Büntetőjogi Szemle 2020/1.

Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám Tartalom Szerkesztői előszó DR. BAKONYI MÁRIA PHD – DR. HABIL. BÁRÁNDY GERGELY PHD: Tisztelt Olvasó! Túl vagyunk a „karanté- A letartóztatás mint a vallomás befolyásolásának meg non”, újraindult az igazság- nem engedett módszere / 3 szolgáltatás Magyarorszá- CSAPUCHA BERNADETT: gon a rendkívüli ítélkezési szünet után. Az egyeteme- A gyermekpornográfia hazai büntetőjogi szabályozása, ken még online vizsgáztatás van, de ez az időszak s a jelenség ellen folytatott küzdelem a nemzetközi talán a legjobban a szakmai tanulmányok írásának, dokumentumok tükrében / 13 olvasásának és a gondolkodásnak kedvezett. A Bün- CSAPUCHA BERNADETT – GARAI RENÁTA: tetőjogi Szemle 2020. évi első számában ismét sok A költségvetési csalás gyakorlati kérdései tehetséges fiatal kutató tanulmánya jelenik meg. A – az Európai Unió forrásaiból származó pénzügyi jelenlegi PhD-hallgatók a jövő tanársegédei, majd egyetemi tanárai lehetnek néhány év vagy évtized támogatásokra elkövetett költségvetési csalások / 23 múlva. Szinte már hagyomány, hogy néha megjelen- DR. FUNG BALÁZS: tetünk külföldi szerzők tollából is egy-egy nemzet- közi tanulmányt, angol nyelven. A mostani számban A „bagatell” büntetőjog, vagyis a szabálysértési jog egy kiváló temesvári román büntetőjogász kolléga gyakorlati problémái de lege lata és de lege ferenda / 45 munkája található meg. A jelen számban található tanulmányok most is a modern büntetőjog érdeklő- PROF. DR. GÁL ISTVÁN LÁSZLÓ: désének homlokterében szereplő, rendkívül aktuális A spanyolnátha, a koronavírus és a büntetőjog / 57 problémaköröket tárgyalnak, mint a terrorizmus, az internetes bűnözés, az Európai Unió forrásaiból szár- DR. LÁSZLÓ BALÁZS: mazó pénzügyi támogatásokra elkövetett költségve- A kapcsolati erőszak erőszak fogalmának dogmatikai tési csalások és végül a koronavírus hatása a bűnö- zésre. beilleszthetőségéről / 65 Budapest, 2020. május 31. NAGY MELÁNIA: Prof. Dr. Gál István László Az öngyilkos merénylet mint a terrorizmusban főszerkesztő alkalmazott eszköz és jellemzői / 75 DR. RIPSZÁM DÓRA: A terrorizmus és az emberkereskedelem összefüggései / 83 DR. SERBAKOV MÁRTON TIBOR: Kriminalitás a dark weben: illegális piacok, pedofil oldalak, terroristák és az ellenük való küzdelem / 91 SIMON ALEXA: A bírói meggyőződés szerepének alakulása a hatályon kívül helyezés megváltozott szabályainak fényében / 108 TÓTH DÁVID: Személyiséglopás az interneten / 113 VOICU PUŞCAŞU: Some Considerations on the Requirement of Foreseeability and the New Romanian Criminal Legislation / 120 A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Gál István László Tájékoztató A szerkesztőbizottság titkára: Dr. Kőhalmi László a folyóiratban való publikálásról A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Bárándy Gergely, A szerkesztőség a megjelentetni kívánt tanulmányokat a gal.istvan@ Dr. Belovics Ervin, Dr. Elek Balázs, ajk.pte.hu vagy a [email protected] e-mail címre várja. Dr. Molnár Gábor, Dr. Tóth Mihály, A megjelentetésről a lektorálást követően a Szerkesztőbizottság Dr. Vókó György dönt. ISSN 2063-8183 A Szerkesztőbizottság fenntartja a jogot a kéziratok korrigálására, Kiadja HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. szerkesztésére. Cím: 1037 Budapest, Montevideo u. 14. A tanulmányokat MS Word formátumban, Times New Roman be- Telefon: 340-2304, 340-2305, Fax: 349-7600 tűtípussal, 12 pontos betűnagysággal, másfeles sorközzel írva, sor- E-mail: [email protected] kizárt igazítással és lábjegyzetmegoldással kell elkészíteni. Internet: www.hvgorac.hu A kéziraton kérjük a szerzőktől a név, az esetleges tudományos fo- Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője kozat, a foglalkozás valamint a munkahely feltüntetését. Kiadói szerkesztő: Bodnár Kriszta A szerkesztőbizottság másodközlésre nem fogad el kéziratot. Műszaki szerkesztő: Harkai Éva Terjedelmi korlát – lévén elektronikus folyóiratról van szó – nincsen. 2 Tördelő: Bak Attila A Szerkesztőbizottság és a Kiadó Korrektor: Nagy Márton

Dr. Bakonyi Mária PhD – Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám Dr. habil. Bárándy Gergely PhD* A letartóztatás mint a vallomás befolyásolásának meg nem engedett módszere A beismerő vallomás a bizonyításban központi szere- pán a fizikai erőszak alkalmazása – pofozás, ütlegelés, 3 pet tölt be. A középkorban a beismerő vallomást a „bi- rugdosás, gumibottal vagy más eszközzel történő bán- zonyítékok királynőjének” tekintették, amelyhez az talmazás stb. – tartozik, hanem a fenyegetés, illetve a esetek legnagyobb részében nem mindig a legtörvé- „más hasonló módszer” is.2 nyesebb módszerrel jutottak, és amelynek legismer- tebb módszerei annak idején az inkvizíció keretében A letartóztatás és vallomásbefolyásolás összefüggé- alkalmazott különböző kínzások voltak. sében három stádiumot érdemes elkülöníteni. Az első rendkívül egyszerű megítélésű. Az, amikor az amúgy A kínvallatás a felvilágosodás gondolkodóinak ha- indokolatlan letartóztatás kilátásba helyezésével kí- tására megszűnt, majd a XIX. század elejétől kontinen- vánják rábírni a terheltet a beismerő vallomás megté- sünkön a kínvallatást felváltotta a kihallgatás intézmé- telére. Álláspontunk ebben egyértelmű: a terhelt nye, melyben a gyanúsítottat törvényes vallomás téte- letartóztásba helyezéssel történő fenyegetése – letar- lére már nem kényszerítették, de fenntartották a val- tóztatási okok hiányában – kényszervallatás bűncse- lomástételi kötelezettségét, s ezt gyakran botozással, lekményének minősül. sötétzárkával, éheztetéssel kényszerítették ki. Kön�- nyen belátható, hogy a terhelt védekezési jogának ha- A másik két stádium már bővebb kifejtést igényel. tárai a legálisan alkalmazható kényszervallatás eltör- Ezekben az esetekben a letartóztatásra formálisan van lésével valójában alig bővültek, hiszen a vallomás meg- törvényes lehetőség, de a kényszerintézkedés elren- tagadása, vagy a hazugnak tartott vallomás miatt al- delésére tett indítványnak, az abban hivatalosan leír- kalmazott szankciók kegyetlenségükben alig marad- takhoz képest valójában más a tartalmi indoka. Az tak el a tortúra mögött, s ezek az „engedetlenségi bün- egyik eset, amikor a letartóztatást annak a reményé- tetések” lényegében ugyancsak a beismerő vallomás ben kezdeményezik, illetve rendelik el, hogy a bör- kicsikarását célozták.1 A büntetőjogi felfogás és a ter- tönkörülmények megtapasztalása esetében a terhelt, heltet védő garanciák rendszere azóta sokat fejlődött, a sokk hatására, a gyors szabadulás reményében meg- a kényszervallatás bűncselekménnyé vált, a vallomás teszi a beismerő vallomását. A másik, amikor ugyan- jogtalan kikényszerítése azonban ma is létező jelen- ezen okból indokolatlanul hosszú ideig tartják fenn a ség, módszerei pedig változatosak. legsúlyosabb kényszerintézkedést abban a remény- ben, hogy a fogságban töltött hosszú hónapok vagy Hatályos büntetőjogunkban a kényszervallatásnak akár évek megtörik a terheltet. számos elkövetési magatartása lehetséges. A szerző- páros egyik tagja e témában védte meg PhD-disszer- Meg kell jegyezni, hogy az indokolatlanul hosszú le- tációját. A kényszervallatás módszerei közé nem csu- tartóztatást több más szempont is motiválhatja. Érde- mes megemlíteni talán a két leggyakoribbat. Az egyik, *  Ügyész-ügyvéd szerzőpárosként azért is döntöttünk a közös tanulmány hogy a nyomozó hatóságok – nem bízva a bíróságban – megírása mellett, hogy az ügyészi és védői szemléletmód ötvözése hozzáse- maguk kívánnak „előrehozott ítéletet” hozni és bünte- gítsen minket egy megalapozottabb, kiegyensúlyozottabb és objektívebb vé- tésként tekintenek a letartóztatásra. Bármi is lesz ké- lemény kialakításához, ami ebben a témakörben a büntetőeljárási jogban talán az egyik legjobban determinált a szerző gyakorlati hivatása és beosztása által. 2  Bakonyi Mária: A beismerő vallomás fonákja és színe – a kényszertől a konszenzusig PhD-értekezés https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/ 1  Tóth Mihály: A terhelt védekezési szabadságának tartalma a magyar pea/23228/bakonyi-maria-phd-2019.pdf?sequence=1&isAllowed=y Letöl- büntetőeljárásban, különös tekintettel a nyomozásra. Jogász Szövetségi Ér- tés ideje: 2020. január 10. tekezések, Budapest, 1982. 13. o

Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám sőbb az ítélet, a terhelt már megbűnhődött. Másrészt, het tartóztatni, nehogy meghiúsíttassék a vizsgálat. ezzel kívánják – sajnos sokszor sikerrel – orientálni a De ezzel a joggal óvatosan kell élni, mert ezen cég bírói döntést. Hiszen a bírák hosszú letartóztatásban alatt jelentkezik a legtöbb visszaélés. A vádlottat nem töltött idő után, nehezebben hoznak felmentő ítéletet, szabad letartóztatni, csak azért, mert azt a vizsgá- vagy szabnak ki alternatív szankciót. Ráadásul, ha a ki- lóbíró vagy az ügyész kényelme úgy kívánja. A vizs- szabott szabadságvesztés-büntetés tartama olyan, hogy gálati fogság nem rendelhető el csak azon remény- a terheltnek – beszámítva a kedvezményeket is – a le- ben, hogy a hiányzó adatok majd a vizsgálat alatt tartóztatásban töltött időn túl nem kell bevonulnia a valahogy kipótoltathatnak […].” büntetésvégrehajtási intézetbe, az ítéletet a vádlott és védője praktikus megfontolásból sok esetben még tu- E két idézetből világosan kitűnik, hogy a tortúra domásul is veszik. Ennek kiküszöbölésére volna hiva- megtiltása után a büntetőeljárás alatti vizsgálati fog- tott a nyomozási bírói érdemi kontroll. E két utóbbi ság hamar vált a beismerő vallomás kikényszerítésé- szempont, melyet mindenképpen szükségesnek tartot- nek módszerévé. És sajnos e jelenségtől még napjaink- tunk megemlíteni, túlmutat tanulmányunk témáján, ban sem tudunk szabadulni. ezért ezekről bővebben nem értekezünk. 1. Visszatérve; e körben a letartóztatás a XX–XXI. szá- A letartóztatás fogalma zadi problémái nem mai keletűek. A beismerő vallo- és elrendelésének okai mást a korábbi századokban is megkíséreltek ezeken a módokon megszerezni. Az első magyar büntető tör- A letartóztatás a terhelt személyi szabadságát érinti, vénykönyv szellemi atyja, Csemegi Károly világosan azt korlátozza. A letartóztatás a legerősebb beavatko- látta, hogy a kínvallatás eltörlésével a tortúra külön- zás a terhelt személyi szabadságába a bíróság ügydöntő féle szelídített változatai fejlődtek ki, amelyek ellen határozatának meghozatalát megelőzően, melynek határozottan fel kell lépni. során az ártatlanság vélelmének szem előtt tartásával törekedni kell arra, hogy a letartóztatás ne váljék elő- Ezzel kapcsolatban a következőket írja: rehozott büntetéssé.5 „…a fogásos kérdések, a biztatások, a vádlott fo- lyamatos zaklatásai, egyrészről a kilátásba helyezett A letartóztatás elrendelése és meghosszabbítása enyhébb elbánás és a kegyelmes ítélet, másrészről a mérlegelés kérdése: a bíró dönti el a rendelkezésre nélkülözések, a vizsgálati fogság beláthatatlan ideig álló bizonyítékok alapján, valóban fennáll-e a letartóz- tartó kiterjesztése és súlyosbítása, elvonása minden tatás általános, illetve különös okai közül akár egy is, lehetőségnek, hogy a vádlott övéivel érintkezzék, a hogy az elrendelés/meghosszabbítás indokoltsága vizsgáló által megengedett hazugságok, tehát a köz- megalapozott legyen. vetlen mechanikai kínzáson kívül a tortúra minden más nemének és fajának felhasználása azon szeren- A kérdés tehát az, hogy a gyanúsított személyi szabad- csétlen ember ellenében akit a sors védtelenül és min- ságtól való megfosztása mennyire indokolt egy büntető- den oltalom nélkül az inquisitio titkos mesterségei- ügyben. De legfőképpen, hogy vajon valóban a törvény- nek martalékául dobott: ezek voltak a vizsgálat esz- ben meghatározott okokból indítványozzák és rendelik-e közei…”3, és valljuk be, azóta ez nem sokat változott. el vagy annak valódi oka – ahogy fentebb írtuk – a nyo- Csemegi Károly fentebb idézett kínvallatással kap- másgyakorlás annak érdekében, hogy a szabadságától csolatos megállapításaihoz kívánkozik Kozma Sándor megfosztott/szabadságában korlátozott gyanúsítottat Főügyészi utasítás valamennyi ügyészség számára beismerő vallomás megtételére vegyék rá? 1880. augusztus 17. címmel4 kiadott utasítása, ame- lyet azért adott ki, mert „a sajtó valamint egyesek ré- Herke Csongor írja, hogy a törvényes letartóztatási széről többszörös panasz merült fel amiatt, hogy a okok mellett léteznek ún. apokrif letartóztatási okok vádlottak ok nélkül vettettnek vizsgálati fogságra”. is, amelyek a döntéshozó bírót befolyásolhatják a le- Az utasítás egyik része szerint: „Vizsgálati fogság leg- tartóztatás elrendelésekor. Azonban ezekre a határo- többször két okból rendeltetik el. Az indokok egyike zatot alapozni nem lehet (mivel ezek az okok a tör- a megszökésnek, a másik a vizsgálat meghiúsításá- vényben nem szerepelnek).6 nak vélelme. Mindkettő jelentkezik komoly alakban, hogy azokkal a személyes szabadság ideiglenes fel- Amikor a letartóztatás elrendelésére vagy kezdemé- függesztését indokolni tudjuk […] Rejtélyes, bonyolult nyezésére valójában ilyen okból kerül sor, a formális és nagyobb fontosságú esetekben, melyekben csak a indokolás általában a törvényben szereplő különös gyorsan, közvetlenül felfogott vallomások nyomán okok közül a terhelt várható magatartásán alapuló va- lehet várni eredményt, a gyanúsítottat szintén le le- lamely okot vagy okokat tünteti fel. Ezért elemzésünk- ben alapvetően mi is ezekre szorítkozunk. 3  Tóth Mihály: Csemegi Károly és a magyar büntető eljárásjog fejlődése. 5  Fantoly Zsanett: A kényszerintézkedések (X.Fejezet), In: Cséka Ervin- In: Tóth Mihály (szerk.) Büntető eljárásjogi Olvasókönyv, Osiris Kiadó, Bu- Fantoly Zsanett – Károlyi Judit – Lőrinczy György – Vida Mihály: A bün- dapest, 2003. 31. o. tetőeljárási jog alapvonalai, Második, átdolgozott kiadás, Bába Kiadó, Sze- 4 4  Fayer László idézi: A magyar bűnvádi eljárás mai érvényében. Budapest, ged, 2006. 293. o. 1899. 135–138. o. In: Tóth Mihály (szerk.) Büntető eljárásjogi Olvasókönyv, 6  Herke Csongor (2002.a): Az előzetes letartóztatás elrendelése a terhelt Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 261–264. o. várható magatartása alapján, Jogtudományi Közlöny, 2002/1. 13–14. o.

Emellett röviden kitérünk arra, hogy mi a gyakor- fajta jövőbeli cselekményekre, körülményekre vonat- Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám lata e körben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a kozó gyanú. A jövőre vonatkozó feltevéseket eseten- továbbiakban: EJEB vagy Bíróság), amely több dönté- ként kétségtelenül nehézkes adatokkal alátámasztani, 5 sében is vizsgálta a letartóztatás okait, azoknak a ha- s éppen ez az oka, hogy az ilyen feltevéseken alapuló zai bíróságok általi indokolását, és vont le belőlük kö- letartóztatási hivatkozásokat sokan megkérdőjelezik. vetkeztetéseket. Ezekre a letartóztatási okokra is igaz azonban, hogy csak tényekből levont következtetésekkel lehet hivat- A büntetőeljárásban a letartóztatás személyi szabad- kozni. A hivatkozás természetesen csupán egy feltevés ságot érintő kényszerintézkedés,7 amelynek elrende- marad, azonban követelmény erre a feltevésre, hogy lésekor, illetve végrehajtása során – s ezt ki kell hang- az megalapozott legyen. A különös letartóztatási oko- súlyozni – a magyar büntetőeljárás szabályai szerint kat az ügyészi indítványnak tényekkel kell alátámasz- arra kell törekedni, hogy annak alkalmazása az érin- tani és természetesen az ügyészi indítványból ki kel- tett alapvető jogainak a korlátozását csak a legszüksé- lene, hogy tűnjön, melyik az az érv, amely ezt a letar- gesebb mértékben és ideig eredményezze.8 tóztatási okot támasztja alá.13 Ezen okok meglétét a letartóztatás elrendelésekor, fenntartásakor, illetve A letartóztatást megelőzően a terhelt őrizetben van, meghosszabbításakor különösen vizsgálnia kell a bí- melynek időtartama a magyar szabályozás szerint legfel- róságnak. jebb 72 óra lehet. Az őrizet a terhelt, illetve a bűncselek- mény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható sze- Mielőtt a törvényes okok elemzésére térnénk, kicsit mély személyi szabadságának átmeneti elvonása. formabontó módon a törvényben nem szabályozott okok elemzésével kezdjük. A letartóztatás elrendelésének okai három pontban foglalhatók össze, melyek további két csoportra vá- 2. laszthatók szét a jelenleg hatályos büntetőeljárási tör- Apokrif letartóztatási okok vény szerint.9 Így a letartóztatás elrendelhető: A német szakirodalom14 apokrif letartózatási okoknak • a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében, nevezi azokat a büntetőeljárási törvény által nem sza- • a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsítá- bályozott okokat, amelyek a bíróságot a letartóztatás- ról való döntés meghozatala során befolyásolják, és sának megakadályozása érdekében, valamint akarva-akaratlan hatnak az érvelési láncra. Figyelem- • a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása ér- mel arra, hogy ezek az okok nem szerepelnek a bün- tetőeljárási törvényben, az ezekre alapított letartózta- dekében. tás törvénytelen. A fentiekben meghatározott okokon belül a terhelt már „tanúsított” magartartásához köthetőek a Be. Apokrif oknak számít a beismerés kicsikarása, a ter- 276. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja esetében helt pszichikai befolyásolása, a végrehajtás veszélye, a megszökött, szökést kísérelt meg, illetve a hatóság10 letartóztatás előrehozott büntetésként való alkalmazása, elől elrejtőzött, b) pontjának ba) alpontja esetében az eljárás megkönnyítése, a terhelt rendelkezésre állásá- a  terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a bün- nak biztosítása, a nyilvánosság megnyugtatása, nevelési tetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfé- célzat, és a letartóztatás kötelező alkalmazása.15 lemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizo- nyítási eszközt11 megsemmisített, meghamisított vagy E tanulmány megírásának oka elsősorban az, hogy elrejtett, c) pontjának ca) alpontja esetében a gyan­ ú­ felhívja a figyelmet arra a megváltoztatandó jelenségre, sít­otti kihallgatását követően az eljárás tárgyát ké- hogy a terhelt pszichikai befolyásolásának – beismerő pező bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti vallomása megszerzésének – egyik eszköze a letartóz- kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadság- tatásba helyezés (lehet) –, ha sor kerül rá, ha nem. Így vesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény mi- az apokrif okok elemzésekor is erre koncentrálunk. att gyanúsítottként hallgatták ki. Ezen alpontokra hivatkozva a letartóztatás bíróság általi elrendelése Ahogy fentebb írtuk, ha nem kerül rá sor, és „csu- elvileg nem vet(het) fel kérdéseket, hiszen a bíróság- pán” fenyegetés szintjén marad, az a kényszervallatás nak a letartóztatás tárgyában hozott döntésében a ter- egyik elkövetési magatartása. Ha viszont a letartózta- helt „befejezett” magatartását értékeli, és ezt döntésé- tásra sor kerül, azt kell vizsgálni, hogy ténylegesen „a ben indokolja. terhelt várható magatartására” alapított letartóztatási Viszont a többi különös ok előtt a törvényhozó a „megalapozottan feltehető” kitételt helyezte el a mon- vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűn- dat elején.12 A megalapozott feltevés lényegében egy- cselekményt folytatná vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselek- ményt követne el. 7  Be. 272. § (1) bekezdés a) pont. 8  Be. 271. § (1) bekezdés. 13  Debreceni Ítélőtábla Bnyf.II.394/2008/2. számú végzése. 9  Be. 262. § (2) bekezdés. 14  Cornek Heinz: Alternativen zur U-Haft. Projekte und Modelle und 10  Nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság. Untersuchungshaft. Neue Kriminalpolitik 1989/1. 41–43.o. 11  Vagy elektronikus adatot, illetve vagyonelkobzás alá eső dolgot. 15  Lásd erről még: Bárándy Gergely – Dávid Ferenc: Mint a mesebeli okos lány: gondolatok a bűnösség beismeréséről szóló eg yezségről. Büntetőjogi Szemle 2019/2.  12 A büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, így különösen megszökne, 10–15. o. elrejtőzne terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így különösen a büntetőeljárás- ban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene, jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene, illetve a megkísérelt

okokból vagy a törvényben nem szereplő apokrif okok Könnyebben és lényegesen „olcsóbban” ismeri be a miatt kerül sor letartózatás indítványozására és elren- gyanúsított egyezség keretében a korábban kitartóan delésére. tagadott bűnösségét, a bűncselekmény elkövetését, Herke Csongor a letartóztatásról szóló könyvében a ha az egyezség megkötésével egyidejűleg az ügyész- következőket írta: „Rendkívül gyakori eset, hogy a nyo- ség a további letartóztatásától is eltekint. mozó hatóság azért javasolja az ügyésznek a letar- Amikor az ügyészség indítványt tesz a terhelt letar- tóztatás indítványozását, mert a terhelt vagy nem tett tóztatására, avagy a letartóztatás meghosszabbítására, vallomást vagy tagadott. Márpedig sajnos a gyakor- de sokszor a bíróság is, amikor ennek az indítványnak latban ha a nyomozó hatóság javasolja a letartózta- helyt ad, a hatósággal való együttműködést gyakran tást, akkor az ügyész általában meg is teszi az indít- azonosítja a beismerő vallomással. Ez azonban két rend- ványát, és ha kizáró ok nem áll fenn, akkor a bíróság kívül rossz következtetésre adhat alapot. Egyik, hogy a azt el is rendeli – anélkül, hogy az okokat érdemben nyomozó hatóság olyan embertől vár beismerő vallo- vizsgálná.”16 A bíróság gyakran hivatkozik ugyanis arra, mást, aki nem követett el semmit, avagy e felfogás sze- Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám hogy az eljárás kezdeti szakaszában nincs abban a hely- rint egy büntetőeljárásban annak előnyösebb a pozíci- zetben, hogy az egyes bizonyítékokat értékelni tudja, ója, aki bűnös, mivel ő tud beismerő vallomást tenni. azokat összevesse.Az ilyen gyakorlat messzemenőkig Bertel érvelése szerint sem lehet a letartóztatás a törvényellenes és megkérdőjelezi vajon az adott bíró- beismeréshez való hozzájárulás eszköze,20 noha ezt a ság mit ért azon, hogy „a letartóztatást a bíróság végzé- gyakorlat sokszor a kollúzió veszélyének helytelen ér- sében rendeli el”, ha tulajdonképpen nem tesz mást, telmezése következtében megteszi. A büntetőeljárás mint legalizálja az ügyészi indítványt.17 meghiúsításának, megnehezítésének akadályozása Bárd Károly szerint a hallgatás joga – formáját te- mint letartóztatási ok nem értelmezhető tágan: a Be. kintve – negatív jog kettős értelemben is: a közremű- rendelkezése ugyanis arra utal, amikor a terhelt cse- ködés visszautasítására ad felhatalmazást és egyúttal lekménye irányul az eljárás lefolytatásának megaka- a hatósági beavatkozásnak is útját állja: tiltja, hogy a dályozására, nem pedig arra, hogy az eljárás megkön�- nyilatkozat megszerzése érdekében kényszert alkal- nyítése érdekében lehetőség van a terhelt letartózta- mazzanak. A hallgatás joga: az egyénnek választást en- tására, hogy vallomást tegyen, lehetőleg beismerőt. gedünk és így tiszteletben tartjuk emberi méltóságát. Bertel a vallomás megtagadását is csak egy esetben Ő dönti el: beszél vagy hallgat. A hallgatás a védekezés tartja elfogadhatónak a kollúzió veszélyének megala- egy lehetséges módja, de lehet a védekezésről való le- pozásához, éspedig akkor, ha tettestársakról van szó mondás egyik módja. A hallgatás jogának biztosításá- és egyik sem tesz vallomást. Ilyenkor a vallomások val a terhelt autonómiáját, cselekvési szabadságát is- egymáshoz igazításának veszélye fennállhat.21 Kiemel- merjük el. Azonban Bárd Károly szerint a hallgatás jük, hogy e felfogással nem értünk egyet. joga nem abszolút, nem eleve elfogadhatatlan, ha gya- A büntetés végrehajtásának veszélyére sem lehet korlásához a jog negatív következményeket nem tár- hivatkozni a letartóztatás elrendelésekor. A letartóz- sít,18 márpedig ha ez a személyi szabadság elvonásához tatás nem lehet előrehozott büntetés, nem szolgálhatja vagy korlátozásához vezethet, eléggé negatív követ- a később kiszabandó szabadságvesztés előzetes letöl- kezményt jelent. tését, de – ahogy már utaltunk rá – nem rendelhető Az ügyészi egyezség a beismerésről új jogintézmény, el a később kiszabandó végrehajtás biztosítására sem. a beismerő vallomás és az anyagi igazság eljárásjogi Gibicsár Gyula is azon az állásponton volt, hogy a le- követelménye közötti összefüggésekről korábbi tanul- tartóztatás nem büntetés, mert foganatosítása során mányainkban már bővebben értekeztünk.19 A letar- nem lehet érvényesíteni a szabadságvesztés során al- tóztatás meg nem engedett nyomozástaktikai mód- kalmazott nevelő intézkedéseket.22 szerként való alkalmazását – eddigi gyakorlati tapasz- Különös nyilvánosságot élvező ügyekben gyakran talataink alapján – ez az új jogintézmény katalizálta. merül fel a bíróságban az, hogy a letartóztatást a ke- délyek megnyugtatása végett rendelje el. A súlyos vagy közfelháborodást keltő ügyekben a letartóztatás el- 16  Konkrét ügyben a bíróság a szökés, illetőleg elrejtőzés veszélyét látta rendelésére könnyebben sort kerítenek, holott a nyil- megvalósulni azért, mert a gyanúsítottak a terhükre rótt bűncselekmény elkö- vánosság megnyugtatása egyáltalán nem szerepelhet vetését tagadták. Pécsi Városi Bíróság Bk.165/1998/2.) Herke Csongor: A le- tartóztatás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2002. 115. o. motívumként a bíróság mérlegelő tevékenységében. 17  Herke Csongor (2002b): A letartóztatás, Dialog Campus Kiadó, Buda- A közvélemény megnyugtatása például Spanyolország- ban nem apokrif, hanem törvényes letartózatási ok. pest–Pécs, 2002. 115. o. 18  Bárd Károly: Erkölcs és büntető igazságszolgáltatás – a hallgatás joga. (A dolgozat a szerző 2008. október 15-én az ELTE Állam- és Jogtudományi Az ilyen apokrif ok egyébként alkotmányellenes, mind Karán tartott habilitációs előadásának szerkesztett változata) 2008 http:// real.mtak.hu/65763/1/Arpadfinal2009.pdf Letöltés ideje: 2016. október 3. Lásd erről bővebben: Bakonyi Mária: A beismerő vallomás fonákja és színe – a kényszertől a konszenzusig PhD-értekezés https://pea.lib.pte.hu/ 20  Bertel Christian: Die Untersuchungshaft. Kriminalsoziologische bitstream/handle/pea/23228/bakonyi-maria-phd-2019.pdf?sequence=1&is Bibliographie (Heft) 1991. UKB 39. o. Allowed=y Letöltés ideje: 2020. január 10. 21 Bertel Christian: Die Untersuchungshaft. Über die Haftgründeund das 19  Bakonyi Mária: A beismerő vallomás az új Be. középpontjában. Ügyész- Haftsprüfungverfahren Österreichisches Anwaltsblatt, Manz Verlag Wien 6 ségi Szemle 2019/3. és Bárándy Gergely – Dávid Ferenc: Mint a mesebeli 1981. 201. o. okos lány: gondolatok a bűnösség beismeréséről szóló egyezségről. In: Bün- 22  Gibicsár Gyula: Az előzetes letartóztatás nem lehet előrehozott bünte- tetőjogi Szemle 2019/2. szám. 10–15. o. tés! Rendészeti Szemle 1991/3.83. o.

az arányosság elvét, mind az ártatlanság vélelmét sú- védelme, és a fogvatartott biztonsága nem szolgálhat Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám lyosan sérti. Azt mérni, hogy egy széles nyilvánossá- alapul a szabadságelvonásra, minthogy nincs ezen got kapott bűncselekmény esetén mennyiben moti- okokat megalapozó belső jogi norma.25 7 válja a bíróságot ez a szempont, nagyon nehéz, ugyan- akkor a bíróságra hárul a feladat, hogy ennek gyanúját A közrend védelme csak kivételesen, abban az eset- is elkerülje. Ilyen esetben tehát különösen alaposan ben szolgálhat a legsúlyosabb kényszerintézkedés meg kell indokolni, hogy melyik letartóztatási ok áll alapjául a strasbourgi gyakorlat szerint, ha igazolt, fenn, és azt milyen adatok, miért támasztják alá. A nem hogy a közrend ténylegesen veszélybe kerül, ha a ké- meggyőző és esetleg jogellenes érvelést tartalmazó relmezőt szabadlábra helyezik. A közrend fenntartá- végzés esetén pedig a másodfokú bíróság kötelessége sára utaló közbiztonság érdekei mégis megjelennek a az ilyen letartóztatást azonnal megszüntetni.23 hazai végzések indokolásában. Így például: „A vádlot- takkal szemben kiemelkedő tárgyi súlyú vagyon el- 3. leni erőszakos bűncselekmények miatt van folyamat- A letartóztatás okainak ban az elsőfokú bírósági eljárás, cselekményeiknek vizsgálata jellege nagyfokú veszélyt jelentett a közbiztonságra, az EJEB gyakorlatában amely megalapozottá teszi azt a következtetést, hogy szabadlábra kerülésük esetén a felelősségre vonás Az EJEB gyakorlatából is az a következtetés vonható elől megszöknének vagy elrejtőznének.”26 le, hogy a bíróság igyekszik nagyon akkurátusan vizs- gálni azt, hogy a törvényben biztosított törvényes A letartóztatás elrendeléséről szóló határozat kellő okok alapján, avagy az ún. apokrif okok alapján ke- indokoltságához az EJEB szerint szükséges, hogy tar- rült-e sor a letartóztatásra, illetve a letartóztatás meg- talmazza az összes meghatározó tényt, illetve mind- hosszabbítására. azokat a tényezőket, amelyeken a határozat alapul. Nem lehetnek törvényszerűek azok határozatok, ame- A letartóztatás elrendelésének általános feltétele, lyek csak azoknak a törvényhelyeknek a felsorolását hogy szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény tartalmazzák, amelyek lehetővé teszik a terhelt letar- miatt a büntetőeljárás folyamatban legyen, amelyre tóztatását az eljárás folyamán. E felfogással a legtelje- nézve a megalapozott gyanú fennáll, és a konkrét ügy- sebb mértékben egyetértünk. ben a nyomozást el is rendelték. Ezen általános oko- kon túl a különös okok fennállását kell igazolni. A Boicenco kontra Moldávia ügyben27 a Bíróság úgy találta, hogy megsértették a kérelmező személyi sza- Az általános okokat illetően az alábbiak fontosak: badságához és biztonságához való jogát, mivel a letar- letartóztatni csak olyan személyt lehet, akit bűncse- tóztatást elrendelő és meghosszabbító határozatok lekmény elkövetésének megalapozott gyanúja terhel.24 csupán a hatályos törvény rendelkezéseinek a felso- A megalapozott gyanúnak észszerűnek kell lennie, rolását tartalmazták, azon állítás megalapozottságának amely feltételezi a „tisztességet” és olyan tényeken indokolása nélkül, hogy a kérelmező az eljárást aka- vagy értesüléseken kell alapulnia, amelyek tárgyila- dályozná, megszökne vagy bűnismétlést követne el. gosak, és összefüggésbe hozzák a gyanúsított szemé- lyét a terhére rótt bűncselekménnyel. Más szóval, a A Mamedova kontra Oroszország ügyben28 az Euró- megalapozott gyanú nem alapulhat csupán a bíró ér- pai Bíróság úgy vélte, hogy fennáll a személyi szabad- zelmein (megérzésén), ösztönein vagy előítéletein. sághoz és biztonsághoz való jog megsértése, mivel a Természetesen, a letartóztatásról szóló döntés meg- letartóztatásról szóló bírósági határozatból kiderült, hozatalakor nem szükséges, hogy a megalapozott hogy a bírák a határozat meghozatala során figyelmen gyanú alapjául szolgáló bizonyítékok elegendőek le- kívül hagyták a kérelmező személyi körülményeit, gyenek valakinek az elítéléséhez, sőt még a vádeme- amelyek döntő jelentőségűek voltak, ugyanis „egy léshez sem. De maga az a tény, hogy valaki korábban büntetőügyben az ügyészek feladata a bizonyítékok már elkövetett egy ahhoz hasonló bűncselekményt, összegyűjtése és a vizsgálat lefolytatása oly módon, mint amilyennel most gyanúsítják, nem elegendő le- hogy a kérelmező vonatkozásában ésszerű időn be- tartóztatásának elrendeléséhez. lül tárgyalás tartására kerüljön sor. A vádlott nem köteles együttműködni a hatóságokkal, és nem vá- A strasbourgi bíróság esetjogában a letartóztatás dolható azzal, hogy teljes mértékben kihasználta a huzamosabb fenntartását megalapozó indokok a szö- hallgatáshoz való jogát, hiszen az megilleti.  A konk- kés veszélye, az eljárás meghiúsításának veszélye, a rét tények megindokolása és az alternatív »megelőző bűnismétlés veszélye, a közrend védelme, és a fogva- intézkedések« megfontolása nélkül, alapvetően csu- tartott biztonsága. A magyar szabályozásban a közrend pán a vád súlyosságára támaszkodva, a hatóságok több mint egy évig folyamatosan meghosszabbítot- 23  Herke Csongor (2002b): i. m. 117–118. o. 24  Amikor a megalapozott gyanú fennáll, az önmagában még nem elegendő 25  Kádár András Kristóf – Kiss Eszter – Lukovics Adél – Moldova Zsó- ok a gyanúsított letartóztatására. fia – M. Tóth Balázs: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Előzetes Letar- tóztatással kapcsolatos gyakorlata. Kézikönyv Bírák számára. Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2014, 10. o. 26  Kúria Bpkf.I.486/2014/2. számú ítélete. 27  Case of Boicenco v Moldova (Application no.4108/05.). 28  Case of Mamedova v Russia http://echr.ketse.com/doc/7064.05-­ en-20060601/ (letöltés ideje: 2019. október 5.).

Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám ták a kérelmező fogva tartását olyan okok miatt, 4. amelyeket nem lehetett »relevánsnak és elegendőnek« A terhelt szökésének, tekinteni.” elrejtőzésének veszélye Az EJEB joggyakorlatában megfigyelhető jogfejlő- A szökés veszélye a legtöbb államban a leggyakoribb dés29 ellenére abban mindig következetes volt, hogy letartóztatási ok. Igaz ez az olyan országokra (például a kényszerintézkedések elrendeléséről szóló határo- Görögország), ahol a kollúzió veszélye nem szerepel zatok csupán abban az esetben felelnek meg az Egyez- a Be.-ben letartóztatási okként, hiszen ott ez az egyet- mény követelményeinek, ha azok megfelelő indoko- len ténylegesen „megfoghatatlan” hivatkozási alap a lással vannak alátámasztva.30 bíróság részéről (különösen, ha hozzátesszük azt is, hogy a bűncselekmény súlyossága folytán és egyéb Lettellier Franciaország elleni ügyben31 a francia okból várható a szökés, mert ilyenkor még adatokkal hatóságok a közrend védelmére, a szökés veszélyére, sem kell alátámasztani az elrendelést.) és a büntetőeljárás meghiúsításának veszélyére hivat- koztak a gyilkosságban közreműködéssel gyanúsított A szökés veszélyét Magyarországon az 1896-os Bp. Monique Lettellier letartóztatásának elrendelésekor, 141. §-a az alábbiakkal konkretizálta: „bizonyíték fo- illetve többszöri meghosszabbítása kapcsán. Az EJEB rog fenn arra nézve, hogy a terhelt szökésre előké- ítéletében elfogadta, hogy bizonyos bűncselekmények születeket tett, megszökésétől azért kell tartani, mert – különös tárgyi súlyuk és a nyilvános reakciók miatt – állandó tartózkodási helye nincs, rendes keresetfor- társadalmi zavarokhoz vezethetnek, amelyek legalább rása nincs, ismeretlen és magát igazolni nem tudja, egy ideig indokolhatják a letartóztatást. Kivételes kö- az előrelátható büntetés nagyságánál fogva.” rülmények között ezt a tényezőt az egyezmény alkal- mazásában figyelembe lehet venni. Ez azonban csak A szökés veszélye általánosságban akkor áll fenn, ha akkor tekinthető relevánsnak, illetve elégségesnek, bizonyos adatok alapján nagy a valószínűsége, hogy a ha tényeken alapul. Ezenkívül a fogvatartás továbbra terhelt kivonná magát a büntetőeljárás alól. Szemben is csak akkor lesz legitim, ha a közrend továbbra is a szökés, elrejtőzés tényével, itt nemcsak arra irányul ténylegesen „veszélyben van”, ilyen okból kifolyólag a a feltételezés, hogy a terhelt ki akarja vonni magát az letartóztatás meghosszabbítása nem használható fel eljárás alól, hanem magára a terhelti cselekményre is. arra, hogy utóbb az ügyben ítéletet hozó bíróság A veszély esetében a terhelt a letartóztatás elrendelé- „kénytelen legyen” szabadságvesztés-büntetést ki- sekor még nem szökött el, nem rejtőzött el, hanem szabni. A Bíróság megállapítása szerint jelen ügyben csak egyéb, előkészületi cselekményeiből lehet arra a tanúk megfélemlítése a vizsgálat kezdetén elképzel- következtetni, hogy ezt a későbbiekben megteszi. A hető volt, azonban a tanúk kihallgatása után ez már bíróságnak soha nem absztrakt módon kell vizsgálnia nem volt meghatározó, sőt ez az idő múlásával csök- a szökés veszélyére utaló adatokat, hanem az adott eset kent, és valójában meg is szűnt, ugyanis semmi nem összes körülménye alapján azt kell eldönteni, hogy az bizonyította, hogy a kérelmező a büntetőeljárás meg- adott terhelt szökésének veszélye fennáll-e. indítását követően megfélemlítő intézkedéseket tett volna a tanúk irányába. Valójában a francia bíróságok A BH 1996.578 számú eseti döntés a következőket 1986. december 5-e után  már nem hivatkoztak erre tartalmazza: „az emberöléssel gyanúsított terhelt ese- a veszélyre, tehát a hazai bíróságok ezután a fogva tar- tében a bűncselekmény súlyosságára, a várható bün- tás a büntetőeljárás meghiúsításának oka alapján már tetés nagyságára tekintettel a szökés, elrejtőzés lehe- nem volt indokolt. A menekülés veszélyére való hivat- tősége adott.”32 A BH 1995.505 számú eseti döntés is kozás sem volt indokolt, a Bíróság szerint ugyanis a ehhez hasonló álláspontot tartalmaz: a súlyos (több kérelmező eleget tett azon kötelezettségeinek, hogy száz milliós elkövetési értékű) vagyon elleni bűncse- a hatóságok idézéseire megjelent, nem próbált meg- lekménynél önmagában az eljárás alapjául szolgáló szökni. Ez egyébiránt nehezen is volt elképzelhető, bűncselekmények rendkívüli tárgyi súlya és a várható mivel nyolc gyermeke volt, akiknek az eltartásáról büntetés nagysága megalapozza a szökés, elrejtőzés gondoskodott, továbbá az egyetlen jövedelemforrását veszélyét még akkor is, ha a terheltre vonatkozó egyéb jelentő vállalkozás vezetőjeként dolgozott. A Bíróság adatok (betegség, családfenntartás) ennek ellenkező- kifejtette, hogy a menekülés veszélye a kezdetektől jét valószínűsítenék. Az FBK 1993.33 számú eseti dön- nem volt nyilvánvaló, a hazai hatóságok által megho- tésében a Fővárosi Bíróság kifejti, hogy töretlennek zott határozatok indokolása nem volt megfelelő, mivel tekinti azt a gyakorlatot, amely szerint a szökés, elrej- azok nem tartalmaztak olyan körülményt, amely ezt tőzés veszélyét az eljárás megindulásakor önmagában bármiféle adattal alátámasztotta volna. az alapos gyanú tárgyát képező cselekmény kiemel- 29  Gál István László: A pénzmosás elleni küzdelem régi és új irányai a 32  Ugyanakkor maradéktalanul egyetértünk Herke Csongorral abban, nemzetközi jogban és az EU-jogban, Európai Jog 2007/7. 12–23. o. hogy a BH 1996.578 eseti döntésének az a része, mely szerint a kiemelkedő 8 30  Elek Balázs: Az előzetes letartóztatás indokolása az Európai Emberi tárgyi súlyú bűncselekmény esetén a bíróságnak mérlegelés nélkül el kell Jogi Bíróság gyakorlatának tükrében, Büntetőjogi Szemle 2015/3. 4. o. rendelnie a letartóztatást, semmiféleképpen nem fogadható el. A letartóz- 31  Case of Lettellier v. France (Application no. 12369/86.) tatás elrendelése ugyanis mindig csak lehetőség és soha nem kötelező.

kedő tárgyi súlya, a kiszabható büntetés megalapoz- azok a tényezők utalhatnak, mint a szökés veszélyére. Az Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám hatja, reálissá teheti. olyan cselekmények, mint például a repülőjegy-vásárlás, külföldi szállásfoglalás, munkahelyen való felmondás, Egy adott bűncselekmény büntetési tétele, szabad- amikor a terhelt – kívülről is megállapíthatóan – nyíltan ságvesztéssel való súlyos fenyegetettsége, vagy ahogy utal arra, hogy meg akar szökni kétségkívül szökés elő- arra az indítványban hivatkozni szoktak, „a bűncse- készületére utalnak, mint azok a tények is, mint az idé- lekmény különös tárgyi súlya”, valóban előfeltételezi zésre meg nem jelenés, hamis okmányok beszerzése, azt, hogy a terhelt elszökhet, vagy elrejtőzhet. Sajná- belföldi alvilági kapcsolatok keresése. Ha nincs a terhelt- latos módon azonban a magyar büntetőeljárási tör- nek olyan címe, ahonnan idézhető lenne, vagy az általa vény nem tartalmazza azt, hogy konkrétan meghatá- megadott címen a hivatalos iratok kézbesítése számára rozott, kimagasló büntetési tétellel fenyegetett bűn- nem lehetséges, vagy nincs állandó tartós munkahelye, cselekmények esetén pusztán ezen okból elrendelhető akkor – az eset összes körülményére tekintettel – tartani és fenntartható legyen a letartóztatás. A strasbourgi lehet elrejtőzésétől. Ha a terhelt állandó megtalálási he- bíróság jelenleg jogosan hiányolja az érveket és a meg- lye nem a lakása, hanem például kocsma, éjszakai mula- felelő indokolást, hiszen a hatályos büntetőeljárási tóhely, hajléktalanszálló, esetleg híd alatt, vasúti váróte- törvényben nincs olyan letartóztatási ok, amely pusz- remben, aluljáróban éjszakázik, szintén fennáll az elrej- tán a büntetési tételre lenne alapozható. A bűncselek- tőzés veszélye. Ilyen esetekben Herke szerint a letartóz- mények büntetési tételben is kifejeződő kiemelkedő tatás elrendelésére a nyomozó hatóság előterjesztése tárgyi súlya valóban olyan körülmény, amely nem ön- alapján az ügyészség azért tesz indítványt, mert többlet- magában való, hanem mögötte adatok vannak, ame- munkát jelentene számára a terheltnek az eljárási cse- lyek tisztázása végett folyik büntetőeljárás. Nyilván- lekményeknél való előkerítése és előállítása, és nem való azonban, hogy a törvényi fenyegettségnek hatása azért, mert nem tudná viszonylag könnyen előkeríteni. van a terhelt személyére, ami értelemszerűen függ a fenyegetettség mértékétől. Ez pedig nem hagyható fi- A szökés, elrejtőzés veszélyének okával kapcsolat- gyelmen kívül a bizonyítás érdeke, illetve a folyamat- ban a Mansur kontra Törökország ügyben az EJEB ban lévő bizonyítási eljárásban biztosítandó gyanúsí­ megállapította az Európai Egyezmény 5. cikkének totti, majd vádlotti jelenléthez fűződő törvényi érdek megszegését, éppen azért, mert a bíróság a letartóz- szempontjából.33 Minthogy azonban a törvény nem tatás elrendelésénél csupán a kiszabható büntetés határozza meg, mi a kiemelkedő tárgyi súly, e hivat- nagyságát vette figyelembe. Emellett, a Bíróság állás- kozást sok esetben alkalmazzák valójában nem kiemel- pontja szerint az is téves, ha a letartóztatásról hozott kedő, akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenye- határozataiban a bíróság ugyanazt az egy okot ismé- getett bűncselekmények esetében is a letartóztatás telgeti vagy sztereotípiákat alkalmaz a letartóztatás elrendelésének indokolásaként, amely felveti annak a meghosszabbításáról szóló határozat indokolásában. lehetőségét, hogy mindez csupán egy sablonosnak és megszokottnak tekinthető hivatkozási alap, amely pó- 5. tolja a törvényben nem szereplő, az elrendelés indo- Büntetőeljárás kaként szolgáló valódi okot, például a beismerő vallo- meghiúsításának veszélye más elérésének elősegítését. Az 1896-os Bp. 141. § 3. pontja szerint akkor volt he- Ekörben még kiemelést érdemel, hogy előfordul az lye a letartóztatásnak (vizsgálati fogságnak) büntető- is, hogy az ügyészség és a nyomozó hatóság a rendel- eljárás meghiúsításának okából, ha „bizonyíték forgott kezésre álló nyomozati adatokból a bizonyíthatóság fenn arra nézve, hogy a terhelt valamely tettestársat, „felső határát” súroló, olykor-olykor azon átlépő minő- részest, orgazdát, bűnpártolót vagy tanút hamis val- sítést alkalmaz a nyomozati eljárás során. Jellemzően lomás tételére vagy megtagadására, illetőleg szakér- ilyen a bűnszervezetben való elkövetéssel gyanúsítás. tőt hamis véleményadásra bírni, vagy bűncselek- Márpedig, amikor a nyomozási bíró a cselekmény tár- mény nyomait megsemmisíteni, megváltoztatni vagy gyi súlyát vizsgálja, nem veti össze a bizonyítékokat a elrejteni törekedett vagy törekszik.” minősítéssel, hiszen az majd a perbíróság feladata lesz, hanem a gyanúsítást veszi alapul. Így egy majd az íté- A magyar szabályozást illetően a kollúzió veszélyé- letkor – sokszor már az eljárás kezdeti szakaszában is vel kapcsolatosan két kérdéskört vizsgálata indokolt.34 erősen vélelmezhetően – közepes tárgyi súlyú bűncse- Az egyik a „megalapozottan feltehető” kitétel, mint a lekmény nyomozati szakában a nyomozási bíró azt ki- kollúzió veszélyének alapja, a másik pedig a terhelti emelkedő tárgyi súlyúként ítéli meg, s ennek figyelem- magatartások a kollúzió veszélye körében. Az elsőre bevételével dönt a kényszerintézkedés szükségességé- adandó válasznál fontos kihangsúlyozni azt, hogy a ről. Ez a gyakorlat pedig felveti a gyanúját annak, hogy törvényhozó nem kívánja meg a kollúzió veszélyénél, e gyakorlat célja nem más, minthogy valamely apokrif hogy az azt megalapozó körülményekre nézve bizo- okból megteremtsék a törvényes lehetőségét a letartóz- tatás elrendelésének avagy meghosszabbításának. A terhelt elrejtőzésének veszélyére nagyjából ugyan- 33  Elek Balázs: i. m. 8. o. 34  Herke Csongor (2002.b): i. m. 101. o. 9

nyíték merüljön fel. Ez érthető is, hiszen ennél a letar- A Kúria Bpkf.II.10/2014/2. számú döntésében a kö- tóztatási oknál olyan terhelti magatartások jöhetnek vetkezőket írta: „…a vádirat szerint a harmadik számításba, amelyek megléte is nehezen lenne bizo- elkövetőtárs jelenleg is szökésben van, ellene nem- nyítható, nemhogy annak veszélye. Tremmel Flórián zetközi elfogatóparancs van kibocsátva, ezért alap- azonban a feltételezés alaposságának megkívánása pal lehet tartani attól, hogy az egyébként külföldi miatt mégis „bizonyítékokat említ”, amelyekkel a kol- állampolgárságú, magyarországi tartózkodási hel�- lúzió veszélyét alá kell támasztani, így a terhelt mást lyel nem rendelkező II. rendű vádlott szabadlábra vallomásának megváltoztatására törekszik rábírni, a kerülése esetén a szökésben lévő társsal felvenné a tárgyi jellegű bizonyítékokat kívánja megváltoztatni kapcsolatot, ekképp törekedne a harmadik társsal (eltüntetni), koholt bűnjeleket állított elő (vagy készült összefüggően a bizonyítás meghiúsítására és meg- előállítani). Mindezeket a cselekményeket nem is kell, nehezítésére.” Elek Balázs tanulmányában azt is ki- hogy a terhelt maga végezze el személyesen, hanem hangsúlyozta, hogy ezen érv minden több terheltet lehetséges, hogy mást bír rá azok valamelyikére.35 érintő büntetőügyben felhozható lenne, és teljesen Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám A 2000-es kommentár „adat” felmerülését követeli természetes reakció lehet a terheltek részéről a vallo- meg, példálózva pedig két ilyen utaló nyomot nevesít: mások egyeztetése, ami azonban az eljárási érdek a terhelt kijelentése vagy fogdából kijuttatott levele. A szempontjából kétségtelenül hordoz kockázatot. kollúziós cselekményeknél pedig a tárgyi bizonyítékok A tanúkat illetően pedig megállapítható, hogy azok- eltüntetését, tanú megfélemlítését és terhelttársaival kal a terhelt ismeretségi, baráti vagy hozzátartozói való összejátszást említi.36 A külföldi büntetőeljárási kapcsolatban áll(hat).39 A határozat indokolásában erre kódexek a magyarnál sokkal részletesebben sorolják figyelemmel ezt konkrétan kell meghatározni, például fel a kollúzió veszélyére utaló terhelti cselekményeket.37 hogy a terhelt a szemtanút, a vele hozzátartozói vi- A legújabb magyar büntető eljárásjogi törvény ezt szonyban lévő tanút, vagy bűnszervezet esetében – az a következőképpen szabályozza: „megalapozottan fel- alá-fölé rendeltségre tekintettel – a terhelt az „aláren- tehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, deltségébe tartozó” személyt kívánja befolyásolni ta- így különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy núvallomásának megtételében, illetve félő, hogy a más személyt megfélemlítene, jogellenesen befolyá- tanú(ka)t akár ő saját maga, akár más révén kívánja solna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus ada- megfélemlíteni. tot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmi- Annak veszélye, hogy a terhelt bizonyítási eljárást sítene, meghamisítana vagy elrejtene”. magatartásával – pl. a bizonyítékok megsemmisítése, A fentiek alapján megállapítható, hogy a terhelt jövő- vagy tanúk befolyásolása révén – akadályozná, elegendő beli magatartása egyrészt a személyi bizonyítékokkal ok a letartóztatás elrendeléséhez, amelyeket az EJEB (más terhelttársak, tanúk vagy szakértő), másrészt a több ítéletében is kifejtett, de a terhelt letartóztatásba tárgyi bizonyítékokkal (elkövetés eszköze, tárgya, eltu- helyezéséről szóló határozatban azokat hiánytalanul fel lajdonított pénz, ékszer stb.) lehet kapcsolatos. A nyo- kell sorolni, és azoknak az adott eset konkrét körülmé- mozás kezdetén az „összebeszélés” oka lehet a letartóz- nyein kell alapulniuk. A tárgyi bizonyítékokat leggyak- tatásnak.38 Bűnszervezet vezetői esetében, akik ezen rabban már az eljárás elején lefoglalják, így az eljárás pozíciójukat „kihasználhatják”, egyértelműen megálla- későbbi szakaszában már nehezebb megsemmisíteni pítható az eljárás megnehezítése, vagy ha a terheltekkel ezeket, és a tanúk befolyásolási lehetősége is általában összefüggésben (még a büntetőeljárás megindítása megszűnik miután sor került a kihallgatásukra. előtt) történtek befolyásolási kísérletek. Meg kell emlí- Az eljárás megnehezítése ellen felhozható érv lehet teni azonban azt is, hogy a terheltek összebeszélése egyrészt az, hogy a terhelt beismerő vallomást tett, il- nem egyértelműen letartóztatási ok, ugyanis a törvény letve az eljárás elhúzódása.40 Beismerő vallomás meg- nem tiltja a terheltek összebeszélését, sőt vallomásaik- léte esetén a vádlott beszámítási képessége és beisme- ban valótlant is állíthatnak, „hazudhatnak”. De az ös�- résének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mu- szebeszélés mégis hordozhat jelentős kockázatokat az tatkozhat, továbbá a vádlott bűnösséget beismerő nyi- eljárás eredményességét tekintve. latkozata egyértelmű kell hogy legyen és azt az eljárás ügyiratai is alátámasztják.41 Kétségtelen tény, hogy beismerő vallomás megléte 35  Tremmel Flórián: Büntető eljárásjog, Általános rész, Egyetemi jegyzet, esetén a bizonyítási eljárás a nyomozó hatóság, az Pécs, 1996. 275. o. ügyészség és a bíróság számára „leegyszerűsödik”: nagyvonalúan eltekintenek a többi bizonyítási eszköz 36  A büntetőeljárás kommentárja Szerkesztő. Jakucs Tamás Complex CD Jogtár 2000 A 92. §-hoz fűzött kommentár. 37  Így az osztrák Be. 180. § (2) bekezdése szerint ez akkor áll fenn, ha „bi- beszerzésétől (tisztelet a kivételnek!), ez persze nem zonyos tények alapján fennáll annak a veszélye, hogy a szabadlábon lévő ter- minden ügyben igaz, de az esetek egy részében jel- helt tanúkat, szakértőt vagy társtettest befolyásolna, a bűncselekmény nyomait eltüntetné, vagy az igazság kiderítését egyéb módon meg kívánná nehezíteni.” A német Be. 112. § (2) bekezdése alapján pedig a kollúzió veszélyére akkor le- het következtetni, ha bizonyos tények alapján a terhelt bizonyítási eszközt 39  Természetesen előfordulhatnak úgynevezett kívülálló tanúk, ez azon- megsemmisítene, megváltoztatna, elrejtene vagy meghamisítana, vagy terhelt- ban inkább ritkaság számba megy, azonban nem kizárt. társakat, tanúkat vagy szakértőket tisztességtelen módon befolyásolna, vagy 40  Elek Balázs: i. m. 12. o. 10 más hasonó magatartást tanúsítana és ezért fenyeget a veszély, hogy az igazság 41  Be. 504.§ (2) bekezdés b) és c) pontok és lásd erről bővebben: Bárándy kiderítését megnehezítené. Gergely – Dávid Ferenc: Mint a mesebeli okos lány: gondolatok a bűnösség beismeré- 38  Európa Jogi Füzetek 1997/2. 44. o. séről szóló eg yezségről. Büntetőjogi Szemle 2019/2. 10–15. o.

lemzőnek tekinthető. Az eljárás elhúzódása az EJEE „ca) a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljá- Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám „tisztességes eljárás” elvével van összefüggésben, kü- rás tárgyát képező bűncselekményt folytatta, vagy a lönösen azzal, hogy mindenkinek joga van arra, hogy gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, 11 ügyét a törvény által létrehozott független és pártat- szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncse- lan bíróság tisztességesen nyilvánosan és észszerű lekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, illetve időn belül tárgyalja. Amennyiben egy büntetőeljárás letartóztatott személy ellen van folyamatban az eljá- cb) megalapozottan feltehető, hogy a megkísérelt rást soron kívül kell lefolytatni és befejezni. vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná A strasbourgi bíróság esetjoga abban is egyértelmű, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncse- hogy a nyomozás végének közeledtével az eljárás meg- lekményt követne el.” hiúsításának veszélye már nem lehet hivatkozási alap a szabadságelvonásra. Emellett az is egyezménysértés- A bűnismétlés veszélye lényegében két esetcsopor- hez vezet, ha hosszú idő elteltével a nyomozás azért tot foglal magában, egyrészt azt, hogy megalapozottan nem közeledik a végéhez, mert a hatóságok nem tanú- feltehető, hogy a terhelt szabadlábon hagyása esetén sítanak „különös gondosságot”.42 Amennyiben a nyo- a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt befe- mozó hatóság indokolatlanul késlekedik egyes eljárási jezné, másrészt újabb bűncselekményt követne el. cselekmények foganatosításával, az egyúttal arra a kö- vetkeztetésre is alapot ad, hogy álláspontja szerint a A Be. nyelvtani értelmezése alapján egyértelmű, kérdéses üggyel összefüggésben nem áll fenn olyan hogy a törvényhozó a terhelt által konkrétan megkí- nyomós közérdek, amely a soronkívüliséget szüksé- sérelt vagy előkészített bűncselekmény befejezését gessé teszi. Ilyenkor azonban a bíróság aggálytalanul várja el. Ha ugyanis a törvényhozó azt akarta volna levonhatja azt a következtetést, hogy hiányzik az a kö- mondani, hogy akár az eljárás tárgyává tett, akár más rülmény is, amely a szabadságelvonás fenntartását va- bűncselekmény befejezésének a veszélye megalapozza lóban indokolttá teszi. 43 a bűnismétlés veszélyét, akkor nem úgy fogalmazott volna, hogy „a megkísérelt vagy előkészített bűncse- A bírói gyakorlat helyes irányban mozdult el, ami- lekmény” véghezvitelének veszélye áll fenn, hanem kor egyes különös okokra való hivatkozást bizonyos azt, hogy a terhelt megkísérelt vagy előkészített cse- idő elteltével már ritkán fogad csak el a letartóztatás lekményt vinne véghez. Tehát a törvényhozó a meg- hosszabbításának indokául. Ilyen a nyomozás megne- alapozott gyanú tárgyává tett cselekmény befejezésé- hezítése, az összebeszélés veszélye, a bizonyítási esz- ről (illetve annak veszélyéről) beszél. 44 közök megsemmisítése, amelyeket nagyjából 9 hónap letartóztatásban töltött idő után egyre kevésbé fogad A bűnismétlés veszélye miatti letartóztatás tulajdon- el. Mindazonáltal álláspontunk szerint ezt a gyakorla- képpen bűnmegelőzési letartóztatásnak tekinthető, tot – tekintettel az EJEB gyakorlatára is – érdemes ahogy azt az osztrák Be. konkrétan tartalmazza is. Az lenne normatív módon szabályozni, azaz bizonyos le- osztrák irodalomban vitatja a bűnismétlésre alapozott tartóztatásban eltöltött idő után csak kivételes jelleg- letartóztatás legitimitását Gerhard Kodek,45 Egmont gel megtartani a különös okok sorában. Foregger,46 Christian Bertel,47 és Heinz Barazon.48 Günther Kunst a terhelt által elkövetett cselekményt 6. prognózistettnek nevezi: ahhoz, hogy megakadályoz- A bűnismétlés veszélye zák annak elkövetését, letartóztatásba helyezik a ter- heltet a társadalom védelme érdekében. A bíróság te- 1896-os Bűnvádi Perrendtartásról szóló törvényczikk hát ilyenkor a jövőbeni kockázatot méri fel.49 A bűn- 141. § 5. pontja szerint vizsgálati fogság rendelhető el: ismétlés veszélye miatti letartóztatást egyébként pre- „ha a terhelt az ellene indított eljárás alatt újabb ventív letartóztatásnak nevezik, és minden jelentős bűntettet vagy vétségeket követett el, vagy ha bizo- európai büntető eljárásjog ismeri, amelyet kriminál­ nyíték forog fenn arra, hogy a terhelt a megkísérlett politikai érvek támasztanak alá. bűntett vagy vétség végrehajtásával vagy azzal fe- nyegetőzött, hogy újabb bűntettet vagy vétséget fog Barazon szerint a preventív letartóztatás kriminál­ elkövetni”. politikai megalapozottságához kétség nem fér,50 ugyanakkor a mi álláspontunk is az – Herkével telje- A 2017. évi XC. törvény 276. § (2) bekezdés c) pontja alapján személyi szabadságot érintő bírói engedélyes 44  Herke Csongor (2002b): i. m.: 107. o. Az osztrák Be.éppen a félreér- kényszerintézkedés rendelhető el a bűnismétlés lehe- tések elkerülése érdekében kimondja, hogy ez a letartóztatási ok akkor áll tőségének megakadályozása érdekében, ha: fenn, ha a terhelt a gyanúsítás tárgyává tett megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt akarja befejezni. [osztrák Be. 180. § (2) bekezdés d) pont]. 42  Kádár András Kristóf – Kiss Eszter – Lukovics Adél – Moldova Zsófia – M. Tóth Balázs: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának előzetes le- 45  Kodek Gerhard: Die Untersuchungshaft unter besonderer Berüsks­ tartóztatással kapcsolatos gyakorlata. Kézikönyv bírák számára, Magyar Hel- sichtigung der Reformen 1971 und 1972, RZ. 1974. 69. o. sinki Bizottság Budapest, 2014. 15. o. 46  Foregger Egmont: Mögliche Schwerpunkte eine umfassenden 43  Herke Csongor (2002a): i. m. 13–26. o. StrafProzeßreform, Österreichische Juristen Zeitung, Mainz, 1976. 449. o. 47  Bertel Christian: Kleinkriminelle, Rückfall und Wiederholungsgefahr, Anwaltsblatt 1979. 336. o. 48  Barazon Heinz: Kritische Gedanken zur Untersuhungshaft, Stb.1989/1. 3. o. 49  Kunst, Günther: Die Änderung des Rechts der Untersuhungshaft durch das Strafverfahrensänderungsgesetz, Österreichische Juristen Zeitung 1983. 309. o. 50  Heinz Barazon: i.bm. 2. o.

sen egyetértve –, hogy a bűnismétlés veszélye miatt hivatkozást, mert a több mint hét évvel korábbi elíté- elrendelt letartóztatás idegen test a büntető eljárásjog lés önmagában nem alapozza meg az arra történő meg- rendszerében, a büntető eljárásjog ugyanis a múltra alapozott következtetést, hogy szabadságvesztéssel koncentrál, továbbá az arányosság elve kimondja, hogy büntetendő újabb bűncselekményt követne el azon az eljárási célnak arányban kell állnia a személyi sza- ténnyel együtt értékelve, hogy a vádlott miközben sza- badság megvonásából keletkező hátránnyal. Ebben az badlábon védekezett, nem kísérelte meg újabb bűn- esetben a fogvatartás jellege és célja teljesen eltér a cselekmény elkövetését. letartóztatás általános funkciójától. Moos szintén azon az állásponton van, hogy a pre- *** ventív letartóztatás az eljárás biztosításán kívül he- lyezkedik el, és ezt a törvényben is kifejezésre kell Általános alapelv, hogy a bűnösség bizonyításáig ár- juttatni azzal, hogy nem letartóztatás (Unters­ uhung­ tatlannak vélelmezett, bűncselekménnyel megalapo- shaft), hanem megelőző letartóztatás (Vorbeugehaft) zottan gyanúsítható, illetve megvádolt személy is csak Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám címszó alatt kellenne szabályozni.51 akkor helyezhető az ítéletig letartóztatásba, ha a kö- Éppen emiatt is oly vitatott és elméletileg nehezen rülmények feltétlenül szükségessé teszik. A letartóz- megalapozható a bűnismétlésre alapított letartóztatás, tatás kivételes intézkedésnek tekintendő, soha nem mert a letartóztatás fő (eredeti) célja ugyanis az eljárás lehet kötelező, és nem alkalmazható büntetési célok- sikerének biztosítása, akár a terhelt személyi szabadsá- ból.56 A 19/1999. (VI. 25.) AB határozat szerint „a le- gának jelentős korlátozása által is. Az arányosság elve is tartóztatás a legsúlyosabb személyes szabadságot a személyi szabadság megsértése és az eljárás sikerének korlátozó kényszerintézkedés, amely a büntetőigény biztosítása közötti viszonyt fogalmazza meg, így a terhelt hatékony érvényesítését, a büntetőeljárás sikerének letartóztatása elméletileg nem állhat kapcsolatban újabb biztosítását és a büntetés esetleges végrehajthatósá- bűncselekmények elkövetésével. Seres is leszögezi: a le- gát célozza. Ezen alkotmányosan elismert célok sem tartóztatást nem lehet sem megtorlásként alkalmazni, indokolhatnak olyan törvényhozói álláspontot, sem olyan hátrányként felfogni, amelyet a terheltnek a amely a bírói mérlegelés kizárását indokolná, és erre későbbi büntetésen felül kell elszenvednie.52 a törvényhozó sem adhat felhalmazást.” A bűnismétlés veszélyére való hivatkozás egyébként A letartóztatás elrendelése és törvényben meghatá- kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményeknél fordul rozott időközönkénti meghosszabbítása valójában elő, amelyeknek előkészülete, ebből adódóan pedig olyan döntést kíván meg a bírótól, amelyet nem sab- kísérlete is büntetendő (például népirtás, emberölés, lonos mondatokkal, hanem alaposan (tényekkel, ada- terrorcselekmény, emberrablás, emberkereskedelem tokkal) meg kell indokolni. A „megalapozottan felte- stb.).53 Leginkább pedig akkor fordul elő a bűncselek- hető” kitétel a terhelt várható magatartásán alapuló mény befejezésének veszélye miatti letartóztatás, mert letartóztatási okoknál különösen komoly megfontolást a gyanúsítás tárgyává több bűncselekményt tettek és igényel: nem megengedhető, hogy a döntést a terhelt ezek közül valamelyik még nem befejezett.54 beismerő vallomásának megszerzése motiválja. A bün- E letartóztatási oknál a bíróságnak meg kell indokolnia, tetőeljárás során a terheltet és a védőt, a vizsgálót és hogy egyáltalán be lehet-e fejezni a bűncselekményt (ob- az ügyészt eljárási pozíciójukból adódóan sokszor más jektív lehetőség) és a terhelt azt be is kívánja fejezni (szub- érdekek motiválják. S minthogy a beismerő vallomás jektívviszonyulás).Abűncselekménybefejezésénekszub- megszerzésében a vizsgáló és az ügyész pozíciójánál jektív megnyilvánulásait (a terhelt magatartását) lehet fogva érdekelt, fentiekre a nyomozási bíráknak komoly inkább adatokkal alátámasztani, így pl. azzal, hogy a bűn- figyelmet kell fordítaniuk. Komolyabbat, mint eddig. cselekmény befejezéséhez a terhelt újabb eszközöket kí- A bíró nem az ügyészi indítvány hitelesítője, hanem ván vásárolni. A bíróságnak az újabb bűncselekmény el- elbírálója – ahogy Herke bővebben kifejtette. A bün- követésének veszélye megállapítása kapcsán arra kell tetőeljárás sikere és az elkövetők felelősségre vonása ügyelnie, hogy határozatban megjelölt veszély nem csök- társadalmi érdek. Be kell látni azonban, hogy a beis- kent-e azáltal, hogy a bűncselekmény elkövetése óta meg- merő vallomás megszerzésének más törvényes eszkö- változtak az elkövetést lehetővé tevő okok. zeit kell választani, mert azok léteznek, és alkalmaz- A bűnismétlés veszélyét illetően nem elégséges a hatók is. Lehetséges, hogy a bizonyítás hosszabb ideig terhelt előéletére történő hivatkozás.55 A hazai gyakor- tart, mint beismerő vallomás megléte esetén, de a ter- latot illetően megemlítendő a Debreceni Ítélőtábla heltet megillető ártatlanság vélelme, az emberi mél- Bel.II.500/2011/2. számú végzése, amelyben nem látta tóságot sértő kínzás tilalma, és a fair eljárás elve elég már megállapíthatónak a bűnismétlés veszélyére való komoly indokok a terheltet megillető jogok tisztelet- ben tartására. Hosszú út vezetett a jogállami büntető- jog és büntető eljárásjog gyakorlati érvényesüléséig. 51  Reinhard Moos: Sharp, short sock. Juridikum 1992/4. 38. o. 52  Seres András: Az előzetes letartóztatás jogi természete és az előzetes Kiemelt társadalmi érdek ezek védelme is. letartóztatottak jogi helyzete, Magyar Jog 1995/8. 461. o. 53  Dávid Ferenc – Gál István: A terrorizmus büntetőjogi oldala. Belügyi Szemle 2015/7–8. 72–87. o.; Dávid Ferenc: Terrorizmus és nemzetbiztonság az ezredforduló 12 jogalkotásában. Szakmai Szemle 2013/1. 40–52. o. 54  Herke Csongor (2002b): i. m.: 108. o. 56  26/1999. (IX.8.) AB. határozat. 55  Európai Jogi Füzetek 1998/3. szám 20. o.

Csapucha Bernadett* Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám A gyermekpornográfia hazai büntetőjogi szabályozása, s a jelenség ellen folytatott küzdelem a nemzetközi dokumentumok tükrében1 1. 2. 13 Bevezető gondolatok1 A gyermekpornográfia törvényi tényállásához A gyermekpornográfia múltbéli szabályozását illetően kapcsolódó múltbéli elmondható, hogy annak gyökerei már a Csemegi- szabályozás kódexben is fellehetőek voltak, „szemérem elleni vét- ség” néven. Az 1978. évi IV. törvényben pedig „tiltott A 2012. évi C. törvény, vagyis a hatályos Btk. szerinti pornográf felvétellel való visszaélés” néven volt jelen gyermekpornográfia törvényi tényállásának múltbéli a szóban forgó törvényi tényállás, természetesen ek- szabályozását illetően elmondható, hogy a Csemegi- kortájt még némiképp más tartalommal. A hatályos kódex értelmében szemérem elleni vétséget követett szabályozás ismertetését követően pedig a témával el, aki fajtalanságot tartalmazó iratot, nyomtatványt összefüggésbe hozható nemzetközi standardokra he- vagy képes ábrázolatot nyilvános helyen kiállított, lyezem majd a hangsúlyt, tekintettel arra, hogy ezek- árult vagy terjesztett.2 Az 1978. évi IV. törvénybe az hez hazánknak is igazodnia kellett a szabályozási 1997. évi LXXIII. törvény iktatta be3 a 195/A. § alatt a konstrukció kialakításakor. Mindebből adódóan jog- „tiltott pornográf felvétel készítése” elnevezésű tör- gal vetődik fel a kérdés, hogy mennyire is sikerült ezen vényi tényállást4. Ekkor még csak a felvételek készí- előírásoknak voltaképpen eleget tenni? – mely kérdés tése, forgalomba hozatala, az azokkal való kereskede- megválaszolásra is sor kerül majd. Összességében el- lem, illetőleg a felvételek más számára hozzáférhetővé mondható, hogy a tanulmány célja annak bemutatása, tétele, valamint a pornográf jellegű műsorban való hogy miként lehet a jog erejével fellépni a gyermek- pornográfiával szemben, tehát a jogszabályi keretek 2  1878. évi V. tv. 248. § között kívánok mindvégig mar­ ad­ni, mindezt úgy, hogy 3  1997. évi LXXIII. tv. 21. § feltárom a Btk.-beli rendelkezés megszületése mögött 4  1978. évi IV. tv. „195/A. § (1) Aki kiskorú személyről video-, film-, fény- húzódó okokat, melyekből egyértelműen következ- kép- vagy más módon előállított pornográf képfelvételeket készít, ilyen felvé- tetni lehet a nemzetközi kihatásra. teleket forgalomba hoz, ezzel kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint bün- *  Tudományos segédmunkatárs, Országos Kriminológiai Intézet; PhD- tetendő, aki pornográf jellegű műsorban kiskorú személyt szerepeltet. (3) Két hallgató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1)–(2) bekez- Iskola. désben írt bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Az (1)–(2) bekezdés vonatkozásában pornográf képfelvétel, illetve pornográf jel- 1  A publikáció „Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19- legű műsor a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázoló, célza- 3-I. kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával tosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés.” készült”.

szerepeltetés volt büntetendő. Továbbá a felvázolt cse- kább a passzív alanyok száma bírt determináló jelen- lekményekhez történő anyagi eszközök szolgáltatása tőséggel, tekintettel arra, hogy a törvény eszerint zárta is büntetőjogi felelősségre vonást eredményezett. ki a halmazat lehetőségét.10 Hangsúlyozandó, hogy a fentiekben felsorolt valamen�- Igen jelentős újításnak volt tekinthető, hogy a jog- nyi elkövetési magatartásnak csak a kiskorúkkal szem- alkotó az újonnan felállított koncepcióban szétválasz- ben kifejtését kívánta szankcionálni a Btk. ezen tör- totta egymástól a pornográf felvétel, illetőleg a por- vényi tényállás alatt. A pornográf felvételnek a készí- nográf jellegű műsornak a definícióját. Pornográf fel- tése pedig bármely módon kivitelezhető volt, de a vétel alatt immáron „cselekvés” helyett, a „nemiség” törvény külön nevesítette a film, fénykép, illetőleg a bizonyos úton-módon történő ábrázolása volt értendő. videó formátumban történő véghezvitelt.5 Az efféle nemiségnek cselekvéssel való megjelenítése Ezen törvényi tényállás a hangsúlyt elsődlegesen a ugyanis átkerült az autonóm pornográf jellegű műsor pornográf felvételek előállításával, terjesztésével kap- fogalmába.11 csolatos legalapvetőbb és egyben talán legsúlyosabb Érdemes még megemlíteni a 2009. évi LXXX. tör- Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám kínálati magatartásokra helyezte, melyek mindenfé- vény 56. § (7) bekezdésének c) pontját, melynek kö- leképpen büntetőjogi felelősségre vonást kellett, hogy szönhetően az 1978. évi IV. törvény 204. § (6) bekez- generáljanak. Pornográf felvételnek minősült a legko- déséből kikerült a „pénzbüntetéssel vagy közérdekű rábbi szabályozás alapján minden „a nemiséget súlyo- munkával” büntetendő kitétel, vagyis innentől kezdve san szeméremsértő nyíltsággal ábrázoló, célzatosan a csak szabadságvesztést lehetett kiszabni adott bekez- nemi vágy felkeltésére irányuló” cselekvés.6 dést illetően. Ezt követően pedig a szabályozás az 1978. A 2001. évi CXXI. törvénnyel (Btk. módosítás) az évi IV. törvény hatálya alatt változatlan maradt.12 elkövetési magatartások köre ki lett egészítve a meg- szerez, tart, kínál, átad magatartásokkal.7 Ezen Btk. 3. módosításnak köszönhetően a deliktum elnevezése A gyermekpornográfia is megváltozott, a „tiltott pornográf felvétel készítése” helyett, innentől kezdve „tiltott pornográf felvétellel hatályos Btk. szerinti való visszaélés” címszó lett az irányadó. A kifejezetten szabályozása és a jelenséggel a gyermekekhez köthető elkövetési magatartások mel- lett ekkor kezdi először áthatni adott tényállást a por- szembeni fellépéssel nográf jelenségnek a komplett visszaszorítására irá- összefüggésbe hozható nyuló fokozott mértékű törekvés. Ennek fényében a pornográf felvétel szabad forgalomból való kivonása legfontosabb nemzetközi rendszerszinten hasonló büntetőjogi feladatnak te- instrumentumok kinthető, mint az egyéb tiltott anyagokkal és tárgyak- kal (drogokkal vagy fegyverekkel) kapcsolatos bűn- cselekmények kriminalizációja.8 A 2007. évi XXVII. törvény (Btk. módosítás) pedig Minden kétséget kizáróan az új Btk. egyik, hanem leg- újraszabályozta adott deliktumot, áthelyezve azt a ko- nagyobb koncepcionális újítása a nemi deliktumokkal rábbi Btk. 204. §-ába.9 A passzív alannyá válás kapcsán összefüggésben tapasztalható. A változások mind tar- is jelentőséggel bírt az életkor, tekintettel arra, hogy talmi, mind pedig szerkezeti téren észlelhetők. A ha- a jogszabály csak a kiskorú, azaz a tizennyolcadik élet- tályos Btk. a XIX. fejezetében rendelkezik a nemi bűn- évét be nem töltött személyekkel szemben kifejtett cselekményekről, megannyi újdonságot magában fog- aktusokat kívánta szankcionálni. Az elkövetési maga- lalva. A módosításokra szükség is volt, mert az 1978. tartások köre is kibővült a pornográf felvételen vagy évi IV. törvény, vagyis a korábbi Btk. szabályozásának műsorban való szereplésre felhívással. Alapjaiban véve struktúrája és fogalomkészlete még a Csemegi- a 2007. évi XXVII. törvény tette meg a döntő lépést a kódexből merített. Mindez óriási problémát okozott, jogtárgy meghatározását illetően, áthelyezve ezzel a kiváltképp a rendszerváltást követő időszaktól kezdő- hangsúlyt a felvétellel összefüggő materiális jogelle- nességről, az azon látható személyek által hordozott 10  Némedi Márk: Változások a g yermekpornográfia szabályozásában Mag yaror- jogi tárgyakra. Ennek következtében az új rendelke- szágon és az Európai Unióban. Pisa, 2016. október 24. 7-8.: https://www. zés már nem tartotta relevánsnak a képfelvételek jogiforum.hu/publikaciok/816, Letöltve: 2019. 02. 12. száma kapcsán a törvényi egység fenntartását. Legin- 11  Némedi Márk: Változások a g yermekpornográfia szabályozásában Mag yaror- szágon és az Európai Unióban. Pisa, 2016. október 24. 9.: https://www.jogiforum. hu/publikaciok/816, Letöltve: 2019. 02. 12. 12  1978. évi IV. tv. „204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött 5  Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II., Kü- személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez, tart, bűntettet lönös Rész. Hatodik hatályosított kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyv- követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. kiadó Kft., 2018, 228. (2) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről 6  1978. évi IV. tv. 195/A. § (4) bek. pornográf felvételt kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és 7  2001. évi CXXI. tv. 23. §. öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 8  Némedi Márk: Változások a g yermekpornográfia szabályozásában Mag yarorszá- (3) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről 14 gon és az Európai Unióban. Pisa, 2016. október 24. 7–8.: https://www.jogiforum. pornográf felvételt készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetőleg ilyen fel- hu/publikaciok/816, Letöltve: 2019. 02. 12. vételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és 9  2007. évi XXVII. tv. 8. §. két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

dődően, figyelemmel arra, hogy ez idő tájt a jogalkotó, hogy a nemi deliktumokkal összefüggésben kialakí- Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám illetőleg az Alkotmánybíróság megannyi tartalmi vál- tott szabályanyagnak illeszkednie kell a nemzetközi tozást generált, mely a régi szabályozás szerkezetének elvárásokhoz is. Az egyik legfontosabb nemzetközi 15 szétfeszülését eredményezte. A XX. század folyamán dokumentum, mely a gyermekek jogait, s érdekeit he- továbbá jelentősen megváltozott egyrészről a közfel- lyezi a fókuszba, az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye. fogás, másrészről pedig a törvényi szabályozás alapja, A nemzetközi előírások közül – kifejezetten a tanul- jogtárgyszemlélete is eltérést mutattak a XIX. század- mány tárgyával összefüggésben – külön ki kell emelni hoz képest. A törvényi tényállásoknak egy része kez- a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális detben az erkölcsvédelem talaján állt, az idő előrehalad­ bántalmazás elleni védelméről szóló Lanzarote Egyez- tá­val azonban egyre inkább előtérbe került az indivi- ményt, a gyermekek szexuális bántalmazása, kizsák- duális jogtárgyvédelem, vagyis a szexuális önrendel- mányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelem- kezés és a gyermekek védelme felé történő elmozdu- ről szóló 2011/93/EU irányelvet, valamint a 182. számú lás lett a meghatározó úgy, hogy az akkori joganyag ILO Egyezményt, mely a gyermekmunka legrosszabb még tisztán az erkölcsvédelemre épült. Hangsúlyoz- formáinak betiltását, s felszámolását célozza.14 Megje- nám ugyanakkor, hogy mindmáig vannak még olyan gyezném, hogy a Btk. XIX. fejezetének megalkotása- nem deliktumok, amelyeknél az erkölcsvédelem a do- kor a jogalkotó még más, előbbiekben fel nem sorolt mináns, elegendő csak a vérfertőzésre gondolni, va- nemzetközi dokumentumokat is alapul vett, de azok lamint a prostitúciós bűncselekményekre. A szemlé- nem hozhatóak közvetlen összefüggésbe jelen tanul- letmódban végbemenő változásokból adódóan indo- mány tárgyával. Itt elegendő csak például a nőkkel koltnak bizonyult tehát az újrakodifikálás, mely végbe szembeni erőszak és a családon belüli erőszak meg- is ment a 2012. C. törvény megalkotásával. A hatályos előzéséről és leküzdéséről szóló 2011-ben kelt ET- Btk.-ban már a szóban forgó bűncselekményi körrel Egyezményre gondolni (Isztambuli Egyezmény).15 összefüggő fejezet címe sem a korábbiakban szokásos elnevezéssel szerepel, hiszen az „A házasság, a család, A nemzetközi egyezményekre való tekintettel, va- az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények” lamint a jobb áttekinthetőség kedvéért – mint már fejezetcímről „A nemi élet szabadsága és a nemi er- említettem – az új Btk. számos újítást hozott a nemi kölcs elleni bűncselekmények” fejezetcímre változott. deliktumok vonatkozásában, melyek közül a legfon- A szexuális szabadság (önrendelkezés) központi jog- tosabbak a következők:16 tárgyként történő megjelenítése egyébként meglehe- tősen régóta váratott magára, figyelemmel arra, hogy • a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértettek Európa túlnyomó részén már jóval korábban áttértek sérelmére elkövetett szexuális erőszakot (erősza- a nemi erkölcsöt középpontba állító nézetről, a szexu- kos közösülés és szemérem elleni erőszak) is mi- ális szabadságra fókuszáló gondolkodásmódra. Meg nősített esetnek kell tekinteni, szemben az 1978. kell jegyezni ugyanakkor, hogy a hatályos Btk. nemi évi IV. törvény rendelkezéseivel, mely csak a tizen- bűncselekményekkel összefüggő fejezetének címében kettedik életévüket be nem töltött személyek kap- mind a mai napig – jól látható módon – szerepel az csán tartotta mindezt indokoltnak; „erkölcs” kifejezés, ugyanakkor ez nem mond ellent az előbbieknek, s ettől még ugyanúgy az észszerűség • a szexuális kényszerítés bűntette keretében a sze- talaján állnak a hatályos büntetőjogi rendelkezések. xuális aktusra való kényszerítés a korábbihoz ké- Amíg a prostitúciós bűncselekmények java része nem pest (kényszerítés bűntette) súlyosabban és önálló a passzív alanyt kívánja védeni, és amíg a felnőtt vér- tényállásban lett büntetve; rokonok közötti konszenzuális nemi kapcsolat szank- cionálandó, addig a nemi erkölcsvédelem mindig sze- • a szeméremsértés bűncselekménye kapcsán bün- repet kell, s fog is kapni a Btk.-ban.13 tethetővé váltak a szexuális jellegű, az emberi mél- tóságot egyébként sértő magtartások; Mindemellett nem szabad megfeledkezni arról sem • megszűnt a szexuális visszaélésénél a magánindít- (4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, aki pornográf jellegű műsorban ti- ványhoz való kötöttség; zennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket szerepeltet. • a gyermekprostitúció kihasználása önálló törvé- (5) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (3)– nyi tényállásban lett szabályozva. (4) bekezdésben írt bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. Az uniós jogharmonizációs szempontokra való te- (6) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt, vagy személyeket kintettel az emberkereskedelem, illetőleg a nemi élet pornográf felvételen, avagy pornográf jellegű műsorban való szereplésre fel- szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények hív, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. kapcsán az elévülési időt az általános szabályoktól el- térően kell megállapítani az új Btk. alapján. Ezen el- (7) E § alkalmazásában gondolás mögött azon ok húzódik, melynek értelmé- a) felvétel: a videó-, film-, vagy fényképfelvétel, illetőleg más módon előállított ben, lehetőséget kell biztosítani a sértetteknek arra, képfelvétel, hogy azok a tizennyolcadik életévük betöltése után is b) pornográf felvétel: az olyan felvétel, amely a nemiséget súlyosan szemérem- feljelentést vagy szükség esetén magánindítványt tud- sértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrá- zolja, 14  Szomora Zsolt: Meg jeg yzések az új Büntető Törvénykönyv nemi bűncselekmé- c) pornográf jellegű műsor: a nemiség súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, nyekről szóló XIX. Fejezetéhez. Budapest, Büntetőjogi Szemle, 2013/11. 649. célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvéssel való megjelenítése.” 15  2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről 77. 13  Szomora Zsolt: Meg jeg yzések az új Büntető Törvénykönyv nemi bűncselekmé- 16  Kónya István: Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat számára. Budapest, nyekről szóló XIX. Fejezetéhez. Budapest, Büntetőjogi Szemle, 2013/11. 649. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018. 679.

janak tenni, amennyiben ezen lépéseket az arra egyéb- fogalmának egyik legmeghatározóbb komponense. ként jogosultak valamilyen okból kifolyólag nem tet- Ebben az esetben legfeljebb szeméremsértést lehet ték meg.17 megállapítani, ha annak feltételei egyébként fennáll- A törvény a korszerűség, a nemzetközi kifejezések- nak. A bűnösség fokát illetően csak a szándékos meg- kel való összhang és a jobb közérthetőség kedvéért valósulási forma jöhet szóba, vagyis a gondatlan alak- egyes fogalmakat felvált újakkal, például erőszakos zat lehetősége kizárt. Kiemelt jelentőséggel bír az is, közösülés és szemérem elleni erőszak helyett szexu- hogy az elkövető tisztában van-e vagy sem a sértett ális erőszak, megrontás helyett szexuális visszaélés, életkorával. Ha nincs ezen lényeges információ birto- visszaélés pornográf felvétellel helyett gyermekpor- kában az elkövető, akkor a szóban forgó deliktum meg- nográfia stb.18 állapításának sem lehet helye. A bűncselekmény pas�- A fejezet alá tartozó deliktumok pedig a következők: szív alanya főszabály szerint bármely tizennyolcadik • szexuális kényszerítés, életévét be nem töltött személy lehet. A 204. § (5) be- • szexuális erőszak, kezdésének passzív alanya azonban csak tizennegye- Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám • szexuális visszaélés, dik életévét be nem töltött személy lehet. Elkövetési • vérfertőzés, tárgynak pedig a passzív alanyról készült pornográf • kerítés, felvétel és műsor minősül, függetlenül annak nemé- • prostitúció elősegítése, től.20 A (7) bekezdésbe foglalt értelmező rendelkezés • kitartottság, sorolja fel egyébként az egyes elkövetési tárgyakat, s • gyermekprostitúció kihasználása, azt, hogy azok alatt voltaképpen mit is kell érteni? A • gyermekpornográfia, Btk. 204. § (7) bekezdésének a) pontja értelmében • szeméremsértés. pornográf felvételnek minősül az olyan videó-, film- A fentiekben említett bűncselekmények sorrendjét vagy fényképfelvétel, illetőleg más módon előállított egyrészt a fejezetcím (előbb szerepelnek a nemi élet képfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szemérem- szabadsága elleni bűncselekmények), másrészt pedig sértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére az elkövetési magatartásoknak a sorrendisége határoz- irányuló módon ábrázolja. A szóban forgó szakasz és zák meg. Utóbbi alatt értendő az, hogy például a szexu- bekezdés b) pontja pedig a pornográf műsor definíció­ ális kényszerítésnél a szexuális erőszak súlyosabb meg- ját taglalja. Ennek értelmében pornográf műsornak valósulási forma; a prostitúció megkezdését időben tekinthető minden olyan műsor, amely a nemiséget megelőzi a kerítés, illetve a prostitúció elősegítése, ezt súlyosan szeméremsértő nyíltsággal jeleníti meg úgy, követően valósítható meg pedig a kitartottság.19 hogy az célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló A következőkben – a Btk. XIX. fejezetén belül – a cselekvés vagy előadás is egyben.21 Itt meg kell je- gyermekpornográfia hatályos szabályozását kívánom gyezni, hogy az emberi test művészeti, tudományos, áttekinteni. Mindemellett pedig a jelenséghez társuló ismeretterjesztő ábrázolása – amely adott esetben nemzetközi dokumentumokra helyezem majd a fó- szintén lehet szeméremsértő – nem vonható a pornog­ kuszt, melyekhez értelemszerűen igazodnia kellett a ráfia fogalmi körébe. A (7) bekezdés a) pontjában meg- szabályanyag megalkotásakor a jogalkotónak. Úgy gon- határozott „más módon előállított képfelvétel alatt” dolom, hogy ezzel egy teljes, átfogó képet kaphat a pedig tipikusan minden olyan képfelvétel értendő, kedves olvasó a jelenlegi helyzetről, s arról, hogy mi- amely az alkalmazott technikai beavatkozás révén – ként lehet fellépni a jog erejével a gyermekpornográ- például montírozással – súlyosan szeméremsértővé fiával szemben. válik.22 Egy 2010-es BH alapján a gyermekpornográfia bűncselekményének megállapítása során annak van- 3.1 A Btk. 204. §-ának dogmatikai nak jelentősége, hogy az elkövetés pillanatában, vagyis elemzése a műsor időpontjában vagy a képfelvétel rögzítésekor adott személy betöltött-e vagy sem a tizennyolcadik A gyermekpornográfia bűncselekményének védett életévét. Az azonban teljességgel közömbös, hogy a jogi tárgya a tizennyolcadik életévüket be nem töltött pornográf felvétel nyilvánosságra hozatalának idő- személyek egészséges nemi fejlődése és a gyermek- pontjában a sértett hány éves.23 pornográfiára ráépülő szervezett bűnözői csoportok A bűncselekmény elkövetési magatartásai a 204. § elleni küzdelemhez fűződő társadalmi érdek. A bűn- (1)–(6) bekezdéseiben találhatóak, melyeket a törvény cselekmény alanya tettesként bárki lehet, ha azonban a társadalomra veszélyességük sorrendjében taglalja. egy tizennyolc év alatti saját magáról készít tiltott por- A következőkben a 204. § (1) bekezdésének elkövetési nográf felvételt, akkor nem lehet szó adott törvényi magatartásait kívánom ismertetni. tényállásról, hiszen ilyenkor hiányzik a cselekmény társadalomra veszélyessége, mely a bűncselekmény 20  Polt Péter: Új Btk. kommentár. 4. kötet, Különös Rész. Budapest, Nem- zeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, 2013. 36. 21  2012. évi C. törvény 204. § (7) bek. 17  2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről 18. 22  Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II., Kü- 16 18  2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről 76. lönös Rész. Hatodik hatályosított kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyv- 19  Kónya István: Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat számára. Budapest, kiadó Kft., 2018. 229. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018. 681. 23  BH 2010.267.

Ennek keretén belül a képfelvétel megszerzése ma- nek lehetősége adódik arra, hogy pornográf felvéte- Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám gában foglalja a mástól történő birtokbevételt, illetve leket megismerjen.30 az egyéb módon történő birtokbavételt (például letöl- tés az internetről) egyaránt.24 Mindez történhet a ko- A (2) bekezdésben meghatározott deliktum elköve- rábbi birtokossal történt megállapodás útján vagy akár tési magatartásai a készít, kínál, átad vagy hozzáférhe- egyoldalúan is.25 A megszerzés továbbá viszonylag tővé tesz, méghozzá olyan passzív alany vonatkozásá- hosszabb ideig tartó, tényleges uralmat és a rendelke- ban, aki az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása zés lehetőségét is magában rejtő birtokbavételt jelent, vagy gyógykezelése alatt áll, illetve aki az elkövető értelemszerűen úgy, hogy legalább az eshetőleges egyéb hatalmi vagy befolyásolási viszonya alatt van. A szándék megállja a helyét.26 A pornográf felvétel tar- (3) bekezdés elkövetési magatartása az anyagi eszkö- tása folyamatos, hosszabb idejű birtoklást jelent, me- zöknek a szolgáltatása, amely a forgalomba hozatalhoz, lyet meg kell hogy előzzön a megszerzés, továbbá az a kereskedéshez vagy a nyilvánosság számára hozzá- a felvételnek az elkövető tényleges rendelkezési joga férhetővé tételhez kell, hogy kapcsolódjon.31 A (4) be- alatt történő tárolását is magában foglalja, akár hagyo- kezdés a) pontja a pornográf jellegű műsorban való mányos formában, akár pedig elektronikus úton. A szerepeltetésre történő rábírni törekvésről rendelke- képfelvétel készítése alatt a felvétel rögzítése, előállí- zik, mely a passzív alany eredménytelen rábírását je- tása értendő, függetlenül az adathordozó milyenségé- lenti. Ha ezen felhívás eredményes vagy a kiskorú kez- től. A kínálás vonatkozásában elmondható, hogy az deményezésére kerül sor a műsorban való közremű- elkövető ezen elkövetési magatartás kifejtése során ködésre, akkor a szóban forgó szakasz b) pontját kell mást hív fel a képfelvétel átvételére, amely azonban megállapítani. Ilyenkor pornográf jellegű műsorban eredménytelen marad. A képfelvétel átadása olyan ma- való szerepletetésről van szó, mely tehát eredményes gatartást jelent, amelynek révén az elkövető birtoká- rábírást jelent. E magatartás a műsor irányítását, lét- ból más személy birtokába kerül a felvétel. Ezen elkö- rehozását, rendezését foglalja egyébként magában, vetési alakzat megállapításakor nem bír relevanciával, azaz mindez a passzív alany, vagyis a kiskorú aktív hogy az átadással egyidejűleg kikerül-e vagy sem az közreműködését szolgálja.32 Büntetőjogi szempontból elkövető birtokából a felvétel, vagy az csak lemásoló- teljességgel irreleváns, hogy az előadás nyilvánosság dik. A hozzáférhetővé tétel azon lehetőségnek a meg- előtt zajlik-e vagy sem, az történhet zártkörű rendez- teremtését hordozza magában, melynek révén más a vényen is. Ebből kifolyólag elengedhetetlen, hogy azt felvételt meg tudja szerezni, le tudja másolni, birto- több személy észlelje. Ha az előadásról képfelvétel is kába tudja venni, vagyis fennáll a más által történő készül, vizsgálandó az (1) bekezdés is, s az ott taglalt megismerés reális lehetősége. A képfelvétel forga- elkövetési magatartásoknak a köre.33 Az (5) bekezdés lomba hozatala történhet akár ingyenesen, akár vissz- a) pontja alapján az elkövető a passzív alanyt pornog­ terhesen, s az voltaképpen több, esetleg meg nem ha- ráf felvételen való szereplésre hívja fel. A szóban forgó tározható számú személy számára történő eljuttatást bekezdés b) pontja bünteti a pornográf műsor néző- is jelent.27 Mindez megvalósulhat közvetett módon is, jét, egészen pontosan az olyan műsor megtekintését, tehát elégséges az is, ha az elkövető csak egy közvetí- amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött sze- tővel áll kapcsolatban, de felismeri, hogy az átadása mély szerepel. Ezen rendelkezés megállapításra csak révén a dolog a közvetítőn keresztül forgalomba fog személyes részvétel esetén kerülhet sor. Az (5) bekez- kerülni.28 A képfelvétellel vagy képfelvételekkel való dés c) pontja a gyermekpornográfiát megvalósító mű- kereskedés tulajdonképpen a képfelvételnek az érté- sorhoz kapcsolódik mégpedig úgy, hogy az illető a kesítését jelenti, haszonszerzési célzattal, mely egyben szerepeltetéshez anyagi eszközöket szolgáltat.34 rendszeres tevékenységet is feltételez. A pornográf felvétel nagy nyilvánosság számára történő hozzáfér- A cselekmény előkészületi magatartásai közül a ha- hetővé tétel a képfelvétel széles körben történő meg- tályos törvény szankcionálni kívánja a készítéshez, a ismerhetőségének a megteremtését foglalja magában forgalomba hozatalhoz vagy kereskedelemhez szük- (internetre törtnő feltöltés a gyakorlatban).29 A bírói séges, vagy azt könnyítő feltételeknek a biztosítását, gyakorlat értelmében a nagy nyilvánosság számára de csak is kizárólag akkor, ha a passzív alany tizen- történő hozzáférhetővé tétel olyan szándékos helyzet- egyedik életévét be nem töltött személy.35 teremtést jelent, amelynek keretén belül több személy- Az elkövető továbbá ugyanarra a képfelvételre nézve csak egyfajta elkövetési magatartást valósíthat meg, ami annyit tesz, hogy a sorrendben előbbi elkövetése 24  Polt Péter: Új Btk. kommentár. 4. kötet, Különös Rész. Budapest, Nemzeti 30  BH 2005.133. 17 Közszolgálati és Tankönyvkiadó, 2013. 38. 31  Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II., Kü- lönös Rész. Hatodik hatályosított kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyv- 25  Kónya István: Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat számára. Budapest, kiadó Kft., 2018. 231. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018. 747. 32  Polt Péter: Új Btk. kommentár. 4. kötet, Különös Rész. Budapest, Nem- zeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, 2013. 39–40. 26  1/2009. BJE. 33  Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II., Kü- 27  Polt Péter: Új Btk. kommentár. 4. kötet, Különös Rész. Budapest, Nem- lönös Rész. Hatodik hatályosított kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyv- zeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, 2013. 38. kiadó Kft., 2018. 231. 28  Kónya István: Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat számára. Budapest, 34  Kónya István: Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat számára. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018. 747. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018. 749. 29  Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II., Kü- 35  2012. évi C. törvény 204. § (6) bek. lönös Rész. Hatodik hatályosított kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyv- kiadó Kft., 2018. 230.

a deliktumot befejezetté teszi, vagyis a később kifej- pornográf felvételt is érint. Ugyanakkor kiemelendő, tett magtartás büntetlen utócselekmény lesz. Mindez hogy bűncselekményegységet csak az azonos törvé- természetesen csak akkor igaz, ha az elkövető által ta- nyi tényállásba ütköző magatartások képezhetnek. E núsított elkövetési magatartások ugyanakkora tárgyi deliktumot illetően azonban nem azonos, hanem kü- súllyal bírnak. Ha valamelyik elkövetési magatartás lön-külön törvényi tényállást tartalmaznak a Btk. 204. ugyanis a törvény erejénél fogva súlyosabban szank- § (1) bekezdéseinek a)–c) pontjai.39 cionálandó, akkor a súlyosabban büntetendő elköve- tési magatartás miatti felelősségre vonásra kerül majd 3.2 A gyermekpornográfiához sor, a sorrendiségtől függetlenül. Így az azt megelő- kapcsolódó releváns nemzetközi zően, vagy az azt követően kifejtett – önmagába véve egyébként büntetendő cselekmény – büntetlen elő- dokumentumok, s azok magyar vagy utócselekmény lesz.36 A forgalomba hozatal és a jogrendszerre gyakorolt hatása Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám kereskedés kapcsán pedig elmondható, hogy ezek A Gyermekek Nemzetközi Évében, vagyis 1979-ben megállapításához több felvétel szükséges, az azonban megkezdődött a Gyermekjogi Egyezmény tervezeté- irreleváns, hogy a felvételek egy vagy több kiskorúról nek a kidolgozása. Ezt a lengyel kormány beterjesz- készültek-e.37 tette az ENSZ Közgyűlése elé még szintén ebben az évben. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága ennek követ- A prostitúciós jellegű deliktumok esetében – a fel- keztében felállított egy munkacsoportot a Gyermek- vételek és az érintett személyek számától függetlenül jogi Egyezmény megfogalmazása céljából. Igyekeztek – törvényi egységet kell megállapítani. A deliktum egy olyan egyezményt létrehozni, amely sokféle poli- megvalósulásának alapja továbbá a kiskorú személy- tikai, gazdaság, kulturális, társadalmi helyzetnek ké- nek az önkéntessége, ugyanis ennek hiányában vizs- pes megfelelni, anélkül, hogy csökkenne a védelmi gálandó, hogy van-e helye erőszakos nemi bűncselek- szint. Tíz évbe telt, mire megszületett ezen dokumen- mény megállapíthatóságának. Figyelemmel kell lenni tum, s így megkezdődhetett a következő fázis, vagyis mindemellett a passzív alany életkorára is. Az erősza- a tagállamok által történő ratifikáció, valamint egy el- kos nemi deliktum, a szexuális visszaélés – amennyi- lenőrző bizottság felállítása is indokolttá vált ezzel ös�- ben a feltételek fennállnak – halmazatban állnak a szefüggésben. 1990 szeptemberére már húsz állam, gyermekpornográfia készítésével.38 köztük hazánk is ratifikálta a történelmi fontossággal bíró nemzetközi dokumentumot. Az USA, Kanada, A gyermekpornográfia szabályozása kapcsán felme- Egyiptom, Mali, Pakisztán, Mexikó, Svédország kezde- rült kérdések napjainkban is foglalkoztatják a jogal- ményezésére, New Yorkban megrendezésre került a kalmazókat, melyet a Kúria 2/2018. számú BJE határo- „Nemzetközi Csúcstalálkozó a Gyermekekért” elneve- zata is alátámaszt, amely kimondja, hogy a Btk. 204. § zésű program. Ennek következtében nőtt a szóban (2) bekezdése szerinti minősített esetnek a rendbeli- forgó Egyezményhez csatlakozók száma, s így 1990 sége a felvételeken szereplő – a törvényhelyben dek- végére már ötvenhét ország ratifikálta azt. 1993-ban, laráltaknak egyébként megfelelő – személyek számá- Bécsben pedig kijelentették, hogy a fő cél az egyete- hoz igazodik. Ha az elkövető különböző felvételekkel mes elfogadás.40 kapcsolatban hozza létre a Btk. 204. § (1) bekezdésé- nek különböző pontjaiba ütköző elkövetési magatar- A Gyermekjogi Egyezmény bár közel negyven cik- tásokat, az azonos törvényhelyen lévő, egységként mi- ken keresztül sorolja fel a gyermekeket megillető jo- nősülő magatartások egymással valóságos halmazat- gokat, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezen ban állóknak tekintendők. A szóban forgó dokumen- jogok részletes kifejtésére, végrehajtásának előmoz- tum továbbá rendelkezik arról is, hogyha az elkövető dítására már egyéb nemzetközi jogi eszközök szolgál- ugyanazon felvétel vonatkozásában egymástól eltérő, nak. A szóban forgó jogi dokumentumot csupán há- vagyis a törvényhely szerinti különböző pontokban rom ország nem fogadta el (USA, Szomália, Dél-Szu- lévő elkövetési magatartásokat tanúsít. Ilyenkor a leg- dán), melyből adódik, hogy az gyakorlatilag univerzá- súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett deliktumot lis emberi jogi szabályozásként fogható fel.41 kell megvalósultnak tekinteni, igazodva az ennek ke- retén belül deklarált büntetési tételhez. A 2/2018. A Gyermekjogi Egyezmény védi továbbá a gyerme- számú BJE határozat hangsúlyozza, hogy a Btk. 204. § keket a kizsákmányolás, az elhanyagolás, illetőleg a (1) bekezdésében írt esetekben nem eredményezhet visszaélés minden formájától. Amennyiben az érintett önmagában halmazatot az, hogyha az elkövetési ma- személyi kör kínzásnak vagy kegyetlen, megalázó vagy gatartás – az azokon szereplő tizennyolcadik életévét embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek van ki- be nem töltött személyek számától függetlenül – több téve, függetlenül azok hosszától, illetőleg minőségé- 36  Polt Péter: Új Btk. kommentár. 4. kötet, Különös Rész. Budapest, Nem- től, szükségessé válik valamennyi esetben a rehabili- zeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, 2013. 39. táció. A rehabilitációhoz való jog akkor is megilleti 37  Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II., Kü- lönös Rész. Hatodik hatályosított kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyv- 39  2/2018. számú BJE határozat. kiadó Kft., 2018. 230. 40 Faix Nikoletta: A g yermeki jogok kialakulása a nemzetközi jogban és az igaz- 18 38  Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II., Kü- ságszolgáltatásra g yakorolt hatásuk. Budapest, Eljárásjogi Szemle, 2016/4. (a) 9–10. lönös Rész. Hatodik hatályosított kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyv- 41  Németh Ildikó: A Családjogi Charta és a g yermekek jogainak nemzetközi vé- kiadó Kft., 2018. 231. delme. Budapest, Iustum Aequum Salutare, PPKE-JÁK, 2014/1. 35.

őket, ha a bántalmazást valamely családtagjuk vitte gyermekeket „elfogadnak” ilyen tevékenységek vég- Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám véghez.42 A Gyermekjogi Egyezmény értelmében a ré- rehajtása céljából. A Jegyzőkönyv ezenkívül védi a szes államoknak el kell ismerniük a gyermekeknek a gyermekáldozatok jogait és érdekeit is, továbbá az 19 gazdasági kizsákmányolással szemben nyújtandó vé- megköveteli a kormányoktól, hogy azok jogi és egyéb delemhez való jogát, ezenkívül pedig arról sem szabad támogatást nyújtsanak a gyermekáldozatok részére. megfeledkezniük, hogy a gyermekek nem kényszerít- Amennyiben a gyermekek bárminemű kapcsolatba hetőek semmiféle kockázattal járó, iskoláztatását ve- kerülnek az igazságszolgáltatási rendszerrel, akkor szélyeztető, egészségre, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi minden esetben azok legfőbb érdekeit szem előtt vagy társadalmi fejlődésre ártalmas munkavégzésre. tartva indokolt eljárni. Mindemellett pedig a gyerme- Ezen rendelkezésnek az érvényre jutását, s egyben an- kek rehabilitációját és reintegrációját is segíteni kell nak hatékony végrehajtását megfelelő büntetésekkel a szükséges orvosi, pszichológiai, logisztikai és pénz- kell garantálni.43 ügyi támogatásokkal. A Fakultatív Jegyzőkönyv szö- vegének értelmezése továbbá mindig az egyenlő bá- Az Egyezményben deklarált kötelezettségek teljesí- násmód, a gyermekek legfőbb érdeke és a gyermekek tését a Gyermekek Jogainak Bizottsága vizsgálja. A Bi- szerepvállalásának elvei mentén kell, hogy történjen.46 zottságot tíz, adott területen elismert szakértő alkotja, akiket négyévente választanak a részes államok saját Hazánkkal is foglalkozott az ENSZ Gyermekek Jogai­ állampolgáraik közül, mégpedig titkos szavazás útján. nak Bizottsága, mégpedig 2006-ban, amikor aggodal- A Bizottság egyébként évente ülésezik, általában az mát fejezte ki az Egyezmény rendelkezéseinek magyar- ENSZ székhelyén. A Gyermekek Jogairól szóló Egyez- országi érvényesülését illetően. A Bizottság szerint ményt három Kiegészítő Jegyzőkönyv követte, ame- ugyanis hazánk figyelmen kívül hagyta az összehangolt lyek a gyermekek szerepét a fegyveres konfliktusok- szakpolitikák kialakítására, valamint az adatokra bon- ban, a gyermekkereskedelmet, a gyermekprostitúciót tott statisztikák, illetőleg a szakemberképzés szüksé- és a gyermekpornográfiát valamint a jogsérelem ese- gességére vonatkozó javaslatokat, iránymutatásokat. tén benyújtható panaszeljárást vizsgálják.44 Ugyanez a helyzet állt fent az emberkereskedelem, to- vábbá a szexuális kizsákmányolás kapcsán létrejött do- A Fakultatív Jegyzőkönyvek tulajdonképpen kiegé- kumentumokkal, nézetekkel, melyek szintén nem ke- szítik a már meglévő szerződéséket, s az ezekben vállalt rültek alkalmazásra, legalábbis a Bizottság szerint. A kötelezettségek nagyobb igényeket támaszthatnak az ENSZ szóban forgó szerve külön hangsúlyozta, hogy eredeti Egyezményben foglaltakhoz képeset. Erre való Magyarországon sajnos hiányoznak mind a megelőzés- tekintettel az egyes államoknak kell eldönteni azt, hogy nek, mind pedig a visszailleszkedésnek az eszközei az vállalják-e vagy sem az ezzel járó többletterhet.45 olyan gyermekek vonatkozásában, akik családon belüli vagy éppenséggel szexuális erőszak áldozatai voltak. A Tanulmányom tárgyára figyelemmel a Második Fa- Bizottság az imént elmondottakból kifolyólag javasolta kultatív Jegyzőkönyv bír determináló jelentőséggel, a magyar államnak, hogy a jövőre nézve kísérje foko- hiszen az hozható a gyermekpornográfiával összefüg- zottabb figyelemmel az ilyen gyermekek sorsát, mely- gésbe. A szóban forgó Jegyzőkönyv egyébként a gyer- nek keretén belül mérje fel az erőszak gyakoriságát, az mekpornográfia mellett, a gyermekkereskedelemmel ennek hátterében húzódó okokat, azok kiterjedését, s és a gyermekprostitúcióval is foglalkozik. Mindhárom természetét. A Bizottság meglátása szerint továbbá a jelenség kapcsán a Jegyzőkönyv külön hangsúlyozza figyelemfelhívó, valamint a tájékoztató jellegű kampá- a társadalom tudatosságának, s a nemzetközi szinten nyok egyaránt előrelépést jelenthetnek a jövőre nézve. történő együttműködésnek a fontosságát. A Jegyző- Az ENSZ szerve szerint érdemes lenne a vonatkozó jog- könyv értelemszerűen meghatározza a gyermekpor- szabályokat felülvizsgálni, mindezt természetesen a nográfia, a gyermekprostitúció és a gyermekeladás gyermekek védelmének erősítése érdekében. A Bizott- fogalmát, emellett pedig az számos kötelezettséget is ság álláspontjából az is kiderült, hogy mindenfélekép- megfogalmaz a kormányok számára, a kriminalizálásra pen törekedni kellene arra, hogy a gyermekbántalma- vonatkozóan. A dokumentum elvárja, hogy ne csak zási eseteknek a bejelentési aránya növekedjen. Magyar- azok legyenek büntetéssel sújtandók, akik szexuális országnak továbbá biztosítania kellene a gyermekáldo- kizsákmányolás céljából felajánlanak vagy közvetíte- zatok fizikai és lelki felépülésükhöz, illetve azok társa- nek gyermekeket, vagy akik nyereségért szerveket dalmi reintegrációjához elengedhetetlen szolgáltatáso- vagy gyermekeket szállítanak, vagy akik munkára kat. Mindemellett pedig különös figyelmet kellene kényszerítenek gyermekeket, hanem azok is, akik fordítania hazánknak a huszonnégy órás, s egyben díj- mentes segélyvonalakra, továbbá a gyermekeknek, s 42  Faix Nikoletta: A Gyermekjogi Eg yezmény leg főbb vívmányai és az igazságszol- gyermekes anyáknak fenntartott menedékek létreho- gáltatásra g yakorolt hatása. 2016. június 28. (b) https://jogaszvilag.hu/szakma/ zására.47 a-gyermekjogi-egyezmeny-legfobb-vivmanyai-es-az-igazsagszolgaltatasra- gyakorolt-hatasa/, Letöltve: 2019. 02. 25. 46  A Gyermekjogi Egyezményhez csatolt Fakultatív Jegyzőkönyvek. https:// u n icef . hu/i g y- se g it u n k/kozos - u g ye i n k/g ye r mek jo g ok/a - g ye r mek jo g i - 43  Kónya István: Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat számára. Budapest, egyezmenyhez-csatolt-fakultativ-jegyzokonyvek/, Letöltve: 2019. 02. 25. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018. 781. 47  Domokos Andrea: A családon belüli erőszak büntetőjogi és társadalmi megítélése. 44  Domokos Andrea: A családon belüli erőszak büntetőjogi és társadalmi megítélése. Budapest, KRE-ÁJK, 2017, 26–27. Budapest, KRE-ÁJK, 2017. 26. 45  A Gyermekjogi Egyezményhez csatolt Fakultatív Jegyzőkönyvek. https:// u n icef . hu/i g y- se g it u n k/kozos - u g ye i n k/g ye r mek jo g ok/a - g ye r mek jo g i -­ egyezmenyhez-csatolt-fakultativ-jegyzokonyvek/, Letöltve: 2019. 02. 25.

Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám A gyermekmunka legrosszabb formáinak eltörlésé- mélyt, vagy annak tűnő személyt. Mindemellett ezen ről szóló, 1999-ben kelt, az ILO 87. ülésszakaszán elfo- kategóriába tartoznak még azon valósághű képek, me- gadott 182. számú Egyezmény egy újabb mérföldkőnek lyek szexuális magatartást tanúsító kiskorú személyt számít. Az Egyezmény 3. cikke alapján a gyermekmunka ábrázolnak. A szerződő felek kötelezettséget vállalnak legrosszabb formájának minősül egyrészt minden arra nézve, hogy egyes magatartásokat mindenféle- olyan munka, amely pusztán jellegénél fogva, vagy azon képpen büntetőjogilag szankcionálni fognak. Ilyen körülményektől fogva, amely között azt végzik, valószí- magatartásoknak tekinthetők például a következők: nűleg veszélyt jelent a gyermekek egészségére, bizton- gyermekpornográfia készítése abból a célból, hogy ságára vagy erkölcsére nézve.48 Mindemellett pedig a azt a számítástechnika jóvoltából forgalomba hozzák, rabszolgaság, az ahhoz hasonló gyakorlat, úgymint pél- gyermekpornográfia felajánlása, továbbítása, forga- dául a gyermekek adásvétele, a velük való kereskede- lomba hozatala, megszerzése, vagy hozzáférhetővé lem, a gyermekek illegális tevékenységre történő hasz- tétele számítástechnikai rendszer révén, illetőleg a nálata, vásárlása, felajánlása elsődlegesen kábítószer- gyermekpornográfiának a számítástechnikai rend- előállítás, s az azokkal való üzérkedés céljából, valamint szerben vagy adattároló egységen való birtoklása.52 a gyermekek prostitúció, a pornográfiakészítés vagy szimplán azok pornografikus előadás céljára történő A nők elleni erőszak kérdéskörével áll összefüggés- használata, vásárlása, felajánlása is a gyermekmunka ben a 2007-ben kelt. Lanzarote Egyezmény, mely ki- legrosszabb formáinak tekinthetők.49 Az Egyezménnyel váltképp a gyermekek szexuális kizsákmányolásával, összefüggésben létrejött Ajánlás pedig kiváltképp hang- illetőleg a szexuális zaklatással szembeni védelem ki- súlyozza a tagállamok kötelezettségét a megfelelő, s építésére irányult. Ezen Egyezmény alapvetően a ti- egyben hatékony szankciórendszer kiépítésére.50 zennyolcadik életévét be nem töltött személyek védel- mére fókuszált, számos elvárást megfogalmazva a ré- Hangsúlyozandó, hogy az internet megjelenése előtt szes államok felé. Hazánk 2010-ben írta alá a szóban a gyermekpornográfia úgynevezett rétegműfajnak forgó Egyezményt, de annak törvény általi kihirdeté- volt tekinthető, ami annyit tesz, hogy az csak azoknak sére csak 2015-ben került sor. A megkülönböztetés- szólt, akik kifejezetten keresték, s komoly erőfeszíté- mentesség a dokumentum egyik meghatározó elve, seket tettek az elérésére. Itt például arra kell gondolni, ami annyit tesz, hogy a Lanzarote Egyezmény rendel- hogy felkeresték az újságárust vagy bementek egy vi- kezéseinek a végrehajtását, kiváltképpen az áldozatok deotékába, ahol, ha szerencséjük volt, találtak ilyen jogainak védelme érdekében tett intézkedéseket, min- jellegű felvételeket. Napjainkban azonban virágkorát dennemű megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. éli a számítástechnika, amiből egyenesen következik, A Lanzarote Egyezmény fő céljai a következőképp fog- hogy a pornográf felvételekhez való hozzáférés is sok- lalhatóak össze53: kal gyorsabbá, egyszerűbbé válik. Az internet adta le- hetőségek továbbá lehetővé teszik, hogy ezen anyagok • a gyermekek szexuális zaklatásának és kizsákmá- minél szélesebb körben elterjedjenek. Az internet-fel- nyolásának a megelőzése, valamint azok leküzdése; használók gyakorlatilag anonim módon juthatnak hozzá a felvételekhez, így a bolti személyzettel, eladók- • az áldozattá vált gyermekek jogainak védelme; kal való találkozás immáron elkerülhető, vagyis ez • a nemzeti és a nemzetközi szinten történő együtt- többé nem képez visszatartó erőt.51 Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az internet elterjedése révén az működés elősegítése a gyermekek szexuális ki- áldozatok száma is többszörösére nő, továbbá ennek zsákmányolása, valamint a szexuális úton végbe- révén jóval veszélyeztetettebbé válnak a gyermekál- menő zaklatásuk kapcsán. dozatok. Az Európa Tanács számítástechnikai bűnö- A gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális ki- zésről szóló Egyezményének 9. cikke szabályozza ki- zsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küz- fejezetten a gyermekpornográfiával kapcsolatos bűn- delemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatáro- cselekményeket. Az Egyezmény értelmében kiskorú zat felváltásáról szóló 2011/93/EU irányelvről is érde- alatt minden olyan személyt kell érteni, aki még nem mes néhány szót szólni. töltötte be a tizennyolcadik életévét. Gyermekpornog­ Az irányelv 2. cikke értelmében gyermeknek kell te- ráfia alatt pedig minden olyan pornográf felvételt ért kintetni minden tizennyolcadik életévét be nem töltött jelen dokumentum, amely vizuális úton ábrázol kife- személyt. Szintén a 2. cikk rendelkezik arról is, hogy vol- jezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorú sze- taképpen mit is kell gyermekpornográfia alatt érteni? Ez alapján gyermekpornográfiának minősül:54 • minden olyan anyag, amely vizuálisan ábrázolja a kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy ilyen magatartást színlelő gyermeket; vagy 48  Kónya István: Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat számára. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018, 781. 49  182. számú Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betil- tásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről 3. cikk. 52  Az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló, 2001. november 50  Kónya István: Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat számára. Budapest, 23-i Budapesti Egyezménye HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018, 781. 53  Gilányi Eszter: A nők elleni erőszak és mag yar büntetőjogi szabályozása a nem- 51  Parti Katalin: Az eladók már rég hazamentek. A büntetőjog mint az online por- zetközi elvárások tükrében. PhD-értekezés, Miskolc, Miskolci Egyetem Állam-és 20 nográfia szabályozásának eszköze. PhD-értekezés, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2017. Állam- és Jogtudományi Kar, Doktori Iskola, Infokommunikációs és Jogi 54. Doktori Program, 2008. 30. 54  2011/93/EU irányelv 2. cikk c) pont.

• gyermek nemi szerveit mutatja be, elsődlegesen büntetendő az a személy, aki pornográf felvételt for- Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám szexuális céllal; vagy galomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz.58 21 • minden olyan anyag, amely vizuálisan ábrázolja a Mindegyik pont vonatkozásában külön hangsúlyo- kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy zandó, hogy a szóban forgó bűncselekmény passzív ilyen magatartást színlelő gyermeknek tűnő sze- alanya csak tizennyolcadik életévét be nem töltött sze- mélyt, vagy amely gyermeknek tűnő személy nemi mély lehet, figyelemmel az irányelv 2. cikkére. szerveit mutatja be, elsődlegesen szexuális céllal; vagy A Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyv, a 2011/93/ EU irányelv, valamint a Lanzarote Egyezmény által • kifejezetten szexuális magatartást tanúsító gyer- deklarált – pornográf felvétellel kapcsolatos – elköve- mek valósághű képei, vagy gyermek nemi szervei- tési magatartások hatályos Btk. szerinti megfelelői nek valósághű képei, elsődlegesen szexuális céllal. (összefoglaló jelleggel) tehát a következők59: Az irányelv által meghatározottakból egyértelműen • megszerzés (acquistion): megszerez; kitűnik, hogy magát a fogalmat áthatja a szexuális cél- • birtoklás (possession): tart; zat. Figyelemmel arra, hogy ezt a célt a szabályozás a • információs és kommunikációs technológia segít- felvétel és a műsor sajátosságaként jeleníti meg, olyan objektív tényezőről lehet csak szó, amely kiküszöböl- ségével történő tudatos hozzáférés (knowingly hető arra az esetre nézve, ha a felvétel vagy a műsor obtaining access by means of information and más elsődleges célt szolgálna. Mindebből következik, communication technology): tart; hogy az irányelv kontextusában a mellékesen szexu- • felajánlás (offering): kínál; ális irányultságú vagy kihatású felvétel nem merítheti • továbbítás (transmission): átad; kiadotttörvényitényállást.Afentifogalommeghatározás • terjesztés (dissemination): átad; utolsó két pontja a „pszeudopornográfia” és a „virtu- • hozzáférhetővé tétel (makig available): hozzáfér- ális pornográfia” tényállásait kodifikálják.55 hetővé tesz, nagy nyilvánosság számára hozzáfér- hetővé tesz; A magyar szabályozás mind a pszeudo-, mind pedig • készítés (production): készít; a virtuális pornográfiát mellőzi, melyeket egyébként • forgalmazás (distribution): forgalomba hoz, keres- az irányelv értelmében át kellett volna ültetnie ha- kedik; zánknak a magyar jogba, figyelemmel arra, hogy ezen • biztosítás (supply): készítés, forgalomba hozatal- komponensek szerves részei a gyermekpornográfia hoz, kereskedéshez, nagy nyilvánosság számára – 2011/93/EU irányelv szerinti – fogalmának. A ma- hozzáférhetővé tételhez anyagi eszközöket szol- gyar jogalkotó e tekintetben feltehetően teljesen szán- gáltat. dékosan szegült szembe az uniós joganyaggal, védve Az irányelv – szemben a 2004/68/IB tanácsi keret- a jogalkotásbeli hagyományokat. Hazánk ugyanis ezen határozatban foglaltakkal – külön definiálja a pornog­ lépésével voltaképpen kiszorította a hagyományosan ráf előadást. vitatott, jogi tárgyhoz nehezen kapcsolható tényállá- A szóban forgó dokumentum 2. cikkének e) pont- sokat, amennyiben a jogi tárgy ténylegesen a gyerme- jában a pornográf előadás fogalma a következő formá- kek érdekeit jelenti. Ebből adódik, hogyha egy konk- ban szerepel:60 rét cselekmény nem kerül kapcsolatba a gyermekek- „e) „pornográf előadás”: kel, akkor az nem szabad, hogy büntetőjogi felelős- az alábbiak, többek között információs és kommu- ségre vonást eredményezzen.56 nikációs technológiák révén történő, közönségnek szóló, élőbemutatása: A hatályos Btk. 204. § (1) bekezdésének a)–c) pontja i. kifejezetten szexuális – valódi vagy színlelt – ma- a bűncselekmény kilenc elkövetési magatartását ha- gatartást tanúsító gyermek; vagy tározza meg, azokat a Lanzarote Egyezménnyel és a ii. a gyermek nemi szervei elsődlegesen szexuális 2011/93/EU irányelvvel összhangban, súly szerint há- céllal;” rom – különböző büntetési tétellel fenyegetett – cso- Itt a hangsúly voltaképpen azon van, hogy nem egy portba osztva.57 A törvényhely a) pontja szerint három rögzített előadásról van szó, hanem egy élő formációról, évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a por­ ugyanis az előbbi a felvétel kategóriájához sorolandó.61 nog­ráf felvétel megszerzése vagy tartása. A b) pont A pornográf műsorral összefüggésben a 2011/93/ értelmében egy évtől öt évig terjedő szabadságvesz- EU irányelv, valamint a Lanzarote Egyezmény által tag- téssel fenyegetett az ilyen jellegű felvétel készítése, lalt elkövetési magatartások 2012. évi C. törvény sze- kínálása, átadása és hozzáférhetővé tétele, míg végül, rinti megfelelői pedig az alábbiak62: de nem utolsósorban a c) pont akként rendelkezik, • rábírás, részvétel elősegítése, okozása (causing): hogy két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel szerepeltet, ehhez anyagi eszközöket szolgáltat; 55  Némedi Márk: Változások a g yermekpornográfia szabályozásában Mag yaror- 58  2012. C. tv. 204. § (1) bek. szágon és az Európai Unióban. Pisa, 2016. október 24. 14.: https://www.jogiforum. 59  2012. évi C. törvény indokolása. hu/publikaciok/816, Letöltve: 2019. 02. 12. 60  2011/93/EU irányelv 2. cikk e) pont. 61  2012. évi C. törvény indokolása. 56  Némedi Márk: Változások a g yermekpornográfia szabályozásában Mag yaror- 62  2012. évi C. törvény indokolása. szágon és az Európai Unióban. Pisa, 2016. október 24. 14–15.: https://www. jogiforum.hu/publikaciok/816, Letöltve: 2019. 02. 12. 57  2/2018. számú BJE határozat.

• kerítés, toborzás (recruiting): szereplésre felhív; szankcionálja, ha egy tizennyolcadik életévét betöltött • haszonszerzés (profiting from): haszonszerzésre személy, egy tizennégy éven aluli személynek pornog­ törekszik; ráf felvétel készítése céljából találkozást javasol infor- • egyéb kizsákmányolás (otherwise exploiting): ha- mációs és kommunikációs technológia útján, amen�- szonszerzésre törekszik; nyiben az ajánlatot a találkozás létrejöttét eredmé- • kényszer, erőszak, fenyegetés (coercing or forcing nyező tényleges cselekmény követi. Ezen rendelkezés- a child to participate in pornographic perfor­ nek a magyar jogba történő szó szerinti átemelése nem mances, or threatening): a szexuális kényszerítés kivitelezhető, s abból adódóan, hogy gyakorlatilag egy keretein belül bünteti; előkészületi jellegű cselekményről van szó, a hatályos • tudatos részvétel (knowingly attending): megtekint. Btk. büntetni rendeli a szóban forgó törvényi tényál- A fenti felsorolásból egyértelműen kitűnik, hogy a lás bizonyos fordulataihoz szükséges vagy azok kivi- magyar szabályozás értelmében a kényszernek, az erő- telezését könnyítő feltételek biztosítását.66 szaknak és a fenyegetésnek a kategóriái – melyek a por- A 2011/93/EU irányelv 4. cikk (5)–(7) bekezdéseinek Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám nográf műsorral összefüggésben merülnek fel – a sze- és a Lanzarote Egyezmény 19. cikk (1) bekezdésének xuális kényszerítés törvényi tényállásának keretén be- szintén determináló jelentőségük van a kiskorúak oltal- lül szankcionálandóak. Minderre akkor van lehetőség, mának nemzetközi kiépítésében. Ezek értelmében ha a szexuális cselekmény kategóriáját valamilyen for- ugyanis büntetendő a gyermekeknek a prostituálása mátumban, de kimeríti a pornográf műsorral kapcso- vagy toborzása, valamint az ezen alapuló haszonszerzés latos elkövetési magatartás is. Emellett az irányelv ér- vagy egyéb módon történő kizsákmányolásuk. Mind- telmében a kényszer, az erőszak és a fenyegetés a por- emellett szankcionálandó a gyermekek prostitúcióra nográfiával kapcsolatos magatartásokra, nem pedig a kényszerítése, továbbá a gyermekprostitúciónak az klasszikus értelemben vett szexuális cselekményekre igénybevétele is. A Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyv irányulnak. Ha fennáll az elhatárolhatóság lehetősége 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében a bünte- a pornográf felvétel vagy műsor és a szexuális maga- tőjogi felelősségre vonás indokolt abban az esetben is, tartás között, a pornográf előadáson való kényszerítés amikor a gyermekek felajánlására, megszerzésére, nyúj- esetében a büntetőjogi felelősségre vonásnak meg kell tására, kerítésére prostitúció céljából kerül sor. A már állni akkor is, ha az elkövetői szándék a tényleges sze- említett 182. számú ILO Egyezmény 3. cikkének b) pontja xuális cselekményre egyáltalán nem irányult. Ezen alapján a gyermekek prostitúció céljára történő haszná- konstrukciónak nemigen lehet hazánkban valóság- lata, vásárlása vagy felajánlása szintén büntetendő.67 alapja, legalábbis a törvényszöveg tiszteletben tartása mellett nem. Ebből következik, hogy a szexuális cse- 4. lekmény definíciójának valamilyen széles kiterjesztése Záró gondolatok lehet csak a megoldás, bár nem nehéz abba belegon- dolni, hogy ez szintén valószínűtlen.63 Joggal merül fel azon kérdés, hogy tulajdonképpen mennyire is fedheti le a pornográf műsorban vagy felvételen szereplés kér- Összességben elmondható, hogy a gyermekpornográ- déskörét a szexuális cselekmény fogalma? Erre viszony- fia jelensége korántsem új keletű jelenség, hiszen an- lag egyszerűen megadható a válasz, hiszen a szexuális nak gyökerei már a Csemegi-kódexben is felelhetőek magatartás olyan cselekmény, amely szeméremsértő voltak. A Btk.-beli szabályozást illetően megállapítható, és bizonyos objektív alkalmassággal rendelkezik, felte- hogy arra mindig is kihatással voltak és vannak a nem- hetően azok számára, akik benne részt vesznek.64 Ok- zetközi elvárások. Ha a 2012. évi C. törvény rendelke- kal merül fel, hogy csak ilyenkor tekinthető a fogalom zéseit helyezzük a fókuszba, akkor konzekvenciaként olyan fogalomnak, ami a cselekményt magát kvalifi- levonható, hogy az is túlnyomórészt igazodik a nem- kálja, nem pedig a felvételt vagy a műsort. A pornográf zetközi dokumentumokban foglaltakhoz. A téma aktu- magatartások vonatkozásában a felvételnek vagy a mű- alitását, s a jogalkalmazói érdeklődést is jól mutatja, sornak kell rendelkezniük ezen tulajdonságokkal. A hogy a Kúria 2/2018. BJE határozata, mely néhány, ed- cselekmény fogalma legfeljebb a műsor fogalmát fed- dig tisztázatlan vagy éppenséggel vitatott kérdésre kí- heti le, de a felvételét semmiféleképpen sem, figyelem- ván választ adni, előmozdítva ezzel az egységes jogal- mel az egyes fogalmi kategóriák szövegére.65 kalmazást, mely az egyik legfontosabb feltétele a jelen- A 2011/93/EU irányelv és a Lanzarote Egyezmény séggel szembeni, a jog erejével történő küzdelemnek. Végül, de nem utolsósorban kiemelendő, hogy napja- inkban a gyermekpornográfia elterjedésében fontos 63  Némedi Márk: Változások a g yermekpornográfia szabályozásában Mag yaror- szerepet játszik az internet – ahogy az látható volt – szágon és az Európai Unióban. Pisa, 2016. október 24. 22–23.: https://www. mely megannyi lehetőséget rejt magában, sokszor lep- jogiforum.hu/publikaciok/816, Letöltve: 2019. 02. 12. lezetlenül hagyva az elkövetést. 64  A Btk. 459. § (1) bekezdésének 27. pontja a következőképp definiálja a szexuális cselekményt: „a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cse- lekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére al- kalmas, vagy arra irányul”. 65  Némedi Márk: Változások a g yermekpornográfia szabályozásában Mag yaror- 66  2012. évi C. törvény indokolása 22 szágon és az Európai Unióban. Pisa, 2016. október 24. 23.: https://www. 67  Kónya István: Mag yar Büntetőjog. Kommentár a g yakorlat számára. Budapest, jogiforum.hu/publikaciok/816, Letöltve: 2019. 02. 12. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018. 740.

országra kiterjedő aktavizs- gálaton alapuló tanulmány, másrészt pedig ezen téma Csapucha Bernadett * olyan szempontból is izgal- – Garai Renáta** mas lehet, hogy az uniós forrásokból származó pénz­ügyi támogatásokra elkövetett költségvetési csalások tárgyi súlya kivált- képp nagy, hiszen – az majd A költségvetési csalás látható lesz – a felmerült vagyoni hátrány (régi Btk. szerinti kár) több millió fo- gyakorlati kérdései rintra rúg egy-egy ügyben. Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám Itt alapvetően pályázati pénzekről van szó, s nem Az Európai Unió forrásaiból származó pénzügyi adóügyekről, mint a „klas�- támogatásokra elkövetett költségvetési csalások szikus” értelemben vett költségvetési csalásoknál. Álláspontunk szerint ebből adódóan sem érdemes a két, egymástól jól elválaszt- ható jelenséget „egy kalap alá venni”: a klasszikus költ- 1. ségvetési csalás esetén teljesen más bizonyítási nehéz- Bevezető gondolatok ségekkel állunk szemben, ahogyan azt számos tanul- mány taglalja, így ennek kapcsán már nehezebb lenne nóvumot nyújtani; az EU költségvetési csalás körében A költségvetési csalás bűncselekményi tényállása viszont szükséges, mert a megállapításokat és konk- 2012. január 1-jén került be a korábbi Btk.-ba,1 amely lúziókat hiánypótlónak gondoljuk. bevételi és kiadási oldalon vont össze több bűncselek- A téma relevanciáját alátámasztja, hogy a Legfőbb ményt.2 A törvénymódosítás hátterében a költségve- Ügyészség kezdeményezésére 2018-ban az Országos tés védelméhez fűződő korábbi rendszernek az el- Kriminológiai Intézet (OKRI) munkatervébe is beke- avultsága állt, továbbá a költségvetést védő deliktu- rült az Európai Unió pénzügyi forrásait érintő költ- mok közvetlen jogi tárgyát, illetőleg az elkövetési ma- ségvetési csalás miatt indult bűnügyek vizsgálata. gatartásokat indokolt volt magasabb, s egyben általá- Tanulmányunk az OKRI-ban lefolytatott kutatá- nosított formában a védelem középpontjába állítani, sunkból, s az annak keretein belül végzett aktavizsgá- kiiktatva ezzel bizonyos „kiskapukat” és visszaélési latokból merít,4 ugyanakkor az mind felépítésében, lehetőségeket az elkövetői oldalról.3 mind szisztémájában egy teljesen egyedi és új „szel- Tanulmányunkban az Európai Unió forrásaiból lemi termék”. Úgy gondoljuk, hogy az aktavizsgálatok származó pénzügyi támogatásokra elkövetett elengedhetetlenül szükségesek a gyakorlati oldal fel- költségvetési csalásokra fókuszálunk, azon belül térképezéséhez, s az ezzel összefüggő konzekvenciák is a 2002 és 2017 között jogerősen lezárt ügyekre. levonásához. A hiányosságokra, az esetleges nehézsé- Ezen „szűkítés” hátterében több ok húzódik meg. Egy- gekre is csak ezáltal lehet felhívni a jogalkotó figyel- részt az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta nem mét, a problémák mihamarabbi kiküszöbölése érde- született ennek kapcsán ilyen mély, átfogó, az egész kében. Hangsúlyozzuk, hogy jelen tanulmányunk kizáró- lag a joggyakorlatra épül, ezért mellőzzük a költség- vetési csalás bűncselekményének dogmatikai elemzé- * Tudományos segédmunkatárs, Országos Kriminológiai Intézet; PhD- sét, tekintettel arra is, hogy egyrészt az elméleti isme- hallgató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori retek bárki számára könnyen hozzáférhetők, másrészt Iskola. pedig azok a jogalkalmazók számára sem jelentenek ** Tudományos munkatárs, Országos Kriminológiai Intézet; PhD-hall- gató, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. újdonságot.5 Írásunk tehát az aktakutatás eredményeir­ e 1  2011. évi LXIII. törvény 2. §-a iktatta be új bűncselekményként. 23 2  Bevételi oldalról került a tényállásba az adócsalás, munkáltatással össze- 4  OKRI III.B/1.26. sz. kutatási jelentés, kutatásvezető: Farkas Krisztina. 5  Az adócsalás elleni küzdelem az Európai Unión belül a jogpolitika egyik függésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, áfára elkö- kiemelt területe. Erről az oldalról közelíti meg a témát Jacsó Judit 2017-ben vetett csalás; kiadási oldalról pedig a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, megjelent monográfiájában, valamint az egyes tagállamok – a német, az oszt- az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése; továbbá mindkét rák és a magyar – szabályozásának példáján keresztül elemzi az egyes nemzeti oldalról a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár. megoldásokat. Lásd: Jacsó Judit: Europäisierung des Steuerstrafrechts am Beispiel der gesetzlichen Regelungen in Deutschland, Österreich und Ungarn. 3  Molnár Gábor Miklós: A költségvetést károsító bűncselekmények. Költ- BíborVerlag, Miskolc, 2017. ségvetési csalás. In: Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Bün- tetőjog II., Különös rész. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2018. 774. o.

Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám Főügyészségek, Ügyészségek által megküldött, Kutatási mintába bekerült bűnügyek száma és az illetékességi területükhöz tartozó EU költségvetési csalást érintő iratok (db) (db) járási ügyészségek Főváros 79 39 Baranya 24 9 Bács-Kiskun 21 8 Békés 10 3 Borsod-Abaúj-Zemplén 40 16 Csongrád 18 9 Fejér 2 1 Győr-Moson-Sopron 11 8 Hajdú-Bihar 59 23 Heves 30 13 Jász-Nagykun-Szolnok 20 9 Komárom-Esztergom 4 2 Nógrád 32 13 Pest 2 1 Somogy 41 15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 42 17 Tolna 9 1 Vas 5 1 Veszprém 17 8 Zala 7 4 Összesen: 473 db 200 db fókuszál, csak és kizárólag az Európai Unió forrásai- folytán alkalmazott szankciók sem hatékonyak, mivel ból származó pénzügyi támogatásokra elkövetett költ- az elkövetők sok esetben nem fizetik vissza a bűncse- ségvetési csalások vonatkozásában. Ennek keretein lekménnyel megszerzett pénzösszegeket, mert az eh- belül feltárásra kerülnek a felderítés és a bizonyítás hez szükséges apparátus hiányzik.6 A bűncselekményi tipikus nehézségei, illetőleg a különféle megoldási ja- tényállás kodifikációja során az EU (EK) hatékonyabb vaslatok, célravezető módszerek taglalása sem marad védelme jelent meg leghangsúlyosabb külső igény- el. ként. A Btk.-ba történő beillesztésre az Európai Unió- ról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Kö- 2. zösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 1995. Az EU sérelmére elkövetett június 26-án elfogadott PIF Egyezmény alapján került költségvetési csalás az sor. A költségvetési csalás tényállása Miskolczi Barna aktavizsgálatok tükrében szerint – az átültetésekből származó kezdeti problé- mák kiküszöbölését követően – mára hatékony esz- közzé vált a jogalkalmazás számára.7 A Legfőbb Ügyészség néhány évvel ezelőtt már vizs- gálta az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek Az Európai Uniónak komoly gondot okoznak az uniós megsértése bűntettének, valamint az uniós költségve- költségvetés sérelmére elkövetett bűncselekmények, téseket és pénzügyi alapokat károsító bűncselekmé- hiszen a tagállamoktól független, önálló költségvetés- nyek 2008–2013 közötti időszakot felölelő jogalkal- sel rendelkezik, amely sokféle, rendkívül változatos mazási gyakorlatát. Az összefoglaló jelentés megálla- kriminális magatartás célpontja. Egyes becslések sze- pításai rendkívül hasznosak voltak a joggyakorlat szá- rint az uniós pénzek 10–20%-a tűnik el jogellenes mó- mára, azokat vélhetően/remélhetően beépítették a don, melynek térnyerése több okra vezethető vissza: az európai jogrend bonyolultsága alkalmat ad a jogi kiskapuk igénybevételéhez, a pénzügyi támogatáso- 6  Mátyás Imre: Bűnügyi együttműködés az Európai Unióban, különös tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre. In.: Udvarhe- kat a tagállamokban használják fel, így az Unió csak lyi Bence: Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme a magyar büntető- 24 igen nehezen tudja ellenőrizni a felhasználások jog- jogban. Miskolci Jogi Szemle, Miskolc 2014/1., 170. o. szerűségét, végül pedig, hogy a felfedezett csalások 7  Miskolczi Barna: A költségvetési csalás kodifikációját meghatározó té- nyezők. Magyar Jog, Budapest 2018/5. szám 290–291.

mindennapi ügyészi gyakorlatba,8 mindezekre (is) rópai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsér- Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám reflektálva vizsgáltuk az egyes ügyeket, illetve jelení- tése tárgykörébe tartozó, jogerősen elbírált (nyomo- tettük meg egyéb saját, az aktavizsgálatok által feltárt zás megszüntetésével vagy ítélettel zárult) ügyeket, megállapításainkat. továbbá a régi Btk. szerinti 2012. január 1-től hatályos 310. §-a szerinti költségvetési csalás, valamint a Megállapítható, hogy 2002–2017 között, vagyis az 2013. július 1. napjától hatályos 2012. évi C. törvény elmúlt 15 évben az EU költségvetése sérelmére ös�- (új Btk.) 396. §-ába ütköző költségvetési csalás szesen 473 db bűncselekményt követtek el. Ami Ma- tárgykörébe tartozó azon ügyeket, amelyeket az Euró- gyarország területi eloszlásának arányszámait illeti, pai Unió által vagy nevében kezelt költségvetésre, legnagyobb mértékben a főváros érintett (79 db), ez- pénzalapokra követtek el. után Hajdú-Bihar megye következik (59 db), majd Sza- bolcs-Szatmár-Bereg (42 db), Somogy (41 db) és Borsod- 2.1. A büntetőeljárás megindulása Abaúj-Zemplén megye (40 db) járt el ilyen bűncselek- – a hatóságok tudomásszerzése mény miatt; legkevesebb eljárás pedig Fejér (2 db), Ko- márom-Esztergom (4 db) és Vas megyében (5 db) indult. A vizsgált iratok tanúsága szerint legnagyobb arány- ban (32%) az MVH tett feljelentést bűncselekmény Az OKRI által vizsgált időszak: 2002–2017 volt. Az gyanúja miatt, ezt követően a magánszemélyek (20%), iratvizsgálatok elvégzéséhez mindösszesen 473 db illetve névtelen magánszemélyek (11%) éltek ezzel ügyészségi akta, és az azokhoz kapcsolódó nyomozati, leggyakrabban. A hatóságok tudomásszerzési módja valamint bírósági irat érkezett az ügyészségek egyéni tekintetében érezhetően jelentős a háttérintézmények leválogatása alapján, ebből az EU költségvetési csalás és közreműködő szervezetek szerepe, amelyek költ- területi eloszlása is látható. A bűncselekményi tényál- ségvetési csalásra utaló körülmények esetén vélhetően lás specialitására, valamint a beérkezett iratok hatal- megtették a szükséges intézkedéseket. Az Egyéb ka- mas mennyiségére és azok terjedelmére tekintettel tegória mögött szerepel bejelentő/feljelentőként az – statisztikusunk segítségével, véletlenszerű mintavé- Állami Számvevőszék, bányaipari kft. vezetője, pénz- tel alapján – kiemeltünk 200 db büntetőügyet, és azo- intézet, iskola és kollégium, egyesület elnöke stb., il- kat elemeztük, vizsgáltuk és értékeltük minden lehet- letve találtunk egy olyan ügyet is, amelyben újságíró- séges aspektust figyelembe véve. fotóriporter, oknyomozó riporter tett feljelentés azzal, hogy az iratokat és bizonyítékait az OLAF-nak továb- Tekintettel arra, hogy kigyűjtésre került Magyaror- bítja, ha Magyarország nem intézkedik. szág valamennyi EU költségvetési csalást érintő aktája, az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy az elmúlt 15 évben – az ügyészségek saját legyűjtése alapján – me- lyik megyében és milyen arányban regisztráltak ilyen bűncselekményt: Az empirikus kutatás keretében szükséges volt meg- 2.2. A leggyakrabban érintett uniós 25 vizsgálni a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi alapok IV. törvény (régi Btk.) 2002. április 1. napjától 2011. december 31. napjáig hatályos 314. §-ába ütköző Eu- Vizsgálódásunk során különös figyelemmel kísértük az egyes uniós alapok előfordulásának gyakoriságát 8  Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya. KF.142/2014/3. függetlenül az eljárás végső kimenetelétől, így az Vizsgálati jelentés. alábbi diagramon nemcsak a jogerős elítélések, hanem A vizsgálat célja a bűncselekményhez kapcsolódó jogdogmatikai kérdések az összes vizsgált ügy vonatkozásában mutatjuk be az elemzése, a jellemző elkövetési módszerek feltárása, a feljelentések kezelése, alapok érintettségét. A bűncselekménnyel leginkább és a nyomozás felügyeleti, illetve vádelőkészítési feladatokkal összefüggő te- az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap volt vékenység vizsgálata volt, de érintette a büntetőbíróságok által hozott felmentő érintett (40%), de kiemelten szerepel az iratok között ítéletek okait is. az Európai Regionális Fejlesztési Alap (25%) és a Eu- rópai Mezőgazdasági Garancia Alap (20%) is. Itt kíván- juk megjegyezni, hogy az alapok az egyes ügyben nem feltétlenül önállóan álltak, hanem más alapokkal együtt képezték az ügy tárgyát. Az Európai Unió költségvetéséhez kapcsolódó pá-

Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám lyázatok tárgya a vizsgált iratok között legnagyobb nagyobb arányban (közel 30%) egy éven belül, míg az arányban az egységes terület alapú támogatás, illetve ügyek 25%-ában 14 hónap és 2 év között fejeződött be a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényel- a nyomozás a NAV illetékes szervénél. hető támogatás körében jelent meg; ezek a pályázatok szinte minden megyében és viszonylag nagy mennyi- A nyomozás elrendelésétől a bíróság általi jog- ségben előfordultak. Úgyszintén hangsúlyosan jel- erős befejezéséig az alábbi időtartamok rögzíthetők: lemző a Társadalmi Megújulás Operatív Program ke- retében észlelt visszaélések száma. A TÁMOP Magyar- ország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete, az Új Ma- gyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretein belül jött létre 2007-ben, a társadalom megújulása prioritásának megvalósítását szolgálta az európai uniós jogszabá- lyokkal és rendeletekkel összhangban. A program 6 éven keresztül futott, 2013-ig tartott.9 Találtunk az EU költségvetési csaláshoz kapcsoló- Az eljárások időszerűségi mutatói tekintetében ki- dóan a TÁMOP keretében orvosi rendelő, idősek ott- rajzolódott, hogy a legtöbb ügy 14–24 hónapig tartott, hona, kultúrház, óvoda, iskola, járdaburkolat építése vagyis akár 2 évig is elhúzódott, de nem csekély azon vagy felújítása, játszótér és park kialakítása, belvíztá- ügyek száma sem, amelyek több mint 3 évig folytak, rozó, csapadékvíz-elvezetés, hátrányos helyzetűek fog- ezt követik a 2-3 év közötti büntetőeljárások, ami úgy- lalkoztatása, egészségnevelő program, iskolák fejlesz- szintén nem mondható gyors elintézésnek (ezért az- tése, innováció, intézményi programok (KLIK), vagy tán enyhítő körülményként, a vádlott javára fogják érettségi feladatokkal kapcsolatos megbízást, a pályá- majd értékelni az időmúlást). zati paletta rendkívül széles volt. 2.4. A nyomozó hatóságok eljárást 2.3. A büntetőeljárások időszerűsége befejező döntései Nemcsak a bűncselekmény elkövetése és annak ész- A vizsgált iratok tekintetében (200 db) a nyomozó ható- lelése, hanem a nyomozás elrendelése és a büntetőel- ság összesen 102 ügyben hozott megszüntető határozatot, járás befejezése között eltelt idő is rendkívül fontos melyből legnagyobb arányban (55%) bűncselekmény hi- tényező. A büntetőeljárások időszerűsége a vizsgált ánya miatt szüntették meg a nyomozást; az ügyek 43%-a időszakban rendkívül vegyes képet mutatott, számos bizonyítottság hiánya okán szűnt meg; 2 esetben pedig esetben sajnos indokolatlanul elhúzódott. Az alábbi elévülés miatt kellett megszüntető határozatot hozni. diagramon a nyomozás elrendelésétől a nyomo- zás befejezéséig tartó időszak látható, mely szerint a vizsgált ügyek 4,5%-ában két hónapon belül, 17%-ban három hónapon belül, 9,5%-ában 1 év és 14 hónap kö- zött, 14,6%-ában több mint két évig nyomoztak. Leg- 9  Célja a gazdaság fellendítése, melyhez szükség van új munkahelyek teremtésére és az infrastruktúra fejlesztésére. Az ezekhez szükséges feltételeket megteremtését segítik a TÁMOP-pályázatok, a humán erőforrás fejlesztését az oktatás- és foglalkoztatáspolitika, az egészségügy, a kultúra és a köz­műv­ e­ Fontos rögzítenünk e körben, hogy a megszünte- lőd­ és eszköztárának felhasználásával és bővítésével kívánták elérni. tések jogcíme sokszor hibás, ezért erős kritikával A programban olyan pályázatokon keresztül lehetett finanszírozáshoz jutni, és kételyekkel kell szemlélni a fenti diagramot. Meg- melyek a TÁMOP deklarált céljait szolgálják olyan intézkedéseken keresztül, szüntető határozatok esetén az eljárás során keletke- melyek összhangban vannak a program ún. prioritásaival. A célok megvalósí- zett bűnügyi költségeket az állam viseli, ily módon az tása érdekében olyan pályázatokat hoztak létre, melyek aktívabbá teszik az ál- láskeresést, csökkentik a diszkriminációt, egészségesebb munkaerőt képeznek, állam terhén maradó költség nem csekély mértékű. 26 illetve összhangot teremtenek a kínált és keresett képzettség között; reményeik Főként a nyomozó hatóságok megszüntető határoza- szerint ezzel változást hoznak el az oktatásban, képzésekben, egészségügyben, tainak indokolásában fordul elő, hogy hosszan sorol- a kultúrában, a szociális területeken.

ják a bizonyítékok hiányát vagy éppen a feloldhatatlan sen 84 vádlott szerepel, az elkövetői minőség meg- Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám ellentmondásokat (tehát nem tudták bizonyítani a oszlása az alábbiak szerint alakult: cselekményt), rávilágítanak arra, hogy ténylegesen ott az alapos gyanú, de a rendelkező részben mégis az Bűnszövetség, bűnszervezet megállapításával a vizs- szerepel, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, gált iratok között nem találkoztunk. A jogerős elítélés- vagy fordítva: bizonyítottság hiánya miatt fejeződik sel érintett elkövetők neme érdekesen alakult: a be az eljárás, és mindvégig tényállási elemek hiányát vizsgált iratok között 38 női, és 46 férfi vádlott volt; a sorolják, illetve egyéb más bűncselekményi összete- női vádlottak ilyen aránya nem tipikus más bűncse- vőket taglalnak. lekményeknél. Az elkövetők állampolgárságát illetően 84 vádlottból 81 magyar, 3 esetben pedig szlovák ál- Ha már így alakul a gyakorlat, rendkívül fontos lampolgár volt a vádlott. lenne a megszüntetések helyes jogcíme, mint ahogyan a halmazati, minősítési és elhatárolási kérdések is alap- vető fontosságúak. Az egyik ügyben egészen a fő- ügyészségig kellett eljutnia a gyanúsított meghatalma- zott védője panaszának ahhoz, hogy a nyomozásmeg- szüntetés jogcímének megváltoztatása megtörtén- jen.10 Az összes vizsgált ügyből a nyomozó hatóság 102 ügyben megszüntette a nyomozást, 2 esetben áttételre került sor, 96 ügyet pedig vádemelési javaslattal kül- dött meg az eljáró ügyészség részére (így tehát az ügyek kevesebb mint a fele jutott el az ügyészségig): 2.5. Az ügyészségek eljárást befejező Ami a bűncselekmények stádiumát illeti, úgy- 27 döntései szintén látható, hogy nem egy megszokott arányszá- mot kaptunk, hiszen az ügyek közel 60%-a kísérleti A nyomozó hatóságok által megküldött 96 db ügyből szakaszban maradt, és az összes jogerősen lezárt ügy- vádemelésre ténylegesen csak 78 ügyben (81%) került ből (75 db) csupán 31 volt befejezett. sor (1 db vádmódosításra irányuló indítvány, felmen- tésre végindítvány volt), 3 ügyben (3%) a vádemelés Az elkövetők előéletéről megállapítottuk, hogy elhalasztása mellett döntött az ügyész, míg 15 db ügy- azok túlnyomó része (78 fő) büntetlen. 6 vádlott eseté- ben (16%) megszüntető határozattal végződött az el- ben említhetünk büntetett előéletet (orgazdaság, illetve járás, főként bizonyítottság hiánya okán. Ennek meg- főként vagyon elleni bűncselekmények): ebből 2 vád- felelően bírósági szakba csak 75 db ügy jutott. lott követett már el hasonló bűncselekményt (csalás, számvitel rendjének megsértése); 2 vádlott ugyan nem 2.6. Az elkövetők jellemzői különös visszaeső, de jelen elkövetés után csődbűntett miatt elmarasztalták; 2 vádlott esetében pedig koráb- A jogerős elítéléssel lezárt ügyekben (75 db)11 össze- ban már alkalmaztak vádhalasztást kábítószerrel össze- függő bűncselekmény miatt. A vizsgált iratok között 10  Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazga- csak 1 esetben rendeltek el előzetes letartóztatást, 1 tósága 63015/480/2014. bü., Nyíregyházi Járási Ügyészség B.2994/2014., Sza- vádlottnál pedig őrizetbe vételt alkalmaztak. bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Nf.2128/2014. Az elkövetők foglalkozása, illetve elkövetői 11  Összes ügy: 200 db, ebből: megszüntető határozat: 102 db (NAV), átté- jellegét megalapozó beosztása igen széles palettát tel: 2 db, vádemelési javaslattal érkezett: 96 db (200-104), ügyészi megszüntető mutat: vállalkozó, művelődésszervező, őstermelő, sző- határozat: 15 db, vádemelés elhalasztása: 3 db, vádemelés: 78 db (96-15-3), el- lőtermelő, szociális munkás, pedagógus, nyugdíjas, járás megszüntetése az elkövető halála miatt: 2 db, felmentő ítélet: 1 db. En- folyamattechnológus, kertész, ingatlanközvetítő, gé- nek megfelelően a jogerős elítélések száma: 75 db. pészmérnök, konyhai kisegítő, szarvasmarha-te- nyésztő, gyógytestnevelő, közgazdász, eladó, robot­ technikus, földmérő geológus, kozmetikus, gipszkar- tonos, festőművész, varrónő, karosszéria-lakatos, cso-

magoló vagy éppen futballedző, de szerepel közöttük a) végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására csu- polgármester, részlegvezető, egyesületi elnök, vezér- pán 3 alkalommal (3%) került sor igazgató, illetve közhasznú munkás, munkanélküli, alkalmi munkából élő vagy gyesen lévő is. Az elköve- – ezek közül 1 vádlott esetében a közügyektől eltil- tők foglalkozása vagy munkahelye természetesen nem tás mellékbüntetést is alkalmazta a bíróság, minden ügyben alapozta meg az elkövetői jelleget, sokszor arra nem is volt hatással, ugyanakkor néhány b) felfüggesztett szabadságvesztéssel 37 vádlott ügyben ez ok-okozati összefüggésben állt egymással; (44%) érintett így hangsúlyozottan a cégtulajdonosoknál, ügyvezető­ kénél, polgármestereknél, könyvelőknél vagy a bt. bel- – ebből 7 büntetőügyben úgy ítélte meg a bíróság, tagoknál. hogy ezzel egyidejűleg pénzbüntetés kiszabását is in- dokoltnak tartja, Az elkövetők iskolai végzettsége c) közérdekű munka büntetést 3 vádlott (4%) ka- Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám pott, d) pénzbüntetés kiszabására 32 vádlott (38%) te- kintetében került sor – ezek összege 50 000–1 500 000 Ft között mozgott, e) foglalkozástól eltiltás, vagyis gazdasági társa- ság tisztségviselői tevékenységének végzésétől való eltiltás 6 esetben (7%) fordult elő, f) megrovásban 2 vádlottat részesített a bíróság, g) próbára bocsátás pedig csak 1 vádlottnál for- dult elő. Az elkövetőkre vonatkozó ismérvek közül érdemes Elkobzás alkalmazására egyetlen ügyben került kitérni az iskolai végzettség kérdéskörére is. Az EU sor (4 vádlottat érint) egy kotrógép vonatkozásában, költségvetési csalás elkövetői általában magas iskolai vagyonelkobzás 14 ügyben jelent meg, míg a jogi végzettségű, jó intellektusú, határozott fellépésű, sok- személlyel szemben alkalmazható intézkedés szor vezető beosztásban lévő személyek. Kivétel per- mellett csak 2 ügyben (5 vádlott) döntött a bíróság. sze akad, amikor például kiszolgáltatott, nehéz hely- zetben lévő, kevésbé iskolázott személyeket vonnak A jogi személlyel szemben alkalmazott büntetések be fiktív cégek alapításához, számlák kibocsátásához; kapcsán megjegyezzük, hogy a velük szemben al­ de az kétségtelen, hogy a bűncselekmény értelmi szer- kalmazott pénzbírság mértéke az egyik ügyben zői rendezett életvitelű, intelligens emberek. Mindez 10 000 000 Ft volt, míg a másik ügyben ennek összege nem tekinthető különösnek, hiszen ezek a személyek 35 000 000 Ft (szlovák férfiak, forgácsolócsarnok kor- a cégügyeket intézve behatóan megismerik a pénz- szerűsítése, 94 980 074 Ft felmerült vagyoni hátrány), ügyi jogi, adózási szabályokat, ismerik a pályázatok ezen intézkedés alkalmazását a szükségesség okán el- kiskapuit, mely egyes adócsalások elkövetésénél elen- enyészőnek tartjuk. gedhetetlen az adóhatóság megtévesztése, és az adó- elkerülés érdekében.12 Tekintettel arra, hogy a költségvetési csalással ös�- szefüggésben a bíróságok nemegyszer (de nem elég- 2.7. A bíróságok döntései szer) alkalmaztak vagyonelkobzást ítéletükben, indo- és büntetéskiszabási gyakorlata koltnak tartottuk, hogy figyelembe vegyük a Legfőbb Ügyészség vagyonelkobzással kapcsolatos A 78 vádemeléssel érintett ügyből 75-ben jogerős el- ügyészségi gyakorlatot vizsgáló összefoglaló je- ítélés történt; csupán 1 felmentés volt (az is ügyészi lentésében foglaltakat.13 A megvizsgált ügyekben a indítványra), 2 esetben az elkövető halála miatt kellett vagyonelkobzás jogalapjával és annak összegszerűsé- megszüntetni az eljárást. gével kapcsolatban a bírósági határozatok jellemzően nem tartalmaztak részletesebb okfejtést, leginkább A vizsgált ügyek alapján a jogkövetkezmények alkal- csak az alkalmazott jogszabályhelyekre történő utalás mazása körében az alábbiak szerint foglalható össze a bírósági jogalkalmazás: 28 12  Legfelsőbb Bíróság Bfv.III.315/2002., Kúria Bfv.I.76/2013. sz. 13  A Legfőbb Ügyészség összefoglaló jelentése a vagyonelkobzással kap- csolatos ügyészségi gyakorlat vizsgálatáról. BF. 271/2016/10-I.

jelent meg az ítéletekben, melyek értelemszerűen nem 3. Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám nyújtottak támaszt az alkalmazás hátterének vizsgála- A nyomozás tához. A bíróságok álláspontjára leginkább – ahol több megszüntetésével zárult 29 terhelt, illetve több részcselekmény miatt folyt az el- ügyek tanulságai járás – a vagyonelkobzás összegszerűségéből, a polgári jogi igénnyel kapcsolatos rendelkezésekből, a vagyoni A vizsgált ügyek nyomán konklúzióként rögzíthetjük, hátrány (korábban: kár) esetleges megtérülését rög- hogy a feljelentéseket több ügyben az ügyészségek zítő tényállásrészekből lehetett következtetni. részére küldik meg vagy ügyészségi panasznapon mondják jegyzőkönyvbe, de más bűncselekménytípu- A vagyonelkobzást megalapozó törvényi előfeltéte- sokhoz képest rendkívül magas az írásban és névtele- lek meglétekor annak alkalmazása minden helyzetben nül tett bejelentések, feljelentések aránya is. kötelező, és ennek nem lehet akadálya az, hogy a bűn- cselekmény elkövetésével szerzett vagyonnövekmény 3.1. Egységes területalapú támogatások már nincs meg teljes egészében, ugyanis azt az elkövető már felélte. A vagyonelkobzás vonatkozásában irrele- Az EU költségvetési csalás bűncselekményével össze- váns az a tény, hogy az elkövető a bűncselekményből függésben talán legnagyobb arányban az egységes te- származtatott vagyonnal voltaképpen miként is gazdál- rületalapú támogatások15 fordultak elő, ezért ezzel kodott, valamint az is elhanyagolandó, hogy mindazt kezdjük a megszüntető határozatok körét. A bizonyí- nyereséggel vagy veszteséggel hasznosította.14 tási és a felderítési nehézségek tükrében a nyomozást megszüntető határozatokból számos tanulságot lehe- Súlyosító körülmények a jogerős ítéletek alap- tett levonni, így érdemes volt ezek indokolásait alapul ján: venni. büntetett előélet; különös visszaesői minőség; a költ- Az egységes területalapú támogatásokkal érintett ségvetés érdekét sértő cselekmények rendkívüli el- ügyekben főként az alábbi típusok fordultak elő:16 szaporodása; a bűncselekmény társadalmi negatív megítélése elmarad az okozott kár mértékéről, így fo- a) Késleltetett ingatlan-nyilvántartási bejegy- kozottabb a büntetőeljárás szerepe a generális preven- zés; ció területén; vezetői megbízatásának felhasználásával követte el a bűncselekményt;  üzletszerű elkövetés;  ré- b) Támogatási jogosultság igazolásának felszó- gebb óta vállalkozó, tehát a jogszabályi környezettel lítás ellenére történő elmulasztása, bejelentési- tisztában volt;  további bűncselekmény(ek) elkövetése. adminisztrációs kötelezettség elmaradása; Enyhítő körülmények a jogerős ítéletek alap- c) Földhasználati jog igazolásának elmaradása ján: őstermelő által; büntetlen előélet (korábban törvénytisztelő életmó- d) Földhasználati jog önhibán kívüli bejegyez- dot folytatott); idősebb életkor; jelentős mérvű idő- tetésének elmaradása, eltérő jogértelmezés, múlás; a cselekmény kísérleti szakban maradt (vagy szándék hiánya; csak az egyik cselekmény), így vagyoni hátrány oko- zására ténylegesen nem került sor; a vagyoni hátrány e) Földhasználati jog megújításának elmara- (korábban kár) megtérült; magatartását közvetlenül dása, gondatlanság; nem a saját vagyoni előnye javára tanúsította; nem ka- pott pontos munkáltatói utasítást; ténybeli/bűnös- 15  Az egységes területalapú támogatási rendszer (Single Area Payment ségre is kiterjedő beismerő vallomás; kiskorú gyermek System, SAPS) egy olyan átmeneti és egyszerűsített jövedelemtámogatási rend- eltartásáról saját háztartásban történő gondoskodás; szer, amelyet az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamoknak nagykorú továbbtanuló gyermek(ek) eltartásáról való (EU-12) biztosítottak választási lehetőségként csatlakozásuk időpontjában, gondoskodás; bűnsegédi / bűnrészesi magatartás. hogy elősegítsék a közvetlen kifizetések végrehajtását. Forrás: Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság: A 75 ügyhöz tartozó (84 vádlott) jogerős elítéléssel Egységes területalapú támogatási rendszer. https://ec.europa.eu/agriculture/ összefüggésben megállapítható, hogy azok túlnyomó- direct-support/pdf/factsheet-single-area-payment-scheme_hu.pdf Az Eu- részt uniós forrásból származtak. Több ügyben azon- rópai Unió a 73/2009/EK Tanácsi Rendelete által teszi lehetővé minden tag- ban nem került feltüntetésre a támogatás összetétele ország számára, hogy a 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott támogatható (sem a megszüntető határozatban, sem a vádiratban, területekre támogatási igény nyújtsanak be. Magyarország a támogatások sem pedig a jogerős ítéletben), vagyis hogy a bűncse- nyújtását minden évben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium lekmény milyen arányban érinti az uniós, illetve a ha- által kiadott rendeletekkel szabályozza. Ezekben a rendeletekben közös pontnak zai költségvetést. 52 ügyben meg tudtuk állapítani a tekinthető a jogosultak körének a meghatározása: a támogatás igénybevételére támogatások összetételét, 23 ügyben ez nem volt le- azon földhasználó jogosult, aki a támogatás alapjául szolgáló földterületet hetséges. Az akták alapján beazonosíthatóan felmerült jogszerűen használja. A jogszerű földhasználat mint definíció determinálására vagyoni hátrány (régi Btk. szerint kár) összesen: még nem került sor. Az érintett EK Rendelet nem zárja ki a művelés alól kivett 5 895 829 658 Ft volt, mutatva ezzel is a bűncselek- területek támogatásának lehetőségét abban az esetben sem, ha az igénylés mény tárgyi súlyának jelentőségét. megfelel az általa meghatározott követelményeknek. Ezen követelmények nyomán a szóban forgó földterületnek már a korábbiakban is nyilvántartásban 14  BH 2009.133. kellett lennie, s azt az igénylőnek jó, gyommentes állapotban kellett tartania. 16  A vonatkozó jogesetek részletes ismertetését és a megszüntető határo- zatok indokolását az OKRI III/B/1/26. (2018.) sz. Kutatási jelentése részle- tesen tartalmazza.

f) Osztatlan közös terület, földhasználat szí- f) Bölcsőde, kultúrház felújítása, céltól eltérő fel- vességi átengedése; használás gyanúja; g) Szívességi földhasználat megszűnése, gon- g) Orvosi rendelő, óvoda, játszótér, kultúrház, pol- datlanság; gármesteri hivatal felújításával kapcsolatos visszaélé- h) Túligénylés egy adott blokkazonosítójú sek; földterületen, haszonbérleti szerződés, külföldi h) Számítógépes tanfolyam részvételi feltételei (hát- magánszemély. rányos helyzetűek); Az érintett ügyekben jellemzően az MVH jogászá- i) Gépjárművek beszerzése; nak vallomását is beszerezték a nyomozás során. Az j) Roma Nemzetiségi Önkormányzat feljelentése a MVH munkatársa egy konkrét estben elmondta, hogy helyi önkormányzat ellen (TÁMOP, munkaerőpiaci területlapú támogatás alapvetően annak jár, aki a te- integráció); rület hasznosításával kapcsolatos kockázatokat és költ- k) Falufejlesztés, önkormányzati képviselő-testületi ségeket viseli. A támogatás meglátása szerint elválik iratok többféle verziója. Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám a tulajdonjog kérdéskörétől. A hivatal a kiutalás során Több megyében meglehetősen eltúlzott mértékű azt külön nem vizsgálta, hogy a támogatást kérő mi- forrásfelhasználást vélelmezett a lakosság, ezért köz- lyen jogcímen használja az adott földterületet (annak, érdekű adatszolgáltatásra hívták fel a község körjegy- hogy adott földterület használata jogos-e polgári jogi zőjét, jegyzőjét, polgármesterét. A bűncselekmény el- kérdés, a támogatási rendszerben annak szerepe nin- követését ezekben az ügyekben abban látták megva- csen). A területalapú támogatásokról szóló FVM ren- lósulni, hogy a projektbe leszállított termékek piaci deletek határozzák meg a támogatási jogosultság kér- ára jóval alacsonyabb, mint amilyen áron azokat a pro- déskörét, ennek tükrében „támogatási kérelmet az jektbe beszámlázták.18 a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a haszno- Egy-egy beruházásról számos alkalommal nyer meg- sított területek vonatkozásában a hasznosítással állapítást, hogy annak egy része nem valósult meg, összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kocká- utóbb viszont nem lehetett megállapítani, hogy az zatokat viseli”. A fenti rendelkezés szerint tehát a tá- érintett szakasz szerepelt-e a tervekben, mivel az épü- mogatás a konkrét földterületet megművelő gazdál- letről épületgépészeti tervek nem álltak rendelke- kodónak jár függetlenül attól, hogy az adott földterü- zésre, így a falban lévő csövek hosszát csupán becsülni let tulajdonjogával, vagy bérletével rendelkezik-e, en- tudták; de nem derült ki az sem, hogy az érintett cső- nek alapján kell eljárni az MVH kirendeltségének az szakasz kicserélését és az új cső beszerzését leszám- egyedi ügyekben, és a folyamatok szabályosságának lázták-e a beruházó felé.19 vizsgálata során.17 A lakosság nagyon is nyomon követi a beruházáso- kat, fejlesztéseket, azok megvalósítását, illetve a céltól 3.2. Ö nkormányzatok visszaéléseinek eltérő felhasználásokat. gyanúja „XY” néven tett feljelentést és elektronikus úton kommunikált a hatóságokkal ismeretlen személy, mi- Az önkormányzatok visszaélései – vagy legalábbis an- szerint a „Parkfejlesztés és útfelújítás-építés beruhá- nak gyanúja – úgyszintén jelentős részét teszik ki ezen zási-kivitelezési feladata” c. projektnél „laikus szem ügyeknek. Talán ebben a szegmensben a legjellem- számára is egyértelműnek tűnik, hogy a beruházás zőbb, hogy az eljárások névtelen bejelentés, illetve ún. területén park nincs, az pláne nem tartalmaz játszó- lakossági összefogás alapján indulnak meg, nemegy- és sportlétesítményeket festett játékokat, mászófalat, szer úgy fogalmazva a feljelentők aláírását, hogy „a hintázóhelyet” stb., de az önkormányzat e célból már lakosság nevében” vagy „a község érdekében”. Az ön- elköltött több mint 25 millió forintot.20 kormányzatok EU-s támogatásai rendkívül széles ská- A megszüntető határozat sem vitatja, hogy a terüle- lán mozognak, többféle alapot érintenek, a sokszínű- ten az utógondozás hiánya észlelhető, a játszótér álla- séget mutatja az alábbi pályázatok típusa is: pota a gondozás hiányának és a gazdátlanságnak tud- a) Játszótér, túraútvonal, a közbeszerzés árdrágító ható be (megj.: a pályázat fenntartásának ideje alatt tényezői; szükséges a tervezett állapot fenntartása, ellenben a b) Főzőkonyha felújítása, térfigyelő kamera működ- finanszírozó az összeg visszakövetelése mellett dönt- tetése; het). Tekintettel arra, hogy a megszüntető határozatot c) Nemzetiségi Önkormányzat részére nyújtott fog- panaszjogot biztosítása mellett rendelték kézbesíteni lalkoztatási támogatás; a feljelentőnek, így a feljelentő panaszában részlete- d) Játszóhelyek létesítése, sportlétesítményeket tar- sen taglalja, hogy mélységesen meg van döbbenve a talmazó park kialakítása; e) Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, céltól eltérő felhasználás gyanúja; 18  Így például: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűn- ügyi Igazgatósága Csongrád Megyei Vizsgálati Osztály II. 61003/1026/2011. bü., Szegedi Városi Ügyészség B.5547/2011. 19  Balassagyarmati Járási Ügyészség, B. 205/2017., Nemzeti Adó- és Vám- 30 17  Győri Járási Ügyészség, B. 5673/2009., Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága 64010/35/2017/bü. Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága, Kiemelt Ügyek Vizsgá- 20  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi lati Osztálya, 67008/661/2009. bü. Osztály 15000/304/2014. bü., Nyíregyházi Járási Ügyészség B.8150/2014.

határozat tartalmi részén, de ez több más ügyben is sor – vélték a feljelentők; mindemellett szerintük a Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám hangsúlyosan előkerült. polgármester tulajdonát képező bolt és presszó a pá- lyázati pénzből került felújításra.24 A „panaszkodók” vitatják a megszüntető határoza- tok helyességét, továbbra is állítják és bizonyítani kí- A beruházások, felújítások mellett a 15–30 millió vánják állításaikat, konkrét tényeket és eseményeket forint körüli nagyságrendre tehető foglalkoztatások- írnak le a szabálytalanságok megvalósítására, legna- kal összefüggő (bérköltség) pályázatok úgyszintén gyobb problémának az elvégzett munkák leigazolását gyakori szereplői az EU költségvetési csalásos iratok- tartják, a műszaki ellenőrök korrumpálhatóságáról nak. Ezek hátterében a számláról felvett összegek saját írnak. Ebben az ügyben a „panaszos” leírja, hogy a célra történő felhasználása állt. A költségvetési csalás nyomozó hatóság nem, de ők (itt az egész lakosságot bűncselekménye számos ilyen ügyben nem volt meg- érti) beszereztek egy szakértői véleményt és a pályá- állapítható, azonban a gyanúsítottak a rájuk bízott ös�- zati dokumentációt, amely a feljelentéshez csatolt és szeget felvették s azt eltulajdonították, terhükre így benyújtott műszaki tartalommal lett elfogadva, ettől több esetben vagyon elleni bűncselekmény, neveze- eltérni nem lehet; különösen nem úgy, hogy olyan esz- tesen sikkasztás került megállapításra (megj.: állás- közöket szerelnek fel, amit oda abban a formában gyer- pontunk szerint ezen minősítés helytelen, hiszen lé- mekek számára nem lehet felszerelni.21 nyegében a támogatási pénzt tulajdonította el).25 Falufejlesztésre is több ízben nyújtanak be pályáza- Képzésekre, oktatásokra sűrűn pályáznak az önkor- tot, az egyik ügyben például az önkormányzati képvi- mányzatok,26 az egyik ügyben éppen a nemzetiségi selő-testületi iratok többféle verziója is megjelent. önkormányzat vezetője hívta fel a hatóságok figyelmét a településükön tapasztalható visszaélésekre. A felje- Az önkormányzat felújításra és fejlesztésre igényelt lentő közölte, hogy a helyi önkormányzat által meg- támogatást, majd a képviselő-testület tagjai több olyan nyert Komplex Telep Program – TÁMOP keretében írásos nyilatkozatot tettek, amelyben a pályázattól el- lehívott közel 136 millió forintos pályázati összegből térő nettó bekerülési összeget tüntették fel, továbbá számos dolog a megjelölt céltól eltérően vagy alacso- a projekt kivitelezése kapcsán is több mulasztást kö- nyabb összeg ráfordításával került megvalósításra, to- vettek el. A képviselő-testületi határozat voltaképpen vábbá a pályázat részét képező foglalkoztathatóságot három formában létezett: 2 db egy kft. részére lett javító, a munkaerőpiaci integrációt segítő tréningeken megküldve, míg a harmadik formáció a benyújtott pá- nem a jelenléti íveken szereplő személyek vettek részt. lyázathoz lett csatolva.22 Ugyanezen problémakörrel kapcsolatban mások is tettek feljelentést ugyanezen önkormányzat ellen. Céltól eltérő felhasználást véltek felfedezni több önkormányzat pályázati eljárása során, így bölcsőde, A polgármester, az alpolgármester és a pályázatké- kultúrház, orvosi rendelő vagy polgármesteri hivatal szítő menedzserek megtévesztették az ellenőrző mi- felújítása kapcsán is indultak eljárások. Mivel a nyo- nisztériumot, mert az elszámolt összegeket hamis mozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncse- számlákkal igazolták, a támogatást nem a mélyszegény- lekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem ségben élő lakosok felzárkóztatására fordították. A fel- vártak eltérő eredményt, ezek rendre megszüntetésre jelentő részletesen leírja azt is, hogyan történt a Csil- kerültek, azonban megjegyezendő: az eljárások hátte- lagpontos házak ellenőrzési mechanizmusa (a bedo- rében nagyon magas, 50–200 millió forint közötti ös�- bozolt műszaki berendezéseket szállítgatták egyik szegek álltak. helyről a másikra, hamis számlákkal és valótlan ada- tokkal más helyen készült fényképfelvételekkel igazol- Az egyik megszüntetést azzal indokolták, hogy az ták a programokat, de azokon nem a helyi lakosok adott létesítmény megvalósult, annak pénzügyi elszá- szerepelnek, a jelenléti íveket a közmunkásokkal írat- molása megtörtént, a támogatások „időleges átcsopor- ták alá stb.). A Csillagpontos házak csak a fénykép ere- tosítása” nem veszélyeztették/késleltették annak lét- jéig voltak nyitva, a mai napig nincs benne fűtés, in- rejöttét.23 Időleges átcsoportosításnak nevezni a pá- ternet, meleg víz, tisztálkodószer vagy mosdó. Nem lyázati pénzek olyan elvonását, hogy az megérkezik azokat a személyeket foglalkoztatták. akikre kötele- egy bankszámlára, elköltésre kerül a pályázattól telje- zettséget vállaltak, közmunka időben és tanítási idő sen eltérő célra (mert éppen az adott községnek másra alatt az önkormányzat dolgozói autóbuszokkal szállít- van szüksége), utóbb pedig ezen összegek „visszacse- gatták az embereket és a gyermekeket helyszínről pegtetése” a bankszámlára – erősen kérdéses meg- helyszínre a fotózások erejéig, amit ők becsatoltak a szüntetési ok. pályázati anyagokhoz, tehát a valóságban ezek a ren- dezvények nem kerültek megtartásra stb. Megállapí- Az egyik község polgármestere uniós támogatásból újított fel több épületet, azonban a pénzt nem arra fordította, az egyes munkák elvégzésére nem is került 21  Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazga- 24  Így például: Nyíregyházi Járási Ügyészség, B.6423/2013., Nemzeti Adó- 31 tósága Kiemelt Ügyek Osztálya 63015/1846/2014. bü., Nyíregyházi Járási és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága, 63015/364/2013. bü. Ügyészség B.8150/2014. 25  Így például Balassagyarmati Járási Ügyészség, B. 1537/2016., Nemzeti 22  Egri Járási Ügyészség, B. 2907/2013. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak- Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága 64010/ magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, 64010/489/2013.bü. 344/2016. bü. 23  Így például: Szolnoki Járási Ügyészség, B. 7114/2012. Nemzeti Adó- és 26  Így például Nyíregyházi Járási Ügyészség, B.1592/2014., Nemzeti Adó- Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, 63015/1254/2012. és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága, 63015/224/2014. bü. bü.

tást nyert, hogy a bűncselekmény tárgya, az elkövetési Előfordult az is, hogy az MVH helyszíni ellenőre, il- magatartás, valamint az elkövetői kör azonos, ezért a letve volt alkalmazottja pályázatot írt civil szervezetek folyamatban lévő eljárásokat az ügyek egy eljárásban részére úgy, hogy a megvalósítás ellenőrzése az MVH történő elbírálása végett egyesítették – az eljárás vé- hatáskörébe tartozott A gyanúsítottak tevékenységü- gül mégis megszüntető határozattal zárult.27 ket úgy legalizálták, hogy tevékenységüket egy betéti társaság számlázta le, míg a számlák áfa vonzatát vis�- 3.3. E gyéb szervek, szervezetek szaadták a vállalkozó részére.29 visszaéléseinek gyanúja Az alapvetően hivatali visszaélés és más bűncselek- mények miatt tett feljelentés tárgyában indult bünte- tőeljárásban az ügyészség elutasította a feljelentést, Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám Az önkormányzatok mellett az egyéb szervek és szer- amely határozat ellen a feljelentő30 panasszal élt. A vezetek körében is akadtak visszaélésre, jogsértésre Legfőbb Ügyészség a feljelentést elutasító határozatot utaló jelek, amelyek úgyszintén büntetőeljárás meg- hatályon kívül helyezte és a főügyészséget a nyomo- indítását vonták maguk után, de rendre megszüntető zás elrendelésére hívta fel, mert álláspontja szerint a határozatokkal végződtek. Így például: főügyészség nem volt abban a helyzetben, hogy a bűn- cselekmény megtörténtéről vagy annak kizárásáról a) Kerékpárút megépítésére kiírt közbeszerzési el- megalapozottan dönteni tudjon, hiszen ez csak a nyo- járás, túlárazások; mozás lefolytatását követően lehetséges.31 Az ügy je- lentéstételi kötelezettség alá esett, ezért az ügyészség b) Az MVH helyszíni ellenőre és volt alkalmazottja külön átiratban hívta fel az eljáró NAV vezetőjének pályázatot írt egy alapítvány és sportegyesület részére figyelmét arra, hogy az ügy jellegére és fontosságára figyelemmel a nyomozás menetét kiemelt figyelem- c) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) mel kövesse. tankerületében történt visszaélések; A feljelentés szerint a KLIK egyik tankerületében d) Gyermekjátékok beszerzése, valótlan tartalmú megvalósított európai uniós forrásból támogatott köz- számlák; nevelési projektek pénzügyi elszámolása során az el- végzett munkák és az ellenértékként kapott javadal- e) Nyomvonaltól eltérés, károkozások. mazások nem állnak összhangban egymással, a támo- Az egyik bejelentés szerint „a kerékpárút megépí- gatási szerződésekben vállalt kötelezettségek sérültek, tésére kiírt közbeszerzési eljárás során az eljárás mivel a tankerületi igazgató a projektgazda KLIK hi- nyertesét előre megbeszélték és nem is kívántak ver- vatalos képviselőjeként – és egyben a projekt mene- senyezni azzal, aki esetleg fele összegből megcsinálta dzsereként – úgy jutott támogatói forrásból javadal- volna” (utal továbbá a bejelentő korrupcióra, illetve mazáshoz, hogy ténylegesen ezeket a feladatokat nem hivatali visszaélésre is); a Többcélú Kistérségi Társu- ő látta el.32 lás 54,3 millió Ft támogatásban részesült. A szakértői vélemény szerint a kivitelező túlárazta az elvégzett A nyomozó hatóság által az előzetes revízió céljából munkálatokat, valamint a projekt egyes elemei (tám- felterjesztett megszüntető határozattervezettel kap- fal, padka) nem valósultak meg. A támogatást a nyer- csolatban a főügyészség több észrevételt tett a nyomo- tes pályázó részére teljes összegben átutalták, de egy zást felügyelő járási ügyészség felé.33 A nyomozó ha- számlarészletező nélküli számlát állítottak ki a mun- tóság ugyan nem bűncselekmény, hanem bizonyított- kálatokról. A nyomozás során elektronikus úton be- ság hiánya miatt szüntette meg a nyomozást, a közel szerzésre került egy módosítható, nem hiteles Excel 2 évig tartó nyomozás jól tükrözi a bűncselekmény táblázat formájában készült költségvetés, azon sem kapcsán felmerülő felderítési és bizonyítási nehézsé- aláírás, sem pecsét, sem dátum nem szerepelt. A ge- geket, különösen a nyomozati iratok alapján kiszűrődő nerálkivitelező költségvetése és a tételes szakértői költségvetés közötti eltérés kb. 18 millió Ft, amely szá- zalékban kifejezve 45%-ot jelent, de ezen túlmenően is számos megállapítást tett a szakértő – az eljárás mégis megszüntető határozattal zárult.28 nem felelnek meg a 2015. év végén jellemző egységáraknak, azokat jelentős mértékben meghaladják (erre a szakértő egy komplex, jól áttekinthető 27  Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága Vizs- összehasonlító táblázatot csatolt). A generálkivitelező költség­vetése és a tételes gálati Osztály II. 63015/312/2016. bü., Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyész- szakértői költségvetés közötti eltérés nettó 17 817 493 Ft (45%), ami egy nagyon ség B.1876/2016. jelentős (durva) mértékűnek minősíthető – fogalmazott a szakértő. 28  Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága Ki- 29  Győri Járási Ügyészség B.2600/2013., Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyu- emelt Ügyek Vizsgálati Osztálya 63015/9/2017. bü., Nyíregyházi Járási és Nyo- gat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága 67008/241/2013. bü. mozó Ügyészség B.2196/2016. 30  A KLIK egyik, nevének és egyéb adatainak zártan kezelését kérő alkal- Az igazságügyi műszaki szakértő, építészmérnök, mérnök-közgazdász szak- mazottja, aki feljelentését a helyi járási és nyomozó ügyészségen nyújtotta be. véleménye szerint: 31  Legfőbb Ügyészség Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosz- A támfal építésére, a csapadékvíz-elvezető árok munkálataira és a közművek tálya TPK.98/2017. kiváltásaira vonatkozó adat, információ, utalás nem található az elektronikus 32  A nyomozással érintett projektek: TÁMOP 2.1.6.-12/1. „Újra Tanulok építési naplóban. Tervezői művezetői bejegyzések egyáltalán nincsenek az e-nap- Téli Közmunkaprogram megvalósítása az állami szakképző iskolákban”, lóban. Az elektronikus építési naplók eseti és napi bejegyzései bizonyos mun- TÁMOP 3.1.4. B-13/1., „Köznevelés az iskolában”, TÁMOP 6.1.2./11/1. „A kákra nézve egyáltalán nem tartalmaznak semmilyen információt, rögzített ada- komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési al- tot, tényt. A támfal műtárgy építésére vonatkozóan a helyszíni bejárás során sem programok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben, volt szemrevételezéssel észlelhető semmilyen nyom, adat vagy tény. valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfej- 32 Összefoglalva: a pályázati anyagban hivatkozott, és csak egy összeggel meg­ lesztési alapprogramok megvalósítása az iskolán kívül szereplők bevonásával”, jelölt, de ismeretlen anyagú, befoglaló méretű támfal megépítése a valóságban TÁMOP 3.1.4. C-14., „Innovatív iskolák fejlesztése második ütem”. nem történt meg. A költségvetés elnevezésű iratban szereplő anyagárak és díjak 33  Heves Megyei Főügyészség Büntetőjogi Szakág B.1121/2016.

érdekkapcsolatokat, összefonódásokat. A megszün- lel meg a számlán rögzített értéknek, az jelentős mér- Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám tető határozat ellen a feljelentő panasszal élt, panaszát tékben eltúlzott, a felek között létrejött gazdasági ese- azonban a járási és nyomozó ügyészség – mint nem mény nem azonos a számlán feltüntetettel, a gazdasági 33 jogosulttól származót – elutasította.34 A büntetőeljárás esemény nem valós, a gépek piaci értéke bruttó nyomozó hatóság általi megszüntetését követően a 3 295 650 Ft, így a gép értékesítésében közreműködő feljelentő beadványt intézett a Legfőbb Ügyészséghez, cégek mesterségesen megemelt áron értékesítették a melyben kifejtette, hogy a nyomozó hatóság általi meg- gépsort azért, hogy az érintett kft. jogosulatlanul ma- szüntetés miért aggályos: többek között azért, mert gasabb támogatási összeget szerezhessen meg. A nyo- az indokolásban nem saját nyomozati cselekményből mozás során beszerzésre került a forgalmi értékbecs- származó, hanem a számos ponton ellentmondásos lés irata, illetve igazságügyi vagyonértékelő szakértők KLIK belső ellenőrzési vizsgálati anyagából vett meg- szakvéleményei is, ezáltal az igazságügyi szakértői vé- állapítások szerepelnek, továbbá részletesen kifejti a lemény, valamint az árajánlatok és az értékbecslés kö- közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó szabályokat, az zött a forgalmi érték szempontjából feloldhatatlan el- ügyben észlelhető anomáliákat, és hogy a nyomozás lentmondás mutatkozott.36 milyen tényadatokat nem tárt fel (így például, hogy a pályázati adatlapok szerint a szakmai koncepció elké- Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az ügyészekkel foly- szítéséért egy iskola esetében két pedagógus csekély tatott beszélgetések alapján ez is tipikus elkövetési mértékű díjazást kapott, míg külső cég ugyanezért magatartásnak, illetve problémának tekinthető. Az más iskolák esetében hat-kilencszeres díjazásban ré- egyes gépekre, berendezésekre igénybe vett támoga- szesült stb.).35 tási összegekkel úgy is próbálnak „trükközni”, hogy az ellenőrzés idejére (vagy egészen annak megtörtén- 3.4. G azdasági társaságok, vállalkozók téig) bérelnek valamiféle gépeket vagy használtan visszaéléseinek gyanúja vesznek olcsóbbakat, majd amikor lezárul a támoga- tási eljárás, akkor visszaviszik / értékesítik azokat stb., A gazdasági társaságok által elkövetett esetleges jog- mindenesetre az ellenőrzés az adott pillanatban min- sértő cselekmények érezhetően más megítélés alá es- den rendben talál majd. Amikor egy beruházás meg- nek, mint az önkormányzatok, illetve az egyéb na- valósulását vizsgálják, nem feltétlenül vannak a hely- gyobb (komolyabb) szervezetek. A vállalkozások tevé- színen olyan „szakértők” akik a hatalmas méretű gép- kenységével összefüggésben főként az alábbi típusok sorok tekintetében azok értékéről nyilatkozni tudná- jelölhetők meg: nak (ráadásul azok tényleges piaci-forgalmi értéke folyamatosan változik), ekként főként annak tényét a) Részben visszatérítendő támogatás – gazdasági vizsgálják, hogy ott van-e a gépsor, az adott berende- tevékenység lehetősége; zés vagy sem. b) Gyártó gépsor forgalmi értékére vonatkozó fel- A nyomozás során kirendelt szakértő szerint a gép- oldhatatlan ellentmondás; sor piaci értéke bruttó 7 400 000 Ft, ami további nyo- mós bizonyítékát szolgáltatta a bűncselekmény elkö- c) Betonút, járdaburkolat, közmunkások, önkor- vetésének. A nyomozó hatóság azonban a jelentős sú- mányzati munkagépek kérdéskörei; lyú bizonyítékok rendelkezésre állása ellenére meg- szüntette a nyomozást pusztán amiatt, mert a gyanú- d) Kölcsönszerződés, gépbeszerzés, alapanyag vá- sított által felkért gépészmérnök és vagyonértékelő sárlások (a gazdasági válság hatása); azt közölte, hogy véleménye szerint a gépsor értéke 25 500 000 Ft volt. A nyomozó hatóság meg sem kísé- e) Munkavállalók részére tartott képzések, oktatá- relte a két vélemény közötti ellentmondások feloldá- sok finanszírozása. sát, például további igazságügyi szakértő kirendelése, illetve a Be.-ben meghatározott egyéb eljárási cselek- Az MVH ellenőrzési osztálya az egyik ügyben arra mények alkalmazása útján. Az MVH álláspontja szerint a következtetésre jutott, hogy a gépsor értéke nem fe- nem fogadható el azon nézet, miszerint lehetetlen egy jelenleg is rendelkezésre álló gépsor értékének meg- 34  Megjegyzendőek ebben az ügyben is a járási ügyészség panaszt elutasító állapítása. Az MVH arra kérte az ügyészséget, hogy határozatának tervezetére tett főügyészségi észrevételek: Azt a körülményt, – különös tekintettel arra, hogy a közvagyont károsító hogy a panasz nem a jogosulttól származik, nem a Be. 195. § (2), hanem az (1) bűncselekményről van szó – a törvényesség legfőbb bekezdésére kell alapítani, hiszen a feljelentő nem a feljelentés elutasítását, ha- őreként hivatalból vizsgálja felül a nyomozó hatóság nem a nyomozás megszüntetését sérelmezi (ez más ügyekben is tapasztalható jogsértő döntését és rendelje el a nyomozás folytatá- hiba volt). Tekintettel arra, hogy a Be. 195. § (8) bekezdése szerint a panaszt sát. Az ügyben eljáró ügyészség a panaszt, mint elké- indokolás nélkül el kell utasítani, a panaszos érveit nem kell ismertetni, nem settet elutasította, egyúttal a feljelentő képviseletében kell vele a határozatban vitatkozni, csupán összefoglalva – a határozat hiva- eljáró ügyvéd részére azzal rendelte kézbesíteni, hogy talból történő felülvizsgálatának eredményeként – kell az ügyésznek a pana- szossal szembeni ellenérveit röviden rögzíteni. Rendkívül kifogásolható volt 36  Így például Kaposvári Járási és Nyomozó Ügyészség B.4938/2014., So- az elsőfokú ügyészség eljárása abból a szempontból, hogy a 2018. február 28- mogy Megyei Főügyészség NF.1712/2015., Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél- án megszületett határozattervezet csak március 8-án ért a főügyészségre; az Dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága 62002/679/2014. bü. ilyen esetekben a soron kívüli kézbesítésről intézkedni kell. Kiemelte a fő- ügyészség, hogy az átdolgozással megszerkesztett panaszt elutasító határozat újabb tervezetét még a keltének napján, de legkésőbb a következő munkana- pon meg kell küldeni a főügyészség részére, melyre elektronikus úton is lehe- tőség van. 35  Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóság Heves Megyei Vizsgálati Osztály 64010/71/2017. bü., Egri Járási és Nyomozó Ügyészség B.4102/2016., Heves Megyei Főügyészség B.1121/2016.

Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám ezen határozat ellen további jogorvoslatnak helye sze velük szemben történik és arányaiban kisebb ös�- nincs.37 szegeket érint, míg az önkormányzatok, a nagyobb cégek és vállalatok visszaélései nyomán elenyészően Egy munkavállaló feljelentése alapján indult az a kevés ügy jutott el bírósági szakba. Ennek hátterében büntetőügy, amelyben a cég uniós alapokból származó véleményünk szerint az állhat, hogy a magánszemély, támogatást igényelt különböző TÁMOP számú projekt- vagyis az átlagember egyedül van, kevesebb és hiá- jeihez, így a gazdasági társaság vissza nem térítendő, nyosabb jogszabályismerettel rendelkezik, tájékozat- összesen 230 043 967 Ft összegű támogatás felhasz- lanabb és úgymond ügyetlenebb ezen a téren, viszont nálására vált jogosulttá. a nagyobb szervezetek felkészültebbek (nemcsak jó értelemben), ismerik az esetleges kiskapukat, össze- A támogatási összegekből megbízott oktatók tartot- beszélésekkel/konspirációkkal megnehezítik a felde- tak képzéseket a cég több telephelyén, azonban az rítést és a bizonyítást. Az európai uniós támogatások ügyvezető a támogatás jogszerű, és az előírt feltéte- rendkívül magas összegűek is lehetnek, ezért a cégek leknek megfelelő felhasználás bizonyítására a kifizető – visszaélésre való hajlam esetén – alaposan megter- közigazgatási szerv felé valótlan tartalmú jelenléti íve- vezik minden lépésüket, számítanak az ellenőrzé- ket, és a képzések időtartamát rögzítő okiratot továb- sekre, de előre megírt forgatókönyvek alapján járnak bított, mivel a jelenléti íveket olyan személyek is alá- el az ellenőrző szervek és a hatóságok munkájának írták, akik a képzéseken ténylegesen nem vettek részt. megnehezítése céljából. A nyomozó hatóság tanúként hallgatta ki az oktató- Az alábbiakban egy megtévesztett magánszemély kat és a képzésen jelenléti ív szerint részt vevő mun- történetét mutatjuk be, aki bejelentkezett egy tanfo- kavállalókat, de az összesen 99 fő vallomásában ellent- lyamra és azt sikeresen el is végezte, ugyanakkor ré- mondások voltak fellelhetők. szére hamis bizonyítványt adtak át, és azzal próbált jóhiszeműen támogatáshoz jutni. A nyomozó hatóság szembesítést foganatosított az oktatóként közreműködő személy és több, a képzéstől Szakszerűtlen képzés után hamis bizonyítvány át- való távolmaradásáról, és ennek ellenére a jelenléti ív adása – avagy az elkövető tévedése vezetett oda, hogy aláírásáról beszámoló munkavállaló között, melyek a gyanúsított 12 621 600 Ft összegű támogatási kérel- alkalmával valamennyi tanú módosította a vallomását met nyújtott be az MVH-hoz, de a szakmai végzettség és az oktató által előadottaknak megfelelően nyilatko- igazolására hamis, egy gazdasági társaság nevében ki- zott.38 adott aranykalászos gazda szakképesítést igazoló bi- zonyítvány másolatát nyújtotta be. A nyomozás adatai­ Megj.: a nyomozó hatóság ezen tényállás alapján a ból kiderült, hogy a gyanúsított aranykalászos gazda Btk. 396. § (7) bekezdésébe ütköző költségvetésből képzésen vizsgát nem szerezhetett, hiszen a kft. ekkor származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszá- vizsgákat még nem szervezett, így bizonyítványt sem molási kötelezettség elmulasztásának bűntette gyanú- állított ki. A képzés díja 150 000 Ft volt, amit két rész- ját közölte a terhelttel, ugyanakkor rögzíthető, hogy a letben kellett megfizetnie, a tanfolyam hanganyagát közölt tényállás helyes jogi minősítése a Btk. 396. § egy pendrive-on adták át részére. A gyanúsítottat meg- (1) bekezdés a) pontjába ütköző költségvetési csalás tévesztették, mivel ő a tanfolyamra hivatalos úton je- bűntette, mert a költségvetésből származó támogatási lentkezett, a tanfolyam díját megfizette, a tananyagok- összeg lehívására – és nem utólagos elszámolási köte- ból felkészült, levizsgázott, ezek eredményeképp bi- lezettség teljesítésére – került sor a valótlan tartalmú zonyítványt kapott.39 okiratokat is benyújtva. 4. 3.5. M agánszemélyek visszaéléseinek A jogerős ítéletek háttere gyanúja Vizsgálatunk alapján a magánszemélyekkel összefüg- gésben mondható el, hogy a vádemelések jelentős ré- 37  Kaposvári Járási és Nyomozó Ügyészség B.4938/2014., Somogy Megyei Szinte tendenciaszerű jogerős elítéléseket (jelentős Főügyészség NF.1712/2015., Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Re- vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntetté- gionális Bűnügyi Igazgatósága 62002/679/2014. bü. nek kísérlete és közokirat-hamisítás40 bűntette) ered- 38  Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igaz- ményezett az, amikor a vádlottak a fiatal mezőgaz- dasági termelők indulásához (EMVA) igényel- gatósága 65007/556/2015. bü., Tatabányai Járási Ügyészség KG.2712/2015. A bűnügyben érintett gazdasági társaság által igénybe vett vissza nem térítendő támogatással összefüggésben dokumentálni volt szükséges a támogatásból hető támogatások érdekében kérelmeket nyújtottak megvalósult oktatási tevékenységen részt vevő munkavállalók listáját, és az be az MVH lakóhelyük szerint illetékes kirendeltségé- oktatás kezdési és befejezési időpontját. A nyomozás során adatok merültek fel arra vonatkozóan, hogy ezek az adatok valótlanul kerültek rögzítésre egyes jelenléti íveken. A jelenléti ívek kezelését, ügyvezető részére történő továbbí- tását, így felhasználását a cég egyik munkavállalója, a nyomozás során tanú- 39  Balassagyarmati Járási Ügyészség, B. 2169/2015., Nemzeti Adó- és Vám- ként kihallgatott személy végezte; arra a cég székhelyén 2014. 08. 25 – 2015. hivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága 64010/719/2015. bü. 10. 21. napja közötti időben került sor. A felmerült közbizalom elleni bűncse- 40  A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 195. § 34 lekmény gyanújának vizsgálatához az ügyészség a cég székhelye szerint illeté- (1) bekezdése alapján az iskolák nevében kiállított bizonyítvány közokiratnak kes járási ügyészségnek küldte meg a nyomozati iratokat, így ezen büntetőel- minősül, melyekről a közjegyzők (vagy a helyettük eljáró közjegyzőhelyettes) járás befejezését vizsgálni nem lehetett. hiteles másolatot adott ki.

hez, és az abban foglalt feltételeket próbálták hamis a cselekmények kísérleti szakban maradtak, mert azok Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám bizonyítványokkal (aranykalászos gazda, állatte- nem a vádlottak cselekménnyel való felhagyása vagy nyésztő, mezőgazdasági vagy vadgazdálkodási tech- a feltárás okán nem kerültek kiutalásra a költségvetés- 35 nikus, mezőgazdasági mérnök, dísznövénykertész ből, hanem a hatóságok, illetve a pályázató kiíró stb.) igazolni.41 szerv(ezet) észlelése okán. A megkeresett iskolák nyilvántartásában az érintet- A fentieken túlmenően számos tárgykörben történ- tek részére kiállított bizonyítványok nem szerepelnek tek jogerős elítélések, ugyanakkor az eredményes vád- (azokon nem megfelelő bélyegzők és aláírások voltak). emelésekkel érintett ügyek, illetve a megszüntetéssel Ezek az eljárások az MVH feljelentései alapján indul- végződő eljárások tényállásai nem sokban különböz- tak (észlelték az ezzel kapcsolatban elterjedt országos nek egymástól. Azokban az ügyekben, ahol alapos fel- méretű visszaéléseket), majd erre tekintettel a kérel- derítő munka és előkészítő szakasz segítette az ügyész meket határozattal elutasították. A megjelölt támoga- munkáját, nem volt kérdés a vádemelés, és az azt kö- tási összegek (12–12,6 millió forint) túlnyomó több- vető felelősségre vonás, a jogerős elítélés. Talán ezek sége 75% európai uniós forrásból, míg a fennmaradó az ügyek példázzák legjobban, hogy vannak megoldá- a hazai költségvetésből származott volna. Tekintettel sok és célravezető módszerek a vádlottak felelősségé- arra, hogy a vádlottak a támogatási kérelem nyomtat- nek megállapításához, így például:44 ványokon valótlanul nyilatkoztak a támogatás feltéte- léül szabott végzettség meglétének tekintetében, ma- a) civil szervezet elnökének elszámolási köte- gatartásuk a valótlan tartalmú nyilatkozat tételével és lezettsége; a hamis bizonyítvány felhasználásával az elbíráló szerv tévedésbe ejtésére, s ezáltal magas összegű támogatá- b) gyümölcspálinka-készítő üzem elszámolási sok jogosulatlan megszerzésére irányult; a megjelölt kötelezettségének elmulasztása; összegek erejéig kívántak vagyoni hátrányt okozni az Európai Unió által kezelt Alapnak, valamint Magyar- c) foglalkoztatás bővítését célzó bértámogatá- ország költségvetésének.42 sok; A vizsgált iratok között található olyan ügy is, ami- d) munkavállalók foglalkoztatására irányuló kor a vádlott nem önmaga intézte ezen ügyeit, hanem támogatások; pályázati anyagának elkészítésével valaki mást (tipi- kusan egy céget) bízott meg. A megbízottak nemcsak e) valótlan tartalmú szerződés, közalapítvány a pályázati anyag elkészítését, hanem annak benyúj- tévedésbe ejtése; tását is vállalták, a bizonyítványok hamis voltáról azon- ban a vádlottak őket nyilvánvalóan nem tájékoztatták. f) felmentés bűncselekmény hiányában, majd Ezekben az ügyekben külön kitértek arra a bíróságok, hatályon kívül helyezést követő megismételt el- hogy a vádlott a költségvetési csalás bűntettének kí- járásban jogerős elítélés. sérletét tettesként, azonban a hamis magánokirat fel- használását közvetett tettesként követték el (egyes 5. ügyekben magánokiratoknak tekintették ezeket a ha- Összegzés, konklúziók, mis, majd közjegyzők által hitelesített bizonyítványo- megoldási javaslatok kat).43 Ugyan a vizsgált időszak a régi Be. időszakára esett, Ezeknél az ügyeknél nincs jelentősége annak, hogy azonban az alábbi hibákat és hiányosságokat, felderí- tési és bizonyítási nehézségeket érdemes az új Be. tu- 41  A vádak tárgyává tett bűncselekmények elkövetésének helyét, idejét és datában is szemlélni, mert a teljesen megváltozott struk- módját, valamint az okozni kívánt vagyoni hátrányt és a vádlott cselekvőségét túra szerint kérdéses lesz nyomon követni majd, hogy bizonyították: a feljelentések, az MVH belföldi megkeresései az egyes oktatási a jelen viszonyokhoz képest miként alakulnak az ered- intézmények felé, az iskolák megkeresésre adott válaszai, határozat és jegyző- ményességi mutatók. Az aktavizsgálatok alapján az aláb- könyv házkutatásról és lefoglalásról, bűnjeljegyzék, nyomozó hatóság feljegy- biakban összesíthetők a felderítés és bizonyítás tipikus zései, kiértékelései, a vádlott által benyújtott dokumentumok, valamint az nehézségei, illetve a megoldási javaslatok: ezekhez kapcsolódó ügyintézés során keletkezett okiratok vizsgálata, bizo- nyítvány közjegyzők által hitelesített példányai. A szándék(osság) bizonyítása Elsőként említhető a nehézségek körében a szándé- 42  Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség B.419/2016., Gyulai Járásbíróság kosság bizonyítása, mely adott esetben a közhiteles 6.B.12/2017/17. Úgyszintén hamis bizonyítványt csatolt több más vádlott is, vagy egyéb nyilvántartások hibáiból, hiányosságaiból amellyel aranykalászos gazda szakképesítést / mezőgazdasági technikus / is eredhet, nem feltétlenül az elkövető akarati-tudati dísznövénykertész /mezőgazdasági mérnök végzettséget szerettek volna elemeire vagy előrelátására, gondosságára vezethető igazolni, és azzal az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 12 vissza.45 A szándékosság vagy a szándék hiányának millió/12,6 millió forint összegű támogatást igényeltek. Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség B.414/2016., Gyulai Járásbíróság 13.Bpk.26/2017/3. / 44  Lásd. bővebben: OKRI III/B/1/26. (2018.) sz. Kutatási jelentés. Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség B.418/2016., Gyulai Járásbíróság 45  Szívességi földhasználat szóbeli megállapodás alapján, Debreceni Járási 6.B.2/2017/20. / Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség B.417/2016., Gyulai Ügyészség B.3558/2015., Nemzeti Adó- és Vámhivatal 63015/787/2015. bü.: Járásbíróság 6.B.109/2017/21. / Veszprémi Járási és Nyomozó Ügyészség a kérelemben technikai közreműködőként megjelölt falugazdász elmondta, B.232/2016., Veszprémi Járásbíróság 3.B.637/2016/4., Debreceni Járási és hogy valószínűleg a táblarajzot tartalmazó számítógépes program pontatlan- Nyomozó Ügyészség B.1782/2017., Debreceni Járásbíróság 70.B.596/2017/8., ságából adódik, hogy más tulajdonában álló földterület is berajzolásra került Tatabányai Járási és Nyomozó Ügyészség KG.210/2016., Tatabányai a kérelem mellékletét képező blokktérképen. Mindezek alapján jutott az eljáró Járásbíróság 14.Bpk.477/2016/2. 43  Így például Szekszárdi Járási Ügyészség B.2045/2015., Szekszárdi Járás- bíróság 36.B.142/2017.

megállapítása minden pályázati tárgykör esetében tőt arra, utasítsa az ügy előadóját az eljárás soron kí- problémákat okozott, így az egységes területalapú tá- vüli befejezésére.46 mogatásoknál, a beruházásokkal kapcsolatban, vagy A nyomozások időszerűségének drasztikus javítása, éppen a képzésekre és oktatásokra fordított pályázati a nyomozások elhúzódásának visszaszorítása, ügyész- pénzekkel való elszámolások/visszaélések kapcsán. ségek általi – lehetőség szerinti – megakadályozása Alapvető problémaként említhető a szándék (illetve indokolt, hiszen ezzel csökkenthető a törvényi egy- az önhiba) meglétének vizsgálata, hiszen ennél a bűn- ségből adódó esetleges perújítás szükségessége. cselekménynél a gondatlan elkövetést nem pönalizálja Amint arra már utaltunk, az idő múlása nem nekünk a jogalkotó. kedvez: a gépek inflálódnak, amortizálódik a projekt Javaslatunk az lehet, hogy a nyomozó hatóságok ré- tárgya, ekként a bizonyítékok idővel elenyésznek, utó- szére (tovább)képzéseket, oktatásokat kell tartani eb- lag már nem rekonstruálható a pályázati összeg cél ben a tárgykörben, melynek eredményeként a régi szerinti, vagy céltól eltérő felhasználása (főleg ha egyes beidegződések és a rossz gyakorlatok felszámolhatók. alkatrészeket időközben cserélni kellett stb.). Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám Mindent meg kell tenni a szándék(osság) bizonyítása A tényállás teljes körű felderítésének elmara- érdekében ott, ahol ez lehetséges, és nem megelégedni dása, nyomozati cselekmények hiánya a nyomozó hatóságok által állított, de semmivel alá Álláspontunk szerint rendkívül kritikusnak mond- nem támasztott közhelyekkel, miszerint a gyanúsított ható, hogy az egyes ügyekben a nyomozó hatóságok nem látta előre cselekményének lehetséges következ- nem derítik fel teljeskörűen a tényállást: nyomoznak ményeit, vagy éppen azért nem nézett a dolgok mögé, ugyan, de az ügyészek szerint inkább csak „nyomoz- mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést gatnak”, a mélységi felderítés, az alapvető vizsgálati elmulasztotta. Számos ügy tolódott el a gondatlanság mechanizmusok, illetve a szükséges nyomozati cse- felé (bűncselekmény hiányos megszüntetések), me- lekmények elvégzése több ügyben elmarad. Gondol- lyek jelentős része felderítési hiányosságra vezethető hatunk e körben kifejezetten arra, amikor például vissza. Érezhető, észlelhető a nyomozati iratokból, gépbeszerzésekről, gyártósorokról vagy egyéb na- hogy a gyanúsítottnak igenis volt tudomása a cégnél/ gyobb volumenű beruházásokról van szó: az egyik vállalkozásánál történtekről, de ha a nyomozó hatóság cégnek (a vevőnek, magának a pályázónak) utánanéz- bizonyos tényekből helytelen következetéseket von nek, becsatolják a cég iratait és azt vizsgálgatják, de a le, és a szándékosság helyett inkább a gondatlanságot másik oldalt (tipikusan az eladót) már nem vonják be akarja bizonyítani, nehéz helyzetbe kerülhetünk. A a körbe. Nem nézik meg, hogy az EU-s pályázattal érin- gyanúsítottak tevőlegességének értékelése körében tett cég kitől szerezte be az adott gépet-berendezést, lényegében ugyanez a kritika rögzíthető. annak a könyvelésében, kimutatásaiban szerepel-e az A nyomozások elhúzódása adott tárgyi eszköz stb., az valóban a tulajdonában Ezen bűncselekményi körben rendkívül fontos volt-e (értékesíthette-e), illetve rendelkezik-e egyedi lenne a gyors reakció, mert a törvényi egységre figye- azonosító jellel. Fontos ez azért, mert a furfangosabb lemmel a bizonyítási nehézségek az idő múlásával fo- pályázók az ellenőrzés idejére valóban beállítanak va- kozottan jelentkeznek. Több ügyben hívta fel az lami gépet és megmutatják az ellenőröknek (majd az ügyészség a nyomozó hatóság figyelmét arra, hogy a ellenőrzési jegyzőkönyv rögzíti ennek pozitív tényét), rendelkezésre álló nyomozati határidő alatt kevés el- végül azonban az egyébként csak bérelt és ideiglene- járási cselekményt foganatosítottak, a nyomozás von- sen odaszállított gép, berendezés, gyártósor eltűnik tatottan halad stb. Az egyik ügyben a nyomozás határ- onnan, és a pályázati eljárás máris kijátszásra került. idejét meghosszabbító határozat egyidejű megküldé- A tényállás teljes körű felderítésének, valamint a sével átiratban fogalmazta meg aggályait az ügyészség nyomozati cselekmények elvégzésének hiányát az el- a nyomozó hatóság felé azzal, hogy a NAV vizsgálati járó nyomozó hatóság részére mielőbb jelezni kell. osztályának vezetője továbbítsa az ügy előadója felé Pályázati iratanyagok beszerzésének elmara- azt a kritikát, hogy hat hónap nyomozati határidő alatt dása mindössze egy-egy megkeresést és két darab idézést A pályázati iratanyagok beszerzése alapvető fontos- „sikerült” kibocsátania. Átiratában megjegyezte, nyil- ságú ezekben az ügyekben, ugyanis ezek alapján lehet vánvalóan ismert az ügyészség előtt a nyomozó ható- megállapítani az elkövetési időt, az okozott vagyoni ság leterheltsége, de a jelen ügyben végzett, illetve el hátrány összegét, melyek a bűncselekmény minősíté- nem végzett előadói munka minősíthetetlen, ezt az sét is meghatározzák. Sok esetben a nyomozások több ügyet hat hónap alatt már rég be kellett volna fejezni. hónapja folynak, és nemegyszer az ügyészség erre irá- A nyomozást felügyelő ügyész felkérte az osztályveze- nyuló felhívása nélkül nem történik meg a pályázati anyagok beszerzése, ami a nyomozások indokolatlan elhúzódását eredményezi amellett, hogy éppen a lé- nyeget, a kiindulási alapot nem sikerül lefektetni az nyomozó hatóság arra a megállapításra, hogy B. Bettina a másik két helyrajzi számú, összesen 3,1 hektár területű földterületeket jogszerűen használta és abban tudatban nyújtotta be az MVH-hoz az érintett fölterületre vonatkozó 36 egységes területalapú támogatásra (SAPS) vonatkozó igényét, hogy ő föld- használóként arra jogosult, így a szándékos bűncselekmény-elkövető nem volt 46  Debreceni Járási Ügyészség B.3558/2015., Nemzeti Adó- és Vámhivatal megállapítható. 63015/787/2015. bü.

iratok között (amiből később az ügyész számára bizo- sze szerint a kirendelt igazságügyi szakértő szerepe Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám nyíték lesz/lehet). gyakorta túlmutat a büntetőeljárási törvényben fog- laltakon, mely alapján szakértőt akkor kell alkalmazni, 37 Az EU-s támogatásokkal összefüggésben alapvető ha a bizonyítandó tény megállapításához különleges kezdőiratnak kell ennie a teljes pályázati iratanyagnak, szakértelem szükséges. Az ügyek meghatározó részé- ezért ennek meglétére már az eljárás kezdetén foko- ben előfordul, hogy a bíró olyan kérdés megválaszo- zott figyelmet kell fordítani. lására kéri fel a szakértőt, amely nem tartozik annak kompetenciájába (az jogkérdés), vagy a bizonyítékok Az ellenőrzések jelentős időbeli csúszásai értékelésének körébe tartozik. Ezen helyzet fennállása Az ellenőrzés alá vont cégek, vállalkozók, magán- ellenére a szakértő számos esetben az ügy megvála- személyek több ízben adnak hangot azon „panaszuk- szolása mellett dönt, ahelyett hogy közölné, annak nak”, miszerint a pályázat kiírója megkeresésükre nem megválaszolása nem az ő feladata. Előfordulhat, hogy válaszol, megfelelő tájékoztatásokat nem kapnak, a nem könnyű elhatárolni már azt sem, hogy adott kér- megkeresett ügyintézők csak részinformációk birto- déskör szakértői megítélés alá tartozik-e vagy sem. kában vannak, illetve hogy az ellenőrzéseket az arra jogosultak már régen megtehették volna, mégsem je- Releváns szempont továbbá, hogy a könyv- és adó- lentkezett náluk senki helyszíni ellenőrzés céljából. szakértők munkájuk során nem a természettudomá- Az idő múlásával a beszerzett gépek, berendezések, nyos igazságokra építve hozzák meg konzekvenciái- eszközök stb. használódnak, kopnak, inflálódnak, kat, hanem sok esetben értelmezve az érintett ügy ezért a projektek szerinti megvalósulások ellenőrzése kapcsán felmerült jogszabályokat, számviteli szabályo- utólag, sokszor évek elteltével aligha mutathat hiteles, kat, alakítják ki szakértői állásfoglalásukat. Ilyen kö- és az akkori állapotoknak megfelelő, valósághű ké- rülmények között számtalanszor előfordul, hogy a ki- pet.47 Az egyik községben beépített IP fejállomás ga- rendelt szakértők egymással ellentétes állásfoglalást ranciális időtartama öt év volt, ez szerepelt a pályázat adnak, melynek következtében a védelem újabb szak- feltételeiben. Mivel a projekt megvalósítása óta már értő kirendelését kéri a bíróságtól, vagy csatol be egy, több mint öt év eltelt, a folyamatos technikai fejlődés az általa felkért szakértő által készített szakvéleményt. megkívánta azt, hogy a beépített fejállomást egy mo- Ebből egyértelműen következik a bíró fokozott fele- dernebbre cserélje a működtető. A műszaki szakértő lőssége abban, hogy a szakértőktől voltaképpen mi- szakvéleményében kifejtette, hogy a jelenleg beépített lyen kérdésekre is vár választ, illetve a szakértő véle- IP fejállomás nem egyezik meg a helyszíni szemle so- ményt milyen módon is veszi figyelembe az eljárás rán lefényképezett fejállomással, azonban azt nem során.49 tudta megállapítani, hogy a cserére mikor került sor.48 A jövőre nézve különösen ügyelni kell arra, hogy az A pályázatok konkrét tárgyai, illetve a bűncselek- EU-s pályázatok ellenőrzésére jogosult hatóságok ak- mény körülményei határozták meg az egyes ügyekben tuális ellenőrzéseiket (vagy a részellenőrzéseket) azok azt, hogy az eljáró hatóságok szükségesnek tartották-e megvalósulásakor, és ne hónapokkal vagy évekkel ké- szakértő kirendelését, és ha igen, milyen területről sőbb tegyék meg, mert ezzel nemcsak saját munkáju- keressenek hozzá (ha egyáltalán találnak) különleges kat, hanem a nyomozó hatóságok, de végső soron az szakértelemmel rendelkező személyt. Ez sokszor ne- ügyész munkáját nehezítik. Az ellenőrzések jelentős héz feladatnak bizonyul olyannyira, hogy az egyik időbeli csúszásait sem az ügyészség, sem a nyomozó ügyben például nem volt az országos névjegyzékben hatóság nem tudja kezelni, azonban úgy gondoljuk, megfelelő szakértő, így a bíróságnak el kellett fogad- ezt a problémakört feltétlenül jelezni kell a támogatá- nia az „egyéb szaktekintélyt”. Annak ellenére, hogy a sokat folyósító szervek felé. Talán az egyik legnagyobb vizsgált ügyek többsége megszüntető határozattal vég- probléma és gátló tényező abban gyökerezik, hogy a ződött, történtek szakértő kirendelések, így különö- helyszíni ellenőrzéshez a hatóságnak nincs sem kapa- sen: írás-, okmány-, építész-, geológus-, közgazdász- stb. citása, sem eszközrendszere – ezt számos ügyben a szakértőket kértek fel. A szemlék és a fényképmellék- szakértők is jelezték és rögzítették. letek alapján többnyire megállapítható, hogy valami- Szakkérdés, jogkérdés, ténykérdés lyen mértékű beruházás megtörtént ugyan, de annak A költségvetési csalás felderítése kapcsán gyakorla- megállapítása, hogy ennek a tényleges költsége mek- tilag elengedhetetlen szakértőt igénybe venni. Ez az kora volt, különleges szakértelmet igényel. ügyek jellegén túl abból is adódik, hogy a jelenlegi bí- rósági gyakorlat még a legegyszerűbb elkövetési ma- A szakkérdés, jogkérdés, ténykérdés örök dilemmája gatartás esetén is elvárja a szakértő kirendelését. A kis odafigyeléssel ezekben az ügyekben is többnyire Központi Nyomozó Főügyészség osztályvezető ügyé- áthidalható, ugyanakkor arra nincs megoldás, hogy a szakértői névjegyzékben nincs az ügyhöz kapcsolódó, 47  Így például Sz. János írásban tett beismerő vallomásában foglaltak a ma- kompetens igazságügyi szakértő, illetve ha van is, ők gánokirat-hamisítás körében. Debreceni Járási Ügyészség B.6010/2008., Hajdú- nagymértékben leterheltek. Ettől függetlenül fokozot- Bihar Megyei Főügyészség B.3889/2008., Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi tan kell ügyelni arra, hogy a hatóságok ne tegyenek Regionális Nyomozó Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Osztálya 63015/909/2008. bü. 49  Kovatsits Gábor: A költségvetési csalás nyomozási kérdései. In: Prof. Dr. Domokos Andrea (szerk.): A költségvetés büntetőjogi védelme. KRE-ÁJK, 48  Szegedi Városi Ügyészség B.6373/2011., Nemzeti Adó- és Vámhivatal Budapest, 2017. 61–62. o. Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága Vizsgálati Osztály I. 61003/905/2011. bü.

fel jogkérdéseket a szakértőknek, mert ők hajlamosak azonban nem volt elegendő megrendelő, így tönkre- azokat megválaszolni olyannyira, hogy egyes ügyek- mentek, és a hitelt csak úgy tudták fizetni, hogy a gép- ben még a halmazatokat is felismerik, illetve az eny- sort értékesítették (az tehát már a nyomozás elrende- hítő és súlyosító körülményeket is felsorolják. lésekor nem volt meg). Védekezésük szerint mindent A nyomozások elnagyoltsága a feleség/édesanya intézett, de ő időközben elhunyt, Mindent összevetve természetesen nem azt akarjuk így nem tudták megmondani kinek lettek eladva a gé- állítani, hogy a NAV nem végzi jól a munkáját, csupán pek. A NAV megszüntető határozata ennek ellenére arra szeretnék rávilágítani, hogy ezen ügyek tanúsága azt rögzíti, hogy „a kiutalt hitelösszeg a szerződés szerint a felderítés és bizonyítás kapcsán nem töre- szerinti célra került felhasználásra” (tényként kezel- kednek a maximalizmusra, megelégednek a felszínes nek általuk sem tudott dolgokat).50 vizsgálódással. Az ügyészek elmondása szerint a nyo- A közbeszerzések árdrágító tényezőinek érté- mozások többsége ún. kézi vezérléssel működött, és kelése azokban az esetekben, ahol az ügyészség nem avatko- Az önkormányzatok visszaéléseinek gyanúja kap- Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám zott közbe fokozott ügyészi felügyelettel vagy egyéb csán említhetők a közbeszerzések árdrágító tényezői. módon, a megszüntető határozatokat is röviden, álta- A magáncélra és a köztérre szánt eszközök anyaga el- lánosságok rögzítésével, a konkrétumok megjelölése tér egymástól: míg egy magánszemély megteheti, hogy nélkül „letudták”. saját maga legyártja, felállítja, felépíti a játékokat vagy Úgyszintén ügyészi véleményként hangzott el, hogy egyéb tárgyi eszközöket, addig egy önkormányzatnál a költségvetési csalások tekintetében is rögzíthető: ha a telepítés, ütéscsillapítás és egyebek kialakításának a nyomozó hatóság fel akarja deríteni a cselekményt, költségeit is szerepeltetni kell. Ebből adódóan több- mindent megtesz a bizonyosság megszerzése érdeké- szöröse az ár egy-egy ilyen elem esetében, ráadásul az ben, ha pedig gyengék a nyomozások, annak csak meg- így letelepített eszközöket tanúsíttatni kell egy külső szüntető határozat lehet a vége. minőségtanúsító intézettel, amelyet a minisztérium A nyomozások elnagyoltsága és a NAV egyes szervei jelöli ki, de ennek költsége a kivitelezőt terheli stb. által kialakított feltételezések tényként való rögzítése További árdrágító tényező, hogy a közbeszerzéseknél nem maradhat ügyészi észrevétel nélkül, azokban az meghatároznak különböző feltételeket (alapanyag, ügyekben ahol mindezekre felhívták a nyomozó ha- minőség), illetve a pályázat több év garanciát ír elő tóság figyelmét, teljes fordulatot vett az eljárás és vád- (vagy éppen előre megjelölik a pályázati felhívásban, emelési javaslattal érkeztek az iratok. hogy előnyt jelent a hosszabb idejű garancia vállalása). Az ellenőrzések szakszerűtlensége Úgy tűnik a vizsgált iratok alapján, hogy a közbe- A pályázati pénzek felhasználását ellenőrző szervek szerzések árdrágító tényezői ellen sem tudunk érdem- szakszerűtlensége egyértelműen nem a nyomozó ha- ben mit tenni, mindezek ellenére azért ezeket sem tóságok hibája vagy felelőssége. Sajnálatos tény, hogy lehet szabadjára engedni, a lehetősekhez képest ellen- a nem eléggé alapos módon végrehajtott helyszíni el- őrizni kell a beszerzéseket. lenőrzéseket számos esetben olyan személyek végzik, Céltól eltérő felhasználás bizonyítása, a köz- akik a pályázat tárgyát képező beruházáshoz, eszköz- tes időtartam jelentősége höz stb. egyáltalán nem értenek, így elhiszik a gyanú- A törvény a szándékos elkövetést rendeli büntetni, sítottak által mondottakat, majd jegyzőkönyvben rög- az elkövetői tudattartalomnak ki kell terjednie a jog- zítik, hogy a projekt megvalósult – ezt emelték ki szerűen megszerzett pénzeszközök eredeti céljára és hangsúlyosan az ügyészek is a szakmai egyeztetések arra, hogy saját felhasználói magatartása ettől eltér. során. Mindegyik esetben a vagyoni hátrány okozásának elő- A jövőre nézve feltétlenül szükséges és indokolt relátása, és az azzal kapcsolatos belenyugvás vagy kí- lenne felhívni az EU-s pályázatok megvalósulásának vánás is szükséges, a befejezett alakzat a vagyoni hát- ellenőrzésére hivatott szervek/szervezetek figyelmét rány bekövetkezésével valósul meg. Látható az egyes arra, hogy az ellenőrzésekre fordítsanak fokozottabb ügyek alapján, hogy a beruházások egy része kétség- figyelmet, körültekintően járjanak el az ilyen irányú telenül nem valósult meg, azonban utólag nem re- vizsgálataik során. Mindennek persze oka az is, hogy konstruálható mi történt pontosan (benne van-e a a helyszíni ellenőrzést végző személyek nem rendel- falban az adott alapanyag, beépítésre kerültek-e a szük- keznek az adott projekthez szükséges szakértelemmel, séges eszközök, tartozékok. stb.). Nem ellenőrizhető így nem tudják eldönteni egy beruházás konkrét ér- utólag semmilyen módon, hogy milyen anyagokat tékét, egy gépsor működőképességét vagy annak ka- használtak fel a beruházások során, hiszen az csak pacitását, nem tárgyszakértők és nem építészek, és bontással (rombolással) lenne megállapítható, de az emellett köztudomású tény, hogy rendkívül leterhel- nyilvánvalóan életszerűtlen elvárás az ellenőrző ható- tek, kevesen vannak, kapacitáshiánnyal küszködnek. ság oldaláról is. Feltételezések tényként való rögzítése A céltól eltérő felhasználás számos ügyben bizonyít- A nyomozó hatóság sokszor tényként rögzít feltéte- ható lenne (és nem megszüntető határozatok szület- lezéseket, és így készíti el megszüntető határozatát. 38 Az egyik ügyben például a gyanúsított és lánya el- mondták, hogy az üzletet ténylegesen elindították, 50  Kaposvári Járási Ügyészség B.4103/2013., Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága 62002/564/2013. bü.

nének), de ez csak akkor valósulna meg, ha az építési- A névtelen feljelentések, bejelentések (félinform­ á­ Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám kivitelezési folyamat minden mozzanatában jelen ciók) nehezítik és elnyújtják az eljárásokat, megoldás lenne az ellenőrző, felügyelő hatóság, ami úgyszintén erre sajnos eddig sem volt, és a jövőben sem várható. 39 kizárt. Az egyes pályázatok benyújtása, illetve a vég- Ezek a névtelen, vagy névvel ellátott, de nagyrészt cél, vagyis a komplett beruházás megvalósulása között alaptalan beadványok időt és energiát emésztenek fel jelentős idő telik el, arról nem is beszélve, hogy a köz- mind a nyomozó hatóság, mind pedig az ügyészségek tes időszakban számtalan munkafolyamat történik lé- részéről, az így indult eljárásoknak döntő többsége pésről lépésre, tehát kérdéses a vizsgált ügyek nyomán azzal fejeződik be, hogy „a nyomozás során olyan az is, hogy mi tekinthető valójában céltól eltérő fel- tény, adat nem merült fel, amely kétséget kizáróan használásnak? Ismert a pályázati cél, de sokszor elma- bizonyította volna a feljelentő állítását”, a kétséget rad annak vizsgálata és értékelése, hogy oda hogyan kizáróan nem bizonyított tény pedig a terhelt terhére és milyen módon jutottak el (előfordult az is, hogy más nem értékelhető, ezért a nyomozások megszüntetésre bűncselekmény, pl. sikkasztás megállapítása történt kerülnek.51 úgy, hogy a „rábízott” pénz valójában EU-s forrásból származott). A kivitelezők által kiállított számlák tartalmi követelményei Számos esetben rögzítette a nyomozó hatóság, hogy az adott létesítmény megvalósult, annak pénzügyi el- Több ügyben problémaként jelentkezett, hogy a ki- számolása megtörtént, a projekt véghezvitele céljából vitelezések ugyan lezajlottak, a kapott állami támoga- biztosított támogatások időleges átcsoportosítása nem tást teljes összegben átutalták, de a kivitelező(k) szám- veszélyeztette, nem késleltette annak létrejöttét. Itt is larészletező nélküli számlákat állított(ak) ki a munká- felmerül a kérdés: átcsoportosíthat bárki akár időle- latokról. Ez a probléma az egyik ügyben a szélessávú gesen is EU-s pályázatból származó pénzeket saját internethálózat kiépítéséhez felhasznált kábelt érin- anyagi nehézségei kiküszöbölésére? Álláspontunk tette. A műszaki szakértő megállapításai szerint a cég szerint erre nincs lehetőség attól függetlenül sem, bruttó 12 875 952 Ft-ot számlázott le egy másik kft.- hogy azután ezt az összeget „visszateszik” a pályázati nek, azonban a kábelek típusa sem a számlából, sem célhoz szükséges források közé, és végeredményben pedig a teljesítési igazolásokból nem állapítóak meg, a beruházás valamilyen úton-módon, nagy nehezen illetve ezen iratok alapján az sem derült ki a szakértő megvalósul. Az ellenőrzésre jogosult szervek vizsgál- számára, hogy a kábelek mely településen kerültek ják ezekben a pályázatokban a feltételek szerinti tel- felhasználásra a kivitelező részéről. A szakértő szerint jesítést, a műszaki megvalósítást, valamint az annak ezen túlmenően a kábelekről kiállított számlákon sze- során keletkezett pénzügyi és egyéb dokumentumo- replő összegek lényegesen magasabbak az átlagos pi- kat, azonban ne feledjük: ők csak a folyamatok legvé- aci áraknál; a nyomozás ebben az ügyben is megszün- gét látják (ott van-e a játszótér, ott áll-e az adott épület tetésre került.52 stb.). Megállapítja ugyan az ellenőrző szerv, hogy a pá- lyázat lefolytatása szabályszerűen történt, nem tapasz- A kivitelezők által kiállított számlák tartalmi köve- taltak visszaélésre utaló jelet vagy céltól eltérő felhasz- telményeit mind a nyomozó hatóságnak, mind az nálást, azonban álláspontunk szerint a köztes idősza- ügyészségnek, de elsősorban a pályázatot felügyelő, kokra nagyobb figyelmet kellene fordítani. ellenőrző szervnek kifogásolnia kell, egyértelmű és világos megfogalmazást kell adni a támogatással érin- Párhuzamos eljárások, feljelentések több ha- tetteknek ezzel összefüggésben, így ők is ennek meg- tóság részére történő megküldése felelően tudnak eljárni (lehetőségük van előzetesen egyeztetni, hogy a támogatást folyósító szerv ponto- A feljelentők több szervnek is eljuttatják beadványa- san milyen dokumentumokat fogad el és melyeket ikat, ez úgyszintén megnehezíti a felderítés és bizo- nem). nyítás folyamatát még akkor is, ha sok mindent csatol- nak (fényképfelvételek, CD-k stb.), hiszen a több szá- Túlárazások, túlszámlázások problematikája lon futó események csak idővel érnek össze (áttételek, Súlyos problémaként jelentkezett az egyes ügyek- egyesítések szükségesek). ben megjelenő generálkivitelező költségvetése és a tételes szakértői költségvetés közötti számottevő elté- A párhuzamos eljárások, vagyis az írásos anyagok rés, továbbá a túlárazások mértéke és azok összetevői több hatóság részére történő megküldése ellen egyik is. A szakértők néhány ügyben részletesen megjelölték hatóság sem tud védekezni. a problémákat és azok forrását, az eljárások vége álta- lában mégis megszüntető határozat lett.53 Névtelen, alaptalan feljelentések, bejelentések (félinformációk) 51  Így például Debreceni Városi Ügyészség B.3733/2009., Vám- és Pénz- ügyőrség Észak-alföldi Regionális Nyomozó Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Többletmunkát okoztak az eljáró hatóságoknak, és Osztálya 63015/527/2009. bü. számú ügye is. végül a nyomozások megszüntetéséhez vezettek a név- telen bejelentések, feljelentések is, amelyek azzal ne- 52  Így például Szegedi Városi Ügyészség B.6373/2011., Nemzeti Adó- és hezítik meg az ilyen ügyek felderítését és bizonyítását, Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága Vizsgálati Osztály hogy egyáltalán nem állnak rendelkezésre pontos, I. 61003/905/2011. bü. konkrét információk, adatok, dokumentumok, vagy csak kis mennyiségben, ráadásul a beadványok tar- 53  Így például igazságügyi műszaki szakértő, építészmérnök, mérnök-köz- talma többnyire feltételezéseken alapul. gazdász a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága Kiemelt Ügyek Vizsgálati Osztálya 63015/9/2017. bü., Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség B.2196/2016. sz. ügyben jelezte, hogy:

A túlárazások, túlszámlázások problematikája nem tal megbízott vagyonértékelő megállapításai, és a nyo- minden ügyben feltétlenül szakértői kérdés, a köztu- mozás során alkalmazott igazságügyi szakértő megál- domású tények és egyértelmű bizonyítékok sokszor lapításai között „a forgalmi érték szempontjából fel- tényleg rendelkezésre állnak, csak talán annyira evi- oldhatatlan ellentmondás van”. denciának tűnik a bizonyítása, hogy elsiklanak felette; A nyomozó hatóságok általában meg sem kísérelték célszerű ezekre is nagyobb hangsúlyt fektetni. a két vélemény közötti ellentmondások feloldását, pél- Tanúkihallgatások, releváns tanúk felismeré- dául további igazságügyi szakértő kirendelése, illetve sének elmaradása a Be.-ben meghatározott egyéb eljárási cselekmények A nyomozati iratok tanúsága szerint a NAV többször alkalmazása útján. a leginkább indokolt személyek helyett más, a projekt- A forgalmi érték szempontjából feloldhatatlan el- ben egyéb feladatot ellátó, vagy éppen teljesen külsős lentmondásra hivatkozik a nyomozó hatóság főként személyeket hallgatta ki, akik viszont nem hoztak gépek, nagyobb berendezések esetén, ugyanakkor ha olyan információkat, amelyek alkalmasak lennének a a szakértői vélemények között összegbeli különbségek Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám bizonyításra. Már csak annak okán sem, hogy a szá- vannak, ezek feloldása érdekében minden meg kell mukra feltett kérdésekről a megkérdezetteknek nem tenni (sokszor jelentős, több tízmillió forintos nagy- volt tudomásuk, azokra nem tudtak érdemleges vála- ságrendű az eltérés). szokat adni, akiket viszont meg kellett volna hallgatni, Pályázattal érintett gépek, berendezések el- azok valamilyen okból kifolyólag az eljárásban sem- adása, „ellopása”, a nyomon követés lehetetlen- milyen minőségben nem szerepelnek (így pl. iskola sége igazgatója, könyvelő, másik érintett cég alkalmazottja). Az egyik ügyben már régen eladásra került a tész- Úgyszintén hangsúlyos a tanúkihallgatások nyomo- takészítő gépsor, mire az eljárásban meghallgatták az zástaktikai felépítése: számos ügyben elmarad a rele- érintett személyt, aki azt sem tudta megmondani ki- váns tanúk meghallgatása, míg más, az ügyhöz távol- nek és mikor lett értékesítve az EU-s pályázatból vásá- ról vagy nagyon távolról sem kapcsolódó személyeket rolt többmilliós eszköz – de itt legalább a gazdasági bevonnak az eljárásba. Ennek végeredménye csak az válság és egyéb, jóindulattal méltányolható okok is lehet, hogy „nem sikerült bizonyítani a feljelentő állí- közrejátszottak. Ezekben az ügyekben feltétlenül tásait”, ezért a személyes vagy telefonos konzultációk tudni kell, hogy amennyiben az EU-s pályázati összeg- során ezeket a visszatérő hibákat is jelezni kell a NAV gel a pályázónak visszaélési gondolata van, úgy „papí- eljáró szervei felé. ron” meg fogja vásárolni az adott gépet vagy berende- A forgalmi érték szempontjából feloldhatatlan zést, gyártósort, napelemet vagy éppen játékeszközö- ellentmondás ket, viszont az ellenőrzés időpontjában az már nem Felderítési, bizonyítási nehézséget jelentett az ilyen áll rendelkezésre, mondván eladta, ellopták, elromlott, ügyek többségében az is, hogy a nyomozó hatóságok betörtek és megrongálták stb. Abban az esetben, ha a meglátása szerint azért nem állapítható meg bűncse- pályázó valamilyen módon igazolni tudja, hogy besze- lekmény – azaz a magyar állam, illetve az EU költség- rezte, megvásárolta az adott dolgot, de az már nincs a vetésből származó pénzösszeg elcsalása fiktív módon helyszínen, és nem sikerül bizonyítani azt, hogy so- túlárazott gépsorok vásárlásával, projektek megvaló- sem volt ott, utólag már nem tudjuk nyomon követni sításával – mivel a támogatást felhasználó személy ál- a pályázat tárgyát (sem a gyanúsított védekezését cá- folni), így vélhetően megszüntető határozat fog szü- letni az ügyben. A támfal építésére, a csapadékvíz-elvezető árok munkálataira és a közművek A pályázattal érintett gépek, berendezések állítóla- kiváltásaira vonatkozó adat, információ, utalás nem található az elektronikus építési naplóban. gos vagy tényleges eladása, „ellopása”, avagy a nyomon Tervezői művezetői bejegyzések egyáltalán nincsenek az e-naplóban. követés lehetetlensége kétségtelen nehezítő tényező, Az elektronikus építési naplók eseti és napi bejegyzései bizonyos munkákra nézve éppen ezért fontos a nyomozati cselekmények mi- egyáltalán nem tartalmaznak semmilyen információt, rögzített adatot, tényt. előbbi elvégzése, és az ellenőrzések hatékony, célirá- A támfal műtárgy építésére vonatkozóan a helyszíni bejárás során sem volt szemrevételezéssel észlelhető semmilyen nyom, adat vagy tény. nyos lefolytatása. Összefoglalva: a pályázati anyagban hivatkozott, és csak egy összeggel Beépített elemek hiánya miatti utólagos ellen- megjelölt, de ismeretlen anyagú, befoglaló méretű támfal megépítése a valóságban nem történt meg. őrzések ellehetetlenülése A költségvetés elnevezésű iratban szereplő anyagárak és díjak nem felelnek Nemcsak az energetikai, energiahatékonysági támo- meg a 2015. év végén jellemző egységáraknak, azokat jelentős mértékben meg- gatások, hanem valamennyi pályázati projekt jellem- haladják (erre a szakértő egy komplex, jól áttekinthető összehasonlító táblá- zője, hogy megvalósulását utólag már nem, vagy csak zatot csatolt). A generálkivitelező költségvetése és a tételes szakértői költségvetés közötti nehézkesen lehet ellenőrizni, hiszen a gépek-beren- eltérés nettó 17 817 493 Ft (45%), ami egy nagyon jelentős (durva) mértékűnek dezések elhasználódnak, elkopnak, inflálódnak, lecse- minősíthető – fogalmazott a szakértő. rélődnek stb., így az eredeti állapot rekonstruálására Túlszámlázás merült fel a Szegedi Városi Ügyészség B.6373/2011., Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága Vizsgálati sokszor bizonyos idő távlatából egyáltalán nincs reális Osztály I. 61003/905/2011. bü. sz. ügyében is: A szakértői véleményben kifej- lehetőség. tett egyik problémakör a projekt során beépített mikrohullámú berendezéseket érintette, mivel megállapításai szerint a két község között pont-pont közötti A beépített elemek hiánya utóbb az ellenőrzések 40 összeköttetést biztosító berendezések alapkiépítésének költsége a berendezé- ellehetetlenüléséhez vezet, a beépített eszközök típus- sek tényleges piaci beszerzési árához képest feltűnő értékaránytalanságot mu- jelöléseinek beazonosíthatósága az idő múlásával sok- tat.

szor szintúgy nem megoldható; erre ugyanúgy meg- az ilyen tárgyú pályázatoknál nagyon nehéz az eljáró Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám oldást jelenthet a gyors reakció mind a NAV, mind az hatóságok dolga, hiszen az iratokon „átüt” a dolgozók ellenőrző szerv részéről. befolyásolása: a szembesítések eredményre nem ve- 41 zetnek, vagy éppen tanúvallomásaikat utóbb módo- A beépített eszközök típusjelöléseinek beazo- sítják annak megfelelősen amit tőlük a vezetőség elvár. nosíthatatlansága Ennek hátterében álláspontunk szerint a munkahely elveszítésétől való félelem áll, megtartanak talán va- Az egyik büntetőeljárásban a cég ügyvezetője nem lamiféle képzéseket és oktatásokat, de a jelenléti ívek teljeskörűen használta fel a pályázattal érintett és a becsatolt dokumentumok hitelessége erősen kér- 11 348 700 Ft-ot, mivel nagyjából a támogatott összeg déses – ám ennek ellenkezőjét bizonyítani ilyen előz- feléért sikerült gyengébb minőségű napelemeket és mények mellett nehézkes. napkollektorokat beszereznie, a különbözetet pedig fiktív számlákkal igazolta a támogatást nyújtó szerve- A bűncselekmény bizonyítása körében elsődlegesen zet felé. A Miniszterelnökségnek beküldött pályázati annak vizsgálata szükséges, hogy a pályázatok alapján anyagból kitűnt, hogy a helyszíni ellenőrzések során megvalósultak-e a képzések, másodsorban pedig an- probléma volt a beépített eszközök típusjelöléseinek nak ellenőrzésére kell figyelmet fordítani, hogy a tá- beazonosításával, a napelemes beruházásnak otthont mogatások igénybevételéhez szükséges dokumentu- adó ingatlant soha nem használták irodahelyiségként, mok (jelenléti ívek stb.) valós tartalommal kerültek-e annak egy része lakóházként, másik fele konditerem- benyújtásra. ként funkcionál. A TÁMOP-os pályázatok keretében zajló oktatások, A nyomozó hatóság annak megállapítására, hogy a képzések trükközései nem kis fejtörést okoznak az el- fűtéskorszerűsítés keretében kialakított napelemes járó hatóságoknak, mert jelentős a dolgozók befolyá- és napkollektoros rendszerek kiépítése a támogatás- solása, a vallomások utólagos megváltoztatása (pl. elő- ban előírt és leigazolt módon történtek-e meg, igaz- ször azt mondja a tanú, hogy a munkahelyén sosem ságügyi épületgépészeti és épületvillamossági szak- volt ilyen jellegű oktatás, majd később ezt megváltoz- értőt rendelt ki. A helyszíni vizsgálat során megállapí- tatja akként, hogy mégis volt); ezt kivédeni nem lehet, tást nyert, hogy a rendszer több eleme hiányzik, ezért álláspontunk szerint ennek kiküszöbölésére nincs azok nem voltak vizsgálhatók. Rögzíti a szakvélemény, igazi megoldás. hogy valamiféle táblák korábban fel lehettek szerelve, ugyanígy a hiányzó vezérlő és inverter helye is látható Gépbeszerzések, megkérdőjelezhető áraján- volt, de a típusra és műszaki tulajdonságokra utaló fel- latok, cégvezetők tudomása iratok az időjárás miatt már nem voltak leolvashatók – ezt az eljárást is meg kellett szüntetni.54 Több esetben rögzíthető, hogy a gazdasági társaság „papíron” korábban rendelkezett olyan típusú és gyárt- Könyvelési anyagok hiánya mányú géppel/berendezéssel, de a pályázati projektek Több eljárásban sem a gyanúsítottak lakóhelyén/ elszámolásához benyújtott árajánlatok fiktívek, azok székhelyén/telephelyén, sem más címen végrehajtott nem valós adattartalommal kerültek kiállításra. Az kényszerintézkedések alkalmával nem sikerült felku- ilyen jellegű iratokban szereplő jelzések szerint a cé- tatni a cégek könyvelési iratanyagát, így a gépek, be- gek nem vásároltak ténylegesen gépeket az elnyert rendezések, hiányzó elemek feltalálási helye, eltávolí- támogatási összegekből, hanem a már meglévő beren- tásuk körülménye ismeretlen maradt. A feljelentések- dezéseket nevezték át a pályázatok elszámolásához. ben felmerült tények ilyen körülmények között nem voltak megállapíthatóak, csupán azt lehetett ténysze- A gépbeszerzések és egyéb tárgyi eszközök megkér- rűen rögzíteni, hogy a támogatás folyósítása megtör- dőjelezhető árajánlatai, és a cégvezetők erről való tu- tént, a projekt – az idő múlása, és a könyvelési irat- domása életszerűtlen megszüntető határozati indoko- anyag hiánya miatt – megvalósulásának körülményei lásokat eredményeztek. A jövőre nézve feltétlenül ja- utólag már nem rekonstruálhatók.55 vasolt az árajánlatok – és ezek nyomán a kivitelezések – A könyvelési anyagok hiánya jelentős problémaként fokozottabb figyelemmel kísérése, az árajánlatot kérő jelentkezett, viszont arra nincs hathatós megoldás, ha és azt adó közötti (érdek)kapcsolat feltérképezése, a ezek a házkutatáskor nem lelhetőek fel és a gyanúsí- cégek összefonódásainak vizsgálata, a „visszaosztások” tottak úgy nyilatkoznak, nincs tudomásuk a hollété- rekonstruálása (sms-ek, e-mail-váltások stb.). ről, feltörték az autójukat és eltulajdonították, nem érik el a könyvelőt stb. Más-más cégnevek alatt duplikált pályázatok TÁMOP-os pályázatok keretében zajló oktatá- Forgókemence, zsemlegömbölyítő gép és még szám- sok, képzések visszaélései talan gyártósor, berendezés megvásárlásához nyújta- Amint azt a TÁMOP-os projekteknél már kiemeltük, nak be pályázatot EU-s támogatás elnyerésére akár 100 millió forintos nagyságrendekben, de előfordult 54  Így például Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális az is, hogy ugyanazon személyi kör, ám más-más cég- Bűnügyi Igazgatósága 65007/394/2014. bü., Tatabányai Járási Ügyészség név alatt duplikálta pályázatait. Ezeket a kiskapukat KG.1896/2014. azért tudták hosszú időn keresztül és többen kihasz- nálni, mert a nyomozások és az ellenőrzések felületes- 55  Így például Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális sége lehetővé tette számukra. Bűnügyi Igazgatósága 65007/394/2014. bü., Tatabányai Járási Ügyészség Egy pályázati projekt során valamennyi céget vizs- KG.1896/2014. gálni kell. Az elkövetői kör azonosságának megállapí-

tása nem lenne bonyodalmas akkor, ha a támogatás tás nyújtása. A bűncselekményi tényállás megvalósu- folyósítására jogosult és azt ellenőrző szerv nemcsak lására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az elkö- a cégneveket, hanem azok ügyvezetőit, képviseletére vető a pályázat elnyeréséhez fejti ki az elkövetési ma- jogosult személyeit is részletesen nyilvántartaná, így gatartást, tehát a benyújtáskor készül valótlan tartalmú az egyes támogatások odaítélése előtt „lepriorálná”, okirat.57 hogy szerepel-e nyilvántartásában az adott személyi Elengedhetetlenül szükséges és műszakilag kör – akár más cégnév alatt. Persze nem tudhatjuk, indokolt munkálatok, módosított költségveté- hogy az EU-támogatásokat folyósító szervek pontosan sek – a projektek funkcionális megvalósulása milyen belső adminisztrációs-ügyviteli rendszert mű- Az iratok alapján úgy tűnik, hogy ezekben az ese- ködtetnek, de ennek szükségességére feltétlenül in- tekben a fő kérdés végül az volt, hogy a projekt funk- dokolt lenne felhívni a figyelmüket egy szakmai egyez- cionálisan megvalósult-e vagy sem. Többször előkerült tetés során. az előre nem tudott, de később elengedhetetlenül Értelmezhetetlen pénzügyi útmutatók: támogatá- szükséges és műszakilag indokolt munkálatok elvég- Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám sokhoz kötelezően szükséges vagy csak ajánlottan csa- zésének, majd a módosított költségvetések elfogadá- tolandó dokumentumok dilemmája sának, hitelességének problematikája. Ezeket az ellen- Az egyik ilyen ügyben az ügyészség nyomozó ható- őrző szerv általában végül elfogadta, a projektet funk- ságnak küldött átiratában kifejtette: nem állapítható cionálisan megvalósulnak tekintette, mint ahogyan a meg vádemelést megalapozó bizonyossággal, hogy a más nevével történő engedélyeztetésekre is találtak pályázati feltételek között kötelező jelleggel szerepelt számukra elfogadható, és úgy tűnik a gyakorlat által volna 3 db árajánlat előzetes beszerzése, hiszen a pénz- bevált megoldásokat. ügyi útmutató szövege nyelvtanilag értelmezhetetlen: Mégis megjegyezzük az iratok alapján, hogy állás- egyszerre ajánlja „javasolt”, és írja elő kötelezően pontunk szerint ezek elfogadására sok esetben csak „kell” jelleggel az árajánlatok beszerzését. Kétértelmű azért került sor, mert a helyszíni ellenőrzéseket végző megfogalmazás esetén az érintettre nézve kedvezőbb személyek nem tudták cáfolni a pályázó által tett kije- értelmet kell tulajdonítani a mondatnak, mely szerint lentéseket, hiszen nem mérnökök, nem könyvszakér- csak javasolt árajánlatok beszerzése, de az nem köte- tők, nem műszaki szakemberek és nem is gépkarban- lező tartozéka a pályázati anyagnak. Jogbizonytalan- tartók vagy írásszakértők. Rögzítik jegyzőkönyvükben sághoz vezethet, ha a pályázóktól utólag, jogszabály a projekt megvalósulását, és nem firtatják tovább a által elő nem írt feltételek teljesítését kívánják meg, kérdést. Látnak és tapasztalnak valamit a helyszíni el- illetőleg jogszabály által nem definiált, a támogató ha- lenőrzés során, talán indulnak is szabálytalansági el- tóság egyoldalú jogértelmezésén alapuló feltételek járások, de végtelen az ellenőrizendő projekt, kevesen megvalósulását kérik számon a kedvezményezettől.56 vannak és létszámhiánnyal küzdenek, igyekeznek a Az értelmezhetetlen pénzügyi útmutatókról nem a nagyobb jelentőségű kérdésekre fókuszálni, így talán pályázók tehetnek, a támogatásokhoz kötelezően szük- a kisebb hiányosságok szankció nélkül maradnak. séges vagy csak ajánlottan csatolandó dokumentumok Engedélyeztetések más nevével dilemmája számukra sem egyszerűen megválaszol- A MAG Zrt. kihallgatott munkatársai egyöntetűen ható kérdés, ahogyan a fordításokból eredő félreért- elmondták, hogy a projektek kivitelezése során a gya- hető leírások sem – ezekre hatósági szinten nem tu- korlat szerint nem feltétlenül a későbbi tulajdonos en- dunk megoldásokat nyújtani. gedélyezteti az építést, hanem sok esetben a tervező, A gyanúsítottak tevőlegességének értékelése a kivitelező vagy az üzemeltető partner teszi ezt. A A gyanúsított tevőlegességének értékelésekor alap- munkálatok elkészültét követően a tulajdonviszonyok vető fontosságú a pályázati feltételek ismerete és ér- ellenőrzése számlák és a könyvelés vizsgálatával tör- telmezése, illetve a pályáztatásra vonatkozó jogszabá- ténik, és sűrűn előfordul, hogy a könyvelésekben sze- lyi háttér áttekintése. Megvalósítja a bűncselekményt, repelnek ugyan a számlák, de más nevére szólnak pél- aki az Európai Közösségek költségvetését károsítja dául az építési engedélyek, ami kétségtelenül bonyo- többek között azzal, hogy az EK által vagy a nevében dalmakhoz és felderítési-bizonyítási nehézségekhez kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal kap- vezetett és vezethet a jövőben is.58 csolatban valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, valót- A közhiteles ingatlan-nyilvántartás / MEPAR / lan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ földhasználati nyilvántartás adatai fel. A támogatások elnyerésére pályázat és/vagy az Az összes szakmát egyformán érintő alapvető vál- előírt dokumentáció becsatolását követően mérlege- tozás az elmúlt évtizedekben az volt, hogy az informá- lés alapján vagy automatikusan kerülhet sor, az eljárás ciók meghatározó része számítógépre került, és utána mindig írásbeliséghez kötött. A támogatás elnyerésé- azokat elektronikus adat formájában sokkal hatéko- nek jogszabályban meghatározott feltétele lehet nyi- latkozatok megtétele, okiratok becsatolása, tájékozta- 57  Így például: Debreceni Járási Ügyészség B.6010/2008., Hajdú-Bihar Me- gyei Főügyészség B.3889/2008., Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regio- nális Nyomozó Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Osztálya 909/2008. bü. 42 56  Így például: Debreceni Járási Ügyészség B.6010/2008., Hajdú-Bihar Me- 58  Így például: Szegedi Városi Ügyészség B.6373/2011., Nemzeti Adó- és gyei Főügyészség B.3889/2008., Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regio- Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága Vizsgálati Osztály nális Nyomozó Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Osztálya 63015/909/2008. bü. I. 61003/905/2011. bü.

nyabban tudják kezelni, mint a régi hagyományos ben, elsősorban 5 nagy pénzalap61 felhasználásával. Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám adathordozókon lévőket. Az első lépés a tulajdoni la- Ezek segítik az Európa 2020 stratégia végrehajtását, pok számítógépes rögzítése volt, a nagy munka egyik a többi pénzforrást az EU közvetlenül kezeli.62 43 állomása a TAKAROS rendszer üzembe helyezése volt. Az Európai Unió szakmai szabályozása körében ki- Közvetlenül az európai uniós csatlakozás előtt ki- emelendő, hogy támogatásait meghatározott prioritá- derült, hogy a földhivatalok leterheltsége miatt a nyil- sokhoz, elérendő célokhoz köti, és ezekhez igazodva vántartások aktualizálása Magyarországon nem tud hirdet meg különböző programokat, pályázatokat. A időben elkészülni; a FÖMI-ben létrehozták a közhite- fejlesztések irányát úgy kell meghatározni, hogy ne les ingatlan-nyilvántartással párhuzamosan működte- veszélyeztessék a környezet minőségét és biztosítsák tett Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszert az erőforrások fenntartható használatát. A környezet (MEPAR), és párhuzamosan a földhasználati nyilván- és fejlődés ügyének összekapcsolásával biztosítható a tartást.59 Az ingatlan-nyilvántartás részét képezi a tér- folytonos szociális jólét, a jövő generációk igényeinek kép is, amely adott földterület tulajdonságai szempont- kielégítése és természeti, társadalmi és kulturális ér- jából számos, a térképi ábrázolásban is megjelenő in- tékeink megőrzése. Ide sorolható még az esélyegyen- formációkat tartalmaz. A szakértők egyértelműen le- lőség biztosítása, a foglalkoztatottsági szint növelése, írták a térképi és a terepi méretek közötti eltéréseket, a társadalmi és területi kohézió erősítése, az egészsé- és táblázatos kimutatásban igazolták a rendszeresen ges társadalom, valamint az innovációra alapozott ver- előforduló fogalomzavarokat, az ingatlan-nyilvántar- senyképesség-növekedés,63 lényegében ezek alkotják tási alaptérkép helyzeti pontosságát összekeverik a az egyes pályázatok tárgyát. terepi és a térképen ábrázolt méretek közötti eltérés- sel, valamint a nyilvántartott és az aktuális természet- Egyértelműen rögzíthető a vádemelésig eljutott beni állapottal.60 ügyek kapcsán, hogy azokban az eljárásokban, ame- lyekben minden lehetséges aspektusból körbejárták A földminősítések és a nyilvántartási adatok az érintett témakört, alapos és gyors nyomozást foly- eltérése tattak, akarták bizonyítani a bűncselekményt, és nem maradtak meg a felületesség szintjén, ott eredményes Kizárólag a földhivatalok végezhetik a művelési vádemelések és jogerős elítélések dokumentálhatók. ágak megállapítását és többek között a földművelési ágban és minőségben beállott változás új osztályba A költségvetést károsító magatartások összetettsé- sorolását. Számos vizsgált ügyben felmerült a jogosult- géből és gyakran határokon átívelő jellegéből adó- sággal érintett földek minősítése, besorolása, illetve dóan, a felderítés, a bizonyítás, valamint az elkövetők ezzel összefüggésben a valós, tényleges állapotok kér- kézre kerítése nem egyszerű feladat. Problémát jelent- désköre. het egyrészt az időveszteség, vagyis mire felfedezik magát a visszaélést, addigra a pénz, illetve ezzel együtt Nincs mit tenni a közhiteles ingatlan-nyilvántartás, az elkövető is eltűnik. Az elektronikus átutalások ott- a MEPAR és a földhasználati nyilvántartás adatainak honról is gyorsan kivitelezhetőek, így a számlák is ha- eltérése ellen, ezeket csak és kizárólag a földhivatalok mar üressé tehetőek. Az európai uniós elvárások miatt tudják javítani és megoldani a jövőre nézve. A földmi- rögzíteni kell, hogy a tagállamok felelősek az operatív nősítések és a hozzájuk kapcsolódó nyilvántartási ada- programok végrehajtásáért.64 tok összeegyeztethetlenségét a szakértők is jelezték, erre nem tudunk megoldást találni, az ingatlanügyi Az uniós támogatásokkal kapcsolatos általános el- hatóság tudja kompenzálni a helyzetet. várás a közreműködő szervekkel szemben, hogy a tá- mogatások kifizetését minden legális eszközzel támo- 6. gassák. A szakértők véleményeikben azt is vizsgálták, Záró gondolatok hogy az irányító hatóságot kiszolgáló állami szervek milyen konkrét előkészítő feltételrendszert biztosítot- Az Európai Unió szigorúan szabályozza a finanszíro- tak annak érdekében, hogy az uniós prioritással kap- zást annak érdekében, hogy szoros ellenőrzést gyako- csolatosan kitűzött egyedi célkitűzés eredményesen roljon a források felhasználása felett. A Bizottság 28 és hatékonyan teljesülhessen. Az egyik szakértő véle- EU-biztosból álló testülete (minden EU-országból egy kedése szerint gyakorlatilag az történhetett, hogy az személy) viseli a felelősséget azért, hogy az uniós pénz- állami szervek működése során keletkezett informá- eszközök felhasználása szabályszerűen menjen végbe. ciók és kutatási eredmények vagy publikációkban me- Az uniós költségvetés több mint 76%-ával a Bizottság rültek ki, vagy a szervezet keretein belül használták a tagállami és a regionális hatóságokkal partnerség- ben gazdálkodik az ún. megosztott irányítás kereté- 61  Európai Regionális Fejlesztési Alap (regionális és városfejlesztés), Európai Szociális Alap (társadalmi befogadás és jó kormányzás), Kohéziós 59  Részlet az Egyesített igazságügyi szakértői véleményből. Győr-Moson- Alap (a kevésbé fejlett régiók gazdasági konvergenciája), Európai Mezőgaz- Sopron Megyei Főügyészség B.224/2014. dasági Vidékfejlesztési Alap, Európai Tengerügyi és Halászati Alap.  60  Az igazságügyi szakértő véleménye. Győri Törvényszék 21.B.218/2015/51. 62  Európai Unió. Uniós finanszírozás. https://europa.eu/european-union/ sz. ügy about-eu/funding-grants_hu 63  Részlet az Egyesített igazságügyi szakértői véleményből. Győr-Moson- Sopron Megyei Főügyészség B.224/2014. sz. ügy. 64  Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) 12. cikk. A területi szintű végrehajtás.

fel azokat, de igazán sehol sem törekedtek arra, hogy uniós támogatásokhoz kapcsolódó követelményrend- ezek az eredmények hatékony természetvédelmi rend- szert működtetni?65 szereszközként a köz szolgálatában állhassanak. Sajá- tos gyakorlat alakult ki arra való hivatkozással, hogy 65  Részlet az egyesített igazságügyi szakértői véleményéből. Győr-Moson- a nagy kiterjedésű területeken zajló természeti és gaz- Sopron Megyei Főügyészség B.224/2014. sz. ügy. Ilyen előzmények ismereté- dasági folyamatok követésére még ma sem áll rendel- ben jutott arra a megállapításra, hogy a földterületek természetbeni állapotával kezésre megfelelő anyagi, terepi és létszámeszköz – és kapcsolatos információáramlás nem szolgálta az európai uniós támogatási még sorolhatnánk. Az eszköztelenség okán pedig fel- források elszámolásának támogatását. merül a kérdés, hogy miképp lehet így az európai Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám 44

jog beavatkozása a végső eszköz és a legenyhébben veszélyes magatartások ese- Dr. Fung Balázs* tén ennek alkalmazása nem indokolt, és ezen cselekmé- nyek objektíven nagyobb számban fordulnak elő, A „bagatell” büntetőjog, mint a súlyosabban veszé- lyeztetőek, így már a XIX. vagyis a szabálysértési jog században indokolta ez a gyakorlati problémái de lege büntetőjog eszközeihez ké- pest enyhébb, és mégis ha- tékony fellépés keretrend- szerét kialakítani az euró- lata és de lege ferenda pai államokban, így Ma- Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám gyarországon is.2 Több sikertelen kísérlet után 1878-ban sikerült ha- zánkban megalkotni az első büntető- törvénykönyvet az I. 1878. évi V. törvényt, melyet Csemegi-kódexnek szok- Bevezetés tak hívni, illetve megszületett az 1879. évi XL. törvény- cikk a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról, mely utóbbi törvény a mai szabálysértési jog első ön- álló magyar szabályozása, hiszen ezen jogalkotói A mai szabálysértési jog gyakorlati problémáinak munka a társadalomra veszélyes cselekményeket há- – részben megoldott (de lege lata) és részben nem (de rom részre osztotta (trichotom rendszer), a legsúlyo- lege ferenda) – részletes bemutatása előtt szeretnék sabbakat bűncselekményekként szabályozta: bűntet- kitérni röviden ezen jogág speciális helyzetére Ma- tek és vétségek (Csemegi-kódex), míg a fent hivatko- gyarországon a kialakulásától kezdve a mai napig, te- zott legenyhébben veszélyes cselekményeket kihágás- hát a 2012. évi II. törvény [továbbiakban a 2012. évi ként külön törvénycikkben. Azzal, hogy a kihágások- II. törvény 251. § (3) bekezdése szerint: Szabs. tv.] ha- ról szóló 1879. évi XL. törvénycikk 12. §-a szerint a tálybalépéséig, vagyis bemutatni röviden, hogy milyen bűntettekről és vétségekről rendelkező büntető tör- jellemzői voltak a magyar szabályozásnak. vénykönyv általános határozatai, amennyiben a jelen A társadalomra, vagyis a magát egy közösségnek te- törvény ellenkezőt nem állapít meg, a kihágások ese- kintő emberek összességére a közösség által elítélt teiben is alkalmazandók. magatartások veszélyesek voltak az emberi együttélés E körben érdekességként itt említem meg, hogy az kezdetétől, és így ezen cselekmények ellen már a kez- 1879. évi XL. törvénycikk a mai hatályos szabályozás- detektől felléptek és védekeztek a közösségek. A mo- hoz nagyon hasonló módon az elzárást és pénzbünte- dern államokban ennek a védekezésnek az eszköze a tést ismerte a kihágásoknál szankcióként (15. §), az büntetőjog lett, mely azon jogszabályok összessége, elzárás maximálisan két hónapi lehetett, és a pénz- amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények mi- büntetés maximálisan 300 forintnyi (16. §), tiltotta a nősülnek bűncselekménynek, ezek elkövetőit hogyan koldulást (66. §), verekedést, ha testi sértést nem kö- kell felelősségre vonni és velük szemben milyen szank- vetett el (75. §), szabálysértési tényállás volt, ha a kéj- ciókat és hogyan kell alkalmazni. Tehát az jellemző a nők, a reájuk vonatkozó hatósági szabályokat nem tar- büntetőjogra, hogy heterogén életviszonyokat szabá- tották meg (81. §), aki a közönség szemléletének kitett lyoz, melyeknek közös sajátossága, hogy igénylik a kö- helyen, szemérmet sértő módon, öltözet nélkül fürdik zösség által ezen kiemelt védelmet – mely nyilván idő- (83. §), az akinek birtokában vagy felügyelete alatt ve- ben és térben változik –, továbbá a szabályozás módja szélyes vadállat vagy olyan kutya, vagy más olyan állat is eltérő más jogágakhoz képest, mivel elsődlegesen van, amelyről tudja, hogy az ember életére vagy testi nem rendezi, hanem védi az életviszonyokat.1 épségére nézve veszélyes tulajdonsággal bír s mind- Evidencia, hogy a fenti módon a társadalomra (adott amellett a veszély megelőzésére, és megakadályozá- emberi közösségre) veszélyesnek minősített magatar- sára szükséges elővigyázati és oltalmi intézkedéseket tások nem azonos módon sértik, illetve fenyegetik a nem alkalmazza, vagy ha a vadállat kiszabadul (122. §) közösséget, és azok tagjait, továbbá mivel a büntető- aki két forint értéket felül nem haladó élelmi vagy él- vezeti czikket lop, amennyiben lopás bűntette nem * Bírósági titkár, Siófoki Járásbíróság. 2  Bisztriczki László – Kántás Péter: A szabálysértési törvény magyarázata. 45 1  Földvári József: Magyar büntetőjog, általános rész, 27. oldal (Osiris Ki- 19. oldal (HVG-ORAC, 2017.). adó, Budapest, 1997.).

valósul meg (126. §), aki idegen dolgot megrongál ság mondhassa ki a szabálysértési felelősség kérdésé- (127. §). Ezen szabálysértési tényállások a mai hatályos ben, illetve személyi szabadságot csak bíróság vonhas- Szabs. tv-ben is megtalálhatóak alapvetően azonos sza- son el.4 bályozási tartalommal és céllal. Tehát – bár mint ké- Így került vissza a magyar szabálysértési jogba a bí- sőbb kifejtem – az elmúlt több mint 100 évben sok róság intézménye és szaktudása, hiszen a fő szabály- minden változott a szabálysértési jog területén, de az ként első fokon eljáró közigazgatási szervek (jegyző, alapproblémák nagyon hasonlóak ma is és a helyes rendőrség) határozataival szemben az eljárás alá vont megoldás is szerintem. személy halasztó hatályú kifogással élhetett, melyet Tehát a magyar jogrendszerben a kiindulás alapja már a bíróság bírált el, míg az elzárással sújtható sza- az volt, hogy a kihágási – mai szóhasználattal szabály- bálysértések elbírálása esetén már első fokon is a bí- sértési – jog alapvetően a büntetőjog része volt dog- róság járt el, hiszen itt személyi szabadság elvonására matikailag, és tekintettel ezen enyhe cselekmények is sor kerülhet. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nagy számára nemcsak a bíróságok, hanem közigaz- 5. cikke szerint bárki személyes szabadságáról csak Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám gatási szervek is eljártak a jogalkalmazás során, ahogy törvényben meghatározott eljárásban az illetékes bí- a mai hatályos jogban is. róság által hozható meg a döntés és mindenkinek joga A fenti jogági megoldás megmaradt az 1950-es éve- van ahhoz, hogy a személyi szabadságának megfosz- kig, amikor azonban az ismert történelmi és politikai tásáról a bíróság dönthessen.5 változások okán ezen jogrendszeri beosztás jelentős Továbbá ezen oknál fogva a pénzbírság meg nem változáson esett keresztül, hiszen a központosított ál- fizetése esetén szabálysértési elzárásra átváltoztatás- lamberendezkedés megvalósulásával a személyiségi ról is csak a bíróság dönthet – hiszen itt is személyi jogok, jogállami garanciák, így a bíróság szerepe vis�- szabadság elvonásáról van szó – és ebben a körben a szaszorulásával ezen jogág a demokratikus jellegű, az bíróság nemcsak a fenti egyezmény 5. cikkében, ha- egyéni jogok védelmét hangsúlyozó büntetőjogi sza- nem a 6. cikkében előírtaknak is eleget tesz azzal, hogy bályozásából átkerült a közigazgatási jog keretébe és az átváltoztatásról való döntés előtt nemcsak a végre- ekkor vált a kihágási jog a klasszikus szocialista köz- hajtási kérdéseket vizsgálja meg, hanem a közigazga- igazgatási jog részét képező szabálysértési joggá. Ahol tási szervek előtt született alapügyek törvényességét a bíróságoknak nem volt szerepe egyáltalán, csak a is érdemben vizsgálja, és törvénysértés esetén azt ha- közigazgatási szervek jártak el, azonban nemcsak kri- tályon kívül helyezheti. Továbbá bevezette a szabály- minális cselekmények, hanem úgynevezett közigaz- sértési jogban a perújítást mint rendkívüli jogorvos- gatás-ellenes cselekmények okán is, melynek a legjel- lati intézményt.6 lemzőbb jogalkotási terméke volt az 1968. évi I. tör- A fenti új jogszabály már visszatérés volt a büntető- vény a szabálysértésekről, mely 1968. október 1-jén jogias szemléletű, az európai demokratikus jogállami lépett hatályba és egészen 2000. március 1-jéig hatá- megoldás felé, hiszen a jogalkotó ezzel eleget tett az lyos volt Magyarországon.3 európai sztenderdeknek, a bírósági út általános meg- A demokratikus szabályozáshoz való visszaút egyik nyitásával, a bíróság szerepének visszahozásával a sza- jelentős állomása volt a szabálysértésekről szóló 1999. bálysértési jog gyakorlatába és elméletébe, viszont évi LXIX. törvény (továbbiakban Sztv.), mely felváltotta fenntartotta azt a régi, szocialista szemléletet, mely a az 1968. évi I. törvényt. Ezen törvénynek több célja szabálysértési jogot „Janus-arcú” jogintézménynek te- volt, egyrészt megtartani a szabálysértési jogintéz- kintette. Hiszen a szabálysértésnek továbbra is egy mény anyagi és eljárásjogi önállóságát és egységét, il- része közigazgatás-ellenes cselekmények (például: en- letve Magyarországnak az Emberi Jogok Európai gedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése), Egyezményéhez történő csatlakozása okán eleget kel- a másik része pedig az emberi együttélés általános lett tennie ezen egyezmény 6. cikkében foglalt elő- szabályait sértő magatartások, úgynevezett kriminális írásnak, hogy a szabálysértési ügyekben is biztosítsák cselekmények.7 Továbbá fenntartotta azt a modern a bírói út igénybevételét alanyi jogként, vagyis függet- alkotmányos büntetőjognak nem megfelelő állapotot, lenül, hogy a tagállam belső joga „közigazgatási bün- hogy az Sztv. 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés tetőjogként” szabályozza vagy a büntetőjog részeként, az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban minden esetben a nemzetközi kötelettségvállalás okán megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormány- – megfelelően az európai demokráciáknak, jogálla- rendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértés- moknak – úgy kell eljárni, mintha bűncselekmények- nek nyilvánít, amelynek elkövetőit az e törvényben ről lenne szó. Vagyis közigazgatási szervek részt ve- meghatározott joghátrány fenyeget. Vagyis a modern hetnek ezen úgynevezett „bagatell” bűncselekmények büntetőjog talán a két legfontosabb jogállami garan- elbírálásában, de az érintetteknek biztosítaniuk kell ciabiztosítékot adó elvei közül csak az egyik érvénye- a bírósághoz fordulás jogát, hogy a 6. cikkben szereplő sült a nulla poena sine lege elve, tehát csak a törvény- valamennyi garanciával biztosított eljárás keretében bírósághoz fordulhasson és az érdemi döntést a bíró- 4  Az 1999. évi LXIX. törvény indokolása (Complex jogtár). 5  Dr. Grád András: Kézikönyv a strasbourgi emberi jogi ítélkezésről. 90- 133. oldal (HVG-ORAC, Budapest, 1998.). 46 3  Ficzere Lajos (szerkesztő): Magyar közigazgatási jog, általános rész. 6  1999. évi LXIX. törvény indokolása (Complex jogtár). 456–457. oldal (Osiris Kiadó, Budapest, 1998.). 7  38/2012. (XI. 14.) AB határozat indokolás 3.1. pont.

ben rögzített büntetést kaphatja az elkövető, míg a előtt nagymértékben pontosította a 2012. évi XXXI. Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám nullum crimen sine lege elve nem, hiszen szabálysér- törvény. tést nemcsak törvény, hanem kormányrendelet [lásd 47 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet az egyes sza- A jelenleg hatályos kódex már teljes mértékben vis�- bálysértésekről, például tűzvédelmi szabálysértések, szatért a büntetőjogi gyökereihez, vagyis „bagatell” közigazgatás működésének zavartalanságát veszélyez- büntetőjog követelményeinek teljesen megfelel, hi- tető szabálysértések, fogyasztóvédelmi szabálysérté- szen jogalkotói cél volt, hogy a jelenlegi kódex kizá- sek, munkaügyi szabálysértések, mező-, erdő- és víz- rólag a „kriminális” cselekmények elleni fellépést biz- gazdálkodási szabálysértések stb., összesen tizennégy tosítsa. Vagyis a társadalomra csekélyebb fokban ve- fejezetben, 153. §-ban szabályozva] és önkormányzati szélyes cselekményekkel szembeni védelmet a jogal- rendeletek is megállapítottak akkoriban Magyarorszá- kotó szerint a szabálysértési jog garantálja, mely a jog- gon. Mely a jogot követni kívánó állampolgár számára alkotó szerint különleges helyet foglal el a jogrend- nagy nehézséget jelentett még az is, hogy megismerje szerben, hiszen számos életviszonyt érint (heterogén), az esetlegesen településekként változó jogi szabályo- így a polgárok mindennapi életét átszövő jogág, mely zást és, hogy ezen szabályoknak megfelelő magatar- az állampolgárok jogtudatát, önkéntes jogkövetését tást tanúsíthassanak. és a jogi köztudatot jelentősen befolyásolja.9 A jogal- kotónak e körben kiemelt célja volt, hogy csak a kri- Összességében azt mondhatjuk ki, hogy a modern minális cselekmények maradjanak a Szabs. tv-ben, mi- büntetőjog legfontosabb alapelve a törvényesség kö- vel több tényállás került ki kifejezetten, hogy a követ- vetelménye (a nullum crimen sine lege és nulla poena kezetes elválasztás jegyében az úgynevezett „Janus- sine lege elve együtt) *8 nem érvényesült a magyar arcúság” megszűnjön, tehát az úgynevezett közigaz- szabálysértési jogban, annak ellenére, hogy a szabály- gatás elleni cselekmények szankcionálása a „bagatell” sértési jognak a büntetőjoggal és a büntető eljárásjog- büntetőjogból kikerüljön és ezeknek a szankcionálása gal való azonossága okán az Alkotmánybíróság a a közigazgatási jogban, ágazati törvények által szabá- 63/1997. (XII. 11.) AB határozatában kifejtettek szerint lyozottan, személyi szabadság elvonása nélkül a köz- egyre szélesebb körben vont le következtetéseket a igazgatási bírságolás szabályai szerint valósuljon szabálysértési jogra nézve az Alkotmány büntetőjogi meg.10 Megjegyzem, ezt nem mindig sikerült követke- alapelveket megállapító rendelkezéseire és korábbi zetesen végig vinnie a jogalkotónak, majd a későbbi- büntetőjogi és büntetőeljárásjogi gyakorlatában ki- ekben a köztisztasági szabálysértés és a hulladékgaz- munkált követelményekre való hivatkozással. Például dálkodási bírság konkurálását részletesen kifejtem, a 29/2000. (X. 11.) AB határozatban rámutatott arra, illetve rámutatok arra, hogy ezen ellentmondásokat hogy az Alkotmány 57. § (4) bekezdésében szabályo- a gyakorlat feltárta és a jogalkotó rendezte. zott nullum crimen sine lege elve a szabálysértési jog- ban is irányadó, mint ahogy irányadó az elbíráláskori Így a közigazgatási eljárás hatálya alá tartozó igaz- enyhébb szabály alkalmazásának követelménye is. A gatási jellegű cselekmények a Szabs. tv. hatálya alól 3/2007. (II. 13.) AB határozatban az előzetes letartóz- történő kikerülésével az eljárások párhuzamossága, tatással kapcsolatosan kimunkált alkotmányossági kö- az ugyanazon cselekmények miatti párhuzamos eljá- vetelményekből kiindulva állapított meg az Alkot- rás és esetleges kettős szankcionálás lehetősége meg- mánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmány- szűnik, mely megfelel a szintén alapvető úgynevezett ellenességet a szabálysértési őrizet szabályozásával kétszeres értékelés tilalma alapelvének, és ez így szin- összefüggésben. Az Alkotmánybíróság az 1/2008. (I. tén a jogállamiságot erősíti.11 11.) AB határozatban ítélte meg az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében szabályozott tisztességes eljárás köve- Továbbá a jogalkotó megteremtette, hogy a nullum telményeivel ellentétesnek az Sztv. azon részét, hogy crimen sine lege elve is érvényesüljön a szabálysértési a bíróság az elkövető meghallgatása, esetleges tárgya- jogban, vagyis a törvényesség követelménye teljes lett, lás tartásának biztosítása nélkül döntött a pénzbírság mely szintén a jogbiztonságot, a jogállamiságot erősí- elzárásra történő átváltoztatásáról. Ezekben a dönté- tette, hiszen a Szabs. tv. 1. § (1) bekezdése kimondja, sekben az Alkotmánybíróság rámutatott a szabálysér- hogy szabálysértés az az e törvény által büntetni ren- tési jog és a büntetőjog szoros összefüggésére és, hogy delt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a a szabálysértési eljárás a kriminális jellege okán meg társadalomra. Így jelenleg már sem kormányrendelet, kell hogy feleljen a büntetőeljárással szemben támasz- sem önkormányzati rendelet nem határozhat meg sza- tott alkotmányos követelményeknek.8 bálysértési tényállást, és ennek megfelelően a Szabs. tv. 254. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül he- Mindezekre tekintettel érthető, hogy a fentiek okán lyezte a 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendeletet 2012. nem az Sztv. módosítása, hanem egy új szabálysértési április 15-től, és értelemszerűen a Szabs. tv. 254. § (1) kódex megalkotása volt indokolt, amely a 2012. április bekezdés a) pontja pedig ugyanezen időponttal hatá- 15-én hatályba lépett 2012. évi II. törvény vagyis a lyon kívül helyezte az Sztv.-t, míg a Szabs. tv. 254. § (2) Szabs. tv. lett. Megjegyzem a mai felgyorsult jogalko- bekezdése előírta az önkormányzatok részére, hogy tásra jellemzően ezen törvényt még a hatálybalépése 9  38/2012. (XI. 14.) AB határozat indokolás 3.1. pont. 8  Földvári: i.m. 35–36. oldal. 10  2012. évi II. törvény indokolása (Complex jogtár). 11  2012. évi XXXI. törvény indokolása (Complex jogtár).

2012. május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az értelmezés vonatkozásában az Alaptörvény 28. cikke, önkormányzati rendeletekben meghatározott szabály- melynek 2019. január 1-jétől hatályos azon előírása, sértési rendelkezéseket. hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság – és szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel ezt követően a teljes joggyakorlat és elmélet – a összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának meg- 38/2012. (XI. 14.) AB határozatban kimondhatta a fent állapítása során elsősorban a jogszabály preambulu- ismertetett rendelkezésekre hivatkozva, hogy a sza- mát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosí- bálysértési jog nem más, mint kis vagy bagatell bün- tására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe tetőjog, lényegében ezzel a már hivatkozott Csemegi- venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezése- kódexszel és az 1978. évi XL. törvénycikkel létrehozott kor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a köz- úgynevezett trichotom büntetőjogi rendszer állt vis�- jónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgál- sza és a Szabs. tv. ezen trichotom büntetőjogi rendszer nak. Ezen alkotmányos előírás segíti a bíróságokat azon harmadik, legenyhébb szintjévé vált. Így az Alkot- munkájukban – melyet később ismertetek –, mikor az Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám mánybíróságnak a szabálysértési jog vizsgálata során élet szövevényes problémáira a tételes jog egyértelmű az alkotmányos büntetőjog követelményét kell alkal- választ nem ad, azonban a gyakorlatban ekkor is dön- maznia, összhangban az Emberi Jogok Európai Bíró- teni kell, és sok esetben ezen úgynevezett esetjogban ságának gyakorlatával, tekintettel a fentiek szerint ki- kialakult megoldások törvényi szabályozást is nyernek fejtett szabálysértési jog jogrendszerben elfoglalt he- később, vagyis a jogalkalmazás is hat a jogalkotásra. lyének megváltozására, hiszen a szabálysértési jog Szerencsére ennek a bírósági gyakorlatban a szabály- mind felelősségi dogmatikájában, mind az eljárás sza- sértési jogban évek óta kialakult intézményrendszere bályozásában büntetőjogi és büntető eljárásjogi meg- van, hiszen mind regionális, mind megyei szakmai oldásokat alkalmaz, például szándékosság, gondatlan- konzultációk jellemzőek ezen jogág területén és orszá- ság, kísérlet, felbujtó, bűnsegéd, hozzátartozó fogalma gos értekezletek is, hogy legalább a jogalkalmazói gya- stb., halmazati büntetés, ismételt elkövetés.12 korlat egységes legyen a jogbiztonság követelménye Végül megjegyzem, figyelembe véve a Szabs. tv. okán. Továbbá az OBH koordinálásával a bírósági szer- 253. §-át, hogy a fenti megállapítás igaz az Európai vezet évek óta hozzájárul a Szabs. tv. folyamatos javítá- Unió jogi szabályozása vonatkozásában is, tehát, hogy sát, fejlesztését képező jogalkotási folyamathoz, akár mind a magyar, mind az uniós jog szerint a szabály- konkrét szövegszerű megoldásokat kínálva a jogalko- sértési jog a büntetőjog legenyhébb része, és ez nyil- tónak a gyakorlatban előkerült megoldások tételes jogi vánul meg a bírósági gyakorlatban is, hiszen a szabály- rendezése végett. Ezt követően a következő két nagy sértési jog mindenhol a büntető ügyszakhoz tartozik, részben az egyes ilyen gyakorlatban felmerült problé- s a büntetőkollégium foglalkozik vele. A Kúria joggya- mákat fejtem ki a teljesség igénye nélkül, hiszen utóbbi korlat-elemzése is arra a következtetésre jutott a sza- túlmutatna jelen tanulmány keretén. bálysértési jog vonatkozásában, hogy amennyiben a Szabs. tv. alkalmazása során a jogszabályi hiátus azért II. áll fenn, mert a jogalkalmazó a kérdéses területet ki- Gyakorlati problémák fejezetten nem szabályozta, úgy a jogalkalmazó hát- térjogszabályként a büntetőjogi jogszabályokhoz for- de lege latadulhat megoldásként, például tárgyalás rendje, média jelenléte. Ezt követően a magyar szabálysértési jog gyakorla- tában felmerülő problémákat vizsgálom, hiszen a leg- A most következő részben a Szabs. tv. mintegy 8 éves jobb jogalkotói törekvés esetén is a gyakorlatban me- gyakorlati alkalmazása során az általam kiemelt gya- rülnek fel olyan esetek, amelyek megoldás iránt kiál- kori problémákat mutatom be, melyet a jogalkotó már tanak, melyeket úgy csoportosítok, hogy egyrészt azo- tételes jogilag szabályozott a felmerülésüket követően. kat vizsgálom, amelyeket a jogalkotó már megoldott Ez nem taxativ felsorolás, hanem a szubjektív kieme- – de lege lata rész – és másrészt amelyeket még nem lésem azzal, hogy egyes esetekben a jogalkotó által – de lege ferenda rész – bemutatva a jogalkalmazói már lezárt szabályozás esetén is maradtak gyakorlati lehetséges megoldást, hiszen dönteni a konkrét ügy- gondok, problémák, melyet a jogalkalmazás az Alap- ben mindig kell, és helyesen a jogalkotó is célul tűzte törvény 28. cikkét figyelembe véve országosan egysé- ki ezen kisebb jelentőségű,13 de jelentős számú krimi- gesen kezel. nális cselekmények elleni hatékony fellépést (lásd 1. A köztisztasági szabálysértés Szabs. tv. preambuluma), melyet vezérfonalul a jogal- és hulladékgazdálkodási bírság kalmazás is sok esetben használ alapelvként a tételes konkurálása jogi megoldás hiányában. Továbbá a jogalkalmazás alapvető vezérfonala a jog- Mint már a bevezetésben említettem a Szabs. tv. meg- alkotásakor kiemelt jogalkotói cél volt, hogy a jelen- 48 12  2012. évi II. törvény indokolása (Complex jogtár). legi kódex kizárólag úgynevezett kriminális cselek- 13  38/2012. (XI. 14.) AB határozat indokolás 3.1. pont.

ményeket tartalmazzon és a jogalkotó következetesen helyez el, elköveti a köztisztasági szabálysértést. A gya- Büntetőjogi Szemle  2  020/1. szám szétválassza az egyes cselekmények szabályozási szint- korlatban azonban problémaként merült fel, hogy jét, hogy a kétszeres értékelés tilalmának megfeleljen ezen tényállást kimerítő magatartások esetében ága- 49 a jogrendszer. Ennek megfelelően a Szabs. tv. az álta- zati szabályok közigazgatási bírság kiszabását tették lános szabályok között, a szabálysértési felelősségnél lehetővé, hiszen a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulla- a 2. § (4) bekezdésében kimondja, hogy nem állapít- dékról (továbbiakban Ht.) szabályozza háttérjogsza- ható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mu- bályként a települési hulladék fogalmát és a természe- lasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tes és jogi személyek hulladékgazdálkodással kapcso- tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kor- latos kötelezettségeit, azonban egyúttal a Ht. 86. § (1) mányrendelet – az eljárási bírság kivételével – közigaz- bekezdése előírja, hogy az a természetes vagy jogi sze- gatási eljárásban kiszabható bírság alkalmazását ren- mély, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel deli el. nem rendelkező szervezet, aki (amely) az a) pont sze- rint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály Tehát ahogy már kifejtettem az úgynevezett krimi- előírásait megsérti, azt a környezetvédelmi hatóság nális cselekmények lehetnek bűncselekmények a bün- hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. tető törvénykönyvben szabályozva, míg az enyhébbek A gyakorlat által ezen felvetett problémát kormány- szabálysértések a Szabs. tv.-ben szabályozva, de közös közi egyeztetés követte és a párhuzamosság megszün- jellemzőjük a bűnösség (szándékosság, gondatlanság), tetése érdekében a jogalkotó 2017. január 1-jei hatál�- azzal az eltéréssel, hogy a súlyosabb kriminális cse- lyal beiktatta a Ht. 86. § (6a) bekezdését, mely ki- lekmények esetén, tehát a bűncselekményeknél a bün- mondja, hogy nincs helye közigazgatási bírság alkal- tető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (to- mazásának települési hulladék közterületen engedély vábbiakban Btk.) 4. § (1) bekezdése szerint fő szabály- nélkül történő lerakása, elhelyezése miatt. Így egyér- ként csak a szándékosan (a bűnösség súlyosabb alak- telművé vált, hogy a jogalkotó ezen cselekményeket zata) elkövetett cselekmény bűncselekmény, míg a kriminális, büntetőjogi védelmet enyhébb fokban gondatlanul elkövetett cselekmény csak akkor bűn- igénylő cselekményekként kívánja szabályozni.15 cselekmény, ha a Btk. kifejezetten a gondatlan elköve- tést is büntetni rendeli. Az enyhébben veszélyes cse- 2. A helyszíni bírság intézményével lekmények esetén, vagyis a szabálysértéseknél pont kapcsolatos gondok fordítva van, mivel a Szabs. tv. 2. § (1) bekezdése sze- rint fő szabályként a szabálysértési felelősség fennáll A Szabs. tv-ben a helyszíni eljárás egy speciális lehe- a szándékosan vagy gondatlanul elkövetett cselekmé- tőség, a helyszínen intézkedő személy a szabálysértést nyekért is, kivéve, ha a Szabs. tv. kifejezetten adott elkövető személlyel szemben helyszíni bírságot szab- cselekmény vonatkozásában csak a szándékos elköve- hat ki elismerés esetén a Szabs. tv. 99. §-a szerint. Ez a tést bünteti. Ehhez képest a közigazgatási bírsággal gyorsítás és egyszerűsítés intézménye, hiszen a Szabs. sújtható cselekményeknél – mivel ezek nem úgyneve- tv. 99. § (3) bekezdése szerint, ha az eljárás alá vont zett kriminális cselekmények, hanem a közigazgatás személy – az alkalmazandó jogkövetkezményekről elleni cselekmények – nem szubjektív (bűnösségi) szóló tájékoztatást követően – tudomásul veszi a hely- felelősség érvényesül, hanem túllépve a büntetőjogi színi bírság kiszabását, úgy a helyszíni bírság ellen garanciákon objektív felelősség jellemzi, tehát alapve- nincs helye jogorvoslatnak, azonban ha az elkövető tően a jogsértés ténye önmagában megalapozza a bír- határidőn belül nem fizeti meg a helyszíni bírságot, ság kiszabását, az elkövető kilétének a megállapítása akkor a Szabs. tv. 99. § (5) bekezdése szerint a végre- és a bűnösség bizonyítása ennek nem feltétele, e kör- hajtására a pénzbírság végrehajtására irányadó szabá- ben a szabályozás rendszerint nem enged mérlegelést lyokat kell alkalmazni, vagyis végső esetben a bíróság és kimentésre alig van mód.14 ugyanúgy szabálysértési elzárásra változtathatja át és így az elkövető személyi szabadságát elvonhatja. A fenti elméleti egyértelmű elhatárolás ellenére – hiszen itt két eltérő jogágról van szó, mely eltérő A gyakorlatban azonban nagyon hamar kiderült, dogmatikával rendelkezik – a gyakorlatban több eset- hogy ezen hatékony és hasznos jogintézménynek van- ben előfordult, hogy a jogalkotó fenti akarata és elmé- nak a gyakorlatban nehézségei, mivel a rendőrségi leti tisztaság ellenére a tételes jogban maradtak fenn gyakorlat ugyanazon szabálysértés vonatkozásában átfedések, mint jelen esetben is. lényeges eltérést mutatott egy rendes eljárásban a fel- jelentés és a szabálysértési határozat teljes tényállás A Szabs. tv. 196. § (2) bekezdése szerint, aki telepü- megállapítása vonatkozásában, míg a helyszíni bírság lési hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, kiszabásakor sokszor még a tényállás rögzítése sem elhelyez, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy valósult meg a további egyéb hiányosságokon túl. Ez azért volt jelentős probléma, mert az alapeljárás a hely- 14  A kisebb jelentőségű cselekmények alatt itt az általános esetet értem, amit a jogalkotó szabályoz szabálysértésként a súlyosabb bűncselekményekhez 15  Cserép Attila – Fábián Adrián – Rózsás Eszter: Nagykommentár a sza- képest, de természetesen nagyon sok ezek közül nagy társadalmi vízhangot bálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási kiváltó és súlyos következményekkel járó szabálysértések, például hajléktalan- rendszerről szóló 2012. évi II. törvényhez 2. § indokolása (Complex jogtár). sággal kapcsolatos később ismertetendő jogi szabályozás, a köztisztasági sza- bálysértések problémaköre a klímaváltozással kapcsolatosan, tiltott prostitúció, feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel szabálysértése stb.

színi bírság kiszabásával és elfogadásával jogerősen bírság jogszabályt sért, csak szűk körű legyen és ki- befejeződött és a Szabs. tv. 141. §-a a Szabs. tv. elfoga- rívó jogszabálysértések esetén kerülhessen rá sor.16 dásakor az átváltoztatást szabályozó résznél azt tartal- A fent ismertetett jogalkotás ezen utóbbi célnak a mazta az akkori (7) bekezdésében, hogy ha a bíróság tételes jogi megoldásában azonban nem felelt meg tel- a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata so- jesen, hiszen csak a helyszíni bírságot kiszabó szerv- rán azt észleli, hogy a törvénysértés az alapeljárásban nél korlátozta a jogalkotó által legsúlyosabbnak ítélt merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóság által az jogszabálysértések esetén az intézkedési lehetőséget, alapügyben hozott határozatát hatályon kívül helyezi míg a bíróságnál azonban nem, és ennek megfelelően és a szabálysértési hatóságot új eljárásra, illetve új ha- kialakult az a bírósági gyakorlat – mely szerintem he- tározat meghozatalára kötelezi. lyes, ahogy azt a bevezető részben ismertetettem, hogy Tehát az volt a kiinduló jogi helyzet, hogy az eny- a bíróság egységesen és érdemben vizsgálja felül az hébb szankció lehetőségét biztosító, speciális hely- alapeljárás törvényességét a szabálysértési hatóság ha- színi bírságolási eljárásban nincs jogorvoslat, nem tározata vonatkozásában és a helyszíni bírságot ki- Büntetőjogi Szemle   2020/1. szám lehet az alapeljárásban a bírósághoz fordulni, sőt a szabó szerv helyszíni bírsága vonatkozásában az átvál- végrehajtás során sem vizsgálhatja a bíróság az alap- toztatás során. Ezt követően ezen tételes szabályozás eljárás törvényességét, míg az ehhez képest súlyosabb – azon túl, hogy 2013. szeptember 1-jétől pontosította szankcióval fenyegetett rendes feljelentés alapján in- a jogalkotó, hogy a helyszíni bírság hatályon kívül he- duló alapeljárásban nyitott volt a bírósághoz fordulás lyezése esetén új határozat meghozatalára értelemsze- joga, illetve, ha az alapeljárásban nem fordultak a bí- rűen nem kötelezi a bíróság a kiszabó szervet – 2018. rósághoz, a bíróság a végrehajtás során az átváltozta- január 1-jével változott jelentősen, amikor a jogalkotó tás törvényi feltételeit vizsgálva eleget tett azon jog- a Szabs. tv. jelenlegi 141. § (7) bekezdésében azon kor- állami, továbbá az Emberi Jogok Európai Egyezmé- látozást vezette be, hogy a bíróság nem a jogszabály- nyében rögzített alapvető emberi jogokat védő köte- sértően kiszabott helyszíni bírságot helyezheti hatá- lezettségének, hogy érdemben vizsgálja meg a köz- lyon kívül, hanem kizárólag a Szabs. tv. 99/A. § (3) be- igazgatási szerv alaphatározatát és annak törvény- kezdésében taxatíven felsorolt jogsértő esetekben. A sértő volta esetén azt hatályon kívül helyezheti, vagyis törvényalkotó indokolása szerint ezen változtatás oka törvénysértő alaphatározat esetén a személyi szabad- az volt, hogy a bírósági gyakorlat országszerte eltérően ságot nem vonja el. alakult a körben, hogy egyes bírósági döntések apró A gyakorlat ezen fontos garanciát felismerve és ala- eljárási – adminisztratív – hibában szenvedő helyszíni pozva azon általános jogelvre, hogy amennyiben a lé- bírságokat is hatályon kívül helyeztek és ez indokolta nyegileg azonos eljárások közül (hiszen mindkettő a szigorítást.17 esetben szabálysértési felelősség elbírálásáról van szó) Ekörben azonban az országos bírósági szabálysértési a súlyosabbra explicit hatásköre van a bíróságnak, ak- konferencia már 2018 februárjában úgy határozott, kor az benne foglalja a hatáskört az enyhébb eljárá- hogy a fenti jogszabályváltozás ellenére a lényegesen sokra is, vagyis a törvénysértően kiszabott helyszíni jogszabálysértő helyszíni bírság automatikus átváltoz- bírság vonatkozásában is fenntartotta azon jogát és tatása nem indokolt, hanem a bíróság megvizsgálja a kötelezettségét a bíróság, hogy hatályon kívül helyezze helyszíni bírságot továbbra is érdemben – ahogy a jog- azt és a személyi szabadságot ne vonja el ilyen esetben, szabályváltozás előtt is – és, ha az alapeljárásban a tör- mint a szabálysértési hatóság határozata esetén. vényességre kiható lényeges jogszabálysértést állapít A törvényalkotó a fenti bírósági gyakorlatot nagyon meg, akkor, amennyiben jogszabályi lehetősége fenn- gyorsan akceptálta, hiszen a 2012. április 15-ei hatály- áll, úgy a bíróság azt hatályon kívül helyezi hivatkozva balépéshez képest már 2012. december 15-ei hatállyal a Szabs. tv. 99/A. § (3) bekezdésében tételesen megje- beiktatta ezen szakaszhoz, hogy a bíróság az akkori lölt jogszabálysértésre, ha pedig az itt tételesen felsorolt 141. § (7) bekezdése szerint eljárva a helyszíni bírsá- jogszabálysértésbe nem fér bele, de a törvényességre got kiszabó szerv vagy személy által jogszabálysértően kiható egyéb lényeges jogszabálysértés fennáll, úgy a kiszabott helyszíni bírságot hatályon kívül helyezi, il- Szabs. tv. 141. § (7) bekezdése alapján mellőzi az átvál- letve új határozat meghozatalára kötelezi. Továbbá be- toztatást, hiszen ez felel meg a jogállami, európai szten- iktatta a Szabs. tv. 99/A. §-át, hogy a helyszíni bírságot derdeknek, hogy a lényegesen jogszabálysértő módon kiszabó szerv vagy személy hivatalból vagy kérelemre kiszabott helyszíni bírság alapján ne kerüljön jogtalan tételesen meghatározott, legsúlyosabb jogszabálysér- szabadságelvonásra sor. tések esetén a helyszíni bírságot módosíthatja vagy Megjegyzem, 2018 nyarán a Szabs. tv. módosítása so- visszavonhatja. A jogalkotói indokolás szerint kiemelt rán személyesen olyan javaslattal éltem, hogy a Szabs. jelentőséggel bír a szabálysértési jogon belül a hely- tv. 141. § (7) bekezdéséből kikerüljön az, hogy a bíró- színi bírságolás és olyan szervek is kaptak ilyen jog- ság kizárólag a Szabs. tv. 99/A. § (3) bekezdésében fog- kört, amelyek korábban gyakorlattal nem rendelkez- lalt jogsértés esetén helyezhesse hatályon kívül a hely- tek e téren és ezért indokolt ezen intézkedések beve- színi bírságot, és az kerüljön be a tételes jogba, hogy a zetése. Továbbá a jogalkotó szándéka az volt, hogy 50 annak a lehetőségnek a megállapítása, hogy a helyszíni 16  A 2016. évi CXVI. törvény 99. §-ának indokolása (Complex jogtár). 17  A 2012. évi CLXXXI. törvény 65. §-ának indokolása (Complex jogtár).