Idősgyógyászat 1. Évfolyam 1. Szám

Alapító főszerkesztő: © Prof. Dr. Kiss István Felelős szerkesztő: Prof. Dr. Székács Béla Szerkesztőségi titkár: Dr. Majercsik Eszter Szerkesztőségi tagok: Dr. Besenyei Attila, Dr. Ferencsik Mária, Dr. Lelbach Ádám, Dr. Pétervári Erika A szerkesztőbizottság tiszteletbeli elnöke: Prof. Dr. Beregi Edit A szerkesztőbizottság elnöke: Prof. Dr. Bakó Gyula Szerkesztőbizottsági tagok: Dr. habil Benkő Sándor, Dr. Boga Bálint, Prof. Dr. Császár Albert, Dr. Császár Tamás, Dr. Egervári Ágnes, Dr. habil Imre Sándor, Prof. Dr. Iván László, Prof. Dr. Koller Ákos, Dr. Martony Zsuzsanna, Dr. Meisner Péter, Prof. Dr. Nyakas Csaba, Prof. Dr. Székely Miklós, Dr. Zékány Zita, Dr. Zöllei Magdolna, IDŐSGYÓGYÁSZAT © Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság folyóirata ISSN 2498-8057 Az IDŐSGYÓGYÁSZAT Szerkesztőségének címe: SE, Geriátriai Tanszéki Csoport, 1115 Budapest, Tétényi út 12-16. Felelős lapkiadó: Gál Tibor, Creo Kft. 1133 Budapest, Ipoly u. 30. Szerzői jog és másolás. Minden jog fenntartva. A folyóiratban valamennyi írásos és képi anyag közlési jogaa szerkesztőséget illeti. A megjelent anyag, illetve annak egy részének bármilyen formában történő másolásához, ismételt megjelentetéséhez a szerkesztőség hozzájárulása szükséges. 1

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 2. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEKÖSZÖNTŐ Prof. Dr. Kiss István: Beköszöntő 3 ORVOSTÖRTÉNETI Prof. Dr. Beregi Edit: 50 éves a Magyar Gerontológiai és 4 KÖZLEMÉNY Geriátriai Társaság. Rövid történeti áttekintés (1954-1993) I. rész AZ 50 ÉVES MAGYAR Program 9 GERONTOLÓGIAI ÉS 19 Felkért előadók 95 GERIÁTRIAI TÁRSASÁG Előadók életrajza és előadáskivonata XXXIX. KONGRESSZUSA Beküldött előadáskivonatok, poszterek2

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 3. oldal BEKÖSZÖNTŐBeköszöntőKiss István alapító főszerkesztőIDŐSGYÓGYÁSZAT folyóirat Szerkesztősége Tisztelt Olvasó ! Magyarországon a 8,3 millió felnőtt lakosból kb. három millió 65 éven felüli idős ember él. Betegségük, ellátásuk Egy új szakmai folyóirat elindulása mindig nagy izga- rendkívüli terhet ró az egészségügyi és szociális rend-lommal törti el az alkotásában résztvevőket és kíváncsi szerre egyaránt. A háziorvosoktól a szakellátókigérdeklődés nyilvánulhat meg az olvasó részéről. Nos, a terjedően ezért fontos a megfelelő tudás és szakmaigeriátria szakmát ezek még inkább érintik. Mondhatjuk háttér biztosítása. Ebből egy szeletet próbál megvalósí-úgy is, hogy gyerekcipőben jár, hiszen Európában 1997- tani a most induló IDŐSGYÓGYÁSZAT folyóirat. Az össze-ben, Magyarországon pedig 2000-ben vált önálló foglaló közlemények, eredeti kutatások, esetbemutatá-szakmává. Az elmúlt 15 év hazánkban a geriátria szem- sok mellett, kiemelt cél a szociális rendszer területérőlpontjából felemásan telt. Kevés a szakember és az szóló ismertetések, a gyógyászati segédeszközök lehető-idősgyógyászattal foglalkozó interdiszciplináris fórum, ségeinek bemutatása, az aktuális hírek mellett. A folyó-ugyanakkor (egyfajta elismerésként is) ráépített szak- irat feladat a szakmai irányelvek megjelentetése (külföldi,vizsgából alapszakvizsgává vált. Mindezt azonban nem magyarra fordítva, magyar irányelv és a diagnózist segítőkövette az a lehetőség, hogy egy geriáter szakember hol gyors tesztek ismertetése.helyezkedjék el. Bár a megfogalmazott elvárás az volt, Mindezt jelenleg on-line formában valósítjuk meg, azhogy a krónikus osztályokon, az idősotthonokban, újság és a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaságszociális intézményekben mindenütt legyen geriáter (MGGT) honlapján, regisztrációt követően.szakember, lehetőleg vezető állásban, ez még nem való- Az olvasó most ettől eltérően a nyitó számot nyomtatvasult meg hazánkban. Igy aztán a következmény az lett, is kezébe kapja, mert ez a szám rendhagyó módon, egy-hogy nagyon kevesek jelentkeztek geriátriai szak- ben a folyóirat szupplementuma is. A Szupplementumképzésre. Tartalmazza az MGGT megalakulásának 50. évfordulóját is ünneplő XXXIX. Kongresszus programját és az Hazánkban nagyon sok helyen, nem csak orvosi előadások kivonatait.területen folyik idősgyógyászati, az öregedéssel Várjuk az olvasói visszajelzéseket és a beküldött kéz-foglalkozó kutatás és tevékenység. Ahogy az lenni iratokat minden területről, köszöntve minden olvasót.szokott a komoly munkát végző iskolák nem igazánkövetik egymás munkásságát, nem ismerik egymást. 2016. szeptemberPedig erre igen nagy szükség lenne. Egyrészt az infor-máció és a tudás átadása, másrészt az együttműködés Prof. Dr. Kiss Istvánigényli ezt a fajta ismeretet is. Különösen egy olyan szak- alapító főszerkesztőterületnél, ahol nem mindegy, hogy csak a saját szakmánbelül (pl. kardiológia, nefrológia, gasztroenterológia stb.)látják el az idős betegeket, vagy egy interdiszciplináris,integratív – geriátriai – megközelítéssel. 3

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 4. oldal BEREGI EDIT - 50 ÉVES AZ MGGT50 éves a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság.Rövid történeti áttekintés I. rész (1954-1993)Beregi Edit 1. Előzmények van a közegészségügy javulásával, a védőoltások bevezetésével, és az újonnan felfedezett antibi- Régóta foglalkoztatja az embereket az öregedés otikumok adásával, amelynek következtében a problémája. Sok közlemény jelent meg a régebbi magas halálozású fertőző betegségek megszűntek. időben is különösen az élettartam meghosszabbí- Emellett a gyógyszerkutatások sikere, a korszerű tásáról és a megfiatalítás kérdéséről. A cikkekben táplálkozás, a diagnosztikus eszközök fejlődése javasolt eljárásokat azonban nem támasztották alá (amelyek lehetővé tették a betegségek korai felis- megfelelő kontrollok és szisztematikus megfigye- merését és a kezelés eredményességének lések [1]. követését) a műtéti eljárások fejlődése, mindezek a Említésre méltó Magyarországon Köleséri 1692-ben chronicus megbetegedések eredményes kezelésé- megjelent könyve [2], amelyben felhívta a figyelmet hez vezettek [6] (1. táblázat). arra, hogy a higiéniás körülmények változtatásával Az időskorúak száma tehát jelentősen meg- az öregedés szabályozható. Több szerző foglalko- növekedett és ez több problémát vetett fel mind az zott még evvel a témával. egyén, mind pedig a társadalom számára. Ezért már Verzár Frigyes 1918-tól a Debreceni Tudomány- az 1930-as évek végén megindult a küzdelem, hogy egyetem Kórtani és Élettani Intézetének vezetője elfogadják a gerontológiát, mint önálló tudományá- volt, amikor megbízást kapott a Tihanyi Biológiai gat. Ennek a mozgalomnak az eredménye volt az, Intézet megszervezésére, amelynek 1926-tól hogy 1950-ben megalakult a Nemzetközi Gerontoló- ugyancsak vezetője lett. Munkájával nemzetközi giai Társaság. Egyidejűleg számos országban is létre- elismertséget szerzett, és meghívták a Baseli jöttek öregedéskutatással foglalkozó társaságok [1]. Egyetemre. Baselban a kísérleti gerontológiai kutatások elindítója és megalapítója lett [3]. Még 2. A Magyar Gerontológiai Társaság tihanyi tartózkodása idején Haranghy László az megalakulása. intézetben dolgozott, és ott kezdte meg Verzár irányításával a halak víztisztító szerepének vizs- A gerontológiai kutatások magyarországi elfogadá- gálatát, amely vizsgálatokat Nápolyban folytatta. sának első jele az volt, hogy 1954-ben megalakult a 1938-ban [4] publikálta munkáját a tengeri kagylók Magyar Tudományos Akadémia Gerontológiai korral összefüggő víztisztító szerepéről. Bizottsága Haranghy László elnökletével. A Korányi már 1937-ben jelentős megállapítást tett, Bizottság tudományos üléseket és továbbképző amikor megállapította, hogy idős korban csökken a tanfolyamokat szervezett. Négy év múlva ezt a szervezet adaptációs képessége és ez az öregedés feladatot az újonnan megalakult Magyar Biológiai első jele [5]. Javaslatára 1937-ben Budapesten Társaság Gerontológiai Szekciója vette át, elnöke megszervezték az első Gerontológiai Kongresszust. Haranghy László, főtitkára Beregi Edit lett. Haranghy Haranghy László Schill Imrével együtt 1952-ben ter- igyekezett konferenciák szervezésével a vezte egy Gerontológiai Kutató Intézet létrehozását Gerontológiai Szekció nemzetközi kapcsolatait a Rókus kórházban, ez azonban Schill Imre halála szélesíteni és így 1956-ban Magyarország belépett a miatt nem valósult meg. Nemzetközi Gerontológiai Társaság tagjai közé. A Sokan felvetik, hogy miért kell a 20. és 21. század- Gerontológiai Szekció tagjai több ízben részt vettek ban olyan sokat foglalkozni az öregedéssel, hiszen a a szervezet nemzetközi konferenciáin. régebbi időben is éltek idősek, és ez nem okozott Az MTA Gerontológiai Bizottsága valamint a Magyar problémát. Erre a válasz egyszerű. Régebben az Biológiai Társaság Gerontológiai Szekciója egyaránt idősek nagy része nem remélhette, hogy megéri az szorgalmazta a gerontológiai kutatások fejlődése öregkort, ma azonban számíthatnak arra, hogy érdekében egy Gerontológiai Intézet létrehozását. megöregszenek. A 20. században az öregkorúak Ez 1965-ben megvalósult és Budapesten megala- száma jelentősen emelkedett,a születéskor várható kult az első Gerontológiai Kutató Csoport. élettartam meghosszabbodott. Ez összefüggésben4

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 5. oldal BEREGI EDIT - 50 ÉVES AZ MGGT1. Táblázat: Az öregedés kutatásával foglalkozó társaságok 1949 (Dr. Korenchevsky alapján) [1]A Magyar Gerontológiai Társaság (MGT) 1966. ték és akkor szűnt meg a Magyar Biológiai Társágdecember 4-én alakult meg. Gerontológiai Szekciója. Ezután az MGT átvette fela-Az első megválasztott vezetőségi tagok a követ- datát.kezők voltak: Elnök: Haranghy László, főtitkár: 1970-ben volt Tisztújító Közgyűlés, ahol ismételtenKerényi Tibor. Tagok: Banga Ilona, Beregi Edit, Gerő Haranghy Lászlót választották elnöknek, főtitkárnakSándor, Pataky Zsigmond, Sikó Zsuzsanna, Toók pedig Beregi Editet.Árpád és Tóth Sándor. 1975. december 8-án Haranghy László tragikusAz első közgyűlés tiszteletbeli tagokká választotta: halála miatt új vezetőség választásra került sor.Chebotarev, D.F. akadémikust (Kijev), Rochlin, D.G. 1976-ban a Tisztújító Közgyűlés Beregi Editetakadémikust (Leningrád) és Verzár Frigyes elnöknek, Hun Nándort főtitkárnak, Vértes Lászlótakadémikust (Basel). A Magyar Gerontológiai mb. főtitkárnak, majd Hun Nándor halála utánTársaság (MGT) működését 1967-ben engedélyez- főtitkárnak választották. 5

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 6. oldal BEREGI EDIT - 50 ÉVES AZ MGGT 1982-ben az ismételten megtartott Tisztújító 5. Az MGT által szervezett nemzetközi Közgyűlés Beregi Editet elnöknek, Gergely Istvánt rendezvények alelnöknek, Vértes Lászlót főtitkárnak és Regius Ottót pénztárosnak választják. Ők hárman 1993-ig 1968. november 11-13. A Semmelweis Ünnepi Hét folyamatosan a Társaság tisztségviselői. keretében az MGT nemzetközi részvétellel kong- 1985-1989-ig Pénzes Lászlót választja a Tisztújító reszszust rendezett Budapesten. Közgyűlés elnöknek. 1972. június 29-30. Szatellita Szimpózium rendezése 1989-1993-ig ismét Beregi Editet választják Budapesten a Nemzetközi Gerontológiai Társaság elnöknek. felkérésére a Kijevben megrendezésre került IX. 1993-1999-ig Iván László az MGT elnöke. Gerontológiai Világkongresszus előtt. 1999-től Császár Albert az MGT elnöke, Boga Bálint 1976. október 6-8. Az MTA-val közös rendezésben a alelnök, főtitkár Vértes László és Regius Ottó Magyar Gerontológiai Társaság Kongresszusa pénztáros. nemzetközi részvétellel Budapesten. 1983. szeptember 1-3. A 7. Európai Gerontológiai 3. A Magyar Gerontológiai Társaság Alapkutatási Szimpózium és a 10. Európai Klinikai tevékenysége. Gerontológiai Kongresszus, Budapest. 1988.augusztus 25-27. A Nemzetközi Psychogeriát- A Magyar Gerontológiai Társaság az öregedés bioló- riai Társaság (IPA) munkaértekezlete Budapesten. giai változásaival, orvosi, klinikai problémáival és az 1993. július 4-9. A XV. Nemzetközi Gerontológiai öregkorúak szociális helyzetével foglalkozik. Világkongresszus, Budapest. Ezekben a témakörökben havonta tart tudományos üléseket és konferenciákat. Tudományos üléseit szá- 6. Nemzetközi gerontológiai szervezetekbe mos hazai társasággal együttműködve rendezte. választott magyar tisztségviselők 1956-ban Magyarország belépett a Nemzetközi Gerontológiai Társaság/NGT/ tagjai közé és több 1972-1975 között magyar gerontológust választot- ízben rendezett a nemzetközi szervezetekkel közös tak a Nemzetközi Gerontológiai Társaság Európai vitafórumot, konferenciát. Klinikai Szekciójának Végrehajtó Bizottságába, Emellett az MGT részt vett az orvostovábbképzés 1975-1981-ig ugyanezen társaság tiszteletbeli keretében 2 hetes gerontológiai tanfolyamok főtitkárának, majd 1981-1985-ig elnökének (Beregi szervezésében. Tagjai közül többen tartottak Edit). 1989-ben Magyarország elnyerte a Gerontoló- speciális kollégiumot orvostanhallgatók részére giai Világkongresszus rendezési jogát. Megválaszt- 1998 óta a gerontológia / geriátria kötelező tárgy- ják Beregi Editet President Elect-nek, majd 1993- ként szerepel az orvostanhallgatók tanrendjében. 1997-ig a Nemzetközi Gerontológiai Társaság 2000 óta van geriátriai szakképesítés. elnökének. A magyar gerontológusok tudományos elismerését 1993-1997-ig Budapesten működik a Nemzetközi jelenti, hogy több ízben felkérték a MGT-t Gerontológiai Társaság Titkársága, melynek tagjai az nemzetközi konferenciák rendezésére. Ezen kívül elnök mellett Gergely István főtitkár és pénztáros- nemzetközi kitüntetéseket kaptak magyar geron- ként Fülöp Tamás és Imre Sándor. tológusok, nemzetközi szervezetekben tisztség- viselők és felkérték őket nemzetközi szaklapokban 7. Magyar gerontológusok nemzetközi szerkesztő bizottsági tagnak. kitüntetése 4. Az idősek problémájával foglalkozó újabb A magyar gerontológusok tudományos munkás- szerveződések ságának külföldi elismerését jelenti, hogy nemzet- közi kitüntetéseket kaptak. 1988-ban alakult a Gerontológiai Kollégium, amely 1957-ben Haranghy László elnyerte a CIBA idősügyi kérdésekben tanácsadó. Elnöke először Alapítvány díját „A lép és csontvelő senilis Beregi Edit, őt követték Hazafi Klára, Iván László és elváltozása” című munkájával. Császár Albert. 1969-ben Beregi Edit a Karger Alapítvány geron- 1996-ban alakult az Idősügyi Tanács először minisz- tológiai alapkutatásokra meghirdetett díját nyerte teri, majd miniszterelnöki irányítással. el Alex Comforttal (Anglia) megosztva. Beregi Edit 1997-ben indult az Idősek Akadémiája (Battyány- ezt a díjat „Összehasonlító morphológiai tanul- Strattman Akadémia) Iván László vezetésével, ahol mányok fiatal és öreg állatok allergiás reakciójában” az idős emberek előadásokat hallgathatnak az című munkájával nyerte el. öregedés problémáiról.6

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 7. oldal BEREGI EDIT - 50 ÉVES AZ MGGTBeregi Edit 1989-ben Acapulcoban (Mexikó) Orvostudományi Egyetem (SOTE) keretébenmegkapta a „Third Age Award” kitüntetést geron- működött [7]. Tudományos igazgatója Haranghytológiai munkásságának elismeréséként, 1997-ben László, igazgatója Beregi Edit volt. 1978-ban apedig„ Az idősek szolgálatában végzett kutatásaiért Gerontológiai Kutató Csoport a SOTE Gerontológiaiés orvos-geriátriai munkásságáért” a Brit Geriátriai Központja lett, a Központ igazgatója 1993-ig BeregiTársaság érdemérmét vehette át Londonban. 2001- Edit. 1991-től a SOTE Gerontológiai Központja aben Vancouverben a Nemzetközi Gerontológiai WHO kollaborációs központja lett „EgészségesTársaság Elnöki Érdemérmét kapta meg a Öregedés” kérdésében. 1993-tól 1998-ig a SOTENemzetközi Gerontológiai Társaságban végzett Gerontológiai Központ igazgatója Iván László, 1998-munkásságáért. ban Császár Albert lett az igazgató, majd 1999-ben a SOTE Gerontológiai Központ megszűnik.8. Gerontológiai kutatásokat végző intézetek A Verzár Kísérleti Gerontológiai Nemzetközi megalakulása Laboratórium (VILEG) 1979-ben kezdte meg működését Debrecenben Zs. Nagy Imre vezetésév-Gerontológiai kutatások fő profilként két intézetben el. 1997-ben a Laboratórium helyén megszerve-folytak: zésre került a Gerontológiai Tanszék, igazgatója Zs.A Gerontológiai Kutató Csoportban (Budapest) és a Nagy Imre egyetemi tanár, majd őt követte ImreVerzár Nemzetközi Kísérleti Gerontológiai Labora- Sándor.tóriumban (Debrecen). E két intézet mellett még számos egyetemi klinikán,A Gerontológiai Kutató Csoport 1965-ben alakult, intézetekben folytak gerontológiai kutatások, alap-mely 1967-ig az ORFI, majd 1967-től a Semmelweis kutatások területén, klinikai és szociálpolitikai kérdésekben.Irodalom1. Shock , N.W. with the assistance of Baker, G.T.: Testing the Waters:The International Association of Gerontology a Chronicle 1950 to 1986. Springer Publishing Company, New York, 1988, 1-11 o.2. Koleseri, S.: Tractus brevis de mediis quibus vitae sanitatis conserverentur et prolongaretur. National Press, Budapest 1693.3. Árvay, S.: Verzár, F Frigyes (1886-1979), Orvosi Hetilap (1979), 120, 17 999-10004. Haranghy, L.: Experimentelle Beitrage zu Kenntnis Wasserreinigungs der Seemuscheln. Publicatione della Stazione Zoologica di Napoli. 1938,17:58-91.5. Korányi, S.: Öregedés; Orvosképzés 1937,356-366.6. Beregi, E: Idősek a 21.században; Magyar Tudomány 1997,1:29-33.7. Beregi, E.: Gerontológia Magyarországon. A Magyar Gerontológia Történeti Vázlata; Orvostörténeti Közlemények, Budapest 2003,147-153. 7

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 8 oldal BEREGI EDIT – ÖNÉLETRAJZ Dr. Beregi Edit 1950. Orvosdoktori diploma a Budapesti Pázmány 1975-1981. A Nemzetközi Gerontológiai Társaság Péter Orvostudományi Egyetemen “Summa 1954. cum laude” jelzéssel. Európai Klinikai Szekciójának Főtitkára. 2000. Kórbonctan, kórszövettan szakképesítés. 1956. Geriátriai szakképesítés. 1981-1985. A fenti társaság Elnöke. Kandidátusi tudományos fokozat elnyerése 1969. “Új módszerrel létrehozott kísérleti glome- 1989-1993. A Nemzetközi Gerontológiai Társaság- rulo– nephritis” című disszertációval. Az Orvostudomány Doktora tudományos ban President Elect. fokozat elnyerése “Fiatal és idős állatok allergiás reakcióinak összehasonlító mor- 1993. Megszervezi munkatársaival Budapes- phológiai vizsgálata” című disszertációval. ten a Gerontológiai Világkongresszust mintegy 3200 résztvevővel. 1993-1997. A Nemzetközi Gerontológiai Társaság Elnöke. 1984-1994. A “Verzár Díj” (Bécs) Bizottsági tagja. 1985-1993. A Nemzetközi Psychogeriátriai Társaság (USA) Igazgató Tanácsának tagja. 1950-1960. Egyetemi tanársegéd a budapesti 1986-1990. A Sandoz Alapítvány (Svájc) Geronto- egyetem I. Kórbonctani Intézetében, lógiai Kutatásokat elbíráló bizottság majd a II. Kórbonctani Intézetben. tagja. Utóbbiban 1953-1956-ig aspiráns. 1982-2002. A Federation International des Associa- 1961-1965. Az Állami Geriátriai Kórház igazgatója tions des Personnes Aggées (Paris) azzal a megbízatással, hogy szervezze Tudományos Bizottságának tagja. meg a Gerontológiai Intézetet, mely 1985-2001. Az International Federation on Aging 1965-ben kezdte meg működését. (Kanada) Igazgató Tanácsának tagja. Először az ORFI Gerontológiai Kutató Csoportjaként, majd 1967-től a SOTE Tudományos munkássága Gerontológiai Kutató Csoportjaként működött, amelynek továbbra is az 1969. óta az orvostudomány doktora. Éveken keresztül a TMB tagja volt. 241 tudományos igazgatója volt. közleménye jelent meg nemzetközileg elismert folyó-iratokban, 8 könyve és 22 könyvfejezete. 1978-1993. A SOTE Gerontológiai Kutató Csoportja a SOTE Gerontológiai Központja lessz, amelyben egyetemi tanár és igazgató. 1989-1996. A WHO Kollaborációs Központjának Tudományos munkásságából 3 főirányt emelek ki: vezetője“Egészséges Öregedés”témában. 1. A sejtekben fellépő korral járó elváltozások vizs- gálata. Itt főként a lymphocytákban és a haránt- 1993-1996. A SOTE Gerontológiai Központ pro- csíkolt izomsejtekben észlelt elváltozásokkal foglalkozott. Ennek során megállapította, hogy fesszora. elsősorban a mitochondriumokban fellépő mor- phológiai változások a jellemzők és ezeknek a 1996. Nyugdíjazás. mitichondriális elváltozásoknak szerepük lehet az immunreakciók korral járó változásaiban, 1960-1978. A Pest Megyei Rókus Kórház Patholó- valamint az izomerő csökkenésében. giai osztályának főorvosa is. 2. A Magyarországi 100 évesek vizsgálata. 1960- ban Haranghy Professzor irányításával a vizsgála- Gerontológiai-geriátriai munkássága alapján tokat megszervezte. Az országban akkor 34 kapott kitüntetések százéves egyén élt. A vizsgálati eredmények 1965-ben az Akadémiai Kiadó kiadványában 1970. A Karger Alapítvány (Svájc) díja Alex kerültek publikálásra. 1987-ben a vizsgálatokat Comforttal (Anglia) megosztva, gerontoló- megismételték, ekkor már 218 százéves élt az 1989. giai alapkutatások terén végzett munkás- országban. A vizsgálatok eredményét 1990-ben a 1997. ságáért. Karger Könyvkiadó (Svájc) angol nyelven publi- “A harmadik életkor” kitüntetés, Acapulco, kálta. 2001. Mexico Az Angol Geriátriai Társaság kitüntetése 3. A vesebetegségek vizsgálata vesebiopsiás “Öregségkutatás és a Geriátriai Orvostudo- anyagban histológiai, immunhistológiai és elek- mány Szolgálatában” végzett munkás- tronmikroszkópos eljárással a megfelelő kezelés ságáért. beállítása céljából. Az eredmények több közle- “Presidental Medal” Vancouver, Canada, a ményben és az Akadémiai Kiadó kiadványában Nemzetközi Gerontológiai Társaságban könyv formájában 1978-ban és 1988-ban is meg- végzett munkásságáért. jelent. Gerontológiai-geriátriai megbizatásai 1976-1985-ig és 1989-1993-ig a Magyar Geronto- lógiai Társaság Elnöke, jelenleg örökös elnök8

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 9. oldal MGGT XXXIX. KONGRESSZUSA AZ 50 ÉVESMAGYAR GERONTOLÓGIAI ÉS GERIÁTRIAI TÁRSASÁG XXXIX. KONGRESSZUSA 2016. szept. 29 - okt. 1. Köszöntjük a Résztvevőket a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság (MGGT) ez évi, rendhagyó Kongresszusán!Ünnepi Kongresszust szervezünk Budapesten, 2016. szeptember 29-október 1. között, a Millenium Hotelben.A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság idén ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját, amelynekünnepségével kezdődik a XXXIX. Kongresszus. A bevezető Prof. Dr. Beregi Edit alapító elnök köszöntése lesz,akinek 90. születésnapját is megünnepeljük. A Kongresszus záró napján, október elsején pedig a WHO által1991-ben alapított „Idősek Világnapja”-nak a megemlékezését tartjuk. Magyarországon 15 éve került aszakmacsoportok közé a geriátria, szakvizsga formájában is. Az elmúlt 15 év alapozta meg az igényt arra, hogy a geriáter szakemberek tudományos ésszakmapolitikai tudásukat, gondolataikat saját folyóirat hasábjain is megoszthassák egymással. Erre teremtlehetőséget a Kongresszus nyitó napjával egybeesően megjelenő új magyar orvosi szaklap, aTársaságunk hivatalos folyóirata, az „Idősgyógyászat”.Immáron második alkalommal rendezzük az MGGT Kongresszusát a Szociális Klaszterrel együttesen. Az orvosmellett meghívjuk a geriátriai szakápolókat és a szociális munkásokat is az időskori folyamatok és azidősgyógyászat aktualitásainak áttekintésére és munkamegbeszéléseire. A gyógyszerészi gondozáskeretében évek óta fő téma az idősgyógyászat. A további párbeszéd és az egymástól való tanulás lehetőségétmegteremtve hívtuk meg résztvevőnek a gyógyszerészeket is.Terveink szerint a geriátria oktatásáról, az időskori élethossz-életminőség lehetőségeiről, az idősgyógyászatszakmai kérdéseiről és a krónikus ellátásról tudunk beszélgetni egy Kerekasztal-Fórum keretében, az érintettterületek államtitkárainak, helyettes államtitkárainak meghívásával.Mindezek mellett a Kongresszus összefoglaló képet szeretne nyújtani a hazai idősgyógyászati kutatóműhelyek, munkacsoportok, iskolák munkájáról, a molekuláris ismeretektől a betegágyig terjedően.Kifejezett hangsúlyt helyeztünk a határterületek és más szakmák geriátriai „ érintettségének” átfogó bemu-tatására akadémiai, professzori szakmai kiválóságok meghívásával. A cél, az ismeretek megosztása, a szintentartó tudás átadása, illetve a továbbképzés a geriátria területén, hogy egymást értő szakemberekké vál-hassunk, ahogy ezt a Kongresszus fő gondolatában is megfogalmaztuk.A felkért előadásokat követően a szakterület/téma szerint kapcsolódó poszter előadások/szabadelőadásokkerülnek bemutatásra és megtárgyalásra, illetve tematikus témablokkokat is szervezünk egy-egy szakterületrészletesebb áttekintésére. Nagy szerepe lesz a geriátria hazai „jó klinikai gyakorlat” bemutatásának, valaminta szakdolgozói tapasztalatok összegzésének is.A korábbi időszakok fényképgyűjteményének bemutatásával szeretnénk emlékezni az elmúlt időszakkiemelkedő társasági eseményeire egy nyitó vacsora keretében, ahol már nem csak a tudomány játszik főszerepet… Tisztelettel: Prof. Dr. Kiss István az MGGT elnöke az MGGT XXXIX. Kongresszusának elnöke A kongresszust a Semmelweis Egyetem akkreditálta (18 pont a hallgatóknak és 10 pont az előadóknak). 9

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 10. oldal PROGRAM – 2016. SZEPTEMBER 29. (CSÜTÖRTÖK) 10:00-14.00 Időskori folyamatok elméleti megismerése, gyógyítási-gondozási kihívások az egymást értő s zakemberek számára az 50 éves Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság XXXIX. Kongresszusa, a Szociális Klaszterrel együttes szervezésben PROGRAM 2016. szeptember 29. csütörtök10:00-10:30 ÜNNEPI MEGNYITÓ Elnökség: Dr. Kiss István, Dr. Székács Béla, Dr. Boga Bálint, Dr. Császár Albert, Dr. Iván László, Dr. Egervári Ágnes Beregi Edit professzor asszony, társaságunk örökös tiszteletbeli elnökének köszöntése10:30-11:30 TUDOMÁNYOS ÜLÉS Üléselnök: Prof. Dr. Székács Béla Dr. Rosivall László egyetemi tanár, az MTA doktora Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézet, Budapest Só és vízháztartás időskorban Dr. Kempler Péter egyetemi tanár, az MTA doktora, a Magyar Diabetes Társaság elnöke Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest Társszerzők: Dr. Putz Zsuzsanna, Dr. Tabák Gy. Ádám, Dr. Kiss Zoltán, Dr. Wittmann István, Abonyi-Tóth Zsolt, Dr. Rokszin György, Dr. Jermendy György A 2-es típusú diabetes mellitus prevalenciája, szövődményei és költségei hazánkban, valamint az időskori cukorbetegség sajátosságai Dr. Gulácsi László tanszékvezető egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Budapest Idősödés egészségügyi közgazdaságtan; hazai eredmények11:30-11:45 Szünet11:45-13:00 TUDOMÁNYOS ÜLÉS Üléselnök: Prof. Dr. Kiss István Dr. Kálmán János tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora Szegedi Tudományegyetem ÁOK, Pszichiátriai Klinika, Szeged Mire jó az öregek nyelve? Dr. Vécsei László tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Szegedi Tudományegyetem ÁOK, Neurológiai Klinika, Neurológiai Tanszék, Szeged Öregedés és neurológiai kórképek: pathobiokémia és a klinikai tünettan kapcsolata Vellai Tibor tanszékvezető, egyetemi tanár, az MTA doktora Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK Genetikai Tanszék, Budapest Az öregedési folyamat szabályozása és mechanizmusa13:00-14:00 Ebédszünet 2016 szeptember 29. csütörtök10

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 11. oldal PROGRAM – 2016. SZEPTEMBER 29. (CSÜTÖRTÖK) 14.00-18.3014:00-15:45 TUDOMÁNYOS ÜLÉS Üléselnök: Prof. Dr. Járai Zoltán15:45-16:00 Dr. Paragh György egyetemi tanár, igazgató, az MTA doktora16:00-17:00 Debreceni Egyetem K.K. Belgyógyászati Intézet, I.sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen A zsíranyagcsere időskori változása és befolyásolási lehetősége Dr. Rácz Károly egyetemi tanár, az MTA doktora, a Magyar Belgyógyász Társaság elnöke, Dr. Szűcs Nikolett egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest Anti-aging hormonok Dr. Tóth Kálmán tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, Dr. Habon Tamás egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs Az időskor leggyakoribb kardiológiai betegségei, s azok ellátása Hanák Péter egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Irányítástechnika és Informatika Tanszék, Budapest Életvitelt segítő informatika 15:45-16:00 Szünet TUDOMÁNYOS ÜLÉS Üléselnök: Dr. Egervári Ágnes Mester Dániel főosztályvezető EMMI, Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztály Szociális ágazat szerepe az idősellátás területén Dr. Gresz Miklós orvos-közgazdász, egészségbiztosítási szakorvos Állami Egészségügyi Ellátó Központ Elemzési és Értékelési Osztály, Budapest A hosszú távú ellátások kapacitás- és igénybevételi adatainak elemzése Dr. Vajer Péter igazgató, egyetemi adjunktus, Bezzegh Péter hálózati koordinátor Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi Tanszék, Budapest Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) Alapellátási Intézet; A kiterjesztett alapellátás lehetőségei az idősellátásban17:00-17:15 Szünet17:15-18:30 TUDOMÁNYOS ÜLÉS Üléselnökök: Prof. Dr. Császár Albert, Dr. habil. Benkő Sándor Dr. Berényi Tamás klinikai főorvos Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Sürgősségi Orvostani – Oxyologia Tanszéki Csoport, Budapest Az idősek sürgősségi ellátása Antal Emese dietetikus, szociológus Táplálkozás-Életmód-Testmozgás Egyesület (TÉT Platform Egyesület), Budapest A jövő csupa múltból áll – Táplálkozás és folyadékbevitel az élet alkonyán Dr. Székács Béla egyetemi tanár, az MTA doktora, az MGGT előző elnöke Semmelweis Egyetem ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszéki Csoport, Budapest Időskori érállapot – terápiás dilemmák a következmények progressziójának lassításában 2016 szeptember 29. csütörtök 11

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 12. oldal PROGRAM – 2016. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK) 9:00-14.00 Dr. Kiss István egyetemi tanár, tanszéki csoportvezető, az MGGT és a Magyar Hypertonia Társaság elnöke Semmelweis Egyetem ÁOK Geriátriai Tanszéki Csoport, Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Nephrologia-Hypertonia Profil és Aktív Geriátria Részleg, B.Braun Avitum Dialízis Hálózat, 1.sz. Dialízisközpont, Budapest Időskor és hypertonia betegség 18:30-18:45 Szünet 18:45-19:30 MGGT KÖZGYŰLÉS 19:30 Vacsora 2 0 1 6 . s z e p t e m b e r 30 . péntek 09:00-10:00 TUDOMÁNYOS ÜLÉS Üléselnökök: Dr. Boga Bálint, Dr. Ferencsik Mária Regius Ottó a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság vezetőségének örökös tiszteletbeli tagja Társszerző: Dr. Beregi Edit, Dr. Kiss István Visszatekintés az MGGT elmúlt 50 évére Dr. Boga Bálint főorvos, az MGGT volt elnöke Az „aktív idősödés” paradigma kialakulása és fejlődése Dr. Majercsik Eszter osztályvezető főorvos Szent Margit Kórház Krónikus Osztály, Budapest Geriátria a művészetben 10:00-10:15 Szünet 10:15-12:00 IDŐSÜGYI EGÉSZSÉGPOLITIKA, SZOCIÁLIS KÉRDÉSEK KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS Moderátor: Dr. Kiss István, Dr. Egervári Ágnes 10:10-10:25 Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár (egyeztetés alatt) 10:25-10:40 Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár 10:55-11:10 Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár 11:10-12:00 Kerekasztal beszélgetés – kérdések és válaszok Moderátor: Prof. Dr. Kiss István 12:00-12:45 Ebédszünet 12:45-14:00 TUDOMÁNYOS ÜLÉS Üléselnökök: Dr. habil. Pétervári Erika és Dr. habil. Balaskó Márta Dr. Koller Ákos egyetemi tanár, Tudományos Tanács elnöke Testnevelési Egyetem, Budapest Az artériás simaizom öregedése: Lehet, hogy igaza volt B. Folkow-nak? Dr. Szegedi János c. egyetemi docens, orvosigazgató B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízisközpont, Nyíregyháza Az időskor és a veseelégtelenség 2016 szeptember 30. péntek12

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 13. oldal PROGRAM – 2016. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK) 14.00-17.15 Dr. Járai Zoltán egyetemi tanár, profilvezető főorvos Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Kardiológiai Profil, Budapest Pitvarfibrilláció és szellemi hanyatlás Dr. Hortobágyi Tibor Professor of Movement and Healthy Ageing Center for Human Movement Sciences University Medical Center A. Deusinglaan 1, Groningen, Netherland Fizikai aktivitás és testedzés a demencia megelőzésében és lefolyásának lassításában14:00-14:15 Szünet14:15-15:15 TUDOMÁNYOS ÜLÉS Üléselnökök: Prof. Dr. Székely Miklós, Prof. Dr Nyakas Csaba Dr. Császár Albert egyetemi tanár, osztályvezető főorvos, az MTA doktora, az MGGT volt elnöke MH Egészségügyi Központ Honvédkórház, II. sz Belgyógyászati Osztály, Budapest Időskorban is szükséges a koleszterincsökkentő kezelés Dr. Nyakas Csaba egyetemi tanár, az MTA doktora Sport- és Természettudományi Kutató Központ, MTA Agyélettani Kutató Csoport, Testnevelési Egyetem, Budapest Preklinikai gerontokineziológia: a mozgás és tanulás neurobiológiai kapcsolata Szabó Lajos c. egyetemi tanár Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék, Budapest A szociális munka útkeresése a hazai idősellátásban15:15-15:30 Szünet15:30-17:00 TUDOMÁNYOS ÜLÉS Üléselnök: Prof. Dr. Bakó Gyula17:00-17:15 Dr. Telekes András c. egyetemi tanár, osztályvezető főorvos Bajcsy Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Onkológiai Osztály, Budapest Idős betegek onkológiai ellátása és fájdalomcsillapítása Dr. Bakó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora Debreceni Egyetem K.K. Belgyógyászati Intézet - III. sz. Belgyógyászati Klinika Geriátriai Tanszék, Debrecen Az idősek gyógyszerelésének speciális szempontjai, kiemelten a Beer lista és a FORTE elv alkalmazásának jelentősége Dr. habil. Pétervári Erika egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem ÁOK Transzlációs Medicina Intézet, Pécs Az elhízás hatása az időskori szarkopénia kialakulásában Dr. habil. Balaskó Márta egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem ÁOK Transzlációs Medicina Intézet, Pécs Táplálkozási tényezők és a fizikai aktivitás szerepe az időskori kardiometabolikus eltérések megelőzésében Dr. habil. Hegedűs Katalin egyetemi docens, oktatási igazgatóhelyettes Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest Az életvégi döntések lehetőségei időskorban Szünet 2016 szeptember 30. péntek 13

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 14. oldal PROGRAM – 2016. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK) 17.15-19.50 17:15-18:30 TUDOMÁNYOS ÜLÉS Üléselnökök: Dr. Császár Tamás és Dr. Zékány Zita Dr. habil. Kereszty Éva PhD, tanszékvezető Szegedi Tudományegyetem ÁOK, Igazságügyi Orvostani Intézet, Szeged Forenzikus geriátria – Az időskorúakat érintő törvényszéki orvosszakértői problémák Dr. Zékány Zita osztályvezető főorvos Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Krónikus Belgyógyászati Osztály, Gyula Prion betegek a krónikus osztályon Dr. Császár Tamás c. egyetemi docens, osztályvezető főorvos Zala Megyei Szent Rafael Oktatókórház, Geriátria, Krónikus Belgyógyászat és Rehabilitációs Osztály, Zalaegerszeg D-vitamin ellátottság 75 év feletti idős betegek körében Dr. habil. Imre Sándor egyetemi tanár, kutatócsoport vezető Debreceni Egyetem K.K., Gerontológiai Kutatócsoport, Debrecen 90 évesnél idősebb debreceni lakosok pszichológiai és szociológiai vizsgálatának meglepetései Dr. Kovács Éva PhD, egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest A gyógytornász szerepe az időskori elesések megelőzésében 18:30-18.45 Szünet 18:45-19:35 SZABAD ELŐADÁSOK Üléselnökök: Prof. Dr. Székács Béla, Prof. Dr. Nyakas Csaba Mayer Richárdné, Dr. Egervári Ágnes Boldog Gizella Alapítvány, Biatorbágy Lakóhely közeli egészségszolgáltatásként végzett esésmegelőző gyógytorna tapasztalatai idős, demenciával élő ellátottak esetében a biatorbágyi Gizella Otthonban Dr. Martony Zsuzsa, Dr. Székács Béla Szent Imre Oktató Kórház Geriátriai és Gerontopszichiátriai Rehabilitációs Osztály, Budapest Idős beteg elesése, fejbeütődéssel: kiemelt diagnosztikai figyelem első és minden sorban a betegért, mellékesen pedig az igazságügyi szféra kapujának elkerülésére is – mégis lehet nem várt fordulat? Dr. Szabó Rita Országos Epidemiológiai Központ, Budapest A bentlakásos szociális intézmények higiénés helyzete, 2015 Dr. Takács Katalin Gyöngyi, Dr. Sipos Dávid, Dr. Feiszt Zsófia, Dr. Huszár Judit, Dr. Péterfi Zoltán PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Osztály, Pécs A széklet transzplantáció életet menthet Dr. Csiki Zoltán, Mile Marianna, Kun Csaba, Bakó Gyula Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszék, DE, Kardiológiai Klinika Időskorban először jelentkező Raynaud-szindróma mint az addig tünetmentes koronária sclerosis első tünete Megbeszélés/vita 19:40-20:05 POSZTER MEGBESZÉLÉS / POSZTER SÉTA KÉT PÁRHUZAMOS SZEKCIÓBAN (3+5’) A SZEKCIÓ Moderátor: Prof. Dr. Székács Béla 2016 szeptember 30. péntek14

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 15. oldal PROGRAM – 2016. OKTÓBER 1. (SZOMBAT) 9.00-10.15 1. Jónásné Sztruhár Izabella Fővárosi Önkormányzat Pesti Úti Idősek Otthona, Budapest Prevenció, kuráció, rehabilitáció – a gyógytornász - fizioterapeuta szerepe a geriátriában 2. Szabó Helga, Dr. Kereszty Éva SZTE Igazságügyi Orvostani Intézet, Szeged Szociális otthonban bekövetkezett halálesetek igazságügyi orvosi vonatkozásai 3. Koncsek Krisztina, Pósa Gabriella, Szilágyi Levente, Aranyné Molnár Tímea, Finta Regina, Barnai Mária SZTE ETSZK Fizioterápiás Tanszék 60 év feletti korosztály funkcionális fittségi állapota. Objektív és szubjektív tapasztalatok – előtanulmány B SZEKCIÓ Moderátor: Prof. Dr. Nyakas Csaba 4. Mészáros Lászlóné Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága Geriátriai Munkacsoportja A mozgás jelentősége az időskorúak rehabilitációjában 5. Dr. Sipos Dávid, Dr. Péterfi Zoltán PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika Infektológiai Tanszék, Pécs C. difficile okozta colitis – Az idős kor egyik legrettegettebb infektológiai kórképe (Van megoldás?) 6. Dr. Tóth Margit Zala Megyei Szent Rafael Kórház Zalaegerszeg Geriátria, Krónikus Belgyógyászati és Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, Zalaegerszeg Szédülés és elesések idős korban 2 0 1 6 . október 1. szombat IDŐSEK VILÁGNAPJA9:00-10:15 TUDOMÁNYOS ÜLÉS Üléselnökök: Prof. Dr. Imre Sándor, Dr. Zöllei Magdolna Dr. habil. Benkő Sándor főorvos, egyetemi magántanár Szegedi Tudományegyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai és Krónikus Belgyógyászati Osztály, Szeged Molekuláris biológiai kutatás az öregedés, membránfluiditás, stresszválasz témakörben Dr. Zöllei Magdolna c. egyetemi docens, osztályvezető főorvos Szegedi Tudományegyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai és Krónikus Belgyógyászati Osztály, Szeged Társszerzők: Dr. Benkő Sándor, Barabás Katalin A gerontológia és geriátria graduális és posztgraduális oktatásának tapasztalata a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi, valamint az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán 2016 október 1. szombat 15

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 16. oldal PROGRAM – 2016. OKTÓBER 1. (SZOMBAT) 10.30-13.35 Dr. Ferencsik Mária főorvos Szegedi Tudományegyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai és Krónikus Belgyógyászati Osztály, Szeged Társszerzők: Dr. Kuk Ilona, Dr. Varga Gabriella, Dr. Zöllei Magdolna Geriátriai és Krónikus Belgyógyászati Osztály együttműködésének tapasztalatai – esetismertetésen keresztül bemutatva Dr. Lelbach Ádám c. egyetemi docens Dr. Rose Magánkórház és Rendelőintézet, Budapest Gerontechnológia: idősek (ön)ellátását segítő technológiai újítások - robotok10:30-10:45 Szünet10:45-11:15 IDŐSEK VILÁGNAPJA ÜNNEPSÉG Üléselnökök: Prof. Dr. Kiss István, Dr. Egervári Ágnes Dr. Bene Ildikó országgyűlési képviselő, az Idősek Tanácsának tagja Idősekről másképpen, idősekkel másképpen11:15-12:25 TUDOMÁNYOS ÜLÉS Üléselnökök: Dr. Majercsik Eszter, Dr. Huszár JuditDr. Egervári Ágnes főigazgató, elnökKatolikus Szeretetszolgálat; Szociális KlaszterINDA stratégia: interprofesszionális képzési programok jelentőségeDr. Vajda Norbert szociálpolitikus, szakmai igazgatóKatolikus SzeretetszolgálatDemenciával élők otthonápolása és a hazai szolgáltatásszervezésDr. Fekete Márta orvosszakértőBudapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, BudapestMit nem tudunk a demenciáról?Dr. Pék Győző tanszékvezető egyetemi docensDebreceni Egyetem BTK Pszichológiai Intézet, Személyiség- és KlinikaiPszichológiai Tanszék, az MTA DAB Geriátriai Munkabizottság titkára, DebrecenDemenciával élők hozzátartozóinak támogatási lehetőségei12:25-12:35 Szünet12:35-13:35 SZABAD ELŐADÁSOK Üléselnökök: Prof. Dr. Székács Béla, Prof. Dr. Nyakas Csaba, Dr. Telkes Zoltán Aranyné Molnár Tímea, Koncsek Krisztina, Pósa Gabriella, Finta Regina, Szilágyi Levente, Dr. Surányi Andrea, Dr. Fekete Zoltán, Süli Noémi SZTE ETSZK Fizioterápiás Tanszék, Szeged Az időskori inkontinencia újszerű mozgásterápiás kezelése – Esetismertetés Dr. Besenyei Attila, Dr. Székács Béla Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Budapest Időskori elhízás – diéta és fizikai aktivitás terápiás optimumai – kísérő telomer módosulások Plachy Judit, Ihász Ferenc, Szakály Zsolt, Bognár József Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Mozgásprogramok pozitív hatása a 60 év fölötti, fizikailag inaktív, közösségben élő nők egészségügyi státuszára, életminőségére, fittségi mutatóira 2016 október 1. szombat16

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 17. oldal PROGRAM – 2016. OKTÓBER 1. (SZOMBAT) 13.35-14.30 Boros Edit, Papp Anita Tímea SZTE ETSZK, Ápolási Tanszék, Szeged Pillanatkép az időskori elesésről a Dél- alföldi régióban Dr. Blaskovich Erzsébet Szent Lukács Kórház, Krónikus Belgyógyászati Osztály, Dombóvár A sokoldalú Trimetazidine (TMZ) idősgyógyászati vonatkozásai Dr. Székács Béla, Besenyei Attila, Dr. Kiss István Semmelweis Egyetem ÁOK, Geriátriai Tanszéki Csoport, Budapest Idősek hosszabb PPI kezelésének indikációja előtt gondosan mérlegelendő 9 „árnyoldal” Megbeszélés/vita13:35-14:15 POSZTER MEGBESZÉLÉS / POSZTER SÉTA KÉT PÁRHUZAMOS SZEKCIÓBAN (3+5’)A SZEKCIÓModerátor: Prof. Dr. Székács Béla, Dr. Telkes Zoltán7. Kósa Lili, Tóth Eliza Eszter, Gangl Judit, Ihász FerencSzéchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, GyőrA keringési rendszer életkor függő változásainak jellemzése8. Csányi LucaMagyar Evangélikus Testvérközösség Budaörsi Idősek Otthona, Budaörs„Úton az önállóság felé” A gyógytornász munkájának bemutatása három eseten keresztül9. Finta Regina, Albertné Koncsek Krisztina, Szilágyi Levente,Aranyné Molnár Tímea, Pósa GabriellaSZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, SzegedEgyensúlyi állapotfelmérés inaktív idősek körébenB SZEKCIÓModerátor: Prof. Dr. Nyakas Csaba10. Dr. Lelbach Ádám, Dr. Koller ÁkosDr. Rose Magánkórház és Rendelőintézet, Budapest; PTE ÁOK, Transzlációs Medicina Intézet, PécsA Janus arcú versenysport: az öregedési mechanizmusok, a metabolikus szindróma és akardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepe11. Szilágyi Levente, Koncsek Krisztina, Pósa Gabriella, Aranyné Molnár Tímea, Finta ReginaSZTE ETSZK Fizioterápiás Tanszék, SzegedPulzushullám terjedési sebesség mérése idősödő populációban, összefüggések atestösszetétellel-előtanulmány12. Téglás Tímea, Bretz Károly, Dr. Nyakas CsabaTestnevelési Egyetem, Természettudományi Kutató Intézet, BudapestAz aktív és a passzív testedzés hatása idős patkányokban13. Tóth Eliza Eszter, Ihász Ferenc, Gangl Judit, Kósa LiliSzéchenyi István Egyetem, GyőrTestalkotók (zsír-izom) arányainak életkorfüggő változásai14. Tóth Kata, Regien G. Schoemaker, Eddy van der Zee, Dr. Nyakas CsabaMolekuláris Neurobiológiai Intézet, Groningeni Egyetem, HollandiaKardiális, neuroimmun, viselkedésbeli és kognitív változások szívelégtelenségután idős patkányokban14:15-14:30 TESZTÍRÁS ÉS KONGRESSZUS ZÁRÁSA 2016 október 1. szombat 17

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 18. oldal18

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 19. oldal FELKÉRT ELŐADÓK Az előadók önéletrajzai és előadáskivonatai 19

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 20. oldal ANTAL EMESE ESZTER – ÖNÉLETRAJZ Antal Emese Eszter – 2002-2005 doktorandusz hallgató, doktori kutatás végzése, Bonn, Németország Születési hely, idő: Győr, 1973. október 24. Állampolgárság: magyar – 1998- 2001 Projekt co-ordinator, Szívbarát Telefon: 06-30/2121-140 Program tudományos kongresszusok szerve- E-mail: [email protected] zése, tudományos kiadványok szerkesztése, táplálkozás epidemiológiai kutatások irányítása Tanulmányok és analizálása, egészséges táplálkozási program irányítása 2003- Rheinischen Friedrich-Wilhelms Egyetem, – 1997-1998 Dietetikus, Petz Aladár Megyei Kórház Táplálkozástudományi Intézet, Bonn, Személyes és csoportos táplálkozási tanácsadás Egyénre szabott diéta kialakítása a betegség Németország, doktorandusz hallgató figyelembevételével konzulens: Prof. Dr. Peter Stehle, Külföldi tanulmányok téma: The impact of socioeconomic Ain Shams Egyetem, Kairó, Egyiptom, 1996 (belgyó- gyászat gyakorlat), Észak-Karéliai Intézet, Joensuu, factors on hospital undernutrition Finnország, 1997 (nemzetközi táplálkozási tanács- adás), Jyväskylä Intézet, Jyväskylä, Finnország, 1997 (Szocio-ökonómiai faktorok hatása a (nemzetközi táplálkozási tanácsadás), Hohenheim Egyetem, Stuttgart, Németország, 2000 (EU-TEM- kórházi alultápláltságra) PUS-Phare ösztöndíj), Táplálkozástudo-mányi Intézet, Karlsruhe, Németország, 2000, (EU-TEMPUS- 1997-2001 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Phare ösztöndíj). Budapest, Szociológia Intézet Szakmai szervezetekben betöltött szerep: szociológus Tudományos Tanácsadói Testületi tagság: Magyar Elhízástudományi Társaság, Magyar Obezitológiai és 1993-1997 Pécsi Orvostudományi Egyetem, Pécs Mozgásterápiás Társaság, EDUvital Nonprofit Egészségnevelési Társaság Egészségügyi Főiskolai Kar Vezetőségi tag a Magyar Táplálkozástudományi Társaságban, tagság a Magyar Dietetikusok dietetikus Országos Szövetségében (Külső Kapcsolatok munkacsoport), Magyar Mesterséges Táplálási 1988-1992 Révai Miklós Gimnázium, Győr Társaság, ESPEN (European Society of Clinical Nutrition and metabolism), Magyar Egészségügyi Szakmai tapasztalatok Szakdolgozói Kamara. – 2016 – oktató, Budapesti Gazdasági Egyetem, Díjak Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenfor- galmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék A Miniszterelnöki Hivatal és az Oktatási Miniszté- rium ösztöndíja “A magyar egyetemi oktatásért és – 2015- szakmai vezető, TÉT Platform Egyesület kutatásért”, 2000, a kairói Ain Shams Egyetem – 2015- szakértő, Action2020 munkacsoport ösztöndíja, 1996, a pécsi Egészségügyi Főiskola – 2013-2015 tudományos munkatárs, Európai ösztöndíja Finnországba, 1997, az Európai Unió TEMPUS-Phare ösztöndíja Németországba, 2000, a Hidratációs Intézet Magyar Táplálkozástudományi Társaság „Sós József” – 2012-2015 főtitkár, Magyar Dietetikusok díja, 2011, a Magyar Elhízás-tudományi Társaság Obezitológusa – tiszteletbeli cím, 2013, az Emberi Országos Szövetsége Erőforrások Minisztériumának dicsérete kiváló szak- – 2005-2012 Elnök, Magyar Dietetikusok Országos mai tevékenység elismerésére, 2016. Szövetsége, 1000 taglétszámú szervezet Nyelvismeret: angol – folyékonyan írásban és munkájának irányítása, konferenciák szervezése, szóban, német – folyékonyan írásban és szóban felmérések készítése, egészségnevelő projektek koordinálása Hobbi: tenisz, zenehallgatás, könyvek – 2008-2010 dietetikus képviselő, ESPEN (Euró- pai Klinikai Táplálási és Anyagcsere Társaság, Oktatási és Klinikai Gyakorlat Csoport) – 2008- Táplálkozási Fórum tagja – 2006 vendég előadó Semmelweis Egyetem, Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, magyar és angol hallgatóknak – 2002-2005 egyéni vállalkozó táplálkozás epidemiológiai kutatások irányítása és analizálása, tudományos táplálkozástudo- mányi előadások tartása20

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 21. oldal ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 29. (CSÜTÖRTÖK) 17:15-18:30A jövő csupa múltból áll – Táplálkozás ésfolyadékbevitel az élet alkonyánAntal Emese, dietetikus, szociológusszakmai vezető, TÉT Platform EgyesületAz egészséges és aktív életmódnak egész életünk- Összesen napi 2-2,5 l az ajánlott folyadékbevitel,ben nagyon fontos szerepet kell betöltenie. Az idő amely italokból és ételekből fedezhető.előrehaladtával a különböző testi funkciók romlásá- Vannak olyan tápanyagok, amelyek fogyasztásáranak bekövetkeztével az étrendben is változtatások időskorban különös figyelmet kell fordítani. Ezek azszükségesek. Egészséges, kiegyensúlyozott táplál- összetevők az étrenddel is fedezhetőek, az alábbikozással és megfelelő folyadékbevitellel meg- táblázat azokat a nagy víztartalmú élelmiszer-cso-előzhető számos betegség kialakulása, vagy a már portokat foglalja össze, amelyek nagy segítségetkialakult egészségi állapot fenntartható. nyújtanak a megfelelő folyadékmennyiség elfo-A szervezetünk energiaigénye 30 és 80 éves kor gyasztásában.között csaknem egyharmadával csökken. Ennekdöntő oka az alapanyagcsere (a szervezet élet- Az egészséges táplálkozás és folyadékbevitelfunkcióinak fenntartásához szükséges minimális időskorbanenergia) lassulása, valamint a fizikai aktivitásmérséklődése. Forrás: Antal Emese, MDOSZ: Időskori folyadék-Időskorban az egészségmegőrző étrend összeál- fogyasztás, Táplálkozási Akadémia Hírlevél, 11., 2013lítása során alapvetően ugyanazokat a szempon- Nem kell az idős emberekre mindenáron új szoká-tokat kell figyelembe venni, mint az egészséges sokat erőltetni, hanem a meglévő ételeik, italaikfelnőttek táplálkozása esetében. Az étrend legyen megválogatásával, étkezési szokásaik figyelembeváltozatos, napi rendszerességgel tartalmazzon vételével egészségesebb étrend összeállítására kellgabonaféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, továb- tanítani őket. Ezeket valószínűleg könnyebben ésbá tejet és tejtermékeket, sovány húsokat, megbízhatóbban fogják betartani.húskészítményeket. Hetente tanácsos fogyasztanilegalább egyszer (de inkább többször) halat, maxi-mum 3-4 db tojást, 10 naponta száraz hüvelyeseket,időnként kisebb mennyiségben olajos magvakat,egy-egy főétkezéshez édességeket.Az egészséges felnőtt táplálkozásához viszonyítvavannak azonban különbségek is. Az idősebbemberek napi fehérjeszükséglete nagyobb, ugyanisszervezetükben a fehérje értékesítése már nemtökéletes. A tengeri halak fogyasztása azért nagyonhasznos idős korban, mert a bennük találhatóomega-3 zsírsavak csökkentik a szív- és érrendszeribetegségek kialakulásának kockázatát. Túlsúlyesetén érdemes a nyersanyagok válogatásra,ételkészítésre odafigyelni. A rostbevitelnekkülönösen a székrekedés kialakulásánakmegelőzésében van jelentősége, ami ebben akorosztályban nagyon gyakori probléma arenyhébb bélműködés és a csökkent fizikai aktivitásmiatt. Mindemellett bizonyos rostok a magasabbvérzsír értékeket is kedvezően befolyásolhatják (pl.zabkorpában lévő rostok).A szervezet víztartalma a kor előrehaladtával egyrecsökken. Az újszülött szervezete átlagosan 70%, afelnőtté 60%, míg az idős embereké csupán 50%vizet tartalmaz. Optimális esetben a test vízleadásaés vízfelvétele között egyensúlyi állapot áll fenn. 21

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 22. oldal BAKÓ GYULA – ÖNÉLETRAJZ Prof. Dr. Bakó Gyula (Balassagyarmat, 1951. március 23. -) A geriátria oktatását 2003 óta szervezi a DEOEC, majd DE ÁOK-n. A tanév első szemeszterében angol 1975-ben általános orvosdoktori diplomát szerzett nyelven, a második szemeszterben magyar hallga- a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Egy évig tók számára hirdeti meg geriátriai alapismeretek az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben kurzusát 20-20 előadással. tudományos ösztöndíjas gyakornok, majd 1976. 14 könyv szerzője, ill. szerkesztője, 46 könyv- szeptember 01-től az I. sz. Belgyógyászati Klinikán fejezetet írt, közleményeinek száma 97, IF: 41,757 tudományos segédmunkatárs. 1982-től tudomá- Cit: 153 független, 268 összes. nyos munkatárs, 1987-től tudományos főmunka- társ. 1981-ben belgyógyászat, 1984-ben klinikai far- Több hazai és nemzetközi tudományos társaság makológiai, 1992-ben endokrinológiai, 1993-ban munkájában vesz részt, tagja többek között vezető- allergológiai és klinikai immunológiai, 2003-ban ségi tagja Európai Geriátria Oktatók szekciójának geriátria szakvizsgát szerzett. 1994-ben habilitált. (EUMS, GMS). Alelnöke a Magyar Geriátriai és 2004-ben szerezte második diplomáját, mint Gerontológiai társaságnak (2010) és tagja a Egészségügyi Szakmenedzser. Preventiv Gerontológiai és Geriátriai Társaságnak 1995. október 01-től a III. sz. Belgyógyászati (2001). Az Orvosi Szakmai Kollégium Geriátriai és Klinikára került egyetemi docensi munkakörbe. Krónikus Ellátás Tagozatának elnöke (2011). 1999. július 01-től egyetemi tanár. 2001. július 01-től Szerkesztőségi tagja volt az Archives of Gerontology megbízást kapott a Geriátriai Tanszék vezetésére, and Geriatrics (Elsevier, Science Direct) és a Magyar mely 2015 Június 30-án járt le az egyetem SZMSZ Gerontolológia című lapnak. értelmében további meghosszabbítás nélkül. 2001- 2003-ig a III. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatói Kitüntetései: teendőit is ellátta. 1998-2003-ig a klinika Minőség- ügyi Csoportjának a vezetője. Népköztársasági Ösztöndíj (1974) 1987-ben védte meg kandidátusi értekezését a„TSH Weszprémi Emlékérem (1975) RECEPTOR ELLENI ANTITESTEK ÉS A TSH RECEPTOR, Az Orvosi Hetilap Markusovszky díj (1986) KÖLCSÖNHATÁSAIK ÉS KLINIKAI JELENTŐSÉGÜK Socius Honorarius oklelvél (2009) Magyar BASEDOW KÓRBAN” címmel. 1995-ben az MTA dok- Művészetterápiás Társaság. tora címet nyerte el „A BASEDOW-GRAVES KÓR A Debreceni Nukleáris Medicina Fejlesztéséért RELAPSUSÁNAK ELŐREJELZÉSE ÉS A TÁRSULT OPH- emlékérem (2009) THALMOPATHIA KEZELÉSE” című disszertációjával. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2015) 2001-ben elindította a geriátriai szakrendelést, melynek fő célkitűzése a geriátriai betegekre jellemző polimorbiditási mutatók epidemiológiai feldolgozása a régióban.22

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 23. oldal ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK) 15:30-17:00Az idősek gyógyszerelésének speciális szempontjai, kiemeltena Beer lista és a FORTE elv alkalmazásának jelentőségeBakó Gyula tanszékvezető egyetemi tanáraz MTA doktora Debreceni Egyetem ÁOK. K.K. Belgyógyászati KlinikaGeriátriai TanszékAz idős emberek nagy gyógyszerfogyasztók, és az gyógyszereket listázza szintén szervrendszerekorvosok is előszeretettel adnak gyógyszereket az szerint, melyek alkalmazása megfontolandó, haidőseknek. Az idős ember és az orvos kapcsolata, bizonyos feltételek fennállnak és nincs ellenjavallat.nemcsak Magyarországon, de máshol sem Az eddigi tanulmányok megerősítik, hogy a Beersnevezhető mindig ideálisnak. Jellemző az „egy lista STOPP/START programjának alkalmazása azpanasz, egy gyógyszer” megoldás. Ez a megoldás idősek gyógyszeres kezelésében alkalmasabb asokkal könnyebb, mint az időigényes foglalkozás mellékhatások/ káros kölcsönhatások elkerülésére,bajaikkal, a panaszok pontos meghallgatása és a mint az általánosan alkalmazott gyógyszerelés,diagnózis megállapítása. Az idős embert a polymor- mely nem veszi figyelembe az idős betegbiditás (=multimorbiditás), terápiájukat a polyprag- fiziológiás/pathológiás sajátosságait.mázia (nagyszámú gyógyszer használata) jellemzi. Wehling megalkotta a FORTA (Fit fOR The Aged)Az öregedés különböző fiziológiás (élettani) és klasszifikációt (az angol verzió 2009-es).patofiziológiás (kórélettani) változásokat idéz elő a Ez a megközelítés elsőként ötvözi az egyes kezelésiszervezetben. Ezek a változások akkor is velejáró módszerek vagy gyógyszerek egyaránt pozitív éseltérései lehetnek az öregedésnek, ha az idős negatív oldalait is.embernek semmilyen betegsége nincs. Nemmindig tudjuk elválasztani pontosan, hogy meddig A FORTA a gyógyszerek vagy gyógyszercsoportokattart a fiziológiás, természetes öregedés, és mikortól 4 kategóriába sorolja:kezdődik a kóros öregedés. Ezeknek az elváltozá-soknak az ismerete alapvető a helyes gyógyszeres – „A” kategória (absolutely/nélkülözhetetlen)=kezelés szempontjából időskorban. nélkülözhetetlen gyógyszerek, melyek bizonyosAz orvos csak jól megalapozott indikációval alkal- indikációban idős betegekben is egyértelműenmazhat gyógyszeres kezelést. Ismernie kell a előnyösek a kockázat- haszon becslés tekin-beteget, a betegséget és a gyógyszereket is. A tetébengyógyszerek dozírozását egyénre szabottan kellalkalmazni. Időskorban általában a gyógyszer- – „B” kategória (beneficial/előnyös)= gyógyszerek,dózisok csökkennek. Az idős emberekben a gyógy- melyeknek bizonyítottan, vagy nyilvánvalóanszerhatások is lassabban jelennek meg, ezért a effektívek idősekben, de hatékonyságuk mértékegyógyszerváltásokat nem érdemes elkapkodni. korlátozott, vagy a biztonságosság tekintetébenA polypragmasia veszélyei nagyobbak, mint körültekintést igényelnekfiatalkorban, tehát csak a legszükségesebb gyógy-szereket adjuk. Viszont ami szükséges, azt adjuk a – „C” kategória (careful/kérdéses)= gyógyszerek,megfelelő hatásos dózisban. Legyünk elővigyáza- melyek kockázat- haszon értékelése idős betegektosak, mindig értékeljük mennyi a rizikó, mennyi a esetében kérdéses, ezért ezeket kell elsőkéntnyereség a gyógyszerek adásával. elhagyni, és helyettük alternatívákat kell keresniAz általános kezelési elveken túl 1997-ben szakér- és találni; a hatás és mellékhatás intenzív moni-tők hozták létre, majd 2002-ben pontosították az torozása elengedhetetlenun. Beers listát. Ez az összeállítás 48 gyógyszert/gyógyszercsoportot tartalmaz, melyeknek alkal- – „D” kategória (don’t/kerülendő)= idős betegeknélmazását a szakértőcsoport idősek számára nem kerülendők, majdnem mindig elhagyandók, alter-tanácsolja. A kritérium rendszert 2010-ig 7 európai natívát kell keresni és találni.ország vezette be és az EUGMS is támogatja. A prog-ram javított formája az un. STOPP/START program. A A FORTA lista több, mint 20 fő indikációs csoportSTOPP kritériumok szervrendszerek szerint listázzák mentén rendszerez több, mint 200 gyógyszert,azokat a gyógyszereket/hatóanyagokat, melyek amiket leggyakrabban írnak fel idős betegek hosszúalkalmazása a kifejezett mellékhatások, vagy káros távú kezelése kapcsán. A FORTA mindennapihatások miatt tilos. A START rendszer azokat a klinikai alkalmazásához ajánlott használati útmuta- tókból kiderül, hogy a FORTA egy olyan implicit módszer, mely megköveteli a beteg mélyreható ismeretét, amit bele kell foglalni a komplex döntési folyamatba ahhoz, hogy az idős beteg optimális gyógyszeres kezelést kapjon. 23

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 24. oldal BLASKÓ MÁRTA – ÖNÉLETRAJZ Dr. habil. Balaskó Márta Dr. Balaskó Márta jelenleg a Pécsi Tudomány- Az Intézet Légzésfiziológiai Laboratóriumának egyetem Általános Orvostudományi Kar Transzlá- vezetője. ciós Medicina Intézet habilitált egyetemi docense. 1968. március 13-án született Pécsett. Középiskolai Tudományos közleményeinek száma 45, összesített tanulmányait a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban impakt faktora 67,423, független citációinak száma végezte, ahol 1986-ban „Nagy Lajos Díj”-at nyert. 342. Kutatási területe az energia háztartás életkor- 1992-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen és testösszetétel-függő szabályozási eltéréseinek szerzett orvosi diplomát „summa cum laude” vizsgálata rágcsálókban. minősítéssel. Egyetemi évei alatt több külföldi ösztöndíj nyertese, Svédországban és Dániában A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság töltött szakmai gyakorlatokat. Ezután a Kórélettani (MGGT) mellett, számos hazai és nemzetközi Intézet Szelényi Zoltán és Székely Miklós profesz- tudományos szervezet tagja. 2014-től a Magyar szorok által vezetett Hőszabályozási Munkacsoport- Élettani Társaság (MÉT) vezetőségi tagja, 2015-től jában kezdte meg kutatói és oktatói tevékenységét. elnökségi tag. Nemzetközi szaklapok rendszeres 1995-től két éven át kutatott Michel Cabanac pro- bírálója. Számos TDK hallgatója tartott díjazott fesszor irányítása mellett a québec-i Laval Egyetem előadásokat hazai és nemzetközi konferenciákon, Élettani Intézetében (Kanada). 1998-ban és 1999- illetve nyújtott be díjazott dékáni pályamunkákat. ben elnyerte a Magyar Idegtudományi Társaság, Jelenleg 2 PhD-hallgató témavezetője. illetve a Magyar Élettani Társaság Ifjúsági Díját. Aktívan részt vállal a graduális orvos és fogorvos 2000-ben a Pécsi Tudományegyetem Általános képzésben a magyar, az angol és a német Orvostudományi Karán védte meg PhD értekezését. évfolyamokon is. „A kísérletes endotoxin-láz pathogenezise patkány- 2014-ben és 2015-ben „Kiváló Gyakorlatvezető” elis- ban: központi idegrendszeri neuropeptidek és merést nyert. Mind-három nyelven sikeres elektív, abdominalis idegi afferentáció szerepe.\" – címmel. illetve fakultatív kurzusok vezetője. Angol és francia 2011-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetem nyelvből általános „C” típusú felsőfokú, német Általános Orvostudományi Karán, 2013 decem- nyelvből szakmai (PROFEX) „C” típusú felsőfokú berében nevezték ki a Kórélettani és Gerontológiai nyelvvizsgával rendelkezik. Intézet docensévé.24

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 25. oldal ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK) 15:30-17:00Táplálkozási tényezők és a fizikai aktivitás szerepe azidőskori kardiometabolikus eltérések megelőzésébenBalaskó Márta egyetemi docensPTE ÁOK Transzlációs Medicina Intézet, 7624 Pécs, Szigeti út 12.A világ népességének progresszív elhízása, illetve lakosság 67%-a napi 10 percet sem sportol, afokozott öregedése egyre nagyobb kihívást jelent naponta rendszeresen sportolók aránya 4,5%. Ezaz egészségügyi, társadalombiztosítási és szociális sajnálatos jelenség, mert a fizikai aktivitás segítellátó rendszerek számára. Magyarország sajnos megtartani a normális testtömeget, megelőzni amindkét trend tekintetében az élvonalban van. középkorúak elhízását. A rendszeres sport késleltetiTúlsúlyos, illetve elhízott a felnőtt lakosság több a korfüggő izomsorvadás (szarkopénia) és csont-mint fele. A középkorú nőknél ez az arány még 53%, ritkulás kialakulását. Az alapanyagcsere fokozásade 65 év felett eléri a 65%-ot. A túlsúlyos és elhízott mellett, az edzett izom, tartós munka során képesközépkorú és idősebb férfiak aránya pedig meghal- zsírt égetni, hozzájárulhat a diszlipidémia és azadja a 70%-ot. Hazánk korfája öregedő társadalmat inzulinrezisztencia megelőzéséhez. A rendszeresír le, amelyben a 60 év feletti korosztály aránya sport hozzájárulhat az esszenciális hipertónia2015-re elérte a 25%-ot (a 65 év felettiek pedig a betegség megelőzéséhez is. A rendszeres fizikai18%-ot), ráadásul az idős népességben a biológiai aktivitás protektív hatású az időskori központi ideg-öregedés is gyorsabb ütemű, mint a fejlettebb rendszeri degeneratív betegségekkel (mint azországokban. Alzheimer kór) szemben, mérsékli a stressz-hatá-Az öregedés során a test zsírtartalma jellemzően nő sokat, véd a depresszió ellen is.az aktív szövetek (pl. izomzat) rovására. Ugyanakkor Újabb kutatások aláhúzzák az intenzív fizikai ter-a bármely okból bekövetkező elhízás a követ- helés által megszerezhető kardiorespiratorikuskezményes inzulin- és leptin-rezisztencián, gyulla- edzettség jelentőségét a szív-érrendszeri ésdáskeltő, valamint más metabolikus (diszlipidémia, metabolikus betegségek, mint 2-es típusú diabeteskárosodott cukorterhelés) és endokrin (kortizol és mellitus megelőzésében. A mérsékeltebb, bár rend-ösztrogén szint-emelkedés) eltéréseken keresztül szeres fizikai aktivitás önmagában elsődlegesen amaga is gyorsítja az öregedési folyamatokat. szív-érrendszeri betegségek megelőzését segíti elő,Sürgető feladat olyan, mindenki számára elérhető míg a testtömeg csökkenéshez vezető diéta (edzéséletviteli módszerek kidolgozása, amelyek segí- nélkül) főként a cukorbetegség megelőzésébentenek megelőzni, illetve kezelni az elhízást és bizonyult hatékonynak. A legjobb eredmények ter-meghosszabbítják az idős korosztályok egészség- mészetesen a módszerek hosszú-távú, kombináltben eltöltött, aktív éveit. alkalmazásával érhetők el.Az öregedést befolyásoló tényezők között A komplex háttérmechanizmusok részben ismertek,kiemelkedik az egészséges testtömeg megtartása, az oxidatív stressz csökkenésétől, a gyulladásosilletve visszaállítása, az egészséges diétával kom- mediátorok visszaszorulásán, az inzulin- és leptin-binált, mérsékelten (30% körüli) csökkentett kalória- rezisztencia javulásán át az egyéb kóros endokrinbevitel, a kardiorespiratorikus edzettség, illetve a folyamatok lassulásáig. Ezen háttérmechanizmu-rendszeres, optimális fizikai aktivitás, mint biztonsá- sokat a táplálkozási tényezők és a változó minőségűgos és hatékony módszerek, amelyek mind a fizikai, és mennyiségű fizikai aktivitás, különböző mérték-mind a szellemi hanyatlást jelentős mértékben ben képesek befolyásolni, melyek ismerete segíthetkésleltetik. az optimális, öregedést késleltető, egyéni stratégiákAz elhízottak körében sajnos nagyon alacsony a kidolgozásában.tartós fogyást elérők és megtartók aránya.Magyarországon az átlagos napi kalória bevitel mais meghaladja a 3400 kcal-t, amely világviszonylat-ban magasnak számít. A felnőtt lakosság körében anapi energia bevitel több mint 11%-a származotttelített zsírokból, amely ennek a magas kalóriatar-talmú diétának az egészségtelen összetételére utal.Jóléti társadalmakban a fizikai aktivitás általánosszintje is folyamatosan csökken. Magyarországon a 25

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 26. oldal IFJ. BENKŐ SÁNDOR – ÖNÉLETRAJZ Dr. habil. Ifj. Benkő Sándor 2009-től Szegedi Tudományegyetem I. Belgyó- Oktatói tevékenység gyászati Klinika Geriátria és Krónikus Belgyógyászati 1974-től SZTE ÁOK I. Belgyógyászati Klinika, II. Osztály 2003. egyetemi magántanár, főorvos Belgyógyászati Klinika, posztgraduális 1995-2009 SZMJVÖ Szakellátás, szakfőorvos, képzés, SZTE Fogorvosi Kar, főtanácsos, habil. Med. SZTE ETSZK 1974-1995 SZOTE II. Belgyógyászati Klinika, gyakor- nok, tanársegéd belgyógyászat, geriátria-gerontológia (magyar, angol) SZTE ÁOK I. Magatartástudományi Intézet Gerontológiai-Geriátriai Tanulmányok Részleg, mb. vezetője, oktatója 1987. London King’s College, British Council, kutatói ösztöndíj Releváns egészségügyi szakmai minőség-fejlesztési tevékenységekben való jártasság bemutatása: 1983. Holland Rákkutató Intézet-Amsterdam, kutatói ösztöndíj 1981. Berlin Charitee Haematológia, 2014- GYEMSZI-OBDK geriátria és krónikus asszisztens csere betegségek országos minőségügyi 1968-1974 Szegedi Orvostudományi Egyetem ÁOK, továbbképzések megszervezése, szak- általános orvos, maspecifikus irányítás molekuláris biológia 1995-2009. SZMJVÖ szakellátás főtanácsosa, továbbképzések megszervezése, szak- Szakvizsgák maspecifikus irányítás 1981-től MTA SZBK Biokémiai Intézet, közös 2001. geriátria publikációk, előadások, kongresszusok 1979. belgyógyászat Tudományos fokozat 2002. egyetemi magántanár 2000. habilitáció 1998. Ph.D, sejt molekuláris biológia – summa cum laude26

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 27. oldal ELŐADÁS – 2016. OKTÓBER 1. (SZOMBAT) 9:00-10:15Molekuláris biológiai kutatás az öregedés,membránfluiditás, stresszválasz témakörbenBenkő Sándor1, Balogh E. Gábor2, Péter Mária2, Török Zsolt2,Gombos Imre2, Glatz Attila2, Horváth Ibolya2, Vígh László21SZTE ÁOK I. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai és Krónikus Belgyógyászati Osztály, Szeged; 2MTA SZBK BiokémiaiIntézet, Molekuláris Stresszbiológiai Kutatócsoport, SzegedMivel az öregedés következményeként sejtjeinkben kiválthattuk a sejtmédiumból hozzáférhető lipidek“hibás” (pl. oxidatív stressz által sérült) fehérjék arányának módosításával is (Péter et al., Mol.Mem.szaporodnak fel, ezért a megfelelő protein homeo- Biol, 2012). Az irodalomból ismert, hogy a hsp-sztázis (“proteosztázis”) fenntartását biztosító ún. gének stresszindukált expresszióját a Hősokk Faktordajkafehérjéink (molekuláris chaperonok) 1 (HSF1) transzkripciós faktor irányítja a hsp-génexpressziója, működése az öregedési folyamatok- promóterekben található hősokk elemekenban kulcsszerepet töltenek be. A stresszfehérje keresztül. A HSF1 membráneredetű stresszfehérjemolekuláris chaperonok (pl. Hsp70, Hsp60, Hsp27) indukcióban betöltött központi szerepét alátámasz-szintje ui. csökken az életkorral, ennek legjobb totta, hogy HSF1-et nem tartalmazó HSF1 -/- egérbizonyítéka, hogy az aberrált fehérjék által kiváltott, embrionális fibroblaszt sejtekben a hsp indukcióismert neurodegeneratív betegségek gyakorisága nagyon kismértékű a HSF1 +/+ sejtekhez képest.öregedéssel közismerten növekszik. Annak tisztázása érdekében, hogy az élettani szem-Az SzBK Molekuláris Stresszbiológia Csoportja új pontból is nagyon lényeges hőstressz hogyan modu-megközelítésben tárgyalta a fentieket. Munkáink lálja az elsődleges stresszérzékeléssel összefüggősorán bizonyítottuk, hogy a sejtes stresszválaszadó membrán mikrodoméneket, karakterizáltuk a hő-képesség redukciója az öregedés során szoros és BA-indukálta stressz hatására bekövetkezettösszefüggésben van a sejtmembránok finom- membrán-lipid változásokat (Balogh et al., BBA,szerkezeti ill. lipidösszetételbeli változásaival, a 2010). A raftképző tulajdonsággal rendelkező lipi-membránfluiditás csökkenésével. A membránjaink dek (koleszterol, ceramid és telített membránlipi-“minősége” és a stresszfehérje (Hsp) válasz közötti dek) ill. bizonyos lipid molekulaspecieszek akkumu-kapcsolat felderítéséhez különböző in vivo membrán- lációja jól megmagyarázta a korábban fluoreszcensmódosító eljárásokat (pl. katalítikus lipid hidro- mikroszkópiával tapasztalt rendezett plazmamem-génezés vagy kémiai fluidizáló ágensek használata) brán domének kondenzációját (Nagy et al., PNAS,vezettünk be. Az általunk elsőként kidolgozott 2007; Balogh et al., PLoS ONE, 2011). Azhidrogénezési technikával a sejtfelszíni membránok átrendeződőtt lipid-raftokban lokalizált különbözőszabályozottan rigidizálhatók (Benkő et al., BBA, fehérjék a lipidkörnyezetük változására úgy módosí-1987), az amfifil benzilalkohol (BA) a membránokat tottak bizonyos jelátviteli útvonalakat, hogy a plaz-fluidizálja. Kísérleteink során a hidrogénezés élő mamembrántól a sejtmagba irányuló jeltovábbítás,sejteken jelentősen csillapította, míg a BA kezelés hősokk gének aktiválódásához vezetett.már izotermális körülmények között (37°C) isjelentősen aktiválta a Hsp70 dajkafehérje expressz- Végezetül rá kívánunk világítani a stresszválasz ittióját. Összehasonlítottuk kvantitatív valós-idejű vázolt membránelméletének (Vigh et al., TiBS, 2007;PCR-rel, hogyan változik a különböző hősokk gének Törok et al, BBA, 2014;) néhány alkalmazásiexpressziója membráneredetű stressz során, ill. lehetőségére. Ezek között is kiemeljük azoknak akülönböző hőmérsékleteken. Az indukciók nagy- gyógyszerjelölteknek a kutatását-fejlesztését (Crulsága alapján a BA kezelés a 41 °C-os ún. „enyhébb” et al., Curr. Pharm. Des., 2013; Escriba et al, Progr.(lázszerű) hősokkhoz áll a legközelebb, bár a kétféle Lipid Res., 2015;), amelyek a membrán- ill. lipid-stresszor hatása nem teljesen azonos. A membrán- károsodással, valamint stresszválaszadó képességperturbáció által módosítható stresszválasz uni- csökkenéssel együttesen járó ismert betegségeketverzalitását jól igazolta, hogy azt a legkülönbözőbb (kettes diabétesz, AD) célozzák.sejtekben megfigyelhettük (Balogh et al., FEBS J.,2005; Nagy et al., PNAS, 2007) és legújabban 27

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 28. oldal BERÉNYI TAMÁS – ÖNÉLETRAJZ Dr. Berényi Tamás Sürgősségi Orvostani - Oxyologia Tanszéki Csoport, jelenleg a Semmelweis Egyetem, Aneszteziológiai és Sürgősségi Betegellátó Osztály Intenzív Terápiás Klinika Sürgősségi Orvostani – Oxyologia Tanszéki Csoport csoportvezető-helyettese. A Aneszteziológus és intenzív terápiás (1984), valamint hazai sürgősségi ellátás programjának egyik leírója. sürgősségi orvostani szakorvos (2002), egészségügyi menedzser specialista, egészségügyi szakértő. A szak- Megalakulása óta tagja a Magyar Sürgősségi Orvostani felügyeleti rendszerben jelen átalakításig országos Társaság Közhasznú Egyesületnek, 2010-től elnöke. Aktív szakfelügyelőként vett részt. A Semmelweis Egyetem tagja többek között az EuSEM-nek, az ACEP-nek, az IFEM- Sürgősségi grémiumának megalakulása óta tagja. Aktív nek, az ERC-nek, az ESICM-nek. A UEMS-ben hazánk szerepet vállal mind az ápolói, mind az orvosi graduális sürgősségi képviselője. A Magyar Resuscitatios Társaság és posztgraduális képzésben. A szakvizsgabizottság egyik alapítója. elnöke. Vezető szerepe volt a Szent Imre Kórház sürgősségi rendszerének kiépítésében, üzemeltetésében,28

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 29. oldal ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 29. (CSÜTÖRTÖK) 17:15-18:30Az idősek sürgősségi ellátásaBerényi Tamás klinikai főorvosSemmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás KlinikaA sürgősségi ellátás a betegekhez rendelt, idővel (pl. annak gyakori hiánya), légút (pl. prothesis, microsto-gazdálkodni képes, standardizált szakmai és szervezeti mia), keringés (pl. normoton shock állapot), termoregulá-allokációra épülő szemlélet. Akut jellegű ellátáson belül ció (pl. hipoterm hajlam), potenciális trauma gyako-ez a korszerű szemlélet egységében garantálja a betegek riságának vélelmezése szintjén. Az időskori-tünet-biztonságát és az ellátórendszer hatékonyságát. együttes (G-syndrome), a kontinencia zavarok, azAlkalmazhatósága kortól, nemtől, korfolyamattól, de alvásproblémák, a delírium, a demencia, a gyakori elesés,még az ellátás helyétől, időpontjától is független. A az oszteoporózis és a súlyvesztés magában nemsürgősségi ellátást egy folyamatosan nyitott felületként sürgősségi tünetegyüttes, azonban számos sürgősségikell elképzelni, ahol a beteg aktuális állapotának kórfolyamat alapját képezheti.megfelelni képes csapat végzi a betegellátását. A felület Az akut jellegű kórfolyamatok értékelése és ellátásaüzemeltetése, a probléma súlyossági fokának felis- során a korral, esetünkben az öregedéssel járó élettani ésmerése, a primer állapotstabilizálás, és az ellátói csapat kórélettani ismeretek helyes alkalmazása meghatározóbeteghez rendelése, egyben a definitív ellátásban való tényező. Abban az ellátási formában ahol párhuzamosanrészvétel a sürgősségi orvostan feladata. Ez az a medi- több akut jellegű beteg menedzselése történik és ahol azcinális tevékenység nem elsődlegesen definitív kór- idő helyes vezetésének, kimenet szempontjábólfolyamatok, hanem tünetegyüttesek ellátására és a meghatározó szerepe van, nagy a hibázás lehetősége éstünetegyüttesek rizikó szintjének helyes értékelésére súlya is egyben. Ezért is hangsúlyos, hogy a sürgősségiirányul. Ebben a specifikus stratifikációs folyamatban a ellátás felületén csapat szintű legyen a tevékenység.kor magában hangsúlyos rizikótényezőként szerepel, Ennek a csapatnak részévé kell tenni a beteget, hozzátar-jelezve a szélsőséges korcsoportok veszélyeztetettségét. tozóit és mindazon szakterület képviselőit, akik adottAz időskor, magában azért is rizikó tényező, mert az beteg, adott kórállapotában szakértelmükkel,ebben a korcsoportban nagyobb gyakorisággal megmu- készségükkel hozzá tudnak járulni a közös cél hatékonytatkozó betegségek, az összetett gyógyszerhatások és a eléréséhez. idős betegeink esetében ennek csapatnakszervezet öregedési folyamata, fiziológiásan változó meghatározó tagjai a geriáter szakorvosok, éppen úgy,reaktivitása a klasszikus tünettant jelentősen modulálja. mint a klinikai farmakológusok. A sürgősségi felület ter-Ezt a releváns tényt kell hangsúlyosan figyelembe venni a vezése és üzemeltetése során figyelembe kell venni azbetegek allokációja, sürgősségi ellátásban triázsnak egyes betegcsoport speciális ellátási igényét – így van eznevezett folyamat során. A klasszikus triázs rendszerek- a növekvő számú idősek ellátásával is. Ápolói és orvosiben, így a hazai Magyar Sürgősségi Triázs Rendszerben szinten, már képzés során hangsúlyt kell fordítani az(MSTR) is a kor meghatározó moduláló tényezőként időskorú betegekkel való kommunikáció, etikai kérdésekszerepel. kezelésének és ellátási specifikumok készség szintűAz utóbbi évtizedek demográfiai hangsúlyai és az ehhez elsajátítására. A sürgősségi felületet, szervezetileg éstársuló epidemiológiai mutatók is indokolják, hogy az kubatura szintjén is, fel kell készíteni életvégi helyzetekidős emberek akut jellegű ellátásával, hangsúlyának megoldására is. Rendszer szintjén funkcionális kapcsola-megfelelően foglalkozzunk ezzel a betegcsoporttal. Talán tot kell kiépíteni az ellátási folyamat megelőző (belépő)ezek az elvárások és az ellátórendszerek sajátosságai és követő (kilépő) egységeivel, beleértve a szociális rend-járultak hozzá, hogy egy integratív, önálló diszciplínán, a szert is, átjárást biztosítva az ott tevékenykedő Kollegáksürgősségi orvostanon belül, a gyermek sürgősségi számára.ellátás mellett, szubdiszciplináris szinten beszélünk az Az akut jellegű ellátás kihívásaira a beteghez integráltidőskori sürgősségi ellátásról. ellátási rendszer számos ponton ad hatékony választ.Az öregedés folyamatában számos perkondicionáló Ennek a rendszernek biztosít felületet a sürgősségitényező vetül össze zajló krónikus kórfolyamattal, kap- ellátás. Ezen a felületen csapat jelleggel számos szak-csolódó multiplex gyógyszerhatással és az öregedésből terület képviselőjének kell tevékenyen megjelennie. Aadódó csökkenő rezervvel. Az öregedés folyamatával vál- klasszikus csapatmunka, a benne rejlő „bus factor” mind,tozó farmakológia hangsúlyok (kinetika, hasznosulás, mind hatékonyságot, hasznosságot szolgáló tényező.megoszlás, klírensz, dinamika) és az összetett, gyakorta Idős betegink ellátásának akut fázisában ez a csapat jellegiatrogén szintű (prescribing cascade) gyógyszer együtt- biztosíthatja csak az optimális, kimenetet mennyiségi éshatások komplexitása az idős betegek akut ellátási csapa- minőségi szempontból is meghatározó döntést. Újabb éstában jelöli a klinikai farmakológus helyét, szerepét. A újabb specifikumok, szub-szubspecializtások meg-primer panasz, tünetegyüttes felismeréséhez speciális jelenése helyett, ennek a szemléletnek a térnyerésétkommunikációs technika, az inputot meghatározó speciális javaslom támogatni. Ebben a megközelítésben, idősállapotok gyors értékelési készsége (látás, hallás, mentális betegeink érdekében a geriater szakorvosoknakállapot) szükséges. Az idős korra jellemző fiziológiás- és meghatározó szerep jut a „sürgősségi” csapatban éskórfolyamatok a sürgősségi fókuszált, perfúziós-oxige- ezáltal a sürgősségi orvosok is betölthetik meghatározónizációs egyensúlyt megítélő vizsgálatok átértékelését integratív szerepüket.teszi szükségessé – tudatállapot (pl. delírium), fájdalom 29

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 30. oldal BOGA BÁLINT – ÖNÉLETRAJZ Dr. Boga Bálint Dr. Boga Bálint (1938) További gerontológiai vonatkozású megbízatásaim voltak: 1962-ben végeztem a Budapest Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Belgyógyász, Hazai: M. Szociálpolitikai Társaság alelnöke, szociális klinikai onkológus és geriáter szakorvos vagyok. PHARE-program irányító bizottságának tagja, UNI- Belgyógyászként eleinte hematológiával foglalkoz- CRI program részvevője, a MTA Felnőttoktatási tam. Albizottságának tagja; Nemzetközi: Európa Tanács geroedukációs, az EK 1980 és 1992 között geriátriai, onkológiai és angio- COST A5 gerontechnológiai projektjének részt- lógiai feladatokat ellátó krónikus osztály vezetője vevője, az International Federation on Ageing igaz- voltam a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban, majd gató tanácsának tagja. Több gerontológiai témájú 1992-2003 között a Károlyi Sándor Kórházban aktív, külföldi tanulmányúton, kongresszuson vettem gasztroenterológiai profilú osztály vezetője. részt ( a budapesti világkongresszusnak, 1993-ban, egyik szervezője voltam). 2003 óta a hospice-ellátásban dolgozom, két főiskolán gerontológiai tárgyat oktatok. Közel száz szakmai előadásnak, kb. 60 szakdolgo- zatnak, 8 könyvrészletnek szerzője voltam. 1983 óta vagyok a Magyar Gerontológiai (most: és Geriátriai) Társaság tagja, Saját önálló szakkönyvek: 1990-től a Vezetőség tagja, Klinikum és farmakoterápia időskorban (orvosi rész 2005-2010 között alelnöke, majd elnöke voltam. főszerkesztője), Pillantás a dombról (19 fejezet a gerontológia területéről). 1985-ben elnyertem a Haranghy László díjat. A fő kutatási és elemzési területem az idősek egészség- Főbb kitüntetéseim: ügyi és szociális helyzetének, ellátásának kapcso- Egészségügy Kiváló Dolgozója, Magyar Köztársaság lata, határterületi kérdések. Érdemrend Kiskeresztje, Batthyány-Strattmann Díj, Újpest Díj.30

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 31. oldal ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK) 9:00-10:00Az \"aktív idősödés\" paradigma kialakulásaés fejlődéseBoga Bálint főorvos, az MGGT volt elnökeMagyar Hospice AlapítványAz idősödés biológiai folyamata a funkcióképesség Most általában a részletesebben kidolgozott for-és következményeként a tevékenység csökkenésé- mulát idézik (1998, Rowe, Kahn). Ebben az aktivitásvel jár. Az emberiség történetében már a korábbi több összefüggésben szerepel.periódusokban is találkozunk az aktivitás valami- Az aktivitás a folyamat, a sikeresség pedig az ered-lyen formában való fenntartására irányuló javasla- mény. Az aktív idősödés igazán paradigmává akkortokkal, mely a hanyatlás ellen hat (Cicero, Zerbi, vált, amikor a nemzetközi szervezetek magukénakHufeland). vallották és meghirdették, mint követendő szakma-A 20. század a gerontológia tudománya meg- politikát (WHO, ENSZ, Európai Unió).születésének korszaka, különösen a 2. világháborúután fejlődött. Kiinduló pontnak tekinthető az ún. Kiemelendő a 2002 évi madridi WHO-csúcs, ahol„disengagement” (kivonulási) teória (1961, definiálták az aktív öregedés fogalmát („egészség,Cumming, Henry), amely az idősek számára az aktív részvétel, biztonság optimalizálása az életminőségévek után a passzív nyugalmat javasolja. Ezt javítása céljából”). Az EU 2012-t az aktív idősödéskövetően hamarosan megjelent ennek ellen- évének jelölte ki. Az alap-paradigma az utóbbitéteként az aktivitási (Havighurst), valamint a konti- évtizedekben két irányban teljesedett ki. Egyrésztnuitási (Atchley) teória, amelyek a megmaradó pszichológiai és spirituális tényezőkkel kiegészítésfunkciók gyakorlását és új tevékenységek indítását szükségességét tartották elengedhetetlennektartják célszerűnek idősek számára, az öregedési (Wong, Tornstam: gerotranszcendencia). Moodyfolyamatok lassítása céljából. Ez az elv egyre széle- bevezette a „tudatos idősödés” (conscious ageing)sebb körben polgárjogot nyert. A fizikai és szellemi fogalmát, amely a sikeres idősödés fogalmáhozaktivitás („active ageing”) biológiai és pszichológiai illeszti az autonómia, életelégedettség, az élethatásmechanizmusok révén pozitív szomatikus, értelmének kérdéskörét. Másrészt az ún. „spektrumlelki és szociális hatásokat eredményez. modellben” pedig a szerzők (Martin, Dillen) az elvek1990-ben jelent meg a ”sikeres idősödés” (successful konkrét, egyedeknél alkalmazható módszertanátageing) társuló paradigma az öregedéstudomány írták le.és a gyakorlat világában (Baltes), úgy mint egyesidőseknél az életmód következtében elért pozitívkimenetel és ennek alapján javasolt életvezetésirezsim. 31

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 32. oldal CSÁSZÁR ALBERT – ÖNÉLETRAJZ Dr. Császár Albert Születési idő: 1953.06.16. 1993 Nemzetközi Atherosclerosis Társaság 1995 Ösztöndíj, Fort Worth Egyetem, Biokémiai Egyetem: Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Intézet, Dallas, USA Általános Orvostudományi Kar, 1979 Fogarty Ösztöndíj, Rockefeller Egyetem, Genetikai Intézet, New Szakképesítések: 1983 Kórbonctan, kórszövettan Szakmai publicisztkai munka: 1987 Belgyógyászat Könyv szerkesztés: 4 db 2000 Geriátria Könyv fordítás: 1 db 2006 Klinikofarmakológia Könyvfejezet: 9 db Munkahelyek: Impakt faktorral rendelkező angol közlemény: 51 1979-1983 Semmelweis Orvostudományi Egye-tem I. Magyar nyelvű közlemény: 198 sz. Patológiai és Kísérletes Rák-kutató Impakt faktor: 134,2 (MTMT, 2016) Intézet, egyetemi tanársegéd Idézettség (önidézettség nélkül): 1682 (MTMT, 2016) 1983-1999 Semmelweis Orvostudományi Egyetem Hirsch index: 20 ÁOK, III. sz. Belgyógyászati Klinika, egyete- Díj: 2010: Magyar Hypertonia Társaság, „Az Év mi adjunktus Legkiemelkedőbb Angol Nyelvű Közleménye” (Balogh S., 1999 Semmelweis Egyetem ÁOK, Gerontoló-giai Kiss I., Császár A: Toll-Like Receptors: Link between Központ, egyetemi tanár, igazgató „Danger” Ligands és Plaque Instability. Current Drug 1999-2000 Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem, Targets 2009, 10(6):513-518,) I.sz. Belgyógyászati Klinika, egyetemi tanár, Orvostudományi folyóirat szerkesztő: klinikaigazgató 1998 - Hypertonia és Nephrologia c. lap – szerkesz- 2000-2001 Semmelweis Egyetem Egészségtudo- tő bizottsági tag mányi Kar, Belgyógyászati és Geriátriai 2000-2004 Lege Artis Medicinae – szerkesztőbizott- Klinika, egyetemi tanár, klinikaigazgató sági tag 2001-2007 Országos Gyógyintézeti Központ, 2000-2007 Current Atherosclerosis Report, Magyar Belgyógyászati Osztály, osztályvezető Kiadás - főszerkesztő főorvos 2005-2010 MOTESZ Magazin - szerkesztőbizottsági tag 2007- HM Állami Egészségügyi Központ, majd MH 2011- World Journal of Pharmacology – 2011- EK Honvédkórház II. Belgyógyászati Osztály, szerkesztőbizottsági tag osztályvezető főorvos ISRN Vascular Medicine – Tudományos fokozat: szerkesztőbizottsági tag 1993 Orvostudomány kandidátusa Szakmapolitikai tevékenység: 1998 Habilitációs fokozat 1994-2002 Magyar Atherosclerosis Társaság – főtitkár 1999 MTA doktora 1994-2002 Magyar Orvostudományi Társaság Szövet- Egyéb érdemek: sége (MOTESZ) elnökségi tag, főtitkár Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2002 6 PhD végzett hallgató mentor-tevékenysége (Semmel- helyettes weis Egyetem) 2000-2004 Geriátriai Szakmai Kollégium – elnök 2000-2005 Magyar Gerontológiai Társaság – elnök 2003- Magyar Kardiológusok Társaság Tudományos Ösztöndíjak: Metabolikus Munkacsoport – vezető 1989-1990 Soros Ösztöndíj, Innsbrucki Egyetem, 2009-2014 Magyar Hypertonia Társaság – vezetőségi Biológiai és Genetikai Intézet, Ausztria tag 1990-1991 Osztrák Állami Ösztöndíj, ugyanott 2008-2014 MOTESZ Orvosszakmai és Finanszírozási 1991 DAAD Ösztöndíj, Regensburgi Egyetem, Bizottság - tag Orvoskémiai és Genetikai Intézet, Német- 2012- MAB referens ország 2013- EMA nemzetközi konzultáns32

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 33. oldal ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK) 14:15-15:15Időskorban is szükséges a koleszterincsökkentőkezelésCsászár Albert egyetemi tanárosztályvezető főorvos, MH Egészségügyi Központ Honvédkórház, II. sz Belgyógyászati OsztályA kardiovaszkuláris primer prevenció vonatkozá- A másik mérföldkőnek a 80. életév tekinthető,sában 75 éves korig a mérsékelt hatékonyságú amikor is mind a primer, mind a szekunder preven-statin kezelés (2,6 mmol/l célérték, vagy 30-50%-os ciót érintve nem ajánlott a kezelés.LDL-C csökkentés javallt), míg 75 év fölött ebben az A rizikó stratifikációtól eltekintve mindenképpenesetben a már tartó kezelés 80 éves korig foly- hangsúlyozandó, hogy az idősek általános állapotá-tatható, amennyiben a kezelés tolerálható. nak, körülményeinek megítélése az előbb említettSzekunder prevencióban 75 éves életkorig erőteljes két határvonalon túlmenően is az individualizáltstatin kezelés indokolt (1,8 vagy 2,6 mmol/l LDL-C terápia elmaradhatatlan részét jelenti. A 65 év felettcélérték, vagy >50% LDL-C csökkentés). 75 év felett is már előforduló, de 75 év felett mindenféleképpena 2,6 mmol/l célérték és a 30-50%-os LDL-C fennálló komorbiditás lehetősége, valamint a poli-csökkenés, azaz a mérsékelt intenzitású statin dózis farmácia megléte szükségessé teszi a lelkiismeretesjavasolt 80 éves korig. megítélést, azaz a máj, a vese és a mentális funkciókTehát a 75. év mind a primer, mind a szekunder pre- ellenőrzését, valamint a mellékhatásokra való oda-venció vonatkozásában egy határvonalat jelent. figyelést. 33

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 34. oldal CSÁSZÁR TAMÁS – ÖNÉLETRAJZ Dr. Császár TamásCsaládi állapot: nős Szakmai tevékenység:Születési idő: 1951.03.02.Születési hely: BudapestLakcím: 8900 Zalaegerszeg, Berzsenyi D. u. 13. 2000-től Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság Vezetőségének tagja harma-Telefon: +36 30 9868199 dik ciklusbanTanulmányok: 2000 - Geriátriai Szakmai Kollégiumi Tanács tagja harmadik ciklusban1970 -1976 Semmelweis OTE Budapest1981 Belgyógyászat szakvizsga 1996.09.01- Magyar Belgyógyász Társaság és az ORFM Társaság tagja1988 Német középfokú nyelvvizsga1999 Mozgásszervi rehabilitáció szakvizsga2000 Geriátria szakvizsga 2013.10.01. Pécsi Tudományegyetem Egészség- tudományi Kar ZKK óraadó oktatója2007 Európai Számítógép-használói Jogosítvány gerontológia és geriátria tantárgyban Nyugat-Magyarországi Régió geriáterMunkahely: szakfelügyelő főorvosi kinevezés1976.09.20 – 1994.07.31. Kitünetések: Zala Megyei Kórház I. Belgyógyászat 1984 Főigazgató Főorvosi Dicséret 1987 Intézmény Kiváló Dolgozója1994.08.01- osztályvezető.főo. 1993 Nívódíj tudományos munkáért Zala Megyei Kórház Geriátria, Krónikus 1999 Nívódíj tudományos munkáért Bel és Mozgásszervi Rehabilitáció 2003 Nívódíj tudományos munkáért 2003 Oklevél a Zala Megyei Kórház 150 éves2007-től aktív geriátriai tevékenység 10 ágyon évfordulója alkalmából2012.07.01- Nyugat-Magyarországi Regió Geriátrai 2010 Zala Megyei Kórházért elismerés Centruma: 15 ágy aktív geriátria, 45 2010 Miniszteri Dicséret ágy krónikus utókezelés, 5 ágy 2015 PTE címzetes egyetemi docensi kinevezés mozgásszervi rehabilitáció. Szakmai szempontból az ellátórendszerhez 24 Tudományos tevékenység: ágyas Ápolási osztály is tartozik. A Geriátria progresszivitási szintje: II. 12 első szerzős és 2 társ szerzős közlemény, kb. 70 előadás kongresszusokon, konferenciákon, tovább-2013.10.01- Az osztály geriátria szakirányra rész- képzéseken. akkreditált szakképző hely .34

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 35. oldal ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK) 17:15-18:30D-vitamin ellátottság 75 év feletti idős betegekkörébenCsászár Tamás c. egyetemi docens, osztályvezető főorvosZala Megyei Szent Rafael Oktatókórház, Geriátria, Krónikus Belgyógyászat ésRehabilitációs Osztály, ZalaegerszegBevezetés: A D-vitamin fontos szerepet játszik a kalci- szükséges a csonttömeg fenntartásához, az izom-umháztartásban, de az immunológiai és a sejtanyag- erőhöz és az egyensúlyhoz. A D-vitamin csökkenti azcsere folyamatokra is nagy hatással van. Az idős kor- esések kockázati tényezőit és a csípőtáji törésekban – 75 év felett – sem a táplálékkal bevihető, sem a számát. Központi szerepe van a fertőző betegségekbőrben képződő D-vitamin mennyisége nem kivédésében, a szervezet védekezésében, az emlő-, éskielégítő. Idős korban gyakran fordul elő D-vitamin- vastagbélrák , a szív és érrendszeri betegségek, a dia-hiány, erről azonban hazai adat alig fordul elő. betes, a depresszió megelőzésében.Célkitűzés: A szerző idős korú betegek D-vitaminszintjének felmérését tűzte ki célul a megfelelő D-vita- D-vitamin szint meghatározás indokai: D-vitaminmin ellátottság biztosítására számukra leginkább hiányos betegek azonosítása és a D-vitamin pótlás ered-kedvező hónapokban saját beteganyag elemzése ményének monitorozása. A labor az össz-25-OH-Dalapján. Módszer: 2015 május-június-július hónapok- vitamin szintjét határozza meg. A normál érték: 30,1-ban a Geriátria Centrumba felvett 108 idős betegben 55,0 ng/ml. Súlyos a D-vitamin hiány 15ng/ml alatt,határozták meg a szérum totál D-vitamin szintjét. enyhe D-vitamin hiányt jelez a 15-30ng/ml közötti érték.Eredmények: A betegek átlag D-vitamin szérumszint- Optimálisnak a 30-55 ng/ml közötti szint felel meg.je 13,3 ng/ml volt. Csupán a betegek 2%-ában voltmegfelelő a D-vitamin ellátottság (több, mint 30 D-vitamin szint mérése javasolt:ng/ml). A vizsgált betegek 6,7%-ánál D-vitamin hiány - idősotthonban élők, idősek többszöri elesése,állt fenn (15-30 ng/ml között). A betegek 91%-ánál - osteoporosis, hyperparathyreosis, diabetes mellitus,súlyos (kisebb, mint 15 ng/ml) D-hipovitaminózis volt - felszívódási zavarokkal járó betegségek, krónikusigazolható. Következtetések: Az időskorú betegek D-vitamin ellátottsága még a legkedvezőbb évszakban obstruktív tüdőbetegség,sem megfelelő. Idős korban ajánlott a D-vitamin szint - krónikus vese-, májbetegség, antikonvulzívumok,ellenőrzése és szükség esetén pótlása a rendelkezésreálló napi 1000 illetve 3000 NE-t tartalmazó D-vitamin glükokortikoidok tartós szedése esetén.készítménnyel. Legújabban a 30000 NE tartalmú D-vitamin feltöltő – 3 hónapon át hetente egyszeri – A Zala Megyei Kórház Geriátria Centrumban 2015.majd ezt követően havonta egyszer történő adásával. május-június-július hónapokban 103 idős betegnélKulcsszavak: idős kor, D-vitamin ellátottság, D-vita- (75 nő, 28 férfi) történt a 25-OH-D vitamin szintmin pótlás meghatározása immunkémiai módszerrel (Roche Modular E). A betegek átlagéletkora nőknél 83,5 év,A D-vitamin hiánya világszerte jellemző egészségügyi férfiaknál 81,7 év. Az átlagos D-vitamin szint 13,03probléma, Európában 40-70%-ra tehető a gyakorisága. ng/ml volt (nőknél 13,81ng/ml, férfiaknál 12,24Szervezetünk három D-vitamin forrása: a táplálékkal ng/ml). Csupán a betegek 2%-ában - 2 betegnél - voltfelvehető D2 vitamin (ergoszterol), a bőrben UV-sug- megfelelő a D-vitamin ellátottság, akik osteoporosisarak hatására képződő D3 vitamin (kolekalci-ferol) és miatt napi 1000 NE D3-vitamint és 600 mg kalcium-a per os bevitel. Ahhoz , hogy aktívvá váljanak, előbb citrátot szedtek. A betegek 6,7%-ánál – 7 betegnél –a májban, majd a vesében enzimek segítségével át kell enyhe D-vitamin hiány állt fenn. A betegek 91%-ánálalakulniuk hatékony D-vitaminná. A táplálék D-vita- – 94 betegnél – súlyos D-hipovitaminózis igazolódottmin forrásai a halmáj olajok, máj, tojás, tej és tejter- a nyári hónapok ellenére.mékek, margarinok, méz, csiperkegomba, zabpehely,élesztő, búzacsíra. A D-vitamint azonban táplálékkal Következtetéseknem lehet kellő mennyiségben a szervezetbe juttatni. Fokozott kockázatnak kitett egyéneknél, időseknélA napfény hiányából eredő D-vitamin hiány az állandó egész évben – a nyári hónapokban is – javasolt a napiéjszakai műszakban dolgozókat, a zárt ruházatot 1000 NE, azaz havonta 30000 NE Vitamin D3 adása. Téliviselőket, az északi országokban élőket – ahol és tavaszi hónapokban megelőzés céljából 2 hetentehosszúak és hidegek a telek –, az időseket és az 30000 NE bevitele javasolt. Egy átlagos felnőttnekápolási, gondozási otthonokban élőket veszélyezteti. naponta 1500-2000 NE a D-vitamin szükséglete.Az idősödéssel mind kevesebb D-vitamin kerül a Terápiás célból, súlyos D-vitamin hiány esetén feltöltőszervezetbe. A csontok állapota romlik, csökken az dózisként hetente 30000 NE adandó három hónaponizomerő, következménye a gyakori elesés. D-vitamin át, majd havonta egyszer 30000 NE. A D-vitamin terápia alatt naponta 600-1200 mg kalciumbevitel szükséges. 35

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 36. oldal EGERVÁRI ÁGNES, GRESZ MIKLÓS – ÖNÉLETRAJZ Dr. Egervári Ágnes dr Egervári Ágnes neurológus, neuropathológus, kidolgozója/ résztvevője (2007-11 HGCS I-III, szten- szociális szakember. derdizációs projekt) Közel 20 éve foglalkozik hivatásszerűen idősgon- Rendszeresen oktat graduális és posztgraduális dozással: 115 férőhelyes tartós és átmeneti bent- szociális és egészségügyi képzésekben, szerepel lakásos idősellátást, demens betegek nappali és hazai és nemzetközi rendezvényeken. bentlakásos gondozását, fogyatékkal élők számára Tagja a Szakmai Kollégium Geriátriai és Krónikus támogató szolgálatot valamint szakápolást működ- Ellátás Tagozatának valamint az Idősügyi Szakmai tető civil intézmény (Boldog Gizella Alapítvány) Kollégiumnak. A Szociális Klaszter Egyesület elnöke, létrehozása, szakmai és gazdasági működtetése a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság fűződik a nevéhez. vezetőségi tagja és az ELTECA (európai LTC szakmai Számos szociális és egészségügyi – szociális szervezet) alapító tagja. határterületi szakmai és szakmapolitika projekt 2015 óta a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója INDA STRATÉGIA: Interprofesszionális képzési programok jelentősége Egervári Ágnes főigazgató, elnök Katolikus Szeretetszolgálat, Szociális Klaszter HÁTTÉR, CÉLKITŰZÉS: szintjein és személyre – élethelyzetre szabott megoldásokat kínálnak a betegnek és otthoni gon- Napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi dozójának kihívása világszerte a demencia. Még ma is gyakran az öregedés természetes részeként kezelik a MÓDSZER(EK): szellemi hanyatlást, noha a korral együtt járó feledékenység és a demencia szindrómák között A Katolikus Szeretetszolgálat három évizedes óriási a különbség. A hiányos ismeretekkel össze- tapasztalattal rendelkezik a demenciával élők gon- függ, hogy a betegség tabu és gyakori a stigma- dozásában, a szociális módszertanban. A témakör- tizáció. ben eddig rendelkezésre álló kevés, érzékenyítő- Nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok azt iga- nek nevezhető képzés – elsősorban a szociális zolják, hogy a demenciával élők korai diagnózisa és ellátórendszeren belül foglalkoztatottak tovább- gondozásba vétele, a gondozó családoknak képzési lehetőségeként – nem teszi lehetővé valós nyújtott megfelelő támogatás jelentősen késlelteti kompetenciák kialakítását. A demenciához kap- a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételét és csolódó interprofesszionális szolgáltatások mega- számos kórházi felvételt megelőzhet. Olyan segítő lapozása projekt (TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0007) szakemberekre van szükség, akik széleskörű gyakor- keretében megterveztünk és elindítottunk egy lati ismeretekkel rendelkeznek a betegségről, a olyan komplex szakképzési és továbbképzési prog- mindennapi életet ellehetetlenítő kísérő jelen- ramot ami erre a hiányterületre kíván reagálni. ségekről, eligazodnak az ellátó rendszer különböző36

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 37. oldal ELŐADÁS – 2016. OKTÓBER 1. (SZOMBAT) 11:15-12:25A képzés központi eleme az interprofesszionalitás. szakemberek közös szókincsre, fogalomrendszerreA szakmai program új szemléletű, gyakorlati meg- tettek szert, amely nagyban megkönnyíti az egyesalapozottságú tananyagra épül, amely egészségü- területek közötti átjárást és egymás megértését, azgyi és szociális szakemberek továbbképzésében, interprofesszionalitás megvalósulását.valamint hozzátartozók, önkéntes segítők ismeret Ez a program alapozta meg a demencia szakgon-bővítésében egyaránt jól alkalmazható. dozó elnevezésű új OKJ szakképzés kidolgozását.A program során interaktív tananyagfejlesztés, A szakmai és vizsga követelményrendszer, azvalamint módszertani anyagok,ajánlások kifej- elkészült módszertani anyagok tapasztalatainklesztése is megvalósult, amelyek a jelenlegi szolgál- alapján alkalmasak az eltérő alapképzettségű szak-tatástartalmak korszerű elemekkel történő bővíté- emberek szemléletének formálására.sére fogalmaznak meg javaslatokat a szociális és Az egészségügyi és a szociális ellátórendszeregészségügyi ellátás területén dolgozó szakem- valamint a család és a közösségek erőforrásainakberek számára. összekapcsolása számos előnnyel jár; javítja a betegek és a gondozó családok életminőségét aEREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK: hosszú kórlefolyás során. A gondozási lehető- ségekről való ismeretek bővülése és a stigmatizá-2015 -ben 350, a szociális ellátórendszerben dol- ció csökkenése az egész társadalom számára fontos;gozó szakembert készítettünk fel tanfolyami költséghatékony gondozási modellek megvaló-keretben arra, hogy képesek legyenek felvilá- sulását eredményezi. A Katolikus Szeretetszolgálatgosítást adni és szakszerű támogatást nyújtani, oktatási és módszertani központjában elérhető,megalapozott tudásuk legyen a demenciával járó akkreditált szociális és egészségügyi képzéseinkfizikai, pszichés és szociális változásokról. Ezek a iránt tapasztalt folyamatos érdeklődés alátámasztja mindezt. Dr. Fekete MártaTanulmányok, végzettség: Szakmai tapasztalat:2014- Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálko- 2014- Nógrád Megyei Kormányhivatal,2013. dástani Doktori Iskola Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv,2010. Semmelweis Egyetem, egészségbiztosítás 2013-2014. orvosszakértő2003. szakorvosa képesítés Richter Gedeon Nyrt. – központi1999. Károly Róbert Főiskola, rehabilitációs gaz- 2007-2013. ideg-rendszeri kórképek gyógyszer- dasági menedzser képesítés fejlesztésének támogatása1998. Semmelweis Egyetem, aneszteziológus és 2006-2007. Aegon Magyarország Általános intenzív terápiás szakorvos képesítés 2004-2005. Biztosító Zrt., vezető kockázatel- Szegedi József Attila Tudományegyetem, 1998-2004. bírálási orvosszakértő Gazdaságtudományi Kar; egészségügyi Szent Rókus Kórház és intézményei, közgazdasági és menedzser szakokleveles klinikai igazgatóhelyettes orvos képesítés XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, orvosigazgató Általá-nos Orvostudományi Kar, általános Magyar Honvédség Központi orvos képesítés Honvéd-kórház, aneszteziológia és intenzív terápiás ellátás 37

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 38. oldal ELŐADÁS – 2016. OKTÓBER 1. (SZOMBAT) 11:15-12:25 Mit nem tudunk a demenciáról? Fekete Márta orvosszakértő Budapesti Corvinus Egyetem – Gazdálkodástani Doktori Iskola Mi is az, hogy demencia? Hány embert érint? Hogyan 2. ábra: A 65 és a 80 év felettiek arányának alakulása a élnek ők? Kik segítik őket? Hogyan kellene segíteni őket 15-64 éves korosztályhoz képest 2013-ban és 2060-ban és családjaikat? Mennyibe kerül ez a segítség? Egyáltalán tudjuk-e, hogy a demencia mekkora teher a társadalom- Eszerint, míg minden 65 év felettire 2013-ban még 4 aktív nak? korú jutott, addig 2060-ra már csak 2 jut; és ez a változás Csak néhány kérdés azok közül, melyek megválaszolás még drámaibb a 80 év feletti korosztály tekintetében, vagy a válaszok széles közönséggel való megismertetése mert míg 2013-ban több mint 16 aktív korú jutott egyaránt szükséges lenne ahhoz, hogy a demenciával egyetlen 80 év felettire, addig 2060-ban már csak 5 jut élők és családjaik mindennapjain javíthassunk, és mind- majd. ezt gazdaságilag is fenntartható formában tegyük. Az idősek arányának jelentős növekedése számos tár- Tekintettel arra, hogy a nemzetközi becslések szerint sadalmi és gazdasági következménnyel jár, ugyanakkor a legalább 100 ezer ember él hazánkban demenciával, így demenciára fókuszálva előrevetíthető, hogy várhatóan a az érintett több százezer hozzátartozót és a speciális mostaninál jóval magasabb betegszámmal kell számol- gondoskodási szükségletet figyelembe véve komoly tár- nunk, akiknek az ellátását jóval kevesebb aktív korú tudja sadalmi problémával állunk szemben. majd bármely szempontból támogatni, tehát rájuk A demencia – legtöbb esetben – idős korban jelentkező arányaiban az eddigieknél sokkal nagyobb teher hárul. tünetegyüttes, így a demográfiai trendek alapján előre A demenciával élő betegek egy részét családja otthon jelezhető a prevalencia alakulása. Hazánk az Európai Unió ápolja, felügyeli, míg vannak, akik idősotthonokban Statisztikai Hivatalának (Eurostat) becslése szerint, mely élnek, mások pszichiátriai betegeknek fenntartott alapul szolgált az Európai Bizottságnak a társadalom intézményekben kapnak tartós ellátást. A demenciával elöregedésével foglalkozó tanulmányához is, kiemelten élő betegek gondozásában a szociális és egészségügyi érintett a koreloszlás kedvezőtlen változásában. A 2060- ellátó rendszer együttműködésére kifejezetten nagy ra vonatkozó előrejelzés az idősek, különösen a 80 év szükség lenne. Igaz ez a családi körben történő ápolás, felettiek arányának drámai növekedését mutatja az őket gondoskodás támogatása és az intézményben történő anyagi és fizikai értelemben is ellátni képes aktív ellátás esetére is. korúakhoz, tehát a 15-64 éves korosztályhoz képest. Ma nem ismert, hogy hazánkban a demenciával élők milyen arányban részesülnek bármelyik ellátási for- 1. ábra: Magyarország népességének korcsoportonkénti mában, hisz a betegek száma sem ismert pontosan. Nem eloszlása 2013-ban és 2060-ban tudjuk, hogy az otthoni ápolás leginkább mely család- tagokat érinti, mekkora időtartamban, milyen – akár EURODEM, EuroCoDe fizetett munkától vagy más – tevékenységtől elvéve az Ageing Report: Economic and budgetary projections for the 28 időt végzik a gondoskodást. Nincs tehát semmilyen szo- EU Member States (2013-2060) - http://ec.europa.eu/economy_ cio-demográfiai összképünk az érintett családokról, hoz- finance/publications/european_economy/2015/pdf/ee3_en.pdf zátartozókról, ahogy nincs ismeretünk az anyagi helyzetükről és egészségi állapotukról sem. Mindezen 2060-ra az előrejelzés szerint a 65 év felettiek aránya információk szükségesek lennének ahhoz, hogy valóban jelentősen, közel duplájára emelkedik, és ez az aktív az igényeknek és szükségleteknek megfelelő támogatási korúak arányának hasonló mértékű csökkenése mellett formákat nyújtson az állam. lesz tapasztalható.38

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 39. oldal FERENCSIK MÁRIA – ÖNÉLETRAJZ Dr. Ferencsik MáriaDr. Ferencsik Mária főorvos – 2000- GRADUÁLIS ÉS POSZTGRADUÁLISAnyja neve: Holló Erzsébet – 1998-2011 GERIÁTRIAI SZAKORVOSKÉPZÉSBENSzületési hely, idő: Miskolc, 1954.02.26. – 1996-1998 VALÓ RÉSZVÉTEL – 1994-1998 Kossuth Zsuzsanna Gimnázium ésSzakképesítések: – 1995- Egészségügyi Szakközépiskola HÍD program – geriátria oktatásGeriátriai szakorvos 2000 – 1993-1997 SZTE Családorvosi Tanszék – geriát-Belgyógyász szakorvos 1992 riai továbbképzés családorvosokKlinikai Laboratóriumi ismeretek 1987 számára Kossuth Zsuzsanna Gimnázium ésMunkahelyei: Egészségügyi Szakközépiskola Szak- ápolói tagozat – belgyógyászat– 2007. október 1 től jelenleg is – SZTE ÁOK I. oktatása Belgyógyászati Klinika, Geriátriai és Krónikus SZTE Egészségügyi Főiskolai Kar Belgyógyászati Osztály - főorvos Védőnői Szak Geriátriai blok elmé- leti-gyakorlati oktatása, valamint a– 2005.07.01-2007.09.30-ig Szeged Megyei Jogú diplomás ápolóknál 1996 óta gya- Város Önkormányzati Kórház Orvosigazgatója korlati oktatás SZTE ÁOK orvostanhallgatóknak III.– 1993.05.02-től adjunktusként, majd 2001.07.01- évben belgyógyászat propedeutika től részlegvezető főorvos a Szeged Megyei Jogú gyakorlati oktatás Város Önkormányzat Kórháza Gerontológiai és Krónikus Belgyógyászati Osztályán Szakmai közéleti tevékenység:– 1988.05.01-1993.05.01-ig SZOTE II. sz. Belgyó- – 2002.10.20- Csongrád Megyei Orvosi Kamara gyászati Klinika szakorvos haematológiai titkára munkacsoport – 1998-tól Országos Orvos Kamarai küldött– 1980.10.01-1988.04.31-ig SZOTE Anatómiai és – 1993-tól Gerontológiai Társaság tagja Fejlődéstani Intézet egyetemi tanársegéd – 2009-től a Geriátriai Szakmai Kollégium tagja – 2009-től a Geriátriai Társaság vezetőségi tagjaOktatói tevékenység:– 2013 - Geriátriai szakápolói oktató GYEMSZI 39

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 40. oldal ELŐADÁS – 2016. OKTÓBER 1. (SZOMBAT) 9:00-10:15 Geriátriai és Krónikus Belgyógyászati Osztály együtt- működésének tapasztalatai-esetismertetésen bemutatva. Ferencsik Mária, Kuk Ilona, Varga Gabriella, Zöllei Magdolna Szegedi Tudományegyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai és Krónikus Belgyógyászati Osztály, Szeged Háttér: A Szegedi Tudományegyetem I. sz. Eredmények: A Geriátriai osztályon kezelt betegek Belgyógyászati Klinikájához 2007. október 01.-én CMI: 1,056. Két ellátott eset kapcsán szeretnénk integrálódott – korábban az SZ.M.J.V. Önkor- bemutatni az akut, a krónikus és a rehabilitációs mányzat Kórházában létrehozott – Geriátriai és ellátást is igénybe vett betegek kórtörténetéti Krónikus Belgyógyászati Osztály látja el a Dél- adatait. Alföldi régió idősödő és krónikus betegségben szenvedő betegeinek jelentős részét. A betegek terhelése szempontjából az a célszerű ellátási forma, ahol a szolgáltatás teljes vertikumát Célkitűzés: 2010.-2015. években áttekinteni a megkapja. betegforgalmi adatokat a Geriátriai és a Krónikus Belgyógyászati osztályon. A környezet és az ellátó személyzet is állandó, a hozzátartozók is a gyógyító folyamat részesei. Módszer: Geriátriai osztály betegforgalmi adatai40

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 41. oldal GRESZ MIKLÓS – ÖNÉLETRAJZ, ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 29. (CSÜTÖRTÖK) 16:00-17:00Dr. Gresz MiklósDr. Gresz Miklós 1990-2001-ig az Országos Mentőszolgálat Kórháza Traumatológiai osztályán dolgozott.1981-ben szerzett általános orvosi diplomát.1985-ben általános sebészi, 2001-2011 az Országos Egészségbiztosítási2005-ben egészségbiztosítási szakvizsgát tett. Pénztár Finanszírozási Főosztályán,1999-ben Felsőfokú általános menedzser azóta a GYEMSZI/ÁEEK elemzője- ként köztisztviselő. végzett-séget szerzett.2000-ben a Budapesti Közgazdasági Egyete- Munkája mellett részt vesz a szakorvosképzésben, valamint a finanszírozási rendszer és a betegellátási men Okleveles orvosközgazdász jelentések elemzésével foglalkozik, mely témákban diplomát kapott. több előadást tartott, cikkei jelentek meg.1981-1990-ig általános sebészeten,A 65 éven felüliek ellátásának sajátosságai azOEP adataibanGresz Miklós orvos-közgazdászKözponti Adattárház és Elemzési Főosztály, Állami Egészségügyi Ellátó KözpontA kardiovaszkuláris primer prevenció vonatkozá- A másik mérföldkőnek a 80. életév tekinthető,sában 75 éves korig a mérsékelt hatékonyságú amikor is mind a primer, mind a szekunder preven-statin kezelés (2,6 mmol/l célérték, vagy 30-50%-os ciót érintve nem ajánlott a kezelés.LDL-C csökkentés javallt), míg 75 év fölött ebben az A rizikó stratifikációtól eltekintve mindenképpenesetben a már tartó kezelés 80 éves korig foly- hangsúlyozandó, hogy az idősek általános állapotá-tatható, amennyiben a kezelés tolerálható. nak, körülményeinek megítélése az előbb említettSzekunder prevencióban 75 éves életkorig erőteljes két határvonalon túlmenően is az individualizáltstatin kezelés indokolt (1,8 vagy 2,6 mmol/l LDL-C terápia elmaradhatatlan részét jelenti. A 65 év felettcélérték, vagy >50% LDL-C csökkentés). 75 év felett is már előforduló, de 75 év felett mindenféleképpena 2,6 mmol/l célérték és a 30-50%-os LDL-C fennálló komorbiditás lehetősége, valamint a poli-csökkenés, azaz a mérsékelt intenzitású statin dózis farmácia megléte szükségessé teszi a lelkiismeretesjavasolt 80 éves korig. megítélést, azaz a máj, a vese és a mentális funkciókTehát a 75. év mind a primer, mind a szekunder pre- ellenőrzését, valamint a mellékhatásokra való oda-venció vonatkozásában egy határvonalat jelent. figyelést. 41

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 42. oldal GULÁCSI LÁSZLÓ – ÖNÉLETRAJZ Prof. Dr. Gulácsi László Gulácsi László, tanszékvezető egyetemi tanár, Az Egészség Akadémia, Nemzetközi és Hazai Budapesti Corvinus Egyetem, Egészségügyi Szerkesztőbizottság Tanácsadó Testületi tagja, Közgazdaságtan Tanszék (http://hecon.uni-corvi- Academic Editor PLOS ONE Editorial Board. nus.hu), HunHTA (Hungarian Office for Health Technology Assessment). Az eddigiekben 12 könyvet, 66 könyvfejezetet és több mint 270 tudományos folyóiratcikket publikált Gulácsi László orvos (DOTE), szakorvos (Társada- az egészségügyi közgazdaságtan, egészségügyi lomorvostan), valamint a matematikai közgaz- technológiaelemzés, népegészségügy és a minő- daságtan, a szociológia (Marx Károly Közgazdaság- ségfejlesztés terén magyarul és idegen nyelven. tudományi Egyetem), a programozó matematika (KLTE), valamint az egészség-gazdaságtan IF: 160,84 Citáció: 1228, Hirsch index 19. Q1: 38, (University of York) terén szerzett egyetemi ebből D1: 11; Q2 12; Q3: 15; Q4: 4. oklevelet. A Pécsi Tudományegyetemen habilitált. 2015 szeptemberéig 6 Ph.D. tézis sikeres téma- vezetője volt, jelenleg 4 Ph.D. hallgatója van. A Medical University of Amsterdam, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egye- Publikációs lista: tem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Debreceni Orvostudományi Egyetem PhD fokoza- https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&Aut taival rendelkezik. horID=10003170 (további információk: hecon.uni-corvinus.hu) Az „European Journal of Health Economics”, a „Society and Economy” szerkesztő bizottságának tagja, a Value in Health Regional Issues (ViHRI) Editorial Advisory Board és az„Orvosi Hetilap” rovat- gondozó munkatársa.42

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 43. oldal ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 29. (CSÜTÖRTÖK) 10:30-11:30Idősödés, időskor: egészségügyi közgazdaságtaniszempontokGulácsi László tanszékvezető egyetemi tanárEgészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapesti Corvinus EgyetemAz idősödés es az idős kor többféle kihívás elé indikált a másik betegség fennállása miatt, vagyállítja az egészségügyet, ezek közül hármat emelek esetleg “csak” kevesebb figyelmet kapnak a társ-ki: idősödő aktív munkavállalók, idősek integrált betegségek.ellátása es a finanszírozás. A hagyományosan felépülő egészségügy, azaz egymástól független orvosok, szakorvosok, intéz-Idősödő aktív munkavállalók, fenntartható mények laza láncolata ezen esetekben nem tudfoglalkoztatás hatékonyan működni. Fontos kihívás hogy az integ- rált ellátás esetén sokkal nehezebb (lehetetlen)A fejlett országokban folyamatosan emelkedik a a ’legjobb gyakorlat’ kijelölése, nagyon megnő anyugdíjkorhatár. A jelenleg munkába álló generáció dokumentáció, datgyűjtés és feldolgozás iránimár várhatóan 70 eves kora kőrül megy nyugdíjba. igény, ami képzett szakemberek jelentős számátAz ötven év feletti generáció eseten egyre több igényli.olyan aktív munkavállalóval számolhatunk, akiketkülönféle krónikus megbetegedésük miatt azért is Finanszírozásgyógykezelni és gondozni kell, hogy munka-képességük megfelelő szinten fennmaradjon. Ez Számos olyan megbetegedés, állapot van, amelyegyben azt is jelenti, hogy ennek a célnak az elérése esetén a jelenleg ismert legfontosabb tényező azérdekében olyan egészségügyi eljárások, beavat- idősödés, időskor. A demográfiai trendekből azkozások is költség-hatékonnyá vállhatnak, amelyek ilyen betegségben szenvedők száma is évtizedesalacsonyabb nyugdíjkorhatár esetén nem költség- távlatokban jól előre jelezhető. A jelenlegihatékonyak. egészségügyi rendszerünkben nem látszik, a növekvő számú beteg, az idősödő és az idősIntegrált ellátás iránti igény lakosság egészségügyi ellátása hogyan tehető hosszú távon fenntarthatóvá, finanszírozhatóvá.Jelen konferencia előzetesében is különböző Többen felvetik valamiféle időskori, esetleg azkrónikus megbetegedés illetve allapot került fel- ápolás biztosítás kialakításának a szükségességet,sorolásra. Az idősödő és az idős kor azonban nem ez azonban rendszeridegen egy olyan államicsak abban különbözik a fiatalabb kortól, hogy egészségügyben, amely hazánkban is működik. Akrónikus megbetegedések fordulnak elő, hanem beteg önrész növelése nem javasolható, hiszen azabban is, hogy ezek közül több is fennáll egyszerre idős korosztály anyagi teherviselő képességeegy beteg esetén. Gyakran előfordul, hogy egy (nyugdíja) a következő évtizedekben sem lesz jobb.beteg többféle megbetegedése esetén nehéz Az orvos/ápolás szakmai tervek, megoldásokösszeegyeztetni a terápiákat esetleg az a terápia, kialakítása során ezért célszerűnek látszikami az egyik betegség eseten kívánatos kontra- hosszútávú finanszírozhatóság kérdésének a folyamatos figyelembevétele. 43

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 44. oldal HANÁK PÉTER – ÖNÉLETRAJZ Hanák Péter 2011 és 2015 között a BME EMT által vezetett, A szellemi frissesség megőrzése és mérése (M3W; https:// Dr. Hanák Péter (villamosmérnök, 1984, BME) 1969. óta m3w-project.eu) AAL-projekt informatikai vezetője volt; dolgozik oktatóként, kutatóként a Budapesti Műszaki és a projekt hivatalos befejezése óta az elkészült rendszer Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), jelenleg az továbbfejlesztésével és karbantartásával foglalkozik Egészségipari Mérnöki Tudásközpont (EMT) vezető (https://kognito.eu). tanácsadójaként. 2008 óta a Semmelweis Egyetem Egészségügyi 2005-2012-ig magyar delegáltként, illetve szakértőként Közszolgálati Kara egészségügyi szervező alapkép- vett részt az európai Infokommunikációs rendszerekkel zésében a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara segített életvitel közös program (Ambient Assisted Living által tanított számítástechnikai-informatikai tantárgyak [AAL] Joint Programme) vezető testületében. oktatásának felelőse. A BME EMT több olyan kutatás-fejlesztési és innovációs 2007-ben felelős szerkesztője volt egy, az életvitelt segítő projektjében vett részt, amelyek témája az infokommu- infokommunikációs technológiákról és alkalmazásokról nikációs eszközökkel segített életvitel, illetve az egész- szóló tanulmánynak, majd 2009-től az (általa kezde- ségipari innováció volt. ményezett) eVITA Nemzeti Technológiai Platform keretében elkészült stratégiai kutatási és megvalósítási terveknek. 2008-ban fő szervezője volt a Budapesten megrendezett eVITA 2008 Konferencia és Kiállításnak, 2008 és 2013 között egyik vezetője volt az eVITA Nemzeti Technológiai Platformnak (http://emt.bme.hu/drupal/ evitaplatform/). Hanák Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Egészségipari Mérnöki Tudásközpont H-1111 Budapest, Egry József utca 18., V1.C210 Életvitelt segítő informatika Hanák Péter egyetemi tanár Budapesti Műszaki Egyetem, Egészségipari Mérnöki Tudásközpont [email protected] Az informatika alkalmazása az egészségügyben és az alkalmazásokra fókuszál. Ilyen alkalmazások kutatása- életvitel segítésében jelentős elmaradásban van más fejlesztése főleg az alábbi területeken folyik: ágazatok – pénzügyek, médiaipar, szállítás és közlekedés, gyáripar stb. – mögött, a világ gazdaságilag legfejlettebb • napi életviteli tevékenységek követése, elmaradt vagy országaiban is, nemcsak Magyarországon. Széles körben szokatlan események felismerése és jelzése; elterjedt nézet szerint nem sokáig marad ez így: ez a terület lesz az, ahol az informatikai megoldások használa- • lakóhely elhagyása esetén közlekedés segítése, ta általánossá válik a következő egy-két évtizedben. A személykövetés; változást az informatikai eszközök fejlődése – mindenkor és mindenki által elérhető adattárolási kapacitások, • emlékeztető napi tevékenységek elvégzésére (pl. szinte korlátlan adatátviteli sebességek, olcsó mobil gyógyszerszedés, terápiák, találkozók); eszközök és ingyenes közösségi hálózatok – csak serken- ti, elkerülhetetlenné az teszi, hogy az átlagéletkor • egyszerű élettani paraméterek (pl. vérnyomás, testsúly, jelentős és folyamatos növekedése miatt a rászorulók vércukor) értékének gyűjtése; száma jelentősen megnő az eltartók és ellátók számához képest, és ezért az időskorúak egészségügyi és szociális • esésdetektálás, esésmegelőzés; ellátása megoldhatatlanná válik informatikai segítség • rosszullét, vészhelyzet jelzése; nélkül. • járást segítő intelligens eszközök (ún. mesterséges Az Európai Unióban már a kétezres évek eleje óta egyre növekvő mértékű kutatási és innovációs támogatásokkal külső vázak, járógépek, exoszkeletonok); serkentik az egészségügyi és az életvitelt segítő alkal- • otthoni segítő robotok; mazások fejlesztését, azonban az áttörés mindeddig • virtuális társas együttlét (társasjátékok és más közös elmaradt. Bár idős korban az egészségügyi ellátás és a napi életvitel segítése elválaszthatatlan egymástól, az tevékenységek); előadás az időskorúak életvitelét segítő informatikai • kognitív képességek megőrzése és mérése számító- gépes játékokkal, tesztekkel; • bevásárlás, ügyintézés segítése; • orvosi leletek, receptek, zárójelentések, terápiás előírások online elérése. Az áttörés eddigi elmaradásának számos oka van, közülük megemlítünk néhány alapvetőt:44

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 45. oldal ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 29. (CSÜTÖRTÖK) 14:00-15:45• a leginkább rászorulók közül aktív korukban kevesen Az előadás második része a kognitív képességek használtak még számítógépet a munkahelyükön – ez megőrzésére és a változásuk mérésére szolgáló online megváltozik a következő egy-két évtizedben; játékokkal foglalkozik. (Az ún. játékosítás – angolul: gamifi- cation – játékos elemek és játéktervezési technikák alkal-• az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók nagy mazását jelenti különféle tevékenységek szórakoztatóvá része maga is idegenkedik attól, hogy informatikai tételére a marketingtől kezdve az oktatáson át az eszközökkel tartson kapcsolatot a páciensekkel, gon- egészségügyig.) dozottakkal; A kognitív képességek időskori hanyatlása ismert jelen- ség, azonban az átlagéletkor növekedésével rohamosan• a kutatás-fejlesztési projektek túl bonyolult proto- nő azok száma, akiknél a normálisnak tekinthető hanyat- típus-rendszereket eredményeztek; lás kórossá válik, azaz enyhe kognitív deficit vagy demen- cia lép fel. Az időskori demencia előfordulási gyakori-• a kísérleti informatikai alkalmazások használhatósága ságát mutatja az 1. táblázat életkorcsoportok szerint, és megbízhatósága elmarad a várakozásoktól – néhány országban, a 2016-ban elérhető legfrissebb nagyrészt az előző pontban említettek miatt; felmérések és becslések alapján. A betegség nőknél gyakrabban fordul elő. Mindkét nemnél erősen• nagyon kevés a gyakorlatban valóban jól használható emelkedő tendenciát jeleznek a közép és hosszú távú informatikai alkalmazás; azokat is csak kevesen előrejelzések. ismerik, amelyek léteznek, elérhetők, előfizethetők Az utóbbi tíz évben egyre több kutatóhelyen vizsgálják, vagy megvásárolhatók; eletvitelt-SegitoInformatika- hogy online számítógépes játékokat használó mggt2016-hanakPeter 2016-08-17 1/2 tréningekkel lehet-e szinten tartani a kognitív képességeket, vagy legalább lassítani a romlásukat. Más• Európában hozzászoktunk ahhoz, hogy az egészség- kutatók azt vizsgálják, hogy a játszás során számító- ügyi és a szociális ellátás többé-kevésbé „ingyenes”, géppel gyűjtött adatokat hogyan lehet felhasználni diag- ezért nem szívesen költünk ilyen eszközökre a saját nosztikai célokra, azaz a krónikus kognitív hanyatlás korai zsebünkből; felismerésére, ui. a korai fázisban nagyobb az esély a folyamat megállítására, illetve fékezésére. A Semmelweis• a nagyon elesettek személyes gondozását nem Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi válthatja ki semmiféle informatikai alkalmazás; Egyetem egyik közös projektjében (M3W * A szellemi frissesség megőrzése és mérése) mi is ilyen vizsgálatokat• nem sikerült még hosszú távon működőképes üzleti végeztünk, további partnerek közreműködésével. Az modellt találni az életvitelt segítő informatikai előadás az M3W projekt eredményeinek rövid bemu- eszközök értékesítésére. tatásával ér véget.Az előadás első része példákkal illusztrálja, hol tart ma azidőskorúak mindennapi életvitelét segítő informatikaimegoldások kutatása, fejlesztése, mely területeken folyikilyen tevékenység, milyen tényezők akadályozzák a (pro-totípus-)megoldások gyakorlati elterjedését, és milyentermékek használhatók ingyen, havidíjas szolgáltatás-ként, vagy vásárolhatók meg a piacon. 45

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 46. oldal HEGEDEŰS KATALIN – ÖNÉLETRAJZ Dr. habil. Hegedűs Katalin 1952-ben született Budapesten. 1976-ban szerzett Ezalatt folyamatosan – több kórházban is – foglalkozott diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar végstádiumú betegekkel, jelenleg elsősorban gyászo- szakon, majd a Magyar Tudományos Akadémia ösztön- lókkal foglalkozik. díjasaként szociológiai és történelmi, valamint mentál- Két kutatási programot vezet a Semmelweis Egyetemen: higiénés tanulmányokat folytatott. 1987-ben egyetemi 1. A haldokló betegek hospice szellemű ellátása. A hal- doktori címet, majd 1994-ben kandidátusi fokozatot szerzett. A Dr. Kopp Mária vezetésével 1993-ban létrejött doklók jogai, az eutanázia kérdései. A haldoklás és Magatartástudományi Intézet egyik alapító tagja lett és gyász kommunikációs és mentálhigiénés aspektusai. azóta is ebben az intézetben dolgozik, jelenleg egyetemi 2. A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgo- docensként. 2001 óta az Intézet oktatási igazgató- zók testi és lelki állapota. helyettese. Orvosi etikát, orvosi kommunikációt oktat és Témájában elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat. vezeti a Tanatológia/palliatív terápia kurzust. A fenti témákban TDK és PhD témavezetői 1990-tól foglalkozik a halál, haldoklás kérdéskörével. tevékenységet is folytat. Tudományos publikációinak Bekapcsolódott a Dr. Polcz Alaine által vezetett Magyar száma 216. Hospice Alapítvány munkájába. 1995-ben alapító tagja A Kharón folyóirat főszerkesztője, több folyórat lett az országos hospice szervezetnek, a Magyar Hospice- szerkesztőbizottságának tagja (pl. Lege Artis Medicinae, Palliatív Egyesületnek. 6 évig volt az Egyesület elnöke és Psychoonkologia). 2008-ban egy tanulmányáért elnyerte 8 éven keresztül az európai szervezet (European Associa- a LAM díjat. 2012-ben megkapta a Batthyány Strattmann tion for Palliative Care) vezetőségi tagjaként is dolgozott László díjat, 2014-ben pedig a Polcz Alaine emlékérmet. egyedüli szakértőként a kelet-európai régióból. 2015-ben habilitált a Semmelweis Egyetemen egészség- pszichológiából. Az életvégi döntések lehetőségei időskorban Hegedűs Katalin egyetemi docens igazgatóhelyettes, Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Az életvégi döntési helyzetek összefüggenek a beteg Ilyenkor a kezelés orvosilag hasznos az egyik szempont- szenvedésével illetve az emberi méltósága sérülésével. ból, de káros a másik szempontból. Ezekben az esetek- Ez a döntési lehetőség az összes idős, különböző ben a betegnek kellene döntenie arról, hogy melyik krónikus betegségekben szenvedő embert érintheti. A szempont kapjon elsőbbséget. kulcskérdés az, hogy megfelelő időben, még a beteg Az életvégi döntéseket egyre inkább befolyásolják a döntési képessége birtokában tud-e nyilatkozni bizonyos betegjogok, elsősorban az önrendelkezési jog. Az kezelések elfogadásáról vagy elutasításáról – arra az ese- emberek szeretnének egyénileg dönteni a saját sorsukról tre vonatkozóan, amikor már nem lesz képes nyilatkozni. az életük végén. Három döntési helyzetet emelünk ki: (1) Ebben a kommunikációs folyamatban a betegnek és a az életmeghosszabbító kezelésekről való lemondás, (2) családjának szakszerű segítségre van szüksége. az életvégi ellátás tervezése és (3) a hospice-palliatív Egy kezelés orvosilag haszontalannak tekinthető, ha nem ellátás. hosszabbítja meg a beteg életét vagy nem mérsékeli a Az életmeghosszabbító kezelésekről való lemondás szenvedéseit. Előfordul, hogy a kezelés csillapítja a beteg törvényi háttere adott az egészségügyi törvényben és az szenvedéseit, de csak az élete megrövidítése árán vagy azt követő miniszteri rendeletekben (az 1997. évi CLIV meghosszabbítja a beteg életét, de csak fájdalmai, törvény 20.-23.§-aiban és a 117/1998. (VI. 16.) sz. szenvedései növelésével. Kormányrendeletben). Ez utóbbi az un. élő végrendeletet46

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 47. oldal ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK) 15:30-17:00is szabályozza, amelynek az egyszerűsítése 2014-ben A dokumentum mérőeszközöket is közöl a beteg döntés-megtörtént az Alkotmánybíróság döntése alapján. képességének vizsgálatára.Ez a lehetőség kevesek számára ismert. Ezen próbál Az élete végén levő beteg – ideális esetben – hospice-segíteni a 2014-ben alakult Életvégi Tervezés Alapítvány palliatív ellátásba kerül (www.hospice.hu), de a(www.eletveg.hu). A jogszabályok alapján, orvosi és korlátozott lehetőségek miatt a legtöbb végstádiumúközjegyzői segítséggel – egy részletes segédletet állítot- beteg egyéb (pl. krónikus, ápolási) kórházi osztályokon éstak össze az élő végrendelet előkészítéséhez a betegek és szociális intézményekben található. Szerencsés esetben aa hozzátartozók számára. Elsősorban a 70 év felettiek és családtagjai otthon ápolják, esetleg otthoni szakápolásiaz életet is veszélyeztető állapotú, krónikus betegek vagy hospice szolgálat, illetve szociális gondozó szolgálatszámára ajánlják az életvégi tervezést, lehetőleg a házi- bevonásával. Az utóbbi időben egyre nagyobb jelentő-orvos bevonásával. Az alábbi kérdésekre igyekszik választ séget kap az otthoni szakápolás és a hospice-palliatívadni: Kivel beszéljük meg az előzetes rendelkezést (élő ellátás. A tapasztalatok szerint mind a szakemberek,végrendeletet)? Mit takar a helyettes döntéshozó elne- mind a hozzátartozók keveset tudnak ezekről az ellátásivezés? Szükséges-e a rendelkezéshez pszichiátriai szak- formákról, ezért ezekre térünk részletesen kitérünk azvélemény? Mikor érdemes megfontolni, hogy az orvosi előadás során. Mindkét ellátási forma térítésmentes abeavatkozások korlátozását kérje? A dokumentum mel- beteg számára.lékletében találhatók azok a legfontosabb pontok, Az életvégi ellátás mind az egészségügyi, mind a szociálisamelyekről érdemes nyilatkoznia a végrendelkezőnek – területen sok aspektusból még mindig megoldatlan.pl. a cardiopulmonális újraélesztésről, mesterséges Ennek – az életvégi döntési lehetőségekre is kiható - rész-táplálásról, a keringési rendszer támogatásáról és a leteit és egyben a kérdés megoldásához megfelelő vita-dialízis-kezelésről, három-három alaplehetőség közül alapot teremtve érdemes áttekinteni az alábbi SWOTválasztva. analízist.Erősségek GyengeségekLehetőségek Veszélyek 47

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 48. oldal HORTOBÁGYI TIBOR – ÖNÉLETRAJZ, ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK) 12:45-14:00Prof. Dr. Hortobágyi TiborProf. Tibor Hortobágyi received his doctoral degree in Currently, Prof. Hortobágyi, PhD, is a Professor ofkinesiology at the University of Massachusetts, Amherst, Movement and Healthy Ageing at the Center for HumanMA, USA in 1990. His research focuses on how age Movement Sciences, University Medical Center,affects neuromuscular and cognitive function and how Groningen, The Netherlands.regular physical activity and systematic exercise can helpincrease healthspan.Motor biomarkers to predict cognitive declineand physical activity to delay disease onset andprogression in old adultsTibor HortobágyiCenter for Human Movement Sciences, University Medical Center Groningen, The Netherlands There is nearly a parallel increase in the number of old In 20 longitudinal studies with an average follow-up time adults and the incidence of age-associated dementia. An of 4.5 years, gait speed (n = 18 studies), step frequency, early identification of individuals at risk for cognitive variability and step-length (n = studies) predicted cogni- decline would help selecting those who benefit most tive decline with reasonable accuracy. Gait slowing from interventions in an effort to delay dementia onset (0.68–1.10 m/s) preceded cognitive decline and the pres- and disease progression. Pathophysiological processes ence of dementia syndromes (maximal odds and hazard of dementia may start several years or even decades ratios of 10.4 and 11.1, respectively). Measures of walking before the eventual diagnosis. Patients progress from a ability could serve as additional markers to predict cog- preclinical phase during which the disease might have nitive decline. However, gait speed alone might lack already started in the brain without overt clinical symp- specificity and the inclusion of dynamic gait parameters toms, followed by a period characterized by the presence in clinics could increase specificity of identifying patients of Mild Cognitive Impairments, culminating in a diagno- with suspected cognitive decline. sis of dementia. In the absence of a cure, key strategies of disease management include early diagnosis, delaying Part II will summarize the favorable effects of physical disease onset, and a slowing of disease progression. exercise on cognitive function in old adults with and Therefore, identifying markers that predict dementia is a without ementia. Both older and younger exercising ani- subject of current interest. Current models predicting mals learned and retained motor and cognitive skills cognitive decline include neuropsychological and/or faster than sedentary controls mediated by improved biological markers. morphology and function of the hippocampus through Part I of the presentation will examine studies that use cell proliferation in the dentate gyrus. Increase in cell motor biomarkers to predict old-age dementia. There is proliferation was in turn associated with exercise- evidence that specific metrics of walking could predict as induced vascularization in the cerebellum, motor cortex, well or even more accurately future presence of cogni- hippocampus, and frontal cortex. Chronic exercise also tive dysfunction as costly imaging and invasive data increased the number of synapses in the hippocampus, derived from cerebrospinal fluid. Data from an increasing enhanced indices of long-term memory formation, and number of longitudinal studies suggest that there is an elevated the rate of gene expression for molecules asso- overlap between brain structures that are active in cog- ciated with learning and memory such as brain-derived nitive and also in locomotor tasks. neurotrophic factor and serotonin.48

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 49. oldal IMRE SÁNDOR – ÖNÉLETRAJZ, ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK) 17:15-18:30Dr. habil. Imre SándorDr. Imre Sándor Gyula (sz. 1941 09 18, Kaposvár) Számos kitüntetésben részesült, a legjelentősebbek alaboratóriumi és geriáter szakorvos a DOTE Kórélettani Magyar Gerontológiai Társaság Haranghy pályázatán a(1965 – 1999), majd a DEOEC Immunológiai Intézetében megosztott(1999 – 2001) dolgozott, 1998 – tól habilitált egyetemi I. díj (1989), a Nemzetközi Gerontológiai Társaságdocensként. Elnökének Díja (1997), az Emberi ErőforrásokA DEOEC Gerontológiai Tanszékének (2001 – 2002), majd Minisztériumának Idősekért Díja (2015).annak megszünte után, nyugdíjazásáig (2003 – 2005) a 2007 – ben a Medicina Kiadó felkérésére a négy egyetemBelgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika oktatóinak bevonásával gerontológiai tankönyvetGerontológiai Kutatócsoportjánakvezetője. szerkeszt A klinikai gerontológia alapjai címmel.90 évesnél idősebb debreceni lakosok pszichológiaiés szociológiai vizsgálatának meglepetéseiImre Sándor egyetemi tanár, kutatócsoport vezetőDE OEC Belgyógyászati Intézet Gerontológiai Kutatócsoport, DebrecenAz ENSZ előrejelzése szerint az idős populáción belül a Az önértékelésen alapuló egészségi állapotot 61.4%-uk90 év felettiek számarányának növekedése lesz a leg- pozitívan ítélte meg, jónak, nagyon jónak vagy kitűnőneknagyobb mértékű. Vizsgálataink kezdetekor szám- minősítette.arányuk a lakosság 0,4% -át tette ki, ami Debrecenre A depresszió, mint betegség csak 18.4%-nál volt való-vonatkoztatva 834 főt jelentett. Az elmúlt években ezen szinűsíthető.populáció több, mint negyedét ( 228 fő ) tudtuk bevonni Nem csak az derült ki, hogy a jobb egészségi állapotbanvizsgálatainkba. levőket nagyobb arányban támogatta a családjuk, de az is, hogy a jobb egészségi állapotban levők nagyobbMódszerek: A 159 kérdést tartalmazó – szociodemográ- arányban támogatták családjukat. Mi a legfontosabbfia, táplálkozás, egészségi állapot, fizikai aktivitás, iden- érték az életben? Magasan legtöbben (42.1%) a családratitás panelekből álló – szociológiai kérdőív kitöltése, a szavaztak. Mivel magyarázzák hosszú életüket? Mindigdepresszió (rövidített, 15 tételes Geriatric Depression szerettem dolgozni (18%), mindig bíztam a gondviselés-Scale, azaz GDS) és a mentális tevékenység (Mini – Mental ben (17.1%), mindenben mértéket tartottam (15.8%) –State Examination, azaz MMSE) vizsgálata. volt a 3 leggyakoribb válasz. A ma élő fiatalok részére a legidősebb nemzedékEredmények és következtetések: A megvizsgált hosszútávú életstratégiája üzenetként értékelhető.személyek több mint háromnegyedének MMSE értékeijónak és kiválónak bizonyultak. 49

IDŐSGYÓGYÁSZAT 1. évf. 1. szám 50. oldal JÁRAI ZOLTÁN – ÖNÉLETRAJZ, ELŐADÁS – 2016. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK) 12:45-14:00 Prof. Dr. Járai Zoltán 1991-ben szerezte meg általános orvosi diplomáját a Az Európai Hypertonia Társaság klinikai hypertonoló- Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Ezt követően gusa. A Magyar Hypertonia Társaság tagja alapításától a Szent Imre Kórház, a Medical School of Virginia fogva, 2009 óta a társaság főtitkára. A Magyar Kísérletes Commonwealth University és a Semmelweis Egyetem I. és Klinikai Farmakológiai Társaság vezetőségi tagja, a sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársa különböző Magyar Kardiológusok Társasága budapesti titkára, a beosztásokban, jelenleg a Szent Imre Egyetemi Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság vezetőségi Oktatókórház Kardiológiai Profiljának profilvezető tagja és a European Society of Hypertension tagja. főorvosa, címzetes egyetemi tanár, a Semmelweis 2010 óta a Szakmai Kollégium Kardiológiai Szakmai Egyetem habilitált doktora. Belgyógyász, kardiológus, tanácsának titkára. angiológus, klinikai farmakológus szakorvos, emellett Tudományos publikációinak impakt faktora meghaladja licensze van hypertonológiából és obezitológiából. a 131-t, független idézettsége az 2300-at. Pitvarfibrilláció és szellemi hanyatlás Járai Zoltán c. egyetemi tanár profilvezető főorvos, Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Kardiológiai Profil A pitvarfibrilláció a leggyakoribb, tartósan fennálló szív- A pitvarfibrilláció és a szellemi hanyatlással járó kórképek ritmuszavar. Prevalenciája az átlagpopulációban 1-2% közötti kapcsolat mibenlétének tisztázására az utóbbi között mozog, de a kor előrehaladtával ugrásszerűen nő: években több vizsgálat és metaanalízis is próbált választ míg a 70 éves kor feletti korosztályban gyakorisága eléri adni. Cerebrális microinfarctusok és microhaemorrhagiák, az 5%-ot, addig 80 éves kor felett gyakorisága meghalad- a tachyarrythmia miatt kialakuló cerebrális hypoperfúzió, hatja akár a 10%-ot is. A pitvarfibrilláció és a stroke közöt- a pitvarfibrilláció során állandóan változó hemodina- ti kapcsolat egyértelmű és jól dokumentált, emiatt az mikai viszonyok (előterhelés, perctérfogat), valamint a esetek döntő többségében (idős korban kontraindikáció szisztémás gyulladásos folyamatok egyaránt szerepet hiányában mindig) véralvadásgátló kezelés beállítása játszhatnak a két kórkép közötti kapcsolat kialakításában. szükséges. Összefoglalva a rendelkezésre álló adatokat, az Az ismert, hogy idős korban a szellemi hanyatlással járó egyértelműnek tűnik, hogy a pitvarfibrilláció a kognitív kórképek, elsősorban a demencia az egyik legfontosabb hanyatlás fokozott kockázatával jár. Az összefoglaló neurológiai kórkép. 2040-re előrejelzések szerint a előadás ezen evidenciák és a feltételezett pathomecha- Földön közel 100 millió ember fog időskori demenciában nizmusok összefoglaló ismertetését tűzte ki célul. szenvedni.50