Polgári perjog

Közjegyzői nemperes eljárások Közjegyző végzése az 1. fokú bíróság eljárásával azonos hatályú. Kizárási szabályok a bíróra vonatkozó Pp-beli szabályokkal egyezőek. Másik kijelöléséről a területi közjegyzői kamara vagy ha más nincs, a MOKK dönt, kivéve, ha a kizárási ok a megítélése szerint nem áll fenn vagy nem a közjegyző jelentette be, és nem is járult hozzá → az éritett közjegyző székhelye szerint illetékes járásbíróság határoz nemperes eljárásban. Illetékesség: az a közjegyző, akink területén a jogi személy székhelye, képviseletre hivatott szerv székhelye van. Ezek hiányában bármelyik. Illetékességi kikötésnek nincs helye. Közjegyző az illetékességi területén kívül elvégzendő eljárási cselekményeket megkeresés útján foganatosítja. Közjegyző az eljárásokat kérelemre folytatja le. Kérelmet írásban vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe lehet mondani. A közjegyző a kérelem beérkezésétől 8 munkanapon belül felhívja munkadíj és költségtérítés előlegként megfizetésére. Ha elmulasztja, a közjegyző a kérelmet indokolt végzéssel visszautasítja. Költségmentességnek és költségfeljegyzésnek nincs helye (az fmh-t kivéve). Bizonyitásnak nincs helye, ha a) elvégzéséhez a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés foganatosítására lenne szükség b) kérelmezőtől eltérő személy számára orvosszakértői vagy más vizsgálat tűrését tenné szükségessé és nem nyilatkozott, hogy vállalja c) kérelmezőtől eltérő személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges és ezzel nem rendelkezik d) eltérő személy birtokában lévő okirat vagy dolog megfigyelése, vizsgálata kell. Hozzájáruló nyilatkozat közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat lehet. A beérkezést követően a közjegyző megvizsgálja, ha hiányos, 8 napon belül hiánypótlásra hívja fel a feleket, vagy visszautasítja, ha hiánypótlásnak nincs helye és az eljárást megszünteti. Megszünteti továbbá a közjegyző: • bizonyitást nem lehet lefolytatni • kérelmezőtől eltérő személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb nem teljesiti kötelezettségét • hozzájárulását visszavonta és enélkül nem lehetséges az eljárás lefolytatása • ha fél az előlegezési kötelezettségét az eljárás során mulasztja el • ha szünetelésnek lett volna helye • ha fel kellene függeszteni. Egyéb eljárási szabályok: Jogi képviselet nem kötelező. Ha a közjegyző pénzt vesz át, azt a bizalmi őrzés szabályai szerint kezeli. Nincs helye felfüggesztésnek, szünetelésnek, beavatkozásnak, ideiglenes intézkedésnek. Nincs ítélkezési szünet. Nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Közjegyző akkor kézbesít hirdetményi úton, ha a kérelmező, illetve az ellenfél nem rendelkezik képviselővel, és tartózkodási helye ismeretlen vagy olyan államban van, amely jogsegélyt nem nyújt, illetve ha egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik. Közjegyző határozata fellebbezhető a törvényszéken. Ha perújításnak van helye, az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely elsőfokú bíróságként járna el. Közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha jogszabályban előirt adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget. 75

Egyes közjegyzői nemperes eljárások: 1. közjegyző előtti előzetes bizonyitás Ha a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lehetne sikeresen lefolytatni vagy jelentős nehézséggel járna, előzetes lefolytatása a per elkerülését, ésszerű időn belül befejezését segíti, a bizonyitás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi, illetve, ha a kérelmezőnek a bizonyíték beszerzéséhez jogi érdeke fűződik. Nincs helye, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban. Hogy a feltételei fennállnak, azt valószínűsíteni kell. Vagylagos illetékességi ok: az a közjegyző is, akinek illetékességi helyén a bizonyitás helye van. Közjegyző meghallgathatja az ellenfelet, de hozzájárulására nincs szükség. Az eljárás eredménye a bizonyitás során elkészült szakértői vélemény, illetve bizonyitás eredményéről készült jegyzőkönyv. Ha haladéktalanul el kell végezni, de a közjegyző akadályoztatása miatt nem tudja, értesíti a területi kamarát. 2. igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Egyoldalú, nem kell megjelölni ellenfelet. Vagylagos illetékességi ok: akinek az illetékességi területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található. Bizonyitásnak nincs helye, közjegyző a fél meghallgatása nélkül dönt. A szakértőnek a szakvéleményt a kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell előterjesztenie, amit 1 alkalommal, legfeljebb 30 napra meghosszabbíthat. A kirendelés költségeit a kérelmező viseli, az előreláthatólag szükséges összeget pedig bizalmi őrzésbe kell helyezni → ha nem előlegez, vissza kell utasítani. Az ellenfél nem tekinthet bele a szakvéleménybe. 3. közjegyző előtti egyezségi eljárás Keresetindítás előtt a közjegyzőtől polgári peres útra tartozó ügyben egyezségi kísérletre idézést lehet kérni, ha legalább az egyik fél belföldi lakóhellyel rendelkezik. Kizárt: szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi per, jogi személy alapítása, törvényes működése, személyi állapotot érintő és egyéb családjogi ügy, végrehajtási per, munkaügyi per, állami vagyonnal kapcsolatos ügyben. Vagylagos illetékességi ok: i. ahol az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye van ii. ingatlan fekszik iii. ügyletkötés vagy teljesités helyén iv. károkozás vagy kár bekövetkezésének helyén Határnap elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú. Ha nem jön létre egyezség vagy keresetlevelet nyújtottak be, a közjegyző megszünteti az eljárást. 4. értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása Elveszett, eltulajdonított, megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítását annak utolsó birtokosa és az kérheti, akit valamely jog illet meg vagy kötelezettség terhel. Csatolnia kell az értékpapír másolatát. Bármely közjegyző illetékes. Közjegyző a kérelmet a hirdetmény közzététele nélkül visszautasítja, ha i. az ép semmissé nyilvánítása iránt már eljárás van folyamatban ii. az nem közjegyzői hatáskör iii. kérelem nem tartalmazza az egyedi azonosításra alkalmas adatait iv. kérelmező nem jogosult előterjeszteni a kérelmet. 76

Ha nincs helye visszautasításnak, hirdetményt tesz közzé, mely tartalmazza az ép adatait, illetve felhívást a birtokosnak, hogy 6 hónap alatt mutassa be azt vagy a hollétére vonatkozó adatot jelentse be, ellenkező esetben semmissé fogja nyilvánítani. Közjegyző a hirdetményt 6 hónapra közzéteszi a MOKK honlapján, erről a kérelmezőt, ép kibocsátóját, és az egyéb érdekelteket is értesíti. Ha a közzététel alatt bemutatták, vagy helyét bejelentették, a közjegyző megszünteti az eljárást. Ha nem, semmissé nyilvánítja. A semmissé nyilvánított értékpapírral a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést érvényesíteni nem lehet. 5. bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése. Ha azt a) bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik b) egyiknek sincs olyan gyermeke, akinek tartására közösen kötelesek és c) őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, illetve közös lakás használata kérdésében közjegyző okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek. Az élettársak egyezségét a kérelemhez kell csatolni. Nincs helye a megszüntetésnek, ha bármelyikük cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, vagy a kapcsolat érvénytelenné nyilvánításának vagy nemlétezése megállapításának lenne helye. Az utolsó közös lakóhely szerinti közjegyző illetékes. Ha nincs belföldi, az anyakönyvbe bejegyző anyakönyvvezető illetékességi területe szerinti. Ha nincs helye a visszautasításnak, a kérelem beérkezésétől vagy hiányok pótlásától 30 napon belül személyesen meghallgatja őket. Ha bármelyik nem jelenik meg személyesen, a közjegyző az eljárást megszünteti. Ha az egyezséget jóváhagyja, a felek bejegyzett kapcsolatát végzéssel megszünteti. Az egyezséget jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú. Nincs helye felülvizsgálatnak és perújításnak. 77

Hagyatéki eljárás 2010. évi XXXVIII. törvény, a hagyatéki eljárásról 1. A hagyatéki eljárás A hagyatéki eljárás lefolytatása a közjegyző hatásköre, egyes eljárási cselekményeket pedig a jegyző végez. Hagyaték az örökhagyót a halálakor megillető vagyon. Nem tartozik bele: a) magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlája és azon lévő egyenleg b) önkéntes, kölcsönös biztositópénztári egyéni számla c) lakás-előtakarékossági betét és kamarai d) orvosi praxisjog e) gyógyszertári személyi jog f) takarékbetét, ha halálára kedvezményezettet jelölt g) hitelintézetnél elhelyezett pénzeszköz, ha kedvezményezettet jelölt. Eljárás lefolytatására • örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye • tartózkodási helye • belföldi elhalálozásának helye • hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti közjegyző illetékes • ha egyik sem, az öröklésben érdekelt kérelmére a MOKK elnöke jelöli ki. Nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, szünetelés nincs. Az eljárás iratait elektronikus úton kézbesíti. Bizonyitás felvételének nincs helye, de a felek okiratot csatolhatnak be. Ideiglenes intézkedésnek nincs helye, mert nincs kötelezés. A fél halála miatti félbeszakadás a hagyatéki eljárással nem fér össze. Örökösként érdekelt hagyatéki eljárás folyamán történt halála esetén az ő hagyatéki eljárását, mint másodrendű örökhagyó hagyatéki eljárását kell lefolytatni az első rendűével egyesítve, nem pedig az örökhagyóé félbeszakadását megállapítani. Beavatkozásnak nincs helye. Költségmentességnek és költségfeljegyzési jognak nincs helye sem a hagyatéki eljárásban, sem a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban. Az eljárás közigazgatási eljárási szakra és közjegyzői eljárási szakra tagolódik. Közigazgatási szak a jegyzőnél zajlik, és akkor kezdődik, ha az örökhagyó haláláról értesül. 8 napon belül megkezdi a hagyaték leltározását, és 30 napon belül be kell fejezni. Főszabály szerint a jegyző készíti el, kivételesen a közjegyző. Hagyatékot akkor kell leltározni, ha 1. belföldön fekvő ingatlan vagy bejegyzett gazdasági társaságban fennálló tagi részesedés vagy vagyontárgy vagy 300.000 Ft-ot meghaladó ingó vagyon van, vagy 2. valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét 3. ha örökösként érdekelt kéri (az érdekeltségét megalapozó vagyontárgyat) 4. örökösként érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van és méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú az örökösként érdekelt 5. csak a Magyar Állam az 6. végintézkedéssel alapítvány rendelést tett az örökhagyó 7. végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított. 78

A leltárban az ingatlan értékét adó- és értékbizonyítvány alapján, ingóét az öröklésben érdekeltek nyilatkozata alapján kell feltüntetni. Közjegyző a leltárt a hozzá érkezéstől 15 napon belül megvizsgálja, és ✔ kizárást jelenthet be ✔ átteheti az ügyet ✔ intézkedhet a leltár hiányai kiegészítése iránt ✔ megszüntetheti az eljárást. Ha hagyatékátadásra még nem került sor, de az öröklésben érdekelt valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, kérelmére jegyző/közjegyző végzésben biztosítási intézkedést rendelhet el. Hagyatéki eljárás során tett anyagi jogi nyilatkozat – mivel szerződési ajánlat jellegű, addig, míg arról az érdekelt másik tudomást nem szerez, általában visszavonható, később a másik érdekelt beleegyezésével csak. Az örökséget visszautasító nyilatkozatot a tudomásszerzés előtt sem lehet visszavonni, az érdekeltek közös megállapodással megszüntethetik a hatályát a hagyatéki eljárás során is. 2. Hagyaték átadásának módjai 2.1. Hagyaték átadása hagyatéki tárgyaláson → főszabály Közjegyző megállapítja illetékességét, elektronikus úton megkeresi az esetleges végrendelet miatt a Végrendeletek Országos Nyilvántartását, illetve esetleges vagyonjogi szerződése miatt a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartását. Utána kitűzi a hagyatéki tárgyalást, szükség esetén ügygondnokot rendel ki vagy megkeresi a gyámhatóságot eseti gyám/gondnok kirendelése végett. A szabályszerűen idézett távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Számbavétel, majd hagyatéki leltár ismertetése, végintézkedés kihirdetése, lehetőség az észrevételekre. Ezt követően a közjegyző megállapítja a tényállást, az öröklés rendjét, és hogy ki, milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben. A hagyatékot/annak egy részét ideiglenes, illetve teljes hatállyal adja át. Ha az örökösök között vitás, hogy milyen ingó tartozik a hagyatékhoz, a közjegyző a nem vitásakat azzal adja át, hogy a vitásakra vonatkozó igény bírósági úton érvényesíthető. Ha örökösön kívüli igénylő teszi vitássá, csak akkor lehet kihagyni, ha ezt az igényt az örökösök elismerik, vagy a vagyontárgyon lévő jelből, más körülményből valószínűsíthető, hogy nem tartozik a hagyatékhoz. Ki kell hagyni a hagyatékból a leltárba felvett vagyont, ha arra az örökhagyó özvegye, őt túlélő élettársa, házas (élet)társi vagyonközösség címén igényt tart, és a) az igényt tartó az egyetlen örökösként érdekelt b) örökösként érdekelt egyéb személy igényét elismeri, c) arra az örökösként érdekelt felhívás ellenére sem nyilatkozik. Teljes hatállyal adja át, ha átadásának nincs törvényes akadálya, és a) a hagyatékban örökösként csak egy személy érdekelt b) nincs öröklési jogi vita vagy másodlagos öröklési vita van (hagyatéki hitelezői igény, nem természetben kiadni igényelt kötelesrész iránti igény, illetve a kötelmi hagyomány iránti igény tárgyában felmerült vita, illetve végrendeleti végrehajtó és más öröklésben érdekelt között felmerült vita). Ha csak az özvegyi jog vagy annak terjedelme vitás, a közjegyző özvegyi joggal terhelten és teljes hatállyal adja át a hagyatékot. 79

Továbbá akkor is teljes hatályú, ha csak másodlagos öröklési vita van és itt az igény előterjesztője a teljes hatályúhoz hozzájárulását adja vagy annak megfelelő pénzösszeget a többi örökösként érdekelt biztosítékként letétbe helyezett, vagy az örökösként érdekelt beleegyezik, hogy a hagyatékba tartozó ingatlanra az igény összege erejéig jelzálogjogot jegyezzenek be és ennek költségét megelőlegezi. Ha teljessel nem lehet, ideiglenes hatállyal adja át a szerződéses, végrendeleti vagy törvényes örökösnek. Akinek átadta, birtokában tarthatja, birtokában nem lévőket birtokba veheti és jóhiszemű birtokosként használhatja, de nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. Az örökös, akinek igényét a közjegyző figyelmen kívül hagyta, hagyatéki pert indíthat, az ideiglenes átadó végzés jogerőre emelkedésétől 30 napon belül. Per megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napig a közjegyzőnél igazolni kell. Azzal szemben kell megindítani, akinek részesülése a vita tárgya. Határidő elmulasztása esetén a közjegyző a hagyatékátadó végzést teljes hatályúvá nyilvánítja. Teljessé válik az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés, ha: a) jogosult nem igazolja a hagyatéki per megindítását, b) pert megindító keresetlevelet a bíróság jogerősen elutasította c) bíróság a keresetet jogerősen elutasította d) bíróság jogerősen megszüntette a hagyatéki pert e) azt a bíróság érdemi döntés nélkül fejezte be. Ha a bíróság az ideiglenes végzéssel érintett valamely igényt elbírálta, a közjegyző nem hoz teljes hatályút, hanem az eljárást befejező végzésében azt állapítja meg, hogy az igények vonatkozásában a bíróság határozata irányadó. 2.2. Hagyaték átadása tárgyaláson kívül Akkor, ha örökhagyó után nem maradt végintézkedés és I. csak egy törvényes örökös van II. érdekeltek egyezően, tbmoi v. koi-ba foglaltan nyilatkoznak arról, hogy az örökhagyó kizárólagos törvényes örökösei, és az átadást aszerint kérik vagy csatolnak egyezséget III. póthagyatéki eljárás van folyamatban IV. örökhagyó után csak olyan ingóság maradt, amelynek átadása öröklési illeték alól mentes. Az igy hozott végzés jogerőre emelkedése előtt a törvényes örökös kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha • örökségét visszautasítja • mással egyezséget kíván kötni • csatolt egyezségtől el kíván térni • örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelezőre vagy az eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni • igénylővel kíván egyezséget kötni. 3. Egyezség hagyatéki eljárás során – bíróság által jóváhagyottal azonos hatályú 3.1. közvetítői eljárás Ha első vagy másodlagos öröklési vita van, hagyatéki per helyett közvetítői eljárást is igénybe vehetnek. Ha ezt az ideiglenes átadás jogerőre emelkedésétől 30 napon belül igazolják a közjegyzőnél, a per megindítására nyitva álló 30 napos határidőt 30 nappal meghosszabbíthatja. 80

3.2. osztályos egyezség A hagyatéki eljárásban az örökösök között létrejött, a hagyatékból való részesedést annak megnyíltára visszamenőleges hatállyal meghatározó, élők közötti jogügyletnek nem minősülő egyezség. A hagyatékból valamennyi egyezséget kötő részesül. A közjegyző nem alakszerű végzéssel hagyja jóvá, hanem az egyezségnek megfelelő hagyatékátadó végzést hoz, vagy ha az jogszabályba ütközik, arra tekintet nélkül adja át. 3.3. egyéb egyezség Örökös az eljárás során az általa megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy egy részét átruházhatja az öröklésben érdekelt más személyre. Örökös a mezőgazdasági termelés céljára szolgáló földet felajánlhatja a Magyar Államnak, amit elfogadottnak kell tekinteni. 4. Öröklési bizonyítvány A hagyatékban, annak egy részében, valamely hagyatéki vagyontárgy tekintetében az öröklési rend igazolására szolgáló végzés. Közjegyző annak kérelmére állítja ki, aki valószínűsíti, hogy jogai érvényesítéséhez, megóvásához, az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges. Bizonyítvány kiállítás két esete: • örökhagyó után nem maradt hagyatéki vagyon vagy annak tárgya külföldön fekvő ingatlan vagy külföldi ingóság, amire nincs joghatóság • maradt, de a kérelmező igazolja, hogy több, örökösként érdekelt között nincs öröklési jogi jogvita és a hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor. 650/2012/EU rendelet: európai öröklési bizonyítvány 81