Szobrok

Összefoglaló az Országház homlokzatain található szobrokról Alkotó A Mű címe Alkotó A Mű címe Alkotó A Mű címe 1. Szécsi Antal Árpád vezér 38. Keszler Adolf Károly Róbert 72. Andrejka József Fráter György 2. Mátray Lajos Kund vezér 3. Mátray Lajos Ond vezér 39. Fleischl Károly Nagy Lajos 73. Hirsch József I. Rákóczi György 4. Köllő Miklós Töhötöm vezér 5. Köllő Miklós Tas vezér 40. Andrejka József Mária 74. Vasadi Ferenc Bocskai István 6. Köllő Miklós Huba vezér 7. Mikula Ferenc Előd vezér 41. Andrejka József II. Károly 75. Tóth István Bethlen Gábor 8. Mikula Ferenc Álmos vezér 9. Frank Kálmán Árpád vezér 42. Róna József Zsigmond 76. Brestyánszky Béla Báthory István10. Jankovits Gyula Zsolt fejedelem11. Jankovits Gyula Taksony fejedelem 43. Tóth István Albert 77. Ligeti Mór Apafi Mihály12. Vasadi Ferenc Géza fejedelem13. Frank Kálmán Szent István 44. Strohoffer Béla I. Ulászló 78. Brestyánszky Béla Mátyás14. Kiss György Péter15. Kiss György Aba Sámuel 45. Holló Barnabás Hunyadi János 79. Mayer Ede Nagy Lajos16. Ligeti Mór I. András17. Holló Barnabás I. Béla kormányzó 80. Bezerédi Gyula Pálffy Miklós18. Kiss György Salamon19. Szász Gyula I. Géza 46. Mayer Ede* V. László 81. Bezerédi Gyula Dobó István20. Vasadi Ferenc Szent László21. Szász Gyula Könyves Kálmán 47. Róna József Mátyás 82. Kiss György Jurisics Miklós22. Hirsch József II. István23. Kallós Ede II. Béla 48. Vasadi Ferenc II. Ulászló 83. Kiss György Erdődy Tamás24. Lantay Lajos II. Géza25. Lantay Lajos III. István 49. Vasadi Ferenc II. Lajos 84. Andrejka József Zrínyi Miklós26. Lantay Lajos II. László27. Lantay Lajos IV. István 50. Tóth István Szapolyai János (a hadvezér)28. Tóth István III. Béla29. Szász Gyula Imre 51. Tóth István I. Ferdinánd 85. Kiss György Zrínyi Miklós30. Hirsch József III. László31. Szász Gyula II. András 52. Brestyánszky Béla Miksa (a költő)32. Szász Gyula IV. Béla33. Szász Gyula V. István 53. Mayer Ede* Rudolf 86. Mátray Lajos II. Rákóczi34. Szász Gyula IV. László35. Keszler Adolf III. András 54. Vasadi Ferenc II. Mátyás Ferenc36. Keszler Adolf Vencel37. Keszler Adolf Ottó 55. Vasadi Ferenc II. Ferdinánd 1a. Szécsi Antal Árpád vezér 56.. Kiss György III. Ferdinánd apródja 1 57. Lantay Lajos IV. Ferdinánd 1b. Szécsi Antal Árpád vezér 58. Holló Barnabás I. Lipót apródja 2 59. Kallós Ede I. József 67a. Köllő Miklós Szent István 60. Strohoffer Béla III. Károly apródja 1 61. Singer Antal Mária Terézia 67b. Köllő Miklós Szent István 62. Singer Antal II. József apródja 2 63. Holló Barnabás II. Lipót A. Markup Béla Oroszlán 64. Brestyánszky Béla Ferenc B. Markup Béla Oroszlán** 65. Mayer Ede* V. Ferdinánd 66. Holló Barnabás József nádor 67. Köllő Miklós Szent István 68. Kallós Ede Esterházy Miklós 69. Kallós Ede Illésházy István 70. Bezerédi Gyula Werbőczy István   * Brestyánszky Béla halála után ** Elpusztult, pótlás: Somogyi József 71. Róna József Teleki Mihály 101

A z O r s z á g h á z s z o b r á s z at ip ro g ram j á n a k m ű v é s z k ö z rem ű k ö d ő iAndrejka József (1859, Pest/Buda – 1948, Újpest)Pesten Alexy Károly tanítványa volt, majd Bécsben végezte az Akadémi-át, ahol 1882-ig Franz Gastell és Theodor Friedl műtermében is megfor-dult, így dolgozott a Burgtheater és a Kunsthistorisches Museum szob-rain is. Ezt követően hazaköltözött. Legjelentősebb alkotásai TáncsicsMihály szobra szülőhelyén, Ácsteszéren (1886), és ugyanő síremléke aKerepesi temetőben (1887). Az Országház mellett részt vett az újpestir.k. plébániatemplom (oltár, szentszobrok – 1908), valamint a kalocsaiszékesegyház (1910) és a Széchenyi fürdő (1926) szobrászati díszítésé-ben. Számos sírszobra mellett pályázati résztvevőként is jelentős. A bu-dapesti Vörösmarty-emlékműre kiírt pályázaton II. díjat nyert (1902).Kisplasztikákat is alkotott. 1892-től 1936-ig a budapesti felső ipariskolamintázástanára volt. Művei az Országházban és annak homlokzatán: II.Károly; Mária; Zrínyi Miklós (hadvezér); Fráter György. 135. Andrejka JózsefBezerédi Gyula (1858, Mogyorós – 1925, Budapest)Alexy Károly, a fővárosi reáliskola tanárának biztatására lépett szobrászipályára. A bécsi akadémián Carl Kundmann tanítványa volt, a szinténbécsi Rudolf Weyr műtermében dolgozott három éven át, többek közta Burg szobrain. Az Országház mellett részt vett a Keleti pályaudvarfőhomlokzatának (Bányászat, Gazdászat, Kereskedelem – 1883) és azOperaház belsejének dekoratív szobrászati munkáiban. Főbb köztériművei: Tóth Kálmán bajai (1894), George Washington (1906) és Ti-nódi Lantos Sebestyén budapesti (1907) szobrai. Portrészobrászként iselismert volt. Művei az Országházban és annak homlokzatán: HunyadiJános-csoport (kupolacsarnok), Hunyadi Mátyás-csoport (kupolacsarnok),Werbőczy István, Pálffy Miklós, Dobó István.Brestyánszky Béla (1832/34, Budafok – 1895, Budapest)Fiatalon az Esztergomban dolgozó Marco Casagrande inasának szegő-dött, akit Itáliába is követett, összesen kilenc éven át dolgozva mestere102

136. Damkó József mellett. Az 1860-as évek elején Triesztben működött mint épület- és137. Fleischl Károly síremlékszobrász. 1863-ban költözött először Pestre, ahol Alexy Károly, Izsó Miklós és Marschalko János mellett is dolgozott. Később visszatért Olaszországba, majd Bécsben is dolgozott 1880-ig, ahonnan tanítvá- nyával, Mayer Edével tért haza. Díszítőszobrászati művei közül az Or- szágházon túl kiemelkednek a Pesti Vigadó (Líra – 1882), az Operaház (Melpomené, Carl Maria von Weber, Gioachino Rossini, Jean-Baptiste Lully, 1884-ig), a Keleti pályaudvar (1884) és a Szent István-bazilika (egy- házatyák – 1890-ig), épületén végzett munkái. Művei az Országházban és annak homlokzatán: Mátyás (főbejárat), Miksa, Ferenc, Báthory István, Nagy Lajos-csoport (kupolacsarnok), Báthory István-csoport (kupolacsarnok). Damkó József (1872, Németpróna – 1955, Budapest) Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda elvégzése után, ahol Mátray Lajos és Lóránfi Antal tanítványa volt, 1899-ig Stróbl Alajos mesteriskolájába járt, majd Párizsban és Rómában tanult. Vallási témájú és emlékmű-, illetve síremlékszobrászata jelentős. Legfontosabb művei közé tartozik II. Szilveszter pápa síremléke Rómában (1910), a Nemzeti Múzeum kertjében álló Pulszky Ferenc-, Hampel József-, Rómer Flóris- emlékkő (1916), Kapisztrán Szent János budai várbéli (1922) szobra. Ő készítette az Országház Tisza Kálmán- és Návay Lajos-emléktábláját (1925). Épületszobrászként az Országház mellett a királyi palota néhány allegorikus szobra (Alkotmány, Zene és Költészet, 1904) és a városli- geti Vajdahunyadvára (1908-ig), valamint a Széchenyi fürdő (1913-ig) díszítőszobrai és a józsefvárosi telefonközpont homlokzati dombormű- veinek és két szoborcsoportjának megvalósítása (1912–1913) kötődnek nevéhez. Művei az Országházban és annak homlokzatán: Lovas katona, Cipész, Építészet csoport, Gépészet csoport. Fleischl Károly (1866, Pest/Buda – 1946, Budapest) A bécsi Akadémián tanult. Épületszobrászként működött. Az Ország- ház mellett dolgozott a Szent István-bazilikán, a későbbi Uránia Nem- zeti Filmszínház épületén, illetve a városligeti Vajdahunyadvárán. Műve az Országházban és annak homlokzatán: Nagy Lajos. 103

Frank Kálmán (1870, Pest/Buda – ism.)Az Iparművészeti Főskolán tanult 1884–1888 között, majd a bécsi Aka-démia hallgatója volt 1892-ig. Ezt követően hazatért. Épület-díszítő-szobrászati tevékenysége ismert. Az Országház művészi programjánakmegvalósításában való részvétele mellett nevéhez fűződnek még a rá-kospalotai Magyarok Nagyasszonya-templom bejáratának (Krisztus ésaz apostolok – 1897), valamint a pesti Tiszti Kaszinó homlokzatánakszobordíszei is (1899). Részt vett a szekszárdi Garay János-szobor pá-lyázatán (1898). Művei az Országházban és annak homlokzatán: Árpád,Szent István, pályázott az uralkodópár szoborcsoportjára.Führer (Füredi) Richárd (1873, Budapest – 1947, Budapest)A budapesti iparművészeti iskola hallgatója, majd a Stróbl Alajos-félemesteriskola diákja volt, de tanította Lóránfi Antal is. Az 1900-as párizsivilágkiállításon három szobrát mutatták be, és az 1906-os milánói világ-kiállításon is jelen volt alkotásaival. Mindkét helyről érmekkel tért haza.Számos pályázaton díjazták, részt vett többek közt a budapesti Vörös-marty- (III. díj – 1902) és Kossuth Lajos- (VII. díj – 1908) emlékmű-vek, valamint II. Rákóczi Ferenc kassai síremlékének (III. díj – 1909) pá-lyázatán is. Síremlékszobrászata jelentős. Főbb művei közé tartoznak aMillenniumi emlékmű királyszobrai (II. Lipót – 1905, Könyves Kálmán– 1906), Kossuth Lajos pesterzsébeti szobra (1909), a Szabadság tériereklyés országzászló (1928) és Ipolyi Arnold szegedi mellszobra (1930).Műve az Országházban és annak homlokzatán: Gyáripar csoport.Hirsch (Haraszti) József (1867, ism. – 1942, Budapest)Tanulmányait Budapesten, Münchenben és Párizsban folytatta. 1902-ben bronzöntő műhelyt alapított Budapesten, vállalkozása számos köz-téri szobor kivitelezésében vett részt a század első évtizedeiben. Művészitevékenységével felhagyott. Művei az Országházban és annak homlokza-tán: II. István, III. László, I. Rákóczi György, Jogtudomány csoport, Vegyé-szet csoport; pályázott az uralkodópár szoborcsoportjára.104

138. Holló Barnabás Holló Barnabás (1866, Alsóhangony – 1917, Budapest)139. Kallós Ede Budapesten tanult, 1889–1892 között Stróbl Alajos tanítványa volt. Számos pályázaton indult, a 1906-ban a milánói világkiállításon aranyér- met kapott. Főbb művei a Magyar Tudományos Akadémia palotájának Széchenyi akadémiaalapítását (1893) és Erzsébet királynét Deák Ferenc ravatalánál (1914) megörökítő domborművei, Tompa Mihály rimaszom- bati (1902) és Bocskai István budapesti (1903) szobra, Wesselényi Mik- lós emléktáblája a pesti ferences templom falán (1905). Részt vett a bu- dapesti Kossuth-emlékmű pályázatán (1908). II. Rákóczi Ferenc kassai síremlékének pályázatát ugyan megnyerte (1909), de az nem készült el. Művei az Országházban és annak homlokzatán: I. Béla, Hunyadi János, I. Lipót, II. Lipót, József nádor. Jankovits Gyula (1865, Pest/Buda – 1932, Pomáz) 1881–1885 között az Iparművészeti Főiskola diákja volt, majd Mátrai Lajos mellett dolgozott. Münchenben és a bécsi Akadémián is tanult, ahol 6 évet töltött Edmund von Hellmer és Caspar von Zumbusch tanít- ványaként. Kiállított Berlinben, több szoborpályázaton is díjakat nyert. Az 1896-os Országos Kiállításon nagy érmet kapott. Jelentősebb művei a királyi várban volt Libatolvaj (1893), Asztrik püspök szobra Pannon- halmán (1896), a millenáris emlék Dévényben (1896), Szarvas Gábor (1901), Szent Gellért (1902) és Jókai Mór svábhegyi mellszobra (1906) Budapesten. Művei az Országházban és annak homlokzatán: Zsolt feje- delem, Taksony fejedelem. Kallós Ede (1866, Hódmezővásárhely – 1950, Budapest) Előbb Budapesten, majd Párizsban tanult. Itthon Mátrai Lajos és Lóránfi Antal tanítványa volt, a francia fővárosban Henri Chapu mellett dolgo- zott. Főként köztéri szobrairól és síremlékeiről (Irányi János – 1891, Er- kel Ferenc – 1904) nevezetes, számos szoborpályázat díjazottja és nyer- tese volt. Legismertebb alkotásai Erkel Ferenc gyulai (1896), Kölcsey Ferenc nagykárolyi (1897), Bessenyei György nyíregyházi (1899), Kos- suth Lajos hódmezővásárhelyi (1903) és makói (1903) és Vörösmarty Mihály budapesti szobra (Telcs Edével, 1908). Számos síremlék készí- 105

tője. Épületszobrászként az Országház mellett dolgozott még a maros-vásárhelyi Kultúrpalotán. Művei az Országházban és annak homlokza-tán: II. Béla, I. József, Esterházy Miklós, Illésházy István.Keszler Adolf (1859/63, Brassó – 1903, Budapest)A bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, majd hazatérve HuszárAdolf segédje lett, akinél a pesti Deák Ferenc-szobor mellékalakjain dol-gozott (1887). Mestere 1885-ös halálát követően Feszler Leó munkatársalett, mellette részt vett a Szent István-bazilika szobrainak készítésében(1890-ig). Köztéri alkotása volt még Erzsébet királyné szobra Diósdon(1904 előtt). Művei az Országházban és annak homlokzatán: III. András,Vencel, Ottó, Károly Róbert.Kiss György (1852, Szászvár – 1919, Budapest)1869-től Grazban inaskodott Franz Kelznél, majd tanult a müncheniAkadémián, Josef Knabl tanítványaként állami ösztöndíjat nyert. 1879-ben tért vissza a magyar fővárosba. Díszítőszobrászati és köztéri munkái-ról ismert. Az Országház mellett részt vett az Operaház (1884) és a pécsi 140. Kiss Györgyszékesegyház (1885–1886) díszítésében. 1889-ben rövid időre Berlinbeköltözött. Köztéri szobrai közül a legjelentősebbek Szepessy Ignác püs-pök pécsi (1893), Berzsenyi Dániel szombathelyi (1896) és Veres Pálnébudapesti (1906) szobrai, valamint az esztergomi Főtéren álló Szenthá-romság-szobor (1900). Művei az Országházban és annak homlokzatán:Péter, Aba Sámuel, Salamon, III. Ferdinánd, Erdődy Tamás, Jurisics Miklós,Zrínyi Miklós (költő), Koronát tartó apród, Jogart tartó apród, Országalmáttartó apród, Kardot tartó apród, Fényképész, Harangöntő, Vadász katona,Távközlés csoport, Tőzsde csoport, Bányászat csoport, Pénzverés csoport, Bő-ség, Jótékonyság.Köllő Miklós (1861, Gyergyócsomafalva – 1900, Budapest)Münchenben tanult. Az 1885-ös Országos Általános Kiállításon mégfafaragványaival tűnt fel. Később Huszár Adolf, majd Zala György se-gédje lett. Díszítőszobrászati munkával az Országház mellett részt vetta Curia (1896) és a királyi palota (1900-ig) épületének díszítésében. Leg- 141. Köllő Miklós106

142. Lantay Lajos jelentősebb köztéri szobrai Kossuth Lajos marosvásárhelyi (1899), Pető-143. Ligeti Miklós fi Sándor eredetileg Segesváron felállított (1897), ma kiskunfélegyházi (1922), IV. Béla Millenniumi emlékművön álló (1905) szobra. Művei az Országházban és annak homlokzatán: Tas vezér, Huba vezér, Töhötöm ve- zér, Szent István-csoport (déli bejárat), Szent István-csoport (kupolacsarnok), III. Károly-csoport (kupolacsarnok), Mária Terézia-csoport (kupolacsarnok), Vadászat csoport, Könyvnyomdász, Takács, Hit, Igazság, Lojalitás; pályázott az uralkodópár szoborcsoportjára. Lantay Lajos (1861, Győr és Bécs között a vasúton – 1946, Budapest) A bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult 1877–1884 között.Alois Düll, Edmund von Hellmer és Carl Kündtmann tanítványa. Zsánerszobrokat is készített, de elsősorban egyházi díszítőszobrászként működött. Fő mű- vei a Földművelésügyi Minisztérium épületszobrai (1886), a kassai szé- kesegyház Szent László-, Szent István-, Zsigmond- és Szent Imre-szobra (1888) és a főoltár egyes részei (1895), a Mátyás-templom főbejáratának Patrona Hungariae-ja (1889), a belvárosi plébániatemplom Steindl Imre tervezte egykori főoltárának szobrai (1891), az Iparművészeti Múzeum négy kupolaszobra (1896), a szintén Steindl Imre tervezte erzsébetvárosi plébániatemplom főoltára (1899), számos síremlék. Művei az Országház- ban és annak homlokzatán: II. Géza, III. István, II. László, IV. István, IV. Ferdinánd, Szántás-Vetés-Aratás csoport, Zene-Szépirodalom-Színművészet csoport, Agyagiparos, Gyalogos katona, Hajós, Lakatos, Nyerges, Rézműves, Háború, Tudomány. Ligeti Miklós (1871, Buda – 1944, Budapest) Budapesten, Bécsben, Párizsban tanult. Mátray Lajos, Stróbl Alajos és Edmund von Hellmer tanítványa volt. Számos nyugat-európai város- ban, sőt St. Louisban a világkiállításon is kiállították műveit, ahol nagy aranyérmet nyert. Sokféle műfajban megnyilvánult, zsánerszobrokat, kisplasztikákat és portrészobrokat is készített emlékmű-, síremlék és dí- szítőszobrászati munkái mellett. Legjelentősebb alkotásai a budapesti Vá- rosligetben álló Anonymus (1903), Rudolf trónörökös szobra (1908) és Erzsébet királyné szegedi (1907) emlékműve. Művei az Országházban és annak homlokzatán: I. András, Apafi Mihály. 107

Lóránfi Antal (1856, Kecskemét – 1927, Budapest)A bécsi Akadémián tanult, Edmund von Hellmer és Caspar vonZumbusch tanítványa volt, majd Párizsban élt. 1887-es hazatérését kö-vetően az Iparművészeti Főskola kisplasztikatanára volt 1905-ig. Érem-művészként volt ismert, a hazai kisplasztika megteremtőjeként is hivat-koztak rá. Plakettként megörökítette többek közt Lotz Károlyt (1884),Tisza Kálmánt (1885), Gönczy Pált (1888) és Széchenyi Istvánt (1897).Művei az Országházban és annak homlokzatán: IV. Béla-csoport (kupo-lacsarnok).Markup Béla (1873, Hámor – 1945, Budapest)A budapesti mintarajziskolában Stróbl Alajos tanítványa volt. Leginkább 144. Lóránfi Antalállatszobrairól volt ismert. Hírnevét az országházi szobrokkal alapoz-ta meg. Emellett hozzá köthető még a győri Honvéd-emlékmű turulja,a városligeti Vajdahunyadvára hídjának oroszlánjai (1930) és a Halász-bástya Csodaszarvas kútja (1932). Készített mellszobrot Széchenyi Ist-vánról Szegedre (1930), valamint számos épület szobrászati díszítésénis dolgozott, köztük a mai Magyar Nemzeti Bankot (1905), a Vajdahu-nyadvárát (1908) és a Széchenyi fürdőt (1913) díszítő alkotásokon. Nem-zetközi kiállításokon többször érmet nyert, így Milánóban (1906), Lon-donban (1908) és Párizsban is (1937, 1940). Országházi műve: Orosz-lánszobrok.Mátray Lajos György (1850, ism. – 1906, Budapest)Pályafutását kőfaragóként kezdte Kauser János mellett Pesten, majddolgozott Bécsben is. Párizsban tanult, majd Bajorországban dolgozott, 145. Markup BélaII. Lajos kastélyainak díszítésén. 1880-ban visszaköltözött Pestre, aziparművészeti iskola tanára lett. Főbb művei közé tartoztak a VárosligetiIparcsarnok előtt (1885), a Liszt Ferenc téren (1885) és a Rákóczi téren(1890 körül) állt díszkutak. Ő készítette el Izsó Miklós sírját a Kere-pesi temetőben (1890). Az Országház mellett közreműködött a szegedi(1883) és budapesti józsefvárosi városháza (1899) díszítőszobrainak el-készítésében. Számos köztéri szobra közül jelentősebb Városligetben álltSió tündér regéje kútszobor (1896) és Széchenyi István soproni (1897)szobra. Fia, ifj. Mátrai Lajos (1875–1965) szintén szobrász lett. Művei108

az Országházban és annak homlokzatán: Kund vezér, Ond vezér, II. Rá- kóczi Ferenc, II. András-csoport (kupolacsarnok), IV. Béla-csoport (kupola- csarnok), Bethlen Gábor-csoport (kupolacsarnok).146. Mayer Ede Mayer Ede (1857, Bécs – 1908, Budapest) A bécsi Akadémián Otto König és Caspar von Zumbusch tanítványa volt. Itt ismerkedett meg az Itáliát és Magyarországot is jól ismerő Brestyánszky Bélával, akinek hívására Budapestre jött, 1894-től lett ma- gyar állampolgár. Jelentősebb munkái közé tartozik Ybl Miklós szobra a Várkert Bazár előtt (1896), a királyi palota (1904-ig) és a Szent István-ba- zilika (1905-ig) szobrászati díszítésének egy része. Művei az Országház- ban és annak homlokzatán: V. László, Rudolf, V. Ferdinánd, Nagy Lajos (főbejárat), Könyves Kálmán-csoport (kupolacsarnok), II. Lipót-csoport (ku- polacsarnok), Halászat csoport, Vasút csoport, Építészet-Szobrászat-Festészet csoport, Szűcs, Üvegiparos, Hazaszeretet-Bölcsesség, Dicsőség, Egyetértés; pá- lyázott az uralkodópár szoborcsoportjára. Mikula Ferenc (1861, Debrecen – 1926, Budapest) 1880-tól a bécsi Akadémia hallgatója, ahol Edmund von Hellmer ta- nítványa volt. Legfontosabb munkái: a budai Mátyás-templom számos szobrászati dísze (1890–1896), különösen annak oltárai és III. Béla és fe- lesége, Antiókhiai Anna síremléke (1898), a Halászbástya Álmos- (1902) és Előd-szobrai (1906), valamint az Országos Levéltár budai palotájának szobordíszei (1920 körül). Művei az Országházban és annak homlokza- tán: Álmos vezér, Előd vezér.147. Rausch (Radnai) Béla Rausch (Radnai) Béla (1873, Pozsony – 1923, Budapest) A budapesti Képzőművészeti Főiskolán (korabeli nevén Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde) Lóránfi Antal tanítványa volt, majd Stróbl Alajos mesteriskolájának tagja lett. Pályakezdőként Fad- rusz János műtermében dolgozott. Aranyérmet nyert a Milánói Világ- kiállításon. 1904-től haláláig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Legjelentősebb munkái Petőfi Sándor pozsonyi (1911), Damjanich Já- nos szolnoki (1912), Pázmány Péter budapesti szobra (1914). Épület- 109

szobrászként az Országház mellett ő készítette a Mezőgazdasági Múze-um (1896), a királyi palota (1904-ig), a budapesti Piarista Gimnázium(1917) több szobrát is. Számos síremlék és mellszobor alkotója. Műveiaz Országházban és annak homlokzatán: Állattenyésztés csoport, Házi-ipar csoport.Róna József (1861, Lovasberény – 1939/1940 Budapest)A bécsi Akadémián tanult, Caspar von Zumbusch mesteriskolájának nö-vendéke volt 1882-től. Hazatérése után a kulturális közélet aktív részt-vevője lett, több társaság tagja, elnöke, művészeti lapok szerzője. Leghí-resebb alkotásai Savoyai Jenő lovas szobra a királyi palota előtt (1896–1897), Klapka György komáromi (1896) Kossuth Lajos miskolci (1898),szegedi (1902) és rozsnyói (1907), Erzsébet királyné gödöllői (1901)szobra. Épületszobrászként az Országház mellett számos középület épí-tésénél feltűnt, így közreműködött a veszprémi megyeháza (1887), aVígszínház (1896), a Curia (1896), a Széchenyi (1913) és a Gellért für-dő (1918) létrejöttében. Művei az Országházban és annak homlokzatán:Zsigmond, Mátyás, Teleki Mihály, Szent László-csoport (kupolacsarnok),Bocskai István-csoport (kupolacsarnok), I. Rákóczi György-csoport (kupola- 148. Róna Józsefcsarnok), pályázott az uralkodópár szoborcsoportjára.Singer (Székely) Antal (1854, ism. – 1913, Oberschreiberhau)Fiatalkorában Szandház Károly (1824–1892) és Szabó Antal (1853–1939) pesti műhelyében dolgozott. Országházi munkásságától eltekintveéletműve gyakorlatilag ismeretlen. Ő készítette a Mauritz-család sírem-lékét a Kerepesi temetőben (1901), valamint indult a budapesti Vörös-marty-emlékmű pályázatán (1902). Szobrászati működését élete végénfelfüggesztette, és panziót nyitott Sziléziában. Művei az Országházbanés annak homlokzatán: Mária Terézia, II. József.Strohoffer Béla (1871, Erdély – ismeretlen)Leginkább díszítőszobrászati munkáiról volt ismert. Az Országház mel-lett a Curia épületének allegorikus szoboralakjain is dolgozott. A szé-110

149. Szász Gyula kelyudvarhelyi ipariskola tanára volt néhány évig, ám elmegyógyinté-150. Szécsi Antal zetbe került. Művei az Országházban és annak homlokzatán: I. Ulászló, III. Károly. Szász Gyula (1850, Székesfehérvár – 1904, Budapest) Már édesapja is szobrásznak készült, 1866-tól a bécsi Akadémia hall- gatója, Carl Kundmann tanítványa. Magyar királyi művészeti ösztöndíj- ban részesült. Legfőbb munkái a nagykanizsai városháza két dombor- műve. Bacchus neveltetése című szobra az 1873-as bécsi világkiállításon elismerésben részesült. A Nemzeti Színház számára elkészítette Szig- ligeti Ede mellszobrát, Eötvös József domborművét ercsi síremlékére (1879). Ybl Miklóssal együtt dolgozott a ferencvárosi plébániatemplo- mon (1881), valamint az Operaház épületszobrain is (1884). Az ő mun- kája a gödöllői Honvéd-síremlék (1909). 1884-től a II. kerületi reálisko- la mintázástanára. Művei az Országházban: I. Géza, Könyves Kálmán, Imre, II. András, IV. Béla, V. István, IV. László, Szőlőművelés csoport, Erdé- szet csoport, Ács, Asztalos, Hajdú, Kőfaragó, Ötvös, Szabó, Béke, Ékesszólás; pályázott az uralkodópár szoborcsoportjára. Szécsi Antal (1856, Pest – 1904, Budapest) A bécsi Akadémián tanult, Edmund von Hellmer és Alois Düll tanít- ványa volt, 1880-ban tért haza. Legismertebb munkája a Keleti pályaud- var előtti teret díszítő Baross Gábor-szobor (1898), illetve a Széchenyi fürdő előtt álló Zsigmondy Vilmos-mellszobor (1895). A Műegyetemen 1895-től mintázást tanított. Mint épületszobrász leggyakrabban Czigler Győzővel működött együtt, de részt vett számos budapesti középület díszítőszobrainak megformálásban is, így alkotásai az Országház mellett a Pesti Vigadón, az Operaházon és a Szent István-bazilikán is megta- lálhatók. Ő készítette a terézvárosi és a józsefvárosi plébániatemplomok oltárszobrait. Művei az Országházban: Árpád vezér csoport (északi bejá- ró), Árpád vezér-csoport (kupolacsarnok); pályázott az uralkodópár szo- borcsoportjára. 111

Tóth István (1861, Szombathely – 1934, Budapest)1883 és 1889 között a bécsi Akadémia hallgatója, Edmund von Hellmerés Caspar von Zumbusch tanítványa. Utóbbi műhelyében dolgozott, ké-sőbb is mestereként, barátjaként tekintett rá. Itthon pályája elején StróblAlajos pártfogolta. Az 1900-as párizsi világkiállításon ezüstérmet nyertBosszú című szobra. Legfontosabb munkái közé tartozik Szent Lász-ló (1893) és Szaniszló püspök (1896) szobra és a székesegyház főoltára(1897) Nagyváradon, Hunyadi János szobra Budapesten (1900), SzilyJános püspök szobra Szombathelyen (1906), Kossuth Lajos szobraSzentesen (1912; 1931). Steindl Imre mellett Hauszmann Alajossal akirályi palotán, Alpár Ignáccal az Osztrák–Magyar Bank budapesti épü-letén, a világháborút követően pedig Foerk Ernővel a szegedi fogadalmitemplomon is dolgozott együtt. Művei az Országházban és annak hom-lokzatán: III. Béla, Albert, Szapolyai János, I. Ferdinánd, Bethlen Gábor,Teológia csoport, Mérnöki tudomány csoport, Hajózás csoport.Vasadi Ferenc (1848, Pest-Buda – 1916, Budapest)Tanulmányait 1864–1868 között Pest-Budán és Berlinben folytatta. El-sősorban épületszobrász volt, valamint több mint három évtizeden át a 151. Tóth IstvánFővárosi Iparrajziskola tanára és igazgatója. Legjelentősebb művei a Pes-ti Vigadó épületén (Terpszikhoré, 1884), a Honvédelmi Minisztériumegykori várbéli palotáján (Hunyadi János, 1884), a királyi palotán (1904-ig) továbbá a Keleti pályaudvaron ( James Watt, 1884) és a józsefvárosiplébániatemplomon (Boldog Margit, Szent Gellért, 1894-ig) kaptak he-lyet. Művei az Országházban: Géza fejedelem, Szent László, II. Ulászló,II. Lajos, II. Mátyás, II. Ferdinánd, Filozófia csoport, Orvostudomány cso-port, Bognár, Kosárfonó, Molnár.Tová b b i kö z rem ű kö d ő s z o b r á s z o kFadrusz János (1858, Pozsony – 1903, Budapest)Eleinte autodidakta, majd tehetsége kibontakozásával a bécsi Viktor Tilg-ner és Edmund von Hellmer növendéke. Jelentősebb alkotásai közé tar-tozik az elpusztult pozsonyi Mária Terézia-szobor (1892–1896), a ko-112

152. Fadrusz János lozsvári Mátyás-szobor (1902). Épületszobrászként Hauszmann Alajos több épületénél is megfordult, így dolgozott a királyi palota bővítésén és a Curia épületén is. Az Országház építői felkérték II. Lipót, Esterházy Miklós, Illésházy István, József nádor szobrának elkészítésére. Feszler Leó (1831, Bécs – 1893, Újpest) Bécsi szobrász, aki az 1870-es évek közepe után tette át működése szín- helyét a fejlődő magyar fővárosba, miután elkészítette az Andrássy úti régi Műcsarnok homlokzati szobrait. Sokat foglalkoztatott épületszob- rász lett, több ízben Ybl Miklós bízza meg. Részt vett többek közt a Várkert Bazár, az Operaház, a ferencvárosi plébániatemplom és a Szent István-bazilika építkezésénél. Az Országház Építési Végrehajtó Bizott- sághoz 1887-ben megbízásért forduló szobrászok egyike. Donáth Gyula (1850, Pest – 1909, Budapest) Münchenben Joseph Knabl, majd Drezdában Robert Hertel tanítványa, végül Bécsben kezdett működni. 1880-ban tért vissza. Népszerű sírem- lékszobrász. Jelentősebb munkái a bánhidai (ma Tatabánya) Turul (1896), valamint a budai királyi palota díszkerítésének turulmadara (1903), a bártfai Erzsébet királyné-szobor (1903), továbbá a budapesti Ferenciek terén állt Werbőczy-szobor (1908). Az Országház Építési Végrehajtó Bi- zottsághoz 1887-ben megbízásért forduló szobrászok egyike. Jakab Béni (ism., Csíkszereda – ism.) Erdélyi születésű rajztanár, a homonnai Állami Faipariskola tanítója az 1890-es években. Pályázott az uralkodópár szoborcsoportjára. Révay Adolf (ismeretlen) Az 1880–1890-es években Budapesten tevékenykedő, kevéssé ismert, va- lószínűleg csekély életművel rendelkező szobrász. Az Országház építői felkérték Salamon és III. Ferdinánd szobrának elkészítésére. 113

153. Stróbl Alajos Stróbl Alajos (1856, Királylehota – 1926, Budapest)154. Zala György Caspar von Zumbusch tanítványa volt Bécsben. A korszak egyik legfog-114 lalkoztatottabb emlékműszobrásza, a képzőművészeti főiskola tanára. Jelentősebb művei Arany János (1893) és Szent István budapesti (1906), Dobó István egri (1907) és Mátyás király budavári kútszobra (1904). Az Országház építői felkérték szobrok készítésére. Műve az Országházban: Steindl Imre-büszt. Szárnovszky Ferenc (1863, Pest – 1903, Budapest) Budapesten, Bécsben tanult. Leginkább éremművészként ismert, leghí- resebb köztéri alkotása Garay János szekszárdi szobra. Az Országház építői felkérték IV. István; III. Béla; III. László szobrának elkészítésére; pályázott az uralkodópár szoborcsoportjára. Zala György (1858, Alsólendva – 1937, Budapest) Bécsben Edmund von Hellmer, majd Münchenben Joseph Knaber ta- nítványa volt. A korszak legjelentősebb magyar szobrászainak egyike, a szobrászati közélet központi alakja. Legjelentősebb munkái a buda- vári Honvédemlék (1889–1893), Andrássy Gyula Kossuth téri szobra (1906), a Millenniumi emlékmű számos szoboralakja (1894–1929). Az Országház építésekor a szobrászbizottság elnöke, felkérték szobrok ké- szítésére. Az uralkodópár szoborcsoportja pályázatának zsűritagja. Zumbusch, Caspar von (1830, Herzebrock, Poroszország – 1915, Rimsting am Chiemsee) Német szobrász, egyetemi tanár, akadémikus. Johann von Halbig ta- nítványa volt. 1873-tól a bécsi Akadémia tanára, számos magyar szob- rász mestere. Legjelentősebb munkája a bécsi Mária Terézia-emlékmű (1887). Az Országház építésekor az uralkodópár szoborcsoportjára kiírt pályázatnak zsűritagja. 155. Királyszobrok a homlokzati rekonstrukció idején 

Fel h a s z ná lt i ro dalomBuza Péter: A mesterség dicsérete: parlamenti szoborkorrajz. Száz Magyar Falu Könyvesháza,[Budapest], [2003].Csányi Károly – Birchbauer Károly: Az új Országház. Pátria Nyomda, Budapest, 1902.Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata (Művészettörténet – Műemlékvédelem I.).Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest, 1991.Lyka Károly: Szobrászatunk a századfordulón. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1954.Pilisi Neÿ Béla: A magyar Országház. Steindl Imre alkotása. Divald Károly, Budapest, [1905].Sisa József: Steindl Imre (Az építészet mesterei). Holnap Kiadó, Budapest, 2005.Székely Béla: Az új Országház szobrai. Magyar Szalon, 1894. 11. évf. 943–960.Zámborszky Ilona: A magyar Országház. Athenaeum Nyomda, Budapest, 1937. 115

156. A kupolacsarnok részlete napjainkbanKÉPJEGYZÉK Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis    15.A képek esetében a felirat melletti szám, a felirat nélküli Pozsonyi Kifli Polgári Társulás    147.képeknél az oldal száma szolgál a kép azonosítására. Wachsler Tamás    155. Zempléni Múzeum    148.Bencze-Kovács György    címlap, belső címlap, 2., 3.,20–48., 53–57., 60–61., 64–81., 83., 89., 91–126., 156. ReprodukciókBudapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum    4., 10., Steindl Album [Országgyűlési Könyvtár]    86.,12.,13., 17., 18., 90., 131. 140–142., 146., 149–150.Buzinkay Géza magángyűjteménye    14. Pilisi Neÿ Béla: A magyar OrszágházCentropa Alapítvány    137. [Országgyűlési Könyvtár]    11., 49., 84., 128.Fortepan / Budapest Fővaros Levéltára    6., 7. Csányi Károly – Birchbauer Károly: Az új országházFővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest [Országgyűlési Könyvtár]    87–88.Gyűjtemény    16., 152. A magyar legújabb kor lexikona    135.Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár Az Országos Magyar Királyi Képzőművészetiés Művészeti Gyűjtemény    136., 145. Főiskola évkönyve az 1925–26. és 1926–27. tan-Magyar Nemzeti Galéria Adattár    82. évekről [Magyar Képzőművészeti EgyetemMagyar Nemzeti Galéria Festészeti Osztály    139. Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény]    Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár    8., 144.127., 138., 143., 154. Fábián László: A szép aktualitása. Tóth IstvánMagyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok    19. (1861–1934)    151.Országgyűlés Hivatala Műszaki Archívum    58–59., 63. Strobl Mihály: A gránitoroszlán – Strobl Alajos    153.Országgyűlés Hivatala Műszaki Tervtár    1., 5., 9.,50–52., 62., 85., 129–130., 132–134.