Büntetőjogi Szemle 2020/2.

annak érdekében, hogy a fiatalkorú érdekei minél in- kább érvényesüljenek. A fi- D . T B *r uri arnabás atalkorú terhelt életkora miatt nem tudja a védelmét önállóan, megfelelően el- látni, amely szintén ezen garanciális szabályok kiala- A fiatalkorúak bíróságának kulásának indokaként szol- eljárása, annak sajátosságai gált. Külön kiemelendő a fia- talkorúak bíróságának eljá- rásában a bizonyítási eljá- rás speciális jellege. A fia- talkorú életkorát közokirat- Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám tal kell igazolni, valamint kötelező elem a környezet- tanulmány beszerzése, amely tartalmazza a fiatalko- I. rúra vonatkozó legfontosabb, a döntés meghozatala Bevezetés, téma bemutatása szempontjából is figyelembe vehető adatokat. A letartóztatás tekintetében külön kiemelendő, hogy a fiatalkorú letartóztatásához a bűncselekmény kiemel- kedő tárgyi súlya szükséges, a végrehajtás helye nem- Tanulmányom célja a fiatalkorúak bíróságának eljárá- csak büntetés-végrehajtási intézet lehet, hanem javító- sára vonatkozó, az általánostól eltérő speciális jogi intézet is. Fontos megemlíteni még az elkülönítés sza- szabályozás bemutatása, külön kitérve a gyermekköz- bályát, hiszen a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól elkü- pontú igazságszolgáltatás bírósági koncepciójára is. lönítetten kell elhelyezni a végrehajtás során. Ennek a Korai történeti előzményei vannak annak a vitának, rendelkezésnek az a célja, hogy a fiatalkorút minél ke- hogy van-e szükség a fiatalkorúak ügyében eljáró el- vesebb negatív hatás érje a felnőtt bűnelkövetők részé- különült bíróságra. Ha a fiatalkorúak ügyeivel külön ről, továbbá az is, hogy fizikai fejletlensége vagy akár bíróság vagy bírák foglalkoznak, akkor az elősegítheti félelme folytán ne kerülhessen alá-fölé rendeltségi vi- a fiatalkorúakra vonatkozó sajátosságok, fiatalkorúak szonyba egy felnőtt korú elítélttel. alapvető, életkorukból adódó speciális jogainak az ér- Tanulmányom záró gondolataként pedig a gyermek- vényesülését, és az egységes, állandósuló ítélkezési központú igazságszolgáltatás bírósági programját sze- gyakorlat kialakítását. Az ellenkező álláspont támoga- retném bemutatni, amely elsődlegesen a gyermekek tói viszont azzal érveltek, hogy ha a bírák kizárólag jogainak tiszteletben tartását és hatékonyabb érvénye- fiatalkorúak ügyében járnak el, és nem lesz rálátásuk sítését kívánja biztosítani. a felnőttkorúak eljárására, akkor éppen ezeket az el- térő sajátosságokat nem fogják tudni megfelelően ér- vényesíteni. A vitás kérdések rendezésének következ- II. ményeként 2011. szeptember 1. napjától Magyarorszá- A fiatalkorúak bíróságának gon teljesen megszűnt a fiatalkorúak ügyében eljáró bíróságok kizárólagos illetékessége. eredete, kialakulásának története A fiatalkorúak bírósága ma már nem önálló szerve- zetként működik, hanem az általános bírói szervezet keretében látja el a feladatait. Magyarországon az el- különülés a felnőttkorúak büntetőeljárásától abban A fiatalkorúak büntetőjoga rendkívül rövid múlttal nyilvánul meg, hogy kizárólag az Országos Bírósági rendelkezik, először a felnőtt korúakétól eltérő szabá- Hivatal elnöke által kijelölt bírák járhatnak el az ilyen lyozás a XIX. század második felében Észak-Ameriká- típusú ügyekben. ban és Európában jelent meg. Ennek az volt az elsőd- A jogalkotó a speciális szabályozás kialakításával leges célja, hogy a fiatalkorúak esetében a külön, biztosította a fiatalkorú vádlott számára azokat a nem- egyedi eljárási szabályok, valamint külön bíróság be- zetközi szinten is elismert garanciákat, amelyek a he- vezetésével lehetővé váljon a felnőtt terheltekhez vi- lyes irányú fejlődését, védelmét hivatottak elősegíteni. szonyított más elbánás biztosítása a számukra. Ennek A fiatalkorú terhelttel szemben megindult büntető- a más elbánásnak a lényege abban volt összefoglalható, eljárásban a védő részvétele kötelező, amely mellett a hogy előtérbe került a fiatalkorúak vonatkozásában a jogalkotó a törvényes képviselő jelenlétét is biztosítja speciális prevenció, a nevelés, valamint a felnőtt korú *  Pesti Központi Kerületi Bíróság – bírósági titkár. 151

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám bűnelkövetőktől elkülönített büntető igazságszolgál- ságok bírái bizonyos ügyekben, bizonyos időpontok- tatási rendszer létrehozásának a szükségessége.1 ban, mint a fiatalkorúak bírái járnak el, több okból is kifogásolható. Ilyen ok, hogy nincs összhangban a nem- Egyre erőteljesebben jelent meg az az igény, tekin- zetközi normákkal, különösen az ENSZ Közgyűlése ál- tettel a bűncselekmények számának jelentős emelke- tal 1989. november 20. napján elfogadott, 1989. évi désére, hogy a gyermeket és a fiatalkorút nevelni kell, LXIV. törvénnyel kihirdetett a gyermek jogairól szóló akár megfelelő körülmények között él, akár bűncse- egyezmény alapvető rendelkezéseivel; nem biztosítható lekményt követett el. A XIX. században kialakult ame- a kívánt szakszerűség, időszerűség; Magyarországon a rikai gyakorlat jelentős hatást gyakorolt egész Európa korábbi részekben leírtak bizonyossága alapján is lát- területére, így Magyarországra is, aminek következ- ható, hogy van történelmi hagyománya a fiatalkorúak ményeként a fiatalkorú elkövetőkre vonatkozó jogsza- bíróságának; illetve Európa több országában és az Ame- bályok megalkotására került sor. rikai Egyesült Államokban még ma is léteznek ilyen bí- róságok. Utóbbi valamelyest e rendszer működésének Az amerikai minta lényegében abban jelentett áttö- eredményességét, hatékonyságát támasztja alá.5 rést, hogy a gyermekvédelem és a büntető jogszabá- lyok között elhelyezésre került a fiatalkorúak bíró- III. ságra. Azonban ezen bíróság nem ítélkező bíróságként A fiatalkorúakra vonatkozó járt el, hanem az elsődleges célja a bűncselekménye- külön eljárási szabályok; ket elkövető gyermekek és fiatalkorúak megmentése a fiatalkorú fogalma volt. Fontos szerepet kapott ebben a folyamatban egy Lindsey nevű denveri bíró, aki olyan hivatástudattal A XX. század elejétől kezdve az európai jogrendsze- rendelkezett, hogy ezt a fiatalkorúak felett ítélkező rekben a fiatalkorúak büntetőjogára az önállóság jel- bíróságot nem is bíróságnak nevezte, hanem egyfajta lemző. Ez az önállóság azt jelenti, hogy a fiatalkorú- iskolának inkább. Mindezt nyilván alátámasztották az akra vonatkozó rendelkezéseket általában külön tör- akkori amerikai jogszabályok is, hiszen a fiatalkorút vény szabályozza, amelyet egy teljes önállósággal fel- alapvetően nem tettesnek tekintették, hanem sokkal ruházott intézményrendszer alkalmaz a mindennapi inkább csak bűnelkövető, védelemre szoruló egyének- gyakorlatban. nek, a létrehozott bíróságot pedig az általános népne- velés különleges szerveként.2 Ennek az önálló szabályozásnak két típusa van, az egyik a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási tör- Magyarországon a fiatalkorúak bíróságának intéz- vénye. Ez egy olyan, büntető törvénykönyvön kívüli ményét az 1913. évi VII. törvénycikk3 hozta létre, külön törvény, amely nemcsak a fiatalkorúakra vonat- amelynek a célja az volt, hogy megfelelő eljárási és kozó rendelkezéseket tartalmazza, hanem az esetük- szervezeti hátteret biztosítsanak a már korábban ki- ben irányadó büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási alakult fiatalkorúak büntetőjogára vonatkozó anyagi szabályokat is (például Ausztria, Lengyelország, Svájc jogszabályoknak. vagy Portugália alkalmazza ezt a típust). Van, ahol az ilyen fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási törvé- A fiatalkorúak bíróságáról megalkotott törvény in- nye kiegészül családjogi és gyermekvédelmi rendel- tézményes hátteret biztosított tehát a fiatalkorú bűn- kezésekkel is (például Németországban vagy Spanyol- elkövetőkkel szembeni eljárások lefolytatásához, va- országban). A másik típus az, amikor a fiatalkorúakra lamint ezzel fontos lépést tett a magyar igazságszol- vonatkozó büntetőjogi, büntető eljárásjogi és bünte- gáltatási rendszer a fiatalkorúak bűnözésének meg- tés-végrehajtási szabályokat nem egy, hanem több kü- előzése, illetve megakadályozása felé.4 Ezen bírósági lön törvény tartalmazza (mint például Franciaország- rendszer Magyarországon 1908 és 1950 között műkö- ban, Egyesült Királyságban vagy Olaszországban). dött, ezt követően a külön bíróságok megszűntek. Meg kell még említeni, hogy bizonyos európai orszá- gokban a fiatalkorúak büntetőjogára a viszonylagos Nagyot ugorva az időben azonban az látható napja- önállóság jellemző, vagyis az anyagi jogi rendelkezé- inkban, hogy jelenleg Magyarországon külön fiatalko- sek az általános büntető törvénykönyvben kerülnek rúak bírósága nem létezik. Az ilyen típusú bíróságok- szabályozásra. Az ilyen országokban (például Dánia, kal szembeni legfőbb ellenérv az volt, hogy sértik a Svédország, Hollandia, Görögország) egy elkülönült bíróság egységességét. A gyakorlatban látható, hogy intézményrendszer feladata a fiatalkorúak büntető- ma is léteznek viszonylagos önállósággal rendelkező eljárásának és a büntetés-végrehajtásnak a lebonyolí- bíróságok, mint például a minden megyében működő tása. Munkaügyi Bíróságok, de fiatalkorúak bírósága, mint önálló, külön bíróság nem. 5  Dr. Vaskuti András: A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása: reformelkép- zelések. In Magyar Kriminológiai Társaság (szerk.): Globalizáció kihívásai – Azonban a jelenlegi helyzet, miszerint a rendes bíró- kriminálpolitikai válaszok. Budapest, 2010. 150–151. 152 1  Dr. Ligeti Katalin: A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának re- formja hazánkban. Rendészeti Szemle, 2008. évi 7–8. száma. 3–4. 2  Melléklet a 732. számú irományhoz. Indokolás a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról szóló törvényjavaslathoz. Képviselőházi Irományok. 728–746, CXXIII–CXXX. sz., XXIV. kötet. Budapest, Pesti Könyvnyomda, 1913, 732. számú iromány, 102. 3  CIH – A fiatalkorúak bíróságáról. 4  Bernolák Nándor: Újabb teendőink a bűncselekmények ellen folytatott küzdelemben. Pécs: Wessely és Horváth Könyvnyomda, 1914. 2.

Néhány szocialista országgal (például Szlovéniával, eredménye az lett, hogy ezt követően a Büntető Tör- Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám Csehországgal) együtt Magyarország is a bemutatott vénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben a bünte- önálló szabályozás európai modelljével szemben egy- tőjogi szankciók célja nemcsak a fiatalkorú helyes irá- séges büntetőjogi szabályozást érvényesít. Ez azt jelenti, nyú fejlődésének biztosítása volt, hanem az is, hogy a hogy az általános büntetőtörvényben és büntetőeljárási szankciók alkalmazásánál elsőbbséget élvezzenek az törvényben foglalt szabályok a fiatalkorúakra is érvé- intézkedések a büntetésekkel szemben, valamint a sza- nyesek néhány privilegizáló eltéréssel. Alapvetően te- badságelvonás csak kivételesen legyen alkalmazható. hát a fiatalkorúakkal szemben alkalmazott büntetőjogi A számos egyéb előrelépés ellenére azonban nem tör- szankciók és a büntetőjogi felelősség megegyezik a fel- tént változás a fiatalkorúak büntetőjogi felelősségre nőtt korúakra vonatkozó rendelkezésekkel, aminek kö- vonásának szabályozásában, és elmaradt egy elkülönült vetkeztében az intézményrendszer sem elkülönült, hi- szankciórendszer kialakítása, vagyis a várt eredmények ányzik a fiatalkorúak önálló bírósága.6 nem következtek be az új szabályozás hatására.9 A hazai szabályozásban a büntetőtörvények és bűn- Egy 1981-ben született bírósági határozat rendkívül vádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról találó magyarázatot adott arra, hogy miért kell a fia- szóló 1908. évi 36. törvénycikk, azaz az I. Büntetőno- talkorúak elleni eljárást a felnőttekétől elkülönült mó- vella teremtette meg a fiatalkorúak büntetőjogát. Ez don szabályozni: „a fiatalkorú kritikai, erkölcsi, értelmi tartalmazta a fiatalkorúakra vonatkozó anyagi jogi fejlődése még ebben az életszakaszban is kialakulóban rendelkezéseket, amelyet kiegészített a fiatalkorúak van, a polgári jogi szabályok szerint korlátozottan cse- bíróságára vonatkozó szabályokat tartalmazó 1913. évi lekvőképes személynek tekintendő, aki még viszony- VII. törvény. lag csekélyebb élettapasztalattal rendelkezik, nem minden esetben képes maradéktalanul felismerni cse- Az I. Büntetőnovella a fiatalkorúak felemelését, meg- lekménye összes társadalomra hátrányos következmé- mentését, erkölcsi átalakítását tűzte ki célul.7 A fiatal- nyeit. A szankciók kiválasztása során a fiatalkorúakkal korúakra irányadó szabályok létrejöttét az a felismerés szemben kevésbé a megtorlás, ehelyett főként a neve- segítette elő, hogy a fiatalok bűncselekmények elkö- lés eszközeit kell alkalmazni.”10 vetésétől való megmentése elsősorban szociálpolitikai intézkedésektől várható és ehhez szükség volt egyfajta E fejezet záró gondolataként pedig szeretnék még büntetőjogi reformra is, amelyet az I. Büntetőnovella rátérni a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi teremtett meg.8 A nevelés a büntetéssel szemben C. törvény fiatalkorúak fogalmára vonatkozó rendel- mindvégig elsőbbséget élvezett, a védelem nem jelent kezésére. „Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elköve- meg a büntetési célok között. Ennek az volt az indoka tésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizen- elsősorban, hogy a hazai jogalkotás korábban létrejövő nyolcadik nem.”11 Azt mondhatjuk, hogy büntetőjo- fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszerei- gunk a fiatalkorúak fogalmát a felnőtt korúaktól szem- nek típusai közül azt választotta, amelyik elválasztotta beni megkülönböztetésként használja, valamelyest egymástól a védelmi célú gyermekvédelmi beavatko- elkülönítve – látszólagos intézkedésként – egymástól zást és a nevelési, büntetési célú büntetőjogi beavat- az elkövetőket életkoruk alapján.12 kozást és ezeket külön jogszabályban szabályozta. Az I. Büntetőnovella összességében elmondható, hogy az Látható azonban, hogy a Büntető Törvénykönyvről adott korban Európában is korszerűnek tekintett sza- szóló 2012. évi C. törvény a gyermekkor felső és a fia- bályozást vezetett be. talkor alsó korhatárát ellentmondásosan és nem egy- értelműen a tizennegyedik, illetve a tizenkettedik élet- Az I. Büntetőnovella és az 1913. évi VII. törvény 1951- évben határozta meg. Ennek az lehetett az oka, hogy ig volt hatályban, amikor az 1951. évi 34. törvényerejű ezen kortól kezdődően lehet vélelmezni a testi és szel- rendelettel újra szabályozta a szocialista jogalkotás a lemi fejlettségnek olyan fokát, amely a büntetőjogi fe- fiatalkorúakra vonatkozó büntető anyagi és eljárásjogi lelősségre vonást lehetővé teszi. A fiatalkor felső határa rendelkezéseket. Ezt követően a Magyar Népköztársa- pedig a fogalom alapján a tizennyolcadik életév. ság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. tör- vény megszüntette a fiatalkorúak önálló büntető igaz- Általában véve elmondható, hogy a fiatalkorú ter- ságszolgáltatását és a rájuk vonatkozó szabályokat be- helttel szemben az általános rendelkezéseket kell al- építették az általános büntető törvénykönyvbe, illetve kalmazni, a külön eljárás szabályait csak akkor, amikor büntetőeljárási törvénybe. a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény (a to- vábbiakban: Be.) XCV. fejezete ezt előírja. Itt határoz- A rendszerváltást követően igyekeztek módosítások- zák meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a fiatal- kal javítani a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi ren- korú elkövetők elleni eljárásban eltérnek az általános delkezéseket mind formailag, mind tartalmilag. Ennek szabályoktól, illetve azokat kiegészítik. 6  Dr. Ligeti Katalin: A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási törvényé- Érdekesség, hogy amennyiben egy adott bűncselek- nek koncepciója. Büntetőjogi Kodifikáció, 2006. évi 2. száma. 21. 9  Dr. Ligeti Katalin (2008) i. m. 9–14. 153 7  Balogh Jenő: A fiatalkorúak és a büntetőjog. Budapest: Athenaeum, 1909. 10  BH.1981.72. 117. 11  2012. évi C. törvény 105. § (1) bekezdés. 12  Dr. Belovics Ervin – Dr. Molnár Gábor Miklós – Dr. Sinku Pál: Bün- 8  Lévay Miklós: Az I. büntető novella fiatalkorúakra vonatkozó rendelke- tetőjog II. Különös rész. Budapest: HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013. zései. Jogtörténeti Szemle, 2008. évi 4. száma. 28–31. 538.

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám mény elkövetésére fiatalkorban, az elbírálásra azon- számú BJE határozat kimondta, hogy még tárgyalás ban felnőttkorban kerül sor, a fiatalkorúakra vonat- mellőzése esetén is csak az elnök jelölheti ki az eljáró kozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez irányadó bírót. Bírósági titkár valamilyen büntetés kiszabására akkor is, ha az alkalmazott jogkövetkezmény végre- ebben az esetben akkor sem jogosult, ha az ügyész in- hajtására csak a tizennyolcadik életév betöltését kö- dítványozta a tárgyalás mellőzését.14 vetően kerül sor. Ez alól egyetlen kivétel, hogy a sza- badságvesztésre ítélés esetén fiatalkorúak börtöné- A fiatalkorúakkal szembeni eljárás lefolytatása spe- ben, illetve fogházban csak a huszonegyedik életév ciális ismeretek meglétét kívánja meg az eljáró bíró- betöltéséig lehet az elkövető. Ha az elkövető adott ság tanácsától, és ennek érdekében megszületett ga- esetben fiatalkorban és felnőttkorban elkövetett bűn- ranciális szabály az, hogy az Országos Bírósági Hivatal cselekményeit egy eljárásban bírálják el, akkor a fel- elnöke másodfokon és harmadfokon a tanács egyik nőtt korúakra vonatkozó rendelkezések alapján kerül tagjának kijelöléséről szintén gondoskodik. Ez alól a sor a terhelt felelősségre vonására. A fiatalkorú elkö- szabály alól az egyetlen kivételt a Kúria jelenti. vetés ilyenkor enyhítő körülményként vehető figye- lembe a büntetés kiszabása körében. A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 14. § (1) bekezdésének a) pontja kimondta, hogy a já- IV. rásbíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló A fiatalkorúak bírósága, tanácsban jár el nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabad- annak összetétele ságvesztés-büntetés kiszabásával fenyegetett bűncse- lekmény elkövetése esetében. A Be. 13. § (1) bekezdése A korábbi fejezetekben már rögzítettek szerint is tu- ebben jelentős változást eredményezett, ugyanis úgy dott, hogy Magyarországon 2011. szeptember 1. napját rendelkezett, hogy az elsőfokú bíróság – ha e törvény megelőzően a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. eltérően nem rendelkezik – egyesbíróként jár el. Az e törvény 448. § (1) bekezdése alapján a fiatalkorúak törvény eltérően rendelkezik részt a jogalkotó kimerí- helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyeiben a megyei tette azzal, hogy a fiatalkorúak büntetőeljárására vonat- bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bí- kozó speciális szabályok között a Be. 680. § (1) bekez- róság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság a dés a) pontjában rögzítette, hogy a fiatalkorúak elleni megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékes- büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsban jár el, séggel járt el.13 Azonban az egyes törvényeknek a bí- ha a bűncselekményre a törvény nyolc évig terjedő vagy róságok hatékony működését és a bírósági eljárások ennél súlyosabb szabadságvesztés-büntetés kiszabását gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi rendeli, valamint a (2) bekezdés kimondja, hogy a fia- CLXXXIII. törvény 165. § (2) bekezdésének f) pontja talkorúak elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság 2011. szeptember 1. napjával hatályon kívül helyezte tanácsa egy hivatásos bíróból és két ülnökből áll. A fi- a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 448. § atalkorúakkal szembeni eljárások esetében középpont- (1) bekezdését. ban a fiatalkorú bűnelkövetők nevelése áll, ezért az első fokon eljáró bíróság ülnökének pedagógusnak, pszi- Erre a törvénymódosításra az indoklás szerint azért chológusnak, vagy a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi került sor, hogy a bírósági ügyteher egyenletesebb el- szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében az ellátottak oszlását, az eljárások gyorsítását biztosítsák. Ebből fa- gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, el- kadóan megállapítható persze az is, hogy a fiatalkorúak látását, nevelését, gondozását vagy szociális segítését, ellen folytatott elsőfokú eljárásban az általános illeté- a gyermek sorsának rendezését közvetlenül szolgáló, kességi szabályok kerültek előtérbe, vagyis a Büntető- egyetemi vagy főiskolai végzettséghez kötött munka- eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. § (1) bekez- körben dolgozó vagy korábban dolgozó személynek dése értelmében 2011. szeptember 1. napjától az elkö- kell lennie. Ennek az a célja, hogy megfelelő pedagógiai vetés helye alapozza meg az eljáró bíróság illetékessé- képességekkel rendelkező szakemberek is jelen legye- gét, ezt a Be. 21. § (1) bekezdése változatlan formában nek az ítélkezés folyamatában. Két bírósági határozat- fenntartotta. Ez is azt támasztja alá, hogy jelenleg Ma- ban is kimondásra került,15 hogy pedagógus ülnök nél- gyarországon nincs külön fiatalkorúak bírósága. kül a bíróság nincs törvényesen megalakítva. A peda- gógus ülnököt az eljáró bíróság illetékességi területén A büntetőeljárás hatályos szabályai alapján azonban működő alapfokú és középfokú oktatási intézmények a fiatalkorúak ügyeiben eljáró tanácsok összetételére tantestületei jogosultak kijelölni. továbbra is különös rendelkezések vonatkoznak. Az eljáró bírókat az Országos Bírósági Hivatal elnöke je- A fiatalkorúak ellen megindított eljárásokban a bí- löli ki, azonban a kijelölésre vonatkozó részletszabá- róság összetétele kiemelkedő jelentőséggel bíró kér- lyok meghatározására nem került sor. Az 1999. évi 4. dés, mivel ha az nem az előírt követelményeknek meg- felelő, az abszolút eljárási szabálysértésnek minősül, 154 13  Dr. Bodor Tibor – Dr. Csák Zsolt – Dr. Somogyi Gábor – Dr. Szepesi amely az adott ügyben meghozott ítélet hatályon kívül Erzsébet – Dr. Szokolay Gábor – Dr. Varga Zoltán: Nag ykommentár a bünte- helyezéséhez vezet a Be. 607. § (1) bekezdése alapján. tőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez. Budapest: Wolters Kluwer Kft., 2016. Pontosan ezért a bíróság összetételét fel kell tüntetni 14  BH. 2014.334., BH. 2016.113. 15  BH 1997.16., BH 2004.316.

a jegyzőkönyvekben, a meghozott határozatokon, va- sorolt eljárásokban eltérő rendelkezés hiányában az a Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám lamint az adott ügyszám alatt meg kell jelölni, hogy a bíróság folytatja le az eljárást, amely a különleges el- bíróság mint a fiatalkorúak bírósága jár el. járást megelőző alapügyben elsőfokú ügydöntő hatá- rozatot hozott. Ez a fiatalkorúakra vonatkoztatva azt Fontos kiemelni a Be. 678. § (4) bekezdését, amely jelenti, hogy amennyiben az alapügyben a fiatalkorúak szerint több terhelt a bíróság a felnőtt korú terhelt bírósága járt el, a különleges eljárást is a fiatalkorúak ügyét a fiatalkorú ügyével együtt bírálja el, ha az fia- bíróságának kell lefolytatnia. Ezt a szabályt kell alkal- talkorú ügyével összefügg. Ezeket nevezzük vegyes mazni azon felnőtt korú elítéltek tekintetében is, akik- ügyeknek. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben a nek az ügyében a Be. 678. § (4) bekezdése alapján a fiatalkorúak tanácsának összetételére vonatkozó tör- fiatalkorúak bírósága hozta meg az ügydöntő határo- vényi előírást már a tárgyalás előkészítésétől alkal- zatot. mazni kell, függetlenül attól, hogy a bíróság határozata adott esetben csak a felnőtt korú vádlottra vonatko- A különleges eljárások köréből szeretném kiemelni zóan tartalmaz rendelkezést.16 Az 1999. évi 4. számú a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény BJE határozat ezzel kapcsolatban kifejtette, amennyi- 566. §-át, amely a kényszergyógykezelés felülvizsgála- ben a fiatalkorú és a felnőtt korú vádlott ügyét a bíró- tára vonatkozó szabályokat rögzíti. Ezen különleges ság együtt bírálja el, és ennek során sérti meg a bíró- eljárás a Be. szabályozási köréből kikerült, azt jelenleg ság összetételére vonatkozó eljárási szabályokat, emi- a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintéz- att a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határoza- kedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról tát hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) eljárásra utasítja akkor is, ha a határozatát kizárólag a szabályozza. A kényszergyógykezelés felülvizsgálatá- felnőtt korú vádlott fellebbezése folytán bírálja felül ról, az intézkedés fenntartásának szükségességéről, a másodfokú bíróság. illetve megszüntetéséről a büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított hat Többvádlottas ügyben, amelyben fiatalkorú és fel- hónap eltelte előtt, tárgyaláson határoz. Kérdés, hogy nőtt korú vádlott is szerepel, a bíróság elkülönítés le- amennyiben fiatalkorú elkövetővel szemben rendelik hetőségével élhet a vádlottak vonatkozásában. Ilyen- el a kényszergyógykezelést, akkor annak felülvizsgá- kor csak a fiatalkorú ügyével összefüggésben lévő fel- lata esetén a bíróság összetételére vonatkozóan milyen nőtt korú vádlott ügyét bírálja el, míg a többi felnőtt szabályokat kell alkalmazni? A döntést hozó bíróság korú vádlott ügyének esetében áttételt rendel el az összetételének mindaddig, amíg a kényszergyógyke- egyébként illetékességgel rendelkező járásbírósághoz. zelt a tizennyolcadik életévét be nem tölti, a fiatalko- Az elkülönítésről és áttételről ebben az esetben leg- rúak bíróságának összetételére vonatkozó szabályok- később a tárgyalás megkezdéséig kell dönteni. Ezt kö- nak kell megfelelnie. Azonban véleményem szerint az vetően áttételre akkor sem kerülhet sor, ha később a esedékes felülvizsgálat tárgyában az elrendelést köve- fiatalkorú vádlottra nézve az eljárás befejeződik és tően tizennyolcadik életévét betöltött személy eseté- csak felnőtt korú vádlott vagy vádlottak maradnak az ben már nem kell olyan tanácsnak döntenie, amelyik eljárásban. megfelel a fiatalkorúak bíróságának összetételére vo- natkozó rendelkezéseknek. Ugyanis a korábban rész- A Be. 678. § (4) bekezdése tekintetében még fontos letezett szabályoknak az ügydöntő határozat megho- kiemelni, hogy az együttes elbírálás lehetősége kizá- zatalának időpontjáig van garanciális jelentősége. Ezt rólag a fiatalkorúak bíróságát illeti meg. támasztja alá álláspontom szerint az is, hogy ennél a különleges eljárásnál az általánostól eltérő módon ál- Érdekes eljárásjogi kérdésként merülhet fel az, hogy lapítja meg az illetékességi szabályokat a jogalkotó, mit kell tenni abban az esetben, ha a bíróság a bizo- vagyis nem az alapügyben eljárt bíróságnak kell az el- nyítási eljárás alapján, a már meghallgatott perbeszé- járást lefolytatnia, tehát nincs előírás arra nézve, hogy deket követően arra a megállapításra jut, hogy a vád- a már tizennyolcadik életévét betöltött kényszergyógy- lottat a felnőtt korúként elkövetett bűncselekmény kezelés alatt álló személlyel szemben a fiatalkorúak miatt fel kell menteni, bűnösségét pedig csak a fiatal- bíróságának különleges összetételére vonatkozó sza- korúként elkövetett bűncselekmény tekintetében le- bályok szerint felállított tanács hozzon határozatot. het megállapítani? A megoldás ebben az esetben talán az lehet, hogy a bíróság ismételten megnyitja a bizo- V. nyítási eljárást, a fiatalkorúként elkövetett bűncselek- A védő és a törvényes mény vonatkozásában elkülöníti az eljárást, átteszi a képviselő szerepe fiatalkorúak bíróságához, majd az ismételten előadott perbeszédeket követően a felnőtt korúként elkövetett bűncselekmény miatt felmentő ítéletet hoz.17 A Be. XXIX. fejezetében szabályozott különleges el- járásokra vonatkozó általános szabályok szerint, a fel- 16  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András: Kiskorúak Védő részvétele kötelező az eljárás egésze alatt, a fia- 155 a büntető igazságszolgáltatásban. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó talkorú törvényes képviselője pedig a védő jogaival Kft, 2005. 123. azonos jogosítványokkal rendelkezik. A törvényes kép- 17  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András (2005) i. m. 124–125.

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám viselő, aki általában a szülő, kivételesen gyám vagy fiatalkorúnak nincs személyes megjelenési kötelezett- gondnok, tulajdonképpen a védővel azonos jogokat sége.22 élvező speciális alanya a fiatalkorúak eljárásának.18 A meghatalmazott védő személye kérdésében a fia- A védő a nyomozási cselekményeknél jelen lehet, a talkorú törvényes képviselője, vagy nagykorú hozzá- vádirat benyújtása előtti kényszerintézkedésekkel kap- tartozója is dönthet. A védőnek a fiatalkorú elkövető csolatban a nyomozási bíró ülésein a védő részvétele védelme során úgy kell eljárnia, hogy előmozdítsa a szintén kötelező, távollétében nem lehet a bírósági fiatalkorú helyes irányú fejlődését, azonban a gyakor- meghallgatást megtartani. Amennyiben a fiatalkorú- lat többször is azt mutatja, ami a gyakorlati tapaszta- nak nincs meghatalmazott védője, a nyomozó hatóság lataimmal is megegyezik, hogy több esetben a kiren- rendel ki számára védőt legkésőbb a gyanúsítottként delt védők nem veszik fel a kapcsolatot a letartózta- történő első kihallgatásáig, a megalapozott gyanú köz- tásban lévő fiatalkorú elkövetőkkel, és először a tár- lésével egyidejűleg.19 A védőkirendelő határozat ellen gyalások alkalmával találkoznak védencükkel, érte- nincs helye panasznak, a védő a kirendelést nem uta- keznek az adott ügy vonatkozásában. Ugyanakkor a síthatja vissza.20 fiatalkorúnak alapvető joga, hogy már a tárgyalást megelőzően védőjével egyeztessen, együtt megfele- Fontos kiemelni, hogy fiatalkorú elkövető esetében, lően felkészüljenek az adott tárgyalásra, kialakítsak ha a kötelező védelmet több ok is megalapozza, akkor azt a védelmi stratégiát, amely minél inkább biztosítja a kirendelő határozatban meg kell jelölni a Be. 682. § a vádlott jogainak érvényesülését a büntetőeljárásban. (1) bekezdését. Ennek az oka, hogy a kötelező véde- lem okának megszűnése esetén az eljárásban nem A védő tárgyaláson való kötelező részvételére vo- szükséges a továbbiakban a védő részvétele. Azonban natkozó szabályok megsértése a Be. 608. § (1) bekez- ha más ok is a védő kirendelésének szükségességére dés d) pontja alapján abszolút hatályon kívül helyezési utalt, akkor az életkor szerinti kirendelés oka nem oknak minősül. szűnhet meg. A fiatalkorú érdekeinek érvényesülését biztosítja a Fontos megkülönböztetni a védő nyomozás során törvényes képviselő jelenléte az ellene indult bünte- és tárgyalási szakban történő részvételét. A nyomozás tőeljárásban. A törvényes képviselő fogalmát a Polgári során az általános szabályok érvényesülnek, vagyis a Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:146. § védőnek csak lehetősége a jelenlét abban az esetben, (1) bekezdése határozza meg, mely szerint a kiskorú ha a Be. ezt megengedi, azonban ha nincs jelen, annak gyermek vagy szülői felügyelet alatt vagy gyámság semmilyen eljárásjogi következménye nincsen. Erre alatt áll. Ebből következik, ha a vádlott mindkét szülő vonatkozóan mondta ki a 1999. évi 495. számú Bíró- szülői felügyelete alatt áll, akkor bármelyikük eljárhat sági Határozat, hogy nem jelenti a bizonyítás törvé- törvényes képviselőként. Ezzel kapcsolatos jogaikat nyességének megsértését az, ha az elsőfokú bíróság a felváltva is gyakorolhatják. fiatalkorúnak a nyomozás során tett vallomását érté- keli az ügydöntő határozat meghozatalánál, ha a val- A törvényes képviselő büntetőeljárásban betöltött lomás megtétele alatt a kirendelt védő nem volt jelen. szerepét sem a Polgári Törvénykönyv, sem a Be. vo- A védő a nyomozás során a gyanúsítotti kihallgatáson, natkozó rendelkezései nem szabályozzák, erre vonat- szembesítésen, a védő, illetve az általa védett gyanú- kozóan a gyakorlatban eltérő értelmezések alakultak sított által indítványozott tanú kihallgatásán, a tanú ki. Az egyik nézet szerint, ha több törvényes képvise- vonatkozásában elrendelt szembesítésen, a szakértő lője van a fiatalkorú elkövetőnek, akkor bármelyikük meghallgatásánál, szemlénél, bizonyítási kísérletnél által előterjesztett indítványt, panaszt vagy fellebbe- és a felismerésre bemutatásnál lehet jelen. zést el kell bírálnia az eljáró bíróságnak. Másik felfo- gás szerint a különböző törvényes képviselőtől szár- A védőnek nemcsak a tárgyaláson, hanem a tárgya- mazó nyilatkozatokat úgy kell tekinteni, hogy a törvé- lási szakban megtartott bizonyítási kísérleten, szem- nyes képviselő érdekei a fiatalkorú érdekeivel nem lén is jelen kell lennie, azonban nem terheli megjele- állnak összhangban, így ebben az esetben eseti gond- nési kötelezettség a kiküldött, illetve megkeresett bí- nok kirendelésének van helye. A jogirodalomban fel- rói eljárás során.21 Ha a fiatalkorú meghatalmazott lelhető harmadik álláspont követői pedig azt vallják, védője nem jelenik meg a tárgyaláson, akkor a vádlott hogy a törvényes képviselők egymással ellentétes nyi- meghatalmazhat más védőt, vagy a bíróság felkészü- latkozatai közül mindig az az érvényes, amelyik a fia- lési idő biztosítása mellett más védőt rendel ki a fia- talkorú elkövetőre nézve objektív mérce alapján ked- talkorú vádlott számára. A fellebbviteli tárgyaláson is vezőbb. Azonban ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, kötelező a védői részvétel, abban az esetben is, ha a hogy ennek kötelező jellegű érvényesüléséhez törvé- nyi szintű rendelkezések megalkotására lenne szük- 156 18  Dr. Belovics Ervin – Dr. Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Budapest: HVG- ség.23 ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013. 561. A törvényes képviselő jogállását tekintve a védő jog- 19  Dr. Bodor Tibor (szerk.): A büntetőeljárási törvény mag yarázata. Budapest: Complex Kiadó, 2009. 1363. 22  Schwarzenberger Hanna: A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása. Belüg yi Szemle, 2011. évi 11. száma. 20. 20  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András (2005) i. m. 140. 23  Holé Katalin – Kadlót Erzsébet (szerk.): A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény mag yarázata. VI. kötet: A külön eljárások. Budapest, Magyar Hi- 21  Dr. Jakucs Tamás (szerk.): A büntetőeljárási törvény mag yarázata. Budapest: vatalos Közlönykiadó, 2007. 16–19. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2003. 771.

állásával azonos, a különbség, hogy a védő kötelezett- mazását az eljárásban. A fiatalkorúak elleni büntető- Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám ségei nem terhelik. Például nem kell megjelennie a eljárásban öt különféle bizonyítási eszközről lehet nyomozati cselekményeknél, a tárgyaláson sem terheli beszélni: a környezettanulmányról, a pártfogó fel­ megjelenési kötelezettség. A tárgyalás megtartásának ügyelői véleményről vagy összefoglaló pártfogó fel­ a távolléte nem képezi akadályát. Azonban fontos ki- ügyelői véleményről, a szakvéleményről, a pártfogó emelni, hogy ennek ellenére jogorvoslati joggal ren- felügyelő tanúvallomásáról, és a fiatalkorú törvényes delkezik. Emellett kiemelendő a védővel való össze- képviselője vagy a fiatalkorú gondozását ellátó más vetésben, hogy nem illetik meg a személyi szabadság- személy tanúvallomásáról. ban korlátozott fiatalkorú tekintetében ugyanazon jogosultságok, a kapcsolattartásra pedig a hozzátar- A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény tozó vonatkozásában megállapított rendelkezések az 453. § (1) bekezdése alapján a fiatalkorú életkorát köz- irányadóak. A törvényes képviselő, amennyiben a tár- okirattal kellett bizonyítani korábban, azonban ezen gyaláson megjelenik, azon közvetlenül kérdéseket rendelkezést a Be. már nem rögzíti. A törvényi rendel- nem tehet fel, nem tarthat perbeszédet a tárgyalás be- kezés egyik „hibája” volt, hogy nem jelölte meg ponto- rekesztését követően. A törvényes képviselőt a Be. 45. § san azokat az iratokat, amelyek erre a célra alkalmasak. (1) bekezdése alapján egyetlen többletjog illeti meg a A joggyakorlat alapján elfogadható volt életkor igazo- védővel szemben, még pedig az, hogy önállóan adhat lására a személyazonosító igazolvány, útlevél, fogva lévő a fiatalkorú érdekében védői meghatalmazást.24 terhelt esetében pedig a születési anyakönyvi kivonat, de elfogadhatónak tekintették a diákigazolványt is szá- A törvényes képviselőt megillető jogosultságok a mának feltüntetésével.26 Az életkornak a büntethető- fiatalkorú elkövető tizennyolcadik életévének betöl- ség, valamint a büntetés kiszabása szempontjából van téséig állnak fenn. Abban az esetben, ha a vádlott a kiemelkedő jelentősége, azonban a jogalkotó mellőzte folyamatban lévő eljárás időtartama alatt válik nagy- a Be. vonatkozó rendelkezései köréből. korúvá, akkor is megszűnnek a törvényes képviselőt megillető jogosultságok (ideértve azt az esetet is, ha Kötelező jelleggel beszerzendő bizonyítási eszköz a fiatalkorú házasságkötéssel válik nagykorúvá), ha a környezettanulmány. A fiatalkorúak elleni büntető- azokat korábban az eljárás bármely szakaszában gya- eljárások elsődleges célja a fiatalkorú nevelése, társa- korolta. Ebben az esetben a jövőre nézve szűnnek meg dalomba való visszailleszkedésének az elősegítése, tehát a jogai a törvényes képviselőnek, vagyis amen�- emiatt fontos a fiatalkorú környezetének, egyéniségé- nyiben még a fiatalkorú elkövető tizennyolcadik élet- nek, kapcsolatainak a feltárása. A Be. 684. § (1) bekez- évének betöltését megelőzően például fellebbezést dése alapján a környezettanulmány beszerzése a gya- terjesztett elő az ügydöntő határozattal szemben, ak- núsított kihallgatását követően kötelező, amelynek kor azt el kell bírálnia minden egyéb körülménytől tartalmaznia kell azokat a személyes és különleges függetlenül az eljáró bíróságnak. A joggyakorlat terü- adatokat egyaránt, amelyek tájékoztatást adnak a fia- letéről szeretném itt kiemelni az 1992. évi 164. számú talkorúnak az oktatási intézményben tanúsított ma- Bírósági Határozatot, amely kimondta, ha a fiatalkorú gatartásáról, a vele kapcsolatos problémákról. Abban az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalakor a tizen- az esetben, ha a fiatalkorú nem áll tanulói jogviszony- nyolcadik életévét már betöltötte, a törvényes képvi- ban valamely oktatási intézménnyel, hanem dolgozik, selőnek a fellebbezési joga megszűnik.25 akkor a környezettanulmány részét kell, hogy képezze a munkahelyen tanúsított magatartására vonatkozó VI. tájékoztatás is. Emellett a környezettanulmány részét Speciális bizonyítási képezi a fiatalkorú kockázatértékelése, amely azt vizs- szabályok gálja meg, hogy a fiatalkorú terhelt bűnmegelőzési szempontból alacsony, közepes vagy magas szintű A) K ötelezően beszerzendő kockázatot jelent a társadalom számára. bizonyítékok a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el, azonban meg kell különböztetni a pártfogói felügye- A Be. 167. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a bün- lői véleménytől, ugyanis utóbbi beszerzését a bíróság tetőeljárásban a szabad bizonyítás elve érvényesül, vagy az ügyészség bármelyik elkövető vonatkozásában vagyis a törvényben meghatározott minden bizonyí- elrendelheti, míg a környezettanulmány csak és kizá- tási eszköz és bizonyítási cselekmény szabadon alkal- rólag a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban igénybe mazható, azonban a törvény adott esetben elrendel- vehető speciális bizonyítási eszköz. Ezen bizonyítási heti egyes bizonyítási eszközök kötelező jellegű alkal- eszköz elkészítése érdekében a fiatalkorú terhelt lakó- helye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhi- vatalt kell megkeresnie a nyomozó hatóságnak. A kör- nyezettanulmány rögzíti a terhelt személyi adatait, csa- ládi állapotát, a munkahelyének vagy iskolájának ada- tait, a szakképzettségét, foglalkozását, egészségi állapo- 24  Schwarzenberger Hanna (2011) i. m. 21. 26  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András (2005) 157 25  Dr. Belovics Ervin – Dr. Tóth Mihály (2013) i. m. 562. i. m. 151.

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám tát, esetleges káros szenvedélyeit, valamint a jövedelmi több nemzetközi dokumentumban megfogalmazott és vagyoni viszonyainak a feltárását. Tartalmaznia kell követelménnyel összhangban csak végső esetben és a fiatalkorú személyiségére, életviszonyaira, életvite- a lehető legrövidebb időtartamban lehet elrendelni lére a cselekmény elkövetésekor jellemző és azóta be- ennek az alkalmazását. Alapvetően a joggyakorlat leg- következett változások alapján levonható következte- nagyobb problémája e kényszerintézkedéssel kapcso- téseket. Kiemelendő ezek közül a családi körülmé- latban az, hogy csak ennek elrendelését követően ke- nyekre, családi és baráti viszonyokra, az egészségi álla- rülhet sor az elkövető bűnösségének megállapításá- potra, a fiatalkorú vádlott lakhatására, szabadidejének ra.30 A Be. számos garanciális szabállyal próbálja elő- eltöltésére vonatkozó tényeknek, adatoknak a köre. segíteni azt, hogy ténylegesen csak a legvégső esetben A pártfogó felügyelő a környezettanulmány elkészíté- kerüljön sor ennek elrendelésére. A Be. 688. § (1) be- séhez igénybe veheti a rendőrség közreműködését, kü- kezdése kimondja, hogy a fiatalkorú letartóztatásának lönösen, ha a fiatalkorú lakóhelyének, tartózkodási he- elrendelésére a Be. 276. § (2) bekezdésében foglalt lyének megtekintése akadályokba ütközik.27 általános okok fennállása esetén is csak abban az eset- ben kerülhet sor, ha a bűncselekmény különös tárgyi A pártfogó felügyelő környezettanulmányának el- súlya folytán az szükséges. A különös tárgyi súlynak készítésére vonatkozó részletes szabályokat korábban a fogalmát sem a Be., sem más jogszabály nem defini- a 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet foglalta magában, azon- álja. Ennek meghatározása a bírói gyakorlat feladatává ban jelenleg a Be. 685. §-a szabályozza az úgynevezett vált, amelynek álláspontja szerint mind a tárgyi, mind összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény intézmé- az alanyi oldali jellemzőket vizsgálni kell, azokat ös�- nyét. A pártfogó felügyelő a megalapozott tanulmány szességükben kell értékelni ennek megállapítása ér- elkészítése érdekében megismerheti az ügyben kelet- dekében. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi kezett iratokat, felvilágosítást kérhet a sértettől, a ta- C. törvény Különös Részében meghatározott bünte- núktól, az eljárásba bevont más személyektől, így pél- tési tételkeretek felső határai az irányadóak általában dául a szakértőtől. Azonban a szükséges adatok be- a tárgyi súly meghatározása szempontjából. szerzését nemcsak jogosultságként rögzíti a törvényi szabályozás, hanem ezt kötelezővé is teszi a pártfogó A bűncselekmény tárgyi súlya kifejezés lehetőséget felügyelő számára. biztosított arra, hogy a bíróság a tárgyi oldali ismér- vek vizsgálata alapján egy rendkívül alacsony mértékű B) A poligráf alkalmazása szabadságvesztés-büntetéssel fenyegetett bűncselek- mény esetén is letartóztassa a fiatalkorú vádlottat.31 A Be. 87. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a tizennyolca- Elsődlegesen a kiemelkedő súlyú élet elleni bűncse- dik életévét be nem töltött tanú vallomását műszeres lekmények, az emberrablás, a bűnszövetségben, üz- vallomásellenőrzéssel nem lehet vizsgálni, még bele- letszerűen, sorozatban elkövetett betöréses lopások, egyezése esetén sem. Ennek egyetlen, észszerű indo- rablások és durva, erőszakos nemi erkölcs elleni bűn- kaként azt fejtette ki a jogalkotó, hogy a fiatalkorú cselekmények alapozzák meg a letartóztatás fiatalko- személy életkori sajátosságai miatt nem várható el, rúval szembeni elrendelésének legfontosabb feltéte- hogy felismerje döntése lehetséges következményeit. lét, a különös tárgyi súlyt.32 Érdekességként megem- Abban az esetben, ha mégis sor kerül poligráf alkal- líthető az 1997. évi 385. számú Bírósági Határozat, mazására a fiatalkorú terhelt vonatkozásában, akkor amely azt mondta ki, hogy a vádirat benyújtása előtt a Be. 167. § (5) bekezdése alapján az adott vallomást a fiatalkorú előzetes letartóztatása feltételeinek vizs- nem lehet bizonyítékként értékelni.28 A poligráfos gálatánál a különös tárgyi súly megítélése szempont- vizsgálat a tizennyolcadik életévét betöltött gyanúsí- jából figyelembe kell venni a gyanúsított ellen a nyo- tott és tanú esetén is csak akkor alkalmazható, ha ah- mozati szakban folyamatban lévő valamennyi bünte- hoz beleegyezésüket adták.29 tőügy adatát is. VII. A Bv.tv. 413. § (2) bekezdése szerint a fiatalkorú le- A letartóztatás elrendelése tartóztatását büntetés-végrehajtási intézetben vagy és végrehajtása javítóintézetben (1995 óta fennálló lehetőség) kell végrehajtani. A bíróság mérlegelési kompetenciájába A legsúlyosabb személyi szabadságot korlátozó kény- tartozik ennek a kérdésnek az eldöntése, figyelembe szerintézkedés a letartóztatás, ezért nagyon fontos véve a fiatalkorú személyiségét, valamint a terhére hangsúlyozni, hogy fiatalkorú elkövetővel szemben rótt bűncselekmény jellegét. Figyelembe kell venni a döntésnél az ügyész, a terhelt, a védő, a törvényes kép- 158 27  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András (2005) viselő végrehajtási hely vonatkozásában előterjesztett i. m. 152–153. 30  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András (2005) 28  Schwarzenberger Hanna (2011) i. m. 23. i. m. 153. 29  Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának 5/2014. (IX. 29.) BK véle- ménye 31  Fenyvesi Csaba – Herke Csongor: A fiatalkorúak büntető igazságszol- gáltatási törvényének koncepciója a hatályos szabályozás tükrében. Rendészeti Szemle. 2007. évi 9. száma. 40. 32  Berkes Károlyné: A fiatalkorú bűnözés új jellegzetességei és a fiatalkorúak előzetes letartóztatása. Kriminológiai Közlemények. 2000. évi 58. száma. 18.

indítványát is. Azonban az erre vonatkozó indítványok ságvesztés-büntetés, az előzetes fogva tartásban töl- Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám nem kötik a bíróságot. Fontos kiemelni, hogy amed- tött időtartamot összegezni kellett.35 Amennyiben a dig a bíróság a tizennegyedik életévét betöltött fiatal- letartóztatást a jogerős szabadságvesztés-büntetés korú elkövető esetében a végrehajtási hely kijelölése- megszakítja, tekintettel kell lenni arra is, hogy a kezdő kor mérlegelhet, addig a tizenkettedik életévét betöl- időpont nem változik, onnantól kell a kétéves időtar- tött, de tizennegyedik életévét be nem töltött fiatal- tamot számítani. korú elkövető esetében a végrehajtási hely csak és kizárólag a javítóintézet lehet. A fiatalkorúak fokozott védelmét szolgáló, a gyer- mek jogairól szóló, 1989. november 20. napján kelt A letartóztatást abban az esetben indokolt általában New Yorkban aláírt Egyezménnyel összhangban áll a javítóintézetben végrehajtani, ha a fiatalkorú elkövető Bv.tv. 391. § (2) bekezdésébe foglalt azon előírása, hogy első alkalommal áll büntetőeljárás hatálya alatt és vele a fiatalkorúakat a letartóztatás végrehajtása során a szemben javítóintézeti nevelés intézkedés elrendelése felnőtt korúaktól el kell különíteni. Ennek kétféle meg- várható. A javítóintézetben történő végrehajtást az oldása is lehet, az egyik a külön intézetekben való el- életkor is megalapozhatja. Indokolhatja a javítóinté- helyezés, a másik pedig az adott intézeten belül elkü- zetben történő végrehajtást a terhelt egészségi álla- lönítés. Ennek alapvetően az a célja, hogy a fiatalkorú pota, a várható büntetés vagy intézkedés enyhesége.33 terheltre kevésbé hassanak azok a káros, negatív té- A javítóintézet legnagyobb előnye, hogy segít kikü­ nyezők, illetve hatások, amelyek a felnőtt korú terhel- szöbölni az izolációs problémákat és elkerülni a kü- tek oldaláról érhetik, illetve ne kerülhessenek alá-fölé lönböző börtönártalmakat.34 A letartóztatás javítóin- rendeltségi viszonyba az életkoruk vagy fizikai hátrá- tézetben történő végrehajtása esetén a fiatalkorúak nyuk miatt a felnőtt korú terheltekkel szemben.36 felvételére kijelölt intézetek körét az 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet 3. melléklete határozza meg. Ezek: a VIII. fiúk részére a budapesti, debreceni, nagykanizsai, míg A tárgyalás speciális a lányok részére a rákospalotai javítóintézet. szabályai Amikor a bíróság a letartóztatás végrehajtási helyét meghatározza, a körülményeket nagy körültekintéssel Fiatalkorú terhelt esetében a korábban kifejtetteknek kell vizsgálnia. Kiemelkedő jelentőséggel bírhat megfelelően a bíróságnak érvényre kell juttatnia már ugyanis a fiatalkorú elkövető helyes irányú fejlődése a tárgyalás előkészítésétől kezdve a bíróság összetéte- szempontjából a fogva tartás helye is. lére vonatkozó speciális szabályokat. Ha ugyanabban az ügyben az ügyész felnőtt korú vádlottal szemben A letartóztatás időtartama alatt bekövetkezett új kö- is vádat emel a fiatalkorú vádlott mellett, akkor szin- rülmények alapján a bíróság a letartóztatás végrehaj- tén csak a fiatalkorúak bírósága dönthet a tárgyalás tási helyét az ügyész, a terhelt, a védő indítványára előkészítése körében felmerülő kérdésekben, akkor megváltoztathatja. Erről a tárgyalás előkészítése során is, ha az adott kérdés csak a felnőtt korú vádlottra vo- hozott határozatig a letartóztatást elrendelő bíróság, natkozik. Ha ebben az esetben az eljáró bíróságnak az azt követően pedig az ügyet érdemben tárgyaló, ha- eljárás felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről szóló táskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság dönt, határozata csak a fiatalkorú vádlottra vonatkozik, és mint a fiatalkorúak bírósága. csak felnőtt korú vádlottak maradnak az adott ügyben, a bíróság elrendelheti az ügy áttételét. Ennek az az A tizenkettedik és tizennegyedik életév közötti fia- oka, hogy a tárgyalás még nem kezdődött meg, és mi- talkorúval szemben legfeljebb egy évig tarthat a letar- után csak felnőtt korú vádlott maradt, nem a fiatalko- tóztatás, míg a tizennegyedik és tizennyolcadik életév rúak bíróságának kell eljárnia az adott ügyben. Ha a közötti fiatalkorúval szemben maximum két évig. tárgyalás viszont már megkezdődött a felnőtt korú A fiatalkorú letartóztatását, ha két év eltelt az elrende- vádlottakkal szemben, akkor nincs helye áttételnek.37 lésétől számítva, meg kell szüntetni, kivéve az ügy- döntő határozat meghozatala után elrendelt vagy fenn- A tárgyalás nyilvánossága a büntetőeljárás egyik tartott letartóztatás esetét, ha a másodfokú vagy har- legfontosabb alapelve, azonban a Be. 691. § (1) bekez- madfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni dése alapján a nyilvánosságot az általános eseteken38 fellebbezés elbírálása iránti eljárás van folyamatban, valamint, ha az ügyben hatályon kívül helyezés követ- 35  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András (2005) 159 keztében megismételt eljárás van folyamatban. A ha- i. m. 157. táridő elérésekor a bíróságnak a kényszerintézkedés tárgyában nem kell külön határozatot hoznia, mert a 36  Dr. Bodor Tibor – Dr. Csák Zsolt – Dr. Somogyi Gábor – Dr. Szepesi törvény rendelkezése folytán megszűnik a letartózta- Erzsébet – Dr. Szokolay Gábor – Dr. Varga Zoltán: Nag ykommentár a bünte- tás. Egyes nézetek szerint a jogalkotó szándéka az le- tőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez. Budapest: Wolters Kluwer Kft., 2016. hetett, mint a felnőtt korú elkövetők esetében, vagyis ha a letartóztatást megszakította egy jogerős szabad- 37  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András (2005) i. m. 168–169. 33  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András (2005) i. m. 155. 38  Be. 436. § (4) bekezdése alapján a bíróság a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot erkölcsi okokból, különös bánásmódot igénylő sze- 34  Farkas Ákos – Róth Erika: A büntetőeljárás. Budapest: Complex Kiadó, mély védelme érdekében, valamint minősített adat és egyéb védett adat vé- 2007. 384. delme érdekében kizárhatja.

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám túl akkor is ki kell zárni a tárgyalásról, ha ez a fiatal- később köteles ismételten a bíróság elé állítani. Ebben korú érdekében szükséges. Kiemelendő ezzel kapcso- az esetben is fontos, hogy a tanács elnöke köteles is- latban, hogy a törvény nem határozza meg pontosan, mertetni a távollétében megtartott tárgyalás lényegét hogy mit jelent az, hogy a fiatalkorú érdekében szük- a fiatalkorúval, legkésőbb a bizonyítási eljárás befeje- séges. Ezzel kapcsolatban a bírói gyakorlat arra az ál- zetté nyilvánításának az időpontjáig. Ennek elmulasz- láspontra helyezkedik, hogy minden esetben zárt tár- tása eljárási szabálysértésnek minősül. gyalást kell tartani, amikor a tárgyalás nyilvánossága valamilyen módon veszélyeztetné a fiatalkorú helyes Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága is teljes körű véde- irányú fejlődését.39 lemre vonatkozó javaslatot tett a fiatalkorúak igazság- szolgáltatására.41 Napjainkban az ítélkezési gyakorlat is Általános szabályok alapján a bírósági tárgyalás nyil- azt mutatja, hogy egyre több a kiemelt figyelmet kapó, vánossága csak törvényben meghatározott esetekben fiatalkorú vádlottak által elkövetett bűncselekmény. A korlátozható, vagyis az eljárás bármelyik szakaszában tárgyalásokon csak a tanács elnökének engedélyével hivatalból, az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett vagy lehetséges felvételt készíteni. Az engedély megadásá- a tanú kérelme alapján elrendelheti az eljáró bíróság nak feltétele, hogy a felvétel nyilvánosságra hozatalá- a zárt tárgyalás megtartását, erről mindig indokolt ha- hoz a felvételen megjelenő, eljárásban részt vevő sze- tározatot kell hoznia nyilvános tárgyaláson. Ez ellen mélyek hozzájáruljanak. Fiatalkorú vádlott hozzájáru- külön fellebbezésnek helye nincs, csak az ügydöntő lásának hiányában felvétel készítésére csak súlyos bűn- határozatban lehet megtámadni. Fiatalkorúak vonat- cselekmény elkövetése esetén van lehetőség, csak az kozásában erkölcsi okokból, valamint az eljárásban eljáró tanács elnökének engedélyével. A súlyos bűncse- szereplő kiskorú érdekeinek, helyes irányú fejlődésé- lekmény fogalmát az anyagi jogi jogszabályi rendelke- nek védelme érdekében rendelheti el az eljáró bíróság zések viszont nem állapítják meg, a bíróság mérlegelé- zárt tárgyalás megtartását. A nyilvánosság kizárására sétől függ teljes mértékben, hogy milyen szempontok sor kerülhet az elsőfokú eljárásban, másodfokú eljá- alapján ad lehetőséget a felvétel készítésére és teszi ez- rásban, valamint különleges eljárás során is, ha a bí- zel beazonosíthatóvá a fiatalkorút. Érdekesség, hogy róság az eldöntendő kérdés tekintetében tárgyalás nem az eljáró tanács elnöke, hanem az adott bíróság megtartását tartja szükségesnek. Elsődlegesen itt nyil- elnöke engedélyezheti újságírók számára, hogy az adott vánvalóan az a cél, hogy ne tegyék ki a fiatalkorút a bíróság által már korábban befejezett ügy irataiba be- büntetőeljárással együtt járó káros hatások mellett a tekintést nyerhessenek. Itt is meg kell említeni azon- tárgyalás nyilvánosságával rájuk nehezedő pszichés ban, hogy amennyiben a tárgyalás egészéről vagy an- tehernek. Illetve fontos az eljárás minden szakaszában nak egy részéről nyilvánosság kizárására került sor, tiszteltben tartani a fiatalkorú vádlott vagy sértett akkor abban az esetben nincs helye felvétel készítésé- alapvető jogait és nem lehet, hogy az őket érintő ügyek- nek, valamint az újságírok sem tekinthetnek bele a ké- ben médiasztárokká váljanak, hiszen az életkoruk mi- sőbbiekben az ügyben keletkezett iratokba. Jogilag ér- att itt nagyon nagy jelentősége van a diszkréciónak. dekes azonban, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló A hazai gyakorlatból számos példa azt igazolja, hogy 2013. évi V. törvény rendelkezései alapján a képmás ez nálunk nem működik megfelelően, elég csak meg- vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához kapcso- említeni a Sümegi Kitti-ügyet. A követendő az ilyen lódó jogosultság személyhez fűződő jogosultságnak esetekben az lenne, hogy még a nevüket se ismerhesse minősül. Fiatalkorú vádlott esetében azonban a tanács meg a külvilág az ilyen típusú ügyek résztvevőinek, elnökének nyilatkoztatnia kell a törvényes képviselőt ezzel szemben a média óriási nyilvánosságot ad ezek- arra vonatkozóan, hogy engedélyezi-e felvétel készíté- nek az ügyeknek, legkevésbé sem foglalkozva persze sét. Ha a törvényes képviselő az adott tárgyaláson nincs a fiatalkorúak magánélethez fűződő jogainak a tiszte- jelen, akkor a bíróság a szükséges nyilatkozat beszer- letben tartásával. zésének időpontjáig nem engedélyezheti a felvétel ké- szítését még akkor sem, ha a fiatalkorú vádlott abba A Be. 691. § (2) bekezdése kimondja, hogy a bíróság egyébként beleegyezik.42 a tárgyalásnak a fiatalkorú megfelelő irányban haladó fejlődését hátrányosan befolyásoló része tekintetében A Be. 692. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a fiatalko- rendelkezhet úgy, hogy azt a fiatalkorú távollétében rúak bírósága előtti eljárásokban ügyészségi fogal- tartsák meg. Mi lehet ennek az indoka? Például ha a mazó, valamint alügyész nem képviselheti a vádat. Az fiatalkorú személyi állapotával, illetve az ő vagy hoz- adott ügyész kijelöléssel rendelkezik a fiatalkorúak zátartozója egészségi állapotával kapcsolatban olyan ügyében való eljárásra, amivel érvényesül a Be. egyik tény vagy adat merül fel, amely a speciális nevelési legfontosabb alapelve, a fegyveregyenlőség elve, hi- célok érvényesülését bármilyen módon is akadályoz- szen a védő részvétele szintén kötelező jellegű. Az hatja.40 A bíróság akár a perbeszédek során is dönthet ügyészségi fogalmazó és az alügyész kizárása a vád a fiatalkorú eltávolításáról, ami egy jelentős eltérés az képviseletéből szintén ezen elvnek az érvényre jutta- általános szabályozáshoz képest, mivel a felnőtt korú tását szolgálja. vádlottakat a bizonyítási eljárás befejezése előtt leg- 41  Dr. Vaskuti András (2010) i. m. 148. 160 39  Dr. Bodor Tibor (szerk.) i. m. 1372. 42  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András (2005) 40  Schwarzenberger Hanna (2011) i. m. 28. i. m. 171.

A fiatalkorú terhelt távollétében nem tartható meg A környezettanulmány alapját képező körülmények Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám az előkészítő ülés, illetve a tárgyalás, hiszen a fiatal- feltárása körében kiemelkedő jelentősége van annak, korú helyes irányba haladó fejlődését leginkább az hogy az ügyész elősegítse tevékenységével a felderí- eljárási cselekményen való jelenléte biztosíthatja. tést. A joghátrány megválasztásánál figyelemmel kell A korábbi büntetőeljárási törvény úgy rendelkezett, a lenni arra, hogy az elősegítse valamilyen formában a fiatalkorú szabályszerű idézést követően nem mond- fiatalkorú vádlott helyes irányba történő fejlődését, hatott le a tárgyaláson való megjelenésről. Tehát ez azt társadalomba való beilleszkedését, valamint visszail- is jelentette, hogy amennyiben a fiatalkorú vádlott is- leszkedését. Erre tekintettel mérlegelni kell, hogy bün- meretlen helyen vagy külföldön tartózkodott, illetve tetés kiszabása vagy intézkedés alkalmazása felel-e nem volt helye a kiadatásának, vagy átadását, kiadását meg leginkább az általános büntetési céloknak a fia- az illetékes hatóságok valamilyen okra hivatkozva talkorú vádlott vonatkozásában. Intézkedésként csak megtagadták, akkor abban az esetben az eljárás fel- javítóintézeti nevelés elrendelésére kerülhet sor, függesztésének volt helye. A joggyakorlat is erre az amely tekintetében kimondja a törvény, hogy ennek álláspontra helyezkedett, a 2015. évi 61. számú Bíró- mértékére, ahogy a büntetések mértékére sem tehet sági Határozat elvi éllel fogalmazta meg, hogy a fiatal- indítványt az eljáró ügyész a tárgyaláson tartott per- korú vádlott a tárgyaláson való részvételről akkor sem beszédében, azonban az előkészítő ülésre vonatkozó mondhat le, ha a 18. életévét időközben már betöltötte. alternatív indítványában igen, ami újítás a korábbi Be. Az új Be. vonatkozó rendelkezései ettől annyiban tér- szabályozásához képest. Ez nem zárja ki annak a lehe- nek el, hogy mivel a fiatalkorú vádlott megalapozott tőségét természetesen, hogy az ügyész a tárgyaláson döntést hozhat a bűnössége elismerése, vagy el nem a perbeszédében utalást tegyen az általa megfelelő ismerése, valamint az eljárás további menetének meg- nemű, mértékű büntetésre. Joggyakorlat alapján egy- választása tekintetében, ezért a törvény megteremti értelmű, ha az ügyész büntetlen fiatalkorú vádlottal annak a lehetőségét, hogy a fiatalkorú vádlottal szem- szemben a végrehajtási fokozatként szabadságvesztés- ben is alkalmazható legyen a XCIX. fejezet szerinti el- büntetés esetén fiatalkorúak börtönére tesz indít- járás egyezség esetén külön eljárás. ványt, akkor abban az esetben kétévi, vagy az megha- ladó tartamú szabadságvesztés-büntetés kiszabását A tárgyalás érdemére vonatkozó rendelkezéseket a tartja indokoltnak. Hasonló példa a bírói gyakorlatból, Be. 693. § (1)–(3) bekezdése határozza meg, ennek hogy az ügyész egy évet meghaladó tartamban tarja részletesebb ismertetése kiemelkedő jelentőséggel indokoltnak a szabadságvesztés-büntetés mértékének bír a fiatalkorú büntetőeljárás szempontjából, ugyanis meghatározását a fiatalkorú vádlottal szemben, ha jelentős eltérések mutatkoznak az általános szabályok- közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabására vo- hoz képest. A fiatalkorúak elleni eljárásban a tárgya- natkozó indítványt is előterjeszt. Tehát abban az eset- láson a vádlott, illetve a tanú kihallgatását csak a ta- ben, ha az eljáró bíróság arra a végkövetkeztetésre jut, nács elnöke végezhetni. Ez pedig a Be. 523. § (4) be- hogy a fiatalkorú vádlott bűncselekményt követett el, kezdésében foglaltak szerint zajlik, vagyis a vádlotthoz akkor ítéletben megállapítja a büntetőjogi felelőssé- vagy a tanúhoz a tanács elnöke által lefolytatott kihall- gét, illetve büntetést szab ki, próbára bocsátja vagy gatást követően az arra jogosultak is kérdéseket intéz- megrovásban részesíti a fiatalkorú vádlottat vagy el- hetnek.43 Érdekes helyzetet teremt ebben az esetben, rendeli a javítóintézeti nevelését, speciális esetben ha az adott ügyben fiatalkorú és felnőtt korú vádlott pedig mellőzheti a büntetés kiszabását. Az ítéletben egyaránt szerepel. Ilyenkor nem érvényesül ez a spe- meg kell jelölni, hogy a fiatalkorú vádlottal szemben ciális kihallgatási formula. Ha azonban egyesítésre a fiatalkorúak bírósága hozott döntést, illetve a tanács kerül sor, vagy a fiatalkorú vádlottal szemben az eljá- összetételére vonatkozó speciális szabályoknak is ki rás befejezésére kerül sor és csak a felnőtt korú vád- kell tűnnie az ítéletből.45 lottal szemben marad folyamatban lévő eljárás, akkor ezekben az esetekben lehetővé válik az általános sza- Néhány gondolatban szeretnék még kitérni a felleb- bályok szerinti kihallgatás foganatosítása.44 bezési jogosultságra, illetve a fellebbezés elbírálásának különlegességeire a fiatalkorú vádlottak vonatkozásá- A tárgyalásnak fontos részét képezi a fiatalkorú vád- ban. Talán a legfontosabb, hogy amennyiben az ítélet lott személyi körülményeinek, életviszonyainak a mi- kihirdetésére a fiatalkorú vádlott törvényes képviselő- nél szélesebb körben történő feltárása, és ennek az jének távollétében kerül sor, akkor a határozatot kéz- egyik legfontosabb elemét képezi az eljárás nyomozati besíteni kell részére is és annak kézbesítésétől számí- szakában a pártfogó felügyelők által elkészített kör- tott nyolc napon belül terjesztheti elő fellebbezését a nyezettanulmánynak az ismertetése. Ha az előkészítő törvényes képviselő. A törvényes képviselő fellebbezé- ülésen lehetőség van arra, hogy ügydöntő határozat séhez a fiatalkorú vádlott hozzájárulására nincs szük- meghozatalára kerüljön sor, akkor is ismertetni kell a ség. A fiatalkorú gondozójának is meg kell küldeni az környezettanulmányt, a pártfogó felügyelői véleményt ítéletet, neki azonban nincs fellebbezési jogosultsága, és az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt. ha a határozat megküldését elmulasztja az eljáró bíró- 43  Schwarzenberger Hanna (2011) i. m. 28. 45  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András (2005) 161 44  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András (2005) i. m. 172–173. i. m. 172.

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám ság a részére, annak sincs eljárásjogi szempontból jog- végzését a bíróságnak, akkor abban az esetben a fia- következménye. A fellebbezés elbírálásának egy speci- talkorúak bíróságának gondoskodnia kell eseti gond- ális esetét képezi a joggyakorlatban, amikor a másod- nok kirendeléséről a fiatalkorú vádlott számára.49 fokú bíróság az elsőfokú fiatalkorúak bíróságaként el- járó bíróság ítéletét csak a felnőtt korú vádlott vonat- IX. kozásában helyezi hatályon kívül és rendeli el az eljárás A gyermekközpontú lefolytatását. Ebben az esetben a fiatalkorúak bírósága igazságszolgáltatás fogja lefolytatni a megismételt eljárást. Másik speciális eset, amikor a másodfokú bíróság az eljárása során sze- Tanulmányom utolsó témájának kiindulópontját a rez arról tudomást, hogy fiatalkorú vádlottja is volt az gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20. napján adott ügynek, de a bíróság nem volt a fiatalkorúak bí- kelt ENSZ Egyezmény képezi. Ennek egyik alapvetése, róságára vonatkozó speciális szabályoknak megfelelően hogy a gyermekek is az emberi jogok alanyai. Az egyez- megalakítva, illetve nem fiatalkorúak bírósága járt el mény megszületésének egyik legfontosabb hatása az az adott ügyben vagy nem volt biztosítva a fiatalkorú lett, hogy a gyermekek jogi státusza, valamint a gyer- védelme. Ilyenkor tanácsülés keretében hatályon kívül mekekről vallott nézetek kiemelt szerepet kaptak a kell helyezni az elsőfokú bíróság ítéletét és új eljárás modern társadalmakban. Ezt támasztja alá, hogy a hu- lefolytatására utasítani az elsőfokú bíróságot. Speciali- szonegyedik században a felgyorsult fejlődésnek kö- tás az is, hogy a másodfokú eljárás a fiatalkorú vádlott szönhetően a gyermekek jogait hivatottak védeni már távollétében is lefolytatható két esetben. Az egyik, ami- különféle jogszabályok, illetve az állami és önkor- kor szabadlábon lévő fiatalkorú vádlott a szabályszerű mányzati szintű intézményrendszerek, valamint akár értesítés ellenére nem jelenik meg az eljáró bíróság civil szervezetek tevékenységei is a gyermekek vé- előtt. A másik pedig, amikor lakcímének megváltozását delme érdekében történnek. Mindezekre tekintettel nem jelenti be a fiatalkorú vádlott az eljáró bíróság irá- az igazságszolgáltatási rendszer is lépéskényszerbe nyába, ennek okán nem lehet értesíteni őt a tárgyalás került, feladatává vált egy olyan szisztematikus rend- helyszínéről, időpontjáról.46 szer kialakítása, amely során a gyermek és annak jo- gai, érdekei, szükségletei kerülnek a középpontba. Így Különleges szabályokat állapít meg a Be. a büntető- jelent meg a gyermekközpontú igazságszolgáltatás fo- végzés meghozatala elnevezésű konszenzuális eljárás galma, amely egy olyan igazságszolgáltatási rendszert esetében. Ennek az eljárásnak az egyik alapfeltétele a jelent, amely a lehető legmagasabb szinten biztosítja vádlott aktív közreműködése. Alapvetően itt az a kü- a gyermekek jogainak a tiszteletben tartását és haté- lönleges, hogy a fiatalkorú vádlottól ezekben az ese- kony érvényesítését, elsődlegesnek tartja érvényre tekben az életkori sajátosságaiból fakadóan nem vár- juttatni a gyermekek mindenekfelett álló érdekét.50 ható el megfelelő döntés meghozatala, így esetében nincs helye tárgyalásról lemondásnak. Illetve kieme- Miért vált szükségessé egy ilyen rendszer létreho- lendő és ezt támasztja alá az is, hogy a fiatalkorúakra zása? – merülhet fel a kérdés. Magyarországon napja- irányadó enyhébb szankciórendszerre tekintettel a inkban jelentős számú gyermek és fiatalkorú tölti bün- tárgyalásról való lemondás nem járna olyan előnyök- tetését a büntetés-végrehajtási rendszer keretei között, kel a fiatalkorú vádlottak számára, mint a felnőtt korú valamint nagy számban válnak bűncselekmények ál- vádlottak esetében.47 Azonban ezzel ellentétes szabá- dozataivá. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy lyok kerültek megállapításra a büntetővégzés megho- ezek a gyermekek, fiatalkorúak valamilyen módon zatalára irányuló eljárások esetében, ugyanis erre le- kapcsolatba kerülnek különböző hatóságokkal, adott hetőséget ad a Be. a fiatalkorú vádlottak vonatkozásá- esetben az igazságszolgáltatással is akár. Kérdés, hogy ban. Ennek az eljárásnak az a legnagyobb előnye, hogy mennyire tudnak például egy büntetőeljárás során az eljárás gyorsabban lezajlik és a fiatalkorú vádlott is tekintettel lenni a gyermek speciális szükségleteire, hamarabb mentesülhet a hátrányos jogkövetkezmé- életkorukból fakadó sajátosságaikra az eljáró szervek? nyek terhe alól. Egyedi jogorvoslati lehetőség a tárgya- Védtelen, rendkívül sérülékeny alanyokról beszélhe- lás tartásának kérése ezen eljárás esetében. Ezt kérheti tünk ebben az esetben, és a jelenleg hatályos jogsza- a fiatalkorú vádlott, védője és törvényes képviselője bályokkal, eljárásokkal nehezen biztosítható a védel- is a vádlott hozzájárulása nélkül. Lehetőség van arra, mük. Annak ellenére mondható ez, hogy a jog papíron hogy a fiatalkorú vádlott a tárgyalás tartására vonat- ugyan a megfelelő szintű védelem biztosítására törek- kozó kérelmét visszavonja. Abban az esetben viszont, szik, de a különböző jogszabályokban rögzített garan- ha ezzel a lehetőséggel a fiatalkorú vádlott védője vagy törvényes képviselője kíván élni, akkor azt csak a vád- lott kifejezett hozzájárulásával teheti meg.48 Ha a fia- talkorú vádlott részére nem lehet valamilyen okból kifolyólag kézbesíteni a tárgyalás mellőzésével hozott 162 46  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András (2005) 49  Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti András (2005) i. m. 174–175. i. m. 178. 47  Farkas Ákos – Róth Erika (2007) i. m. 386. 50  Gyurkó Szilvia: Gyermekközpontú büntető igazságszolgáltatás Magyar- 48  Schwarzenberger Hanna (2011) i. m. 29. országon. Belüg yi Szemle, 2013. évi 9. száma. 27–28.

ciák51 megvalósítása a gyakorlatban sokszor elhárítha- kalmas eszközöket helyeztek el ezekben a szobákban Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám tatlan akadályokba ütközik. annak érdekében, hogy az eljárás során többet ne kell- jen a gyermekeknek vallomást tenniük, elegendő le- Hogyan valósítható meg a gyakorlatban akkor a gyen egyszer felvétel útján rögzíteni az általuk elmon- gyermekközpontú igazságszolgáltatás? A fejezet ele- dottakat. A büntetőeljárás terén előrelépést jelentett, jén hivatkozott Gyermekjogi Egyezményben rögzített hogy a Be. rendelkezései között megjelent a gyermek, alapvető, gyermekeket megillető jogosultságok érvé- fiatalkorú életkorának, belátási képességének megfe- nyesítése érdekében biztosítani kell a gyermekköz- lelő tájékoztatási kötelezettség. A Büntető törvény- pontú eljárások kialakítását. Ennek szellemében alap- könyvről szóló 2012. évi C. törvény jelentős szigorítá- elvként jelenik meg a fair eljárás elve, a gyermekek sokat vezetett be a fiatalkorúak védelme érdekében. széles körű, minden részletre kiterjedő tájékoztatásá- Például szigorításra kerültek a sérelmükre elkövetett nak az elve az eljárás menetéről, az őket megillető bűncselekmények szankciói, új tényállások bevezeté- alapvető jogokról, az őket terhelő kötelezettségekről, sére került sor.54 Azonban ezek még mindig nem je- valamint a folyamatban lévő eljárás céljáról. Emellett lentik a szükséges megoldást, hiszen számos megol- kimondásra került, hogy a gyermekek és a fiatalko- dásra váró probléma tornyosul a magyar büntető igaz- rúak az őket érintő eljárásokban nemcsak jogi segít- ságszolgáltatás rendszere előtt. Ilyen az elkövető gyer- ségre jogosultak, hanem lelki, szociális gondoskodásra mekkorúakkal, fiatalkorúakkal kapcsolatos szankció- is. Tanulmányom szemszögéből vizsgálva a fiatalkorú- rendszer nem megfelelő jellege, az eljárások elhúzó- akat érintő büntető igazságszolgáltatási rendszer lé- dása, valamint a soronkívüliség elve sem érvényesül nyegét nem az alkalmazható szankciók adják és nem teljes mértékben. Ezek közül az eljárások elhúzódásá- is az a legjelentősebb része. Sokkal inkább a bűnmeg- val kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet egy előzés, valamint a szükséges támogatást biztosító gyer- jelentős problémára. A fiatalkorúakkal szembeni bün- mekvédelmi rendszer az alapja egy sikeres igazság- tetőeljárás korlátozott időtartamban zajlik, amely négy szolgáltatási rendszer felépítésének. 2008-ban az ENSZ év, bizonyos bűncselekmények esetében hat év az kibocsátott egy iránymutatást a gyermekbarát igaz- anyagi jogi rendelkezések szigorítása óta. Ha az eljárás ságszolgáltatásról, amelyben általános jelleggel kimon- egyes szakaszait nézzük csak, akkor látható, hogy a dásra került, hogy minden tizennyolc éven aluli gyer- nyomozás határideje a jelenleg hatályos szabályozás mek esetében, aki kapcsolatba kerül bármilyen for- szerint két év, amelyet követ a vádemelés, majd a leg- mában az igazságszolgáltatási rendszerrel, az alapvető jobb esetben egy-két éven belül a bírósági eljárás. Eb- jogait és érdekeit tiszteletben kell tartania az eljáró ből is jól látható, hogy tulajdonképpen eltelik az az szerveknek. Számos alapelv meghatározására került idő, amely alatt a fiatalkorúakra vonatkozó speciális sor ennek következményeként, ennek érvényesítése rendelkezéseket jogilag alkalmazni lehetne a vádlot- érdekében.52 A gyakorlat tehát elmozdult abba az tal szemben. Nyilvánvaló probléma az is megítélésem irányba, hogy a gyermeki jogok, illetve a gyermekba- szerint, hogy a kizárólagos bírósági illetékesség meg- rát igazságszolgáltatás alapelvei már nem választhatók szüntetése szintén elhúzódáshoz vezethet az egyéb- el a jogrendszer egészétől, azok egységes rendszerként ként is jelentős ügyteher miatt. Utolsó gondolatként kell, hogy működjenek.53 a negatívumok körében még szeretném azt is megem- líteni, hogy jelenleg sem a nyomozó hatóság, sem az Magyarországon a 2012-es év hozta meg az igazi át- ügyészség, sem a bíróság nem fektet kellő energiát az törést, az Országos Bírósági Hivatal ezt az évet jelölte ilyen típusú eljárások lefolytatásához szükséges tudás- meg a gyermekbarát igazságszolgáltatás évének. En- sal rendelkező szakemberek képzésére. Véleményem nek eredményeképpen jelentős pozitív változások kö- szerint egy gyermek vagy egy fiatalkorú kihallgatása vetkeztek be. Az Országos Bírósági Hivatal létrehozott pszichológia szakismeretek meglétét igényelheti akár, egy munkacsoportot egy egységes koncepció kialakí- hiszen ők a felnőttől ebben a helyzetben valamilyen tása érdekében, amely konferenciák szervezése, vala- szinten segítséget várnak a kialakult, számukra kelle- mint tervszerű lépések megtétele útján kezdte meg a metlen helyzet kezelése érdekében. Ebben a helyzet- gyermekbarát igazságszolgáltatás gyakorlatának a ben pedig az eljárás adott szakaszában a jogalkalma- megteremtését. 2014 végére valamennyi hét főnél na- zónak együttműködően kell eljárnia, mindig empati- gyobb létszámú bírósági épületben gyermekbarát kus jelleggel kell fordulnia az éppen kihallgatott gyer- kihallgatószobák létrehozására került sor. Ennek az mek, fiatalkorú irányába, ami speciális ismeretek meg- volt a célja, hogy az eljárások során valamilyen módon létét is megkövetelheti akár.55 csökkentsék a gyermekeket érő káros hatásokat. Ezek- kel a szobákkal igyekeztek barátságos környezetet ki- Összességében az mondható, hogy az igazságszol- alakítani, illetve kép- és hangfelvétel készítésére al- gáltatási rendszer gyermekközpontúvá formálása nem önös érdekeket szolgál. Azért sem, mert a jogállami- 51  A jogszabályi rendelkezések biztosítják számukra például a megfelelő ságnak, a gyermekek védelmének az egyik fontos pont- képviseletet, a teljes körű tájékoztatáshoz való jogot, a véleménynyilvánítás jogának az érvényesülését, valamint részletesen szabályozzák a meghallgatás 54  Például a gyermekprostitúció kihasználása. 163 szabályait. 55  Vári Vince: A gyermekbarát igazságszolgáltatás büntetőjogi és rendőr- ségi vonatkozásai. Mag yar Rendészet, 2013. évi 3–4. száma. 71–75. 52  Például garantálni kell a gyermek legfőbb érdekének elsődleges figye- lembevételét, véleménynyilvánításának szabadságát, méltóságának tiszteletben tartását, megfelelő szintű jogi védelem biztosítását. 53  Gyurkó Szilvia (2013) i. m. 36–42.

ját jelentheti, valamint a jövő generációinak a társada- mokra lenne szükség megítélésem szerint a fiatalko- lomban betöltött szerepére is hatást gyakorolhat. Ezért rúakkal kapcsolatos eljárások összhatásának javítása nemcsak a jogszabályokban kell megjelenni a gyer- érdekében. Szükségesnek tartanám a különbíróságok mekközpontú igazságszolgáltatásnak, hanem a gya- felállítását vagy a kizárólagos illetékesség visszaveze- korlatban is. Magának a gyermekközpontú igazság- tését annak érdekében, hogy minél szélesebb körben szolgáltatási rendszer követelményeinek a megvalósí- érvényesüljenek egyrészt a fiatalkorúak alapvető jogai tása egyúttal a teljes igazságszolgáltatási rendszernek és érdekei, másrészt ténylegesen az adott ügytípus te- a reformját is jelenti. kintetében a megfelelő ismeretekkel, szaktudással rendelkező személyek járjanak el. Ezzel kapcsolatban X. elengedhetetlennek tartanám az eljáró tanácsok fo- Összegzés lyamatos képzését, szakismeretekkel való felruházá- sát, bizonyos szinten akár érzékenyítő tréningek be- Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám A történeti áttekintés alapján kijelenthető, hogy a fia- vezetése is indokolt lehetne. A lényege ennek abban talkorúakkal szembeni büntető igazságszolgáltatás állna, hogy bárki ne végezhessen ilyen eljárási felada- 164 kialakulásában az I. Büntetőnovella rendelkezései ki- tokat és ennek feltételeit nemcsak a bírósági szinten, emelkedő jelentőséggel bírtak, hiszen a már több mint hanem rendőrségi, ügyészi és ügyvédi szinten is meg száz évvel ezelőtt megalkotott elvek a mai napig ér- kellene teremteni. Bíróságok tekintetében ez nem je- vényben maradtak. lentené új bírók kinevezésének szükségességét, ele- gendő lenne a bírói karon belüli átcsoportosítás, majd A hatályos szabályozást vizsgálva látható, hogy Ma- ezt követően lehetne feltételként szabni például a fi- gyarország a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása atalkorúak ügyeinek szakjogászi képzésére való jelent- területén minden téren megfelel az egyes nemzetközi kezését az adott bíróknak, valamint természetesen egyezmény által felállított követelményeknek. Minden ezen iskola elvégzését. igényt kielégítő módon érvényesíti a más elbánás el- vét a fiatalkorú vádlottak, tanúk vonatkozásában a Fontos lenne a soronkívüliség fokozott érvényesí- büntetőeljárás teljes időtartama alatt, figyelembe ve- tése, amivel meg lehetne akadályozni az eljárások in- szi a fiatalkorú életkorából fakadó különleges igényeit dokolatlan elhúzódását, illetve meg lehetne óvni a fi- és előtérbe helyezi a nevelés szükségességét. Azonban atalkorúakat a büntetőeljárással kapcsolatban felme- véleményem szerint továbbra is több területen is fej- rülő negatív hatásoktól. Az elhúzódás megakadályo- lődésre lenne szükség. Látható volt a történeti áttekin- zását szolgálhatná az is, ha a nyomozási határidő rövi- tés folyamán, hogy a magyar büntető igazságszolgál- debb tartamban kerülne megjelölésre a fiatalkorúak tatási rendszer működése hatékonyabb volt a fiatal- ügyeiben a korábbi hosszabb időtartamhoz képest. korú vádlottak vonatkozásában, amikor önálló tör- vényben került sor a fiatalkorúakra vonatkozó külön- Kiemelt jelentőségű szabály lehetne a nyilvánosság leges szabályok rendszerezésére. Álláspontom szerint teljes kizárása a tárgyalásokról, valamint a személyes ez tudná a legjobban kifejezésre juttatni ismételten a adatok jóval fokozottabb védelmének biztosítása a fi- fiatalkorúak büntetőjogának önállóságát, a fiatalkorú- atalkorúakkal kapcsolatos büntetőeljárásokban. A mé- akkal szemben biztosítandó más elbánást a büntető- dia fokozott érdeklődésének kielégítése érdekében jogi felelősség, a különböző szankciók és a büntetőel- sajtótájékoztatók keretében havi rendszerességgel le- járás lefolytatása vonatkozásában. Ezzel megvalósul- hetne általánosságban beszámolni az ilyen típusú hatna az az elképzelés, hogy legyen a fiatalkorúak vo- ügyek állandó jellegű kérdéseiről, eljárási nehézségei­ natkozásában egy ténylegesen elkülönülő intézmény- ről, valamint a fiatalkorúak védelmének fontosságáról. rendszer, valamint sajátos anyagi jogi, eljárásjogi és Természetesen ezt az indokolná, hogy lehetőleg a köz- végrehajtási szabályok érvényesülhessenek a fiatalko- vélemény számára ismeretlenek, azonosíthatatlanok rúakkal kapcsolatos büntetőeljárásokban. Vélemé- maradjanak azok a személyek, akik valamilyen formá- nyem szerint egy egységes kódex megalkotása jelent- ban fiatalkorúakat érintő büntetőeljárások alanyaivá hetné a megoldást. váltak akár vádlottként, akár tanúként. A kódex megalkotása esetében érdemes lenne konk- Ezen reformok megvalósításával véleményem sze- retizálni az általános célként megjelölt nevelő jelleg rint a fiatalkorúak elleni büntetőeljárások hatékony- fogalmát. Megítélésem szerint ez röviden úgy lenne ságát növelni lehetne. Azonban ahhoz, hogy egy egy- meghatározható, hogy a fiatalkorúak elleni büntető- séges rendszer képe álljon fel, nem lenne elegendő eljárások elsődleges célja az, hogy a fiatalkorú vádlott csak a büntetőjog területén belül változásokat megva- a továbbiakban ne kövessen el bűncselekményeket, lósítani. Emellett szükség lenne a családjog és a gyer- elősegítse a társadalomban való zökkenőmentes vis�- mekvédelem szabályainak összehangolására is az újon- szailleszkedését az adott eljárás. Ezzel tulajdonképpen nan bevezetett büntetőjogi rendelkezésekkel. Na- alapelvi szinten kerülne deklarálásra a különleges sza- gyobb szerepet kéne, hogy kapjon a megelőzés. Ezért bályozás célja. a legtöbbet talán a fiatalkorúak szülei, tanárai, illetve a közvetlen környezetéhez tartozó személyek tehet- Magával az eljárással kapcsolatban is jelentős refor- nék a mindennapokban. Milyen eszközökkel lehetne élni ennek megvalósítása érdekében? Talán a gyerek- kori csínytevéseket nagyobb szigorral kellene kezelni,

éreztetni kéne a jövő generációival azt, hogy tetteik- • Dr. Bogár Péter – Dr. Margitán Éva – Dr. Vaskuti Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám nek, cselekedeteiknek következményei vannak/lehet- András: Kiskorúak a büntető igazságszolgáltatás- nek, amelyekért felelősséggel tartoznak mindig, min- ban. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó den esetben. Amennyiben egy fiatalkorú mégis bün- Kft., 2005. tetőeljárás hatálya alá kerülne, akkor abban az esetben sokkal hangsúlyosabban kellene érvényesíteni a ne- • Dr. Jakucs Tamás (szerk.): A büntetőeljárási törvény velési elvet, valamint törekedni kéne az időszerűség magyarázata. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üz- megtartására. Ugyanis ha a fiatalkorúval szemben csak leti Kiadó Kft., 2003. évek múltán kerül sor a büntetőeljárás lefolytatására, akkor a jelentős időmúlás nem segíti elő a fiatalkorúak • Dr. Ligeti Katalin: A fiatalkorúak büntető igazság- törvények iránti tiszteletre nevelését. Összességében szolgáltatási törvényének koncepciója. Büntető- tehát kimondható, hogy a jelenlegi fiatalkorúak bün- jogi Kodifikáció, 2006. évi 2. száma. tetőeljárására vonatkozó szabályozás további reformo- kat igényelne, törekedni kellene újabb és újabb reform- • Dr. Ligeti Katalin: A fiatalkorúak büntető igazság- javaslatok mihamarabbi lefektetésére, majd megvaló- szolgáltatásának reformja hazánkban. Rendészeti sítására álláspontom szerint. Szemle, 2008. évi 7–8. száma. Felhasznált irodalom • Dr. Vaskuti András: A fiatalkorúak büntető igaz- ságszolgáltatása: reformelképzelések. In Magyar • Balogh Jenő: A fiatalkorúak és a büntetőjog. Buda- Kriminológiai Társaság (szerk.): Globalizáció ki- pest: Athenaeum, 1909. 117. hívásai – kriminálpolitikai válaszok. Budapest, 2010. • Berkes Károlyné: A fiatalkorú bűnözés új jellegze- tességei és a fiatalkorúak előzetes letartóztatása. • Farkas Ákos – Róth Erika: A büntetőeljárás. Buda- Kriminológiai Közlemények. 2000. évi 58. száma. pest: Complex Kiadó, 2007. • Bernolák Nándor: Újabb teendőink a bűncselek- • Fenyvesi Csaba – Herke Csongor: A fiatalkorúak mények ellen folytatott küzdelemben. Pécs: Wes- büntető igazságszolgáltatási törvényének koncep- sely és Horváth Könyvnyomda, 1914. ciója a hatályos szabályozás tükrében. Rendészeti Szemle. 2007. évi 9. száma. • Lévay Miklós: Az I. büntető novella fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései. Jogtörténeti Szemle, • Gyurkó Szilvia: Gyermekközpontú büntető igaz- 2008. évi 4. száma. ságszolgáltatás Magyarországon. Belügyi Szemle, 2013. évi 9. száma. • Dr. Belovics Ervin – Dr. Molnár Gábor Miklós – Dr. Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész. Buda- • Holé Katalin – Kadlót Erzsébet (szerk.): A bünte- pest: HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013. tőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény magyará- zata. VI. kötet: A külön eljárások. Budapest, Magyar • Dr. Belovics Ervin – Dr. Tóth Mihály: Büntető el- Hivatalos Közlönykiadó, 2007. járásjog. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvki- adó Kft., 2013. • Melléklet a 732. számú irományhoz. Indokolás a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűn- • Dr. Bodor Tibor (szerk.): A büntetőeljárási törvény ügyeiben követendő eljárásról szóló törvényjavas- magyarázata. Budapest: Complex Kiadó, 2009. lathoz. Képviselőházi Irományok. CXXIII–CXXX. sz., XXIV. kötet. Budapest, Pesti Könyvnyomda, • Dr. Bodor Tibor – Dr. Csák Zsolt – Dr. Somogyi Gá- 1913. bor – Dr. Szepesi Erzsébet – Dr. Szokolay Gábor – Dr. Varga Zoltán: Nagykommentár a büntetőeljá- • Schwarzenberger Hanna: A fiatalkorúak büntető rásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez. Budapest: igazságszolgáltatása. Belügyi Szemle, 2011. évi 11. Wolters Kluwer Kft., 2016. száma. • Vári Vince: A gyermekbarát igazságszolgáltatás büntetőjogi és rendőrségi vonatkozásai. Magyar Rendészet, 2013. évi 3–4. száma. 165