Teljes technológiai leírás

1

Naturalma® Technológiai Leírás A Naturalma Programot és az ennek részét képző telepítési, tanácsadási, értékesítési rendszert azzal a céllal hozta létre a Holland Alma Kft Gyümölcsfaiskola innovációs csoportja, hogy a termesztésben jelenleg legnagyobb kihívást jelentő problémákra hatékony megoldást kínáljon a rendszerhez csatlakozó ültetvénytulajdonosok részére. A program új, étkezési, asztali minőséget biztosító, ugyanakkor varasodás ellenálló és lisztharmat toleráns fajták felhasználásával megcélozta egy jelentős ültetvényfelület létrehozását, amely nagy tömegű árualapot képes biztosítani egy magas minőségi követelményeket támasztó piaci szegmens részére. A rendszer egységes technológiát kínál, ehhez operatív szaktanácsadási rendszert biztosít, elvégzi a fajták márkanevének és arculatának kialakítását és márkavédelmét. Alapot képez egy hatékony alma márka marketinghez. Piacot is kínál a csatlakozó termelőknek, valamint kedvező finanszírozási feltételekhez is segítheti őket és segít a termelés inputanyagainak közös beszerzésében. A rendszer alapját képező fajták licencvédettek. Ezeket kizárólag a Holland Alma Kft Gyümölcsfaiskola szaporíthatja és forgalmazhatja Magyarországon és Európa számos más országában is. Jelen technológiai leírás annak érdekében készült, hogy a Naturalma termelőknél képződő árualap a lehető legegységesebb minőségű legyen, az eredményes piacra jutás érdekében. A Naturalma tanácsadási rendszere a technológiában foglalt elemek betartását kötelező érvényűnek tekinti minden termelőre nézve. Minden Naturalma ültetvény létrehozásánál figyelembe kell venni a Holland Alma Kft „Telepítési Tanácsadóját”, mely egyben az oltványok használati útmutatójaként szolgál. Az ebben foglaltak jelentik a garanciát a megfelelő eredésre és az egységes, homogén ültetvényfelület/termőfelület mielőbbi kialakulására. Az ültetvénytelepítés minden eleméről készítsen telepítési naplót, valamint kérje Naturalma tanácsadónk személyes jelenlétét a telepítés megkezdésekor. 2

Az ültetési anyag Talán nincs olyan témakör, amiben ennyi tévhit és hiedelem lenne, mint az ültetési anyagoké. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Naturalma technológiai ajánlásban ezzel külön foglalkozzunk. Ültetvény alapvetően két típusú ültetési anyagból létesíthetünk. Ez a két kategória a suháng, a koronás oltvány, valamint egy speciális koronás oltvány, a knippfa. Ezekhez a minőségekhez három szaporítási mód társul általában. Az oltott anyagból suháng lesz, a szemzettből koronás, a továbbneveltből pedig knippfa, bár a kategóriák között átfedések lehetnek. Oltott (kézbenoltott) Suháng: Előállítása téli (kézben) oltással történik. Egy vagy két éves vegetatív alanyba egy éves vesszőt oltunk, s ezt egy évig faiskolában neveljük. A nevelés végén általában egy erős suhángot kapunk, bár az erősebb fajták akár koronásodhatnak is. Az ilyen oltvány minden része (alanya és nemes része is) két éves. Ebből egy évet az alapanyag termelésben, egy évet a faiskolában tölt. A suháng oltvány előnye, hogy a legolcsóbb szaporítóanyag és a koronába metszés magasságát, azaz a törzsmagasságot a termelő magának állíthatja be saját igényei szerint. Valamint könnyen telepíthető, könnyen szállítható és kezelhető anyagról van szó. A gyökérzet és a lombozat aránya közel van egymáshoz, így az eredése a legbiztonságosabb. (Jól kezelt oltványok esetében eredési probléma az erősebb oltványok esetében sem lehet.) Sok termelő esküszik rá, hogy csak suháng oltvánnyal telepít! Vajon igaza van? Szemzett koronás oltvány: A faiskolába kitelepített szemzési alanyt alvószemmel látjuk el, következő évben szemre vágjuk és év végén termeljük ki. Az ilyen oltvány általában koronásodik, sőt sok esetben virágrügyeket is képezhet! A szemzett oltványok alanya kitermeléskor három éves (ebből egy évet tölt az alapanyagtermelésben, kettőt a faiskolában) A nemes rész pedig két éves (ebből egy évet tölt az alapanyag nevelésben, egyet a faiskolában). A gyökerek erősebbek vastagabbak az oltott anyagénál és a korona is fejlettebb. A szemzett és az oltott anyag szemre jól elkülöníthető. Sok termelő esküszik rá, hogy csak koronás oltvánnyal telepít! Vajon igaza van? Knippfa: Kézben oltott anyag továbbneveléséből származik. Az oltványok törzsén 50-65 cm magasságban jól látható „törés”, visszametszési pont látható. Az ilyen oltványok alanya (gyökere) három, törzse kettő, koronája pedig egy éves. Sok és kedvező szögállású oldalvezér vesszőt, valamint általában virágrügyeket is tartalmaz. A gyökér nagy és fejlett, de a gyökér lombozat arány kedvezőtlen. Többen mondják: „knippfát telepítek, mert nyerek egy évet”, de ilyet is hallani: „azért telepítesz knippfát, mert lusta voltál egy évvel korábban gondolkodni”, és ilyet is: „a knippfa az az oltott anyag, amit a faiskolai tavaly nem tudott eladni”. Sok termelő esküszik rá, hogy csak knippfával telepít! Vajon igaza van? Mammut trees/Góliátfák: egy negyedik kategória, melyet az irodalom még nem említ, de bizonyos nyugati faiskolákban már létezik. Ez szemzett anyag továbbnevelésével készül és minden eddigi oltványtípusnál fejlettebb fát jelöl. Kísérleti céllal mi is készítettünk ilyet. Szándékosan fejeztünk be minden kategóriát ugyanazzal a kérdéssel: „vajon igaza van?”. A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Mindig talaj, évjárat, árak, lehetőségek és még számos más körülmény együttese adja meg a helyes választ! Biológiailag minden oltványtípus ugyanazt a értéket hordozza, tehát egyik sem jobb, vagy rosszabb a másiknál. Egy kifogástalanul előkészített talajba, optimális körülmények között (megfelelő időben, meglévő támrendszer és öntözés mellé, 3

felkészült szakember keze alá) érdemes knippfát telepíteni, mert jók a megmaradási esélyei és valóban előre hozhatja a termést és a megtérülést. Viszont rossz körülmények közé hiába ültetjük a legszebb oltványokat. „Avatatlan kezekben a legjobb hangszer sem fog szépen szólni”. Az ültetési anyag típusának kiválasztása egyaránt ökológiai és gazdasági, valamint piaci, kereslet-kínálati helyzet függvénye. Félre kell tenni az előítéleteinket, nem szabad az egyszer már bevált kliséket gépiesen ismételni. Hallgassuk meg a tanácsadó javaslatát és fogadjuk el: oltványhoz a faiskolás ért a legjobban és neki a legelemibb érdeke, hogy oltványai jó eredést produkáljanak termelő partnereinél! Nézzük meg az oltványt a nevelési időszakban, kint a faiskolában. A Naturalma erre lehetőséget biztosít! 4

Alanyfajták és almafajták Alanytípusok és alanyhasználat: Az alany és a fajta gyakorlati szempontból egymástól el nem választható fogalom. A gyümölcsoltvány egy alany és egy rá oltott/szemzett nemes fajta együttese. Egymással közös anyagcsererendszert alkotnak és egymás tulajdonságait képesek befolyásolni. Ezt a képességet használjuk ki termelési céljainknak megfelelően. Az alany adja az oltvány gyökérzetét és törzsének alsó részét. Az alany és a nemes összeforradásának helye többnyire jól látható. Az alany alapvetően meghatározza a rá oltott/szemzett nemes fajták növekedési erélyét, azon keresztül pedig koronaméretét, habitusát, termékenységi hajlamát és e mellett még sok más tulajdonságot. Az alany feladata a nemes fajta talajban történő rögzítése, a nemes tartása, megtámasztása, illetve a tápanyagokkal történő ellátás. Alapvetően determinálja a növekedési erélyt. Az alanyokat szupertörpe, törpe, átmeneti, középerős és erős növekedést meghatározó csoportokba soroljuk. Szuper törpe: M27 Törpe (törpítő): M9, B9 (JTE sorozat, P22, Pajam sorozat) Átmeneti (féltörpe): M26 Középerős: MM106, MM106t9a, MM111, B118, M25 Erős: M4, magonc alanyok Ideális alany csak elméletben létezik, gyakorlatban nincs! Mindig a talajadottságoknak, felkészültségünknek és anyagi lehetőségeinknek megfelelő alanyfajtát kell választanunk. Helytelenek azok a nézetek, melyek kizárólag egyik vagy másik alanyfajta elsődlegességét hirdetik. Az M9 alany használata nem feltétlen az intenzitás és igényesség alapja, és fordítva ennek ellenkezője nem húzható rá az MM106-os alanyra! Az intenzitás mindig a megtérülés gyorsaságát jelenti. Tehát ha egy M9-es ültetvényberuházás nem térül meg az ültetvény 6.éves koráig sem, akkor sem igényesnek, sem intenzívnek nem nevezhető; viszont, ha egy MM106-os alanyú ültetvény korán termőre fordul és megtérülést biztosít 4. évre, nyugodtan ráakaszthatjuk az intenzív jelzőt. A hazai alma közel felét M9-es, másik felét pedig MM106-os alanyon álló ültetvényeken termelik meg. Ennek megfelelően a Naturalma fajták szaporítása is az igényekhez igazodva ezen a két alanyon zajlik főként. Rendelésre M26, M25, B9 és B118 alanyokon is hozzáférhetők a Naturalma fajták. Az M9-es jellemzői: gyenge növekedést, korai termőrefordulást, fokozott termékenységet, kiegyenlített nagy gyümölcsméret elérését lehetővé tevő technológiát biztosít a termelőnek. Minden fajtával kompatibilis. A szemzési hely a fa egész élete során jól látható. Az intenzív ültetvénytelepítések első számú alanya. Leggyakrabban a t337-es klónját használják. A Naturalma szaporításban is kizárólagos ennek a klónnak a használata. Fagytűrő képessége Magyarországon és tőlünk északabbra is megfelelő, a hideg, nehezen felmelegedő agyagtalajokat nem kedveli. Könnyű, alacsony szervesanyag tartalmú homoktalajokra nem való, mert nem biztosít megfelelő növekedést. Ahol a humusztartalom nem közelíti meg a 1,3-1,5%-ot és a kötöttség nem éri el, illetve nem haladja a AK 30-at, az M9-es alany használata nem javasolható. Az M9-es gyökérzete törékeny, üvegszerűen pattanó és a gyökértömeg zöme a talaj felső 10-40 cm- es zónájában helyezkedik el. A fák súlyának megtartására nem képes, ezért mindenképp támrendszert és öntözési igényel. Az M9-es ültetvények standard sor és tőtávolsága 4*1 méter. Ettől általában csak negatív irányban szoktak eltérni. 3,6*0,6m alá nem javasolható a térállás csökkentése, különösen a hazai ökológiai adottságok mellett. Ennek megfelelően általában 2500- 3600 db oltvány szükséges hektáronként. Ez a magas fajlagos egyedszám, a támrendszer és az öntözés szükségessége magas beruházás igénnyel jár, viszont a teljes termés és a megtérülés akár az ültetvény 3. éves korára bekövetkezhet. AZ M9-es ültetvények koronaformája a karcsúorsó, melyről 5

később részletesen is szó lesz. A karcsúorsó koronaforma és az M9-es alany sajátosságai együttesen biztosítják, hogy a technológia maximális betartása mellett, akár 90% feletti minőségi (étkezési) áruhányadot érhessünk el. Az M9-es tulajdonságaival jellemezhető a B9-es alany is, annyi különbséggel, hogy a B9 10-15% még gyengébb növekedést biztosít. A télállóságra, homogén gyümölcsméretre, színeződésre és termékenységre gyakorolt mutatói még jobbak az M9-nél. Csak a legjobb talajokra való! Átmeneti (féltörpe) alanytípus – M26: növekedési erélyét tekintve az M9 és az MM106 között helyezkedik el. A legtöbb termesztési körzetben támrendszerre és öntözésre szorul, viszont termékenységi mutatói elmaradnak az M9-től. A Naturalma termelési rendszerben zsákutcának tekintjük és csak bizonyos „célfeladatok végrehajtására” tartjuk alkalmasnak. (Spur fajták szaporítása M9-es ültetvénykörnyezetben, késői pótlások M9-es ültetvényben) Vértetű és almafa szitkár érzékenysége kifejezett. Néhány termesztői körzetben támrendszer és öntözés nélkül is termelhető és ott kedvelik. Ezért előrendelésre a Naturalma is leszaporíttatja. Középerős alanyok – az MM106-os csoport. Az ország keleti felében az ültetvények több, mint 60%-a ezen az alanyon áll. Az első év kivételével nem igényel öntözést (de meghálálja azt később is). Megfelelően erős gyökérzetet és törzset biztosít, támrendszer nem szükséges hozzá. Gyengébb minőségű talajokon is jól díszlik. Elviseli a gyenge kötöttségű homokot és az alacsony szervesanyag tartalmat is és ott is megfelelő koronát nevel. Szerepe várhatóan még évtizedekig megmarad. 5*2 méteres standard sor és tőtávolságra telepíthető, de ettől +- 20%-ban el szoktak térni. A standard 1000 db/ha-os fasűrűség, a támrendszer és az öntözés hiánya alacsonyabb beruházási igényt támaszt. (Ezért várhatóan már sosem lesz támogatott az ilyen ültetvénytelepítés.) Homoktalajok mellett az erősen kötött, sok esetben időszakosan vízborított körülményeket is elviseli. Az MM106-os alanyú ültetvényekhez illő koronaforma a szabad orsó, vagy a szabad-karcsú orsó, melyről a koronaformák metszésmódok fejezetben részletesen szó van. A szabadorsó általában 1,5- 2,5 méter alapvetületű és 3,5-5 méter magas koronaformát jelöl. Az ekkora méretű koronán a gépi és kézi ápolási beavatkozások hatékonysága már gyengébb a karcsúorsóhoz képest, ezért főleg a színes fajták minőségi (asztali) alma kihozatala a legjobb technológiák alkalmazása esetén is ritkán jobb 65%-nál. MM106-os alanyon a végleges termőrefordulás 4.-5. évtől várható, ezzel párhuzamosan a megtérülés is általában egy évvel később várható, mint az M9-es ültetvények esetében. Ebbe a csoportba tartozik az MM106t9a jelzésű alany, az MM111-es, az M25-ös és a B118-as is. Az MM106-nál - különösen kötött talajokon történő újratelepítéseknél – gyakran előfordul a fitoftóra nevezetű betegség. Ezeken a területeken az MM106t9a jelű klón használata javallott. (A Naturalma fajták, sőt a Holland Alma Kft szaporításában lévő valamennyi más fajta szaporítása 2014- től kizárólag a toleráns „t9a” jelű klónon történik) Az MM111-es teljesen közömbös a fitoftórára, még mesterségesen sem fertőzhető, tehát mindenütt biztonsággal használható. Hátránya, hogy még erősebb fát nevel, mint az MM106-os, ezért a termékenységi mutatói is rosszabbak. Használható viszont szélsőségesen alacsony szervesanyag tartalom mellett is, valamint finom és dúsan elágazó gyökérzetének köszönhetően extrém száraz körülmények között is. Az M25-ös Nyugat Európában és Magyarországon kísérleti szakban lévő alany, bíztató eredményekkel, az MM106-os erényeivel, de annál jobb termékenységi hajlammal. 2015-őszétől elérhető, 2016-ősztől Naturalma fajtakombinációval is rendelhető. A B118 az MM106-os-nál jobb színeződést biztosító alanytípus. 2016-tól elérhetőek rajta a Naturalma fajták is. A Naturalma 2013-ban és 2014-ben szűz faiskolai területen bázis szaporítási fokozatú alanytermő törzsültetvényeket hozott létre M9, MM106t9a, M25, MM111, B118 és BA-29 birs alanyokból. Mindez Magyarország legfiatalabb és garantáltan vírusmentes és fitoftóramentes anyatelepe. Ez a vírusmentes alapanyag termelés és szaporítás alapvető feltétele, ami most a Naturlma fajták kizárólagos szaporítójánál a Holland Alma Kft-nél már rendelkezésre áll. 6

A Naturalma fajták A Naturalma fajták egy hosszas és alapos objektív folyamat eredményeként kerültek kiválasztásra, majd honosításra és szaporításra. 2004 óta keressük a termelési problémákat megoldó fajták használatának lehetőségeit. A jövedelmezőség növelésének, az értékesítési biztonság megteremtésének zálogát a fajták varasodás és lisztharmat rezisztenciájában láttuk. De a 2004- 2008 között Magyarországon rendelkezésre álló rezisztens fajták kizárólag ipari minőséget biztosítottak. Az ipari almatermesztésre rárakódott negatív bélyegek miatt új fajták keresésébe kezdtünk, melyek már asztali minőségű gyümölcsöt jelentenek. A kezdetektől fogva el akartuk kerülni, hogy a Naturalmát egy sokkal alacsonyabb intenzitási szintű ipari termelési rendszerrel mossa össze a szakmai közönség. A kiválasztási munka három éven keresztül tartott (és az újak kutatása folyik ma is). A kiválasztás során a termelők és a fogyasztók igényeit egyaránt figyelembe vettük. A termelők nagy terméspotenciálú, tetszetős, tárolható, rezisztens fajtát akartak, mellyel a költségek alacsony szinten a tarthatók a profitmaximalizálás jegyében. A fogyasztóknak a frissesség és küllem mellett a kiváló ízt és a csökkentett vegyszerterhelést jelölték meg célnak. Ezen szempontok szerint kezdődött a kutatás, melynek során Európa nemesítői centrumaiból beszereztük az összes elsődleges szempontnak megfelelő fajtát, majd tárolási és objektív kóstoltatási teszteket kezdtünk. 2010-re minden kétséget kizáróan körvonalazódott az öt fajta, amire a Naturalma márkanevet alapítottuk. Így jött létre Magyarország első alma „csomagbrand”-je. A teljesség igénye nélkül, néhány fajta, melyek kiestek a kóstolási próbákon: Smeralda, Fujion, Carneval, Gaia, Galiwa. De ami ennél is fontosabb, hogy a Luna, Sirius, Orion, Rozela és Red Topaz fajták Magyarországon bejelentésre, kizárólagos fajtavédelemre és szaporításra kerültek. A Naturalma márkanév alatt jelenleg öt fajta található, melyből három sárga és kettő piros fedőszínű. A csomag brand előnye, hogy a fajták száma a márkanév alatt bővíthető, s tervezzük is, hogy korai piros fajtával tovább bővítjük a kínálatot. Kísérleti ültetvényünkben jelenleg is több, mint ötven fajtajelöltet vizsgálunk Európa több nemesítő centrumából. Sárga fajták: Luna, Sirius, Orion Piros fajták: Rozela, Red Topaz A fajtaleírások során a nemesítők és a Weinsbergi Szőlő-Gyümölcs Nemesító Kutató Intézet eredményein kívül a NÉBIH Pölöskei Kísérleti Állomásának megfigyeléseit és saját kísérleteinkben, üzemi ültetvényfelületeinken leírt tapasztalatokat vettük figyelembe. Luna® márkanév/nemesítői jelzés: Naturalma Luna/UEB 33 75/2 Származás: Csehországban, a Kísérleti Botanikai Intézet strizovicei kísérleti állomásán állították elő, a Topaz x Golden Delicious keresztezésével. Elterjedés, elismerés, oltalom: nemzeti / EK szintű. Közösségi fajtaoltalomban 2008-ban részesült az Unióban. Az USA-ban fajtaoltalommal védett 2005 óta. Magyarországon a Holland Alma Kft honosította. Leírás: Fája középerős növekedési erélyű, kevésbé elágazó, középvékony veszőkkel. Habitusa a Goldenhez hasonló, elágazódási hajlama, növekedési erélye, vesszőinek szögállása, termőrészeinek alakja azzal közel megegyezik, metszésre adott reakciói is a Goldenhez hasonlóak. Gyümölcs leírása: Gyümölcse középnagy méretű, kúposgömbölyded alakú, nem bordázott. A csészemélyedés széle közepesen bordázott. A csésze középkicsi méretű, közepes mélységű és széles. Kocsánya közepes hosszúságú és vékony. A kocsánymélyedés középmély és közepes szélességű. Héja 7

nem hamvas és kissé zsíros tapintású. A héj alapszíne sárga, amelyet mosott, rózsaszínes árnyalatú piros fedőszín boríthat kis mértékben. Húsa fehér, roppanó, bőlevű, fűszeres zamatú. Fenológiai jellemzők: A Goldennel egy időben, vagy valamivel az előtt, október első felében, egy menetben szedhető. Normál hűtőben akár májusig is tárolható. Húsa lédús, édes-savas, zamatos. Termesztési sajátosság, javaslat: Fája kevésbé elágazódó. Túlterhelődésre hajlamos, genetikai terméspotenciálja a legmagasabb a sárga fajták közül. A gyümölcsritkítás fontos a megfelelő méret biztosítása és a termésingadozás elkerülésére. Varasodással szemben rezisztens, lisztharmattal szemben mérsékelten ellenálló, a fiatal a hajtáscsúcsokat támadhatja meg. Élvezeti érték: Kiváló tárolási tulajdonsága miatt kitároláskor is a frissesség hatását kelti, zsíros tapintású héja megóvja a gyümölcshúst a kiszáradástól. Savai a tárolási időszak végére tompulnak, ilyenkor már édes íz dominál. A fajta tulajdonképp a Golden fajtakör rezisztens alternatívájának tekinthető. A kóstolási vaktesztek során íz, harmónia megítélésben a Golden Reinders rendre alulmaradt a Lunával szemben. Rozela® márkanév, nemesítői jelzés: Rozela/UEB 3322/5 Származás. Csehországban, a Kísérleti Botanikai Intézet strizovicei kísérleti állomásán állították elő, a Vanda x Bohemia keresztezésével. Elterjedés, elismerés, oltalom: Közösségi fajtaoltalomban 2008-ban részesült. Magyarországon a Holland Alma Kft honosította. Leírás: Fája közepes növekedési erélyű, jó elágazódási hajlammal. Vesszői kedvező szögállásban indulnak. A standard sor és tőtávolságok a Rozela esetében akár 15-20%-al csökkenthetők. A termőrészek képzését korán elkezdi, már a faiskolában gyakori, hogy a szemzett oltványok jelentős mennyiségű virágrügyet tartalmaznak. Korai termőrefordulása mellett, rendszeres bő termésekre képes. Gyümölcs leírása: Gyümölcse közepes méretű, kúpos gömbölyded alakú, nem bordázott. A csészemélyedés széle közepesen bordázott. A csésze közepes méretű, középmély és széles. Kocsánya középrövid és vékony. A kocsánymélyedés közepes mélységű és szélességű. Héja nem hamvas és kissé zsíros tapintású. A héj alapszíne sárga, amelyet mosott és halványan csíkozott, élénkpiros fedőszín borít középnagy mértékben. Többmenetes szürettel körpiros gyümölcsöket szüretelhetünk, melyek hófehér lenticella foltjai nagyon attraktívvá teszik a Rozela gyümölcsét. Húsa krémszínű, bőlevű, édes jellegzetes, kellemes utóízzel. Megjelenését küllemét tekintve a fajta egy kiválóan színeződő Idaredhez hasonlít, annál lényegesen magasabb élvezeti értékkel. Tárolási tulajdonságai alapján a Naturalma fajták közt az utolsó. Biztonságosan csak január végig tárolható. Érési ideje szeptember utolsó dekádjára tehető. Különösen jó pollenadó fajta az összes Naturalma fajtához. Termesztési sajátosság, javaslat: Különösen fiatal fák túlméretes gyümölcsein kalcium hiányos foltosodásra hajlamos lehet, későb ez a hajlam mérséklődik. A jó kálcium ellátásról kell gondoskodni a keserűfoltosság megelőzése érdekében. A Kalcium permettrágyázást a növényvédelmi kezelésekkel párhuzamosan mogyoró nagyságtól zölddió méret végéig folyamatosan, legalább 3-6 alkalommal végezzük. Ellenálló képesség: Varasodással szemben rezisztens, lisztharmattal szemben toleráns. Bio termelésre is alkalmas. Hűvösebb termőhelyeken is biztonsággal termeszthető. Red Topaz®: Származás: A Topaz jobban színeződő rügymutációja. 8

Elterjedés, elismerés, oltalom: nemzeti / EK szintű. Közösségi fajtaoltalomban 2006-ban részesült az EK-ben. Az USA-ban fajtaoltalommal védett 2008 óta. Magyarországon a Holland Alma Kft honosította. Leírás: Fája erős növekedési erélyű. Vastag vesszői feltörők. Rövid termőrészekkel gazdagon berakódik. Az éves vesszők visszametszésének híján a fajta felkopaszodásra hajlamos. A vesszővisszametszés első éves lekötözéssel, vagy hajtáskitámasztással helyettesíthető és a termőre fordulás is gyorsítható. A „maradó” vázágakon ezt mindenképp érdemes végrehajtani ennél a fajtánál. Hajlamos az éves vesszőn való virágzásra és terméshozásra is, ami a hozamok szempontjából előnyös, viszont nagy spontán virágzású években ritkítani szükséges lehet. Gyümölcs leírása: Gyümölcse közepes méretű. Alakja enyhén lapított, széles kúpos. A gyümölcs alakja termőhelytől függően is változó és kémiai módszerekkel is befolyásolható, megnyújtható. A csészemélyedés széle nem vagy alig bordázott. A csésze közepes méretű, mély és széles. Kocsánya rövid és közepes vastagságú. A kocsánymélyedés parás, közepes mélységű és közepes szélességű. Héja nem hamvas és kissé zsíros tapintású. A héj alapszíne zöldes sárga, amely mosott és csíkozott, piros fedőszínnel az alapfajtánál jóval nagyobb mértékben borított. Húsa krémszínű, bőlevű, roppanó, savas és jellegzetesen fűszeres ízű. Fenológiai jellemzők: Tárolási érettségben szedve március - áprilisig tárolható hagyományos hűtőtárolóban. A fajta igazi élvezeti értéke a keményítő bomlásával és a savak tompulásával december-januárra alakul ki. Termesztési sajátosság, javaslat: Az alap Topaz fajtánál lényegesen jobb színeződése előnyös lehet a melegebb termőhelyeken is, mert korábbi szüretet és kedvezőbb értékesítési feltételeket biztosít. A fa szerkezet kialakítása során ügyelni kell a megfelelő állású és mértékű elágaztatásra, a belső részek felkopaszodásának megelőzésére. Rendszeresen és bőven terem. Visszamutálódást nem tapasztaltak eddig, mint egyes Gala valtozatoknál. Az alap Topaz fajtával együtt Nyugat-Európa Bio almatermelésének gerincét adja, ami előnyös a piaci megítélés szempontjából. A nyugat európai fogyasztói közízlés főként preferált fajtája. Jó pollenadó a Rozela, Sirius, Orion fajtákhoz. Ellenálló képesség: Varasodással szemben rezisztens, lisztharmattal szemben enyhén fogékony. Tűzelhalás károsíthatja. Betegség ellenálló képessége Golden törzsön szaporítva fokozható. Sirius® márkanév, nemesítői jelzés: Naturalma Sirius/UEB 3177/1 Származás. Csehországban, a Kísérleti Botanikai Intézet strizovicei kísérleti állomásán állították elő, a Golden Delicious x Topaz keresztezésével. Elterjedés, elismerés, oltalom: Közösségi fajtaoltalomban 2007-ben részesült az EK-ben. Az USA-ban fajtaoltalommal védett 2008 óta. Magyarországon a Holland Alma Kft honosította. Leírás. Fája közepesen erős növekedésű, merev ágrendszerű. A korona alakítása erős növekedési erélyű alanyokon lekötözéssel segíthető, a termékenységi hajlam látványosan fokozható. A kedvező szögállású hajtásokon rövid és közepesen hosszú termőrészeket egyaránt képez. Korán termőre fordul és alternancia nélkül bőven terem. Gyümölcsei egyesével állnak, ritka a csokros kötődés Gyümölcs leírása: Gyümölcse középnagy, vagy nagy méretű, kúpos gömbölyded alakú, nem bordázott. A csészemélyedés széle közepesen bordázott. A csésze közepes méretű, mély és széles. Kocsánya közepes hosszúságú és vastagságú. A kocsánymélyedés közepes mélységű és szélességű. Héja nem hamvas és száraz tapintású. A héj alapszíne sárga, amely napsütötte oldalán mély sárga árnyalatot kaphat, amennyiben teljes érettségben kerül betakarításra. Húsa krémszínű, bőlevű, harmonikus cukor-sav arányú. A kóstolási vakteszteken sok esetben a legjobb helyen végzett maga mögé utasítva nem csak a többi Naturalma fajtát, hanem más világfajtákat is. Tárolási tulajdonságai kiválóak. Normál hűtőben májusig is tárolható minimális élvezeti érték csökkenés mellett. Fenológiai jellemzők: Triploid, mindenképp megporzást igényel, tömbösen ne telepítsük! 5-6 sor után iktassunk be porzó sorokat. A rendszeres és magas termések, a biztonságos együttvirágzás biztosítása miatt javasolható, hogy két porzófajtával telepítsük. Porzásra a Luna, Rozela és Red Topaz 9

fajták jöhetnek szóba. Triploid volta ellenére alternancia hajlamot eddig Német és Csehországban nem tapasztaltak és ezt az eddigi hazai tapasztaltok is megerősítik. Termesztési sajátosság, javaslat. A Sirius elágazódási hajlama gyenge! Ezt a koronába metszéstől kezdve a koronaalakítás minden lépésénél figyelembe kell venni. A többi fajtához képest erősebb metszést igényel a megfelelő koronaszerkezet kialakításához! Metszése a Jonagold klónokéhoz hasonló metodika szerint végezhető. A rövid termőrészek mellett hajlamos a hosszú nyársakon és éves vesszőkön is teremni. A korona szerkezet kialakítása során ügyelni kell a megfelelő elágaztatásra. Ellenálló képesség: Varasodással szemben rezisztens, lisztharmattal szemben toleráns. Keserűfoltosságra nem hajlamos. Alapvetően kínálja magát bio termsztésre. Orion® márkanév, nemesítői jelzés: Naturalma Orion/UEB 2718/1: Származás. Csehországban, a Kísérleti Botanikai Intézet strizovicei kísérleti állomásán állították elő, a Golden Delicious x Otava keresztezésével. Elterjedés, elismerés, oltalom: nemzeti / EK szintű. Közösségi fajtaoltalomban 2006-ban részesült az EK-ben. Az USA-ban fajtaoltalommal védett 2008 óta. Magyarországon a Holland Alma Kft honosította. Leírás: Fája erős központi dominanciája ellenére is közepes növekedési erélyű. Kompakt jól elágazódó koronát nevel, erős sudár dominanciával. A központi tengely erősen vastagszik és „oszlopszerű”. A központi tengely erős dominanciája önmagában erőteljes vegetatív növekedést feltételezne. Mégis érdekes, hogy az erős tengelyen nagyon harmonikus a vesszők, termőrészek, és gallyazat eloszlása. Az összes Naturalma fajta közül a Rozelával azonosan sűrű térállásba telepíthető. Kifejezetten „csinos” kúpos fát nevel és nagyon könnyű rajta az orsó koronák kialakítása. Gyümölcs leírása: Napsütötte oldalán enyhe pírt kaphat. Húsa roppanó, lédús, nagyon magas cukor tartalommal. Íze mégsem kifejezetten édes, mert a sok cukor mellett markáns savtartalommal is rendelkezik. Fenológiai jellemzők: Triploid fajta, megporzásra a Siriushoz hasonlóan különösen ügyelni kell. Középidőben virágzik. Virágzási erélye nagy. Október elején szedhető, márciusig tárolható. Termesztési sajátosság, javaslat. A fa szerkezet kialakítása során figyelmet igényel megfelelő elágaztatásra. Egyenletesen rakódik be gyümölccsel, ritkítása nem munkaigényes. De képes túlméretes gyümölcsöket nevelni. Jól tolerálja az önözetlen körülményeket is. Ellenálló képesség: varasodás rezisztens, lisztharmattal szemben toleráns. Bio termestésre alkalmas. Magas cukortartalma miatt bébiétel gyártásban – mely nem tartalmazhat hozzáadott cukort – különösen érdekes fajta lehet. Fajtatársítási javaslatok: A fajtatársítást alapvetően a terület mérete és a piac igényei, a termesztés célja határozza meg. Az asztali alma fogyasztói szokások Európában, de még az ország különböző régióiban is jelentősen eltérnek egymástól. Nyugat-Európában a piros fajták a preferált fajták, keleten a sárga fajták legalább annyira kedveltek. Ugyanez a kettősség jellemzi az ország keleti és nyugati felét. A keleti, távol keleti külpiacok kereslete pedig egyértelműen inkább a sárga fajták irányába tolódik el. A piaci igényeken kívül figyelembe kell venni, hogy kis – 1-2 hektáros - területen nem érdemes sok fajtával foglalkozni, hogy ne aprózzuk fel az árualapot. Mindenképpen érdemes egy fő fajtát és egy, vagy két választékbővítő fajtát használni, melyek megfelelő porzást is biztosítanak. Tisztában kell lenni azzal is, hogy az Orion és Sirius fajtákhoz mindenképp két porzófajtát kell biztosítani a megfelelő termékenyüléshez. Nagyobb ültetvényfelületen szervezési szempontból már célszerű több (4-5 fajta) alkalmazása. A Naturalmánál minden telepítőnek azt javasoljuk, hogy legalább néhány egyedszámos 10

tételben még kis felületű kertekben is próbálják ki mind az öt Naturalma fajtát annak érdekében, hogy első kézből ismerhessék meg a fajták termesztési sajátosságait. 11

Koronaformák A Naturalma technológiában egyértelműen kijelentjük az elkötelezettségünket a domináns központi tengellyel rendelkező orsó koronaformák iránt. A technológia kötelező eleme a jól bevált orsó formák kialakítása a Naturalma ültetvényeken. Az eltérő növekedési erélyű alanyok eltérő koronatérfogatok kialakítását teszik lehetővé. M9-es alanyon a karcsúorsú kialakítása a cél, MM106-os erősségű alanyokon pedig a szabad karcsúorsó, vagy szabadorsó kialakítása a koncepció. Minden egyes metszési beavatkozás, legyen az vegetációban, vagy azon kívül végrehajtva, és minden egyes metszést kiegészítő eljárás arra irányul, hogy ezt a koncepciót a fa fiatal korától egészen a termőkor végéig fenntartsuk. A koncepció nagyon leegyszerűsítve: egy alulról felfelé keskenyedő karácsonyfa forma (orsó forma) kialakítása és fenntartása. A legoptimálisabb fény és permetszer behatolást, a legjobb színeződést, a leghatékonyabb kézi munkák elvégzését ez a forma biztosítja a legmegfelelőbben. Ez az alak pedig bizonyos egyszerű (szinte matematikai pontosságú) szabályok betartásával könnyen betartható és az alma fiziológiájához könnyen igazítható. Az orsó (karcsú és szabadorsó) arányai is ugyanúgy írhatóak le. Ha a korona függőleges alapvetülete egy egység, akkor ahhoz 2,5-3 egységnyi magasság tartozzon. Hogyan működik ez a gyakorlatban? Egy M9-es ültetvény térállása 4*1, az MM106-osoké általában 5*2 méter. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egy méteres alapvetülethez 2,5-3 métere magasság tartozik egy M9-es fa esetében, az MM106-nál pedig a két méteres alapvetület 4-5 méteres magassággal párosul. Erre a karácsonyfa alakra az is jellemző, hogy a fa központi tengelyének a dominanciáját a fa első évétől kezdve folyamatosan biztosítjuk. A vezérhajtást folyamatosan kiemeljük a konkurens hajtások közül. Hiszen ez az elsődleges szállítópálya, melyen a víz és az asszimiláták közlekednek a levelek, gyümölcsök, fás részek és gyökerek között. A célunk az, hogy ennek az elsődleges szállítópályának a közvetlen közelében, magán a tengelyen, illetve a tengely közelében lévő rövid és fiatal koronarészeken termeljük a gyümölcsöt. A koronaalakításra érvényes vezérlő elv az, hogy egyetlen központi tengelyen lévő elágazást sem tekintünk „véglegesnek”, vagy „maradónak”, hanem ha elérték a termékenység szempontjából kedvezőtlen állapotot kisebb-nagyobb csonk hagyásával eltávolítjuk azt és helyén új és fiatal termőgallyazatot nevelünk. A korona fenntartása folyamatos megújításból áll. Az orsókoronák alakítása során az azok meghonosításban alapvető szerepet betöltő Gonda, Méhes, Filep tanait tartjuk irányadónak, melyek a termesztésben elterjedtek és elfogadottak és alapvetően a „Zahn-féle elvek”-en nyugszanak. A termelők ezeket az elveket többé-kevésbé következetesen képesek alkalmazni. Tanácsadó rendszerünk hangsúlyos pontja ezen elvek betartása és betarttatása a Naturalma ültetvényekben. 12

4,0-5,0 m 2,5-3,5 m 0,8-1,0 m 1,5-2,5 m A karcsúorsó arányai (M9, B9 A szabadorsó korona arányai (MM106, MM106t9a, alanyok esetében) B118, MM111, M25 alanyokhoz) 13

Fitotechnika - Növényápolás A fitotechnika célja a gyümölcstermő növények termőfelületének kialakítása és fenntartása. Minden olyan eljárást fitotechnikai beavatkozásnak nevezünk, amikor termés, vagy növekedésszabályozási céllal az eltelepített fákhoz nyúlunk. A legalapvetőbb fitotechnikai művelet a metszés Metszés Az egyik legnagyobb élőmunka felhasználással járó és legnagyobb hozzáértést követelő fitotechnikai beavatkozás a metszés. A metszésnek mindig több célja van. Az, hogy melyik cél a fontosabb, mindig az ültetvény kondiciója, növekedési erélye, rügyberakódottsága, terhelése határozza meg. A metszéssel korlátozzuk fáink térbeli kiterjedését, meghatározóan beállítjuk a fák rügyterhelését, kihatással vagyunk a következő évjárat vegetatív és generatív folyamataira. A metszés stratégiája alapvetően a kívánatos koronaforma kialakítására és fenntartására irányul az ültetvény egész éllettartama alatt. A metszés taktikája pedig a termőegyensúly kialakítását és fenntartását célozza. Különbséget kell tennünk a koronaalakító és a fenntartó metszés fogalma között. A koronaalakítás a termőfelület mielőbbi kialakítását célzó 1-3 évig tartó folyamat, a fenntartó metszés pedig a termőrészek folyamatos ifjítását és a termőegyensúly megőrzését célzó folyamatos beavatkozás. Koronaalakító metszés: Az egyszerűség kedvéért az alábbi kronológikus sorrendben feltüntetett ábrasor suháng telepítésből indul ki és végigvezeti a metszés mozzanatait a termőfelület teljes kialakításáig. Ez a koronaalakító metszés folyamata. A folyamat eltérő elemeket tartalmaz M9 és MM106 alanyú oltványok esetén ezért két ábrasor mutatja az alakítás folyamatát. Koronába metszés A suháng oltványokat fejlettségüktől és alanyuktól függően vissza kell vágni. Az M9-es oltványok kívánt törzsmagassága 70-85 cm. Ennek megfelelően 80-95 centiméteres magasságban metsszük vissza a suhángokat. Az MM106-os alanyú oltványoknál a magasabb törzs (80-90 cm) elérése a cél, ezért a koronába metszés magassága 85-110 cm között optimális. Az erősebb suhángokat magasabban, a gyengébbeket mélyebben kell visszametszeni, annak érdekében, hogy hasonló növekedési reakciót váltsunk ki. A visszametszés akkor teljesen precíz, ha figyelembe vesszük az uralkodó szélirányt és végállóként az uralkodó szélirány felé álló rügyet hagyjuk meg. A koronába metszés metszlapja az utolsó rügytől ellentétes irányba lejtsen 10-15 fokkal. A koronába metszés azért fontos, hogy a gyökérzet és a lombozat között a faiskolai kitermeléskor felborult egyensúlyt visszaállítsuk, illetve az oltványt az auxintermelő csúcsrügy kiiktatásával elágazásra serkentsük. (Bármilyen kitermelési technikát használ a fasikola, a gyökértömeg jelentős része a talajban marad, amit a növénynek stresszt okoz) Jegyezzük meg jól! Visszavágás nélkül nincs növekedés, nincs elágazás! Csak erős visszavágástól várhatunk megfelelő koronavesszőket. Visszavágás nélkül nincs növekedés, rossz lesz az eredés, valamint korai öregedési folyamatok indulnak el és az oltvány hasznos élettartama jelentősen lerövidül. Ne féljünk metszeni, de túlzásokba essünk. Koronaalakító metszés 2. év 14

A koronába metszésre az oltvány hajtásnövekedéssel válaszol, amelynek erőssége és iránya lehet számunkra kedvező és kedvezőtlen. A vezérvessző közvetlen közelében lévő (általában a csúcsrügy alatti rügyekből előtörő 1-3 db hajtás) hajtások meredek szögállásúak és erősen konkurálnak a vezérrel. Az ezek alatt elhelyezkedő hajtások pedig kedvező (30 fok alatti) szögállásúak. Előbbieket kis csonkkal eltávolítjuk, utóbbiakat pedig megritkítjuk az egymás felett párhuzamosan állók ritkításával. A központi tengelyről minden képletet csonk hagyásával távolítunk el. Ezek a csonkok a későbbi folyamatos koronamegújulás alapjai. A csonk hossza mindig az eltávolított vessző vastagságával egyezik meg. M9-es alanyú oltványoknál a vesszők csúcsrügyeit soha, vagy csak nagyon indokolt esetben vágjuk vissza, MM106-os fák esetében a tenyészterület kitöltése érdekében szükség van további növekedés kikényszerítésére, amit csak a vessző visszavágásával érhetünk el. A visszavágásokat mindig belső/felső rügyre végezzük el. Ennek később jelentősége lesz. A kétfajta orsókorona (karcsúorsó és szabadorsó) kialakításának útja itt elválik egymástól. Koronaalakító metszés 3. év A harmadik vegetáció végére mind az M9-es, mind az MM106-os fák koronája elnyeri a közel végleges térfogatát. (M9-es esetében mindenképpen, MM106-os esetében szerencsés esetben.) A harmadik év metszésénél az M9-es karcsúorsóknál ritkító jellegű metszéseket végzünk. Azokat a vesszőket és termőgallyakat távolítjuk el, melyek túlságos sűrűséget okoznak a tengelyen, illetve túlzott rügyterhelést okoznak a fának a harmonikus növekedéshez képest. (lsd. termésritkítás). MM106-os szabadorsóknál ilyenkor történik meg az oldalvezérek kifelé kényszerítése, „kiterítése”. Az előző évben belső/felső rügyre metszett hajtásoknál általában megjelenik egy kedevezőtlen szögállású függőleges növedék, alatta pedig közel vízszintes hajtást találunk. A „kiterítést” ezen kedvező növekmények valamelyikére végezzük el. Előfordulhat, hogy már a koronaalakítás időszakában találkozunk olyan oldalvezérekkel, melyek ráerősödtek a tengelyre és erősen konkurálnak azzal. Ha egy oldalvezér vastagsága eléri, vagy meghaladja az alatta mért tengelyátmérő felét, kis csonk hagyásával el kell távolítani. Ez Zahn első törvénye, amelyet következetesen alkalmazni kell a koronaalakítás és a későbbi fenntartó metszések során is. A csonkból a fa éves vesszőket képez, melyek termőgallyazattá öregedve szerepet játszanak a korona folyamatos, rotáció szerű megújulásában. A karcsúorsó koronában az alsó néhány elágazáson kívül ritkán találunk három évnél idősebb részeket. Az elvek szabadorsónál ugyanúgy alkalmazhatók. Túlzott növekedéssel jellemezhető fákat óvatosabban, visszafogottabban metsszünk, nagyobb rügyterhelést hagyva, mert a növekedést leginkább visszafogó állapot a termékenység, illetve a termés. Metszést kiegészítő eljárások a koronaalakítás során. A koronaalakítást csak egyszer van alkalmunk elvégezni. Ha rosszul alakítjuk a kezdeti formát, (nem férünk bele a karácsonyfa koncepcióba) később már nem lesz alkalmunk helyrehozni a hibát, vagy csak aránytalanul nagy terméskiesés árán tudunk korrigálni. Az egyik legfontosabb metszést kiegészítő, termékenység fokozó eljárás a hajtások lekötözése, vagy kitámasztása. A növekedés és termékenység egyensúlyát leginkább befolyásoló növényi hormon az auxin. Képződése mindig az élettanilag legaktívabb helyeken történik. Általában a csúcsrügy a legnagyobb auxintermelő. Az auxin mindig gravitációs úton szállítódik a növényben a gyökér irányába. Ez az élettani magyarázata annak, hogy a csúcsrügyek közelében általában nem találunk termőrügyet és termést, valamint, hogy a vízszinteshez közel álló vessző/gally sokkal termékenyebb jellegű, mint a függőleges irányúak. Ezt tudva a kedvezőtlen állású (függőlegeshez közelítő, vezérrel konkuráló) vesszők lekötözésével növelhetjük a termékenységi hajlamot, előrehozhatjuk a termőrefordulást és siettethetjük a termőegyensúly kialakulását! A lekötözés alkalmazásával különösen az MM106-os ültetvények termőrefordulása gyorsítható, de szerepe az M9-es ültetvényekben sem elhanyagolható. (Bizonyos támrendszer típusok elő is segítik 15

ezt a munkát M9-es ültetvényekben) MM106-os fák esetében soha ne a törzshöz, hanem mindig karókhoz, cölöpökhöz kötözzünk, így elkerülhető az a hiba, hogy a kötözőanyag belenő a törzsbe. A kötözéseket mindig távolítsuk el, ha a hajtások szögállása állandósult és a hajtások alapja befásodott. A kötözéseket kiválthatjuk egyedileg kialakított súlyozásokkal, vagy a vesszők aláhajtásával, roppantásával, csavarásával, vagy kitámasztással is. Ehhez speciális kitámasztó szerkezeteket is lehet vásárolni, illetve készíteni. A kötözés szerepét sokan alábecsülik, holott MM106-os ültetvényeknél a koronaalakítást egy évvel lerövidíthetjük és a termőrefordulást előre hozhatjuk. Elvégzése mindenképp ajánlott, az erősebb növekedésű Naturalma ültetvényekben! Egyszer kell megcsinálni és az ültetvény egész élettartamára kedvező hatással van! Fenntartó metszés Amennyiben a fáink elérték a végleges koronatérfogatot, (kitöltötték a rendelkezésre álló teret) elérkezett a termőrefordítás ideje. További növekedést serkentenünk nem kell, a vesszővisszavágások szerepe még az MM106-os ültetvényekben is csökken. Termőkorban a metszés során két szempont figyelebe vételével mérlegelünk. Milyen a rügyberakódás és a vegetatív növekedés aránya. A túlzott vegetatív növekedésű fák hosszú éves vesszőket nevelnek. Vegetációban az ilyen kerteket arról ismerjük meg, hogy mindenhol élénkzöld hajtásvitorlákat, nagy zöldömeget látunk és a gyümölcs szinte elbújik a fán. A fák felső részén vízhajtáserdő figyelhető meg, a fák túlzott kondíciót mutatnak. Az ilyen fák vegetatív irányba tolódnak el és nagyon nehéz őket termőre fogni. A másik véglet a túlzott generatív hajlam. Nincs, vagy alig van éves vessző növekedés, mindenütt termőrészek, dárdák, nyársak, termőbogok figyelhetők meg. Még a nagy felületű metszési sebek környékén sem figyelhető meg hajtásnövekedés. Ezek a fák a korai elöregedés jegyeit mutatják. A két véglet tehát az erős növekedéssel együtt járó túlzott vegetatív hajlam, a másik véglet pedig a gyengültséget mutató túlzott rügyberakódással jellemezhető generatív jelleg. (Első esetben a hajtástól alig látszik a virág, második esetben pedig a virágtól nem látszik a fa) Az optimum a kettő között van. Megfelelő rügy/virágzat szám mellett még kielégítő a hajtásnövekedés. Ezt hívjuk termőegyensúlynak. A vegetatív hajlamot mutató fákat óvatosabban kell metszeni. Kímélni kell a virágrügyeket, lehetőleg minden virágrügyet tartalmazó gallyazatot meg kell hagyni, nem szabad ritkítani a termőgallyazatot. E mellett vissza kell fogni a tápanyag kijuttatást, tápoldatozást, öntözést és növekedési erély csökkentő beavatkozásokat kell végezni. (Bevágások, gyökérmetszés stb..) A generatív fáknál a termőrügyek aprólékos ritkításával és kevés, de nagyobb felületű metszési beavatkozások végrehajtával kell növekedésre inspirálni a fákat. A termőegyensúlyban lévő fák esetében – tehát optimális esetben – az alábbi tényezőket kell figyelembe venni a metszéskor: 1. Megfelelünk e az orsó koncepciónak? (karácsonyfa alak) 2. Megfelelünk e a Zahn féle első törvénynek? Van olyan elágazás a tengelyen, ami meghaladja a tengely elágazás alatt mért átmérőjének a felét? 3. Az éves vesszők száma, hossza és növekedése harmóniában van e a rügyterheléssel? 4. Hajtatási próba alapján a virágrügyek funkcióképesek e? Számíthatunk e az éves vesszők virágzására? 5. Vannak e durva vezérkonkurens hajtások? 6. Beleférünk e még a magassági és oldalirányú kiterjedésbe? 7. Kell e a koronán ifjító beavatkozást végezni? Milyen mértékben? 8. Vannak e túl sűrű koronarészek? Bejut e a koronabelsőbe a fény és a növényvédő szerek? 9. A korona belógása zavarja e a gyomirtást, vagy a facsíkművelést? 10. Milyen méretű csonkokat hagyjunk a központi tengelyen? 11. Milyen alakú csonkot hagyjunk? 12. Mit tegyünk a sarjakkal? 13. Mi a burrknot? 16

13 + 1 Hogyan kezeljük az összeforrás helyét? 1. A karácsonyfa (orsó) alak koncepciója nagyon könnyen kontrollálható. Célunk, hogy a fán alulról felfelé haladva fokozatosan vékonyodó és rövidülő ágakat, termőgallyazatot, vesszőket tartsunk fenn, lehetőleg vízszinteshez közeli szögállásban. Amennyiben a fa nem mutatja ezt az alakot, akkor nem voltunk következetesek a forma fenntartásában és a metszési stratégiánk nem működik megfelelően. Ha a karácsonyfa alak néhány kontúrozó vágással visszaállítható, akkor jó úton járunk az orsóforma fenntartásában. (Ha csak ezt tartjuk szem előtt, már nem hibázhatunk nagyot.) 2. Nézzük végig a törzset, a központi tengelyt, van e rajta olyan elágazás, aminek a vastagsága elérte, vagy meghaladta a központi tengely elágazás alatt mért átmérőjének a felét. (Zahn első törvénye) Ha van ilyen, az veszélyezteti az orsó koncepciót, a metszést kezdjük azzal, hogy ezt/ezeket eltávolítjuk. (Három darabnál többet egyszerre soha ne távolítsunk el.) Az eltávolítást mindig csonk hagyásával hajtsuk végre. 3. Ha a fákon túl kevés és rövid éves vesszőt találunk és e mellett a rügyberakódás mértékét túlzottnak ítéljük, biztosak lehetünk benne, hogy túlságosan generatív a fa állapota. Ilyenkor a termőrügyek ritkítása, a terhelés csökkentése a cél, valamint néhány erőteljesebb vágással növekedést kell generálnunk. E mellett a vegetáció során mindent el kell követnünk a növekedés előmozdítása érdekében a tápanyaggazdálkodás, öntözés, növénykondicionálás folyamán. Az ellenkező eset a sok és erőteljes éves vessző és a virágrügyek relatív hiánya. A fánk túl vegetatív állapotba került. Ilyenkor kímélni kell a rügyeket, a lehető legnagyobb terhelést meg kell hagynunk. A fát minimális metszésben kell részesíteni. A téli metszés mindig erősít, míg a zöld állapotban történő metszési beavatkozások mindig gyengítő jellegűek! Taktikai okokból a vegetatív fák metszését érdemes eltolni a vegetációs időszakra, amikor a zöldtömeggel együtt tartalék tápanyagot, energiát is eltávolítunk. E mellett minden technológiai elemet úgy kell alkalmaznunk, hogy gyengítsük a túlkondíciót. (Kevesebb tápanyag, kevesebb víz stb…) Cél, hogy a vegetatív állapotú fákat ismét egyensúlyi állapotba hozzuk. Az optimális eset a termőegyensúlyban lévő, úgynevezett „nyugodt” fa, amelynél a hajtásnövekedés és a termőrügyképzés egyensúlyban van. Ilyen fákon „csak” a harmónia fenntartása a cél a megfelelő terhelés beállításával, illetve fenntartásával. Általában ültetvényen belül egy bizonyos fajtára, vagy ültetvényrészre vonatkozólag hasonló állapotokkal szembesülünk. Ritkán fordul elő, hogy az egymás mellett lévő faegyedek közül az egyik vegetatív, a másik generatív, a harmadik pedig termőegyensúlyi állapotban van. (Ez többnyire akkor fordul csak elő, ha az ültetési mélység heterogenitása miatt egyes mélyen ültetett fák nemes része legyökeresedett és ezek az egyedek vegetatív állapotba kerültek.) Fontos, hogy ránézésre meg tudjuk ítélni, hogy a termőegyensúlyhoz képest milyen irányba billen az ültetvényünk/ültetvényrészünk/fánk és annak megfelelően határozzuk meg az éves metszési taktikát. 4. Metszés előtt néhány héttel végezzünk hajtatási próbát. Az ültetvény jellemző fáiról – minden fajtáról – szedjünk rüggyel berakódott kétéves gallyakat és erőteljes rügyekkel rendelkező éves vesszőket. Vízbe állítva, meleg, világos helyiségben hajtassuk meg a vesszőket. A hajtatás során meggyőződhetünk arról, hogy a virágrügynek látszó dárdákból valóban virág fejlődik e, valamint, hogy ezek a virágok mennyire erőteljesek, mennyire épek, mennyire funkcióképesek. Valamint, hogy az éves vesszők erőteljesebb rügyeiből fejlődnek e virágok, azaz számíthatunk e az ún. spontán virágzás lehetőségére. A spontán virágzás megítélése érdekes. Alapvetően túlterheléshez (is) vezethet és nagy spontán virágzású években jobban kell figyelni a vegyszeres gyümölcsritkításra. Viszont fagyos években ez mentheti meg a termést, mert az éves vesszők rügyei később nyílnak és így nagyobb eséllyel maradnak ki az esetleges virágzás alatt bekövetkező fagyokból. Ha rügyeink erőteljesek, bő virágzás várható és az éves vesszőkben is vannak virágrügyek, akkor erős rügyritkító metszési taktikát kell alkalmazni. Ha kevés és gyenge a rügykínálat, akkor a kevés vágás, gyenge, nagyon okszerű, ún „böngésző” metszési metodikát kell elővenni. 17

5. Ha szemrevételezzük a fát, elsődleges dolgunk megállapítani, hogy vannak e erőteljes vezérkonkurens hajtások, vagy koronarészek. Ezek azok a két-három éves koronarészek, melyek nem kerültek idejekorán (éves korukban) eltávolításra és ránőttek, ráerősödtek a központi tengelyre. Ezek közös jellemzője, hogy a tengellyel szinte párhuzamosan, erőteljesen felfelé nőnek és alapi vastagságunknál fogva általában nem férnek bele a Zahn féle 1. szabályba. Ezeket kisebb csonkkal el kell távolítani. A Gonda féle elvek ezt „fa a fában” jelenségnek nevezik. Egy-egy ilyen koronarész eltávolításával általában a metszési feladatok nagy része is megoldásra kerül, hiszen egy ilyen nagyobb beavatkozás sokszor vissza is állítja az alapvető koronaalakítási koncepciót. (orsó alak) A nagyobb „műtéti” beavatkozásokkal azonban vigyázzunk! Figyelembe kell venni, hogy a nagy vágások, erős reakciót okoznak és a fákat mi magunk vihetjük bele a vegetatív „kitörésbe”, ami aztán visszafordíthatatlan folyamatot indíthat meg. Ezért a nagyobb koronarészek nagyszámú eltávolítását csak olyan évjáratokra időzítsük amikor bőséges rügyterhelés van a fákon. Így nem fogunk annyira erős reakciót kapni. Kis rügyterhelésű évjáratban ne végezzünk erőteljes metszési beavatkozásokat. „ A fűrész maradjon zsebben” 6. Bele kell férni a térállásba! A standard művelési rendszerekben M9-es esetében alap koronavetületként a rendelkezésre álló hely 0,6-1 (1,2) m. Az MM106-os fáknál ez 1,5-2 (3) méter. Ha a koronaalakítás során elértük azt, hogy a fák „összeérnek”, gyakorlatilag kialakult a teljes termőfelület és elérkezett a termőrefordítás ideje. (Egy jól elvégezett M9-es knippfa telepítésnél ez akár 2.év végét is jelentheti, MM106-os telepítésnél – ha még technológiai hibákat is követünk el – akár az ötödik év is lehet) A fákat nem szabad egymás életterébe számottevően beengedni, mert ez esetben a koronarészek egymást fogják árnyékolni. A sűrűség miatt a fény és a növényvédőszer nem fog megfelelő hatékonysággal érvényesülni. A gyümölcsök színtelenek maradnak és a növényvédelem sem lesz megfelelő hatékonyságú. Az orsó korona függőleges alapvetülete kör alakú! Nem szabad a fákat sor irányban erőteljesen „belapítani”. Gyakori hiba, hogy a sor irányba törő hajtásokat erőteljesen visszaszorítják mondván: „elférjen a gép”. Ezáltal a fák oldalirányban vezetik le a növekedési erélyt és sövényszerű lombfalat hoznak létre. (Extrém esetekben M9-es ültetvényekben a huzalhoz kötözött oldalvezéreket két-három méterre is elvezethetik.) Ez mindendképp kerülendő! A kör alakú függőleges koronavetület maximum sor irányban kissé elnyújtott ellipszissé torzíthatjuk, de ne csináljunk sövényt! A növekedési erélyt ne oldalirányú neveléssel vezessük le, hanem a termőegyensúly korai kialakításával, magával a termékenységgel korlátozzuk. A faalak koncepció, a Zahn féle elvek, a következetes nevelés mind ezt célozzák. A magasságkorlátozás és beállítás szintén érdekes kérdés. A túl magas fák a szomszéd sor árnyékolását okozhatják, illetve a korona felső részein a metszés, szüret, növényvédelem sem megfelelően hatékony. A termőegyensúlyban lévő fa „tudja”, hol a magasság végső határa. A túlzott magassági növekedés általában a felesleges növekedési erély levezetését szolgáló figyelmeztető jel. Ha erőteljes magassági korlátozást kell végezni, valószínűleg gond van a termőegyensúllyal és a fák vegetatív jellegűek. Gyakori jelenség, hogy a korona alsó részeinek árnyékolása miatt az alsó termőrészek sorvadnak és kedvezőtlen felkopaszodás indul meg, míg a növekedési erély a korona felső részében „tombol”. (Felborult a karácsonyfa koncepció) Sok esetben szükségmegoldásként támrendszert magasítanak, illetve újabb koronaszintet hoznak létre. Ez a megoldás kétségtelenül helyes válasz egy jellemző tünet kezelésére. Az ültetvény hasznos élettartama így meghosszabbítható, de egyben jelzés értékű is, hogy fel kell készülni egy közelgő újratelepítésre. 7. A korona ifjítására sokszor már egészen ifjú korban szükség lehet, már a koronaalakítás során is. A korona kialakítása során kell a legkövetkezetesebbnek lennünk az orsó koncepció tekintetében. A legfontosabb vágásokat (metszéseket) ekkor kell merni végrehajtani. Ez különösen a vezérkonkurenseknek és a Zahn 1. törvénybe be nem illő hajtásoknak az eltávolítását jelenti! Később ez már nem ennyire fájdalommentes! Ha már a ráöregedett, ráerősödött, kedvezőtlen helyzetű és erősségű (tehát egyértelműen eltávolítandó) koronarész termést hordoz, a tulajdonosi hozzáállás kegyelmet szavaz! Itt 18

borul fel alapvetően az orsó koncepció! Később egyértelművé válik, hogy a korábban eltávolítandó koronarész gondot okoz, de addigra a fa alakja és termőegyensúlya is felborult, tehát az ifjítás már nem lesz eredményes. (pl. az alsó részek árnyékolása miatt) A 6. pontban vázolt vegetatív kitöréshez vezet a korona felső részén. E miatt a korona ifjítását folyamatosan, rutinszerűen és kedvezőtlen tulajdonosi érzelmek mellőzésével, következetesen kell folytatni. E mellett tudni kell azt, hogy a nagy termésű években bátrabban alkalmazhatjuk az idősebb részek csonkos eltávolításával végzett ifjítási beavatkozásokat. M9-es karcsúorsónál a termelés gyakorlatilag a tengelyen zajlik. Ezért folyamatos megújulást kell biztosítani a tengelyen lévő 1-3 éves gallyazatnak. Erre valók a csonkok, melyekről később még szó lesz. A csonkok képezik a megújulás biztosítékát. Az orsó koronán, minél feljebb haladunk a koronában annál rövidebb hajtásokkal találkozunk. MM106-os szabadorsó esetében a növekedési erély levezetése érdekében az alsó koronarégióban alakíthatunk ki karokat, de ezek is bármikor lecserélhetők, ha a felső részek nem erősödtek meg túlságosan. Karcsúorsónál 1-2-3 éves képleteket találunk a törzsön, szabadorsó esetében, különösen az alsó régióban akár idősebb ágakkal is találkozhatunk. Ha kedvezőtlen felkopaszodás indul meg a koronán belül, az MM106-os szabadorsóknál is ifjítanunk kell. Az erős ifjító beavatkozásainknak erős hajtásreakciói is várhatók, de ezek csak akkor fogják megfelelően betölteni szerepüket, ha fényt is kapnak, tehát a felső részek nem árnyékolják le őket. 8. Egy sokszor idézett mondás szerint: „a termelésben egy dolog van ingyen és ez a fény”. Fény nélkül nincs virágrügyképződés, nincs fotoszintetikus aktivitás és nem utolsó sorban piros fedőszínű gyümölcsök nem színesednek megfelelően. A koronabelsőn belül a legnagyobb árnyékoló hatást a függőleges hajtásképletek okozzák. A felfelé álló vízhajtások az erősebb metszési sebek környékén elsősorban az erős növekedésű MM106-os alanyú fák sajátosságai, de erősebben növő M9-es fáknál is találkozhatunk velük. A vízhajtások eltávolítása folyamatos feladat és nem csak a téli/télvégi metszés során, hanem egész vegetációban bármikor. A vízhajtások mellett gyakori, hogy – különösen a genetikailag hajlamos fajtáknál – az erőteljes éves vesszők felfelé törekvőek, ezért, mintegy kívülről árnyékolják a koronabelsőt, a tengelyt és a tengely közelében nevelt legértékesebb gyümölcsöt. Az árnyékoló hatás nem csak a fény, hanem a permetszer behatolását akadályozza, csökkentve ezzel a növényvédelem, növénykondicionálás, de még a szüreti munkák hatékonyságát is. Ezért az erőteljes éves vesszőket a koronabelsőből a téli metszés során tőből, csonk hagyása nélkül távolítsuk el. (Nem szabad azonban túlzásokba esni, a vesszők és a virágrügyet hordozó termőnyársak között különbséget kell tennünk.) A felívelődő éves vesszőket pedig vagy kötözéssel, vagy másodrendű vesszőre történő „kiterítéssel” kényszerítsük kedvezőbb – vízszinteshez közelibb – helyzetbe. Az árnyékhatást a függőleges vesszők mellett a párhuzamosságok fokozzák a leginkább. A tengelyről egymás felett gyakran több éves vessző is ered, egymáshoz túl közel 10-20 cm távolságban. Ha ezek térben kedvezően elosztva helyezkednek el, akkor nem okoznak gondot, hiszen hozzájárulnak a korona folyamatos megújításához. Ha viszont közvetlenül egymás felett erednek és párhuzamosan futnak meg kell ritkítanunk őket figyelembe véve azt, hogy köztük a távolság minimum 30-40 cm legyen. 9. A koronalalakításnál az egyik legfontosabb szempont, hogy a produktív termőfelületet emberközeli magasságban tartsuk. Így a kézi munkák, főleg a metszés és a szüret hatékonyabban végezhetők. Ez még a nagyobb koronájú MM106-os szabadorsók esetében is fontos. Ezért alakult ki az a gyakorlat, hogy a koronát 75-85 cm között indítjuk és innentől van a fákon aktív termőzóna. A termőfelületet alacsonyabb zónába vinni nem célszerű, mert ez a agrotechnikai munkákat akadályozza. A belógó, erősen leívelődő koronavesszők, termőgallyazat hátráltatják, illetve megakadályozzák a facsík mechanikai művelését, vagy éppen a vegyszeres gyomirtást. Ezért a téli/télvégi kontúrozó metszésnél az aláívelődő vesszőket, belógó hajtásokat távolítsuk el. Arra is figyeljünk, hogy a nedvkeringés beindulásával és a kilombosodással az összes hajtásképlet megereszkedik. Ha egy-két, éves 19

vesszővég még termést is fog hordozni, a leívelődés még nagyobb mértékű lesz. Ésszerű kurtítással, illetve a túl mélyen eredő vesszők, ágrészek eltávolításával teremtsük meg a lehetőségét a koronák alatti talajművelésnek és gyomirtásnak. 10. A csonkok a tengely megújulásának a zálogai. A tengelyről csakis csonkok hagyásával távolítunk el vesszőt, gallyat, ágat. Erre két okból van szükség. Egyrészt minden metszési sebnek van egy természetes beszáradása, ami szövetelhalással is jár. Ha csonk nélkül metszünk, az elhalás részben a központi tengelyt is érinti és szűkíti annak keresztmetszetét. Az orsó koronák esetében pedig a legfontosabb a folyamatosan fenntartott tengelydominancia és a tengely sértetlensége, hiszen a teljes termőfelület hordozása a tengely feladata. Úgy kell elképzelnünk, hogy a központi tengely a tápanyagok és a víz szállításában az autópálya szerepét tölti be, minden elágazás, törés és kereszteződés a tápanyagok és a víz útját lassítja. Ezért a tengely közelében lévő gyümölcsök általában a legnagyobbak és legértékesebbek. Másrészt a csonkok alapi részében sok rejtett rügy van, melyeknek a korona folyamatos, rotáció szerű megújításában nagy szerepük van. Ha ezeket eltávolítjuk, gátoltabbá válik az éves vesszők képződése. Az elöregedett, felkopaszodott, terméketlenné vált gallyazatot, ágakat el kell távolítanunk, de helyettük új növekményre van szükség, hogy átvegyék az eltávolított termőalapok szerepét. A korona tehát folyamatos megújulásban van a metszés által. A csonkok hosszának hozzávetőlegesen el kell érni az eltávolított vessző/gally/ág átmérőjét. Minél fentebb haladunk tehát a tengelyen, annál rövidebb csonkokat kell hagynunk a tengelyen. (Szélsőségesen erős magassági növekedés esetén előfordulhat, hogy a tengely felső harmadában egyáltalán nem hagyunk csonkot. Ezzel pont az a célunk, hogy a túlságosan erős magassági növekedés elsődleges szállítópályájának átmérőjét szűkítsük.) 11. A csonkok alakja sem másodlagos. A csonkok felső rejtett rügyeiből általában kedvezőtlen, függőleges irányú hajtások képződnek, míg az alsó – talajfelszínhez közelebb lévő – rügyeiből „szelídebb”, termékenyebb hajlamú vesszőket kapunk. Ezért már a csonkok alakjával is tudjuk befolyásolni a metszési reakcióként kapott hajtásnövekedés szögállását. A csonk vágás felülete ezért ne legyen a tengellyel párhuzamos (függőleges), hanem közelítsen a vízszinteshez az ábrán látható módon. Ezáltal elérhetjük, hogy a csonk felső részéből kevesebb, az alsó részéből több, és kedvezőbb szögállású vesszőnk képződik. 12. Az oltványok alanyából gyakran törnek elő sarjhajtások. Bizonyos alanytípusok (M9) kifejezetten hajlamosak a fokozott gyökérsarj képződésre. A termesztés szempontjából ez kedvezőtlen tulajdonság. A sok sarj táplálékot von el, köztesgazdája lehet kórokozóknak és kártevőknek, valamint gyomirtott állományok esetében gyomirtószert vehet fel, csökkentve ezzel a fa vitalitását. Sok idősebb ültetvényben látunk a facsíkban sarj erdőt, ami gyakran még a koronába is belenő. Ez egy kezdeti hibás kezelés eredménye. Hibás gyakorlat a sarjak metszőollóval történő levágása, mert ezzel csak újabb és fokozottabb növekedési hullámot indítunk el. Fitalal 1-2 éves állományban, ha sarjadzást tapasztalunk az alany föld alatti, vagy föld feletti részén, egyszerűen törjük ki a sarjhajtást a törzsről. Ha a föld alatti részen ered, próbáljuk meg egy erőteljes rántással kitépni. Ha így sem leszünk eredményesek, csak akkor használjunk ollót, de próbáljunk meg minél mélyebben a talajfelszín alatt vágni. Ha a sarjkérdést az első egy-két évben így kezeljük, később nem lesz vele problémánk! Az oltványok idősebb korában a sarjképződési hajlam csökken. Ha megfelelő volt az első két évben a sarjak letávolítása, harmadik évtől már nem okozhat gondot. 13. Az alanyok egy része (M9, M26) hajlamos a burrknot képződésre. A burrknot egy érdekes, sarjadzás szerű kinövés az alanyon. Ha ez talajfelszín alá kerül, akkor járulékos gyökerek képződnek belőle, talajfelszín fölött pedig beszáradnak, de érdes felszínükön számos kártevő és kórokozó telepedhet meg. Teljesen természetes jelenségről van szó, ami sajnos kedvezőtlen termesztési szempontból. 13+1. Az alany és nemes határán található forradási pont gyakran megvastagszik és gumószerűvé válik. Az M9-es oltványok esetében ez a forradási pont kifejezett és az oltvány 20

élete végéig megmarad. Az MM106-os oltványok esetébe ez kevésbé látványos, sok esetben nem is észrevehető egy idősebb fa esetében. Szerencsés esetben az ültetvényben ezek a forradási pontok mindenütt látszanak, azaz helyes ültetés következtében a talajfelszín felett maradtak. Gyakorta megfigyelhető M9-es ültetvényekben egy-egy kiugró vegetatív növekedésű egyed a sorokban. Ha figyelmesen megnézzük, ezeken a fákon nem találunk forradási pontot (gumót). A forradási pont ekkor is meg van, csak éppen mély ültetés következtében a föld alá került és a nemes legyökerezett (lelépett az alanyról) melynek az eredménye a fokozott vegetatív növekedés és terméketlenség. Ezt utólag nem lehet orvosolni, ültetéskor kell figyelni a helyes ültetési mélység betartására. A forradási pont háncs és kéregrésze gyakorta berepedezik és a burrknotok felületéhez hasonlóan jó megtelepedési és áttelelési helyet biztosít a kórokozók és kártevők számára. Különösen szeretik ezt a részt a vértetvek, szitkárok és szúfélék. Igazán igényesen karbantartott M9-es ültevényekben ezeket a forradási pontokat, illetve ezek hámló kéregrészét érdemes kefével 4-5 évente megtisztítani, csökkentve ezzel áttelelési lehetőségeket. Mikor metsszünk? (Téli metszés/nyári metszés) Amíg a metszés célját tekintve alakító és fenntartó típusokat különbözetünk meg, az időpont szerint téli/télvégi és nyári (vagy zöld) metszésről beszélünk. A Naturalma technológiába szándékosan említjük mindig a téli/télvégi metszés fogalmát. Bizonyított tény, hogy a téli metszés időpontját minél jobban kitoljuk a rügypattanás, vagy akár a pirosbimbós fenológia irányába, annál kedvezőbb szögállású vesszőket kapunk! Ezért a Naturalmánál azt javasoljuk, hogy a metszést minél inkább közelítsük ezekhez a fenológiákhoz. Ez több szempontból is előnyös. Ebben az időszakban már ritkábbak a visszatérő keményebb fagyok, tehát nem kell a metszési sebek erőteljes visszafagyásával illetve a virágrügyek fagykárosodásával számolnunk. Nagyobb ültetvényfelületek esetében a „halogatásnak” szervezési akadályai is vannak. Egyrészt a metszési munkákkal időben végezni kell és ennek élőmunkában korlátai lehetnek. Minden tulajdonos tapasztalatból tudja, mennyi idő kell a rendelkezésre álló munkaerővel időben befejezni a metszést, úgy, hogy a nyesedék eltávolítására és a nyitó permetezésekre még idő legyen. Nagyobb ültetvényfelület, vagy kevés képzett munkaerő esetén kényszerből korán (sokszor még november, decemberben) meg kell kezdeni a metszést. Mindenképp javasoljuk viszont, hogy a fiatal telepítéseket, a koronábametszéseket, koronaalakító metszéseket hagyjuk utolsónak a sorban. Várjuk meg ezekkel a márciust, vagy akár az április elejét. Pirosbimbóig nyugodtan metszhetünk a fiatal kertekben. A késői metszések fogják a lehető legkedvezőbb szögállású növekményeket eredményezni, illetve a rügyterhelés és a rügyek funkcióképessége is ilyenkor figyelhető meg a legeredményesebben. A téli/télvégi metszés mindig erősítő, növekedést generáló hatású. Ezt az éves metszési taktika kialakításában tudatosan felhasználhatjuk. Az erősen vegetatív jellegű fák metszését minimalizáljuk a téli időszakban és toljuk át a gyengítő hatású nyári periódusra. Nyári (zöld) metszés A nyári metszés a fák vegetációs időszakban történő metszését jelenti. A nyári metszés mindig gyengítő hatású beavatkozás, ezt az erősen növő, nagy hajtásnövekedéssel és szerény rügyberakódással jellemezhető fáknál ki is kell használnunk. Nagyon fontos az, hogy tudjuk megválasztani ennek a helyes időpontját, ami sajnos nem köthető pontos naptári időszakhoz és fenológiához! A túl korán végzett nyári metszés kedvezőtlen vegetációs hajtásnövekedési hullámot válthat ki, ami sűrűsítést, árnyékolást és további terméketlenséget eredményezhet. Csapadékos nyarakon (2010-2014) gyakorta előfordul, hogy a nagy gyümölcsterhelésű ültetvényekben is intenzív hajtásnövekedés fordul elő még nyár végén is. Amíg a hajtások növekszenek (a csúcsrügyek nem zárultak be), addig nem szabad belekezdenünk a nyári metszésbe. (Termőegyensúlyban lévő ültetvényben általában nincs is szükség ennek 21

elvégzésére.) Célszerű megvárni a csúcsrügyek lezárulását és erre rávárni még két-három hetet. Valószínűleg az ilyenkor végzett nyári metszéssel már nem indukálunk újabb növekedési hullámot. A nyári metszés célja a növekedési erély csökkentése és a termékenységi hajlam fokozása, valamint a piros fajtáknál cél lehet a színeződés elősegítése is. Speciális nyári beavatkozás a vízhajtások és kedvezőtlen állású éves vesszők eltávolítása, de ez nem keverendő össze a klasszikus zöldmetszéssel. A vízhajtások eltávolításához ne is használjunk metszőollót, ezeket tőből tépéssel, csavarással távolítsuk el az alapi rügyeikkel együtt, hogy ne váltsunk ki újabb növekedési hullámot. Ezt a vegetáció alatt bármikor végezhetjük, nincs időponthoz vagy fenológiai fázishoz kötve. Bármikor lehet, és sosem késő. A vízhajtások növekedése energiát von el a fától és az endogén auxin szintet növeli, ezáltal a gyümölcsmérettel konkurál és a termékenység ellen hat. (Ahogy a mondás tartja: 1 m vízhajtás = 1 kg alma) Szintén nem klasszikus nyári beavatkozás a fiatal fák hajtásválogatása. Ezt a vegetációs időszakban a vezérkonkurens hajtások ollóval, pici csonk hagyásával történő eltávolítását jelenti. Ezt nem feltétlen kell nyári időszakban elvégezni, viszont, ha túl erős az oltványok növekedése, akkor célszerű még a nyári időszakban végrehajtani. Metszést kiegészítő eljárások A metszési kiegészítő eljárások általában a termékenység növelésére,a túlzott vegetatív növekedés mérséklésére, vagy a termőrefordítás gyorsítására szolgálnak. Ilyenek a lekötözés, súlyozás, kitámasztás, roppantás, hajlítás, tépés, befűrészelés A lekötözés élettani alapja, hogy a vízszinteshez közeli szögállású hajtások, vesszők termékenyebb hajlamúak, könnyebben képeznek termőrügyet és a kötözéssel kialakított koronarészek így hamarabb termőre foghatók. Csökken a fák belő auxin szintje, hamarabb kialakul a termőegyensúlyi állapot és gyorsul a termőrefordulás. Különösen a nagyobb növekedési erélyű MM106-os ültetvényekben van jelentősége a koronavesszők lekötözésének az oltványok 1-2 éves korában. A kötözés élőmunka igénye nagy, viszont a beavatkozással a termőrefordulás egy évvel előre hozható, tehát megéri a plusz ráfordítást. A kötözésnél fontos a kötözőanyag minősége és a kötözés módja, mértéke. Általában azokat az erős éves vesszőket kell lekötözni, melyek intenzíven és meredeken növekednek. Az ilyen vesszők nem rakódnak be virágrüggyel, konkurálnak a vezérvesszővel és metszéskor el kellene őket távolítanunk. Lekötözéssel viszont megmenthetők. A vesszőket a kétharmad hosszúságuknál egy hurok segítségével kötjük meg. Nem használunk nehezen oldható kötést, mert belevághat, belenőhet a vesszőbe. A kötözőanyag lehetőleg legyen vastag anyagból és még jobb, ha rugalmas is. A kétharmaduknál megkötött vesszőket földbe ütött karókhoz kötözzük. (Nem a törzshöz, vagy a szomszéd fa törzséhez.) A Naturalma technológiai ajánlásában MM106-os ültetvényeknél kötelező jelleggel alkalmazott technológiai elem a kötözés. A lekötözéseket akkor kell végrehajtani, mikor a hajtásnövekedés még intenzív, de a hajtások alapi része már részben megfásodott. Általában július közepétől már végezhető. A lekötözés eredményeként a leívelt vesszők alsó harmadában virágrügyek képződnek és a vegetatív jelleget a következő évben néhány kg plusz almateher is fékezni fogja. A hajtások kötözésének kiváltására szóba jöhet még az egyedi gyártású súlyokkal történő leívelés, vagy a vesszők kitámasztása, de egyik sem ad olyan megbízható eredményt, mint a lekötözés. A gyorsabb termőrefordítást és a termékeny jelleg kialakítását szolgálja a hajtások törése, roppantása, melyet egyedi esetekben alkalmazunk M9-es és MM106-os fák esetében is. Ilyen esettel akkor szembesülünk – általában metszés során – ha egy hajtás valamilyen okból nem illik 22

a koronaforma koncepcióba. Meredeksége, szögállás miatt nem illik az orsó formába, viszont eltávolításával üres maradna az adott koronarész. (Tehát a vesszőre, hajtásra szükség van, csak a szögállása nem megfelelő) Ilyenkor a vesszőrész alapjának megtörésével, csavarásával, roppantásával kedvezőbb szögállásba kényszeríthetjük azt. Sokszor még részleges szálkás törés is megfigyelhető a hajtás alapján. Szerencsés esetben a hajtás új (kedvezőbb) helyzetében fásodik meg és termékenyebb jelleget vesz fel. Meg tudunk tehát menteni olyan hajtásképletet, amit egyébként el kellett volna dobnunk. Általában épp azokat a vesszőket vagyunk kénytelenek roppanatni, törni, amelyeket nem részesítettünk lekötözésben akkor, amikor kellett volna. A tépés egy sokak által vitatott, de a gyakorlatban nagyon jól működő magasságkorlátozási módszer. Jellegzetesen azokon az ültetvényeken működik jól, ahol a vegetatív növekedés a korona felső részein kirívóan erős. A központi tengelyek oszlopszerűen erősek, nem keskenyednek el. A korona felső harmadában ezeknél a fáknál az eltávolítandó elágazások leváltása esetén nem hagyunk csonkot, hanem éppen ellenkezőleg, az eltávolítandó 1-2 éves elágazásokat metszőolló nélkül letépjük, lerántjuk a tengelyről. A tépett hajtások alapja kagylós sebet hasít a központi tengelyen. így történik meg a központi tengely felső harmadának mesterséges gyengítése. A tengelyen ejtett mély sebek meglepően hamar regenerálódnak, mert kevesebb sejt rongálódik meg mint metszőolló használata esetén. A befűrészelés a fa egészére kiterjedő vegetatív növekedést gátló fitotechnikai eszköz. Olyan faegyedeknél alkalmazható, melyek növekedése kiemelkedik a környezetéből. (Pl.:mélyen ültetett M9-es oltvány, ahol a nemes alanyról történő lelépése miatt erős vegetatív növekedés figyelhető meg.) Gonda és munkatársai olyan globális növekedésgyengítő eljárást dolgoztak ki, mely képes ezeket a fákat ismét termőegyensúlyi állapotba billenteni. A fák törzsén félhold alakban egymástól 15 cm távolságra két befűrészelést végzünk. A befűrészelés mélysége csak a háncsrészre minimális mértékben a farészre terjed ki, tehát nem jelenti a teljes átmérő félig, vagy kétharmad részig történ átvágását. A két bevágás egyharmad arányban átfedi egymást az ábrán látható módon. A bevágást vastag pengéjű kézifűrésszel végezzük. Ez átmeneti gátat, zavart okoz az asszimiláták szállításának útjában. A seb gyógyulása, a kalluszosodás és az új szállítópályák kialakulása heteket is igénybe vesz. Ezért a fa egészére kiterjedő globális vegetatív növekedés mérséklő hatást érhetünk el. Erős vegetatív növekedésre hajlamos, túlkondicionált ültetvényrészek kezelésére is használhatjuk a módszert. Gyökérmetszés Igazából nem tartozik a klasszikus metszések, vagy metszést kiegészítő eljárások sorába, viszont a termőegyensúly megtartásának, vagy fenntartásának eszközeként mégis az egyik hatékony technológiai elem, ezért itt érdemel említést. A gyökérmetszés mind az M9-es, mind az MM106-os ültetvényekben eredménnyel alkalmazható eljárás, de az intenzív M9-es ültetvényeken eredményesebb a használata. A gyökérmetszést is a felbillent termőegyensúly visszaállítására használjuk. A legintenzívebben, legnagyobb szakmai hozzáértéssel ápolt ültetvényekben is előfordul, hogy természeti anomáliák miatt alacsony lesz a rügyterhelés és a termés. Ilyenkor a fák erőteljes hajtásnövekedéssel válaszolnak és megtörténik a már sokszor emlegetett vegetatív irányba történő eltolódás. A termelők egy része úgy gondolja, hogy az ilyen években a fák „pihennek” és a következő évben majd kompenzálják a kimaradást. Élettanilag azonban egy öngerjesztő folyamat is beindul. Az erőteljes hajtásnövekedés megemelkedett auxinszintet is eredményez, ez pedig nem kedvező a termőrügyképzés szempontjából. Ha nem figyelünk, akkor egy fagyos évjárat a következőket is tönkreteheti. Az ilyen alacsony terhelésű években – mikor a hajtásnövekedés erősen elszabadul – érdemes elvégezni az ültetvények gyökérmetszését. A gyökérmetszést egy élezett lemezből készített pengével hajtják végre, melyet a korona csurgójában húznak végig. A gyökérmetszésnek járulékos haszna, hogy egyben a talaj porozitása levegőzöttsége is javul, tehát a tápanyagok feltáródásnak körülményei is javulnak. Ha 23

egyértelműen csak a nagy vegetatív növekedés csökkentése a cél, akkor tavasszal célszerű végrehajtani. A csurgóban található gyökerek gyorsan regenerálódnak. A gyökérmetszés nem egy kötelezően végrehajtandó technológiai elem, de a minimális terhelésű években szinte az egyetlen eszköz, amivel a szakaszos terméshozás jelenségét eredményesen meg tudjuk előzni. A sebkezelő anyagok használatáról A fák a metszési sebekre gyors sebszövet (kallusz) képződésével reagálnak. Akárcsak az emberi, vagy állati szervezetnél egy regenerációs folyamat indul meg, mely törekszik a sebek zárására. Kisebb sebeknél ez egy év alatt végbemegy, nagyobb metszési sebeknél több évet is igénybe vehet. Vannak olyan sebek, melyek soha sem záródnak, csak egy kalluszgyűrű képződik és a farész látható marad. A szakadt, törött sebek hamarabb regenerálódnak, mint a vágott sebek. Ez azzal magyarázható, hogy a többnyire természetes úton keletkezett szakadt sebzések a sejtközötti járatokra terjednek ki, míg a vágott sebek nagyobb arányú sejtroncsolással járnak, így később is gyógyulnak. Örök dilemma, hogy a metszéskor keletkezett sebeket kell e sebkezelő anyaggal kezelni, vagy sem. A fiatal fákon végzett néhány vágást még könnyű sebkezelni, viszont az idősebb fák metszési sebeinek kezelési lehetősége korlátozott. Célszerű a sebek gyógyulását a természetre bízni, hiszen a sebkezelő anyagok használatával akár még kárt is okozhatunk saját magunknak! Bizonyos készítmények NES-t vagy NAD-t (Naftil- ecetsav, Alfa-naftil- ecetsav, Naftil-acet-amid) tartalmaznak. Ezek a készítmények speciálisan az erős növekedésű alanyokon álló fák nagyobb méretű metszési sebeinek ellátására, a nagy intenzitású vízhajtásképződés megakadályozására lettek kifejlesztve, tehát kifejezetten növekedést mérséklő hatásúak. Ez a gátló hatás olyan erős, hogy a fiatal fáknál a faegyed egészére növekedés gátló hatást képesek kifejteni. A fasebkezelők helytelen használatából eredő hibák kiküszöbölésére a Naturalma nem ajánlja a sebkezelők használatát. 24

Növényvédelem A Naturalma Program létrejöttének vezérlő elve, hogy a termelők egészséges, alacsony vegyszerterhelés mellett előállított, prémium kategóriájú asztali almát állítsanak el okszerű növényvédelmi beavatkozások mellett. Nem feltétlenül bio termék előállítása a cél, bár a Naturalma fajták varasodás rezisztenciájára és lisztharmat toleranciájára alapozva ez is könnyebben megvalósítható. Marketingünkben fontos szerepet kap az alacsony vegyszerterhelés és hatóanyag maradék, csökkentett hatóanyag mix hangsúlyozása, s javasolt technológiánkkal azt szeretnénk elérni, hogy ez a Naturalma kertekben meg is valósuljon. Alapelvünk, hogy ésszerű előrejelzésre alapozottan, megelőző jelleggel védekezzünk a legfontosabb gombabetegségek és kártevők ellen. A fák védettségét elsősorban a megfelelő kondícionális és kultúrállapot elérésével és fenntartásával segítsük elő, és a kémiai védekezésben csak az integrált elveknek megfelelő „zöld” hatóanyagokat alkalmazzunk. A Naturalma technológia sok elemet vett át a biológiai védekezésből is. Ez egyre tudatosabb fogyasztói társadalom nyomására az Unió az elmúlt évtizedben, a korábban alkalmazott hatóanyagok több, mint felét kivonta és ez a tendencia a továbbiakban is folytatódni látszik. Célunk tehát, hogy ennek megfelelően a különböző agrotechnikai, fizikai, kémiai, biológiai védekezési eljárásokat egymást segítve alkalmazzuk. (Pl.: A megfelelő, gyommentes kultúrállapot, a fák jó kondíciója, a megfelelő metszéssel kialakított laza, szellős, csapadék után hamar felszáradó korona, mind a növényvédelem hatékonyságát elősegítő tényezők.) A kártevők, kórokozók és az ellenük való integrált és védekezés ismerete kulcskérdése az almatermesztésnek. Az alma betegségei: Általános gyengültséget, vagy specifikus tünetket okozó vírusbetegségek: A növényi vírusok ellen vegyszeres védekezési lehetőség nincs! A vírusok okozta betegségeket csak elkerülni, megelőzni lehet vírusmentes szaporítóanyag használatával. A Naturalma oltványok vírusmentes alapanyagok, alanyok és oltócsapok/szemzőhajtások felhasználásával vírusmentes technológia betartása mellett készülnek. Ezt évente számos alkalommal a Kormányhivatal szakemberei ellenőrzik. A vírusmentességet hivatalosan az oltványokon található címke garantálja. Ez azonban önmagában csak adminisztratív garanciát jelent. A vírusok, porral, pollennel, esőcseppel, mindenféle atka és rovarkártevővel terjednek és könnyen fertőzést okozhatnak. Ezen fertőzések zöme szemmel láthatatlan tüneteket okoz. (Csak néhány vírus okoz szemmel is észrevehető, jellegzetes tüneteket.) A látens fertőzések gyengébb teljesítményben nyilvánulnak meg. A legbiztosabb garancia a vírusmentességre, ha vegetációs időszakban megtekintjük a faiskola kultúrállapotát. Ahol gyommentes, kártevőktől mentes faiskolai állományt látunk, az a legbiztosabb garancia a vírusmentességre, hiszen a vírusokat terjesztő kártevők sok esetben a faiskola gyomflórájáról „átlátogatva” fertőzik az oltványokat. A tiszta, rendezett faiskola, megfelelően betartott növényvédelmi technológiával a legnagyobb védelem a vírusokkal szemben. A Holland Alma Kft a vírusmentes technológiát nem csak a Naturalmák szaporítóanyagára, hanem minden általa előállított oltványra garantálja, melyről a faiskolai nyílt napokon bárki meggyőződhet. Gyökerek és törzs betegségei: fitoftóra, fomopszis, baktériumos gyökérgolyva: Három sokszor elhallgatott, szégyellnivaló, eltitkolt betegség, melyekről pedig nyíltan kell beszélni és szembesülni kell azzal, hogy jelen vannak és együtt kell élni velük, megfelelő védekezési szabályok betartása mellett. 25

Fomopszis. (Phomopsis mali) Sokan nem ismerik és a hazai szakirodalom sem foglalkozik vele. Magyarországon nem elterjedt, de jelenlévő betegség, melynek tüneteiről egyre többen számolnak be. Legtöbb esetben olasz vagy más mediterrán faiskolák oltványaival kerül be a kórokozó gomba. A fomopszis elsősorban a fiatal oltványokat károsíthatja. Az első tünetek a fiatal fás részeken jelennek meg sima barna színű kéregelhalással, melyek később az idősebb részekre is kiterjednek. Ezt követően a barna részek egyenetlen felszínűvé válnak és a széleken berepednek. Az egész ágrész, ág, törzs elhalásával járhat. A betegséget csak a sérült, beteg részek eltávolításával és az általános ültetvényhigiénia részét képező korai tavaszi rezes lemosással lehet felszámolni, illetve megelőzni. A fitoftóra (Phytophtora Cactorum) szintén újkeletű almabetegség, mely a gyökeret, vagy a törzs talajközeli részét támadja. Homoktalajon általában nem jelentkezik, kötöttebb talajokon gyakrabban előfordul, különösen újratelepítések esetében. A gomba szaprofitaként a talajban elfekszik és a fiatal oltávnyok gyökérzetét támadja meg. Az M9-es alany nem érzékeny a fitoftóra fertőzésre, az hagyományos MM106-os alanyok viszont fogékonyak. Amennyiben az MM106-os alanyok fertőzött talajba kerülnek, és ez a talaj kötött, valamint hajlamosító, csapadékos, levegőtlen talajviszonyokkal együtt járó időjárás uralkodik, majdnem biztos, hogy számolni kell a betegség megjelenésével! A talaj porozitásának növelésével, talajlazítással, talajlevegőztetéssel, a gyökérnyak kibontásával és esetleges erős, lemosásszerű rezes permetezéssel egyes fák kuratív kezelhetők, de állományszinten csak a megelőzés lehet eredményes! A megelőzés első és legfontosabb lépcsője a fitoftóra mentes szaporítóanyag és a toleráns alanyok (MM106t9a, MM111, B118, M25, M9) alanyok használata. A fitoftóra mentességet ma Magyarországon kizárólag a Holland Alma Kft képes garantálni. ennek érdekében a Naturalma oltávnyok szaporítója 2011-2014 között, teljesen szűz – faiskolai termelésre eddig soha nem használt – területen hozott létre törzsültetvény az új fitoftóratoleráns, illetve rezisztens alanyokból. Az Agrobaktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens) tüneteivel többnyire minden gyümölcstermelő találkozott már saját gyakorlata, vagy tanulmányai folyamán. A gyökéren található karfiolszerű kinövések könnyen felismerhetők. Az agrobactérium sokáig zárlati kártevő volt Magyarországon. Ezt a státust 2014-bn feloldották, s a tünetet hordozó, de mentesített szaporítóanyag is forgalomba hozható, mivel a gyökérgolyva nem okozta a növény egyedek pusztulását A gyökérgolyvát okozó baktérium fejlődésmente elég érdekes és hosszú folyamat. Az első évben a fertőzés teljesen látens, szemmel látható tünete nincs. A második évben fehér, sárgásbarna karfiolszerű kinövések keletkeznek a gyökereken, melyek mérete a borsószemtől a dió nagyságig terjedhet. A harmadik évben ezek mérete tovább növekszik, színük mélyül, egészen a feketéig. Negyedik évben ezek a kinövések széthullanak és a fertőzés újrakezdődik. A növények föld feletti részein sok esetben semmilyen tünet sem figyelhető meg, néhány esetben teljesítménycsökkenés tapasztalható. A golyva önmagában soha nem okozza a faegyed pusztulását, csak valamilyen másik gyengítő tényezővel együtt vezethet pusztuláshoz. Az oltványok fertőződhetnek a faiskolában a szaporítóanyaggal, de a telepítésre szánt terület talajától is. Biztos golyvamentességet csak olyan terület adhat, melyen előzőleg 5-6 éven keresztül kalászos gabona termesztés folyt, ugyanis a pázsitfűfélék nem köztesgazdái e betegségnek. Földfeletti részek betegségei: tűzelhalás, lisztharmat, varasodás az alma három legfontosabb baktériumos, illetve gombás megbetegedése. A növényvédőszeres kezelések 70-80%-a az alma esetében ezekre irányul. Tűzelhalás - Erwinia Amylovora. A baktérium hazánkban 20 éve jelen van és minden évben károsít kisebb-nagyobb mértékben. Az országnak erwinia metnes része nincs! Minden felelős 26

technológiának részét kell képezze az ellene való preventív védekezés. (Kuratívan kémiai úton nem is tudunk védekezni a létrejött fertőzést csak a metszőolló képes gyógyítani) A baktérium elsősorban a virágokon és különböző sebzéseken keresztül fertőz. A szövetek közé jutva a baktérium nagyon gyorsan mozog és naponta jelentős – akár 30 cm – távolságot is megtehet az egészséges szövetet fertőzve. A fertőzés tünetei hervadás, szövetelhalások és batériumnyálka megjelenése formájában jellegzetesen és látványosan alakulnak ki. Egész ágrészek és faegyedek, sőt ültetvényrészek pusztulását is okozhatja. A fiatal hajátsok pásztorbot szerű görbülete meglehetősen jellemző tünet. (Ezt sokszor a hajtáshervasztó darázs kártételével keverik össze, pedig attól könnyen megkülönböztethető. A hajtáscsúcsot erőteljesen meghúzva a hajtás szakadási pontjánál minden esetben megtalálható a hajtáshervasztó darázs által ejtett szúrási seb, ha a tünet neki róható fel. Tűzelhalás esetében ilyennel nem találkozunk.) Védekezni előzetesen rézzel, blokkoló szerekkel, illetve antibiotikumokkal tudunk. Az antibiotikumok használata engedélyköteles és humán egészségügyi okokból a Naturalma technológia nem is ajánlja! A blokkoló készítmények hatásmechaniznusa a fertőzési/behatolási helyek „elfoglalásával” szab gátat a baktérium fertőzésnek. A legcélszerűbb azonban a védekezést a legkiválóbb baktericid hatású rézre alapozni. A rezet bármilyen formában tartalmazó növényvédő szerek a virágzás előtt – egyes készítmények még a virágzás alatt is – védelmet biztosítanak a tűzelhalás ellen. Tudomásul kell venni, hogy tűzelhalás elleni rezisztencia nincs. Bizonyos almafajták nehezen, mások könnyen fertőződnek. Érzékeny a hagyományos fajták közt a Jonathan, az Idared, a Pinova,a Topaz, a Naturalma fajták között pedig a Red Topaz A fertőzés létrejöhet rovarok, szél, pollen, fröccsenő víz, metszőolló által, ezért nagyon fontos az általános ültetvényhigiénia betartása! A párás környezet, meleg idő (21-27 celsius fok)öntözés, gyomosság, lassan felszáradó korona, hideg csapadékos időben elhúzódó virágzás, (hosszan nyitva lévő fertőzési kapuk) mind kedvező körülményeket teremtenek a fertőzéshez. Ha ezek együttesen, huzamosasbb ideig fennállnak, majdnem biztosak lehetünk e a fertőzés bekövetkezésében. Ha a szemmel látható tünetek már kialakultak, a fertőzött hajtásokat folyamatosan fertőtlenített metszőollóval, vagy kézzel történő kitöréssel el kell távolítani és a hajtásokat el kell égetni. A hajtásokat úgy kell eltávolítani, hogy a fertőzött rész alatt 30 cm egészségesnek látszó (de esetlegesen látens fertőzést hordozó részt is le kell törni/vágni). Nagyon fontos, hogy a rézkészítményeket a vegetáció kezdetét és a virágzást megelőzően preventíven alkalmazzuk. A réz biotermesztésben is alkalmazott hatóanyag és egyben a legjobb baktericid anyag is. Varasodás – az almatermesztéssel egyidős gombabetegség. Mindig és minden almaültetvényben jelen van, legfeljebb tünetmentességről beszélhetünk. A termesztett fajták legtöbbje kifejezetten fogékony erre a megbetegedésre (Spur típusú fajták, Gala klónok, Idared) de vannak kifejezetten rezisztens fajták is. A Naturalma fajták is ebbe a csoportba tartoznak. A varasodás rezisztenciáját a vadalma (Malus Floribunda) egyik génje hordozza. Keresztezéses nemesítéssel ez a gén sok fajtába sikeresen bevihető volt úgy, hogy az egyéb értékmérő tulajdonságok nem változtak. Ez a gén azonban negatív összefüggésben áll a gyümölcs ízével. Sokáig keresték azokat a korrelációtörő új fajtákat, ahol a rezisztencia és a kiváló élvezeti érték, íz egyaránt megtalálható. Ilyenek a Naturalma fajták. A rezisztencia nem jelenti azt, hogy a fajtákat magukra hagyva, növényvédelem nélkül termeszthetők Csak annyit jelent, hogy tisztán kontakt gombaölő szerekre alapozott évi néhány preventiv védekezéssel a drága és sok hatóanyag maradékot hátra hagyó felszívódó szerek kihagyásával, csökkentett számú növényvédelmi fordulóval, környezetkímélően és alacsonyabb költséggel tudunk kiváló minőségű almát termelni! A varasodás elsődlegesen a lehullott levelek előző évi fertőzési maradékáról kezd újra fertőzni tavasszal a hőmérséklet emelkedésével. A spóraszóródás kedvező időben akár márciusban megkezdődhet. Meleg és csapadékos időjárás esetén, az előző évi leveleken áttelelt gombák csírázásnak indulnak és spórát szórnak. Ha e mellett csapadékos, párás időjárás is jellemző és gyakran nedves a levélfelszín, biztosan lehetünk a fertőzés bekövetkezésében. A varasodás a virágot, a levelet 27

és a hajtásokat egyaránt képes fertőzni. A leveleken kezdődő „olajfolt” a kezdődő tünet, majd ezek a foltok barnulnak beszáradnak és további melegágyát képezik a fertőzési láncnak. A gyümölcsökön apró gombostűfejnyi foltok jelennek meg, melyek később növekednek, szóródnak és beszáradnak, súlyos esetben be is repednek. A varas levelek asszimilációs felülete csökken. A csökkent fotoszintetikus aktivitás okán a faegyedek és az egész ültetvény termelékenysége csökken, nem utolsó sorban a varas foltokkal „díszített” alma használati értéke csökken, vagy teljesen értéktelenné válik. (szélsőséges esetben még az ipari felhasználás sem jöhet szóba) Naturalma fajták a kiváló íz és küllem mellett a valódi varasodás elleni rezisztenciával rendelkeznek. A 2008 óta folytatott kísérleteink ezt tökéletesen igazolták is. Mire figyeljünk tehát a Naturalma fajták növényvédelmében ? Lisztharmat Az alma általánosan elterjedt gombabetegsége, mely iránt a fajták eltérő fogékonyságot mutatnak. A hagyományos fajták közül az Idared és a Jonathan különösen fogékonyak. A Naturalma fajták közül a Rozela és a Red Topaz toleranciát mutatnak, a Luna, Sirius és Orion viszont nem. A lisztharmat gombafonalak alakjában, fertőzött rügyekben telel át és onnan fertőz újra. Az újrafertőzéshez meleg (22 celsius fok fölötti) hőmérsékelt és magas páratartalom kedvező. Nevéhez méltóan legelső tünetként a hajtáscsúcsi levelek és a vesszővégek lisztes bevonata figyelhető meg, de a virágokat és a gyümölcsöt is fertőzi. A fertőzött gyümölcsökön hálózatos perzselés figyelhető meg, de igazi kárt az asszimilációs felület csökkentésével és a csökkent mértékű hajtásnövekedéssel, általános gyengültségi állapot előidézésével okoz. Lisztharmat ellen kombinált (mechnaikai és kémiai) védekezést alkalmazunk. Metszéskor a fertőzött hajtásvégeket eltávolítjuk, visszacsípjük. A kémiai védekezést rügypattanás előtt végezzük és a virágzáson keresztül egészen az intenzív hajtásnövekedés lezárultáig folytatjuk. Több felszívódó hatóanyag mellett hatékonyan használhatjuk az elemi kéntartalmú szereket, természetesen úgy, hogy a perzselésre hajlamosító időszakokban alacsonyabb dózisban alkalmazzuk őket. A kén biotermesztésben is alkalmazható, valamint a lisztharmat fékentartása mellett az atkapopuláció gyérítésében is hatékony. Az alma kártevői és az ellenük való védekezés: Az alma gerinces kártevőit a vadvédelem témakörében tárgyaljuk. A rovarok közül származik az alma legtöbb kártevője. Ezek közül kiemelten nagy jelentősége van az almamolynak, illetve a különböző aknázó és gyümölcsmolyoknak. Idősebb ültetvényekben - különösen a klímában tapasztalható anomáliák miatt – egyre gyakrabban fordulnak elő a nehezen irtható vértetvek és pajzstetvek. Az alma levéltetű előfordulása mindenütt általános. Ezeken kívül farontók, araszolók, bimbólikasztók, barkók, bundásbogarak, szövőlepkék, gyapjaspillék, szitkárok – illetve ezek lárvái – adnak növényvédelmi feladatokat. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb fejtörést az almamoly, a levéltetvek és az atkák elleni védekezés adja. A természetes élő szervezetek segítésén túl sajnos csak kémiai módszereink vannak az ellenük való védekezésben. Ezen legfontosabb kártevők felszaporodását, megjelenését főként a hőmérséklet szabályozza, a természetes csapadék és a páratartalom pedig valamelyest befolyásolja. Hőösszeg számítással az almamolyok, tetvek, atkák megjelenése prognosztizálható, valamint csapdázással a molyok rajzásának kezdete jól megfigyelhető. Az almamoly melegebb évjáratokban már virágzás elején megjelenhet és akár két nemzedéke is lehet. Jól időzített permetezéssel kell elkapni az első rajzást. (Feromon légtértelítés használata mellett többnyire egyetlen kezelés elegendő is.) Az atkák általában a száraz, meleg időszakban jelentkeznek az ültetvényekben. A jellegzetes atkatünetek megjelenésekor már régen elkésett a 28

kémiai védekezés. Az atkák tömeges megjelenését általában erősen csökkent fotoszintetikus aktivitás és a növekedés teljes leállása követi. A kanalas, ólomfényű levelek biztos tünetei az atkakártételnek. Mivel az atkák szemmel szabad szemmel nem figyelhetők meg, ezért mikroszkópos megfigyelésre és prevencióra van szükségünk. A lisztharmat elleni elemi kén használat nagyban segíti az atka elleni védekezés sikerét. A levéltetvek és egyéb szemmel jól megfigyelhető, feltűnő kártétellel jellemezhető rovarok általában azért nem okoznak problémát, mert megjelenésük és kártételük annyira látványos, hogy a védekezés a károsítási küszöbérték elérése előtt is, már automatikusan megtörténik. Persze ennek alapvető feltétele a kritikus időszakokban az ültevény gyakori szemléje. A célzott almamoly, levéltetű és atka elleni védekezés többnyire az egyéb rovarkártevőket is gyéríti és kordában tartja, ezért a növényvédelmi menetrend összeállítsa során is ezeket vettük figyelembe. Általános irányelvek a Naturalma ültetvények növényvédelmében A hagyományos növényvédelem hívei megpróbálnak minden lehetségest a kémiára bízni. A kártevők és kórokozók elleni küzdelemben túlértékelik a növényvédőszerek használatát, miközben az egyszerűbb és olcsóbb ráfordításokanak nem szentelnek elég figyelmet. A Naturalma technológia igyekszik a növényvédelmet komplex kérdésként kezelni. Minden egyes ültetvényben végzett beavatkozás a növényvédelem hatékonyságát igyekszik elősegíteni és minden egyes növényvédelmi kezelés más beavatkozások hatását erősíti. Technológiánkban a kulcsszavak: kultúrállapot, ültetvényhigiénia, kondíció, koronaforma, termőegyensúly, harmonikus tápanyagellátás, hasznos szervezetek védelme kontakt szerekkel végzett növényvédelem megfelelő időzítése. Kultúrállapot: Az ültetvény egészének és az ültetvény környezetének megfelelően rendezett,, gyommentes állapota. A megfelelő kultúrállapot nem csak a szemnek kedves. Elgyomosodott ültetvényben az természetes csapadék, vagy öntözés után órákkal később történik meg a levélfelület felszáradása, magasabb a páratartalom, így kedvezőbbek a feltételek a baktériumos és gombás fertőzések kialakulásához. Ültetvényhigiénia alatt a kezdeti fertőzések kialakulásához vezető év eleji és év végi állapotokat értjük. A kórokozók és kártevők legtöbbje elhalt növényi maradványokon az ültetvények talaján, a fák alatt, illetve magukon a fákon telelnek át. Ezért nagyon nagy jelentősége van a kert őszi és tavaszi „nagytakarításának”. Ebbe beletartozik az utolsó rezes permetezéssel kiadott karbamid, ami a majdan lehulló, illetve lehullott és esetlegesen fertőzések melegágyaként szolgáló levelek lebomlását segíti. Ide soroljuk a lehullott levelek betárcsázását, a gyümölcsmúmiák,illetve a hullott gyümölcs eltávolítását, a metszési nyesedék kertből történő kivonását, de a tavaszi lemosó permetezéseket is. Sokan - anyagi megfontolásból – épp ezeket a lépéseket hagyják ki először a technológiából, nem is gondolva, hogy épp ezzel okozzák önmaguknak és ültetvényüknek a legnagyobb kárt. Kondíció: a legtöbb kórokozó és kártevő nem az egészséges, hanem a legyengült, védekezésre kevésbé képes faegyedeket támadja meg. Hasonlóan az emberhez, ahol a fiatal, megfelelően edzett immunrendszerrel még nem rendelkező, illetve idős, legyengült szervezetek betegszenek meg először. Ha ültetvényünk kondíciója megfelelő, a fák szöveti felépítése acélos, a levélfelületek bőrszövete edzett és sérülésektől mentes, nem jellemző tápelemhiány, kisebb gondot fognak okozni a növényvédelmi problémák is. A megfelelő általános ültetvénykondíció elérésében a jó ültetvényhigiénia és megfelelő kultúrállapot mellett a Naturalma technológia részét képzi a növénykondícionáló permettrágya formájában kijuttatható hatóanyagok alkalmazása is. 29

Koronaforma: a Naturalma ültetvények ajánlott karcsúorsó és szabadorsó koronaformái mind a hatékony növényvédelmi beavatkozásokat hivatottak szolgálni. A sudaras orsó koronák egyszerűen fenntartható szellős koronaformák, melyek szavatolják az eső utáni lehető leggyorsabb felszáradást, a napfény és a permetlé minél tökéletesebb behatolását a koronabelsőbe. Egy áttekinthetetlen, sűrű, vízhajtásokkal zsúfolt, alaktalan koronán a növényvédelem hatékonysága alacsonyabb szintű. Termőegyensúly: a metszés témakörében sokat emlegetett fogalomnak növényvédelmi vonatkozása is van. A túlterhelt faegyedek, vagy ültetvényrészek növényvédelmi szempontból ugyanolyan nemkívánatosak, mint az alacsony terheltségű, ellenben nagy hajtásnövekedést mutató almafák. Nagy gyümölcsterhelés mellett óhatatlanul előállnak bizonyos relatív tápelemhiányok, amelyek a kondíció romlásán keresztül fogékonyságot okoznak különböző betegségekre. A kis terhelésű fák „harsogóan erős” növekedése pedig laza szöveti felépítést, ezáltal több fertőzési kaput eredményez, valamint rontja a korona megvilágítottságát, szellősségét, így a kémiai védekezések hatékonyságát is. A termőegyensúly fenntartása így tehát közvetetten növényvédelmi kérdés is. Hasznos élő szervezetek támogatása: az almatermesztésben a fény és a hasznos élő szervezetek munkája van ingyen, minden másért – legyen az inputanyag, vagy szaktudás – fizetnünk kell. Ezért minden olyan élőlény „munkáját” támogatnunk kell, melyek tevékenységükkel számunkra hasznot hajtanak. Ezt a „támogatás” több rétegű tevékenység. Egy felelős termelőtől minimálisan elvárható, hogy a munkáját segítő hasznos szervezeteket nem pusztítja el. A következő lépésben már többet is tehetünk ezen szervezetek élőhelyeinek megkímélésével, illetve mesterséges élőhelyek létrehozásával, de más módon is kedvező helyzetbe hozhatjuk ingyen dolgozó barátainkat. A legfeltűnőbb hasznos szervezetek egy ültetvényben a gerincesek közül az énekes és ragadozó madarak. Az énekes madarak számára megfelelő odúkihelyezéssel segíthetjük a rovarokkal táplálkozó kistestű madarak betelepedését. Ülőfák kihelyezésével az ültetvénybe szoktathatunk egerészölyveket, baglyokat egyéb nagy testű nappali és éjszakai ragadozókat, amik segítenek a pocok populáció alacsony szinten tartásában. A porzást segítő vadméhek, a tetvek és levélbolhák ellenségeinek a vértetű fürkészeknek és egyéb fürkészdarazsaknak, fátyolkáknak a megtelepedését házilag is könnyen elkészíthető telelő és szaporodó helyek kihelyezésével segíthetjük elő. Naturalma technológiánk ajánlott eleme ezek használata. Szerhasználat és időzítés. A Naturalma egységes technológiája kizárólag az integrált növényvédelemben megengedett szerek okszerű használatára alapoz. Az okszerű szerhasználat legfőbb ismérve a megfelelő időzítés és a felesleges pazarlások, szerterhelések megelőzése, valamint a növényvédelem gépeinek megfelelő állapota és beállítása. A növényvédelemben felhasznált hektáronkénti permetlémennyiséget a fák korához, illetve koronatérfogatához is igazítani kell. A növényvédőszerek fajlagos dózisai általában ezer literes permetlémennyiségre méretezve vannak megadva. Helyesebb, ha koncentrációban gondolkodunk. (3 kg/ha = 0,3% koncentráció) Ha kisebb koronatérfogatú ültetvényünk van és a tökéletes permetléborítást már 5-600 liter lémennyiséggel is biztosítani tudjuk, helyesebb ha nem a növényvédőszerek megadott hektár dózisával, hanem az ennek megfelelő koncentrációval számolunk. Így elkerülhetjük a felesleges hatóanyagfelhasználást és az esetleges levél és gyümölcsperzseléseket. A növényvédőszerek gyárilag előírt dózisait soha ne lépjük át, ne emeljük meg önhatalmúlag, mondván jobb hatékonyságot akarunk elérni. E helyett inkább kerüljük az egyoldalú hatóanyaghasználatot. Az időzítés tekintetében vagy hőösszeg számításra, vagy előrejelzésre alapozottan, vagy csapdázásra alapozottan tervezzük a kémiai beavatkozásokat. Az időzítés pontossága a gombabetegségek közül különösen a varasodás, a kártevők közül pedig az almamoly elleni védekezésben döntő. 30

A hagyományos almafajták növényvédelme általában 14-25 növényvédelmi forduló a gyakorlat, de nem ritka, hogy egyes varasodásra hajlamosító évjáratokban húsz feletti fordulóra is szükség van. A Naturalma fajták teljes varasodás rezisztenciájára alapozva alapvető cél, hogy a permetezések számát 7-10 között tarsuk. Ebből két kezelés eleve a nyitó lemosó és a karbamid + réz kombinációt tartalmazó záró permetezés. Természetesen növényvédelmi szempontból a legkritikusabb időszak a Naturalma fajták esetében is a virágzástól az intenzív hajtásnövekedés időszakáig tart. A növényvédelmi technológiánk leginkább szembetűnő eleme, hogy a varasodás elleni védekezésben nem, vagy maximum két alkalommal használunk felszívódó készítményeket, Az eddigi tapasztalatok alapján feszivódó szerek használata nem volt indokolt. A permetezéseket a hagyományos növényvédelmi technológiáktól eltérően nem pontosan a fenológiákhoz igazítjuk, hanem egy kicsit elcsúsztatva. (Egérfül helyett egérfül és zöldbimbó között és így tovább.) Gombaölő szerek közül a biológiai védekezésben is engedélyezett rézre és kénre építünk egyéb kontakt hatóanyagok használata mellett, valamint nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a növénykondicionálók használatának Naturalma növényvédelmi ajánlás Kezelés Fenológiai Ajánlott Javasolt termék Javasolt sorszáma fázis hatóanyag dózisa Mértegys. termék Megjegyzés Nyugalmi állapot, közvetlen Varasodás és lisztharmat elleni 1 rügypattanás elemi kén és 5 l/ha Vegesol ErEs prevenció minimum 1000 liter előtt, vagy rézhidroxid permetlével, lemosásszerűen egészen egérfülben Funguran OH varasodás elleni preventív 50 WP védekezés céljából. 4 kg réz hidroxid (helyettesítő dózisban tűzelhalás ellen is (helyettesítő termékek: preventív védelmet jelent. A hatóanyagok: 3 kg/ha Cuproxat, réz hidroxid hatóanyagú réz szulfát, réz Champion 50 szerek választéka nagyon oxiklorid) WP, széles. Ezen kívül bármelyik Rézoxiklorid rézoxiklorid, réz szulfát, 50 WP…) hatóanyagú szer is megfelelő Egérfül - virágzás előtt akár 7 kg/ha 2 Pirosbimbó Thiovit Jet. dózisban is használható. között (helyettesítő Virágzástól csak 3 kg/ha elemi kén 5 kg/ha termékek: dózisban a perzselő hatás Kumulus S miatt. A lisztharmat mellett az Microthiol atkapopulációt is alacsony Special …) szinten tartja Általános kondíció és Növénykondici 3 l/ha Bistep ellenállóképesség fokozására onáló tiametoxam 0,2-0,3 l/ha Actara Levéltetvek, rovarkártevők ellen Tűzelhalás elleni prevenció, Elemi réz 1,5-3 l/ha Segomil 60 L Pirosbimbó - csak önmagában alkalmazva! 3 Virágzás A készítmény a kötődés eleje bór és 1-3 l/ha Prev B2 fokozáshoz nélkülözhetetlen narancsolaj bórt tatalmaz, de e mellett 31

vivőanyaga a narancsolaj a kis méretű kitinvázas élőlényeket (levéltetvek) és a lisztharmat gombafonalait is szárítja, így a kötődés fokozása mellett a levéltetvek irtásában és a lisztharmat elleni védekezésben is hatékony kaptán* (bizonyos Varasodás elleni prevenció igényespiacok céljából. (*Varasodás ellen a kizárják a kg/ha Merpan 80 Naturalma technológia ritkán kaptán és a 1,5-2 alkalmaz felszívódó mankoceb WDG* készítményt, de a hatóanyag (Helyettesítő rezisztenciatörés elkerülése termékek: mradékot) érdekében hideg, csapadékos , Orthocid járványszerű fertőzéssel 50WP, fenyegető tavaszokon a Buvicid K, virágzás ideje lehet az egyetlen kivétel. Ha virágzásban hideg Merpan 50 WP, Captan időjárás uralkodik, akkor a 50 WP) ciprodinil tartalmú Chorus a jó választás a kaptán kiegészítésére. Ha magas a hőmérséklet a ciprodinil 'azolokkal' (penkonazol-Topas 100 EC, vagy difenoconasol - Score 250 EC, vagy tebuconazol - Folicur Solo/Tebu) is pótolható.)Felszívódó szer, csak a különösen erős fertőzési nyomású években alkalmazható!asodás elleni prevenció és általános 0,2-0,4 kg/ha Mospilan gombabetegségek elleni fertőtlenítésre acetamiprid Rovarkártevők ellen 4. Fővirágzás Rágó kártevők és molyok lárvái, levéltetvek ellen. A Calypso 480 tiakloprid 0,2-0,4 l/ha hasznos élő szervezeteket Ec kíméli, virágzásban is használható Solubor Bór tartalmú 2 kg/ha (Hedland kötődés fokozására permettrágya Bórmix) Gombabetegségekkel és 5. Kötődés réz, glukóz 1,5-3 l/ha Sergomil baktériumokkal szembeni 32

ellenállóképesség fokozására, növénykondicionálásra virágzás előtt akár 7 kg/ha Thiovit Jet dózisban is használható. (helyettesítő Virágzástól csak 3 kg/ha termék: elemi kén 3 kg/ha dózisban a perzselő hatás Kumulus S, miatt. A lisztharmat mellett az Microthiol atkapopulációt is alacsony Special…) szinten tartja rovarkártevők ellen, indokolt acetamiprid 0,2-0,4 kg/ha Mospilan esetben! termésritkításra, ha indokolt, külön menetben* 6-11 mm átmérőnél (Luna és Red Topaz benzil adenin 3,75-7 l/ha Exilis* erős kötődésekor célszerű a magasabb dózisokat alkalmazni) Calcium Calbit C , Ca hiányos foltosodás elleni permettrágya 3 l/ha Carneval prevenció virágzás előtt akár 7 kg/ha dózisban is használható. Virágzástól csak 3 kg/ha elemi kén 3 kg/ha Thiovit Jet dózisban a perzselő hatás miatt. A lisztharmat mellett az atkapopulációt is alacsony szinten tartja mogyoró általában az előrejelzés 6. klorantranilipr méret 0,15-0,2 kg/ha Coragen** alapján ilyenkor már indokolt ol az almamoly elleni védekezés Szélsőségesen meleg és száraz évjáratban az atkák elleni védekezés már ilyenkor is indokolt lehet. lsd. 7. kezelés. Ilyen esetben a piridaben (Sanmite) kezelés előrébb hozható. Ezt külön menetben 1000-1200 liter lémennyiséggel kell elvégezni. Calbit C (helyettesítő Ca hiányos foltosodás elleni 3 l/ha Calcium termék: prevenció permettrágya Carneval) klórtalonil 2,5-3 l/ha Bravo Gombabetegségekkel szembeni védelem A vegetáció ezen szakaszáig használt kén mennyisége általában elegendő az atkapopuláció gyérítéséhez, azonban általában ebben az időszakban szükséges lehet egy célzott atka elleni kis dió méret piridaben 0,75 kg/ha Sanmite védekezés. Más hatóanyagú 7. (május vége- készítmények: (spirodiklofen - június eleje) Envidor) Ezek a hatóanyagok egy vegetáció során csak egy alkalommal használhatóak! Alacsony atkanyomás és erős levéltetű fertőzés esetén inkább Envidort használjunk. Calbit C Calcium (helyettesítő Ca hiányos foltosodás elleni permettrágya 3 l/ha termék: prevenció Carneval 33

tiametoxam 0,2-0,3 kg/ha Actara levéltetvek ellen, ha indokolt spinosad 0,5 l/ha Laser** molyok ellen, ha indokolt különösen nagy terhelésű termésnövek ültetvényekben javasolt. Fiatal edés (június 8. ültetvényekben, vagy második komplex Hedland Calciumhiányra érzékeny dekádja) 3,0-5,0 kg/ha permettrágya Komplex fajták esetében ez esetben is inkább magas Ca tartalmú permettrágyát használjunk (Calbit C, Carneval) növénykondici onáló Általános kondíció javításra, permettrágya, Bistep növekedés, színeződés vagy Ca vagy Calbit C elősegítésére, tárolhatóság tartalmú javítására permettrágya július első Napnyugta után, alacsony 9. dekádja rézhidroxid 2,0 kg/ha Funguran OH hőmérsékleten 22 celsius alatt. Metoxifenozid 0,25-0,5 l/ha Runner almamoly ellen 2 narancsolaj 2,0 Wetcit alacsony hőmérsékleten! Luna privileg lisztharmat és tárolási Fluopiram 0,2-0,3 l/ha 500 sc betegségek ellen augusztus levéltetvek, iloncák, 10. acetamiprid 0,2-0,4 kg/ha Mospilan eleje sodrómolyok ellen, ha indokolt Napnyugta után, alacsony hőmérsékleten 22 celsius rézhidroxid 2,0 kg/ha Funguran OH alatt. 34

Luna privileg lisztharmat és tárolási Fluopiram 0,2-0,3 l/ha 500 sc betegségek ellen szeptember 11. eleje Élelmezésegészségügyi várakozási idő 14 nap!korai Calypso 480 szüretelésű Rozela esetében tiakloprid 0,3-0,35 l/ha sc különösen figyelni! A fán maradó levelekk hullását, valalmint a hullott levelek gyors lebomlását idézi elő, csökketnve a kórokozók és nitrogén 30-50 kg/ha Karbamid kártevők áttelelési esélyeit, valamint minimális 12. Szüret után beépüléssel pozitívan befolyásolja a termőrügyek funkcióképességét. Általános ültetvényhigiénia megteremtése, baktériumok, 4-5 l/ha Cuproxat réz tartalmú gombák áttelelő képleteinek készítmények blokkolása ** Az almamolyok elleni még specifikusabb védekezés esetében a klorantraniliprol és a spinozad hatóanyagú készítmények teljesen elhagyhatók, ha helyettük április elejétől feromon légtértelítést és Bacillus thuringiensis (Dipel), vagy granulovírust tartalmazó készítményt (Madex) alkalmazunk! Ez a technológia drágább, de megfelelően időzítve teljesen szermaradék mentes és biztonságos bio alma előállítását tetszi lehetővé! Az itt javasolt permetezési menetrend csak útmutató, nem tekinthető általánosan alkalmazható menetrendnek. Bizonyos beavatkozások a fertőzések mértékétől függően elhagyhatók, vagy akár megismétlendők. A legfontosabb az okszerűség és az indokoltság figyelembe vétele. Az ajánlás a környezetet leginkább kímélő szerek figyelembe vételével készült egy vélelmezhető infekció feltételezése alapján. A környezeti tényezők változásának függvényében némelyik kórokozó/kártevő hamarabb/később jelentkezhet, vagy kártétele akár el is maradhat. Ezért fontos az előrejelzések és a tünetek folyamatos monitorozása. Az ajánlott hatóanyagok és termékek az integrált technológiában engedélyezett hatóanyagokkal és készítményekkel felcserélhetők. 35

Ültetvények talajmunkái - gyomirtás, talajtakarás, gyepesítés Az ültetvények talaja fizikai és kémiai értelemben is egy igen komplex rendszer. Minden egyes talajon végzett beavatkozás (vagy éppen be nem avatkozás) befolyásolja a talaj szerkezetét. A talajszerkezet változása fizikai szempontból a talaj nedvesség, talajlevegő és a talaj szilárd alkotóinak egymáshoz viszonyított arányát változtatja meg. Ezzel együtt változik a talaj baktériumflórájának összetétele, a redukciós és oxidációs folyamatok körülményei, így az egyes tápelemek felvehetőségnek lehetősége is. Nem is olyan egyszerű tehát a döntés, hogyan és miként határozunk a talajmunkák elvégzését illetően. A törzses ültetvények talaját célszerű két részre felosztani, mert általában ezeket külön menetben is műveljük, illetve teljesen eltérő agrotechnikai műveleteknek vetjük alá. Az egyik rész a fák koronája alatti, úgynevezett „facsík”, a másik pedig a sorközök talaja. Ezeket innentől kezdve külön is tárgyaljuk. A „facsík” Facsík alatt a koronák „csurgója” alatti területet értjük. Ez M9-es alanyú ültetvényekben általában 0,8-1,2 méter széles sávot jelent a sorok alatt. MM106-os ültetvényekben ez lényegesen szélesebb, 2-2,5 méteres sáv. A facsíkban található a gyökértömeg döntő hányada, ezért a talajon keresztül történő tápanyagutánpótlás színtere is ez a terület. A facsíkot minden esetben tisztán és gyommentesen kell tartani, hiszen az itt megjelenő gyomtömeg táplálék és víz konkurenciát jelent az almafáknak, valamint a gyomos aljú ültetvényekben a légáramlás korlátozottabb, a koronák csapadék után később száradnak fel, ezért a növényvédelem hatékonysága romlik. Minden technológiai kötelező eleme tehát a facsíkok művelése. A tisztán tartás kétféle módon valósítható meg. Vegyszeres gyomirtással, vagy mechanikai műveléssel. Mindkettőnek meg vannak a maga előnyei és hátrányai. A vegyszeres gyomirtás egyet jelent a talaj bolygatatlanságával. A facsíkok talajára kipermetezett gyomirtó szerek vagy csírázásgátló hatásúak, vagy perzselő hatásúak. A hosszú időn keresztül kizárólag csak gyomirtott ültetvények talaja általában levegőtlenebb, tömörödött és gyakran mohával borított. A facsík általában tiszta, vagy csak egy-két specifikus gyomfaj figyelhető csak meg. A gyomirtásra számtalan egy és kétszikű csírázásgátló hatóanyag létezik, valamint a deszikkánsok köre és széles és ismert a termelők között. A Naturalma technológiának nem célja ezek ismertetése. A Naturalma technológia a mechanikai talajművelést ajánlja a facsíkok talaján a következő okok miatt: A vegyszeres gyomirtás több hatóanyag felhasználásával jár az ültetvényekben, ami hozzájárul a gyümölcsben kimutatható „hatóanyagkoktél”-hoz. Ennek hatásait nem igazán ismerjük. A gyomirtott ültetvények talaja, a tömörödött viszonyok kialakulása miatt reduktív, így a legtöbb tápelem felvétele gátoltabb a mozgatott, bolygatott talajokhoz képest. Az általánosan és nagy tömegben használt glyfozát hatóanyagot az utóbbi években számos vizsgálatnak vetették alá. A glyfozátot 2105-ben lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet 36

rákkutatási ügynöksége. A figyelmeztetés elsősorban a hatóanyag ipari felhasználására vonatkozik. A világon több mint 750 különböző herbicid tartalmaz glyfozátot, amelynek jelenlétét - a gyomirtó szer használatától függően - a levegőben, a vízben és az élelmiszerekben is kimutatták. Az anyag kimutatható az azzal rendszeresen foglalkozók vérében és vizeletében, ami azt jelenti, hogy a szervezet felszívja a glyfozátot. A gyomirtók (köztük a glyfozát) használata az 1-2 éves ültetvényekben egyáltalán nem engedélyezett, mert a fiatal fák még a törzsükön keresztül is képesek felvenni azt. Az első években tehát mindenképp mechanikai talajművelésre kényszerünk a facsíkokban. Technológiánkban a gyomirtók használatát csak nagyon indokolt esetekben ajánljuk, akkor, ha a mechanikai gyomirtás végrehajtása valamilyen objektív ok miatt gátolt. Ha mégis vegyszeres gyomirtásra kényszerülünk az alábbiakat vegyük figyelembe. A csírázásgátló gyomirtók csak és kizárólag tiszta, gyommentes, aprómorzsás talajfelületre kipermetezve hatásosak! Elgyomosodott területet csírázásgátlókkal nem tudunk helyrehozni! Kevés hatóanyag van engedélyezve almában! Hatóanyag: pendimetalin Készítmény: Stomp, Pendigan S-metolaklór Dual Napropamid Devrinol Oxifluorfen Goal A csírázásgátló hatóanyagok mindegyik bemosó csapadékot igényel a kijuttatást követő 10-14 napon belül, különben csökkentett hatással számolhatunk. A bemosó csapadéknak minimálisan 10 mm –nek kell lennie. Ha a terület erősen fertőzött egyszikű gyomokkal és a gyomosodás már megtörtént, speciális, szelektív egyszikű gyomirtókkal meg tudjuk oldani a gyomosodási problémát. A propaquizafop hatóanyag almaületvényünkből képes szelektíven kiirtani akár a 20-30 centiméteres nagy testű egyszikű gyomokat is a nélkül, hogy az oltávnyok károsodnának. Ha erős kétszikű gyomosodás is van, akkor csak a védőernyő alatti glyfozát használat jelenthet vegyszeres megoldást, de ha lehet, ezt kerüljük el. A gyomok elleni védelem másik lehetséges módja a facsíkok talajának rendszeres mechanikai mozgatása. Erre a célra különböző munkaszélességű, függőleges, vagy vízszintes tengelyű, érzékelős, kitérős facsíkművelő gépek léteznek. Ezek nagy területtelljesítmény mellett hatékonyan képesek a facsík talajának egyidejű gyomirtására, lazítására és a tápanyagok talajba juttatására. A mechanikai facsíkművelés természetközelibb és környezetbarátabb megoldás. Az ültetvény talajában – épp a csurgó zónában, ahol a legaktívabb a gyökértevékenység – oxidatív, levegős viszonyokat teremt, ezzel segítve a tápanyagok feltáródását és hozzáférhetőségét. A facsíkok talajára kiadott szilárd tápanyagformák, esetleg talajjavító anyagok mechanikailag bedolgozhatók, így jobban hasznosulnak. A Naturalma jelenleg nem tiltja, de nem is ajánlja a facsíkok vegyszeres gyomirtását, javasolja viszont a mechanikai gyomirtás használatát, valamint a gyomirtószer hatóanyagok vizsgálatainak során megjelenő új ismeretek birtokában fenntartja a jogot a vegyszeres gyomirtást teljes tiltására a Naturalma ültetvényeken! A sorközök talaja Mozgatni, vagy nem mozgatni? Gyepesíteni, vagy nem gyepesíteni? Zöldtrágyázni, vagy nem zöldtrágyázni? Elég sok, de egyszerűbben megválaszolható kérdés, mint a facsíkok esetében. Erősen kötött, magas agyagfrakciójú talajok esetében magától adódik a gyepesítés vagy a rendszeres nyírással/zúzással kialakított természetes gyep meghagyása. Ezeken a talajokon nagyobb természetes csapadék után sokszor napokig lehetetlen a vegyszeres nyövényvédelem, mert az erőgép és munkagép a sorokra csúszik, illetve elakad. Ilyen esetekben kézenfekvő választás a sorközök gyepesítése, miközben a facsíkok talaját mechanikailag műveljük. A gyepesített sorközök talaja csapadék után hamarabb és könnyebben járható. 37

A gyepesítést kiválthatjuk tavaszi zöldtrágyanövény, vagy zöldtrágya növény keverék vetésével és annak késői kaszálásával. A jó zöldtrágyanövények (facélia, mustár, olajretek, herefélék) nagy zöldtömeget adnak, gyökereik mélyre hatolnak és jó talajszerkezetet hagynak hátra, valamint olyan tarlót, mely a gépek számára jól járható. A gyepesítés és a zöldtrágyázás egymással jól kombinálható! Pl. első évben vetett zöldtrágya mix után a következő 3-4 évben csak kaszálnk/zúzunk a sorközökben a nyesedéket a facsíkra fújatva. 4-5 év után ismét feltörjük a sorköz talaját és újravetünk. Tudnunk kell azt is, hogy a füvesítés, vagy a zöldtrágyázás akár egy celsius fokkal fokozhatja a kisugárzásos fagyok veszélyét, valamint, hogy a gyepesítés a gyümölcsmérettel negatív összefüggésben van és ez akár az 5-8 mm-t is elérheti, amit tápanyag és öntözés oldalról kompenzálni kell! Az alacsonyabb szervesanyag tartalmú, kevésbé kötött talajokon nem szükséges gyepesíteni. A sorközök talaja tárcsával, kombinátorral bármikor művelhető és a csapadék után növényvédelem sem okoz gondot. A rendszeresen akár évente, kétévente végzett zöldtrágyázás azonban itt is fokozottan ajánlható! A sorközök talaján időszakosan szükséges lehet kétféle beavatkozás elvégzése. Túlzottan vegetatív növekedés esetén ilyen a gyökérmetszés. Ez füvesítéstől, gyepesítéstől, zöldtrágyázástól függetlenül elvégezhető egy csurgóban elhúzott pengével, vagy lazítóval. Erősen csapadékos évjáratok után esetileg előfordulhat olyan szintű talajtömörödés, ami már a gyökéréletet, egészséges tápanyagfelvételt gátolja, vagy olyan reduktív, tömörödött viszonyokat teremt ahol a vas és/vagy a kalcium felvétel gátolt. Ekkor talajlazítást kell végeznünk a sorközökben. A lazítás csak hosszabb száraz periódus után végezető eredményesen és szintén nem függvénye annak, hogy a sorközök gyepesítve, zöldtrágyázva vannak, avagy sem. Összefoglalva tehát a facsík és a sorköz vegyszeres gyomirtása, mechanikai művelése, vagy gyepesítése, zöldtrágyázása elsősorban talajélet és tápanyag, másodsorban pedig technikai kérdés, amit elsősorban a növény ökológiai igényeinek, másodsorban pedig technikai feltételeinknek vetünk alá. A naturalma ültetvényekben lehetőleg mechanikai gyommentesítésre törekedjünk és csak a legindokoltabb esetekben alkamazzunk gyomirtó szereket! Egyszikű gyomok ellen életkori korlátozás nélkül bármikor használhatjuk a propaquizafop hatóanyagot. Ha tehát kizárólag erős egyszikű gyomosodásunk van, akkor ilyen hatóanyagú készítményekkel (Agil, Aladin, Paladin) még a fejlett gyomokat is likvidálhatjuk az almaoltványok sérülése nélkül. A csírázásgátló hatóanyagok (kivéve pendimetalin és s-metolaklór) és a glyfozát életkori korlátozás alá esnek. Három évnél fiatalabb ültetvényben egyáltalán nem használhatók. A csírázásgátlók három évesnél idősebb ültetvényben is csak 4-8 hétig hatékonyak és kizárólag tiszta talajfelszínen fejtik ki a hatásukat. A három évnél idősebb almásokban általánosan elterjedt glyfozáthasználat is csak 8-10 hétre nyújt megoldást, ráadásul az egésszégre gyakorolt hatása miatt használata aggályos! A mechnaikai gyomirtás mellett ezért csak a legszükségesebb esetekben használjunk gyomirtószereket a naturalma ültetvényekben! 38

Almaültetvényben használható gyomirtószerek Hatóanyag Készítmény Korlátozás Célzott gyomfajok dózis Megjegyzés Ajánlás Stomp 330 EC nincs Használatuk nem 4-5 l/ha 3- magról kelő egy és aggályos, évente pendimetalin 400 liter Pendigan kétszikűek vízzel Csak tiszta talajfelszínre! egyszer A csírázásgátló Bemosó csapadékot használhatók hatóanyagok alacsony nincs igényel! (Legalább 10 mm) szervesanyag tartalmú talajokon könnyen 1,4-1,6 l/ha Csak tiszta talajfelszínre! pendimetalinnal magról kelő lemosódnak a fák S-metolaklór Dual Gold nincs 300 liter Bemosó csapadékot kombinálva egyszikűek gyökérzónájába, vagy vízzel igényel! (Legalább 10 mm) szélesebb az alá. Ezért 1%-nál hatásspektrumú alacsonyabb Csak tiszta talajfelszínre! magról kelő egy és humusztartalmú Napropamid Devrinol 45 F nincs 4,4-6,6 l/ha Bemosó csapadékot talajokon egyáltalán kétszikűek igényel! (Legalább 10 mm) nem javasoljuk almalmazásukat! A szervesanyag tartalom Magról kelő Oxifluorfen Goal három évnél kétszikűek ellen 0,4-0,6 l/ha növekedésével a idősebb dózisokat a felső ültetvényben értékre állítsuk be. Melegvérűekre gyakorolt Fozát 480, élettani hatása nem 1-2 éves ültetvényben ne használjuk! Három Gflyfos, Minden zöld növényt Medallon, Két évnél elpusztít, a gyomok 5- tisztázott! Csak védőernyő évesnél idősebb ültevényben is csak Glyfozát idősebb 3-4 l/ha alatt használható. A fák 'vészhelyzetben' alkalmazzuk, ha a Glialka, ültetvényben 20 cm magasságáig kérgén keresztül is mechanikai gyomirtással megkéstünk, vagy Gladiator, hatékony felszívódik. Gyümölcsből abban akadályoztatva vagyunk Kapazin stb.. is kimutatható 39

Talajerőgazdálkodás almaültetvényeken Egy ültetvény létrehozása mindig hosszú élettartamra tervezett beruházás. A rentábilis működtetés érdekében ezért célszerű az ültetvény fáit mindenkor a lehető legkedvezőbb feltételek között tartani. Alapvető, hogy ismerjük saját talajunk fizikai és kémiai tulajdonságait, tisztában legyünk az ültetvénytelepítést megelőző állapotokkal, legyen egy előzetes talajviszgálati eredményünk. Ennek ismeretében (Kötöttség, humusztartalom, kémhatás, Ca-karbonát tartalom, össz-só tartalom, fizikai talajféleség ismerete, NPK tartalom) meg tudjuk határozni talajunk erősségeit és gyengéit, melyet bizonyos határok között céljaink érdekében befolyásolni is tudunk. Az előzetes talajvizsgálat elvégzése megvéd alavető hibák elkövetésétől és hatékonyan tudunk építeni talajunk erősségeire. A talajvizsgálatok elvégeztetésében, kiértékelésében, a Holland Alma Kft tanácsadói, illetve partnereik segítenek A talaj A talaj a legfontosabb termelőeszközünk. A tápanyag és vízforgalomban tároló, átalakító és tompító szerepet tölt be. Megújuló, illetve részben megújítható természeti erőforrás. A talaj évmilliók során fizikai és kémiai mállasztó hatások folytán keletkezett a sziklás őskőzetből. Háromfázisú rendszer: szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú anyagok eloszlatott elegye. A szilárd fázis fő alkotói a szervetlen részek és a szervesanyagok. A szervesek lehetnek élők és élettelenek, aminek a nagyobb része a humusz. A talaj legfőbb tulajdonsága a termékenység, aminek fontos tényezője a humusz mennyisége és minőségi összetétele. Az ásványi alkotókkal kolloidokat képez, javítja a szerkezetet és közben tápanyagot is szolgáltat. A talaj tápanyagtartalma a termesztés során folyamatos változásban van, ami a minőség szerint az alábbi két csoportra bontható : - tápanyagtőkének a talajban fellelhető összes tápanyagok mennyiségét nevezzük - a felvehető tápanyag-tartalom a tápanyag-tőkének a növények által könnyen hasznosítható része. A talajerőgazdálkodás során tudatosan befolyásolhatjuk a felvehető tápanyag tartalmat, s hosszú távon ráhatásunk van a tápanyagtőke alakulására is. Az alma talajigénye Az alma hazánk egész területén jó eredménnyel termeszthető, bár a mezo- és mikroklimatikus adottságok jelentős eltérést mutatnak. Az almának a mérsékelten hűvös, csapadékos, de nem túl hideg telű klíma a kedvező. Zord télen és forró, aszályos nyáron egyaránt szenvednek a fák. A talajjal szemben nagyfokú toleranciát mutat, azonban a jó víz- és levegőgazdálkodású, kedvező humusz- és tápanyag-tartalommal rendelkező vályogos kötöttségű talajok a legmegfelelőbbek. A gyengén savanyú és gyengén lúgos talajokon egyaránt jól díszlik. A talaj <5 % mésztartalma előnyös, ha azonban >10 %-nál magasabb, gyakran fellép a levelek klorózisa. Az alma gyökérzete szétterjedő, és megfelelően választott alany használatával jól alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz. A tápanyagfelvétel szempontjából a kb. 0-60 cm-es gyökérjárta mélységgel lehet számolni, ez az aktív réteg. Törpe alanyon a sekély termőréteget is bírja, de a termőréteg legyen 1.2 m-t meghaladó. Fontos követelmény a talaj jó levegőzöttsége, mert magas a hajszálgyökerek oxigén-igénye. A fagyzugos, lefolyástalan, belvíz által sújtott foltokat és a túlmelegedő déli lejtőket ki kell hagyni a telepítésből. A tereprendezéssel megbontott talajfelszín igen hátrányosnak mutatkozik a terméseredményben és a fák élettartamát is jelentősen csökkenti. 40

Az alma tápanyag-utánpótlása A talajok trágyázással gazdagíthatók tápanyagokkal. Tágabb értelemben trágya mindazon anyag, amellyel a talaj termékenysége növelhető. Szűkebb értelmezésben azonban csak azok az anyagok, amelyek a növényt és a vele együttélő mikroorganizmusokat táplálják. A három makroápelem - N, P, K - mellett alma esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő mezo- és mikroelem-ellátásra is. Csak arányos tápelem-szintnél biztosítható az alma termőegyensúlyának megtartása, jó termésminőség és megfelelő hozam. A makroelemekkel való jó tápanyagellátottságot mindig a talajon keresztül kell megvalósítani. Lombtrágyákkal a levélfelület kialakulását követően, és csak az átmenetileg és speciálisan jelentkező hiány pótolható. A fák a tápelemeket a talajból a gyökereikkel veszik fel főként szervetlen ionok formájában. A gyökérzet tápanyagfelvétele aktív folyamat, és bizonyos határok között válogatnak a rendelkezésre álló tápelemek között. A felvételt a talaj nedvességtartalma, hőmérséklete, a levegőzöttség és a kémhatás jelentősen befolyásolja. A tápanyag-feltáródás szempontjából egyaránt káros a túlzott talajnedvesség és a szárazság, az alacsony és magas hőmérséklet és a levegőhiány. A gyökérzet alakulásába közvetlenül kevéssé lehet beavatkozni, de pl. a gyökérmetszés segíti a vegetatív állapotban lévő fák generatív szakaszba való fordulását. Kémhatás szerint a gyengén savanyú pH a legkedvezőbb a tápelemek felvétele szempontjából. A talajban a kevés tápanyag és az egyes elemek kedvezőtlen egymáshoz viszonyított aránya esetén a növényeken hiánytünetek jelentkeznek elszíneződés, levélszáradás, foltosodás, érközi nekrózis, klorózis, stb. formájában. A tünetek az idős vagy a fiatal leveleken egyaránt megmutatkozhatnak és az idős levelekből a fiatal növényrészek is elvonhatják a mobilizálható tápanyagokat. Ha az ültetvényben csak egy-egy fán mutatkozik eltérés, nem lehet irányadó, csak ha tömeges fellépésű. Az alma tápanyagra legigényesebb életszakasza június-júliusban van, amikor egyidőben történik a termés- és hajtás-növekedés valamint a rügydifferenciálódás is. Erre az időszakra kell tehát a legmagasabb tápanyagszintet biztosítani. Gyenge ellátásnál nem megfelelő a hajtásnövekedés és akár gyümölcshullással csökken a termés-mennyiség. A növekvő gyümölcsök elvonják a tápanyagot a fejlődő vesszőktől és rügyektől, veszélyeztetve a következő évi termést. Kedvező tápanyagszinttel mérsékelhető az alternancia. A túlzott tápanyagellátás erőteljes vegetatív hajtásnövekedést indíthat meg, aminek következménye az almagyümölcs kalciumhiánya, a rossz a tárolhatóság, és késleltetett a piros fedőszín kialakulása is. Irodalmi adatok alapján az alma a következő makro-tápelem mennyiségeket igényli egységnyi (1 tonna) gyümölcs- és a hozzátartozó fatömeg neveléséhez : N kg/t P 2O 5 kg/t K 2O kg/t CaO kg/t gyümölcs fa gyümölcs fa gyümölcs fa gyümölcs fa 1.05 1.2 0.14 0.4 1.4 2.0 0.11 1.5 2.25 0.18 3.4 1.61 Az egyes fajták között vannak egyedi eltérések, az átlagértékek azonban elfogadhatók. Okszerű gazdálkodás esetén minimálisan a terméssel és a képződött fatömeggel együtt kivont hatóanyag mennyiséget pótolni kell. A nitrogén alapvető szerepet játszik a növényi fehérjék létrehozásában, a hajtás- növekedésében és a termésképzésben. A nitrogéntrágyázás hatékonyságát jelentősen növeli az adag nagyságának és a kijuttatás időpontjának kedvező megválasztása, ami a vegetáció során többszöri megosztást takar. Az almafajták közül a legtöbb nitrogént a Golden Deliciosus, és a legkevesebbet a Starking igényli. 41

A foszfor a generatív szervek kialakulására hat, de szinte minden anyagcsere folyamatban részt vesz. A felvétele igen intenzív a vegetáció kezdetén és az új szervek képződésekor, de nincs látványos termésnövelő hatása. A kálium a fotoszintézisben nélkülözhetetlen és részt vesz az anyagáramlásban. Meghatározza a sejtek ozmotikus potenciálját, a növényi sejtek és szövetek turgorát, ezzel befolyásolja a vízgazdálkodást. Javítja a betegségekkel szembeni ellenállóságot, mert vastag lesz az epdermisz. A túlzott mértékű káliumellátás csökkenti a kalciumfelvételt - ion-antagonizmus -, és romlik a gyümölcs tárolhatósága. A kalcium a felelős a sejtfalak stabilizálásáért és részt vesz a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában. Nélkülözhetetlen a gyökerek növekedéséhez, és bár a talajokban általában kellő mennyiségben van jelen, felvehetősége gyakran egyéb okoból akadályozott. A makroelemeken kívül további jelentős hatású elem még a magnézium, ami a klorofil központi alkotóeleme. A cink a nitrogén-anyagcserében, a növényi hormonok és enzimek szintézisében irányító szerepű. A bór esszenciális mikroelem, szükség van rá a növényi tápanyagfelvételben, a szénhidrátok és más asszimiláták szállításánál és a felhalmozásban, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és a termésképzésben. Szem előtt tartva a Liebig-féle minimum elvet, mindig a legkisebb mennyiségben rendelkezésre álló tápelem a meghatározó a növények életében. A pótlás mennyiségi és minőségi meghatározását célszerű talaj- és levélvizsgálatra alapozni. Jogszabályi előírásra minden ültetvény telepítése előtt szakértővel talajvizsgálatra alapozott talajvédelmi tervet kell készíttetni, ami termőre fordulásig útmutatást ad a - szerves- és műtrágya utánpótlásra, - talajjavításra. Ez egyben feltöltő- vagy tartaléktrágyázás is. Alaptrágyázáskor a tápanyagkészlet feltöltésre kerül a talaj tulajdonságainak és a növény igényének figyelembe vételével. Amennyiben lehetséges, mindenkor az istállótrágya használata javasolt, mert a tápanyagok azzal kerülnek a legkedvezőbb formában a talajba. A szervestrágyázás javítja a talaj szerkezetét, fizikai és kémiai tulajdonságait és tápanyag-gazdálkodását. Fokozza a talajban a biológiai élettevékenységet, valamint biztosítja a növény fiziológiás kalciumigényét. Az általánosan beszerezhető közepes minőségű istállótrágya tápanyag-biztosítása tápanyag-biztosítása a következő / kg/ha hatóanyag / tápanyag-szolgáltatás N itrogén P foszfor K álium kalcium magnézim mikoelem 10 t istállótrágyából 40 25 60 x x x első évben 25 15 40 x x x második évben 15 10 20 x x x Az istállótrágya alkalmanként javasolható dózisa 34 t/ha, mert a nagyság meghatározásánál a környezetvédelmi vonatkozásokat is figyelembe kell venni! (nitrátrendelet) A termő ültetvényekben alaptrágyaként őszi talajba való beforgatással az istállótrágyát, a foszfor- és kálium műtrágyákat lehet kijuttatni. A trágyaféleség megválasztását a piaci viszonyok nagyban befolyásolják. A jó minőségű almostrágya már csak az állatállomány csökkenő létszáma miatt is nehezen beszerezhető. Az általánosan használtak monoműtrágyák foszforból a MAP / mono-ammóniumfoszfát / 52 % hatóanyaggal, káliumból a 40-60 %-os kálisó. Az összetett műtrágyák hátrányára írható, hogy adott összetételben, pl. 15-15-15, 8-21-21, stb. ritkán alkalmasak a hiány egybeni pótlására. Az újabb fejlesztésűek, az intenzív hajtásnövekedés szakaszában is alkalmazhatók. A nitrogénműtrágyák kiszórása mindig a vegetációhoz kötött legyen. A talajba kerülve vízben jól oldódnak, így a növények könnyen hasznosítják. A közvetlenül nem felvehető mennyiség 42

azonban elvész a termesztés szempontjából. A nitrát gyorsan hat, tehát fejtrágyaként kijuttatva kedvező, az ammónium és főként a karbamid azonban csak hosszabb távon hasznosul : az ionok megkötődnek a talajkolloidok felületén, majd lassú nitrifikálódás közben szabadulnak fel. A nitrogénadagolás főbb időszakai : rügypattanás előtt, intenzív termésnövekedés idején és a rügydifferenciálódás körül. Az almaültetvények nagy lombfelülete miatt fontos a lombtrágyák használata. A kijuttatás összekapcsolható a növényvédelmi munkákkal, és különösen a mikroelemek hasznosulnak jól. Az együttes alkalmazás feltételezi, hogy az oldatok nem képeznek csapadékot, ennek elkerülésésére ajánlott keverési próbát végezni. A virágzást megelőzően, illetve a virágzás alatt a bór tartalmú permettrágyák használata javasolt a kötödés elősegítése érdekében. (A késő őszi időszakban adagolt bórtartalmú permettrágya is kedvező hatású.) A virágzást követően a kötődés erősítésére az általános összetételű levéltrágyát célszerű alkalmazni, utána pedig a nitrogén túlsúlyost. A kalciumigény kielégítésre sziromhullás után kalcium-nitrátot kell kiadni többszöri ismétlésben. A kalciumhiány gyenge sejtfalakat és rossz tárolhatóságot eredményez. A kalcium nehezen és nagy energiabefektetés árán vándorol a sejtek között. Hatékony kalciumpótlást csak mogyoró és zölddió méretű almagyümölcs esetén érhetünk el. Fiatal fáknál, ahol a fás részek kalcium raktára még nincs feltöltve, valamint jellemzően túlméretes a gyümölcs különösen fontos a többszöri – legalább 4-6 alkalommal történő – kalcium permettrágyázás. A megfelelő kalcium szint a piros fajtáknál segít az optimális fedőszínborítottság kialakulásában. A permettrágyák alkalmazásakor vegyük figyelembe, hogy legjobban a szerves kelátkötésben lévő mikroelemek hasznosulnak. A permettrágyák összetételében ne csak a tápelemek arányát és mennyiségét figyeljük, hanem azt is, hogy a mikroelemek milyen formában találhatóak meg bennük. A magas ár, nem feltétlen jelent magas minőséget is! Az utóbbi időszakban növénykondicionálásra, stressztűrés fokozására számtalan készítmény jelent meg a piacon, melyek baktérium szaporítóanyagokat, algákat, humin anyagokat tartalmaznak. Ezen készítmények egy része valóban nagy biológiai haékonyságú anyag. A Naturalma technológia a Bistep és Hedland termékeket ajánlja, e mellett természetesen több gyártó és forgalmazó termékei is hatékonyak lehetnek. A kertben az utolsó őszi munkák egyike a szerkombinációs lemosópermetezés. Az általa előidézett kedvező hatások az alábbiak : - a karbamid nitrogénje segíti a lehullott levbelek bomlását. Ez növényvédelmi szempontot is szolgál, mert az avar kártevők és kórokozók telelőhelye lenne. - a mikroelemek - cink és bór - erősítik a termőrügyeket. Segítik elviselni a szeszélyes téli időjárás-változásokat, vitálisabb lesz a virág, és jobb a terméskötődés. Kémiai talajjavítás Hazánkban a mezőgazdaságilag hasznosított területnek több, mint 25 %-án savanyú talajok találhatók. A savanyodás tendenciája napjainkban is folyamatosan növekvő, és akár gátjává válhat a termések fokozásának. Igaz ez az almatermő területekre is. A talajsavanyodás szűkebb értelmezésben a talaj egyensúlyi kémhatásának, tehát pH értékének csökkenése, tágabb értelemben azonban a talajok tompító képességének csökkenése. A talajok kémhatása befolyásolja a tápelemek felvehetőségét. Az eredményes növénytermesztéshez általában a gyengén savanyú-semleges pH a kívánatos, mert ebben a tartományban a 43

tápelemek nagy része a növények számára felvehető állapotban van és a talajban élő mikroorganizmusok tevékenysége is optimális. Bizonyos mértékig minden talajnak van pufferképessége, de leghatékonyabbak azok, amelyeknek nagyobb a katoincserélő képessége. Ahol a talaj savanyodása nagymértékű, ott a lúgosan hidrolizáló műtrágyák használata mellett meszezni is szükséges. A meszezőanyag dózisának megválasztásával két talajjavítási forma valósulhat meg - melioratív meszezés : a talajképződés és a talajhasználat során kialakult talajsavanyúság kompenzálása egyszeri, nagy adagú mész adagolásával. - fenntartó meszezés, vagy mésztrágyázás : a kevés kalciumot tartalmazó talajok ellátottságának javítása és a növényi kalciumigény biztosítása, ami egyúttal megakadályozza a talajok káros mértékű további elsavanyodását. Homok talajokon a gyakori kis adagok a megfelelőbbek, míg a finom szövetűeken a ritkábban adott nagyobb adagok. >15 t/ha melioratív adag esetén a sokkhatás elkerülésére azonban javasolt a többszöri megosztás. Agyag fizikai féleségű talajokon a szerkezet javításához akkor is szükségessé válhat a mészadagolás, amikor azt sem a veszélyes savanyúság megszüntetése, sem növénytáplálási szempontok nem indokolják. Ültetvény helyének kiválasztása Új almaültetvénynek a helyet úgy kell megválasztani, hogy már a telepítéskor a gyümölcsfajtának kedvező, optimálishoz közeli ökológiai paraméterek domináljanak. Az éghajlati adottságok az ország egész területén lehetővé teszik bármely, almafajta választását, megfelelő alanyhasználat mellett, ezért általános értelemben nincs kizáró tényező. A helyhez igazodó egyedi eltérések azonban vannak, így pl. kerülendők a lejtőalji fagyzugok és a szélcsatornák, miközben kedvező, ha érvényesül a szél frissítő hatása. A terület felszíne legyen közel sík vagy enyhén hullámos. >10 % lejtő esetén az erózió egyre erőteljesebb. Talajtani szempontból nem alkalmasak a vízállásos, köves és humuszhiányos területek. Vízborítás alatt a talaj oxigénhiányos. Vegetációs időszakban még az alkalmi vizesedés is gyökérpusztulást okozhat, különöse a gyengébb növekedési erélyű alanyoknál. 0.5 % alatti humusztartalomnál az ásványi jelleg dominál, ugyanakkor nem alkalmasak a szerves - lápos - területek sem, mert rossz a támasztóközeg és a tápanyagszolgáltatás sem kielégítő. A leiszapolható rész 10-75 % között legyen, a talaj ekkor képes az energiaforgalomban legjobban a tároló, átalakító és tompító, tehát puffer szerepet betölteni. A talaj magas sótartalma a tápanyagfelvételben meghatározó szerepet játszó hajszálgyökerekre toxikus hatású. A túlzottan meszes talajok - >20-25 % - erősen aszály-érzékenyek. A fák gyökere pozitív geotrópos, tengelyének növekedési irányára a nehézségi erő hat. A gyökérnövekedést befolyásolja a talaj levegőellátottsága, hőmérséklete és a talajművelési mód. A laza, homokos, könnyen kiszáradó talajokon a gyökerek mélyre hatolnak, míg a kötött és nedves talajokon sekélyebben helyezkednek el. Jobb tápanyag- és vízellátású talajban kisebb a gyökérrendszer, ugyanakkor nagyobb mértékben ágazódik el, mint a tápanyagban szegény, rossz vízgazdálkodású talajban. A területválasztáskor számba kell venni a telepítésbe vont parcella termesztési előéletét is. Keresni kell az okokokat, ha korrábban rendszeresen gyenge terméseredmények produkált. A ma használatos növényvédőszerek és műtrágyák kevésbé perzisztensek, de monokultúra esetén előfordulhat azokból felhalmozódás. Évelő pillangósokban a kisrágcsálók gyakran szaporodnak fel káros mértékben. Egyetlen terület sem függetleníthető teljesen a szomszédos parcellákon folyó munkálatoktól és az ott jelen lévő kultúráktól. Számítani kell növényvédőszerek besodródására, gyommag- betelepülésre, stb. A közeli erdők jó élő- és búvóhelyet biztosítanak számtalan kártevő és 44

kórokozó számára. Az utóbbi években erősen megszaporodott a nagyvadak létszáma, és ezzel a védelem okán állított kerítések ellenére is nő a kártétel. A fenti szempontokat figyelembe véve is fellelhetőek optimális talajadottságú telepítési területek, de általában csak optimálishoz közeli feltételeket találunk. A ténylegesen kiválasztott területek többsége ezért csak feltétellel alkalmas telepítésre, ami pl. ilyen lehet : a talaj szervesanyag-tartalmának dúsítása és szerkezetjavítás, istállótrágyázás, kémiai talajjavítás melioratív meszezés vagy mésztrágyázás, a porozitásviszonyok változtatása, mélylazítás, stb. Joggal feltételezhető azonban, hogy a telepíteni szándékozó gazda az ültetvény egész élettartama alatti művelés során a jó gazda gondosságával jár el, ezért az ideálistól kismértékben eltérő termőhelyen is rentábilis gyümölcstermesztést fog folytatni. Talajvédelmi terv és az engedélyeztetés Jogszabályi előírásra ültetvény csak talajvédelmi terv alapján telepíthető, és tervet a VM Szaknévsorában bejegyzett talajtani szakértő készítheti. A tervkészítés folyamat, és a szakember lépésenként dönt az igen vagy a nem mellett. Igen esetén létrejöhet a telepítés, nemnél pedig a talaj és környezete olyan paramétert tartalmaz, ami javítással sem korrigálható. Elhagyhatatlan a kijelölt terület helyszíni szemléje a területbejárás a felszínalakulatok és a talajvíz-viszonyok feltérképezésével. Szintén elengedhetetlen a kémiai talajvizsgálathoz szükséges mintavétel. A talaj genetikai rétegeihez igazodva a területre jellemző átlagponton min. 150 cm mélységig történik szelvényfeltárás. A tápanyag-ellátottsági szint megimeréséhez átlagmintákat kell gyűjteni a 0-30 és a 30-60 cm-es rétegekből. A mintavétel egysége 5 hektár, eltérő foltok megléte esetén a mintaszám többszöröződik. A mintázás során vett talajmintákat ezután akkreditált laborokban be kell vizsgáltatnunk. Ezt követi a vizsgálati eredmények értékelése, következtetések levonása. A laboratóriumban 14 elemes vizsgálat történik, azok egyik része a talajtani alap-paraméterek sora, a másik a tápanyag-szint megismerésére irányul. A talajminta vizsgálatok eredményei szakértőink számáéra beszédes adatokat szolgáltatnak. Ezen adatok és a helyszíni szemle alapján biztonságos ajánlást tudunk tenni az alany, fajta és művelési mód megválasztásához, valamint a szükséges tápanyagutánpótlási, esetleg talajjavítási munkák elvégzéséhez. Az ültetvény telepítési engedélyt a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság / 1024 Budapest Keleti Károly utca 24. / adja ki. Társhatóságként az alábbi intézmények kerülnek még bevonásra : - gyümölcskataszterbe vétel Térségünkben az igazolás kiállításának alapfeladatait illeték ellenében a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit KFT. / 4244 Újfehértó Vadastag 2. / végzi helyszíni szemlét követően. - szakmaközi szervezeti tagság igazolása Az „ Önerős ültetvénytelepítési …” lap kiadására a Fruitveb jogosult. Az adatlapot kitöltve és a kért mellékleteket / ökológiai alkalmasság - NAIK - és faiskolai igazolás másolata / csatolva kell postázni a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács / 1118 Budapest Villányi út 35-43. / címére, ahonnan az eljárási illeték megfizetése után küldik meg az igazolást. - NÉBIH-kérelem Csak a fentiekben leírtak szerint eljárva és a már rendelkezésre álló igazolásokkal együtt teljesíthető! Az adatlapot értelemszerűen kell kitölteni, aláírva hitelesíteni, illetve csatolni a kért mellékleteket. Az alábbi címre postázandó : NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság / 1024 Budapest Keleti Károly utca 24. /. A talajvédelmi terv elbírálását továbbra is a megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok - NTI - végzik. A gyümölcstelepítéshez hozzájárulást adnak ki, ezt csak hivatalból a NÉBIH kérheti 45

meg, az eljárási díjat azonban előre kell megfizetni. Ha a talaj paraméterei javítást is kívánnak, a telepítőnek ahhoz szakhatósági engedélyt kell beszereznie a megyei NTI-től. Levélben beküldhető egy kérelem, és abban hivatkozni a NEBIH-től érkező gyümölcstelepítési talajvédelmi tervre, csatolandó a díjfizetés másolata. Az eljárási díjak gyümölcstelepítéshez 28 000 Ft, talajjavításhoz 26 000 Ft. (2015 március) A telepítési engedélyek utólag is számonkérhetőek! Amennyiben az utóellenőrzés szabálytalanságot, engedély nélküli telepítést tár fel, a telepítőt kötelezhetik az eredeti állapot visszaállítására. A NÉBIH az engedélykérelmeket kizárólag hivatalos származási igazolás birtokában adja ki. Ezért figyeljünk oda az igazolt származású szaporítóanyag beszerzésére! Talajuntság Az utóbbi időben egyes új telepítésekben (főleg réggebben almatermelés céljára használt területek újratelepítésénál) nem egyértelmű tünetekkel kedvezőtlen jelenség mutatkozik : - levéltorzulás, amely lehet szín és/vagy alakváltozás, - gyökér, törzs, vagy ágsérülés, - csökkent növekedés, fejlődésben visszamaradt fák, - terméscsökkenés, vagy annak teljes hiánya, stb. A megjelenés köthető ahhoz a tényhez, hogy a területet a telepítést megelőzően is almaültetvényként művelték. A rendszerváltást követően a mezőgazdasági termelésben a lakosság széles köre vált érdekeltté, miközben a tulajdonviszonyok igen korlátozottak voltak. Egyes gazdálkodók erős specializációt alakítottak ki, és a gyümölcstermesztést választók között többen ültetvényfelújítást és -bővítést terveznek, így várható a jelenség halmozódása. Allelopátia a neve a növények, algák, baktériumok, gombák azon tulajdonságának, ami előidézi, hogy szerves vegyületek, bioreagensek kibocsátásával szomszédaik életfolyamatát befolyásolják. A hatás többféle lehet : - a növekedést elősegítik, - azt gátolják, - még a magok csirázását is megakadályozzák. A talajban maradó gyökerek anyagcsere-termékeket bocsátanak ki környezetükbe, aminek nagy része a fiatal fák hajszálgyökereit károsítva talajuntság léphet fel. Ugyanazon növénycsoportba tartozó fajok ezért 10-15 évig lehetőleg ne kerüljenek egymás, vagy saját maguk helyére, így pl. alma után alma, de alma az utána következő csonthéjast már nem gátolja. A talajuntság trágyázással és öntözéssel nem befolyásolható. Megoldást jelenthet - az ültetőgödör talajcseréje leglább 0.5 m3-nyi mennyiségben, házikertekben igen, de üzemi ültetvényméretben ez nem kivitelezhető. - ellenálló alanyok használata (MM106t9a, MM111) - kémiai szerek használata (Micosol ptc) A kedvezőtlen hatás csökkentésére egyes forgalmazóknál speciális növényvédőszerek kaphatók, és javasolják a kezelés min. egyszeri megismétlését. A teljes mentesítést még így sem szavatolják, az ültetvény ápolás költségét azonban a szerhasználat jelentősen megnöveli. Általános talajuntságként jelentkeznek a talajban jelenlévő fonálférgek, fitopatogén gombák és baktériumok által okozott károsítás. A felszín felett jól látható tünetként csökken a hajtásnövekedés, a virágzás és a terméskötődés nem lesz megfelelő. A felszín alatt a gyökerek súlyosan károsodnak, a sebzések helyén másodlagos kórokozók, leginkább vírusok is behatolhatnak a növény szervezetébe, ami súlyosbítja a problémát. 46

Amennyiben a gyümölcstelepítésre kijelölt területet a korábbiakban is gyümölcsösként művelték, az idős fák kitermelésekor törekedni kell a talajban lévő gyökerek minél teljesebb mértékben való kitermelésére. Ajánlott a terület pihentetése céljából a szántóföldi műveléssel való hasznosítás, tehát várni kell a gyümölcstelepítéssel. A gyökéruntság tünetei zöldségféle elővetemény után is jelentkezhetnek a hasonló károsítók okán. 47

Gyümölcsritkítás A legmagasabb áruértéke a 70-85 mm átmérőjű almagyümölcsnek van. A kis méret (60-65 mm alatti) csak bizonyos piaci szegmensnek felel meg, illetve ipari kategóriába sorolandó. A nagy méretű (85 mm feletti) gyümölcs piaca még mindig széles, viszont a legtöbb fogyasztó nem ezt részesíti előnyben. A termelésben meg kell céloznunk a minél magasabb arányú középnagy mérettartományba eső alma előállítását. A piaci igények mellett ez a méretkategória hatékony szüreti munkákat tesz lehetővé Az optimális gyümölcsméretet célzottan csak mechanikai és vegyszeres gyümölcsritkítással, érhetjük el és csak termőegyensúlyban lévő fáktól várhatjuk el. A túlzott kötődés, túlzott generatív hajlam, kis vegetatív növekedés általában kis gyümölcsmérettel párosul. Az erős vegetatív növekedés pedig gyenge termékenységgel, kevés gyümölcscsel és nagy mérettel jár. Egyik sem kedvező, ezért már az ültetvény első évétől igyekeznünk kell egy homogén állomány kialakítására, ahol a faegyedek közel egyenlő növekedési eréllyel jellemezhetők. Ez elsősorban metszési és koronaalakítási feladat. Tudnunk kell továbbá, hogy a ritkítás elvégzése soha nem késő. A gyümölcsméretet még egy kései – esetleg augusztusi – kézi ritkítással is kedvezően befolyásolatjuk, de a következő évi termésre ilyenkor már nem lehetünk számottevő hatással! Vegyük figyelembe, hogy egy fának alapvetően három feladata van egy vegetáció során: teremjen, produkáljon megfelelő hajtásnövekedést és képezzen termőrügyet a következő évre. Ha a fa túl sokat terem, sem a hajtásnövekedés, sem a termőrügyképzés nem lesz megfelelő. A fa leöregszik. Ha keveset virágzik és keveset terem, akkor a hajtásnövekedés túlzottan erős lesz és az erősen növő faegyed magas belső auxin szintje a következő évi rügyeket is „lesöpri a fáról”. Ezért van az, hogy az ültetvényen belül az erősen növő, „elszabadult” fák soha nem akarnak teremni. A termés, hajtásnövekedés és termőrügyképzés optimális együttállása csak az ún. „nyugodt fák”-tól várható el, ezt kell megértenünk a fák terhelésének beállításakor. Jelentős különbséget kell tennünk az M9-es és az MM106-os ültetvények esetében a ritkítás metodikájának tekintetében. MM106-os, nagy koronájú fáknál a mechanikai és kémiai ritkításnak is erős korlátai vannak. A ritkítás alapja a metszés. Metszés során állítjuk be a fa megfelelő terhelését. Egy almaültetvénytől (10 év átlagában, beleértve a nem termő éveket és az esetleges fagyos éveket) 40-50 tonna/ha termést várunk el minimálisan. Ebből kell kiindulni a terhelés beállításakor! MM106-os ültetvénynél: 50000 kg/1000 fa = 50 kg/fa = 350-400 virágzat = 400-500 kötött gyümölcs M9-es ültetvénynél: 50000 kg/2500 fa = 20 kg/fa = 100-140 virágzat = 80-120 kötött gyümölcs A nagy koronájú MM106-os ültetvényeknél csak a termőrügyek számának megfelelő mértékű beállításával lehetünk igazán hatékonyak, ugyanis a ritkítás céljából használt kemikáliák nem jutnak megfelelő hatékonysággal a koronabelsőbe, míg a korona külsején lévő (jobb színeződésű helyzetben lévő) gyümölcsök túlritkulhatnak. E miatt az MM106-os ültetvények vegyszeres ritkítása nem ajánlott. Érdemes tehát néhány termő korú fánál leszámolni a termőrügyeket és a „szemünket beállítani” a 350-400 db-os rügyszámhoz a metszés során. A későbbiekben csak kézi ritkításra lesz lehetőség, de a nagy fákon ennek végrehajtása nem megfelelő hatékonyságú. Fogadjuk el alapszabályként, hogy az MM106-os alanyú ültetvények ritkítása gyakorlatilag a metszéskor elvégzett rügyszámbeállítással egyenlő. A kis koronatérfogatú M9-es alanyú ültetvények esetében is a metszés jelenti az alapot! Ha termőkorú (4 éves, vagy annál idősebb) ültetvényünk és teljesen kialakult termőfelületünk van, akkor meg kell célozni fánként a 100-140 db virágrügyes terhelést a téli/télvégi metszésnél. Természetesen nem minden virágrügynek látszó rügy tartalmaz virágot és az éves vesszők spontán virágzása is megtévesztő lehet, valamint évjáratonként és fajtánként is nagy a differencia; ezért 48

minden évben, minden fajtán végezzünk szobai hajtatást a metszés előtt. így következtethetünk a spontán virágzás mértékére és a rügyek funkcióképességére is. A 100-140 virágrügy egyben 100-140 virágzatot, vagyis 500-700 virágot jelent, ami a 20 kg-os fánkénti terheléshez még mindig ötszörös mennyiség. Ezért, ha a hajtatási próbák alapján nagy spontán virágzásra számíthatunk, valamint a hajtatáskor kinyílt virágok erőteljesek már piros bimbós állapotban megkezdhetjük a vegyszeres ritkítást. A vegyszeres ritkítás egészen a kötődött gyümölcsök 13-15 mm-es átmérőjéig lehet hatékony, de más és más fenológiákban más-más hatóanyagot kell használnunk az alábbi recept szerint: Pirosbimbó környékén – Etilén Sziromhullástól az elsőnek kötött gyümölcsök 6 mm átmérőjéig: Naftil-acet-amid (NAD) (Dirigol) 6 –mm – 11 m között: Naftil-ecetsav (NES) (Frigocur) 11-15 mm Benzil-adenin Az utóbbi évtized időjárási szélsőségei miatt a Naturalma technológiai nem ajánlja a pirosbimbóban történő etilénes ritkítást, mert az estlegesen később beálló fagy és az etilén együttes használata túlritkulást okozhat. Erős virágzás és funkcióképes virágrügyek esetén, gyors lefolyású virágzás, és élénk méhjárás mellett javasolt viszont a NAD/NES használata, amit később benzil- adenines ritkítással egészíthetünk ki. A benzil-adenin használata már a fagyveszélyes időszak elmúltával esedékes, ezért aggály nélkül használható minden fajtánál. A benzil adenin használatának további előnye, hogy akkor is jól működik, ha a virágzatban a „királyvirág” nem különül el erősen a többitől, tehát a virágzat közel egyenrangú virágokból áll. A mogyoró feletti mérettartományú gyümölcsöknél még kiegészítő kézi ritkítást is alkalmazhatunk. A Naturalma technológia nem javasolja az ammónium-tioszulfát (ATS) ritkításban történő alkalmazását, mert genetikailag apró gyümölcsöt termő fajta a Naturalma fajták között nincs. A ritkításnak különös jelentősége a Naturalma fajták közül a Luna, Rozela, Red Topaz fajtánál van. A Sirius és Orion virágzataiból ritkább esetben kötődik csokrosan a gyümölcs. Az almák ezeknél a fajtáknál többnyire egyesével, kettesével állnak. Ezek a fajták genetikailag nagy méretű gyümölcsöt teremnek. A Luna genetikai potenciálja és termőképessége kiemelkedő, ami sokszor méretben hátrányt jelenthet. A csokros kötődések elkerülése és a 70-85 mm gyümölcsátmérő elérése érdekében a Luna, Rozela, Red Topaz fajták esetében fokozott a vegyszeres rikítás jelentősége. A ritkítás sikere az ültetvény homogenitásától és harmonikusságától függ. A túlzottan erős állományszintű növekedés káros (túlzott és egyoldalú N ellátás, túlkondíció). A ritkítás egyensúlyban lévő fákon működik a leghatékonyabban. A nem megfelelő gyümölcsterhelés/növekedés arány billentheti meg a fákat a szakaszos terméshozás (alternancia) irányába. Az alternancia pedig egy öngerjesztő folyamattá válhat. Ha nincs terhelés a fákon (pl elfagynak a virágok) intenzív hajtásnövekedés indul meg, ami növeli a fa belső auxin szintjét. Ez a magas auxin szint a folyóévi virágrügyképződés ellen hat. Ezért tapasztalható az a jelenség, hogy a túlzottan erős fák szinte soha sem akarnak teremni. A termőegyensúly M9-es fák esetében matematikailag is jól körbeírható. Ha egy termőkorú M9-es fán 100-140 db almagyümölcs mellett a vesszők csúcsrügyeiből még 10-15 cm éves hajtásnövekedés tapasztalható, az harmonikus termőegyensúlyi állapotot jelent Alapszabályként el kell fogadnunk azt is, hogy a korán végzett ritkítás egyaránt jó hatással van a termőrügy differenciálódásra és a gyümölcsméretre is. Kései ritkítással már csak a méretre lehetünk pozitív hatással, de a következő évi virágzást nem befolyásolhatjuk. A gyümölcsritkítás ezért már a virágok ritkításával elkezdődik, hiszen a virágzás és a kötődés folyamata meríti ki leginkább a fa tartalékait. Mechanikai virágritkítási célra keskeny lombfalú M9-es ültetvényeknél jól használhatók a mechanikai virágritkító berendezések is, bár ezek a tűzelhalás veszélyt fokozzák. Használatuk Nautralma ültetvényekben nem ajánlott! 49

Megfelelő ritkítást csak az ahhoz igazított kornaforma/metszésmód és tápanyaggazdálkodás mellett, egy komplex rendszer részeként tudnunk elérni. Összegzés: MM106-alanyú ültevények esetében a ritkítás leghatékonyabb eszköze a metszéssel végzett megfelelő terhelés beállítása, ezt estlegesen kézi ritkítással egészíthetjük ki. M9-es ültevények ritkításának alapja a homogén és termőegyensúlyban lévő állomány, valamint a tél végi metszésnél beállított 100-140 db-os termőrügykészlet beállítása. A spontán virágzás és a virágok funkcióképességének felmérésére metszés előtt mindig végezzünk szobai hajtatást. A vegyszeres előritkítást a Luna/Rozela/Red Topaz esetében csak sziromhullástól 11mm-es gyümölcsátmérőig végezzük el NAD-NES használatával. A végső terhelést benzil-adenin használatával állítsuk be 11-15 mm átmérő között. Később kézi ritkítást alkalmazhatunk a megfelelő méret elérésére. A túlságosan erős növekedésű állományok kialakulását kerüljük, mert ez az alternancia melegágya. 50