Hazám 2019 tavasz

HazáM A diaszpora legszínesebb magazinja 2019 tAVASZ Magyar városok SZEGED Hungarikum HERENDI PORCELÁN Ezt látni kell GÖMÖRSZŐLŐS Híres épületek LÉBÉNYI TEMPLOM Erdélyország SZÁSZKÉZD VeINgyGeYn EegNyEeSt! Ismert magyarok: Orbán Viktor Miniszterelnök

Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár) Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár)

Hazám Kedves Olvasó! Európa és az Európai Unió fontos választás előtt áll tavasszal. Miért is érdekelhet ez minket itt Kana- dában ? Erre csak egy rövid válasz van. Minden, a hazájára csak kicsit is figyelő magyar belegondol abba, hogy már a Krisztus utáni nyolcszázas években magyar törzsek érkeztek a Kárpát medencébe, melyet azóta, tehát több mint 1200 éve hazánknak tekintünk. A magyarság építette fel a templo- mainkat. Hogy csak egy példát említsünk: a pannonhalmi apátságot ( 996-ban ). Magyarok védték Európát, főleg annak nyugati részét a betolakodóktól: tatár, mongol csapatoktól, majd később az Oszmán birodalomtól. Tettük ezt olyan áron, hogy emberek milliói haltak meg csatákban, várak védelmezése közben, vagy a török fosztogatások közepette. Emberek millióit hurcolták el rabszolgaként. Mindezt túléltük, és csak építettük tovább csodálatos hazánkat. A XXI. század legújabb kihívása a tömeges emigráció, mely 2015-ben Magyarországon is végigsöpört. Van azonban egy kis nemzet és egy miniszterelnöke, akik úgy gondolták, nem adjuk azt, amiért már több mint ezer éve küzdöttünk. Főleg nem olyan betolakodóknak, akik a szokásainkat, kultúránkat nem hajlandók elsajátítani. Nos ez a kis nemzet a magyar, és miniszterelnöke Orbán Viktor, kinek nevét már nagyon jól megtanulták mindenütt. A HAZÁM című magazin pedig csak annyit csinál, hogy bemutatja nemzeti értékeinket, műemlékeinket, csodálatos városainkat és szokásainkat, hogy nemzeti öntudatunk megmaradjon távol hazánktól. Mindehhez jó olvasást és kellemes időtöltést kíván: Panda Ákos főszerkesztő/laptulajdonos H a z á M Kiadó /publisher: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Kivitelezés/implementation: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Főszerkesztő/Editor in chief: PANDA ÁKOS Lapterv/design: NÉMETH PÉTER E-mail: [email protected] A diaszpóra legszínesebb kulturális és ismeretterjesztő magazinja The most colorful cultural and educational magazine of the diaspore A magazinunkban megjelent hirdetések tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalunk. We do not assume any liability for the content of the advertisements published in our magazine. Meg nem rendelt kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We do not keep any manuscripts or photos which are not ordered. A lapban megjelent cikkek, képek bármilyen utánközlése, sokszorosítása, utánnyomása, elektronikus tárolása csakis a főszerkesztő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. The communication, reproduction, reprint, electronic storage of articles published in our magazine is only permitted prior the written permission of the editor in chief. Fotók/pictures: Hunyadi Géza (Sárvár), Panda Ákos, Miniszterelnöki Hivatal, herend.com https://www.facebook.com/hazammagazin © HAZÁM, Minden jog fenntartva/all rights reserved Panda Ákos/VEGABONDMEDIA

Magyar városok Szeged Szokták híres városnak, de gyakran nevezik a napfény városának is, ugyanis Szegeden a legmagasabb a napsütéses órák száma. Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. 4. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Szeged nagy történelmi múltú, hangulatos és dinamikusan fejlődő település a Tisza partján. A városra sokféle jelzőt ragadt az évszázadok során - nevezik Híres Városnak, a Napfény Városának és Fesztiválvárosnak is. A város dinamikus kereskedelme, messze földön ismert termékei - mint a szegedi szalámi vagy a fűszerpaprika - tették Híres Várossá, a már- már mediterrán klíma, a déli fekvés a Napfény Városává, az egész éven át zajló, csaknem minden művészeti ágat felölelő kulturális események - köztük a Szegedi Szabadtéri Játékok - pedig Fesztiválvárossá. A város múltja amelyeket sajnos csak a képviselők csodálhatnak. A ragyo- góan pompás terem falairól Erzsébet királyné, Ferenc József, Szeged környéke a fejedelmi törzs szálláshelyéhez tartozott, Tisza Kálmán és Tisza Lajos arcmásai néznek le a szemlélő- a tiszántúli területet pedig Ajtony törzse foglalta el. A telepü- dőkre. A terem mennyezeti freskójának a közepén angyalo- lés lakossága István király uralkodása idején már magyar volt. kat láthatunk, amint a Szeged városának a címerét reptetik Szeged és környéke királyi birtok lett, mely egyházi igazgatás az egekbe. A freskó sarkain, pedig olyan vezérlő eszmék je- szempontjából a kalocsai érsekséghez tartozott. A XII. szá- lennek meg, melyeket a városi vezetők fontosnak tartottak. zadra a település várossá vált kedvezõ adottságai miatt. Szá- A szegedi városháza tornya mos út Szegednél futott össze, és a Maroson leúsztatott fát A város egyik szép jelképe a városháza körerkélyes tornya, és sót innen szállították tovább. A sóutak és raktárak védel- melyet Babits Mihály költőnk találóan a „csipkéit kacéran mére földvár épült, mely mellé bekerített városrészt emeltek. hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlította. Szeged neve először 1183-ban fordult elő oklevélben „Ciged- din” formában. Az 1222-es Aranybullájában is meg van említ- 1849. augusztus 5-én Haynau hadvezér az épület régi tornyá- ve a város: só az ország közepén másutt ne tartassék, csak ból a maga feszes testtartásával figyelemmel kísérte végig a Szalacson, Szegeden valamint a határvidékeken. szőregi csata eseményeit, mígnem egy a magyar tábor irá- nyából kilőtt ágyúlövedék csaknem eltrafálta. Ezt a torony Szegeden a városháza falába fúródott ágyúgolyót igen sokáig úgy őrizték, mint a szabadságharc egyik szegedi emlékét. eredeti formáját Vedres István tervezte, majd 1799 és 1805 között építették fel. A szegedi nagy árvizet követően a bel- Fogadalmi templom várost fel kellett tölteni, így 1883-ban egy új emeletet húztak az épületre. 1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged A városháza építészeti szépségei városát: a házak 95%-a elpusztult. A következő év őszén a Ezt az épületet eklektikus-neobarokk stílusban Lechner város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat Ödön tervei alapján alakították át. Az épület lépcsőházba há- tettek: hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteleté- rom színes üvegablakon keresztül szűrődik be kellemes fény. re, ha a város újra felépül. A fogadalom teljesítésére azonban A középső ablakon Szeged címere látható, alatta az alábbi ki- több mint három évtizedet kellett várni. rályi jelmondattal: „Szeged szebb lesz, mint volt”, az üvegab- lak Kratzmann Ede munkája. Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette, forráshiány A Városháza közgyűlés terme is gazdag a látnivalókban, miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni HAZÁM 5.

6. HAZÁM

kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek alapján Az Anna-kút vizeinek gyógyhatásai kezdték el 1913-ban. Az Anna-kút négy csapjából folyik a gyógyító erejű víz, két A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi csapjából hideg artézi vizet nyerhetünk, míg a másik két templomot 1913-ban kezdték el bontani, ekkor bukkantak csapjából pedig, meleg 52 fokos lúgos-jódos gyógyvíz folyik. rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus A meleg víz ásványi sókban gazdag, és az emésztőrendszer toronyra. A Dömötör torony -ról időközben kiderült, hogy működését javítja, valamint annak betegségeire alkalmas. Az alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Anna-kút gyógyvize még előnyös hatással van a reumatikus Szeged városának legrégebbi műemléke; ma is látható a város és ízületi problémákra is. felőli torony előtt a Dóm téren. 1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, Táncoslány szobra díszíti a gyógyvizes kutat melybe pergamenre írva helyezték el a templom alapokma- A kút elnevezése onnan ered, hogy 1938-ban elsőként Patza- nyat. Az építkezés azonban nem sokkal ezután a világháború uer Dezső a lánya nevével Anna-vízként hozta forgalomba a miatt néhány évre leállt. A tornyok alsó harmadánál látható szénsavval telített gyógyhatású vizet. A hangulatos környe- márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: „Az nem lehet, zetű padokkal körbevett Anna-kút tetején egy kecses leánya- hogy annyi szív | hiában onta vért 1914-18”. A háborút köve- lak szobra áll, a Táncoslány, amelyet 1959-ben Csáky József tően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési mun- szobrászművész készített. kálatok. Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. Ha Szegeden a Tisza Lajos körút felé járnak, mindenképpen évfordulóján. vegyenek egy kóstolót a vízből, érdemes, de ne lepődjenek meg az olykor hosszan kígyózó soron, hiszen sokan kanna- Anna-kút számra viszik haza a gyógyító Anna-kút vizét. a Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajos sugárút sarkán találha- Zenélő óra tó a gyógyhatású vizet csorgató Anna-kút, amely csupán pár méterrel van odébb a feltárás helyétől. A Dóm tér egyik különlegessége a Dóm főbejáratával szem- Gyógyvíz Szeged utcái alatt közti oldalon, a tér épületének falába épített zenélő óra, a középkori egyetemek szimbóluma. A Magyarországon egye- Az úton sétálók talpa alatt 944 méteres mélységbe nyúlik le dülálló óra Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a az a vízvezeték, amely segítségével a szegediek és az odalá- figurákat Kulai József faszobrász készítette. A díszes óralap togatók gyógyvízzel tölthetik meg a palackjaikat. A környéket körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és fellelt gyógyvízre olajfúrási munkálatok közepette bukkan- a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában. A figu- tak, ezt a kutat Vajna Ferenc geológus szakvélemény alapján rák modelljei voltak többek között Klebelsberg Kunó, Dugo- 1927-ben fúrták. nics András, Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, Vedres István. HAZÁM 7.

Szegedi Szabadtéri Játékok A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta. A „főpróbára” a lehetősé- get a Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnep- ségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett temp- lomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra - Magyar Passió - 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások töretlen sikerrel minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. A si- kersorozatnak a II. világháború vetett véget, az 1939-es nyár után 20 évig csöndes lett a tér. Az újrakezdés 1959. július 25-ig váratott magára, s azon az estén a Hunyadi László dallamaival megkezdődött a Szege- di Szabadtéri Játékok máig tartó második fejezete. 1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. Az „újkori” játékok több mint 40 éve alatt - 142 darab 657 előadására - több mint 3 millióan voltak kíváncsiak. A Szegedi Szabadtéri Játékok újrakezdésé- nek 25. évfordulójára a rendezvény kivívta az „ország legna- gyobb szabadtéri színháza” címet, amelyet mind a mai napig méltán meg is tartott. Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachu- setts, 1986. október 22.) Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus. 1931-től 1945-ig a Szegedi Tudomány- 8. HAZÁM

egyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora. Szegedi paprika A 30-as évek elején izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vi- tamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavcik- Szegeden 1748-ból találjuk az első feljegyzést, amiben a pap- lus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani rika szó megtalálható. Az egyszerű emberek szerint a papok, Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki ma- akik akkoriban tanítók, orvosok is voltak, kívánták elterjesz- gyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas teni, meghonosítani a kertjeikben található növényt. Hasz- kitüntetést. nosságát, jó ízét bizonyítandó enni kezdték. Mivel a paprika igencsak erős volt, a papoknak folyni kezdett a könnyük. Így Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin-gyártás módsze- alakult ki a „papríka¬tó” szóból a rét is kidolgozták. Már Szegeden elkezdett foglalkozni az paprika. E történetben annyi igaz- izom működésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek ság minden bizonnyal van, hogy a szerepét az izomösszehúzódásban (1940-42). A szubmole- franciskánus kolostor kertje (Sze- kuláris vizsgálatok után érdeklődése a rosszindulatú daga- ged, Alsóváros) az, natok felé fordult. Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintű ahonnan elterjedt szabályozás jelenségeivel. A Magyar Tudományos Akadémia egész Magyar- levelező (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszte- országra e nö- leti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi vény. Ekkori- Egyetem felvette nevét (Szent-Györgyi Albert Orvostudomá- ban azonban nyi Egyetem). főleg gyógy- szerként hasz- Orvosi egyetem nálták hideglelés ellen. A Szegedi Tudományegyetem története 1581-re vezethető vissza, amikor Báthory István lengyel király, litván nagyher- Közigazgatás ceg és erdélyi fejedelem academia-t alapított a jezsuiták ko- lozsvári kollégiumán belül. Az intézmény igen gyorsan nagy Régió: Dél-Alföld tekintélyre tett szert. Európai hírű professzorainak köszön- hetően magas színvonalú oktatást biztosított és tudományos Megye: Csongrád fokozatok odaítéléséről is rendelkezhetett. A kolozsvári aka- démia jelentőségét növeli, hogy a XVI. század végén magyar Jogállás: megyeszékhely földön egyetlen felsőfokú iskolaként működött. 1921-ben Szegedre költözött a kolozsvári egyetem. Népesség: 161 921 lakos Polgármester: Botka László HAZÁM 9.

Ismert magyarok ORBÁN VIKTOR Magyarország miniszterelnöke A modernkori Magyarország legnagyobb államférfija Orbán Viktor. Miniszterelnök, a FIDESZ elnöke és egyik alapító tagja (1988). 1963 május 31.-én született Székesfehérváron. Gyermekko- alakult Fidesznek. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt rát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte, általános iskolai országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki tanulmányait Alcsútdobozon, Vértesacsán és Felcsúton vé- Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját. 1989. gezte. 1977-ben Székesfehérvárra költöztek, itt végezte kö- június 16-án Nagy Imre újratemetése alkalmából, a budapes- zépiskolai tanulmányait a Teleki Blanka angol nyelvi tagoza- ti Hősök terén tartott beszédében szabad választásokat és tos tagozatos osztályában. Érettségi vizsgáit 1981-ben tette szovjet hadsereg kivonulását követelte, s ezzel országosan le. Jogot tanult az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- ismertté vált. 1989 nyarán, a politikai egyeztető tárgyaláso- és Jogtudományi Karán, ahol 1987-ben diplomázott. Alapító kon a Fidesz képviselőjeként – az I/1. Az alkotmánymódo- tagja és 1989-ig szóvivője volt az 1988. március 30-án meg- sítás kérdései nevű politikai albizottságban – tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. A plenáris ülé- seken is képviselte pártját. A Fidesz által vezetett koalíció 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnöl lett.1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézke- dés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállal- kozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jó néhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romja- iból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően az államadósság jelentősen csökkent: 1998 és 2002 között 61%-ról 55%-ra. 2002-ben pártja a parlamenti választáson ellenzékbe szorult az MSZP-SZDSZ koalícióval szemben.A választási vereséget követően hívta életre a polgári körök mozgalmát, ugyanak- kor több mint három éven át nem szólalt fel az országgyű- lésben. 2002 októbere óta az Európia Néppárt tíz alelnöké- nek egyike. 2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapsza- bálya tovább központosította a párt működését, a korábbinál sokkal nagyobb befolyást adva a mindenkori elnök kezébe. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották. A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP párt- szövetség kétharmados többséget szerzett, ennek köszön- hetően miniszterelnök-jelöltként lehetősége nyílt másod- szor is kormányt alakítani. 2010. június 10-én Orbán Viktor 10. HAZÁM Fotók: Miniszterelnöki Sajtóiroda

A 2014-es országgyűlési választás megint a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta, így a rendszerváltás óta Or- bán Viktor lett az első, aki harmadszorra is megalakíthat- ta kormányát; egyúttal ismételten kétharmados többséget szerzett. Választási győzelme után tartott első nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, eddigi politikája folytatá- sáról, többek között további rezsicsökkentésről beszélt. A 2014 június 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében ki- emelte: „Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illi- berális állam, mely nem kizárólag az egyéni érdekekre épít, hanem a közjót tartja a legfontosabbnak és vele együtt tisz- teletben tartja a szabadságot, az emberi jogokat, a kulturális értékeket”. Kijelentette, hogy „a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása” A 2014 augusztus 15-én adott rádióinterjújában az Orosz- ország elleni szankciókról azt mondta, hogy „Az a szank- ciós politika, amit a Nyugat, azaz mi magunk is folytatunk, és aminek a szükségszerű következménye az, amit az oro- szok csinálnak, az többet árt nekünk, mint az oroszoknak. Ezt úgy mondják a politikában, hogy lábon lőttük magun- kat”. Ugyanott kijelentette, célja „a munka alapú gazdaság kiterjesztése az egész társadalomra, hogy 5 millió adófizető emberrel jellemezhető gazdaságszerkezet legyen Magyar- országon” bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a 2014 szeptember 15-én, az Országgyűlés őszi ülésszakának gazdaság talpra állítására. Az akcióterv banki különadó be- megnyitásakor mondott beszédében megígérte a bankok vezetését is tartalmazta. A Nézőpont Intézet 2011 májusában teljes elszámoltatását (kb. 1000 milliárd Ft), és a rezsicsök- közzétett adatai alapján az emberek Orbán Viktort tartották kentés további folytatását: „Egész politikánk sűrítménye a az elmúlt 20 év legmegfelelőbb miniszterelnökének. rezsicsökkentés. A magyarok fizessék a legalacsonyabb re- zsit Európában.” HAZÁM 11.

2015 nyarán az európai bevándorlás kérdése bekerült a ma- séggel. Magyarország a huszadik századot elvesztette, de a gyar és a külföldi közéleti viták középpontjába, amelynek huszonegyediket meg akarja nyerni - nyilatkozta Orbán Vik- kezelésére számos megoldási javaslat merült fel. Orbán Vik- tor miniszterelnök a Magyar Idők hétfői számában megje- tor 2015. szeptember 4-én tett kijelentése – „Ha nem védjük lent karácsonyi interjúban. A kormányfő úgy fogalmazott: meg a határainkat, akkor újra és újra tízmilliók fognak jönni „Lesznek választások 2019-ben, de a mi horizontunk 2030. Európába” – után, a menekültkérdésben az európai politika Nyolc év közös munkájának eredményeképpen új korszak egyik főszereplőjévé vált. előtt állunk, és hiszek abban, hogy nemcsak megindultunk, de meg is érkezünk.” A 2018-as országgyűlési választás megint a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta, megint kétharmados több- Az európai helyzetről szólva a kormányfő azt emelte ki: a nagy nyugati országok vegyes civilizáció létrehozásával kí- sérleteznek, „úgy gondolják, hogy a keresztény Európából legyen keresztény-muszlim Európa”. Közép-Európa azon- ban úgy döntött, hogy ebbe a kísérletbe bele sem kezd, mert a kockázatok rendkívül nagyok. „Nem akarjuk, hogy kevert népesség lakja az országainkat, ezért védjük a határainkat, és ellenezzük a bevándorlást. Mindenki láthatja, hogy a nyugatiak ezt a döntésünket nem tartják tiszteletben. (...) A magyar ellenzéket eszközként használják. Soros György és hálózatai nem tűrik el, hogy Közép-Európa kimaradjon az ő nagy társadalomalakító kísérletükből (...) Ebben a küzdelem- ben lesz fontos mérföldkő az európai parlamenti választás, ekkor mérik össze az erejüket a keresztény Európát védel- mező, illetve a bevándorláspárti politikai erők. Ismét kialakul az a történelmi helyzet, hogy Magyarország nemcsak önmagáért, hanem egyben a keresztény Európáért is küzd”- jelentette ki Orbán Viktor. Forrás: Wikipedia,kormany.hu, Magyar Idők Első Orbán kormány 1998-2002 Második Orbán kormány 2010-2014 Harmadik Orbán kormány 2014-2018 Negyedik Orbán kormány 2018- (az első magyar kormányfő, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott) 12. HAZÁM

Ezt látni kell GÖMÖRSZŐLŐS, református templom Gömörszőlős a Putnoki-dombságban, völgyekkel szabdalt területen, a Keleméri-patak völgyében helyezkedik el Aggtelektől 15 kilométerre, Miskolctól közúton 45 kilométerre, észak-nyugatra, a szlovák határ mellett. Meglehetősen elzárt zsáktelepülés. Fotók: Panda Ákos HAZÁM 13.

Poszoba néven említik oklevélben először 1232-ben, majd 1251-ben. Zsigmond király egy 1397-es oklevele is említi Poszobát Kelemérrel együtt. 1424-ben a Doby család bir- toka volt. 1566-ban a török felgyújtotta a falut. A település 1906-ban vette fel a Gömörszőlős nevet, azelőtt Poszobá- nak hívták. A trianoni békeszerződés érzékenyen érintette, mivel a község nyugati széle országhatár lett, az ezen túli területek Szlovákiához kerültek, többek között a község er- dőinek nagy része is. 1993-ban ban indult a „Gömörszőlős, a fenntartható falu” el- nevezésű program, melynek keretében a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány munkatársai létrehoztak egy környezetbarát technológiákat, biogazda- ságot bemutató oktatóközpontot, illetve olyan projekteket valósítanak meg, amelyekkel a térség erőforrásainak fenn- tartható hasznosítását, illetve a népi mesterségek, hagyo- mányok továbbélését kívánják elősegíteni. Újra-felépítettek egy 100 éves gépekkel dolgozó kártoló-gyapjúfonó üzemet, ami ma működő múzeumként a gyapjúfeldolgozás folyama- tát mutatja be a látogatóknak. A gömörszőlősi református templomot 1824-ben kezdték építeni, közadakozásból. A torony építésére csak évekkel később került sor. A 22 m magas harangtornyot a déli oldal- fal közepére emelték. A településnek faluképi szempontból is jelentős építészeti értéke a templom, műemléki védettségű, amely számos kul- turális értékkel rendelkezik. A templomtoronynak különleges értéke, hogy nyolcszög- alapú gömb és gúla formájú toronysisakját agyagpala (az egykori nagyvisnyói bányából fejtett kőzetpala) fedi, ami országos szinten is egyedi értéket képvisel. 14. HAZÁM

Festett növényi ornamentikával díszített úraszta- HAZÁM 15. la a Tiszán inneni Református Egyházközségnek legrégibb úrasztala, 1673-ból datált. (Valószínű, hogy a falu hajdani elpusztult fatemplomának berendezési tárgya volt.) Mennyezete festett kazettás deszkamennyezet, karzatának mellvédje és a padelők is díszítettek. (Madarász István, naprágyi asztalosmester mun- kája.) A templom falán egy állandó fotókiállítás látható „Festett kazettás mennyezetek és berendezé- si tárgyak B-A-Z. megyében” címmel. A gyűjtés id. Dobosy László, a fotók ifj. Dobosy László fo- tóművész munkája. 1849-től 1851-ig az akkor a szomszédos Kelemé- ren szolgáló Tompa Mihály volt a filia lelkésze, ennek emlékét márványtábla őrzi. Két faragott tölgyfa kapuja a hagyományos fel- vidéki kapuk formáját őrzi, Ráczi István putnoki fafaragó munkája. forrás: gomorszolos.hu, wikipedia Fotók: Panda Ákos

Hungarikum A HERENDI PORCELÁNMANUFAKTÚRA A kiváló minőségű luxusporcelánjáról ismert céget 1826-ban alapította Stingl Vince fazekasmester. Az alapító a kis műhelyében a kőedénygyártás mellett porcelánkészítéssel is kísérletezett. 1839-től a manufaktúra új tulajdonosa, Fischer Mór kezdett kizárólag porcelánt gyártani. Az új tulajdonos jó üzleti ér- zékkel eleinte főleg neves hazai és külföldi megrendelők ízlését elégítette ki. A minták sokasága azóta is az első ne- ves megrendelője után kapja nevét: így a Viktória, a Roth- schild, az Apponyi, az Esterházy vagy a Batthyány-minták. A hazai közönség előtti bemutatkozásra kiváló lehetőség volt 1842-ben az Első Magyar Iparműkiállítás. Kossuth Lajos, a kor híres politikusa vélemé- nye szerint a nagy feltűnést keltett Herendi porcelánok “egy hercegi asztal igényeinek is megfelelnek”. A Herendi termékek az első világméretű elismerést az 1851-es I. Lon- doni Világkiállításon kapták, amikor is - a hivatalos díjakon kívül - Viktória királynő is megrendelt egy teljes, stilizált kínai virág- és 16. HAZÁM

pillangómintás étkészletet a windsori kastély számára. A minta azóta is a királynő nevét viseli, és máig Herend legnépszerűbb termékei közé tartozik. Több nemzetközi kiállításon szerepel- tek a Herendi porcelánok kiemelkedő sikerrel, amit aranyérmek és kitüntetések egész sora iga- zol: 1855, 1867 Párizs, 1853 New York, 1873 Bécs, 1901 Szentpétervár, 1904 St. Louis, Philadelphia, 1935, 1958 Brüsszel. Az igazi elismerést az jelentette, amikor az an- gol királynőt követően más kiemelkedő szemé- lyiségek is megtisztelték a Herendi Porcelán- manufaktúrát megrendeléseikkel: Ferenc József császár, II. Sándor cár, Viktor Emánuel olasz ki- rály, a Rothschild család és Alexander von Hum- boldt. Az utóbbi évtizedekben a japán császár, a brunei szultán, az angol királyi család, a thai király, a Kennedy család és Ronald Reagan mel- lett több világhírű cég - így a General Motors, az IBM, a Suzuki - tulajdonába is kerültek Herendi porcelánok. A Herendi Porcelánmanufaktúra mára a világ egyik legnagyobb porcelánmanufaktúrája lett, s örömteli, hogy egyben kulturális missziót is hordoz a világban. Ez a misszió pedig nem más, mint a művészeti hagyományok, kulturális ér- tékek ápolása, megőrzése, bemutatása, jövő nemzedékek számára való átörökítése. Valljuk: a szépség kortalan és örök! HAZÁM forrás: herend.com 17.

Híres épületek Lébényi templom A lébényi templom vagy hivatalos nevén Szent Jakab apostol plébániatemplom a Győrtől mintegy húsz kilométerre fekvő város, Lébény országos hírű nevezetessége. A román stílusban épült templom Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke. 18. HAZÁM

A műemlék épület az ország egyik legkorábbi nemzetségi monostortemploma. Története a 12.-13. század fordulóján kez- dődött, amikor – feltehetően egy Geur (Győr) nevű lovagtól származó – Poth comes ( ispán) testvéreivel együtt a bencés szerzeteseknek birtokot adományozott és azon számukra monostort alapított. Erről tanúskodik az az 1208-ban kiadott oklevél, melyben II. András király az erre a célra felajánlott adományt jóváhagyta. A templomot akkor valószínűleg már (fel)építették, hiszen külső falába vésve egy 1206-os évszámot találtak. Az apátságot még ugyanabban az évszázadban kétszer is: a tatárok később pedig a cseh Ottokár király csapatai pusztí- tották. A környék falvait 1529-ben a törökök égették fel, de Lébény esetleges megtámadásáról nem maradt fenn írásos emlék. Az 1541-et követő években a török betörések miatt a szerzetesek elhagyták itteni birtokaikat Pannonhalmára költöztek, és a kolostor lakatlanná vált. A romos apátságot 1631-ben a jezsuiták kapták meg, néhány éven belül az épületeket helyre is állították, ám a templomot 1683-ban a törökök ismét felégették, a tetőzet és az eredeti boltívek beszakadtak. Az újabb helyreállítás során a két to- ronyra sátortetőt építettek. A jezsuiták rendjük feloszlatása után (1773) elhagyták Lébényt, a kolostor másodszor is el- néptelenedett. A birtokok többségét a Zichy-család szerez- te meg, ők a templomot a falunak adták át, így az 1830-ban Lébény plébániatemploma lett. Az újabb helyreállítás során a romos kolostorépületek nagy részét lebontották, egy ki- sebbik részt pedig meghagytak a plébániának. A templom- épület azonban 1841-ben újra tűzvész áldozata lett, tornyait utóbb egyszerű, barokkos sisakokkal látták el. Végül a templom mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A belső helyreállítást 1862-65, a külső felújítást 1872-79 között August Ottmar Essenwein német építész tervei szerint és irányításával végezték el. Felújításakor a templom a korábbi barokk helyett új toronysisakot kapott, a tornyokat pedig egy szinttel megemelték. A helyreállítás után a lébényi templom lett az ország első restaurált műemléke. Alaprajza keletelt, háromhajós, keresztház nélküli, hajónként egy vonalra helyezett fél- körös szentélyekkel záródik. Felépítése bazi- likális. átmenő boltozatú (a XVII. században megújított boltozattal), két nyugati toronnyal, kegyúri karzattal, fő- és déli oldalkapuval. A tornyok alsó szintje - a hazai elrendezésre jellemzően - a templomtérbe kapcsolódott, és csak az északi toronyba utólag beépített lépcső miatt falazták el az egyiknél. Kereszt- hajója nincs. A nyugati főhomlokzat egysze- rű, sima falfelületein kevés a díszítés. A két torony felső részén szintenként egy-egy kis méretű, két- illetve háromosztásos ablak, a háromszögletű oromfalon egyszerű kör alakú ablak. Az alsó szinten és a keleti homlokzat apszisain szépen faragott párkány fut végig, az apszisokat féloszlopok tagolják. A főhomlokzat nagy, díszítetlen felületeivel éles ellentétben áll a félköríves főkapu és a déli mellékkapu gazdag kiképzése. A bélletes kapuk levéldíszes oszlopfői, az oszlopközöket kitöltő növényi ornamensek a – Jáki temp- lommal- – a hazai román kori művészet leg- szebb alkotásai közé tartoznak. Fotók: Panda Ákos HAZÁM 19.

A templom belső elrende- zése világos, áttekinthető. A magasra kiemelkedő főha- jót a mellékhajóktól pillérek választják el, az előcsarnok fölött az épület teljes szé- lességében karzat húzódik. Bár a templom alapvetően megőrizte eredeti formáját, a hajók dongaboltozata már későbbi, valószínűleg a 17. századból való. A szószék, az oltárok, a színes ablakü- vegek, valamint a berende- zés nagy része a 19. századi helyreállításkor készült, ek- kor javították ki a külső fa- ragványok és a belső díszíté- sek sérüléseit is. A főoltáron Szent Jakab szobra látható, lábánál a templom kicsinyí- tett másával. A lébényi római katolikus templom, egykori bencés apátsági templom fennállá- sának 800 éves évfordulóját 2006-ban ünnepelték. forrás: wikipedia 20. HAZÁM

HAZÁM 21.

Erdélyország SZÁSZKÉZD ERŐDTEMPLOMA Szászkézd falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Segesvártól 20 km-re délkeletre, a történeti Királyföld szélén fekszik. Neve a magyar Keszi törzsnévből, ez pedig talán kéz főnévből való. Előtagja a betelepült szászokra utal. Először Kizd néven, 1308–1310-ben szerepelt, későbbi említései: 1345: Kezd és Kyzdy, 1459: Zaazkezd, 1460: Zazkizd. 22. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

1161 után települt székelyekkel. Őket a 13. század elején a mai Kézdiszékbe költöztették, amely a településről kapta a nevét. Helyükre még 1231 előtt szászokat telepítettek. 1309-ben dékanátus székhelye volt. 1419-ben Szászkézdszék központjaként, 1470-ben oppidumként említik. 1467-ben itt járt Mátyás és innen bocsátott ki egy oklevelet. 1481-ben már biztosan volt iskolamestere. Évszázadokon keresztül Seges- várral is versengett, ugyan a 15. század második felétől Se- gesvárszékhez tartozott. A hadak vonulásától és természeti csapásoktól sújtott szászkézdiek 1673-ban fellázadtak Seges- vár ellen, amiért a város nem tartotta tiszteletben bíráskodá- si és bíróválasztási jogukat. Delegációjukat, amely bejelentet- te, hogy ezentúl saját magukat kívánják igazgatni, a segesvári szenátus börtönbe vetette. A konfliktus több évig tartott, vé- gül 1677 decemberében katonaságot vezényeltek Szászkézd- re, hogy hogy lecsillapítsa a közhangulatot, az országgyűlés pedig 1678-ban megerősítette a település Segesvárszékhez tartozását. Szász evangélikus temploma 1493 és 1525 között épült egy római székesegyház romjaira,Szent Istvánnak a magyarok ki- rályának ajánlva. 1663-ban I. Apafi Mihály országgyűlést tar- tott benne. Az 1520-as években kezdték erődíteni (védőfallal vették körül), de védőfalait a 19. században lerombolták. A templom nagyterme a késő gótika jegyében lett kialakít- seket, a két méter vastag falak mögött pedig védőfolyosót va, a termet és a karzatot 22 tartóoszlop övezi. Barokk oltára alakítottak ki. 1677-ben a Segesvári őrtorony megépítését 1735-ből, szószéke és szenteltvíztartója 1709-ből, míg orgo- követően harangtoronnyá alakították át. 1714 és 1791-ben a nája 1788-ból való. Az épület nagy arányú bővítése, és átépí- tornyot pusztító tűzvészek kiégették, míg a torony sisakja tése 1840-1878 között zajlott. A templom és a torony körüli 1830-ban nyerte el mai formáját. 1986-ban egy földrengés védőfal meglétét részleges régészeti ásatások igazolták. súlyosan megrongálta. Eredetileg a 15. században épült (bástyának tervezett) tor- nyát megerődítették: két emelettel megemelték, falán lőré- forrás: wikipedia HAZÁM 23.

HazáM a diaszpóra legszínesebb magazinja - évente 4 alkalommal jelenik meg - Magyarország értékeit, szépségeit mutatja be - magyar nyelven - a Kanadában élő magyarok részére - ingyenes Ha tetszik a magazin, kérjük írjon egy rövid visszajelzést a következő E-mail címre: [email protected]