Hazám 2021 ősz dupla lapozó

HazáM A diaszpora legszínesebb magazinja 2021 ÖSZ Felvidék BAJMÓC Hungarikum CSABAI KOLBÁSZ Híres épületek TIHANY BENCÉS TEMPLOM Ezt látni kell SZENTGYÖRGYVÖLGY Őshonos magyar kutya KOMONDOR Erdélyország VeINgyGeYn EegNyEeSt! LESSES Magyar városok: SZÉKESFEHÉRVÁR

ZSOLT SZEKELY LLB, LLM BARRISTER & SOLICITOR - ÜGYVÉD - INTERNATIONAL BUSINESS TRANSACTIONS - JOGI KÉPVISELET NEMZETKÖZI KERESKEDELMI TRANZAKCIÓKHOZ - CORPORATE/COMMERCIAL - CÉGBEJEGYZÉS/KERESKEDELMI ÉS ÜZLETI JOG - REAL ESTATE - INGATLANJOG - IMMIGRATION - BEVÁNDORLÁSI JOG, CSALÁDEGYESÍTÉS, CÉGES SZPONZORÁLÁS - WILLS AND ESTATES - VÉGRENDELETEK, ÖRÖKÖSÖDÉSI JOGGAL KAPCSOLATOS ÜGYEK INTÉZÉSE - NOTARY PUBLIC IN ALBERTA – NOTARIAL SERVICES (POWER OF ATTORNEY, PERSONAL DIRECTIVES, ENDURING POWER OF ATTORNEY, AUTHENTICATION OF DOCUMENTS, ETC.) - ALBERTA TARTOMÁNY KINEVEZETT KÖZJEGYZŐJE – KÖZJEGYZŐI SZOLGÁLTATÁSOK (MEGHATALMAZÁSOK, HITELESÍTÉSEK, UTAZÁSHOZ SZÜKSÉGES ESKÜ ALATTI KIJELENTÉSEK, STB.) 1700 Enbridge Centre Tel: 780.423.8605 10175 -101 Street NW Fax: 780.423.2870 Edmonton, AB E-mail: [email protected] Canada T5J 0H3 Web: parlee.com I speak English, Hungarian and Romanian and can assist clients in any of these languages. Angolul, magyarul és románul is beszélek, és ezen nyelvek bármelyikén tudok segítséget nyújtani az ügyfeleknek.

Hazám Kedves Olvasó! Most ősszel lett 6 éves a HAZÁM. Minden évben hálát adhatunk Istennek azért, hogy sikerül meg- teremteni ( még ha nehezen is ) a lapkiadáshoz szükséges anyagi hátteret. Néha meglepődöm, hogy komoly emberek is azt hiszik, fillérekből ki lehet adni egy ilyen minőségi kiadványt. Anél- kül, hogy nagyon a részletekbe merülnék, annyit szeretnék mondani a magazinról, hogy amit Ma- gyarországon egy teljes szerkesztőség csinálna, azt 2 ember végzi. Egy lelkes, és professzionális grafikus csinálja a lap teljes nyomdai előkészítését, ami csak látszólag kis munka. Kéréseim alapján megálmodja és elkészíti a lapot, úgy hogy mindenkinek tetszik. A grafikus mellett pedig én, mint a lap tulajdonosa és főszerkesztője végzem a többi munkát. A fotózástól, a tartalmon át a lap struktúrájának kitalálásáig, de aztán a nyomdai munka kontrollján át a terjesztésig mindent egyedül végzek úgy, hogy civil munkából kell mellette fenntartanom maga- mat. Ha valaki azt mondaná, hogy mi ebben a nehézség, akkor azt válaszolnám, hogy csakis a kiadásra szánt pénz megszerzése. A fotózáshoz megfelelő színvonalú gépek kellenek. Az utómunkához legális computer program. Mivel Magyarországról szól a kiadvány, évente nem árt elutazni, és fotók ezreit elkészíteni, ahhoz hogy cikkenként 14-16 képet nézegethessen a kedves olvasó. Hát így dolgozunk mi a magazinon. Lelkesedés, hazaszeretet, profizmus kell a gyönyörű végeredményhez. Ugyan semmilyen ma- gyarországi erkölcsi elismerést nem kaptam, de az olvasók E-mailjeiből le tudom vonni a következtetést, hogy nagyon sokaknak örömöt tudunk szerezni a kiadvánnyal. Néha olyan kanadai helyekről kapok visszajelzést, melyekről korábban nem is hallottam. Ha csak tudok, biztos küldök egy lapszámot annak, aki megtisztel egy rövid levéllel. Ed- montonban a Corvin Történeti Társaség segítségével több, mint 130 címre küldük ki a HAZÁM-at, főleg idősebbeknek akik nem tud- nak a templomba bejönni a kiadványért. Nagyobb költ- ségvetés esetén sok olyan kisebb helyre is el tudnánk juttatni a lapot, ahol esetleg nincs magyar ház. Még egy jó hír: elindult a saját, interbetes TV csatornánk HAZÁM TV CANADA címmel, me- lyet egy kattintással meg lehet találni: www. hazamtv.com 6 érdekes rovattal várjuk az érdeklődőket. Kisfilmeket láthat- nak különböző témákban, ingye- nesen. Ha nem tudják használni az internetet, kérjék meg gyer- meküket, unokájukat, hogy se- gítsen megtalálni a csatornát. Megéri, mert nagyon sok ma- gyar várost, embert, látványos- ságot ismerhetnek meg. Mindehhez jó olvasást és kellemes időtöltést kíván: Panda Ákos főszerkesztő/ laptulajdonos Kiadó /publisher: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Kivitelezés/implementation: VEGABONDMEDIA Ltd, Edmonton/AB Canada, Panda Ákos Főszerkesztő/Editor in chief: PANDA ÁKOS Lapterv/design: NÉMETH PÉTER E-mail: [email protected] A diaszpóra legszínesebb kulturális és ismeretterjesztő magazinja The most colorful cultural and educational magazine of the diaspore A magazinunkban megjelent hirdetések tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalunk. We do not assume any liability for the content of the advertisements published in our magazine. Meg nem rendelt kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. We do not keep any manuscripts or photos which are not ordered. A lapban megjelent cikkek, képek bármilyen utánközlése, sokszorosítása, utánnyomása, elektronikus tárolása csakis a főszerkesztő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. The communication, reproduction, reprint, electronic storage of articles published in our magazine is only permitted prior the written permission of the editor in chief. Fotók/pictures: Panda Ákos, hungarikum.hu, depositphotos,internet / Címlap/cover photo: © Panda Ákos https://www.facebook.com/hazammagazin © HAZÁM, Minden jog fenntartva/all rights reserved Panda Ákos/VEGABONDMEDIA

Magyar városok SZÉKESFEHÉRVÁR A királyok városa Ha Székesfehérvárt említjük, akkor a középkori Magyar királyság királyi, világi és szakrális központjáról beszélünk. Itt őrizték a koronázási jelvényeket, a királyi kincstárat, a levéltárat, és itt tartotta a király az országos törvénylátó napokat, valamint csak a Fehérvárott megkoronázott király volt az ország törvényes uralkodója. Itt épült az ország első keresztény temploma, és 43 magyar királyt is itt koronáztak meg. Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik központja, királyi székhely, koronázóváros, innen a híres királyok városa jelző. Belvárosa műemlékekben és látnivalókban gazdag. Napjainkban Magyarország egyik legfejlettebb nagyvárosa stabil gazdasággal, élénk sport- és kulturális élettel. 4. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

HAZÁM 5.

Géza nagyfejedelem, István királyunk apja alapította a várost 972-ben a Gaja patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten, melyek egyike a mai belváros helyén emel- kedett. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy négykaréjos bizánci stí- lusú templommal, mely az ország első keresztény temploma volt. Alapfalait csak 1971-ben tárták fel, melyeket fehér kövekből kirakott alakzat jelöl a mai székesegyház főbejárata előtt. Géza fejedelem alapította a későbbi Magyar Királyságban is fontos szerepköröket betöltő két várost, Esztergomot és Székesfehérvárt. I. István királlyá koronázása után Esztergomot a vallási, míg Fehérvárt a világi központjává tette az országnak. A Nemzeti Emlékhely a Szent István király által építtetett egykori koronázótemplom - a Nagyboldogas�- szony-bazilika – maradványait őrzi. Falai között 36 magyar királyt koronáztak meg. Szent Istvánon és fián, Imre hercegen kívül 14 királyunk választotta a temp- lomot végső nyughelyéül. A Szent István-mauzóleumban találjuk államalapítónk faragott kő sírládáját, a Szent István szarkofágot. Körülötte a falakon Aba-Novák Vilmos történelmi seccóján nyomon követhető a Szent Korona története és a Szent Jobb legendája. A Városházán a Szent Korona hiteles másolata is megte- kinthető. Alapja finom ezüst, a bevonathoz színaranyat használtak. A 1,5 kg súlyú alkotást 19 zománckép, 8 ablakos zománckép, 80 almandin, 4 zafír, 410 gyöngy, 6 ametiszt és 1 türkizkő díszíti. Nem csak a korona, de más koronázási ékszer is utal a középkori múltra. Szent István után Könyves Kálmán volt az első magyar uralkodó, akit felesé- gével, Hauteville-i Felíciával együtt a Nagybodogasszony-bazilikában temettek el. Kálmán halála, 1116 után vált szokássá a magyar királyok székesfehérvári te- metkezése; Szent Istvánnal együtt összesen 15 uralkodót és négy királynét, egy királyi herceget (Szent Imrét), valamint különös kegyből egy nem koronás főt, a bazilika kibővítésében komoly szerepet játszott Ozorai Pipót is, Luxemburgi Zsigmond itáliai származású országbáróját a királyi személyek közé temették. Már Könyves Kálmán előtt szokás volt, hogy a különösen előkelő főrendeket a bazilika kertjében temessék el, és ez a szokás a későbbi évszázadokban is fennma- radt. Az Árpád-ház 1301-ben III. András halálával történt kihalása után sem szűnt meg ez a szokás, így többek között Anjou Károly Róbertet és fiát, Nagy Lajost, az első Habsburg-uralkodót, Albertet, valamint a Bécsben meghalt Hunyadi Mátyást 6. HAZÁM

is Székesfehérváron temették el. A bazilikát végső nyughelyének szánt Szent István, vala- mint fia, Imre herceg földi maradványait már 1083-ban, a szentté avatásukkor kiemelték a sírhelyükről, a többi uralkodó földi maradvá- nyaira azonban szomorú sors várt. 1543-ban I. (Kanúni) Szulejmán, az Oszmán Birodalom szultánja és az iszlám világ kalifája ötödik al- kalommal lépett seregei élén Magyarország földjére. Az 1543-as hadjárattal a padisah a korábbi magyarországi hódításait akarta ki- terjeszteni, elsősorban a Dunántúlon. Az osz- mán hadak ekkor vették be Esztergomot, és az ősi koronázó várost, Székesfehérvárt is. A szultáni had 1543. augusztus 23-án ért Szé- kesfehérvár határába, és a város körülzárása után, augusztus 28-tól kezdte el a falak löve- tését, majd szeptember 2-án megrohamoz- ták a belső várat. Miután Székesfehérvár hős védője, Varkocs György várkapitány a török roham visszaverése közben elesett, a városi magisztrátus másnap, szeptember 3-án úgy döntött, hogy szabad elvonulás fejében átad- ják a várost Szulejmánnak, hogy megmentsék a polgárságot, és a felbecsülhetetlen értékű, sok évszázados hiteles helyi irattárat. A szul- tán azonban ígéretét megszegve, lemészárol- tatta a várból kivonuló fehérvári polgárokat és katonákat a megszállt várost - Isztolni Belgrád néven – pedig a budai vilajethez csatolta. Az elfoglalt városban helyőrséget hagyott hát- ra, amelynek élére béget nevezett ki. A török megszállók mindent módszeresen feldúltak, és a bazilikába betörve, - kincsek reményében – nekiláttak a királysírok kifosztásának is. Országalma: Püspöki palota: A magyar királyok koronázó jelvényeinek egyikét ábrázoló al- A székesfehérvári Püspöki palota 1780-1803 között épült a kotás uralja a város főterét. Ohmann Béla Fehérvári jogcímű középkori Nagyboldogasszony-bazilika romjainak felhaszná- alkotásán körbefutó latin nyelvű felirat jelentése: „Fehérvár lásával. A palota építője valószínű Riedel Jakab volt. A copf szabad város Szent István király kegyéből”. stílusú palota kitűnő arányaival, természetes és áttekinthető Székesfehérvár szabad királyi város jogállását az államalapító tagoltságával finom részletképzésével egyike az ország leg- Szent Istvántól kapta. A köznyelvben Országalmának neve- jelentősebb copf stílusú alkotásáinak. A középrizalitot nagy zett „Fehérvári jog” című alkotás ennek az ősi kiváltságnak háromszögletű oromzat zárja le, ebben dúsan díszített ba- állít emléket. A szovjet katonaság 1945-ben a kompozíciót be- rokk püspöki címer látható. Székesfehérvár második püspö- deszkázta. Az ötvenes években félbevágták, eltávolítva a felső ke, Milassin József barokk címere. Kétfelől az oromzat tető- részét a kereszttel együtt. Kerek formáját az 1960-as évek- részén egy-egy könyökére támaszkodó, kőből faragott fekvő ben nyerte vissza, majd 1986-ban a kereszt is visszakerült a nőalak van. A tető szélét kőfal díszíti puttókkal és urnákkal. helyére. A kútmedence fölött elhelyezkedő szobor talapzatán A főhomlokzat dísze a hat pár korinthusi fejezetű falpillér, három oroszlán tartja az Országalmát. Mindegyikük egy-egy melyeket középen rátétes rozetták és füzér hangsúlyoznak. címert őriz: az ország címert, a városcímert és II. András cí- A palota két sarka fölött kőbábos attika ül, rajta vázák között merét. Az alattuk levő három évszám a város életének jelen- egy-egy puttócsoport. Az épületet dekoratív manzárdtető tős eseményeit jelöli. zárja le. 1001- István királlyá koronázása A palota belső berendezésében az empire és a biedermeyer 1688- a város felszabadulása a török uralom alól stílus érvényesül. Az ebédlőben látható klasszicista falképek 1938- István király halálának 900. évfordulója a XIX. század első felében készültek. Az Országalmát közrefogó Püspöki Palota és Székesfehérvári Jelentős, mintegy 40 000 kötetre tehető könyvára van közép- Egyházmegyei Múzeum mellett a tér meghatározó épülete a kori kódexekkel és ősnyomtatványokkal. Városháza. Az épület jobb oldali szárnyát az 1698. évi telek- A palotakert egészen a várfalig ér, ami a Várkörutat szegé- könyv már városházaként tartja nyilván. A városban látható lyezi. A kert részben a középkori bazilika északi hajóját fedi, három Aba-Novák Vilmos által készített falkép egyikét őrzi, részben a bazilikához csatlakozó még feltáratlan kápolnákat valamint itt helyezték el a 2013-ban közadakozásból megvá- és királyi épületeket rejti magában. sárolt Szent Korona hiteles másolatát is. HAZÁM 7.

8. HAZÁM

Szent István székesegyház: A város ősi történelmi magva, az első uralkodói szállás, Géza fejedelem palotájának helye a mai Székesegyház dombja. A belváros legmagasabb pontján ma a Szent István székesegy- házat találjuk, melynek hatalmas tornyait IV. Béla kezdte el építtetni. Középkori eredetű altemplomában látható III. Béla és felesége, antiochiai Anna sírja, és a sírok márványlapjában a királyi pár Mátyás-templomban őrzött holttestének lenyo- matai. A középkori gótikus Szent Péter és Szent Pál-bazilika alapjain részben közadakozásból épült fel 1758-1768 között Martin Grabner tervei alapján. Az építkezéshez jelentős tá- mogatást nyújtott maga a királynő, Mária Terézia is. A Szent István király tiszteletére szentelt templom, amely korábban plébániatemplom feladatait látta el, 1777-ben, a székesfehér- vári püspökség megalapításakor emelkedett székesegyházi rangra. Tornyait 1805-1815 között magasították meg, az épü- let középkori eredetét bizonyító, a tornyok közepén látható gótikus ablakok viszont csak az 1936-37-es restauráláskor kerültek elő. Szent Anna kápolna: Székesfehérváron a középkorban több mint 30 templom és kápolna épült, ezek közül ma már csak a gótikus stílusú Szent Anna kápolna áll, egyben ez a város legrégebbi épségben maradt épülete. 1470 táján emelték, egy Hentel nevű polgár alapította. Gótikus, egyhajós kis templomterét finom háló- boltozat zárja. A török hódoltság idején dzsámiként használ- ták, Karakas Pasa dzsámija volt. Gr. Nádasdy László fehérvári őrkanonok megbízásából a XVIII. században épült a tető kis huszártornya, s a barokk oltár, melynek eredeti oltárképe a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban található. Szent Imre templom: Mariánus ferencesek építették 1720-43 között, a hagyomány szerint azon a helyen, ahol a török hódoltság előtt a királyi palota, Szent István palotája állt, és ahol 1007-ben Szent Imre herceg született. Ezért a közép- és újkorban ez a templom volt a magyarországi Szent Imre-tisztelet középpontja. A templom mellett álló kolostor a ferences rend magyaror- szági történetében fontos szerepet játszott: több nagykáp- talan helyszíne is volt, majd az újkorban a rendtartomány újoncképzése folyt itt. HAZÁM 9.

Városháza: Kati néni szobra: Székesfehérvár Városháza műemlék épület. A város egyik dí- A helyi néphagyományok őrzésének már a belvárosi séta szeként tarthatjuk számon, hiszen a két épülettömbből álló közben tanúi lehetünk, hiszen a belváros utcáin, terein elhe- együttes barokk stílusú. Biztosan tudhatjuk, hogy 1689-ban lyezett nagyszámú köztéri alkotás között egykori királyaink már tanácsházaként használták. és nagyjaink mellett jól megfér a fehérváriak kedves ismerő- se, Kati néni, a piaci kofa bronzszobra. A Megyeház utcából A díszített épület különlegesen szép kapu- a belváros egyik legszebb fekvésű utcáján, a Lépcső utcán zatát korinthoszi oszlopok, Justitia (igaz- jutunk a Liszt Ferenc utcára. Itt áll Kati néni, a kocsit toló, ságosság) és Prudentia (okosság) kendős öregasszony zsánerszobra. A felsővárosi fertályos allegorikus szobrai és hullámos asszony néhány évtizede még hozzátartozott a városi élet ívű, áttört kőerkély alkotja, ame- forgatagához, ahogyan a piac felé vagy már visszajövet kocsi- lyen a város címere is megtalálható. ját tolta. 2001 óta bronzszoborként mosolyog a Liszt Ferenc Fölötte elegáns díszű kőkeretben utca macskakövén. Orrát fényesre csiszolta a helyi babona nyílik az erkélyajtó, felette gazdag szerint szerencsét remélő járókelők érintése. kiképzésű párkányzaton egy kiter- jesztett szárnyú sasmadár ül, kar- Fekete Sas Patikamúzeum: maiban koronával és karddal. A kapu- zat a kismartoni Walch Tamás Állandó kiállítás foglalkozik a patika történetével; miként ke- kőfaragómester alkotása, rült az a jezsuiták tulajdonából a pálosrendiek birtokába s 1717-18-ban készült. üzemelt egészen 1971-ig. Egyemeletes barokk épület a 18.szá- A több épületből álló tömb zadból.Homlokzatát a 19. századvégi átépítések elrontották. 1935-38 között alakult ki A patika a ház földszinti részét foglalja el. Vörös márvány Kotsis Iván tervei alap- bejárata és kirakata fínom fűzérdísszel a késő eklektika ko- ján.Ekkor kapcsolták rából való.Az 1688 óta működő városi gyógyszertárat 1745- függőfolyosóval az ben 1200 Ft-ért vásárolták meg a jezsuiták a volt patikus, épülethez a kön�- Johann Mehler örököseitől.A patika 1748-tól az épülő rend- nyed eleganciájú, házban kapott helyet. 1758 folyamán készítette el a jezsuita copfstílusú Zichy-pa- asztalosműhely a patika bútorzatát. A helytartótanács 1774- lota kibővített tömbjét. ben árverésre bocsátotta a patikát, amelyet felszerelésével 10. HAZÁM

HAZÁM 11.

együtt Walter Ferenc vásárolt meg, 8160 Ft összegért. Ekkor reg próbált védeni. A város polgárai gazdag városukat féltve költözött jelenlegi helyére a gyógyszertár. A műemlék patika a visszavonuló védőcsapatok előtt bezárták a vár kapuit, így 1971-ig működött. Ekkor helyreállítva eredeti barokk szépsé- Varkocs György és serege a Budai kapu hídja előtt halt hősi gét, 1973 óta múzeumként tekinthető meg. A patika csaknem halált szeptember 3-án. A török aztán megszegte a szabad négyzet alakú officinájának boltozatos mennyezetén a hely- elvonulásra vonatkozó ígéretét és leszámolt a magyarok lak- reállítás során egyszerű barokk mennyezetfestés került elő. ta várossal. A város védelmében hősi halált halt sziléziai vár- A gazdagon faragott és aranyozással díszített tölgyfa bútor- kapitány emlékére 1938-ban állított szobrot Székesfehérvár. zat három részre tagozódó polcos állványzatból áll. Két ajtó- A szobor Erdei Dezső alkotása, mely a 2013-as Szent István nyílás között 1-1 kissé kiugró padon álló alul fiókos sorokkal, Emlékév tiszteletére megújult. felül nyitott polcokkal tagolt állvány helyezkedik Hotel Magyar Király épülete: el. Az egykori barokk kiszolgálóasztal sajnos nem maradt fenn. A mai empire stílusú patkó A klasszicista palota első sikeres rendezvénye 1874. augusztus alakú pult, a 19. sz. első harmadában került a 22-én a városi színház megnyitó előadása (Vörösmarty Cson- köázadzépső állványzat elé. Néhány üve- gor és Tündéje) után rendezett díszvacsora volt. Pár éve újra gedény a jezsuiták címerével ékes, ezek megnyitotta kapuit Székesfehérvár legújabb és egyben leg- a patika legkorábbi készletéből valók. régibb szállodája. A négycsillagos Hotel Magyar Király a közel talán az ő idejükből származnak a szé- 200 éves patinás műemlék épületben kívül-belül megújulva pen festett fatégelyek is, s ezek későb- várja vendégeit. A belsőépítészeti megoldásokban a korhű bi átfestéseinek a hosszú sorozatát az stílusirányzat modern ábrázolására törekedtek. A belső kör- állványzaton kísérheti figyelemmel a nyezet a kő, a fa, a fém és az üveg használatának harmóniáját látogató. sugározza, megteremtve ezzel egy rendkívül elegáns, mégis modern megjelenést. Varkocs György Mujkó szobra: várkapitány szobra: 4738évvel ezelőtt, szeptember 3-án 2007 májusában került elhelyezésre Mujkó, az udvari bolond esett el a hős várvédő, Varkocs szobra a székesfehérvári Kossuth utca – Vasvári Pál utca ke- György és csapata a török reszteződésében. Különlegessége, hogy a levegőben lóg. ellen folytatott várvédő küzdelemben. Szulejmán Hiemer ház: szultán 1543. augusztus végén vezette seregét Szé- A Hiemer-ház Székesfehérvár belvárosának egyik kiemel- kesfehérvár alá, amelyet kedő értékű, felújított, egyedileg védett műemléki épüle- mintegy 5-6 ezer főnyi se- te-gyüttese, mely három középkori eredetű épület páratlan összeolvadásából jött létre. Az épület műemléki értékét a jelentős mértékben megmaradt középkori épületmarad- 12. HAZÁM

ványai, a barokk freskók és a külső-belső falakat díszítő mélyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződ- stukkók adják. Történelmi öröksége is hozzájárul különös nek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek jelentőségéhez: egykori tulajdonosai a város legelőkelőbb meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre rétegéből kerültek ki. megkonduló déli harangszó után ismét láthatjuk őket. Ezt Az épülettömb ennek köszönhetően is őrizte meg az egy- követően kétóránként, délután kettő, négy és hat órakor kori tulajdonos és bent lakó családok neveit, melyek közül vonulnak fel a királyi alakok. A harangjáték zenéje az „Ah, legismertebbek Hiemer Mihály, Ferdinand Caraffa gróf és hol vagy magyarok tündöklő csillaga” című népének, mely Pfund (Font) Mátyás voltak. István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az „O A Hiemer – Font – Caraffa épülettömbről először a török Pastor aeterne”. Az óra figurái a harsonás, Szent István ki- hódoltság megszűnése után, 1688-ban történt említés, ami- rály és Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet és kor is Széchényi Pál veszprémi püspök által újraszentelt Szent Margit, Mátyás király és Beatrix királyné. Az óramű városban sor került a – zömmel leromlott állapotban lévő számlapja különleges, 24 órás beosztású. A világos alapon – épületek újraszentelésére is. lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és A mai kor igényeit kielégítő, teljes körű szolgáltatást nyújtó éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körív- komplexum, melyben több konferenciaterem, sajtóterem, hez kapcsolódik a csillagtérképeket ábrázoló tárcsa. Ez ha- két lakosztály, étterem, kávézó is található. Az épület Vá- vonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, rosház térre néző részén kapott helyet a város Tourinform így egy év alatt fordul körbe a számlapon. irodája és a Fehérvári Ajándékbolt is. Az épület ad otthont a Az Óramúzeumban több száz különböző korból származó város házasságkötő termének, 2011 májusában pedig itt nyi- fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra totta meg kapuit az Európa szinten is ismert gyűjteményt szerkezet is látható. bemutató Hetedhét Játékmúzeum. Forrás: wikipedia,turizmus.szekesfehervar.hu Órajáték: Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi sze- HAZÁM 13.

Közigazgatás Ország: Magyarország Régió: Közép-Dunántúl Megye: Fejér Jogállás: megyei jogú város Lakosság: 98 673 fő

Elindult a HAZÁM magazin saját, INTERNET ALAPÚ TV CSATORNÁJA, melyet ingyenesen lehet nézni! ÉRDEKES ROVATOK: -KANADAI MAGYAR DIASZPORA HÍREI -ŐK IS KANADAI MAGYAROK -HAZÁNK MAGYARORSZÁG -ORVOSI PERCEK -ÜGYVÉDI TANÁCSOK -ISMERT MAGYAROK. AOnAHHmtéHTltaáHazaeVzkthaklháiteyzvíeancetváátskstámnslsanaazskáesckiztkkgMzsoéktimpoar,ahanrmgaűvHáyktgisaAjdaaytoagéZrpareyoakaÁ,kargeirhmMsrnaiyauznknaláT.aúk.ggmVtjáa.fnret,iolgatkmvikúénaejrttutjteáülmtótkssöefzslsigtőlazüsmónlrzoelkáljvkeomfarnheeltláoe,islateth,mgcaemeystlasreaéőtzltlryoseaneerrnnniűi:náhebereneakwll.yrüierswleg,sikhswoaozkl.tgaréhyáurlzmadhoeazilkntjaaeéisslemtleröögabtvybvnidehé.fníczirlőlmoet vemét lre,

Hungarikum CSABAI KOLBÁSZ A csabai kolbász meghatározott alapanyagokból készült, eredetvédett, azaz hivatalosan csak Bé- késcsabán és Gyula területén belül előállított, fűszeres, paprikás kolbászféleség. Szigorúan fekete bors nélkül készül. A csabai kolbász világhírű hungarikum, az Európai Unió által földrajzi árujelzővel eredetvédett jellegzetes háziipari termék. A csabai kolbász nem olyan régen kialakult élelmiszer, mindössze az 1890-es évektől számíthatjuk első megjele- nését. Addig olyan kevés sertést tartottak a csabaiak, ami elégtelen mennyiség volt a disznóvágásokhoz. Csupán az 1900-as évektől találkozunk a leírásával. Híressé válásához szükségesek voltak az előnyös természeti adottságok, az állattartás kedvező lehetőségei, illetve az itt élő magyar és tót parasztok szokásai. Az első világháború után nyíltak meg az új lehetőségek, amikortól általánossá vált a hússertés tartása az addigi egyeduralkodó mangalica helyett. A két világháború közt élte első virágzását, ebben a korban tett szert országos hírére. A második világháború, az államosítások után ké- szítése már nem háziipari körülmények között, hanem iparszerűen történt. Az ötvenes évektől a Békés Megyei Húsipari Vállalat orosházi telephelyén kezdték meg „Csa- bai csípős” elnevezéssel, majd az 1960-as, 1970-es években már Békéscsabán és Gyulán, majd Budapesten is készítet- ték. Mindazonáltal a város környékén és a környező falvakban a lakosság mindvégig nagyrészt házi körülmények között állította elő. Az 1990-es években kultusza újra feléledt, a Csabai Kolbászklub 1998. január 30-i megalapítása után minden évben megrendezték a kolbászfesztivált, így a ha- gyományok ápolása és a marketing is új lendületet adott fejlődésének. Azóta Magyarország egyik legnépszerűbb gasztronómiai ünnepévé vált az esemény. A hivatalos eredetvédelem szerint csak Békéscsaba és Gyula környékén előállított kolbászt lehet Csabai márka- 16. HAZÁM Fotók: hungarikum.hu, internet

névvel illetni. Zömében az különbözteti meg a többi Magyar- fűszerkömény (egész). Hét és fél kiló színhúshoz két és fél országon készített kolbásztól, hogy több paprikát tesznek kiló szalonnát tesznek. bele, és speciálisan füstölik. A paprika annyira lényeges elem, hogy bár kerül bele só, köménymag és fokhagyma is, de Korábban csak borssal fűszerezték a kolbászt, de az 1809-es egyik sem mehet a paprika rovására. Nem csak csípős, hanem angol háborús blokád miatt a bors nem volt elérhető egy ide- csemegepaprikát is kell beletenni, hogy szép színe legyen. ig, így a helyiek a saját termesztésű erős paprikát kezdték fű- szerként alkalmazni. A Csabai kolbász készítése, a receptúra Amitől csabai a Csabai: és az ahhoz kapcsolódó szokások generációk óta öröklődnek apáról fiúra. A Csabai kolbász jól csengő márkanév az egész -csak sertéshúsból készülhet, olyan disznó húsából, amelyet Kárpát-medencében, de a tengerentúlon, Ausztráliában, legalább 135 kg-ra hizlaltak fel Észak-, és Dél-Amerikában is jól ismert. -az állat minden részéből kell hozzáadni, a szalonnát külön adagolva Forrás: wikipedia, hungarikum.hu -csak sertésbélbe (vékonybél) lehet tölteni -sok paprika hozzáadása -füstölés A csabai kolbász vörösesbarna színű, rúd alakú készítmény. A rudak átmérője 4–5 cm, hosszúságuk 45–50 cm lehet, bár erre nincs teljesen érvényes szabály. Kisebb méretű párokat is készítenek, azok átmérője 3,5-3,8 cm, hosszúságuk 25 cm. Szárítás, füstölés után a felülete száraz tapintású. Ha felvág- juk, a színe a paprikától jellemzően piros, jól látható hús- és szalonnaszemcsékből áll. 100 kg késztermékhez általában 135–140 kg sertéshúst, ser- tés hasi szalonnát használnak. Fűszerezéséhez 10 kilónként: 20 dkg édes, őrölt, házi paprika, 5 dkg erős, őrölt, házi pap- rika, 24 dkg asztali só, 3 dkg apróra vágott fokhagyma, 2 dkg HAZÁM 17.

Felvidék BAJMÓC VÁRA Bajmóc egyike azon magyar főnemesi lakhelyeknek, melyek képesek valamennyit megmutatni a monarchia uralkodói pompájából és azokból a történelmi időkből, melyben születtek. Bajmóc vára a Nyitra folyó jobb oldalán, épült a a 13. században mesterséges vizesárokkal. Része volt a középkori magyarországivégvárláncnak,későbbpedigaTrencsénighúzódó–30várbólálló–védelmivonalnak, amit Pozsonyból irányítottak az Osztrák-Magyar Monarchia alatt. 18. HAZÁM Fotók: depositphotos

Bajmóc Felvidéken, Nyitrától 90 kilométerre északra, a Sztrázsó hegység keleti lábánál, 298 méter tengerfeletti magas- ságban fekszik. A honfoglalás előtt már várral megerősített hely volt, melyet a magyarok a 10. században foglaltak el. A vár alatti denevérek lakta és az épülettel egybefüggő kéttavas cseppkőbarlang látogatható. A parkjában fakadó gyógyvíz is barlangot táplál. Olyat, amit már az ősember is lakott. A vár előtt álló, 28 méter magas és 12 méteres törzsátmérőjű, több mint 700 évesre becsült hársfát a hagyomány szerint Csák Máté ültette 1301-ben. Úgy tartják, hogy Mátyás király is tartott országgyűlést alatta, és mint király, a fa hűs árnyékában hozott elég sok rendeletet. „Oklevelei közül számosat állított ki innen sub tilia nostra Bajmocensi, azaz »a mi bajmóczi hársfáink alól« keltezve”. A helyen elsőnek a zobori bencés apátok tulajdonát leíró erősség épült ebben az időben, arra alkalmas helyen. levél „Maimoz” néven említ erődítményt 1113-ban. A kez- detben még csak faszerkezetű palánkvár igen nagy utat tett Bajmóc várát a Hont-Pázmány Kázmér ispán fiai létesítet- meg, amíg egyre nagyobb kővárrá alakította a hozzá kap- ték a Nyitra folyó völgyében. A védmű eredetileg, kerek csolódó történelem. A 13. században még csak 35-40 méter bástyatoronyból és azt körbefogó meredek falból állhatott, átmérőjű sziklára épült védelmi pontból 1889-re 365 abla- ami akkoriban már elég volt a belső várépületek védelmé- kos 80 helyiséges, 6000-nél is több műkincset rejtő kastély hez. Ezt a „központi magot” a 15. században építették kör- lett. Az eredményről megoszlanak a vélemények, hisz akad- be egy nagyobbal. A várat azonban nemcsak külső ellenség nak, olyanok is, akik a várat eredeti középkori állapotában támadta. Vagyonában (nagybátyja halála után) erőssé vált szeretnék tudni. A többiek akik meg is nézték, elragadta- Csák Máté önhatalmát az egész felvidékre kiterjesztő har- tással vehették tudomásul, hogy a múlt gazdagsága - a baj- cok során 1297-ben Bajmócot is elfoglalta. móci kastély esetében - kifinomult arányokkal és tetszetős ízlésvilággal párosult. A kialakítás jeles példája annak, hogy A mindig önös érdekét néző főúr erősen köpönyegforgató a nemes szó nem csak főúri előjogokat jelentett. volt, de egy cseppet sem gyenge. 1301-ben éppen Premysl Vencelt támogatta, és II. Vencel királlyá koronázásakor A tatárjárás után IV. Béla király elvárásának megfelelően megszerezte magának Trencsént és Nyitrát. Amikor 1302- a juttatott uradalmak védeleméről az adományozottnak ben a királyi adománylevélben megkapta Bajmócot is, rög- gondoskodnia kellett, annál is inkább, mert azok elein- tön hátat fordított Vencelnek, aki közben elhalt királyapja te nem örökbirtokok voltak, hanem bizományba kapott cseh trón-örökét átvenni ment Prágába. királyi jószágnak számítottak. Számos vár, erőd és más HAZÁM 19.

Trencséni Csák Máté megnőtt hatalmára jellemző, hogy csak a vele megkötött kékesi egyezmény szerint -Anjou Ká- roly Róbert által juttatott- tárnokmesteri kinevezése után választották csak királlyá Károly Róbertet a magyar rendek. Csák Mátét nem érdekelte tovább se az 1308-as választás, se az 1310-es koronázás. Sőt Visegrádból rablólovag módjá- ra portyázva fosztogatta a királyi birtokokat. Címeit I. Ká- roly Róbert visszavonta, Gentilis bíboros pedig kiátkozta. Az átok volt az utolsó csepp a pohárban. Csák Máté hadai élén 1311. június 25-én Buda kapuja alá vonult, előle Károly Róbert udvarával együtt Temesvárra költözött. Csák Máté Aba Amadéval és fiaival szövetségben felkelt a király ellen. Az 1312-es rozgonyi csatában vereséget szenvedtek. De ez nem zavarta a trencséni nagyurat abban, hogy Luxemburgi János cseh királyt is megtámadja 1316-ban. Ezt kihasználva, Károly Róbert 1317-ben visszavívta tőle Vi- segrádot és Komáromot. Károly Róbert csak Csák Máté ha- lála után, 1321 tavaszát követően tudott szert tenni Bajmóc- ra. Később a Csák nemzetséget a király bosszúból kiirtotta. Luxemburgi Zsigmond birtokadományokkal erősítgeti pozícióit a magyar nemesi tábor megnyerése érdekében. Bajmócot Jolsvai Leusták nádorispán kapta. Jolsvai fiának (Györgynek) nincs utóda ezért 1427-ben visszaszármazik a birtokuk a koronára. 1430-tól Bajmóc Noffri Lénárdhoz és három testvéréhez kerül. Négyen, példás összefogással külső kővárat emelnek a meglévő köré. A század derekán cseh husziták Bajmócot is ostromolták, de a vár egyike maradt annak a néhány felvidéki erős- ségnek, ami ellenállt. 1489-ben Noffri família kihalásakor a bajmóci uradalom Mátyás királyra marad, aki törvény- 20. HAZÁM

telen János fiának, a liptói hercegnek adományozta. Később Bajmóc a Szapolyai családé lett, mert az időközben elhunyt Mátyás királyon követelt pénzüket Corvin János nem tudta kifizetni, kénytelen volt a várbirtokot zálogként átengedni. A 16. században Szapolyai János választott magyar király- tól, riválisa I. Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg, szintén magyar király harcban szerzi meg a várat. A győztes Ferdi- nánd a bajmóci uradalmat a Thurzóknak adományozta, akik a törököktől tartva a vár falait megerősítik 1530-ban. 1605-ben a felkelő Bocskai István hajdúi előtt a Bajmóc kaput nyit, de 1607-től a Thurzó családé lesz megint, akik birtokközpontként használják. Elmaradt korszerűsítések következtében ekkorra a várnak már nincs komolyabb ha- dászati értéke. 1637-ben a Thurzó família kihalásával az uralkodóra vissza- száll a bajmóci uradalom, aki pedig azt a Pálffy családnak adja. 1643-ban a zálog tulajdonukká alakult. A II. Rákóczi Fe- renc vezette szabadságharc alatt a kurucok hosszas éhez- tető blokáddal 1704. július 8-án bevették. Ezzel a nem éppen szerencsés lépéssel a kurucok még in- kább nyakukba vonták a Pálffyakat. A Pállfyak előbb a tren- cséni csatában a császáriak vezéreiként kerekedtek felül. A történelem vihara elül az uradalom körül. Nem tépázza tovább Bajmócot, de a hozzá tartozó Pálffy birtokokat sem. A vár eredeti középkori formáját megőrzi 1889-ig. Pálffy János Ferenc gróf tulajdonos és Hubert József budapesti műépítész együtt, a francia várbelsők mintájára, impozáns HAZÁM 21.

22. HAZÁM

kastéllyá alakítja. Mire a vár 1908-ra elkészült, az évtizedekig tartó átalakítás tetemes összegbe, 2 millió aranykoronába került. A 19. század elejére (állítólag azért, hogy minden naptári napon más és más ablakon lehessen kitekinteni) 365 ablakos díszes várkastéllyá varázsolták. Pálffy János Ferenc (1829-1908) gróf aktívan köz- reműködött a tervezésben, de elkészültét már nem érte meg. A főúr kiváló műbarát és műértő. Mű- és régiséggyűjteményei messze földön ma is híresek. A bajmóci vár, a bazini várkastély, a királyfai kastély, pozsonyi, bécsi és párisi palo- tái, valóságos tárházai a műkincseknek és gyűj- teményeknek. Szenvedélyes műgyűjtő. A művé- szetek is hatalmas pártfogót nyertek benne. De a nemzet háláját mégis leginkább az 1900. évi okt. 9-én tett alapítványával érdemelte ki, amit a középosztály tehetségeinek támogatására ho- zott létre. E nagylelkű alapítvány a 19. század al- konyán, méltóan sorakozik a család hatszázados múltja alatt szerzett nagy érdemekhez. A vár tagozódása: Általános leírással azt mondhatjuk, hogy a vár mind függőleges, mind vízszintes tagolással bír. Vízszintesen három épületgyűrű, függőlegesen három udvari szintre tagozódik, amely udvarok közt összesen 20 m-nyi szintkülönbség van. A legalsó udvarból széles lókaptatós lépcső vezet a másodikba. Az épület gyűrű külső peremén vannak a gaz- dasági. adminisztrációs építmények, valamint az egykori várőrség szállásai. A középső második zónában a kápolna, a vártulajdonos lakrésze és vendégszobák vannak. A legbelső többszintes épületegyüttes két nagy 60 és 71 méter magas bástya közé szorult, szintenként egy-egy lak- osztállyal. Fogadó terek, Hunyadi terem, disz- pozitórium, keleti szalon (és dolgozószoba), valamint pár vendégszoba van. A tornyok csiga- lépcsőin juthatunk fel és le. A legfelső torony- szoba zöld lombok közötti falfestéseiről híres. Legalul levéltári szoba van raumkunst (mond- vacsinált „németes” jelző az átlagosra) stílusban berendezve. A vár legendája: A bajmóci várban egy fekete hölgyet láttak kí- sérteni. Története a következő: A hölgyet éle- tében rokonai hűtlenséggel vádolták meg. Férje rettenetes igazságpróba elé állítván azt követel- te tőle, hogy vesse le magát a vár tornyából és ha ártatlan, akkor élve marad, ha pedig bűnös megérdemli a halált. Az asszony magával vitte aprócska gyermeküket és azzal együtt ugrott a mélybe. Azóta együtt járnak vissza a kegyetlen helyszínre kísérteni. Az éj sötétjében többen hallani és látni vélték már az anya szellemét, karjában a síró gyermekével. Többnyire a várto- rony környékén és a várlépcsőjén bolyongva. Forrás: wikipedia HAZÁM 23.

24. HAZÁM

HAZÁM 25.

www.hazamtv.comAEeO VzrHnNleeMiiayklomdakAáláaigamgnpérklyp oabdisöéTaúannaeznnmidjzVüHysnjloeilátoAeot kktaTktkcZéérktziserÁkkbasöeáe,oiolMtszaggéktrtf:usey:iatT s lislokmmpkiVákoérezMéomrlóntgertaű,-ét-eá-psréshsa1z1oá1roatc9őlrk99raysim7lá8ep7a.mkn6b0oe5fgóaaáurgMMgMnstTtyhoáyroioaeaatbsonkslzxáonfltizijosbrar“kakserIóoövvgtzsaalátaitma:l-tmHlitu-a-aetnipssubrmreáaazttnrzztnontákmüióunykkssMavszuat(agzsscpa((lytscchgaeak?assaymrélpaataosnpapbrklzaotaaee”übkrttrslbabrh,t?oznaah.evá)nMnaHag))toitmotogenecty,gslaaaéinnHhétráoAeznllliZjknMieÁy:asauMszrgéaiTdgncíVsgjiakgyrsóeééannsTnezyiéesb(heroneanré.nmmlkyeeüusglgétedelmíkjaliínsttsehügenytkőá,lmtianeltgáenrpn)á?ert

A magyar forint 20 000 FORINTOS BANKJEGY A megújult 20 000 forintos bankjegy - a már for- galomban lévő új 10 000 forintos bankjegyhez hasonlóan - megőrizte a forint bankjegyek igé- nyes, művészi grafikai tradícióit (portré, hátoldali kép), azonban a fejlesztés során lehetőség nyílt több, a címlet azonosítását a lakosság, a pénzke- zelők és a gépek számára is megkönnyítő, kor- szerű biztonsági elem alkalmazására. 2015. december 14.-én került forgalomba a megú- jult 20 000 forintos bankjegy. A forintbankjegyek fejlesztése mellett szóló legfontosabb szakmai érv az ún. technológiai avulás megelőzése volt. A bankjegyre rátekintve jól látható, hogy szí- ne eltér a korábbi 20 000 forintos színvilágától, biztosítva ezzel azt a fontos kritériumot, hogy a megújult bankjegyek ne csak egymástól, de a korábban forgalomba bocsátott címletektől is könnyen megkülönböztethetők legyenek. A bankjegyen több olyan biztonsági elem ta- lálható, mely a mindennapi vásárlások során is életszerű ellenőrzési lehetőséget biztosít bárki számára. Az előoldalon Deák Ferenc portréja, míg a hátol- dalon az Ideiglenes magyar képviselőház látható. A köztársasági veretek előállítási költségét az MNB hivatalos honlapján teszi közzé. A húszezres címlet előállítási költsége bruttó 49,9 Ft. Forrás: mnb.hu Deák Ferenc igazságügy-miniszter (1803. október 17 Söjtör-1876. Január 28. Budapest) magyar politikus, jogász, táblabíró,országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere ( 1848 március 23- 1848 szeptember 11 közötti időszakban). A reformkorban és a dualizmusban is meghatározó államférfi „a haza bölcse” és „a nemzet prókátora” titulust kapta. Jogi végzettséget szerzett és ügyvédi vizsgát tett, majd Zala vármegye szolgálatába állt. Politikusként a reformországgyűlésen a liberális ellenzék első embere volt. Az 1848-49 forradalom és szabadságharc idején a Batthyány-kormány igazságügy-minisz- tere. A szabadságharc bukása után ő volt a passzív ellenállás vezéralakja. A kiegyezés létrejöttében elévülhetetlen érdemeket szerzett. 1866-ban ő vezette azt a magyar tárgyalódelegációt, amelyik az áprilisi törvényekről ( A törvénycsomag új közjogi hely- zetet teremtett a Habsburg Birodalomban, egyben biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését; lényegében Magyarországot rendi államból parlamentáris állammá, alkotmányos monarchiává, alakította) a nemzeti őrsereg és az önálló nemzeti bank felállításának kivételével kompromisszumra jutott Ausztriával. Történelmi nagysága abban áll, hogy fő támogatója volt annak a folyamatnak, mely során elhárultak a magyar nemzet útjából azok az akadályok, amelyek az uralkodóházhoz és az örökös tartományokhoz fűződő viszonyt lehetetlenné tették. Tevékenysé- gével nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg, hanem lehetővé tette Magyarország további fejlődését, anyagi és szellemi gyarapodását. Deák olyan jellegű hatalmat gyakorolt, mint amit korábban a régi törvények a nádorra ruháztak: közbenjáró volt király és a nemzet között. Az országgyűlés kívánsága az volt, hogy Deák, mint a régi nádorok, segédkezzen a koronázás ünnepélyes aktusá- nál, ám Deák ezt is visszautasította, mint minden más jutalmat és kitüntetést. Neki „egy kézszorításnál többet még királya sem adhatott”. Jutalmát hazája jövőjének és békéjének biztosításában, a király és a nemzet közötti bizalom helyreállításában nyerte el. A rovatot a Magyar Nemzeti Bank támogatta. HAZÁM 27.

Híres épületek TIHANYI BENCÉS APÁTSÁG Tihanyban, a Tihanyi-félsziget hegyláncának kelet felé meredeken leszakadó szélén alapította I. András király 1055-ben az apátságot Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Jelenleg önálló monostor a Magyar Bencés Kongregáció részeként, a 9 fős közösséget Korzenszky Richárd perjel vezeti. 28. HAZÁM Fotók: PANDA ÁKOS, Depositphotos

A monostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék. Latin nyelvű szöve- gében magyar szavakat, kifejezéseket is találunk:”feheruuaru rea meneh hodu utu rea” (Fehérvárra menő hadi útra). Az oklevelet a Pannonhalmi Főapátság levéltárában őrzik. Az egyenes szentélyzáródású keletelt templomhoz dél felől csatlakozott a szabályos kolostornégyszög, mely nyugaton a templomnál rövidebb volt. Napjainkra csaknem valamennyi középkori építmény úgyszólván nyomtalanul eltűnt, mintegy tucatnyi kőfaragványt és a szinte érintetlenül ránk maradt altemplomot nem számítva. A tatárjárás (1241-1242) nem okozott pusztítást az apátság épüle- tében és birtokaiban sem. Ezt követően épült ki a kolostort kö- rülvevő erődítmény, bár valamiféle védőfal korábban is lehetett. A kolostor életében a török-magyar harcok hoztak igazán gyöke- res fordulatot. A szerzetesi élet 1534-ben megszűnt, az erődített kolostor a balatoni végvárrendszer fontos láncszemévé vált. Az ezt követő csaknem másfél évszázad alatt a szerzetesi élet min- den tárgyi emléke elpusztult Tihanyban. A katonaság 1674-ben adta vissza eredeti rendeltetésének a templomot. Egy váratlan, tragikus tűzvész azonban 1683-ban a kolostori épületeket romba döntötte. A török harcok lezárulta után (1699) nem volt szükség az erődítményekre, ezért a védőműveket 1702-ben lerombolták. A török elleni felszabadító háborúk után a királyi kamara a felsza- badított területeken álló birtokokat csak ún. fegyverváltság kifi- zetése után adta vissza egykori tulajdonosaiknak. Tihanyért ezt a magyarországi bencés rend nem tudta kifizetni. Így 1702-ben az ausztriai Altenburgi Bencés Apátságnak tulajdonába került. A Pannonhalmi Bencés Apátság csak 1716-ban tudta visszavásárolni Altenburgtól. 1719-ben kezdődött meg az újjáépítés Wittwer Márton karme- lita építész tervei szerint. Eleinte csak két lakható szoba volt a kolostorban, és egyházi szertartás céljaira csak az altemplomot lehetett használhatóvá tenni. A középkori épületeket elbontot- ták, s több mint három évtized alatt, 1754-re fölépült a kéttornyú (35 m magas), nagy barokk templom. Ez 46 méter hosszú és 16 méter széles. Ugyanekkorra készült el az új kolostorépület is. A templom fölszentelését egy 1763-ban kitört tűzvész hátráltatta. 1786-ban II. József császár a bencés rendet is feloszlatta. A szer- HAZÁM 29.

30. HAZÁM

HAZÁM 31.

zeteseknek el kellett hagyniuk kolostorukat, csak egyetlen jeles festőjét Deák-Ébner Lajost, Lotz Károlyt és Székely Ber- szerzetes maradhatott, aki ellátta a plébániai feladatokat. talant bízták meg egy-egy boltmező kifestésével. A rend tagjai 1802-ben térhettek vissza Tihanyba, csakúgy, 1950-ben, a szerzetesrendek állami feloszlatása következté- mint Pannonhalmára. 1889-ben a templom nagy felújításakor ben ismét el kellett hagyniuk a bencéseknek a monostort. A elhatározták, hogy terét falképekkel is díszítik. A kor három plébánia megmaradt, a monostor előbb szociális otthon lett, később pedig múzeum. A bencések 1990-ben térhettek vis�- sza Tihanyba, de a kolostoregyüttest csak 1994-ben kapták vissza az államtól. A templombelső (falképek, oltárok) rest- aurálása 1992-1996 között történt meg. 1996-ban megkez- dődhetett a monostor teljes felújítása is. A Tihanyi Bencés Apátság 2012. május 31-től a Magyar Bencés Kongregáció ön- álló perjelségeként (prioratus conventualis) működik. A mo- nostor elöljárója Korzenszky Richárd perjel A monostorban kilenc szerzetes él, akik ellátják Tihany község és több kör- nyékbeli település, valamint a balatonfüredi kerektemplom lelkipásztori szolgálatát, továbbá vendégfogadással, lelkigya- korlatok és kulturális programok szervezésével foglalkoznak. A barokk monostorban, a szerzetesi élettel összhangban, egyszerű cellákat alakítottak ki. Reprezentatív megformálású volt a déli szárny földszintjén a refektorium (szerzetesi ebéd- lő), és az emeleten a könyvtár. Az altemplom háromhajós, három oszlop-párra támaszkodó terét a szen- télybe felvezető lépcső két oldala mellett elhelyezett lejá- raton lehet megközelíteni. Az altemplom az egyetlen olyan tér, amely a XI. századi templomból viszonylag érintetlenül megmaradt. Eredetileg királyi temetkezőhelyül szolgált, itt helyezték nyugalomra I. Andrást és fiát, Dávid herceget. Az altemplomot többször átalakították, felújították, padlózatát felbontották, felásták, vakolatát leverték. A XVIII. században Ambrosio Dornetti falképekkel díszítette, majd 1889-ben is- mételten kifestették Lotz Károly irányításával. A mai formá- jában, a román kori hangulatot visszaidézve 1955-től látha- 32. HAZÁM

HAZÁM 33.

tó. Ekkor távolították el korábbi falképeit is. I. András felirat főapát nevezi ki, és rendelkezik növendékfelvételi joggal. nélküli, csupán csak egy kereszttel díszített sírlapját - amely A főmonostor szerzetesei a Pannonhalmi Bencés Gimnázi- mindig e térben volt - ekkor tették jelenlegi helyére. umban végeznek oktató-nevelő munkát, és a Területi Apátság településein (15 plébánia) lelkipásztorkodnak. A oktató-neve- Bencés termékek lő munka, a pasztorális tevékenység, és a „kulturális misszió” anyagi feltételeinek biztosítására a főmonostor – az idegen- A Nyugat-Európában már megszokott gyakorlathoz hason- forgalmon kívül – bortermeléssel, gyógynövény-termesztés- lóan a közelmúltban önállósodott Tihanyi Bencés Apátság is sel, gyógyhatású párlatok készítésével foglalkozik, egyúttal turisták fogadásával és azoknak különböző termékek árusítá- megismertetve a világgal évszázadok bencés hagyományait. sával próbálja előteremteni a működéséhez szükséges pénz Bakonybél szerzetesközössége az ősi benedeki monasztikus egy részét. A közelmúltban bővült az apátság kínálata a Szent karizma megélésére törekszik a Szent Liturgia igényes szol- Flórián gyertyaöntő és -mártó műhely termékeivel. Az első gálata, a lectio divina és a kétkezi munka által. gyertyát nemrég mutatta be Korzenszky Richárd perjel, az Tihany szerzetesei a községben és a környező településeken apátság vezetője és a készítő, Domonkos atya, aki még ba- lelkipásztori munkát végeznek, az apátság sok kulturális prog- konybéli szerzetesként tanulta meg a gyertyakészítést. Kor- ramnak (kiállítások, hangversenyek, találkozók) és konferen- zenszky Richárd elmondta, hogy 2013 óta árusítanak apátsá- ciának ad helyet. A monostor mellett 40 fős vendégház talál- gi címkés sört, ami a Tichon nevet az alapító levélből kapta. ható, ahová egész évben érkeznek lelkigyakorlatos csoportok, A világos, búza és vörös kiadásban megjelenő házisört egy konferenciák résztvevői, és egyéb zarándokcsoportok. A szer- tapolcai serfőzde készíti, de ezt a három változatot csak az zetesek tanítanak az Apátság fenntartásában működő Tihanyi apátság palackjaiba töltik, de a későbbiekben saját főzdéjük Bencés Iskolában (általános iskola, 8 évfolyammal, zeneiskolai is lehet. Ugyanakkor a saját borpincészet alapítására nem lát képzéssel) is. Gyógynövény-teákat készítenek, gyertyamár- lehetőséget, mert ehhez nem rendelkeznek megfelelő ültet- tással és gyertyaöntéssel is foglalkoznak. vénnyel, illetve területtel. A további tervek között a gyógynö- A győri perjelség szerzetesei a Czuczor Gergely Bencés Gim- vénytermesztés, valamint egy levendula ültetvény kialakítása náziumot és Kollégiumot látják el, illetve a Szent Ignác ben- és levendula, illetve más növényi olajok párlása szerepel. Eh- cés templomban és a Területi Apátság plébániáin lelkipászto- hez megfelelő területtel rendelkeznek a Belső-tónál. ri munkát végeznek. A budapesti rendházban élnek a tanulmányaikat a fővárosban A bencés rend története: folytató szerzetesnövendékek, továbbá az ott élők lelkipász- tori munkát végeznek. A rendház mellett található a Szent A Magyar Bencés Kongregációnak négy önálló monostora Szabina Kápolna. van: a Pannonhalmi Szent Márton Főapátság (alapítás éve: A Szent Gellért Apátság alapító szerzetesei az 1931-től a Bra- 996), a Tihanyi Bencés Apátság (alapítás éve: 1055, konventu- zíliában élő magyar katolikus lelki és szellemi gondozására ális tehát önálló perjelségként működik 2012-től), a São Pau- érkezett bencések voltak, ma már a közösség nagy része bra- lói Szent Gellért Apátság (konventuális tehát önálló perjelség zil származású. Az apátsághoz gimnázium is tartozik. Tanul- 1953-tól, apátság 1989-től) és a győri Szent Mór Bencés Per- mányi házuk van Itapesericában (Cela São José). jelség (2007, konventuális, tehát önálló perjelség 2012-től). Pannonhalma függő házai: a Bakonybéli Apátság, a budapesti Forrás: wikipedia,tihanyiapatsag.hu és a komáromi (Szlovákia) rendház. Bakonybél jelenleg (2017) függő perjelségként működik: elöljáróját a pannonhalmi 34. HAZÁM

HAZÁM 35.

Ezt látni kell SZENTGYÖRGYVÖLGY A Nyugat - Dunántúl egyik legszebb műemléke az 1787-ben épült szentgyörgyvölgyi fa kazettás református templom. A késő barokk stílusú templom, a türelmi rendelet kihirdetése után épült. Ekkor még nem volt tornya, az épület mellé egy kis fa haranglábat emeltek. A torony, és vele a végleges épület 1805-re készült el. Szentgyörgyvölgy község Zala megyében Zalaegerszegtől törökverők, várkapitányok lettek; Bakas Ferenc 1630-ban 46 kilométerre dél-nyugatra. A honfoglalás után az Őr- báróságot kapott. A reformáció idején a falu teljes lakossá- ség része lett. Oklevélben, bizonyítottan először 1326-ból ga kálvinistává vált, a rekatolizációnak sokáig ellenálltak. A említik; neve (Scentgurgy) után ítélve ekkor már templo- falu hagyományosan mezőgazdasági jellegű település volt ma is volt. Sőt, valószínű, hogy ezt a falut nevezték egy annak ellenére, hogy földjei nem túl jók. A 20. század első 1257-ben kelt jegyzőkönyvben Szentgyörgyegyházának, felében a falu határában nem volt nagybirtok; a gazdák illetve egy 1275-ös oklevélben Őriszentgyörgyvölgynek. többnyire 10–50 hold földet műveltek. Sok családnak volt 1441-ben már Zenthgywrgwelge néven fordul elő egy ok- erdőbirtoka is, amit szálaló vágással műveltek. levélben. A szentgyörgyvölgyi reformátusok ideiglenesen már 1762- Hagyományosan szegény kisnemesek lakták, az egykori ben sárfalú imaházat építettek, majd II. József türelmi ren- őrállók utódai. Közülük a mohácsi csatát túlélt Bakacs Sán- deletét kihasználva téglatemplom építését is tervbe vet- dor emelkedett ki jutalmul kapott birtokával. Utódai híres ték. Ezt — akkor még torony nélkül — 1787-ben húzták fel 36. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

annyira sietve, hogy az ácsok állítólag útközben, a szeké- A kis dombon, szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyhajós ren faragták ki az erdőből hozott fatörzsekből a gerendá- épület nyugati homlokzata előtt hagymasisakos torony kat, hogy mire az engedélyt visszavonnák, már készen le- magaslik. A keleti homlokzat felé csonkakontyolt nyereg- gyenek mindennel. Tornyát 1792-93-ban emelték fel, addig tető fedi. A keleti bejáratához bejárati előcsarnokon át jut- egy kis fa harangláb állt az épület mellett. hatunk el. Mózes-szék: Erről a fogalomról, annak ellenére, hogy jelen van templomainkban és folyamatosan használ- A templom népi barokk stílus jegyeit hordozza. A falak és juk a kifejezést, nem tudunk sokat. Az elnevezés a Bibliára a torony felemésztette az eklézsia pénzét, és sok év telt el vezethető vissza, a Máté evangéliuma 23. részében Jézus addig, amíg a belső berendezéshez és mennyezethez szük- utal rá, melynek üzenete nem túl pozitív a szövegkörnye- séges anyagiakat össze tudták gyűjteni. Ráadásul 1805-ben zet szerint. „Az írástudók és farizeusok a Mózes székébe — máig se tudni, miért; valószínűleg a sietősen végzett ala- ültek.” (Máté 23,2) Elégedjünk meg azzal, hogy hagyomá- pozás miatt — a templom fala megrepedezett, a kórust tartó nyos templomainkban van Mózes-szék. Van díszesebb, fa- gerenda eltört. A pénzszűke miatt a javítás 1820-ig eltartott. ragott, párnázott, fűthető, baldachinos és egészen egysze- HAZÁM 37.

rű is. Amilyen a templom általában – a Mózes-szék is igazodik a belső tér berendezéséhez. A templom terében öt, egymástól járásokkal spodium- mal elválasztott, szürkére festett, copf stílusú padsor áll. Az úrasztalához közeli padsor és a mózesszék elejét faragás ékíti. A templom belseje egyszerű, egyhajós szerkezetű, mely kazettás mennyezettel fedett. A templom koronás szó- széke, berendezései, kazettás famennyezete 1805 és 1828 között készült el. A díszítésre szolgáló reparatiókat Nemes Rákos Ferencz, N. Szabó Tamás és N. Szabó János asztalosmesterek alkották. A fakazetták kékkel festett bárányfelhőket ábrázolnak, a középső két táblán virág- motívum és szöveg látható. A karzat alsó felét kék, fehér és fekete virágos-csillagos festés díszíti. Ugyancsak fes- tettek a karzat mellvédje és a karzatot tartó gerendák. A kifestés nemes Patkó András munkája 1829-ből, aki 1784-ben a falu első református tanítója volt. Amikor a templom festésére vállalkozott, 74 éves, nyugalmazott oskolamester volt. A festett virágdíszítésen a következő szöveg látható: „Mely igen szerelmetesek a te Hajlékaid óh seregeknek ura: satLXXXIV. Solt: 2.5.E. E Hely nem egyéb: hanem Istennek Háza és Mennyeknek kapuja: 1.Mos: 28:17.” A szalagon: „Tiszt. Tudós hais István úr prédikátorságában festette Patkó András 1829-dikben.” Forrás: wikipedia, orseg.info 38. HAZÁM

HAZÁM 39.

40. HAZÁM

HAZÁM 41.

42. HAZÁM

Ősi magyar kutyafajták KOMONDOR A komondor az egyik legismertebb magyar pásztorkutya amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Nevének több magyarázata is van. Valószínűleg a kuman (kun) szóból származik, 1454-ben bukkant fel nyelvemlékeinkben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondort vagy komondort. A szó a türk nyelven a kumanokhoz tartozást jelentette. A kunlakta vidékek pásztorkutyája lehetett. A komondor már komondort, nehezen tud szabadulni a látvány varázsától. valószínűleg a kuvaszhoz hasonlóan őseinkkel a népvándorlás Eredeti munkájából kifolyóan nem nagy igényű fajta, ha idején került a Kárpát-medencébe, de nem kizárt, hogy a kunok megvan a megfelelő tér a mozgásához és a gazdai szeretet, hozták be nagy testű pásztorkutyáikat a 13. század közepén. tökéletesen jól érzi magát. Az udvar, porta őrzése annyira a Ezt bizonyítják részben a romániai helynevek, részben vérében van, hogy tanítani sem kell. A területét nappal keveset pedig Bökönyi Sándor szóbeli közlése, miszerint az ázsiai mozogva, heverészve őrzi, de ébersége egy pillanatra sem sztyeppövezet nagy testű pásztorkutyái kuvasz típusúak, de lankad, éjszaka viszont állandó mozgásban van, őrjáratozik. Ukrajnában - a hajdani Kumániában - ma is komondor típusú A gyanús mozgást hangos, mély hangú ugatással jelzi, és pásztorkutyákat találunk. Feladata nem a terelés volt, hanem szerencsére igen ritkán ugat feleslegesen. A betolakodókat a kuvaszhoz hasonlóan a nyáj megvédése a ragadozóktól és szembe támadja le, és nem a megsemmisítés, hanem a a tolvajoktól, hiszen őseink legfontosabb vagyontárgya az élő hatástalanítás a célja. Amíg a gazda meg nem érkezik, addig a állat volt. Az éjjeli őrködés során a komondort fehér színe rosszindulatú idegen nem moccanhat. segítségével különböztették meg a támadóktól. A komondor, ha helyesen nevelik, nem akarja a dominanciáját Nevezték gubancos magyar juhászkutyának, selyemszőrű bizonyítani gazdájával szemben. Határozott és igazságos farkasebnek, pusztai komondornak, lompos szőrű nevelést igényel. Kimondottan embercentrikus, szeretetét komondornak, bagolyszemű komondornak vagy csak nem csak gazdájára, hanem a családtagokra és a közeli egyszerűen komondornak, amely szó a nyelvemlékek szerint barátokra is kiterjeszti. Ez nem azt jelenti, hogy a komondor mindig a nyájat őrző nagy testű kutyákat jelölte. macskaszerűen hízelgő természet. Kimondottan tartózkodó, A komondor legfeltűnőbb sajátossága a szőrzete, amelyhez disztingvált, aki elvárja, hogy tiszteljék önállóságát, szuverén hasonló csak a pulinak és a bergamoi pásztorkutyának van. egyéniségét. Idegenekkel a gazda jelenlétében visszahúzódó, Mérete mellett ez a szőrzet teszi a komondort impozánssá, esetleg kedveskedő, de ez ne tévesszen meg senkit, ugyan látványossá. Kialakulásában valószínűleg szerepe volt az azt az embert a gazda jelenléte nélkül már nem fogja ázsiai puszták szélsőséges éghajlatának. Ezért általában a beengedni az őrzött portára. Mivel pásztorkutya, ezért komondornak nincs szüksége házra, csak egy helyre, ahova nem éppen a kiképzők álma, hiszen megszokta, hogy önálló elhúzódik a csapadék elől. Ápolni nem kell minden nap, döntéseket hozzon, a számára értelmetlen parancsokat elég az összenemezesedett csomókat időnként széttépni, egyszerűen elengedi a füle mellett. Mindent gyorsan tanul, az egyébként teljesen öntisztuló. Régen a pásztorok a birkák alkalmazott intelligenciája igen fejlett. Ennek ellenére igényli mellett a komondorról is lenyírták a szőrt, ez a minőségének, a foglalkozást, hiszen így alakulhat ki a gazda és a komondor úgy látszik, nem ártott. A kiállításon elvárás a nagy szőrzet, között egy egészséges kapcsolat. a mindennapi életben és a dolgozó kutyákat, egészségi és állatjóléti okokból nyírni szükséges. Jelenleg csak fehér Marmagasság: kan: min. 70 cm, általában 72–78 cm; szuka: (csontfehér) színben tenyésztik, de régebben létezett sárga, foltos, vadas színű változata is. min. 65 cm, általában 65–70 cm. Testtömeg: 40–60 kg. Várható Nagy termete ellenére mozgása kimért, elegáns. Aki látott élettartam: 7-14 év Forrás: wikipedia Fotók: : internet HAZÁM 43.

Erdély LESSES ERŐDTEMPLOMA Lesses ( németül Schönberg, románul Dealu Frumos ) egy kis falucska Erdélyben, az egykor szászok lakta Szeben megyében, Segesváról 46 kilométerre délre.Tőle nyugatra, a Szentágotára vezető út mentén található Románia földrajzi középpontja. 44. HAZÁM Fotók: Panda Ákos

Nevének eredete: Bár német nevét mind latinra (első említésekor: Pulcro- monte,1280), mind később románra (mai hivatalos neve) ‚szép hegy’-ként fordították, a név előtagja valószínűleg a Schein (‚fény’) szó alakváltozatából való (ugyancsak 1280- ban Sconberg), és együtt messziről látható, világos hegyet jelölhetett. Ez valószínűleg a falu és Szentágota közti, 639 méter magas és ma erdővel benőtt Alte Burg hegyre vo- natkozott. Magyar neve (először 1760–62-ben Lesszes, majd 1805-ben Leses) a némettel értelmileg párhuzamos: les + -s (‚őrhegy’). Az egyik legkorábbi, valószínűleg 12. század közepi szász telepítés, később nagysinkszéki szász falu volt. 1500-ban 51 házas gazdát, három pásztort, egy malmot és két puszta há- zat írtak össze benne. 1599-ben Vitéz Mihály serege pusz- tította el. 1687 és 1695 között házai felét, 24 házat hagytak el lakói. 1734-ben landlerek költöztek be. HAZÁM 45.

A land- a XII. századhoz tartozik, a Lesses a tizenharmadik szá- lerek (Landler) zad első felétől kezdve háromhajós, négyszögletes kórusú, nevüket egy fel- román stílusú bazilikával rendelkezik, kelet felé félköríves sőausztriai térség- apszissal zárva. harangtorony nélkül. Ennek a bazilikának a ről (Land) kapták. Ez két védőtoronnyal megerősített csarnokgótikus templom- a régió volt a központja má történő átalakítása többször is példaként szolgált az er- annak az 1626-os paraszt- délyi szász templomok építésének alakulására. lázadásnak, mely a Habsburg császár ellenreformátori buz- A Dél-Erdély szinte valamennyi román stílusú templomának galma okán tört ki. II. Ferdinánd közös sorsát megosztva a Gyönyörű Hegy bazilikája a 16. bajor segédlettel — természetesen század elején gótikus átalakítások sorozatán ment keresz- — leverette a lázadást, az egymást tül, valószínűleg 1522-ben fejeződött be, ugyanis az eresz követő császárok és császárnék (Ferdinánd után IV. Károly alá írták a változások 1522-es évét. majd Mária Terézia) rekatolizáló szenvedélye sem csökkent. Az uralkodóház és a római katolikus egyház erőszakos fel- Az erődítési munkálatok több szakaszban zajlottak, így a 16. lépése ellenére maradtak olyan Luther-követők, akik tán- század első éveiben a régi bazilikát gótikus templomterem- toríthatatlannak bizonyultak. Hogy ne szökdössenek idegen mé alakították, amelyet erős védőfal és védőtornyok vettek országokba — vagyis, hogy ne emigráljanak —, az uralkodó- körül. ház ezen eretnekek ügyében a „transzmigráció” eszközéhez folyamodott; erőszakkal áttelepítette őket Erdélybe, ahol a 1914-ben, amikor új közösségi csarnokot építettek, az öt- tordai országgyűlés által 1548-ban elfogadott, az akkori Eu- szögletű tornyot belefoglalták a csarnokba. Az alapozáshoz rópában példa nélkül álló vallási türelmi rendeletet a Habs- szükséges ásatások során temetőt fedeztek fel az első bazi- burg uralkodók is kénytelenek voltak megerősíteni. lika közelében. A „keresztény föld” szabad községeként, amelynek alapja Forrás: wikipedia 46. HAZÁM

HAZÁM 47.

HazáM a diaszpóra legszínesebb magazinja - évente 4 alkalommal jelenik meg - Magyarország értékeit, szépségeit mutatja be - magyar nyelven - a Kanadában élő magyarok részére - ingyenes Már 6 éve jelenik meg óriási sikerrel a HAZÁM Kanadában, hogy minél több magyar olvasóhoz jusson el. Ha tetszik a magazin, kérjük írjon egy rövid visszajelzést a következő E-mail címre: [email protected] w w w.haz a m.c a