Polgári perjog

A kérelem visszautasítása esetén a jogosult eldöntheti, hogy ismét előterjeszti kérelmét vagy keresetet indít. Az FMH kibocsátása: 15 nap on belül, elektronikusan előterjesztett kérelem 3 munkanap on belül, papír alapon. Kötelezett nyilatkozata lehet: 15 nap on belül! a) elismerés Ide tartozik az is, ha nem nyilatkozik, ha részletfizetést vagy halasztást kér, ill. ha már teljesített, vagy csak a meghagyás kijavítását kéri. b) ellentmondás → részben vagy az egészre Ha az FMH kézbesítési fikcióval emelkedett jogerőre, a végrehajtható irat kézbesítésétől számított 15 nap on belül a kötelezett ismét ellentmondással élhet. Ez a második, vagy ún. rendkívüli ellentmondás. A közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ha: ▪ elkésett ▪ nem a jogosulttól származik ▪ aki arra köteles, nem elektronikusan terjesztette elő ▪ rendkívüli ellentmondás esetén a kötelezett nem igazolta, hogy a szükséges költségeket megfizette Megszüntetés esetei: 1. a kérelmet vissza kellett volna utasítani 2. a jogosult a kérelemtől elállt 3. a felek az eljárás megszüntetését közösen kérték 4. a fél halála vagy megszűnése folytán, a jogviszony természetes a jogutódlás kizárja 5. a másik fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja 6. ha a követelést az FMH kézhezvételét megelőzően teljesítették 7. a jogosult belföldi kézbesítési címe megszűnik, vagy részére az iratok nem kézbesíthetők 8. ha ügygondnok kirendelése esetén a díját nem előlegezi meg a jogosult 9. ha szünetelésnek vagy felfüggesztésnek lenne helye Az eljárás megszüntetésével az FMH hatályát veszti. A megszüntető végzés ellen a jogosult fellebbezhet. Ha a kötelezett nem él ellentmondással vagy a közjegyző azt visszautasította, a meghagyás kiadmányát jogerősítő záradékkal látják el és így kézbesítik a jogosultnak. Ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. FMH eljárásban hozott végzés ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha azt a Fmhtv. vagy Pp. megengedi. Jogerős FMH ellen perújításnak van helye. (Felülvizsgálatnak azonban nincs!) Kijavítás, kiegészítés itt is alkalmazható. Eljárási díj: a követelés összegének 3%-a, de min. 5.000.- Ft, max. 300.000.- Ft Illetéket nem kell fizetni. Ha perbe fordul, a peres eljárás illetékébe a közjegyzői eljárási díjat bele kell számítani. A 2020. március 31. napján 15 órakor hatályba lépett kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet megszűnését követő napig beadvány szóban nem terjeszthető elő, kizárólag elektronikus úton, illetve postai úton, papír alapon. A veszélyhelyzet megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor. 25

Hogy lesz belőle polgári per? A kötelezett szabályszerű ellentmondása folytán az FMH eljárás perré alakul. 8 nap on belül kézbesíti a jogosultnak és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy 15 nap on belül: - nyújtson be keresetet a felhívásban megjelölt bíróságra - fizesse meg a kiegészítő eljárási illetéket - keresetében utaljon az FMH-ra (ügyszám) - mellékelje a közjegyzői felhívás másolatát Ha a közjegyző a fizetési meghagyás iránti kérelmet visszautasította, vagy az eljárást megszüntette, a jogosult pert indíthat. Ha a polgári per előtt kötelező az FMH, viszont a felperes egyből a bírósághoz fordul, akkor a bíróság főszabály szerint a keresetlevelet visszautasítja. Kivétel: ha a bíróság nem alkalmazta a keresetlevél visszautasításának következményét és az alperes ennek kifogásolása nélkül előterjesztette írásbeli ellenkérelmét. Alapvetően a Pp. elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályai az irányadók, van azonban néhány eltérés.  fokozott tartalmi elemek a keresetlevelet illetően  a keresetlevél visszautasítását vonja maga után, ha a felperes nem csatolta a közjegyzői felhívást, ill. a közjegyzői iratanyag nem érkezik meg a bírósághoz és így nem azonosíthatók be az előzmények Ebben az esetben jogi képviselő nélkül eljáró félnél lehet szó hiánypótlásról ( 8 nap ). A visszautasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha utólag beérkezik az anyag vagy megállapíthatóvá válik az ügy előzménye, akkor a bíróság megváltoztatja a visszautasító végzését.  amennyiben a közjegyző elmulasztotta az FMH-val szembeni ellentmondás visszautasítását, a bíróság pótolja ezt → az előtte folyamatban lévő pert megszünteti és az FMH jogerőre emelkedik  a (perindításra vonatozó) közjegyzői felhívás nem teljesítésének, vagy hiányos teljesítésének következménye, hogy a bíróság az eljárást megszünteti 26

Bizonyítás A bizonyítás azt a célt szolgálja, hogy a bíróságnak a bizonyítandó tényállítások valóságtartalmára vonatkozó meggyőződését kialakítsa. Eljárási cselekmény. A tényállás szabad megállapításának elve: A bizonyítás lefolytatásának formai szabadságát, valamint annak a lehetőségét jelenti, hogy a bíróság bármely alkalmas eszközt bizonyítékként használjon fel. Polgári perben nincs kötött bizonyítási rendszer. A fél a perbeli előadásait bizonyítani köteles. A Pp.-ben foglaltakon kívül is felmerülhetnek további bizonyítási eszközök, illetve bizonyítékok, amelyeket a perben a bíróság szabadon mérlegelhet. A bíróságot határozathozatala során más hatóság döntése nem köti. Bizonyítási érdek: A törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el. A bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ennek a félnek kell viselnie. Ez a bizonyítási teher. Bizonyítási szükséghelyzet: A teljes bizonyításra nincs mód, de a per állása szerint valamely tény fennállása nagyon valószínű. A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy: a) a bizonyítási indítvány előterjesztéséhez szükséges adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette; b) a tényállítás bizonyítása a bizonyító fél számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől a tény ellenkezőjének bizonyítása elvárható lenne, vagy c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg, és az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az előbbiekben foglaltak ellenkezőjét. + Ha a jogsértő bizonyítási eszköz felhasználhatóságát a bíróság visszautasítja, és a releváns tény más módon nem bizonyítható. Jogkövetkezménye, hogy a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadja el, abban az esetben, ha annak tekintetében nem merül fel kételye. Bizonyítás nélkül megállapítható tények: A) az ellenérdekű fél által beismert a felek által egyezően előadott, az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott vagy a Pp. értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítás. B) A bíróság által köztudomásúnak tekintett és az olyan tények, amelyekről hivatalos tudomása van. Ezeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha a felek nem hivatkoztak rájuk. A bíróság a törvényes vélelmeket hivatalból veszi figyelembe. Ezekről a feleket tájékoztatja. A köztudomású tények és a törvényes vélelem esetén ellenbizonyításnak van helye. 27

A szabad bizonyítási rendszer alapvető követelményei az alkalmasság, a célszerűség, az ésszerűség és az okszerűség. A bizonyítás módja a Pp. szerint különösen: ● tanúbizonyítás ● szakértői bizonyítás ● okirati bizonyítás ● szemle Lehetőség van továbbá nem nevesített (atipikus) bizonyítási mód felhasználására is. Pl.: adatszolgáltatás kérése más hatóságoktól. A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős tények megállapítására alkalmas, ha ez a jogvita eldöntése szempontjából célszerűnek mutatkozik, kivéve, ha a bizonyítás-felvétel adott módja a közrendbe ütközik. Bizonyítási eszköz: A bizonyíték forrása. (A fél és képviselőjének nyilatkozata nem tartozik ide.) ● Tanú ● Szakértő ● Okirat ● Képfelvétel, hangfelvétel ● Egyéb tárgyi bizonyítási eszköz Nem használható fel a bizonyítási eszköz, ha azt a Pp. kizárja, vagy feltételhez köti, kivéve, ha a feltétel fennállása megállapítható. Jogsértő bizonyítási eszközök felhasználása: Pl. titkos kép-vagy hangfelvételek A Pp. a nemzetközi szinten elfogadott, úgynevezett viszonossági elvet követi, amelynek értelmében minden esetben mérlegelni kell, hogy melyik érdek a fontosabb: a fél bizonyításhoz fűződő méltányolható magánérdeke, vagy az ellenérdekű fél személyiségi jogainak védelme. A mérlegelés során figyelembe kell venni, hogy a bizonyíték megszerzése, felhasználása milyen súlyú jogellenességet valósít meg. Bizonyos esetekben, a jogsértő bizonyítási eszköz a perben nem használható fel (abszolút kizáró ok): - amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő - amely egyéb jogsértő módon keletkezett - amelyet jogsértő módon szereztek meg, vagy - amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene  a bíróság köteles figyelmen kívül hagyni a fél által hivatkozott bizonyítási eszközt. Ha jogsértő bizonyítási eszköz nem használható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél más módon nem képes bizonyítani, a bíróság a bizonyítási szükséghelyzet szabályait alkalmazhatja. A jogsértő bizonyítási eszköz perben való felhasználása a fél büntetőjogi, szabálysértési, illetve polgári jogi felelősségét nem érinti. Erre a bizonyító felet figyelmeztetni kell. A bíróság felhasználhatja a más eljárásban beszerzett bizonyítékot → a tárgyaláson a szükséges terjedelemben ismerteti, és arra a felek észrevételeket tehetnek. 28

A tanú, a kirendelt szakértő, az okirat, illetve a szemletárgy birtokosa, és mindazok, akiknek a bizonyításban történő részvételét a bíróság szükségesnek tartja (közreműködők), kötelesek közreműködni a bizonyítás felvételében. Felmerült költségeiknek megtérítésére és megfelelő díjazásra jogosultak, amennyiben ezt kérik. A bíróság azt a közreműködőt, aki kötelezettségét anélkül szegi meg, hogy azt alapos okkal előzetesen kimentette volna: ➢ az okozott költségek megtérítésére kötelezi, ➢ pénzbírsággal sújthatja, ➢ elrendelheti az elővezetését, ➢ csökkentheti a díját, ➢ értesítheti a mulasztásról elöljáróját/ vezetőjét/ munkáltatóját. A kényszerítő eszközöket a bíróság együttesen is alkalmazhatja. 14. életévét be nem töltött kiskorúval szemben kényszerítő eszköz nem alkalmazható, helyette a törvényes képviselőjével szemben rendelhetik el az okozott költségek megtérítését, ill. pénzbírság kiszabását. Bizonyítás indítványozása A bizonyítási indítványban meg kell jelölni: - a bizonyítani kívánt tényt, - a bizonyítási eszközt, A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, ha:  a bizonyítási indítvány nem tartalmazza a törvény által kötelezően megkívánt tartalmi elemeket,  a bizonyítással járó költségek előlegezésére kötelezett fél a felhívás ellenére előlegezési kötelezettségét nem teljesítette,  a bizonyítás lefolytatása a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása céljából rendeli el a bizonyítást. Bizonyítást hivatalból, csak kivételesen, törvényi felhatalmazásra folytathat le. Bizonyítás-felvétel helye: Közvetlenség elve → a bíróság az illetékességi területén vagy a székhelyén teljesítendő bírói cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül. A bizonyítási eljárást a bíróság általában tárgyaláson folytatja le. Történhet elektronikus hírközlő hálózat segítségével, kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság által történő foganatosítással is, amennyiben ezek törvényi feltételei fennállnak. A bíróság a felek bizonyítási indítványainak keretei között szabadon állapítja meg a bizonyítás felvételének módját, eszközeit, az egyes bizonyítási cselekmények körét és sorrendjét. A bizonyítás felvétele során a közreműködőket a bíróság nyilatkoztatja: a bíróság tagjai a felekhez és a közreműködőkhöz kérdéseket intézhetnek. A feleknek joguk van a bizonyítás felvételnél jelen lenni, észrevételeket és indítványokat tenni, valamint a bíróság számára további kérdések feltételét indítványozhatják. A bíróság engedélyezheti, hogy egyes kérdéseket a fél közvetlenül tegyen fel a közreműködőnek. A bizonyítás eredményének mérlegelése: A bíróság értékeli, hogy a felek tényállításait az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alátámasztották-e. A bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak, perbeli magatartásának, és a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb feladatoknak az egybevetése alapján, egyenként és összességében is értékeli, és meggyőződése szerint állapítja meg. 29

A bíróság szabad mérlegelésének korlátja az indokolási kötelezettség. Tanúbizonyítás: Tanúbizonyítási indítványban be kell jelenteni a tanú nevét és idézhető címét. Kiskorú tanú esetén a tanú életkorát, törvényes képviselője nevét és idézhető címét. A tanú adatainak zártan kezelése során a tanú nevén kívül, egyéb adatait külön lapon kell bejelenteni, kivéve, ha a tanú az adatainak feltüntetéséhez előzetesen hozzájárult, vagy ha az adatokat valamennyi peres fél ismeri, vagy azok valamely közhiteles nyilvántartásból bárki számára megismerhetők. A tanú neve helyett is lehet egyéb megjelölést alkalmazni. A külön lapot a bíróság az iratok között elkülönítve, zártan kezelni. Ha a fél a tanú adatainak zárt kezelésének rendelkezéseit megszegve terjeszti elő tanúbizonyítási indítványát, és a tanú az erről történő tudomásszerzéstől számított 15 nap on belül ezt kifogásolja, a bíróság az adat bejelentőjét pénzbírsággal sújtja. Az adatbejelentéstől számított 6 hónap eltelte után azonban ezzel kapcsolatos kifogást nem lehet előterjeszteni. A tanút az elnök idézi meg. Az idézés tartalmazhatja azokat a körülményeket is, amelyekre a tanúmeghallgatás irányul, valamint a tanú felhívható arra, hogy meghatározott feljegyzéseit, iratait, vagy a bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait hozza magával. A tanút az idézésben továbbá tájékoztatni kell adatainak kezelésének módjáról. A 14. életévét be nem töltött tanút törvényes képviselője útján idézi a bíróság azzal a felhívással, hogy a tanú megjelenéséről gondoskodjék. Nem hallgatható meg tanúként, aki - védőként járt el ➢ olyan kérdésről, amiről védőként szerzett tudomást, - a titoktartás alól felmentést nem kapott ➢ olyan kérdésről, amely minősített adatnak minősül. A titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad. A tanúvallomást megtagadhatja: 1. A felek bármelyikének hozzátartozója 2. Az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben 3. Aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha tanúvallomása titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette 4. Üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amellyel titoktartási kötelességét megsértené 5. A jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő/ szakértő 6. A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele jogviszonyban álló személyek Ha az idézett tanú több pertárs közül nem valamennyi pertárs hozzátartozója, a tanúságtételt a többi (nem hozzátartozó) pertársra nézve csak akkor tagadhatja meg, ha a vallomása nem különíthető el. Ha a tanút a mentességére történő alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, a vallomás bizonyítékként nem vehető figyelembe. A vallomástételre kötelező határozat ellen a tanú külön fellebbezéssel élhet, amelynek a meghallgatására halasztó hatálya van. A vallomástételt alaptalanul megtagadó tanút a fellebbezést elbíráló bíróság pénzbírsággal sújthatja, a pert tárgyaló bíróság pedig az okozott költségek megfizetésére kötelezheti. 30

Ha a tanú nem hallgatható meg, vagy nem kíván vallomást tenni, akkor lehetősége van arra, hogy ezt a bíróságon a kitűzött határnap előtt bejelentse. A megidézett, jelenlévő tanút a tárgyalási napon kell meghallgatni, amelytől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet. A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál a meghallgatása előtt nem lehet jelen, és meghallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhat. A meghallgatás megkezdése előtt a tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire. A tanú fogyatékossága nem jelent tanúzási képtelenséget. Meghallgatásának az állapotának megfelelő módon kell megtörténnie. Meghallgatása mellőzhető, ha az állapota miatt tőle értékelhető vallomást nem várható. A tanút a meghallgatását megelőzően nyilatkoztatni kell arról, hogy kívánja-e nevének kivételével a személyi adatainak zártan kezelését. A meghallgatás kezdetén a bíróság rögzíti a tanú személyes adatait, akkor is, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. Ezután nyilatkoztatni kell, hogy a felekkel milyen viszonyban van, vagy más okból nem elfogult- e. A vallomástételre köteles tanút a per eldöntése szempontjából lényeges tényekre nézve részletesen meg kell hallgatni. Szembesítéssel kell megkísérelni az ellentétek tisztázását, ha tanúvallomása ellentétes más tanúnak vagy a félnek az előadásával. A tanúhoz kérdések intézhetők… A tanúnak okirat felmutatási kötelezettsége van… A meghallgatás után a tanú előtt a jegyzőkönyvezett vallomását fel kell olvasni. Amennyiben hangfelvétel készül, a felvétel megkezdését megelőzően a tanút figyelmeztetni kell, hogy a hangfelvételt kísérje figyelemmel és amennyiben a felvétel közben visszahallgatást, kiigazítást vagy kiegészítést kér, azt időben jelezze. A 14. életévét be nem töltött tanút csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható. A figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat számára érthető módon kell közölni, meghallgatásának megfelelő légkörben, számára érthető módon kell megtörténnie. Törvényes képviselője jelen lehet a meghallgatáskor. Ő tesz nyilatkozatot a személyi adatok zártan kezeléséről, és a vallomástétel esetleges megtagadásáról. A tanúnak igénye lehet a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. (útiköltség, költségtérítés a munkából kiesett időre, szállásköltség, ellátási költség) Bizonyítás okirattal: Ha a fél tényállításait okirattal kívánja bizonyítani, az okiratot a beadványához kell csatolnia, vagy a tárgyaláson be kell mutatnia. Idegen nyelvű okirathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását is. A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet kötelezheti a birtokában lévő olyan okirat rendelkezésre bocsátására, amelyet a polgári jog szabályai szerint egyébként is köteles kiadni vagy bemutatni. Ha az okirat olyan személy birtokában van, aki a perben nem vesz részt, a bíróság a szemlére vonatkozó szabályok alkalmazásával intézkedik az okirat beszerzése iránt. Az eredeti okirat helyett annak hiteles vagy egyszerű másolatban történő rendelkezésre bocsátása is elegendő, ha ezt az ellenérdekű fél nem kifogásolja, és az eredeti okirat rendelkezésre bocsátását a bíróság sem tartja szükségesnek. Bíróságnál/ közjegyzőnél/ más hatóságnál/ közigazgatási szervnél/ valamely más szervezetnél lévő irat, ill. adat beszerzése iránt a fél bizonyítási indítványára a bíróság intézkedik, ha az irat, ill. adat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti. 31

Okiratok fajtái 1. Közokirat Olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság/ közjegyző/ más hatóság/ közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. Az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni. A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta; a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát; a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. Elektronikus közokirat kiállításához az is szükséges, hogy a kiállításra jogosult minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, és amennyiben jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezzen el az elektronikus okiraton. Közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza. 2. Teljes bizonyítóerejű magánokirat Teljes bizonyítóerejű a magánokirat, ha a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el. Igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, lakóhelyét fel kell tüntetni. c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előttük írta alá vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és amennyiben jogszabály úgy rendelkezik időbélyegzőt is elhelyez g) az elektronikus okiratot az aláíró a kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítési szolgáltatással hitelesíti A teljes bizonyítóerejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, ill. elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el. Egyszerű magánokirat: A magánokirathoz, amennyiben azt nem teljes bizonyítóerejű magánokiratként állították ki, nem fűződik törvényi vélelem, és annak bizonyító erejét a bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg. 32

Szemle: Amennyiben a perben jelentős tény megállapításához személy/ tárgy/ helyszín/ esemény közvetlen megvizsgálása, illetve megfigyelése szükséges, a bíróság szemlét rendel el. A szemle tárgya gyakran perben nem álló harmadik személy birtokában van. Ilyenkor a szemle foganatosíthatósága az ő közreműködését igényli. Az ilyen szemletárgy birtokosát a bíróság felhívja a szemle tárgyának bemutatására, vagy a szemle foganatosításának lehetővé tételére. A szemle foganatosítása a szemletárgy birtokosának költségeket, kárt is okozhat, amelynek megtérítésére igénye lehet, a perköltségekre vonatkozó szabályok szerint. Erről őt előzetesen tájékoztatni szükséges. Ha a szemle tárgya más bíróság, hatóság vagy ezek megbízása alapján magánszemély őrizetében van, a bíróság ezeket keresi meg a szemletárgy megküldése, vagy a szemle foganatosításának lehetővé tétele érdekében. Nem rendelhető el a szemle, ha az minősített adat védelmét sértené, diplomáciai sérthetetlenségbe/ védelembe/ mentességbe ütközne, továbbá mindazon okokból, amelyek miatt a szemletárgy birtokosát tanúként meghallgatni nem lehetne. A szemletárgy birtokosa megtagadhatja a szemle tárgyának bemutatását, vagy a szemle foganatosításának lehetővé tételét akkor is, ha a tanúvallomás megtagadásának lenne helye. Egyéb esetekben a megtagadás alaposságáról a bíróság mérlegeléssel dönt. A szemlét a bíróság tárgyaláson, vagy a helyszínen foganatosítja. A helyszíni szemle nem nyilvános, amennyiben magánterületen történik. Ha a szemletárgy birtokosa lehetővé teszi a szemle nyilvánosságát, azt a bíróság a nyilvánosság kizárásának eseteiben korlátozhatja. A bíróság a helyszínen is köteles gondoskodni a szemle szabályszerű foganatosításáról. Ennek érdekében alkalmazhatja a rendelkezésére álló kényszerítő eszközöket, szükség esetén a rendőrség közreműködését is igénybe veheti a végrehajtási kényszer alkalmazásának szabályai szerint. A rendőri intézkedés költségét az illetékes rendőri szerv felszólítására a szemlét akadályozó személy köteles megtéríteni. Ha a szemle foganatosításában érdekelt fél figyelmeztetés ellenére is akadályozza a szemle szabályszerű foganatosítását, kényszerítő eszközök alkalmazása helyett a bíróság a szemlét eredménytelennek nyilvánítja. Ha a szemle foganatosításában ellenérdekelt fél magatartására visszavezethető okból hiúsul meg a szemle, a bíróság kényszerítő eszközök alkalmazása helyett a bizonyítási szükséghelyzet szabályainak alkalmazásával jár el. Szakértői bizonyítás: Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását. A szakértő bizonyítási eszköz, a szakvélemény bizonyíték. Szakértővel történő bizonyításra akkor kerül sor, ha a jogvita kereteinek meghatározásához (perfelvételi szakban!), vagy a perben jelentős tény megállapításához/ megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. 3 lehetséges módja: - a fél megbízása útján magánszakértő igénybevétele - kirendelt szakértő - más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének felhasználása 33

Szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt, vagy eseti szakértőt lehet alkalmazni. Szakértőként nem járhat el: - akire a bíró kizárására vonatkozó okok állnak fenn - aki az ügyben, mint bíró részt vett - aki olyan gazdasági társaságnak vagy szolgáltatónak tagja/ alkalmazottja, amely az ügyben szakértőként már korábban eljárt. A szakértővel szembeni kizárási okot a bíróság hivatalból veszi figyelembe és azt a szakértő, ill. a fél is köteles haladéktalanul bejelenteni. A) Magánszakértői vélemény: Ha a fél magánszakértő alkalmazását választja, a szakvélemény benyújtására indítványt kell tennie. Ugyanezen szakkérdés vonatkozásában az ellenfél is tehet indítványt magánszakértői vélemény benyújtására. A magánszakértőnek joga van betekinteni az iratokba és azokról másolatot készíteni, jelen lehet a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyítás-felvételnél és ott, a szakvéleménye előterjesztését követően kérdések feltevését is indítványozhatja. Köteles a megbízója ellenfelét értesíteni a megbízás tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről. Meg kell teremtenie annak lehetőségét, hogy a megbízója ellenfele jelen lehessen az esetleges helyszíni szemlén és vizsgálaton, továbbá hogy az ellenfél a nyilatkozatait/ észrevételeit előterjeszthesse. A magánszakértői véleményt a benyújtó fél ellenfele részére a bíróság kézbesíti. Az ellenfél kérdéseket intézhet a magánszakértőhöz. Ha magánszakértői vélemények között a szakkérdésben ellentét áll fenn, bármelyik fél indítványozhatja, hogy a magánszakértők véleményeiket az ellentét indokainak az ismertetése vonatkozásában, ugyanazon a tárgyaláson, szóban egészítsék ki. Magánszakértői vélemény aggályos, ha - a kirendelt szakértő véleményével szemben fennálló bármely hiba áll fenn vele szemben - a magánszakértő a Pp. szerinti perbeli kötelezettségét nem teljesítette - annak kiegészítése az ellenfél kérdéseinek vonatkozásában nem történt meg - annak kiegészítése az ellenfél magánszakértői véleményével szemben fennálló ellentét tekintetében nem történt meg - közte és az ellenfél magánszakértői véleménye között szakkérdésben ellentét áll fenn B) Lehetőség van arra, hogy a bizonyító fél a peres eljárástól eltérő eljárásban, ugyanazon szakkérdés vonatkozásában készült szakvéleménnyel bizonyítson. Azonban ez, a más eljárásban alkalmazott szakértő kizárólag kirendelt szakértő lehet (magánszakértő nem). Kirendelt szakértő vagy magánszakértő alkalmazásának az indítványozása esetén ugyanazon szakkérdés vonatkozásában már nincs helye a más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazásának. C) Kirendelt szakértő: A bíróság indítványra szakértőt akkor rendel ki, ha az adott szakkérdés vonatkozásában a bizonyító fél nem alkalmazott magán-, vagy más eljárásban kirendelt szakértőt, illetve akkor is, ha a magánszakértői vélemény nem megfelelő, aggályos. Szakértő alkalmazására kirendelés esetén is csak a fél indítványára van lehetőség. Ebben fel kell tüntetni azokat a határozott kérdéseket, amelyeket a szakértőnek meg kell válaszolnia. 34

A fél az indítványát a kirendelésig kiegészítheti. Az ellenfél is jogosult kérdések feltevését indítványozni ugyanezen időpontig. Megállapodás hiányában a szakértő személyéről a bíróság dönt. A bíróság a szakértőt a szakvélemény írásbeli előterjesztésére hívja fel. Kivételesen a szakértőt a tárgyalásra idézi. Amennyiben a szakértői munka várhatóan nagy költségekkel fog járni, a bíróság elsődlegesen arra hívja fel, hogy feladatáról, és annak várható költségeiről készítsen munkatervet. A kirendelt szakértő felmentése: - ha a törvény értelmében nem jogosult eljárni, vagy az eljárást más fontos ok akadályozza - ha nem nyilváníthat véleményt a szakkérdésről, illetve a véleménynyilvánítást alappal megtagadta - ha a fél a szakértő alkalmazására irányuló indítványát visszavonta, vagy a bíróság a szakértői bizonyítás lefolytatását mellőzte - ha jogszabályban meghatározott egyéb ok áll fenn A bíróság a kirendelt szakértő írásbeli szakvéleményét a felek részére kézbesíti. A felek a szakvéleményre vagy a szakértővel nem közölt, lényeges perbeli adatokra vonatkozóan a szakértőhöz kérdéseket intézhetnek, vagy felvilágosítást kérhetnek. A bíróság írásbeli kiegészítésre hívja fel a szakértőt, vagy szóbeli kiegészítés érdekében megidézi. A Pp. külön szabályozza a ’más’ és az ’új’ szakértő intézményét: Más szakértő kirendelésekor nem áll rendelkezésre szakvélemény, új szakértő kirendelésekor viszont már igen. Más szakértő kirendelését alapvetően a szakértő személyében rejlő okok, új szakértő kirendelését a szakvéleményhez kapcsolódó okok indokolják. A bíróság hivatalból más szakértőt rendelt ki, ha a szakértőt a perből kizárta vagy felmentette. Kirendelt szakértő szakvéleménye akkor aggályos ha: - hiányos, illetve nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit - homályos - önmagával, illetve a perbeli adatokkal ellentétes, vagy - egyébként a helyességéhez nyomatékos kétség fér Amennyiben a kirendelt szakértő véleménye aggályos, és ez a szakértő által adott felvilágosítás ellenére sem volt kiküszöbölhető, a bíróság indítványra(!) új szakértőt rendel ki. Szakértői testület is kirendelhető… A szakértőt tevékenységéért szakértői díj illeti meg, amelyet az indítványozó félnek kell megelőlegeznie. Előzetes bizonyítás: Akkor kerülhet rá sor, ha a fél későbbi igényérvényesítését veszélyeztetné a bizonyítással való késlekedés. Feltételei attól függnek, melyik szakban kerül rá sor. A per megindítása előtt vagy annak folyamatban lévő per alatt a keresetlevél perfelvételre alkalmasságától kezdődően akkor van helye, ha: - a bizonyítás a per folyamán, ill. annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna 35

- a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését, ill. az ésszerű időn belül történő befejezését elősegíti, vagy - a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi. Illetékes: a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járásbíróság, vagy amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben lefolytatható (ebben az esetben a kérelmező választhat). A perindítással egyidejűleg, vagy azt követően a kérelmet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kell előterjeszteni. Az előzetes bizonyítás iránti kérelem elbírálásával összefüggésben a bíróság köteles meghallgatni az ellenérdekű felet: szóban (idézés), vagy írásbeli nyilatkozattétel útján. (Mellőzhető, ha sürgős az ügy, vagy ha ismeretlen a fél. Ilyenkor nem lehet kifogást előterjeszteni.) Az elutasító végzés ellen bármely fél külön fellebbezést terjeszthet elő. Az előzetes bizonyítás lefolytatására a bizonyítás szabályait kell alkalmazni. Kizárólag kirendelt szakértő alkalmazható, akinek szakvéleményét a perben bármely fél felhasználhatja. H a per folyamatban van, az előzetes bizonyítással összefüggésben felmerült költségekre a költségekre vonatkozó általános szabályok az irányadóak. Ha a per megindítása előtt kerül rá sor, a költségeket a kérelmező előlegezi és viseli. 36

Határozatok Polgári perben a bíróság alapvetően kétfajta határozatot hozhat: végzést és ítéletet. (Annak érdekében azonban, hogy rendszertanilag a bíróság valamennyi határozati formáját egybe foglalja a jogszabály, itt kerül feltüntetésre a bírósági meghagyás is.) A bíróság a per érdemében ítélettel dönt. A perben előterjesztett kereseti kérelem tartalma szerint az ítélet - megállapítást - marasztalást - jogalakítást tartalmazhat. Ítéletében a bíróságnak a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről határoznia kell. Az előterjesztett kérelmekhez a bíróság kötve van, azon nem terjeszkedhet túl. A felek rendelkezési elvéből következően a bíróság csak a felperes kérelmére hozhat határozatot. Célszerűségi okokból a bíróság olyan ítéletet is hozhat, amely nem meríti ki valamennyi kereseti kérelmet, így egy jogvitában több ítéletet is születhet. Részítélet: Akkor hozható, ha a felperes a perben több kereseti kérelmet terjeszt elő, vagy a kereseti kérelemnek vannak önállóan elbírálható részei és ezek felől külön-külön határoz a bíróság. A bíróság meghozhatja hivatalból, illetve a felek kérelmére is, mind az első, mind a másodfokú eljárásban. Ellene ugyanúgy helye van fellebbezésnek, mint a per érdemében hozott ítéletnek, és lehetőség van kijavítására is. Részítélet meghozatalára van lehetőség látszólagos tárgyi halmazati viszonyban álló kereseti kérelmek esetén is. Ha a fél által érvényesített keresetek egymástól függenek, a felperes az általa meghatározott sorrendben kéri azok elbírálását, így amennyiben a sorrendben előbb álló igénye megalapozottnak bizonyul, a bíróságnak a további kereseti kérelmekről nem kell döntenie. Ebből következik, hogy ez a fajta részítélet kizárólag elutasítást jelenthet. Ebben az esetben a per tárgyalása csak a részítélet jogerőre emelkedése után folytatható. Közbenső ítélet: Ha a keresettel érvényesített jog fennállása, és ennek alapján a felperest megillető követelés összege/ mennyisége tekintetében a vita elkülöníthető, akkor a bíróság a jog fennállását közbenső ítélettel előzetesen megállapíthatja. → A bíróság először a követelés jogalapja tekintetében hoz döntést. Meghozható kérelemre és hivatalból is, ellene fellebbezésnek van helye. Kiegészítő ítélet: Amennyiben a bíróság valamelyik kereseti kérelemről, vagy annak egy részéről elmulasztotta a határozathozatalt, esetleg a perköltségről, vagy az előzetes végrehajthatóság kimondásáról nem döntött, hivatalból, vagy a felek kérelme alapján a hiányt kiegészítő ítélet meghozatalával pótolhatja. 37

Léteznek olyan határozatok is, amelyek bár nem ítélet formájában tartalmaznak rendelkezést, mégis ítéleti hatályúnak minősíthetők. Pl. jogerős fizetési meghagyás, bíróság által jóváhagyott egyezség A határozatok másik formája a végzés, amely az egyéb, perben eldöntendő, a pervezetés körében tartozó cselekményekre vonatkozó döntések meghozatalát jelenti, kivételesen azonban a bíróság az ügy érdemében dönthet végzéssel is. Pl.: permegszüntetés Az ítélet és a végzés tartalma: ÍTÉLET VÉGZÉS Minden ugyanaz! Az alábbi eltérésekkel: 1. Bevezető rész (fejrész) Beazonosításhoz szükséges adatok: bíróság megnevezése, ügyszám, felek megnevezése, lakóhely/ székhely, fél képviselőjének neve, lakóhely/ székhely, felek perbeli állása, per tárgya 2. Rendelkező rész A bíróság érdemi döntését, illetőleg az egyéb, a perben szükséges döntéseket tartalmazza. 3. Perorvoslati rész Ez tulajdonképpen egy tájékoztatás, amely azt tartalmazza, hogy milyen jogorvoslati kérelemmel lehet az ítélet ellen élni, hol és mikor kell benyújtani, valamint a fellebbezési tárgyalás tartására vonatkozó információkat. 4. Indoklás A bíróság által megállapított tényállást Az egyezséget jóváhagyó végzést, valamint tartalmazza, a peres feleknek az ügyben azt, amely ellen külön fellebbezésnek nincs előadott kérelmeit, az érdemi rendelkezés helye, nem kell indokolni. tartalmára történő utalást, majd a jogi indoklást, az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat, a bizonyítást azon körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelése körében irányadónak vett. 5. Záró rész Mely bíró, hol, milyen időpontban hozta meg az ítéletet. Az egyesbírónak, vagy a tanács tagjainak és elnökének aláírása.  Amennyiben a bíróság tárgyaláson hoz A vonatkozó rendelkezések teljes mértékben a végzést, azt belefoglalja a jegyzőkönyvbe. keresetlevél szerkezetét követik. Ilyenkor a végzés csak a rendelkező, a perorvoslati részt és az indoklás tartalmazza. 38

Rövidített indoklást tartalmazó ítéletet akkor hozhat a bíróság, ha: - az ítélet jogról való lemondáson, vagy a jog és a kérelem elismerésen alapul - az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű - a fellebbezésre jogosultak a fellebbezési jogunkról a határozat kihirdetését követően valamennyien lemondtak, vagy - ahhoz valamennyi fél hozzájárult. Ez csak a bíróság által megállapított tényállást, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, nyilatkozatát, rövid ismertetését, az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és a rövidített indoklás törvényei alapján tartalmazza. Az érdemi döntés korlátai:  A felek rendelkezési joga  Túlterjeszkedés tilalma  Jogcímhez kötöttség  Amennyiben a fél vagyonának csupán valamely részéből hajtható be követelés, akkor a bíróságnak a határozatában ezt a részt is meg kell jelölnie.  Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a félnek kell meghatároznia azt a sorrendet, amelyet a bíróságnak a kérelmek elbírálásakor követni kell. A teljesítési határidő: Főszabály: 15 nap . Ennél hosszabb vagy rövidebb határidő a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján, vagy ha azt a kötelezettség természete indokolja, akkor rendelhető el. A teljesítési határidőt a bíróság az eset összes körülményei alapján határozza meg. A felek is előterjeszthetnek erre vonatkozó kérelmet, továbbá lehetőség van részletekben történő teljesítésre. Részletekben történő teljesítés engedélyezése esetén a bíróságnak úgy kell rendelkeznie, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetén az egész hátralékos tartozás esedékessé válik. Birtokperekben jellemző, hogy a kötelezés az ellenérdekű fél kérelmére azonnali hatályú is lehet. Pl. birtoklás zavarásának megszüntetése Ingatlan kiürítésére vonatkozó teljesítési határidő, a kötelezett kérelmére, különleges méltánylást érdemlő esetben 6 hónapig terjedő időszakra elhalasztható, az alábbi konjuktív feltételek teljesülése esetén: - az ingatlan a kötelezett lakóhelye és - ez az ő és közvetlen családtagjainak egyedüli lakóingatlana és - a kérelemben a kötelezett valószínűsítette, hogy saját és családja elhelyezését ideiglenesen sem tudta biztosítani, továbbá - a per során nem sújtották pénzbírsággal - nem tanúsított rosszhiszemű magatartást és - nem önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséről van szó. A(z önkéntes) teljesítés határideje a határozat közlésétől követő napon kezdődik. A határozathozatal szabályai (amikor a bíróság tanácsban jár el): A tanácskozás zárt, azon csak a tanács tagjai és a jegyzőkönyvvezető vehetnek részt. A tanácskozást a tanács elnöke vezeti és határozza meg, hogy kell-e róla jegyzőkönyvet készíteni, amelynek az anyagot titkos. A bíróság a határozatát szavazattöbbséggel, vagy egybehangzóan hozza meg. Minden bírónak döntést kell hoznia és minden tanácstagot 1 szavazat illeti meg. 39

A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, utolsóként pedig a tanács elnöke. A szavazás során kisebbségben maradó bíró különvéleményt írhat. A határozatok kihirdetése és közlése: Miután a bíróság határozatot hozott, döntését köteles az érintett felek tudomására hozni. Ennek módja a határozat kihirdetése vagy pedig írásbeli közlése, azaz a kézbesítés. A határozat kihirdetése annak szóbeli előadását, a kézbesítés pedig az írásba foglalt határozat megküldését jelenti a fél részére. Határozatot kihirdetni a tárgyaláson, illetőleg a tárgyalás napján lehet. Lehetősége van azonban a bíróságnak, hogy a tárgyalás berekesztését követően a határozat kihirdetését elhalassza. Ebben az esetben a kihirdetés határnapját rögtön ki kell tűzni (legkésőbb 30 nap). Amennyiben az ítélet kihirdetésekor valamennyi fél jelen van, akkor meg kell kérdezni tőlük, hogy hozzájárulnak-e ahhoz hogy az írásba foglalt ítélet csak rövidített indoklást tartalmazzon. A határozatokat annak meghozatalától számított 30 nap on belül írásba kell foglalni és 3 nap on belül kézbesíteni. Határozatok kijavítása: Ha névcserét, hibás névírás, számítási hibát, vagy valamilyen hasonló elírás tartalmaz. Kérelemre (nincs határidőhöz kötve) vagy hivatalból. A kijavítás iránti kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya. A másodfokon eljáró bíróság kijavíthatja az elsőfokú bíróság határozatát a fellebbezést érdemben elbíráló határozatában. Kiigazítás: Kizárólag az ítélet indoklásának körében van helye, abban az esetben, ha az nem érthető/ homályos/ ellentmondásos. Maga az ítéleti döntés a kiigazítással nem változtatható meg. Csak kérelem alapján, amely a határozott közlésétől számított 15 nap on belül terjeszthető elő. A kérelemben a félnek pontosan meg kell jelölnie, hogy milyen okból és mennyiben van helye kiigazításnak. Határozatok kiegészítése: Ha a bíróság az ítélet teljességére vonatkozó törvényi követelményeknek nem tett eleget, vagyis valamilyen kereseti kérelemről, vagy olyan kérdésről nem határozott, amely tárgyában a döntést hivatalból meg kellett volna hoznia. Az a bíróság jár el, amely az ítéletet hozta. Kérelemre vagy hivatalból. A kérelem előterjesztésének határideje 15 nap , végrehajtásra halasztó hatálya nincs, de a bíróság hivatalból felfüggesztheti a végrehajtást. Az ítélet kiegészítéséről a bíróság tárgyalás alapján határoz. Kivétel: - ha a bíróság a kiegészítés iránti kérelmet visszautasítja, vagy - valamennyi fél hozzájárult a tárgyaláson kívüli elbíráláshoz, - a fél az ítélet kiegészítését nem a kereseti kérelem, vagy annak valamely része vonatkozásában kéri, vagy pedig a bíróság a tárgyaláson kívül hozott ítéletet egészíti ki, vagy - ha erre irányul a kérelem. 40

Amennyiben a bíróság tárgyalást tart, akkor arra feleket megidézi azzal, hogy megjelenésük hiányában is határozatot fog hozni, mulasztás esetén pedig igazolás előterjesztésének helye nincs. Ha az ítélet kiegészítésének helye van, → kiegészítő ítéletet hoz, ellenkező esetben a kérelmet végzéssel elutasítja. Mind a végzés, mint az ítélet ellen külön fellebbezésnek van helye. Az ítélet jogerőre emelkedését követő 5 év elteltével nincs helye az ítélet kiegészítésének. A határozatok joghatásai Kötőerő: Az egyszerű kötőerő azt jelenti, hogy a bíróság a perben hozott saját határozatához kötve van, azt magától nem változtathatja meg. A kötőerő beáll a határozat ki hirdetéséve/ kézbesítésével. A bíróság nincs kötve a pervezetésre vonatkozó, az egyoldalú kérelmet visszautasító és az elutasító végzéséhez. A bíróság a per során meghozott olyan végzését, amellyel határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el, csak annak jogerőre emelkedése előtt változtathat meg. A perfelvételt lezáró végzéshez a bíróság kötve van. Jogerő: A határozat a jogerőre emelkedésétől fogva fellebbezéssel nem támadható meg. A) Alaki jogerő: Azok a határozatok, amelyek ellen nincs helye fellebbezésnek már a kihirdetéssel jogerőre emelkedne. A fellebbezéssel megtámadható határozat a fellebbezési határidő leteltét követő naptól jogerős, ha az arra jogosultak egyike sem nyújtott be fellebbezést, vagy a benyújtott fellebbezéseket a bíróság jogerősen visszautasítja. A fellebbezésre jogosultak lemondhatnak fellebbezési jogukról a határozat kihirdetését/ közlését követően. Ezt a nyilatkozatot visszavonni nem lehet. A fellebbezésnek a jogerő beálltára nézve halasztó hatálya van. Lehetőség van részjogerő megállapítására. Fellebbezés visszavonható. A határozat jogerőre emelkedését az első fokon eljárt Tanács elnöke vagy a határozat eredeti példányára vezeti rá, vagy pedig külön határozatot hoz róla. A határozat jogerőre emelkedéséről 15 nap on belül kell a feleket értesíteni. A jogerős határozat, ha fellebbezéssel/ jogorvoslattal nem támadható meg, végrehajtható. B) Anyagi jogerő: A jogerős ítélettel elbírált jogot a felek egymás között továbbá vitássá nem tehetik, a bíróság ahhoz kötve van, és e tárgyban újabb per a rendkívül jogorvoslatok kivételével nem indítható, vagyis ítélt dolgot eredményez. Személyi hatálya: a felek és jogutódaik, akiknek a jogai védelmében az ügyész és perindításra feljogosított más személy pert indított, illetve vannak olyan ítéletek, amelyek mindenkivel szemben hatályosak. Tárgyi oldal: az ítélet rendelkező része, a tényállás és a jogi indoklás együttesen adja meg a jogerőhatás terjedelmét. Anyagi jogerőhatás olyan ítélethez is kapcsolódhat, amelyben a bíróság a beszámított követelésről döntött, akár elutasítva azt. 41

Utóper: egyfajta kivétel a jogerőhatás alól. Abban az esetben indítható ilyen eljárás, ha az ítélet az egyik felet olyan szolgáltatásra kötelezi, ami az ítélet meghozatala után jár le. Az anyagi jogerőhatás nem gátolja azt, hogy a szolgáltatás mennyiségének/ időtartamának megváltoztatása iránti keresetet indítson a felek bármelyike, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság az ítéletet alapította, utóbb lényegesen megváltoztak. Előzetes végrehajthatóság: A Pp. taxatív felsorolást tartalmaz azon határozatokra nézve, amelyek esetén a bíróságnak hivatalból kötelezettsége a fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítani a döntését: 1. Tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztalja a bíróság a felet 2. Birtokháborítás megszüntetésére kötelez 3. Az alperes által elismert kötelezettségben/ követelésben marasztal 4. Közokiratban vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalás tartalmazó ítélet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményt ilyen okirattal bizonyították 5. Nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható hátránya (és nem kára) származna és a felperes megfelelő biztosítékot nyújt. Nem kell biztosíték nyújtása, ha a bíróság a marasztalás jellegére tekintettel így dönt.  Az 1. esetkört kivéve, lehetőség van arra, hogy a bíróság mellőzze az előzetes végrehajthatóság kimondását, ha az alperes ezt még a tárgyalás berekesztése előtt kéri, mivel az ránézve aránytalanul súlyosabb terhet jelentene, mint az előzetes végrehajthatóság mellőzése felperesre nézve. 42

Perorvoslatok Fellebbezés: Rendes, fellebbviteli és átszármaztató hatályú jogorvoslat. A jogerőre még nem emelkedett elsőfokú határozatokkal szemben vehető igénybe. A támadott határozatot meghozó bíróságtól magasabb szintű bíróság bírálja el. A másodfokú bíróságot az elsőfokú bírósággal azonos jogok illetik meg, és az elsőfokú bíróság által megállapított tényálláshoz nincs kötve; a támadott határozatot, meghatározott feltételek mellett, teljes körben felülbírálhatja. Főszabály: Az elsőfokú ítéletekkel szemben teljeskörűen megengedett a fellebbezés. Az elsőfokú végzésekkel szemben fellebbezésnek helye nincs, csak ha jogszabályi rendelkezés kifejezetten engedi. Másodfokú eljárásban hozott végzés akkor fellebbezhető, ha az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye. Amennyiben egy végzés nem fellebbezhető, a Pp. lehetőséget ad arra, hogy a fél az ítélet elleni fellebbezésben támadja, ha: a) a Pp. a végzésre indoklási kötelezettséget ír elő (pl. keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot visszautasító végzés), b) a törvény kifejezett rendelkezése lehetővé teszi a végzés vitatását az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben (pl. bíró kizárását megtagadó végzés). Bírósági meghagyás ellen nincs fellebbezés; ellentmondás van! A Pp. a fellebbezési eljárást úgy szabályozza, hogy az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket tárgyalja, amely szabályokat alkalmazni kell a végzés elleni fellebbezésekre is. Speciális szabályok a végzések elleni fellebbezés elbírálására: 1. Bizonyos esetekben az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve, ilyenkor a fellebbezésnek saját hatáskörében maga is eleget tehet, tehát az iratokat a fellebbezés elbírálása végett nem kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. (pl.: pervezetésre vonatkozó végzések) 2. A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el akkor is, ha az elsőfokú bíróság a végzést tárgyaláson hozta meg. 3. Felülbírálata tárgyában a másodfokú bíróság minden esetben végzéssel dönt. 4. Csatlakozó fellebbezés előterjesztésének helye nincs. 5. A fellebbezésre 8 nap os határidővel történő észrevétel adására nem a másodfokú bíróság, hanem az iratok felterjesztése előtt, az elsőfokú bíróság hívja fel a fellebbező fél ellenfelét. Fellebbezés előterjesztésére jogosult a fél (ideértve a beavatkozót és az ügyészt is), valamint az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A peres fél önállóan, és korlátlan mértékben jogosult a fellebbezés előterjesztésére, a határozatot bármilyen okból és bármilyen részben megtámadhatja. A fellebbezés határideje 15 nap (naptári!), amely a határozat közlésétől kezdődik. 43

Amennyiben a fellebbezésre nyitva álló határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. Fellebbezési határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye, amelyet a másodfokú bíróság bírál el. A fellebbezést az elsőfokú bíróságnak kell, írásban benyújtani. Egyik legfontosabb jogkövetkezménye a halasztó hatály → megakadályozza a támadott határozat végrehajtását. A határozatnak azon része tekintetében, amelyet a fellebbezés nem érint, beáll a részleges jogerő és a részleges végrehajthatóság. Amennyiben a határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, a fellebbezés nem eredményez halasztást. (pl.: egyezséget jóváhagyó végzés) Benyújtását követően az elsőfokú bíróság vizsgálja, hogy a fellebbezés a törvényi követelményeknek megfelel-e. ➢ A fellebbezés érdemi vizsgálatra való alkalmassága szempontjából nem vizsgálható a fellebbezésben előadott azon kérelem, állítás, illetve érvelés, amelynek értékelése az ügy érdemére tartozik ➢ Ha elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen nem lehet fellebbezni, a fellebbezést visszautasítja. ➢ Ha nem felel meg a jogszabályi tartalmi követelményeknek, az előterjesztő felet hiánypótlásra hívja fel. ➢ Ha minden rendben, intézkedik a fellebbezés 8 nap on belüli felterjesztése felől. Ha a fellebbezés a határozatnak az előzetes végrehajthatóvá nyilvánítása ellen is irányult, haladéktalanul fel kell terjeszteni. A másodfokú bíróság először azt vizsgálja, hogy a fellebbezés hiánytalanul lett-e előterjesztve. Ennek során mindazokat az intézkedéseket megteheti, amelyeket az elsőfokú bíróság elmulasztott. Amennyiben a fellebbezést a másodfokú bíróság utasítja vissza, úgy ezen végzés elsőfokúnak minősül, amely ellen további fellebbezésnek van helye. + tárgyalást tűzhet + felfüggesztheti a végrehajtást + rendelkezhet az elsőfokú határozatnak a fellebbezéssel nem támadott részében jogerőssé nyilvánításáról + amennyiben az elsőfokú bíróság előtt a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránt előterjesztett kérelem vagy igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a másodfokú bíróság annak elbírálásáig a maga (fellebbezési) eljárását hivatalból felfüggesztheti + határoz a fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelemről A fellebbezés visszavonható, újból előterjeszteni azonban már nem lehet. A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre: Átszármaztató hatály → az elsőfokú bíróság jogkörét teljes egészében átszáll a másodfokú bíróságra. Felek rendelkezési joga → a fellebbezés elbírálása főszabály szerint nem terjedhet ki olyan kérdésekre, amelyeket a felek nem érintettek. A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre kiterjedhet: a) az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségére, ill. b) az elsőfokú ítélet anyagi jognak való megfelelőségére. 44

- A bizonyítás eredményét jogszerűtlennek minősítheti és ennek alapján a tényállást módosíthatja/ kiegészítheti. - A fél által az első vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást folytathat le és annak alapján a tényállást módosíthatja/ kiegészítheti. - A megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonhat le, a megállapított tényeket másként minősítheti. - Felülmérlegelheti az elsőfokú bíróságnak az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntését. - Határozhat olyan kérdésekben, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve nem határozott. Másodfokú bíróság nem módosíthatja az elsőfokú bíróság által, a jogszabályoknak megfelelően megállapított tényállást. Nincs lehetőség önmagában az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésének a felülbírálatára sem, kizárólag az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálhatja és minősítheti. A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre hivatalból terjed ki a kötelező hatályon kívül helyezési okokra. A fellebbezés tartalma: Minimális követelmények. - a fellebbezéssel támadott ítélet száma, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezései vagy része - határozott kérelem arra vonatkozóan, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül - a hivatkozott anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbező a fellebbezését alapítja, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés. Felülbírálati jogkörben az elsőfokú bíróság eljárása szabályszerűségének és/ vagy az ítélet anyagi jognak való megfelelőségének a vizsgálata, minősítése. A fellebbezés több felülbírálati jogkör gyakorlását is kérheti, nem kérheti azonban kizárólag az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésének felülbírálatát. Amennyiben a fellebbezés a jogszabályi feltételeknek nem felel meg és tartalmilag hiányos, az elsőfokú bíróságnak visszautasítás terhével fel kell hívnia a fellebbező felet a hiányok rövid határidőn belüli pótlására (hiánypótlás nélküli visszautasításra nincs jogszabályi lehetőség). Fellebbezési ellenkérelem: A fellebbezésre adott nyilatkozat. Osztja a fellebbezés jogi sorsát: annak visszautasítása vagy visszavonása esetén hatálytalanná válik. Tartalma: a támadott határozat részben vagy egészben való helyben hagyására irányul. Vitatja a fellebbezésben foglaltakat és azt kéri a másodfokú bíróságtól, hogy annak ne adjon helyt. Fellebbezés kézbesítésétől számított 15 nap on belül lehet előterjeszteni a másodfokú bíróságnál. A határidő indokolt kérelemre kivételesen, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. Nem illetékköteles. 45

Csatlakozó fellebbezés: Szintén a fellebbezésre adott nyilatkozat és osztja a fellebbezés jogi sorsát. Tartalma: a fellebbezéssel támadott határozatnak az ellenfél terhére történő megváltoztatására irányul. Ugyanazok a tartalmi követelményeit, mint a fellebbezésnek. Korlátja: az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a fellebbezés érint. Ha a fellebbezés kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló, a csatlakozó fellebbezésben az ítélet megváltoztatása nem kérhető. A fellebbezés kézbesítésétől számított 15 nap on belül lehet előterjeszteni, a határidő nem hosszabbítható meg. Hiánypótlásra van lehetőség. Illetékköteles! Az illeték mértéke a fellebbezési illeték fele, de legalább 5000.- Ft. Kérelem-változtatás a fellebbviteli eljárásban: A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés a másodfokú határozat meghozataláig vagy tárgyalás tartása esetén a tárgyalás berekesztéséig általában megváltoztatható. Két korlát: 1. A megváltoztatásra csak a fellebbezési/ csatlakozó fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között kerülhet sor. 2. A kereset, az ellenkérelem, a viszontkereset és a beszámítás másodfokú eljárásban történő megváltoztatásának tilalma - kivétel: - A keresetnek kizárólag a tényállításra vonatkozó része akkor változtatható meg, ha a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezett volna. - A keresetnek bármelyik része megváltoztatható a hibás elsőfokú anyagi pervezetés hibáinak korrigálása folytán. Az utólagos bizonyítás szintén korlátozott a másodfokú eljárásban. Három lehetséges esete: A fél akkor terjeszthet elő új bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítási eszközt, ha 1. az utólagos tudomásszerzésre/ keletkezésre alapított keresetváltoztatás szerinti, megváltoztatott tényállítás bizonyítására szolgál. 2. a fél keresete, ellenkérelme alapjául korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál, feltéve, hogy az önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására vagy keletkezett. 3. az elsőfokú anyagi pervezetés hibáinak korrigálása körében ajánlja fel a fél. Másodfokú eljárásban új viszontkeresetet előterjeszteni nem lehet. Beszámítást akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy más perben hozott jogerős ítéleten alapul. 46

A fellebbezés elbírálása: A) tárgyaláson kívül - főszabály Amennyiben a rendelkezésre álló határidőn belül fellebbezési ellenkérelem, illetve csatlakozó fellebbezés kerül előterjesztésre, azt a másodfokú Tanács elnöke haladéktalanul közli a fellebbező féllel, aki 15 nap on belül írásban teheti meg észrevételeit. Ezt követően a másodfokú bíróságra vonatkozó kötelező eljárási szabály nincs: határozatát bármikor meghozhatja, és az írásba foglalását követően 8 nap on belül megküldi az elsőfokú bíróságnak. B) tárgyaláson - másodlagos, kivételes lehetőség Tárgyalás tartása három esetben kötelező: 1. Amennyiben azt bármelyik fél kéri. DE! A másodfokú bíróság nem köteles kitűzni a tárgyalást, ha az elsőfokú bíróság ítéletének mérlegelés nélkül, kötelező hatályon kívül helyezésének van helye, illetve ha a fellebbezés nem az ítélet fő tárgyára, hanem a járulékos kérdésekre irányul. 2. Ha a másodfokú bíróság bármilyen okból bizonyítási eljárást kíván lefolytatni. 3. Ha a másodfokú bíróság megítélése szerint indokolt. A tárgyalás kitűzéséről a fellebbezés felterjesztését követő 30 nap on belül intézkedni kell. Az időpont 4 hónap on belüli legyen, legalább 15 nap os tárgyalási időközzel, amely nem szállítható le. A másodfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. A tárgyalás berekesztésére után, zárt tanácskozást követően, a másodfokú bíróság határozatot hoz, vagy a határozathozatalt legfeljebb 30 napra elhalasztja. A másodfokú bíróság megengedett keretek között bizonyítási eljárást folytathat le: közvetlenül vagy megkeresés útján. Amennyiben a peres felek bármelyike szabályszerű idézés ellenére másodfokú tárgyaláson nem jelenik meg, a mulasztás jogkövetkezményeit alkalmazni nem lehet, sem az eljárás megszüntetésének, sem szünetelésnek helye nincs. A mulasztás a tárgyalás lefolytatását és a határozat meghozatalát nem akadályozza. Így értelemszerűen a mulasztás miatt igazolásnak helye nincs. Másodfokú eljárásban hozott határozatok: A bírósági meghagyás kivételével a másodfokú bíróság megteheti azokat az intézkedéseket, és meghozhatja azokat a határozatokat, amelyeket az elsőfokú bíróság is megtehetett volna. Elrendelhető az eljárás felfüggesztése, helye lehet az eljárás félbeszakadásának, az eljárás megszüntetésének, egyezség megkötésének, a felek mulasztásán kívüli okból az eljárás szünetelésének és négy hónapi szünetelés után az eljárás megszűnésének. Az elsőfokú ítélet hatályát veszti, ha a felek egyezséget kötnek és azt a bíróság jóváhagyja, ill. ha a per szünetelés folytán megszűnik. A másodfokú bíróság érdemben elbírálja az elsőfokú ítéletet vagy amennyiben az érdemi felülbírálatra alkalmatlan, hatályon kívül helyezi és egyidejűleg vagy az eljárást megszünteti vagy rendelkezik a keresetlevélnek a hatáskörrel és illetékessége rendelkező bírósághoz áttételéről, hogy az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítsa. 47

Kötelező hatályon kívül helyezés: - eljárás megszüntetése miatt Az eljárás megszüntetésének akkor van helye, ha akár az első-, akár a másodfokú eljárásban merült fel eljárást megszüntető ok. Ezzel egyidejűleg rendelkezni kell az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéséről. Végzés. Fellebbezésnek helye nincs. Az eljárás megszüntetésére nem csak egészben, hanem részben is sor kerülhet. A megszüntetési ok azonban kiküszöbölhető: nem helyezhető hatályon kívül az ítélet, ha a hiány pótolható, vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható. Ezért az eljárás megszüntetése előtt hiánypótlásra kell felhívni a feleket, amelynek nincs törvényi határideje, azt a bíróság mérlegeléssel állapítja meg. - eljárási szabálysértés miatt Amennyiben az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatra alkalmatlan, a másodfokú bíróság végzésével hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Az elsőfokú eljárás szabályainak súlyos megsértése esetén a másodfokú bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, kötelező jelleggel hatályon kívül kell helyeznie az ítéletet. (pl.: az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozathozatalban olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn) Az ítélet formai hiányossága: ha a törvényben előírt kötelező tartalmi elemek közül egyáltalán nem tartalmazza a rendelkező részt vagy az indoklást és nem állnak fenn a kiegészítésének feltételei sem. Mérlegelhető hatályon kívül helyezés: - eljárási szabálysértés miatt Ahhoz hogy a másodfokú bíróság mérlegelési jogkörében hatályon kívül helyezze az elsőfokú bíróság ítéletét, négy konjuktív feltétel fennállása szükséges: 1. Az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése 2. Ez a szabálysértés az ügy érdemére kihat 3. A hatályon kívül helyezési okra a fellebbezés/ csatlakozó fellebbezés hivatkozzon 4. Az eljárási szabálysértés orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges vagy nem ésszerű A kötelező hatályon kívül helyezési oknak nem minősülő esetekben eljárási szabálysértés miatt csak akkor van jogszabályi lehetőség az ítélet hatályon kívül helyezésére, ha a felek valamelyike a fellebbezésben ezt kifejezetten kéri a másodfokú bíróságtól. A hatályon kívül helyezés korlátja az, hogy amennyiben lehetséges, vagy ésszerű, úgy az eljárási szabálysértést a másodfokú bíróságnak kell kiküszöbölni. Az ítélet helybenhagyása érdemi felülbírálat nélkül, a fellebbezés megalapozatlansága esetén: Ha fél kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését kérte (a megváltoztatási iránti kérelem előadása nélkül) és a fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálata: - helybenhagyás - megváltoztatás 48

Amennyiben a másodfokú bíróság az ítélet rendelkezésével nem ért egyet, úgy a megváltoztatásának, ha részben nem ért egyet, úgy a részbeni megváltoztatásának és egyebekben helyben hagyásának van helye. Amikor a másodfokú bíróság a fellebbezést érdemben elbírálja, rendelkeznie kell a másodfokú eljárásban felmerült perköltségek viseléséről, a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett, és meg nem térült költségek megfizetéséről. Részítélet és közbenső ítélet a másodfokú eljárásban: Közbenső ítélet kizárólag a jogalap pozitív megállapítását tartalmazhatja. Jogi képviselő nélkül eljáró fél a fellebbezését szóban is előadhatja, és nem köteles megjelölni a fellebbezésében állított jogszabálysértés alapjául szolgáló jogszabályhelyet. 49

Perújítás: Az alapeljárásban történt tárgyi hibák korrigálására irányuló rendkívüli, nem fellebbviteli perorvoslat. Jogerős ítélet és ítélet hatályú más határozatokkal szemben (bíróság vagy közjegyző által jóváhagyott egyezség, bírósági meghagyás és fizetési meghagyás), attól függetlenül, hogy a fél kimerítette-e fellebbezési jogát. Egyes esetekben nem, vagy csak részben megengedett a perújítás. Pl.: - lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó ítélet - lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet - végrehajtási igényperben a per főtárgya tekintetében hozott ítélet - sajtó-helyreigazítási perben hozott ítélet Jogkérdésben nincs helye perújításnak! Alapja lehet: 1. novum Az alapperben a hivatkozott tényt/ bizonyítékot/ határozatot a bíróság nem bírálta el. A novumnak olyannak kell lennie, amely a tényállás megállapítására kihat, így a perújító félre nézve kedvezőbb ítélet meghozatalát eredményezheti, és amelyre a perújító fél az alapeljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. 2. crimen (=bűncselekmény) - meghatározott személy (bíró, perújítást előterjesztő fél ellenfele, más = bárki, aki az alapeljárásban részt vett) - jogerős bírói ítélet - a perújító fél pervesztességét a bűncselekmény okozza 3. res iudicata (=ugyanarra a jogra nézve korábban már jogerős ítéletet hoztak) 4. Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete 5. hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértése 6. eredményes alkotmányjogi panasz Szubjektív határidő: határozat jogerőre emelkedésétől/ perújítási okról való tudomásszerzéstől/ akadály elhárulásától számított 6 hónap Objektív határidő: határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év Az alapperben eljárt elsőfokú bíróságnál kell, írásban benyújtani. Perújítással élhet: a fél, jogállásától függően a beavatkozó, az ügyész, az, akire a jogerős ítélet rendelkezést tartalmaz. A perújítási eljárásban a felek megtartják eredeti perbeli pozíciójukat azzal, hogy ahhoz a perújító-perújított kiegészítés is járul. Hiánypótlás lehet. A bíróság a perújítás előfeltételeit tárgyaláson kívül vagy tárgyalás kitűzésével is vizsgálhatja. 50

Amennyiben a tárgyalást a perújító fél elmulasztja, a bíróság a kérelmét visszautasítja. Egyebekben az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályok az irányadók. A megengedhetőség tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye. Alkotmányjogi panaszon alapuló perújítás esetén nem kell vizsgálni a megengedhetőséget. Megengedhetőség után tárgyalás → elsőfokú eljárás szabályai az irányadók, kivéve, hogy a perfelvétel után nyomban át kell térni az érdemi részre. A perújítási kérelemnek nincs halasztó hatálya az ítélet végrehajtására, amely ellen irányul. A bíróság kérelemre vagy hivatalból felfüggesztheti a végrehajtást – ha a perújítás sikere valószínűsíthető. A perújítás érdemi tárgyalásán nem az eredeti kereseti kérelmet kell újra elbírálnia a bíróságnak, hanem azt kell vizsgálnia, hogy az előadott perújítási okok mennyiben változtatták meg az ítélet rendelkezését. Eredménye lehet: az ítélet - hatályában fenntartása - részben vagy egészben hatályon kívül helyezés és új ítélet meghozatala - hatályon kívül helyezés és eljárás megszüntetése (ha az alapügyben az eljárás megszüntetésének lett volna helye) Perújítási eljárásban hozott határozatokkal szemben az általános szabályok szerint van helye fellebbezésnek. 51

Felülvizsgálat: Az alapeljárásban történt jogi hibák korrigálására irányuló, rendkívüli, fellebbviteli, a Kúria kizárólagos hatáskörébe tartozó perorvoslat. Főszabály: a másodfokú bíróság jogerős ítéletével szemben + bizonyos jogerős végzések ellen (pl.: keresetlevél visszautasítása) + nemperes eljárásban, az ügy érdemében hozott egyes jogerős végzésekkel szemben (pl.: felszámolási eljárásban a hitelezői követelés nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogerős végzés) A félnek ki kell merítenie a fellebbezési jogát! Kizáró ok, ha a támadott ítélet első fokon jogerőre emelkedett. A fél kérheti, valamint az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Kizárt: - Jogorvoslati tilalom: Ha a fél nem merítette ki a rendes perorvoslati jogát. - Főtárgyi tilalom: A jogerős ítéletnek a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen vagy a jogerős ítéletnek csupán az indokolása ellen - Abszolút tilalom: Egyes Pp.-ben, vagy más törvényben szabályozott jogerős ítéletek ellen (pl. házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet lenne, felszámolást elrendelő és befejező végzés ellen). - Relatív tilalom: Ha a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét bizonyos perekben (pl.: szomszédjogok megsértése). - Értékhatás-tilalom: Vagyonjogi ügyekben, ha a vitatott érték kevesebb, mint 5 millió Ft – kivétel: járadék iránti és sérelemdíj perek Munkaügyi perben, ha a vitatott érték a minimálbér 5x-ösét nem haladja meg. - Kúria bármilyen határozata ellen. A relatív és az értékhatár-tilalom ellenére kivételesen engedélyezhető a felülvizsgálat. Négy vagylagos feltétele: 1. a joggyakorlat vagy egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása 2. a felvetett jogkérdés különleges súlya, ill. társadalmi jelentősége 3. az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége 4. a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítélkezési rendelkezés Az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni, az ítélet közlésétől számított 45 nap on belül. Elmulasztása esetén igazolásnak van helye. A kérelem alapjaként anyagi jogi vagy eljárásjogi szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A bíróság a kérelmet haladéktalanul felterjeszti a Kúriának. A Kúria először arról dönt, hogy a kérelem alkalmas-e érdemi elbírálásra. A kérelem benyújtásának a végrehajtásra halasztó hatálya nincs, de a fél kérheti a végrehajtás felfüggesztését. (hivatalbóli felfüggesztés nincs) 52

A kérelmet megváltoztatni nem, visszavonni azonban lehet, ameddig a Kúria meg nem hozta a határozatát. A fellebbezési eljárás szabályai az irányadók. Helye van csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek és felülvizsgálati ellenkérelemnek is. Főszabály: tárgyaláson kívüli elbírálás. Tárgyalás tartása két esetben lehetséges: - előterjesztő fél kéri - Kúria szükségesnek tartja Elbírálásnak határideje nincs, csak sajtó-helyreigazítási és képmásperekben: 60 nap . Nincs helye bizonyításnak; a döntést a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján kell meghozni. A Kúria csak a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és az abban elbírált tényeket vizsgálhatja; a meghozatal utáni tények és körülmények már nem képezhetik a felülvizsgálat tárgyát. A felülvizsgálatban közreműködhet a legfőbb ügyész. Döntés: - a megtámadott határozat hatályában fenntartása - egészben vagy részbeni hatályon kívül helyezés és új határozat meghozatala - egészben vagy részbeni hatályon kívül helyezés és az első vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítása Eljárás alkotmányjogi panasz esetén: Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján 3 esetben van lehetőség alkotmányjogi panasz előterjesztésére, egyéni alapjog sérelem bekövetkezése miatt: I. „régi alkotmányjogi panasz” Ha a bírsági eljárásban Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az érintett személy/ szervezet Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette vagy azok nem voltak biztosítva számára. II. „közvetlen alkotmányjogi panasz” Ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs jogorvoslati eljárás az orvoslására, ill. a fél ezt már kimerítette. III. „valódi alkotmányjogi panasz” Ha az ügy érdemében hozott döntés vagy bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy az nem volt számára biztosítva. A Pp. az alkotmányjogi panasz előterjesztésével az elsőfokú bíróságnak, a döntés jogkövetkezményeinek alkalmazásával kapcsolatosan pedig a Kúriának ír elő eljárási kötelezettséget. A panaszt az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni, amely haladéktalanul továbbítva azt az Alkotmánybírósághoz. Ha a támadott határozat ellen felülvizsgálati eljárás is indult, akkor a panasz egy másolati példányát a Kúriának is megküldi. 53

Az elsőfokú bíróság hiánypótlással élhet, ha a beadványból nem egyértelmű, hogy alkotmányjogi panaszról van szó, de az előterjesztés feltételeit nem kell vizsgálnia. Hivatalból, az eset körülményeit mérlegelve felfüggesztheti a panasszal támadott határozat végrehajtását, az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig. Ezen végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha az Alkotmánybíróság utasítja az elsőfokú bíróságot a felfüggesztésre, akkor nincs lehetőség fellebbezésre. Kúria eljárása: Ha a régi és a közvetlen alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban az Alkotmánybíróság a jogszabály/ jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályt/ jogszabályi rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisíti. → A megsemmisítésről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és ettől a naptól nem alkalmazható. A kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály nem lép hatályba, az egyedi ügyben alkalmazott és megsemmisített jogszabály pedig az alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható. Valódi alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban alaptörvény ellenesség esetén a döntést megsemmisíti. Az eredményes alkotmányjogi panasz alapján a Pp. feljogosítja a Kúriát, hogy nemperes eljárásban határozza meg az orvoslás eljárási eszközét. A Kúria alapvetően a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, de lehetőség van arra, hogy indokolt esetben a panasz indítványozóját, illetve az ellenérdekű felet meghallgassa. Amennyiben az Alkotmánybíróság bírósági döntést semmisít meg, úgy a Kúria eljárása hivatalból indul. Amennyiben az Alkotmánybíróság jogszabályt/ jogszabályi rendelkezést semmisít meg, az eljárás az alkotmányjogi panasz előterjesztőjének a Kúriához benyújtandó kérelmére indul. Jogorvoslat: 1. Ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt/ rendelkezést semmisített meg, és az ügyben per vagy nemperes eljárás volt folyamatban, a Kúria értesíti a panasz indítványozóját, hogy 30 nap on belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál. Ilyenkor a bíróságnak a megengedhetőségről nem kell határoznia. Az előterjesztésre nem vonatkozik sem a szubjektív, sem az objektív határidő. 2. Ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt/ rendelkezést semmisített meg, a Kúria megállapítja az Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát, és szükség esetén az eljárás azon szakaszának soron kívüli, újbóli lefolytatását rendeli el. 3. Amennyiben az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát semmisíti meg, a Kúria az első- vagy a másodfokon eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. 4. Amennyiben az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisített, a döntéshozó hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében. 54

Különleges eljárások Bizonyos eljárások társadalmi jelentőségük, vagy sajátos eljárási helyzetük miatt oly mértékben különböző igény támasztanak, hogy az általános permodelltől el kell választani azokat. Az egyes perek mögöttes anyagát a Pp. általános szabályai képezik, de a speciális szabályok elsődleges érvényesülése mellett. I. egyes személyi állapotot érintő perek (pl. házassági, gondnoksági, apasági perek), II. gyermek tartása iránti perek, III. egyes személyiségi jogi perek (pl. sajtó-helyreigazítási per), IV. munkaügyi perek V. végrehajtási perek A személyi állapotot érintő perek közös eljárási szabályai: Az ember személyi minőségét és családi kapcsolatait meghatározó jogilag releváns tényezők összességét személyi állapotnak vagy státusznak nevezzük. Személyállapottal kapcsolatos polgári eljárásról akkor van szó, ha az eljárás tárgya a személyi állapot védelme vagy megváltoztatása: - Gondnoksági perek - Házassági perek - Származási perek - Szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási perek - Örökbefogadás felbontásával kapcsolatos perek Ezek a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. Lex specialis derogat legi generali elv (= a különös szabály lerontja az általános szabályt) → a különös felől kell az általános felé haladni. ● sajátos perfelvételi módot, amelytől a személyi állapotot érintő perekben nem lehet eltérni. E szerint a kereset közlésével egyidejűleg ki kell tűzni a perfelvételi tárgyalást, úgy, hogy még az esetleges ellenkérelem vagy viszonkeresetlevél előtte kézbesíthető legyen. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére előírt törvényi határidő pedig harminc nap, amely indokolt kérelemre maximum tizenöt nappal hosszabbítható meg. ● Minden személyi állapotot érintő perben a jogi képviselő nélkül eljáró fél az ellenkérelmet a perfelvételi tárgyaláson szóban is előadhatja. Az alperest erről a kereset közlésével egyidejűleg külön tájékoztatni kell. A jogi képviselővel eljáró felet ez a lehetőség nem illeti meg. A felek indoklás nélkül is kérhetik a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról. A kérelem előterjesztésének lehetőségére a bíróság köteles a feleket figyelmeztetni. ● Korlátozottan cselekvőképes fél a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. ● Különös jelentősége van az eljárás során a peres felek személyes megjelenésének és bírósági meghallgatásának. ● Bizonyos jogintézmények e pertípusban nem kerülhetnek alkalmazásra: válaszirat és viszontválasz, keresethez való csatlakozás, beavatkozás, bírósági meghagyás kibocsátása, perfelvételi tárgyalás mellőzése. ● A felperes mulasztása esetén az eljárás hivatalból megszüntetésének van helye. ● Az alperes egyoldalú távolmaradásával nem akadályozhatja a per lefolytatását. 55

● A felperes egyoldalú nyilatkozatával elállhat a keresettől (nincs szükség alperesi hozzá járulásra). ● Lehetőség van a perben jelentős tény hivatalból elrendelt bizonyítására (pl. tanú vagy szakértő meghallgatására). A tanúvallomást a tanú hozzátartozói viszonyára, a tanúként meghallgatott orvos pedig orvosi titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem tagadhatja meg. Kizárt a magánszakértői bizonyítást. ● A bíróság szükség esetén hivatalból is hozhat ideiglenes intézkedést. ● Gyermek veszélyeztetettsége esetén jelzéssel kell élni a gyermekvédelmi szervek felé. Gondnoksági perek: - kibővített illetékességi okok - az alperes teljes perbeli cselekvőképessége rendelkezik - keresetlevélben kötelezően feltüntetendő plusz adatok... - ha gyámhatóság a felperes, az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt csatolnia kell a keresetlevélhez - a tárgyalásról a nyilvánosságot a felperes kérelmére is ki lehet zárni, amennyiben az alperes személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt - ha az alperes érdemi tárgyalásra és a perfelvételi tárgyalásra is elővezethető. Ha viszont ideiglenes gondnoka van, akkor a Novella az ideiglenes gondnok feladatává teszi, hogy gondoskodjon az alperes megjelenéséről. Az elővezetés opcionálisan csak akkor rendelhető el, ha az ideiglenes gondnok közrehatására sem jelenik meg az alperes a tárgyaláson. Egyébként kényszerítőeszköz alkalmazásának helye nincs. - az idézésnek és a per során az alperes számára kézbesített tájékoztatásnak a fél mentális állapotához kell igazodnia - a bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára és a választójogból való kizárásának megítélése tárgyában igazságügyi pszichiátriai szakértőt rendel ki - gyámhatóság vagy az ügyész is lehet felperes - ha az alperes a per jogerős befejezése előtt meghal, akkor az eljárást meg kell szüntetni és az esetleges ítéletet hatályon kívül kell helyezni. A házassági bontóper főbb speciális szabályai: • illetékesség → utolsó közös lakóhely szerinti bíróság is illetékes • meghatalmazás → nem ügyvédnek adott meghatalmazáson a fél aláírását közjegyzőnek hitelesíteni kell • keresetlevél → fel kell tüntetni a házasság megkötésére, a házasságból született élő gyermekekre vonatkozó adatokat és csatolni kell az ezeket igazoló okiratokat, a felperesnek meg kell jelölni az életközösség kezdő és befejező időpontját, kivéve, ha ezt korábban bírósági ítélet már megállapította. Ez utóbbi esetben a határozatot csatolni kell. • Közös megegyezéses bontóperben- csatolnia kell a keresetlevélhez a teljes körű megállapodást, vagy Ptk. 4:21. § (3) bek. ról nyilatkozni kell, vagy egyezségi ajánlatot kell adni. o Ptk. 4:21. § (3) bek. A házasságnak a (2) bekezdés szerinti felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint - ez iránti igény esetén - a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta. • perfelvétel → o a perfelvétel lezárása után nem lehet az érdemi tárgyalást nyomban megkezdeni, a tárgyalást kötelező elhalasztani 56

o kivéve, ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke vagy valamelyik fél ismeretlen helyen tartózkodik • házassági vagyonközösség megszüntetése csak külön perben kérhető → bontó keresettel nem kapcsolható össze egy perben • házastársi közös vagyon megosztása iránti perben viszontkeresetként házassági vagyonjogi igény külön - beszámítási és hatásköri - feltételek nélkül is érvényesíthető. • házassági bontóperben az ítélet rendelkező részében meg kell állapítani a házastársi életközösség fennállásának időtartamát → ez a házassági vagyonjogi perben nem vitatható o szükség esetén kereseti kérelem nélkül is határozni kell a kapcsolattatás kérdésében is. Munkaügyi perek főbb speciális szabályai: (törvényszékek járnak el!, de a jogi képviselet nem kötelező) • meghatalmazás → szakszervezet is képviselheti saját tagját • munkavállalói költségkedvezmény jár → ha a munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a jogszabály szerinti mértéket • soron kívüli eljárás a megszüntetett munkaviszony helyreállítása iránti perben • bizonyítás → a munkáltatónak kell bizonyítani pl. a belső szabályzatok, utasítások, működése során keletkezett okiratok tartalmát, a juttatások számításának helyességét • felülvizsgálat → a minimálbér 5x-ösét meg nem haladó érték esetén kizárt a felülvizsgálat, DE! Kúria kivételesen engedélyezheti • hatáskör → közszolgálati jogvita nem munkaügyi per, hanem közigazgatási per, közigazgatási perrend alapján (pl. állami tisztviselők, rendőrök, honvédek) • felszámolás alatti munkáltatóval szembeni igények → o a felszámoló által vitatott igény a vitatás közlésétől számított 30 napon belül munkaügyi perben kell érvényesíteni o soron kívüli eljárás • illetékesség → a munkavállaló a munkáltató székhelye helyett perelhet a saját lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkavégzésének helye szerint illetékes bíróságon is • munkaviszony jogellenes megszüntetése miatti kereset → o keresetlevélben az igényelt elmaradt jövedelem tételeit jogcímenként, összegszerűen elkülönítve fel kell tüntetni és megjelölni a 12 havi távolléti díj összegét o perfelvétel lezárás után keletkezett kár, elmaradt járandóság miatt keresetváltoztatás az esedékessé válástól számított 30 napon belül, másodfokon 15 napon belül terjeszthető elő Végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per főbb speciális szabályai: ➢ illetékesség → kizárólagosan illetékes o a végrehajtást elrendelő járásbíróság o ha nem járásbíróság rendelte el (pl. közjegyző), akkor az adós lakóhelye szerinti járásbíróság ➢ keresetlevél → tartalmaznia kell o végrehajtást elrendelő nevét, ügyszámát o végrehajtó nevét, székhelyét, ügyszámát o végrehajtás korlátozása iránti perben azt a konkrét összeget, amelyre a végrehajtást korlátozni kéri 57

➢ soron kívüli eljárás → o írásbeli ellenkérelem és viszontkereset előterjesztésének határideje 15 nap o tárgyalás 1 hónaponként ➢ közjegyzői okirat közjegyző általi záradékolásával elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtás megszüntetése, korlátozása végrehajtási perben nem kérhető a követelés érvényes létrejöttének hiánya miatt → o a követelés érvényes létrejötte az általános szabályok szerinti egyéb polgári perben tehető vitássá o e polgári per bírósága felfüggesztheti a végrehajtást o ha e polgári perben a bíróság döntése szerint a követelés egészben vagy részben nem jött létre érvényesen → a jogerős ítélet alapján a végrehajtási eljárásban kérhető a végrehajtás megszüntetése, korlátozása A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított per A birtokvédelem három eszköze: 1. A birtokos önhatalommal léphet fel a birtoklását megzavaró tilos önhatalom ellen. Korlátja: a szükségesség mértéke. További feltétele, hogy a Ptk.-ban szabályozott más birtokvédelmi eszköz igénybevétele olyan időveszteséggel járna, hogy a birtokvédelem meghiúsulna. 2. Birtokper: a birtokos, amennyiben tilos önhatalommal lépnek fel ellene, bíróságtól kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. (A per az általános szabályok szerint zajlik.) A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell, az alperesnek tehát e törvényi vélelmet kell megdöntenie. 3. A birtokos a jegyzőtől 1 év en belül kérheti az eredeti állapot helyreállítása át, vagy a zavarás megszüntetését. Tényleges birtokállapot alapján zajló birtokvédelemről van szó! A Ptk. egyértelművé teszi, hogy a birtokában sértett választhat, hogy a jegyzőhöz vagy a bírósághoz fordul védelemért, az önhatalom gyakorlása mellett. A jegyző birtokvédelmi eljárása (Kormányrendelet alapján): A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, akinek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A kérelemnek tartalmaznia kell: - a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét/ székhelyét - elektronikus formában benyújtott kérelem esetén hitelesítést - annak a félnek a nevét, lakcímét/ székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik - ismertetni kell az eljárás alapjául szolgáló tényállást - a birtokvitával érintett dolog megjelölését - a jegyző illetékességét megalapozó tények előadását - a birtoksértő magatartás elkövetésének helyét, idejét - a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat és képviselő eljárása esetén a meghatalmazást. 58

A jegyző a kérelmet az eljárási határidő megkezdődésétől számított 3 nap on belül nyilatkozattétel céljából saját kézbesítő útján vagy személyesen átadott iratként kézbesíti, illetve elektronikusan vagy postai úton hivatalos iratként megküldi az ellenérdekű félnek. Ő írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző 5. napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárás befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza határozatát. Elrendelheti az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat megalapozottnak találta. A kérelmet elutasítja, ha - a bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak - hatáskörének, illetékességének hiányát észleli - valamelyik fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében - a birtokvédelmet kérő a kérelem valamelyik tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott - illetékfizetési kötelezettségének nem tett eleget - a kérelmet nem az arra jogosult terjesztett elő A jegyzőnek szigorú határidőket ír elő a jogszabály. Általában 15 nap on belül be kell fejezni az eljárást. A jegyzőre a kormányrendelet kizárási okokat is megállapít. A jegyző a bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a jegyző valósnak fogadja el. Helyszíni szemlére és a felek meghallgatására lehetőség van. Az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet vesznek fel. A birtokvédelem kérdésében hozott határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. A Pp. a jegyzői határozat megváltoztatása iránti pert szabályozza. A perben a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni, de a XLI. fejezetben foglalt eltérésekkel. A jegyzői határozat megváltoztatását azt kérheti, aki nem ért egyet vele. A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti járásbíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. A 15 nap os keresetindítási határidő a jegyző határozatának kézbesítésekor nyílik meg. A keresetlevelet a jegyzőnél kell benyújtani, aki 8 nap on belül felterjeszti a bírósághoz. Amennyiben a felperes a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Amennyiben a fél kérelmet terjeszt elő a birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt, a bíróságnak a kérelemről soron kívül kell határoznia. Hivatalból nem függesztheti fel a végrehajtást. A bíróság döntése lehet: 1. Ha a jegyzői birtokvédelmi határozat érdemben helyes, a bíróság a keresetet elutasítja. 2. Ha a jegyzői határozat érdemben helytelen, azt egészben vagy részben megváltoztatja. A bíróság ítélete ellen fellebbezésre van lehetőség. Felülvizsgálat kizárt. 59

Közérdekből indított perek: A perviszony alapmodellje tradicionálisan 1 felperesre és 1 alperesre van tervezve. Az anyagi jog azonban számos esetben lehetőséget biztosít arra, hogy a jogviszonyban többesség álljon fenn, ezért az eljárási jogban is biztosítani szükséges a többes perlekedés lehetőségét. Ennek általános formája a pertársaság, azonban a modern jogrendszerek számos esetben biztosítanak ennél is szélesebb körű lehetőséget a többes, tömeges perlekedésre. A kollektív igényérvényesítési eszközök egyike a közérdekű perek csoportja. A Pp. nem sorolja fel a közérdekből indított perek körét, hanem lehetővé teszi, hogy más törvény rendelje el e fejezet alkalmazását. Egyes közérdekű pereket az ügyész indít, másokat közigazgatási szervek, bizonyos esetekben egyéb (pl. civil) szervezetek is jogosultak lehetnek perindításra. Egyes közérdekű perek megállapítási vagy jogalakítási típusú jogkövetkezményeket céloznak, mások akár pénzügyi követelés érvényesítésére is alkalmasak. A pertípus úgy viselkedik, mint a különleges perek általában: a speciális szabályokat e fejezet adja meg, amelyek lerontják az általános szabályok érvényesülését. Amennyiben speciális szabály nincs, úgy a Pp. általános rendelkezéseit kell alkalmazni. - a per folyhat egyesbíró előtt; ha különösen bonyolult az ügy, kivételesen háromtagú tanács elé utalhatja (visszautalás nem lehetséges) - felperesek azok a személyek/ szervezetek lehetnek, akiket törvény, vagy az adott szervezet státuszát körülíró szabály a perindításra feljogosít - beavatkozás ex lege kizárt - a keresetlevélben az általános szabályok szerinti kellékeken felül meg kell jelölni a ténylegesen érintett anyagi jogi jogosultakat és azt, hogy milyen módon kell igazolniuk az érintett jogosulti csoporthoz való tartozásukat annak érdekében, hogy az ítélet rájuk alkalmazható legyen - két speciális eljárás megszüntetési eset: ha - hiányzik az azonos érintettség - a felperesnek nem sikerül megfelelően meghatároznia az igazolási módot - egyesítés: az azonos alperessel szemben indított, azonos jogosulti kört felölelő pereket egyesíteni kell, az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt - az ítélet kötelező tartalmi kelléke, hogy az azonosítási szempontokkal és az igazolás konkrét módjával meghatározza az anyagi jogi jogosultak körét - perköltség: a ténylegesen pert indító felperest kell jogosítani, illetve kötelezni, mert a költségek nála merülnek fel - a jogerőhatás alól csak azokat az anyagi jogi jogosultakat vonja ki a törvény, akik ezt a kívánságukat kifejezték [opt-out rendszerű kollektív igényérvényesítés] - az érintett jogosultakat értesíteni kell a jogerős ítéletről, amely az alperes feladata (ő ismeri a jogosultakat, valamint az ő érdeke megtudni azt, hogy számíthat-e még igényérvényesítésre) Társult per: Opt-in típusú kollektív igényérvényesítési eszköz. Meghatározott tárgyú ügyekben vehető igénybe és azt teszi lehetővé, hogy nagy számú személyek egy perben (nem egyesítéssel és nem a pertársasági szabályok szerint) érvényesíthessék reprezentatív jogukat (közös jogi és ténybeli alapokon nyugvó igényeiket). A jogosultak döntése és kifejezett nyilatkozata képezi annak alapját, hogy az igények együttesen, egyetlen perben legyenek elbírálhatók. 60

A felperesek személyükben ismertek, azonosítottak, ennek ellenére a társult per lényege, hogy nem a felperesek egyedi igényeinek összességét, hanem egyetlen, tipikus igényt, azaz egy érvényesített jogot és egy hozzátartozó tényalapot bírál el a bíróság. Kizárólag 1. Fogyasztói 2. Munkaügyi 3. Környezetvédelmi jogvitákban van rá lehetőség. - A jogi képviselet az eljáró bíróságra tekintet nélkül, mindkét oldalon kötelező. - Járásbíróságon mindig, törvényszéken főszabályként egyesbíró jár el, utóbbi esetben azonban a különösen bonyolult vagy társadalmilag jelentős perekben háromtagú hivatásos bíróból álló tanács ítélkezik. - Legalább 10 felperes szükséges a per megindításához. A társulásnak a per folyamán mindvégig fenn kell állnia. - Különleges keresetlevél: egyben tartalmazza a per engedélyezése iránti kérelmet is. Előterjesztője a reprezentatív felperes. - A bíróság a keresetlevelet és az engedélyezés iránti kérelmet a benyújtástól számított 60 napon belül megvizsgálja és döntést hoz. - Az engedélyezés elutasítása esetén az eljárást meg kell szüntetni, de a keresetindítás hatályai fennmaradnak és az igény 30 napon belül az eredeti hatályokkal egyedi perben érvényesíthető. - A társult per felperesei írásbeli szerződéssel kötelesek társulásukat létrehozni, amely a keresetlevél kötelező melléklete. Meglétét és tartalmát a bíróság vizsgálja. A szerződést a bírósági iratok között zártan kell kezelni. - A felperesekhez utólagosan belépni, illetve kilépni egy ízben, összegyűjtve, a perfelvételi szakban van lehetőség. Ehhez a bíróságtól engedélyt kell kérni, amely akkor adható meg, ha nem nehezíti meg jelentősen az eljárás menetét. - A felpereseket megillető perbeli jogok egységesen, kizárólag a reprezentatív felperes által gyakorolhatók. - Perköltség tekintetében a reprezentatív felperest kell kötelezni, illetve jogosítani. Külföldön közokiratként kiállított okiratra a magyar közokirat szabályait kell alkalmazni, amennyiben azt az adott államban akkreditált külképviseleti hatóság (konzul) felülhitelesítette. A felülhitelesítés mellőzésére az erről szóló hágai egyezményben részes államok számára van lehetőség, amennyiben az úgynevezett Apostille feltételeit teljesítik. A külföldön kiállított magánokiratra is a magyar Pp. teljes bizonyítóerejű magánokirati szabályai az irányadók. Két kivétel: 1. A Pp. nem követeli meg a magyar jogszabályi alaki feltételek meglétét olyan okirat esetében, amely jogügylet bizonyítása céljából jött létre. Így a magyar bizonyító erőt nem élvezi, de a hazai (kiállítás helye szerinti) bizonyító erővel rendelkezhet. 2. Az eljárási nyilatkozatokra azonban kifejezetten előírja a konzuli felülhitelesítési kötelezettséget, amennyiben a kiállítás helye szerinti állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérő követelményt nem ír elő. 61

Bírósági végrehajtás 1994. évi LIII. törvény, a bírósági végrehajtásról (Vht.) A törvény hatálya A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, a Vht. szerint kell végrehajtani. + amikor a végrehajtás speciális vagyonra, munkabérre, egyéb járandóságra, vagy pénzügyi intézményeknél kezelt összegre folyik és a követelést közigazgatási végrehajtás, vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be + közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó és ingatlan végrehajtás esetén Ha egy ingóságot vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, a Vht. szerint kell tovább folytatni! Bírósági végrehajtásra akkor kerül sor, ha a kötelezett önként nem teljesít. Az állami kényszer alkalmazása közhatalmi szankció, amely elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen azonban személyiségi jogait is érintheti. A végrehajtási kényszer legfontosabb elvei: 1. Arányosság Csak a követelés mértékéhez képest szükséges és indokolt vagyoni kényszert lehet alkalmazni. 2. Fokozatosság - az alábbi sorrendben: pénzkövetelést elsősorban - a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből - az adós munkából származó jövedelméből - az adós ingóságaiból - az adós ingatlanából kell behajtani Lefoglalt ingatlan csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. A végrehajtás elrendelésének általános feltételei Végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz b) jogerős vagy előzetesen végrehajtható c) a teljesítési határidő letelt Konjuktív feltételek! Az allimentációs = létfenntartási jellegű szolgáltatások (tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás) esetében speciális szabály érvényesül: A végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíj-részletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el. 62

Végrehajtható okiratok: ● a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap → marasztaló határozat alapján/ büntető ügyben hozott határozat polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalás tartalmazó része alapján/ egyezség alapján ● olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el (pl. jegyzőnek a birtokvitában hozott határozata) ● a bíróság végrehajtást elrendelő/ letiltó/ átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata ● a bíróság pénzbüntetésről/ pénzbírságról/ rendbírságról/ vagyonelkobzásról szóló értesítése ● a bíróság bűnügyi költségekről/ elővezetési és kísérése költségekről/ fegyelmi eljárásban kiszabott pénzbírságról/ alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése ● a bűnügyi zárlatot elrendelő és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozat ● az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés ● központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés Közvetlen bírósági letiltás: A bíróság VH lap kiállítása, illetve az okirat záradékolása helyett közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést. Kötelező, ha a végrehajtást kérő ezt kérte, vagy a végrehajtás tartásdíj, illetve más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik. Közvetlen bírósági felhívás: A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. A végrehajtás foganatosításának közös szabályai A végrehajtás során felmerülő költséget, ha törvény másképp nem rendelkezik, a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. A végrehajtó a gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyben az előleg bevárása nélkül köteles eljárni. A végrehajtó postán kézbesíti az adósnak a végrehajtható okiratot. → hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok! Amennyiben változás következik be a felek személyében, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a bíróság/ hatóság, az okirat kiállítása után pedig a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében végzéssel dönt. A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, egyúttal a végrehajtási költségeket is megfizetni. 63

Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés - alaptalan, - azt már teljesítették, vagy - egyébként megszűnt, vagy - a követelés, ill. a végrehajtási jog elévülésére hivatkozik, a végrehajtó felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 nap on belül nyilatkozzon, egyúttal a végrehajtási költségeket fizesse meg. A nyilatkozat lehet: 1. A végrehajtást kérő az adós állítását elismeri, a költségeket megfizeti → a végrehajtási eljárás befejeződik 2. A végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte az adós állítását, de a költségeket nem fizette meg → a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a költségek megfizetésére 3. Amennyiben a végrehajtást kérő az adós állítását nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése/ korlátozása iránt pert indíthat. Rendbírság: A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújthatja az adóst, vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt/ szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügy értéket. Kizárólag abból az okból nem lehet rendbírságot kiszabni, hogy az adós a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti. Amennyiben a végrehajtó a bírságolás alapjául szolgáló körülményről tudomást szerez, a bírságolás kilátásba helyezésével haladéktalanul felhívja a jogsértőt kötelezettségének teljesítésére, illetve a magatartás abbahagyására. A felhívást jegyzőkönyvben rögzítik, annak eredménytelensége esetén indítványt tesz a bíróságnál a rendbírság kiszabására. A végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de - lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen - külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik - meghalt és jogutóda ismeretlen Kivétel: ha az adósnak van képviselője Speciális helyzet: ha az adós cégnek van lefoglalható vagyontárgya, de a cégbíróság a céget hivatalból törölte a cégjegyzékből → ügygondnokkal folytatható az eljárás. A végrehajtás felfüggesztése: A) Vht. szerinti lehetőségek: - végrehajtást kérő kérelmére - adós kérelmére, ha méltányolható körülményt igazol és nem sújtották rendbírsággal - ha a végrehajtás ingatlan kiürítése iránt folyik; az adós kérelmére 1 ízben, legfeljebb 6 hónapra - jogorvoslat esetén a jogorvoslatot elbíráló bíróság rendelkezhet róla - ha a végrehajtási eljárásba zálogjogosult kíván bekapcsolódni B) Pp. szerinti lehetőségek: - sikeresnek mutatkozó kézbesítési fikcióval szembeni kifogás esetén 64

- előreláthatólag sikeres igazolási kérelem esetén - felülvizsgálati kérelem esetén a Kúria rendelkezhet róla, kérelemre - fellebbezési tárgyalás elhalasztása esetén - perújítási kérelem esetén A végrehajtás felfüggesztéséről, illetve annak elutasításáról rendelkező végzés ellen is van helye fellebbezésnek. A végrehajtás szünetelése A Vht. speciális szabályokat tartalmaz, ezért a Pp. rendelkezései nem alkalmazhatók. A szünetelést a végrehajtó állapítja meg. A szünetelés tartalma alatt az eljárás nem folytatódik, további eljárási cselekmények nem végezhetők. ● az adós személyazonossága nem állapítható meg ● az adós meghalt/ megszűnt és a végrehajtást kérő nem kérte a jogutódlás megállapítását ● a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködését megtagadta ● az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetve a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt ● a végrehajtást kérő a költségeket nem előlegezte ● az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték ● külön törvény így rendelkezik A szünetelés időtartamára nézve a Vht.-ban nincs szabály. Részletfizetés engedélyezése: A végrehajtó jegyzőkönyvben állapítja meg a részletfizetést, amit a végrehajtást kérőnek kézbesít. Erre 15 nap on belül nyilatkozhat, tiltakozhat vagy feltételt támaszthat. Ha a végrehajtást kérő jogi személy 12 havi , ha természetes személy 6 havi részletfizetés engedélyezhető részére. A részletfizetés megállapításával kapcsolatban végrehajtási kifogásnak van helye. Amennyiben az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, valamennyi eljárásra alkalmazni kell a részletfizetést. A végrehajtási jog elévülése: A végrehajtandó követeléssel együtt évül el, amit általában kérelemre lehet figyelembe venni. Hivatalból kell figyelembe venni, ha tartásdíj/ életjáradék/ baleseti járadék/ más egyéb járadékszerű követelésre irányul, vagy munkaügyi követelés. Az elévülés joghatása, hogy az ezt követően előterjesztett kérelemre a végrehajtást nem lehet elrendelni, a már elrendelt végrehajtást pedig nem lehet folytatni. Végrehajtói letiltás: Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 nap on belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja. A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le és fizesse ki a végrehajtást kérőnek. A levonás alapja a nettó bér. 65

Mentesség - az alábbi jogcímeken folyósított juttatások nem vonhatók végrehajtás alá: - nemzeti gondozási díj - anyasági támogatás - rokkantsági járadék - ösztöndíj - fogyatékossági támogatás - a fogvatartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg + a munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének A munkabérből történő levonás főszabály szerint legfeljebb 30% lehet. Kivétel: legfeljebb 50%-ig terjedhet tartásdíj/ munkavállalói munkabér/ jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér/ több letiltás esetén összesen. A munkáltató kötelezettségei: ▪ a letiltásban meghatározott összeget levonni és kifizetni a végrehajtást kérőnek ▪ értesíteni az adóst a letiltásról ▪ amennyiben akadályba ütközik a letiltás, a letiltást kibocsátó szervet értesítenie kell erről ▪ a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kell kiállítania az adós részére, amely tartalmazza, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni Ezen kötelezettségei megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg (fizetési számlán és betétszámlán) teljes összegben végrehajtás alá vonható. Több számlatulajdonos esetén ugyanez a helyzet. A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az erre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat, az őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt. Ingó végrehajtás: Ingónak minősülnek azok a dolgok, amelyek állaguk sérelme nélkül egyik helyről a másikra helyezhetők. A Vht. szempontjából továbbá a követelés, az értékpapír és az üzletrész is. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 nap on belül az ingófoglalást el kell végezni. A végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja. Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében lévő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonát képezi. Amennyiben más személy tulajdonában álló dolgot is lefoglalnak, annak tulajdonosa végrehajtási igénypert indíthat. Foglalás alól mentes ingóságok: A Vht. taxatív felsorolást ad. Pl.: olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, szükséges ruházati cikk / ágynemű / bútor, fűtő-és világítóeszköz. Amennyiben a végrehajtó ilyen ingóságot is lefoglal, az adós végrehajtási kifogással élhet. Amennyiben az adós a foglalás után sem teljesítette a fizetési kötelezettségét, a lefoglalt ingóságokat a foglalástól számított 30 nap eltelte után, haladéktalanul értékesítik. Ennek elsődleges módja az árverés, amelynek alapja a becsérték meghatározása. A végrehajtónak a foglaláskor minden esetben kötelezettsége becsléssel megállapítani a lefoglalt 66

ingóság értékét. Amennyiben a felek sérelmezik a becsértéket, végrehajtási kifogást terjeszthetnek elő. Ingatlan végrehajtás: Az adós tulajdonában álló bármilyen ingatlant végrehajtás alá lehet vonni. Fokozatosság elve: ha a végrehajtó az adós ingatlanát lefoglalja, azt csak akkor értékesítheti, ha a követelés az adós egyéb vagyon tárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Az árverési ingatlanon tulajdonjogot szerző személy tehermentes tulajdon szerez. Kivétel: - telki szolgalom - közérdekű használati jog - az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog - a törvényen alapuló, de ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett haszonélvezeti jog Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó 3 munkanap on belül lefoglalja azt. Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzését soron kívül intézi el. Ingatlan értékesítése: A végrehajtó az ingatlan árveréséről szóló hirdetményt a becsérték megállapításától számított 30 nap on belül köteles közzétenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában. A becsértéket igazságügyi szakértő 6 hónapnál nem régebbi szakvéleménye alapján állapítják meg. Főszabály: az ingatlan beköltözhető állapotban kell árverezni. Kivétel: lakottan kell árverezni, ha - abban érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik - abban haszonélvező lakik - az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik - az adós és a végrehajtást kérő a lakottan történő értékesítésben megállapodott - a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért - abban az adós egyenesági felmenője lakik és az adós az ingatlan tulajdonjogát tőle ingyenesen szerezte Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat (szakaszosan csökkentik a kikiáltási árat az árverési időszak alatt 90%-ról lefelé). A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára (az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken) árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el. Ehhez csak akkor nem szükséges a végrehajtást kérő beleegyezése, ha az értékesítésből befolyó vételárból a követelések előreláthatólag kielégíthetők. Amennyiben az ingatlanárverés vevő hiányában sikertelenül zárul, újabb árverés kitűzésére nem kerül sor, azonban a végrehajtást kérő nem veheti át az ingatlant minimáláron, hanem az ingatlan kapcsán folyamatos árverezés iránti hirdetmény kerül közzétételre Jogi személy végrehajtást kérő által lakás kiürítése iránt kezdeményezett végrehajtási eljárásban a lakóingatlanának elhagyására köteles természetes személy kötelezett kérelmére a végrehajtó a kiürítésre megállapított határidőt 90 nappal meghosszabbíthatja, ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot nem szabtak ki. 67

A végrehajtó a lakó ingatlan kiürítésének foganatosítását november 15-étől április 30-áig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. A halasztásnak nincs helye, ha önkényesen elfoglalt lakáskiürítésről van szó, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki. Önkényesen elfoglalt lakás kiürítését a bíróság nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el! A végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatállyal nincs. A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése - kielégítési sorrend: kezdeményezésével, 1. Végrehajtási költségek: valamennyi, a végrehajtási eljárás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban felmerült költség 2. A végrehajtást kérő részéről felmerülő költségek 3. Gyermektartásdíj 4. Jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj 5. Munkavállalói munkabér 6. Állam javára fizetendő összeg 7. Adó és más köztartozások 8. Egyéb követelés 9. Végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet csak a sorrendben hátrébb állót kielégíteni. Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, a követeléseket arányosan kell kielégíteni. Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 nap on belül felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek, egyúttal tájékoztatja őket a benyújtható jogorvoslat lehetőségéről. A felosztási terv ellen a kézbesítéstől számított 15 nap on belül végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. Meghatározott cselekmény végrehajtása: Valamely cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartás tűrésére, az azzal való felhagyásra kell rábírni a kötelezettet. Fokozatosság: a bíróság a végrehajtható okiratban az adóst/ kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívja az önkéntes teljesítésre. Az okiratot a feleknek postán kézbesítik. A teljesítést, vagy annak elmaradását a végrehajtást kérőnek közölnie kell a végrehajtóval, aki szükség esetén ezt a helyszínen ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet haladéktalanul beterjeszt a végrehajtást foganatosító bírósághoz a végrehajtás további módjának meghatározása iránt. Ez lehet: - pénzegyenérték megfizetése - a meghatározott cselekmény kötelezett költségére és veszélyére történő elvégzése/ elvégeztetése - 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírság - rendőrség közreműködésével történő kikényszerítés 68

Tipikus cselekmények: ● gyermek átadása ● lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása ● önkényesen elfoglalt lakás kiürítése ● szellemi tulajdon megsértésében született határozat végrehajtása ● az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása ● hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést/ módosítást/ törlést elrendelő határozat végrehajtása Biztosítási intézkedés: Ha a követelés teljesítése érdekében a végrehajtható okiratot a végrehajtás valamelyik általános feltételének hiányában még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére van helye az elrendelésének. Ha a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, vagy jogerős, de a teljesítési határidő még nem telt le. A VH lap kiállítására jogosult bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Fajtái: ➢ Ha a per tárgya pénzkövetelés, akkor kizárólag pénzkövetelés biztosítása rendelhető el. ➢ Meghatározott dolog zárlatára akkor van mód, ha a peres eljárás tárgya maga dolog, illetve a dologra vonatkozó valamely jog. Zárlat vonatkozhat ingóra és ingatlanra egyaránt. ➢ Az ingóság zárlatát elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak és egyúttal lefoglalja az ingóságot. ➢ Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság az intézkedést nem szünteti meg. Amennyiben az eljárás az adós marasztalása nélkül ér véget, a végrehajtást kérő viseli a biztosítási intézkedéssel felmerült költséget. Jogorvoslatok a végrehajtási eljárásban Végrehajtás elrendelésével kapcsolatos: o VH lap visszavonása: ha a bíróság a törvény megsértésével állította ki o VH záradék törlése: ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el a záradékkal o Fellebbezés: ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről végzést hozott (VH lap kérelem szerinti kiállítása ellen fellebbezésnek helye nincs!) o Felülvizsgálat: másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság a külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött. Végrehajtás foganatosításával kapcsolatos: ● Végrehajtási kifogás: a végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen a fél, vagy más érdekelt terjesztheti elő a végrehajtást foganatosító bíróságnál. 69

A végrehajtó intézkedésétől számított 15 nap on kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt 3 munkanap on belül továbbítja a bíróságnak. 3 hónap eltelte után nincs lehetőség az előterjesztésére. Lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedés vagy intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtó a kifogással érintett végrehajtási ügyben járó munkadíja 20 %-ának, ugyanazon végrehajtási cselekmény tekintetében ismételt eljárási szabálysértés esetén pedig 50 %-ának megfelelő pénzösszeg megfizetésére köteles. ● Fellebbezés → a bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen Ha a bíróság helyt adott a végrehajtási kifogásnak, az erről szóló végzés ellen a végrehajtó is fellebbezhet, ha a bíróság a végrehajtó intézkedésének megsemmisítéséről döntött vagy a végrehajtó által előterjesztett díjjegyzéket vagy a végrehajtási költségek tekintetében készült felosztási tervet módosította, illetve a végrehajtó munkadíjának csökkentését alkalmazta. A bíróság határozata elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik, vagy a jogorvoslat a rendőrség közreműködésének elrendelésével függ össze. A végrehajtó és a rendőrség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya! 70

Illeték 1990. évi XCIII. törvény, az illetékekről (Itv.) A bírósági eljárásért fizetendő díj. Az illeték beszedése és elosztása állami feladat (adóhatóság), ugyanakkor a bíróságnak az illeték mértékének megállapítása mindenkor, hivatalból elvégzendő feladata. Amennyiben a polgári peres és nemperes eljárásban az eljárás tárgyának értéke megállapítható, az elsőfokú eljárás megindításakor fennálló érték, azaz a pertárgy értéke képezi az illeték számításának alapját. Jogorvoslati eljárás esetén a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Vannak a Pp. által meghatározott pertárgyértékű perek. Több követelés együttes érvényesítése esetén az illeték alapját össze kell számítani. Vagylagos vagy eshetőleges igények érvényesítése esetén a legmagasabb követelés alapján kell számítani az illetéket. Ha a pertárgy értéke megállapítható, a bírósági eljárás illetékének mértéke a pertárgy értékének meghatározott százaléka azzal a megszorítással, hogy az Itv. a fizetendő illeték minimum és maximum összegét is meghatározza. A pertárgy értéke nem minden esetben állapítható meg. - járásbíróság előtt peres eljárás 350 000 Ft, nemperes eljárás 200 000 Ft - törvényszék előtt első fokon indult peres eljárás 600 000 Ft, nemperes eljárás 350 000 Ft - törvényszék előtt, fellebbezési eljárás - peres eljárás esetén 300 000 Ft, nemperes eljárás esetén 170 000 Ft - ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban peres eljárás 600 000 Ft, nemperes eljárás 300 000 Ft - Kúria előtti fellebbezési eljárás 500 000 Ft, felülvizsgálati eljárás 700 000 Ft Az illeték mértéke: ● Elsőfokú peres eljárásban 6 %, min. 150 000 Ft, max. 1 500 000 Ft ● Bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3 %, min. 5000 Ft, max. 750 000 Ft ● Végrehajtási eljárás 1 %, min. 5000 Ft, max. 350 000 Ft ● Egyéb nemperes eljárások 3 %, min. 5000 Ft, max. 250 000 Ft Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50 %-a, ha a polgári pert előzetes bizonyítási eljárás előzte meg. Tételes illetékek: pl. - házassági bontóper 30 000 Ft - csődeljárás és felszámolási eljárás során benyújtott kifogás, valamint végrehajtási kifogás 15 000 Ft Illeték a perorvoslati eljárásokban: A fellebbezési illeték 8 %, min. 15 000 Ft, max. 2 500 000 Ft. Amennyiben a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, 15 000 Ft. Végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetén 3 %, min. 7000 Ft, max. 300 000 Ft. Felülvizsgálati eljárás illetéke 10 % , min. 50 000 Ft, max. 3 500 000 Ft. 71

Az eljárási illeték-kötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik. Elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy illetékbélyegen kell leróni. Amennyiben az illeték lerovását a fél elmulasztotta, az eljáró bíróságnak fel kell hívnia a megfizetésre azzal, hogy mulasztása a beadvány elutasításának jogkövetkezményével jár-e. Illetékmentesség: az illeték előlegezésére és viselése alól mentesít. Tárgyi illetékmentesség: a per tárgyára tekintettel nem kell illetéket fizetni, függetlenül az eljárást kezdeményező fél vagyoni és jövedelmi viszonyairól. Személyes illetékmentesség Illeték-feljegyzési jog: mentesül az illeték előzetes megfizetése alól, azonban az illeték viselésére kötelezhető. Mérsékelt illeték: arra ösztönzi a feleket, hogy kerüljék el a pert közvetítői eljárással, vagy hogy a peres eljárás minél korábbi szakaszban befejeződjön. Az illeték a peres eljárás illetékének 10 %-a, ha: - a felperes a keresetétől eláll - az eljárás szünetelés folytán megszűnik - alperes a követelést elismeri vagy teljesíti - a felek egyezséget kötnek - a felek az eljárás megszüntetését közösen kérik - a bíróság az eljárást megindító beadványt visszautasítja 30%, ha a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az eljárás szünetelése, vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetve az eljárás megszüntetését a felek közösen kérik. 50 %, ha a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a felek egyezséget kötnek. 72

Polgári nemperes eljárások 2017. évi CXVIII. törvény, a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról (Bpnp.) Perpótló: fizetési meghagyás, iparjogvédelmi Perelhárító: egyezségi eljárás Jogállapot változtató: holtnak nyilvánítás, halál tényének megállapítása Jogok gyakorlását elősegítő: hagyatéki eljárás Jogot kényszer útján érvényre juttató: végrehajtási eljárás, felszámolási eljárás. Peres eljárástól való eltérések: a) eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra b) jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye, c) ügy érdemében is végzéssel kell határozni (eljárást befejező ellen is van helye fellebbezésnek) d) Jogi képviselet nem kötelező (ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezést, illetve Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő számára kötelező) e) nincs ítélkezési szünet f) nincs helye magánszakértő alkalmazásának g) ha Pp szerint szünetelésnek v. félbeszakadásnak van helye, de a törvény azt kizárja, eljárás hivatalbóli megszüntetésének van helye h) egyezségi kísérletnek nincs helye. Egyes nemperes eljárások háttérjogszabályának már nem csak a Pp., hanem a Bpnp. bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései is tekintendők. Bpnp-ben szabályozott eljárásokban nem alkalmazható: • illetékességi kikötés • beavatkozás • ideiglenes intézkedés elrendelése • szünetelés • egyezségkötés • kérelmező halálán alapuló félbeszakadásnak • felülvizsgálatnak Egyes bírósági nemperes eljárások: 1. Holtnak nyilvánítási eljárás A jogképesség kivételes megszűnési esete. Aki eltűnt, és eltűnésétől 5 év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna. - Hirdetmény közzététele 30 napra, - bizonyitás hivatalból - szükség esetén ügygondnok. Ptk.: bíróságnak a halál időpontját is meg kell állapítania. Ha nem tudja, az eltűnést követő hónap 15. napja. Az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni. 73

Határozat módosítása: ha bebizonyosodik, hogy korábban vagy később tűnt el, de a feltételek egyébként fennállnak. Hatályon kívül helyezése: ha bebizonyosodik, hogy később tűnt el, és a feltételek ezért nem állnak fenn – a jogosultak kérhetik mindkettőt az első fokon eljárt bíróságtól. 2. Halál tényének megállapítása Ha kétséget kizáróan megállapítható a halál bekövetkezte, de annak anyakönyvezése elmaradt. A halál tényének, helyének és időpontjának együttes bizonyítása szükséges. 3. Eltűntnek nyilvánítás Kizárólag tb joghatások kiváltására alkalmas. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából haláleset az eltűnés is, ha a bíróság jogerősen megállapította. A tb jogszabályok szerinti juttatás igénybevételére jogosult kezdeményezheti. 60 napon belül dönt a bíróság. 4. Apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban Feltétele: (a) apaság vélelmét házassági kötelék keletkeztesse (b) házastársak életközössége legalább 300 napja megszűnt és (c) akitől ténylegesen származik, apai elismerő nyilatkozattal a magáénak akarja elismerni. A kérelmet a vélelmezett apa, anya és a gyermeket elismerni kívánó férfi közösen terjeszti elő. Bíróság bizonyitást nem vesz fel, de a feltételeket vizsgálja. Akkor állapíthatja meg, hogy nem az anya férje/volt férje az apa, ha a meghallgatáson a kérelmezők és akiknek hozzájárulása szükséges, együttesen jelen vannak és a szükséges feltételek fennállnak. 5. Házastársi vagyonközösség közös kérelemre megszüntetése és helyreállítása az életközösség alatt - csak ebben az esetben nemperes. Ha egyik házastárs kéri egyoldalúan, pert kell indítania. Járásbíróság hatásköre, bármelyik házastárs lakóhelye megalapozza az illetékességet. Ha helyt ad, a vagyonközösséget a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napjától megszünteti. Bírósági helyreállítása: ha az ok, amely alapján megszüntették, már nem áll fenn, és közösen kérik. Csak az a bíróság illetékes, amelyik megszüntette. Ha helyt ad, a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napját követő naptól helyreállítja. 74