Hazám 2016 ősz lapozó

HazáM A diaszpora legszínesebb magazinja 2016 ŐSZ Magyar városok PÉCS Hungarikum HÉVÍZ Híres épületek JÁKI TEMPLOM Budai fürdők GELLÉRT Erdélyország VIeNgyGeYn EegNyEetS! KERC ENGLISH VERSION ISMERT MAGYAROK: LÉGLI ATTILA

Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár) Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár)

Hazám Kedves Olvasó Eddigi életem során soha nem jártam Erdélyben, bár vágyakoztam, hogy eljussak. Magyarországról korábban lehet hogy egyszerűbb lett volna, de a sors ezt adta. 8000 kilométert kellett megtennem ahhoz, hogy az álmom valóra váljon. Most nyáron jött el a pillanat, mikor átléptem feleségemmel együtt a határt. Izgultam is egy kicsit, hogy milyen lesz. Sokan sokfélét meséltek nekem Erdélyről, főleg Magyarországon. Olyanok is, akik talán nem is jártak arra sosem, csak hallomásból tudtak egyet s mást. Még maguk is hozzátettek pár dolgot és kialakult egy olyan információ, mely alapján a gyengébb idegzetű el sem indulna. A sztereotípiákkal le kell számolni mielőtt bárhova utazunk, de ez erőteljesebben igaz Erdélyre. Mivel egy hét nem elég Erdély, vagy csak egy részének megismerésé- hez, és eredeti célom a szász erődtemplomok fotózása volt, kiinduló bázisunk Segesvár, és Fehéregyháza volt. Reggelente autóba pattantunk és egy előzetes terv alapján megpróbáltuk a legtöbb helyet felkeresni. Az erdélyieknek nem újdonság -nekem azért az volt- hogy a mellékutak keskenyek, néha nem jó minőségűek és igazából nem is lehet gyorsan vezetni rajtuk. Ha azt mondom hogy egy hét alatt 74 erődtemplomot láttunk és fotóztunk, emellett több városba és várromhoz is ellátogattunk, akkor az olvasónak már lehet egy elképzelése arról a tempóról, amit diktáltam utunk során. Mindez nehezen lett volna elérhető házigazdánk és úti kalau- zunk Lokodi Imre segítsége nélkül. Ő egy olyan ember, aki nagyon szereti kis hazáját, és ez meg is látszott abban a tudásban, aktív segítségben, amit nekünk nyújtott. Köszönöm Imre a segítségedet. A szászok szorgalmas emberek voltak és nem szerették ha a be- törő ellenség elrabolja értékeiket. Ezért szinte minden falu épített magának egy templomot -szép nagy toronnyal- és körbevette jó erős kőfallal. Ezek lettek a szász erődtemplomok, melyek a világon egyedülállóak a maguk nemében. Erről készítek egy csodálatos könyvet, mely az ősz folyamán fog megjelenni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan fogják keresni. A facebook oldalon folyamatosan olvas- hatnak majd információkat a könyvről és a megjelenés időpont- járól. A HAZÁM őszi száma is sok munka révén készült el. A fotók nagy részét nyáron készítettem, pl Pécs, a Jáki templom, és Kerc is. Emellett sikerült meglátogat- nom egy ismert, és nagyon ügyes fazekas mestert Légli Attilát Boglár mellett Szőlőskislakon. Az ő csodálatos termékeiről is láthatnak néhány fo- tót és a vele történt beszélgetésből is ol- vashatnak egy kicsit. Mindehhez jó olva- sást és kellemes időtöltést kíván: Panda Ákos főszerkesztő/laptulajdonos HazáM Kiadó /publisher: Corvin History Society of Edmonton Kivitelezés/implementation: VAGABONDMEDIA, Panda Ákos Főszerkesztő/Editor in chief: PANDA ÁKOS Lapterv/design: NÉMETH PÉTER E-mail: [email protected] A diaszpóra legszínesebb kulturális és ismeretterjesztő magazinja The most colorful cultural and educational magazine of the diaspore A magazinunkban megjelent hirdetések tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalunk. We do not assume any liability for the content of the advertisements published in our magazine. Meg nem rendelt kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We do not keep any manuscripts or photos which are not ordered. A lapban megjelent cikkek, képek bármilyen utánközlése, sokszorosítása, utánnyomása, elektronikus tárolása csakis a főszerkesztő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. The communication, reproduction, reprint, electronic storage of articles published in our magazine is only permitted prior the written permission of the editor in chief. Fotók/pictures: Hunyadi Géza, Panda Ákos, archív, 123rf.com https://www.facebook.com/hazammagazin © HAZÁM, Minden jog fenntartva/all rights reserved Panda Ákos/VAGABONDMEDIA

Magyar városok PÉCS Magyarország első egyetemének is otthont adó dél-magyarországi település, mely 2010-ben másik két várossal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A megtisztelő cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban. Új, modern szállodák, bevásárlóközpont és irodaházak épültek. 4. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: „mocsár”) minden bizonnyal kap- csolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. Ez a korábbi feltételezés akkor igazolódott, amikor 1980 táján építkezések során a régészek feltárták Sopianae déli városrészé- nek romjait. A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (azaz „pécsi út”), majd 1290 körül körül önálló névként: Ponch villicus de Peech (Pécs olvasattal). A Mecsek barlangjaiban már 60-80 ezer évvel ezelőtt is él- A Széchenyi tér tek emberek, a Makár-hegy körülbelül hatezer éves neoliti- kus településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelta a pécsi belváros közigazgatási, kereskedelmi és idegenforgal- sáncrendszer állt. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is mi központja. A középkorban a város piactere volt, itt állt a laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a városháza és a plébániatemplom. A tér a város egyik központi Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Ró- elhelyezkedésű, emlékművekben gazdag, észak felé fokoza- mai Birodalom Pannónia provinciája volt. Városi rangot Had- tosan emelkedő tere, ahová sugárszerűen tizenkét utca tor- rianus császár uralkodása idején (117-138) kapott, majd a 3. kollik. A tér főbb látványosságai a Gázi Kászim pasa dzsámija, században Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett Valeria tar- a Városháza, a Megyeháza, a Nádor Szálló, a Zsolnay kút, az tomány fővárosa. A római vízvezeték egyes részei a mai napig Irgalmasrendi templom, a Szentháromság-szobor és Hunya- láthatóak. A 4 század első felében terjedt el a kereszténység. di János bronz lovasszobra. A teret a Pécs 2010 Kulturális Fő- A városban több szerzetesrend is megtelepedett, elsőként a város projekt keretein belül felújították bencések 1076-ban. 1181-ben már kórház állt a városban. Az első dominikánus kolostor 1238-ban épült. Nagy Lajos 1367- Gázi Kászim pasa dzsámija ben egyetemet alapított Pécsett, alkancellárja, Vilmos pé- csi püspök tanácsára. Ez volt Magyarország első egyeteme. vagy Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom a Szívesen tartózkodott a városban Mátyás király és fia Corvin magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb János herceg is. 1459-ben Janus Pannonius humanista köl- alkotása, Pécs egyik jelképe, Európa legészakibb épségben tő lett Pécs püspöke, ő tovább erősítette a város kulturális maradt dzsámija. A dzsámit Gázi Kászim 1543-1546 között jellegét. 1476-ban itt ülésezett az országgyűlés is. A mohácsi építtette. Eredeti mérete hosszában és szélességében száz csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset, lépés. Ma katolikus templomként működik. A centrumban a lemészárolták a lakosságot, és felégették a várost. 1543 júni- Széchenyi téren helyezkedik el. A dzsámi a tér legmagasabb usában Pécs önként megnyitotta a kapuit az oszmán sereg pontján áll, mintegy uralva azt. A hatást fokozza, hogy az előtt. Az oszmánok megerősítették és igazi keleti várossá észak-déli tájolású térhez képest ferdén áll a Mekka felé tá- formálták Pécset. A templomokat mecsetekké alakították, jolt épület. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon ke- török fürdők, türbék épültek épültek, Korán-iskolákat alapí- resztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a temp- tottak (medresze) és a Tettyén szufi kolostort is építettek . lombelsőt. Megcsodálható a szépen díszített, Mekka irányába tájolt imafülke, a mihrab, és egyes falrészeken fölfedezhetjük HAZÁM 5.

a Korán kalligrafikus sorait. A sekrestyék szomszédságában ban álló kincsekből finanszírozták. Az 1660-as években láthatók a Gázi Kászim pasa egykori fürdőjében használatos Evlija Cselebi a neves török utazó is elragadtatással írt mosómedencék. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának róla. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönha- lett. A középső négyszögletes rész az, ami török kori, me- tásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, lyet nyolcszögletű dobon nyugvó kupola fed. A délkeleti, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás fölött két Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a sorban 4-4, illetve 3-3 szamárhátíves ablak van. A dzsámi különböző korokban más-más formát nyert építmény külső eredeti bejárata az északnyugati oldalon volt. Ezen az ol- megjelenését és történetét. A jóval korábban ( 13. század első dalon volt a lépcsőfeljárat is, mellyel a karzatra lehetett felétől ) itt álló Szent Bertalan-templom köveiből építették jutni – nők csak lefátyolozva, a karzaton tartózkodhat- fel a jelenleg is álló dzsámit. A néphiedelem szerint nem csak tak. A dzsámi délnyugati oldalán a középkori templom a köveket adta a templom, hanem az építkezést a templom- alapfalaiba beépülve állt a minaret. A török felszabadító harcokat a dzsámi aránylag szerencsésen átvészelte, csak a minaret egy része omlott le – ezt 1766-ban lebontot- ták. A templom a jezsuita rend tulajdona lett. 1692-ben a templomban tette a város vezetősége a fogadalmat, hogy a városban csak katolikusok élhetnek (1704-ben emiatt a rácok betörtek a városba, a templomot is megrongálták). Kisebb ideiglenes módosítások után az első komolyabb átépítés 1702-ben volt, amikor keresztény templommá alakították át. Az északi részén kápolnát, tornyot, sekres- tyét és kriptát, a déli részén portikuszos bejáratot építet- tek. Berendezései barokk ill. rokokó stílusúak voltak. Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház (pécsi dóm, bazilika vagy vártemplom) a Pécsi egyházmegye katedrálisa. A 11. századi alapokkal ren- delkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el. Basilica minor rangot 1990-ben, II. János Pál pápa ma- gyarországi látogatásakor kapott a templom. Kézai Simon krónikájában Péter királynak tulajdonítja a székesegyház alapítását. A krónikaírók azonban a templom alapításával 6. HAZÁM

kapcsolatban tévednek. Biztosra vehető, hogy a 11. század első felében már volt temploma a pécsi püspökségnek. 1064. április 11-én, háborúskodásuk befejezéseként Géza és Sala- mon együtt ülték meg a városban a húsvéti ünnepeket és kibékülésüket. Géza herceg a maga kezével tette fel a ko- ronát Salamon király fejére. Aznap éjjel tűzvész pusztította el a templomot és a palotát. Valószínűleg csak László király uralkodásának első éveiben kezdődött meg az újjáépítés. A székesegyház építése, díszítése és berendezése hosszú időt vett igénybe, a kőszobrászati anyag alapján biztosra vehe- tő, hogy a munkálatok közel egy évszázadon át folytak. Az építkezések a 11. század végén kezdődtek, és 1130-1140 körül fejeződtek be. Az összetoborzott páviai kőfaragók később szétszéledtek Európában, munkájuk nyomát éppúgy megta- láljuk Spanyolországban mint német területen vagy Skandi- náviában. A székesegyház orgonáját az Angster József nevé- vel fémjelzett Angster orgonagyárban készítették 1887-ben. A templom harangjai a déli oldal tornyaiban vannak: a keleti toronyban a Mária, Pál és Ferenc harangok, a nyugatiban az 1819-ben öntött Péter, Magyarország nyolcadik legnagyobb harangja, amely csak a nagy egyházi ünnepeken szólal meg. A Péter-harangot tartó fából készült szerkezetet 2008 októ- berében cserélték ki, mert a régi tartók már nem bírták a ha- talmas súlyt. A Péter harangot maximum 32 mp-ig lehet mű- ködtetni, ellenkező esetben a rezgés károsíthatja a tornyot. Csontváry múzeum Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) munkásságának be- mutatását szolgálja Pécs belvárosában a Janus Pannonius u. 11. alatt. A képek csak csodával határos módon kerülték el a véget, a művész halála után ugyanis árverésre kerültek. Gerlóczy Gedeon építész közbenjárása kellett ahhoz, hogy a képek egyszer eljuthattak Pécsre. HAZÁM 7.

Zsolnay porcelángyár álló sor fut körül rajta. A torony belsejéből 87 lépcsőfok visz a 22,5 méter magas körerkélyre. Az erkélyt valaha kőkorlát dí- a magyar ipar történetének kiemelkedő, egykor külföldön is szítette; vallási ünnepeken olajmécsesekkel világították meg. jó hírű szereplője. Fénykorát a századfordulón élte, amikor a Kárpát-medence teljes területére szállított építészeti kerá- miát, dísztárgyait és porcelánkészleteit pedig (részben a saját fejlesztésű eozinnak köszönhetően) sorra díjazták a világki- állításokon. A gyár jelenleg is Pécsett működik; területén a 2010-es Európa kulturális fővárosa évad részeként új város- részt alakítottak ki Zsolnay Kulturális Negyed néven. Jakováli Hasszán dzsámija Magyarország egyik legjobb állapotában fennmaradt török építészeti emléke Pécsett: az egyetlen, amelynél a dzsámi és a hozzá csatlakozó karcsú minaret majdnem változatla- nul őrizte meg az eredeti tömegcsoportot. Jakováli Hasszán dzsámija e török templomtípus hagyományos elrendezését követi. Mekkára van tájolva, tengelye tehát északnyugat-dél- keleti. A négyzetes alaprajznak megfelelően tömege egysze- rű, tagolatlan négyszöghasáb, amelyet alacsony, nyolcszög alakú tambur vezet át az enyhén ívelő kupolába. Északnyu- gati oldalához egykor négyoszlopos, kupolasorral fedett, nyi- tott előcsarnok csatlakozott, s mellette, a nyugati sarkon a minaret. Jelenlegi berendezésével – mely a török kormány ajándéka – imaházként is szolgál, valamint török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye. A dzsámi belsejéből közelít- hető meg a minaret bejárata, ahova újkeletű falépcső vezet. A faragott kövekből épített tizenkétszög alaprajzú torony 6,5 méter magas tömör lábazaton áll. amelyet finom párkány zár le. A párkány alatt vakívek sora fut. Felette csonkakúp alakú épületrész emelkedik; felső része már elválik a dzsámi falától. A tulajdonképpeni 14,5 méter magas tornyot enyhén ívelt vá- jatok teszik karcsúbbá, alul és felül pedig hengeres pálcákból 8. HAZÁM

Közigazgatás Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Jogállás: megyei jogú város Népesség: 145 985 fő HAZÁM 9.

Hungarikum A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb, és a világ második legnagyobb gyógyító erejű meleg vizes tava. Az első tutajokra épített fürdőházat Festetics György a keszthelyi Georgikon alapítója építtette. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi meleg vizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A Keszthelyi-fennsík nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett. Fotók: 123rf.com,hungarikum.hu Különlegességét növeli még az a páratlan természeti látvány, vizekben a tündérrózsák egyetlen bizonyosan őshonos alak- ami az odalátogatót fogadja: a park közepén elhelyezkedő ja. A tavat lombhullató mocsárciprus fasorok veszik körül, csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös amelyek az egyediségét fokozzák. A tó felszíne ovális alakú. tündérrózsa hosszú virágú alfaja a hévízi és keszthelyi meleg Északról két vízfolyás torkollik a tóba, délen a 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vezeti le a tó vizét a Zala folyóba és onnan a Balatonba. A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb. A Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és me- leg forrásvizek keveredésének eredménye. Ez a kevert meleg víz táplálja a tavat. Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Ősszel és télen a hőmérséklet alacsonyabb, mintegy 24-26 °C körül mozog. A víz hőfoka a fürdőzőkre, betegekre nyugtatólag, pihentető- leg hat, mert ez a hőmérsékleti érték az ember hőháztartása szempontjából közömbösnek számít. A tóban általában min- denhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza 10. HAZÁM

a víz lehűlését, a többirányú vízáramlás és az 50 ha Hévízen az évszázadok alatt a világon egyedülálló gyógyászat véderdő pedig elősegíti a hőmérséklet egyenletes- alakult ki, a hévízi komplex balneoterápia. Három alappil- ségét. lére a természetes gyógytényezők, az orvos-szakmai tudás Ha a Hévízi-tó felszínét megfigyeljük, megállapít- és a diagnosztika. A gyógyvíz speciális összetételének és hatjuk, hogy a tó nincs nyugalomban. Egyrészt: a a tó medrét borító tőzegrétegnek köszönhetően, a Hévízi tavat tápláló forrás a tó vizét állandóan mozgás- Gyógytó hatása igen széleskörű felhasználást tesz lehetővé, ban tartja, a mélyből feltörő víz lassú körforgással megelőzés és gyógyítás terén egyaránt. A komplex balneote- gyűrűzik a partok felé. Másrészt: a víz és a levegő rápia alapját képező gyógyiszap és gyógyvíz magában egye- közötti hőmérséklet különbség következtében a síti a szénsavas, a kénes, a kalcium, magnézium, hidrogén víz a felszínen kissé lehűl és így nagyobb fajsúlyá- karbonátos és enyhe radon emanációt tartalmazó gyógyvi- nál fogva ismét lefelé áramlik. Eközben a tó egész zek kedvező tulajdonságait. A kúra gyógyászati javallatai a víztömege hengeres mozgással lassan jobbra fo- mozgásszervi megbetegedések széles spektrumát ölelik fel: rog. E kettős vízmozgásnak fontos szerepe van a tó előnyösen alkalmazható reumatikus mozgásszervi megbete- hőmérsékletének szabályozásában, valamint a ha- gedések, csontritkulás, degeneratív (kopásos) gerinc-ízületi tóanyagok egyenletes eloszlásában. Az egyenletes megbetegedések, Bechterew-kór, gyulladásos ízületi beteg- és állandó vízáramlás jótékonyan hat a szervezetre ségek idült szakaszában, sérülések és mozgásszervi műtétek is, mert a fürdőzőket állandó, enyhe masszázsban utókezelésére továbbá lágyrész-reuma, másodlagos ízületi részesíti. Először 1908-ban folytak búvárok segít- betegségek, krónikus, perifériás, az idegrendszerhez kapcso- ségével vizsgálatok, hogy megállapíthassák a tó lódó, mechanikai okokra visszavezethető panaszok, ízületi pontos mélységét. Ez először 1953-ban sikerült. operációk elő- és utókezelése, porckorong műtéteket köve- Tudományos búvárkutatások 1972-től zajlanak, és tő, krónikus, nőgyógyászati betegségek kezelésére. a vizsgálatok során megállapították, hogy a forrás egy 38,5 méter mélységű, függőleges homokkő- fal aljában van. A Hévízi-forrásbarlang bejáratának szélessége 2-3 méter, magassága 60–80  cm, ezen percenként 30-40 ezer liter 39,5 °C-os víz áram- lik át (Ezzel a vízhozamával, a Hévízi-tó forrás volt Magyarország legnagyobb átlag vízhozamát produ- káló forrása). A szűk bejárat után egy 14-17 méter széles üreg, az Amphora-terem található. A termet egy iszapréteg osztja ketté. Itt ered a termálvíz: a keleti oldalon 26,3 °C-os, míg a nyugati oldalon 41 °C-os víz tör fel. Tehát a kráterbe megközelítőleg 10%-ban hideg, 90%-ban meleg források ömlenek. A vízben található radioaktív szénizotópok mennyi- ségéből megállapították, hogy a forrás hideg erének kora – a beszivárgástól a feltörésig – 5-7 ezer évre, míg a meleg vizű forrásé 10-12 ezer évre tehető. A felszínről a mélybe kerülő vizek meglehetősen nagy területről, a Bakonyból, a Keszthelyi-fennsíkról és a Zalai-dombságról gyűlnek össze. Ennek egy része csupán kis mélységbe hatol -ez a karsztvíz zóna- és innen jut a hideg érben a Hévízi-tó „keverőbarlangjába”. A vizek zöme azonban jóval mélyebbre jut le, a triász kori dolomit rétegek- be, ahol erősen felmelegszik. Útja során különféle fémeket, kőzeteket old fel, majd innen újra a felszín felé áramlik, s jut el a forrásterembe. A gyógyfürdő kialakulása Az 1700-as évek utolsó évtizedében, a Hévízi-tó gyógyí- tó meleg vizét hasznosító első fürdőépületet gróf Festetics György építtette fel a tó vizén elhelyezett tutajokon, melye- ket az 1800-as évek elején cölöpökre telepített fürdőházak- kal váltották fel. A fürdőt 1905-ben Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe 35 évre a Festetics uradalomtól. A bér- leti szerződés felújításokra, befektetésekre kötelezte a bér- lőt. Reischl Vencel túltett a kötelezettségein. Hévíz valójában ezután épült ki, – mintha álmából ébredve minden eddigi mulasztást pótolni akarna – egyik évről a másikra országos hírnevet szerzett magának. Reischl a korszerűtlen, szegényes épületeket lebontatta, hogy helyükre kényelmes, modern szállók, vendéglők, fürdőházak kerülhessenek. HAZÁM 11.

Híres épületek JÁKI TEMPLOM A jáki templom az egykori bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet. 12. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

A templom Szombathelytől 10 km-re délre, a Jáki-Sorok-patak völgyében fekvő falu központjában helyezkedik el. A művészi alkotás a patak völgye fölé emelkedő dombság tetejére épült, ezért mind az északról, mind a keletről érkező utas már messziről megpillanthatja. Zömök tornyai imponálóan emelkednek a község fölé. Stílusjegyei alapján 1220 körül alapíthatták, és 1256-ban szen- Jáknak a dombvidék központi részén a környező települé- telték fel, Szent György tiszteletére. Építése során több alka- sek között elfoglalt helye azt bizonyítja, hogy itt már jóval az lommal is változtathattak a terveken, erről tanúskodnak a kü- apátság alapítása előtt a Ják nemzetség szálláshelye és birtok- lönféle szabálytalanságok. Történelme viharos: tűz, vihar és az központja állt, mely a környék életében kiemelkedő szerepet oszmán hadsereg is megrongálta, többször helyre kellett állí- játszott. A Ják nemzetség eredetéről kevés adat áll rendelke- tani. Az utolsó nagy átépítés 1896 és 1904 közt zajlott, Schulek zésre. A legújabb kutatások szerint a Csákokkal állhattak ro- Frigyes tervei alapján. konságban, illetve abból a nemzetségből szakadhattak ki. Ezt Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt főbe- látszik igazolni, hogy a nemzetséget a történelem során több járat, melyet normann motívumok díszítenek, fölötte a timpa- változatban (Ghak, Tyak, Chak stb.) is említik. A Csák nemzet- nonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal. A templom ségről azt feltételezik, hogy az Árpád utáni legmagasabb rangú főhomlokzatával szemben kis kápolna áll, a Szent Jakab-kápol- vezértől, Szabolcstól származik. A templom alapítója az 1221 na, ez volt Ják középkori temploma, mivel a kolostori temp- és 1230 között említett Jáki Nagy Márton, az első olyan ne- lomnak nem volt szabad plébániaként is működnie. mes, akit oklevélben is már így említenek. Gazdagságáról és hatalmáról is tanúskodik, hogy birtokainak középpontjában kora egyik legmonumentá- lisabb templomát kezdte el építtetni, hogy majd nevének és nemzetségének méltó em- lékeként évszázadokig álljon és uralkodjon a táj felett. Az ala- pítás a stílusjegyek alapján az 1220 körüli évekre keltezhető. Ezt erősíti az az 1325-ben kelt királyi oklevél, melyben Károly Róbert király a vasvári kápta- lantól kéri, hogy állapítsa meg, kit illet a jáki monostor pat- rónusi joga. Ebben az alapítót már a „Nagy” jelzővel (Comes Marthinus Magnus) illeti és külön is megemlíti, hogy ő a Szent György-monostor (mo- nasterium Sancti Georgii Jaak) építtetője.Mivel a középkori szerzetesi templomokban plé- bániai funkciókat nem volt sza- bad ellátni, a falunak 1250 körül külön templomot építettek, ez lett a Szent Jakab kápolna. HAZÁM A bélletes főkapu látványa első látásra is ámulattal tölti el a szemlélőt, nem véletlenül, hiszen az építőmester úgy- szólván minden díszt ide ös�- szpontosított. A háromszögű oromzattal lezárt építménybe sokszorosan tagolt, befelé mé- lyülő kaput tervezett, amely magára a kapura és a szobrok- kal díszített homlokfalra oszlik. Mindent elborít a változatos és gazdag díszítés, melyet a geometriai mintákat felhasz- náló ún. normann díszítőstílus jellemez. A belső rész két figu- rális dísze a bejárat két oldalát őrző oroszlán – sajnos csak az 13.

eredetiek másolatai. A bejárat feletti timpanonban a két angyal között trónoló Krisztus látható. A kapuépítmény homlokzatán a magyarországi román stílusú szobrászat ékkövei, Krisztus és a 12 apostol lépcsőzetesen emelkedő, oszlopokkal elválasztott karéjos záródású fülkékben álló életnagyságú szobrai. Sajnos csak Krisztus és a mellette álló két apostol feje eredeti, a töb- bi áldozatul esett a török pusztításnak, és később, a barokk korban pótolták őket. Két apostol szobra már csak a tornyok homlokzatára kerülhetett. A kapu két oldalán lévő fülkékben a gyermekét tartó Madonna és az oroszlánnal küzdő Sámson szobrai állnak. A kapun belépve a templom sötétnek tűnik a lőrésszerű ab- lakok kis mérete miatt, azonban így is feltűnik a háromhajós román kori templombelső hatalmas mérete. A főbejárat fölé belülről az emeletes főúri karzat magasodik, nagy méretei mi- att akár külön kápolnaként is szolgálhatott. Az orgona mögötti falon látható a lóhere záródású hármas ülőfülke, ez volt egykor a kegyúr ülőhelye. A főhajót és a mellékhajót nyolcszögű pillérek választják el egymástól, melyek minden oldalán egy egy oszlop emelkedik. Az oszlopfejeket bimbós, gyöngyös szalaggal szegett növény-, vagy sárkánydíszes oszlopfők ékesítik. A mellékhajókban in- dákkal, levelekkel gazdagon díszített gyámkövek viselik a bol- tozat súlyát. Az egykori freskók nyomai a főszentélyben és a toronyaljban láthatók. Ezek a szentélyben Szent Györgynek a sárkánnyal való harcát, a toronyaljban az alapító Jáki Nagy Mártont és kíséretét, a templom alapítását, az imádkozó alapí- tót és halálát ábrázolják. 2013-ban 150 millió forintos állami támogatással megújult a templom homlokzati része. 14. HAZÁM

HAZÁM 15.

Ismert magyarok Légli Attila fazekasmester A szőlőskislaki Légli Fazekasház és Major egy legendás vilá- Milyen termékekkel foglalkozol, miket láthatunk a bemu- got idéz meg. Végre eljött az idő, amikor újratanuljuk elfele- dett receptjeinket, életre hívjuk egykor világhíres konyhánk tató termedben, ha ellátogatunk hozzád? remekeit - a Légli kerámiák pedig megteremtik azt a kör- Főzőedényeket, étkészleteket, fekete mohácsi edényeket, nyeztet, amelyben ezeket a fogásokat igazán finoman lehet habán kerámiákat és a legújabb fejlesztésünket az amfo- elkészíteni és aztán illően tálalni. rákat találhatja meg mindaz aki megnézi a műhelyünket és A Légli kerámiák világa a “körül ült asztal”, az emléket te- bemutató termünket. Érdekesség nálunk az is, hogy az ér- remtő családi pillanatok, a “nagy” baráti beszélgetések vilá- deklődőt szívesen látjuk a műhelyünkben, azaz nálunk nin- ga. És még több! Légli Attila, a Fazekasház gazdája, maga is csenek titkok. nagy ismerője és kutatója a magyar konyha történelmének és örökségének. Kevesen tudják úgy, mint ő, hogy milyen Mikor döntötted el, hogy fazekas leszel? edényekben készül el a legfinomabban az étel - kerámiáit, Már fiatalon, a gimnáziumi éveim alatt -melyeket a győri a magával ragadó forma mellett, a használhatóság, a prak- Bencés Gimnáziumban töltöttem- biztos voltam benne, tikus ötletek jellemzik, amelyekben tetten érhető eleink hogy ha törik, ha szakad én bizony fazekas mester leszek. konyhai “fifikája” is. Kaptál-e segítséget szüleidtől? A Balaton déli részén, Boglártól nem messze található Sző- 1983-ban, amikor előálltam az ötlettel, apám viccesen azt lőskislak, a Légli birodalom székhelye. A három testvér kö- mondta, hogy amennyi pénzem van, annyit ő is ad a kezdés- zül most Attila, a középső fiú mutatkozik be, aki idestova 33 hez. Mivel előtte hosszabb ideig Mohácson voltam, nem volt éve alkot, mint fazekas keramikus mester. félrerakott pénzem, így aztán kezes lett apámból. A krisztusi kort megért vállalkozásodnak milyen stációi voltak, milyen termékekkel foglalkoztál? 1983-ban fekete kerámiával kezdtem. Ez redukciós égetéssel készül, nincs rajta máz. Porózusságának köszönhetően tároló edénynek megfelelő. Most viszont a fekete edényeket továbbfejlesztve lángálló edé- nyeket gyártunk, melyekben főzni lehet. Később az alacsony hőmérsékleten készí- tett mázas kerámiák voltak soron, majd 1989-ben a sómázas kerámiákat kezdtük el gyártani, már 1200-1250 fokon. Utána jött egy rövidebb korszak, a neo ha- bán kerámiák korszaka. Bevallom, ez kicsit távol áll tőlem. Ezt követte a keménycserép / kőedény időszak, mely bepillantást enged a reform 16. HAZÁM

kor kőedényeire. Ezek a termékeink most is készülnek és Légli Kerámia Kft igen népszerűek. Ezeket viccesen nagymama-féle edények- 8691 Balatonboglár, Epres u. 7, nek is szokták nevezni. tel: +36 85 351 444 Mit kell tudnunk a Gasztroangyal termékeidről? www.legli.hu Egy antikváriumban látott rózsaszín Zsolnay edény adta az ötletet, hogy az amúgy szokatlannak tűnő piros színnel is kísérletezzek. Jó barátom Borbás Marcsi bevitt egy ilyen edényt ismert TV műsorába a Gasztroangyalba, és onnantól a termékcsoport népszerűsége megugrott, önálló karriert fut be. Mi a következő nagy fejezeted? A kerámia borhűtő és kiöntő edények után a tároló edénye- ken a sor. 2009 óta foglalkozunk velük, fejlesztjük őket. Sta- bil és jó tároló edényekre volt szükség, így a grúziai kevri adta az ötletet, melyet ott évszázadok óta terrakottára ége- tett porózus amforából készítenek és gyorsan méhviasszal kezelnek. Nagy fejlesztéseket is láthat aki ellátogat hozzád. Első a kézműves udvar. A „ Kézműves Udvar” Nonprofit Kft. 2013. októberében alakult abból a célból, hogy megvalósítsa a kézműves (fa- zekasmester) ügyvezető azon régi küldetését, hogy a népi mesterségek összegyűlve, teljes körű képet adva egy helyen jelenjenek meg, felkarolva az egyedül kis gazdasági erővel rendelkező művészeket a népi mesterségek különböző te- rületéről. Ennek szellemében készült el a Mesterségek háza, amely oly módon lett kialakítva, hogy egyes részeiben kü- lön-külön munkaállomást biztosítson a kézműveseknek, il- letve egyben bemutató helyként is funkcionál arra az esetre, ha olyan időszakban fogad látogatót, amikor a kézművesek nem tartózkodnak a helyszínen. Ezen túl van az épületnek egy olyan része is, amely 4 db csoportos foglalkoztatót (6-8 fős kiscsoportok) tud befogadni. A másik a csűr. A népi kultúra és hagyományok valamennyi korosztállyal történő megismertetése, a hagyományok iránt való érdek- lődés felkeltése fontos célkitűzés. Nagyon fontos, hogy a fiatalok is megismerkedjenek a népi kultúrával, a magyaros ételekkel, a falusias életmód nyújtotta előnyökkel, lehető- ségekkel. El kell érni, hogy a fiatalabb korosztály számára is cél legyen a hagyományok ápolása, azok fennmaradása. A csűrben épített sütő-főző berendezéssel az érdeklődők számára bemutatható a hagyományos népi ételek főzésé- nek módja kerámia edényekben. Fotók: Panda Ákos HAZÁM 17.

Budai fürdők Gellért gyógyfürdő A város legnagyobb termálvíz-készletével rendelkező gyógyfürdő te- rületén előtörő forrásról elsőként 1433-ból maradt fent említés. Vi- zének csodálatos gyógyító hatást tulajdonítottak, amiről Evlia Celebi török utazó azt írta: „addig kell benne maradni, míg a test vörös nem lesz, utána gyorsan kimenni és magunkat melegen tartani”. A közép- korban kórház működött a Gellért-hegy lábánál, majd a török időkben fürdő épült a helyére, ahol egy természetes, hatalmas üregben mű- ködött a közfürdő. A történelem folyamán számos nevet ragasztottak rá, a törökök Purgatóriumnak hívták, mivel nagyobb és melegebb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők, majd a XVII. században Sárosfür- dőnek nevezték el a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel fel- törő finom forrásiszap miatt. A világszerte ismert és a külföldiek által igen kedvelt, szecessziós stí- lusban épült Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyitotta meg kapu- it, majd 1927-ben a hullám strandfürdővel és 1934-ben a pezsgőfürdővel bővült. A napjainkban végzett korszerűsítések során az uszodában levő ülőmedence és a kültéri ülőmedence megújult: korszerű vízszűrő-forga- tó berendezéssel lettek ellátva. Először vessünk egy pillantást a Gellért-fürdő legnagyobb kincsére, az épületben található tágas, kétszintes, loggiás, üvegezett tetejű, 700 m²-es fürdőcsarnokra. A csarnokban fennmaradt eredeti berendezés legapróbb részleteiben - színes mozaikok, oszlopok, szobrok, vázák és vízköpők - valóságos iparművészeti mesterművet fedezhetünk fel, ám az összképet tekintve igazán mégsem kelti bennünk egy egységes terem benyomá- 18. HAZÁM

sát. Az úszómedencével szemben, egy meleg vizű termál minden budapesti gyógyfürdőben kötelező. A medence se- medencében mártózhatunk meg, míg két végéből az épület kélyebb részén meghatározott időközönként vízpezsegtetők további részeibe juthatunk el. Az egyik végéből a török für- működnek. Az úszómedence vonalában félkörívben helyez- dők varázsos világát idéző, elkülönített női-férfi termálfürdő kedik el egy 36 °C fokos termálvizes medence. A fürdő jobb részleg nyílik, a maga pompás dekorációjával. A másik végé- és bal szárnyában - az egykori női és férfi részleg - két-két ből, pedig szintén a nemenként elkülönített, napozókhoz és gyógyvizes medence található, melyek 36 °C ill. 40 °C fokos büfé helyiségbe juthatunk fel a lépcsősoron. Az itt elterülő, gyógyvizet tartalmaznak. Mindkét termál részlegen egy-egy Gellért-hegy villakoszorúja övezte, hullám- és pezsgőfürdő- gőzfürdő található, hozzájuk egy-egy hideg vizes merülőme- vel kiépített strand elhelyezkedése páratlan, karnyújtásnyira dence tartozik. Az egykori férfi és női részleg külön finn sza- fekszik Budapest szívétől. A Gellért-fürdő méltán vívja ki a unával rendelkezik. város legősibb fürdőhelyének kijáró tiszteletet. Eleganciája és hatalmas méretei lenyűgöző látványt nyújtanak a fürdőz- A fürdő gyógyvize nátriumot is tartalmazó kalcium-magné- ni vágyóknak. Népszerűségét növeli, hogy a Szálló vendégei zium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévízének, ingyenesen használhatják a fürdőben található medencéket. fluorid-ion tartalma is jelentős. A víz kifejezetten ajánlott mindazoknak, akik ízületek degeneratív betegségeivel, gerinc A Gellért fürdő központi csarnokában egy úszómedence megbetegedésekkel, ízületi gyulladásokkal, porckorongsérü- található, vízhőmérséklete 26 °C fok. Az úszómedencében lésekkel és bántalmakkal, érszűkülettel, keringési zavarokkal körbe szokás úszni, a fürdősapka használata, mint ahogy vagy asztmás, idült hörghurutos panaszokkal küzdenek. Fotók: 123rf.com,internet HAZÁM 19.

Erdélyország KERC cisztercita kolostorrom Az Imre király alapította Kerc cisztercita apátsága még romjaiban is rendkívül impozáns. Az évszázadokon át szigorú rendfegyelemmel igazgatott műemlék-együttes a XVI. századra már romossá vált, de torzóként napjainkban is fenséges, lenyűgöző látványt nyújt, romantikus kirándulási célpont. 20. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Kerc (szászul Kierz, románul Cârța) község Erdélyben, Nagyszebentől 48 km-re keletre az Olt partján fekszik. A franciaországi Dijon vidékén Citeaux-ban Róbert, Bene- dek rendi szerzetes, molesnei apát, 1098. március 21-én 20 rendtársával új szerzetesrendet alapított. A székhelyük alapján cisztercieknek nevezett rend a kereszténység ter- jesztését és a nép tanítását választotta hivatásának. Évtize- dek alatt sok európai országba eljutottak a rend tagjai, Ma- gyarországra is. Zircen és Bélapátfalván, Erdélyben pedig a Fogaras megyei Kercen, a marosmenti Egresen és Cikádon alapítottak rendházat. A kerci apátság lett a kor egyik legnagyobb magyar egyházi got. Birtokait, jószágait a nagyszebeni prépostságnak ado- épületegyüttese. A clairveaux-i Szent Bernát a XII. századik mányozta. Ezután megkezdődött az épületegyüttes pusztu- második felében dolgozta ki a rendtartást és a cisztercita lása. 1506-ban még történtek javítások, de a század végére kolostorok építési módját. A rend építőművészete a XII-XIII. már erősen romossá vált. Feljegyezték, 1648-ban még álltak század fordulóján a romantikából a gótikába átvezető, ún. a templomhajók és gótikus hálóboltozatos mennyezete. Ké- burgundi gótikus stílust alakított ki. A kerci cisztercita sőbb azonban már senki sem fordított gondot az egykori apátságot Árpád-házi királyunk III. Béla fia, Imre herceg alapította 1202-ben. Német és francia szerzeteseket hívott Erdélybe. Évtizedek múlva őket lassan magyar és román szerzetesek váltották fel. Az alapító feladataikként a keresz- tény hit ápolásán kívül a nép föld- és szőlőművelésre taní- tását jelölte meg. 1223-ban említették először oklevélben az apátságot. Az 1241-es tatárjárás elpusztította az épületeket. Nagy károkat okoztak az 1432-es és 1438-as tatár betörések. A kolostort és templomát a szorgalmas cisztercita szerze- tesek mindig újjáépítették. Az Árpád-házi királyok támogat- ták a szerzetesek tevékenységét. Falvakat, földbirtokokat adományoztak az apátságnak. Egy időben Felek és Fogaras között 10 falu is tartozott hozzá. A XIV. századtól jelentős kódex-másoló műhely működött itt. A kolostorban szigo- rú rend uralkodott. Ez a XV. század második felétől lazul- ni kezdett. A krónikák feljegyeztek egy bizonyos Raymund apátot az 1470-es évek elejéről erkölcstelen és kicsapongó életmódja miatt. Mivel Mátyás király figyelmeztetése után sem javult meg a helyzet, 1474-ben megszüntette az apátsá- HAZÁM 21.

apátsági épületekre. A kolostor máig megmaradt részei arra emlékeztetnek, hogy nagy létszámú szerzetesrend működött falaik között. Állandó volt az építkezés, fej- lesztés. A templomból megmaradt a szentély, melyben az evangélikus szászok tartják 1721-től istentisztelete- iket, a XIII. században készült gótikus oltár előtt. A 6 bordáját összefogó zárókövön lesütött szemű koronás női fej: a templom védőszentjét, Szűz Máriát ábrázol- ja. Viszonylag jó állapotban maradt meg a kereszthajó egyik része, melyben az 1751-ben emelt barokk oltár áll. Áll még a nyugati homlokzatfal, melyet óriási kerek ab- lak tör át. Talán bordázott rózsaablak volt egykor. Alatta a csúcsíves bélletes főkapu vezet a tető nélküli hajóba, ahol az I. világháború halottai nyugszanak. Itt láthatók a templom megmaradt kődíszítései is: a palmettás osz- lopfők, a zárókövek díszítő elemei, a védőszent jelképe, a vadrózsa-virág. Az apátság jelentőségét jelzik a főhajó méretei: 54 méter hosszú és 20 méter széles. A főbejárat mellett áll még az egyik torony, cseréppel fedett gúlate- tővel. A szentélyben felállított orgona 1813-ban készült. A kelet-nyugati irányú kolostorépület egyik hosszanti fala a támpillérekkel együtt maradt meg. Déli szárnyát parókiának építették át. Forrás: Antos Árpád 22. HAZÁM

OLVASVA SEGÍTHET Előkészület alatt Panda Ákos új könyve Erdély egy csodás részletéről ERDÉLY SZÁSZ ERŐDTEMPLOMOK A világon egyedül Erdély dicsekedhet azzal, hogy kevesebb mint 100 kilométeres körzetben több mint 200 erődtemploma van, melyek zömmel az 1200-as és 1300-as években épültek. Annyira egyedi ez a csoda, hogy az UNESCO is 7 erődtemplomot vett fel a Világörökségek listájára. Sok erődtemplom az enyészeté lesz, ha nem figyelünk rájuk kellően. A könyv bepillantást nyújt majd ezekbe a történelmi épületekbe, mielőtt az idő eltüntetné őket a térképről és felhívja a figyelmet az emlékek megőrzésére. Ősztől kapható majd a 120 oldalas színes, exkluzív kiadvány több mint 120 lebilincselő fotóval 7 Világörökség helyszín erődtemplommal OLVASVA SEGÍTHET A könyv megvásárlása a történelem ápolása és kultúra mellett jótékonysággal is bír. Minden eladott könyvből egy bizonyos összeg a jótékonysági alapunkba jut, melyből EGY ERDÉLYI MAGYAR GYERMEK 1 ÉVES TANULÁSI KÖLTSÉGEIHEZ JÁRULUNK HOZZÁ KÖZÖSEN. Legyünk büszkék arra, hogy olvasva is tudunk segíteni egy olyan gyermeken, aki rászorul a segítségünkre, hogy tanulhasson. A készülő könyvről, a munkafolyamatokról és a megjelenés várható időpontjáról szeptembertől olvashatnak részleteket: https://www.facebook.com/hazammagazin 23. HAZÁM

Hungarian cities ( pages 4-9 ) PÉCS is the fifth largest city of Hungary located on the slopes by bishop Janus Pannonius, great humanist poet. Pécs has a of the Mecsek mountains in the south-west of the country, rich heritage from the age of a 150-year-long Ottoman oc- close to its border with Croatia. It is the administrative and cupation, like the mosque of Pasha Qasim the victorious on economical centre of Baranya county. The city Sopianae was Szécheny square. Pécs always was a multicultural city where founded by Romans at the beginning of the 2nd century, in an many cultural layers are encrusted melting different val- area peopled by Celts and Pannoni tribes. By the 4th century, ues of the history of two thousand years. In 2010, Pécs was it became the capital of Valeria province, and a significant selected to be the European Capital of Culture sharing the early Christian center. Its episcopate was founded in 1009 title together with Essen and Istambul. The city’s motto is: by Steven I, and the first university in Hungary was founded “The Borderless City”. After receiving the title major renewal in Pécs in 1367 by Louis I the Great. (The largest university started in the city. Renewed public places, streets, squares still resides in Pécs with about 34,000 students). Pécs was and neighbourhoods, new cultural centers, a concert hall, a formed into one of the cultural and arts center of the country new library and center and a cultural quarter were designed. Hungarikum ( pages 10-11 ) HÉVÍZ. The town is located near Lake Hévíz, the world’s the summer, the water temperature can reach 37 °C (99 °F). second-largest thermal lake, but biologically the biggest ac- The lake’s healing properties have been well known for cen- tive natural lake. Its temperature is affected by the combin- turies people lived here even at the end of the Stone Age. The ation of hot and cold spring waters, coming from 38 meters foundation of bath culture was laid by the Romans in the 2nd underground. The water breaks out from a spring cave, at ap- century. The city and the bath began developing significantly proximately 410 liters per second, with a temperature of 40 in the 18th century, related to the Festetics family, who start- °C (104 °F). The biological stability of the lake is shown by the ed scientific research about using the water for healing. The temperature of the water, which has not changed for years city provides facilities for visitors seeking to use the medicin- and even on the coldest winter days doesn’t drop below 24 °C al waters of the lake, including entertainment, hotels, parks, (75 °F). That makes bathing possible in the lake year round. In and sports. Famous buildings ( pages 12-15 ) The PARISH CHURCH of JÁK. An outstanding monument famous Italian master, in 1938. The monastery attached to in the village known all over Europe is St. George’s Church. the southern side of the church and the hillock used to be Built in Romanesque style in the 13th century, the church was surrounded by a wall as well, remains of wich can be seen raised on a hilock in the centre of the settlement. As one of today. St. James’s Chapel was built in the Romanesque era the most prominent representatives of secular-founded clan around 1260 and gained its present appearence after renova- churches, it was anointed by Bis op Omodé of Győr in 1256. tions took place in the 18th century. Besides the Romanesque The most adorned part of the church is the ornamented main twin-windows of the double chapel with a four-foiled floor gate built seven layers deep into the facade, situated under plan, three Baroque altars are worth studying. In the Middle the pediment between the twin towers. Above the gate, the Ages the chapel used to serve as the parish church. In 2002 statues of Christ and the 12 Apostles decorate the niches. after renovations done by the National Office of Monuments, Masterpieces of painting used to embellish the exquisite a new display room was opened inside the one-time Abbot’s interior, however, only a few wall paintings and fresco frag- Residence behind the church, where the locally excavated ments were preserved in the shrine and at the bottom of the artifacts can be viewed. south tower, and were restored by Mauro Pelliccio, the word Baths in Buda ( pages 18-19 ) GELLERT BATH is one of the most famous thermal spa baths tury, and later on the Turks to feel the invigorating powers of in Europe, and one of the leading natural hot spring spa baths the mineral rich waters. Gellert Spa is famous for its lovely in Budapest, Hungary. Gellert Bath opened in 1918 offering warm spring water pools, its architecture, its landscape, and medicinal water treatments using the same deep under- also for its spa treatments, and pampering massage therapies ground springs the Knights of St John used in the 12th cen- at reasonable prices. TRANSYLVANIA ( pages 20-22 ) KERC monastery is a former Cistercian ( Benedictine ) mon- house of Pontigny abbey), and was disbanded in 1494, when astery in southern Transylvania,currently a Lutheran Evan- the apostolic legate Ursus of Ursinis ratified Kerc Abbey’s gelical church belonging to the local Saxon community. It lies attachment to the Provostship nullius of Nagyszeben. The on the left bank of the Olt river. The monastery was probably Cistercian monastery introduced and helped develop French founded in 1202-1206 by monks from Igriș abbey (daughter Gothic art in the region.