Büntetőjogi Szemle 2019/1.

VIII. ÉVFOLYAM, 2019/1. SZÁM BÜNTETŐJOGI SZEMLE

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám Tartalom Szerkesztői előszó DR. BAKONYI MÁRIA: A kényszervallatás Janus-arcúsága / 3 Tisztelt Olvasó! A Büntetőjogi Szemle 2019. DR. CZÉDLI GERGŐ: évi első számában ismét ta- A bírósági eljárást gyorsító és fékező rendelkezések az pasztalt kutatók, gyakorlat- ban dolgozó szakemberek, új büntetőeljárási törvényben / 15 bírák és fiatal ügyészek, va- DR. DOMÁN AUGUSZTA: lamint ifjú magyar büntetőjogászok tanulmányait gyűjtöttük össze. Külön megtiszteltetés a Szerkesz- Az igazságügyi orvosszakértő feladatának nehézségei tőbizottság számára, hogy a jelen számban a bün- a beszámítási képességet illetően / 35 tetőjogász kollégák mellett egy kiváló (saját szub- DR. FÁBIÁN PÉTER: jektív véleményünk szerint a legkiválóbb) magyar pénzügyjogász, Szilovics Csaba professzor úr ta- A titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok nulmánya is szerepel, amelyben pénzügyjogász jogfejlődésének büntetőjogi értékelése / 39 szemmel elemzi a költségvetési csalás elméletét és DR. FICSÓR GABRIELLA: gyakorlatát. A Szerkesztőség továbbra is várja a Összbüntetésbe foglalás a 10/2018. (VII. 18.) bűnügyi tudományokban és ennek határterületein AB határozat után / 45 jártas fiatal és a tapasztaltabb kutatók, oktatók és PROF. DR. GÁL ISTVÁN LÁSZLÓ: gyakorlati szakemberek írásait. A 2019-es évben várhatóan még két számot fogunk megjelentetni. Korrelációs kapcsolatok a gazdasági mutatók Budapest, 2019. április 29. és a bűnözés között / 56 DR. HÁGER TAMÁS: Prof. Dr. Gál István László főszerkesztő Gondolatok a megalapozatlanságról és a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezésről / 68 DR. HIDEG MILÁN ISTVÁN: Kedvezmények és szigorítások a szabadságvesztés végrehajtása során / 77 DR. KELEMEN JÓZSEF: Az Amerikai Egyesült Államok polgári jogi vagyonelkobzásának fejlődéstörténete / 87 DR. NAGY MELÁNIA: Nők a terrorizmusban mint öngyilkos merénylők / 98 PROF. DR. SZILOVICS CSABA: Az adócsalás elleni küzdelem új eszközéről / 102 DR. TÓTH DÁVID: Kockázatelemzés egyes gazdasági bűncselekmények kapcsán / 108 DR. ZSIROS BETTINA: Recenzió Tóth Andrea Noémi: A távoltartás jogintézménye című monográfiájáról / 115 DR. BÁRÁNDY GERGELY: Emberkereskedelem vagy gyermek sérelmére elkövetett kerítés? / 118 A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Gál István László Tájékoztató A szerkesztőbizottság titkára: Dr. Kőhalmi László a folyóiratban való publikálásról A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Bárándy Gergely, A szerkesztőség a megjelentetni kívánt tanulmányokat a gal.istvan@ Dr. Belovics Ervin, Dr. Elek Balázs, ajk.pte.hu vagy a [email protected] e-mail címre várja. Dr. Molnár Gábor, Dr. Tóth Mihály, A megjelentetésről a lektorálást követően a Szerkesztőbizottság Dr. Vókó György dönt. ISSN 2063-8183 A Szerkesztőbizottság fenntartja a jogot a kéziratok korrigálására, Kiadja HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. szerkesztésére. Cím: 1037 Budapest, Montevideo u. 14. A tanulmányokat MS Word formátumban, Times New Roman be- Telefon: 340-2304, 340-2305, Fax: 349-7600 tűtípussal, 12 pontos betűnagysággal, másfeles sorközzel írva, sor- E-mail: [email protected] kizárt igazítással és lábjegyzetmegoldással kell elkészíteni. Internet: www.hvgorac.hu A kéziraton kérjük a szerzőktől a név, az esetleges tudományos fo- Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője kozat, a foglalkozás valamint a munkahely feltüntetését. Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt A szerkesztőbizottság másodközlésre nem fogad el kéziratot. Műszaki szerkesztő: Harkai Éva Terjedelmi korlát – lévén elektronikus folyóiratról van szó – nincsen. 2 Tördelő: Balás Zsuzsa A Szerkesztőbizottság és a Kiadó Korrektor: P. Berka Antónia Mária

foganatosító hivatalos sze- mélyt, és ha a vallomása el- lentétes a vádlott elmondá- Dr. Bakonyi Mária* sával, szembesítésre kerül sor, amely – az esetek túl- nyomó többségében – nem vezet eredményre. Tanulmányomban a kény­ A kényszervallatás szervallatás bűntettének Janus-arcúsága szabályozását tekintem át, és arra keresem a választ, miért van az, hogy a kény- szervallatásokat sérelmező állításokat a gyakorlatban eleve bizonyos fenntartás- sal, kétkedéssel fogadják, a Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám vádlottak szokványos hivat- kozásának tekintik. Amikor azonban mégis kiderül, Bevezetés hogy egy személyt kényszer hatására tett beismerő vallomása alapján ítéltek el, akkor nyomban az emberi méltóság tiszteletben tartásának megsértésére, a tisz- Tóth Mihály több mint 10 évvel ezelőtt egy tanulmá- tességes eljárás elvére szabályainak be nem tartására, nyában1 azt írta, hogy a kényszervallatás – jelentős az ártatlanság vélelmére, az ENSZ és az Európai Unió múltja ellenére – nem tartozik a gyakran vizsgált tör- emberi jogi és kínzás, elleni egyezményeire, valamint vényi tényállások közé. a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának íté- leteire hivatkozunk. Ilyenkor felvetődik azt is, hogy Finszter Géza a Heti Világgazdaságnak pár évvel „Magyarország rendőrállam, elharapózott a rendőri ezelőtt adott interjúban2 azt nyilatkozta, hogy „a kény- brutalitás, az emberi jogokat lábbal tiporják” stb. szervallatások nem kutathatóak” és a statisztikákban ezen bűncselekményeknek a száma – a hivatalos eljá- A deliktum Janus-arcúságának oka azonban az is, rásban elkövetett bántalmazáshoz hasonlóan – döb- hogy nem múlt el nyomtalanul a terhelti beismerő val- benetesen alacsony. A kényszervallatások magas lá- lomás primátusa: az ügyet nyomozó szervek/szemé- tenciája miatt úgy tűnik, mintha a bűncselekmény lyek a beismerő vallomás jegyzőkönyvbe foglalásával „előfordulása” nem lenne jelentős. Finszter az interjú- – látszólag teljesen jogosan – úgy vélik, hogy az ügy- ban megemlítette azt is, hogy Nyugat-Európában a ben teljesen felesleges a többi bizonyíték beszerzése, kényszervallatást is a korrupcióhoz hasonlóan ítélik hiszen már mindent tudunk, elvégre a terhelt min- meg, mert mindkettő a szervezet rombolásához, az denre kiterjedő, őszinte beismerő vallomást tett. eredeti céloktól – a rend, a közbiztonság és a törvé- nyesség fenntartásától – való eltérítéshez járul hozzá, A kétségnek azonban mindig fenn kell állnia. E két- és amíg „tűzzel-vassal” írtjuk a vesztegetést, szemér- ségeket ugyan gyakorta felülírja a magától értetődő- mesen hallgatunk a kényszervallatásokról meg a rend- nek tűnő válasz: a terhelt aláírta a jegyzőkönyvet, ezt őrök által elkövetett bántalmazásokról. a tényt elvitatni nem lehet! Ám lehet-e állítani, hogy mindez valóban olyan perdöntő tény, amellyel szem- Tóth Mihállyal és Finszter Gézával is egyetértek: a ben ellenbizonyításnak, magyarázatnak nincs helye? kényszervallatás kapcsán ritkán fordulnak elő olyan esetek, amelyeket vizsgálni lehetne, és a látencia kö- vetkeztében valóban úgy tűnik, mintha kevés ilyen bűncselekmény fordulna elő. Ez azért is tűnik érde- A „sötét” középkor kesnek, mert a bírósági tárgyalásokon gyakran hivat- és az újkor tortúrája kozik arra a vádlott, hogy a vallomását erőszakkal, fe- nyegetéssel – a leggyakrabban őrizetbe vétellel és le- tartóztatásba helyezéssel, vagy ennek kilátásba helye- A kínvallatás alapját a középkor kötött bizonyítási zésével – kényszerítették ki. A bíróság az ilyen közlé- rendszere képezte, azaz a bírónak mindenáron töre- sekkel nem igazán tud mit kezdeni, korlátozottak a kednie kellett a bizonyítékok megszerzéséhez, nem rendelkezésére álló eszközök: beidézi a kihallgatást mérlegelhetett, a bizonyítékok matematikai értékéhez szigorúan kötve volt,3 a „bizonyítékok királynőjévé” pedig a vádlott beismerő vallomása vált. Az elítéléshez  * Címzetes fellebbviteli főüg yészségi üg yész, Siklósi Járási Üg yészég „teljes” bizonyítottság kellett, amit vagy a vádlott be- 3 1 Tóth Mihály: A kényszervallatás bűncselekményének hagyományos for- mái és újabb határesetei, In: Emlékkönyv Ferencz Zoltán egyetemi adjunktus 3  Válogatott kínvallatások a múltból In: Múlt-kor történelmi magazin Le- halálának 20. évfordulójára, Pécs, 2004, 283–294. töltés ideje: 2016. 03. 06. 2  hvg.hu/2013.04.11: Az aljasok, az igazságosztók, a túlmotiváltak és a gyengék, Letöltés ideje: 2016. 09. 29.

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám ismerő vallomása, vagy két kifogástalan tanú egybe- gonosztevő, ha „kiállja a próbát” megszabadul a bün- hangzó vallomása jelentett. Bizonyíték nélkül kínval- tetéstől, a gyenge fizikumú ártatlant viszont, aki a latást nem volt szabad alkalmazni, ám ha a jogi előfel- szenvedések hatására „beismerést” tesz, elítélik). A tételei fennálltak, a bíró jogosult, sőt köteles volt azt kínvallatás felesleges is (statisztikai adatok alapján ki- elrendelni.4 mutatták, hogy az esetek túlnyomó többségében ered- ménytelen a „csigázás”, nem tesz vallomást a gyanúsí- A magyar bizonyítási eszközök valamelyest humá- tott). Ha a bírónak joga lenne a beismerés kicsikará- nusabbak voltak. Hazánkban a bizonyítási eszközök sára, akkor a gyanúsítottnak kötelessége volna közölni közé tartoztak a tisztító eskük: a vádlott a saját igazára a saját bűnösségére vonatkozó adatokat. esküdött Isten előtt, amibe eskütársakat is bevonha- tott. Őseink az istenítéletekben (ordalia) – vízpróba, De lehet-e pozitív törvényekkel olyan magatar- tüzes-vas próba, párbaj, tetemrehívás, szent falat – hit- tásra kötelezni az egyént, amely ellentétes a termé- tek. Ebben a korban Magyarországon elsősorban a ra- szeti törvényekkel?11 Filangieri – és hozzá hasonlóan cionális bizonyításhoz – tanúk, okiratok – fordultak a Beccaria is – a feltett kérdésre azt a választ adják, hogy törvénykezők és csak azok hiányában az eskükhöz nem, és kiegészítik azzal, hogy az önfenntartásra vo- vagy istenítéletekhez.5 A XIII. századtól az istenítéle- natkozó természeti törvények és pozitív törvények tek már nem mentesítették a vádlottat, egyre inkább összeütközése esetén, amikor két kötelezettség kerül kikoptak az eljárásjogból: először a városokban, ké- ellentétbe és egyiknek sem lehet eleget tenni a másik sőbb vidéken is megjelent a kínvallatás, a tortúra in- megsértése nélkül, a társadalmi (pozitív) törvény ér- tézménye. vénytelen. Ha nem így lenne, akkor általánosan köte- lezni lehetne mindenkit arra, hogy az igazságszolgál- Magyarországon a kínvallatás nem volt rendszere- tatási szerveknél jelentkezzen, ha bűntettet követett sítve: sem a központi államhatalom, sem az egyház el. A vizsgálat során alkalmazott kínvallatás tehát nem- nem volt elég erős, hogy a büntető igazságszolgáltatást csak embertelen, az igazság kiderítésére alkalmat- amagacéljairafelhasználja.6 WerbőczyHármaskönyve7 lan, hanem jogellenes eszköz is.12 alapján – 1514 óta – tudjuk, hogy Magyarországon csak olyan személy ellen alkalmazhatták a kínvallatást, akit A felvilágosult gondolkodók hatására XVIII. század a tanúk vagy más bizonyítékok alapján a bűnösség közepén Európa több államában sorra megértek a fel- gyanúja terhelt,8 a nemeseket pedig a bűntett helyén tételek kínvallatás felszámolására: kívül (exra delicti locum) kínvallatásnak alávetni nem lehetett.9 Poroszországban Nagy Frigyes az 1740. évi rendeleté- vel csak általában tiltotta el a kínvallatást, de felségsér- A kínzást a per folyamán, a bizonyítási eljárás során tés, hűtlenség és több emberen elkövetett gyilkosság folytatták le. A büntetés-végrehajtásnak is volt kínzás esetében mégis megengedte az alkalmazását.13 Szászor- jellege, de annak már csak a kivégzés teatralitása, a szágban 1772-ben, Ausztriában 1776-ban, Franciaország- nézősereg elrettentése volt a célja. Ilyen büntetés volt ban 1780-ban, Magyarországon 1790-ben, Bajorország- az úgynevezett minősített halálbüntetés, ami Magyar- ban 1807-ben adtak ki törvényrendeletet a kínvallatás országon a kerékbetörést, a karóba húzást, a felnégye- eltörléséről, a cári Oroszországban I. Sándor 1801-ben. lést és a megégetést jelentette. Különösen súlyos bün- tetéseknél alkalmazták a lófarokra kötést. Ekkor az Mária Terézia büntető törvénykönyve – a Constitutio elítéltet egy deszkára vagy zsákba kötözték és a város Criminalis Theresiana – 1768. december 31. napján utcáin végig vágtatva húzták a vesztőhelyig.10 lépett hatályba, mely az osztrák örökös tartományok- ban a kínvallatást korlátozta, azonban akkor még nem Törekvések a tortúra szüntette meg teljesen. 1776. március 22. napján Má- eltörlésére ria Terézia rendeleti úton vonta ki a Lajtán túli terüle- teken, vagyis az „osztrák birodalomfélben” büntető- A felvilágosodás korában utat tört az a felismerés, mely jogból ezt a brutális eljárást: Ez a rendelkezés átment szerint a bizonyítási eljárás során alkalmazott tortúra II. József 1787-es büntető rendtartásába, a Sanctio káros (lényegében büntetés, amelyet a bíró már akkor Criminalis Josephina-ba.14 alkalmaz gyanúsítottal szemben, amikor még kétséges a bűnössége). Emellett igazságtalan is (a nagy erejű A kínvallatás eltörlését indokolta az is, hogy az en- nek hatása alatt tett beismerő vallomást a bíróságok minden esetben döntő bizonyítéknak tekintették, még akkor is, ha az a józan ésszel ellentétben állt. 4  Bócz Endre: Kihallgatás, kényszervallatás, Belügyi Szemle 2013/5. 6. 5  Válogatott kínvallatások a múltból In: Múlt-kor történelmi magazin Le- 11  Beccaria: Dei dellitti e delle pene, Firenze, 1965,184–185, Idézte: Hajdú töltés ideje: 2016. 03. 06. Lajos: A felvilágosodás büntető eljárásjogi követelései In: Büntető eljárásjogi 6  Az 1843. évi büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye, szerkesztő: Dr. olvasókönyv, Szerkesztő: Tóth Mihály, Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 19. Fayer László, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából kiadva, Buda- 12  Gaetano Filangieri: La scienza della legislazione. T. III. 127–129. Idézte: pest, 1902, IV. kötet, XVI. o. Hajdú Lajos: A felvilágosodás büntető eljárásjogi követelései In: Büntető eljá- 7  Eredeti latin címe: „Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti regni rásjogi olvasókönyv, Szerkesztő: Tóth Mihály, Osiris Kiadó, Budapest, 2003, Hungariae”, magyarul: „Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyve”. 19–20. 8  Werbőczy Hármaskönyve, előszó 16:4. § 13  Magyar Jogi Lexikon, IV. kötet, Budapest, 1903. 4 9  Werbőczy Hármaskönyve III. rész 20. 14  Az 1843. évi büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye, szerkesztő: Dr. 10 Válogatott kínvallatások a múltból In: Múlt-kor történelmi magazin Le- Fayer László, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából kiadva, Buda- töltés ideje: 2016. 03. 06. pest, 1902, IV. kötet, XVI. o.

A visszaélések az akkori körülményekhez képest, ter- Az 1848/49-es szabadságharc előtt Szlemenics Pál Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám mészetesen gyakoriak voltak.15 azon a véleményen van – amelyet tankönyve is tartal- maz –, hogy „azt semmi sem tilalmazza, hogy a val- 5 Kísérletek az első magyar lató bíró a felelni nem akaró, dühösködést színlelő, büntető törvénykönyv feleleteivel csínytalankodó, vagy ellentmondásait megalkotására és megegyeztetni nem akaró rabnak makacsságát mér- a kínvallatás szabályozására tékletes veretéssel meg ne zabolázza”.21 1790-es országgyűlés volt az, amely bizottságot kül- Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (a további- dött ki a büntetőtörvény kidolgozására, amely a javas- akban: ITSZ) mindössze kilenc §-ban foglalkoztak a lat alapján klasszikus elveket követett volna. Átfogó büntetőjog, azon belül pedig a bűnvádi eljárás kérdé- szabályozás lett volna az egész országra, de ekkor még seivel22 és a tortúrát illetően megállapították, hogy: „a bizonyos rendi különbségek fennmaradtak volna.16 vallatásnál bármi kínzás vagy testi bántalmazás alkal- Az 1792. évben összehívandó országgyűlésen tárgyal- mazását már az 1790/1791. évi XLII. törvénycikk23 el- ták volna a kínvallatás kérdését, és a létrehozott kilenc tiltotta, ezért „e törvényi tilalom megszegésével neta- bizottságból az egyik, az országbíró elnöklete alatt lán történő visszaélésének megszüntetése iránt újabb álló húsz tagból álló jogügyi bizottság volt, melynek intézkedések szüksége fenn nem forog.” 24 feladata többek között a büntetőtörvény tervezetének elkészítése volt.17 Az első magyar írott büntetőtörvény előtt 1870. au- gusztus 11. napján kelt 12270. igazságügy-miniszteri A jogügyi bizottság ülésein a tortúra kérdésében rendelet a következőket rendelte el: „[…] Mindannyi- szenvedélyes vitákra került sor: voltak, akik bizonyos szor határozottan kárhoztatandó azon eljárás, mely- körülmények fennforgása esetében a kínvallatást meg- nél a törvényeink ellenére a régi vallató rendszerrel engedhetőnek tartották, mások viszont – ellenérveik egybekötött kínzó mód alkalmaztatik. […] Még min- kifejtésével – határozottan ellenezték. Az 1795. feb- dig többfelé fordulnak elő esetei a kínzó vallatásnak, ruár végére elkészült tervezet a tortúra ellen foglalt ezennel felhívom a közönséget, hogy gondosan őr- állást, amikor is alapelvként szerepelt benne, hogy ködjék a felett, hogy ezentúl közegei a testi bántal- minden bűntettnél ugyanazokkal az eszközökkel kell mazással járó vallatási rendszertől szigorúan tar- az igazságot megállapítani, ezért a súlyosabb bűntet- tózkodjanak, továbbá, hogy azok, kik e tekintetben tek kinyomozására sem vehetők igénybe erre alkal- hivatalos hatalmukkal visszaélnek, szoros feleletre matlannak bizonyult eszközök.18 vonassanak, s érdemlett büntetéssel fenyítessenek.”25 Az 1843. évi Büntetőjogi Javaslat a vádlott kihallga- A kényszervallatás XIX. tásával kapcsolatban azt tartalmazta, amit 27 évvel századi első, írott törvényi később Pauler Tivadar az 1870. évben kiadott Bünte- szabályozása tőjogtan könyvében19 lerögzített: „A vizsgáló bírónak Magyarországon illedelemmel, szelídséggel, szenvedelem nélkül kell eljárni. A bámulat, harag, bosszankodás érzelmei- Az 1878. évi V. törvénycikk26 – a Csemegi-kódex – XLII. nek kijelentése helyén nincs, gyakran a vallomásra fejezetének 477. §-ában a hivatali és ügyvédi bűntet- kártékony hatással van. A vádlottat sem megesket- tek és vétségek között – külön nevesítés nélkül –, a tetni, sem ígéretek, ámítások, kecsegtetések annál hivatali visszaélés egyik formájaként szabályozza a mai kevésbé akármiféle testi fenyegetések, kényszerítő büntetőjogi terminológia szerint kényszervallatás né- eszközök bántalmazások által vallomásra vagy bár- ven ismert bűncselekményt: mely nyilatkozatra bírni nem szabad, az utóbbiak alkalmazása legszigorúbban hivatalvesztés terhe „Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő azon köz- alatt alkalmaztatik.”20 hivatalnok, a ki azon czélból, hogy a vádlottól, ta- 15  Az 1843. évi büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye, szerkesztő: Dr. 21  Szlemenics Pál: Fenyítő törvényszéki magyar törvény, Pest, 1936, 177– Fayer László, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából kiadva, Buda- 178. o. pest, 1902, IV. kötet, XVII. o. 22  Képessy Imre: Büntetőjogi kérdések az Országbírói Értekezleten, In: 16  http://cograf.hu/tudastar/az-1843-evi-bunteto-torvenyjavaslatok-es-a- Emberek őrzője, Tanulmányok Lőrincz József tiszteletére Átdolgozott kiadás, csemegikodex, Letöltés ideje: 2017. 05. 11. Szerkesztők: Hack Péter – Koósné Mohácsi Barbara, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2014, 43–44. 17  Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és hajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben III. fejezet Letöltés ideje: 2016. 06. 29. 23  II. Lipót 1790/1791. évi dekrétumának XLII. törvénycikkelye szerint: „A kínvallatás, mivel nem alkalmas eszköz az igazság kiderítésére, hanem in- 18  Hajdú Lajos: Az első /1795-ös/ magyar büntetőkódex tervezet, Alapel- kább büntetést képez, addig is, míg országos bizottság útján végleges intézke- vek 7. pont Budapest, 1791, 394. o. dés történik, egyszerűen tiltva lesz.” 19  Ebben a zavaros helyzetben rendkívül nagy jelentőségű volt egy elméleti 24  ITSZ II. Bűnvádi eljárás 8. § munka megjelenése Pauler Tivadar két kötetes munkája, mely nélkülözhetet- 25  Fayer László: A magyar bűnvádi perrendtartás vezérfonala. Budapest, lenné vált e korban majd minden bíró számára. Franklin, 1899. 26  1878. évi V. törvényczikk: a magyar büntetőtörvénykönyv, a bűntettek- 20  Pauler Tivadar: Büntetőjogtan, Anyagi büntetőjog különös része. Alaki ről és vétségekről. jog, Második javított és bővített kiadás, Kiadja: Pfeifer Ferdinánd, 1870, 393. o.

nútól, vagy szakértőtől vallomást vagy nyilatkozatot minden egyes esetben, midőn a csendőrség részéről csikarjon ki, ezek valamelyike ellen bármily törvény- valaki fogházba bekísértetik – ha csak az illető le- ellenes kényszereszközt alkalmaz vagy alkalmaz- tartóztatottnak az egyénisége a későbbi alaptalan tat.”27 vádaskodást a priori kizártnak nem tünteti föl – Csemegi Károly értelmezésében „(…) úgy az erő- ugyanaz tekintet nélkül arra, hogy az átadáskor szak, valamint a fenyegetés jelentősége a „kényszer” emel panaszt vagy nem, az őt bekísért közegek bá- eszméjében találja jogi jelentőségét, s mint a kényszer násmódja ellen, a bíróság egyik bírói tisztet viselő létrehozatalának két külön eszköze jő tekintet alá, s tagjának, járásbíróságnál pedig magának a bíróság foglalja el helyét mind a büntető, mind a polgári tör- vezetőjének személyes jelenlétében kihallgattassék,31 vényekben (…)”28 és ha a rendőri közegek részéről történt bántalmaz- A Csemegi-kódexben szabályozott „kényszervalla- tatását panaszolná, a fogházorvos által azonnal és tást” alapul véve, annak törvényi tényállásában sze- tüzetesen megvizsgáltassék.”32 replő „törvényellenes kényszereszköz” fogalmát az Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám 1896. évi XXXIII. törvényczikk, a Bűnvádi Perrend- tartásról (a továbbiakban: Bp.) 135. §-a tölti ki, így: „az A kényszervallatás ígéret, a biztatás, az ámítás, a fenyegetés, az erőszak, szabályozása vagy a kényszer alkalmazását tiltotta, továbbá tilal- mazta az éjszakai kihallgatást és a terhelt más mó- a II. világháborút követően, don való kifárasztását beismerő vallomás megtétele a kezdeti szocializmus céljából. További szabály volt a terhelt kihallgatására nézve, hogy nem volt szabad a terhelthez határozat- időszakábanlan, homályos, többértelmű, fogásos, vagy olyan kér- dést intézni, mely feleletre útmutatást tartalmaz, vagy melyben valamely be nem ismert tény beismert- A háború után Visinszkij és a korabeli szovjet jogtu- nek vagy be nem bizonyított tény bebizonyítottnak dósok33 tanai rányomták bélyegüket a magyar igazság- van véve. A lehetőségig kerülni kellett minden kér- szolgáltatásra. dést, mely csak a terhelt feleleteivel megállapítandó ténykörülményt foglal magába.”29 Az 1951. évi III. törvény 94. § (4) bekezdése rendkí- vül lakonikus tömörséggel csupán a következőket rög- Ugyanakkor a Bp. 137. §-a előírta azt is, hogy „Ha a zítette a terhelt kihallgatása során alkalmazandó sza- terheltnek későbbi vallomása a korábbitól eltér, külö- bályokat illetően: „Erőszakkal, fenyegetéssel, vagy nösen ha beismerését visszavonja, az eltérés illetőleg más kényszerítő eszközzel a terheltet vallomástételre a visszavonás okát mindig meg kell tőle kérdezni.”30 kötelezni nem lehet.”34 Az 1886. évi igazságügy-miniszteri körrendelet A törvény nyomán kialakult gyakorlatot azonban a (86.42123.) a következőket tartalmazta: politikai indíttatású koholt perekben az jellemezte, hogy „az önvádolás további terhelő tények beszerzé- „Ismételve fordult elő azon eset, hogy vádlottak a sét feleslegessé tette, a hitelt érdemlőséget sohasem végtárgyalás során korábbi beismerő vallomásaikat vizsgálták, megelégedtek a beismerés tényével, ahhoz azon indokolással vonták vissza, miszerint a beis- azonban olyan mértékben ragaszkodtak, hogy kiesz- merésre a csendőrség részéről szenvedett bántalma- közléséig a nyomozást be sem fejezték. […] A beisme- zások által kényszeríttettek. A csendőrök ellen ez rés megszerzése érdekében minden módszert meg- alapon megindított vizsgálat rendszerint a vádak- engedhetőnek tartottak. Szinte általános volt a na- nak az alaptalanságát derítette ki, habár a fogházak ponta ismétlődő többórás kihallgatás, melynek ered- és börtönök kezelése tárgyában 2106/80. sz. alatt ki- ményét sokszor csak néhány soros feljegyzésben rög- adott szabályrendeletnek 111. §-a elrendeli, hogy va- zítették. A beismerő vallomások hitele sokszor pusztán lamely letartóztatott betegen vagy testi sérülésnek azon az alapon megkérdőjelezhető, hogy sem szóhasz- nyomaival kísértetik a fogházba, a fogházorvos által nálatukat, sem tartalmukat tekintve nem származhat- azonnal megvizsgálandó, mégis egyrészt, hogy az tak a kihallgatott személyektől.”35 alaptalan és közbiztonsági közegeknek tekintélyét is sértő vádaknak eleje vétessék, másrészt pedig mel- lőzhetővé váljék minden új vizsgálat, mely egyébként 31  A kihallgatás során az alábbi kérdésekre kell választ adni: 1. Mi a neve? az ily alaptalan vádakat követni szokta, a fogház- mikor, hol és ki tartóztatta le? 2. Volt-e eddig elzárva? Hol? rendtartás fentebb idézett §-a rendelkezéseinek fenn- 3. Egészségi állapota milyen? 4. Vannak-e testén sérülések vagy sebhelyek, s ha igen, hogyan és mikor keletkeztek azok? tartása mellett utasítom a (czímet), intézkedjék hogy 32  Fayer László: A magyar bűnvádi perrendtartás vezérfonala. Budapest, Franklin, 1899. 27  Codex Hungaricus 1876–1880, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rész- vénytársaság, Budapest, 1911, 329. o. 33  Feofanov J., Pasukanisz, Sargorodszkij, Pointkovszkij, Beljajev, Bujusev, 28  Az 1878. évi V. törvény a magyar büntetőtörvénykönyv, a bűntettekről Golcev V., Sisov O. F., Karpec I.l. 34  Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945–1958, I. kötet, Közgazdasági és vétségekről indokolása. A 335. §-hoz. Forrás: Corpus Juris Hungarici és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1960, 74. o. 35  Tóth Mihály: A „koncepciós perek” egykori hétköznapjai és megismét- 29  Codex Hungaricus 1894–1896, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rész- lődésük veszélyei, A tudós ügyész, tanulmányok Bócz Endre 80. születésnap- 6 vénytársaság, Budapest, 1911, 294. o. jára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2017, 204. o. Tóth Mihály idézi 30  Codex Hungaricus 1894–1896, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rész- az egyik vallomásrészletet is: „A pálos rend a felszabadulás előtt a Horthy vénytársaság, Budapest, 1911, 295. o. rendszer kiszolgálója volt. A rendtagok beállítottsága a felszabadulás után sem

Az mindamellett tény: nem a törvény tehet arról, Az „érett” szocializmus Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám hogy a koncepciós perek időszakát a kényszervallatás időszakának szabályai legújabb kori „fénykorának” tekinthetjük.36 a kényszervallatásról 7 A beépített, letartóztatottak álcázott (vagy más Az 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság ügyekben tényleg fogvatartott) személyek besúgókénti Büntető Törvénykönyvéről XI. fejezetében „az állam- alkalmazása többé-kevésbé közismert, […] legfeljebb igazgatás és az igazságszolgáltatás elleni bűntettek”, felhasználásuk gyakorisága volt szembetűnő. Felada- és „a hivatali bűntettek” cím alatt a 146. §-ban szabá- tuk az volt, hogy férkőzzenek a megfigyelt személy lyozta a kényszervallatást: „Az a hivatalos személy, bizalmába, puhatolják ki, mi a vizsgált üggyel a tény- aki abból a célból, hogy vallomást vagy nyilatkoza- leges kapcsolatuk, melyek a sebezhető „gyenge” pont- tot csikarjon ki törvényellenes eszközt alkalmaz hat jai és számoljanak be magatartásáról. Ezt – látszólag hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünte- kihallgatásra történő előállításuk során – le is íratták, tendő.” és jelentésük olvasható a házi iratokban. Az ügynökök – saját alkalmasságukat bizonyítandó – jelentéseikben A Csemegi-kódexben található törvényi tényállásá- igen részletesen leírták azt is, mit mondott nekik a hoz képest változás: „azon” helyett „abból” a célból, megfigyelt gyanúsított. E jelentések tehát a megfigyelt az elkövető személyének meghatározása: a közhivatal- személlyel szemben alkalmazott módszerek tekinte- nok helyett hivatalos személy, azonban nincs részle- tében hézagpótló és hitelt érdemlő bizonyítéknak te- tezve a törvényben, hogy a vallomást, illetve nyilatko- kinthetők. A fogdaügynököknek ugyanis semmi szín zatot vádlottól, tanútól vagy szakértőtől lehet kicsi- alatt nem állt érdekében, hogy a hatóság tevékenysé- karni. A Csemegi-kódexben meglévő felsorolásból géről (mai szemmel nézve) kompromittáló valótlan- egyszerűen a „valakit” passzív alany került meghatá- ságokat foglaljon a jelentéseibe. rozásra – bár nincs is nevesítve – a „törvényellenes kényszereszköz” szóösszetételből pedig „törvényelle- Néhány részlet az ilyen jelentésekből: „Azt mondta, nes eszköz” kifejezés maradt és a „vagy alkalmaztat” hogyha megmondanák neki a bűnöket, ő boldogan is törlésre került a szövegből.39 aláírná, csak ne bántsák többet.” (Budapesti megyei Bíróság B.III.001249/1951.) „Elmondta, hogy eleinte A törvényellenes eszköz pedig a korabeli Büntető durván beszéltek vele, a körmére ráütöttek, a talpát is eljárásjogi törvény szabályait alapul véve: az erő- kezdték ütni. […] pofont is kapott. Igen, attól tart, hogy szak, a fenyegetés, illetve más kényszerítő eszköz.40 megverik. Egyik kihallgatója kérdezte, hogy volt már lent. Ez valami különleges bunyós zárkára értette. Fő- A módosítást azzal indokolták, hogy a felsorolás „a leg az bántja, hogy nem tud semmit mondani, és így cselekmény elkövetési területét a büntetőügyekre szo- vereti meg magát.” „A kihallgatás szépen indult, de rítja le”, és ez Bócz Endre szerint indokolatlan, a mű- később sokat kellett egy lábon állva vallania. Egy íz- veltetői igealakkal jellemzett elkövetési magatartás ben el is esett, a kihallgató emelte fel. (Budapesti me- pedig a felbujtás és a közvetett tettesség fogalomrend- gyei Bíróság B.III.002169/1952.)”37 szerét feleslegessé tette.41 További idézetek a „vamzerek” jelentéseiből: „nem A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény a Bp.- a nem alvásra a legérzékenyebb”, „a felesége és az anyja ben a gyanúsított kihallgatására vonatkozó kérdésfel- sorsa izgatja a legjobban”, vagy „még nem puhult meg tevési módszerek tilalmainak felsorolását mellőzte, teljesen”, „további kemény módszerek szükségesek”, elegendőnek tartotta az általános szabályok körében ez alapján pedig a szükséges „intézkedések” be is kö- rögzíteni a kényszervallatás tilalmát. Ezt követően az vetkeztek.38 1989. évi XXVI. törvény42 hozott lényeges változást, amely megtiltotta valamennyi, a törvény rendelkezé- változott meg. Kolostorainkat felhasználtuk gyilkosok, fasiszták, és más nép- seivel ellentétesen lefolytatott bizonyítás eredménye- ellenes bűnösök rejtegetésére. […] A hatóságok elől bujkáló személyek rejte- képpen szerzett bizonyíték felhasználását.43 A gyakor- getésével és külföldre csempészésével igyekeztem ártani a népi demokratikus lat azonban nem tudott a törvénymódosítással mit rendszernek, miután demokrácia-ellenes, szovjetellenes beállítottságú voltam. kezdeni, mert az nem tett érdemi különbséget formá- Demokrácia-ellenes beállítottságunk folytán egymás bűntársai lettünk. (Bu- lis és tartalmi szabályszegések között, és a kihallgatási dapesti megyei Bíróság B.I.001249/1951.) Ilyen és hasonló vallomásokat a szabályok törvényi részletezésének hiányában sem vádlottak önként nem tehettek – jegyezte meg Tóth Mihály. fordulhatott elő, hogy e tilalomra a kihallgatás-takti- kai módszer törvénysértőnek állított volta miatt hivat- 36  Tóth Mihály: A kényszervallatás bűncselekményének hagyományos for- kozhattak volna.44 mái és újabb határesetei, In: Emlékkönyv Ferencz Zoltán egyetemi adjunktus halálának 20. évfordulójára, Pécs, 2004, 286. o. 39 Bócz Endre: Kihallgatás, kényszervallatás, Belügyi Szemle 2013/5. 15. o. 40 1951. évi III. törvény 94. § (4) bekezdése. 37  Tóth Mihály: A „koncepciós perek” egykori hétköznapjai és meg­ 41 Bócz Endre: Kihallgatás, kényszervallatás, Belügyi Szemle 2013/5. 15. o. ismétlődésük veszélyei, A tudós ügyész, tanulmányok Bócz Endre 80. szüle- 42 1989. évi XXVI. törvény 1990. január 1. napján lépett hatályba. tésnapjára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2017, 203. o. 43 1989. évi XXVI törvény 5. § a Be. 60. § (3) bekezdéssel egészítette ki: „Az e törvény rendelkezéseivel ellentétesen lefolytatott bizonyítás eredménye 38  Tóth Mihály: A kényszervallatás bűncselekményének hagyományos for- bizonyítékként nem vehető figyelembe.” mái és újabb határesetei, In: Emlékkönyv Ferencz Zoltán egyetemi adjunktus 44 Tóth Mihály: A kényszervallatás bűncselekményének hagyományos for- halálának 20. évfordulójára, Pécs, 2004, 286.

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám Az 1978. évi IV. törvény „Az államigazgatás, az igaz- A 2013. július 1. napján hatályba lépett legújabb ságszolgáltatás és a közélet elleni bűncselekmények” Büntető Törvénykönyvünk, a 2012. évi C. törvény (to- között, a IV. cím alatt „A hivatali bűncselekmények” vábbiakban: Btk.) XXVIII. fejezetében „A hivatali bűn- között a 227. § (1) bekezdésében szabályozta a kény- cselekmények” között, a 303. §-ban szabályozza immár szervallatás bűntettét, mely szerint „az a hivatalos legújabban a kényszervallatást: személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetőleg ne tegyen, erő- (1) Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, szakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert al- hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, il- kalmaz, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabad- letve ne tegyen, erőszakot fenyegetést vagy más ha- ságvesztéssel büntetendő.” A (2) bekezdés az előké- sonló módszert alkalmaz, bűntett miatt egy évtől öt születet, mint vétséget rendeli büntetni 2 évig terjedő évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. szabadságvesztéssel. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabad- A kényszervallatás bűntette ságvesztés, ha az (1) bekezdésben maghatározott az 1989-es rendszerváltást bűncselekményt csoportosan követik el. követően (3) Aki kényszervallatásra irányuló előkészületet A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 77. § követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesz- (2) bekezdése szerint: „A bizonyítási cselekmények téssel büntetendő. végzésekor az emberi méltóságot, az érintettek sze- mélyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell (4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki tartani, és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonat- a (2) bekezdésben maghatározott bűncselekmény kozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvános- elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig ságra.” a hatóság előtt feltárja. Általános tilalomként – visszatérve az 1896-os Bp. Újdonság valamennyi korábbi szabályozáshoz ké- szelleméhez – a Be. rögzíti, hogy nem értékelhető bi- pest a csoportosan elkövetett kényszervallatás bűn- zonyítékként az olyan bizonyítási eszközből szár- tettének minősített esetként való szabályozása, vala- mazó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyo- mint ezen minősített eset kapcsán a büntetés korlátlan mozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott mó- enyhítésének lehetősége a törvényben meghatározott don vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges feltételek fennállása esetén. korlátozásával szerzett meg.45 Végignézve a „legújabbkori” szabályozást és össze- Ez a szabályozás azonban a kényszervallatás tilalmát hasonlítva a korábbiakkal, látható, hogy amíg a szó szerint nem rögzíti, az 1973. évi I. törvényben fog- Csemegi-kódex részletezi, hogy „vádlottól, tanútól, laltaktól eltérően, melynek 60. § (2) bekezdése szerint vagy szakértőtől” lehet vallomást vagy nyilatkozatot „erőszakkal, fenyegetéssel vagy más hasonló módon kicsikarni, addig az 1961. évi V. törvény ezt a „valaki” senkit sem szabad vallomásra kényszeríteni.”46 passzív alanyban határozza meg, míg az 1978. évi VI. törvény és a 2012. évi C. törvény is úgy nevesíti a pas�- szív alanyt, hogy „más”. mái és újabb határesetei, In: Emlékkönyv Ferencz Zoltán egyetemi adjunktus halálának 20. évfordulójára, Pécs, 2004, 287. old. 45  Be. 78. § (4) bekezdés 46  Tóth Mihály: A kényszervallatás bűncselekményének hagyományos for- mái és újabb határesetei, In: Emlékkönyv Ferencz Zoltán egyetemi adjunktus halálának 20. évfordulójára, Pécs, 2004, 287. old. 8

A kényszervallatás szabályozásának összehasonlítása A kényszervallatás törvényi tényállás szövegének változásai: célzat aktív alany passzív alany módszer büntetés (elkövető) (sértett) 1878. évi vallomás vagy közhivatal- vádlott, törvényellenes 5 évig terjedő V. törvény nyilatkozat kicsi- nok tanú, eszköz szabadságvesztés szakértő alkalmazása, karása hivatalos vagy alkalmazta- 6 hónaptól 5 évig személy „valaki” tása terjedő szabadság- 1961. évi vallomás vagy (nincs vesztés Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám V. törvény nyilatkozat kicsi- hivatalos nevesítve) törvényellenes 5 évig terjedő személy más eszköz szabadságvesztés karása alkalmazása hivatalos más 1 évtől 5 évig 1978. évi vallomás vagy személy erőszak, fenyege- terjedő IV. törvény nyilatkozat tés, szabadságvesztés vagy más hasonló kikényszerítése módszer alkalmazása 2012. évi vallomást vagy C. törvény nyilatkozatot erőszak, fenyege- tegyen tés, illetve ne tegyen vagy más hasonló módszer alkalmazása A büntetőeljárásról szóló Álláspontom szerint a legújabb büntetőeljárási tör- 9 2017. évi XC. törvény vény indokolatlanul vonta szűkebbre a fentiekben fel- rendelkezései sorolt jogok biztosításának kötelezettségét, és azokat a kihallgatásról csupán a kényszerintézkedéssel érintettekre nézve tartja betartandónak, annak ellenére, hogy azok min- A 2018. július 1. napján hatályba lépett új Büntetőel- den büntetőeljárásban résztvevő személyt megilletnek. járásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) a bizonyítékok értékelésénél a 167. § (1) bekezdé- A jogi tárgy és a „kényszer” sében rögzíti, hogy „a büntetőeljárásban szabadon fel- mint a bűncselekmény használható a törvényben minden bizonyítási eszköz, központi eleme és szabadon felhasználható minden bizonyítási cse- lekmény. A törvény azonban elrendelheti egyes bizo- A bűncselekmény elsődleges jogi tárgya a hivatali ap- nyítási eszközök igénybevételét.” parátus törvényes bizonyítékszerző tevékenységébe, törvényes működésébe vetett bizalom. Másodlagos A Be. 167. § (2) bekezdése a büntetőeljárás megin- jogi tárgya a hivatalos személy előtti eljárásban, az ab- dítása előtt vagy azzal egyidejűleg készített, illetve be- ban résztvevők emberi méltósága, az eljárás során gya- szerzett tárgyi bizonyítási eszközöknek a felhasználá- korolható akaratszabadsága.47 sára ad jogosultságot, amelyek valamely hatóság – jog- szabályban meghatározott feladatainak ellátása so- A kényszervallatás védi az állampolgárok azon jo- rán – birtokába kerültek. gát, hogy nyilatkozataikat a saját akaratukból tegyék meg. Amit nem lehet eléggé kihangsúlyozni: a bűn- Az 1998. évi XIX. törvény „a bizonyítás törvényes- cselekmény akkor is megvalósul, ha a valóságnak meg- sége” cím alatt tartalmazta azt, hogy „a bizonyítási felelő vallomás, illetve nyilatkozat kerül rögzítésre, cselekmények végzésekor az emberi méltóságot, az azonban azt a törvényi tényállásban meghatározott érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tisz- „tiltott” módon szerezték be.48 teletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy a ma- gánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerül- 47  Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz, szerkesztette: Karsai Krisz- jenek nyilvánosságra”. A 2017. évi XC. törvény tina, Közigazgatási és Jogi Kiadványok, Complex Kiadó, Budapest 2013, 629. o. 166. §-ának (1) és (2) bekezdései a bizonyítás törvé- nyességének szabályai között ezt a kitételt nem szere- 48  Kőhalmi László: A hivatali bűncselekmények XXVIII. fejezet Új BTK pelteti. kommentár 5. kötet, 218. oldal, Különös rész, Nemzeti Közszolgálati és Tan- könyvkiadó, Budapest, 2013. Főszerkesztő: Dr. Polt Péter

Általános eljárásjogi alapelv, hogy nem értékelhető bizonyítékként nem vehető figyelembe. Ugyanakkor bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből szár- a kényszervallatásnál nem a sértett magatartása a mazó tény, amelyet a hatóság bűncselekmény útján döntő, nem az ő magatartása ütközik a Btk. ezen tény- szerzett meg,49 e szabályt egyébként a Be. 77. §-a sza- állásba, hanem az elkövetőé, aki törvényellenes mó- bályozza, ezen túl pedig több nemzetközi egyezmény50 don szerzi be a bizonyítékot. Tehát kényszervallatás is tiltja a kínzás, embertelen, valamint megalázó bá- esetében a kihallgatásra feljogosított hivatalos személy násmódok alkalmazását. Az Emberi Jogok Európai Bí- „kényszer” (erőszak, fenyegetés vagy más hasonló rósága is komolyan veszi azokat a bejelentéseket, ame- módszer) alkalmazásával olyan jellegű „vallomáshoz”, lyek arra engednek következtetni, hogy a bejelentő illetve „nyilatkozathoz” jut – választása függvényében, emberi méltóságát a kihallgatás során megsértették, hogy azt akarja-e, hogy a kihallgatott tegyen, illetve kínzást vagy más kegyetlen, embertelen, vagy meg- ne tegyen vallomást – amely nem a kihallgatott aka- alázó bánásmódot alkalmaztak, illetve büntetést szab- ratát tükrözi. A lényeg azonban a „törvényellenes mód- tak ki vele szemben. szer” a kényszer alkalmazása. Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám A bűncselekményi tényállás elemzése előtt indokolt néhány megállapítás a bűncselekmény elnevezésével, először a „kényszer” szóval kapcsolatban. A célzatA kényszer és a fenyegetés büntethetőséget kizáró okok, és az elkövető beszámítási képességét zárják ki, amelynek „külső oka” lehet a kényszer vagy a fenye- Kényszervallatásnál tehát a sértett – a bűncselekmény getés. Ez a két ok a beszámítási képesség egyik ele- passzív alanya – olyan vallomást tesz, vagy nem tesz, mét, az akarati képességet (azt, hogy képes-e az aka- amelyet egyébként az őt ért kényszer – erőszak, fenye- ratának megfelelő cselekmény tanúsítására) befolyá- getés vagy más hasonló módszer – nélkül nem tenne. solják. A kényszervallatásnál az erőszak, a fenyegetés és a A kényszer fogalmát sem a jelenlegi Btk. és a két ko- más hasonló módszer alkalmazása a lényeg, nem a rábbi Btk. (1978. évi IV. törvény, valamint az 1961. évi vallomás, nyilatkozat stb. kikényszerítése, ugyanis ez V. törvény) sem határozta meg. Az 1961. évi Btk. nagy- a cél.54 A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás- kommentárja kényszer alatt az emberi testre gyako- tól való elhatárolása abban rejlik, hogy kifejezetten rolt fizikai ráhatást, erőszak alkalmazását értette, vallomás vagy nyilatkozat kikényszerítése céljából ke- ami kifejeződhet bántalmazásban, lekötözésben, fáj- rül alkalmazásra.55 dalomokozásban. Az ezzel ellentétes álláspont szerint azonban a kényszer nem merül ki pusztán a fizikai Az elkövetési magatartás a kényszerítés, amely a erő, az erőszak alkalmazásában, hanem felölel minden büntetőjogban mindig valamilyen magatartás meg- olyan fizikailag érezhető behatást, mely képtelenné tételére való kötelezést jelent. A kényszervallatásnál teszi a hatása alá került személyt az akaratának meg- ez a vallomás vagy nyilatkozat megtételének – vagy felelő magatartásra.51 éppen ellenkezőleg a vallomás meg nem tételének – kikényszerítése. A törvény szövege részleges taxációval A kényszer nem azonosítható az erőszak fogalmá- határozza meg az elkövetési magatartásokat így az val, annál – álláspontom szerint is – tágabb fogalmat erőszakot, a fenyegetést vagy a más hasonló mód- ölel fel, ahogy azt Györgyi Kálmán is meghatározta. szert. Szerinte az erőszak és a fenyegetés a kényszerítés két formája, és a kényszer megnyilvánul a gyakorta egy- A bűncselekmény csak szándékosan és kifejezetten másba fonódó testi erőszakban vagy pszichikai ráha- egyenes szándékkal – célzatosan – követhető el, az tásban.52 elkövető célja annak a kikényszerítése, hogy valaki – akaratával ellentétesen – vallomást, vagy nyilatko- A legújabb Btk.-hoz fűzött kommentár53 szerint a zatot tegyen, illetőleg ne tegyen. kényszer a fenyegetés kivételével minden olyan ráha- tás, amely a kényszerített személy cselekvési akaratát befolyásolja. Elkövetési magatartások Tehát a „kényszer” hatására vallomást tett vagy val- lomást nem tett személy, nem az akaratának megfelelő Az erőszak fogalmát a Btk. nem adja meg. A Btk. ér- magatartást tanúsította, ebből kifolyólag vallomása, telmező rendelkezése56 azonban az erőszakos maga- tartásra nézve azt a meghatározást adja, hogy „a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás, 49  Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján, Második, hatályosított kiadás, szerkesztő-lek- tor: Busch Béla, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2013, 476. oldal. 50  ENSZ Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya, kínzás elleni egyez- mény, Római Konvenció. 54  Kőhalmi László: A hivatali bűncselekmények XXVIII. fejezet Új BTK 51  Kádár Miklós – Kálmán György: A büntetőjog általános tanai Közgaz- kommentár 5. kötet, Különös rész, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Főszerkesztő: Dr. Polt Péter Budapest, 2013, 218. o. dasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963, 129. o. 52  Wiener A. Imre: Elméleti alapok a Büntetőtörvény Általános Része ko- 55  Kőhalmi László: A hivatali bűncselekmények XXVIII. fejezet Új BTK 10 difikálásához MTA Jogtudományi Intézete, Budapest, 2000, 97. o. kommentár 5. kötet Különös rész, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó 53  Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz, szerkesztette: Karsai Krisz- Főszerkesztő: Dr. Polt Péter Budapest, 2013, 218. o. tina, Közigazgatási és Jogi Kiadványok Complex Kiadó, Budapest, 2013, 80. o. 56  Btk. 459. § 4. pont

abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérü- Egyetértek Bócz Endrével abban, hogy az erőszak Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám lés okozására”. alkalmazásával okozott testi szenvedés mindig együtt jár az emberi méltóság megsértésével, és az egyértel- 11 Törvényi meghatározás hiányában az általános bí- műen súlyos hátránynak minősül.62 rói gyakorlat szerint az erőszak a sértett testére való fizikai ráhatás, tettleges bántalmazás,57 amely lehet Más hasonló módszeren a pszichés és morális kény- akaratot bénító (vis absoluta) vagy akaratot hajlító (vis szer „enyhébb” eszközeit kell érteni, például a fogva- compulsiva). Akaratot bénító erőszak esetében a sér- tartott személy kifárasztását, éheztetését, kedvezmé- tettnek az akarat elhatározásra lehetősége sincs, míg nyeinek jogtalan megvonását a vallomás megtagadása akaratot hajlító erőszak esetében objektív lehetősége vagy a bűncselekmény elkövetésének be nem ismerése van az akarat elhatározásra, de a fizikai ráhatás olyan esetén, különféle előnyök ígérését a beismerés fejé- mérvű, amelynek eredményeképpen mégis az elkö- ben stb.63 vető által kívánt magatartást tanúsítja.58 Egy másik meghatározás szerint ezek „minden olyan, Az erőszak – a jogértelmezés általános síkján ma- az erőszakon és a fenyegetésen kívüli módszerek, ame- radva – Bócz Endre szerint az emberi testre való olyan lyek a passzív alanyban pszichés, biológiai, fiziológiai ráhatás, amelynek közvetlen célja vagy az, hogy nyom- hatásokat idéznek elő, amelyek alkalmasak akaratának ban fizikai fájdalmat, vagy lelki gyötrelmet okozzon, befolyásolására. Ez utóbbiakba szintén a jogtalan jutta- avagy olyan helyzetet teremtsen, amelyben a tevőle- tások, kedvezmények, előnyök ígérete az emberi mél- ges ellenszegülés automatikusan testi fájdalommal jár tóságot sértő kihallgatás, olyan kihallgatás, amelyből a (például a kar kicsavarásán stb. alapuló úgynevezett gyanúsított menekülni igyekszik (éheztetik, szomjaz- „elvezető fogások” és hasonlók). Az erőszak „működési tatják, éjszaka felébresztik a fogdán és kihallgatásra kí- mechanizmusa” az, hogy a passzív alany a szenvedést sérik stb.) tartoznak.64 Ebbe a kategóriába tartozik még igyekszik elhárítani, éspedig az első változatnál elejét a kihallgatandó személy gyógyszerétől való megfosz- venni azzal, hogy felhagy az (aktív tevőleges vagy men- tása, meg nem felelő ruházat engedélyezése stb.65 tális) ellenszegüléssel, és tevőleges együttműködésbe kezd, és ezzel elkerüli a további fizikai szenvedést, A törvényi tényállásban szereplő mindhárom mód- vagy úgy, hogy nem is kezd tevőleges ellenszegülésbe, szer sajátossága az, hogy a sértett olyan vallomást amivel elejét veszi annak.59 tesz, amilyet egyébként nem tenne. Fenyegetés a Btk. 459. § (1) bekezdés 7. pontja sze- A kényszervallatás csak olyan hivatali eljárásban va- rint – amely már az 1978. évi IV. törvényben is ugyan- lósulhat meg, amelyben a hivatalos személy előtt val- ilyen meghatározással szerepelt – eltérő rendelkezés lomás vagy nyilatkozat megtételére kerül sor. Ilyen hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely eljárás elsősorban a büntető- és a szabálysértési eljá- alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly rás, de megvalósulhat polgári, közigazgatási, munka- félelmet keltsen. A fenyegetésnél – ugyanúgy, mint az jogi és fegyelmi eljárásban is.66 előzőekben részletezett erőszaknál is – elegendő az akaratot hajlító fenyegetés használata, nem feltétel, A bűncselekmény tárgyi elemei közül a hely és az hogy az akaratot megtörje és lenyűgözze.60 idő grammatikailag együttes értelmezése emelendő ki: a kényszervallatás csak azokban a hivatalos eljárá- Az akaratot bénító, cselekvési szabadságot megszün- sokban valósulhat meg, amelyekben a hivatalos sze- tető erőszak, illetve fenyegetés esetében, miután ez mély előtt teendő vallomás vagy nyilatkozat megtéte- az állapot véget ér (például a bántalmazástól eszmé- lére sor kerülhet,67 más esetekben a vallomásra kény- letét vesztő gyanúsított magához tér), lehet csak arról szerítés hivatali visszaélésként értékelendő. szó, hogy a „kihallgatásáról” készített jegyzőkönyvet ismertessék, és azt aláírassák vele, hiszen – logikusan Az aktív alany, az elkövető eszméletlen állapotában – erre nem képes. A kényszervallatást tettesként csak speciális alany kö- A fenyegetés meghatározásában szereplő hátrány vetheti el: olyan hivatalos személy, akinek feladatkö- testi vagy lelki szenvedés, amelynek (további) ellen- rébe tartozik a vallomás felvétele, illetve rögzítése va- szegülés esetére való ígérése a meghatározásbeli ki- látásba helyezés. A kilátásba helyezett „ígéret”valóra 62  Bócz E: Kihallgatás, kényszervallatás, Belügyi Szemle 2013/5. 17. o. váltásának gondolati (képzeletbeli) átélése, a testi 63  Dr. Mészár Róza: XXVIII. Fejezet A hivatali bűncselekmények Magyar szenvedés elképzelés maga is „lelki szenvedéssel” jár, Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, 3. kiadás, HVG-ORAC Lap- és és ez váltja ki a félelmet.61 Könyvkiadó Kft, Budapest, 2016, 1158. o. 64  Kőhalmi László: A hivatali bűncselekmények XXVIII. fejezet Új BTK 57  Kőhalmi László: A hivatali bűncselekmények XXVIII. fejezet Új BTK kommentár 5. kötet, Különös rész, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, kommentár 5. kötet, Különös rész, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Főszerkesztő: Dr. Polt Péter, Budapest, 2013, 218. oldal. Főszerkesztő: Dr. Polt Péter Budapest, 2013, 218. oldal 65  Dr. Mészár Róza: XXVIII. Fejezet A hivatali bűncselekmények Magyar büntetőjog, Különös rész, Szerkesztők: Tóth Mihály – Nagy Zoltán, Osiris 58  Magyar büntetőjog, Különös rész, Szerkesztők: Tóth Mihály – Nagy Kiadó, Budapest, 2014, 119. Zoltán, Osiris Kiadó, Budapest, 2014, 119. o. 66  Dr. Mészár Róza: XXVIII. Fejezet A hivatali bűncselekmények Magyar Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, 3. kiadás, HVG-ORAC Lap- és 59  Bócz E: Kihallgatás, kényszervallatás, Belügyi Szemle 2013/5. 16. o. Könyvkiadó Kft, Budapest, 2016, 1156. 60  Blaskó–Miklós–Pallagi–Polt–Schubauer: Büntetőjog, Különös rész, 67  Magyar büntetőjog, Különös rész, Szerkesztők: Tóth Mihály – Nagy Rejtjel Kiadó, Budapest, 2013, 411. o. Zoltán, Osiris Kiadó, Budapest, 2014, 314. 61  Bócz E: Kihallgatás, kényszervallatás, Belügyi Szemle 2013/5. 16. o.

lamint felhívhat „mást” hogy vallomást, nyilatkozatot ként „bárki” lehet, akivel szemben a hivatalos személy tegyen.68 az elkövetési magatartást kifejti.75 A hivatalos személy fogalmát a Btk. 459. § (1) bekez- A kényszervallatás törvényi tényállásait áttekintve dés 11. pontja határozza meg, azonban a hivatalos sze- megállapítható, hogy csupán a Csemegi-kódex tartal- mély fogalma alatti felsorolásból csak azok lehetnek mazta – nevesítve – kivel szemben elkövethető a kény- e bűncselekmény tettesei, elkövetői, akiknek kihall- szervallatás. gatási joguk van. A 2012. évi C. törvény kommentárja69 szerint köz- vetett tettese is lehet a kényszervallatásnak, ő pedig Minősített eset: olyan személy lehet, aki nincs tisztában azzal, hogy az a csoportosan elkövetett erőszakot, fenyegetést, illetve más hasonló módszert vallomás, nyilatkozat stb. kikényszerítése céljából al- kényszervallatás Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám kalmaztatják vele. Amennyiben a célzattal tisztában van, társtettesnek minősül. Társtettességet illetően kétféle nézet ismert: az A Btk. újdonsága, hogy a csoportos elkövetést büntetni rendeli, és a minősített eset 2 évtől 8 évig terjedő sza- egyik szerint a bűncselekmény társtettese csak hiva- badságvesztéssel büntetendő. talos személy lehet,70 míg a másik nézet szerint nem kell, hogy a társtettes is hivatalos személy legyen (e A büntetés korlátlan enyhítésének indoka – a tör- nézet egyébként az elfogadhatóbb, bár a joggyakorlat vényhozó bizodalma szerint – az, hogy a résztvevők nem ezt a nézetet tükrözi), mert ha a hivatalos személy érdekegységének megbontásával az eljáró hatóságok célzatának ismeretében vele szándékegységben cse- számára a bűncselekmény elkövetési körülményeinek lekszik, az a bűncselekmény megvalósulásához töké- bizonyítása könnyebb lesz.76 letesen elegendő.71 A Btk. ezzel egy hiányt pótolt, és eléggé súlyosan Bűnrészes bárki lehet, bűnsegéd az a hivatalos sze- rendeli büntetni ezen megvalósulási formát, azaz va- mély, aki az elöljárója által foganatosított kényszerval- lóban a súlyának megfelelően értékeli azt. latásnál jelen van, nem emel ellene szót, sőt a bántal- mazáshoz a tettesnek ütleget ad.72 Tekintettel arra, hogy az 1978. évi IV. törvény 227. §-ában szabályozott kényszervallatásnak nincs minősített esete, a 2013. július 1-je előtt elkövetett cso- portos elkövetés esetén az 1978. évi IV. törvény ren- delkezései szerint öt évig terjedő szabadságvesztéssel A passzív alany, a „sértett” büntetendő a csoportos elkövetés. Igaz, hogy az elbí- ráláskori új törvény egy évtől öt évig, a csoportos el- Vallomást tehet különösen a terhelt, a szabálysértési követéssel megvalósuló minősített eset pedig két év- vagy fegyelmi eljárás alá vont személy, a tanú, nyilat- től nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, kozatot tehet a peres fél (alperes–felperes), a sértett, de a Btk. 303. § (4) bekezdésében írt korlátlan lehető- a tanú, de az eljárások más résztvevője is.73 ség azt jelenti, hogy bármely büntetési nem legkisebb A bűncselekmény passzív alanya a kihallgatásra, il- mértéke is kiszabható [Btk. 82. § (5) bekezdés]. Ezért letve nyilatkozat tételre kötelezett személy,74 egyéb- az elbíráláskori új törvény kedvezőbb a csoportos el- követőkre, amennyiben a (4) bekezdésben írt feltéte- lek megvalósulnak. Ilyenkor a hatályos törvény vis�- 68  Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz, szerkesztette: Karsai Krisz- szaható hatályú alkalmazására kerülhet sor. Ha a Btk. tina, Közigazgatási és Jogi Kiadványok, Complex Kiadó, Budapest, 2013, 630. 303. § (4) bekezdése nem alkalmazható, akkor a cso- oldal. portos elkövetés esetén az elkövetéskori „régi” tör- vényt kell alkalmazni, hiszen az elbíráláskori súlyo- 69  Kőhalmi László: A hivatali bűncselekmények XXVIII. fejezet Új BTK kommentár 5. kötet Különös rész, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó. Főszerkesztő: Dr. Polt Péter, Budapest, 2013, 218. o. sabb lenne.77 70  Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz, szerkesztette: Karsai Krisz- tina, Közigazgatási és Jogi Kiadványok, Complex Kiadó, Budapest 2013. 631. o. A társtettességnél megemlítendő, hogy csak hivatalos személy lehet az el- követő, de nem feltétlenül olyan hivatalos személy, akinek hatáskörébe tarto- zik a vallomás, nyilatkozat felvétele. Például az eljárásban résztvevőt a rendőr nyomozó hallgatja ki, ennek során a szolgálatban lévő rendőrjárőr egyik tag- jával szándékegységben bántalmazzák azért, hogy vallomást tegyen. In: Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján, Második, hatályosított kiadás, szerkesztő-lektor: Busch Béla, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2013, 476. o. A szerzők állás- pontja szerint, ha az elkövetési magatartás célja a vallomás vagy a nyilatkozat a 2012. évi C. törvény alapján, Második, hatályosított kiadás, szerkesztő-lek- meg nem tétele, bármelyik hivatalos személy a bűncselekmény önálló tettese. tor: Busch Béla, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2013, 476. 71  Kőhalmi László: A hivatali bűncselekmények XXVIII. fejezet Új BTK 75  Kőhalmi László: A hivatali bűncselekmények XXVIII. fejezet Új BTK kommentár 5. kötet Különös rész, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, kommentár 5. kötet Különös rész, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, Főszerkesztő: Dr. Polt Péter, Budapest, 2013, 218. o. Főszerkesztő: Dr. Polt Péter, Budapest, 2013, 217. o. 72  BH 1983.223. 76  Magyar büntetőjog, Különös rész, Szerkesztők: Tóth Mihály – Nagy 73  Dr. Mészár Róza: XXVIII. Fejezet A hivatali bűncselekmények Magyar Zoltán, Osiris Kiadó, Budapest, 2014, 313. o. 12 Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, 3. kiadás, HVG-ORAC Lap- és 77  Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz, szerkesztette: Karsai Krisz- Könyvkiadó Kft, Budapest, 2016, 1156. tina, Közigazgatási és Jogi Kiadványok, Complex Kiadó, Budapest 2013, 630. 74  Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész oldal.

Egység, többség, halmazat halmazatban a régi Btk. 233. § szerinti (a Btk. 268. § Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám szerinti) hamis vád bűncselekményét.86 A halmazati kérdéseket illetően a kommentárok sze- 13 rint természetes egység, ha ugyanazon személytől egy- Ha a kényszervallatás vallomás vagy nyilatkozat meg azon vallomás kikényszerítése céljából különböző nem tételére irányul, úgy a hatósági eljárás akadályo- (erőszak, fenyegetés, más hasonló módszer) a törvényi zása látszólagos alaki halmazat, figyelemmel arra, hogy tényállásban szereplő módszereket alkalmaznak, azo- a kényszervallatás a speciális törvényi tényállás.87 nos módszerek ismételt alkalmazása – rövid időközök- kel, tehát több napon – folytatólagos egységként ér- A mindennapok problémái tékelhető.78 A tanulmány címe arra utal, hogy a kényszervallatás Több ügyben ugyanannak a személynek a sérelmére Janus-arcú, több szempontból is, ami a gyökereit je- vagy több személynek akár ugyanabban az ügyben lenti a máig ható problémáknak is. Ezek – a teljesség elkövetett kényszervallatása bűnhalmazat.79 igénye nélkül – a következők: A kényszervallatás a bántalmazás hivatalos eljárás- – Egy folyamatban lévő büntetőügyben az igazság- ban bűncselekményéhez és a hivatali visszaéléshez szolgáltatásban dolgozóknak – és a társadalom- képest speciális tényállás; találkozásuk esetén a kény- nak is – az az érdeke, hogy a bűncselekményt el- szervallatás valósul meg.80 követő személy minél előbb elfogásra és felelős- ségre vonásra kerüljön. Az elkövető érdeke ezzel A már ismertetett jogeset szerint a kényszervallatás ellentétes: ne derüljön ki, hogy ő volt az adott és a jogellenes fogvatartás bűnhalmazatot alkot.81 bűncselekmény elkövetője. Ha egyedüli elköve- tőről van szó, és nincs különösebb tárgyi és sze- Abban az esetben azonban, ha a bántalmazás testi mélyi bizonyíték, a kényszervallatás jellemzően sérülést is okoz, a hivatali bűncselekménnyel halma- „enyhébb formái” – mint „egyedüli üdvözítő” esz- zatban a testi sértés bűncselekményét is meg kell ál- közök – gyakran felmerülnek. lapítani, könnyű testi sértésnek minősülő cselekmény esetében azonban csak akkor, ha a sértett magánin- Az így nyert beismerő vallomás bírósági szakban dítványt terjesztett elő.82 (Az ezzel kapcsolatos bíró- visszavonható ugyan, ez azonban, mint láttuk, rit- sági határozatot83 már ismertettem.) kán eredményes. A tettleges becsületsértés beleolvad a hivatali bűn- – Ha az ügyben több elkövető van, még tágabb tér cselekménybe, ahogy a szóban elkövetett becsületsér- áll a kihallgatók rendelkezésére: eldönthetik, kit tés is, mind az első eset alaki, mind a második eset lehet a leginkább „megpuhítani” a törvényi tény- anyagi halmazata látszólagos, így a halmazat megálla- állásban írt módszerekkel, majd felhasználni ki- pításának nincs helye.84 kényszerített vallomását a tettestársak befolyáso- lására is. A jórészt jegyzőkönyvben rögzítetteken Ha a hivatalos személy büntetőügyben olyan vallo- kívül történtek bizonyítása úgyszólván lehetetlen. mást kényszerít ki, amelyről tudja, hogy hamis, és a vallomásról készült jegyzőkönyvet az iratok közé csa- – A jogalkalmazók – és itt különösen az ügyészekre tolja, bűnhalmazat létesül a Btk. 268. § (1) bekezdésé- és a bírákra gondolok – a kényszervallatás nyo- nek b) pontja szerinti hamis váddal.85 A bírói gyakorlat mozása és az ügyek tárgyalása alkalmával „két el- egyébként töretlennek mondható abban a tekintetben lentétes tábor” – a sértett és a hozzá kapcsolódó is, hogy ha a kikényszerített valótlan tartalmú vallo- személyek (általában hozzátartozók vagy bűntár- más alapján a sértettel szemben alaptalanul folyik bün- sak), illetve a hivatalos személy elkövető köré cso- tetőeljárás, a kényszervallatással nem állapítják meg portosuló kollégák, parancsnokok – vallomásait mérlegelik. Utóbbiak állításainak természetesen 78  Mészár Róza: XXVIII. Fejezet A hivatali bűncselekmények Magyar eleve több hitelt tulajdonítanak. Nem sokszor for- Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, 3. kiadás, HVG-ORAC Lap- és dul elő, hogy konkrét tárgyi bizonyíték – videón, Könyvkiadó Kft., Budapest, 2016, 1158. hangszalagon vagy CD-n rögzített kép- és hang- felvétel – áll a rendelkezésükre, vagy olyan orvosi 79  Mészár Róza: XXVIII. Fejezet A hivatali bűncselekmények Magyar látlelet, amely kétséget kizáróan – a sértett vallo- Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, 3. kiadás, HVG-ORAC Lap- és másával egyezően – olyan sérüléseket dokumen- Könyvkiadó Kft., Budapest, 2016, 1156. tál, amelyekről az igazságügyi orvosszakértő a keletkezési mechanizmust illetően is azt tá- 80  Mészár Róza: XXVIII. Fejezet A hivatali bűncselekmények Magyar masztja alá, amit a sértett következetesen, egyér- Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, 3. kiadás, HVG-ORAC Lap- és telműen és mindig ugyanúgy mond el. Könyvkiadó Kft., Budapest, 2016, 1156. 86  Legf. Bír. Katf.III.346/1981. In: Blaskó–Miklós–Pallagi–Polt– 81  Mészár Róza: XXVIII. Fejezet A hivatali bűncselekmények Magyar Schubauer: Büntetőjog, Különös rész, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2013, 411. Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, 3. kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2016, 1156. 87  Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján, Második, hatályosított kiadás, szerkesztő-lek- 82  Mészár Róza: XXVIII. Fejezet A hivatali bűncselekmények Magyar tor: Busch Béla, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013, 477. oldal. Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, 3. kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2016, 1158. 83  BH 1980.314. 84  Magyar Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, 3. kiadás, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2016, 1158. 85  BH 1982.38. In: Kőhalmi László: A hivatali bűncselekmények XXVIII. fejezet Új BTK kommentár 5. kötet Különös rész, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó. Főszerkesztő: Dr. Polt Péter, Budapest, 2013, 220.

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám – A bíróság az érdemi döntés során szintén mérle- sített gyanú alapján lefogott személyeket titkos börtö- geli a bizonyítékokat, s ennek során gyakran be- nökben vallatták információk szerzése érdekében. éri azzal a következtetéssel, hogy „törvénysértő 2002-től hivatalosan is megengedhetőnek tartották módszerek alkalmazása a nyomozóknak nem állt bizonyos esetekben a kínzást, ami „továbbfejlesztett érdekében”. nyomozási módszer” néven él tovább. – Egyetértek Bócz Endrével abban, hogy a vallo- Az Egyesült Államokban „bocsánatos bűn” kategó- másra vagy nyilatkozatra kényszerítés érdekében riába tartozik, ha egy olyan terroristát kínoznak, aki az erőszak bármely formájának alkalmazása ti- (feltehetően) nyilvános helyen bombát rejtett el, mert los,88 nem tehető tehát különbség egy pofon, ököl- az ő kínzással beszerzett vallomása alapján a bombát lel való ütés, rugdosás, vagy eszközzel, például hatástalanítani lehet, ezáltal ártatlan emberek mene- gumibottal történő ütlegelés között. Egy fiatal- külnek meg. Ez a szemlélet álláspontom szerint felcse- korú gyanúsítottat már egy verbális fenyegetés is réli a fogalmakat: nem foglalkozik azzal a kérdéssel, megtörhet, míg a „vagányabb bűnelkövetőnél” ez hogy a kínzás maga elfogadható eszköz lehet-e, hanem esetleg csak a folyamatos, súlyos bántalmazás ha- csakis azzal, hogy a hatására az adott pillanatban és tására következhet be. Az alkalmazott eszközök körülmények között el lehet-e érni valamely üdvösnek testre szabott „relatív” alkalmasságnak megítélése vélt eredményt. Amennyiben a kínzás erkölcsileg meg- bonyolult feladat. engedett volna, tágabb tere lenne a törvényességéről *** folyó vitáknak. A zárszó nem feltétlenül optimista. Eközben Európában sincs még meg minden okunk Ma „társadalomvédelmi okokból”, a demokrácia böl- a büszkeségre. Az EU Tanácsának emberi jogi biztosa csőjének tartott országban, kormányzati jóváhagyás- Thomas Hammarberg 2007 decemberében tartott be- sal ismét megengedetté vált a kényszervallatás, ezzel szédében a vizsgálati tapasztalatait összegezve meg- megnyitva annak lehetőségét, hogy megismétlődjék állapította: „A rendőrség agresszív fellépései gyakran mindaz, amiben nekünk egyszer már részünk volt. nem elszigetelt példák, hanem mentalitás termékei. Az Amerikai Egyesült Államokban a 2001. szeptem- Néhány átalakulóban lévő országban megmaradt ber 11. napján történt terrortámadást követően a kín- az a korábbi hit, hogy az a jó rendőrség, amely beis- zás tilalmának elvét félretéve egyre nagyobb számban merő vallomás megszerzésével »megoldja a ügyet«. alkalmazták a kényszervallatást, kifejezetten olyan Ugyanakkor a bíróságok rendkívüli módon támasz- személyekkel szemben, akik terror(gyanús) cselek- kodnak az így aláírt vallomásokra ahelyett, hogy ményt követtek el. másfajta bizonyítási eszköz beszerzéséről gondos- Kiderült, hogy Afganisztánban és Irakban az Egye- kodnának.”89  sült Államok felügyelete alatt álló börtönökben tör- tént kínzások csak a „jéghegy csúcsát jelentik”. Az 89  Hammarberg, Thomas. „There must be no impunity for police violence” amerikai biztonsági szervek által akár meg nem erő- (Nasilje policije ne smije proći nekažnjeno – A rendőrségi erőszak nem ma- radhat büntetlen.) Internet stranica Savjeta Evrope, In: Borba protiv mučenja, 88  Bócz E.: i. m. 16. iskustva OSCE-a 22. o. Kiadja: Kancelarija OSCE-a za demokratske institucije i ljudska prava OSCE Office for Demokratski Institucije and Ljudska prava (ODIHR) Al. Ujazdowskie 1900-557 Warsaw Poland www.osce.org/odihr 14

2000-re, vagyis 10 év alatt 3,85%-ról a tízszeresére, 37,65%-ra nőtt,3 onnan tért Dr. Czédli Gergő* vissza 2017-re 13% köré.4 Ez utóbbit tekinthetjük tehát kiindulópontnak, ehhez képest vár mindenki az új törvénytől pozitív elmoz- A bírósági eljárást gyorsító dulást. és fékező rendelkezések A mérhető eredmények mellett meggyőződésem, hogy a kérdés külső, ügyfe- lek általi, szubjektív meg- az új büntetőeljárási ítélése lényegesen ros�- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám törvényben szabb, mint a valóság. Ez természetes is: a felet nem az átlagos pertartam ér- dekli, hanem a saját peréé. Az időszerű ítélkezés nem csak jogos társadalmi igény, de normatív alapokkal is bír. Az Alkotmánybí- 1. róság szavaival a „büntetőeljárás szabályozásával szem- Előszó ben a jogállamiság normatív tartalmából és a tisztes- séges eljáráshoz való alkotmányos alapjogból levezet- hető alkotmányos követelmény az állami büntetőigény Gyorsan, legalábbis belátható időn belül, hatékonyan megfelelő időn belüli érvényesítése és elbírálása.”5 Az és törvényesen szolgáltatni igazságot örök társadalmi ügyek részrehajlás nélküli, tisztességes módon és és�- igény. Jóllehet a szakma számára nyilvánvaló a meg- szerű határidőn belüli elbírálásának általános kötele- alapozottság és az időszerűség között feszülő, időről zettsége az Alaptörvényből is következik,6 ahogy az időre testet öltő ellentét, nem lebecsülendő a széles Emberi jogok európai egyezménye ugyanezt a tisztes- laikus közönség – a társadalom – részéről jelentkező séges tárgyaláshoz való jog keretében kifejezetten a igény a mind gyorsabb ítélkezés iránt. büntetőügyekben eljáró bíróságokra vonatkozóan tar- Jelen tanulmány az új Be. (2017. évi XC. törvény, a talmazza.7 Az elbíráláshoz szükséges észszerű idő ter- továbbiakban: „Be.”) hatálybalépése óta eltelt rövid mészetesen nem határozható meg egy egzakt szám- időszak tapasztalataira, a jogalkalmazás eddigi nehéz- ban, az különösebb – terjedelmi okokból mellőzött – ségeire és a kialakulóban lévő, egyes esetekben még nemzetközi kitekintés nélkül is leszögezhető, hogy hangsúlyosan nem letisztult bírói gyakorlatra fóku- ezen időtartamot az EJEB is az ügy egyedi sajátosságai, szálva elemzi a törvény tételes rendelkezéseit. bonyolultsága, a panaszos és a hatóságok magatartása Az mindenképp előre bocsátandó, hogy amellett, alapján állapítja meg.8 hogy gyors vagy lassú egy eljárás csak valamihez ké- Egy eljárás idejét számos jogon kívüli körülmény is pest lehet, időszerűségét illetően a magyar bírósági befolyásolja, így a szervezetrendszer személyi, anyagi rendszer évek óta az uniós átlag felett teljesít.1 Egyet- helyzete, felkészültsége, leterheltsége, hogy csak a leg- len nagyon rövid és vázlatos statisztikai kitekintés kí- nyilvánvalóbbakat említsük.9 A legmeghatározóbbak vánkozik ide: 1931-ben a Budapesti Királyi Ítélőtábla azonban az eljárási keretek. A Be. kodifikációjának illetékességi területének egyes bírái előtt az ügyek 1,1%-a fejeződött be két éven túl, és összesen mintegy 4,5% tartott tovább egyetlen évnél,2 mely számokkal 3  Hack Péter – Farkas Ákos – Bodor Tibor – Láng László – Bánáti János: ma is kiegyeznénk, akkoriban mégis az eljárást gyor- A büntetőeljárás reformja. In: Fundamentum 6. évf. 2. sz. (2002) 49–69. o.; sító megoldások keresésére ösztönözte a közgondol- 50. o. kodást. Ehhez képest a rendszerváltást követően a he- lyi bíróságok szintjén az egy éven túli ügyek aránya 4  Az ítélkezés időszerűsége 2017. I. félévben (Az ítélkezés időszerűsége 2017. I. félévben (az Országos Bírósági hivatal tájékoztatója, https://birosag. hu/sites/default/files/allomanyok/stat-tart-file/idoszeruseg_2017_i_felev_ komm.pdf) 2. o. 5  14/2004. (V. 7.) AB határozat. *  Bíró, Szegedi Járásbíróság 6  Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek. 1 https://birosag.hu/media/aktualis/igazsagugyi-eredmenytabla- 7  Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk (1) bek. 8  Lásd: Edel, Frédéric: The length of civil and criminal proceedings in the magyarorszag-az-elso. Megjegyzem, az EU pont a büntetőügyeket csak rész- case-law of the European Court of Human Rights. 2nd Ed. Council of Europe ben, a pénzmosásokra vetítve vizsgálta, e téren pedig a legutolsó eredmény- Publishing, Strasbourg, 2007., 33–34. o. táblán is az utolsó harmadba estünk (The 2018 EU Justice Scoreboard. Pub- lications Office of the European Union, Luxembourg, 2018, 21. o.). 9  Az ügy elhúzódására vezető tipikus okokat illetően lásd pl.: Kiss Anna, Mészáros Ádám: A nyomozások időszerűsége, a nyomozás gyorsítása. OKRI, 2  Mendelényi László: A büntetőeljárás gyorsításának módjairól. In: Jogtu- Budapest, 2012. (http://www.bm-tt.hu/cuccok/letolt/rendtudtar/be_ dományi Közlöny 67. évf. 47. sz. (1932.) 269–270. o.; 48. sz. 276–277. o., 49. gyorsitas_kutjel_meszaros_kiss_2011%20doc.pdf) (letöltési idő: 2018. au- 15 sz. 285–286. o., 286. o. gusztus 6.) 4–5. o.

egyik fő indoka volt az „eljárások időszerű befejezése” teljesen új irány, miszerint az elsőfokú bíróság a gaz- iránt mutatkozó „jelentős társadalmi igény”.10 Ugyan- dálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények mi- ezen célkitűzés a törvény preambulumának legelején atti ügyekben három hivatásos bíróból járó tanácsban is visszaköszön. Tóth Mihály szavaival igazi „örökzöld” jár, mely tanács egyik tagja ráadásul gazdasági (pol- indok ez.11 Hogy a régi cél ezúttal mennyiben teljesül, gári) ügyszakos bíró.16 Ezen ügycsoportba tényszerűen annak végső mérlege csak évek, évtizedek múltán von- a legmunkaigényesebb ügyek tartoznak, nem ritkán ható majd meg, jelen tanulmány így elsődlegesen arra sok vádlottas, hatalmas vagyoni hátrányokat okozó a kérdéskörre keresi a választ, hogy büntetőeljárásunk költségvetési csalások stb., így érthető, hogy a jogal- egyes változásai mennyiben járulhatnak hozzá az kotó az ilyen ügyeket tárgyaló bíráknak valamiféle se- ügyek minél gyorsabb befejezéséhez. Minthogy az gítséget próbál nyújtani. Egy hivatásos bíró a tanács éremnek két oldala van, nem hallgatható el az sem, ha tagjaként nyilvánvalóan érdemibb segítséget jelenthet egyes megoldások – nem ritkán más, fontos érdekből a tanács elnökének, mint egy ülnök, ily módon az adott persze – éppen ezen általános cél ellenében hatnak. ügy szerencsés esetben valamivel előbb befejeződhet. Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám Noha a büntetőeljárás teljes idejét alapvetően befo- Tény viszont az is, hogy eddig egy törvényszéki bíró lyásolja a nyomozás hossza és minősége, avagy épp az tárgyalt egy ilyen ügyet, a jövőben viszont három bíró ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata,12 a tanul- ül adott esetben napokon át a tárgyalóteremben, ami mány némi részrehajló megközelítéssel kifejezetten a tanács tagjai egyéb ügyei időszerűségének aligha a bírósági eljárásra fókuszál. Ebből a nézőpontból vi- tesz jót. Egy teljes bíróság szempontjából ezen módo- szont a bírósági eljárás konkrét szabályai előtt a tör- sítás kizárólag akkor „éri meg” tehát, ha a kiemelt je- vény Be. általános szabályait is górcső alá veszi, keresve lentőségű gazdasági ügy kevesebb, mint harmadannyi a választ arra a kérdésre, hogy várhatóan mennyiben idő alatt véget ér, mint korábban – ez a feltevés azon- válik (válhat) gyorsabbá és egyszerűbbé az eljárás a ban illuzórikus. Nem beszélve arról, hogy kisebb tör- korábbi Be.13 ismert, „kitaposott” szabályaihoz képest. vényszékeken 2-3 elsőfokú büntetőbíró tárgyal össze- sen, akik ügyeinek mintegy fele esik ezen új kategó- riába.17 2. Minekutána a bíróság összetételére vonatkozó A Be. statikus része utóbbi rendelkezést csak a Be. hatályba lépését köve- tően érkezett ügyekben kell alkalmazni,18 és ilyen ügyek azért nem érkeznek tömegével, az átfogó gya- 2.1. A büntetőeljárás általános korlati tapasztalatok még váratnak magukra. Az ülnö- szabályairól köktől főszabályként ugyanakkor a folyamatban lévő ügyekben is elbúcsúzhatunk.19 Az eljárás résztvevői a vagyoni érdekelt – egyéb ér- Az új jogszabály a korábbi Be.-nél valamivel áttekint- dekelt új fogalomkörével némiképp módosultak, ami hetőbben, logikusabban tartalmazza az eljárás legkü- a szabályozást nézetem szerint áttekinthetőbbé tette. lönfélébb általános szabályait. Magát a jogszabályt kö- E tanulmány tárgya szempontjából a legjelentősebb vetve látható, hogy változik a járási (kerületi) bírósá- változás azonban a védőt érinti, egészen pontosan an- gok, illetve a törvényszékek hatásköre is,14 azonban nak kirendelési módját. Ez ugyanis egy olyan pont, ennél jelentősebb és ellentmondásosabb hatásokat ahol a jogalkotó a két rossz közül végül a lassabb, de hozhat a bíróságok összetételének változása. megnyugtatóbb megoldást választotta. Hosszú ideje érte részben jogos kritika a korábbi Be. azon rendel- Egyrészről az elsőfokú bíróság immár főszabályként kezését, miszerint a védőt az a hatóság rendelte ki, egyesbíróként jár el,15 ami egy régi tendencia betető- mely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.20 Elvi sí- zése, és figyelemmel arra, hogy az ülnökök a gyakor- kon tehát abszolút helyes, hogy a hatályos törvény sze- latban eddig is kevéssé vettek részt az érdemi döntés- rint a védő személyét a területileg illetékes ügyvédi hozatalban, helyeslendő. Ez az eljárás sebességére el- kamara jelöli ki.21 hanyagolható hatással bírhat, emellett valamennyi napidíj is megtakarítható, bár ez a szakértők, védők Gyakorlati szempontból ugyanakkor említést érde- díjához képest jelképes. mel, hogy a nyomozó hatóságok kirendelési gyakorlata, főleg régebben, olykor tényleg arra látszott utalni, hogy Másrészről viszont sokkal ellentmondásosabb azon minél „passzívabb” védő kerüljön az eljárásba, azt azon- 10  2017. évi XC. tv. indokolása (a továbbiakban: „Miniszteri indokolás”) II. Fejezet. 11  Tóth Mihály: Néhány megjegyzés az új büntetőeljárási törvényhez. In: 16  Be. 13. § (3) bek. Belügyi Szemle 66. évf. 3. sz. (2018) 55–71. o., 57. o. 17  A gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekményeket a Be. 10. § (1) 12  Mindezek kiemelt jelentőségét már 90 évvel ezelőtti reformtörekvések bek. 3. pontja sorolja fel. is felismerték. Mendelényi László, néhai kúriai bíró is megjegyezte, hogy „a 18  Be. 868. § (2) bek. rendőri hatóságok (…) túlbuzgóságukban a nyomozást valami öncélú intéz- 19  Be. 868. § (3) bek. ménynek tekintik és nyomoznak, nyomoznak és nyomoznak.” (Mendelényi i. 20  Korábbi Be. 48. § (1) bek.; pl. Hack Péter: A védelem és a védő szerepé- m. 286. o.) nek aktuális kérdései. In: Magyar Jog 58. évf. 2. sz. (2011) 87–92. o.; 89–90. o. 16 13  1998. évi XIX. tv.; a továbbiakban korábbi Be. 21  Be. 46. § (1) bek. Nem meglepő módon az ügyvédi kar üdvözölte is ezen 14  Lásd: Be. 20. § (1) bek. változást [Bánáti János: Védői szemmel az új büntetőeljárási törvényről. In: 15  Be. 13. § (1) bek. Belügyi Szemle 66. évf. 3. sz. (2018) 85–99. o.; 89. o.].

ban erősen kétlem, hogy a bíróságok nem kompetens bályok szélesebb körű alkalmazásának tárgyi, techni- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám védőt próbáltak mindig is biztosítani a terheltnek. A kai feltételei mindazonáltal egyelőre hiányoznak. kamara véletlenszerű kijelölései ehhez visszalépést is 17 hozhatnak. Másrészt éppen az egyszerűbb ügyekben Az eljárási cselekményekre irányadó egyes rendel- okoz majd gondot, hogy a kamara egy órán belül köte- kezéseket illetően üdvözlendő, hogy a költségkedvez- les visszaigazolni a védőt,22 akit a bíróság ezt követően ményről immár a jogi segítségnyújtó szolgálat dönt, tud idézni rövid úton, és még ennek eredményessége azonban ha erre a döntésre várni kell, az az eljárás el- esetén is, igény esetén további legkevesebb egy órát húzódására vezethet.30 Hasonlóképpen helyes, és jól kell neki felkészülésre biztosítani, illetve további sza- példázza az új törvény megváltozott fókuszát, hogy az bály, hogy idézni (értesíteni) a védőt az eljárási cselek- elkésett, kizárt, nem jogosulttól származó, sőt a koráb- ményről még sürgősség esetén is legkevesebb 2 órával bival azonos tartalmú alaptalan indítvány érdemi in- az eljárási cselekmény megkezdése előtt kell.23 Mindez dokolás nélküli elutasítását a Be. immár főszabállyá a véletlenül épp a bíróság épületében tartózkodó ügy- teszi.31 Odáig ugyanakkor nem jutott el, hogy az ilyen véd kirendeléséhez képest oly mértékű késedelem, határozat elleni jogorvoslatot is általánosan kizárná, hogyha egy egyébként egyszerű ügyben bármely okból ami pedig erősen megfontolandó lenne. hirtelen válik szükségessé a védő részvétele – ami azért időről időre mindig is előfordul akár meghatalmazás Teljes mértékben ügyfélbarát azon új rendelkezés, visszavonása, akár mondjuk a kóros elmeállapot lehe- hogy az idézést és az értesítést az eljárás valamennyi tőségének felmerülése okán –, akkor a tárgyalást bizo- résztvevőjének immár oly módon kell kézbesíteni, nyosan el kell halasztani. hogy azt a címzett legkevesebb 5 nappal az eljárási cselekményt megelőzően megkapja,32 ám ez a külön- Ha a kamara egy órán belül nem jelöl ki ügyvédet, féle okból sürgős eljárási cselekmények szabályszerű vagy az nem elérhető, akkor a kijelölés joga ugyan a lebonyolítását aligha segíti elő. Hátráltathatja a ható- bíróságra „száll vissza”,24 azonban a fentiekkel analóg ságok munkáját azon új rendelkezés is, hogy az idé- módon ekkor is igaz, hogy mire a bíróság tárgyalni zéssel szembeni mulasztás jogkövetkezményei telefo- tudna, már rég a következő tárgyalását kell megkez- non történt idézés esetén kizárólag akkor alkalmaz- denie. hatóak, ha a beszélgetést a büntetőügyben eljáró ha- tóság rögzítette.33 Ezen szabály értelme megkérdője- A Be. kodifikációja során az egyik kiemelt cél volt a lezhető, hiszen az idézésről készült feljegyzés közok- sértett pozíciójának erősítése, és a jogalkotó korábban iratként eddig is tartalmazta a beszélgetés tényét és „megfontolandónak” tartotta egy új sértett-fogalom tartalmát. bevezetését,25 de utóbbi végül elmaradt. Ily módon a sértett fogalma változatlanul nem feleltethető meg Érdemes kitérni röviden a legkülönfélébb techni- maradéktalanul a 2012/29/EU irányelv rendelkezése- kai vívmányok alkalmazására. Létezhet egyfajta álta- inek. A korábbi Be. ezen túlmenően sem implemen- lános idegenkedés, ami önmagában is fékezi a külön- tálta teljeskörűen az áldozatok védelméről szóló em- féle telekommunikációs eszközök alkalmazását. A szé- lített irányelvet, és éppen a különös bánásmódot lesebb alkalmazás eljárásjogi feltételei ezzel együtt is igénylők szenvedtek leginkább csorbát.26 Ezt orvoso- adottá váltak bizonyos esetekben, mégpedig elsősor- landó, a jogalkotó érdekes megoldást választott, ban a fogvatartottak esetén. Amikor majdan mind a ugyanis az irányelv ugyan csak különös bánásmódot tárgyalótermek, mind a bv. intézetek erre technikai- igénylő (pontosabban különösen kiszolgáltatott) sér- lag képessé válnak, főszabályként immár videókon­ tettek jogairól szól, ezen szabályanyagot azonban a Be. ferencia útján kell lebonyolítani a letartóztatás ülésen a sértetten kívül a tanúkra is kiterjeszti.27 A szándék történő meghosszabbítását.34 Ez, feltéve és remélve, elvitathatatlanul nemes, viszont a fölös részletektől hogy a technika gördülékenyen fog működni, a bíró- sem mentes, bürokratikus szabályok alkalmazása nem ságok számára voltaképpen közömbös, elvileg se egy- az eljárás gyorsítása felé mutat. Ez különösképpen igaz szerűbb, se bonyolultabb nem lehetne egy ily módon arra, hogy a törvény az eljárási cselekményekről való megtartott ülés – az elkülönített helyiségben elegendő kép- és hangfelvétel készítését, telekommunikációs a bv. alkalmazottjának jelenléte a személyazonosság eszköz használatát ilyen esetekben legalábbis prefe- igazolása érdekében.35 Az összességében költségkí- rálja,28 olykor egyenesen kötelezővé teszi.29 Ezen sza- mélő rendszer egyedül a védekezéshez való jogot kezdi ki: amennyiben a védő nem megy ki a bv.-intézetbe 22  Be. 47. § (1) bek. a) pont. – ami, ha a bv. nincs a szomszédban, igen valószínű –, 23  Be. 49. § (6) bek.; 113. § (4) bek. akkor az ügyfelével való közvetlen eszmecsere elma- 24  Be. 47. § (1) bek. a) és c) pont; 49. § (4) bek. 25  Czédli Gergő: The Protection of Particularly Vulnerable Victims in 30  Be. 77. § (1) bek. Korábban lehetőség volt arra, hogy az eljárás befejezése Hungarian National Law. In: Acta Juridica Hungarica 57. évf. 3. sz. (2016), érdekében a bíróság a vádlott költségmentességét a tárgyaláson akkor is enge- 305–321. o.; 319. o. délyezze, ha a szükséges űrlapot és mellékleteit az nem prezentálta. [9/2003. 26  Uott. 318. o. (V. 6.) IM–BM–PM együttes r. 6. § (2) bek.] 27  Be. 81. § (1) és (2) bek., 82. §. 28  Be. 85. § (1) bek. j) és k) pont, (2) bek. a) és b) pont, 87. § (1) bek. a) pont. 31  Be. 80. § (1) bek. 29  Nemi erkölcs elleni bűncselekmények 18. életévét be nem töltött sértettje 32  Be. 113. § (3) bek. esetén [Be. 89. § (4) bek. b)–e) pont]. 33  Be. 116. § (6) bek. 34  Be. 121. § (3) bek. c) pont 35  Más kérdés, hogy ez esetben az ügyész aligha fogja az ülés előtt, a folyo- són kézbesíteni indítványát a gyanúsítottnak [vö. Be. 469. § (2) bek.].

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám rad, még ha legalább a kettőjük közti hangkapcsolatot a hatóság tájékoztassa. Ennél aggályosabb a jogorvos- biztosítani is kell.36 Összességében, főleg utóbbi eset- lati nyilatkozat kérdése, ha ugyanis a vádlott a védőt től eltekintve azért erős túlzásnak érzem a távmeg- bízza meg a fellebbezés beadásával az ítélet kihirde- hallgatást az infrastruktúra javításával együtt is eljá- tésekor fenntartott 3 munkanapos határidőn belül, rást gyorsító megoldásnak tekinteni.37 akkor az elektronikus út megsértésével a terhelt a jog- orvoslati jogától teljes mértékben elesik. Eltérő ren- A telekommunikációs eszközök alkalmazásának má- delkezés hiányában az ilyen fellebbezés (egyéb jogor- sik fő esetköre az eljárás valamely résztvevőjének vé- voslati nyilatkozat) elutasításáról rendelkező végzés delme, ebben különösebb változás nem következett be. elleni további fellebbezés ugyan nem kizárt, a felülbírálat azonban teljes mértékben formális, és így A másik terület, ahol épp a technika ördöge miatt értelme is kétséges, hiszen az semmilyen mérlegelést élesen válik el az elmélet a gyakorlattól, az az elektro- nem igénylő ténykérdés, hogy az irat papír alapon nikus ügyintézés. E terület annyiban kakukktojás, vagy elektronikusan érkezett-e. hogy a 2018. január 1. napjától kezdve indult büntető- eljárásokban kell alkalmazni,38 így némi gyakorlati ta- A kézbesítés kapcsán az a változás említendő, hogy pasztalat már felhalmozódhatott. Ez abban foglalható egyrészről immár a vádirat esetén is van helye kézbe- össze, hogy a januári félkész állapottól a technikai fel- sítési fikciónak (korábbi nevén vélelemnek), másrészt tételek ugyan sokat javultak, de az optimálistól távol e fikció beálltáról a címzettet mind előbbi esetben, esnek. Az önmagában tény, hogy a postához képest az mind az ügydöntő határozat esetén – egyszerű külde- elektronikus kézbesítés összehasonlíthatatlanul gyor- ményként való megküldéssel – még külön tájékoztatni sabb. Minekutána azonban a résztvevők jelentős része, is kell.42 Teljesen új és reményteli intézmény a kézbe- mindenekelőtt a terhelt és a tanú elektronikus kap- sítési megbízott, aki a terhelt esetén a védő, és aki ese- csolattartásra továbbra sem köteles – nem is várható tében a küldeményt a megbízott általi átvételtől szá- el tőlük –, és gondok a kézbesítéssel egyébként is az ő mított 15. napon kézbesítettnek kell tekinteni.43 Sze- esetükben merülnek fel jellemzően, tényleges gyorsí- repére a vádlott jelenléte kapcsán még visszatérünk, tást az eljárásba a félig elektronikus ügyintézés nem az azonban már itt megemlítendő, hogy a védő, és ez hoz. Mindemellett a védőkkel való kapcsolattartás is elsősorban a kirendelt védőnél bír jelentőséggel, sem- döcögős, indulásakor lényegében csak annak volt ké- milyen módon nem kötelezhető ezen megbízatás el- pes a rendszer elektronikus iratot kézbesíteni, aki ezt vállalására. Arra a kérdésre a gyakorlat sem adott egy- megelőzően már küldött ily módon beadványt a bí- előre választ, hogy mi a teendő, ha attól a kirendelt róságnak.39 Végül ismeretlen és jogon kívüli okból az védő elzárkózik.44 ügyészséggel való kapcsolattartás gépezetébe is ke- rült bőven porszem: egyes esetekben a vádirathoz, Részben változtak a határidőszámítás szabályai, és (vád)ind­ ítványhoz mellékelt nyomozati irat nem, hiá- ami fontosabb: az igazolási kérelem előterjesztésének nyosan vagy olvashatatlan formátumban érkezik meg, objektív határideje 3 hónapra rövidült.45 Bevezetett ami az idő szorításában az iratok visszaküldéséhez, továbbá a törvény egy egy hónapos általános ügyinté- kényszerintézkedés hosszabbítása iránti indítványok zési határidőt,46 mely elmulasztásának igazi lex elutasításához is vezethet.40 imperfectaként nincs és nem is igazán lehet jogkövet- kezménye. Az elektronikus kapcsolattartás tételes rendelkezé- seit ismertetni ehelyütt szükségtelen, az időszerűségi 2.2. A bizonyítási eljárás kérdéseket illetően az igényel hangsúlyozást, hogy a kötelező elektronikus út megsértésével benyújtott be- Az egyes változó részletszabályokon túl kétirányú, advány hatálytalan, a jogorvoslati nyilatkozatot pedig igen jelentős koncepcionális változás érte a bizonyí- érdemi indokolás nélkül el kell utasítani.41 Arról előbbi tási eljárás szabályait. A korábbi Be. is akként rendel- esetben a jogszabály továbbra is hallgat, hogy van-e a kezett, hogy a bűnösséget alátámasztó bizonyítékot a bíróságnak a beadvány figyelmen kívül hagyásán kí- bíróság nem köteles beszerezni és megvizsgálni, ha a vül bármilyen egyéb feladata. A tisztességes eljárás a vádló nem indítványozza.47 Ezzel a szabállyal azonban beadvány tartalmától, jelentőségétől is függően azt éles ellentétben állt a bíróság azon kötelezettsége, azért véleményem szerint megkívánhatja, hogy az el- hogy a tényállásnak a valósággal megegyező tisztázá- járás adott résztvevőjét az első ilyen irat érkezését kö- sára köteles.48 A bírói gyakorlat ugyan évek óta a tisz- vetően a hatálytalanság puszta tényéről egy átiratban 36  Be. 124. § (3) bek. 42  Be. 132. § (4) bek. 43  Lásd Be. 136. § 37  Kiss Anna: A hazai büntetőeljárás hatékonyságáról. In: Kriminológiai 44  Az egyik megoldást a védő kizárása jelentheti, a terheltével ellentétes Tanulmányok 53. (2016) 81–97. o., 83. o. magatartás tanúsítása miatt (bár kérdés, mi a terhelt valós érdeke). A másik 38  Be. 868. § (6) bek., korábbi Be. 606/C. §. megoldás, hogy a terhelt indokolt esetben új védő kirendelését kérheti. További 39  Ez a BIIR rendszer valamiféle informatikai korlátja, kézbesíteni ún. kap- álláspont szerint ilyenkor a vádlott köteles jelen lenni, a bíróságnak teendője csolati kód alapján tud. Ennek hiányában a bíróság papír alapon kézbesít. nincs. (2018. november 12. és 14. napja közötti országos kollégiumvezetői ér- 40  Szegedi Járásbíróság 6.Be.1666/2018/2.; 6.Bny.296/2018/2. Az is elő- tekezlet; Szegedi Ítélőtábla 2018. december 7-i ülése.) fordul, hogy kizárólag egy nyomozati irat érkezik, vádirat nélkül, amikor pedig 45  Be. 139. § (2) bek. 18 még azt is csak vélelmezni lehet, hogy az ügyész vádat kívánt emelni. Utóbbi 46  Be. 142. § esetben érdemi határozatot nem kell hozni, mert nincs miről. 47  Korábbi Be. 75. § (1) bek. 2. mondata. 41  Be. 161. § (2) bek. 48  Uott.

tább funkciómegosztás talaján állva az ügyészi tétlen- is ki akart elégíteni, a funkciómegosztás melletti „kis- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám ség esetén nem tekintette megalapozatlanság miatti kaput” nyitva hagyva.51 hatályon kívül helyezés okának a senki által nem in- 19 dítványozott terhelő bizonyíték beszerzésének elmu- Ez a rendszer nyitva hagyja továbbá a „vegyes” bizo- lasztását, de a kérdést mindig valamelyes bizonytalan- nyítékok kérdését. Egyes bizonyítékok természetük- ság övezte. nél fogva egyszerre terhelőek és mentőek is bizonyos részleteikben, köteles-e a bíró ezeket beszerezni, tár- Ehhez képest a hatályos Be. tovább mozdul a funk- gyalás anyagává tenni? Továbbá gyakran lehetetlen ciómegosztás irányába, mert ugyan a bíróság a dön- előre látni, hogy az ítéleti tényállás szempontjából a tést továbbra is valósághű tényállásra köteles alapozni, jövőben egy bizonyíték mely részének milyen súlya de világossá teszi, hogy a vádat alátámasztó bizonyí- lesz. Mivel a megalapozatlanság mindenképpen kerü- tékok prezentálása a vádlót terheli; indítvány hiányá- lendő – már csak épp az időszerűség miatt is –, a vá- ban a bíróság bizonyíték megvizsgálására nem köte- lasz az, hogy ezen bizonyításokat is le kell folytatni. les.49 Ha az ítélet „nyilvánvalóan” azért lesz részben Ugyanez mondható el természetesen azon bizonyítás- vagy egészében megalapozatlan, mert a vádló nem ról, aminek várható eredménye előzetesen megjósol- terjesztett elő bizonyítási indítványt, úgy a megalapo- hatatlan (pl. egy számba jöhető tanút a nyomozás so- zatlanság következményei – részbizonyítás alapján el- rán egyáltalán nem hallgattak ki). térő tényállás megállapítása vagy hatályon kívül he- lyezés – nem alkalmazhatóak.50 Nagy kérdés, és erre Mindezek miatt talán szerencsésebb lenne (lett a szerző sem tud ez idő tájt választ adni, hogy mikor volna), a teljesebb funkciómegosztás felé lépni az új „nyilvánvaló”, hogy ez a megalapozatlanság oka, illetve Be.-vel. Az időszerűségnek csak javára válhatott volna. miként határolható el a nem nyilvánvaló esetkörtől. Előzetesen akkor látszik a vádló tétlensége mellett is Minden kritikai megjegyzés nélkül üdvözlendő megállapíthatónak a megalapozatlanság, ha a bíróság azonban azon új, a polgári eljárásból átszivárgott sza- az egyébként indítványozott bizonyítást sem folytatta bály, miszerint a hivatalból ismert és a köztudomású le, vagy értékelte logikailag tévesen, de emellett egyéb tényeken túl nem kell bizonyítani azon tényeket sem, bizonyítás is szükségesnek mutatkozott volna, amire melyek valóságát a felek együttesen elfogadják.52 viszont indítvány se érkezett. A gyakorlatban ez az ügyek igen jelentős hányadában jelentheti a bizonyítási eljárás kisebb-nagyobb részé- Látni kell azt is, hogy bár a bíróság indítvány hiányá- nek megspórolását, hiszen a bűnösség tagadása esetén ban elvileg semmilyen – se terhelő, se mentő – bizonyí- is, a minimális terhelti kooperációt feltételezve. Szám- tást nem köteles lefolytatni, a megalapozatlanság alól talan esetben pl. csupán a tudattartalom képezi a bi- csak a terhelő bizonyítás mellőzése esetén mentesül. zonyítás tényleges tárgyát (a csalástól a kábítószer bir- Másként megfogalmazva tehát a terhelt javára továbbra toklásán át az embercsempészésig). is kötelesek maradtak a bíróságok hivatalból is bizonyí- tást felvenni, viszont mivel teljesen egyértelművé vált, Ezen könnyítés kiaknázása szintén bizonyos mérvű hogy a terhére nem, ez a jövőben elejét veheti egyes bírói aktivitást igényel: semmi akadálya nem mutat- esetekben a szükségtelen „túlbizonyításnak.” kozik, hogy akár az előkészítő ülésen, akár később a tanács elnöke arra terelgesse a feleket, hogy felismer- A hatályos Be. mindemellett nem is tiltja meg sem- jék az ügy azon részeit, amiben semmilyen vita nin- milyen irányba a hivatalbóli bizonyítást, ami így egy csen közöttük. Fontos látni, hogy bár ezen bizonyítás furcsa, vegyes rendszert eredményez, hiszen nem köti lefolytatása a bíróságnak immár nem kötelessége, de meg a bíró kezét, azonban talán még a korábbinál is arra továbbra is lehetősége van, így a szabály alkalma- nagyobb jelentőséghez juttatja az egyéni bírói hozzá- zása megint csak bírói hozzáállás kérdése is. Egyetér- állást, szerepfelfogást. Ez a gondolatsor odáig vezet, tek mindemellett Erdei Árpád azon megjegyzésével hogy elméletileg elképzelhető, hogy ugyanazon ügy- is, hogy a felek egyező állításának elfogadása inkább ben egy aktivistább szemléletű bíró beszerzi még a formális, mint az anyagi igazság megállapításához – csak a példa kedvéért – a szükséges szakvéleményt, vezethet,53 ami egyébiránt a funkciómegosztás fenti kihallgatja a nyilvánvalóan számba jöhető tanúkat, változásaira is igaz. majd bűnösítő ítéletet hoz; egy ilyen értelemben pas�- szívabb, a vádlói szerepkörtől idegenkedő bíró viszont A bizonyítás egyes részletszabályait illetően inkább hivatalbóli bizonyítás nélkül a felmentésig jut. Mivel kisebb, de olykor jelentős pontosítások jellemzik az mindkettő megoldás törvényes, megítélésem szerint új jogszabályt. Hogy a terheltet figyelmeztetni kell a másodfokon mindkét ítéletet helyben kellene hagyni. kegyeleti jog megsértésére is, nem eget rengető vál- A kérdés már csak az, hogy ez mennyiben felel meg a tozás. Némi zavart okozott ugyanakkor az a rendelke- törvény előtti egyenlőségnek. Egyet kell érteni Tóth zés, hogy a terhelti figyelmeztetés szerint tájékoztatni Mihállyal is abban, hogy ez a kettősség arra vezethető kell jogairól, ugyanis ezek igen számosak, így az ismer- vélhetően vissza, hogy a jogalkotó két ellentétes igényt tetésük aligha gyorsítja a kihallgatást.54 A bírói gya- 49  Be. 163. § (2) bek., 164. § (1) és (3) bek. 51  Tóth: i. m. 65. o. 50  Be. 592. § (4) bek. 52  Be. 163. § (4) bek. c) pont; vö.: 1952. évi III. tv. (a korábbi Pp.) 163. § (2) bek. 53  Erdei Árpád: Újítások, találmányok, felfedezések a büntetőeljárási bizo- nyításban. In: Belügyi Szemle 66. évf. 3. sz. (2018) 5–21. o.; 12–13. o. 54  Be. 185. § (1) bek.; Be. 39. § (1), (2) és (4) bek.

korlat arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel az mert végleg szakítani a korábbi Be. rendszerével. idézés e jogokat már kimerítően tartalmazza, így a A részletszabályok szintjén ugyanis a vádlott jelenléte tárgyaláson való ismételt felsorolásuk szükségtelen.55 a tárgyaláson továbbra is kötelező.59 Amihez joga van, Az új tanúzási figyelmeztetés ellenben meglehető- az ezen jelenléti kötelezettségéről (a törvény szóhasz- sen sutára sikerült. Abban ugyanis nincs változás, hogy nálatával „jogáról”) való kifejezett lemondás. Ez a jog a kihallgatás elején tisztázni kell a vallomástétel lehet- viszont – ha részben eltérő tartalommal is – egy ideje séges akadályait, a tanú esetleges elfogultságát.56 Eset- már egyébként is megillette.60 leges akadály esetén az eljárás teljesen értelemszerű Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy érdemi vál- is; viszont ha egyszer éppen tisztáztuk, hogy a tanú- tozás nem történt. A hatályos törvény szerint ugyanis nak nincs joga a vallomástételt megtagadni, akkor az kötelező a jelenlétről való lemondás mellett a védőt a igazmondási kötelezettség és a hamis tanúzás, vallo- kézbesítési feladatok ellátásával megbízni.61 Ezen sza- más jogosulatlan megtagadása következményei mel- bályozás összességében pozitívként értékelendő, meg- lett lege lata mégis fel kell hívni a tanú figyelmét arra, látásom szerint ugyanakkor elegendő lenne a kézbe- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám hogy a vallomást megtagadhatja, ha az azt megalapozó sítési megbízott kötelező alkalmazása azon esetekben, okok akár a jelenben, akár a cselekmény idején állnak amikor a vádlott magyarországi tartózkodási hellyel fenn; vallomása pedig akkor is felhasználható, ha ké- nem rendelkezik. Magyarországi cím esetén ugyanis sőbb a vallomástételt megtagadja.57 Ez elég biztos re- a kézbesítési megbízott ronthatja is az időszerűséget, ceptje a tanú összezavarásának, és nem látni mögötte hiszen mint láthattuk, az értesítés az előbbi általi át- a jogpolitikai indokot. Természetesen teljesen más a vételtől számított 15. napon számít kézbesítettnek a helyzet akkor, ha fennáll valamely vallomásmegtaga- terheltnek, amihez hozzá kell adni a kötelezővé vált dási ok, és a tanú ezzel élni nem kíván, úgy a fenti fi- 5 napos időközt, így praktikusan tárgyalást csak úgy gyelmeztetés adekvát, és szorosan össze is függ azon lehet tűzni, hogy a vádlott értesítését a védő legalább további nóvummal, hogy a jövőben a korábbi vallomás 20 nappal a határnap előtt bizonyosan megkapja. akkor is felhasználható, ha a vallomást utóbb jogosan A megváltozott hangsúlyt hűen tükrözi azon válto- tagadja meg a tanú. zás, hogy amennyiben a vádlott a tárgyaláshoz való A korábbi Be.-nek a szakértő bevonására vonatkozó jogáról szabályszerűen lemondott, úgy távollétében a rendelkezései a gyakorlatban nem igazán váltak be, tárgyalást kötelező megtartani, míg korábban erre helyette jelenik meg a magánszakértő jogintézménye, csupán lehetőség volt.62 Mindazonáltal a vádlottak je- melyet a jogalkotó épp az eljárás parttalanná válása lenlétének biztosítása iránti küzdelem nem ért véget, érdekében viszonylag szigorú mederbe próbál terelni. hiszen teljes passzivitásuk esetén – megjelenés és le- Hogy ez az eljárások elhúzódásának mennyiben veszi mondó nyilatkozat hiányában – a helyzet gyakorlati- elejét, egyelőre kétséges, mert a fő problémát eddig lag változatlan. Odáig ugyanis nem ment el a jogalkotó, is a vélemények késedelmes előterjesztése jelentette, hogy ha megfelelő eljárásjogi bástyákkal biztosítva is, ami ugyan szankcionálható, de bizonyos szakterüle- de bármiféle mulasztási ítéletet lehessen hozni bün- teken egyszerűen nem áll elég igazságügyi szakértő tetőügyben. (Hacsak azt nem tekintjük ilyennek a rendelkezésre. büntetővégzés esetén a tárgyalás tartását kérő fél meg nem jelenését.) 2.3. A vádlott jelenléte Természetes, hogy a vádlott lemondása nem tekint- hető végérvényesnek, bármikor bejelentheti, hogy a Nagyot ugorva, térjünk át a bírósági eljárás általános tárgyaláson jelen kíván lenni.63 Az viszont túlzó óva- szabályaira. Valódi, forradalmi változásokat láthatunk tosság, hogy amennyiben a vádlott vallomást és főleg a vádlott tárgyalási jelenlétének kérdésében. Régóta amennyiben észrevételt tesz, ezt annak kellett tekin- megfigyelhető törekvések eredményeként a tárgyalá- teni, hogy a tárgyaláson mégis jelen kíván lenni; ez- son való jelenléte immár jogként és nem kötelezett- után ráadásul a jelenléti „jogáról” ezt követően már ségként jelenik meg.58 Ezzel csak egyet érteni lehet: csak a bíróság engedélyével mondhat le ismét.64 Ért- korábban, főként a bonyolultabb, több vádlottas hetetlen ugyanis, hogy pl. egy régebb óta húzódó, sok ügyekben az eljárás elhúzódásának egyik markáns oka vádlottas ügy egyébként jelen lenni nem kívánó vala- volt vádlottak jelenlétének biztosítása. mely vádlottja esetenként miért ne tehetne minden Mindezek mellett, amiként azt a bizonyítási rend- további eljárási jogkövetkezmény nélkül írásban ész- szernél is láthattuk, a jogalkotó nem akart vagy nem revételt bármely korábbi tárgyalási jegyzőkönyv őt érintő részére. Annál is inkább, mert könnyen lehet, hogy a lefolytatott bizonyítás túlnyomó részének 55  2018. november 12. és 14. napja közötti országos kollégiumvezetői ér- tekezlet. 56  Be. 179. § (1) bek. 59  Be. 428. § (1) bek. 57  Be. 176. § (1) bek. a)–d) pontjai. Értelme annak lenne, ha az a) és főleg 60  Korábbi Be. 281. § (9) bek., 2010. évi CLXXXIII. tv. 151. § a d) pontra akkor kellene figyelmeztetni a tanút, ha előzetesen felmerül bár- 61  Be. 430. § (1) bek.; a megbízás részleteit – kissé talán túlzó részletesség- mely vallomásmegtagadási ok, de a törvény nem ezt tartalmazza. Bízzunk gel – ugyanezen § (2)–(6) bekezdései tartalmazzák. benne, hogy ez átmeneti állapot. 62  Be. 430. § (7) bek., illetve a korábbi Be. már hivatkozott 281. § (9) be- 20 58  Hegedűs István: Merre tovább büntetőeljárás gyorsítás? In: Bírák Lapja kezdése. 21. évf., 1–2. sz. (2011), 145–154. o., 147. o., Bánáti: i. m. 90–91. o.; Be. 39. § 63  Be. 431. § (1) bek. (1) bekezdés h) pont. 64  Be. 431. § (2) és (3) bek.

semmi köze nincs saját cselekvőségéhez, így nyilván- Az indokoláskor elhangzottakat – mint minden Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám valóan nem akar jelen lenni azon. egyéb tárgyalási nyilatkozatot – „röviden”, ám a „szük- séges részletességgel” kell leírni.71 Külön kérdés, hogy 21 Amennyiben a vádlott jelenléte kötelező, úgy annak milyen fokú részletesség szükségeltetik, hiszen a szó- biztosításának szabályai nagyjából változatlanok.65 beli indokolás nem bizonyíték, észrevétel vagy perbe- Apró, de a mindennapokban módfelett hasznos válto- széd, amelynek később rekonstruálhatónak kell lennie. zás, hogy nem kötelező megkísérelni a vádlott azon- nali elővezetését ahhoz, hogy a bíróság a megjelent A szóbeli indokolás egy közvetlenebb műfaj, és mint tanúkat kihallgassa, és a tárgyalást elnapolja. Erre ko- ilyen, nagyon erősen ügy- és ügyfélfüggő. Nagyon rész- rábban csak akkor volt mód, ha a vádlott elővezetésére letes jegyzőkönyvezése egyfajta sajnálatos öncenzú- nem volt lehetőség, pl. másik településen tartózko- rára is vezethet. Elvárható, hogy a tanács elnöke a vád- dott.66 A tárgyalási őrizet intézményét, korábban sem lottnak oly módon és nyelvezettel magyarázza el a alkalmazta a gyakorlat túl gyakran, azonban bizonyos jogkövetkezményeket, amit utóbbi megért, de ez nem ügyekben egyéb kényszerintézkedés elrendelése he- ritkán távol tud esni a jogi szaknyelvtől. lyett (szerencsétlen esetben előtt) hasznosnak bizo- nyult.67 Erre a továbbiakban már nem lesz lehetőség, A formai változások már egyértelműen az eljárás a tárgyalási őrizet ugyanis jogutód nélkül megszűnt. modernizálását és gyorsítását célozzák. Írásbeli jegy- zőkönyv mellett lehetőség van hangfelvétel készíté- Végül az új törvény érintetlenül hagyta a szabály- sére, míg előbbi helyett kép- és hangfelvétel készíté- szerűen idézett vádlott távollétében való tárgyalás sére.72 Mindkettő alkalmas a jegyzőkönyvek hiteles- egyéb esetköreit: lefolytatható a tárgyalás azon része, ségébe vetett bizalmat erősíteni, ugyanakkor mind- mely nem érinti; elrendelhető kényszergyógykezelése, kettőt néhány előzetes aggály övezi. illetve felmentő ítéletet is lehet hozni; továbbá végső soron ítélettel fejezhető be a tárgyalás a vádlott szűnni A hangfelvétel az írásbeli jegyzőkönyvet nem he- nem akaró rendzavarása esetén.68 A távollétben tör- lyettesíti, csak kiegészíti. A jegyzőkönyv javítása sok ténő felmentés kétlem, hogy gyakran előfordulna, mi- munkával jár, és nagy rutint igényel a jegyzőkönyvve- vel nem kevés prejudikációt sejtet a bizonyítási eljá- zető részéről is. Ha a hangfelvétel és az írásbeli jegy- rást befejezetté nyilvánítani úgy, hogy a vádlott távol- zőkönyv közt eltérés mutatkozik, ennek okát „tisztázni létében való eljárásnak semmilyen más elképzelhető kell”.73 A tisztázás módjáról a törvény szemérmesen oka nincs... hallgat, illetve arról sem rendelkezik, hogy az írott jegyzőkönyv vagy a hangfelvétel tekintendő hiteles- 2.4. J egyzőkönyvezés és a bírósági nek. Az egészen biztos, hogy ha valami egyértelműen eljárás néhány további általános és érdemben másként hangzik el a felvételen, akkor a szabálya jegyzőkönyvet megfelelően javítani kell. Az is módfe- lett valószínű, hogy hangfelvétel készülte esetén az Jelentősen változnak a jegyzőkönyvezés szabályai is. ilyen irányú indítványok meg fognak szaporodni, és Tartalmi oldalról igen szerencsétlennek tartom az az ezekkel való foglalatoskodás, a felvételek visszahall- egyetlen nóvumot, hogy tudniillik immáron az ügy- gatása csak a hatékony munka elől veheti el az időt. döntő határozat szóbeli indokolását is le kell jegyző- Végül a technikai részletekben is megbújhat az ördög: könyvezni.69 Egyrészt könnyű belátni, hogy így több kapcsolódó képfelvétel hiányában elképzelhető az is, munkával, lassabban készül el a jegyzőkönyv. Másrészt hogy nem az válik kérdésessé, hogy mi hangzott el, sem a hatályos, sem a korábbi törvény nem tartal- hanem – pl. egy szembesítés vagy egy egyszerű köz- mazza, hogy a szóbeli indokolásnak pontosan mit kell beszólás kapcsán – hogy kinek a részéről. tartalmaznia, ezért aztán a jegyzőkönyv ezen részével a felülbírálat során se lehet majd mit kezdeni: akármit Ami a kép- és hangfelvétel egyidejű készítését illeti, is tartalmaz vagy nem tartalmaz a jegyzőkönyv, az ezen esetben a jegyzőkönyvvezető nem is kell, hogy írásba foglalt határozatot kell felülbírálni, a jegyző- jelen legyen az eljárási cselekményen, amiről írásbeli könyvből pedig az eljárási szabályok megtartását lehet jegyzőkönyv helyett ún. kivonat készül.74 A kivonat és kell ellenőrizni.70 Emiatt, még ha az indokolás jegy- lényegileg a jegyzőkönyvek általános adatait (eljárási zőkönyvezése egészében el is marad, az is csupán re- cselekmény helye, ideje, jelenlévők stb.) és a megho- latív eljárási szabálysértés. zott határozatokat tartalmazza, valamint azt, hogy az egyes kihallgatások, perbeszédek stb. mikor kezdőd- 65  Be. 432–433. §. nek, illetve érnek véget. Utóbbi egyfajta tartalomjegy- 66  Be. 432. § (2) bek., 429. § (3) bek., illetve korábbi Be. 281. § (5) bek. zéke a felvételnek, ha az ember utóbb kizárólag pl. a 67  A korábbi Be. 281. § (6) bekezdése alapján erre akkor volt lehetőség, hogy II. r. vádlott vallomására kíváncsi, akkor tudja, hogy ha a már megkísérelt elővezetés eredményre nem vezetett. azt a felvételen hány óra hány perckor kell keresnie. 68  Be. 429. § (1), (2) és (4) bek., illetve 440. § (5) bek. A szükséges technikai háttérrel a tárgyalók többsége 69  Be. 445. § (2) bek. g) pont még nem rendelkezik, ez fokozatosan változni fog. 70  A Be. 455. § (2) bekezdése szerint szóban az indokolás „lényegét” kell Ami viszont állandó az az, hogy egy folytatólagos tár- „ismertetni”, és „szükség esetén meg kell magyarázni”. Ebből továbbra sem tudni, hogy az írásbeli határozat pontosan meghatározott tartalmához képest 71  Be. 445. § (2) bek. mit és milyen részletességgel kell ismertetni, így ebben változatlanul a kiala- 72  Be. 444. § (2) és (3) bek. kult gyakorlat az irányadó. 73  Be. 446. § (6) bek. 74  Be. 446. § (1) bek., 445. § (9) bek.

gyalásra fel kell készülni, a felülbírálat során pedig a matikailag helyeselhető. Jelentéktelennek tűnő, de a jegyzőkönyveket át kell nézni – nyilvánvaló, hogy mindennapi ügyvitelben mégis igen fontos változás, egész napos tárgyalásról készült hagyományos jegy- az az, hogy a törvény taxatíve meghatározza azon nem zőkönyv elolvasása töredék annyi időbe kerül, mint ügydöntő végzéseket, melyeket véglegesítő záradék- egy újabb egész nap alatt újranézni a felvételt. Épp kal kell ellátni.81 A könnyebbséget az itt fel nem sorolt, ezért bírói utasításra kép- és hangfelvétel készítése de tömegével előforduló végzések, elsősorban a kü- esetén is „rendes” tárgyalási jegyzőkönyv készül.75 lönféle díjmegállapító határozatok jelentik. Adott így a kérdés, hogy mi értelme a kép- és hang- A Be. igen kurta LXIX. fejezetét vizslatva továbbá felvétel készítésének, ha úgyis az írásbeli jegyzőkönyv- egyből szembetűnik, hogy a bírósági titkár eljárásá- vel kvázi azonos kivonat készül? A videofelvételek nak esetköreit az új jogszabály lényegében a korábbi- alapvetően két szempontból lesznek hasznosak: egy- val egyezően nevesíti, illetve a rendbírság kiszabása részről szükségtelenné teszik a jegyzőkönyv készíté- lehetőségének megszüntetésével még szűkíti is.82 sét az első fokon jogerős határozattal véget ért ügyek- Noha azt a jövőben is feltétlenül fenntartandónak tar- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám ben (konkurálva a rövidített jegyzőkönyvvel, ami tom, hogy tárgyalást és nyilvános ülést kizárólag bíró nagyjából azonos adattartalmú), valamint a másodfo- tarthat, vélhetően nagyobb munkaszervezési rugal- kon jogerős határozattal véget ért ügyekben, sőt har- masságot jelentene a bíróságnak olyasféle szabályozás, madfokú eljárásban is.76 Másrészről a jelenlegi sze- hogy bíró helyett – ha a törvény kivételt nem tesz – mélyzeti helyzetben nem lebecsülendő szempont, titkár is eljárhat, azonban tárgyalás és nyilvános ülés hogy vélhetően a jegyzőkönyvvezetőnek is kényelme- tartására nem jogosult. sebb és hatékonyabb a tárgyalótermen kívül, a saját ütemében leírni a jegyzőkönyvet, mint végigülni a tárgyalást, adott esetben holtidőkkel, majd utána még 3.  egyszer nekilátni a javításnak. Ami miatt mégis nehéz A bírósági eljárás szívvel válna meg a bíró a jegyzőkönyvvezetőtől mind- ezek ellenére, az a gyakorlatban felmerülő számtalan hatékonyságát szolgáló értesítőlap, utalvány, bv. előállító megszerkesztése és új szabályozás kitöltése, a kézbesítendő rendelkező rész nyomtatása, amire egyelőre nem látni a megoldást. A bíróság határozataira vonatkozó általános szabá- 3.1. A nyomozási bíró eljárása lyok kevés releváns változást rejtenek. Annak csekély a jelentősége, hogy 30, illetve 60 nap helyett az írásba A bírósági eljárás konkrét szabályait a törvény – he- foglalásra 1, illetve 2 hónap áll rendelkezésre, az pe- lyesen – a nyomozási bíróra vonatkozó rendelkezések- dig gyakorlatilag a realitások belátása, hogy ezt a ha- kel kezdi. A személyi szabadságot korlátozó új kény- táridőt a bíróság elnöke további legfeljebb két hónap- szerintézkedésként bevezetett bűnügyi felügyelet al- pal meg is hosszabbíthatja.77 Ennél sokkal fontosabb, kalmazása a nagyfokú egyéniesítésre figyelemmel, és kifejezetten a bírói munkát segíti, hogy ezen határ- főleg kezdetben, nagyobb körültekintést igényel, egye- időt onnantól kell számítani, amikor valamennyi jo- bekben azonban a változások apró, de következetes gosultra irányadó jogorvoslati határidő eltelt, illetve rendszere kifejezetten a bíróságok tehermentesítése valamennyi jogorvoslati nyilatkozat megérkezett.78 irányába mutatnak. Ezzel összhangban a Be. kissé indirekt módon azt is A letartóztatás többször hangsúlyozott ultima ratio kimondja, hogy a jelen nem lévő fellebbezésre jogo- jellege koncepciós változásnak tűnhetik, de valójában sulttal írásban elegendő előbb a rendelkező részt kö- csak a korábbi jogszabály rendelkezései jelennek meg zölni,79 vagyis arra is figyelemmel, hogy rövidített, sőt cizelláltabban.83 A nyomozási bíró eljárása összessé- immár részben rövidített indokolásnak is helye lehet, gében egyszerűsödni látszik, ennek egyik – távolról praktikusan csak azt a határozatot, illetve a határozat sem legfőbb – oka, hogy a házi őrizet helyébe lépett azon részét kell részletesen indokolni, melyet sérel- bűnügyi felügyelet immár 4 hónapra rendelhető el, és meznek.80 ugyanennyi időre hosszabbítható.84 A jogerő és véglegesség megkülönböztetése dog- A nyomozási bíró hatásköre érdemben változatlan azzal a fontos kivétellel, hogy a vádemelés előtt a zár alá vétel elrendelése megoszlik a nyomozó hatóság, 75  Be. 445. § (10) bek. 76  Ezenkívül a távmeghallgatás esetén a felvételt szintén meg kell őrizni [Be. 125. § (2) bek.], így mivel ez esetben a technika adott, mindenképp meg- fontolandó az egész eljárási cselekményt kép- és hangfelvétellel jegyzőköny- 81  Be. 462. § A két fő csoportot a halasztó hatályú fellebbezéssel sérelmez- vezni. hető és a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésekről rendelkező végzések jelentik. 77  Be. 452. § (1) bek. 82  Be. 426. § vö. korábbi Be. 235. § (2) bek. Emellett változatlanul eljárhat- 78  Be. 452. § (2) bek. 79  Be. 455. § (5) bek. nak egyes egyéb ügyekben, pl. büntetővégzés (régebben tárgyalás mellőzése) 80  Abban nagy vita volt, és részben van is, hogy a távollévő terhelt esetén esetén, ha a különeljárást az ügyész indítványozta. is elegendő-e a rendelkező részt kézbesíteni, és ha senki nem fellebbez, készít- 22 hető-e rövidített indokolás, de a 2018. november 12. és 14. napja közötti or- 83  Be. 276. § (1) bek., b) pontja és 277. § (4) bekezdése, illetve korábbi Be. szágos kollégiumvezetői értekezlet egyelőre arra az álláspontra helyezkedett, 60. § (2) bek. hogy elegendő. 84  Be. 289. § (1) és (2) bek.

az ügyész és a bíróság között.85 E hatásköri megosztást helt meghallgatása nélkül – az enyhébb kényszerin- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám illetően, a bíróság hatáskörében marad a polgári jogi tézkedés mellett dönt.91 igény biztosítására irányuló zár alá vétel elrendelése, 23 amely teljesen egyértelmű szabály, más kérdés – és Amennyiben az indítványt az ügyész terjesztette erre az indokolás sem ad támpontot –, hogy miért nem elő, és a bíróság az ülésen azt állapítja meg, hogy az kerülhetett ez is az ügyész hatáskörébe. Az minden- ülés megtartásának feltételei hiányoznak, úgy a bíró- esetre aligha segíti a jogi képviselő nélkül eljáró sér- ság az indítvány elutasítása helyett az iratokat határo- tetteket, hogy pontos, a bíróság döntésére irányuló zathozatal nélkül visszaadja az ügyésznek.92 Ez kétség- konkrét kérelmet kell előterjeszteniük.86 A bíróság kívül kényelmes megoldásnak ígérkezik a bíróság szá- rendeli el továbbá a zár alá vételt akkor, ha az érintett mára, ha viszont az ügyész vitatja, hogy hiányoznának vagyon értéke a 100 millió Ft-ot meghaladja. Utóbbi az ülés feltételei, akkor semmiféle jogorvoslat nem esetben az a kérdés, hogy ezt honnan lehet tudni, hi- illeti meg. szen a készpénzt kivéve ez olyan szakkérdés, melyre a nyomozó hatóság bizonyítást rendszerint nem foly- A jogorvoslat szabályai egyebekben nagyjából vál- tat.87 Itt említendő továbbá, hogy a gyermekkorú tanú tozatlanok. A törvényszék a fellebbezést főszabályként kihallgatása szintén megszűnt nyomozási bírói hatás- továbbra is tanácsülésen bírálja el, azonban köteles kör lenni. ülést tartani a letartóztatás elrendelésére irányuló in- dítvány elutasítása esetén, ha a felek bármelyike ezt Korábban vitatott volt, hogy a vádemelést megelő- indítványozza.93 Ezt előrelépésként kizárólag ahhoz zően a házi őrizet ideiglenes feloldására az ügyész vagy képest értékelhetjük, hogy a törvény tervezete szerint a bíróság rendelkezett hatáskörrel, melyet végül a Kú- ilyenkor minden esetben, indítvány nélkül is kötelező ria döntött el tavaly, és utóbbi álláspontját átvéve az lett volna az ülés. Egyebekben viszont mindez a nél- új jogszabály is világosan kimondja, hogy a bűnügyi kül növeli a törvényszékek munkaterhét, hogy reális felügyelet, illetve a nem a sértett által indítványozott hozadéka lenne. Igen kétséges ugyanis, hogy milyen távoltartás szabályaitól való ideiglenes eltérés esetén újdonság hangozhat el egy ilyen ülésen, amely mind- az ügyésznek kell intézkednie.88 össze néhány nappal az elsőfokú bíróság ülését köve- tően történik. Az természetesen elképzelhető, hogy A nyomozási bíró eljárása változatlanul ülésen vagy az elsőfokú bíróság valamely jelentős kérdésre elmu- az iratok alapján történik. A nóvum az, hogy ülés tar- lasztja nyilatkoztatni a gyanúsítottat, viszont ennek tására ritkábban van szükség, mely egyértelműen a pótlására ez esetben a törvényszék saját elhatározása munkaterhet csökkenti. A letartóztatás elrendelése, alapján is tarthat ülést.94 Ezen utóbbi megoldást tehát meghosszabbítása mindenben a korábbi törvénynek elegendő lenne fenntartani az ülés tartására irányuló megfelelően történik, a Be. által eleve erősen preferált kötelezettség eltörlése mellett. enyhébb kényszerintézkedés esetén viszont kizárólag az elrendelésre kerül sor az ülésen, a hosszabbítás 3.2. A tárgyalás előkészítése minden esetben az iratok alapján történhet.89 A bírósági eljárást érintő legjelentősebb, az egész el- A jogalkotónak arra is gondja volt, hogy az ülés tar- járás dinamikáját átformáló változások a tárgyalás elő- tásának kötelező esetei közül gondosan kigyomlálja készítésére, a kötelező előkészítő ülésre koncentrál- mindazokat, amikor az ülésnek eddig sem volt külö- nak, melytől a jogalkotó az eljárások érdemi gyorsu- nösebben értelme, illetve az pusztán formális volt. lását, a szükségtelen bizonyítás megelőzését várja.95 Ilyen eset a kizárt, elkésett vagy nem jogosulttól szár- mazó indítvány, illetőleg ha a távoltartást a sértett in- Maga az előkészítő ülés távolról sem új jogintéz- dítványozza, de annak feltételei nem állnak fenn (pl. mény, kötelező azonban csak akkor volt, ha a kény- a feljelentésében megjelölt személyt ki sem hallgatták szerintézkedés fenntartása alapjául az ügyész új okra gyanúsítottként).90 Nem kell továbbá ülést tartani sze- hivatkozott, vagy ha a vádlott közvetítői eljárás lefoly- mélyi szabadságot a fennállónál enyhébb fokban kor- tatását kérte.96 Ehhez képest – egyes különeljárásoktól látozó új kényszerintézkedés elrendelésekor, ideértve eltekintve – előkészítő ülést minden ügyben, megle- azt a kissé nehezen elképzelhető esetet is, ha az ügyé- hetősen szigorú határidők közé terelten, kötelezően szi indítvány egyébként a letartóztatás meghosszab- tartani kell: az ülés vádirat kézbesítésétől számított bítására irányul, de a bíróság már előzetesen – a ter- három hónapon belül, de bizonyos esetekben a védő indítványára egy hónapon túl, és minden esetben oly 85  Be. 464. §, 327. § (2) bek. módon kell tartani, hogy az idézések és az értesítések 86  Lásd: Be. 325. §; a pontos, a zár alá venni kért vagyontárgyak megjelö- kézbesítése a határnapot megelőzően legalább tizenöt lését is tartalmazó petitum megkövetelése éppen hogy az ügyésznek és a nyo- mozó hatóságnak spórolja meg a gyanúsított vagyoni helyzetének kimunkálá- 91  Be. 466. § (2) bek. c) és d) pont. sát. 92  Be. 477. § (1) bek. 87  A harmadik eset a teljesség kedvéért a kevert vagyon, melynek egy ré- 93  Be. 480. § (3) bek. Ilyen indítványt nem csak a fellebbező terjeszthet elő. szére nincs helye vagyonelkobzásnak – a gyakorlatban minden bizonnyal ez 94  Be. 481. § (4) bek. fordul elő majd a legritkábban. 95  Lásd a Be. 499. §-ához fűzött miniszteri indokolást. 88  4/2018. BJE, Be. 292. § (1) bekezdés a) pontja. 96  Korábbi Be. 272. § (2) bek. b) pont. Utóbbi esetben viszont teljesen disz- 89  Vö.: Be. 466. § (1) bek. funkcionális módon akkor is kötelező volt az előkészítő ülés, ha a közvetítői 90  Be. 466. § (2) bek. a) és e) pontja. eljárás törvényi előfeltételei egyebekben hiányoztak.

nappal történjék meg.97 Bármennyit javult is a bírósá- eddigi hagyományaival szakítva, a bíróságot is köti.101 gok időszerűsége az elmúlt években, az kérdésesnek Ezen indítvány az ügyésznek nem kötelessége, csupán tűnik, hogy a megfelelő időpont mennyiben lesz ki- lehetőség számára, ha azonban nem él vele, az előké- sakkozható, a három hónapos határidő elmulasztásá- szítő ülés részben kiüresedik.102 nak mindazonáltal jogkövetkezménye nincs. A vádlott a saját szempontjából nézve tehát egy nagy- Hogy milyen mélyen átszövi az új törvény szövetét jából konkrét ajánlattal áll szemben, hiszen a vádirat a terhelti beismerés elősegítése, az külön tanulmány kézbesítésétől fogva tisztában lehet azzal, hogy beis- tárgya lehetne. Az azonban bizonyos, hogy a beismerő merése esetén milyen maximális szankcióval számol- vallomáshoz fűződő előnyök a legmarkánsabban az hat. Ez nem kevés felelősséget ad az ügyésznek. Ha előkészítő eljárásban jelennek meg. Az előkészítő ülés ugyanis az ügyész abból indul ki, hogy „az enyhébb kulcsmomentuma ugyanis az, hogy a bíróság részletes büntetésnek is meg kell felelnie a társadalom védel- írásbeli, majd szóbeli figyelmeztetéseket követően kér- mének, (...) az állam büntető igényének érvényesítése dést intéz a vádlotthoz, hogy bűnösségét beismeri-e.98 nem szenvedhet csorbát”,103 akkor félő, hogy a vádlott Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám Utóbbi kérdésre értelemszerűen alapvetően kétféle úgy érzi, semmit sem „nyerne” a beismeréssel: a bün- válasz adható. Amennyiben a vádlott magát bűnösnek tetőeljárás maradéktalan lefolytatásával, sőt elhúzó- vallja, és emellett a tárgyaláshoz való jogáról lemond dásával azonos vagy akár enyhébb szankcióban biza- (és ebben a vonatkozásban valóban jogról beszélhe- kodhat. Annak eldöntésében, hogy a vádlott az adott tünk), úgy a bíróság a vádlott kihallgatása alapján ki- konkrét ügyben beismeréssel vagy tagadással jár job- zárólag e beismerés aggálytalanságát vizsgálja, és ha ban, a korábbiakban is jelentősebb szerep jut továbbá kételye nem merül fel, a nyilatkozatot egy nem felleb- a védőnek. bezhető végzéssel elfogadja.99 A vizsgálat tárgyát egy- A beismerés esetére kilátásba helyezett szankciónak részről az képezi, hogy a vádlott nyilatkozata egyér- mindenképpen méltányosnak illik lennie, ugyanis a telmű-e, önkéntes-e, annak természetét és következ- beismerésnek ára is van: a bíróság által elfogadott be- ményeit érti-e – ez nem okozhat gondot. Kérdés vi- ismerésre alapítottan a bűnösség megállapítása, a vád- szont, miként értelmezendő az, hogy a vádlott beszá- dal egyező tényállás és minősítés miatt nincs helye mítási képessége iránt sem mutatkozik észszerű kétely. fellebbezésnek.104 Praktikusan tehát ez esetben kizá- Elfogadható-e a bűnösség beismerése, ha a vádlott a rólag a büntetéskiszabás és a járulékos kérdések sérel- beszámítási képességét érintően kóros elmeállapotú? mezhetőek. Amennyiben beszámítási képessége teljes egészében Ami a további eljárási kérdéseket illeti, a vádlott be- hiányzik, úgy a válasz nemleges, de ez egyébként is ismerését elfogadó végzés kihirdetését követően a bí- büntethetőségi akadály. Miként kezelendő viszont az róság kihallgatja a vádlottat a büntetéskiszabási kér- a helyzet, ha a vádlott beszámítási képessége a vád tár- désekre is,105 mely kissé nehezen értelmezhető, hiszen gyává tett cselekményt illetően korlátozott? Attól még a végzést a bíróság eleve a vádlott kihallgatását köve- ugyanis, ha valakinek – a példa kedvéért – a személyi- tően hozza meg, a kihallgatás pedig szükségszerűen ségzavara megkönnyítette a terhére rótt indulati cse- éppen a vádlott releváns személyi körülményeivel lekmény elkövetését, és a felismerésnek megfelelő kezdődik. Ezt követően mindenesetre felszólalások magatartás tanúsításában enyhe fokban korlátozta, következnek, majd a bíróság az érdemi tárgyalás le- még könnyen elképzelhető, sőt valószínű, hogy a be- folytatása nélkül, az előkészítő ülésen ítéletet hoz,106 ismerés következményeit az ülésen megértette. mely ellen ráadásul a fellebbezési jog a fentebb írtak Ugyanez erősen kétséges, ha pl. a felismerési képes- szerint korlátozott. séget a vádlott gyengeelméjűsége korlátozza súlyos Ha a vádlott a bűnösségét nem ismeri be, vagy an- fokban. Ha tehát senkit nem akarunk kizárni az elő- nak elfogadását a bíróság megtagadja, úgy az előké- készítő ülésen tett beismeréshez fűződő vitathatatlan szítő eljárás célja a későbbi bizonyítás irányának meg- előnyökből, akkor csak az a válasz adható, hogy ilyen határozása. Bár a törvény miniszteri indokolása szerint esetekben a beismerő vallomás elfogadhatósága a bíró az elfogadást megtagadó végzés ellen sincs helye fel- élettapasztalatára, emberismeretére hagyatkozva, kü- lebbezésnek – így ez lehetett a jogalkotó eredeti szán- lönös gonddal vizsgálandó. déka –, a törvényszöveg ténylegesen ezt csak a beis- Előnyök ugyanis akadhatnak. Az előkészítő ülésen merést elfogadó végzésnél mondja ki.107 Előbbi eset- tett beismerő vallomásra az ügyész a vádiratban a bün- ben a fellebbezés nem halasztó hatályú, de ettől még tetéskiszabást illetően konkrét indítványt tehet, mely- nél hátrányosabb jogkövetkezményt a bíróság a beis- 101  Ezt a szabályt kikerülni, finoman szólva sem elegáns módon, a beisme- merés elfogadása esetén nem alkalmazhat.100 Bár ritka rés elfogadásának megtagadásával lehetne. az, hogy a bíróság az ügyészi indítványban foglaltak- 102  Tapasztalatom szerint az eddig érkezett vádiratok az indítványt kivétel nál súlyosabb büntetést szab ki, látni kell, hogy ez nélkül tartalmazzák. 103  Oláh Edit: A fehér holló esete, avagy lemondás a tárgyalásról a bünte- esetben az ügyészi indítvány a magyar büntetőeljárás tőeljárás gyorsítására szolgáló eszközök tárházában. In: Ügyészek lapja 22. évf. 6. sz. (2015) 71–78. o., 73. o. 97  Be. 499. § (2) és (3) bekezdés, 500. § (4) bek. 98  Be. 500. § (2) bekezdés, 502. § (3) és (5) bek. 104  Be. 580. § (2) bek. 99  Lásd részleteiben: Be. 504. § (1)–(3) bek. 105  Be. 504. § (4) bek. 24 100  Be. 422. § (4) bek., 565. § (2) bek. 106  Be. 504. § (5) és (6) bek. 107  Be. 504–505. §-ához fűzött miniszteri indokolás; illetve Be. 504. § (3) bek.

kérdéses, hogy elbírálásáig célszerű-e érdemi tárgya- cselekmények kapcsán a fellebbezési jog a fentiek sze- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám lásba bocsátkozni. Utóbbi esetben viszont arról hall- rint korlátozott. A törvény emellett lehetőséget ad arra gat a törvény, hogy ezen végzést a bíróság köteles-e is, hogy ha „egyéb feltételei fennállnak”, a bíróság a 25 indokolni.108 beismert bűncselekmények vonatkozásában az ügyet elkülönítve ítéletet hozzon.115 A halmazati büntetés- Amennyiben tehát nincs elfogadott beismerő val- kiszabási szabályokra figyelemmel utóbbi realitása lomás, akkor a vádlott – már ha egyáltalán tesz vallo- igencsak kétséges. mást – továbbra is megjelölhet olyan tényeket, melyek valóságát elfogadja, sőt előbbi vagy a védő indítvá- Több vádlottas ügyben az előkészítő ülés egyben is, nyára az ügyész is elfogadhat a vádlott vagy a védő ál- vádlottanként külön-külön is, akár az ügyeket elkülö- tal állított egyes tényeket.109 Mivel a bizonyítási eljárás nítve, akár anélkül megtartható.116 Erre a nagyfokú azon általános szabályai szerint, mint láthattuk, a felek rugalmasságra szükség is lesz, hiszen az előkészítő által egyezően elfogadott tényekre nem kell a bizonyí- ülésen a vádlott és védő jelenléte kivétel nélkül köte- tást lefolytatni, célszerűnek mutatkozik ezen ténykér- lező,117 márpedig a vádlottak számával egyenes arány- dések minél teljesebb körű tisztázása az előkészítő ban növekszik annak valószínűsége, hogy valamelyi- ülésen. kük igazoltan vagy anélkül távol marad. Az ülésen az adott vádlott saját védője jelenléte kötelező, más vád- A vádlott és a védő bizonyítási indítványt, illetve bi- lottak védője pedig jelen lehet.118 zonyíték kirekesztésére irányuló indítványt is itt ter- jeszthet elő.110 A bizonyítási indítvány előterjesztésé- A vádlottak számával exponenciálisan nő a lehető- nek jogát a törvény további rendelkezései kötelezett- ségek száma is: egyikük pl. beismer, a másik részben, séggé szigorítják. A perkoncentráció jegyében bizo- a harmadik egészében tagad, míg a negyedik meg sem nyítási indítvány a tárgyaláson ugyanis már csak je- jelenik... Ilyenkor a bűnösségét maradéktalanul beis- lentős korlátokkal terjeszthető elő, mégpedig akkor, merő vádlottal szemben ítélet hozható, és bár az eljá- ha az indítvány alapjául szolgáló tények vagy bizonyí- rás későbbi szakaszában tanúként a vallomástételt tási eszköz az előkészítő ülést követően keletkezett, megtagadhatja, korábbi vallomása a bizonyítás során illetve arról az indítványozó önhibáján kívül később felhasználható marad.119 A dolog lehetséges hátulütője szerzett tudomást; avagy az indítvány valamely más az, hogy egyrészt így egy ügyben több (sok) ítélet szü- bizonyítási eszköz cáfolatára szolgál, és ez csak a már letik, mely az áttekintést nem fogja megkönnyíteni, lefolytatott bizonyításból vált az indítványozó számára ahogy az sem, ha több vádlottal szemben a tárgyalás felismerhetővé.111 Előzetesen ezen szabályokat nem már megkezdhető, azonban egyiküknek az előkészítő túl meglepő módon a védők tartják a leginkább aggá- ülésen való jelenlétét még nem sikerült biztosítani. lyosnak: Bánáti János szerint az előkészítő ülésen pl. a védő gyakran nincs abban a helyzetben, hogy fel- Az előkészítő ülést összességében értékelve, további mérje, hogy védence érdekében szükséges-e egy adott ellenérvként az jelölhető meg, hogy bármennyire is bizonyítási indítvány előterjesztése. Elképzelhető gyorsíthat a jogintézmény egyes konkrét ügyeken, akár ugyanis, hogy a védő saját indítványa előterjesztését azok „leszalámizásával”, más ügyekben időpocsékolás- attól tenné függővé, hogy a vád által indítványozott nak tűnik. A bűnösségét következetesen tagadó, emel- bizonyítás hatására milyen módon, milyen irányban lett vallomást esetleg egyáltalán nem tevő, és az előké- fejlődik az eljárás.112 szítő ülésen semmilyen együttműködést nem tanúsító terhelt esetén megtartott előkészítő ülés ugyanis egyik Ha tárgyalást kell tartani – és ez járulékos kérdések funkcióját sem töltheti be, hiszen sem a bizonyítás ke- körében még teljes beismerés esetén is előfordulhat –, reteit nem jelöli ki, sem az ügy egyszerűsített elbírálása a tárgyalást a bíróság nyomban kitűzheti, illetve egy- nem történik meg. A helyes egyensúly megtalálása kri- szerűbb ügyekben nyomban meg is tarthatja.113 tikus fontosságú. Így megfontolandó lenne olyan sza- bályozás, hogy amennyiben a terhelt a vádemelésig Az eddigiek a legegyszerűbb „felállásra” vonatkoz- érdemi vallomást nem tett, és az ügyész sem indítvá- nak. Ha a vád tárgyát több bűncselekmény képezi, és nyozza, előkészítő ülést a bíróság kizárólag akkor kö- a vádlott bűnösségét csak azok egy részében ismeri teles tartani, ha azt a vád kézbesítésétől számított be, akkor az egyéb feltételek fennállta esetén a bíró- észszerű határidőn belül a vádlott vagy védője indít- ság ezen nyilatkozatot szintén végzéssel fogadja el. ványozza. Ebben az esetben a bizonyítási indítványok Ilyenkor a bíróság fő szabályként a vádról egységesen, előterjeszthetőségét az első tárgyalásra kellene korlá- tárgyaláson határoz, azonban a beismeréssel érintett tozni, ily módon megspórolva a formálissá váló előké- tényállásokra bizonyítást nem folytathat le,114 és ezen szítő ülésre fordított hónapokat. 108  Nézetem szerint megfeleltethető lenne akár a pervezető végzés fogal- A tárgyalás előkészítésének egyéb szabályai közül mának; a 2018. június 6–8. közötti országos kollégiumvezetői értekezlet e kér- dés kapcsán csupán annyit rögzített, hogy a beismerés elfogadását megtagadó 115  Be. 503. § (2) bek. végzés nem tekinthető pervezető jellegűnek. 116  Be. 499. § (6) bek. 117  Be. 499. § (5) bek. 109  Be. 506. § (3) és (6) bek. 118  2018. november 12. és 14. napja közötti országos kollégiumvezetői ér- 110  Be. 506. § (4) és (5) bek. tekezlet. Az álláspont az továbbá egyelőre, hogy minden vádlottól csak a saját 111  Be. 520. § (1) bek. védője kérdezhet (2018. november 12. és 14. napja közötti országos kollégi- 112  Bánáti: i. m. 92. o. umvezetői értekezlet; Szegedi Ítélőtábla 2018. december 7-i ülése). 113  Be. 508. § a) pontja, illetve 505. § (4) bek. 119  Be. 175. § (5) bek. 114  Be. 503. § (1) bekezdés, 521. § (1) bek.

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám annyi emelendő ki, hogy amennyiben a vádirat nem tási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik. Mivel felel meg a törvényes vád legalapvetőbb, taxatíve meg- azonban ez az előkészítő ülésen is megtörténik, a fe- határozott feltételeinek, úgy a bíróság immár köteles lesleges ismétlések elkerülése érdekében a vádlott ki- felhívni az ügyészséget a vádirat hiányosságainak pót- hallgatása mellőzhető, amennyiben az előkészítő ülé- lására, és az eljárást csak ezt követően szüntetheti sen már tett vallomást.127 Ezzel a szabállyal kapcsolat- meg.120 Ez sem a tisztább funkciómegosztást nem szol- ban két dolgot szükséges kiemelni. Egyrészről a ki- gálja, sem az eljárást nem gyorsítja.121 A vádirat egyéb hallgatás mellőzése is csupán lehetőség, nem köteles- kellékeit illetően a bíróság az ügyészt hiánypótlásra ség, a bíróság bármikor dönthet úgy, hogy a vádlottat immáron kizárólag a bizonyítási eszközök megjelölé- ismételten kihallgatja. Másrészt a törvény megfogal- sének elmulasztása esetén hívhatja fel, és arra is, kizá- mazása szerint viszont a kihallgatása csak akkor mel- rólag az előkészítő ülés megkezdését megelőzően,122 lőzhető, ha a vádlott korábban vallomást tett. Amen�- a vádirat esetleges egyéb hiányosságait pedig el kell nyiben viszont a vallomástételt megtagadta, úgy ezek fogadnia. szerint újra meg kell próbálni kihallgatni – más kér- dés, hogy a vallomástételt természetesen ismételten 3.3. Az elsőfokú tárgyalás megtagadhatja. Ami a vádlott figyelmeztetését illeti, magát a terhelti figyelmeztetést eljárási szakonként A tárgyalás előkészítéséhez képest magának a tárgya- egy alkalommal kell közölni,128 mely az előkészítő ülé- lásnak a szabályai kevesebbet változtak. Az előkészítő sen már megtörtént, a többlet-elem – ahogy eddig is – ülés megváltoztatja az egész eljárás dinamikáját, így a a tárgyaláson a kérdésfeltevési, indítványozási jogra, reformok nagyobb része ehhez kapcsolódik, a kötele- és korábbi vallomása ismertethetőségére való figyel- zővé vált előkészítő ülés és a tárgyalás megfelelő ös�- meztetés. Ehhez képest ugyanakkor a vádlott kihall- szekötését szolgálja. Emellett több kisebb, az eljárást gatásánál az új Be. is úgy fogalmaz, hogy a terhelti fi- gyorsabbá, észszerűbbé tévő egyéb változásra is sor gyelmeztetésen kívül kell figyelmeztetni vádlottat az került. utóbbiakra.129 Ez kisebb kohéziós zavarnak tűnik, mintha a korábbi törvényből átvett szabályozást a jog- A tárgyalás megnyitása, a jelenlévők számbavétele alkotó elmulasztotta volna az új jogintézményekhez stb. az ismert és jól megszokott módon történik,123 a csiszolni.130 fő változást a már írtak szerint az jelenti, hogy a vád- lott a tárgyalási jelenléte – szemben az előkészítő ülés- Előfordulhat, hogy a vádlott az előkészítő ülésen sel – nem minden esetben kötelező. Bár a bíróságnak nem, de a tárgyaláson beismeri bűnösségét – erre leg- erre normatív kötelezettsége nincs, de célszerűnek főképpen az átmenet ideje alatt, a már kitűzött, folya- látszik az előkészítő ülésen azt is tisztázni, hogy a vád- matban lévő ügyekben kell számítani. Ilyenkor az elő- lott az eljárás későbbi szakaszában személyesen részt készítő ülés szabályainak „értelemszerű” alkalmazásá- kíván-e venni.124 val kell a beismerő nyilatkozatot végzéssel elfogadni.131 Az egyébként elég kazuisztikus jogszabály itt talán A tárgyalás megkezdése annyiban alakul eltérően, nem a legszerencsésebb helyen használ utaló normát. hogy mivel az előkészítő ülésen a vád már ismertetésre Az világos, hogy a vádlottól a tárgyalási szakban már került, azt ismertetnie az ügyésznek kizárólag akkor nem kell és nem is lehet megkövetelni, hogy a tárgya- kell, ha az ülésen erre mégse került sor, vagy az ott je- láshoz való jogáról lemondjon, illetve egyebekben a len nem volt sértett a tárgyaláson ezt indítványozza. nyilatkozat egyértelműségét, önkéntességét stb. a már Előbbi esetben az ismertetés a vádlott, vagy hozzájá- ismertetettek szerint kell vizsgálni. A kérdés az, hogy rulásával a védő indítványára – amiképpen az előké- szükség van-e valamilyen további figyelmeztetésre, szítő ülésen is – mellőzhető.125 Ha az előkészítő ülésen figyelemmel a jogkövetkezményekre. A jogkövetkez- a bíróság elfogadta a bűnösség beismerését, akkor az mény ugyanis a tárgyalási szakban az, hogy a vádlott erről hozott végzést kell a vád helyet ismertetni.126 kihallgatása után a bíróság, ha az ügy befejezésének A részbeni beismerésről a törvény kifejezetten nem nem látja akadályát (pl. nincs még egy másik, kihall- rendelkezik: ilyenkor a végzés ismertetését követően gatásra váró vádlott), a bizonyítási eljárást befejezetté a vádnak csupán azon tényállásait és azokhoz kapcso- nyilvánítja,132 másrészt a tényállást itt is az elfogadott lódó jogi minősítését kell ismertetni, melyeket a beis- beismerésre alapítja, és a váddal egyező tényállás és merés nem érint. jogi minősítés a fentiek szerint fellebbezésben sem Abban önmagában nincs változás, hogy a bizonyí- 26 120  Be. 493. § (1)–(3) bek. 127  Be. 522. § (1) bek. 121  Kiváltképp, hogy a vádirat hiányosságait az ügyész az új szabályok sze- 128  Be. 185. § (2) bek. rint két hónapon belül pótolhatja. 129  Be. 523. § (1) bek. 122  Be. 493. § (4) bek. 130  Mindenesetre jelen jogszabályi környezetben egyelőre célszerű a vád- 123  Lásd részleteiben: Be. 514–516. §-ai. lottat újfent teljeskörűen figyelmeztetni, a vallomása esetleges kirekesztése 124  Erről természetesen írásban is tájékoztatást kap, de az ismétlés és a szó- miatti megalapozatlanság elkerülése érdekében. Az, hogy a korábbi vallomás beli magyarázat ez esetben aligha árthat. ismertetésére a vádlottat csak a tárgyaláson kell figyelmeztetni, arra is utalni 125  Be. 517. § (2) és (3) bek.; 502. § (2) bek. látszik mindemellett, hogy az előkészítő ülésen a nyomozati vallomás ismer- 126  Be. 517. § (4) bek. Ez az eset feltételezi, hogy valamiért az előkészítő tetésének nincs helye. ülésen mégsem lehetett az ügyet befejezni, illetve így kell eljárni részleges be- 131  Be. 524. § (1) bek. ismerés esetén is. 132  Be. 524. § (2) bek.

vitatható. Nem köti ilyenkor ugyanakkor már a bíró- üléstől. A tanú korábbi vallomása immár ügyészi in- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám ságot az ügyész büntetéskiszabási indítványa, hiszen dítvány nélkül, hivatalból is ismertethető, ha a tárgya- az kifejezetten az előkészítő ülésen történő beisme- láson történő kihallgatását a bíróság nem tartja szük- 27 résre vonatkozik. Mármost ha volt előkészítő ülés, ak- ségesnek, és azt a vádlott vagy a védő sem indítványoz- kor mindezekkel a vádlottnak tisztában kell lennie. za.136 Minthogy valamely irat ismertetése eddig is tar- Folyamatban lévő ügyben viszont a törvény kötelező talma lényegi részének megjelölését jelentette, a kü- rendelkezése ellenére is megkívánja a fair eljárás, lönbségtétel inkább szemantikai, de jól kitapintható hogy beismerése esetén a bíróság a vádlottat ezekre a jogalkotó azon szándéka, hogy elejét vegye a végte- figyelmeztesse. lenbe nyúló felolvasásoknak abból, hogy a törvény következetesen a vád, korábbi vallomás, okirat lénye- Az előkészítő eljárás kapcsán már említettük, hogy gének ismertetését írja elő. A bizonyítási eljárást kö- az előkészítő ülést követően a bizonyítási indítvány vető perbeszédek írásban is benyújthatóak, mely eset- csak a megjelölt korlátokkal terjeszthető elő. Egy sza- ben elegendő azok lényegének ismertetése is.137 Noha bály mit sem ér szankciók nélkül, melyek ez esetben mindenkinek módot kell biztosítani, hogy az ügyre elég ambivalensre sikerültek, hozzátéve, hogy a vonatkozó álláspontját háborítatlanul és szabadon ki- processzuális igazság felé történő további elmozdulás fejthesse, egyes szélsőséges esetekben hasznos, mond- nélkül sokkal jobb megoldás nem is igazán képzelhető hatni hiánypótló lehet azon új rendelkezés, hogy a el. Két lehetőség van: perbeszéd (utolsó szó) esetén is megvonható a szó, ha az az eljárás elhúzását célozza.138 Amennyiben az indítványozott bizonyítás a tényál- lás tisztázásához nem szükséges, az indítványt a bíró- Sikerült a tárgyalás folytonosságának szabályait is a ság „érdemi indokolás nélkül is elutasíthatja.”133 Vall- realitásokhoz igazítani. Időtúllépés esetén a tárgyalást juk be, ez nem érdemleges szankció, hiszen a szükség- ezen túl csak a felek indítványára kell megismételni; telen bizonyításra irányuló indítványt akkor is el kell az ismétlés pedig mind ebben az esetben, mind ta- utasítani, ha az az előkészítő ülésen érkezett. Másrészt nácsváltozás esetén kizárólag a tárgyalás korábbi a megfogalmazás is kicsit zavaró, hiszen a bizonyítási anyag lényegének ismertetésével történhet.139 Az is- indítványokról a bíróság pervezető végzéssel határoz, mertetést követően viszont a felek nemcsak észrevé- amit nemhogy érdemben, de sehogy sem kell indo- telt tehetnek és az ismertetés kiegészítését kérhetik, kolni (csak majd az ügydöntő határozatban). de valamely eljárási cselekmény megismétlésére is te- hetnek indítványt.140 Egyes álláspontok szerint a tár- Ha viszont az indítványozott bizonyítás lefolytatása gyalás anyagának ismertetésével történő megismétlés nélkül a tényállás nem tisztázható, a bíróság a bizonyí- tanácsváltozás esetén túl sokat áldoz a közvetlenség tást továbbra is köteles lefolytatni, az egyetlen – im- elvéből az egyszerűség oltárán,141 azonban a közvet- máron a valódi – jogkövetkezmény az, hogy ha az in- lenség elve nem lehet abszolút, és sem a hatályos, sem dítvány az eljárás elhúzására alkalmas, tájékoztathatja a legutóbbi szabályozás nem zárja el attól az ügy új bí- az ügyészség vezetőjét, míg más indítványozó rend- ráját, hogy bármely bizonyítékot személyesen újból bírsággal sújtható.134 megvizsgáljon. Hogy a késedelmes bizonyítási indítványokat a bí- 3.4. Az elsőfokú bíróság határozatai róságok rendbírsággal mennyire szankcionálják, an- és a fellebbezési jog nak gyakorlata csak hosszabb idő alatt alakulhat ki. Ezt a fegyvert mindazonáltal alapvetően a kirívó ese- A bíróság ügydöntő határozatainak rendelkező része tekre célszerű tartogatni. A vélt vagy valós igazáért gyakorlatilag változatlan. A korábbival azonosan ala- küzdő vádlottal szembeni túlzott szigor már érdemi kul a teljes terjedelmű indokolás is. Kedvező változá- védekezését korlátozná, mely az eljárás tisztességes- sokat a teljes vagy részleges rövidített indokolás ese- ségével nem egyeztethető össze. A védőktől nagyobb tén láthatunk, ami szorosan összefügg fellebbezési körültekintés és a jogszabály ismerete várható el, így jog és a felülbírálat terjedelmének újraszabályozásával. a célzott időhúzás a mulasztás súlyától függően nem maradhat értékelés nélkül. Egyet lehet érteni ugyan- A fellebbező ugyanis köteles megjelölni, hogy fel- akkor az ügyvédi kar bizonyos aggályaival is, hiszen lebbezése az ítélet mely rendelkezése, vagy az indo- ha az indítvány szabálytalan előterjesztésének oka az, kolás mely része ellen irányul; illetve több bűncselek- hogy maga a vádlott közölt késve új információt védő- mény esetén azt is, hogy melyik cselekményre vonat- jével, úgy utóbbi az ügyvédi titok megsértése nélkül az önhiba hiányát nem tudja valószínűsíteni.135 Mind- 136  Be. 527. § (2) bek. Tehát az ismertetésre annak ellenére is sor kerülhet, ezt továbbgondolva viszont könnyen kialakulhat az a hogy az ügyész a vádban a tanú tárgyaláson történő kihallgatását indítványozta. gyakorlat is, hogy a potenciálisan szankcionálható in- dítványokat vagy maga a vádlott terjeszti elő, vagy a 137  Be. 541. § (5) bek. védő az ügyvédi titokra hivatkozik. 138  Be. 546. § (2) bek.; erre a felet előzetesen figyelmeztetni kell. 139  Be. 518. § (3) bek. A többi pozitív változás már független az előkészítő 140  Be. 518. § (4) bek. 141  Fantoly Zsanett: Hatékonysági problémák, azaz a hazai büntetőeljárás 133  Be. 520. § (5) bek. gyakorlati visszásságai. In: Acta juridica et politica Tom. LXXIV. Ünnepi 134  Be. 520. § (6) bek. kötet Dr. Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára. 2012. 119–130. o.; 135  Bánáti: i. m. 94. o. 122. o.

kozik.142 Az ügyész és a védő mindezek mellett a fel- előzetes félelmek szerint részben megalapozatlanná lebbezést indokolni is köteles, mely elmulasztása ese- tenné az ítéletet.150 tén a bíróságnak az ügyészség vezetőjét tájékoztatnia A korlátozottá váló felülbírálattal összhangban a fel- kell, míg a védőt rendbírsággal sújthatja, utóbbira lebbezés az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését azonban nem köteles.143 A fellebbezés pontos irányát kizárólag abban a részben függeszti fel, melyet a má- a vádlottnak is meg kell jelölnie, ha azonban ezt kér- sodfokú bíróság felülbírál.151 A részleges jogerőt is zá- dés ellenére sem teszi meg, olybá kell tekinteni, hogy radékkal kell tanúsítani, feltüntetve, hogy a határozat fellebbezése az ítélet valamennyi rendelkezése ellen mely rendelkezése emelkedett jogerőre,152 záradékkal került bejelentésre.144 A vádlott nem kötelező jelenléte tanúsítani azonban a korábbi gyakorlatnak megfele- miatt az ítéletet a bíróság a vádlottal a korábbiakhoz lően csak egyes vádlottak vagy a felmentő rendelke- képest gyakrabban nem kihirdetés, hanem kézbesítés zés kapcsán kell a jogerőt. útján közli. A törvény betűje szerint a fellebbezés tar- Arról hallgat a törvény, hogy a fellebbezésről való talmát annak bejelentésekor kell tisztázni, ez azonban nyilatkozat-tétel előtt kell-e, és ha igen, miről tájékoz- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám nem lehet akadálya annak, hogy a bíróság írásbeli fel- tatni a felet. A már hivatkozottak szerint a bíróság po- lebbezés esetén rövid határidővel felhívja a fellebbe- zitív kötelezettsége csupán a fellebbezés okának és zőt a pontosításra. irányának tisztázása, illetve a határozat kézbesítéssel A Be. kifejezetten kiemeli, hogy a fellebbezés irá- való közlésekor a jogorvoslati tájékoztatásnak annyit nyulhat kizárólag a büntetés vagy intézkedés neme, kell tartalmaznia, hogy ki, milyen idő belül és hol fel- mértéke, tartama, különféle nevesített járulékos kér- lebbezhet.153 Azt vélelmezni kell, hogy az ügyész és a dések vagy az indokolás ellen.145 Ennek kiemelt jelen- védő ismeri az eljárási szabályokat, viszont a vádlott tőségét az adja, hogy az ezen rendelkezések ellen elő- – és esetenként egyéb fellebbezésre jogosult – esetén terjesztett fellebbezés utóbb nem terjeszthető ki,146 a aggályos, ha annak tudta nélkül nyilatkozik, hogy ah- felülbírálat pedig – mint a következő fejezetben látni hoz később kötve marad. E tájékoztatás szükségessé- fogjuk – korlátozott. Amit a törvény homályban hagy, gét és mikéntjét a gyakorlat egyelőre arra jutott, hogy az a több bűncselekmény esetén a bűnösség kérdésé- a fellebbezési jog terjedelméről, a részfellebbezésről ben a cselekmények egy része vonatkozásában előter- és annak ki nem terjeszthetőségéről a vádlottat mind jesztett fellebbezés kiterjeszthetősége, e körben szóban, mind írásban egy átirattal tájékoztatni kell.154 ugyanis korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, azon- Tárgyaláson vagy nyilvános ülésen továbbá célszerű ban a gyakorlat abba az irányba kezd elmenni el, hogy jegyzőkönyvezni azt is, hogy a vádlott a figyelmezte- a fellebbezés ilyenkor sem terjeszthető ki.147 tést megértette.155 Utóbbi el is vezet minket az indokolás terjedelmé- hez. Az új törvény ugyanis nagyon helyesen és a gya- korlati igényeknek megfelelően azt a rendszert követi, 4. hogy a vádra utaláson, tényálláson és annak Btk. sze- Jogorvoslatok rinti minősítését túl minden ügyben azt – és csak azt – kell részletesen indokolni, melyet a fellebbezés sérel- mez.148 Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy amennyi- Láthattuk, az új törvény részben szakít a teljes felül­ ben a felek a büntetéskiszabást sérelmezik, akkor azt, bírálattal. A másodfokú bíróság ugyanis mostantól az illetve ha a bűnösség megállapítását csak valamely ítéletnek csupán a fellebbezéssel érintett részét bírálja tényállás kapcsán sérelmezik, úgy a bizonyítékok ér- felül a kizárólag a büntetéskiszabást vagy járulékos tékelését, mérlegelését csak ezen a tényállással össze- kérdést sérelmező fellebbezés esetén, vagy ha több függésben kell kifejteni.149 A csupán egyes cselekmé- bűncselekmény közül a fellebbezés csak a cselekmé- nyeknél sérelmezett bűnösség esetén a fellebbezés nyek egy részére vonatkozik, illetve – és ez utóbbi ed- esetleges kiterjesztése azért kritikus kérdés, mert az dig is így volt – ha több vádlott közül csak a vádlottak egy részét érinti.156 A korlátozott fellebbezés sem köti mindenben a má- 142  Be. 584. § (1) és (2) bek. sodfokú bíróságot.157 Ezen kivétel alóli kivételek elég 143  Be. 584. § (6) és (7) bek. széles mozgásteret adnak a másodfokú bíróságnak. 144  Be. 584. § (4) bek.; ez valamennyi fellebbezőre érvényes. 145  Be. 583. § (3) bek. 146  Be. 584. § (3) bek. 150  A 2018. november 12. és 14. napja közötti országos kollégiumvezetői 147  A Kommentár evidensnek veszi, hogy ilyenkor sem terjeszthető ki a értekezlet egyelőre abban a kérdésben foglalt határozottan állást, hogy ilyen fellebbezés, különösebb magyarázatot azonban erre nem tartalmaz (Belegi József (szerk.): Büntetőeljárás jog I–II. Kommentár a gyakorlat számára – Har- esetben a fellebbezés esetleges kiterjesztése sem vezethet hatályon kívül he- madik kiadás. Budapest, 2018.; 1173. o.; a továbbiakban: „Kommentár”). A lyezésre. Kúria, illetve a kollégiumvezetői értekezletek egyértelmű iránymutatást e kör- ben egyelőre nem hoztak. Van olyan álláspont is, miszerint ez fogalmilag nem 151  Be. 457. § is a fellebbezés kiterjesztése körébe tartozik, és éppúgy kizárt a fellebbezés 152  Be. 459. § (2) bek. „kiterjesztése” a fellebbezéssel nem érintett cselekményre, mint a fellebbezés- 153  Be. 451. § (4) bek. sel nem érintett vádlottra (Szegedi Ítélőtábla 2018. december 7-i ülése.) 154  Utóbbihoz rendelkezésre is áll egy központi nyomtatvány (a „B47” jelű). 155  Ebből következik persze a kérdés, hogy mi a következménye, ha ez el- 148  Lásd részleteiben: Be. 562. §. marad. A Szegedi Törvényszék Büntető Kollégiuma szerint ilyenkor teljes 28 149  Ez adja a jelentőségét annak a már ismertetett új rendelkezésnek, hogy felülbírálatra kell, hogy sor kerüljön. az írásba foglalás határideje a jogorvoslati határidő lejártával, vagy valamen�- 156  Be. 590. § (3), (4) és (9) bek. nyi nyilatkozat bejelentésével kezdődik. 157  Lásd részletesen: Be. 590. § (5) bek.

Az értelemszerű, hogy korlátozott felülbírálat esetén tékra hivatkoztak, illetve a megalapozatlanság kiküsz- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám is hatályon kívül kell helyezni az elsőfokú ítéletet és öbölése.164 Jelentős változás, hogy a másodfokú részbi- az eljárást megszüntetni elévülés, halál, kegyelem, zonyításon nyugvó felülmérlegeléssel az első fokon vádelejtés stb. esetén. Hatályon kívül kell helyezni felmentett vádlott bűnösségére is megállapítható. A emellett az elsőfokú ítéletet bármely abszolút hatályon vádlott terhére felülmérlegelésnek ugyanakkor kizáró- kívül helyezési ok esetén is;158 nincs helye viszont ha- lag a másodfokon felvett bizonyítás alapján van helye. tályon kívül helyezésének relatív eljárási szabálysértés vagy megalapozatlanság okán. Felül kell vizsgálni a Tisztán érezni, hogy a jogalkotó igyekszik elkerülni bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, a szükségtelen hatályon kívül helyezéseket, mely az amely logikus is, hiszen azt mindenkor biztosítani ilyen döntéseknek az időszerűségre gyakorolt hatá- kell, hogy a megállapított tényállás a cselekmény jogi sára figyelemmel helyesnek tekinthető. Ennek egyik minősítése összhangban legyen. eszköze lenne a részbeni megalapozatlanság kiküszö­ bölése. A változások ezen iránya az elsőfokú bíróság Kettő további esetkör igényel rövid kifejtést. Korlá- számára kétségkívül kedvezőbb helyzetet teremt, már tozott felülbírálat esetén is felül kell vizsgálni ugyanis csak a megismételt eljárások várható csökkenése mi- a bűnösség megállapítását, ha a terheltet fel kell men- att is. Ezzel párhuzamosan ez a másodfokú bíróságok, teni, vagy az eljárást vele szemben meg kell szüntetni. különösen a kiemelt jelentőségű gazdasági ügyekkel Mármost a megszüntetéssel semmi gond, a felmentés is terhelt törvényszékek munkaterhe növekszik. viszont bár ezt a törvény nem mondja ki konkrétan, jobbára csak bűncselekmény hiányán alapulhat, hi- A másodfokú bíróság eljárása, határozatai jelen ta- szen a megalapozottság kérdését a másodfokú bíróság nulmány szempontjából érdemben nem változtak. nem vizsgálja, és a mérlegelésről a rövidített ítélet a Természetesen marad a kétfokú jogorvoslati rendszer fellebbezéssel nem érintett vádlott esetén nem is ad azzal, hogy a másodfokú bíróság ítélete elleni felleb- számot. Ez alól kivételt a teljes megalapozatlanság is bezésben a tényállás nem támadható, ha a felülbírálat csak akkor képez, ha a fellebbezéssel nem érintett a fentiek szerint korlátozott volt.165 Az igazi újdonsá- vádlottra nézve a megismételt eljárásban kedvezőbb got a hatályon kívül helyező másod-, illetve harmad- határozat várható.159 A másik, ami elsőre furcsának fokú végzés elleni fellebbezés lehetősége jelenti, mely- tűnhet, az a büntetéskiszabás kötelező felülbírálata, nek abszolút vagy relatív eljárási szabálysértés és meg- hiszen a korlátozott fellebbezések túlnyomó többsége alapozatlanság miatti hatályon kívül helyezés esetén nyilvánvalóan eleve erre irányul. Egyéb esetekben a van helye.166 A fellebbezést az azt elbíráló ítélőtábla, büntetéskiszabást a másodfokú bíróság kizárólag ak- illetve a Kúria a tanácsülést rendkívüli sürgedelemmel, kor bírálhatja felül, ha a bűnösség megállapítására egy hónapon belül, a „lehető legközelebbi” napon meg- vagy a bűncselekmény minősítésére vonatkozó ren- tartva intézi el. Döntése kétféle lehet: a hatályon kívül delkezést is megváltoztatja.160 A büntetéskiszabást ak- helyező végzést helybenhagyja, vagy hatályon kívül kor kell továbbá felülvizsgálni, ha a fellebbezés több helyezi.167 bűncselekmény közül csak egyes bűncselekmények kapcsán sérelmezi akár a bűnösség megállapítását, Itt szintén a diszfunkcionális hatályon kívül helye- akár a szankciót.161 zések visszaszorítása iránti szándék érhető tetten. Hogy ez az időszerűség javítását mennyiben fogja szol- Áttérve a továbbra is főszabálynak tekintett teljes gálni, nem egyértelmű. Feltéve, hogy egyes ítéletek felülbírálatra, a megalapozatlanságról kell még szót ej- hatályon kívül helyezésére valóban egyfajta túlzott teni. Az nem változott, és nem is változhatott, hogy a óvatosságból kerül sor, a felsőbb bíróságok gyakorlata teljes megalapozatlanság esetén az elsőfokú határoza- ezen esetleges vadhajtásokat idővel visszanyesheti, tot hatályon kívül kell helyezni.162 A megalapozatlanság ezzel pedig hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy következményei, mint már láthattuk, nem alkalmazan- a jogerős határozat időben megszülessék. Viszont dóak a vádló tétlensége esetén. Minden más esetben a amennyiben a hatályon kívül helyezés törvényes és részbeni megalapozatlanságot a másodfokú bíróság indokolt volt, úgy egy további fórum közbeiktatása ezentúl nemcsak kiküszöbölheti, hanem egyenesen miatt a megismételt eljárásra még később kerülhet köteles kiküszöbölni, és ennek érdekében ügyészi in- sor. Kérdés emellett az is, hogy az egy hónapos határ- dítványra bizonyítást is vehet fel.163 A másodfokú bíró- idő mennyiben tartható. ságot ugyan az elsőfokú bíróság által megállapított tény- állás továbbra is köti, amely szabályt azonban feloldja, Ha mégis megismételt eljárásra kerül sor, annak el- ha a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyí- járási szabályai nagyjából változatlanok azzal, hogy a megismételt elsőfokú eljárásban előkészítő ülés nem tartható.168 158  Lásd: Be. 608. § (1) bek. 164  Be. 591. § (1) bek.; az új bizonyíték előterjesztésének a már ismertetett 29 159  Részletesebben: Kommentár 1186–1187. o. korlátai természetesen itt is irányadóak [Be. 583. § (5) bek.]. 160  Be. 590. § (6) bek. 161  Kommentár 1185. o. 165  Be. 615. § (4) bek. 162  Be. 610. §, 592. § (1) bek. 166  Be. 627. § (1) bek. Valamint a másod- és harmadfokú bíróság abszolút 163  Be. 593. § (1) bek. A másodfokú bíróság ténymegállapítási jogának tá- eljárási szabálysértése esetén [ugyanezen § (2) bekezdése]. gítása egyébként távolról sem új keletű ötlet, a korábbi Be. kodifikációjánál is 167  Be. 629. § (1) és (2) bek. felmerült. [lásd: Szabó Győző: A büntetőeljárás reformjáról. In: Bírák Lapja 168  Be. 633. § (1) bek. Ez ironikus módon azt is jelenti, hogy amiatt biztos 5. évf. 1. sz. (1995) 5–18. o., 14. o.] nem lehet hatályon kívül helyezni egy ítéletet, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértve nem tartott előkészítő ülést.

Végül említendő, hogy a végzés elleni fellebbezések 5. terén egy apróbb visszalépés történt: a törvényben Különeljárások kizárt és a nem jogosulttól származó fellebbezést el- utasító végzés ellen – eltérő rendelkezés hiányában – immár van fellebbezésnek helye.169 Ez alól kivételt a A különeljárások – az általános szabályoktól egyes már tudomásul vett határozat ellen bejelentett felleb- részletekben eltérő eljárási formák – létjogosultságát bezés képez.170 a terhelt személyében rejlő valamely okon kívül ép- A hagyományosnak tekinthető rendkívüli jogorvos- pen az eljárás gyorsításának igénye indokolja. Ennek latok szabályozása jelen tanulmány szempontjából kü- megfelelően a három, kifejezetten az időszerűséget lönösebb újdonságot nem tartalmaz. Az elsőfokú eljá- javítandó eljárási formáról kell részletesebben szót ej- rás reformja miatt szükséges volt kimondani azt is, teni. hogy a perújítás lefolytatása során sincs helye előké- szítő ülésnek.171 5.1. A bíróság elé állítás Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám Az újdonságot az ún. egyszerűsített felülvizsgálati eljárás jelenti, amely némiképp félrevezető neve elle- A bíróság hagyományosan leggyorsabb eljárási for- nére lényegében a korábbi Be. különleges eljárásainak mája a bíróság elé állítás, mely 1930. óta jogrendsze- nagy részét takarja.172 A különválasztás alapját az ké- rünk része,177 és amely a leginkább teljesíti azt az igény, pezte, hogy egyszerűsített felülvizsgálatnak akkor van hogy az elkövetést mielőbb szankció kövesse, ami e helye, ha az alaphatározat valamely részletkérdésről szankciót hatékonyabbá teszi.178 A bíróság elé állítások nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelke- mai jelentőségét hűen tükrözi az a tény, hogy az elmúlt zett, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatától a köz- években 10% körüliről arányuk mintegy 23%-ra emel- érdekű munka jellegén keresztül a bűnügyi költségig. kedett az összes vádemelésen belül.179 Ebből kifolyó- (A megmaradt különleges eljárások, pl. összbüntetés lag a jogintézmény már a korábbi Be. hatálya alatt is alapja ehhez képest utólag felmerült, vagy külső kö- sikeresnek volt tekintendő, így a jogalkotó alapjaiban rülmény.) Ez tehát a jogerős határozat valamely kor- nem is változtatott rajta. rekciója, ilyen értelemben vett felülvizsgálata, amit A bíróság elé állításnak hagyományosan két eset- azonban a jogerőre emelkedéstől számított egy hóna- köre van – egyéb feltételei, így az egyszerű megítélés pon belül a jogerős határozatot hozó, egyébként pedig és a bizonyítékok rendelkezésre állása mellett –: a tet- az első fokon eljárt bíróság folytat le.173 E korrekciós tenérés és a beismerés, bár legutóbbi formájában a mechanizmus elé a törvény időbeli korlátot emel, mi- korábbi Be.-ben az előbbi külön már nem jelent meg. vel az elítélt, vagyoni vagy egyéb érdekelt hátrányára Minthogy legutóbbi formájában a korábbi Be. a bíró- egyszerűsített felülvizsgálati eljárás iránti indítvány ság elé állítás 30 napos határidejét az intézmény minél nem terjeszthető elő, illetve ilyen eljárás hivatalból szélesebb alkalmazhatósága érdekében már az első nem indítható „az ügydöntő határozat közlésétől” szá- gyanúsítotti kihallgatástól számította,180 az eredeti mított 6 hónapon belül.174 A határidő kezdő időpontját funkció megőrzése végett felmerült az igény arra, illetően a jogalkotó minden bizonnyal a jogerős ügy- hogy a tettenérés esetén a bíróság elé állítás hamarabb döntő határozatra gondolt,175 ezzel együtt is kérdéses történjék meg.181 Ezt az igényt az új törvény kielégíti: a határozat közlésének időpontja, hiszen ha egy hatá- tettenérés esetén az elkövetéstől számított 15 napon, rozat ellen további fellebbezésnek helye nincs, azt tér- míg beismerésnél az első kihallgatástól számított egy tivevény nélkül kell kiadni akkor is, ha a vádlott a nyil- hónapon belül van helye bíróság elé állításnak.182 vános ülésen vagy tárgyaláson nem volt jelen. További A kérdés az, hogy a két esetkör hogyan aránylik egy- időbeli korlát, hogy amennyiben az eljárás egyszer máshoz, vagyis mely határidő alkalmazandó, ha a tet- megindul, akkor azt megindításától számított 6 hóna- ten ért vádlott kihallgatásakor a cselekmény elköve- pon belül be kell fejezni, és ennek ezúttal jogkövet- kezménye is van, ugyanis ez után hátrányosabb döntés szintén nem hozható.176 177  Nagy Anita: A büntetőeljárás egyszerűsítésének, gyorsításának történeti Mindezen szabályok nemcsak méltányosak, de va- fejlődése az 1896. évi XXXII. tc.-től az 1951. évi III. törvényig. In: Publicationes Universitatis Miskolcinsis. Sectio juridica et politica. Tom. XXII. (2004) 195– lamelyest útját is állják az egyszerűsített felülvizsgála- 210. o., 207. o. tok vég nélküli burjánzásának. 178  Vajcs Nikoletta: A büntetőeljárás gyorsításának időszerű kérdései. In: Ügyészek lapja 19. évf. 5-6. sz. (2012) 61–65. o., 64. o. 179  Nánási Gábor: A bőség zavara? Avagy a büntetőeljárás bírósági szaka- szát gyorsító különeljárások indítványozásáról, alkalmazási lehetőségeiről. In: Magyar Jog 64. évf. 1. sz. (2017) 48–59. o., 48. o. Ehhez képest érdekesség, 169  Korábbi Be. 341. § (1) bek., illetve Be. 588. § (1) bek. hogy volt idő, amikor a jogirodalom a diktatúra túlkapásai miatt a jogintéz- 170  Be. 580. § (1) bek. b) pontja. ménytől idegenkedett (Nagy Zoltán: A büntetőeljárás egyszerűsítésének és 171  Be. 646. § (2) bek. gyorsításának néhány kérdéséről. In: Belügyi Szemle 4. évf. 1. sz. (1966), 5–9. o., 172  Lásd: Be. 671. § 8. o.) 173  Be. 672. § (2) bek. 174  Be. 672. § (4) bek.; bizonyos kivételeket a (6) bekezdésben találunk. 180  Korábbi Be.: 517. § (1) bek.; 2011. évi LXXXIX. tv. 20 §. E módosítás 175  Lásd a Be. 672. §-ához fűzött miniszteri indokolást. előtt az elkövetéstől számított a határidő. 176  Be. 672. § (5) bek. 181  Alföldi Ágnes Dóra: Gondolatok a büntetőeljárás gyorsítását szolgáló 30 jogintézményekről, különös tekintettel a tárgyalás mellőzéses és bíróság elé állításos eljárásra. In: Magyar Jog 62. évf. 7-8. sz. (2015), 394–400. o.; 399. o. 182  Be. 723., illetve 724. §

tését beismeri? Az indokolás kimondva-kimondatlanul alkalmazni.192 Kezdetben ez vitatott volt, de mindez Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám arra látszik utalni, hogy ilyen esetben a tettenéréstől azt is jelenti, hogy amennyiben a vádlott a bűnösségét számított 15 nap az irányadó,183 illetve ugyanez szere- beismeri, azt a már írtak szerint végzéssel kell elfo- 31 pel a kommentárban is.184 Ez az értelmezés szolgálja gadni.193 Ami kicsit visszásnak tűnik az az, hogy mivel az eljárások maximális időszerűségét is, azonban látni előkészítő ülésnek természetesen nincs helye, ezért kell azt is, hogy a 15 nap igen rövid idő, és ha bármely az ügyész pont ezekben az egyszerűbb, jellemzően okból a bíróság elé állításra nem kerül ezen időn be- azért kisebb tárgyi súlyú ügyekben nem tehet ajánla- lül sor, akkor a vádlott ügye ezen értelmezés esetén tot a büntetés mértékére beismerés esetén, és a vád- végül jóval később kerül majd végül elbírálásra. A bí- lott is elesik ezen kedvezménytől. Beismerés esetén a rói gyakorlat mindazonáltal a bíróság elé állítás eset- bíróság a bizonyítási eljárást befejezetté nyilvánítja, körét egyelőre egymást ki nem záró alternatívának és perbeszédekre, ítélethozatalra kerül sor – ettől tekinti, vagyis az ügyész jogosult meghatározni, hogy azonban a „műfaj” sajátosságai miatt a tárgyalás ér- a bíróság elé állítást mely jogszabályhely alapján kez- demben nem lesz rövidebb. deményezi.185 Az eljárás gyorsítására irányuló jogalkotói törekvé- Az időbeli korláttól eltekintve a jogalkotó tovább sek egyik legkevésbé szerencsés módja a ki nem kény- szándékozik bővíteni a különeljárás alkalmazási körét, szeríthető határidők megállapítása. Bíróság elé állítás mivel annak a korábbi 8 helyett, ezen túl 10 évi sza- esetén a másodfokú bíróság az ügy érkezésétől számí- badságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűn- tott 2 hónapon belül köteles a fellebbezést elbírálni.194 cselekmény miatt van helye.186 Továbbra is értelem- Ennek teljesíthetősége igencsak kétséges egyrészről szerű előírások, hogy az ügy egyszerű megítélésű le- a másodfokon jellemzően eljáró törvényszékek foko- gyen, és bizonyítékai rendelkezésre álljanak,187 amely zódó leterheltsége miatt, másrészt optimális esetben feltételek a büntetési tételben testet öltő tárgyi súllyal a nyilvános ülést (tárgyalás) még éppen ki lehet tűzni azért legalábbis fordított korrelációt mutatnak. Így két hónapon belüli határnapra, de ugyanezen határ- kérdés, hol húzódik a ténybeli és jogi egyszerű meg- időn belülre halasztani vagy napolni már nyilvánva- ítélés és így a bíróság elé állíthatóság felső határa. Hack lóan lehetetlen. Jogkövetkezménye a határidő elmu- Péter szerint egyenesen valószínűtlen, hogy tömegé- lasztásának nincs. vel léteznek olyan, 10 évnél nem súlyosabb büntetés- sel fenyegetett ügyek, amelyek a bíróság elé állítás 5.2. Egyezség egyéb feltételeinek megfelelnének, így egyebek mel- lett egyszerű megítélésűnek lennének tekinthetőek.188 A konszenzuális elemek fokozása már a korábbi Be. Sőt egyes vélemények szerint már a 8 éves büntetési kodifikációjának is hangsúlyos része volt,195 ennek tétellel fenyegetett cselekmények se olyan egyszerű eredménye lett a lemondás a tárgyalásról különeljárás. megítélésűek, hogy érdemes lenne a különeljárást Amilyen nagy reményekkel tekintett rá a jogalkotó „erőltetni.”189 Ehhez kapcsolódik azon másik álláspont, valaha,196 és amennyire izgatta a jogirodalom fantázi- miszerint az ügy egyszerűségének előírása mellett a áját, annyira marginális maradt végül e jogintézmény büntetési tételkeret, mint alkalmazási feltétel megha- szerepe.197 Ennek számos oka közül az egyik, hogy a tározása voltaképpen nem is lenne szükséges.190 konkuráló jogintézmények közül maguk az ügyészek Utóbbi álláspontot gyengíti, hogy az egyszerű megíté- is a bíróság elé állítást vagy a tárgyalás mellőzését pre- lést illetően az ügyész álláspontja gyakorlatilag köti a ferálták.198 bíróságot, hiszen nem küldhető vissza az irat olyan alapon, hogy az nem elég egyszerű.191 A fentiekben is találhatunk több példát arra, hogy az új Be. miként próbálja a terheltet a beismerés és az Az eljárás menetét illetően eltérő rendelkezések hi- együttműködés irányába terelni. Logikus volt tehát a ányában a bírósági tárgyalás általános szabályait kell vádlotti beismerést a legtisztábban középpontba állító különeljárás alapos újragondolása. Itt szükséges utalni 183  Be. 722. §-ához, illetve 723–724. §-ához fűzött miniszteri indokolás. arra, hogy a nyomozás a korábbi szabályozástól elté- 184  Kommentár 1494. o. rően élesen különválik felderítésre és vizsgálatra, és 185  Szegedi Törvényszék Új Be. Munkacsoportjának 2018. október 16-i ér- az egyezség megkötésére irányuló eljárást a Be. mint- tekezlete; 2018. november 12. és 14. napja közötti országos kollégiumvezetői egy az utóbbiba integrálta akként, hogy mind az értekezlet. ügyész, mind a vádlott vagy a védő már az első 186  Be. 723. § a) pont. gyanúsítotti kihallgatástól kezdve kezdeményezheti 187  Itt utalok vissza arra, hogy ez azt is jelenti, hogy az elektronikus nyo- mozati iratnak legalább a releváns részeinek meg kell érkeznie. 192 Be. 722. §. 188  Hack Péter: A büntetőeljárás újításának esélyei. In: Belügyi Szemle 66. 193 2018. november 12. és 14. napja közötti országos kollégiumvezetői ér- évf. 3. sz. (2018) 72–85. o.; 74. o. tekezlet. 189  Alföldi: i. m. 399. o. 194 Be. 730. §. 190  Nánási: i. m. 53. o. A szerző egy minősített rablást hoz fel példaként, 195 Farkas Ákos: A büntetőeljárás reformja és a hatékonyság. In: Funda- amely olykor valóban lehet egyszerű megítélésű, de magam sem hiszem, hogy mentum 1. évf. 2. sz. (1997) 108. o. a jövőben jelentősebb számban érkeznének a bíróságra bíróság elé állítás ke- 196 Hack (2018): i. m. 76. o. retében ilyen ügyek. 197 Mintegy 0,1% körüli részaránnyal (Nánási: 49. o.). 191  Kommentár 1499. o. Más kérdés, hogy miként a kommentár is utal rá, 198 Oláh: i. m. 71. o., további okokat illetően lásd: Hack (2018): i. m. 77–80. o. minél bonyolultabb ténybelileg egy ügy, annál kevésbé gyakori, hogy valamen�- nyi érdemi bizonyíték ténylegesen rendelkezésre tud állni.

az egyezség megkötését.199 Egyezségkötés esetén így ható meg, ha a vádlott szabadlábon van, de akkor is, viszont nem csak a bírósági eljárás rövidül le, de többé- ha más ügyben tartják fogva.207 Ez helyénvaló, annál kevésbé a vizsgálat és az ügyészi szak is, mely érde- is inkább, mert eddig sem tudott szükségszerűen a keltté teszi az ügyészt is az egyezségkötés alaposabb bíróság, ügyészség arról, ha a vádlott pl. szabálysértési megfontolására.200 elzárását töltötte, másrészt végrehajtandó szabadság- Egyezségen alapuló vádemelés esetén a bíróság el- vesztést vagy elzárást továbbra sem lehet kiszabni. járása kétségkívül szintén egyszerűsödik. Főszabály- Ennél izgalmasabb a beismerés kérdése. Ha a vádlott ként tárgyalásra nem is kerül sor, csupán „előkészítő” a bűnösségét beismerte, úgy 5 évi szabadságvesztés- ülésre.201 Az ülés nagyjából a „normál” előkészítő ülés nél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény mi- analógiájára folyik, a bíróság a jogkövetkezményekről att hozható büntetővégzés, ellenkező esetben pedig való tájékoztatást követően nyilatkoztatja a vádlottat, ez a határ 3 év szabadságvesztés.208 Ekkor ugyanis, bár hogy bűnösségét az egyezséggel egyezően beismeri-e, a bűnösséget a végzésben a bíróság nem mondja ki, és a tárgyaláshoz való jogáról lemond-e. A vádlott rész- azt mégiscsak az iratok alapján „vélelmezi”, a közvet- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám letesebb kihallgatására csak „szükség esetén” kerül lenség kizárásával, ezért célszerű némi körültekintés- sor. Az egyezséget a bíróság szintén végzéssel hagyja sel eljárni.209 jóvá, ha az a törvényi feltételeknek megfelel.202 A be- A különeljárás további kettő konjunktív feltétele vál- ismeréshez hasonlóan azonban itt is vizsgálandó, hogy tozatlan: az ügy legyen egyszerű megítélésű és a bün- azt az ügyiratok alátámasztják-e. A beismerés megta- tetés célja tárgyalás tartása nélkül elérhető. Ez a két gadása esetén az előkészítő ülés a megszokott meder- szabály meglehetősen képlékeny. Ami az egyszerűséget ben folytatódik, és a továbbiakban az egyezség a fele- illeti, az a bíróság elé állításnál még megragadható ak- ket nem köti.203 ként, hogy az ügy az iratoknak a bíróságra érkezésétől Az egyezség jóváhagyása esetén a bíróságot nem az ítélethirdetésre való visszavonulásig eltelő néhány csak a vád tárgyává tett – az egyezséggel egyező – tény- óra, de legfeljebb egy-két nap alatt a bíró számára az állás és jogi minősítés, de a büntetéskiszabásra és ítélethozatalhoz szükséges mértékben áttekinthető le- egyéb járulékos kérdésekre vonatkozó indítványok is gyen.210 A büntetővégzés meghozatalára ehhez képest kötik, és a váddal egyező jogkövetkezményekkel szem- egy hónap áll rendelkezésre; nem ismeretes olyan eset, ben fellebbezésnek sincs helye.204 hogy az ügyészi indítvány ellenére a bíróság kifejezet- Az új jogintézmény mérlege csak a későbbiekben ten azért nem járt el tárgyalás mellőzésével, mert az vonható meg, terjedését nyilvánvalóan nagymérték- ügyet nem találta volna elég egyszerűnek. A büntetési ben be fogja határolni, hogy az ügyészek a beismeré- célok, kiváltképp az egyéni megelőzés szempontjából sért cserébe milyen szankciót fogadnak el. vitathatatlanul hatékonyabb a határozat kihirdetés út- ján való közlése, és bizony egyet lehet érteni azon ál- 5.3. Büntetővégzés lásponttal is, hogy az érintett ügyekben a nyomozati iratokból időnként csak hiányosan derülnek ki a vád- A büntetővégzés – különféle nevein, legutóbb mint lott személyi körülményei, mely felett a gyakorlat haj- tárgyalás mellőzése – egyidős a modern magyar bün- lamos olykor „szemet hunyni”.211 tetőeljárással.205 A rendszerváltás utáni években alkal- Bár a más ügyben fogva levő terhelttel szemben mazási köre fokozatosan szélesedett, ennek is köszön- meghozható büntetővégzés is bővíti az alkalmazási hetően tárgyalás mellőzésével hozott végzést a bíróság kört, az ilyen ügyek száma várhatóan alacsony ma- az utóbbi években az ügyek mintegy 25–30 százaléká- rad.212 Az igazi kérdés így az, hogy a jövőben mennyire ban.206 terjednek el, és ezzel szoros összefüggésben milyen Az új törvény az alkalmazhatóság további szélesítése arányban emelkednek jogerőre a bűnösségét el nem érdekében két megmaradt tabut döntött le részben: a ismerő vádlottal szemben meghozott büntetővégzé- fogvatartást és a beismerést. Előbbit illetően a válto- sek. Egyes félelmek szerint a terhelt akkor fogadja el zás annyi, hogy a büntetővégzés nem csak akkor hoz- a tárgyalás nélkül kiszabott büntetést, ha attól tart, hogy tárgyalás tartása esetén rosszabbul járna.213 Ezt azért nem osztom, mert a vádlott szemszögéből a bün- 199  Lásd részleteiben az eljárásról és az egyezség tartalmáról a Be. LXV. fejezetét. 200  Hack (2018): i. m. 81. o. Azt már csak én teszem hozzá, hogy ugyanezen érdekeltség még fokozottabban jelenik meg a nyomozó hatóságnál, ami te- 207  Be. 740. § (1) bek. b) pontja. Sőt határzárral kapcsolatos ügyben akkor kintve, hogy a gyanúsított kihallgatásán az ügyész a legritkább esetben vesz is, ha a vádlott a saját ügyében van fogva [Be. 836. § (1) bek.]. részt, szintén nem alábecsülendő. 201  Be. 732. §. 208  Be. 740. § (3) és (1) bek. 202  Be. 733. §. 209  Itt kap új színezetet a tárgyalás tartása esetére korábban is vélelmezett 203  Be. 734. §; érdekessége, hogy az egyezség jóváhagyását megtagadó vég- prejudikáció, hogy tudniillik rendszerint ugyanaz a bíró tárgyalja az ügyet, aki zés ellen viszont nincs helye fellebbezésnek, ami szintén arra utalhat, hogy azt a végzést hozta (Molnárné: i. m. 27–28. o.). 210  Ennél sokkal absztraktabb meghatározás szerepel egyébként a Kom- a jogalkotó a beismerés elfogadását megtagadó végzés ellen is ki akarta erede- mentárban (1493. o.). tileg zárni. 211  Kiss Anna: A tárgyalás mellőzésének elméleti és gyakorlati kérdései. 204  Be. 736. § (3) bek., illetve 738. § (1) bek. c) és d) pontja. In: Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok 33. Budapest, 1996. 158– 205  Az intézmény gyökereit, kezdeti fejlődését lásd: Nagy A.: i. m. 201–203., 176. o., 171. o.; Molnárné: i. m. 28. o. 32 207. o.; ill. Molnárné Mészáros Noémi: Gondolatok a tárgyalás mellőzéséről. 212  Elvégre a büntetési céloknak a személyi szabadság további elvonása In: Büntetőjogi Szemle 2014/1. 20–30. o., 26–27. o. nélkül is elérhetőnek kell mutatkoznia. 206  Nánási: i. m. 48. o. 213  Hack: i. m. (2018) 76. o.

tetővégzés egyfajta világos üzenet, hogy tudniillik az bálynak, hogy a (pót)magánvádló ismételt vagy súlyos Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám adott konkrét ügyben, az addig feltárt bűnösségi kö- rendzavarás esetén nem utasítható ki, ha magatartá- rülmények alapján cselekvősége miatt a bíróság sze- sával nem hagy fel, azt a vád elejtésének kell tekinte- 33 rint ennyit „érdemel”, amihez képest főszabályként a ni.219 Egyebekben sikerült a pótmagánvád előtt széle- súlyosítási tilalom is érvényesül.214 A vádlottak egy je- sebbre tárni a kaput, mivel a hiányosságai miatt eluta- lentős részét, főként a bűnösségüket csak részben ta- sított vádindítványt a sértett 15 napon belül újra be- gadó, ténybelileg többé-kevésbé beismerésben lévő, nyújthatja.220 vagy egyszerűen csak a vallomástételt megtagadó vád- lottakat ezekben az egyébként is csekélyebb tárgyi Utóbbi két intézmény sokban hasonlít egymáshoz, súlyú ügyekben a jogkövetkezmény pontos ismerete de rendeltetése eltérő. A pótmagánvád, mint az ügyé- egyfajta megnyugvással töltheti el. Bizonyosan akad- szi vádmonopólium korrekciós mechanizmusa való- nak mindazonáltal, akik akkor sem kérnék egy a saját színűleg örökké velünk marad. Viszont az utóbbi évek- szemszögükből nézve még beláthatatlan ideig tartó ben részint a társadalmi viszonyok változásával, ré- bírósági eljárás lefolytatását, ha egyébként a szankci- szint a sérelemdíj bevezetésével a polgári jog annyit óval nem értenek teljesen egyet. változott, hogy történelmi esély mutatkozott volna a magánvádnak búcsút inteni. Az nem engedhető meg, Egyébként a három eljárást gyorsító különeljárás hogy bárki fizikailag bántalmazza a másikat, ezért a részben továbbra is konkurál egymással, viszont be- testi sértés vétségét a magánindítványhoz kötöttség ismerés hiányában a bíróság elé állításnak, mint lát- fenntartása mellett közvádassá lehetne tenni – min- hattuk, kizárólag tettenérés esetén van helye szoros den más jelenleg magánvádra büntetendő vétség ese- határidőn belül, ezért a büntetővégzés ez irányú to- tén azonban éppen a sértett részére biztosított jóvá- vábbfejlesztése – éppen csekélyebb tárgyi súlyú bűn- tétel szempontjából adekvátabb eszköz a személyiségi cselekményekre vonatkozóan – logikus irány volt. jog objektív megsértése miatt kötelezően megállapí- tandó sérelemdíj,221 mint a büntetőügyekben jellem- 5.4. Egyéb különeljárásokról zően alkalmazott megrovás. A fiatalkorúak elleni eljárás kapcsán az igényel hang- 6. súlyt, hogy a vádlott jelenléte mind az előkészítő ülé- Záró gondolatok sen, mind a tárgyaláson kötelező maradt.215 Mivel az eljárás célja elvben a terhelt nevelése, ezért ez a sza- A korábbi Be.-től is azt várta mindenki, hogy egyszerre bályozás helyesnek mondható, azonban látni kell azt „biztosítsa az egyszerű, gyors, eredményes, hatékony is, hogy a kevésbé nevelhető fiatalkorúak esetén az büntető igazságszolgáltatási munka előfeltételeit (...) elhúzódás egyik markáns oka a gyatra megjelenési lehetőleg takarékosan és persze az emberi jogok fo- hajlandóság.216 Továbbra is kötelező a védő jelenléte, kozott figyelembevételével,”222 amely elvárás mit sem és mivel a jogalkotó szerint „gyakorlati tapasztalatok változott. Ha elfogadjuk, hogy a büntetőeljárás gyor- alapján nehezen lenne cáfolható, hogy a fiatalkorúak saságot is feltételező hatékonysága megragadható ab- elleni büntetőeljárásban (…) csak kellő szakismerettel ban is, hogy mennyire képes lépést tartani a gazda- és tapasztalattal rendelkező személyek képesek az el- sági-társadalmi változásokkal,223 akkor a korábbi Be. járás sajátos céljait megvalósítani”, a továbbiakban nem tekinthető különösebben sikeresnek, amit jelez ügyvédjelölt nem járhat el.217 Túl azon, hogy logikus- módosításainak rendkívüli száma is.224 nak tűnik az a feltevés is, hogy egy fiatal ügyvédjelölt a korban hozzá aránylag közel álló vádlottal jobban Ha összességében akarjuk értékelni az új büntető- szót ért, globálisan nézve ez oda is vezethet, hogy az eljárási törvényt, akkor jelen tanulmány szempontjá- ügyvéd kénytelen a fiatalkorú vádlott csekély tárgyi ból a helyes irányba tett kisebb-nagyobb lépések so- súlyú ügyének tárgyalásán ülni, míg a jelöltje őt a ko- rozatát láthatjuk, az ezzel úgy látszik, együtt járó bot- molyabb tárgyi súlyú ügyekben helyettesíti.218 lásokkal. A jogalkotó a kodifikációs bizottságban részt vevő hivatásrendeken keresztül sok szempontból fi- Nagyon röviden a magánvádas és a pótmagánvá- gyelemmel volt a gyakorlat igényeire, ami nem volt, das eljárásokra szükséges még kitérni. Mindenekelőtt és az egyes oldalak eltérő igényei miatt nem is lehetett üdvözlendő, hogy utóbbi is egy helyen, különeljárásként teljes körű. A bizottságban részt vevő Márki Zoltánnak került szabályozásra, az áttekinthetőség érdekében. tökéletesen igaza lett abban, hogy bár „nem mindig Főleg magánvádas ügyekben lehet relevanciája annak pontosan az történt, amit vártunk, ám soha nem tör- a pótmagánvádas eljárásokban is érvényesülő új sza- 219  Be. 773. § (6) bek., 804. § (1) bek. 214  Be. 746. § (5) bek. 220  Be. 794. § (2) bek. 215  Be. 693. § (1) bek. 221  Vö.: Ptk. 2:52. § 216  Letartóztatásuk pedig csak a cselekmény különös tárgyi súlya esetén 222  Farkas: i. m. 108. o. rendelhető el [Be. 688. § (1) bek.], így gyakran a jelenlét biztosításának végső 223  Fantoly: i. m. 119. o. eszköze sem áll rendelkezésre (ezért fog hiányozni olykor a tárgyalási őrizet). 224  15 év alatt összesen 90 törvény és 15 ABH módosította (Tóth: 58. o.) 217  A Be. 691–692. §-ához fűzött miniszeri indokolás; Be. 693. § (2) bek. 218  Erre a felvetésre lehet éppen legyinteni azzal, hogy a fiatalkorú érdeke mindenek feletti, csak mindez oda is vezethet, hogy egyes védők nem, vagy csak komolyabb költséggel fogadnak el fiatalkorúak ügyében meghatalmazást.

tént teljesen más, mint amit vártunk.”225 Maga a tör- egy statisztikailag értelmezhető része valóban véget vény elődjénél logikusabb felépítésű, valamivel átte- ér – melyek közös előfeltétele, hogy az ügyészek se kinthetőbb is lett, de abban is igaza van Tóth Mihály- csak a „bűnözőknek adott kedvezményt” lássák a kon- nak, hogy rengeteg olyan felesleges részletkérdést is szenzusban –,229 akkor talán eljuthatunk oda, hogy szabályoz – melyek közül a fentiekben csak egy-két véges erőforrásainkat az érdemi tárgyalásokra kon- idekívánkozót említettünk –, ami már a kódex komoly- centrálva, kéz a kézben javuljon az ítélkezés idősze- ságát veszélyezteti olykor.226 rűsége és színvonala. A legutóbbi általam ismert ada- tok szerint a Szegedi Törvényszék illetékességi terü- A büntetőeljárás gyorsítása nem öncél. Nem lehet letén tartott előkészítő ülések mintegy felén fejező- abszolút célja a jogalkotásnak, figyelemmel kell lenni dött be ítélettel az eljárás, ami a jövőre nézve leg- arra, hogy a felderítés és a bizonyítás törvényes, haté- alábbis biztató. kony, alapos legyen.227 A processzuális igazság felé történő elmozdulás során sem adhatjuk fel Dombóváry A jövőkép tehát optimista, minden bizonytalansága Géza, egykori budapesti ügyvéd szavaival azt a „fana- mellett. Szerencsét is igényel. A bírói karon csak rész- tikus tiszteletet”, mellyel „magyar bíró (…) az Anyagi ben múlik, nem lehet eléggé hangsúlyozni az ügyész- Igazság iránt nem viseltetni sohasem tudott.”228 ség, sőt a nyomozó hatóságok hozzáállásának jelentő- ségét, és az is üdvözlendő lenne, ha a jogalkotó meg- A megalkotott jogszabály a jogalkalmazó kezében fontolna néhány további javaslatot. Ám ha az új jog- eszköz, jelen esetben a korábbinál sokoldalúbb, ru- szabályt ki-ki deklarált céljának figyelembevételével, galmasabb eszköz. Ami e rugalmasságot illeti, a leg- a törvényesség mindenkori hathatós biztosítása mel- utóbbi fejezetből láthattuk, hogy az eljárást gyorsító lett, az új jogintézményeik armadájával az ügyek mi- különe­ ljárások együttes részaránya már így is az 50%- előbbi elbírálására törekedve alkalmazza, egy ered- ot közelíti, a közeli jövőben át is lépheti azt. Ha az ményesebb korszak várhat a büntető igazságszolgál- egyezség elterjed és az előkészítő üléseken az ügyek tatásra.  225  Márki: 8. o. 229  Tóth: i. m. 70. o. 226  Tóth: i. m. 63–64. o. 227  Nánási: i. m. 59. 228  Dombóváry Géza: A büntetőparancs szörnyűséges jogkövetkezményei­ ről. In: Jogtudományi Közlöny 67. évf. 40. sz. (1932) 231. o. Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám WE HALÁLBÜNTETÉS PRÓ ÉS KONTRA Második, aktualizált kiadás SZERZŐ: Tóth J. Zoltán Jelen könyv szerzője 2003 óta kutatja a halálbüntetés kérdéskörét, mellyel kapcsolat- ban a legfontosabb probléma az, hogy megalapozható-e akár filozófiai, akár empiri- kus-pragmatikus érvekkel e büntetési nem létjogosultsága. Az e témában eddig meg- jelent munkák elsősorban csak az egyik vagy csak a másik markáns álláspont melletti érvek bemutatására vállalkoztak, az olvasó meggyőzésére törekedve. A Halálbüntetés Ára: 4400 Ft pró és kontra című könyv viszont igyekszik a teljesség igényével, elfogulatlanul és pár- tatlanul, objektív módon bemutatni mindazokat az érveket, melyekkel egyrészről a halál- büntetés-pártiak, másrészről a halálbüntetés ellenzői, az abolicionisták védik saját álláspontjukat, anélkül, hogy állást foglalna ezek helyességét illetően: azt a két oldal érveinek ismeretében meg kívánja hagyni az Olvasónak. A könyv első részében a filozófiai érvek ismertetésére kerül sor, a második rész pedig a halálbüntetés egyes aspektusaival kapcsolatos kortárs vitákat mutatja be, azokat – mind pró, mind kontra – számos példával és tényadattal alátámasztva. Jelen monográfia a szerző ugyanezen címen megjelent korábbi, 2012-es monográfi- ájának hatályosított újrakiadása, mely az utóbbi évtizedben történt fejlemények, változások, valamint a legfris- BES VÁS sebb adatok felhasználásával egészíti ki a halálbüntetéssel kapcsolatos eddigi ismereteket. ÁRLÁS –5% 34 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAX: (36-1) 349-7600 TELEFON: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu

Dr. Domán Auguszta* hosszabbítható) elrendel- Az igazságügyi heti a terhelt elmeállapotá- nak a megfigyelését, és e orvosszakértő feladatának célból a fogva tartott terhel- nehézségei a beszámítási tet az IMEI-be, a szabadlá- bon lévő terheltet pedig pszichiátriai fekvőbeteg in- tézetbe utalja.2 1.  A szakértő feladata3 képességet illetően A forenzikus vizsgálat eltér Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám az általános klinikai vizsgá- lattól, hiszen a fő kérdés egy, a múltban történt cse- lekmény elkövetésekori mentális állapot feltárása, amelynek során csak közve- tett bizonyítékokra tud tá- Bevezetés maszkodni a vizsgálatot végző orvos. Egy személy men- tális állapotának rekonstruálása egy erősen korlátozott, A büntetőjog egyik alapfeltevése, hogy a személyek feladat-specifikus eljárás egy meghatározott jogi kérdés rendelkeznek beszámítási képességgel, azaz valódi eldöntése érdekében. A pszichiáterek a pszichiátriai szabad akarattal magatartásuk kialakításában. Belát- diagnózist a DSM-IV4, BNO5 alapján határozzák meg. Az ják magatartásuk lehetséges következményeit, és ké- itt szereplő diagnózisokat folyamatosan felülvizsgálják pesek is arra, hogy magatartásukat ezen felismeréshez a tudomány fejlődését követve; szerepük, hogy a meg- igazítsák. Elmebetegség esetén az igazságügyi szakér- felelő kezelés kiválasztása – és egy nem jogi döntés – tőre hárul az a feladat, hogy megállapítsa, hogy a cse- érdekében szolgáltassanak információt6. A diagnózis lekmény elkövetésekor milyen mentális állapotban megléte nem vonja maga után automatikusan a beszá- volt az elkövető, mi zajlott le az elméjében, hogyan mítási képesség korlátozottságát, illetve kizártságát. választotta a lehetséges magatartások közül éppen azt, Képzeljünk el egy szkizofréniával diagnosztizált sze- amely egyébként büntetendő, milyen elmebetegség- mélyt, akinek tünetei gyógyszeres terápia következté- ben szenvedett és ezen betegség milyen tünettana ve- ben teljesen eltűntek, és ekkor történik, hogy egy bolt- zetett az elkövetési magatartáshoz. A fentiek alapján ból eltulajdonít egy nagyobb értékű mobiltelefont, mert vonható le a következtetés, hogy az illető rendelke- már régen vágyott rá, de nem volt elég pénze a vásár- zett-e vagy sem, illetve csak korlátozott beszámítási láshoz. Amennyiben egyértelmű, hogy a betegség nem képességgel. A jelentősége ennek a kérdésnek óriási, befolyásolta a beteg beszámítási képességét, teljes mér- hiszen az elkövetéskori beszámítási képesség hiányá- tékben beszámítható neki a tett, büntetőjogilag felelős- ban a személyt felmentik és kényszergyógykezelését ségre vonható. Tehát a diagnózis szükséges, de nem rendelik el, korlátozott beszámítási képesség esetén elégséges feltétele a büntetőjogi felelősség kizártságá- büntetés szabható ki, de az korlátlanul enyhíthető, míg hoz, korlátozottságához. a teljes beszámítási képesség meglétekor az elkövető- A szakértő elsőként a vizsgálatkori aktuális állapotra nek teljes mértékben felelnie kell (természetesen állítja fel az orvosi diagnózist. Ez könnyen diagnoszti- egyéb feltételek megléte esetén) a cselekedetéért. zálható betegség esetén lehetséges az első vizsgálat Annak eldöntése, hogy a terhelt szenvedett-e a cse- alkalmával is. Vannak azonban olyan esetek, amikor lekmény elkövetésekor az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely a beszámítási képességét kizárta, vagy korlátozta, egyértelműen különleges szakértel- 2  2017. évi XC. tv. 195. § (1) bek. 35 met igénylő kérdés, ezért az ügyész, illetve a bíróság 3  Jelenleg hatályos az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. köteles igazságügyi szakértőt kirendelni.1 Amennyi- törvény és az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM ben egyszeri vizsgálattal nem dönthető el szakértői rendelet. bizonyossággal a terhelt elmeállapota, a bíróság ma- 4  DSM: Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, Mentális ximum egy hónapra (mely további egy hónappal meg- rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve. Az Amerikai Pszichiátriai Egyesület (APA) szerkesztésében.  * PhD-hallgató, PPKE JÁK 5  Betegségek Nemzetközi Osztályozása (WHO) 1 2017. évi XC. tv. 188. § (1) bek. 6  Simon RI: Retrospective assessment of mental states in criminal and civil litigation: a clinical review, in Retrospective Assessment of Mental States in Litigation: Predicting the Past. Edited by Simon RI, Shuman DW. Washington, DC: American Psychiatric Association Press, 2002 pp. 1–20.

csak hosszabb megfigyelés, több alkalommal elvégzett hetséges, hogy az elmebetegség csak később je- vizsgálatsor után jelenthető ki teljes bizonyossággal, lentkezett, vagy időközben progrediált, súlyos- hogy a vizsgált személy milyen betegségben szenved, bodott, és a szakértő ebben a súlyosabb állapot- hiszen egy tünetintenzív, florid pszichotikus szakasz ban találkozik a beteggel, és azt feltételezi, hogy után a tünetek visszahúzódhatnak, halványulhatnak, már a cselekmény elkövetésekor is fennállt a vagy éppen ideiglenesen meg is szűnhetnek. Egy el- jelenlegi állapot. De az is lehetséges, hogy az el- mebetegségnek általában nehezen elkülöníthető sza- mebetegség tünetei visszahúzódóban vannak a kaszai vannak, rendkívül nehéz megállapítani, hogy vizsgálat ideje alatt, és szintén azt a helytelen mikor kezdődött; egy betegség az idő előrehaladtával következtetést vonja le a szakértő, hogy a jelen- fejlődhet, illetve gyógyszeres és pszichoterápiás ke- legi állapot állt fent az elkövetéskor is. Az idő zelés hatására javulhat. Kijelenthető tehát, hogy még továbbá az eljárás alá vont és a tanúk emlékeze- optimális körülmények között is nehéz teljes bizonyos- tét is halványítja. ságú diagnózist adni. Optimális körülmények alatt ér- 2. Különböző érdekek. Elmeorvosi szakértői vizs- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám tendő, amikor a vizsgálat alanya önként kooperál, va- gálat esetén a szakértőhöz az információk min- lós információt szolgáltat, hiszen a megfelelő kezelés dig valamilyen szűrőn keresztül érkeznek. A meghatározása neki is érdeke, és az aktuális állapotára nyomozó hatóság a saját szemszögéből értékeli vonatkozó diagnózis az eldöntendő kérdés. az eseményeket és továbbítja az így szűrt, általa A szakértő feladata viszont annak bemutatása is, jelentősnek ítélt körülményeket az elkövetés hogy a diagnosztizált elmebetegség jelei a múltban, a részleteit illetően. A terhelt esetében nagyobb konkrét cselekményben hogyan mutatkoztak meg. a tét, mint egy egyszerű pszichiátriai vizsgálat Azaz gondolatban, az időben néha hónapokat, sőt éve- esetében, állapota közlésekor torzíthatja a saját, ket visszalépve arról kell véleményt nyilvánítani, hogy elkövetéskori gondolatait a vizsgálat során. a megállapított elmebetegség fennállt-e a cselekmény 3. Az elmebetegség, vagy személyiségzavar tünete elkövetésekor is, és amennyiben igen, annak tünetei is lehet a szimuláció, az aggraváció (tünetek fel- hogyan befolyásolták a személy szabad akaratát. Egy nagyítása), vagy éppen a disszimuláció (tünetek személy mentális állapota visszamenőleges meghatá- eltitkolása). rozásának azonban jelenleg nincs sztenderd módszer- 4. Az orvosi nyelvezet jogászok számára való ért- tana. A kóros elmeállapotoknak az általános tünetta- hetővé tétele. non kívül egyedi lefolyásuk, különleges jellegzetessé- 5. Az orvosi szótárban nem létező, ám a jog által geik lehetnek, amely lehetetlenné teszi az automatikus elvárt fogalmak tartalommal való megtöltése. véleménynyilvánítást a beszámítási képességet ille- Erre eklatáns példa a korlátozott beszámítási tően. Ezért bír rendkívüli jelentőséggel az igazságügyi képesség, amely esetén azt is meg kell jelölnie szakértő véleménye, akinek a konkrét esetben kell a a szakértőnek, hogy annak foka „enyhe”, „köze- vizsgált személy jelenlegi és múltbeli állapotára egy- pes” vagy „súlyos”. Ezen súlyossági fokok azon- aránt megállapításokat tennie. Habár az aktuális pszi- ban nem objektív, mérhető kategóriák, nincs chiátriai diagnózis megbízhatósága meglehetősen ma- definiálva sehol sem, hogy mihez képest viszo- gas, egy visszamenőleg felállított diagnózis megbíz- nyítva kell kijelenteni, hogy pl. a beszámítási hatósága már sokkal problematikusabb. Fontos tehát, képesség korlátozottsága már túllép a „közepes” hogy a vélemény megfigyelhető adatokon nyugodjék, fokon és eléri a „súlyos” fokozatot, vagy éppen ne pedig megalapozatlan spekulációkon. A csak és ki- „enyhének” minősül; tehát ez a kérdés teljes zárólag az aktuális diagnózison alapuló visszamenőleg mértékben a szakértő szubjektív megérzésén megállapított korlátozott/kizárt beszámítási képesség alapul. Azaz, mivel lehetetlen feladat a fenti vé- nem megbízható. Egyéb nehezítő tényező, hogy ilyen lemény tényszerű alátámasztása, marad annak esetekben általában nem kooperáló betegről van szó. „ipse dixit” elfogadása. Az elmebetegségek tünetei időnként jelentősen változnak, rendkívül nehéz visszamenőlegesen kije- 2.  lenteni, hogy a cselekmény elkövetésekor a személy A diagnózis felállításának elmebetegsége korlátozta, vagy csak kizárta, hogy a nehézségei cselekménye következményeit felismerje, illetve hogy ennek e felismerésnek megfelelően viselkedjék. A kérdés minden esetben a realitáskontroll cselekvés- Milyen nehézségek mutatkozhatnak a megállapított kori állapotára vonatkozik. Pszichotikus állapotban, retrospektív elmeállapotra vonatkozóan. pl. egy paranoid zavarnál is realitáskontroll-vesztés 1. Időtényező. Kijelenthető, hogy az elmeorvos következik be. szakértő nincs jelen a cselekmény elkövetése- A pszichózis jellegzetes tünete a zavartság, a szemé- kor; a cselekmény elkövetéséről, annak részle- lyiség integráltsága felbomlik, a valósággal való kap- teiről, jellegzetességéről csak később szerez tu- csolat megszűnik, megváltozik az érzékelés, a gondol- 36 domást. Minél több idő telik el a cselekmény kodás, a beszéd, az érzelmi élet, az egész viselkedés. elkövetése és a vizsgálat között, annál nehezebb A beteg olyan dolgokat érzékel, amelyek valójában az elkövetéskori elmeállapot meghatározása. Le- nincsenek jelen, azaz hallucinál, vagy a valóság kóros

észlelése miatt hamis következtetéseket von le, azaz érzelmi élet, ridegség, társas kapcsolatok iránti kö- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám téveszméktől szenved.7 zömbösség. A szkizotíp személyiségzavar esetén a sze- mély a realitástól már messze van, de még nem éri el 37 A paranoid zavar mellett szintén nagyon gyakran a szkizofrénia szintjét. Jellemző a mágikus gondolko- diagnosztizált betegség a szkizofrénia. A spektrum dás, a telepátia, a megérzések, szokatlan percepciók, egyik végén helyezhető el a beszámítási képességgel illúziók, az excentrikus megjelenés és viselkedés, az rendelkező egészséges személy, míg a másik végén a emocionális reakciók inadekvátak, illetve beszűkül- pszichotikus, azaz a valóságtól elszakadt, kizárt beszá- tek, szociális helyzetekben kifejezetten szoronganak. mítási képességű, paranoid szkizofréniában szenvedő A szkizotíp személyiségzavart a Crow I. típusú szki- beteg. A szkizofrénia egy folyamatosan fennálló, de zofrénia, ahol a pozitív tünetek dominálnak, míg a epizódokban zajló betegség. A visszatérő pszichotikus szkizoid személyiségzavart a Crow II. típusú szkizof- epizódokat suboknak, vagy zajlásnak nevezik. Egyet- rénia előfutárának tekintik. A szkizotíp személyiség- len epizód után visszaállhat akár a személyiség eredeti zavar esetén antipszichotikum adása indokolt lehet.11 állapota is, károsodás nélkül, bár ez csak az esetek 22%-át jelenti.8 Ilyenkor, ha a vizsgálatra már egy olyan A szakértő feladata annak megállapítása, hogy hol későbbi időpontban kerül sor, amikor már maradvány- helyezkedik el ezen a skálán a vizsgált személy jelenleg tünetek sincsenek, a nyomozóhatóság számára szinte és hol helyezkedett el cselekmény elkövetésekor. Rend- elképzelhetetlen, hogy az előttük lévő, egészségesnek kívül nehéz a szakértő véleményadása az enyhe tűnő, megfelelő szociális kompetenciával rendelkező reziduális tünetekkel rendelkező és az olyan betegek személy a cselekmény elkövetésekor a valóságtól el- esetében, akiknél jóval a betegség manifesztálódása szakadt, pszichotikus állapotban volt. előtt disszociális, vagy agresszív cselekmények fordul- tak elő. Az utóbbi esetkörben, különösen, ha a bűncse- Három jellegzetes betegség-szakasz ismétlődése lekmények minősége a betegség előtt és után is hasonló figyelhető meg. 1.: A prodromális szakasz, a pszichó- volt, levonható az a következtetés, hogy a bűnözői ma- zis kirobbanásának előjelei. 2.: A heveny pszichoti- gatartás inkább a premorbid személyiségre és nem pe- kus állapottal járó pszichotikus epizód, az aktív sza- dig a pszichopatológiai zavarra vezethető vissza. Ugyan- kasz. 3.: A reziduális szakasz, azaz a pszichózis lecsen- akkor a szkizofrénia a személyiségszerkezetet oly mér- gése utáni, visszamaradt állapot. Ilyen esetekben tékben befolyásolja, hogy az áttekintés, a kritikai ké- sokszor csak később, a terápia során derül ki, hogy pesség, a belső értékrend, az adekvát önértékelés és ezek a személyek a cselekmény elkövetését közvet- impulzuskontroll gyengülése miatt már nem képesek lenül megelőzően olyan érzést éltek meg, hogy egy magatartásuk oly mértékű irányítására, mint a beteg- előre megrendezett történet szereplői, vagy valami- ség megjelenése előtt. A cselekvési kontroll tehát akkor lyen mesterkedések áldozatai, amelyek ellen impul- is korlátozott lehet, ha a bűncselekmény nem egy florid zívan védekeztek.9 pszichotikus tünettan befolyása alatt jött létre. Ezen három szakasz elkülönítésén túl a kórlefolyás Teljes remisszióban lévő szkizofrén betegek eseté- rendkívül egyedi képet mutat. Diagnosztikus szem- ben elképzelhető az is, hogy a betegsége nem befolyá- pontból a legproblémásabb szakasz a prodromális. solta a szabad akaratát, képes volt cselekménye követ- Stransky iniciális deliktumnak nevezte azt a jelensé- kezményeit felismerni, illetve e felismerésnek megfe- get, ahol a cselekménnyel jelentkezik a pszichózis első lelően cselekedni, ha a bűncselekmény az egyén élet- tünete, mivel korábban aktív tünet nem jelentkezett. stílusából normálpszichológiailag értelmezhető. A cselekmény ilyenkor raptusszerűen tör elő a koráb- ban épnek tűnt személyből, majd csak ez után mani- Meg kell említeni részletesebben a szimuláció kér- fesztálódnak a szkizofrénia zajlásának a tünetei.10 Meg dését is. A terhelt saját beszámolója parancsoló hang- kell említeni az ugyancsak gyakran előforduló hallásokról, üldözésről, befolyásoltatásos, irányított szkizoaffektív zavart is, amely egy olyan pszichotikus érzésről nem objektiválható. Ugyanakkor az ilyen tü- állapot, amelyben a szkizofrénia és a bipoláris hangu- netek ritkán fordulnak elő elszigetelt formában, mivel latzavar jellegzetes tünetei egyaránt jelen vannak. azokat általában affektív zavarok, a gondolati tartalmak és az affektusok disszociációja, pszichotikus gondolko- Szintén ezen a spektrumon létezik még a paranoid dászavarok és autisztikus magatartásformák kísérik. személyiségzavarban szenvedők csoportja, akikre jel- Ezen utóbbiak viszont nehezebben szimulálhatók.12 lemző, hogy apró dolgoknak tulajdonítanak jelentő- séget, érzelemmentesek, merev, kompromisszumra 3.  képtelen személyiséggel rendelkeznek, sérelmeik A szakértői vélemény részei, megtapadnak, engesztelhetetlenek, kétkednek mások tartalma lojalitásában. A szkizoid személyiségzavar tünetei a magányos életmód, az ingerkerülő magatartás, sivár Mit várhat el tehát egy büntetőjogász az igazságügyi elmeorvosi szakértői véleménytől? 7  Fekete Mária, Grád András: Pszichológia és Pszichopatológia Jogá­ szoknak, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2012., 218. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. 8  Németh Attila: Pszichiátria másképp, Medicina Könyvkiadó Rt., 11  Németh Attila: i. m. Budapest, 2006., 54. 12  Kuncz Elemér szerk.: i. m. 116–117. 9  Kuncz Elemér szerk.: Igazságügyi Pszichiátria, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011., 115. 10  Kuncz Elemér szerk.: i. m. 112–113.

módszertani levelének a szakértői vélemény megszer- emelni az aktuális tünetegyüttes fő jellemzőit. Ha a kesztésére vonatkozó rendelkezéseinek ismerete je- véleményben megjelölt kórisme nem lezárt kórfolya- lentős segítség lehet a büntetőjogászok számára. mat következménye, a szakértő köteles erre a figyel- A cím: „Pszichiátriai szakértői lelet és vélemény.” met felhívni és javasolhatja, hogy az elmeorvos-szak- I. A fejrész tartalmazza az alapadatokat, a vizsgálat értői vizsgálat és véleményezés – későbbi időpont- célját. Előzményekként az eljárás alapjául szolgáló bűn- ban – megismétlésre kerüljön. cselekmény szakértővel közölt tényeinek, adatainak A szakvélemény tehát egy szintézis: a pszichiátriai, rövid összefoglalását. Kiemelendő hogy a vizsgált sze- pszichológiai vizsgálat, a bűncselekmény, a személyi- mély ellen folyt-e már büntetőeljárás, ha igen, milyen ség, a szituációelemzés, illetve ezek összefüggéseinek bűncselekményeket követett el és azok milyen bünte- eredménye.13 Szerepelnie kell benne a vizsgált személy tést vontak maguk után, számos esetben ugyanis di- vizsgálatkori és a cselekmény elkövetésekori mentális agnosztikus jelentősége lehet annak, hogy a vizsgált állapotának, amennyiben megállapítható, BNO diag- személy még nem követett el bűncselekményt, vagy nózissal. Ki kell terjednie arra, hogy ezen betegség Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám az előző bűncselekmények azonosak voltak-e, illetve milyen módon befolyásolta a beszámítási képesség a pathológiás elváltozások ismétlődnek-e. belátási, illetve akarati elemét a konkrét cselekmény II. Szakmai ténymegállapítások elkövetésekor, a diagnosztizált betegségnek milyen a) Az eljárás irataiban szereplő tanúvallomások és tünetei voltak jelen, milyen a betegség lefolyása. Szót egyéb adatok összesítése. A tanúvallomásokból kieme- kell ejteni továbbá, hogy milyen egyéb kiegészítő in- lendők azok az adatok, amelyek az egyén – elmeállapo- formációforrások kerültek megvizsgálásra, illetve tára, életvezetésére, a személyiség jellegzetes reakció- hogy az idő múlása hogyan befolyásolhatta a szakvé- formáira, valamint – a cselekmény elkövetésének idő- lemény megbízhatóságát. pontjában fennálló állapotára utalnak. Az iratok egyéb adataiból célszerű rögzíteni a környezetének – család, Összegzéslakótársak, munkahely stb. – véleményét. Minden olyan irat, amely az életvezetésre, a pszichés állapotra vonat- kozik, ebben a részben kerül megemlítésre. Összefoglalva elmondható, hogy egy visszamenőleges mentális állapot meghatározásakor nem várható el b) A megelőző orvosi, illetőleg az esetleges szakér- 100%-os bizonyosság, a szakértő egy véleményt ad, tői vizsgálatok eredményének összefoglalása. amely változhat is az idő elteltével a betegség pontos diagnosztizálása következtében. c) A pszichiátriai-szakértői vizsgálat. Tartalmazza a személyes és a kiegészítő vizsgálatok adatait: anamné- Az egyébként rendkívül ellentmondásos megítélésű zis, exploráció, a vizsgált személynek a cselekményről, Thomas Szasz magyar származású amerikai pszichiá- a tényállásról szóló ismertetését, a belgyógyászati és ter odáig jutott a bizonyosság-bizonytalanság fokát il- a neurológiai státuszt, továbbá a pszichopathológiai letően, hogy kategorikusan visszautasította az elme- elemzést, a kiegészítő vizsgálatok eredményeinek rö- állapot retroaktív megállapításának lehetőségét, így vid összefoglalását. Itt értékelhetők a vizsgált személy létjogosultságát is. Véleménye szerint, amit a pszichi- által írt levelek, beadványok stb., amelyek gyakran tar- áterek nagyképűen vizsgálatnak hívnak, az az alannyal talmazhatnak olyan kóros elemeket, amelyek az állás- való beszélgetés, az alany magatartásának megfigye- foglalást alátámasztják. Itt a pszichiátriai szakértői lése mellett. A pszichiáter konklúziója – szerinte – va- tényleírást kell szerkeszteni, amelynek legfontosabb lójában egy vélemény az alanynak a vizsgálat idején része mindig az orvosi leletek és azok értékelése. való mentális állapotáról. Annak állítása pedig, hogy egy pszichiáter képes a terhelt mondjuk január 15-én III. A vélemény az előzőek szintézise. Tartalmaznia lévő mentális állapotának a meghatározására, akivel kell, hogy a szakértő a) véleményét milyen vizsgála- mondjuk először november 15-én találkozott először tokra támaszkodva alakította ki, b) ezek szerint milyen és ekkor is vizsgált meg, prima facie abszurd.14 kórismét állapított meg, c) a pszichés állapot alapján milyen következtetésre jutott a beszámítási képesség, Ha nem is vitatjuk, hogy 100%-os bizonyosság nem illetve a cselekvőképesség tekintetében. létezhet, az azonban mindenképpen elvárható, hogy a szakértői vélemény orvosilag kellően alátámasztott Külön kérdés nélkül is ki kell térni arra, hogy a vizs- legyen, és minden egyéb, a vizsgált személy cselek- gált személynél a) a bűncselekmény, idején, és b) a ménykori mentális állapotára vonatkozó, rendelke- szakértői vizsgálat idején volt-e kórismézhető elválto- zésre álló adatot értékeljen. A fentieket figyelembe zás, vagyis a véleményt két különböző időpontra kell véve a nyomozóhatóság, bíróság feladata is, hogy az megadni. ügy valamennyi, forenzikusan releváns információját biztosítsa a szakértő számára a kellően megalapozott, Válaszolni kell az elrendelő hatóság egyéb kérdése- megbízható szakvélemény érdekében.  ire. Meg kell említeni, ha különböző körülmények akadályozzák a határozott szakértői állásfoglalást – pl. adatok hiánya, a betegség jellege, a tanúvallomások ellentmondása stb. – és ezeket részletesen fel is kell sorolni. Ilyen esetekben arról is nyilatkozni kell, hogy 13  Tringer László: Tabularium Psychiatriae, 2000 Melania Kiadói Kft., 38 lehetséges-e a bizonyosság, és ha igen, hogyan. A kór- 2000., 139. ismét a BNO szerint célszerű megadni, s helyes ki- 14  Thomas Szasz: The Medicalization of Everyday Life. Selected Essays. Syracuse NY: Syracuse University Press; 2007., p. 107.

Dr. Fábián Péter* 1.1. A titkos információ- gyűjtés szabályainak fejlődése A titkos Miként az megismerhető, a rendszerváltást megelő- zően hosszú évtizedeken át törvényi szinten szabályo- információgyűjtésre zatlan volt a titkos adatgyűj- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám vonatkozó szabályok tés témaköre, titkos minisz- teri parancsok, belső utasí- tások határozták meg a lep- lezett tevékenységek mi- jogfejlődésének kéntjét. A fordulópontot az büntetőjogi értékelése átmeneti szabályokat tartal- mazó 1990. évi X. törvény jelentette, mely a „különle- ges titkosszolgálati eszkö- zök és módszerekről” szólt. A titkosszolgálati eszközö- 1. ket anélkül lehetett igénybe venni, hogy bíró azt engedélyezte volna, vagy akár csak A titkos információgyűjtés ellenőrizhette volna az igénybevétel jogszerűségét. Az ügyészséget ugyan tájékoztatták a leplezett esz- közök alkalmazásáról, ám sem engedélyezési, sem utó- A nemzetbiztonsági tevékenység lényegéhez tartozik lagos ellenőrzési jogkörrel nem bírt. Az 1990. évi X. egyes műveletek titkossága, leplezett jellege, a titkos törvény egyaránt vonatkozott a rendőrségre és a nem- információgyűjtés pedig az egyik legsajátosabb esz- zetbiztonsági szolgálatokra, definiálta a titkos eszkö- köze a felderítő, hírszerző munkának. Titkos informá- zök gyűjtőfogalmát, és leszögezte, hogy ilyen eszköz ciógyűjtés – a legáltalánosabb megközelítésben – az csak akkor vethető be, ha a szükséges adat megszer- erre feljogosított szerv intézkedéseit értjük, melyeket zésére más mód nem áll rendelkezésre. Az akkor ha- a törvényben meghatározott feladatai ellátásához tályos Büntető Törvénykönyvvel – vagyis az 1978. évi szükséges információk megszerzése érdekében vet IV. törvénnyel összhangban – nevesítette azokat a be, és melyek elkerülhetetlenül korlátozzák az egyén bűncselekményeket, melyek esetében ezeket az esz- privátszféráját védő jogokat. A titkosszolgálati eszkö- közöket igénybe lehetett venni. Az átmeneti törvényt zök közös jellemzője tehát, hogy azok alkalmazására a 26/1990. (II. 14.) MT rendelet egészítette ki. az érintett tudta és engedélye nélkül kerül sor.1 A kons- piráció a titkos információgyűjtés lényegéből fakad, Hosszadalmas politikai viták és több elvetett javas- a lelepleződés a nemzetbiztonsági tevékenység sikerét lat után született meg a nemzetbiztonsági szolgálatok- veszélyezteti. A titkos információgyűjtés mikéntje, az ról szóló 1995. évi CXXV. törvény. Az ezt követő évek- alkalmazás metódusa, miként az is, hogy mi lesz a meg- ben számtalan jogszabályt fogadtak el, ezzel igyekez- szerzett információk sorsa, nem kerülhetnek nyilvá- tek igazolást találni arra, hogy összesen tizenegy szer- nosságra, a részletek kizárólag csak az arra jogosultak vezet (az öt titkosszolgálati szervezet mellett öt nyo- számára ismerhetők meg. Ez nemcsak az alkalmazott mozati jogkörrel rendelkező szervezet és a rendőrség eszközök és módszerek eredményessége érdekében belső elhárítása) kapott felhatalmazást titkos eszközök szükséges, hanem azért is, mert az eljárásokban köz- alkalmazására.3 reműködő személyek biztonsága csakis ekként garan- tálható.2 A következő jogszabályok tartalmaztak titkosszol- gálati eszközök alkalmazására vonatkozó rendelkezé- seket:4 a büntetőeljárásról szóló törvény,5 a rendőrségi törvény,6 az ügyészségi törvény,7 a határőrségről szóló törvény,8 a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény,9 a * Büntetőjogász, a Top Cop Security cégcsoport alapítója és tulajdonosa 3  Belovics–Tóth 2017, 180. 39 1  Tóth 2009, 13. 4  2/2007. (I. 24.) AB határozat III. 2.1. 2  Dobák Imre: Az információgyűjtésről általában. In: Resperger István 5  1998. évi XIX. a büntetőeljárásról. (szerk.): A nemzetbiztonság elmélete a közszolgálatban. Budapest, 2018, 6  1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről. Dialóg Campus. 99–110. 104. 7  1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről. 8  1997. évi XXXII. törvény a határőrizetről és a Határőrségről. 9  2004. évi XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről.

nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény.10 Eze- alapján eljáró bíró nem lehetett azonos a rendőrségi ken túlmenően megemlítendő még a bűnüldöző szer- törvény, az ügyészségi törvény stb. alapján eljáró bí- vek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény,11 róval. az elektronikus hírközlésről szóló törvény,12 továbbá Ebből pedig az következik, hogy sem a titkos infor- a 180/2004. (V. 26.) Kormányrendelet, mely az elekt- mációgyűjtést, sem a titkos adatszerzést engedélyező ronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a bíró, sem pedig a perbíró nem ismerhette meg a titkos titkos eljárásokra (információgyűjtésre, illetve adat- információgyűjtés/adatszerzés előzményi iratait, és szerzésre) jogosult szervezetek együttműködéséről ez még arra a nyomozási bíróra is vonatkozott, aki a szólt,13 valamint a 9/2005. (I. 19.) Kormányrendelet, nyomozás elrendelését követően a titkos információ- mely a posta és a titkos eljárásokra jogosult szerveze- gyűjtés titkos adatszerzéssé alakításáról döntött. En- tek vonatkozásában szabályozta az együttműködés nek az a magyarázata, hogy a titkos adatszerzés indít- mikéntjét.14 A 21/1996. (VIII. 31.) BM rendelet az adat- ványozója – eltérő tartalmú jogszabályi rendelkezés kezelési szabályokat határozta meg,15 a 26/1999. (VIII. hiányában – saját belátása szerint döntött arról, hogy Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám 13.) BM rendelet pedig a különleges eszközök enge- a bírónak milyen eredeti iratokat mutat be, illetve délyezése iránti eljárás részletszabályait határozta mely iratokról csatol csak kivonatot, jelentést.18 meg. Ez utóbbi – többször módosított – rendelet A jogszabályok sem a titkos információgyűjtés, sem egyébként egészen 2018. június 31-ig hatályban volt.16 a titkos adatszerzés fogalmát nem határozták meg, Ezek a jogszabályok különbséget tettek engedélyhez ehelyett felsorolták az e körbe tartozó módszereket nem kötött, ügyészi engedélyhez kötött, igazságügy- és eszközöket. Néhány példa a külső engedélyt nem miniszteri engedélyhez kötött, illetve bírói engedély- igénylő eszközökre: puhatolás, fedőokirat kiállítása, hez kötött titkos eszközök között. Az alkalmazás szem- helyiség, épület, jármű, esemény, személy megfigye- pontjából pedig külön kategóriaként kezelték a titkos lése, a megfigyelés eredményének rögzítése audio- információgyűjtést és titkos adatszerzést. Az előbbire vagy video-eszközzel, csapda alkalmazása, álvásárlás. kizárólag a nyomozás elrendelése előtt kerülhetett Példák a bírói, illetve a miniszteri engedélyhez kötött sor, az Nbtv., a rendőrségi törvény, az ügyészségi tör- eszközökre: titkos kutatás, magánlakásban történtek vény, a vámtörvény és a határőrségi törvény alapján. megfigyelése és rögzítése technikai eszközzel, levél, Az Nbtv. által tárgyalt titkos információgyűjtés egy postai küldemény, telefonbeszélgetés tartalmának önálló rendszert képezett, míg a vámtörvény, az megismerése és rögzítése, internetes levelezés, adat- ügyészségi törvény, és a határőrségi törvény a rend- továbbítás megismerése, rögzítése.19 őrségi törvényben meghatározott szabályrendszerre A korabeli szabályozás meglehetősen bonyolult volt, épült. A titkos adatszerzésre csak a nyomozás elren- nem léteztek egyértelmű rendelkezések arra nézve, delése után kerülhetett sor, és legfeljebb a vádemelé- hogy miként használhatók fel (illetve, felhasználha- sig, szabályait a büntetőeljárási törvény tartalmazta. tók-e egyáltalán) a nyomozás elrendelését megelőzően Ha egy ügyben korábban folyt titkos információgyűj- bűnüldözési céllal folytatott titkos adatszerzés ered- tés, akkor azt a nyomozás elrendelését követően titkos ményei. Az, hogy a nemzetbiztonsági, terrorelhárítási adatszerzéssé kellett átalakítani.17 (tehát nem, vagy nem kifejezetten bűnüldözési) cél- Az igazságügy-miniszteri és a bírói engedéllyel vé- zatú titkos eljárások során is előkerülhettek olyan ada- gezhető titkos információgyűjtést külső engedélyhez tok, melyek indokolttá tették a nyomozás elrendelését kötöttnek nevezték, az alkalmazhatóság eseteit a fen- – tovább bonyolította a helyzetet.20 tebb hivatkozott törvények tartalmazták. A bírói en- Mindezek mellett alkotmányossági aggályok is fel- gedély a megyei bíróságon működő bíró által adott merültek. Az Alkotmánybíróság a 2/2017. (I. 24.) AB engedélyt jelentette. A büntetőeljárási törvény részle- határozatban elemezte az Emberi Jogok Európai Bíró- tesen szabályozta a kizárás kérdéskörét e vonatkozás- ságának „rejtett nyomozással” kapcsolatos esetjogát. ban is, így az engedélyező bíró nem lehetett azonos Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a tit- sem a perbíróval, sem azzal a bíróval, aki a titkos adat- kos információgyűjtésre vonatkozó szabályozásnak szerzést engedélyezte. Lényeges az is, hogy az Nbtv. maradéktalanul meg kell felelnie a jogállamiság elve- inek, különösen azért, mert e körben – éppen a titkos- ság okán – hatékony jogorvoslatra nincsen lehetőség. 10  1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról. 11  2002. évi LIV. törvény a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműkö- A titkos eszközök alkalmazása során egy három lép- déséről. csős ellenőrzésre van szükség: először akkor kell biz- tosítani az ellenőrzést, amikor az alkalmazást elren- 12  2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről. 13  180/2004. (V. 26.) Korm. rendelet az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre delik, majd a végrehajtás során, végül azt követően, felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről. hogy a beavatkozást berekesztették. A titkos eszközök alkalmazása – szögezte le a taláros testület – „a végre- 14  9/2005. (I. 19.) Korm. rendelet a postai szolgáltatók, a postai közremű- ködők és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalma- zott szervezetek együttműködésének részletes szabályairól. hajtó hatalomnak ’beláthatatlan’ lehetőségeket ad, 15  21/1996. (VIII. 31.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló titkos információgyűjtésre feljogosított szervek adatkezelésének egyes szabá- lyairól. 40 16  26/1999. (VIII. 13.) BM rendelet a különleges eszközök és módszerek 18  2/2007. (I. 24.) AB határozat III. 2.3. engedélyezéséről és igénybevételéről. 19  2/2007. (I. 24.) AB határozat III. 2.4. 17  1998. évi XIX. törvény 200. § (4) bekezdés 20  Belovics–Tóth 2017, 180.

ezért elengedhetetlen, hogy már maguk az eljárások Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése deklarálja, Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám kellő garanciát nyújtsanak az egyén jogainak érvénye- hogy „Magyarország független, demokratikus jogál- sülésére”.21 Szükséges biztosítékokat beépíteni a sza- lam”.25 A VI. cikk értelmében „mindenkinek joga van bályozásba annak érdekében, hogy a titkos eszközök ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kap- alkalmazása megfelelően dokumentált legyen, szük- csolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák”, to- séges rendelkezni arról is, hogy miként óvják, a tör- vábbá, „mindenkinek joga van személyes adatai védel- vényben írt feltételek bekövetkezésekor pedig miként méhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez semmisítsék meg e dokumentumokat. A titkos mód- és terjesztéséhez”.26 szerek és eljárások alkalmazására csak meghatározott célból kerülhet sor, ilyen célként fogadható el a köz- A Be. definiálja a leplezett eszköz fogalmát, értve ez biztonság, a közegészség, a nemzetbiztonság, a bűn- alatt olyan, bizonyos alapjogok korlátozásával járó kü- megelőzés, mások jogainak védelme. Az alkalmazásra lönleges tevékenységet, melyet az erre felhatalmazott csak akkor kerülhet sor, ha a klasszikus nyomozati szervek az érintett tudta és beleegyezése nélkül vé- eszközök e célok elérésére elégtelenek. Ha pedig sor gezhetnek. E tevékenységre tehát csakis a büntetőel- kerül a titkos eszköz alkalmazására, úgy annak meg járásban kerülhet sor, az alkalmazásra pedig a rend- kell felelnie a szükségesség és arányosság követelmé- őrség, a NAV bűnügyi szervei, valamint az ügyészség nyének.22 jogosultak.27 Leplezett eszköz három feltétel együttes teljesülése esetén vethető be, ezek a következők: Az Alkotmánybíróság az indítványok alapján meg- vizsgálta a rendőrségi törvény és a büntetőeljárási tör- • megalapozottan feltehető, hogy a beszerezni kí- vény támadott rendelkezéseit [az Rtv. 69. § (3) bekez- vánt információhoz más módon nem lehet hoz- dését és a Be. 201. § (1) bekezdését], és arra a követ- záférni, és a kérdéses információ elengedhetetle- keztetésre jutott, hogy az adott szabályozás mellett „a nül szükséges a büntetőeljárás céljának elérésé- titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés hez; speciális feltételeinek értelmezése parttalanná válik”, az igénybevétel „általános szükségességi feltételrend- • az alkalmazás nem eredményezi az érintett vagy szere meghatározatlan”, azt pedig, hogy az alkalmazás más személy alapvető jogának olyan korlátozását, során milyen szempontokat mérlegelhet a jogalkal- mely korlátozás aránytalan lenne a kitűzött bűn- mazó, a törvény nem határozza meg.23 Mindezek miatt ügyi célhoz képest; sérül a jogbiztonság és a jogi szabályozás kiszámítha- tóságára vonatkozó alkotmányos követelmény. Az Al- • valószínűsíthető, hogy az alkalmazással bűncse- kotmánybíróság ezért a támadott jogszabályi rendel- lekménnyel összefüggő információ, illetve bizo- kezéseket megsemmisítette.24 nyíték szerezhető meg.28 1.2. Nemzetbiztonsági célú titkos A fentieket ekként összegezhetjük: a leplezett esz- eljárások a hatályos köz alkalmazásának meg kell felelnie a szükségesség, szabályozásban az arányosság és a várható eredményesség hármas kri- tériumának. A fentiekben láthattuk, hogy a leplezett eszközökre vonatkozó korábbi szabályozás rendkívül bonyolult, A büntetőeljárásban alkalmazott leplezett eszközök nehezen követhető volt, sőt, bizonyos elemei még az lehetnek engedély nélkül alkalmazható eszközök, le- alkotmányossági tesztek próbáját sem állták ki. Azt, hetnek bírói vagy ügyészi engedéllyel alkalmazott esz- hogy a hatályos szabályozás egyszerű lenne, nem ál- közök. A Be. példálózó jelleggel felsorol néhányat ezen líthatjuk, de a korábbinál mindenképpen áttekinthe- eszközök közül, az engedély nélküli eszközök listája tőbb. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény – értelemszerűen – nem teljes, a technikai fejlődés (Be.) az érintett tudta nélkül, garanciális feltételek következtében ugyanis folyamatosan bővülhet. mellett folytatott bizonyítási eljárásokat egységes ter- minológiát használva, leplezett eszközöknek nevezi. A Be. alapján engedélyhez nem kötött leplezett esz- Bűnüldözési céllal (a felderítés érdekében) a Be. kere- közök a következők: informátor alkalmazása; adatgyűj- tein kívül csak kivételesen, az Nbtv. alapján kerülhet tés, ellenőrzés; a sértett vagy más személy helyettesí- sor titkos információgyűjtésre. Az Nbtv. szerint foly- tése; rejtett figyelés; valótlan, megtévesztő információ. tatott titkos adatgyűjtés eredménye ugyanakkor Ügyészi engedélyes eszközök: fizetési művelet megfi- – meghatározott feltételek mellett – a nyílt nyomozati gyelése; büntetlenség kilátásba helyezése; hozzájáru- eljárás részévé tehető. lással alkalmazott megfigyelés; álvásárlás; fedett nyo- mozó; fedőokirat, fedőintézmény, fedőadat. Bírói en- gedélyes leplezett eszközök: információs rendszer megfigyelése; titkos kutatás; hely titkos megfigyelése; küldemény titkos megismerése; lehallgatás.29 A Be. részletesen meghatározza az alkalmazás fel- tételeit, az engedélyezés menetét, az engedély meg- szüntetésének esetköreit. 21  2/2007. (I. 24.) AB határozat IV. 2.1. 25  Magyarország Alaptörvénye B) cikk (1) bekezdés 41 22  2/2007. (I. 24.) AB határozat IV. 2.1. 26  Magyarország Alaptörvénye VI. cikk (1)–(2) bekezdések 23  2/2007. (I. 24.) AB határozat IV. 3.5. 27  Be. 214. § (1) bekezdés 24  2/2007. (I. 24.) AB határozat IV. 3.5. 28  Be. 214. § (5) bekezdés 29  Belovics–Tóth 2017, 182.

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám A bírói engedélyes leplezett eszközök esetében az bíró megadta. Az általános felhasználhatósági szabály ügyész terjeszti elő az indítványt, ennek tárgyában a mellett léteznek kivételek is. Lehet, hogy az engedély- bíró hetvenkét órán belül dönt: megadja az engedélyt, ben nem jelölték meg azt a bűncselekményt, melynek részben adja meg, vagy elutasítja az indítványt. Ha a bizonyítására utóbb alkalmasnak minősül a leplezett késlekedés jelentős veszéllyel járna, az ügyészség száz- úton beszerzett adat. húsz órára elrendelheti a leplezett eszköz alkalmazá- sát, hetvenkét órán belül azonban – az elutasítás terhe Ha az engedély kiadásának törvényi feltételei az mellett – meg kell szereznie a bíró engedélyét. A bírói utóbb felmerült bűncselekmény vonatkozásában is engedély egy érintett személyre szól, ebben azonosít- fennállnak, a titkos adatszerzés eredménye felhasz- ható módon megjelöli, kiről van szó, részletezi az al- nálható. Továbbá, annak a bűncselekménynek a bizo- kalmazható eszközök körét, megjelöli az alkalmazás nyítására, amelyre nézve a bíróság engedélyezte az célját, kezdő és befejező időpontját, valamint a tény- eszközhasználatot, a leplezett adatgyűjtés eredménye állás lényegét és a bűncselekmény minősítését. Indít- valamennyi elkövetővel szemben felhasználható. Fel- ványra mód van az alkalmazás kiterjesztésére, ez je- tétel azonban ezekben az esetekben, hogy az eljárást lentheti újabb eszköz bevonását, vagy egy korábbi a felmerülést követő harminc napon belül ki kell ter- eszköz hatókörének kiterjesztését. jeszteni az engedélyben nem szereplő személyi és bűncselekményi körre.34 Ebből az következik, hogy az engedélyben nemcsak azt kell megjelölni például, hogy az telefon lehallgatá- Felmerülhet annak szükségessége is, hogy az enge- sára szól, hanem a hívószámot is pontosan meg kell délytől teljesen eltérő személyi és bűncselekményi adni. Az engedély időtartama kilencven nap, ez ügyészi körre használják fel az alkalmazás eredményét. Ennek indítványra három alkalommal meghosszabbítható, feltételei igen szigorúak, és csak a Be.-ben tételesen esetenkénti további kilencven nappal. Ez azt jelenti, meghatározott bűncselekmények esetében nyílik erre hogy egy személlyel szemben egyazon büntetőeljárás- lehetőség. Ilyen bűncselekmény például az emberrab- ban összesen legfeljebb háromszázhatvan napig lehet lás, a terrorcselekmény, a terrorizmus finanszírozása, bírói engedélyes leplezett adatgyűjtést folytatni.30 a szándékosan elkövetett közveszély okozása. További feltétel, hogy az eszköz alkalmazásának törvényi kri- Az engedélyező bíró ellenőrizheti menet közben az tériumai teljesüljenek; az alkalmazó szerv a felhasz- alkalmazást, felhívására az alkalmazó szerv köteles a nálni kívánt adat megszerzését követő nyolc napon már beszerzett adatokat – nyolc napon belül – bemu- belül indítsa meg az érintett személy ellen a nyomo- tatni. A határidő elmulasztása esetén a bíróság vissza- zást vagy legalábbis az előkészítő eljárást a kérdéses vonja az engedélyt, illetve megtiltja az eszköz alkal- bűncselekmény vonatkozásában; a bíró engedélyezze mazását.31 a felhasználást.35 Bírói engedélyes leplezett eszközök főszabály sze- 1.3. T itkos információgyűjtés rint az öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy ennél az Nbtv. alapján súlyosabban büntetendő bűncselekmények esetében alkalmazható. A Be.-ben taxatíve felsorolt bűncselek- Az Nbtv. 8. §-a alapján a nemzetbiztonsági szolgálat mények esetén akkor is sor kerülhet az alkalmazásra, írásbeli megkeresésre titkos információgyűjtést foly- ha a büntetési tétel legfeljebb három év szabadság- tat, vagy technikai segítséget nyújt a megkereső szer- vesztés. Ez a helyzet például a bűnszövetségben elkö- vek részére a Be. szerinti leplezett eszközök alkalma- vetett bűncselekményeknél, a korrupciós bűncselek- zásának végrehajtásához.36 ményeknél (kivéve a feljelentés elmulasztását), a kábítószer-prekurzorral visszaélés esetén.32 Az Nbtv. tehát a titkos információgyűjtés fogalom- mal operál, értve az alatt azt a hírszerző tevékenysé- A leplezett eszköz alkalmazását megszüntetheti az get, melynek során magánlakást, levelezést, egyéb alkalmazó szerv vezetője és az ügyészség is. Erre ak- kommunikációt stb. a megfelelő eszközökkel – az érin- kor kerülhet sor, ha az alkalmazástól már további ered- tett tudta nélkül – megfigyeli, és ennek során adato- mény nem várható; ha az engedélyben rögzített mó- kat gyűjt és rögzít. A titkos információgyűjtés vala- don és keretek között lehetetlen tovább folytatni az mennyi nemzetbiztonsági szakszolgálat végezhet, ki- alkalmazást; ha elérte a célját; ha az alkalmazásra meg- vételt jelent a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi határozott időtartam lejárt. Megszüntetés esetén a Elemző Központ.37 céllal össze nem egyeztethető, szükségtelen, felhasz- nálásra alkalmatlan adatokat törölni kell, a megszün- Az Nbtv. is különbséget tesz külső engedéllyel foly- tetést követő harminc napon belül.33 tatható, illetve külső engedélyt nem igénylő titkos in- formációgyűjtés között. A leplezett eszköz alkalmazásával beszerzett adat, információ csak azzal a személlyel szemben és csak A külső engedélyhez nem kötött titkos információ- arra a bűncselekményre vonatkozóan használható fel, gyűjtés kevésbé súlyos, de semmiképpen nem töme- akire, illetve amely bűncselekményre az engedélyt a 42 30  Be. 234. § 34  Belovics–Tóth 2017, 192. 31  Be. 235. § 35  Be. 253. § 32  Be. 234. § 36  Nbtv. 8. § 33  Be. 245. § 37  Nbtv. 53. §

ges beavatkozást jelent az érintettek privátszférájába, Pál: Büntetőjog II. a 2012. évi C. törvény alapján.Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám ezért az e körbe tartozó eszközök esetében elegendő, Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2012. ha az alkalmazásra az adott szolgálat vezetője ad en- • Bikki István: A titkos operatív technikai rend- gedélyt. Az engedélynek ebben az esetben is konkrét- szabályok és módszerek, valamint a K-ellenőrzés nak kell lennie, és írásba is kell foglalni. Néhány példa alkalmazására vonatkozó szabályok 1945–1990 a külső engedélyhez nem kötött információgyűjtésre: között (rövid áttekintés). Betekintő 2010/1. felvilágosítás kérése; titkos kapcsolatot létesítése ma- http://epa.oszk.hu/01200/01268/00013/bikki_ gánszeméllyel; csapda alkalmazása; fedőokmány ké- istvan.htm szítése és felhasználása; fedőintézmény létrehozása és • Boda József: A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fenntartása; objektum, jármű, útszakasz, esemény helye és szerepe a rendvédelemben. In: Gaál megfigyelése; telefon-kísérőadatok gyűjtése.38 Gyula – Hautzinger Zoltán (szerk.): Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIII. 2012. Magyar Példák a külső (vagyis miniszteri) engedélyhez kö- Hadtudományi Társaság, 113–130. tött titkos információgyűjtésre: lakás titokban történő http://www.pecshor.hu/periodika/XIII/boda. átkutatása, a tapasztaltak rögzítése technikai eszkö- pdf zökkel; postai küldemény felbontása, ellenőrzése és • Boda József: A magyar állambiztonsági és nem- tartalmának rögzítése technikai eszközzel; elektroni- zetbiztonsági szervek vezetése, irányítása és el- kus úton folytatott kommunikáció tartalmának meg- lenőrzése 1942–2015 között. In: Hack Péter – Ki- ismerése, rögzítése; számítástechnikai eszközön tárolt rály Eszter – Korinek László – Patyi András: Gá- vagy azon keresztül továbbított adatok megismerése, lyapadból laboratóriumot. Tanulmányok tartalmuk történő rögzítése, felhasználása.39 Finszter Géza professzor tiszteletére. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015. 15–32. Az előterjesztést a szolgálat főigazgatója terjesztheti • Cserényi-Zsitnyányi Ildikó: Az Államvédelmi Ha- elő. A konkrét bűncselekmények esetében (például tóság szervezeti változásai (1950–1953). Bete- állam elleni bűncselekmények, emberiesség elleni kintő 2009/2. bűncselekmények), valamint konkrét nemzetbizton- ht tp://epa .osz k.hu/0120 0/01268/0 0 010/ sági feladatok ellátása (például „a Magyarország tör- cserenyi-zsitnyanyi_ildiko.htm vényes rendjének jogellenes eszközökkel történő meg- • Cséve Lajos: Néhány gondolat a Nemzetbizton- változtatására vagy megzavarására irányuló leplezett sági Hivatal létrejöttéről és munkájáról. Rendé- törekvések” felderítése és elhárítás) érdekében foly- szeti Szemle 10. évf. 1993/10. 8–13. tatandó titkos információgyűjtést a Fővárosi Törvény- • Dávid Ferenc: Történeti visszatekintés a magyar széken működő bíró engedélyezi. Egyéb esetekben az titkosszolgálatokra. In: Resperger István (szerk.): igazságügy-miniszter adja ki az engedélyt. Mind a bíró, Nemzetbiztonsági alapismeretek. Budapest, mind a miniszter esetében érvényes a szabály: az elő- 2018, Dialóg Campus. 11–28. terjesztésről annak benyújtásától számított hetvenkét • Dobák Imre: Az információgyűjtésről általában. órán belül köteles dönteni, mégpedig indokolt hatá- In: Resperger István (szerk.): A nemzetbiztonság rozatban. A titkos információgyűjtés esetenként ki- elmélete a közszolgálatban. Budapest, 2018, Di- lencven napig engedélyezhető, ez az időtartam a fel- alóg Campus. 99–110. tételek újbóli vizsgálata, illetve megléte esetén legfel- • Dobák Imre: A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. jebb kilencven nappal meghosszabbítható.40  In: Resperger István (szerk.): A nemzetbiztonság elmélete a közszolgálatban. Budapest, Dialóg Felhasznált források Campus, 2018. 235. • Gál István László: A XXI. század új bűncselek- • Baráth Magdolna: Az államvédelem az egységes ménytípusa: a terrorizmus finanszírozása. Ren- Belügyminisztériumban. Betekintő 2010/3. dészeti Szemle 57. évf. 2009/6. 61–90. • Gál István László: A pénzmosás és a terrorizmus ht tp://w w w.betek i nto.hu /sites/defau lt /f i les/ finanszírozása az új magyar büntetőjogban. Bel- betekinto-szamok/2010_3_barath.pdf ügyi Szemle 61. évf. 2013/6. 26–56. • Palasik Mária: A politikai rendőrség háború • Barker, Jonathan: A terrorizmus. Budapest, HVG utáni megszervezése. In: Gyarmati György Kiadói Rt., 2003. (szerk.): Államvédelem a Rákosi-korszakban. Ta- nulmányok és dokumentumok a politikai rend- • Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem őrség második világháború utáni tevékenységé- kriminálpolitikai kérdései. Győr, Universitas- ről. Budapest, Történeti Hivatal, 2000. 33–55. Győr Nonprofit Kft., 2011. ht tp://w w w.betek i nto.hu /sites/defau lt /f i les/ betekinto-szamok/2007_2_takacs.pdf • Belovics Ervin – Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Harmadik, aktualizált kiadás. Budapest, HVG- 43 ORAC Kiadó, 2017. • Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku 38  Nbtv. 54. § 39  Nbtv. 56. § 40  Nbtv. 57–58. §

Jog források • 1956. évi 35. számú törvényerejű rendelet a rend- • Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 24 őrségről szóló 1955. évi 22. számú törvényerejű • Magyarország Alaptörvénye rendelet kiegészítéséről. • 1945. évi V. törvény a Moszkvában 1945. évi január hó 20. napján kötött fegyverszüneti egyezmény • 1974. évi 17. törvényerejű rendelet az állam- és becikkelyezéséről. közbiztonságról. • 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmánya (közlönyállapot). • 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat Magyarország • 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról. Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról. • 1990. évi X. törvény a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átme- • 26/1990. (II. 14.) MT rendelet a nemzetbiztonsági neti szabályozásáról. feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról. • 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szol- gálatokról. • 26/1999. (VIII. 13.) BM rendelet a különleges esz- • 1998. évi XIX. a büntetőeljárásról. közök és módszerek engedélyezéséről és igény- • 1999. évi LXXV. törvény a szervezett bűnözés, va- bevételéről. lamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó tör- Egyéb források vénymódosításokról. • Az Európai Unió Tanácsa. Az EU terrorizmus el- • 2012. évi XCVI. törvény az egyes törvényeknek a leni stratégiája. polgári hírszerzési tevékenység irányításával kap- https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/ csolatos módosításáról. fight-against-terrorism/eu-strategy/ • 2017. évi XXXIX. törvény az európai uniós és a • A Minisztertanács elnökhelyettesének 1/1975. sz. nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó utasítása az állam biztonságának védelmében al- törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények kalmazható eszközökről és módszerekről. jogharmonizációs célú módosításáról. ht tps://w w w.abt l.hu/sites/defau lt /f i les/ forrasok/1975_1.pdf • 2/2007. (I. 24.) AB határozat Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám WE BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV A népszerű jogszabálygyűjtemény-sorozatot a jövőben a Novissima Kiadó és a HVG- ORAC Kiadó közösen jelentetik meg. A Büntető Törvénykönyvet tartalmazza a soro- zatnak ez a kötete. Kis mérete és felhasználóbarát tördelése alkalmassá teszi, hogy a jogászok a mindennapi munkájuk során forgassák és magukkal vigyék a tárgyalóter- mekbe is. A szerkesztés lezárása: 2019. március 5. Ára: 1650 Ft BES VÁS ÁRLÁS –5% 44 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAX: (36-1) 349-7600 TELEFON: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu

Dr. Ficsór Gabriella* I. Jogtörténeti előzmények I.1. Összbüntetésbe foglalás Az alkotmánybírósági hatá- rozat indokolása a [26] be- kezdésben utal arra, hogy a 10/2018. (VII. 18.) az összbüntetés nem új jog- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám AB határozat után intézmény a hazai büntető- jogi szabályozásban, mivel az már a Csemegi-kódex óta létezik1. 1999. március 1. napjáig a kvázi halmazat- ban lévő bűncselekmények több eljárásban elbírálásá- Bevezetés val és a több büntetés kiszabásával okozott egyenlőt- lenséget, valamint a nem kvázi halmazatos büntetések egyhuzamban töltéséből eredő hátrányt lehetett ki- Az összbüntetés a jogalkalmazók körében egy meg- küszöbölni az egységes büntetés megállapításával. A osztó jogintézmény, a viták minden törvényi változást közbenső törvény-módosítások csak egyértelműbbé követően ismét felélednek. tették az értelmezést és az anyagi jogi terminológiával hozták összhangba az összbüntetési szabályokat (pél- A különböző szinteken folyó érvelések között meg- dául világosan elhatárolva a halmazati büntetés és az fogalmazódott, hogy csak az AB határozat rendelkező összbüntetés fogalmát). részében megfogalmazottak kötelezőek, az indokolás- ban írtak nem. Vajon az indokolás megismerése nél- A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tör- kül melyik AB határozat értelmezhető és alkalmaz- vényt (a továbbiakban: rBtk.) módosító 1998. évi ható? A kérdés költői lehet csak. Eléggé erőltetettnek LXXXVII. törvény (a továbbiakban: rBtkm.) hozta az tűnik ugyanis az az érvelés, mely a büntetőeljárásról első, igen jelentős – hátrányos2 – változtatást. Meg- szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szüntette ugyanis annak a lehetőségét, hogy a folya- 632. §-ának (2) bekezdésére utalással olyan értelme- matosan töltött, de kvázi halmazati viszonyban nem zést nyújt, mely szerint az AB határozat okait és indo- álló büntetéseket is összbüntetésbe lehessen foglalni kait csak akkor kell figyelembe venni, ha az Alkot- pusztán az egyhuzamban töltésből eredő hátrány ki- mánybíróság megsemmisítő határozata folytán a ren- küszöbölése3 céljából. des bírósági eljárást meg kell ismételni. A novella átmeneti rendelkezései semmilyen irány- Egy másik felvetés szerint az AB határozat megsem- mutatást nem adtak az időbeli hatály értelmezését il- misítő rendelkezése miatt vissza kell térni a korábbi letően. Jogalkalmazói jogértelmezéssel kellett megol- jogértelmezésre, azaz az összbüntetésbe foglalást an- dani4 a visszaható hatály problémáját. Két érvrendszer nak a Btk.-nak megfelelően kell elvégezni, amelynek ütközhetett csak: az egyik szerint a bűncselekmények a hatálya alatt az összbüntetésbe foglalás lehetősége megnyílik. Az AB határozat alkalmazásával kapcsolatban – a 1  Erről részletesen: Ficsór Gabriella: Az összbüntetés múltja és jövője többek által aláírt különvéleményben foglaltak által https://debreceniitelotabla.birosag.hu/sites/default/files/field_attachment/ megerősített értelmezés miatt is – észlelhető ellenál- osszbuntetesazujbtkban.pdf (letöltve: 2019. január 5.) lás olyan magas fokú, hogy szükségesnek tűnik leegy- 2  Az rBtkm.-nek a büntető törvénykönyv összbüntetésre vonatkozó új sza- szerűsíteni a problémát, és konkrét jogesetekkel rávi- bályát megtámadták az Alkotmánybíróság előtt. Az 1116/D/2001. AB hatá- lágítani arra, hogy semmiféle elvi, dogmatikai kérdés rozat (ABH 2008, 1569.) – amelyre utal a 10/2018. (VII. 18.) AB határozat is nem fog sérülni. [38] – kijelenti, hogy „Az a tény, hogy a jogalkotó a szabályozást szigorúbb irányban megváltoztatta: kriminálpolitikai döntés, s így nem lehet alkotmány- Az ellenérvek megcáfolására törekszik az írás. bírósági megítélés tárgya.”. „A támadott jogszabály anyagi jogi természetű problémát vet fel, az indítványok pedig a terhelteknek a jogszabály változás előtti és utáni általános jogi helyzete összemérésére vonatkoznak. Így tehát nem állnak összefüggésben az Alkotmány most vizsgált rendelkezésével.” Az Alkotmánybíróság erre tekintettel a jogszabály-hely megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. 3  A jogszabályi változást ugyan követte a bírói gyakorlat, de még hosszú évekig tartalmazta az összbüntetési ítéletek indokolása, hogy „az összbüntetés célja a büntetések egyhuzamban töltéséből eredő hátrány kiküszöbölése” 4  A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság (jelenlegi nevén: Debreceni Törvényszék) büntető kollégiumi ülésén alakult ki az egységes jogértelmezés. A kollégiumi ülésen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának kollégiumvezetője: dr.   * Tanácselnök, Debreceni Ítélőtábla Berkes György, és az összbüntetés legfőbb jogértelmező bírája: dr. Szabó Pé- 45 ter vett részt. Ez a kollégiumi ülés ma már a hazai jogtörténet részét képezi.

Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám elkövetési idején hatályos anyagi jogi rendelkezések határozat9 (ABK 2016/15.) szerint. A Btk. általános in- szerint kell eldöntetni, hogy van-e helye összbünte- dokolása ma már közismerten fogalmazta meg az új tésbe foglalásnak, a másik szerint az elkövetési idők- kódex megalkotásával elérni kívánt célokat. »A Nem- nek és a Btk. 2. §-a alapján történő döntésnek nem le- zeti Együttműködés Programja úgy fogalmaz, hogy a het létjogosultsága, mert nem a bűncselekmények el- „jogszabály szigora, a büntetési tételek növelése, az bírálásáról és nem büntetés kiszabásáról van szó. Ez életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalma- utóbbi elvetése azt jelenti, hogy az összbüntetésbe zása, az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök foglalás lehetőségét felvető büntetéseket kiszabó íté- elkövetőit és világossá teszi a társadalom minden tagja letek utolsó jogerejének van jelentősége, akkor nyílik számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők pa- meg az összbüntetésbe foglalás lehetősége, ezért az radicsoma. Erős Magyarország csak akkor születhet, akkor hatályos Btk. szerint kell döntést hozni. Azaz, ha az ország házában olyan törvények születnek, ame- ha egyetlen ítélet jogereje 1999. március 1. napja utáni, lyek garanciát jelentenek a törvénytisztelők bizton- akkor csak a kvázi halmazatos büntetések foglalhatók sága számára.”« összbüntetésbe. A Btkátm. 3. §-ának alkalmazása sem okozott prob- Ez utóbbi lett a „győztes” jogértelmezés5, mivel a szi- lémát a bírák körében, mivel a korábban kialakított gorú dogmatika szerint az összbüntetés nem büntetés bírói gyakorlatnak megfelelő volt az átmeneti rendel- kiszabása, hanem megállapítása, nem a cselekmény el- kezés törvénybe iktatása. Nem példa nélküli azonban, bírálása, mely miatt kizárt a Btk. 2. §-ában megjelölt fő- hogy az Alkotmánybíróság a rendes bíróságok által szabály alkalmazása, mely szerint az elkövetéskori követett egységes jogértelmezést utóbb alapvető jo- anyagi jogi szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha az új gokat sértőnek, alaptörvény-ellenesnek találja10. törvény enyhébb elbírálást eredményez. Az eddigiekben írtak miatt nem tekinthető előz- Az alkotmánybírósági határozat okfejtését megis- mény nélkülinek az Alkotmánybíróság elemzendő ha- merve felvetődhet a kérdés, hogy az akkor kialakított tározatának egyértelmű és kötelezően alkalmazandó jogértelmezés megfelelt-e az alkotmányos alapelveknek? alkotmányos jogértelmezése. I.2. II. Mit mondott ki A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény az AB határozat? (a továbbiakban: Btk.) hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módo- sításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a további- akban: Btkátm.6) 3. §-ában foglaltakkal szemben a bí- II.1. ráknak véleményezésre megküldött tervezet7 erede- Az Alkotmánybíróság a 10/2018. (VI. 18.) számú hatá- tileg azt tartalmazta, hogy az összbüntetésbe foglalást rozatával megsemmisítette a büntető törvénykönyv- az elkövetési idők szerint hatályos Btk. szerint kell el- ről szóló 2012. évi C. törvény átmeneti rendelkezése- végezni. iről szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 3. §-át. A hatály- talan szakasz a következőket tartalmazta: „Ha az össz- A véleményezés során kifejtett álláspont8 eljutott a büntetésbe foglalandó ítéletek közül legalább egy a jogalkotóhoz, és a hatályba lépett törvény normaszö- Btk. hatálybalépését követően emelkedett jogerőre, a vege már a korábban kialakított bírói jogértelmezés- Btk. 93–96. §-át kell alkalmazni.” nek megfelelő volt. Az átmeneti rendelkezés megsemmisítésével úgy Az összbüntetés szabályainak a Btk.-beli szigorítá- lehetne értékelni a jogi helyzetet, hogy visszajutottunk sával kapcsolatban a bírákban alkotmányossági aggály az 1999. március 1. napjával történt Btk. módosítás valójában fel sem vetődhetett volna az 1116/D/2001. utáni állapothoz. A bírói jogértelmezés szabadsága – a AB határozat ismeretében. A jogalkotó a büntető jogelmélet által kialakított dogmatika felhasználásá- anyagi jogi szabályok szigorításával is kifejezheti a jog- val – oda vezethetne, hogy az összbüntetésnek azokat politikai céljait. A bírói alkotmányos aggályoskodás a szabályait kell alkalmazni, amelyek az összbünte- nem is vezetett eredményre a 3116/2016. (VI. 21.) AB tésbe foglalás lehetőségének megnyílásakor hatályban voltak. Az összbüntetésbe foglalás lehetősége az utolsó 5  BH 2000.135., BH 2000.184., BH 2001.1. 6  Az AB határozatban szereplő rövid megjelölés. 7  2012. októberi tervezet szövege: „A Btk. 93–96. §-ai akkor alkalmazha- ítélet jogerőre emelkedésekor nyílik meg. Ez pedig tóak, ha az elkövető legalább egy bűncselekményt a Btk. hatálybalépését kö- pontosan ugyanaz, ami a megsemmisített szakasz tar- vetően követett el, és az összbüntetésbe foglalás egyéb feltételei fennállnak.” talma volt. Ezt az értelmezést tehát pusztán formál lo- 8  „Az összbüntetés nem büntetés kiszabása, nem a bűncselekmény elbírá- gikai alapon is el kell utasítani. lása, hanem jogerős ítéletekkel kiszabott büntetések összbüntetésbe foglalása. Az Alkotmánybíróság a határozatának rendelkező A Btk. 2. §-a a bűncselekmény elbírálásáról szól, azaz jogerős befejezés után nem alkalmazható. Az összbüntetés szabályainak többszöri változása kapcsán részében kimondta, hogy a megsemmisítés oka az, a bírói gyakorlat kialakította, hogy az alapítéletek jogereje számít akkor, ami- kor abban döntünk, hogy mely jogszabályok alapján foglalunk összbüntetésbe. 46 A bűncselekmény elkövetési idejének tehát csak az új Btk. 2. §-a (2) bekezdé- 9  Márok Soma: Az Alkotmánybíróság határozata az összbüntetésről JEMA sének értelmezése körében lehet jelentősége, amikor a cselekmény elbírálásá- (Jogesetek Magyarázata) 2018/2. ról beszélünk.” 10  34/2013. (XI. 22.) AB határozat, 21/2016. (XI. 30.) AB határozat

hogy a jogszabály-hely alaptörvény-ellenes. Ez már ön- nem bízta a jogalkalmazásra – vagyis nem tette le- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám magában továbbgondolásra kell, hogy késztessen, és hetővé, hogy az eljáró bíróságok a Btk. 2. § (1)–(2) tartalmában is kizárja az előző bekezdésben írt értel- bekezdései alapján maguk döntsék el, hogy a cselek- 47 mezés visszaállítását. mény elkövetése idején vagy a cselekmény elbírálá- sakor hatályban lévő törvény tartalmaz-e enyhébb Az alaptörvény-ellenesség mibenléte azonban kizá- rendelkezéseket az elítéltre nézve és ezért az egyes rólag a határozat indokolásából ismerhető meg. A [68] esetekben melyik alkalmazandó –, hanem arról a bekezdés jelöli meg, hogy a megsemmisített jogszabá- Btkátm. 3. §-ával rendelkezett.”. lyi rendelkezés ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével. A [49] bekezdés bontja ki a jogbizton- II.4. ság követelményének tartalmát: „a jogbiztonság meg- követeli, hogy a jogrendszer egésze, annak részterü- Az AB határozat foglalkozott az összbüntetés dogma- letei, valamint egyes szabályai világosak, egyértel- tikájával is. Leszögezte, hogy az összbüntetés jellegét műek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a tekintve járulékos jogintézmény, amely nem jelent norma címzettjei számára előre láthatóak legyenek, önálló elítélést. Az összbüntetési eljárás során a bíró- továbbá a jogalkalmazás során felismerhető norma- ság nem kerülhet abba a helyzetbe, „amikor a nullum tartalmat hordozzanak […]”. A jogbiztonság sérelme crimen sine lege és annak társelvei szóba kerülné- a jogalanyok helyzetét elnehezítő visszaható hatályú nek” (1012/B/2008. AB határozat, ABH 2011, 1864, szabály miatt11 következett be. Az AB határozat egyér- 1870.). „Az összbüntetésről a Btk. a büntetés kisza- telművé tette, hogy az új anyagi jogi jogszabály ha- bására irányadó anyagi jogi szabályok között ren- tályba lépése előtt keletkezett tényekhez (a bűncse- delkezik, ennek ellenére az összbüntetés megállapí- lekmény elkövetése) nem fűződhetnek súlyosabb jog- tása nem tekinthető klasszikus értelemben vett bün- következmények [56]. Az 1999. március 1. napja után tetéskiszabásnak.” A [22] bekezdés a továbbiakban kialakított bírói jogértelmezéshez tehát biztosan nem összegzi, hogy a bíróság az összbüntetésbe foglalás lehet visszatérni. során az összbüntetés tartamát megállapítja, nem ki- szabja. Az alapügyekben a büntetés kiszabásánál fi- II.2. gyelembe vehető büntetéskiszabási tényezők, vagy az alapítélet jogerőre emelkedése után bekövetkezett Az AB határozat összevetette az rBtk. és a Btk. össz- változások a személyi körülményekben, az összbünte- büntetésre vonatkozó szabályait. A teljesség igényével tési ítélet meghozatala során nem képezhetik az érté- szükséges ismertetni a Btk. 2013. július 1. napjától ha- kelés tárgyát. tályos szigorúbb szabályait: A bírói mérlegelés kereteire a 3/2002. számú Bün- – a törvény már nem ad lehetőséget az összbünte- tető Jogegységi határozat II/3. pontja adott iránymu- tésbe foglalásra, ha a kvázi halmazat határesetéről tatást, amely jelenleg is követendő. „Az elengedés mér- van szó: az egy eljárásban való elbírálásra tényle- vének a megítélésénél vizsgálni kell azt is, hogy a gesen nem volt lehetőség, mert az újabb elkövetési több eljárásban elbírált cselekmények jellegükben idő az ítélet kihirdetése és jogereje közé esett; azonosak vagy hasonlók-e; elkövetési magatartásuk időbelileg egybeeső vagy közeli-e; a cselekmények – nincs lehetőség a többszörös összbüntetésbe fog- egymással összefüggésben állnak-e stb.” lalásra, azaz nem lehet visszatérni a korábbi össz- büntetés alapítéleteire akkor sem, ha az újabb Az AB határozat a [23] és [24] bekezdésében indo- büntetés is kvázi halmazati viszonyban áll a ko- kolja meg, hogy miért alkalmazható az összbüntetésbe rábban összbüntetésbe foglalt valamennyi bün- foglalás során is a Btk. 2. §-a, a büntetőtörvények ha- tetéssel, tályára vonatkozó rendelkezés. Az összbüntetés ugyan nem minősül klasszikus értelemben vett büntetéski- – az összbüntetés tartama: a rövidebb tartamú sza- szabásnak, mégis az összbüntetési ítélet lesz az a végső badságvesztés sem enyészhet el, és az összbünte- bírósági döntés, amely meghatározza a letöltendő sza- tés elérheti a büntetések együttes tartamát. badságvesztés tartamát és az egységes végrehajtáshoz kapcsolódó szabályokat. „Ebben a kettősségben ra- II.3. gadható meg a jogintézmény sajátossága: az össz- büntetés valójában olyan büntetéskiszabás, amely A megsemmisítést tehát nem lehet másként értel- felülírja a jogerős ítéletek jogkövetkezményekkel mezni, minthogy nem az összbüntetésbe foglalandó kapcsolatos rendelkezéseit és megállapítja a letöl- ítéletek jogereje határozza meg azt, hogy melyik Btk. tendő szabadságvesztés mértékét anélkül, hogy a összbüntetésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. terhelt bűnösségéről maga döntene.” Az összevetési alap most már kizárólag az alapítéle- tekkel elbírált bűncselekmények elkövetési ideje le- A BH 2000.184. számú eseti döntés is abból indul het. Ezt konkrétan kimondja az AB határozat indoko- ki, hogy az összbüntetésre vonatkozó rendelkezések lása a [65] bekezdésében: „Jelen esetben ugyanakkor a büntető anyagi jogi rendelkezések körébe tartoz- a jogalkotó ezen súlyosabb szabályok bevezetését nak, ezért a büntetőtörvény időbeli hatályára vonat- kozó szabályok alkalmazásának van helye. Hivatkozik 11  AB határozat indokolása: [50]–[67] bekezdésben kifejtve.

is a Btk. 2. §-ára, azonban a megoldás dogmatikailag tak ki12. A halmazati büntetésnek ugyanis van törvé- nem tűnik következetesnek. Miközben az időbeli ha- nyi felső korlátja, továbbá előfordulhat, hogy a leg- tályról szóló Btk.-beli norma – bármelyik anyagi jogi kisebb súlyú bűncselekményeknek nem lesz a bün- törvényt szemléljük – a cselekmény elkövetése és el- tetés kiszabása során súlyosító hatása. bírálása idején hatályos törvény közötti választás le- Példaként említhető, ha ugyanabban az időszakban hetőségét biztosítja, az eseti döntés mégis az alapíté- elkövetett lopás vétségek miatt két vagy több ítélet letek jogerőre emelkedésének idejét tekinti vízválasz- születik, és azok együttes tartama a halmazati bünte- tónak. A BH 2000.135. számú eseti döntés is ugyanerre tés felső határát, a három évet meghaladja, az egy el- a megoldásra jut annak ellenére, hogy hangsúlyozza járásban való elbírálás esetén törvénysértést jelen- az összbüntetés anyagi jogi jellegét, és a Btk. 2. §-ára tene, amely már csak felülvizsgálattal lenne orvosol- is utal. ható. Több ítélettel ez könnyedén bekövetkezhet, és Kétségtelen, hogy az összbüntetés az anyagi jogi az összbüntetés az a jogintézmény, amellyel a tényle- törvényben van szabályozva, közelebbről a büntetés gesen letöltendő büntetési tartam visszakerül a tör- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám kiszabásáról szóló Fejezetben. Mégsem büntetés ki- vényes keretek közé. Az anyagi jogi szabály ugyanis szabásáról van szó, hanem a már kiszabott büntetések egyértelmű: az összbüntetés tartamát úgy kell meg- egységesítéséről, az összbüntetés tartamának a meg- határozni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. állapításáról. A büntetőeljárás megindulásától a bün- A „mintha” szóból az következik, hogy az összbünte- tetés végrehajtásának befejezéséig tartó folyamatban, tési szabályok az elsődlegesek, a halmazati büntetés amely az állam büntető hatalmának érvényesítését je- pedig viszonyítási alap. A most írt példában értelmez- lenti, a büntetőjogi felelősségről döntő ítélet jogerőre hetetlen a Btk. előzmény nélküli, új megfogalmazása, emelkedésével az ítélkező bíró szerepe véget ér. Az mely szerint az összbüntetés tartama nem haladhatja eljárás a büntetés-végrehajtás szakaszába kerül, és az meg (azaz elérheti) a büntetések együttes tartamát. összbüntetésbe foglalásra is csak ekkor kerülhet sor. A másik felvetésre példaként hozható fel egy olyan Felvetődik a kérdés, hogy a büntetések, az intézkedé- büntetőeljárás, amely három, halmazatban álló bűn- sek, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési cselekményt bírál el. A nyolcévi szabadságvesztéssel elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény fenyegetett bűncselekmény mellett egy ötévi és egy (a továbbiakban: Bv. tv.) megalkotásával miért nem kétévi szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény került át ebbe a törvénybe, és a büntetés-végrehajtási az eljárás tárgya. A halmazati büntetés megemelt felső bíró hatáskörébe az összbüntetési eljárás. Az anyagi határa tizenkét év. Van-e jelentősége a büntetés kisza- jogi szabályok ugyan hagynak még némi mérlegelési bása során a kétévi szabadságvesztéssel fenyegetett lehetőséget a bíró számára, de ennek köre a Btk. sza- bűncselekménynek? Nem lehet, hiszen a halmazati bályaival minimálisra szűkült. A büntetés-végrehajtási büntetés szabályai szerint a legsúlyosabb büntetési bíró is számtalan esetben dönt a körülmények mérle- tétel a kiindulási alap, amelynek a felső határa csak gelésével. A Bv. tv. megalkotása többek között azt a akkor emelhető a felével, ha ezáltal a büntetési tételek célt is szem előtt tartotta, hogy a büntetőeljárás befe- nem összegződnek. Ha a nyolc éves büntetési tételű jezését követően, a végrehajtási szakaszban szükséges bűncselekménnyel halmazatban egy kétévi szabad- döntések jogszabályi alapja kikerüljön a Btk.-ból és a ságvesztéssel sújtható bűncselekmény áll, akkor a hal- Be.-ből. Az eljárásjogi kódex ezt megkísérelte végig mazati büntetés nem érheti el a tíz évet. Ebben az eset- vinni. Amíg azonban az összbüntetés szabályai az ben sem értelmezhető a Btk. már felhívott szabálya, anyagi jogi törvényben, ezáltal az ítélkező bíró kezé- amely szerint az összbüntetés tartama nem haladhatja ben vannak, addig az AB határozatban írt jogértelme- meg (azaz elérheti) a büntetések együttes tartamát. zés nem tehető félre. Visszatérve a három bűncselekményből álló halmazat példájára, amennyiben a kétévi szabadságvesztéssel II.5. A halmazati és az összbüntetés büntetendő bűncselekményt külön eljárásban bírál- tartalmának összevetése ják el, és néhány hónapos szabadságvesztés az ítélet, a Btk. új rendelkezése szerint az összbüntetésbe fog- lalás során nem enyészhet el egy nyolc éves büntetés II.5.1. mellett sem. Az összbüntetés tartamát érintő új sza- Ennek kizárólag abban a relációban van létjogosult- bály miatt az összbüntetés lehet akár nyolc év egy hó- sága, amikor a kvázi halmazatos összbüntetésről be- nap, más esetben akár tizenöt év egy hónap is, amilyen szélünk. Ha valamennyi elkövetési idő a legelső íté- halmazati büntetésekkel a bírói gyakorlatban nem ta- let kihirdetése előtti időpontra esik, és mégis több lálkozunk. büntetés kiszabására kerül sor, akkor alkotmányos igény merül fel arra, hogy az elkövető ezáltal ne ke- rüljön hátrányosabb helyzetbe, mint az az elkövető, 12  AB határozat [39] bekezdés az 1012/B/2008. AB határozatból idézi: „Az akinek valamennyi bűncselekményét egy eljárásban összbüntetés célja – a halmazati szabályokból kiindulva – valójában az arányos büntetés garantálása azokban, a terhelt számára a leghátrányosabb esetekben, 48 bírálták el, és vele szemben halmazati büntetést szab- a személyi szabadság elvonásával járó szankciók alkalmazásakor, ha a terhelt ismert és felderített cselekményeinek egy eljárásban való elbírálására a hatósá- gok, illetve a bíróság oldalán felmerülő objektív okból nem volt mód.” (ABH 2011, 1864, 1867.)

II.5.2. letve a Btk. 93–96. §-ai vethetők össze az időbeli Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám hatály vizsgálatánál. Az összbüntetésnek a halmazati büntetéssel való ös�- – Kizárólag az alapítéletek rendelkező részében 49 szevetéséből azonban további következmények is szereplő rendelkezéseknek van jelentősége, azok adódnak. Az előzőekben írtak alapján leszögezhető, közül a legszigorúbbat kell átvennie az összbün- hogy az összbüntetés kedvezmény a végrehajtandó tetési ítéletnek. Ezáltal nincs jelentősége annak, szabadságvesztés mértékét tekintve, de nem oktalan hogy az alapítéletekben melyik Btk.-t alkalmazta kedvezmény, az jogállami alapokon nyugszik. Ettől a bíróság. Az alapítéletek „szentsége”, a jogerős teljesen független az, hogy az összbüntetési ítéletnek elbírálás megváltoztathatatlansága nem sérül. az alapítéletek legsúlyosabb rendelkezéseit kell tartal- – Az összbüntetési ítélet jogszabályi hivatkozásai maznia: végrehajtási fokozat, visszaesői minőség, fel- nem terjedhetnek túl az rBtk. 92–96., illetve a Btk. tételes szabadságra bocsátás lehetősége vagy kizárása. 93–96. §-ain. Nem tartalmazhatja az összbünte- Nincs ez másként a halmazati büntetés kiszabása ese- tési ítélet a Btk. 38. §-ának felhívását, mivel az a tén sem. Ha a halmazatban álló bűncselekmények kö- bűncselekmény elbírálásához kötődik, a jogerős zül az egyiket többszörös visszaesőként követi el a elbíráláskor alkalmazható, ezt követően nem. terhelt, a többiben „csak” visszaeső, a többszörös vis�- szaesőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a terhelt büntetlen, a terhére megállapított bűncselek- III.2. A feltételes szabadságra mények között egy bűntett van, a többi vétség, a bün- vonatkozó rendelkezések tetés-végrehajtási fokozat csak börtön lehet az általá- nos szabály szerint. Amennyiben egy bűncselekményt A két anyagi jogi törvényben nincs különbség a tekin- feltételes szabadság hatálya alatt követett el, a halma- tetben, hogy az alapítéletek különböző végrehajtási zati büntetésből nem bocsátható feltételes szabad- fokozatai közül a legszigorúbbat kell meghatározni. ságra. Mindebből tehát nem vonható le az a következ- Az is egyező, hogy amennyiben az összbüntetés mér- tetés, hogy az összbüntetés a legsúlyosabb következ- téke három év vagy azt meghaladó, többszörös vissza- mények átvétele miatt az elkövető terhére szóló jog- esőnél két év vagy azt meghaladó, akkor a végrehajtási intézmény lenne. fokozat fegyház. Az enyhébb fokozat megállapítása változatlanul törvényi lehetőség a mérlegelésre. Az A további következtetés az elkövetési időkkel függ ös�- összbüntetésnek ezzel összefüggésben további szabá- sze. Amennyiben a halmazatban álló bűncselekmények lyai nincsenek. Nem emelhető be tehát a Btk. 38. §-a közül akár egynek az elkövetési ideje 2013. július 1. napja (4) bekezdésének a) pontja, azaz az összbüntetési íté- utáni, nincs helye az időbeli hatály vizsgálatának, vala- letben nem zárható ki a feltételes szabadság kedvez- mennyi bűncselekmény elbírálására csak a Btk. rendel- ményéből a többszörös visszaeső elítélt (ilyen alapíté- kezéseinek alkalmazásával kerülhet sor. Nem lehet ez leti rendelkezés hiányában), ha a szabadságvesztést másként az összbüntetésbe foglalás esetén sem. Az al- fegyház fokozatban kell végrehajtani. kalmazandó anyagi jogi normák vizsgálatának nincs he- lye, ha az alapítéletekben (összbüntetésbe foglalható 2015. január. 1. napjától hatályosan került beikta- büntetések) 2013. július 1. napja utáni elkövetési idő is tásra a Btk. 95. §-ának (3) bekezdése13, amely a feltéte- szerepel. Kizárólag a jelenleg hatályos törvény alapján les szabadságra bocsátás lehetőségét szabályozza az történhet meg az összbüntetésbe foglalás. összbüntetéssel kapcsolatban. Addig jogértelmezési problémák vetődtek fel.14 Egyértelműsíti a jogalkotó, III. hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is az alapítéletekhez fűződő legszigorúbb szabálynak III.1. megfelelően kell az összbüntetési ítéletben megálla- pítani. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az összbün- Az összbüntetésbe foglalás új elvi alapokra helyezése tetésbe foglalásra a Btk. lehetett csak irányadó, de van és eddigi gyakorlati alkalmazása lehetőséget teremt olyan alapítélet, amelyben a bűncselekmény elbírálá- arra, hogy a jogértelmezés néhány szegmense megfo- sára az rBtk. alapján került sor, és a fegyház fokozat galmazásra kerülhessen. miatt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét a szabadságvesztés 4/5 részének kitöltését követően le- – Ha az összbüntetésbe foglalható büntetések alap- het vizsgálni. A „legszigorúbb” kifejezés nyelvtani és jául szolgáló egyetlen elkövetési idő 2013. július logikai értelmezése szerint ez minimum három lehe- 1. napja utáni, az összbüntetésbe foglalásra kizá- tőség közötti választást jelent15. Ezzel a Btk. alkalma- rólag a Btk. alkalmazásával kerülhet sor. zásával keletkezett összbüntetési ítélet rendelkező ré- sze olyan rendelkezést is tartalmazhat, amilyen a ha- – Ha valamennyi elkövetési idő 2013. július 1. napja előtti, helye van az időbeli hatály vizsgálatának, 13  2014. évi LXXII. törvény 84. § a Btk. rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha az 14  Ficsór Gabriella: Az összbüntetésbe foglalás egyes kérdései az új Btk. rBtk.-hoz képest méltányosabb összbüntetést hatálybalépését követő átmeneti időszakban https://debreceniitelotabla. eredményeznek (bár erre pillanatnyilag nem le- birosag.hu/sites/default/files/field_attachment/osszbuntetesazujbtkhatalyba het példát felhozni). Kizárólag az rBtk. 92–96., il- lepesetkovetoen.pdf (letöltve: 2019. január. 14.) 15  DIT Beüf.III.164/2015/2., Beüf.III.124/2017/6.

tályos anyagi jogi törvényben nem létezik. Ez is alátá- nyéből a többszörös visszaeső elítélt (ilyen alapítéleti masztja a korábban már kifejtetteket, mely szerint az rendelkezés hiányában), ha a szabadságvesztést fegy- összbüntetésbe foglalásnál nincs jelentősége annak, ház fokozatban kell végrehajtani.17 hogy az alapítéletekben a bíróság melyik Btk. alapján A kivétel 2017. július 1. napjától hatályos18, a Btk. ítélkezett. 95. §-ához beiktatott (4) bekezdés szerint az összbün- A Btk. 38. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a tetésből nem bocsátható feltételes szabadságra az el- feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját ítélt, ha van olyan alapítélet, amelyben a büntetés-vég- az ítéletében megállapítja, azaz a rendelkező részben rehajtási bíró azért zárta ki a feltételes szabadság ked- feltünteti. Ennek az indoka az, hogy a feltételes sza- vezményéből, mert a szabadságvesztés büntetésének badságra bocsátás lehetősége a Btk.-ban már nem a megkezdésére – önhibájából – önként nem vonult be. végrehajtási fokozathoz igazodik, így nem törvényi Ez tovább erősíti azt a felvetést, hogy nem sikerült még automatizmus, hanem büntetéskiszabási tényezővé teljesen elkülöníteni19 az anyagi jogot a büntetés-vég- vált16 azzal, hogy a szintén a büntetés kiszabása köré- rehajtási jogtól, ezáltal az ítélkező bíró és a büntetés- Büntetőjogi Szemle 2019/1. szám ben jelentőséggel bíró visszaesői minőséghez kapcso- végrehajtási bíró döntési jogkörét. lódik. Ma már, az új büntetőeljárási kódex elveivel összhangban a tájékoztatás magasabb szintje az elvár- IV. ható. Ki lehet jelenteni, hogy az összbüntetési ítélet További konklúziók rendelkező részében ki kell mondani, hogy mikor vá- lik esedékessé a feltételes szabadságra bocsátás lehe- és alkalmazható tőségének a vizsgálata. Ez az irányadó a Be. 839. §-ának jogértelmezések (6) bekezdése értelmében akkor is, ha az összbünte- tési ítélet az rBtk. alapján születik. Az utóbb beiktatott Btk. 95. §-ának (3) bekezdése IV.1. szól arról is, hogy az összbüntetésből akkor nem bo- csátható feltételes szabadságra az elítélt, ha bármelyik A büntetőeljárási törvény az összbüntetési eljárás le- szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bo- folytatásának eljárásjogi feltételeit 2015. január 1. nap- csátás lehetősége kizárt, azaz van olyan alapítélet, jától20 új alapokra helyezte. A terhelt önrendelkezési amely tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint a joga határozza meg, hogy a bíróság az összbüntetési vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az rBtk. eljárást lefolytathatja-e és milyen körben. Az eljárási ilyen törvény-szöveget nem tartalmazott, azonban a feltétel hiányában semmilyen büntetőeljárás nem foly- 3/2002. BJE határozat ugyanilyen értelmezést adott: tatható le, azt meg kell szüntetni, mely irányadó az „A törvény nem rendelkezik külön arról, hogy az összbüntetési eljárás során is. Az eljárási feltétel meg- alapítéleteknek a feltételes szabadságra bocsátás ki- léte vagy hiánya megelőzi az anyagi jogi szabályok zárásáról szóló rendelkezéseit [rBtk. 47. § (4) bek.] vizsgálatát. hogyan kell figyelembe venni az összbüntetési ítélet- Az összbüntetési ítélet nem ügydöntő határozat21 az ben. Minthogy azonban az összbüntetés egységes új büntetőeljárási kódex ebben a körben részletesen büntetés, teljes tartamára nézve egységes a feltételes megfogalmazott, határozott jogi normái szerint. En- szabadságra bocsátás lehetősége is. Ha bármelyik nek egyik jogkövetkezménye az, hogy az összbünte- alapítéletben a bíróság kizárta az elítéltet a feltételes tési ítéletet hatályon kívül helyező végzés ellen nincs szabadságra bocsátás lehetőségéből, ez a rendelke- helye fellebbezésnek. A Be. 648. §-a értelmében felül- zés az összbüntetésre is vonatkozik. A feltételes sza- vizsgálatnak jogerős ügydöntő határozat ellen van he- badságra bocsátás kizárásáról az összbüntetési íté- lye. A Kúria gyakorlata22 az új büntetőeljárási kódex letben rendelkezni kell.” hatálya alatt is következetes abban, hogy az összbün- Mindebből az következik, hogy amennyiben egyik tetési ítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak, mert alapítéletben sem zárták ki az elkövetőt a feltételes az nem ügydöntő határozat. szabadság kedvezményéből, akkor az összbüntetési A másik következmény abból fakad, hogy a jogsza- ítélet sem tartalmazhat ilyen rendelkezést, mert arra bályok hierarchiáját figyelmen kívül hagyó jogalkotás – egy kivétellel – nincs törvényi felhatalmazás. Szem- esetén a bíró nem alkalmazhatja az alacsonyabb rendű ben azzal a törvényi rendelkezéssel, mely az összbün- tetés mértéke okán a végrehajtási fokozat megváltoz- tatásáról szól, ilyen előírást a jogalkotó a feltételes sza- 17  DIT Beüf.III.124/2017/6. 18  2016. évi CX. törvény 20. §, felülírva ezzel a 82/2010. BK véleményben badságból kizárással kapcsolatban nem szövegezett kifejtett jogértelmezést meg. Ezen okból sem alkalmazható a Btk. 38. §-a (4) 19  Szemben az időközben felnőtt korúvá váló fiatalkorúakra vonatkozó bekezdésének a) pontja, azaz az összbüntetési ítélet- rendelkezésekkel; az ítélkező bírónak nem kell figyelembe vennie az ítélet meg- hozatalakor a bekövetkezett életkori változást, a felnőtt fokozat meghatározása ben nem zárható ki a feltételes szabadság kedvezmé- minden esetben a bv. bíró feladata: Btk. 110. és 123. §, Bv. tv. 54. §. 20  A 2014. évi LXXII. törvény 34. §-a módosította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt (rBe.). 16  4/2013. Büntető Kollégiumi vélemény 21  Nem a vádról, nem a büntetőjogi felelősségről dönt – Be. 456. § (1) be- 50 Ficsór Gabriella: A 4/2013. BKv. melletti érvelés kezdés https://debreceniitelotabla.birosag.hu/sites/default/f iles/f ield_ 22  Kúria Bfv.III.1.433/2018/2., Bfv.II.1.457/2018/2., Bfv.I.1.533/2018/2., attachment/a_4-2013._bkv_melletti_erveles.pdf (letöltve: 2019. január 14.) Bfv.III.1613/2018/2., Bfv.III.1.628/2018/2.