Gödöllő irodalmi emlékei

151/171 Tudom, hogy beszámolóm hiányos. Nem szóltam Mikola Árpádról, az újságíróról, akinek nevét volt háza mellett egy tér is őrzi. Mások nevét talán csak egy összeomlás előtt álló ház, s valakinek az emlékezete őrizte meg. A külföldön “magyar Szolzsenyicin”-ként ismert DR. GÁBOR ÁRONNAK (1911-1982) az 1848-as ágyúöntő szabadsághős késői unokaöccsének, Besnyőn, a Damjanich utca végén volt a nyaralója. 1911-ben Kolozsváron született, 1982-ben Saarbrückenben halt meg. Jogász, újságíró, haditudósító, majd a Magyar Vöröskereszt főtitkára. 1945-ben a szovjet katonai bíróság halálra ítéli. Két évet tölt siralomházban, ekkor a Legfelsőbb Szovjet Bíróság öt évi kényszermunkára és életfogytiglan száműzetésre változtatja az ítéletet. 1960-65-ig újra Magyarországon él, majd Münchenben. 1967-ben jelent meg a Szibériai tragédia című trilógiája (Az embertől keletre, Szögletes szabadság, Évszázados emberek), amely a szovjet rabság idejéről szól. Németül jelentek meg a Die Warheit auf Russisch és a Wohin, Amerikaner című művei. 1974-ben Ázsia peremén címmel az ausztráliai magyarság életéről írt. 1978-ban Túlélés című kötetében az 1960-65 közötti budapesti élményeit írta meg. A Damjanich u.-i házuk (lebontották) Gábor Áron sírja a máriabesnyői temetőben

152/171 Szibériai trilógia (Embertől keletre, Püski 1992.) .…holnap kiszaladok Gödöllőre, Gyuláéknál alszom, és holnapután visszaloholok. (Gyula: Hegedűs Gyula) .…Hatalmas prémsapka alól sovány kis emberke pislog. Madárfejű Lajcsika a máriabesnyői búcsúból, még a hangja is hasonlít rá. (Madárfejű Lajoska: egyesek szerint Szántai Lajos, a Dózsa György utcában lakott a Kazinczy utca utáni mostani söröző épületében. Mások szerint Mészáros Gyula, a Ganzban dolgozott.) …Kereste, hol látott hasonlót. A turai csősz ugrott elő a múltból. …még sohasem értem elé odáig, hogy a Kazáni Szűz Máriát összetévesszem a Máriabesnyői Madonnával… …szomorú kis életében úgy él a besnyői kert, mint a mennyország... Már meg is érkeztünk. Magas, fehér léckerítés, mögötte 3 … fenyő. Öregek, de mégis kicsik. Aztán a ház, elől 3 ablak, … oldalt hosszú fedett veranda, vadszőlő futotta be… Onnan a bejárat, nagy szárnyas üvegajtó… Aztán 5 szoba és a … Konyha nincs? Az a kerti fronton a cselédszobával.. … Valentina Mihajlova már a besnyői határban jártak. Sok virág nyílik ott? Sok. Melyik a legszebb? Az orgona, mélylila, mint az 50 fokos fagy. Hát még? Labdarózsa. Fehér, ahogy az október végi első hópamacsot dobja a tél a fiatal fenyőre… Messziről hordják a vizet? A kút az udvaron áll. Mély, jó vizű, kerekes. A bazár távol fekszik? Olyan nincs. Kunik néni reggel elhozza a tejet. Koncz bácsi a húst, Rapavi Jóska a kiflit, kenyeret és Kis-Szabó, a boltos mindennap megkérdezi, mit küldjön holnap…A temető hol van? A templom mögött, a domboldalon. Ott nyugszanak a szüleim. …A zsák, amelyet Bodonyi tanár úr tömött meg széppel, jóval, örökre szóló útravalóval a gödöllői gimnáziumban, még nem ürült ki egészen. Mostanáig hála és jó adag szentimentalizmus duzzadt benne.

153/171 VÁRKONYINÉ LÉVAI RÓZSA költőnő nevét és néhány sorát besnyői sírja is megőrizte: “Zuhanásomnak végső nyomát Jelezze tündöklő fényfolt! Te pedig mondd, mélyet sóhajtva: Elmúlt, de gyönyörű szép volt.” Mégis van Isten! írta: Várkonyiné-Lévay Róza Nézd a kéklő eget, a ragyogó napot, a sugárzó holdat, a tündöklő csillagokat, a hullámzó búzatáblát. Hallgasd a madár dalt, a viharzúgást, szellősuttogást. Figyeld, mint csacsog a patak, suttognak a habok, zúgnak a hullámok, tombol az orkán. És végül, állj meg egy gyermekbölcső mellett és mondd, hogy nincs Isten! Nem mondod. Nem mondhatod. Ha mondod, káromkodol. Őt káromlod: az Istent. Páldi István azonban mondta: Keményen, dacosan, keserűen. Ökölbe

154/171 szorított kézzel. Csikorgó fogakkal, magából kikelve! -- Nincs Isten! Sok esztendőt töltött nehéz fogságban. Szibériai ólombányák fenekéről nem látni az eget. Oda már nem süt be a nap, nem ragyog be a hold. Onnan nem látni, ha tündökölnek a csillagok. Mérhetetlen sokat szenvedett. Csak az álmok éltették. Álmában mindég otthon volt. Járta a földeket. Hajtotta a lovakat. Szántott, vetett, aratott vagy csépelt. Köszöntötte anyját. Megcsókolta az asszonyt. Aztán karjára vette a fiát és beszélt hozzá: -- Istvánka, Istvánka . . . Régen szakadt el tőlük. Az a szépséges utolsó este visszajár kísérteni. A falura ráhajlott az alkony. A kisharang altatót dalolt. Édes szüle olvasót morzsolt. Julika -az asszony- a gyereket dajkálta. Az udvaron szétáradt a bazsalikom illata. S mindenen elterült a békesség. És jött a behívó. Még azon este. Szemhúnyást nem aludtak. Az anyja reszketve simogatta. Az asszony zokogva fonódott rá. A gyerek mosolyogva aludt a bölcsőben a dunnácska alatt. Sorra csókolta őket. -- Istvánkára vigyázzatok ... ne ríjjatok ... visszajövök ... van Isten az égben. -- Elment és nem jött hír felőle soha. Most visszajött. Mikor senki sem várta. Meggyötört, elnyűtt testét szomorúan vonszolta végig a falun. Nem ismert rá senki. Ő sem ismert meg senkit. A hosszú, poros utca nagyot változott. Az akácfák sokkal nagyobbak. A házak meg mintha sokkal kisebbek lennének. A gyerekek nem köszöntik. A kutyák megugatják. Vicsorognak rá. Csak a templom int felé kedves ismerősen. Attól balra a községben áll a ház. Fehér falú, bogárhátú, nádfödeles, takaros. A kiskapun mindjárt csikordul a fakilincs. Bodri kutya farkcsóválva szalad eléje. Éde sszüle ül a padkán, morzsolja az olvasót. Julika, az asszony a vacsorát főzi. Istvánka, a gyerek meg a bölcsőben. Jaj, hogy hová el nem botladoz az ember esze. Hisz a gyerek mér nem gyerek. Jaj, csak mér látnám. A ház eleje már látszik. De ... talán nem is az ... a kéménye félredőlt, a

155/171 gerince behorpadt. Sarkáról lecsúszott a nád. Odaér. Az udvar elhagyott. Az istálló összeroskadt. A padkán nem ül senki. Benyit a házba. Mindenütt szomorú csend. -- Hát senki? -- szakadt ki belőle keserűen. Az első ház ajtaja kinyílik. Sápadt, roskatag asszony esik a karjába. --Édes uram! Vasárnap délután következik. A temetőben járnak, régi, horpadt sírok között. Az asszony az egyik fejfa előtt megáll. -- Édes szülénk -- mondja csendesen. Az ember bólint s néz maga elé. A temető másik felén apró gyermeksírok. Felettük szép, fiatal erdő. Az asszony megáll egy fűvel benőtt, kis domb előtt. A kis régi sir közepéből fiatal, erős akác nyúlik az ég felé. -- A gyerek ... -- Istvánka! -- sir fel az ember keserűen. A fa derekát zokogva öleli át. -- Nincs Isten! Hazafelé mennek. A templom még nyitva van. Az asszony bemenne. Az ember azonban nem engedi -- Nem mégy ... minek ... nincsen Isten! ... Istentagadó, mondják a falubeliek. Mégis, mikor a ledűlt kéményt bontja, a fél falu segít neki, hogy felrakhassa újra. A házfedél is ki van igazítva. Az istálló is felépült. Növendékcsikó ropogtatja benne a friss szénát. Az udvaron fiatal kölyökkutya viháncol. A kis kertben bazsalikum, rozmaring szaga terjeng. A házban csend van és békesség. Ha az ember elesik, felkel. Ha ismét elesik, ismét felkel. Amíg él benne

156/171 az isteni szikra, a lélek, addig mindég fel tud kelni, ha akar. Páldi István sokszor elesett. S megütötte magát. Nagyon. De már kapaszkodik, hogy talpra állhasson újra. A háza, a fehérfalú, bogárhátú, ismét hívogatóan int felé. Julika -az asszony- kivirult. Visszafiatalodott vagy tiz esztendőt. Gondos szeretettel veszi körül az urát. Az ember arcán is enyhült a keserű vonás. Ritkán már mosolyog is. Fütyürész is néha. De ahányszor az első házba megy, és meglátja a bölcsőt, teljesen kikel magából. Nem bírja nézni: üres. Felkapja. Kiviszi a házból. Hozza a fejszét, s már emeli, hogy belevágjon. Az asszony sivalkodva szalad hozzá. Megfogja a karját. -- Jaj, az Isten szent nevére ... ne tedd ... mibe tesszük a gyereket ... -- Melyiket? -- kérdi értetlenül-- Hát a miénket! -- mondja az asszony szelíd pirulással -- Istvánkát, a másodikat. A fejsze a földre hull. Páldi István letérdepel a bölcső elé s megcsókolja az udvar homokját. Azután -mint aki soha nem esett el- hirtelen talpra szökik. Az ég felé néz s boldogan fakad fel szívéből a vallomás: - - Mégis van Isten!

157/171 Névmutató a Gödöllővel kapcsolatban álló, idézett szerzőkről és műveikről: Ady Endre: Megpihent ... 26 Ambrus Gizella 54 Ambrus Zoltán: Nagyvárosi képek 54 Régi és új világ 53 A tegnap legendái 53 A kém 53 A Berzsenyi dinasztia 53 A gyanú 53 Csillagok 54 Könyvmolyok 54 Midasz király 53 Pickvik úr elmélkedései 54 Szeptember 53 Ágoston Ede: Fény és árnyék 37 Géniusz 37 Egy kastély múltja 37 Csillag érkezik délről 37 Bakóné Rusznák Rózsa: Vilma néni 123 A tanító búcsúja 126 Bálint György 72 Becher Iván: Dodó, a férj 48 G.Beke Margit: Ata könyve 46

158/171 Alpesi rózsa 46 Benyófalvi Benyovszki Imre 17 dr. Berenthe István 6 Bor Abrus Szakadatlan jelen 83 Csiki Kovács Dénes: Kacsó Balázs Gurulj, gurulj, mogyoró ! 65 Hüvelyk Matyi Manóországban 65 Tündér a Havason 65 Őszi napfény 65 Tizenkét kis kacsa 65 Liliom virágok 65 Aranykulcs 65 Füllencs 66 Csitos Lajos: Vonulnak a felhők 71 Diósyné Brüll Adél 48 Dura Máté: Erzsébet királyné szobránál 28 Eördögh László: A Pax-Ting 93 Erdélyi Gyula: Ez is, az is 45 dr. Fábián Gyula:”Wildhegerek ivadéka...” 21 Fallenbüchl Zoltán: Egyedül maradsz... 54, 55 Grassalkovich Antal 55 Fekete István 37 ifj.Fekete István: Gödöllői neveltetésem 37 Fényes Elek 47

159/171 Ferdinandy György: Látószeműek 90 Corrida 90 Egy nap a szigeten 90 Fénykép Balzackal 90 Futószalagon 90 Nemezió Gonzales… 90 Szabálytalan szerelem 90 Valenciánál a tenger 90 A Gödöllői ház 92 Durrdefkt az Isaszegi úton 91 Fessler Ignác Aurél 4 dr. Gábor Áron: Szibériai trilógia: 141 Az embertől keletre 140 Szögletes szabadság 140 Évszázados emberek 140 Ázsia peremén 140 Túlélés 140 Garay János: Egy nagyúri kastélyban 17 Gárdonyi Géza: Az a hatalmas harmadik 34 Göncz Árpád 69 Gyaraki gróf Grassalkovics Antal beteges és unalmas gon 15 Győri Vilmos 47 Harangi László: Epilógus 62 Tábortűzgyújtás 64

160/171 Márciusi kisvitézek 65 Hamman, Brigitte: Erzsébet királyné 18 Hegedűs László: Hajnaltól reggelig 93 Kísértésnek is szép volt 93 Gödöllői sóhaj 93 Temesvár 1989 decemberében 93 Heltai Jenő: Hetven HP 48 Hervey Sándor: Szeretet 81 Esti ima 82 Haiku 83 Hidas Antal: Szólok az időhöz 46 Nagy hegyeknek ormán 46 Holló Ernő 99 Holló Lajos 99 Horváth Dániel: Hivatás 98 Horváth István: Gödöllő a felszabadítástól II. Józsefig136 Horváth János: Petőfi Sándor 45 dr.Hovhanesian Eghia:Gödöllő a múltban és most 1933.83 Ignác Ferenc: Habib Szudán felett 95 Ingelheim, Matieluise von: Sissy II. 18 Ismeretlen szerző gúnyverse 13 Jablonkay Gábor: A máriabesnyői töredék 2 Jókai Mór: Enyém, tied, övé 5 Barátfalvi levita 17

161/171 Fekete gyémántok 6 A kőszívű ember fiai 6 Az Oszták-Magyar Monarchia írásban és képek- ben 5 Tengerszemű hölgy 4 József Attila: Altató 51 Lassan tűnődve … 51 Nyár 51 Regös ének 51 Kaffka Margit 39 Kalmár Rózsa: Ajándékozás 121 Vadvirágok 121 Karafiáth Marius dr.: Ferenczy Ida 22. Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen II. 29 Katona Szabó István: Virágzó élet 101 A dinnyecsősz 101 Farkasjárás 101 Borika 101 A harmadik kakasszó 101 Vesztett szerelem 101 Szakítás 101 Egy év 101 Marosvásárhelyi krónika 104 Kéry Gyula: Friss nyomon 45

162/171 Koncsek (Kondor) Lajos 29 Kovách Ferenc: Felhők 70 Tündérmuzsika 70 Délibáb 70 Elindulok még ma 70 Lélektükör 70 Harc halálig 70 Kovács Dénes ifj. 69 Keudy Gyula: A kékszalag hőse 3 Kruppáné Szűcs Mara: Besnyői kereszt 129 Sisi (Kincs) 130 Kuthy Lajos 48 Lampért Géza: Gödöllői zord erdőben 25 Mácz István: Élni vagy meghalni 100 Örülj velem ! 100, 101 Kísértés a jóra 100 Barátkozz Istennel 100 Veletek sírok, hogy velem reméljetek 100 Egészen szép vagy 100 Íme az ember ! 100 Láttam a lelket 100 Szép az Isten ! 100 Öröm és ünnep 100 Találkoztam a szeretettel 100

163/171 Madarászi László: Önéletrajz 118 Krisztinára várva 119 Magyar Kázmér 47 Máriabesnyői töredék 2 Mátrai Betegh Béla 98 Mécs László 99 Mikola Árpád 99 .Mikszáth Kálmán: Akli Miklós 9 A gödöllői paraszt meg a király 15 Különös házasság 10 Levelezések (103. levél) 9 Nóna 10 Monoszlóy Dezső: Égből üzenet 117 Gombostűk háborúja 117 Csak egyszer élünk 117 Két lányom van 117 Virrasztó szerelem 117 Égetett siena 117 Menekülés Szodomából 117 Utolsó vadászat 117 A gödölye dícsérete 117 Caligula bár 117 Csillagóra 117 Töltés-szimmetria 117

164/171 Csók 118 Aranykor 118 Tetovált angyalok 118 A milliomos halála 118 A villamos alatt 118 Sivatag 118 Aranymecset 118 Molnár Gyula 99 Móra Ferenc: Levelesláda 48 Móricz Zsigmond: Gödöllei séta 33 Egy koronagyémánt s ezer koldustarisznya 29 Nádas Péter: Önéletrajz 102 Hagyásfa 104 Nádudvari Anna: Legyetek jók 101 Fogjunk kutyát 101 Honnét lesz a tűz ? 101 Társbérlet 101 Békeévek 101 Hadiállapot 101 Kisország 101 Ausztráliai történet 101 Egy szerelem története 101 Test halála 101 Nagy György: Gyilkos 97

165/171 Hypnotizmus 97 Nagy Sándor-Kriesch Laura: Tündérvilág a Városligetben 80 Nagy Sándor: Új nevelés 81 Az élet művészete 82 Németh László: Balkezével 49 A kis vöröshajú 51 Nyíry Lajos: A gödöllői Erzsébet szobor leleplezésére 97 Ottlik Géza: A Valencia-rejtély 70 Buda 70 Iskola a határon 70 Hamiskártyások 70 Hajnali háztetők 70 Minden megvan 70 Ottó Ferenc: Mária-siralom 52 Jászai Mari 52 Attika 52 Emlékek József Attiláról 52 Nagyvázsonyi útirajz 52 Felszállott a páva vagy nem szállt fel? 52 Petőfi Sándor: Temetőben 40, 41 Merengés 40, 42 Szerelem gyöngyei 44 Fa leszek, ha … 40 Hood 40

166/171 Petri György: Magyarázatok M. számára 85 Zuhanás 85 Petrőczi Éva 131 Polonyi Péter: Sík Sándor és Gödöllő 55 Pósa Lajos: A gödöllői erdő 24 Dr.Raátz Judit:Gödöllő hely és utcanevei 137 Dr.Raátz Judit -Dr. Fercsik Erzsébe:.Hogy hívnak? 137 Regőczi István: Az Isten vándora 137 Remsey Ágnes: Nagyobb mozdulat 80 Aranygömb 80 Remsey Gábor: Törvénymagyarázat 74 A Gödöllőn élő művészek kiállítása elé 75 Haiku 76 Mottó 76 Remsey Iván: Búc súzóra 76 Remsey Jenő György: A boldogok szigete 72 A vakok 72 A csótányok városa 72 Az eszeveszettek 72 Az őserdő 72 Martinuzzi 72 A szent Turul 72 Tűzrakó 72 A fénytorony 72

167/171 Remseyné Sipos Ilma: Ő és a nagy kerti ház (Édenkereső) 78 Rezek Román: Mélyen szállunk 92 Elmélkedések a szépségről 93 Deus ou nada 93 Riedlné Péter Eta: A besnyői kertekben 122 Anyám 122 Sóhajtásnyi csönd 122 Ripka Ferenc: Gödöllő a királyi család otthona 6 Riskóné Fazekas Márta: A mézédes citrom 131 Tükör által – színről színre 131 Rónay György: Az alkony éve 85 Gödöllő 86 A nagy staféta 88 Sándor Judit /dr.Sövényházi Ferencné/: Eltünt nyomon 128 Séfeddin Sevket Tibor: Kalotaszegi madonna 98 Sík Endre 62 Sík Sándor: Gödöllő 56 Diákszakasz 60 Solt Jenőné Nagy Emma: Asszonynak lenni 70 Somogyvári Gyula 99 Spett Vilma 53 Storcz Mátyás: Foxlibarátomról 21 Szabó Ede: Hölderlin 53 Krúdy Gyula alkotásai és vallomásai tükrében 53

168/171 A műfordítás 53 Otthonunk a művekben 53 Szabó Margit: „...Gödöllői lakos vagyok...” 19 Nemzetének őranhyalavolt 19 Sisi és Diana 19 Szántai Sándor: Iskolák 106 Vadvirágok 106 Létünk: itt élünk ! 106 Hetven év 106 Magaszts élet 106 Sz(épvizi) Balás Béla: Attila urunk 98 Kanaan pusztulása 98 Szilády Áron 45 dr. Szitányi György: Zománckrajc 107 Ritmus és a magyar próza 109 Új naptár szülte rend 110 Bevezetés a reklámesztétikába 110 Mit csinál a 70-es évek magyar reklámja ? 110 Hernádi Miklós: A közhely természetrajza 110 Harlemi árnyak 109 A roncs 110 Mostoha szerelme 110 Szamár voltál Lukiosz 110 Cserepartnerek 110 A villanyszámlás jön 110

169/171 Héterdő 111 Évszázadnak ötven a fele 111 Dislexia 111 Nincs harag öregem 111 Viszonyok 110,111 Lármázó népek között 111 Drága köveknek hegyein 111 Hagyaték 111 Adj Isten, olvasó 111 Takács Szabolcs: Álomlányt szerettem 134 Tarján Tamás: Hoppá híd 84 Telegdi Polgár István 85 Teleki Pál: Merjünk magyarok lenni! 100 Tolnay Lajos: Nemes vér 45 Tormássy Gizella /Ambrus Zoltánné/: Az örző- angyal 54 Tóth Béla: Magyar anekdotakincs 28 Tóth Csaba: Cyrano! (Jégvirágok) 133 Törpényi Sándor: A Naphoz háromszor 120 Együtt 120 Idegenben 120 Várkonyiné Lévai Rózsa: Sírve 142 Mégis van Isten 143 Váry Tamás: Hányszor és hányszor… 135

170/171 dr. Walleshausen Gyula: Erzsébet királyné és falkavadászatai 19 Zimándi István /Pius/: Péterfi Jenő élete és kora 89 A forradalom éve 89 Források: Bacher Iván: Dodó, a férj (Népszabadság 2001. 09.22 Fallenbüchl Zoltán: Ambtus Zoltán Gödöllői fiatal művészek folyóirata a: Pontiatal Iparkodó, Török Méz, Összhang című iskolai újságok Heltai Miklós:Gödöllő irodalma ( Gödöllő) Kortárs magyar írók lexikona 1919-1938. Magyar irodalom évkönyve 1999. Magyar irodalmi kislexikon I-III. Magyar emigráns irodalom lexikona II. 1943 Máriabesnyői Zarándok Naptár Vadászat és Állatvilág 1914.

171/171 Halászné-Várady Ildikó 1933-ban született Budapesten pedagógus szülők gyermekeként. 1955-ben szerezte angol-magyar szakos tanári diplomáját az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen. 1955-ben a gödöllői gimnázium első kinevezett tanára lett. Itt tanított nyugdíjazásáig, 1988-ig. Ezután Aszódra, Pécelre, gödöllői Madách Imre Szakmunkásképzőbe, majd a premontrei gimnáziumba került. Került, majd az aszódi Petőfi Sándor gimnáziumban tanított 2003-ig. 1955-től aktívan részt vett Gödöllő kulturális és társadalmi életében. Először Bolváry Sárika irodalmi körének volt tagja, majd az öntevékeny csoportok rendezőinek képzésén vett részt és kapott rendezői minősítést. A Járási Könyvtár “Irodalmi, zenei séták” című sorozatának volt előadója, szervezője, rendezője, majd az “Irodalmi művek zenében és prózában” című sorozat előadója. A Juhász Gyula Irodalmi színpad rendezője és előadója, szereplője, e a gimnázium színjátszó körének rendezője. 1961-ben idegenvezetői szakképesítést szerzett, majd alapfokú könyvtárosi vizsgát tett. 1989-ben újjászervezte a gödöllői 1105. Erzsébet királyné, valamint az isaszegi 849. Szt. Márton cserkészcsapatokat, amelyeknek parancsnoka volt 1996 illetve 2004-ig. 1989-92-ig az újjáélesztett Magyar Cserkészleány Szövetség első elnöke (a Szövetség 3. elnöke) lett, s mint ilyen képviselte hazánkat 1990-ben a WAGGGS (Cserkészleány Világszövetség) singapure- konferenciáján. A Gödöllői Cserkészcsapatok Egyesületének elnöke választották 1991-ben, majd a Gödöllői Nemzetközi Cserkész Emléktábor Alapítvány titkára lett. Aktívan részt vett az 1993-as Jamboree Emléktábor, valamint az 1989 és az 1999-es Pax-Ting megemlékezések és nemzetközi cserkészleány konferencia megszervezésében és lebonyolításában, a két nemzetközi világtábor emlékére állított emlékmű a “cserkészszobor”, illetve domborműveinek elkészíttetésében (1994, 1999). A cserkészetért végzett munkájáért a Szövetség a Teleki Pál kitüntetés bronz fokozatával jutalmazta.. Pedagógus munkája helytörténeti gyűjtésének eredménye ez a könyv.