fegyverek zaja 1848 decemberében verte fel a templomerőd csendjét, amikor a felkelő székelyek rohammal vették be az HAZÁM 21.

ide menekülő osztrák katonaságtól. A XIX. szá- zad második felétől kezdve végleg elvesztette katonai fontosságát. Mély árkát betömték, a fa- híd helyett árkádos, fedett folyosót alakítva ki. Az egykor oltalmat adó kamrák egy részét is le- bontották. Ennek ellenére, mégis megőrizte kö- zépkori formáját, aminek ódon levegőjét nagy- számú, a történelemre fogékony látogató szívja magába. A fotók a nemrég megjelent: ERDÉLY SZÁSZ ERŐDTEMPLOMOK című könyv- ben találhatóak meg. 22. HAZÁM

OLVASVA SEGÍTHET MEGJELENT Panda Ákos új könyve Erdély egy csodás részletéről ERDÉLY SZÁSZ ERŐDTEMPLOMOK A világon egyedül Erdély dicsekedhet azzal, hogy kevesebb mint 100 kilométeres körzetben több mint 200 erődtemploma van, melyek zömmel az 1200-as és 1300-as években épültek. Annyira egyedi ez a csoda, hogy az UNESCO is 7 erődtemplomot vett fel a Világörökségek listájára. Sok erődtemplom az enyészeté lesz, ha nem figyelünk rájuk kellően. A könyv bepillantást nyújt majd ezekbe a történelmi épületekbe, mielőtt az idő eltüntetné őket a térképről és felhívja a figyelmet az emlékek megőrzésére. Ősztől kapható majd a 120 oldalas színes, exkluzív kiadvány 165 lebilincselő fotóval 7 Világörökség helyszín erődtemplommal OLVASVA SEGÍTHET A könyv megvásárlása a történelem ápolása és kultúra mellett jótékonysággal is bír. Minden eladott könyvből egy bizonyos összeg a jótékonysági alapunkba jut, melyből EGY ERDÉLYI MAGYAR GYERMEK 1 ÉVES TANULÁSI KÖLTSÉGEIHEZ JÁRULUNK HOZZÁ KÖZÖSEN. Legyünk büszkék arra, hogy olvasva is tudunk segíteni egy olyan gyermeken, aki rászorul a segítségünkre, hogy tanulhasson. https://www.facebook.com/hazammagazin 23. HAZÁM

Hungarian cities ( pages 4-9 ) Győr is the most important city of northwest Hungary, the which was used until the eighth century. Its shortened form capital of Győr-Moson-Sopron county and Western Danubia is still used as the German (Raab) and Slovak (Ráb) names of region, and—halfway between Budapest and Vienna, situated the city. The ancient core of the city is Káptalan Hill at the on one of the important roads of Central Europe. The city confluence of three rivers: the Danube, Rába and Rábca. is the sixth-largest in Hungary, and one of the seven main Püspökvár, the residence of Győr’s bishops, can be easily rec- regional centres of the country. The area along the Danube ognized by its incomplete tower. Győr’s oldest buildings are River has been inhabited by varying cultures since ancient the 13th-century dwelling tower and the 15th-century Gothic times. The first large settlement dates back to the 5th cen- Dóczy Chapel. The Cathedral, originally in Romanesque style, tury BCE; the inhabitants were Celts. They called the town was rebuilt in Gothic and Baroque style. Ara Bona “Good altar”, later contracted to Arrabona, a name Wellkonow Hungarians ( pages 10-11 ) Brázay rubbing alcohol. “The Brázay rubbing alcohol is essen- tial at every household. Avilable everywhere” - says the text from the year 1900. World Heritage Sites ( pages 12-15 ) Buda Castle was built on the southern tip of Castle Hill, hills of Buda. The first royal castle was built around this time. bounded on the north by what is known as the Castle Dis- The golden age of Castle Hill was in the 15th century, follow- trict (Várnegyed), which is famous for its Medieval, Baroque ing the marriage of King Matthias Corvinus and Beatrix of and 19th-century houses, churches, and public buildings. It is Naples in 1476. Many Italian artists and craftsmen accompan- linked to Clark Ádám Square and the Széchenyi Chain Bridge ied the new queen, and Buda became an important European by the Castle Hill Funicular. The castle is a part of the Buda- city. After the Turkish occupation, Buda was in ruins. A Bar- pest World Heritage Sites which was declared a Heritage Site oque city was built, and Castle Hill soon became the district in 1987. The first citizens arrived to Castle Hill in the 13th cen- of government. During World War II, Buda was bombed to the tury after the Mongolian invasion, seeking protection in the ground and had to be rebuilt again. Famous buildings ( pages 16-19 ) The camaldolese hermit’s monastery of Majk was build in and monks who lived a communal life. Majk was the only Ca- 1733, and the headstone of the convent’s building was placed maldoli monastery in Hungary, but it functioned for less than by Jozsef Esterhazy, the famous Hungarian nobleman, and half a century. In 1781, the Habsburg emperor Joseph II closed patron of the arts. The builders formed cell-houses for the it as part of ecclesiastical reforms that saw the suppression hermits, who vowed silence and were only allowed to speak of hundreds of religious houses. The complex became an to each other once a year. The hermitary flourished until the Esterhazy residence and eventually was nationalized by the 1782 order of king Joseph the II., after that the Hungarian Communist government in the 1950s. Today a museum, the camaldolese order had been eliminated, and their valuables monastery stands remarkably intact and retains the slightly were dispersed. otherworldly air of the cloister. Immersed in a forest on a rise The order was founded at the beginning of the 11th century above a little lake, it forms a strange, perfectly rectangular by St. Romuald, an Italian monk who quit the Benedictines enclave, whose smooth white walls enclose an eclectic mix of because they were not strict enough for him. The monaster- history and legend. ies he and his followers established included both hermits TRANSYLVANIA ( pages 20-22 ) The fortified church of Szászhermány was added in the 14thcentury, and the walls were constructed Fortified churches are a unique feature of Transylvania, and in the 15th century. n addition to the church, the fortifications there are 280 in Transylvania. Each one has its own differ- retain part of the interior living and storage rooms along the ent style, but common features include high surrounding walls, giving a feel to what the internal fortifications looked walls (sometimes several concentric rings) usually with tow- like. You can visit some of the rooms and dark walkway around ers, a church in the center of the fortifications, often with its the wall which haven’t changed much from their original own tower, and rooms for provisions in case of attack and state. In the church, women would sit in the center pews and sometimes boarding rooms for the villagers inside the walls— the men on the side pews, in case of attack the women would these fortifications often look like a combination of a castle be in the center protected by the men surrounding them. It and church. A whole trip could be spent just visiting these would have been quite a life to constantly worry about your wonderful sights, and maps are available that show driving village being attacked by the Ottomans. The walls originally tours of these churches, which are often in little villages. The had a moat around them, and part of it is still visible. church at Szászhermány dates back to 1240, the belfry tower