Polgári perjog

Alapelvek I. Alaptörvény: 1. Tisztességes eljárás elve: A felek az eljárás során egyenlőek és azonos esélyekkel vehetnek részt. - bírósághoz fordulás joga - törvényes bíróhoz való jog - bírói pártatlanság - tárgyalások nyilvánossága - a bíróságot terhelő tájékoztatási kötelezettség - ésszerű határidők 2. Jogorvoslathoz való jog: Az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetősége. 3. Anyanyelv használata: A bírósági eljárás nyelve a magyar. A feleknek magyarul kell előterjeszteniük kérelmeiket, és a bíróság is magyar nyelven küldi meg a feleknek a határozatait. A magyar nyelv nem tudása miatt senki sem szenvedhet hátrányt, ezért ha szükséges tolmácsot, fordítót, jelnyelvi tolmácsot kell alkalmazni. II. Pp egészére vonatkozó: 1. Rendelkezési elv: A fél dönthet arról, hogy igényét bíróság előtt érvényesíti. A bíróság egyes perbeli cselekményeket kizárólag a felek rendelkezése alapján végezhet. 2. Kérelemre történő eljárás elve: A bíróság a jogvitát az erre irányuló kérelem esetén bírálja el (hivatalbóli perindításra nem kerülhet sor). Kérelemhez kötöttség elve: A rendelkezési jog perbeli megnyilvánulása. A bíróság a per folyamán olyan kérdésekben, amelyekre vonatkozóan a felek nem terjesztettek elő kérelmet, nem dönthet. Kivétel! pl. házassági perben határozhat a bíróság a kk. gyermek harmadik személynél történő elhelyezéséről, ideiglenes intézkedés keretében. Túlterjeszkedés tilalma: A kérelemhez kötöttség érvényesülése a per érdemében való döntés során. A bíróság érdemi döntésre nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, ellenkérelmen és a beszámítási kérelmen. A fél jogállításához való kötöttséget is jelent. 3. Perkoncentráció elve: A cél az, hogy minél korábban tisztázódjon a felek közötti jogvita mibenléte, ill. a bíróság számára az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték a lehető legkorábban rendelkezésre álljon. A jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen. Vonatkozik a bíróságra és a felekre is. Osztott perszerkezet... 4. Felek eljárás-támogatási, peranyag-szolgáltatási és igazmondási kötelezettsége $: a) A felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését. Aktivitás! b) Ez az elv határozza meg, hogy kinek a feladata a per eldöntése szempontjából jelentős tények feltárása, a bizonyítékok megjelölése és azok rendelkezésre bocsátása. 1

Bizonyítási érdek: A perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli. Amennyiben a fél nem tud eleget tenni a tényállítási és bizonyíték rendelkezésre-bocsátásai kötelezettségének, mert kizárólag az ellenfele rendelkezik az ehhez szükséges információkkal, arra az állítási szükséghelyzet és a bizonyítási szükséghelyzet szabályainak alkalmazása nyújthat perjogi megoldást. c) A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni = perbeli hazugság tilalma 5. Jóhiszeműség $: Az eljárás szereplőinek az önkéntes jogkövetésen alapuló általános kötelezettsége. Olyan objektív követelmény, amely az eljárási jogok gyakorlása és a perbeli kötelezettségek teljesítése tekintetében zsinórmérték. 6. Bíróság közrehatási tevékenysége: A perkoncentráció érvényesülése érdekében a Pp.-ben meghatározott módon és eszközökkel járul hozzá a bíróság ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék. Anyagi pervezetés: aktív közreműködési kötelezettség, amely elősegíti a felek jogérvényesítését és közrehat a peranyag mihamarabbi és koncentrált rendelkezésre állásában. III. Egyes könyvekben/fejezetekben – pl. családjog A törvény hatálya: Tárgyi: a bírósági eljárás. Polgári ügyek, magánjogi jogvita. Időbeli: A 2018.01.01-től induló új polgári és munkaügyi perekben (kivéve a közszolgálati jogviták) kell alkalmazni, valamint háttérszabálya a polgári nemperes eljárásoknak is (pl. végrehajtási, felszámolási eljárás). A 2018.01.01. előtt indult eljárások azonban még a régi perrend szerint folytatódnak és fejeződnek be. /A közigazgatási perekre már a Közigazgatási perrendtartás (2017. évi I. törvény) az irányadó!/ 2

Bíróságok Kúria feladatai: - elbírálja a törvényszék és az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot - elbírálja a felülvizsgálati kérelmet - jogegységi határozatokat hoz - joggyakorlat elemzést folytat - elvi bírósági határozatokat és döntéseket tesz közzé - egyéb ügyek: hatásköri vagy illetékességi összeütközést esetén eljár a kijelölés tárgyában. Bíróságok összetétele: Polgári ügyekben első fokon 1 hivatásos bíró (egyesbíró) jár el. Törvényben meghatározott esetekben tanács: 1 hivatásos bíró, mint elnök és 2 ülnök, vagy 3 hivatásos bíró. Pl.: ha a per különös bonyolultsága indokolja, közérdekből indított perben, társult perek A másodfokú bíróság mindig tanácsban jár el, amelyet 3 hivatásos bíró alkot. Kúria: 3 vagy 5 hivatásos bíróból álló tanács. Bírósági titkár: jogi szakvizsgával rendelkező, még bírói kinevezése előtt álló személy. - első fokon az egyesbíró/elnök helyett tárgyaláson kívül eljárhat - lefolytathatja a bizonyítási eljárást - határozatokat hozhat – kivéve: ítélet, ideiglenes intézkedés - bírósági közvetítői tevékenységet végezhet, ha van ilyen képzettsége - nemperes eljárásban határozatot hozhat Bírósági ügyintéző: felsőfokú iskolai végzettsége rendelkező, a bíró irányítása és felügyelete mellett működő személy. Kizárásra vonatkozó szabályok: Bíró / egész bíróság Általános, az eljárás bármely szakában irányadó / speciális, egyes eljárási szakaszokhoz kapcsolódó kizárási okok Objektív / szubjektív Bíró, általános, objektív: - közvetlen érdekeltség: saját ügyében senki nem lehet bíró, a bíró nem lehet fél - képviselői érdekeltség: nem lehet félnek képviselője, támogatója - hozzátartozói érdekeltség - eljárási érdekeltség: nem lehet tanú, szakértő - közvetítői érdekeltség: nem lehet közvetítői eljárás lefolytató személy 3

Szubjektív: - elfogultság: az ügy tárgyilagos megítélése Speciális, objektív: - A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró, aki az elsőfokú eljárásban részt vett. A perújítás és a felülvizsgálati kérelem elintézéséből pedig az is, aki a támadott kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásokban részt vett. - Fizetési meghagyásos eljárásoknál, az ügyben korábban eljáró közjegyző, közjegyző- helyettes és az ő hozzátartozóik. Bíróságok kizárásának okai (2 objektív): 1. A perben az a bíróság nem járhat el, amelyben maga is fél 2. Ha az adott bíróság elnöke vagy elnökhelyettese ki van zárva A Kúria kizárására nincs lehetőség, mert az nem helyettesíthető. Kizárás iránti kérelmet előterjeszthet maga a bíró, a bírósági vezető, illetve a fél. A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. Kifejezetten meg kell jelölni a kizárást megalapozó okot, ha szubjektív elfogultságra hivatkozik, indokolni is köteles - írásban. A kizárási kérelem elintézésére bírósági hatáskörben kerül sor: a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik egyes bírája, vagy másik tanácsa tárgyaláson kívül határoz. Ha ilyen nincs, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság határoz. A kizárási kérelmet soron kívül kell elbírálni. Ha a kérelemnek helyt adnak, ez a döntés semmilyen más módon nem támadható. Ha a kérelmet elutasítják, ezzel szemben az eljárást befejező határozat ellen irányuló fellebbezésben lehet panaszt tenni. Ha a bíró maga jelenti be a személyére vonatkozó kizárási okot, a bejelentéstől kezdődően a perben nem járhat el, semmilyen intézkedést nem tehet. Ha a kizárási okot a fél jelenti be és ez objektív, akkor a bejelentés elintézéséig az érintett bíró továbbra is eljárhat, de az érdemi határozat meghozatalában nem vehet részt. Ha a fél jelenti be és szubjektív, a bejelentés elintézéséig a bíró bármilyen eljárási cselekményt végezhet és az érdemi határozat meghozatalában is részt vehet. Joghatóság (= nemzetközi hatáskör): A jogvita valamilyen nemzetközi elemet tartalmaz. Az ügyek megosztását jelenti az államok között. Nemzetközi magánjogról szóló törvény → melyik állam jogát kell alkalmazni, eljárási szabályok, külföldi bíróságok által hozott határozatok elismerése és végrehajtása 1. Általános joghatóság: egy adott állam fórumai, mely ügyekben járhatnak el 2. Kizárt joghatóság: mely ügyekben nem járhat el a fórum 3. Kizárólagos joghatóság: csak az adott állam fórumai járhatnak el 4. Párhuzamos joghatóság: ahol a joghatóság nem kizárólagos vagy kizárt, több fórum is eljárhat → Ha ezen felül a felek maguk jelölheti ki az eljáró rendes vagy választott bíróságot, akkor kikötött (alávetéses) joghatóságról beszélünk. 5. Perbebocsátkozáson alapuló joghatóság 4

A nemzeti joghatósági szabályokat felülírják az államok által kötött két vagy többoldalú nemzetközi szerződések. Az Európai Unió normáival is elsőbbséget élveznek a nemzeti szintű szabályozással szemben. Speciális joghatóság: ahol a felek egyike fokozott jobb védelemre érdemes Megállapodáson alapuló joghatóság: a felek megállapodhatnak abban, hogy meghatározott jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely tagállam bíróságának a joghatóságát kötik ki. Ha a perre magyar bíróság joghatósága kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal, a keresetlevelet vissza kell utasítani, illetve az eljárást meg kell szüntetni. Hatáskör: Az általános hatáskörű elsőfokú bíróság a törvényszék. A járásbíróság kivételesen azokban az ügyekben jár el első fokon, amelyeket a törvény kifejezetten felsorol. Hatáskörét a bíróság hivatalból vizsgálja, az eljárás minden szakaszában. → áttétel, keresetlevél visszautasítása, eljárás megszüntetése A pertárgyérték meghatározásának általános szabálya: a per tárgyának az értéke a keresettel érvényesített követelés, vagy más jog értékével egyezik meg. Csak az érvényesített tőkekövetelés az irányadó. A pertárgy értékét elsődlegesen a felperesnek, forintban kell megjelölnie. Ha ezt az alperes vitássá teszi, a pertárgy értékét a bíróság határozza meg. Járásbíróság: 1. 30 millió Ft alatti vagyonjogi perek (pl.: elbirtoklás, öröklési vita, kártérítés) 2. Ha a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható (pl.: társasházi határozat megtámadása) 3. Személyi állapotot érintő per (pl.: házasság, gondnokság) 4. Végrehajtási perek Törvényszék: Ami nem járásbírósági hatáskör → 1. 30 millió Ft feletti értékű vagyoni jogi igény 2. Egyes vagyoni jogi igények, perértékétől függetlenül: a. Szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi perek b. Közhatalom gyakorlásával okozott károk megtérítése iránti per c. Közérdekből indított perek d. Jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek e. Jogi személyek és tagjaik, volt tagjai közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek f. jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek g. az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek h. a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek 5

1. Személyiségi jogi igény perértéktől függetlenül a. sérelemdíj iránti per b. sajtó-helyreigazítás 2. Munkaügyi perek Kivétel: 3 millió Ft alatti pénzkövetelés → közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárásban kell érvényesíteni Illetékesség: Az azonos bírósági szintek közötti horizontális ügyelosztás. A bíróság hivatalból vizsgálja. Megállapításánál a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha szükséges, áttétel. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésével az illetékesség rögzül, annak hiánya ezt követően már nem vehető figyelembe. Illetékességi okok (egyben sorrend is!): 1. Általános illetékesség: alperes lakóhelye / székhelye 2. Kisegítő illetékesség: alperes tartózkodási helye, utolsó belföldi lakóhelye, felperes belföldi lakóhelye / székhelye, belföldi tartózkodási helye. (Az alperes munkahelyen nem azonos a lakóhelyével, a munkahely bíróságához át lehet tenni.) 3. Kizárólagos illetékesség: a) a vállalkozás által a fogyasztóval szemben szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránt indított perben az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság (Alperesi pertársaság esetén a per a fogyasztónak minősülő alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható.) b) a károsult közvetlenül a károkozó biztosítójával szemben érvényesíti kártérítés, illetve sérelemdíj iránti igényét felelősség biztosítási szerződéssel kapcsolatban, akkor a felperes belföldi lakóhelye / székhelye szerinti bíróság (Felperesi pertársaság esetén a per a felperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt megindítható) 4. Alávetéses illetékesség (felek által kikötött): vagyonjogi ügyben, jövőbeli jogvitára, meghatározott formai követelményekkel  kizárólagos illetékességet eredményez. Amikor eleve kizárólagos illetékesség van, nem lehet ilyen kikötés. Nem választható: PKKB, Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék 5. Vagylagos illetékesség: felperes dönti el, hogy a kifejezett törvényi rendelkezés alapuló vagylagos vagy pedig az egyébként irányadó általános illetékességet választja. Pl. az ingatlan tulajdona, birtoka tárgyában a per megindítható az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt is. 6. Pertársaság esetén… Az eljáró bíróság kijelölése: 1. Negatív hatásköri vagy illetékességi összeütközés 2. Az illetékes bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg 3. Ha kizárás miatt az egész bíróság nem járhat el Járásbíróságokat érintően a törvényszék, járásbíróságot / törvényszéket illetően ítélőtábla, minden egyéb esetben a Kúria. Kijelölési eljárás soron kívül! 6

Felek és más perbeli személyek Felperes az, aki az eljárást megindítja. Alapvetően önkéntes, bizonyos kivételekkel. Alperes az, aki ellen a pert a felperes megindította. Kötelező pozíció. A perbeli pozíciók nem véglegesek, akár meg is fordulhatnak. Anyagi legitimáció: a peres felek és a jogvita tárgya között fennáll-e az anyagi jogi kapcsolat. Eljárási legitimáció: Aktív: adott személy megindíthatja-e az eljárást Passzív: meghatározott személy ellen indítható-e per Perképesség = perbeli jogképessége + perbeli cselekvőképesség Perbeli jogképesség: perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. Ha a keresetlevél benyújtását megelőzően nincs jogképessége a félnek, a keresetlevelet vissza kell utasítani. Ha az eljárás folyamán szűnik meg, a) és lesz jogutódlás, akkor az eljárás félbeszakad. b) és nem lesz jogutódlás, a bíróság a pert megszünteti. Nem természetes személyek: - A jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogszabályi rendelkezés alapján rendelkezik perbeli jogképességgel. - Az állam jogi személy, perbeli jogképessége nincs. - A központi és helyi államigazgatási szervek közül csak az rendelkezik perbeli jogképességgel, amelyik költségvetési szervnek minősül. - A helyi önkormányzat jogi személy. Perbeli cselekvőképesség (teljes vagy nincs): a) személyesen vagy meghatalmazott útján járhat el, aki: - cselekvőképes - cselekvőképességének korlátozása nem érinti az adott per tárgyát, illetve perbeli cselekményeit - a per tárgyáról a Ptk. alapján érvényesen rendelkezhet b) törvényes képviselő jár el: - ha nincs perbeli cselekvőképesség - törvényes képviselőt rendeltek ki - nem természetes személy Akinek nincs perbeli cselekvőképessége, személyesen nem tehet jognyilatkozatot. A cselekvőképtelenség észlelését megelőzően tett jognyilatkozatai hatálytalanok. 7

Ha már az eljárás megindításakor hiányzik a perbeli cselekvőképesség, a bíróság törvényes képviselő perbeállítására hívja fel a felet, amelynek elmulasztása esetén a keresetlevelet vissza kell utasítani. Ha az eljárás folyamán hívják fel törvényes képviselő perbeállítására és ennek nem tesz eleget, a bíróság az eljárást megszünteti. A perképességet a bíróság az eljárás egész folyamán, hivatalból köteles vizsgálni. Pertársaság: Alapesetben 1 felperes, 1 alperessel szemben, 1 követelést érvényesít. Ha indokolt, több személy is részt vehet valamelyik oldalon, vagy akár több követelést is érvényesíthetnek egyszerre. A kereseti kérelem felől ezt a többességet keresethalmaznak hívjuk, amelynek alanyi oldal a pertársaság, tárgyi oldala pedig a tárgyi keresethalmaz. Pertársaság akkor jön létre, ha akár a felperesi, akár az alperesi oldalon egynél több személy szerepel. Kényszerű pertársaság: Ha jogszabályban meghatározott személyek perben állása kötelező, vagy a per tárgya olyan közös jog, illetve kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el. Függőség elve: a fél helyett, az egységes pertársa is tehet rá nézve hatályosuló cselekményeket, bizonyos megszorításokkal: nem köthet egyezséget, nem mondhat le jogról, nem ismerhet el jogot. Célszerű pertársaság: Több felperes együtt indíthat pert, illetve több alperes együtt perelhető, ha a) a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is kiterjedne, b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, vagy c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a 29. § rendelkezéseinek1 alkalmazása nélkül is valamennyi alperessel szemben megállapítható. Függetlenség elve: valamennyi egyszerű pertárs a maga részére végez cselekményeket, amelyek csak saját perbeli jogaira és kötelezettségeire hatnak ki. Keresethez csatlakozás: olyan alperes jogosult erre, aki nem ellenzi a kereset teljesítését. Speciális helyzete miatt a felperessel azonos érdekű személynek minősül. Kényszerű pertársaság esetén, a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig. 1 Illetékesség pertársaság esetén 8

Ügyész a perben: Alapvetően az igazságszolgáltatás közreműködője, feladata az állam büntető igényének érvényesítése. Az ügyészségi törvény alapján a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. Meghatározott esetekben és módon fellép, közreműködik abban, hogy a polgári peres és nemperes bírósági eljárásokban a törvényeket helyesen alkalmazzák. Elsősorban perindítási jog, valamint hatósági eljárások kezdeményezése és jogorvoslat előterjesztése. Az általános felhatalmazás alapján a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett pert indíthat, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes. Amennyiben a perbeli részvételét megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, a perben felléphet → megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, de egyezséget nem köthet, jogról nem mondtad le, jogokat nem ismerhet el. A büntetőeljárás alapján a polgári bíróságnak megküldött polgárjogi igény esetén az ügyészi fellépés kötelező. Lehet alperes is. Pl. szülői felügyelet visszaállítása iránti perben A nemperes eljárásban hozott határozatok közül azokkal szemben, amelyeket vele törvény alapján bármely módon közölni kell, jogorvoslati jog illeti meg. Támogató: Gyámhatóság rendeli ki a fél részére. Valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet, távolléte a per folytatásának nem akadálya. Jognyilatkozat megtételének elősegítése érdekében a féllel egyeztethet, azonban helyette nyilatkozattételre nem jogosult. Beavatkozás a perbe: A beavatkozó olyan, a felektől különböző személy, aki az eljárásban saját jogi érdeke alapján, de valamelyik fél támogatása céljából vesz részt. Igazolnia kell, hogy valamely fél pernyertességéhez jogi érdeke fűződik. Ha saját elhatározásából vesz részt a perben, akkor önkéntes beavatkozó, ha felhívásra, akkor perbehívott. Főszabály: a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig; kivétel: végzés meghozatala után (30 nap), ha csak ezt követően szerzett tudomást a beavatkozás lehetőségéről. Legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig. Vannak esetek, amikor kizárt. Szóban és írásban is előterjeszthető, a kérelemnek kötelező tartalmi elemei vannak. Perbehívás: Alperes a kereset közlésétől számított 45 napon belül, vagy az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül élhet a perbehívás lehetőségével. A mulasztás igazolási kérelemmel kimenthető. A felperes az alperes érdemi ellenkérelmének vele való közlését követő 30 napon belül. A perbehívottnak az értesítést követő 30 napon belül nyilatkozattételi kötelezettsége van. 9

Változás a felek személyében: 1. Félként való perbehívás: a felperes az elsőfokú eljárás folyamán, a keresetváltoztatás szabályainak megfelelően, a keresetét új alperesekre terjeszti ki → pertársként fog perbe állni. 2. Perbelépés: az ügyész, vagy más perindításra jogosult által indított perben a valódi jogosult, belépésével félként vesz részt. A felperes hozzájárulása nem szükséges. 3. Jogutódlás: halál/megszűnés vagy élők közötti jogügylet miatt; az eljárás bármely szakaszában A jogutód a perbe önként beléphet, vagy a jogutódot az ellenfél perbe vonhatja. Ritkán előfordul, hogy az anyagi jogi jogutódlást nem követi az eljárásbeli jogutódlás, mert a jogutód önként nem lép be, perbe vonására pedig nincs lehetőség. Perbeli jogutódláshoz adott esetben a jogelőd engedélyére is szükség lehet. 10

Képviselet Önkéntes / kötelező Közvetlen képviselet elve: a képviselő saját cselekményeivel a képviseltnek szerez jogokat és kötelezettségeket. 1. Törvényes képviselet 2. Meghatalmazáson alapuló ügyleti képviselet 3. Ügygondnoki képviselet Meghatalmazás: Egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amely alapján a meghatalmazott jogosulttá válik, hogy a meghatalmazó nevében eljárjon, helyette eljárási cselekményeket tegyen, teljes joggal képviselje. Általában megbízás keletkezteti. Meghatalmazást a fél saját maga, valamint perbeli cselekvőképessége hiánya esetén törvényes képviselője adhat. Több személy közös képviselőt is meghatalmazhat. Egy perbeli személy, több személyt is meghatalmazhat. Kizáró okok: - abszolút: a) 18. életévét nem töltötte be b) jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltotta c) a bíróság jogerősen gondokság alá helyezte - relatív = összeférhetetlenség Meghatalmazható személyek: 1. Ügyvéd, ügyvédi iroda 2. Kamarai jogtanácsos 3. A fél hozzátartozója 4. A fél pertársa, valamint pertársának képviselője 5. Nem természetes személy alkalmazottja 6. Önkormányzati szerv alkalmazottja 7. Akit erre jogszabály feljogosít Jegyzőkönyvbe is mondható, de általában írásban nyújtják be közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva. Jogi képviselet esetén kötelező írásban. Terjedelme: a per vitelére, vagy egyes perbeli cselekményekre szólhat. A meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. 11

Általános meghatalmazás: Ügyek, egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás. Max. 5 év. Akkor célszerű, ha ugyanazon képviselő az adott felet számos ügyben, akár több bíróság előtt képviseli. Országos és közhiteles nyilvántartás van róluk vezetve. (OBH elnöke) Kötelező jogi képviselet: A Pp. hatálya alá tartozó perekben főszabály szerint kötelező a jogi képviselet. Meghatalmazással vagy pártfogó ügyvéd kirendelése útján. Nem kötelező a jogi képviselet a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben, valamint a munkaügyi perekben: a) járásbíróság előtti elsőfokú eljárásban, továbbá ezen per b) fellebbezési eljárásban, c) perújítási eljárásban d) a felülvizsgálati eljárásban felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő fél számára. A nemperes eljárásokban főszabály szerint a jogi képviselet nem kötelező. A kötelező jogi képviselet hatálya alá tartozó perekben a bíróság köteles tájékoztatni a jogi képviselő nélkül eljáró felet 1. a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről, 2. a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről, 3. a jogi képviselet hiányának jogkövetkezményeiről → Kötelező jogi képviselet esetén a nem jogi képviselővel eljáró fél nyilatkozata, illetve perbeli cselekmények főszabály szerint hatálytalan. Felperes esetén a keresetlevél visszautasítását vagy az eljárás megszüntetését vonhatja maga után. DE! a 2021. január 1. én hatályba lépő Novella értelmében a felperesnek szóló tájékoztatást nem kell/ lehet többé a keresetlevelet visszautasító végzésben először megtenni, hanem a hiánypótlásra felhívó végzésben, összefüggésben azzal, hogy kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselet hiánya már nem visszautasítási ok, a keresetlevelet ez esetben is hiánypótoltatni kell. Alperes esetén bírósági meghagyás kibocsátásához vagy pervesztéshez vezethet. Érdemi változás a perorvoslati eljárást érinti: a Novella egyértelműsíti, hogy kötelező jogi képviselet esetén, ha bármelyik fél (mindegy tehát, hogy a felperesről vagy az alperesről van szó) jogi képviselete a perorvoslati eljárás során szűnik meg és azt hiánypótlási felhívásra sem pótolják, akkor a bíróság a perorvoslati kérelmet visszautasítja. A fellebbezési eljárásban ennek következtében az esetleges csatlakozó fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem is hatálytalanná válik. Az eljárás megszüntetése, mint jogkövetkezmény tehát csak az elsőfokú eljárásban alkalmazható. Ügygondnok: Speciális képviseleti forma, amely nem a fél akaratán, hanem az azt pótló bírósági kirendelő határozaton alapszik. Ügyvédet vagy ügyvédi irodát lehet kirendelni, az adott területi ügyvédi kamara által vezetett névjegyzékből. 12

1. ha a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező félnek nincs törvényes képviselője 2. az ismeretlen helyen tartózkodó félnek nincs sem törvényes képviselője, sem meghatalmazottja 3. nem természetes személynek nincs törvényes képviselője 4. ha törvény így rendelkezik Törvény által kötelező / bíróság mérlegelésén alapuló Az ügygondnokot főszabály szerint a per vitelére meghatalmazott jogállása illeti meg. Egyezséget csak akkor köthet, jogot csak akkor ismerhet el és jogról csak akkor mondhat le, ha az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja a meg ezzel. IM rendeletben meghatározott díjazásra jogosult. 13

Költségek Előlegezés: Eljárás megindítása előtt / az eljárás folyamán Az előlegezés az adott költségelemről való ideiglenes döntés, amelyet a per folyamán a bíróság hoz meg. Költség felmerülésekor azonnali kötelezés útján (végzéssel) / előzetes letétbe helyezéssel A bizonyítási költségeket általában az előlegezi, akinek a bizonyítás érdekében áll. Kivételesen az ellenfél is előlegezheti, ha azt önként vállalja. Perköltség = egy adott perhez fűződő összes költség A félnél a perben, vagy azt megelőzően, a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel felmerült keresetkiesést is. 1. Igazolt okszerű és szükséges előzetes tudakozódás és levelezés költsége 2. Eljárási illeték 3. Tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj 4. Helyszíni tárgyalás és szemle költsége 5. A fél megjelenésével szükségképpen felmerült költség és keresetkiesés 6. A képviselettel kapcsolatban felmerülő költségek (ügygondnoki díj is) Szakértő díja: a) ha hatóság hivatalból folytat le bizonyítást, vagy a bizonyítás hivatalból történő elrendelésének is helye lenne → IM rendelet b) ahol a bizonyítás nem rendelhető el hivatalból, a szakértő maga állapítja meg piaci alapon a díját, majd a kirendelő bíróság mérlegeli A szakértő díját az a fél előlegezi, akinek a szakértői bizonyítás elrendelése érdekében áll. Előzetesen letétbe kell helyezni, elmaradása esetén a bizonyítást a bíróság nem rendeli el. Perköltség felszámítása: csak akkor kell vizsgálni a mértékét és dönteni a viseléséről, ha adott fél azt kéri, legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig. A költségek viseléséről az eljárást befejező határozatban lehet és kell dönteni: - a felek felszámítási kérelmei alapján, - hivatalból: az állam javára megítélendő elemekről. A perköltség viselésének fő szabálya: a pervesztes fizet. A pernyertes fél felszámított perköltségét is ő téríti meg. Részleges pernyertesség esetén a nyertesség-vesztesség arányában kell a perköltség viseléséről rendelkezni. Ha a perköltségek között nincs jelentős eltérés, a felek maguk viselik költségeiket. 14

Egyezség esetén elsősorban a felek megállapodása a döntő, ha megállapodás nincs, az általános szabályok az irányadók. Az eljárás megszüntetése főszabály szerint a felperes számára pervesztesség - kivétel: ha az elállásra azért került sor, mert az alperes a követelést az eljárás megindítását követően teljesítette. Szükségtelenül okozott perköltség megtérítése a perköltség specializáció elve alapján. Ügyvédi képviseletre felszámítható költségek: (Ütv.) díjazás + költségek megtérítése - főszabály szerint az ügyvédet, a felek által szabadon megállapított megbízási díj illeti meg (de a bíróság a törvény alapján elismert munkadíj megtérítését fogja elrendelni) - a felek költségátalányt is kiköthetnek - sikerdíj: a per eredményétől függő díjazás - nem haladhatja meg az összes kikötött díj ⅔- át Ha nincs megbízási szerződés, vagy ha fél úgy kéri, a pertárgyérték bizonyos százalékának megfelelő munkadíj megtérítését kérheti a pernyertes. A bíróság a felszámított díjazást mérsékelheti, ha álláspontja szerint nem áll arányban az elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Pártfogó ügyvéd: a szociálisan hátrányos helyzetben lévő személyek számára az állam nyújt segítséget jogaik érvényesítéséhez. A pártfogó ügyvéd díjazását az állam előlegezi, kivételes esetben viseli. (IM rendelet) Jogtanácsos: a perben az ügyvéd jogállása illeti meg, díjazása is ennek megfelelő. Költségkedvezmények: (a legteljesebbtől a legkisebb hatályúig) 1. Tárgyi és személyes költségmentesség 2. Tárgyi és személyes költségfeljegyzési jog 3. Tárgyi és személyes illetékmentesség 4. Tárgyi illetékfeljegyzési jog 5. Mérsékelt illeték 6. Pártfogó ügyvédi díj előlegezése vagy megfizetése alóli mentesség Tárgyi költségkedvezmény: Az eljárás tárgyára való tekintettel bizonyos mértékű kedvezményben részesíti a feleket, akkor is, ha egyébként szociális helyzetük folytán nem szorulnának rá. Pl.: gazdag ember gondnokság alá helyezése is költségmentes. A bíróság hivatalból észleli, külön kérelmet nem kell előterjeszteni. Személyi költségkedvezmény: Általában szociális helyzettől függ. Kérelmet kell előterjeszteni, amelyre a jogi képviselő nélkül eljáró felet ki is kell oktatni. Az eljárás megindításával egyidejűleg, vagy legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig lehet kérni. 15

Költségmentesség: a legteljesebb kedvezmény. Személyes: kötelező / mérlegelésen alapuló Költségfeljegyzési jog: a fél mentes az illeték és a per során felmerülő költségek előlegezése alól, pervesztesség esetén azonban köteles megfizetni. Tárgyi / személyes Teljes / részleges 16

Ideiglenes intézkedés A jogalkotó bármennyire is igyekszik a perek időszerű elbírálását megvalósítani, előfordulhat, hogy egy per elhúzódásával a követelés tényleges kielégítése veszélybe kerül. Rendkívüli eljárásjogi eszköz, amellyel a bíróság elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben) foglalt anyagi jogi követelés átmeneti, kötelező teljesítését olyan helyzetekben, amelyekben ennek elmaradása utóbb már elháríthatatlan joghátránnyal járna. Megköveteli az anyagi jogviszony vizsgálatát, de célja nem a felek jogvitájának végleges eldöntése! Átmenetileg helyt ad a kereseti kérelemnek (vagy annak egy részének), azonban az intézkedés elrendelése nem jelenti automatikusan a kérelmező későbbi pernyertességét. A jogalap valószínűsítésén nyugszik, nem pedig bizonyításán. Funkciója: azonnali jogvédelem biztosítása Előzetesen végrehajtható. A teljesítési határidő a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik. Olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lehet a perben érvényesített jog alapján. Főszabály: legkorábban a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg → erre irányuló határozott kérelem, bizonyítékok Határideje nincs, így a per során bármikor előterjeszthető. Mivel a kérelem elbírálása sürgős, a bíróság köteles haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül - mérlegeléssel - dönteni. (A határidő nem a keresetlevél benyújtásától számít, hanem amikor a bíróság már megvizsgálta, hogy a keresetlevél alkalmas a perfelvételre!) Az ellenfél szempontjából garanciális szabály, hogy a bíróság lehetővé teszi azt, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemre nyilatkozzon. Bizonyítás lefolytatására csak abban az esetben kerül sor, ha a kérelem enélkül érdemben nem bírálható el. A végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban kifejezetten hatályon kívül kell helyezni az erre vonatkozó végzést. Ha a bíróság ezt elmulasztja, az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedésével veszti hatályát. Kivételes esetben ideiglenes intézkedés már a keresetindítás előtt kérelmezhető, ilyenkor nemperes eljárásban bírálják el. Feltétele: rendkívüli sürgősség + az alapeset feltételei Az intézkedés elrendelését követően rövid határidőn belül a keresetet meg kell indítani (45 nap vagy kevesebb), ellenkező esetben az intézkedés ipso iure hatályát veszti. A későbbi perre hatáskörrel és illetékessége rendelkező bíróságnál kell előterjeszteni, amely soron kívül jár el (tehát nem haladéktalanul, és konkrét határidő sincs megadva). 17

Egyéb általános szabályok Valamennyi eljárási szakban felmerülhetnek és szükségesek ahhoz, hogy az eljárást a végcél felé előmozdítsák. A bíróság általános intézkedési kötelezettsége: A bíróságnak akkor is meg kell tennie a szükséges cselekményt, ha valamely beadvány előterjesztésére a törvényi vagy bírói határidő eredménytelenül eltelt, vagy más ok indokolja az intézkedést. Ha a fél a bíróság felhívásának határidőben nem tesz eleget, ennek következményeit a bíróságnak legkésőbb a határidő lejártától számított 30 napon belül le kell vonnia. A jogérvényesítés segítése: A bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró felet köteles az eljárás jogokról és kötelezettségekről tájékoztatni, kioktatni. Adatközlés alóli mentesség: A bíróság nem kérheti olyan adat igazolását, amely közzétett, vagy amelyet közhiteles nyilvántartás tartalmaz. Beadványok: A beadvány a bírósággal folytatott kommunikáció írásbeli formájának általános kerete. A bírósághoz címzett elektronikus vagy papír alapú irat. Érkeztetik: kezdőirat vagy utóirat Emellett a felek eljárási cselekményeiket szóban is végezhetik. A bíróság a felek által előadott kérelmeket tartalmuk szerint veszi figyelembe. Alaki kellékek: bíróság neve, felek adatai, perbeli jogállásuk, a per tárgya, bírósági ügyszám, aláírás, ellenjegyzés, mellékletek A papír alapú iratokat eggyel több példányban kell a bírósághoz benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelt. A beadványok másolatát az ügyben résztvevőkkel közölni kell. Kötelező elektronikus ügyintézés! Hiánypótlás: A hiánypótlás elrendelésének alapvető célja, hogy a bíróság megteremtse az igény érdemi elbírálásának lehetőségét. Amennyiben a beadvány nem felel meg az azzal szemben támasztott törvényi alaki vagy tartalmi követelményeknek, és az abban foglaltakból a szükséges adatok nem állapíthatók meg, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével, a hiányok megjelölése mellett, pótlás végett a félnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha beadványát újból hiányosan adja be, a bíróság vissza fogja utasítani, illetve hiányos tartalma szerint fogja elintézni. A hiánypótlás elrendelése általában bírói mérlegelésen alapul. Amennyiben a beadvány illetékköteles (és azt nem, vagy csak részben rótták le + költségkedvezmény nem jár), a hiánypótlás elrendelése kötelező. 18

A keresetlevelet a beérkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja a bíróság, és ha hiányosságot észlel, a jogi képviselő nélkül eljáró felet hiánypótlásra hívja fel. ÚJ: A hiánypótlásra felhívó végzésben a bíróságnak a keresetlevél hiányosságait teljeskörűen fel kell tüntetnie. Ha a felperes a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett valamennyi hiányt pótolta, de a bíróság újabb hiányosságot állapít meg, azt a perfelvétel körében kell pótolni. A keresetlevél perfelvételre való alkalmassága szempontjából nem vizsgálható a keresetlevél érdemi részében előadott azon kérelem/ állítás/ érvelés, amelynek értékelése az ügy érdemére tartozik, valamint az sem, hogy a felperes által megjelölt bizonyítékok, bizonyítási indítványok alkalmasak-e, illetve elegendőek-e a keresetlevélben foglaltak alátámasztására. A hiánypótlás teljesítésének joghatása, hogy a beadványt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be a fél. A fél a hiánypótlásra felhívó végzésben engedélyezett határidő lejárta után a beadványát elutasító végzés meghozataláig a hiányt jogkövetkezmények nélkül pótolhatja. A hiánypótlás elmulasztásának joghatása a beadvány visszautasítása, illetve annak a hiányos tartalma szerinti elbírálása lehet. A hiányos beadványt visszautasító határozattal szemben külön fellebbezésnek akkor van helye, ha a Pp. azt külön nevesítve lehetővé teszi. Fellebbezéssel kapcsolatban az elsőfokú bíróság és a felterjesztést követően a másodfokú bíróság is elrendelhet hiánypótlást. Elkülönítés: A bíróság célszerűségi mérlegelése alapján kerülhet rá sor, ha a perben érvényesített követelés megosztható, vagy a vitában érintett bármely kérdés együttes tárgyalásánál célszerűbb a tárgyalást külön folytatni. Pl. ha vitában érintett kérdés minősített adatot érint Általában az elsőfokú eljárásban kerül rá sor, a bíróság végzéssel határoz róla, amely ellen külön fellebbezni nem lehet. Egyesítés: Csak olyan perek egyesítése lehetséges, amelyek egyikében sem került sor a perfelvételt lezáró végzés meghozatalára. További feltétel, hogy a perek tárgyai egymással összefüggjenek. Bíróság hivatalból /egyik fél, vagy felek közös kérelmére Az eljárás félbeszakadása (= időleges nyugvás): Objektív (felek akaratán kívül álló), eljárásjogilag releváns tények /körülmények / események nyomán áll be, amelyek megakadályozzák az ügy érdemében való döntést. 1. fél halála / jogi személy megszűnése → alperesi vagy felperesi pozíció üres lesz Ha jogutódlás kizárt, a bíróság a pert hivatalból megszünteti. Ha jogutódlásra van lehetőség, akkor annak tisztázása és beállta után folytatható az eljárás. A jogutód önként is perbe léphet, illetve az ellenérdekű fél perbe vonhatja. 19

A helyzet megoldásának és a per lezárásának érdekében a fél kérheti az eljárás folytatását. Ilyenkor ügygondnok kerül kirendelésre. 2. Cselekvőképesség elvesztése → ameddig a törvényes képviselő személyét be nem jelentik 3. Törvényes képviseleti jog megszűnése → új törvényes képviselő személyének bejelentéséig Ezekben az esetekben a per folyása viszonylag hosszú időtartamra megakadhat, az időmúlás pedig az ellenfél méltányos érdekeit sértheti. Ilyenkor megoldás az ügygondnok kirendelése. 4. A bíróság és a felek közötti kapcsolattartás objektív körülmények miatt lehetetlen. A bíróság működése elháríthatatlan esemény miatt szünetel. A bíróság a félbeszakadás kezdő és befejező időpontját végzésben állapítja meg. A kezdő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Jogkövetkezmények: - a határidők megszakadása - az ügy érdemét érintő eljárási cselekmények hatálytalanná válása Részleges félbeszakadás: Kizárólag a perfelvétel lezárását követően! Célszerű pertársaság esetén, ha a félbeszakadásra okot adó körülmény kizárólag a pertársak egyikére nézve áll be, de a többi pertárs vonatkozásában az eljárás a félbeszakadás jogintézményének alkalmazása nélkül is folytatható és tekintetükben részítélet hozható. Szünetelés: Mindig a peres fél/ felek magatartására/ mulasztására vezethető vissza. 1. Felek közös kérelme alapján (egy eljárásban max. 3-szor, célja a megegyezés) 2. Az érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja vagy az érdemi tárgyaláson megjelent egyik fél sem kívánja az ügy tárgyalását és a mulasztó fél nem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását. (A perfelvételi tárgyalás elmulasztása nem szüneteléshez vezet!) 3. Ha peres fél az általa megadott címen nem érhető el és a másik fél bírósági felhívásra nem jelöl meg másik elérhetőségi címet, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja. 4. Ha az eljárásban ügygondnoki díjat kell előlegezni, és ezt a fél bírósági felhívás ellenére nem teljesíti. 5. Ha a felperes a bizonyítással nem összefüggő fordítás, ill. külföldi kézbesítés költségét a bíróság felhívása ellenére nem előlegezi. 6. Ha hirdetményi, ill. végrehajtói kézbesítésnek volna helye és azt a fél nem kéri, vagy az eljárás lefolytatásához szükséges díjat nem előlegezi. A szünetelés addig tart, amíg a per folytatása iránti kérelem a bírósághoz benyújtásra nem kerül (beadvány vagy jegyzőkönyvbe mondás). Bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell. Jogkövetkezménye: Az eljárás 4 hónap múlva megszűnik. 20

A mulasztó fél kérelmére az eljárás folytatásának akkor van helye, ha kérelmével egyidejűleg pótolja az általa elmulasztott, szünetelésre okot adó cselekményt is. A bíróság a szünetelés kezdő és befejező időpontját, illetve az eljárás megszűnésének tényét végzésben állapítja meg. Az eljárás folytatása iránti kérelmet elutasító végzéssel szemben külön fellebbezésnek van helye. Az eljárás szünetelése a határidőket megszakítja. A szünetelés megszűnésétől a határidők újrakezdődnek. A szünetelés időtartama alatti bírói rendelkezések, valamint a felek által teljesített eljárási cselekmények hatálytalanok. Részleges szünetelés: Pertársaság esetén, amennyiben a szünetelésre okot adó körülmény a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kizárólag valamely pertársra nézve állt be, de a többi pertárs vonatkozásában az eljárás folytatható és részítélet hozható, a bíróság a szünetelésre vonatkozó rendelkezéseket csak az érintett pertársra alkalmazza. Az eljárás felfüggesztése: Tárgyalási szakban(!), ha a per eldöntése szempontjából lényeges előkérdések megválaszolását kell bevárni. 1. A per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás másik hatóság hatáskörébe tartozik, és az már folyamatban van. 2. Büntetőbírósági / közigazgatási hatósági eljárás esetében akkor is felfüggeszthető, ha az előkérdés tárgyát képező eljárás még nincs folyamatban → ennek megindítására 30 napos határidő 3. Közvetítői eljárásra kötelezés esetén: a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben 4. Személyállapoti perek: a per eldöntése házasság létezésétől vagy érvényességétől / gyermek családi jogállásának bírósági megállapításától függ. 5. Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának / az Alkotmánybíróság jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárásának / a Kúria Önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásának kezdeményezésére tekintettel 6. Alkotmányjogi panasz, illetve felülvizsgálati kérelem előterjesztésére tekintettel A felfüggesztés időpontja a felfüggesztésről hozott végzés jogerőre emelkedésével kezdődik. Az eljárás folytatásának elrendeléséről a bíróság az előkérdésre kapott választ illető tudomásszerzéstől számított 15 napon belül hozott végzéssel határoz. Minden határidő megszakad, minden bírói rendelkezés, valamint a felek által teljesített minden eljárási cselekmény hatálytalan. Részleges felfüggesztés: Ha az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény kizárólag valamelyik kereseti kérelemmel vagy a kereseti kérelem elkülöníthető részével kapcsolatos. → A többi részben részítélet hozható. 21

Végrehajtás felfüggesztése: Ha végrehajtás van folyamatban, és a végrehajtás tárgyául szolgáló követelés, vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony a per tárgya, a bíróság a végrehajtást a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. → Vht. szabályai Kézbesítés: A kézbesítés írásbeli közlés, amelynek célja, hogy a címzett a bírósági iratról, illetve annak tartalmáról tudomást szerezzen. A kézbesítésnek dokumentált módon kell megvalósulnia, mert csak a szabályszerű kézbesítéshez fűződnek jogkövetkezmények. Postai kézbesítés / elektronikus Kézbesítési vélelem: - a küldemény átvételének megtagadása esetén a postai kézbesítés megkísérlésének napja - ha a címzett a küldeményt a postán a megadott határidőben nem vette át („nem kereste”), a második kézbesítési kísérletet követő 5. munkanapon áll be Vélelem megdöntése = kézbesítési kifogás: - ha a kézbesítés a vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű - a címzett önhibáján kívül nem tudta átvenni A kézbesítési vélelem beálltától / a kézbesítésről történő tudomásszerzés napjától számított 15 napon belül. 3 hónap elteltével a kifogás benyújtásának nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással nem lehet élni. Hirdetményi kézbesítés: Csak kivételesen és mindig egy adott iratra vonatkozóan alkalmazható, csak a fél kérelmére és az alapul szolgáló ok valószínűsítésével (egyébként érvénytelen). - ha a fél tartózkodási helye ismeretlen és számára a bírósági irat elektronikus úton sem kézbesíthető - ha a fél tartózkodási helye olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt - ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik - ha törvény így rendelkezik Hivatalból, és az okot adó körülmény valószínűsítése nélkül kivételesen 2 esetben: 1. ha a felek a kézbesítési megbízott tekintetében őket terhelő bejelentési kötelezettségüknek az arra megszabott törvényi határidőben nem tesznek eleget, vagy 2. az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet Költségeit az köteles előlegezni, aki a hirdetményi kézbesítést kérte. A hirdetményi felhívást 15 napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél utolsó ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, továbbá közé kell tenni az OBH által üzemeltetett internetes honlapon. 22

Kézbesítési megbízott: A külföldön lakó fél köteles kézbesítési megbízottat megjelölni, amennyiben belföldön lakóhellyel / tartózkodási hellyel / székhellyel nem rendelkezik és a per vitelére magyarországi lakóhellyel / székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs. Feladata, hogy az iratokat átvegye és a megbízó részére továbbítsa. Végrehajtói kézbesítés: Nemperes eljárás, a kézbesítésről közokirat és nem magánokirat kerül kiállításra. A per folyamatban léte alatt csak meghatározott iratokkal összefüggésben (keresetlevél, eljárást befejező érdemi határozat), csak belföldi címzett vonatkozásában. Külön díja van, ezért minden esetben a fél erre irányuló kérelmére alkalmazható. A határidők: Az eljárási cselekményeket törvényben vagy bíróság által meghatározott határidőben, illetve határnapon kell teljesíteni. Határidő = időtartam, amelyen belül egy adott eljárási cselekmény hatályosan, vagyis szabályszerűen, eljárási joghatások kiváltására alkalmas módon teljesíthető. Napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Határnap: egy konkrétan meghatározott időpont, amely alatt az eljárási cselekményt teljesíteni kell. Törvényi határidő / bírói határidő Anyagi jogi határidő: Nem a Pp., hanem a polgári igényérvényesítés alapjául szolgáló anyagi jogi szabályok tartalmazzák. Kivétel: keresetindítási határidő. Az utolsó nap végével (éjfélkor) jár le, de a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő már a hivatali idő végével lejár. Kimentésre szolgáló igazolás lehetősége jellemzően nincs. 2-féle hatása van: 1. Jogvesztés: csak jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be. Alanyi jog / kifogás / rendelkezés megszűnését vonja maga után. 2. Elévülés: jogvesztéssel nem járó anyagi jogi határidő. A jogot magát nem szünteti meg, de a jogból eredő igény bírósági úton nem érvényesíthető. 23

Eljárási határidő: A bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára lehet adni. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden év július 15-től augusztus 20-ig és december 24-től január 1-ig (ítélkezési szünet). A mulasztás következményei: - ha törvény másként nem rendelkezik, a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti - a mulasztással felesleges költséget okozó fél költségekben való marasztalása, ezen felül pénzbírság megfizetésére kötelezés vagy törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel való sújtás - más személy eljárási cselekménye válik hatályossá (pertársaság esetén) - a per első tárgyalásának elmulasztása a per megszűnését eredményezi - érdemi tárgyalás elmulasztása folytán szünetelés áll be - a tanúval / szakértővel szemben kényszerítő eszközök alkalmazhatók Igazolási kérelem: (15 nap / 3 hónap) Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a következmények igazolással orvosolhatók. Kivétel: - ha az igazolást a Pp. kizárja - a mulasztás következmények igazolás nélkül is elhárítható, vagy a mulasztás hátránnyal nem jár - a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el. Egyidejűleg az elmulasztott eljárási cselekményt is pótolni kell. Idézés: Bírósági eljárási cselekmény, amelynek célja, hogy a feleket és az eljárás más szereplőit tájékoztassa a tárgyalás megtartásának tényéről, helyéről és idejéről, valamint felhívja őket a tárgyaláson történő megjelenése. Kötelező tartalmi elemei: eljáró bíróság megnevezése, ügyszám, felek neve, perbeli állásuk, a per tárgya, a kitűzött tárgyalás / meghallgatás ideje és helye. Az idézésben a címzettet figyelmeztetni kell a tárgyaláson történő meg nem jelenés következményeire, továbbá a perbeli állásához képest a szükséges tájékoztatással el kell látni. Idézésnek kivételes esetben a tárgyaláson szóban is helye van. Az idézendő felkutatása: meghatározott perekben a bíróság elrendelheti az idézendő felkutatását. Az illetékes rendőrkapitányságnak megküldi az iratokat körözés elrendelésére és annak lefolytatására. Iratok megtekintése: A per iratai a per bármely szakában külön engedély nélkül megtekinthető és azokról másolat / kivonat készíthető. Erre jogosultak: a felek, az ügyész, a perben résztvevő egyéb személyek, valamint azok képviselői. Az egyéb, más perbeli személyek a per iratait a rájuk vonatkozó részben tekinthetik meg. Ha minősített adat van, akkor azt csak az arra jogosultak… 24

Pénzbírság: Olyan eszköz, amellyel a bíróság a peres eljárás során, az abban résztvevők rendeltetésszerű joggyakorlását, az eljárás ésszerű időn belül való befejezését segítheti elő. Személyre szólóan alkalmazható, csak azzal szemben, aki a pénzbírság alapjául szolgáló, törvényben meghatározott perbeli magatartást megvalósította (fél, fél képviselője, eljárás egyéb résztvevői). Alkalmazásának lehetősége, kiszabása bírói mérlegelési jogkörbe tartozik. Szubjektív feltétele a fél részéről tanúsított felróhatóság, szándékosság. Objektív feltétele, hogy a mulasztás következményeire már figyelmeztették az adott személyt és a felhívás ellenére valósul meg a per befejezését hátráltató magatartás. Pénzbírság alkalmazása kizárt: - gondnokság alá helyezés iránti perben az alperes mulasztása esetén → csak elővezetésnek lehet helye - 14. életévét be nem töltött perbeli cselekvőképessége nem rendelkező kiskorúval szemben Bizonyos esetekben, törvény kifejezett rendelkezése alapján kiszabása kötelező. A pénzbírság legmagasabb összeg 1 M Ft (kiskorúval szemben 300e Ft), de a pertárgy értékét esetenként nem haladhatja meg. Ugyanazzal a személlyel szemben, ismételten jelentkező mulasztás esetén többször is kiszabható. Ha a pertárgy értéke az 50e Ft-ot nem haladja meg, a pénzbírság max. 100e Ft. Szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírságban való marasztaló végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Kifogás: A) Az eljárás szabálytalansága ellen A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha szóban adja elő, jegyzőkönyvbe kell venni. Ha a bíróság a kifogást elutasítja, erről határozatot hoz és lehetőleg nyomban, de legkésőbb az ítéletben indokolni köteles. B) Az eljárás elhúzódása miatt A per ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jog érvényesülését szolgálja, azzal, hogy a bíróságot cselekvésre ösztönzi, bírói mulasztás vagy késedelem esetén. Írásban! A bíróság 8 napon belül megvizsgálja, és ha alaposnak tartja, 30 napon belül megteszi a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést. Amennyiben nem tartja alaposnak, a beadványt megküldi az ellenfél részére, aki a kézbesítéstől számított 8 napon belül észrevételt tehet rá. Majd a bíróság 8 napon belül felterjeszti az elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz (egy szinttel feljebb, u.úgy, mint a fellebbezésnél), és számot ad arról, hogy a hiányolt eljárási cselekmény elvégzésére milyen okból nem került sor. 15 napon belül tárgyaláson kívül bírálják el: ha a kifogásban foglaltaknak helyt adnak, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével az intézkedés megtételére hívják fel. 25

Jegyzőkönyv: Közokirat, az ellenkező bizonyításáig hitelesen tanúsítja az abban foglaltakat, összességében azt, hogy a Pp. előírásai betartása kerültek el. → tárgyalásról, a felek szóbeli meghallgatásáról, tárgyaláson kívül foganatosított egyéb meghallgatásról (kihallgatásról) Jegyzőkönyvvezető közreműködésével, vagy hangfelvétel útján (kézírással nem!). Kötelező tartalmi elemek: - eljáró bíróság megnevezése és az ügyszám, - felek neve + perbeli állása, per tárgya, - a tárgyalás helye + kezdő és befejező időpontja + elhalasztásának ténye + folytatólagos vagy megismételt / perfelvételi vagy érdemi tárgyalási jellege, - bírák + jegyzőkönyvvezető + tolmács neve, - jelenlevő felek + képviselőik neve + perbeli állásuk, jelenlevő más perbeli személyek neve, - annak ténye, ha a bíróság az ítélet kihirdetésének elhalasztása esetén a kihirdetéskor az írásba foglalt ítéletet a jelenlévő feleknek nyomban kézbesíti, - zárt tárgyalás esetén az erre való utalás - az eljárás menetének és az annak során történtek rögzítése úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, hogy az eljárás a Pp.-ben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell rögzíteni. - a felek által előadott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait, jogállításait és bizonyítási indítványait, valamint a kereset-kiterjesztést, a keresetváltoztatást, a viszontkeresetet, a beszámítást, a korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetve valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását, - a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetve a felek között létrejött egyezséget, - az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint azoknak az eljárás szempontjából lényeges tartalmát, a tanúk vallomását, a szakértők szóban előadott véleményét és a szemle eredményét, - a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket, - a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, az ismertetett iratok megjelölését, valamint - a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét. A jegyzőkönyv hivatalból vagy az elnök engedélyével a felek megjegyzései alapján is kiegészíthető és módosítható. Jogállítás: A felperes a keresetlevélben meghatározza a per tárgyát, az általa érvényesíteni kívánt jogot, az anyagi jogi jogalap pontos meghatározása útján. Kereseti kérelem: A felperes a keresetlevélben a bíróság ítéleti döntésére irányuló határozott kérelmet terjeszt elő. Tényállítás: a per eldöntése szempontjából jelentős tényeket a feleknek kell meghatározniuk. 26

1

A per megindítása A) főszabály: keresetlevéllel B) FMH eljárásban a kötelezett ellentmondásával C) büntető ügyben a polgári jogi igény előterjesztésével A keresetlevél beadvány, amelynek általános és speciális előírásoknak is meg kell felelnie. 1. Bevezető rész → a per szereplői, adataik 2. Érdemi rész: - KERESET - bizonyítási eszközök, indítványok 3. Záró rész → eljárásjogi körülmények: • joghatóság, hatáskör, illetékesség • pertárgyérték • eljárási illeték és/vagy kedvezmény-kérelem • perbeli jogképesség • törvényes képviselő/ meghatalmazott jogosultsága + Kötelező mellékletek → a keresetlevélben előadottak igazolásához szükséges iratok A keresetlevél benyújtása még nem perbeli cselekmény, hanem a per megindulását célzó eljárási cselekmény! KERESET = jogállítás + határozott kereseti kérelem + tényállítás A keresetben elő kell adni az érvényesíteni kívánt jogot, a határozott kérelmet és a jog alapjául szolgáló tényeket. (Bármelyik elemben való eltérés, új keresetet jelent!) Keresettel érvényesíteni kívánt jog: az az alanyi jog, amelynek érvényesítését anyagi jogi jogszabály biztosítja. Jogalap: az az anyagi jogi jogszabályi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít. Ez kétféleképpen történhet, konkrét jogszabályhely vagy jogcím megjelölésével. Nem elegendő tényeket és jogszabály-helyeket felsorakoztatni, hanem jogi érveléssel –a jogalap törvényi tényállási elemeire tekintettel– le kell vezetni, hogy az előadott tények miként alapozzák meg a megjelölt jogot és a kérelmet. Az állított tényeket alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítási eszközöket meg kell jelölni, a bizonyítási indítványokat előterjeszteni. Kereseti kérelem fajtái: I. Marasztalási kereset Az alperest valamilyen szolgáltatásra, valaminek a tevésére vagy valamiért való helytállásra (aktív magatartás), illetve nem-tevésre vagy tűrésre kötelezze (negatív magatartás) a bíróság. Feltétele: olyan követelés, amelynek teljesítése a keresetlevél benyújtásának időpontjában már lejárt, azaz esedékessé vált. Kivétel: tartásdíj / járadék / más időszakos szolgáltatás iránt indított per, lakás / más helyiség / egyéb ingatlan visszabocsátása iránti kereset 2

A felperes és az alperes közötti jogviszony II. fennállásának / fenn nem állásának megállapítása iránti kereset Konjuktív feltételei: jogvédelmi szükséghelyzet (felperes jogait az alperessel szemben meg kell óvni), illetve marasztalási kereset kizárt érvényesíthetősége  ha nincsenek meg, a keresetet vissza kell utasítani III. megváltoztatására irányuló (jogalakítási) kereset Joghatása lehet: jogviszony létrehozása / módosítása / megszüntetése. Ilyen kereset kizárólag akkor indítható, ha azt anyagi jogszabály kifejezetten megengedi. Keresethalmazatok: A) Személyi (több felperes vagy több alperes) a) valódi = pertársaság b) látszólagos → kizárt! (kivétel: főkötelezett és a sortartó kezes együttes perlése) B) Tárgyi (több kereset) a) valódi A felperesnek több keresete van és ezek létezése egymástól nem függ. Valamennyi kereset a felek között fennálló ugyanazon, vagy ténybelileg és jogilag összefüggő jogviszonyból ered; a Pp. hatálya alá tartozik, és egyik sem tartozik valamely más bíróság kizárólagos illetékessége alá. Egyes különleges perek vonatkozásában ez kifejezetten korlátozott vagy kizárt. b) látszólagos 1. Eshetőleges A keresetek egymástól kölcsönösen függnek: a felperes az elsődlegesen kért kereset alaptalanságának esetére terjeszti elő további kereseteit (sorrendet állít fel). Tulajdonképpen csak egyik keresetének megfelelő ítéleti rendelkezést kér. 2. Vagylagos A keresetek egymást kölcsönösen kizárják: a felperes az elbírálás sorrendjét nem határozza meg, hanem a keresetek közül csak egyiknek, de azok közül bármelyiknek megfelelő ítéleti rendelkezést kér. C) Vegyes 3

Intézkedés a keresetlevél alapján A bíróság a beérkezést követő 30 nap on belül köteles megvizsgálni a keresetlevelet. → ennek eredménye lehet: 1) áttétel 2) hiánypótlás elrendelése 3) visszautasítás 4) kézbesítés az alperesnek Áttétel: A keresetlevél kötelező tartalmi eleme a hatáskört és illetékességet megalapozó tények feltüntetése. Ha ez hiányzik, a jogi képviselő nélkül eljáró fél tekintetében hiánypótlásnak van helye. (Jogi képviselő útján eljáró félnél csak akkor, ha az adatokat feltüntette, de tévesen.) a) a bíróság, ahová a keresetlevelet benyújtották nem rendelkezik hatáskörrel / illetékességgel ÉS a keresetlevél alapján megállapítható az a bíróság, amely rendelkezik Amelyik bíróság egyszer már jogerősen megállapította hatáskörének / illetékességének hiányát, oda a pert visszahelyezni már nem lehet → az eljáró bíróság kijelölését kell kezdeményezni. b) a jogvita elbírálása közigazgatási perben vagy egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozik Áttétel elrendelésének a kereset közléséig van helye. Amennyiben a kereset közlését követően észleli a bíróság a hiányokat, úgy az eljárás megszüntetéséről és az ügy iratainak áttételéről együttesen kell rendelkeznie. Az áttételt elrendelő végzést alperes részére is megküldi a bíróság, amelyhez csatolja a keresetlevelet. Főszabály szerint a hatáskörrel / illetékességgel nem rendelkező bíróság előtti eljárás során az áttételről szóló rendelkezésig végzett valamennyi perbeli cselekmény hatálytalan. Kivétel: amennyiben későbbi keresetváltoztatás, vagy kereset-kiterjesztés ad okot az áttételre → ezen eljárási cselekmények és a felmerülésükig végzett eljárási cselekmények hatályosak. A hatáskörrel / illetékességgel nem rendelkező bíróság előtti eljárás során eszközölt valamennyi eljárási cselekmény hatálytalansága orvosolható, ha azokat a felek utólagosan jóváhagyják, valamint a hatáskörrel / illetékességgel rendelkező bíróság azokat hatályában fenntartja. Érdemi tárgyalási szakban a bíróság hatáskörét / illetékességét érintő keresetváltoztatás nem megengedett, illetve a pertárgy értékétől függő hatáskör hiánya már nem vehető figyelembe. Hiánypótlás: ld. 18. oldal 4

Keresetlevél visszautasítása: A) hiánypótlás nélkül: 1. joghatóság hiánya 2. polgári peres út hiánya 3. kötelező előzetes eljárás 4. perfüggőség (a per már folyamatban van) 5. ítélt dolog Ha a bíróság döntéséhez anyagi jogerőhatás fűződik → kizárja azt, hogy a felek ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt, egymás ellen, új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már jogerősen elbírálták jogot egymással szemben egyébként vitássá tegyék. 6. perbeli jogképesség hiánya - akár felperes, akár alperes oldalán 7. kizárt a követelés bírósági eljárásban való érvényesítése (elévült követelés csak az alperes elévülési kifogása esetén vehető figyelembe és akkor a keresetet érdemben utasítja el a bíróság) 8. felperes perindítási jogosultságának hiánya (perbeli legitimáció) Nem az indítja meg a pert, aki arra jogszabály alapján jogosult. 9. hatósági (közigazgatási / bírósági / ügyészségi) jogkörben eljáró személy elleni személyiségi jogi per → a helytállásra köteles munkáltatóval szemben kell érvényesíteni az igényt. 10. perindítási határidő elmulasztása Amennyiben a keresetlevél benyújtására meghatározott határidő jogszabály kifejezett rendelkezése alapján jogvesztő, úgy annak elmulasztása perakadály. Amennyiben a jogszabályban megállapított határidő jogvesztéssel nem jár, úgy ez az anyagi jogi határidő elévülési jellegű, amelynek elmulasztása igazolással kimenthető. 11. illetékfizetés és költség kedvezmény iránti kérelem egyidejű hiánya (Kivétel uaz., mint az előbb) 12. ítélt dolog az anyagi jogosult vonatkozásában B) hiánypótlási felhíváshoz kötött visszautasítási okok: 1. Törvényes képviselő mellőzése 2. Kötelező perben állás hiánya (kényszerű pertársaság esetén) 3. Meg nem engedett pertársaság / keresethalmaz 4. Áttétel vagy kijelölés folytán a kötelező jogi képviselet hiánya 5. Hiánypótlás elmulasztása 6. Illeték kiegészítés elmulasztása Amennyiben a pertárgy értékét a felperes tévesen állapította meg, és annak összegét a bíróság magasabb összegben határozta meg. 7. Polgári jogi igény 8. keresetlevél kötelező kellékeinek hiánya (Járásbíróság előtt jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén csak az eredménytelen hiánypótlási felhívás vezet a keresetlevél visszautasítására.) 9. kötelező jogi képviselet hiánya 10. a felperes nem pótolta az egyéb okból hiánypótlásra szoruló keresetlevél bíróság által megjelölt hiányait A hiánypótlásra felhívó végzésben a bíróságnak a keresetlevél hiányosságait teljeskörűen fel kell tüntetnie. Ha a felperes a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett valamennyi hiányt pótolta, de a bíróság újabb hiányosságot állapít meg, azt a perfelvétel körében kell pótolni. 5

A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartása: Anyagi jogi joghatás pl.: az elévülési, elbirtoklási HI megszakítása, perindítási HI megtartása. Eljárási pl.: pertárgyérték, illetékesség meghatározásának időpontja, alkalmazandó eljárásjogi szabályok. A keresetlevél visszautasításával a felperes olyan helyzetbe kerül, mintha a keresetlevelet be sem nyújtotta volna. Részleges visszautasítás nincs! A visszautasításról rendelkező végzést csak a felperesnek kell kézbesíteni, ellene csak ő élhet fellebbezéssel. A keresetlevél beadásához fűződő joghatások fenntarthatók, amennyiben a felperes a keresetlevelet visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül újra, szabályszerűen, az ügy előzményére való utalással benyújtja. Ekkor a keresetlevelet az eredeti időpontban beadottnak kell tekinteni. A visszautasító végzés jogerőre emelkedéséig a felperes akár a végzés elleni fellebbezéssel párhuzamosan, akár többször is benyújthatja újra a keresetlevelet, míg a perindítás hatályai be nem állnak. A párhuzamos eljárások elkerülése érdekében a keresetlevél újbóli benyújtását a fellebbezési jogról való lemondásnak, illetve a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni, így a keresetlevél újbóli előterjesztése a keresetlevelet visszautasító végzés jogerőre emelkedését váltja ki. 6

7

Kereset közlése az alperessel; ellenkérelem Amennyiben a keresetlevél perfelvételre alkalmas, azt a bíróság kézbesíti az alperes részére. Ezzel egyidejűleg felhívja arra, hogy a keresetlevél kézhezvételétől számított 45 nap on belül terjessze elő írásbeli ellenkérelmét.  Beállnak a perindítás joghatásai. (Nem azonosak a keresetlevél beadásához fűződő joghatásokkal!!) Ezek az eljárásnak a kétoldalúvá válásához kapcsolódnak, amikor az alperes tudomást szerez a keresetindításról.  A bíróság a keresetlevelet már nem utasíthatja vissza, hanem az eljárás megszüntetésének lehet helye. Írásbeli ellenkérelem: A keresetlevél tükörképe. 1. Bevezető rész → a per szereplői, adataik + ügyszám 2. Érdemi rész: → VÉDEKEZÉS a) alaki: az eljárás megszüntetését kéri + bizonyítás b) érdemi: válaszol a felperesi jog- és tényállításokra ▪ kereset teljes vagy részbeni elutasítását kéri ▪ alperesi jogállítás = anyagi jogi kifogás ▪ kifogás jogalapja és ténybeli alapja közötti összefüggés levezetése jogi érveléssel ▪ bizonyítási eszközök, indítványok 3. Záró rész → eljárásjogi körülmények: • felperes állítási, ill. bizonyítási szükséghelyzetre való hivatkozására válasz • törvényes képviselő/ meghatalmazott személye/ jogosultsága + Mellékletek → az ellenkérelemben előadottak igazolásához szükséges iratok (Az alaki és az érdemi védekezés nem vagylagos! Érdemi védekezés hiányában úgy kell tekinteni, hogy alperes a keresetet érdemben nem vitatja.) Gazdálkodó szervezetnek és jogi képviselővel eljáró alperesnek elektronikus úton kell előterjesztenie az ellenkérelmét. Az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő kivételesen, az alperes indokolt kérelmére, egy alkalommal, legfeljebb 45 nap pal meghosszabbítható. Amennyiben alperes teljeskörűen elismeri a keresetet, a bíróság a perfelvételt lezárja és elismerésen alapuló ítéletet hoz. 8

Viszontkereset: A Pp. szakítva az eddigiekkel, nem az ellenkérelem részeként vagy az érdemi védekezés egyik lehetséges formájaként fogja fel az alperes viszontkeresetét, hanem úgy tekinti, hogy az alperes lényegében „viszontpert” indít a felperessel szemben → önálló eljárásjogi jogintézményként és a keresetre vonatkozó szabályozást alapul véve kezeli. Előterjesztésének határideje főszabály szerint az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő, de külön beadványban! Bizonyos perekben előterjesztése kizárt. Egészen a perfelvételi szak lezárásáig is előterjeszthető viszontkereset akkor, ha a viszontkereset előterjesztése alapjául szolgáló ok önhibán kívül utóbb jutott a fél tudomására vagy következett be. Az „előterjesztés alapjául szolgáló ok” lényegében bármilyen olyan körülmény lehet, ami megakadályozta a felet abban, hogy az írásbeli ellenkérelem előterjesztésével egyidejűleg éljen az ellenperlés lehetőségével. Az ok tehát nem feltétlenül kapcsolódik a viszontkereset alapjául szolgáló jogviszonyhoz. A lényeg, hogy a felet az utólagos előterjesztés kapcsán önhiba ne terhelje. A feltétel fennálltát elegendő valószínűsíteni. Az utólagos viszontkereset szóban is előadható a tárgyaláson. Az érvényesíteni kívánt jognak a felperes keresetével azonos, vagy más, de azzal összefüggő jogviszonyból kell erednie. (Olyan szorosnak kell lennie a kapcsolatnak, hogy ha külön perben tárgyalnák őket, felfüggesztésnek lenne helye.) Beszámítás: A Pp. nem csupán az érdemi védekezés részének/ egyik lehetséges eszközének tekinti, hanem azt az anyagi jogi kifogások közül kiemeli és külön, saját szabályozással ellátott eljárásjogi intézménnyé teszi. A beszámítási kifogás egy olyan, anyagi jogi jogintézményre való hivatkozást jelent, ami a teljesítéssel azonos joghatású és a kötelezettség (felperesi követelés) megszüntetését eredményezi, azaz jogszüntető anyagi jogi kifogás. A jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelések vonatkozásában érvényesíthető. Osztja a kereset jogi sorsát. Főszabály szerint az ellenkérelemmel vagy a viszontkeresettel egyidejűleg nyújtható be, de külön beadványban! –az azokra meghatározott határidőkön belül. Ezen határidők után, ha kizáró ok nem áll fenn és: - a beszámítást az ellenfél elismeri - a beszámítani kért követelés a beszámítás előterjesztésére nyitva álló határidő leteltét követően járt le → az ellenkövetelés lejártától számított 30 napon belül - a beszámítani kért követelés a fél által indított más perben hozott jogerős ítéleten alapul → az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül de legkésőbb az aktuális per elsőfokú ítéletének meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig terjeszthető elő. Igazolásnak helye nincs! Tartalmára vonatkozóan a keresetlevél szabályait kell alkalmazni + érdemi részben az ellenkövetelés összegének pontos meghatározása, és az elszámolás levezetése; valamint elő kell adni, hogy mennyiben és mikét szünteti meg a főkövetelést. Anyagi jogi szempontból nincs korlát  az ellenkövetelés eredhet akár a keresettel össze nem függő, teljesen más jogviszonyból is. Eljárásjogi szempontból hatásköri, ill. illetékességi problémák adódhatnak... Viszontkereset/ beszámítás esetén a perfelvétel nem zárható le, ameddig ezen iratok jogi sorsa nem tisztázott. Perfelvételi tárgyalás tartása kötelező! 9

Bírósági meghagyás Ha az alperes a) az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja (45 nap), vagy azt a bíróság visszautasítja; b) beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja; c) írásbeli ellenkérelmében a keresetet csak általánosságban vitatja és beadványa sem alaki, sem érdemi kifogást nem tartalmaz ÉS nem áll fenn eljárást megszüntető ok  bírósági meghagyás - amelyben alperest a kereseti kérelemben foglaltak szerint marasztalja a bíróság. Hivatalból bocsátják ki, tárgyalás tartása nélkül. Beszámítást tartalmazó irat esetében visszautasításnak van helye, ha azt nem a törvényben előírt alaki és tartalmi követelményeknek megfelelően terjeszti elő az alperes. A visszautasító végzés külön fellebbezéssel támadható. Ugyanígy kell eljárni, amennyiben ellenkérelmet nem, csak viszontkeresetet terjeszt elő az alperes, és azt a bíróság visszautasítja. Egyes különleges perekben kizárt a bírósági meghagyás –pl. személyállapoti perek. Mindkét fél részére kézbesítésre kerül, akik 15 nap on belül ellentmondással élhetnek. Az ellentmondás rendes, nem fellebbviteli perorvoslat. Az alperesnek az ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmét is elő kell terjesztenie, kivéve, ha azt a fél már korábban előterjesztette. Az ellentmondás joghatása, hogy a bírósági meghagyás hatályát veszti és a bíróságnak az eljárást folytatnia kell, a perfelvétel szabályai szerint. Ellentmondás helyett vagy mellett igazolási kérelem is előterjeszthető. Amennyiben egyik fél sem mond ellent, vagy a bíróság jogerősen visszautasítja az ellentmondást, a bírósági meghagyás jogerőre emelkedik. Ítélet hatályú határozat! Végrehajtási eljárás kezdeményezhető. 10

Perfelvételi szak Osztott perszerkezet: Az elsőfokú eljárás perfelvételi (állítási) és érdemi tárgyalási (bizonyítási) szakra tagolódik. A perfelvételi szak az írásbeli ellenkérelem beérkezését követően indul meg. A perfelvételi szak célja, hogy a felek nyilatkozatai az érdemi tárgyalás megkezdése előtt rendelkezésre álljanak, teljesek és pontosak legyenek. A felek a bíróság közreműködésével tisztázzák és véglegesítik a jogvita személyi és tárgyi (ténybeli és jogi) kereteit.  Letisztul a jogvita. Perfelvételi nyilatkozat: Ezzel határozzák meg a felek a jogvita kereteit. - írásbeli = perfelvételi irat → törvényi előírásra vagy bírósági felhívásra nyújtható be! - szóbeli = perfelvételi tárgyaláson előadott nyilatkozat 1. írásbeli ellenkérelem 2. válaszirat 3. viszontválasz 4. előkészítő irat 5. viszont-keresetlevél 6. beszámítást tartalmazó irat A perfelvétel körében bizonyításra csak kivételesen kerülhet sor. Olyan kérdésre foganatosítható bizonyítás, amely nem a jogvita érdemét érinti. Pl. ideiglenes intézkedés elrendelése előtt, állítási szükséghelyzet elbírálása során. Állítási szükséghelyzet: Annak, aki igényét bírósági úton, perben kívánja érvényesíteni, az erre vonatkozó tényállításait elő kell adnia, ugyanis neki áll érdekében, hogy a bíróság megvizsgálja az érvényesített igényt és abban döntést hozzon. A félnek tehát konkrét tényeket kell állítania. Előfordulhat azonban, hogy nem rendelkezik teljes mértékben információkkal, ekkor alakul ki az állítási szükséghelyzet (akár felperesi, akár alperesi oldalon). 4 konjuktív feltétele: - a fél valószínűsíti, hogy a tények állításához szükséges információval kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik - a fél igazolja (bizonyítja), hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette - az ellenérdekű fél bírói felhívásra sem adja meg az információt és - az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az első két pontban foglaltak ellenkezőjét A feltételek fennállása esetén a bíróság az érintett tényállítást valónak fogadhatja el, ha e körben kételye nem merül fel. 11

Perfelvételi nyilatkozat megváltoztatása: ➢ általában: A perfelvételi szakban a fél, korábban előadott nyilatkozatát időbeli és tartalmi korlát nélkül megváltoztathatja; írásban vagy szóban. ➢ speciális: Keresetváltoztatás: A kereset bármely elemének megváltoztatása keresetváltoztatásnak minősül, ami akkor megengedett, ha a megváltoztatott keresettel érvényesített jog az eredeti keresettel érvényesített joggal azonos, vagy ténybeli és jogi szempontból hasonló jogviszonyból ered. - a korábban előadott jogállításához, képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot állít - a korábban előterjesztett kérelméhez képest a kérelem vagy annak egy része összegszerűségét vagy tartalmát megváltoztatja, vagy további kérelmet terjeszt elő A keresetlevélre vonatkozó alaki és tartalmi szabályok vonatkoznak rá, ezek megsértése a visszautasítást vonja maga után. A perfelvételi szakban a felperes akár többször is változtathat keresetet, a perfelvétel lezárását követően azonban csak kivételesen, törvényben meghatározott feltételek esetén. A perfelvétel útját a bíróság választja meg. a) további írásbeli perfelvétel ÉS perfelvételi tárgyalás tartása b) (további írásbeli előkészítés nélkül) perfelvételi tárgyalás c) további írásbeli perfelvétel (perfelvételi tárgyalás mellőzésével) Személyállapoti perekben írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye! További írásbeli perfelvétel (a, c): (kereset → ellenkérelem  ) A bíróság kézbesíti az ellenkérelmet a felperesnek és felhívja, hogy terjesszen elő válasziratot. Alperesnek kézbesítik a válasziratot és felhívhatják viszontválasz benyújtására. Ezek előterjesztésére a törvény nem szab határidőt, azt a bíróság állapítja meg. Perfelvételi tárgyalás kitűzésének szabályai (a, b): Amikor a felperesi válaszirat beérkezik vagy ennek határideje letelt, a bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást. → idézés Ezzel egyidejűleg alperesnek megküldi a válasziratot és felhívhatja viszontválasz benyújtására. Perfelvételi tárgyalás 4 hónap on belül tűzhető, 15 nap os tárgyalási időközzel. A tárgyalási időköz sürgős esetben lerövidíthető; különleges perekben törvény alapján eleve rövidebb. 12

Az idézésben tájékoztatni kell a feleket, hogy a tárgyaláson kötelesek gondoskodni olyan személy jelenlétéről, aki tény- és jogkérdésekben nyilatkozatot tud tenni. Perfelvételi tárgyalás menete: Megnyitás Számbavétel, idézés szabályszerűsége és képviseleti jog ellenőrzése (Ha a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalási határnapig nem érkezik vissza, nem állapítható meg, hogy a meg nem jelent fél részéről a tárgyalást elmulasztotta-e, de a törvény ebben az esetben is lehetővé teszi a tárgyalás megtartását.) Iratismertetés Nyilatkozatok összegzése Alaki védekezés elbírálása, perfelvétel lefolytatása az érdemi védekezésre is figyelemmel Eshetőlegesen a perfelvételi tárgyalás elhalasztása A perfelvétel lezárása A perfelvételi tárgyalás elmulasztása: Speciális szabályok! Elsődleges szankciója az eljárás megszüntetése. Nincs jelentősége, hogy a mulasztó fél kérte-e a tárgyalás távollétében való megtartását! (Ezt majd csak az érdemi tárgyalásnál lehet.) A) egyik fél nem jelenik meg a) ha a megjelent fél kéri a tárgyalás megtartását, akkor úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó - nem vitatja a megjelent fél tényállításait / jogállításait / bizonyítékait, bizonyítási indítványait nem ellenzi. Kivétel: ha korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot tett. - az írásbeli nyilatkozatán túl egyéb perfelvételi nyilatkozata nincs - a tárgyaláson tett nyilatkozatok vele közöltnek tekintendők b) ha a megjelent fél nem kéri a tárgyalás megtartását → per megszüntetése B) senki sem jelenik meg → per megszüntetése Igazolási kérelem előterjeszthető. Tárgyalás elhalasztása: 1. Ha a megjelent fél korábbi nyilatkozatát megváltoztatja, a mulasztó fél számára biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét. 2. Ha mindkét fél jelen van és az egyik oly módon változtatja meg a nyilatkozatát, hogy az azzal szembeni nyilatkozattételre az ellenérdekű félnek határidőt kell biztosítani. 3. A felek a tárgyaláson kötelesek személyesen (is) megjelenni, vagy olyan jogi képviselő / meghatalmazott útján, aki a tárgyaláson felmerülő tény és bizonyítási kérdésekben azonnal tud nyilatkozni. Ha azonban a fél a nyilatkozatát önhibáján kívül nem tudja megtenni, a tárgyalás elhalasztható. 4. Törvényi akadály esetén (pl. perbehívás, beavatkozás, változás a felek személyében) 5. Ha a felek közösen kérik a tárgyalási határnap előtt legkésőbb 3 nap pal. 6. A bíróság érdekkörében felmerült okból, az ok megjelölésével 13

A bíróság végzést hoz, és nyomban kitűzi a következő tárgyalás határnapját, amelyre a feleket idézi. Tárgyalás mellőzése (c): Nincs szükség további írásbeli/ szóbeli perfelvételre, mert a jogvita keretei és a felek nyilatkozatai világosak, egyértelműekés teljesek → a bíróságnak tájékoztatnia kell a feleket, hogy nem kíván perfelvételi tárgyalást tartani. Fel kell hívni a figyelmüket, hogy a rendelkezésre álló peradatok alapján fogja a bizonyítást foganatosítani az érdemi tárgyalási szakban, továbbá hogy perfelvételi nyilatkozatott, valamint bizonyítási indítványt már nem fognak tudni előterjeszteni. A felek 15 nap on belül kérhetik perfelvételi tárgyalás tartását. Amennyiben perfelvételi tárgyalás tartására nem kerül sor, a bíróság tárgyaláson kívül hozott végzésével lezárja a perfelvételi szakot és kitűzi az érdemi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. A felperes a keresetlevélben, az alperes az ellenkérelemben kezdeményezheti, hogy a bíróság perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le a perfelvételt. 14

Perfelvételi iratok: 1. írásbeli ellenkérelem (ld. 8. oldal ) 2. válaszirat Kizárólag felhívásra nyújtható be. A Pp. a tartalmát is meghatározza: a felperes - az írásbeli ellenkérelemben foglaltakat vitató nyilatkozatát fejtheti ki - az ellenfél állítási és bizonyítási szükséghelyzetre való hivatkozására tehet nyilatkozatot, csatolhat bizonyítási eszközt, ill. indokolhatja azok nem-teljesítését - a bíróság anyagi pervezetése szerinti felhívást teljesíthet - a felhívásban nem részletezett perfelvételi nyilatkozatot is előterjeszthet - amennyiben a válasziratában kérelmén változtatni kíván, akkor a keretváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot fel kell tüntetnie Bármikor előterjeszthető keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat a perfelvétel során. 3. viszontválasz Ugyanazok vonatkoznak rá, mint a válasziratra, csak az alperes tekintetében. 4. előkészítő irat Minden olyan egyéb perfelvételi nyilatkozat, amely nem a többi, itt, a felsorolásban szereplő irat. Az előkésztő irat: már nemcsak a bíróság felhívására benyújtott perfelvételi nyilatkozatot tartalmazó irat minősül előkészítő iratnak, hanem az önként előterjesztett perfelvételi nyilatkozatot tartalmazó irat is. 5. viszont-keresetlevél ld. 9. oldal  6. beszámítást tartalmazó irat A perfelvételi iratok előterjesztése és elmulasztásuk jogkövetkezményei: Perfelvételi iratot a fél akkor terjeszthet elő, ha azt a törvény lehetővé teszi vagy arra a bíróság felhívta. Egyébként hatálytalan (kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik → ld. viszontkereset és beszámítás, mert ezeket visszautasítják). Hiányos, vagy elmulasztott perfelvételi irat esetén a bíróság úgy tekinti, hogy - a fél az ellenfél tény-, jogállításait, bizonyítékait nem vitatja, bizonyítási indítványát nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot nem tett - keresete/ ellenkérelme megalapozásához nem tud, vagy nem kíván további tény-, vagy jogállításokat, bizonyítékokat felhozni, további kérelme, bizonyítási indítványa nincs Jogkövetkezmények csak előzetes figyelmeztetés után alkalmazhatók! Amikor a bíróság perfelvételi irat előterjesztésére hívja fel bármelyik felet, tájékoztatja a hiányos előterjesztés, ill. a mulasztás jogkövetkezményeire. Amennyiben írásban elmulasztja bármely fél a perfelvételi iratának előterjesztését, a tárgyaláson, szóban még pótolhatja azt, azonban pénzbírságra kell számítania. 15

A perfelvétel lezárása: Végzéssel – amelyhez a bíróság kötve van. Fellebbezésnek helye nincs. A) Tárgyaláson: A felek nyilatkozataikat megtették, a tárgyalás elhalasztásának helye nincs. A lezárás előtt a bíróság köteles figyelmeztetni a feleket. B) Tárgyaláson kívül: A bíróság végzésében figyelmezteti a feleket a perfelvétel lezárásának jogkövetkezményeire, és tájékoztatja őket, hogy 15 nap on belül kérhetik perfelvételi tárgyalás tartását. A perfelvétel lezárásával bekövetkezik a percezúra. Ezzel válik el a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szak. A felek perfelvételi nyilatkozatai rögzülnek. Főszabály szerint az érdemi tárgyalási szakban a felek már további perfelvételi nyilatkozatot nem tehetnek és a korábbiakat nem változtathatják meg. Kivétel: a megengedett kereset- és ellenkérelem-változtatás, valamint az utólagos bizonyítás. A bíróság a perfelvétel lezárása után megelőzően a felek közötti egyezség létrehozását. Ennek keretében tájékoztatja a feleket, hogy bírósági közvetítést is igénybe vehetnek. 16

Érdemi tárgyalási szak Amennyiben a perfelvétel lezárását követően a felek között egyezség nem jött létre, a bíróság nyomban megtartja az érdemi tárgyalást. Ha ez nem lehetséges, kitűzi annak határnapját, amelyre a feleket megidézi (pl. tanú idézése vagy szakértő kirendelése miatt). Az érdemi tárgyalási szak célja, a perfelvételi szakban tisztázott jogvita és a felajánlott bizonyítás keretei között, a per eldöntéséhez szükséges bizonyítás lefolytatása, valamint az érdemi döntés meghozatala. A tárgyalás menete: Megnyitás (ha nem a perfelvételi tárgyalás folytatása) Számbavétel, idézés szabályszerűsége és képviseleti jog ellenőrzése Az idézés elmaradása, vagy közlésének szabálytalansága esetén a tárgyaláson meg nem jelent féllel szemben nem alkalmazhatók a mulasztás következményei, és a tárgyalást nem lehet megtartani. Ha a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalási határnapig nem érkezik vissza, nem állapítható meg, hogy a meg nem jelent fél részéről a tárgyalást elmulasztotta-e, de a törvény ebben az esetben is lehetővé teszi a tárgyalás megtartását. - ha később kiderül, hogy az idézés nem volt szabályszerű, a tárgyalást meg kell ismételni és a határozatok hatályosságáról dönteni kell - ha szabályszerű volt, a mulasztás jogkövetkezményeit kell alkalmazni A fél személyes meghallgatása Iratismertetés – ha szükséges Bizonyítás lefolytatása Határozathozatal A tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei: Az érdemi tárgyalási szakban a felek jelenléte már nem elengedhetetlen. Bármelyik fél kérheti a tárgyalás távollétében történő megtartását. A mulasztás jogkövetkezménye a szünetelés. Ha azonban a perfelvételi tárgyalás fordul át nyomban érdemi tárgyalásba, a távollétben történő megtartás iránti kérelem hiánya és a mulasztás a tárgyalás megtartásának nem akadálya. A tárgyalást elmulasztó fél vonatkozásában a perfelvételi tárgyalást elmulasztó félre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. (ld. 13. oldal ) A tárgyalás elhalasztása: Új határnap kitűzése az eredeti helyett, vagy Ha a megtartott tárgyaláson túl, további tárgyalásra van szükség. A tárgyalás előtt legkésőbb 3 nap pal a felek indokolt, közös kérelmére a tárgyalást el kell halasztani. 17

Ha 3 napon belül, vagy a tárgyaláson terjesztik elő halasztási kérelmüket kivételesen fontos okból, akkor a mérlegelheti, hogy elhalasztja a tárgyalást vagy megtartja. Halasztási ok a bíróság részéről is felmerülhet. Keresetváltoztatás: a) a korábban előadott jogállításához képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot állít b) a korábban előterjesztett kérelméhez képest a kérelem vagy annak egy része összegszerűségét vagy tartalmát megváltoztatja, vagy további kérelmet terjeszt elő A keresetváltoztatás engedélyezéséhez kérelmet kell írni, az annak alapját képező tényről való tudomásszerzéstől számított 15 nap on belül, egyúttal a keresetváltoztatást tartalmazó iratot is be kell nyújtani, a keresetlevélre vonatkozó szabályok szerint. Kizárólag írásban lehet! Megengedhetőségének feltételei: 3 konjuktív feltétele: 1. Keresetváltoztatás oka fennáll 2. A megváltoztatott keresettel érvényesített jog vagy követelés ugyanabból a jogviszonyból ered 3. Elbírálására az eljárást folytató bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel (vagyonjogi pereknél ez nem érvényesül) + Önhiba hiánya I. a keresetváltoztatás – a bármelyik fél által előterjesztett – új tényállítással áll közvetlen okozati összefüggésben II. azt a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja azt a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja 18

Ellenkérelem változtatás: a) Az ellenkérelem-változtatás – a bármelyik fél által előterjesztett – új tényállítással áll közvetlen okozati összefüggésben, b) Azt a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja. c) Az elismerés megváltoztatásra is alapot adhat az új tényállítás, ha az a korábbi elismerést nyilvánvalóan okszerűtlenné teszi Feltételei megegyeznek a keresetváltoztatás okaival, egy kivétellel: az alperest megilleti az a jog, hogy a korábbi elismerő nyilatkozatát megváltoztassa (visszavonja). Mindezeket alkalmazni kell a viszontkeresetre és a beszámításra előterjesztett válasziratra is. Az elbírálás keresetváltoztatás és ellenkérelem-változtatás esetén is 2 lépcsőben történik: a bíróság először a változtatás alaki feltételeit, majd azok fennállása esetén a változtatás megengedhetőségét vizsgálja. Alaki: - 15 napos határidő megtartása (bíróság anyagi pervezetési cselekményének közlésétől) - beadvány megfelel-e a törvényben foglaltaknak - nem áll-e fenn olyan ok, amely miatt vissza kellene utasítani Ha bármelyik hiányzik, a bíróság végzéssel visszautasítja a kérelmet. Kötelező indokolni, önálló fellebbezésnek helye nincs. A változtatás engedélyezése iránti kérelem esetében nincs helye hiánypótlásnak! De! a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követő 8 nap on belül (legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig) a változtatás iránti kérelmet újra elő lehet terjeszteni, szabályszerűen. A joghatások így fennmaradnak és a mellékleteket sem kell újból becsatolni. A határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak. Ha az ismételt kérelmet a bíróság ismét visszautasítja, mérlegelési jogkörében dönthet pénzbírság kiszabásáról. Érdemi vizsgálat = megengedhetőség Ha nem állnak fenn a feltételek, végzéssel visszautasítja. Önálló fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban indokolni köteles, legkésőbb az ítéletben. Amennyiben az alaki és az érdemi vizsgálatnak is megfelelt a kérelem, a bíróság végzéssel engedélyezi. Perfelvétel kiegészítése: Amennyiben a keresetváltoztatás/ ellenkérelem-változtatás/ kereset kiterjesztés, illetve az érdemi tárgyalási szakban előterjesztett beszámítás megengedett, a bíróság a perfelvétel kiegészítését rendeli el. A bíróság határozza meg a(z új) perfelvétel módját, amelynek lefolytatására a perfelvétel szabályai az irányadók. 19

Utólagos bizonyítás: A fél utólagosan terjeszti elő a bizonyítási indítványát vagy bocsátja rendelkezésre a bizonyítékot, a perfelvételi szak helyett, az érdemi tárgyalási szakban. Feltételei: 1) a kérelem alapjául hivatkozott tény bizonyítására vagy ellen-bizonyításra szolgál Feltétele, hogy a tény utóbb keletkezett, vagy arról a fél önhibáján kívüli okból utóbb szerzett tudomást. 2) valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, a bizonyítás eredményének cáfolatára szolgál Feltétele, hogy az ellenbizonyítás lehetőségének módja/ eszköze csak a már lefolytatott bizonyításból vált a fél számára felismerhetővé. 3) a kérelem megváltoztatása alapján hivatkozott tény bizonyítására vagy ellenbizonyítására szolgál 4) a perfelvételt lezáró végzés meghozatala utáni anyagi pervezetés folytán válik szükségessé 5) az új tényállítás alátámasztására vagy cáfolatára szolgál Szubjektív határidő: 15 nap , de mind a négy esetben más-más időpontban kezdődik meg. (Indokolt kérelemre + 15 nap) Objektív határidő: elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig Igazolásnak helye nincs. Jogkövetkezménye: a bíróság az indítványt, illetve bizonyítékot figyelmen kívül hagyja. Feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozatok: Változtatnak ugyan a peranyagon, azonban az elbírálás egyszerűsödését eredményezik. - Kereset leszállítása - Kereset elismerése - Vitatott tényállás beismerése - Anyagi jogi kifogás és tényállítás visszavonása - Bizonyítási indítvány visszavonása - Felemelhető a kereseti követelés összege törvényen – tehát nem szerződésen – alapuló tartás iránti perben, illetve munkaügyi perben, - Megváltoztatható az egymással eshetőleges viszonyban álló keresetek kért elbírálási sorrendje - Megváltoztatható a jogi érvelés. Érdemi tárgyalási szakban is bármikor, írásban/ szóban, törvényi feltételek fennállása és az ellenfél hozzájárulása nélkül előterjeszthetők. Visszavonni nem lehet. A fél személyes meghallgatására kérelemre vagy hivatalból, mind a perfelvételi, mind pedig az érdemi tárgyalási szakban sor kerülhet. (Nem minősül bizonyítási cselekménynek!) A fél igazolja magát, majd a bíróság figyelmezteti az igazmondási kötelezettségére. A kiskorúakra speciális szabályok vonatkoznak... Iratismertetésre akkor van szükség, ha a perfelvételi tárgyalás megtartását követőbármely tárgyaláson változás áll be az eljáró tanács összetételében. Célja az irategyeztetés. 20

A tárgyalás főszabály szerint nyilvános. A bíróság törvényben meghatározott esetekben, kérelemre vagy hivatalból az egész tárgyalásról vagy annak csak egy részéről a nyilvánosságot kizárhatja. A nyilvánosság elvébe nem tartozik azonban bele a felvételkészítés lehetősége. Csak a médiatartalom-szolgáltatóknak lehet. Nyilvános tárgyaláson külön engedély nélkül lehet felvételt készíteni a bírósági személyekről, az ügyészről, ill. bármely más, közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről. A per további résztvevőiről kizárólag az Ő hozzájárulásukkal! Alaki pervezetés: A per menetének ütemezése, az egyes eljárási cselekmények meghatározása és elvégzése (pl. idézés, határidők megállapítása), annak érdekében, hogy az eljárás a megfelelő mederben haladjon, és ésszerű időn belül befejeződjön. Tárgyaláson és tárgyaláson kívüli perbeli cselekmények is lehetnek. A tanács elnökének feladata. 1. tárgyalás-vezetés 2. kérdezési jog gyakorlása 3. rendfenntartás: → fokozatosság és arányosság elve! Minden, ami zavarja a tárgyalás szabályszerű menetét, vagy méltatlan a bíróság előtti eljáráshoz. Szankciók a tárgyaláson kívüli magatartásoknál is alkalmazhatók! Hallgatósággal szemben alkalmazható szankciók: - létszám meghatározása a tárgyalóteremben - rendreutasítás - kiutasítás - kivezettetés - őrizetbe vétel - feljelentés Pénzbírság nem! Felekkel szemben: - rendreutasítás - pénzbírság - kiutasítás - kivezettetés - őrizetbe vétel - feljelentés Kiskorúakra eltérő szabályok! Pénzbírság kiszabása csak kivételesen. Kiutasítás: adott tárgyalási határnapra/ tárgyalás egy részére/ további eljárás egészére A tárgyalás folytatásának akadálya, ezért azt el kell halasztani. Ha az egész eljárásra kiterjed, a bíróság felhívja a felet, hogy a következő tárgyalási határnapra gondoskodjék a képviseletéről. 21

Anyagi pervezetés: Az anyagi pervezetés során elvégzendő/ elvégezhető bírói cselekmények is döntően eljárási cselekmények, azonban magára az érvényesíteni kívánt jogra vonatkoznak. Arra szolgál, hogy a bíró kézben tartsa az eljárást a jogvita érdemét tekintve is, és az eljárás résztvevői tudják, miről szól a per. Jogalap és a tényállás tisztázása! Anyagi pervezető intézkedésekre a perfelvételi nyilatkozatok hiányossága, homályossága, ellentmondásossága esetén kerülhet sor. Célja, hogy a jogvita elbírálásához szükséges nyilatkozatok rendelkezésre álljanak. A bíróság köteles tájékoztatni a feleket, ha a hivatkozott jogszabályi rendelkezést a felektől eltérően értelmezi, ha valamely észlelt tényt hivatalból kell figyelembe vennie, vagy jogszabály szerint a kérelemhez (kivételesen) nincs kötve. Konkrét eszközei a kérdezés, a felhívás és a tájékoztatás. Perbeli egyezség: A felek polgári perben, a bíróság előtt kötött egyezségének ugyanaz a joghatása, mint az ítéletnek. Bíróság → jóváhagyó végzés. Fellebbezni lehet, de halasztó hatálya nincs. Az eljárás során bármikor köthetnek egyezséget a felek, de csak aki erre jogosult (pl. ügyész nem, ügygondnok kivételesen). Nemcsak a kereseti követelés egészére, hanem egy részére is lehet. Felek tájékoztatása a közvetítői eljárásról… Keresettel megtámadható (pl. megtévesztés, tévedés esetén). Perújítás lehet. Eljárás megszüntetése: A bíróság hivatalból vagy kérelemre, az eljárás bármely szakában, érdemi döntés nélkül befejezi az eljárást. → megszüntető végzés Fellebbezni lehet. Hivatalból: - keresetlevél visszautasítását előidéző ok utólagos észlelése (Alaki okból már nem, mert arra csak a kereset közléséig van lehetőség!) - joghatóság hiánya - törvényes képviselő mellőzése - hatáskör vagy illetékesség hiánya - jogviszony természeténél fogva kizárt jogutódlás - perfelvételi tárgyalás elmulasztása - jogi képviselet hiánya Kérelemre: - felperes eláll a teljes keresettől → alperesi ellenkérelem előterjesztését követően csak az alperes hozzájárulásával. Kivétel: ha alperes idő közben teljesített. - felek közösen kérik - ha a megszűnt félnek nincs jogutódja és a felek bármelyike kéri - perköltség-biztosíték adásának elmulasztása 22

Eljárás részbeni megszüntetése: a) ha a megszüntetési ok csak a kereset, a viszontkereset vagy valamelyik fél vonatkozásában áll fenn b) részbeni elállás A jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó speciális szabályok: A Pp. szabályai alapvetően törvényszéki perre vannak modellezve, ahol mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet. Járásbíróságon, illetve Törvényszéken olyan perekben, ahol nem kötelező a jogi képviselet (gyorsított per, munkaügyi per) előtt azonban a fél választhatja a személyes eljárást vagy a jogi képviselet útján történőt. Ha jogi képviselővel jár el, egy alkalommal visszatérhet a személyes eljárási formára. A jogi képviselővel történő eljárás a fél jogutódaira nézve nem hatályos. A félnek lehetősége van továbbá pártfogó ügyvéd kirendelését kérni. ÚJ! A személyesen eljáró fél írásbeli beadványait már nem köteles formanyomtatványon előterjeszteni. A szóbeli előadás lehetősége nemcsak a járásbíróságon, hanem törvényszéken is adott (a korábbival megegyező tárgykörben). Az Ügyfélsegítőn a fél nyilatkozatát vagy jegyzőkönyvben vagy nyomtatványon kell rögzíteni. Beadványaiban nem köteles feltűntetni a jogalapot, jogi érvelést és jogszabályhelyet. Az érvényesíteni kívánt jogot, és az anyagi jogi kifogást azonban úgy kell megjelölni, hogy a jogalap beazonosítható legyen. Amennyiben a fél megjelöl jogalapot, a bíróság ahhoz kötve van. Személyesen eljáró félnek a hiánypótlásra való felhívásban is vannak kedvezményei. Beadványa visszautasítására csak a felhívás nem-teljesítése esetén van lehetőség. keresetlevél esetében hiánypótlási felhívás kiadása esetén valamennyi hiányosságot fel kell tüntetni. Új rendelkezés, hogy a felet a „jogban járatlanságához igazodó” teljes körű tájékoztatással kell ellátni a hiánypótlás módja tekintetében is és el lehet rendelni a fél személyes meghallgatását is. A visszautasítás kapcsán minden más „általános” szabály (fellebbezési jog, kézbesítés, értesítés) itt is érvényesül. Beadvány visszautasítása és bírósági meghagyás csak előzetes figyelmeztetés után következhet be. Amennyiben (nem jogi) képviselője nem tudja igazolni képviseleti jogát, vagy az igazolás nem szabályszerű, vagy képviselőként nem is járhatna el – ezek a hiányosságok mind pótolhatók és nem képezik a tárgyalás megtartásának akadályát. Ha azonban utólag nem sikerül igazolni őket, akkor beállnak a mulasztás jogkövetkezményei és valamennyi nyilatkozat hatálytalanná válik. Kérelme megváltoztatását a személyesen eljáró fél az érdemi tárgyaláson szóban is előterjesztheti. Utólagos bizonyítás késedelmes előterjesztése esetén igazolással élhet, és hiánypótlásnak is lehet helye. Az anyagi pervezetés körében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fél valódi jogérvényesítési szándékának feltárására. Személyes meghallgatása is elrendelhető. Szükség esetén a bíróság tájékoztatással látja el a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítás lehetőségéről, annak eszközeiről és feltételeiről. 23

Fizetési meghagyásos eljárás, és az abból alakult per 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) Az FMH a közjegyző hatáskörébe tartozó, lejárt pénzkövetelés érvényesítésére szolgáló, egyszerűsített nemperes eljárás, amely a bíróság eljárásával azonos hatályú. Kötelező: 3 M Ft alatti pénzkövetelés esetén Nem indítható: - ha a feleknek nincs belföldi kézbesítése címe - a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó jogviszonyból vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból eredő követelések esetén - 30 M Ft feletti követelés esetén - zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítésére A közjegyző az ország egész területén illetékes. Kizárására a bíró kizárására vonatkozó szabályok az irányadók. A beadványt űrlapon, 1 pld.-ban kell benyújtani, mellékletek nem csatolhatók. - elektronikusan, a MOKK felületén keresztül - papír alapon - szóban Kézbesítés: elektronikusan/ postai úton/ hirdetményi kézbesítés/ személyes átvétel. FMH eljárásban nincs helye: o beavatkozásnak o kereset-kiterjesztésnek és kereset-változtatásnak o szünetelésnek o felfüggesztésnek o bizonyítási eljárás lefolytatásának o a fél meghallgatásának A kérelem alapján a közjegyző: ➢ hiánypótlást rendel el vagy ➢ visszautasítja a kérelmet vagy ➢ kibocsátja az FMH-t Visszautasítás oka lehet: 1) kizárt joghatóság 2) hatáskör hiánya 3) ha nem indítható, vagy törvény egyéb rendelkezése alapján nincs helye 4) perfüggőség, ítélt dolog 5) perbeli jogképesség hiánya 6) jogosult belföldi kézbesítése címének hiányossága 7) a jogosult hirdetményi kézbesítést kér 8) a kötelezettnek belföldi lakcímen az FMH-t ismételten nem lehet kézbesíteni 9) a követelés idő előtti vagy bírósági úton nem érvényesíthető 10) az igény érvényesítésére nyitva álló határidő eltelt 11) jogi képviselő hiányos kérelme 12) aki arra köteles, nem elektronikusan nyújtotta be a kérelmet 13) hiánypótlás nem-teljesítése 14) a jogosult eljárási költségként anyagi jogi követelést érvényesít 24