Határtalanul Program

Határtalanul Program Erdély 2023.

Ady Endre A Traian (Széchenyi) park közepén található az egykori Mülleráj kioszk, Emlékmúzeum amely 1895 szeptemberére készült el egy jóval régebbi, fából készült építmény helyén, és amely kedvelt helye volt az újságíró Ady Endrének. Az Ady Endre emlékmúzeum 1955.november 26-án nyílt meg ugyanitt, s azóta a költő emlékét őrzi. Az emlékmúzeum mögötti virágágyás közepére 1957.november 23-án állították fel Vetró Artúr alkotását, Ady Endre mellszobrát.

Erdély kapuja, a Király-hágó A Király-hágó (Pasul Craiului) Romániában, a Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán, 582 méter magasságban található hágó. Nagyvárad felől a Rév-Báródi-medence után itt lehet közúton Kalotaszeg felé, majd Kolozsvárra eljutni.

Mivel korábban a Nagyvárad–Kolozsvári út Vársonkolyosig a Sebes-Körös völgyében haladt és a tavaszi áradások az utat veszélyeztették, 1780-tól Bucsától kezdve a hegynek felfelé Nagybáród irányába új utat építettek. II. József még trónörökös korában járt itt és az új utat az ő személyéhez kapcsolták. Más magyarázat szerint erre húzódott a királyi tulajdonban levő gyepűelve. A hágó magassága 582 m, az alatta található településen 1791-ben épült ortodox fatemplom található.

Földrajzi helyzete miatt mindig fontos kereskedelmi útvonal volt, mert a két országrész között itt szállították az árukat, és például Erdély sóbányáiból a kitermelt nyersanyagot Magyarországra és más vidékekre.

Kolozsvár Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma ClujNapoca, németül: Klausenburg, néha Clausenburg, latinul: Claudiopolis, szászul Kleusenburch) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye. Az ország északnyugati részén helyezkedik el, a Kis-Szamos völgyében.

A Tordai hasadék Itt folyik az Aranyosba ömlő Hesdák-patak. A szakadék kb. 2 km hosszú. A hasadé egyik oldalán húzódik a Peterdi-gerinc a másik oldalon pedig a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc. Ezek a sziklafalak 250-300 méter magasak. 32 feltárt barlang található itt, a legnagyobb ezek közül a Porlik-barlang. Sok legenda fűződik a hasadékhoz.

A Tordai sóbánya Tordán a só kitermelés már a rómaiak idejére vezethető vissza. A Ferenc József galéria kiásását mar a 18. században megkezdték, teljes hossza 917 méter. Ugyan ebben az időszakban felújították a Mária Terézia aknát és megnyitották a Gizella és a Rudolf aknákat. A bányába egy lovak által hajtott bányászgépet használtak. A só kitermelés 1932-ben leállt.

Zsibói Botanikus kert

Nyárfási fatemplom

Sárkányok kertje Az alakzatok folyamatosan változnak. A kert alakzatai átlagosan 10–12 méter magasak. Régebbi leírásokban 25 - 30 méteres alakzatokról is van említés, de mára a kert alakzatai átlagosan 10-12 méter magasak. Legenda: Egy másik legenda szerint az erdőben sárkányok tanyáztak, akik lelopták a Napot az égről, és elrejtették. Egy bátor legény elment megküzdeni egy sárkánnyal, és miután legyőzte azt, visszalopta a Napot, és visszatette az égre. Ahogy a többi sárkány a társuk megmentésére sietett, a Nap fényétől megvakultak és kővé dermedtek. Legenda: A leghíresebb szerint egy szép pásztorleányba beleszeret egy vadászlegény. A gazda ezt nem nézi jó szemmel, hiszen az ő lányát szánta a vadásznak. Ezért elátkozza a lányt, aki a juhaival együtt kővé válik. Egy jól karbantartott ösvény vezet körbe a kerten. Az út első szakaszában a suvadáskaréj felső felén vezet. Itt lehetőség nyílik madártávlatból megcsodálni a különös alakú tornyokat, kúpokat, gúlákat, oszlopokat, gombákat, ember- és állatformájú tömböket, amik festői összevisszaságban díszítik a kertet. Az út a kert végében leereszkedik a suvadáskarély alá, és most már karnyújtásnyi távolságból is megszemlélhetjük a természet ezen csodáit.



Koltó Készítette: Pogátsa Roland, Merkli Bálint

Mai Románia területén, Máramaros megyében. Nagybányától 10 km-re délnyugatra a Lápos folyó mentén fekszik. A település első írásos említése 1405- ből való. Eredete valószínűleg a kohó szóval hozható összefüggésbe, hiszen alapítói minden jel szerint szénégetők voltak. Erre utalnak a falu határában ma is megtalálható, földbe ásott, szénnyomokat tartalmazótől 1549-től kezdődően a falut Kővár uradalmának tartozékaként említik az okiratok, 1553-ban pedig már Drágffy -birtokként olvashatunk a településről. Egyes feltevések szerint ekkor épült a falu első református temploma, amely 1658-ban leégett. 1662-ben Kemény János erdélyi fejedelem fia, Kemény Simon Kővár kapitányává nevezte ki Teleki Mihályt , a híres arisztokrata család itteni vagyonának megalapozóját. Halála után II. Teleki Mihály lett a birtok új tulajdonosa. Egy 1763-ból származó feljegyzés szerint a 18. század első felében épült fel a falu kőtemploma, amely előtt egy „sudár fatorony” állott két haranggal. 1828-ban már arról tudósítottak az egyház számadásai, hogy felépült az új kőtorony, zsindelytetővel.

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egy nappal a házasságkötésük után, 1848. szeptember 9-én megkezdték hat héten át tartó meghitt együttlétüket a koltói kastélyban, mégpedig a jóbarát Teleki Sándor gróf nászajándékának köszönhetően.

Koltói kastély A kastély Mária Terézia uralkodásának idején épült. Leghíresebb ura Petőfi Sándor egyik barátja gróf Teleki Sándor 48-as ezredes, emlékíró, aki 25 éves korában, 1825-ben vette át a koltói birtok vezetését. Itt töltötte Petőfi Sándor és Szendrely Júlia a nászutukat és továbbá itt írta meg Petőfi a Szeptember végént is. A versben hallható elemek része az itteni tájból akad pl: bérci tető.

Károlyi Kastély Nagykároly 1834-ben a Perényi család zálogosította el Károlyi György grófnak, ami 1853-ban, vásárlás útján, végleg a Károlyiak kezébe került. Építése annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján történt, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte. Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után Csurgót a másodszülött fiú, Viktor örökölte, korai halála után pedig a kastély tulajdonosa idősebbik testvére, Károlyi Gyula lett.

A parkot már 1754-ben említették a leírásokban, \"mint szép és híres udvari kert\"-et, és a leírások említik a park \"teknősbéka-tavát\" is. A kertben ekkor velencei kőpadok, hatalmas virágtartók és a kastély egyik sarkánál pedig egy régies hangulatú velencei kút is állt. A 12 hektáros parkjában több növényritkaság található. Fái közül egy 1810-ben ültetett platán a legidősebbnek tartott, melyet még gróf Károlyi György ültetett el 7 éves korában. A park szélén 33 m magas, 1888-ban épült romantikus stílusú víztorony áll, melynek helyén egykor híres sörház volt.

Az 1844-ben épült neoklasszicista stílusú épület jelenlegi állapotában 20 vendégszobával, könyvtárral, kápolnával, konferenciatermekkel és étteremmel várja vendégeit. A kastély termei egyaránt alkalmasak kis- és közepes létszámú megbeszélések, tréningek, találkozók, kollokviumok és nagyszabású konferenciák, szemináriumok, fogadások, kiállítások, esküvők és egyéb családi rendezvények lebonyolítására.

A kiállítás Pánczél Zoltán Tibor gyűjteményének darabjaiból, vadásztrófeákból, vadászattal kapcsolatos tárgyakból és fegyverekből áll. Az oktató jellegű koncepció szerint három részre osztják a gyűjtemény darabjait, tematikusan csoportosítva a kiállítandó tárgyakat: különböző korokból származó fegyverek, európai vadászat és afrikai vadászat. A kiállítás legérdekesebb darabjai a negyedik teremben foglalnak helyet, itt Afrikában vadászott állatokat láthatunk életnagyságban: bivaly, strucc, zsiráf, rinocérosz, elefánt, oroszlán, rinocérosz fej, oroszlánfej, zsiráffej, zsiráfláb, stb.