Szobrok

ORSZÁGHÁZI sétákAZ ORSZÁGHÁZ SZOBRAI

A fedélen: Szent István szobra a kupolacsarnokbanA belső címlapon: Árpád vezér szobra a kupolacsarnokbanA szöveget írta • Kelecsényi Kristóf ZoltánSzakmai lektor • Borovi Dániel, Lukács JózsefFotó • Bencze-Kovács György, Mudrák Attila, Wachsler TamásA képeket válogatta • Bencze-Kovács György, Kelecsényi Kristóf Zoltán, Kerekes MargitA szöveget gondozta • Németh Zsófia | A képeket javította • Bencze-Kovács GyörgyKorrektor • Macskássy Zsuzsa | Grafikai tervezés • Környei AnikóA kiadvány az Országgyűlés Hivatala Országházi sétáksorozatában jelent megFelelős kiadó • Such György | Sorozatszerkesztő • Kerekes MargitA kiadvány az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és KözművelődésiIgazgatósága szakmai programjai keretében készültIgazgató • Bellavics IstvánAz igazgatóság könyvprogramjának koordinátora • Németh Csaba© Szerző, 2017 | © Országgyűlés Hivatala, 2017Minden jog fenntartva. Bármilyen másoláshoz, sokszorosításhoz,illetve adatfeldolgozó rendszerben való tároláshoz a kiadó előzetes írásbelihozzájárulása szükséges.ISBN 978 615 5674 11 2 | ISSN 2416-1594Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., DebrecenFelelős vezető • György Géza vezérigazgató

BEVEZETŐA 19. század második felének meghatározó építészeti stílusa, a his-torizmus a korábbi korok felé fordult, ezekből merített inspirációt.Az 1860-as évektől az itáliai előképekből táplálkozó neoreneszánszhatározta meg az épülő főváros képét két és fél évtizeden át. A stílushegemóniájának megtörésében nagy szerepe volt, hogy 1883. április22-én az állandó országház pályaterveinek elbírálása nyomán a pályá-zatra beadott egyetlen neogótikus terv szerzőjét, Steindl Imrét bíztákmeg a tervezéssel. Az építész gótikus stílus iránti vonzalma találko-zott a bírálóbizottság nagy tekintélyű politikus tagjának, AndrássyGyulának az angol parlamentarizmus és a Temze-parti Parlamentiránti rajongásával, továbbá – egyesek olvasatában – az épületterva magyar történelem dicső korszakát, a középkort idézte meg.Szobrászati szempontból az ismert pályatervek közül Steindl Imréévolt az egyik legszerényebb, azonban a terv fejlődésével az Ország-házban és homlokzatán végül 246 egész alakos emberábrázolás gyűltössze. Habár a szobrokat művészi minőségük miatt számos kritikaérte, az általuk megtestesülő képi program összetettsége és gazdagsá-ga révén figyelemre méltó részét képezik az Országháznak.Jelen kötetben a Ház eredeti figurális szobrászati díszítését tárgyal-juk, az elmúlt bő egy évszázad alatt létesült emléktáblákat és egyébplasztikákat nem. A témájuk szerint egységet képező szoborcso-portokat külön-külön, előkészítésük kezdete szerinti időrendbenmutatjuk be. Az előzmények ismertetése után elsőként a kupola-csarnokban elhelyezett uralkodói panteonról, azután a homlokzato-kon sorakozó fejedelmek, királyok, történelmi személyek szobrairól,majd a belső díszítés szakmákat és erényeket megjelenítő alakjairóllesz szó, végül pedig Ferenc József és Erzsébet királyné fel nemállított emlékművéről.1. Steindl Imre kupolacsarnok tervének részlete



TARTALOMElőzmé nyek és előkészítés | 8A pályatervtől a végleges megoldásig 8Szobrászat mint az építészet társművészete 10A szobrászmunkák ügye 12Az alku 13Az egyezség részletei 15A kup olacsarnok szobrai | 18A milleniumi közös ülés tere 18Kőből horgany 20Szerződéskötés az alkotókkal 21A történeti hűséget vizsgáló bizottság 23A szobrok elkészülte 27A „hamis arckép” 29A kész uralkodói panteon 29A homlokzatok szobr ászatidíszítése | 41Alternatívák a homlokzati szobrok elhelyezésére 41A történeti hűséget vizsgáló bizottság tevékenysége 46A szobrok elkészülte 47Problémás esetek 53Helyére kerül a kilencven alak 56A két oroszlán 612. A nyugati (dunai) homlokzat részlete

A belső díszítés allegorikus alakjai | 65Előzmények 65Szerződés a Zsolnayval 66Az új szoborbizottság 68A gyártás és elhelyezés 70Szimbolikus program 72Az uralkodópár szoborcsoportja | 88A pályázat kiírása 88A pályázat első köre 90Második kör 93Harmadik kör 93A szobor megvalósulása és pusztulása 96Összefoglaló az Országház belsőterében található szobrokról | 100Összefoglaló az Országház homlokzataintalálható szobrokról | 101Az Országház szobrászati programjánakművész Közreműködői | 102Felhasznált irodalom | 115Képjegyzék | 1163. A dunai homlokzat árkádsora az ott elhelyezett eredeti,de a kőpusztulás miatt lecserélt királyszobrokkal



E l ő z m é n y e k é s el ő k é s z í t é sA pályaterv től a végleges megoldásigAmikor 1883 tavaszán kiválasztották a Műegyetem középkori építé-szet professzorának, Steindl Imrének neogótikus tervét, úgy tűnt, ahazai szobrászok a korszak megidézése ellenére kevesebb feladathozjuthatnak majd, annyira szerény volt a tervezett szobrászati díszítés atöbbi pályázathoz képest. Hauszmann Alajos szintén I. díjjal kitünte- 4. Mirkovszky Géza pályaterve Palóczi Antaléhoz hasonlóantett tervén szinte összeszámolni sem lehet a különféle méretű és témá- nagyméretű Hungária-szobrotjú figurákat: allegorikus ábrázolások, négyes fogatokat hajtó géniuszok helyezett volna a folyó felőliés számos egyéb dísz figyelhető meg, Hungária alakjának többszö- homlokzat középtengelyébe8

rös életnagyságú, Duna-parti alakjáról nem is szólva. Hasonló gaz- 5. A kupolacsarnok karzatán helyet foglaló szobrok a pálya-dagságú szoboregyüttesek voltak a neves bécsi építész, Otto Wagner, terv hosszmetszeténvalamint Ferdinand Fellner és Hermann Helmer pályamunkáján is.Palóczi Antal pedig óriási, az épület főpárkányáig érő Hungária-szob-rot képzelt el.Steindl tervén ezekhez képest a kupolát, valamint a tornyok csúcsaitdíszítő zászlótartó alakokon kívül a külső homlokzatokon figurálisszobrászati díszítés az államcímert kísérő angyalok kivételével nemfigyelhető meg. Az épület belseje már jóval gazdagabb volt. A kupola-csarnok karzatának fülkéiben 48, a főrendiház üléstermének pilléreinpedig 34 tervbe vett szobor látható, ami darabszámra nem marad je-lentősen el a végleges állapottól, azonban még csak a legjelentősebb 9

terekben összpontosulnak. A tervek fejlődésével viszont egyre többhelyen egyre több szobor jelent meg, így a belső mellett a külsőt is fo-kozatosan benépesítették a tervezett alakok.Szobr ászat mi nt az építészet társművészeteA fontosabb köz- és magánépületek figurális szobrászati díszítésénekhagyománya az ókorba nyúlik vissza. Egy-egy épületen a rendelteté-sével és építtetőjével kapcsolatos allegorikus és konkrét személyeketábrázoló szobrok egyaránt helyet kaphattak. Előbbiek olyan alkotások, 6. A Keleti pályaudvar főbejárata Watt és Stephensonamelyek elvont fogalmakat, tevékenységeket, tulajdonságokat testesíte- szobrával, az épület tetejénnek meg. Ebben az évezredes múltra visszatekintő ábrázolási formábanaz egyes alakok az általuk hordott, tartott tárgyak és esetleg melléjük a Közlekedés allegóriájávalszegődött állatok (összefoglalóan attribútumok) révén képesek erre. 7. Az Operaház, attikáján zeneszerzők szobraivalA képzettársításokból, mitológiából, hiedelmekből levezethető jelen-tések koronként folyamatosan változtak. Egy a lábaknál ülő bagoly ésa kézben tartott könyv a bölcsességet és a tudást, egy kard és katonásöltözet az erőt és hazaszeretet jelképezte például a korszakban.A meghatározott személyeket ábrázoló szobrok épületdíszként valófelhasználása kevésbé volt jellemző. Ez már az emlékműszobrászattalrokon műfaj, amely a kor realista és történelmi hitelességre törekvőábrázolásmódja miatt komoly előtanulmányokat, az ábrázolt személyvonásainak ismeretét követelte meg. Egyik jellemző megjelenési he-lyük a templomok homlokzata, ahol gyakorta ábrázoltak szenteketvagy Jézus Krisztust. De középületeken is előfordultak, például azOpera zeneszerzőket felvonultató attikáján, vagy a Keleti pályaud-var hatalmas homlokzatának szoborfülkéiben, ahol James Wattot ésGeorge Stephensont helyezték el. A Magyar Tudományos Akadémiapalotájának különlegessége, hogy egyszerre ad helyet egy tudományospanteonnak és egy allegorikus sorozatnak. Az Országház díszítőprog-ramja azonban még ennél is összetettebb és gazdagabb.10

11

A szobrászmunkák ügyeAz Országház építése az egykori Tömő téren 1885. október 12-énkezdődött meg ünnepélyesen. 1887 nyarára még csak az építkezé-si gödör kiásása fejeződött be. Fővárosi szobrászok egy csoportjamár ekkor arra számított, hogy az ország első számú középületénekmegvalósításában nekik is fontos szerepük lehet. Ezt igazolta, hogyaz építési költségekben figurális szobrászati munkákra 114 800 fo-rintot különítettek el. A művészek kérelemmel fordultak az építke-zést felügyelő Országház Építési Végrehajtó Bizottsághoz és a ve-zető tervező Steindl Imréhez, hogy a szobrokat ők készíthessék el.A levelet Bezerédi Gyula, Brestyánszky Béla, Donáth Gyula, FeszlerLeó, Keszler Adolf, Lóránfi Antal, Mátrai Lajos, Mayer Ede, RónaJózsef, Senyei Károly, Stróbl Alajos, Szász Gyula, Szécsi Antal ésVasadi Ferenc írták alá.A kérdést azonban érdemben nem tárgyalták, hiába írták a szobrá- 8. Tisza Lajos, a Végrehajtószok, hogy legalább öt évre van szükségük egy ekkora munka ese- Bizottság elnöketén. Két évvel később próbálkoztak újra, az 1889. januári levél nyo-mán azonban csak bő egy év elteltével kezdődött meg a részletesszobrászati program kidolgozása. Steindl vonakodott dönteni, ar-ra hivatkozva, hogy nem csak az ő felelőssége, hogy kit vagy mitábrázoljanak a szobrok. Az Osztrák–Magyar Monarchián belüliMagyar Királyság törvényhozási épületének szobrászati programjavalóban kényes ügy volt, elsősorban politikai és nem építészeti kér-dés. Egy gyakorlatiasabb kifogása is volt Steindlnek, mégpedig hogyaz elkészülő alkotások raktározása is gondokat okozna. Ismét elteltegy év, mikor 1891 elején már Steindlt is aggaszthatta a szobrász-munka időigénye, ezért előterjesztést intézett a bizottsághoz, hogytárgyalásokba bocsátkozhasson a kérvényt benyújtó szobrászokkal.Ekkorra az alapozás és a falak emelése már jelentősen előrehaladt.1890–1891 telén a munkálatok mindenhol elérték az első emeletalatti padló szintjét.12

Az alku Steindl javaslata nem sokkal később elkészült, a homlokzatokra 96, az épület belsejébe pedig 98 szobrot szánt. Kint a magyar fejedelmeket, királyokat és hadvezéreket, bent pedig a „parlamentaris élet kitűnősé- geit” gondolta ábrázolni, azonban kérte, hogy javaslatát ne tekintsék véglegesnek, nehogy óriási költségeket vállaljon magára az építkezés.9. Szobrászok – köztükZala György, Senyei Károlyés Róna József – aláírásaia versenytárgyalás kiírása ellentiltakozó levélen 13

Az egységárakról szóló tárgyalások ezt követően kezdődtek meg azalkotókkal. A legkisebb, másfél méteres szobrokért 750 forintot, a leg-nagyobb, két és fél méteresekért pedig 1200 forintot, a főbejáratot őr-ző két ülő oroszlán darabjáért 1000 forintot szerettek volna kapni azalkotók, így összesen 188 300 forintra rúgtak volna a költségek, amitöbb mint másfélszerese volt az előirányzott összegnek. Steindl enneknyomán néhány, a korszakban megvalósult épület szobrászmunkáinakáráról tájékozódott, köztük a pesti Fővámházról (Ybl Miklós, 1870–1874), a bécsi városházáról (Friedrich von Schmidt, 1872–1883) és abudapesti Operaházról (Ybl Miklós, 1879–1884). Az építés időszaka,helye és az alkalmazott kőanyag minősége fényében igencsak eltértekaz árak. A Végrehajtó Bizottságot – bár értékelte a szobrászok impo-záns névsorát – leginkább a költségtúllépés érdekelte, és a magasnakítélt árak miatt úgy döntött, hogy a versenytárgyalásra bocsátandó or-namentális kőfaragómunkák mellett kb. 30 darab figurális szobor el-készítését is meghirdetik.Erről tudomást szerezve a szobrászok a szakmai tekintélynek örvendőZala György vezetésével küldtek levelet a bizottság elnökének, TiszaLajosnak: „az állandó országháznak mint ezredéves alkotmányunkat leg-méltóbban dicsőítő nagyszabású műnek ékítésében […] részt vehetni mind-jájunknak vágyát és törekvését képezi, továbbá […] a magyar szobrászatfejlödése érdekében ezen alkalomszerü munka készítéséhez közös együttmű-ködésünkkel hozzájárulni hazafiui kötelezettségünk” – írták magyarázat-ként, hogy miért engednek a korábbi árakból. A végösszeg így 134 923forintra csökkent. Az új ajánlat nyomán Steindl további tárgyalásokatfolytatott 1891 júniusában. A húsz alkotó által aláírt végleges ajánlatmindennel együtt csak 24 260 forintos túllépést jelentett. A másfél mé-teres szobrok ára 520 forintra, a méterrel magasabbaké pedig 900 fo-rintra mérséklődött. Az új árajánlat mellett az alkotók a szerződéstilletően is kérésekkel álltak elő. Ahhoz azonban, hogy ennek lényegétmegértsük, nem árt ismerni a kőszobrászati munkák elfogadásának éselkészítésének általános menetét. 10. Apródszobor gipszmintája14

Egy kő- vagy fémszobor a kezdeti elképzelés-től a megvalósulásig több fázison átesve jut el.Első lépés a szobrot bemutató, annak véglegesméretétől függően fél, harmad vagy még kisebbnagyságú agyag- vagy gipszminta elkészítése.Ezt általában a megbízó vagy a lebonyolítássalmegbízott bizottság bírálta el, és ennek ajánlá-sai, kérései nyomán a szobrász vagy átdolgozta,vagy elfogadás esetén hozzálátott a teljes mé-retű minta megvalósításához. Amikor ez elké-szült, újra a megbízó vagy bizottsága elé kerülta szobor. Ha a megrendelő már mindennel elé-gedett volt, akkor kőszobor esetén egy gipsz-mintáról megkezdődhet a kőbe nagyolás vagyaz átpontozás folyamata, bronznál vagy másfémnél pedig az öntéshez szükséges negatívokelőkészítése. A művészek a szobrok kivitelezé-sét néha vállalkozókra bízták, különösen ak-kor, ha drága fémöntési munkákra volt szük-ség. A faragás vagy az öntés eredményét a meg-bízó vagy a bizottság ismét megszemlélte, ámekkor már nagy mozgástér nem maradt. Éppenezért is volt fontos az előbbiekben leírt több-lépcsős folyamat.Az egyezség részlete iMivel a szobrászati munkák anyag- és költség-igényesek, csak kevesen tudták vagy akarták amegbízónak előre meghitelezni az egész mű-vet. Éppen ezért az egyes munkafázisok után 15

fizetségük bizonyos hányadát meg szerették volna kapni az alkotók.Az volt a kérésük, hogy az összeg első harmadát a kisminta elfogadása,második harmadát a kőbe pontozás, utolsó harmadát pedig a munkaátvétele után kaphassák meg. Kérésük volt az is, hogy az alkotásokegységessége és magas művészi színvonala érdekében egy saját bírá-lóbizottságot alapíthassanak, amelynek véleményét azonban a Végre-hajtó Bizottságnak nem lenne kötelessége elfogadni. Kérték továbbá,hogyha a megbízó további szobrászokat kérne fel esetleg, ők is velükazonos áron dolgozzanak, továbbá, hogy egyenlő arányban kapjanakfeladatot.Steindl az ajánlatot minden szempontból elfogadhatónak tartotta, atöbbletköltséget a kőművesmunkára kötött szerződéseknél elért meg-takarításból javasolta fedezni. Neÿ Béla a műszaki ellenőrség vezető-je, a Végrehajtó Bizottság jegyzője is támogatta ezt a megoldást, mivelszerinte bár egy nemzetközi pályázattal valószínűleg meg lehetne taka-rítani pár ezer forintot, azonban a magyar Országház építésénél még-iscsak magyar szobrászoknak kellene munkát adni. Végül a verseny-tárgyalásra szánt 46 szobrot ezt követően törölték a kiírandó tételekközül. A Végrehajtó Bizottság így az 1891. októberi ülésén elfogadtaa szobrászmunkák költségeit, a túllépéshez szükséges miniszterelnökijóváhagyás pedig decemberben megérkezett. Az alkotókkal kötendőszerződések végleges formájában kikötötték azt is, hogy az ár alapjáulszolgáló magasságba nem számítható bele sem egy esetleges talapzat,sem sisak vagy toll. „A stylre és charakteristikára nézve megjegyeztetik,hogy a szobrok menten a modorosságtól, szabadon a 13ik század szelle-mében készítendők” – írták az építtetők, jellemezve az elvárt stílust. Ar-ról is megállapodtak, hogy az előzetes vizsgálaton átesett kőanyagota művezetőség bocsátja az alkotók rendelkezésére. A Bizottság 1891.december 30-án jóváhagyott mindent. A szerződéskötések azonbanmég várattak magukra, egyrészt valószínűleg a végleges program hiá-nyában, másrészt mert az építésvezetőség az aláírások előtt meg akart 11. Királyszobrok a kupola-bizonyosodni az egyes szobrászok képességeiről. csarnokban, 190616



A k u p ola c s ar n o k s z o b ra iA mille nniumi közös ülés tereSzapáry Gyula miniszterelnök 1891 augusztusának végén azzal a kér-déssel fordult Tisza Lajoshoz, a Végrehajtó Bizottság elnökéhez, hogymegoldható lenne-e, hogy az épülő Országház legyen a helyszíne azakkor még 1895-re tervezett – végül egy évvel később megtartott –millenniumi ünnepségek során megrendezendő díszülésnek, amelyena törvényhozás két háza közösen venne részt. Steindl egyetlen lehető-

séget látott erre, hogyha minden egyéb helyiséget megelőzve belül-ről elkészül az épület középső része a főbejárattól a kupolacsarnokig,a díszlépcsőházzal együtt. Így az ide szánt szobrok ügye lett a legsür-getőbb.Az épület 96 méter magasba törő, ekkor még épülő kupolája tizenhat-szög keresztmetszetű, így ugyanennyi pillérre támaszkodik az épü-letbelsőben. A díszítésükre tervbe vett 16 uralkodót megörökítő pan-teon névsorát Tisza Lajos elnöklete mellett a Bizottság határoztameg 1892 márciusában. A korszak történelmi kánonjának tökélete- 12. A díszlépcső és a kupola-sen megfelelt: hat Árpád-házi, két vegyes-házi és három Habsburg csarnok terét mutató befejezet-uralkodó mellett négy erdélyi fejedelem és Hunyadi János kormányzó len hosszmetszeti rajz

kapott helyet. A néhány évvel később megvalósult Hősök terei Mil-lenniumi emlékmű 14 eredeti állapot szerinti uralkodószobrával ös�-szevetve nagyfokú hasonlóság mutatkozik. Az emlékművön eredetilegmegjelenített történelmi személyiségek közül mindössze Károly Ró-bert, I. Ferdinánd és Ferenc József hiányzik a kupolacsarnokból. Ká-roly Róbert és I. Ferdinánd „távolmaradása” vélhetően a négy erdélyifejedelem helyigényével magyarázható, így egy magyar és egy osztrákszempontból jelentős uralkodót mellőztek, aminek révén az erdélyi fe-jedelmekkel együtt ez a panteon arányaiban jóval magyarabb lett, mintHősök terei párja. Ferenc József ábrázolásáról külön, Erzsébet király-néval közös emlékmű révén kívántak gondoskodni.Kőb ől horganyAz uralkodók mellett álló két-két apródszoborral, valamint a díszlép-csőház négy pillérjének díszítésére szánt további négy apróddal ös�-szesen 52 alak elhelyezését vette tervbe 1893 márciusában az építész.Steindl korábban ezeket kőből akarta kifaragtatni, ám arra jutott, hogyminden szempontból szerencsésebb lenne a szobrokat horganyból ön-tetni. Aggályai voltak ugyanis a szobrászok képességeivel kapcsolato-san, amit azzal indokolt, hogy némelyikük még nem készített ekkoraszobrot kőből. Ráadásul szerinte a kő, mint súlyos anyag, jóval zártabb,stabilabb kompozíciót igényel, míg a könnyebb horgany nagyobb sza-badságot biztosít a formaalkotásra. Ezenfelül pedig a polikróm belső-höz jobban illőnek tartotta a színezett és aranyozott horganyöntvényszobrokat. Egyetlen érv szólt viszont a kő mellett: olcsóbb. Ám Steindla belső berendezésre engedélyezett összegnél elérhető megtakarítások-ból fedezhetőnek ítélte meg az öntvényeket készítő Schlick részvénytár-saság 20 020 forintos, valamint a festést és aranyozást elvállaló ScholtzRóbert 5400 forintos árajánlatát. A Végrehajtó Bizottság, egyetértve azépítésszel, engedélyezte a változtatást.20

Szerződéskötés az alkotókkalA szobrászok megbízásánál, az építész javaslatára azt az eljárást vá-lasztották, hogy addig nem kötnek szerződést az egyes alkotókkal,amíg a megfelelőnek ítélt kismintát el nem fogadta a művezetőség. Be-szédes adalék ehhez a Károly Róbert szobrának elkészítésével előze-tesen megbízott, ám végül egyetlen alkotást sem készítő SzárnovszkyFerenc ügye. A szobrász 1892. májusban a vallás- és közoktatásügyiminiszternek írt levélben e szoborra hivatkozva kérte, hogy engedjékát neki a Várkert Bazár egyik helyiségét, hogy azt műteremként hasz- 13. A szobrok végleges elhelye-nálhassa. A művezetőség részéről azonban Neÿ Béla arról értesítette zési megoldása 1271

14. Neÿ Béla a műszaki ellen- az érdeklődő minisztériumot, hogy ők sem Szárnovszkyval, sem másőrség vezetője (elöl) és TandorOttó helyettes művezető építész szobrásszal nem kötöttek még szerződést. Ezek alapján tudható az(hátul) is, hogy a feladatokat 1892 tavaszáig már a szobrászok által felállított és Zala György elnökletével működő szobrászbizottság saját ber- kein belül kijelölte. A megbízást azonban – mint az látható – nem mindenki nyerte vagy vállalta végül el. 1893 nyarán Steindl például megsürgettette Stróblt és Zalát, hogy a kupolacsarnokba készítendő szoborcsoportok mintáit mutassák be. A két nagy tekintélyű alkotót tehát vagy felkérték eredetileg, vagy ők maguk is részt venni szándé- koztak, ám ettől az alább leírt körülmények miatt elállhattak. Steindl Imre helyettese, Tandor Ottó építész 1893 tavaszán írásbeli jelentést tett a miniszterelnöknek a szobrok helyzetéről. Az iratból kiderül, hogy a művezetőség milyen határozott elképzelésekkel ren- delkezett a készülő alkotások jellegéről: „Kívánatos, hogy minden egyes csoport három külön álló nem scenerikus csak attributumokkal összefüggő csoportot képezzen, mert ha minden egyes csoport külön jelenetet képvisel, nem csak egyik csoport fogja ronta- ni a másikat, de változóságánál fogva a terem architektonicus nyugodtsá- gát bántaná meg” – írta Tandor az apródszobrok és az uralkodók által alkotott hármas csoportokról.„A draperia kezelés nagy vonású, ne éles XVI-ik századbeli ránczozatu legyen, feleljen meg az a zárt épületben széltől védett nyugodt állásnak és az arannyal áttört brokát szövet termé- szetes redőzetének a stílszerűség inkább az attributumokban és a szövet ornamentikájában vagy a szabás korhűségében legyen.” Ebből világosan kiderül, hogy az építészek elsősorban társművésze- ti alkotásként, az architektúra alárendeltjeként tekintettek a szob- rokra és nem önálló műalkotásokként. Ezért nem meglepő, hogy Stróbl és Zala vonakodott ebben részt venni. 1893. május 1-jén végül megkötötték az első szerződéseket hét szobrásszal, Bezerédi Gyulával, Kiss Györggyel, Köllő Miklóssal, Lóránfi Antallal, Mát- ray Lajossal, Mayer Edével és Róna Józseffel, majd két hónappal ké- sőbb Brestyánszky Bélával is. Ahogy a két nagynevű mester távol-22

15. Dr. Pauler Gyula maradása biztos lett, alkotó nélkül maradt a kupolacsarnok egyik leg-főlevéltárnok fontosabb alakjának, Árpád fejedelemnek a szoborcsoportja. Ezt a ru- tinos épületszobrászra, Szécsi Antalra bízták, akivel 1894 márciusá- ban kötötték meg a szerződést. Ezzel rendeződött, hogy kik lesznek végül a kupolacsarnok és a díszlépcső szobrainak megalkotói. A törté neti hűséget vizsgáló bizottság Nem csak a művezetőség építész tagjai rendelkeztek határozott elkép- zelésekkel a szobrokról. A Végrehajtó Bizottság 1893. július 4-ei ülé- sén Tisza Lajos elnök számolt be szomorú tapasztalatáról, hogy a bemutatott minták legtöbbje nem felel meg a korhűségnek. Anakro- nisztikusak voltak a ruházatok, a fegyverek és egyéb tárgyak. Ezért a szobrászok saját bizottsága mellett létrehoztak egy másikat, amely csak a történeti hűséget vizsgálta. Tagja lett a magyar történelem ki- váló tudósa, dr. Pauler Gyula, az Országos Levéltár vezetője, akinek épp abban az évben jelent meg A magyar nemzet története az Árpád- házi királyok korában című munkája. A szobrászokat értesítették, hogy azokat a mintákat, melyeket „szigorúan művészeti szempontból a szob- rász-művész urak saját kebelében alakult bizottság már elfogadhatónak ítélt”, az új bizottságnak is be kell mutatni, és a nagyminta elkészítésére csak e testület jóváhagyása után kerülhet sor. Továbbá kötelezték őket arról beszámolni, hogy milyen forrásokat tanulmányoztak a hiteles ábrázolás érdekében. E szoborbizottság első ülésére 1893. július 29-én, az utolsóra 1895. szeptember 30-án került sor, összesen huszonnyolc alkalommal talál- koztak. Az első ülésen az időközben szintén megvalósítani kezdett külső homlokzat tizenhat uralkodóábrázolása mellett Szent László, Könyves Kálmán, Nagy Lajos és II. Lipót kupolabeli királyszobor- csoportja, valamint a díszlépcsőház terébe kerülő, koronát tartó ap- ród mintája került a testület elé. A bírálatok valóban nem művészeti, 23

kompozíciós kérdésekre vonatkoztak, hanem az ábrázoltak korára, 16. Az Országház mellett kivehető az építési iroda épü-ruházatára, haj- és arcszőrzetviseletére, a kezükben tartott tárgyak- lete, mely a bizottsági ülésekra, vagy épp azok hiányára. A legnagyobb gondot azok az uralkodók gyakori helyszíne voltokozták, akikről kevés és megkérdőjelezhető hitelességű ábrázolásmaradt fenn, bár a kupolacsarnok panteonjában ilyen nemigen volt,de a valamennyi uralkodót és más történelmi személyiségeket is felvo-nultató külső homlokzat esetében előfordult. Megoldást a bizottság a„hagyományos képnek” való megfelelésben látott. Általában, mint leg-frissebb tudományos igényű munkát, Az Osztrák–Magyar Monarchiaírásban és képben könyvsorozat első, 1885-ben kiadott, a történelem-mel is foglalkozó kötetét javasolták tanulmányozni, amelynek szerzői24

közt Pauler Gyula neve is feltűnik. Az első ülésen megfogalmazott kritikák Róna Szent László-ábrázolásánál például a páncélzat helyett sodronyinget, a túlzottan aszketikus arc helyett pedig „férfiasabb, ke- ményebb” vonásokat kértek. Mayer Könyves Kálmánjánál az uralko- dó pajzsát kérték nagyobbra venni és mintázatát megváltoztatni, Kiss apródfiúját pedig túl nőiesnek találták. Később Bezerédi Hunyadi Já- nosa apródjainak sisakjáról levetettek egy „nagyon is keleti motívumot”,17. III. Károly szobor-csoportjának agyagmintájaFoerk Ernő fotóján 25

26

arcára nézve pedig Teleki József A Hunyadiak kora Magyarországon című 1852-es munkáját javasolták tanulmányozni. Valamint figyel- mébe ajánlották azt a lehetőségét, hogy ne katonaként, hanem kor- mányzóként örökítse meg Mátyás édesapját. III. Károly parókáját dú- sabbra venni, apródja könyvének feliratát pedig megváltoztatni kérték. A bizottság, ha maga sem volt biztos a dolgában, hajlandó volt enged- ni is, mint például a Szent István-csoport egyik apródjának pajzsánál, amely ugyan 12. századi minta nyomán készült, de mivel az összkép- hez jól illőnek találták, és ismeretlenek voltak a korabeli magyar paj- zsok, ezért elfogadták. A szobrok elkészülte18. A díszlépcsőház a terve- A hármas szoborcsoportokért és a díszlépcsőház apródalakjaiért 520,zett, de nem megvalósított a főalakokért 600 forint járt a szobrászoknak. Az eredeti részletfizetésiszobrokkal Foerk Ernő rajzán feltételeken azonban változtatni szerettek volna a gyakran pénzszűké- ben levő művészek, hogy hamarabb jussanak hozzá az első részlethez, a munka elindításához szükséges alaptőkéhez. A megoldás az lett, hogy a szerződésen ugyan nem változtattak, de külön kérésre a kis vázlatminta elfogadását követően 100 forint előleget kaphattak. 1893 októberében, amikor még Ferenc József és Erzsébet királyné kö- zös szobrát a díszlépcsőházba tervezték elhelyezni, felmerült, hogy Steindl ugyanitt egy másik panteont, a „korona és a nemzet közti ki- egyezés létrehozásában” vagy „a kiegyezés után működő első minisztérium” (kormány) működésében jeleskedő államférfiak 14 alakból álló cso- portját kívánta létrehozni a díszlépcső emeleti oldalnyílásainak közei- ben. Bár a terv tetszést aratott, megvalósítását függőben hagyták, csak a posztamensek megépítését engedélyezték. Ezekre végül nem szob- rok, hanem kandeláberek kerültek. Két szoborcsoportot – Könyves Kálmán és Nagy Lajos – és a koro- nát tartó apródot 1893 őszén már elfogadták. Decemberben Mátyás, 27

Bethlen Gábor és III. Károly alakját szintén véglegesítették, az or-szágalmás apróddal együtt. 1894 nyarán a később csatlakozott SzécsiAntal Árpád-mintáját is jóváhagyta a bírálóbizottság, Róna Bocskai-jával együtt. Az épület összes szobrának készülési ütemével azonbana művezetőség nem volt elégedett. A kupolacsarnok 16 csoportjából1894. augusztus 31-ig 13 ugyan készen állt, de vészesen közeledetta millennium éve, és főként a külső homlokzat esetén aggasztó voltaz elmaradás, ezért a művezetőség levélben tájékoztatta az érintettszobrászokat a rég lejárt szerződéses határidők helyett kiírt újakról.Köllő Mária Terézia-, Róna I. Rákóczi György- és Bezerédi Hunya-di János-csoportja vázlatmintájának benyújtására szintén új határ-időket tűztek ki. Köllő ezúttal pontos volt, Róna mindössze négynapot késlekedett, Bezerédi Hunyadija azonban sehogy sem akartelkészülni.A szoborbíráló bizottság 1894 októberében kihelyezett ülésre gyűltössze az öntést végző Schlick Gyár Rt. telephelyén, ahol megtekin-tették az addig elkészült hét darab szoborcsoportot és három ap-ródot. A történeti hűség annyira fontos volt, hogy Mayer KönyvesKálmán-csoportját nem vették át, hanem átdolgoztatták és újraön-tették, mivel a pajzs úgynevezett pólyás beosztása hazánkban csakjóval később lett népszerű, mint amikor a király uralkodott. Az ön-tés gyorsan zajlott, decemberben Róna Rákóczi György-csoportjanagymintájának átadásával az utolsó előtti szobor is kivitelezésrevárt, és következő év márciusára el is készült. Bezerédi ekkor mégmindig nem mutatta be a Hunyadi János-szoborcsoport nagymin-táját, miközben már az összes többi szobor a kupolacsarnokban arravárt, hogy színezzék, és a helyére emeljék. Sokadik határidőnek áp-rilis 20-át jelölték ki azzal, hogyha a művész nem adja be bírálatraaz alkotást, mást fognak kijelölni helyette. Jóllehet a folyamatot más 19. I. Rákóczi György port- réja, 17. századi magyar mesterszobrásszal újrakezdeni korántsem biztos, hogy időnyereséget jelen- 20. I. Rákóczi György a kupola-tett volna, a fenyegetés bevált, és a kitűzött határidő napján elfogad-ták és a Schlick gyárnak átadták az utolsó mintát is. csarnokban28

A „ hamis arckép ”Thaly Kálmán országgyűlési képviselő, a Tudományos Akadémiatiszteletbeli tagja 1895 őszén Pauler Gyula kíséretében meglátogat-ta az épülő Országházat és megtekintették a szobrokat. I. Rákó-czi György homlokzati és kupolabeli alakjánál is feltűnt nekik,hogy azok egy akkoriban hiteltelennek bizonyult ábrázolás nyo-mán készültek. Ahogy felterjesztésükben írták: „nem volna meg-engedhető, hogy az országházban hamis arckép, illetve szobor szere-peljen”. Jól megvilágítja az építtetők hozzáállását, hogy a kérdéstmég ekkor sem vették félvállról és minden szereplő kiállt amellett,hogy a már elkészült szobrokat át kell alakítani az előkerült hite-lesebb ábrázolás nyomán. Róna Józsefet mint a kupolacsarnok-ban álló, Hirsch Józsefet mint a keleti homlokzaton levő szoboralkotóját felszólították, hogy végezzék el a szükséges javításokat.Róna azonban félreértés vagy figyelmetlenség folytán egy másikkép alapján kezdte el átalakítani a szobrot, egy szintén a fejedelmetábrázoló rézmetszet után, ami csak 1896 januárjában derült ki.Thaly dühödt hangvételű levélben hívta fel Pauler figyelmét a téve-désre;„Tisztelt Tanácsos Úr! Majd a guta üt meg mérgemben. Men�-nyi baj van azokkal a könnyelmű művészekkel!” Arra kérte, hogy ővagy Steindl személyesen intézkedjen, hogy Róna elé végre a jóábrázolás kerüljön. Ennek nyomán Róna számára lefényképeztéka festményt, és végül kora tavaszra elkészült a módosítás.A kész uralkod ói panteon1896 februárjában a Schlick Rt. benyújtotta 18 865 forintos szám-láját, mivel január folyamán az összes szobor a helyére került. Idő-közben színezésüket is befejezték. Ezzel a kupolacsarnok a ma-gyar uralkodók panteonjává vált. A millenniumi díszülés vendégei 29

21. Szécsi Antal: Árpád fejedelem 22. Köllő Miklós: Szent István30

23. Róna József: Szent László24. Mayer Ede: Könyves Kálmán 31

25. Mátray Lajos: II. András26. Lóránfi Antal: IV. Béla27. Brestyánszky Béla: Nagy Lajos32

28. Bezerédi Gyula: Hunyadi János29. Bezerédi Gyula: Hunyadi Mátyás 33

34

30. Brestyánszky Béla: Báthory István 31. Róna József: Bocskai István 32. Mátray Lajos: Bethlen Gábor 33. Róna József: I. Rákóczi György 34. Köllő Miklós: III. Károly35. Köllő Miklós: Mária Terézia36. Mayer Ede: II. Lipót 35

37. Kiss György: Koronát tartó apród 38. Kiss György: Jogart tartó apród 39. Kiss György: Országalmát tartó apród 40. Kiss György: Koronázási kardot tartó apród36

a főlépcsőn felfelé mintegy felvezetésül a koronázási jelvé-nyeket tartó négy apródszobrot láthatták meg először: jobbkéz felől előbb a Szent Koronát, majd utána a jogart, mígbalról előbb a koronázási kardot, majd az országalmát tartó 41. Szent István apródjának pajzsa 42. Könyves Kálmán törvénykönyveapród szobrát a pillérpárok belső oldalán.A kupolacsarnokba lépve a nagy uralkodók apródok általkísért sora Árpád fejedelemmel kezdődik: a díszlépcsővelszemközt balra és az óramutató járásával megegyező irány-ban halad időrendi sorrendben körbe. A fejedelem kísérői ahonfoglalást jelképező vizeskorsót és növénycsokrot tarta-nak. Jobbra mellette Szent István áll, vállán a koronázási pa-lásttal és a már említett nem éppen korhű pajzzsal. Őt SzentLászló, majd Könyves Kálmán követi. A Kálmán jobbjánálló apród kezében szinte hanyagul lóg a kinyitott könyv,lapjain Pauler ajánlása nyomán a„Nemo serv. in gen. Hungar,vendat” felirat, amely az uralkodó I. törvénykönyvének 77.cikkelyére utal. A főlevéltáros – akárcsak kortársai – a szol-gákkal való kereskedés megtiltásaként értelmezte a rendele-tet, azonban a történettudomány mai állása szerint Kálmáncsak a magyar és hazánkban élő szolgák és haszonállatok ke-reskedelmi célú kivitelét tiltotta meg a Magyar Királyság te-rületéről. Az épület hossztengelyében, a főrendiházba veze-tő folyosó két oldalán álló pilléreken II. András és IV. Bélaszobrai állnak. Előbbi esküre emeli kezét, balján az apródaz Aranybullát tartja. Következik Nagy Lajos ábrázolása,akinek jobbján az apród nagyméretű, pecséttel ellátott lapottart, rajta az 1351-es évszámmal. Lajos ekkor alkotott tör-vényei adták a magyar jogrendszer gerincét egészen 1848-ig. Ezt követi a két Hunyadi, János és Mátyás ábrázolása,az utóbbi balján álló apród az egyik corvinát tartja kezében.A díszlépcsőhöz vezető középső nyílás másik oldalán kez-dődnek az erdélyi fejedelmek szobrai. Sorrendben Báthory 37

István, Bocskai István, utóbbitól balra álló apród kezében az 1606-os évszámú tekercs a Rudolffal kötött bécsi békére utal. Ezt követiBethlen Gábor és I. Rákóczi György ábrázolása. Előbbi jobbján azapród az itkári Bethlen-ág címerét tartja, amely a legendának, az egy-szerre két hattyú nyakát átlövő ősnek állít emléket. Utóbbi balján azapród egy„Linz 1645” feliratú könyvet tart, amely szintén a Habsbur- 43. Az Aranybulla 44. Nagy Lajos törvénykezésé-gokkal kötött egyik békeszerződésre utal. A képviselőházba vezető nek évére utaló oklevélpillérköz átellenes oldalán kezdődik a Habsburg uralkodók sora: III. 45. A bécsi béke éve az apródKároly balján álló apródja könyvén az 1723-as évszám a Pragmatica által tartott oklevélen38

46. A linzi békére utaló könyvfelirat Sanctióra utal, a Habsburg-ház női ágon való örökösödésének47. A Pragmatica Sanctióra magyar rendek általi elfogadására. Őt követi Mária Terézia,utaló felirat egyik apródja a magyar koronázási jelvényeket tartja, másik pe-48. A koronázási jelvények dig magyaros huszáregyenruhát hord, és végül a Szent Koronát Pozsonyból Budára áthelyeztető és magyar szempontból fontos törvényeket hozó II. Lipót zárja a sort, akinek az egyik apródja törvénytekercset tart. Az uralkodók döntő többsége maga elé, vagy enyhén oldalirányba, lefelé néz, ez alól Árpád kivétel, aki fejét mereven jobbra, a Habsburg uralkodók felé fordítja, ilyen módon zárva a kört. Ez – szimbolikus tartalmán túl – a kom- pozíció egységét is segíti. A panteonnak kettős üzenete van: az uralkodók mint törvényhozók, valamint a Habsburg–magyar együttműködés szereplői jelennek meg. 39



A h omlo k z ato k s z o b r á s z at i díszítése Alternatívák a homlokzati szobrok elhelyezésére49. Királyszobrok az épület Az Országház homlokzataira kerülő történelmi alakokat ábrázolódunai homlokzatán szobrok programjáról való döntés az építkezés előrehaladtával szintén50. Szobrok az 1886-os terv- sürgetővé vált. Elhelyezésük sokkal egyszerűbb volt, amíg a falak szer-módosításon kezetépítése és kővel való burkolása zajlott, mint az ehhez használt állványzat lebontása után, aminek legkésőbb a millennium évében, 1896-ban meg kellett történnie. 1893 márciusában, amikor a műve- zetőség két szoborelhelyezési tervváltozata elkészült, már számos he- 41

lyen elérték a főpárkány magasságát a kőművesek. A vázlatok egészenbiztosan nem csak az építészek egymás közti konzultációjának ered-ményei, a törvényhozás épületének homlokzatán szereplő személyeknévsora, elhelyezkedése is érzékeny politikai kérdés volt. Mivel közte-rületről is láthatók ezek az alkotások, talán még fontosabb is, mint abelső esetében.Az egyik változat szerint összesen 68 szobrot helyeztek volna el, me-lyek valamennyi magyar uralkodót, továbbá számos erdélyi fejedelmetés jelentős politikust, hadvezért ábrázoltak volna nagyjából időrendisorrendben. Egy szigorúan kronologikus rendszer és az épület szim-bolikus és funkcionális szempontból egyaránt fontos helyeinek – be-járatok, középtengely – jelentősebb személyek ábrázolásával való szob-rászati kiemelése nem volt ugyanis megoldható egyszerre. Az elkép-zelés szerint a város felé néző főbejáratnál a honfoglalás és államala-pítás szimbolikáját Árpád és Szent István szobra adta volna meg.Látható, hogy az időrend már rögtön felborult emiatt. A délről nyílóképviselőházi főbejáratot az Árpád-házi Géza fejedelem, valamint adinasztia további öt, a 11. századból valószínűleg jelentőségük alapjánkiválasztott tagjának szobrával; az ellenkező, északi oldalon nyíló fő-rendiházét pedig a Habsburg-ház Ferenc Józsefet megelőző hat ural-kodójának alakjával díszítették volna. A dunai homlokzaton a többikirály már időrendben sorakozott volna délről északi irányba, jóllehetKároly Róbertet, hogy feltűnőbb helyre kerüljön, ellenkirályai, Ven-cel és Ottó elé sorolták, a homlokzat közepén pedig Hunyadi Jánoskormányzó és fia, Mátyás az épület szimmetriatengelyébe került vol-na. Az északi részen a Habsburgok közé vegyülve, jelentős történelmiszemélyiségek és erdélyi fejedelmek sorakoztak volna: megjelent Frá-ter György pálos szerzetes, erdélyi politikus, esztergomi érsek és bí-boros, a hadvezér Zrínyi Miklós, horvát bán és a szintén hadvezér, atörök elleni küzdelemben „győri hősként” magát kitüntető országbíró,Pálffy Miklós, valamint Pázmány Péter esztergomi érsek és bíboros,az ellenreformáció vezéralakja. Érdekesség, hogy a tervezeten valaki42

51. Szoborelhelyezési terv, ceruzával kis ikszeket tett minden, magyar királyi címet nem viselő„x”-ekkel a nem Habsburg- személy, továbbá Szapolyai János, a magyar trónt a Habsburgoknakházi személyek neve mellett évszázadokra megszerző I. Ferdinánd ellenkirálya mellé. Ezek alapján akadt még olyan, aki szerint a már akkor is több mint három és fél év- százados, történelmi távlatú események még érzékenységet sérthettek volna az udvarnál. A Steindl által aláírt másik változatban 90 alak szerepelt. A képvi- selőház bejáratához, Árpád-házi társaságba került át Hunyadi Má- tyás. A dunai oldalon sorakozó királyok időrendjét itt is felborították volna, hogy a jelentősebb uralkodók feltűnőbb helyekre kerüljenek. A középső részre jött volna négy jelentős történelmi személyiség és öt erdélyi fejedelem, köztük Szapolyai János, akinek szerepeltetését tehát így kívánták megoldani, hogy ő nem mint magyar király, hanem mint erdélyi fejedelem kaphasson helyet a homlokzaton. E terven az erősen felborított időrend miatt az északi részen az Árpád-házi uralkodók 43

a Habsburgokkal vegyesen jelentek meg, azonban utóbbiak sora há-rom újabb erdélyi fejedelem közbeiktatása miatt félbeszakadt, és csaka ház északi oldalán négy király kihagyásával folytatódott, akik fur-csa módon egyáltalán nem kaptak helyet a homlokzaton. Az északi,főrendiházi bejárat főalakja Mária Terézia lett, akit apja, III. Károlyés két fia, II. József és II. Lipót kísért. A város felőli oldalon két-kéttovábbi szoborhelyet jelöltek ki, ide került volna a legutóbbi két király,I. Ferenc és V. Ferdinánd, valamint Hunyadi János és Zrínyi Mik-lós. A homlokzaton elszórtan további 18 hely volt még szobroknak.E második változat tehát még inkább elszakadt az időrendtől annakérdekében, hogy a fontos személyek a kiemelt helyekre kerüljenek.Szapolyai János ügyét ugyan megoldotta, viszont politikailag bizto-san vállalhatatlan lett volna négy Habsburg-uralkodó mellőzése egyegyébként teljes királyi panteonból.Végül nem választottak a két terv közül, későbbre halasztották a dön- 52. Koncepcióváltozás ceruzá-tést. Pár szobrász azonban 1893 nyarán már biztosan a homlokzat val felvezetve a tervre44

alakjain dolgozott, mivel a szobrászbizottság addigra már 30 oda kerülővázlatmintát tárgyalt. Ez meglepő a végleges szobrászati program hiányá-ban, valószínűleg azt már biztosnak tekintették, hogy az ábrázolandó sze-mélyek között a magyar uralkodók ott lesznek.Az előbbiekben részletezett 90 alakos szoborelhelyezési tervet tekintet-ték tárgyalási alapnak a Végrehajtó Bizottság júliusi ülésén. Steindl Imretalán a háttérben zajló viták miatt egyszerűen közölte a szoborhelyek szá-mát és kérte a testületet, hogy döntsön az ábrázolandó személyekről ésazok helyéről. Ennek nyomán a dunai oldalra az Árpádtól V. Ferdinándigösszesen 54 egykori magyar uralkodó szigorúan kronologikus sorrend-ben álló alakja került volna, függetlenül attól, hogy egyéb homlokzatonvan-e más ábrázolása az illetőnek, így megoldva az időrend tartása és ahangsúlyos helyekre fontos személyeket helyezés igénye közt feszülő el-lentétet. A főbejárathoz a középkori magyar állam nagyságát jelképezőNagy Lajos és Mátyás király, a képviselőházhoz a honfoglalást szimbo-lizáló Árpád, a főrendiházhoz az államalapításra utaló Szent István ke-rült volna. A fennmaradó 28 szoborhelyre „az erdélyi fejedelmek legkivá-lóbb alakjainak, a 7 vezér továbbá magyar és erdélyi államférfiak és hadvezé-rek kitűnőbbjeinek a szobrai” jöttek volna.Annak érdekében, hogy ne történjen hiba, a történész-levéltáros PaulerGyulával összeállíttatták az ország vezéreinek és királyainak történetilegteljesen hiteles névsorát. Az óvatosság jogosnak bizonyult, a lista ugyaniskettővel több, 56 nevet tartalmazott: Árpád utódairól, Zsolt és Taksonyfejedelmekről megfeledkeztek. Megoldásként felmerült, hogy a főbejárat-nál szereplő Nagy Lajos és Mátyás király szobrainak kimaradása a dunaioldalon, illetve ugyanezen logika mentén Árpád elhagyása, akinek a kétszobra egymáshoz nagyon közel lett volna. Újra előjött az is, hogy Sza-polyai János maradjon ki a magyar királyok közül, és kerüljön át az er-délyi fejedelmek közé. A szoborbíráló bizottság azonban ragaszkodott akronologikus sorrendhez, így az lett a megoldás, hogy az időrendben so-rakozó uralkodók szobrai „ráfordultak” a déli homlokzatra is. Ezenkívülmeghatározták a további történelmi személyiségek névsorát és helyét is. 45

A Habsburgok kiemelt helyen való szerepelteté- se tehát lekerült a napirendről és a korábbiaknál jóval nemzetibb programot választottak végül, amibe még olyan Habsburg-ellenes személyek is belefértek, mint Szapolyai János vagy II. Rákó- czi Ferenc. A törté neti hűséget vizsgáló bizottság tevéke nysége A testület a ruházat, a fegyverzet korhűségére és az ábrázolt személyek vonásainak hitelességé- re nézve vizsgálta a benyújtott vázlatokat. Négy olyan uralkodó is volt, akinek három és továb- bi tizenkettőnek pedig két szobra is tervbe volt véve a ház homlokzatain és belsejében. A bi- zottságban ügyeltek arra, hogy a kupolacsarnok és homlokzatok azonos személyt ábrázoló alko- tásai között összhang legyen. Ha nem ugyanaz volt az alkotó, akkor felhívták a szobrász figyel- mét, hogy egyeztessen a másik szobor készítőjé- vel. E párhuzamosságok lehetőséget teremtettek arra, hogy az uralkodók egyes ábrázolásain kü- lönféle erényeik jelenjenek meg, például Hunya- di Jánost a homlokzaton katonaként, a kupola- csarnokban kormányzóként mutatták be. 53. Szécsi Antal Árpád fejedelem szobra a főrendiház bejáratánál. Öltözetét és vonásait, ahogy a kupolacsarnok- beli ábrázolásnál is, Munkácsy Mihály Honfoglalás című képének Árpád-ábrázolásához igazította a szobrász46

A szobrok elkészülte 54–55. Brestyánszky Béla Mátyás- (bal) és Mayer Ede Nagy Lajos-szobra (jobb)1893 novemberében az első kisminták elfogadását követően öt al- a főbejáratnálkotóval, Holló Barnabással, Kallós Edével, Lantay Lajossal, SzászGyulával és Tóth Istvánnal is megkötötték a szerződést. 1894 január-jában Keszler Adolf, februárban Vasadi Ferenc, majd márciusban to-vábbi négy alkotó, Andrejka József, Frank Kálmán, Singer Antal ésStrohoffer Béla is szerződést kapott. Az egységár a dunai és a városioldal kétméteres szobraiért 600, a bejáratokat díszítő, 230 centimétermagas Árpád-, Szent István-, Nagy Lajos- és Mátyás király szobrokért800, apródjaikért szintén 600, az északi és déli homlokzatok oromza-taiban álló szobrokért pedig 700 forint volt. Az alkotások anyagának 47

56. Köllő Miklós Szent István- szobra a képviselőház bejára- tánál 57. Holló Barnabás Hunyadi Jánosa katonai viseletben. A háttérben Strohoffer Béla I. Ulászló- (bal) és a Brestyánsz- ky Béla halála után Mayer Ede által befejezett V. László-szobra (jobb)48



kiválasztott biai (biatorbágyi)„kitűnő” mészkő szállítása 1893 márciu-sától zajlott, hiába azonban a műegyetemi vizsgálat elismerő jelzője, akövek minőségére idővel panaszkodni kezdtek az alkotók.1894 nyarán-őszén újabb megbízások születtek, szerződtették HirschJózsefet, az elsősorban köztéri szobrokat készítő Ligeti Miklóst, az1890-től a Mátyás-templomon dolgozó Mikula Ferencet és a Szent 58. Róna József ZsigmondotIstván-bazilika építésénél is közreműködő Fleischl Károlyt. Elsőként ábrázoló szobrának gipsz- mintájaMayer Ede főbejárat fölötti Nagy Lajos-szobra készült el, majd nyár 59. Szász Gyula Könyvesvégén további szobrok érkeztek az építkezés helyszínére, például Hol- Kálmánt ábrázoló szobránakló Hunyadi Jánosa, Tóth II. Albertje, Keszler Ottója. Az előrehaladás gipszmintája50