Büntetőjogi Szemle 2020/2.

IX. ÉVFOLYAM, 2020/2. SZÁM BÜNTETŐJOGI SZEMLE

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám Tartalom Szerkesztői előszó DR. AMBRUS ISTVÁN: Büntetőjog 2021 – a pénzmosás újrahangolt tényállása és a hálapénz Tisztelt Olvasó! A Büntetőjogi Szemle 2020. kriminalizálása / 3 évi második, a korábbiak- DR. FÁBIÁN PÉTER: hoz képest kissé nagyobb Az állambiztonságtól a nemzetbiztonságig II. / 11 terjedelmű számában ta- pasztalt kutatók, gyakorlat- DR. GÁL ANDOR: ban dolgozó szakemberek, valamint fiatal magyar Gondolatok az előkészületi cselekmények kriminalizációjáról, büntetőjogászok tanulmányait gyűjtöttük össze. Is- mételten köszönetet szeretne mondani a főszer- különös tekintettel a bűncselekmény elkövetésére irányuló kesztő Elek Balázs ítélőtáblai tanácselnök bíró, tan- szándék felhívás nélküli kinyilvánítására / 19 székvezető egyetemi tanárnak, aki a most megjelenő PROF. DR. GÁL ISTVÁN LÁSZLÓ: lapszámban található tanulmányok egy részét össze- gyűjtötte, lektorálta, és megküldte a szerkesztőség- Orvvadászat [Btk. 245. § c) pont] csillagfényben? Az éjjellátó és a nek. A Szerkesztőség továbbra is várja a bűnügyi tu- hőkamera legális és illegális használata a vadászat során / 28 dományok valamennyi területéről érkező tanulmá- DR. HÁGER TAMÁS: nyokat, amelyek közül lektorálás után a legjobbakat megjelentetjük. A korlátozott felülbírálat büntetőjogi főkérdésben a másodfokú Budapest, 2021. február 21. eljárásban, a bírói igazságszemlélet és a korlátozott revízió / 31 Prof. Dr. Gál István László DR. IGNÁCZ GYÖRGY: főszerkesztő „Hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja” – a bírói gyakorlat válaszai egy természettudományos problémára / 39 DR. MAKAI KATINKA: A gyermekek érdekeit sértő és a család ellen tanúsított magatartások büntetőjogi és polgári jogi vetületei – I. rész / 57 DR. MAKAI KRISZTIÁN: A közegészség védelmének elsődleges céljától a környezet védelmének előtérbe helyezéséig: a környezetkárosítás tényállásának kialakulása / 66 DR. NAGYCENKI, TAMÁS: A White-Collar Criminal Organisation – the Zuschlag Case / 76 DR. NAGY MELÁNIA: A nyugati nők csatlakozási folyamata az Iszlám Államhoz / 87 DR. NAGY ZOLTÁN: A karantén krimogén veszélyei / 93 DR. NAGY ZSUZSANNA – DR. BODA ZOLTÁN: Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás új szabályai, visszatekintés a panasz jogintézményére / 99 DR. RIPSZÁM DÓRA: A prostitúció révén történő kizsákmányolás, valamint a szexuális kizsákmányolás más formái az emberkereskedelem kapcsán / 113 DR. SERBAKOV MÁRTON TIBOR: Legújabb tendenciák a terroristák internethasználatát illetően / 122 DR. TÓTH DÁVID – DR. GÁSPÁR ZSOLT: Nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggő nehézségek a kiberbűnözés területén / 140 DR. TURI BARNABÁS: A fiatalkorúak bíróságának eljárása, annak sajátosságai / 151 A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Gál István László Tájékoztató A szerkesztőbizottság titkára: Dr. Kőhalmi László a folyóiratban való publikálásról A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Bárándy Gergely, A szerkesztőség a megjelentetni kívánt tanulmányokat a gal.istvan@ Dr. Belovics Ervin, Dr. Elek Balázs, ajk.pte.hu vagy a [email protected] e-mail-címre várja. Dr. Molnár Gábor, Dr. Tóth Mihály, A megjelentetésről a lektorálást követően a Szerkesztőbizottság Dr. Vókó György dönt. ISSN 2063-8183 A Szerkesztőbizottság fenntartja a jogot a kéziratok korrigálására, Kiadja HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. szerkesztésére. Cím: 1037 Budapest, Montevideo u. 14. A tanulmányokat MS Word formátumban, Times New Roman be- Telefon: 340-2304, 340-2305, Fax: 349-7600 tűtípussal, 12 pontos betűnagysággal, másfeles sorközzel írva, sor- E-mail: [email protected] kizárt igazítással és lábjegyzetmegoldással kell elkészíteni. Internet: www.hvgorac.hu A kéziraton kérjük a szerzőktől a név, az esetleges tudományos fo- Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője kozat, a foglalkozás valamint a munkahely feltüntetését. Kiadói szerkesztő: Bodnár Kriszta A szerkesztőbizottság másodközlésre nem fogad el kéziratot. Műszaki szerkesztő: Harkai Éva Terjedelmi korlát – lévén elektronikus folyóiratról van szó – nincsen. 2 Tördelő: Bak Attila A Szerkesztőbizottság és a Kiadó Korrektor: Nagy Márton

zás teremtheti meg. Ez an- nál is inkább szükséges, mivel a válsággal kénysze- Dr. Ambrus István* rűen együtt jár például a munkahelyek megszűnése, a szerződések teljesítésé- Büntetőjog 2021 nek nemritkán tömeges el- lehetetlenülése, a bűnözés – a pénzmosás újrahangolt volumenének élénkülése stb. A jognak jelenleg tehát sok olyan kérdésre is adek- tényállása és a hálapénz vát és hasznos választ szük- séges adnia, amelyekkel kriminalizálása „békeidőben” nem, vagy csak ritkán szembesül. Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám Hogy a válság egy lehet- séges pozitív következmé- nyét is említsük a jogászi professzió számára, az min- denképpen a 21. századi technológiai innovációk je- 1. lentősen felgyorsuló elterjedése. Noha a hazai jogrend- Helyzetkép szer az utóbbi években már komoly lépéseket tett a különböző jogi eljárások időszerű és „felhasználóba- rát” – tehát a digitalizáció által kínált megoldásokat egyre inkább értékesítő – lebonyolítása érdekében, A 2020. év és a megjelent, új típusú (SARS-CoV-2) ko- ezt a folyamatot az utóbbi hónapok tapasztalatai alap- ronavírus által okozott COVID–19 alaposan felforgatta ján levonható tanulságok bizonyosan csak gyorsítani a társadalmat. Történetileg vizsgálva elmondható, fogják. Ez pedig nemcsak a perek és más eljárások még hogy az egy évszázada pusztító spanyolnátha után az hamarabb történő befejezését hozhatja magával, ha- első, influenzaszerű tünetekkel (is) járó világjárván�- nem jelentős költségmegtakarítást is jelenthet. nyal állunk szemben.1 A 21. századi modernizációnak2 A rendkívüli helyzet természetesen rendkívüli jog- tulajdonítható újdonság, hogy a vírussal kapcsolatos alkotást is igényel, így a 2020. évben a koronavírus információkat a közösségi média és az internet folya- miatt bevezetett veszélyhelyzetek,4 illetve egészség- matosan közvetíti, így a jelenlegi tekinthető az első ügyi válsághelyzet5 alatt törvénynél alacsonyabb rangú olyan pandémiának, amelyről lényegében 0–24 órá- jogforrásban, így főként kormányrendeletekben is zaj- ban olvashatók a hírek. Nem túlzás tehát Peršak meg- lott a jogalkotás, amely a kriminális magatartásokat állapítása, amely szerint a SARS-CoV-2 az első „szuper- szankcionáló jogterületekre – így a büntetőjog mel- sztár vírus”.3 lett, még nagyobb volumenben a szabálysértési jog A járvány sajnálatos módon magával hozta a gazda- körére6 – is kiterjedt. A kapcsolódó módosítások je- sági és társadalmi válságot is, amelynek felszámolása lentős része, a helyzet rapid jellegére figyelemmel, rö- érdekében a figyelem elsősorban az orvostudományi vid határidővel, már 2020-ban hatályba is lépett. kutatásokra irányult, hiszen lényegében mindenki a A nagyobb jelentőségű és hosszabb távra tervezett, koronavírus elleni vakcinák elkészültét – azóta pedig koncepcionális, a Büntető Törvénykönyvről szóló az oltást – várta. Az egészségügyi olvasat mellett 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.) érintő mó- ugyanakkor szintén előtérbe kell kerülnie a rendkí- dosítások egy részének életbeléptetése azonban 2021. vüli helyzet miatt kényszerűen leállított gazdaság új- január 1. napjára esik. Ebben a tanulmányban ezek raindításának. Ennek hátterét pedig a kellően rugal- közül kettőt veszünk górcső alá. Elsőként a lényegé- mas, ugyanakkor hatékony, a jogviták gyors és meg- ben teljesen újraszabályozott pénzmosás tényállását, nyugtató befejezését elősegíteni képes jogi szabályo- ezt követően pedig az orvosi bérrendezéssel párhuza- mosan a hálapénz jelenségének kivezetését, amely egyszersmind a joggyakorlat alapján az eddigiekben *  Egyetemi docens, ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék; tudományos mun- katárs, TK Jogtudományi Intézet. A tanulmány a 128394. számú (PD_18) NKFIH (OTKA) posztdoktori kiválósági program támogatásával készült. 1  Gál István László: A spanyolnátha, a koronavírus és a büntetőj­og. Bün- tetőjogi Szemle 2020/1. 57. o. 4  Lásd 40/2020. (III. 11.) Kormányrendelet, 484/2020. (XI. 10.) Kormány- 2  Ehhez lásd Ambrus István: A 21. századi modernizációra adható bünte- rendelet. tőjogi válaszok. Ügyészek Lapja 2019/6. 5–11. o. 5  Lásd a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról 3  Nina Peršak: COVID–19 and the Social Responses thereto: Penal and és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényt. Criminological Lessons, Human Rights and Rule of Law Implications. Euro- 6  Ehhez lásd Ambrus István: A koronavírus-járvány és a büntetőjog. MTA 3 pean Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice 2020/3. 205. o. Law Working Papers 2020/5. 17–20. o.

– bizonyos feltételek mellett – megengedett paraszol- elsősorban a hatóságok számára már legális jövede- vencia kriminalizálását is magával hozza. lemként jelenjen meg és felhasználható legyen to- vábbi, akár legális, akár további illegális tevékenység 2. céljából. A pénzmosás mint jelenség tehát feltételez A pénzmosás 2021. január 1. legalább egy, de jellemzően több, rendszerint a szer- vezett bűnözés körébe tartozó cselekményt – pl. ká- napjától hatályos új bítószerrel, prostitúcióval, emberkereskedelemmel, bűncselekményi tényállása illegális szerencsejátékkal, korrupcióval vagy az állami költségvetések megkárosításával járó bűncselekmé- nyeket –, amely(ek)ből jelentős mennyiségű illegális jövedelem keletkezik. Minél több az illegális tevékeny- A pénzmosás (Btk. 399–400. §) egyike napjaink leg- ségből származó jövedelem, annál nagyobb az esélye nagyobb jelentőséggel bíró, gazdasági működés köré- annak, hogy az így megszerzett pénzmennyiség a ha- Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám ben megvalósuló bűncselekményi tényállásainak.7 tóságok figyelmét is felkelti, amelyek hatáskörükből E deliktumot már a korábbiakban is számos speciális eredően ilyen esetekben megteszik a szükséges intéz- vonás jellemezte büntetőjogi szempontból, amelyek kedéseket az elkövetők felelősségre vonása és az ille- alapján mind a „rendes”, mind az ún. járulékos (vagy gális úton szerzett vagyonuktól való megfosztása ér- bűnkapcsolati) bűncselekmények köréből „kilógott”. dekében. Emellett a bűncselekmények elkövetőiben Előbbiek közül azáltal, hogy önmagában nem állhat, előbb-utóbb felmerül az igény, hogy az így megszer- tehát fogalmilag feltételezi egy alapcselekmény létét, zett pénzüket biztonságban tudják, továbbá felhasz- utóbbiak köréből pedig azért, mert az említett alap- nálhassák különböző, de már legális gazdasági tevé- cselekménynek nem kell feltétlenül bűnösen elköve- kenységekre is. A hatóságok kijátszása, az illegális te- tettnek, vagy minden elemében bizonyítottnak lennie, vékenységből származó jövedelem leplezése, bizton- illetve akár az is előfordulhat, hogy az alapcselekmény ságba helyezése és becsatornázása a legális gazdaságba és a pénzmosás elkövetője ugyanaz a személy.8 azonban nem egyszerű feladat: nagyfokú szervezett- Kiemelt aktualitást ad ugyanakkor a pénzmosás té- séget, országhatárokon átívelő, bonyolult pénzügyi és makörének, hogy – részben az Európai Unió 2018/1673. jogi konstrukciókat igényel. Ezeket a konstrukciókat Irányelvének való megfelelés érdekében – a büntető- a bűnelkövetők nem saját maguk hozzák létre és való- eljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények sítják meg, hanem olyan speciális szakértők bevoná- módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény 53. §-a sával és/vagy felhasználásával (például bankárok, ügy- 2021. január 1-jei hatállyal teljes egészében újrasza- védek, könyvelők, pénzváltók stb.), akik rendelkeznek bályozta e bűncselekményt. A tanulmány e pontjában, azzal a szakismerettel és háttérrel, amelyek segítenek a pénzmosás jelenségének rövid felvázolását követően a bűnelkövetőknek megtalálni a pénz eredete leple- áttekintjük az új tényállás(oka)t, illetve azon értéke- zésének ideális módjait. lési szempontokat, amelyek a joggyakorlat számára is A pénzmosás mindemellett folyamatosan változó meghatározóak lehetnek ebben a körben a 2021. évtől jelenség, amelyet az abban részt vevők tudatossága és kezdődően. találékonysága mellett a technika legújabb vívmányai is befolyásolnak, természetesen nem a törvény olda- 2.1. A pénzmosásról általában lán állók számára kedvező módon. Napjainkra a gaz- dasági és életviszonyok – elsősorban a technikai fej- A pénzmosás (angolszász elnevezéssel: money lődés miatt – komplexszé váltak, a pénzmozgás útjá- laundering) rendkívül összetett fogalom, amelynek ban nem állnak többé technikai korlátok vagy ország- megértése és kezelése kihívás elé állítja mind a jogal- határok, a pénzügyi szektor szereplői is jellemzően kotókat, mind a hatóságokat, valamint a pénzmosás- nemzetközi szinten működnek, tevékenységük össze- megelőzéssel kapcsolatos jogszabályok hatálya alá tar- tettsége, az általuk lebonyolított tranzakciók magas tozó szolgáltatókat is. A pénzmosás általános fogalmát száma szintén nehezíti a hatóságok számára a felderí- úgy lehet meghatározni, hogy az az illegális tevékeny- tést. Éppen ezért, a pénzmosás elleni küzdelem az ab- ségből származó haszon eredetének leplezését jelen- ban részt vevő szolgáltatók és hatóságok számára kü- ti.9 A pénzmosásban részt vevő személyek és intézmé- lönösen nagy terhet ró. A pénzmosás elleni hatékony nyek különböző, sokszor célzottan bonyolult művele- küzdelem kizárólag nemzetközi szinten, összehangolt tek végrehajtásával azt kívánják elérni, hogy az egyéb- jogalkotással és jogalkalmazással, a hatóságok magas ként törvénytelen úton megszerzett pénz a külvilág, szintű együttműködése révén valósulhat meg. A pénzmosás természetesen egyben bűncselek- mény is, azaz az országok – így hazánk is – a pénzmo- 7  Vö. Gál István László: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása az sást a lehető legszigorúbban, a büntetőjog eszközeivel új magyar büntetőjogban. Belügyi Szemle 2013/6. 25–56. o. is büntetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pénz- mosás büntetőjogi tényállása megegyezik annak köz- 8  Vö. Tóth Mihály: Járulékos bűncselekmények (a tárgyi bűnpártolás, az orgazdaság és a pénzmosás) elhatárolási dilemmái. Magyar Jog 1997/9. 513– 518. 4 9  Az áttekintéshez lásd Ambrus István – Farkas Ádám: A compliance alap- napi fogalmával, amelyet röviden a pénzmosás és a kérdései – az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata (szerk. Ambrus terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- István). Wolters Kluwer, Budapest, 2019. 107–115. o.

dályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiak- bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám ban: Pmt.) preambuluma úgy határoz meg, hogy az a megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény- büntetendő cselekmények elkövetéséből származó ben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségvi- 5 pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró do- selőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevé- lognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett kenységével összefüggésben, vagy tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását jelenti. A Pmt. eme deklaráció ellenére ugyanakkor, bc) hivatalos személyként de jure a Btk. pénzmosás-fogalmát használja, hiszen követik el. a Pmt. 3. § 26. pontja rögzíti, hogy pénzmosásként e törvény alkalmazásában a Btk. 399–400. §-ában meg- (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadság- határozott elkövetési magatartások értékelhetőek. vesztés, ha a pénzmosást 2.2. A pénzmosás új törvényi a) különösen jelentős értékre, vagy tényállása b) különösen nagy értékre ba) üzletszerűen, A pénzmosás bűncselekményét – ugyancsak sajátos bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása módon – teljesen önálló, elkülönült fejezetben szabá- megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény- lyozza a Btk. A XL. Fejezet már a korábbiakban is rend- ben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségvi- kívül összetett módon határozta meg a pénzmosás selőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevé- bűncselekmény körébe tartozó cselekményeket, ame- kenységével összefüggésben, vagy lyet jelentős módosítások érintenek 2021. január bc) hivatalos személyként 1-jétől, a következők szerint: követik el. (8) Aki pénzmosásra irányuló előkészületet követ „Btk. 399. § (1) Aki a büntetendő cselekményből el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, büntetendő. a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, (9) Nem büntethető a felbujtó vagy a bűnsegéd, ha pénzmosást követ el. a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott bűncse- lekményt az általa elkövetetett büntetendő cselek- (2) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cse- ményből származó vagyonra követi el. lekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon 400. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cse- fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának lekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átru- elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól házza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendel- pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást kezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredeté- vesz igénybe, vagy arról rendelkezik. ről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cse- (2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő sza- lekményből származó vagyon mástól való átvételével, badságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegení- bűncselekményt tésében való közreműködéssel, felhasználásával, az a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, azzal összefüggésben végzett pénzügyi tevékenység- b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- gel, pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy az előzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben arról való rendelkezéssel meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselő- jeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékeny- a) közreműködik a mással szembeni vagyonelkob- ségével összefüggésben, vagy zás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy c) hivatalos személyként követik el. b) a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve va- (3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meg- gyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik. határozott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, (4) Pénzmosást követ el az is, aki a más által elköve- feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak tett büntetendő cselekményből származó vagyont részben fedezték fel.” A legfontosabb változásokat röviden a következő a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot sze- oldalon lévő táblázat szemlélteti. rez, vagy A jelentős változások mellett természetesen számos azonosság is kimutatható. Így továbbra is büntetendő b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, át- a gondatlan pénzmosás, amely kapcsán megtartotta a alakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik. törvény a büntethetőséget megszüntető okot is. A ko- rábbiakkal egyezően, nem sajátképi különös bűncse- (5) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabad- lekményről van szó például a hivatalos személy általi ságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket meg nem elkövetés esetében is stb. haladó értékre követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabad- ságvesztés, ha a pénzmosást a) különösen nagy értékre, vagy b) jelentős értékre ba) üzletszerűen,

Alapesetek száma Pénzmosás 2020. 12. 31-ig Pénzmosás 2021. 01. 01-től Elkövetési tárgy három négy Eredmény dolog vagyon Minősítő körülmények nincs az 1. alapesetben van Elkészület büntetendősége ügyvéd is ügyvéd sui generis nem Viszonya az orgazdasághoz csak a közös elkövetésben való megállapodás valamennyi előkészületi alakzat Szabálysértési alakzat elkülönült tényállások magában foglalja Alternatív büntetés nincs van nincs van Hatásköri szabály első fokon törvényszék első fokon járás-/kerületi bíróság vagy törvényszék Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám Az egyes bűncselekményi változatokat, jelentős kü- stádiumhoz kötődő, önállóan büntetendő cselekmé- lönbözőségükre figyelemmel érdemes egyenként el- nyek, amelyek célzatosan az első alapesetben foglalt végezni. Valamennyi alakzat közös ismérve ugyanak- kétféle eredményre irányulnak. Lényeges, a 2018/1673 kor, hogy a pénzmosás jogi tárgya alapvetően az a köz- Irányelv alapján körvonalazható szabályozó elv, hogy érdek, ami a szervezett bűnözés visszaszorításához, e részcselekmények büntetendőségét elsődlegesen az illetve ahhoz a társadalmi igényhez fűződik, hogy a adja, hogy a bűnös vagyon elleplezésére irányuló cél- bűncselekményből eredő vagyon ne maradjon az el- zat hatja át. Ezzel indokolható az, hogy a második alap- követőnél. eset is a kétszeres értékelés tilalmának sérelme nélkül valósulhat meg a saját bűncselekményből származó Az első alapeset elkövetési tárgya a büntetendő cse- vagyonra is. lekményből eredő vagyon. A büntetendő cselekmény kitétellel azt fejezi ki a törvény, hogy akár az alapcse- A harmadik alapeset a bűnpártoló jellegű pénzmo- lekmény bűnösségének hiányában is megállapítható sás. E körben a 2018/1673 Irányelv nyomán mindazon pénzmosás (pl. ha az alapcselekmény elkövetője kóros szándékos segítségnyújtást büntetni szükséges, amely elmeállapotú), a vagyon pedig a régi tényállásban sze- a büntetőjogban értelmezhető jogi következmények replő dolognál szélesebb kört ölel fel, így nemcsak fi- alóli mentesülést szolgálja. A büntetendő cselekmény- zikálisan létező tárgyakat, vagyonelemeket, hanem ből származó vagyonnal kapcsolatos büntető anyagi jogokat, követeléseket is magában foglalhat. E tényál- jogi következmény a vagyonelkobzás, illetve esetlege- lási változat materiális bűncselekmény, a módosító sen a vagyonelkobzás alá egyaránt eső vagyonnal kap- törvény miniszteri indokolása szerint ún. nyitott tör- csolatos polgári jogi igény érvényesítése. Ezen anyagi vényi tényállás. Az elfedés és az elleplezés elkövetési jogi intézkedések közvetetten célozzák a bűnös ere- magatartásai többet foglalnak magukban, mint a bű- detű vagyon végleges elvonását. A vagyonelkobzás, nös eredetű vagyon passzív megtartása vagy a rendel- illetve a vagyonvisszaszerzés minden olyan jogkövet- tetésszerű felhasználás. Ezen elkövetési magatartások kezményt magában foglal, ami a bűncselekményből alapján alakul ki az az eredmény, hogy a vagyon a kül- származó vagyonnal kapcsolatban büntetőjogilag ér- világ számára is elszakad az eredeti jellemzőjétől, és telmezhető, ezért a vagyonnal kapcsolatos jogi követ- olyan színben tűnik fel, mintha az inkriminált vagyon kezmények elkerülése e két intézmény alkalmazásá- nem bűncselekményből származna. Az eredmény te- nak elkerülésében nyilvánulhat meg. hát abban a minőségben ragadható meg, hogy a va- gyon eredete fedetté, leplezetté válik. A két elkövetési A negyedik alapeset megalkotásával a jogalkotó a magatartás és az ezekre épülő eredmény kétféle tar- 140 évig önálló bűncselekményt képező orgazdaságot talmat takar. Az elfedés azt fejezi ki, hogy a vagyon beolvasztotta a pénzmosásba, így az említett, klasszi- bűnös eredete a külvilág számára titkossá válik. Az el- kus vagyon elleni bűncselekmény 2021-től nem része leplezés ehhez képest többletelemet tartalmaz, az a tételesjognak, arra mint jogtörténeti kategóriára, ugyanis feltételez egy leplező jogcímet, azaz a vagyon avagy a pénzmosás ezen esetkörére utalva hivatkoz- bűncselekményből való származása eltűnik, és emel- hatunk csupán.11 Lényeges változás ugyanakkor, hogy lett a jogszerű eredet látszatát kelti. Az első alapeset az orgazdaság a Btk. 2020. december 31-ig hatályos az alanyi oldalon nem célzatos, így akár eshetőleges 379. §-a szerint csak taxatíve meghatározott, tíz bűn- szándékkal is elkövethető. cselekményből származó dologra (avagy vámellenőr- zés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adó- A második alapeset tulajdonképpen az első sui ge- zás alól elvont termékre) elkövethető, ezzel szemben neris előkészületi jellegű variációja.10 A részcselekmé- a pénzmosás új, orgazdaságszerű alakzatának alapcse- nyek lényegében olyan, a befejezettséget megelőző lekménye bármilyen büntetendő cselekmény lehet. 6 10  E dogmatikai kategória jelentéséhez lásd Gellér Balázs – Ambrus Ist- 11  Vö. Angyal Pál: Sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság és bűnpár- ván: A magyar büntetőjog általános tanai I. Második kiadás. ELTE Eötvös, tolás. A magyar büntetőjog kézikönyve 13. Attila-nyomda, Budapest, 1936. Budapest, 2019. 352. o. 168–204. o.

Az elkövetési magatartások köre is kiterjedtebb lett, bünteti, az elkövetési tárgy azonban már e helyütt is Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám így a megszerzés, elrejtés és elidegenítésben való köz- a vagyon. Itt is átalakult a minősítő körülmények köre, reműködés mellett számos további cselekmény (pl. megmaradt ugyanakkor a büntethetőséget megszün- 7 felhasználás, átalakítás stb.) is megvalósítja a pénzmo- tető ok, amely a gondatlan pénzmosást feljelentő sze- sás e változatát. mély privilégiuma. A pénzmosás valamennyi szándékos esetkör kap- A pénzmosás, mint szintén történt rá utalás, alapve- csán alapesetként minősül, ha legfeljebb 50 millió fo- tően anyagi halmazatban állhat az előcselekménnyel, rint értékű vagyonra követik el. Lényeges változás, tehát külön büntetendő a „saját pénz mosása” is.14 Ez hogy ilyen esetben nem 1–5 évig, hanem egyszerűen alól teremt részleges kivételt a Btk. 399. § (9) bekez- 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett a pénz- dése, amely alapján, a bűncselekmény harmadik és mosás, így a szabadságvesztés generális minimuma, a negyedik alapesete kapcsán nem büntethető a felbujtó három hónap az irányadó. A tényállással párhuzamo- és a bűnsegéd, ha a pénzmosást az általa elkövetett san módosította továbbá a jogalkotó a Btk. 33. § (4) büntetendő cselekményből származó vagyonra követi bekezdését, így valamennyi olyan bűncselekmény el. Ebből a szabályozásból argumentum a contrario kapcsán (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi természetesen az következik, hogy az előcselekmény IV. törvényből ismert megoldás felélesztésével) lehe- tettese már felelősséggel tartozik a saját büntetendő tővé vált az ún. alternatív büntetés/szankcionálás cselekményével kapcsolatos pénzmosásért is. Az idé- alkalmazása, amely büntetési tételének alsó határa ke- zett, speciális büntethetőséget kizáró ok dogmatikai‑ vesebb mint 1 év. Így ez irányadó a pénzmosásra is, lag lényegében bűncselekményi egységet létesít ott, tehát 50 millió forint és az alatti elkövetési érték ese- ahol a pénzmosás kapcsán valóságos anyagi halmazat tén a bíróság enyhítő körülmények hiányában is dönt- megállapításának lenne helye, tulajdonképpen tehát het úgy, hogy szabadságvesztés helyett elzárást, köz- visszaáll az a bűnkapcsolati deliktumoknál irányadó érdekű munkát, pénzbüntetést stb. vagy – ha nem fo- főszabály, hogy az alapcselekmény részese az ehhez rog fenn az együttalkalmazási tilalmak egyike12 – ezek- kapcsolódó pénzmosásért nem büntethető, így utóbbi ből többet is kiszab. Ilyen esetekben – sőt a 2–8 évig önállótlan (büntetlen) utócselekményt képez. terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, Btk. 399. § (6) bekezdése szerinti minősített eset miatt is Kiemelhető még, hogy a Btk. továbbra is – vétség- – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 20. § ként – büntetni rendeli a pénzmosás és a terrorizmus (1) bekezdés 20. pontjának módosítása nyomán, első finanszírozásának megelőzésével és megakadályozá- fokon járás-, illetve kerületi bíróság jár el. Elsőfokú sával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési köte- törvényszéki hatáskörbe csak a legsúlyosabb, 5–10 lezettség elmulasztását is [Btk. 400. § (1) bekezdés]. évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett pénzmo- A bejelentési kötelezettséget előíró norma nem más, sás tartozik [Btk. 399. § (7) bekezdés]. mint a Pmt. 30. §-a. Azaz a Btk. más jogszabályra, a Pmt.-re hivatkozik (keretdiszpozíció), és így a bünte- Szintén kiemelést igényel, hogy a törvényhozó meg- tőjogi tényállást a Pmt. rendelkezései töltik meg tar- alkotta a pénzmosás szabálysértési alakzatát is, ha a talommal. A pénzmosás (és a terrorizmus finanszíro- pénzmosást legfeljebb 50 000 forint értékre követik zása) megelőzésével kapcsolatos speciális kötelezett- el [Btk. 462. § (2) bekezdés g) pont]. ségeket tartalmazó Pmt. hatálya szűkebb, mint a Btk.-é: csak azokra a tételesen felsorolt szolgáltatókra terjed A törvény ma már nemcsak a közös elkövetésben ki a törvény hatálya, amelyek tevékenységi köre pénz- való megállapodást – mint az előkészület egyik neve- mosás (terrorfinanszírozás) szempontjából a legin- sített esetét – bünteti, hanem valamennyi előkészületi kább veszélyeztetettek. Ezek a szolgáltatók a Pmt. alakzatot, így például az elkövetéshez szükséges felté- 2020. január 10. napjától hatályos 1. §-a alapján a Ma- telek biztosítását, a felhívást, vállalkozást stb. is.13 gyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephel�- lyel rendelkező hitelintézet; pénzügyi szolgáltató; A minősítő körülmények körét a jogalkotó szűkí- foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltató; önkéntes kölcsönös tette és egyszerűsítette: immár csak az 50 millió forint biztosítópénztár; nemzetközi postautalvány-felvételt feletti értékre történő elkövetés, illetve az 5–50 millió és -kézbesítést végző; ingatlanügylettel kapcsolatos forint közötti elkövetési érték akkor tartozik ide, ha a tevékenységet végző; könyvvizsgálói tevékenységet cselekményt üzletszerűen, illetve ha a Pmt.-ben meg- végző; játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy határozott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távsze- vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével rencsejátékot, online kaszinójátékot szervező stb. összefüggésben, vagy hivatalos személyként valósítják meg. Az ügyvéd immár csak alap-, és nem minősített 14  BH 2014.7. Az alaki halmazat ugyanakkor látszólagos, ilyenkor tehát a esetért vonható felelősségre. pénzmosás háttérbe lép, mint például a jogtalan elsajátítással összefüggésben. Ehhez lásd BH 2019.125. és Mezei Kitti: A Kúria harmadfokú végzése a jog- A Btk. 400. § (1) bekezdése, mint utaltunk rá, a gon- talan elsajátításról és a pénzmosásról: az alapbűncselekmény és a pénzmosás datlan (tipikusan a hanyag) elkövetést továbbra is kapcsolatának a vizsgálata, különös tekintettel az eredetleplezési célzatra. Jog- esetek Magyarázata 2018/3–4. 21–28. o. 12  Ezekhez lásd Ambrus István: Együttalkalmazási tilalmak, valamint va- lódi és látszólagos kógencia a büntetőjog szankciórendszerében. Belügyi Szemle 2018/6. 89–99. o. 13  Vö. Gál Andor: Az előkészületi cselekmények büntetendővé nyilvání- tásának egyes típusairól. Magyar Rendészet 2018/3. 28–29. o.

2.3. Az új szabályozás értékelése vetve sem befolyásolja az ellátás minőségét”.16 A para- szolvencia problémája természetesen számos társa- E fejezet összegzéseként megállapítható, hogy a pénz- dalmi, erkölcsi, szociológiai stb. kérdést is felvet,17 e mosás 2021-től hatályos új szabályozásával a hazai jog- tanulmány jelen fejezetében ugyanakkor kizárólag a alkotó alapvetően korszerű és az európai uniós kívá- büntetőjogi aspektussal foglalkozunk, és ez utóbbi nalmaknak is várhatóan megfelelő módosítást végzett körében is csupán a 2021-től hatályos módosításra té- el. Az orgazdaságnak a pénzmosásba történő beépíté- rünk ki részleteiben. sével a bűnügyi statisztikában várhatóan nőni fog a pénzmosási esetek száma, hiszen a korábbiakban az 3.1. A hálapénz büntetőjogi fogalma orgazdaság körébe sorolt cselekmények is automati- 2020. december 31-ig kusan a pénzmosás adatait fogják gyarapítani. Mind- ezt számokkal is érzékeltetve: az ENyÜBS statisztikai A büntető anyagi jogban a paraszolvencia kérdése18 a adatbázis szerint 2019-ben országszerte 357 orgazda- korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. Fejezet)19 Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám ság vált ismertté, míg pénzmosás 188. A következő körében juthat jelentőséghez, mivel a joggyakorlat évben, 2020-ban 422 orgazdaság és 308 pénzmosás számára eldöntendő kérdést jelentett, hogy a hálapénz jutott a hatóságok tudomására. Önmagában is jelentős jogtalan előnyként értelmezhető-e, így annak átadá- növekedés figyelhető meg tehát a pénzmosás statisz- sával vagy ígéretével – illetve passzív oldalon: elfoga- tikai számaiban (korábban évente még csupán 20–30 dásával – megvalósulhat-e vesztegetés (Btk. 290. §) eset vált ismertté), ha pedig ehhez az orgazdaság ada- vagy vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §). tai is hozzáadódnak 2021-től, könnyen évi 1000 körüli A Kúria 2015-ben úgy foglalt állást, hogy „[h]álapénz elkövetést lehet majd regisztrálni. E bűncselekmények az a juttatás, amelyet az egészségügyi szolgáltatás jelentős része ugyanakkor a bagatellkriminalitás kö- igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója réből kerül majd ki, hiszen akár egy 60–80 ezer fo- hálája, köszönete jelül a szolgáltatásban közreműködő rintra elkövetett, korábban egyszerű orgazdaságot egészségügyi dolgozónak önként nyújt. A hálapénz – képező cselekmény is pénzmosásnak fog számítani. amennyiben az nem a kötelességszegés honorálása – Helyesen mérte fel e helyzetet a jogalkotó mind az al- nem jogtalan előny, így annak elfogadása vesztegetést ternatív szankcionálás, mind a járás- és kerületi bíró- nem valósít meg”. Egy 2019-es – majd BH-ként 2020- sági elsőfokú hatáskör lehetőségének megteremtésé- ban publikált – eseti döntésében a legfőbb bírói fó- vel, mivel így sok esetben elkerülhető a szabadság- rum ismét foglalkozott a hálapénz kérdésével. Ebben vesztés, továbbá nem válnak leterheltté a törvényszé- felidézte a hálapénz előbb rögzített fogalmát, majd kek a megszaporodó pénzmosási ügyek folytán. kiemelte, hogy „[a]z előre – az egészségügyi ellátás, A nyitott törvényi tényállású első alapeset kapcsán gyógykezelés megkezdése előtt – adott előny nem há- az látszik kiemelhetőnek, hogy e tényállástani beso- lapénz, és az sem, amelyet a beteg nem saját elhatáro- rolásra figyelemmel e deliktumváltozat akár mulasz- zásából, nem önként szolgáltat. A kért és ennek ered- tással is megvalósítható azon személy által, akinek ményeként kapott juttatás tehát nem sorolható a há- speciális (például munkaviszonyból fakadó) kötele- lapénz kategóriájába. Kérés alatt értendő minden zettsége áll fenn az eredmény megakadályozása kap- olyan magatartás – így a célozgatás, a szokásokra tör- csán.15 Ez a körülmény azonban ugyanúgy még gon- ténő figyelemfelhívás stb. –, amely az önkéntességet, dosabb és körültekintőbb eljárásra kell, hogy sarkallja s ennek folytán a juttatás hálapénz jellegét kizárja”.20 a pénzmosás elleni szakembereket, mint az előkészü- leti stádium teljes körű büntetendővé tétele. Végül szintén helyeselhető azon alapelvárás követ- 16  Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe II.15. (1) bek. 17  Lásd pl. Király Lilla: Mennyire fáj a paraszolvencia a magyar lakosság- kezetes keresztülvitele a tényálláson, amely szerint a nak, avagy mit jelent a hálapénz a magyar egészségügyben? JURA 2016/2. bűnös eredetű vagyon nem maradhat az elkövetőnél, 94–111. o. így azt a büntetőjog teljes eszköztárának latba vetésé- 18  Vö. Gellér Balázs: Paraszolvencia – büntetőjogi kategória? Med. et Jur. vel kell minél szélesebb körben elvonni tőle. 2013/4. 18–21. o. és Hollán Miklós: Adalékok a hálapénz büntetőjogi fogal- mához: Gondolatok Ott István elemzése kapcsán. Jogesetek Magyarázata 3. 2015/4. 27–36. o. A hálapénz kriminalizálása 19  Átfogóan lásd Hollán Miklós: Korrupciós bűncselekmények az új bün- tetőkódexben. HVG-ORAC, Budapest, 2014. 20  BH 2020.320. Szintén e döntésében járta körül a Kúria az önálló intézke- désre jogosultság – mint a vonatkozó korrupciós bűncselekmény minősítő körül- ménye – jelentését. Kifejtette, hogy „[a]z önálló intézkedésre jogosultság, mint a speciális alanyiság szempontjából a konkrét tevékenység végzésének, egyes döntési jogosultság meglétének, egy adott folyamat (kezelés) mikénti elvégzé- A vonatkozó orvosetikai fogalommeghatározás szerint sének van jelentősége. A főorvos kétségtelenül olyan döntéseket hoz, amelyek a hálapénz „az a bármilyen előny és juttatás, amit a a beteg sorsát érintőek, és ezek nem kizárólagosan terápiás jellegű döntések beteg vagy hozzátartozója az ellátást követően, utólag, lehetnek. Ilyen feladatok közé tartozhat egy műtéti időpont (sorrend) kiválasz- kérés nélkül az orvosnak ad, amennyiben az még köz- tása, keresőképtelen állományba vétel, zárójelentés kiadása, a beteg további kezelési irányának, mikéntjének meghatározása. Ilyen jellegű tevékenységnek jogtalan előny adásához kötése, ilyen tevékenység végzéséért jogtalan előny kérése nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az adott döntési, ezáltal hatalmi helyzet- ben lévő személy e helyzetét felhasználva (kihasználva) kíván anyagi előnyhöz 8 15  Gellér–Ambrus: i. m. 209–211. o. jutni. Az orvosi tevékenység végzése körében, ezen (az adott tevékenység vég- zésével egyébként értelemszerűen összefüggő, meglévő hatalmi) helyzetnek

Mindezek alapján tehát a hálapénz akkor nem minő- ségügyi szolgáltatás nyújtása során (a meghatározott Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám sült jogtalan előnynek, és így nem szolgálhatott alapul térítési díjon felül) az egészségügyi szolgáltatás nyúj- korrupciós bűncselekmény megállapításához, ha azt tása alatt vagy azt követően semmilyen pénzbeli, gaz- egészségügyi körben, önkéntesen és utólagosan nyúj- dasági szolgáltatás keretében nyújtott vagy természet- tották. Bűncselekményt valósított meg ugyanakkor beni ellenszolgáltatást vagy egyéb előnyt nem kérhet, már a 2021 előtti jogszabályi környezetben is, ha az illetve nem fogadhat el. Az ilyen előny tehát immár a említett konjunktív feltételek valamelyike hiányzott. büntetőjogban is automatikusan jogtalan előnyt ké- Így jogerősen is marasztalták például azt az orvost, pezhet.23 Kivételt az Eütv. 138/A. § (4) bekezdése fo- aki a neki előzetesen adott pénzösszeget kevésnek ta- galmaz meg, amely szerint az egészségügyi dolgozó a lálva közölte a beteg hozzátartozójával a számára fize- szolgáltatás nyújtását követően, egy alkalommal elfo- tendő „tarifát”.21 gadhat a beteg (vagy rá tekintettel más) által ajándék- ként adott olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja 3.2. H álapénz mint vesztegetés meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5%-át, és vesztegetés elfogadása amely 2021-ben kb. nettó 5500 forintot jelent. 2020. október 6. napján került elfogadásra az egész- A fentiek alapján tehát a jogalkotó kifejezetten ha- ségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. tör- tályon kívüli helyezte a Kúria legális hálapénzfogalmát, vény, amelynek preambulumában az Országgyűlés és annak eseteit is beemelte az aktív és passzív vesz- elismerte a magyar orvosok helytállását a koronaví- tegetés büntetendő esetei körébe. A vesztegetés kap- rus-járvány kapcsán, átfogó béremeléseket irányzott csán kiemelendő, hogy az olyan esetek, amelyek 2020. elő, valamint elfogadta a Magyar Orvosi Kamarának a december 31-ig is korrupciós deliktumot valósítottak hálapénz megszüntetésére vonatkozó javaslatát. A ha- meg – mint például az előre felajánlott, kötelességsze- zai társadalomban (is) mély gyökerekkel rendelkező gés végett adott jogtalan előny az egészségügyi szol- jelenség eliminálását a jogalkotás azzal is elő kívánja gáltatás kapcsán –, továbbra is a Btk. 290. § (1) bekez- mozdítani, hogy a hálapénz valamennyi formáját – dése (vagy a körülményektől függően, valamely mi- ideértve tehát a Kúria által kimunkált, és az előző pont- nősített eset) szerint minősítendőek. ban írt feltétel fennforgása esetén eddig büntetlen változatát – kriminalizálta.22 A 2020. évi C. törvény Lényeges körülmény, hogy a Btk. 290. § (6) bekez- 20. §-a alapján a Btk. 290. és 291. §-a 2021. január 1-jétől dését a jogalkotó ún. szubszidiaritási záradékkal a következők szerint egészült ki: látta el, az tehát csak akkor megállapítható, ha súlyo- sabb bűncselekmény nem valósul meg.24 Ez a súlyo- „Btk. 290. § (6) Aki egészségügyi szolgáltatás nyúj- sabb bűncselekmény pedig alapvetően az (1) bekezdés tásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, szerinti vesztegetés lehet. egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben megha- A szubszidiaritási klauzula kapcsán emelhető ki egy, tározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha sú- a hálapénz kriminalizálásával foglalkozó cikk, amely lyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség mi- kifejti, hogy „azok a páciensek sem lesznek könnyű att egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. helyzetben, akik a hálapénzt adják. Sőt egy orvost […] megvesztegető, de még időben „bűnbánó” beteg bizo- nyos értelemben nehezebb helyzetbe is kerülhet, Btk. 291. § (6) E § alkalmazásában az egészségügyi mintha nem egészségügyi dolgozót vesztegetett volna szolgáltatással összefüggésben jogtalan előnynek mi- meg. A vesztegetési ügyekben ugyanis a vesztegető nősül az egészségügyről szóló törvényben meghatá- büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a vesztegetést rozottak szerinti jogtalan előny”. még azelőtt bejelenti a hatóságnál, hogy erről a ható- ság tudomást szerezne. A korlátlan enyhítésnek per- Mind a vesztegetés, mind a vesztegetés elfogadása sze feltétele az is, hogy a vesztegető a vesztegetés kö- keretdiszpozíciós megoldást jelenít meg, amelyeket rülményeit is feltárja. Csakhogy ha valaki egészség- tartalommal az egészségügyről szóló 1997. évi ügyi szolgáltatással összefüggésben követi el a veszte- CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) új – a 2020. évi getést, akkor nem számíthat a büntetésének korlátlan C. törvény 21. §-a alapján, ugyancsak 2021. január 1-től enyhítésére akkor sem, ha maga jelenti ezt be a ható- hatályos – 138/A. §-a tölt meg. Ez alapján, szűk körű ságnál és fed fel minden lényeges körülményt”.25 Ez kivételtől eltekintve, az egészségügyi dolgozó az egész- ilyen módon való kihasználása, egyes résztevékenységek áruba bocsátása nem 23  Dogmatikai értelemben ugyanakkor kritikaként fogalmazható meg, hogy 9 csupán az egészségügyi intézmény szervezetrendszerében az eszközbeszerzé- az Eütv. az előny „jogtalan” jellegét explicite nem említi, csupán annyit ír elő, sek során, hanem az orvos-beteg viszonylatában, a gyógyító tevékenység kö- hogy az egészségügyi dolgozó előnyt nem kérhet, illetve nem fogadhat el. Ez rében is felmerülhet, ami ezáltal fokozottabb társadalomra veszélyességet je- alapján kérdéses lehet, hogy a cselekmény jogtalansága az egészségügyi vagy lent, és szigorúbb büntetőjogi megítélést eredményez.” a büntetőjogból ered. 21  https://hvg.hu/itthon/20210127_halapenz_zsarolas_nogyogyasz_ 24  A szubszidiaritáshoz – amely látszólagos alaki halmazatként, de akár szulesz (2021. 02. 05.) törvényi egységként is felfogható egységi esetkör – lásd Ambrus István: Egy- ség és halmazat – régi dogmatikai kérdés, új megközelítésben. SZTE-ÁJK, 22  A jogkövetést elősegítő eszközként említik, hogy a Nemzeti Védelmi Szeged, 2014. 221–232. o. Szolgálat fogja vizsgálni, hogy az orvosok a jövőben is elfogadnak-e hálapénzt. Lásd https://hvg.hu/gazdasag/20210118_Titkosszolgalattal_vadasznak_ 25  https://hvg.hu/360/20210125_halapenz_buncselekmeny_nemzeti_ majd_a_halapenzes_orvosokra (2021. 02. 05.) vedelmi_szolgalat_megbizhatosagi_vizsgalat (2021. 02. 05.)

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám az okfejtés, noha publicisztikában hangzatos, bünte- bekezdésre is automatikusan vonatkozik. Ha ugyanis tőjogi értelemben mégis vitatható helyességű. a „több”, tehát a kötelességszegés érdekében jogtalan előnyt nyújtó személy büntetése korlátlanul enyhít- A Btk. 290. § (5) bekezdése ugyanis valóban az (1) hető (vagy akár mellőzhető is) bizonyos feltételek tel- bekezdésre hivatkozva mondja ki, hogy a büntetés jesülése esetén, formállogikai ellentmondást idézne korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő elő, ha a „kevesebbre”, tehát az akár csak utólagosan, esetben mellőzhető –, ha az elkövető a bűncselek- valóban a hála jeléül előnyt (de a minimálbér 5%-át ményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, meghaladó értékű előnyt) nyújtó személyre ne vonat- a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit kozna ez a felelősségenyhítő rendelkezés (ha az emlí- feltárja. A hálapénz kriminalizálását pedig a jogalkotó, tett feltételeket ugyancsak teljesítette). mint láttuk, a Btk. 290. § (6) bekezdésében szövegezte meg, amely törvényhelyre az (5) bekezdés explicite 4. tényleg nem utal. Erre azonban megítélésünk szerint Összegzés nincs is szükség ahhoz, hogy az (5) bekezdés szerinti felelősségelimináló szabály alkalmazható legyen az új E tanulmányban a Btk. 2021. január 1-től hatályos, két bűncselekményi változatra is. alapvető jelentőségű módosítását tekintettük át és ér- tékeltük röviden. A pénzmosás kapcsán megállapít- A (6) bekezdés ugyanis lényegében a vesztegetés új, ható, hogy a jogalkotás célja az európai uniós jognak enyhébb büntetési tétellel rendelkező, szubszidiárius való megfelelés mellett a minősítések egységesítése, esete. A korábban is büntetendő magatartások, mint illetve a jobban egyéniesíthető szankció lehetővé té- láttuk, továbbra is a „rendes” vesztegetés valamely tele volt. Az orgazdaságnak a pénzmosás fogalmában alakzatát valósíthatják meg. A (6) bekezdés körébe történő feloldása – jóllehet a pénzmosás kriminálsta­ ezért alapvetően azon esetek sorolhatóak, amelyek a tiszt­ikai adataira valóban „jótékony” hatást gyakorol- Kúria szerint az eddigiekben az előny legális nyújtá- hat – alapvetően rendhagyó megoldásnak tekinthető, saként voltak értékelhetőek (az orvos-beteg reláció- ezért prognosztizálható, hogy bár az orgazdaság kife- ban, hálából, önként, utólag nyújtott előny esete). jezés az ítéleti és vádirati minősítésekből eltűnik Emellett ugyancsak a (6) bekezdés megállapításának ugyan, a büntetőjogi szaknyelvben még sokáig jelen lehet helye, ha a büntetőeljárásban nem bizonyítható, lesz. A hálapénz kriminalizálása egy alapvetően nem hogy az elkövető az előnyt kötelességszegés érdeké- a büntetőpolitika területére tartozó jogpolitikai dön- ben adta (tehát például azért, hogy hamarabb kerül- tés büntetőjogi fenyegetettséggel való törvényhozói jön sor a műtétjére, mint egyébként stb.).26 Ha viszont támogatásaként jellemezhető. A jogalkotás e körben ez is bizonyítást nyer, az (1) bekezdés megállapítása egy olyan, a társadalomban régtől fogva rögzült rossz megelőzi a (6) bekezdést. A bűncselekmény két alak- szokás kigyomlálását célozza, amely várhatóan csak zata tehát látszólagos alaki halmazatban áll. Ebből pe- fokozatosan lesz megvalósítható. Erre is figyelemmel dig az is következik, hogy ha a jogalkotó meghatáro- a büntetőjogot a fokozatosság kívánalmának a meg- zott különös részi kedvezményt fűz az (1) bekezdés- tartásával, szankcionálás esetén az intézkedések, il- hez, az az argumentum a maiore ad minus (a többről letve a szabadságelvonással nem járó büntetések elő- a kevesebbre) logikai értelmezési elve alapján a (6) térbe helyezésével indokolt alkalmazni, ezáltal is elő- segítve a jövőbeni jogkövető magatartást a társadalom 26  Ezt az esetkört lehetne akár „eljárásjogi (kvázi) maradék-bűncselekménynek” is tagjai körében. nevezni (azért „maradék”, mert a súlyosabbat nem sikerül a terhelt terhére róni). Ezen esetkör természetesen nem összetévesztendő a maradék-bűncselekmény általánosan elismert esetkörével, amely az előkészülettől vagy a kísérlettől való önkéntes visszalépés eseteiben léphet működésbe, ha az előkészületi vagy a kí- sérleti magatartás már önmagában is megvalósítja valamely bűncselekmény be- fejezett változatát. Vö. Gellér–Ambrus: i. m. 376. és 380. o. 10

Dr. Fábián Péter* Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám Az állambiztonságtól a nemzetbiztonságig II. „A nemzetbiztonsági intézményrendszer jogfejlődése 2010-től napjainkig” A 2010-es kormányváltást követő átalakulások a A nemzetbiztonsági 11 nemzetbiztonsági szolgálatokat is érintették. Az szolgálatok Alaptörvény a nemzetbiztonsági szolgálatok leg- főbb feladataként az ország „függetlenségének Az Információs Hivatal és törvényes rendjének védelmét, nemzetbizton- sági érdekeinek érvényesítését” jelölte meg. Az Információs Hivatal (a továbbiakban: IH) legfőbb feladatát az Nbtv. ekként határozza meg: „megszerzi, Korábban e szolgálatok államtitkári, tárca nél- elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntések- küli miniszteri felügyelet alatt álltak, ám az Alap- hez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi törvény e téren is változást hozott, és leszögezte, eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosít- hogy „a nemzetbiztonsági szolgálatok működését ható információkat, továbbá Magyarország érdekeinek a kormány irányítja”1 érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat”.4 A Kormány 2011-ben – az 1308/2011. (IX. 6.) A fentiekből következően, az IH hírszerzési tevé- Kormányhatározattal – felállította a Nemzetbiz- kenysége kizárólag külföldre irányul, a megszerzendő tonsági Kabinetet (NBK) és a titkos információ- információk külföldi eredetűek és/vagy külföldre vo- gyűjtést folytató szervezetet, a Nemzetbizton- natkoznak. sági Munkacsoportot (NBMCS). Olyan információkról van szó, melyekre szükség Ez utóbbi a belügyminiszter és a honvédelmi mi- van a kormányzati döntésekhez, ezért a kormány ha- niszter közös irányítása alá került, míg az NBK-t köz- tározza meg azokat a témákat, melyek esetében a tá- vetlenül a miniszterelnök alá helyezték. 2012 január- jékozódáshoz a hírszerzés segítségét kéri. Az IH fel- jában összevonták a két katonai szolgálatot, így jött adata tehát ezeknek az információk a megszerzése, létre a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ), elemzése és értékelése. Az információk megszerzése mely irányításáért – a 2012-ben eszközölt törvénymó- érdekében alkalmazhatja a titkos információgyűjtés dosítás2 következtében – ugyancsak a miniszterelnök eszközeit. A törvény külön is kiemeli, hogy az IH kö- felel, azzal, hogy bizonyos hatásköröket átruházhat a teles a megszerzett információt továbbítani a kor- Miniszterelnökséget vezető államtitkárra.3 mányzati döntéshozóhoz: nemcsak az elemzést, érté- kelést tehát, hanem az eredeti, torzítástól mentes in- A továbbiakban az egyes nemzetbiztonsági szolgá- formációt is köteles eljuttatni az illetékes kormányzati latok jogállását, feladat- és hatáskörét, tevékenységé- szervhez.5 nek legfontosabb jellegzetességeit foglalom össze. 4  Nbtv. 4. § a) pont *  Jogász, kriminológus PTE Védelmi Kutatások Központ szakértő, Óbu- 5  Dezső Lajos: A nemzetbiztonsági szolgálatok. In: Resperger István dai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola doktorjelölt. (szerk.): A nemzetbiztonság elmélete a közszolgálatban. Budapest, Dialóg Campus, 2018. 209–210. 209. 1  Magyarország Alaptörvénye 45. cikk (3)–(4) bekezdések. 2  2012. évi XCVI. törvény az egyes törvényeknek a polgári hírszerzési te- vékenység irányításával kapcsolatos módosításáról. 3  Boda 2012, 120.

A fentebb idézett törvényszövegből ugyanakkor az zés eszközrendszerét (TECHINT, Technical Intelli­ is kiderül, hogy az IH az információk megszerzése gence), a nyílt információforrásokat (OSINT, Open mellett további, „Magyarország érdekeinek érvénye- Source Intelligence), továbbá együttműködik a kül- sítését szolgáló tevékenységet” is folytat.6 Ez a gyakor- földi titkosszolgálatokkal.13 Ennek megfelelően a tör- latban azt jelenti, hogy a megszerzett információkat vény felhatalmazza az IH-t – a többi nemzetbiztonsági a külföldre irányuló műveletei során saját maga is fel- szolgálathoz hasonlóan – a titkos információgyűjtés használhatja.7 eszközeinek az alkalmazására, emellett általános jel- A hírszerzés célja az, hogy időben felhívja a figyel- leggel biztosítja számára az adatkérési jogosultságot. met azokra a nemzetközi folyamatokra, történésekre, Elkerülendő, hogy az adatszolgáltatás veszélyeztesse melyek lehetséges veszélyforrást jelenthetnek az or- a szolgálatok tevékenységét, az Nbtv. kimondja, hogy szág számára. Így feltérképezi azoknak a külhoni tit- az adatkezelő szervek a nemzetbiztonsági szolgálatok kosszolgálatoknak a tevékenységét, melyek sértik vagy adatkéréséről, illetve a részükre történt adatszolgál- veszélyeztetik Magyarország szuverenitását, politikai, tatásról sem az érintettnek, sem más szervnek tájékoz- Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám gazdasági érdekeit. Ez egyúttal közreműködési köte- tatást nem adhatnak. lezettséget is jelent a NATO-, illetve az európai uniós Mind az adatkérés, mind az adatszolgáltatás ténye ál- tagállamok titkosszolgálataival.8 lamtitoknak minősül, a törvényi tiltás ellenére adott tá- Az IH ellátja a külföldön található magyar intézmé- jékoztatás büntetőjogi szankciókat vonhat maga után.14 nyek biztonsági védelmét is, értelemszerűen itt a kor- Az adatfelvétel és az adatkezelés is az érintett tud- mányzati szempontból jelentős intézményekről, szer- tán kívül történik, márpedig ez a személyiségi jogok vekről van szó (konzuli szervek, a nemzetközi szervek súlyos korlátozását jelenti. Az Nbtv. ezért határoz meg mellett működő külképviseletek stb.).9 Ez azonban a garanciális elveket, mint amilyen a célhoz kötöttség, nem objektumvédelmet jelent, ez a feladat ugyanis az a készletre történő adatgyűjtés tilalma, vagy éppen a Alkotmányvédelmi Hivatalhoz tartozik, míg az őrzés törvényes adatminőség elve. A nemzetbiztonsági szol- és a védelem megszervezéséért, a fizikai védelem biz- gálatok csak célhoz rendelt adatkezelést folytathatnak, tosításáért a Külügyminisztérium a felelős. és a megszerzett adatot csak az adott célra használhat- Az IH hatáskörébe a külképviseletek elleni leplezett ják fel. Ez alól kivételt csak az jelent, ha más nemzet- támadások elhárítása, a lehallgatás elleni védelem biz- biztonsági szolgálat feladatkörébe eső vagy bűncse- tosítása, a terrorista szervezetek, külföldi titkosszol- lekmény elkövetésére utaló információról van szó. gálatok, bűnözői csoportosulások beépülésének meg- A hírszerzés sem jogosult adatokat gyűjteni vagy tá- akadályozása tartozik. Az IH tehát leginkább a terro- rolni konkrét cél nélkül, az esetleges jövőbeni felhasz- rista cselekmények és az ellenséges szándékú titkos- nálás reményében. Azokat az adatokat, melyek a meg- szolgálati akciók elleni fellépésre fókuszál.10 határozott feladatok elvégzéséhez nem szükségesek, Az IH feltárja a transznacionális fenyegetések okait, törölni kell. A törvényes adatminőség elve azt jelenti, lehetséges következményeit, ennek érdekében infor- hogy a törvényeket és a tisztességes eljárás kritériumait mációkat gyűjt a terrorszervezetekről, a külföldi szer- betartva szabad csak az adatokat felvenni és kezelni, a vezett bűnözői csoportokról, a jogellenesen folytatott felvett adatoknak csorbítatlannak, pontosnak, és ha a fegyver- és kábítószer-kereskedelemről, a tömegpusz- feladat azt kívánja meg, időszerűnek kell lenniük. Ada- tító fegyverek, illetve az azok előállításához szükséges tot tárolni csak olyan módon lehet, hogy az érintettet anyagok nemzetközi forgalmáról.11 Feltérképezi, hogy a tárolás célját meghaladó időtartamon túl ne legyen a terrorszervezetek milyen kapcsolatban vannak egyes azonosítható. A törvényes adatminőség elvét az adat- államokkal, vallási és politikai csoportokkal. Figye- kezelés valamennyi fázisában érvényre kell juttatni.15 lemmel kíséri azt is, hogy az egyes országok milyen Az Nbtv. az adatvédelmi törvényben foglaltaknak terrorellenes intézkedéseket vezetnek be, vagy ter- megfelelően határozza meg a nemzetbiztonsági szol- veznek bevezetni. gálatok által vezetett, az általuk továbbított adatokra Vizsgálja az illegális migráció tendenciáit, várható vonatkozó adatszolgáltatási nyilvántartás tartalmát. hatását, a nemzetközi szervezett bűnözéssel való ös�- Ez az előírás biztosítja, hogy az adat útja mindvégig szefonódását. Az IH tehát kulcsfontosságú szerepet nyomon követhető legyen. A hírszerzési, felderítési tölt be a terrorizmus elleni küzdelemben.12 feladatok eredményes ellátása érdekében bizonyos Az IH műveleti tevékenysége során – más hírszerző esetekben elengedhetetlen, hogy a különböző nem- szolgálatokhoz hasonlóan – alkalmazza a klasszikus zetbiztonsági szolgálatok adatrendszereiket más adat- hírszerzési forrásokat, vagyis a humán forrásokat kezelési rendszerrel vagy rendszerekkel összekapcsol- (HUMINT, Human Intelligence) a technikai hírszer- hassák. Lényeges, hogy az adatkezelési rendszerek csak az adott, konkrét feladat ellátásához szükséges időtartamra kapcsolhatók össze, az eljárást követően 6  Nbtv. 4. § a) pont. a keletkezett adatállományokat törölni kell. 7  Dezső 2018, 210. 8  Nbtv. 4. § b) pont. 9  Nbtv. 4. § f) pont. 10  Dezső 2018, 211. 13  Dezső 2018, 214–215. 12 11  Nbtv. 4. § c) pont. 14  Nbtv. 42. § (2) bekezdés. 12  Dezső 2018, 212. 15  Dezső 2018, 216.

A szolgálatok – így az IH is – kötelesek folyamatosan került a belügyminiszter alá, az Információs Hivatalért Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám ellenőrizni az általuk kezelt személyes adatok idősze- pedig ekkortól kezdve a külügyminiszter felel.18 rűségét, helyességét. Azokat az adatokat, melyek a va- 13 lóságnak nem, vagy már nem felelnek meg, helyesbí- Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) felderíti és el- teni, aktualizálni kell. hárítja az ellenérdekelt titkosszolgálati törekvéseket, azokat a törekvéseket, melyek valamilyen szempont- Az adatkezelés során egyértelmű módon különbsé- ból (politikai, ideológiai, vallási) szélsőségesnek mi- get kell tenni a tényeken alapuló adatok és a vélemé- nősülnek. Felderíti és elhárítja az ország gazdasági nyen, illetve következtetésen alapuló adatok között. biztonságát veszélyeztető törekvéseket, és azokat is, Az Nbtv. a személyes adatok védelmére vonatkozó tör- melyek törvénytelen eszközökkel igyekeznek az or- vényi előírásoknak megfelelően részletesen meghatá- szág törvényes rendjét megváltoztatni. Az AH kiemelt rozza – adattípusokra lebontva – az adatok tárolásának szerepet játszik a jogellenes kábítószer-, illetve fegy- maximális időtartamát, valamint azt is, hogy mely ese- verkereskedelem felderítésében, elhárításában. tekben kell a személyes adatokat hivatalból törölni. Az adatkezelésre való jogosultság így akár hetven évig Végzi a menekültstátuszt, a magyar állampolgársá- is tarthat. A főigazgatók meghatározott feltételek fenn- got és a vízumot kérelmező személyek ellenőrzését. állta esetén megtagadhatják az érintett kérelmét, mely A nyomozást megelőzően végzi egyes bűncselekmé- a szolgálatok által kezelt adatairól történő tájékozta- nyek (például állam elleni bűncselekmények, háborús tásra és törlésre vonatkozik, továbbá megtagadhatják bűncselekmények) felderítését. a szolgálatok tevékenységével kapcsolatos közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmeket is. Az eluta- Más bűncselekményeket érintően (például közve- sított kérelmekről – éves rendszerességgel – tájékoz- széllyel fenyegetés, jármű hatalomba kerítése) az in- tatni kell az adatvédelmi biztost.16 formációszerzésben működik közre.19 Az Alkotmányvédelmi Hivatal A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 1990. március 1-jével két polgári és két katonai szol- A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) a Ka- gálat kezdte meg a működését, a polgári szolgálatok tonai Felderítő Hivatal (KFH) és a Katonai Biztonsági egyike az Információs Hivatal, a másik pedig az össze- Hivatal (KBH) összevonásával jött létre, az 1990. évi tett – alkotmányvédelemi, terror-, kémelhárítási, va- átmeneti törvény elfogadását követően.20 lamint gazdaságbiztonsági – feladatokat ellátó Nem- zetbiztonsági Hivatal (NBH). A Nemzetbiztonsági A KNBSZ felett az irányítást a kormány gyakorolja. Szakszolgálat ez utóbbiból vált ki 1995-ben. Már rö- Önálló gazdálkodást folytat önálló költségvetéssel. Il- viddel az Nbtv. hatálybalépést követően felmerült az letékessége kiterjed az egész ország területére. Elhá- igény arra, hogy racionalizálják valamelyest a szerve- rító, hírszerző, védelmi és ellenőrzési feladatokat lát zetrendszert, az egyik elképzelés az volt, hogy külön el az Nbtv.-ben írtak szerint, ezzel elősegítve az ország vonják össze a belföldi, és külön a külföldi hatókörű függetlenségének és rendjének védelmét, a nemzet- intézményeket. Egy másik elképzelés is született, esze- biztonsági érdekek érvényesítését. Együttműködik a rint a polgári, illetve a katonai hatáskör alapján kellene többi nemzetbiztonsági szolgálattal, részt vesz az or- az összevonást végrehajtani.17 szág biztonságát veszélyeztető különféle tényezők – így különösen a terrorizmus, a nemzetközileg ellen- A 2002-es kormányváltást követően a kormányzati őrzött termékek és technológiák jogellenes forgalma, rendszerben is mélyreható változások történtek, egye- az illegális fegyverkereskedelem felderítésében, ezen bek mellett megszűnt a tárca nélküli miniszteri státuszt, túlmenően pedig objektumvédelmi és személyi vé- ez pedig azzal a következménnyel járt, hogy a polgári delmi feladatokat lát el a Honvédelmi Minisztérium nemzetbiztonsági szolgálatokat a Miniszterelnöki Hi- (HM) és a Magyar Honvédség (MH) vonatkozásában.21 vatalt vezető miniszter irányítása alá helyezték. 2007- ben újabb átszervezésre került sor, ekkor újra tárca nél- A KNBSZ feladatköre sokrétű. Így például katonai küli miniszter látta el a szolgálatok feletti irányítást. elemet tartalmazó, külföldi eredetű, a kormányzat A miniszter e feladatát államtitkár, illetve az államtitkár döntéseihez hasznosítható információkat szerez meg, irodája – a Nemzetbiztonsági Iroda – közreműködésé- elemez, és továbbít az illetékes szervekhez. Részt vesz vel látta el. 2010-ben a német megoldást átvéve meg- a honvédség műveleti területen működő erőinek nem- változtatták a hivatal elnevezését, és újragondolták a zetbiztonsági védelmében. Működteti a katonai felde- polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kormányzati irá- rítő rendszert. Adatokat gyűjt a katonai vonatkozású nyításának mikéntjét is. Az Alkotmányvédelmi Hivatal kibertevékenységről, az ilyen tevékenységet folytató – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együtt – ekkor szervezetekről. 16  Dezső 2018, 216–217.; Nbtv. 46–50. §. Információkat szerez azokról a külföldi erőkről (or- 17  Kovács Zoltán András – Regényi Kund: Az Alkotmányvédelmi Hiva- szágokról, szervezetekről, csoportosulásokról), me- tal. In: Resperger István (szerk.): A nemzetbiztonság elmélete a közszolgálat- ban. Budapest, Dialóg Campus, 2018. 230–234. 230–231. 18  Kovács–Regényi 231–232. 19  Nbtv. 5. §. 20  Simon László: A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. in: Resperger István (szerk.): A nemzetbiztonság elmélete a közszolgálatban. Budapest, Di- alóg Campus, 2018. 224–229. 225. 21  Simon 2018, 225.

lyek terrorcselekmény elkövetésére törekednek, az megelőzően 2007-től, valamint 1996 és 2002 között ország biztonságát is veszélyeztető szervezett bűnözői tárca nélküli miniszter, a köztes időben pedig a Minisz- tevékenységet folytatnak, különösen tekintettel a ká- terelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alatt állt.26 bítószer- és fegyverkereskedelemre. A KNBSZ egyes, Valamennyi polgári nemzetbiztonsági szolgálat fe- az Nbtv.-ben taxatíve meghatározott esetekben végzi lett ellenőrzést gyakorol az Országgyűlés Nemzetbiz- a bűncselekmények felderítését, ha azok a működési tonsági Bizottsága, emellett bizonyos ellenőrzési jog- területére esnek. Erre – értelemszerűen – csak a nyo- kör illeti meg az Állami Számvevőszéket, az Alapvető mozás elrendeléséig terjedő időben jogosult. Jogok Biztosát, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, Néhány példa az Nbtv. felsorolásából: emberiesség valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- elleni bűncselekmények, állami elleni bűncselekmé- badság Hivatalt. nyek, a terrorcselekmény, a terrorcselekmény feljelen- A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szerv- tésének elmulasztása, a terrorizmus finanszírozása, a ként, lényegében háttérintézményként funkcionál, jármű hatalomba kerítése, a közveszély okozása, a ha- azokat a szervezeteket szolgálja ki, melyeket a törvény Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám ditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés.22 a titkos információgyűjtés különleges eszközeinek az A KNBSZ adott évre vonatkozó tevékenységét a hon- alkalmazására feljogosít. Megrendelői körébe nyolc védelemért felelős miniszter határozza meg, az Nbtv.- szervezet tartozik, ezeket látja el költséghatékony mó- ben írt keretek között. A miniszteri feladatszabás alap- don, magas szakmaisággal a legkülönfélébb szolgálta- ján a szolgálat élén álló főigazgató intézkedésekben tásokkal, mint amilyen például a helyiségátkutatás, a részletezi a feladatok végrehajtásának mikéntjét, a hírközlés-, rádiókommunikáció-, postaküldemény-el- szakmai feltételeket, az alkalmazható módszereket, az lenőrzés, a figyelés és környezettanulmányozás.27 igénybe vehető erőforrásokat, eszközöket. Ugyan a Az NBSZ e szervek javára működteti a titkos infor- KNBSZ nem tartozik a Magyar Honvédség szerveze- mációgyűjtés eszközeit, rendelkezésükre bocsátja a tébe, ám a vezérkari főnök közvetlen megkeresést in- különleges technikai eszközöket és módszereket. tézhet a KNBSZ főigazgatója felé, és közvetlenül igé- A biztonsági okmányvédelem területén speciális ható- nyelheti „a honvédelmi törvényben meghatározott sági jogkört lát el. Titkos információgyűjtést – főszabály feladatai ellátásához szükséges információ átadását”.23 szerint – saját kezdeményezésre nem folytathat, bizo- A katonai nemzetbiztonsági szolgálat feletti ország- nyos eszközök és módszerek tekintetében azonban fel- gyűlési ellenőrzést két bizottság, a Nemzetbiztonsági jogosítja erre a törvény, feltéve, hogy a használat a szol- Bizottság és a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság gáltató feladatához, a feltételek megteremtése érdeké- látja el. Ellenőrzési jogokkal rendelkezik az Állami ben szükséges. Azokat a titkos információgyűjtési esz- Számvevőszék, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, közöket és módszereket pedig, melyek a legerősebben valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- korlátozzák az állampolgári jogokat (például lakás, badság Hatóság.24 jármű átkutatása, levélellenőrzés, telefonlehallgatás), saját kezdeményezésre semmiképpen nem alkalmaz- A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatja. Kivételt képez e szabály alól, ha a saját belső biz- tonsági és bűnmegelőzési feladatai körében jár el.28 Az NBSZ nem tekinthető klasszikus nemzetbizton- A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) országos hatáskörrel rendelkező polgári nemzetbiztonsági szol- sági szakszolgálatnak, nem rendelkezik sem nyomo- gálat. Három fő feladatköre azonosítható: titkos infor- zati jogkörrel, sem önálló hírszerzési, elhárítási jog- mációkat szolgáltat, szakértői tevékenységet folytat, körrel. Ugyanakkor, az NBSZ a legnagyobb személyi az állami és önkormányzati szervek vonatkozásában állománnyal, legnagyobb költségvetéssel, legkomple- kiberbiztonsági feladatokat lát el. Szolgáltató jellegére xebb tevékenységgel bíró szolgálat. tekintettel nem folytathat kormányzati tájékoztató te- Jelenleg az NBSZ rendelkezik a legnagyobb olyan esz- vékenységet, nyomozati jogkörrel – akárcsak a többi közparkkal, mely alkalmas a vezetékes és mobiltelefon- nemzetbiztonsági szolgálat – nem rendelkezik.25 hálózatok lehallgatására, a postai küldemények ellenőr- A jogelődnek tekinthető Szakszolgálati Operatív zésére, a megfigyelési és környezettanulmányozó felada- Technikai Igazgatóság a 26/1990. (II. 14.) MT rende- tok ellátására. Működtet egy Szakértői Intézetet, melynek lettel jött létre, de ez még a Nemzetbiztonsági Hivatal szakértői képesek magas szinten okmányvizsgálat, írás- része volt, az önálló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vizsgálat, vegyész szakértői, műszaki szakértői vizsgála- felállításáról az 1995. évi CXXV. törvény rendelkezett. tok lefolytatására.29 A Szakértői Intézet – a 86/1996. (VI. Az irányítás, felügyelet kérdése is hasonlóképpen alakult, mint az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, az NBSZ 2010 óta a belügyminiszter alá rendelve működik, ezt 26  Dobák 2018, 235. 27  Az NBSZ „megrendelői” a következők: az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti 22  Nbtv. 6. §. Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhiva- 23  Nbtv. 13. § (2) bekezdés. tal, a rendőrség és az ügyészség. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi 24  Simon 2018, 228. Elemző Központ nem jogosult titkos információgyűjtésre. Nbv. 53. § (1) be- 14 25  Dobák Imre: A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. In: Resperger István kezdés; Dobák 2018, 240. (szerk.): A nemzetbiztonság elmélete a közszolgálatban. Budapest, Dialóg 28  Nbtv. 8. §. Campus, 2018. 235. 29  Boda 2012, 126.

14.) Kormányrendelet alapján – okmányvédelemmel részben azért, mert a társszervek nem voltak nyitottak Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám kapcsolatos hatósági feladatokat is ellát.30 az együttműködésre, részben pedig azért, mert hiá- nyoztak a hatékony működéshez nélkülözhetetlen 15 Az NBSZ kiterjedt kapcsolatokat tart fenn a külön- technikai és jogi feltételek. böző hazai és külhoni szervezetekkel. Belföldön két- ségkívül legmeghatározóbb a Magyar Postával, a kü- 2011-ben a kormány fejleszteni kívánta az SZBKK lönböző mobiltársaságokkal, közüzemi szervekkel szervezetét, ám az erről szóló javaslatot az Országgyű- történő együttműködés. A nemzetközi kapcsolatok lés nem fogadta el. A BM ezért – afféle kompromisszu- közül kiemelendő az európai uniós munkacsoportban mos megoldásként – egy fúziós központ tervével állt való részvétel, a NATO-val és az OLAF-fal történő elő. 2016-ban azonban – a franciaországi és belgiumi együttműködés.31 terrortámadások hatására – felgyorsultak az esemé- nyek, a Belügyminisztérium döntött egy terrortörvény­ A Terrorelhárítási Információs csomag kidolgozásáról, és ezzel összefüggésben a és Bűnügyi Elemző Központ TIBEK felállításáról.37 A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző A TIBEK végül az Nbtv. 2016. évi LXIX. törvénnyel Központ (TIBEK) létrejöttének közvetlen előzménye bevezetett módosításával állt fel. A Terrorelhárítási az 1035/2012. (II. 21.) Kormányhatározat, mely meg- Információs és Bűnügyi Elemző Központ általános határozta Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégi- jogutódja az SZBKK-nak, ennek megfelelően átvette áját.32 E dokumentum foglalkozott a terrorizmus elleni és tovább folytatta az SZBKK által megkezdett ügye- fellépés egyes kérdéseivel, rámutatott arra, hogy szük- ket, elemzéseket. Az egész ország területére kiterjed ség van e téren is a koordinációra, a kockázatelemzési illetékessége, elemzést, értékelést végez, koordinálja és -kezelési eljárások összehangolására, a lakosság fel- az érintett társszervek működését, tájékoztatja a kor- készítésére és megfelelő szintű tájékoztatására. Habár mányt a terrorellenes harccal összefüggő kérdések- az ország terrorveszélyeztetettsége nem tekinthető ben. Nyomozati jogkörrel nem rendelkezik, titkos in- jelentősnek, ám a veszélyhelyzetekre fel kell készül- formációgyűjtésre nem jogosult.38 nünk, meg kell erősítenünk a kritikus infrastruktúra védelmét, a terrorizmust kiváltó okokat (mint amilyen Feladatai sokrétűek. Folyamatosan figyelemmel kí- a szegénység, a szélsőségek jelenléte) pedig komplex séri és elemzi Magyarország terrorfenyegetettségét. módon kell tudnunk kezelni – szögezte le a stratégia.33 Amennyiben közvetlen terrorhelyzet áll fenn, koordi- nációs tevékenységet végez, összehangolja az érintett A stratégiában megfogalmazott célok megvalósítása szervek tevékenységét. Tanulmányokat, elemzéseket érdekében szükségessé vált egy információs és elemző készít, és ezekben nemcsak a terrorfenyegetettség központ felállítása, így jött tehát létre a TIBEK.34 kérdéseire tér ki, hanem általában véve vizsgálja az A TIBEK jogelődje a Szervezett Bűnözés Elleni Koor- ország bűnügyi és biztonsági helyzetét. Titkos infor- dinációs Központ (SZBKK), melynek létrehozása az mációgyűjtést ugyan nem, de nyílt információgyűjtést 1999. évi LXXV. törvényhez köthető. és -feldolgozást végez. Az SZBKK a nemzetbiztonság és a rendészet koor- Támogatja a kormányt a szakirányú döntések meg- dinációs szervezeteként működött, alapvetően a szer- hozatalában, tájékoztató anyagokat, stratégiai elemzé- vezett bűnözés jelenségeire fókuszálva.35 Az SZBKK seket állít össze. Javaslatot tesz a terrorfenyegetettségi nyomozati jogkörrel ugyan nem rendelkezett, de ös�- szint meghatározására. Elemző-értékelő tevékenysé- szehangolta a szervezett bűnözés felderítésével fog- gének súlypontjában – értelemszerűen – a terrorelle- lalkozó szervezetek munkáját, és még a felügyeletet nes küzdelem áll. Feladatai teljesítését nagyban meg- gyakorló minisztérium irányában is voltak bizonyos könnyíti, hogy a TIBEK és az együttműködő szervek jogkörei. Figyelemmel kísérte a párhuzamos felderí- (például a rendőrség, a TEK, a többi nemzetbiztonsági téseket, elemzéssel, értékeléssel segítette a nyomozó szolgálat, a NAV, a bűnügyi nyilvántartó, a Menekült- hatóságokat, monitorozta és folyamatosan értékelte a ügyi Hatóság) között „közvetlen elektronikus adatkap- bűnszervezetek, szervezett bűnözői csoportosulások csolat” került kiépítésre.39 helyzetét.36 Mindezek ellenére az SZBKK nem volt ké- pes maradéktalanul ellátni a neki szánt szerepkört, A TIBEK hozzáféréssel rendelkezik az együttműködő szervek adatbázisaihoz, emellett pedig jelzést tud elhe- 30  86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének lyezni a társszerv adatbázisában. A jelzés lényegében rendjéről. figyelmeztetésként funkcionál, adatváltozásra, adatot érintő intézkedésre hívja fel a figyelmet, vagyis azon- 31  Boda 2012, 127. nali információt jelent a megjelölt személyre, rend- 32  1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági számra, címre, telefonszámra stb. vonatkozóan.40 Stratégiájáról. 33  1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági A TIBEK figyelemmel kíséri PNR utasnyilvántartást Stratégiájáról. Melléklet 29. pont. (Passenger Name Record). Ez egy kereskedelmi célzat- 34  Bálint László: A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Köz- tal működtetett adatbázis, melyet a fuvarozók által rög- pont. 243–255. 243. 35  1999. évi LXXV. törvény a szervezett bűnözés, valamint az azzal össze- 37  Bálint 2018, 247–248. függő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó tör- 38  Bálint 2018, 248. vénymódosításokról. 39  Bálint 2018, 249–250. 36  Bálint 2018, 245. 40  Bálint 2018, 251.

zített helyfoglalási adatokból, és járatindítási rendszerek Counter Terrorist Group).45 A Berni Klub mintájára által küldött adatokból áll össze, tartalmazza az utas ne- hozták létre a Közép-európai Konferenciát, mely a pol- vét, adatait, elérhetőségét, kiindulási és célállomását, a gári nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködéséhez feladott poggyászok számát és súlyát. A PNR kiválóan biztosít kereteket. A Trevi Csoport 1975-ben állt fel az alkalmas a terroristák, szervezett bűnözésben érintett Európai Unió igazságügy- és belügyminiszterei közre- személyek utazási szokásainak elemzésére. Visszamenő- működésével. A cél eredetileg a rendőri együttműkö- legesen is lehet az adatbázisban keresni, de a rendszer dés volt, ám jelenleg a csoport a terrorizmus és a szer- használója látja a már lefoglalt, de még meg nem kezdett vezett bűnözés elleni küzdelemre fókuszál. Feltétlenül utazásokra vonatkozó információkat is. A PNR azt is rög- megemlítendő a Visegrádi országok hírszerző szolgá- zíti, hogy milyen számú bankkártyával egyenlítette ki latainak együttműködése, mely 2006 óta töretlen. az utas, vagy az utas helyett más az út ellenértékét. Így Ugyan az Europol rendőri szervezet, ám nem hagyható például egy drogfutár és egy bűnözői csoport közötti ki a felsorolásból, ugyanis magas szinten együttműkö- kapcsolat is bizonyíthatóvá válik. Fontos ugyanakkor dik az Európai Unió nemzetbiztonsági szervezeteivel.46 Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám hangsúlyozni, hogy a hatóságok a megérkezés előtti ada- Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájára tokat csak a biztonsági kockázatot jelentő utasok eseté- – miként az az Európai Unióról szóló Szerződésből ben ismerhetik meg, vagyis cél nélküli, készletre történő (EUSZ) kiderül – „külön szabályok és eljárások” vonat- monitorozásra nincsen lehetőség.41 koznak.47 A TIBEK alkalmazza a nyílt forrású információgyűj- Az azonban a Lisszaboni Szerződéshez csatolt nyi- tés módszerét is. Az OSINT (Open Source INTelligence) latkozatokból tudható, hogy a közös kül- és biztonság- egy, az amerikai titkosszolgálatok által kifejlesztett és politika intézményei és eszközei nem csorbíthatják a tesztelt módszer, mely alkalmas arra, hogy alkalma- tagállamok külpolitikai hatásköreit.48 zója meghatározott szempontok szerint szűrje az in- Nem állíthatjuk, hogy létezne az Európai Unión be- ternetet elárasztó információhalmazt. lül hírszerzői együttműködés a gyakorlatban. Ennek Az OSINT a legkülönfélébb eszközöket foglalja ma- legfőbb oka abban keresendő, hogy a tagállamok e té- gában, így például lehetővé tesz adatbányászatot, nyel- ren erősen védik szuverenitásukat. Igaz ugyan, hogy vészeti szempontok szerinti keresést, intelligens ke- 2013-ban felmerült egy Európai Hírszerző Szolgálat fel- resőmotorok alkalmazását, RSS-csatornák, közösségi állításának szükségessége, az ötletet pártoló németek oldalak figyelését.42 és franciák azonban ezt leginkább azért szorgalmazták, hogy a szervezet ellensúlyt képezzen az amerikai Nem- A nemzetbiztonsági zetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) szemben.49 szolgálatok nemzetközi Érdemi előrelépés az ügyben azóta sem történt. Igaz ugyanakkor az is, hogy biztonsági kérdésekben több kapcsolatai munkacsoport is működik az Európai Bizottságban, illetve az Európai Tanácsban, és e munkacsoportok a terrorizmus, az illegális migráció, a szervezett bűnö- zés elleni fellépés terén szerephez jutnak, habár konk- A nemzetközi szolgálatok együttműködését két alapelv rét hírszerzői munkát nem folytatnak. Ilyen például határozza meg: a „need to know” („tudni kell”) és – op- a COTER (Territorial Cohesion Policy Commission, timális esetben – a „need to share” („meg kell osztani”) Territoriális Kohéziós Politikai Bizottság), vagy a elv alapvető jelentőséggel bír. Nemzetközi színtéren Clearing House, mely a tagállami hírszerző szolgála- ugyanakkor egyre inkább elfogadottá válik a „pooling tok igazgatóiból áll.50 and sharing” („összegyűjteni és megosztani”) elv is.43 Az együttműködés ugyanakkor Janus-arcú is. Egy- felől az átadott információk lehetővé teszik a gyorsabb Összegzésés hatékonyabb reagálást, másfelől azonban az érzé- keny adatok megosztása állami, nemzetbiztonsági ér- dekeket is sérthet.44 A nemzetközi együttműködés lehet kétoldalú, két ország közötti szerződésen alapuló, és lehet multilate- Értekezésemben a magyar nemzetbiztonsági szolgála- rális. Ez utóbbira tipikus példa a NATO és az Európai tok intézménytörténetének áttekintésére vállalkoztam. Unió közötti megállapodás, a Berni Klub, mely az Eu- Áttekintésemet az állambiztonsági szervekkel kezdtem. rópai Unió, Svájc és Norvégia hírszerző és biztonsági szolgálatai között jött létre 1972-ben, valamint a Berni Klub részeként felállított Terrorelhárító Csoport (CTG, 45  Kis-Benedek 2018, 260–279. 46  Kis-Benedek 2018, 263. 47  Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 24. cikk (1) bekezdés. 48  Szép Viktor: Közös hang a világpolitikában. Az EU kül- és biztonság- 41  Bálint 2018, 251. politikájának elméleti megközelítései. Politikatudományi Szemle XXVI. évf. 42  Bálint 2018, 252–253. 2017/3. 133–149. 135–136. 43  Kis-Benedek József: A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi együtt- 49  Benedek Márta: A hírszerzési együttműködés európai lehetőségei. Nem- 16 működése. In: Resperger István (szerk.): A nemzetbiztonság elmélete a köz- zetbiztonsági Szemle II. évf. 2014/III. 92. http://epa.oszk.hu/02500/02538/ szolgálatban. Budapest, Dialóg Campus, 2018. 257–280. 257. 00006/pdf/EPA02538_nemzetbiztonsagi_szemle_2014_03_088-101.pdf 44  Kis-Benedek 2018, 259. 50  Kis-Benedek 2018, 269.

Ezek a szervek a „rendszer ellenségei” ellen harcol- derítő, feltáró, hírszerző tevékenység alapvetően nem- Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám tak, és e harc során előszeretettel vetettek be titkos zetbiztonsági feladat és nemzetbiztonsági tapasztala- eszközöket. Ezek az eszközök olyannyira titkosak vol- tokat, tudást ígényel. A cselekmény megszakítása, el- 17 tak, hogy sokáig csak belső utasítások, parancsok for- követők elfogása, a büntetőeljárás lefolytatása már májában szóltak ezekről, alkalmazásuk során pedig a rendészeti, bünügyi feladatkör. Valószínűleg fenti gon- legfőbb cél a dekonspiráció elkerülése volt. Törvényi dolataimmal való jellemző azonulás az oka, hogy a szabályozás hiányában azonban nem léteztek garan- szinte a teljes rendvédemi, titkoszolgálati szakma fenn- ciális előírások, így a hatóságokat semmi nem akadá- tartásokkal fogadta a TEK létrehozását 2010-ben, lyozta abban, hogy a titkos felderítés során – akár szán- amely révén egy a 3 szegmense tagolt Rendőrség spe- dékoltan is – megsértsék a polgár emberi jogait. ciális, hibrid szerve kezdte meg müködését, s lett a terrorizmus elleni harc központi, primátussal rendel- A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok történeté- kező intézménye. Ezzel a feladatkör elkerült a nemzet- ben az 1989-es és 1990-es év cezúrának tekinthető, biztonsági szervektől és egy speciális, korlátozott, cél- ekkor alakult át a magyar állambiztonság nemzetbiz- irányos titkosszolgálati tevékenységre törvényi felha- tonsággá. A mai is működő szervezeti rendszer létre- talmazással rendelkező rendőri szerv lett a gazdája. jötte ugyanakkor 1995-höz, a nemzetbiztonsági tör- vény hatálybalépéséhez köthető. Dolgozatom zárszavaként éreztem szükségét erre kitérni, mert ezzel a jogalkotói döntéssel olyan formá- A jelenlegi nemzetbiztonsági szervezetrendszer öt ban alakult át a hazai nemzetbiztonsági szervezti rend- intézményt foglal magában, ezek a következők: az In- szer amely tekintetében elmondhatjuk, hogy a II. vi- formációs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a lágháború utáni állambiztonsági szervezet, amely ak- Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzetbizton- kor a Rendőrség keretein belül működött, részben sági Szakszolgálat, végül a Terrorelhárítási Informá- restaurálodott. Hiszen – álláspontom szerint – a leg- ciós és Bűnügyi Elemző Központ. Dolgozatomban kü- fontosabb nemzetbiztonsági feladatkör visszakerült lön-külön bemutattam mind az öt szakszolgálatot, ös�- 65 év után a Rendőrség berkeibe. szefoglaltam a jogállásukra és feladatköreikre vonat- kozó legfontosabb rendelkezéseket. Külön foglalkoz- Felhasznált források tam a titkos információgyűjtésre, a leplezett adatgyűj- tésre vonatkozó szabályok alakulásával. Szoros érte- • Bálint László: A Terrorelhárítási Információs és Bűn- lemben vett bűnüldözési céllal (vagyis a felderítés és ügyi Elemző Központ. n: Resperger István (szerk.): a bizonyítás érdekében) a büntetőeljárási törvény ke- A nemzetbiztonság elmélete a közszolgálatban. Bu- retein kívül csak a nemzetbiztonsági törvény alapján dapest, Dialóg Campus, 2018. 243–255. folytatható titkos információgyűjtés. • http://w w w.betekinto.hu/sites/default/files/ Mind a Be., mind pedig az Nbtv. alapján elrendelt tit- betekinto-szamok/2010_3_barath.pdf kos adatgyűjtő eszközökre és módszerekre igaz, hogy csak a törvényben meghatározott okokból, csak az ott • Barker, Jonathan: A terrorizmus. Budapest, HVG Ki- írt szabályok betartása mellett alkalmazhatók, feltéve, adói Rt., 2003. hogy kiállják a szükségesség, az arányosság és a célsze- rűség próbáját. A titkos eszközökre és módszerekre vo- • Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kri­ natkozó szabályozás egyre átláthatóbb, az eljárási ga- mi­nálpolitikai kérdései. Győr, Universitas-Győr Non- ranciák egyre szélesebb körben érvényesülhetnek. profit Kft., 2011. Sajátos módon azonban, napjaink felderítő és hír- • Belovics Ervin – Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Har- szerző szolgálatai egyre ritkábban élnek a titkos infor- madik, aktualizált kiadás. Budapest, HVG-ORAC, mációszerzés eszközével. A terroristagyanús szemé- 2017. lyeket, akciókat érintő nemzetbiztonsági vizsgálódá- sok ugyanakkor az esetek jelentős részében konspirált • Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: módon zajlanak. A terrorcselekmények magas társa- Büntetőjog II. a 2012. évi C. törvény alapján. Buda- dalomra veszélyessége sem menti fel azonban a felde- pest, HVG-ORAC Kiadó, 2012. rítő és hírszerző szerveket az alól, hogy tevékenysé- güket az emberi jogok és szabadságok tiszteletben • Benedek Márta: A hírszerzési együttműködés euró- tartásával folytassák. pai lehetőségei. Nemzetbiztonsági Szemle II. évf. 2014/III. Nem vitatható, hogy napjaink egyik legsarkalato- sabb rendvédelmi és biztonsági kihívása terrorízmus • h t t p : //e p a . o s z k . h u /0 25 0 0/0 253 8 /0 0 0 0 6 /p d f / elleni harc és küzdelem. Bármennyire átrendezödtek EPA02538_nemzetbiztonsagi_szemle_2014_03_ a feladattal kapcsolatos hírszerzési módszerek, s na- 088-101.pdf gyobb dominanciát kapott a nyílt forrású hírszerzés – és a hangsúly az információ megszerzéséről annak • Boda József: A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat helye értékelésére, elemzésére került át – a terrorizmus el- és szerepe a rendvédelemben. In: Gaál Gyula – leni harc tekintetében is, nem lehet letagadni, hogy a Hautzinger Zoltán (szerk.): Pécsi Határőr Tudomá- témában a titkosszolgálati munka megkerülhetetlen. nyos Közlemények XIII. 2012. Magyar Hadtudomá- Álláspontom szerint a terrorizmussal kapcsolatos fel- nyi Társaság, 113–130. • http://www.pecshor.hu/periodika/XIII/boda.pdf • Boda József: A magyar állambiztonsági és nemzet- biztonsági szervek vezetése, irányítása és ellenőr-

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám zése 1942–2015 között. In: Hack Péter – Király Esz- (szerk.): A nemzetbiztonság elmélete a közszolgálat- ter – Korinek László – Patyi András: Gályapadból ban. Budapest, Dialóg Campus, 2018. 257–280. laboratóriumot. Tanulmányok Finszter Géza profes�- • Kondorosi Ferenc: A világ végveszélyben. A nemzet- szor tiszteletére. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015. közi jog és a politika új kérdései. Budapest, Civil 15–32. Akadémia, 2015. • Böröcz Miklós: Az új típusú terrorista: a magányos • Kovács Zoltán András – Regényi Kund: Az Alkotmány- elkövető. Belügyi Szemle 63. évf. 2015/7–8. 152–165. védelmi Hivatal. In: Resperger István (szerk.): A nem- • http://epa.oszk.hu/01200/01268/00010/cserenyi- zetbiztonság elmélete a közszolgálatban. Budapest, zsitnyanyi_ildiko.htm Dialóg Campus, 2018. 230–234. • Dezső Lajos: A nemzetbiztonsági szolgálatok. In: • Lénárt Ferenc Csaba: A titkosszolgálati tevékenység Resperger István (szerk.): A nemzetbiztonság elmé- szükségessége és szükségtelensége. Belügyi Szemle lete a közszolgálatban. Budapest, Dialóg Campus, 66. évf. 2018/5. 62–86. 2018. 209–210. • Merari, Ariel: A terrorizmus mint a lázadás stratégi- • Dobák Imre: Az információgyűjtésről általában. In: ája. In: Tálas Péter (szerk.): A terrorizmus anatómi- Resperger István (szerk.): A nemzetbiztonság elmé- ája. Budapest, Zrínyi, 2006. 73–114. lete a közszolgálatban. Budapest, 2018, Dialóg Cam- • Nagy Ferenc: Az ellenség-büntetőjogról és a jogál- pus. 99–110. lami büntetőjog eróziójáról. Magyar Jog 54. évfolyam • Dobák Imre: A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. In: 2007/2. 65–75. Resperger István (szerk.): A nemzetbiztonság elmé- • Schneier, Bruce Schneier a biztonságról. Budapest, lete a közszolgálatban. Budapest, Dialóg Campus, HVG Kiadói Rt., 2010. 2018. 235. • Simon László: A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. • Gál István László: A XXI. század új bűncselekmény- In: Resperger István (szerk.): A nemzetbiztonság el- típusa: a terrorizmus finanszírozása. Rendészeti mélete a közszolgálatban. Budapest, Dialóg Campus, Szemle 57. évf. 2009/6. 61–90. 2018. 224–229. • Gál István László: A pénzmosás és a terrorizmus fi- • Szép Viktor: Közös hang a világpolitikában. Az EU nanszírozása az új magyar büntetőjogban. Belügyi kül- és biztonságpolitikájának elméleti megközelí- Szemle 61. évf. 2013/6. 26–56. tései. Politikatudományi Szemle XXVI. évf. 2017/3. • Gyűrű Attila: Privacy és terrorizmus I. rész. Themis: 133–149. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola lek- torált elektronikus folyóirata, 2017. június. 5–28. Jogforrások • Halmosy Dénes (szerk.): Nemzetközi szerződések 1918–1945. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyv- • Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) kiadó, 1983 (2. átdolgozott, bővített kiad.). 557–561. • Magyarország Alaptörvénye. • Hankiss Ágnes: Kihívások és ellentmondások a ter- • 2012. évi XCVI. törvény az egyes törvényeknek a rorizmus elleni harcban. In: A terrorizmus Rubik- kockája, avagy a fenyegetések komplex megközelí- polgári hírszerzési tevékenység irányításával kap- tése. Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia. csolatos módosításáról. Duna-palota 2013. szeptember 30. – október 1. BM • 2017. évi XXXIX. törvény az európai uniós és a nem- Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazga- zetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvé- tóság. Budapest. 2014. 94–107. nyek, és ehhez kapcsolódóan más törvények joghar- • Hoffman, Bruce: A terrorizmus belülről. In: Tálas Pé- monizációs célú módosításáról. ter (szerk.): A terrorizmus anatómiája. Budapest, Zrí- nyi, 2006. 43–71. Egyéb források • Horváth L. Attila: A terrorizmus csapdájában. Buda- pest, Zrínyi Kiadó, 2013. • Az Európai Unió Tanácsa. Az EU terrorizmus elleni • Jasenszky Nándor: Adatszerzés – Információhaszno- stratégiája. sulás – Biztonságtudatos vállalati kultúra. In: Szamos Tamás (szerk.): A nyílt információgyűjtés fejlődő te- • ht tps://w w w.con si l iu m.eu ropa .eu / hu /pol ic ie s/ rületei. Budapest, Belügyi Tudományos Tanács, 2015. fight-against-terrorism/eu-strategy/ • Karsai Krisztina (szerk.): Kommentár a Büntető Tör- vénykönyvhöz. Budapest, Complex Kiadó, 2013. • A Minisztertanács elnökhelyettesének 1/1975. sz. • Kasznár Attila: A kibervédelem fontossága a terror- utasítása az állam biztonságának védelmében alkal- lehárítás jelenlegi és jövőbeni rendszerében. Belügyi mazható eszközökről és módszerekről. Szemle 66. évf. 2018/2. 106–114. • Kis-Benedek József: A nemzetbiztonsági szolgálatok • https://www.abtl.hu/sites/default/files/forrasok/ nemzetközi együttműködése. In: Resperger István 1975_1.pdf • 2/2007. (I. 24.) AB határozat 18

esnek,2 büntetendőségük pedig nem általános jellegű, az a törvény kifejezett ren- Dr. Gál Andor∗ delkezésén alapul.3 Az előkészületi stádium egyes ismérveivel össze- Gondolatok az előkészületi függő büntetőjog-dogmati- kai és joggyakorlati kérdések cselekmények a közelmúltban ismételten az érdeklődés homlokterébe kerültek. Ennek oka, hogy a kriminalizációjáról, különös Kúria jogegységi tanácsa a bűncselekmény elköveté- tekintettel a bűncselekmény sére irányuló szándék felhí- vás nélküli kinyilvánításá- Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám nak bűncselekmény megál- elkövetésére irányuló lapításáravalóalkalmasságá- ról szóló jogegységi határo- szándék felhívás nélküli zatot fogadott el, amelynek alkalmazása a bíróságok szá- mára 2019. november 14. kinyilvánítására napjától kötelezővé vált (3/2019. BJE).4 A hivatkozott jogegységi döntésben tárgyalt minősí- 1. tési kérdés megfelelő meg- válaszolása érdekében jelen tanulmány célja áttekin- A témaválasztás aktualitása tést nyújtani azon, elsősorban német büntetőjog-tu- dományban ismert teóriákról, amelyek az előkészületi büntetendőség elhatárolási problémáihoz kívánnak fogódzót adni. Ezen túlmenően a dolgozat – a bemu- A szándékos bűncselekmény megvalósulásának három tatott elméleti következtetések figyelembevételével szakaszát különíti el egymástól a magyar büntetőjogi – elemzi is a 3/2019. BJE határozat rendelkezésében szabályozás: a büntetendővé nyilvánított előkészület, a és indokolásában kifejtett elvi iránymutatásokat. kísérlet és a befejezett bűncselekmény között tesz kü- lönbséget.1 Ezek a stádiumok – absztrakt szinten – tör- 2.vényi tényálláshoz való viszonyukban különböznek egymástól. Mivel a bűncselekmények törvényi tényál- Az előkészületi cselekmények lásai befejezett alakzatú tettesi cselekményt határoznak kriminalizációja mint meg, így a kísérleti szak csupán a törvényi tényállás részbeni megvalósítását feltételezi, azaz részben tény- állásszerű cselekmény. Ehhez képest az előkészületi kriminálpolitikai kérdés magatartások a különös részi tényállás keretein kívül Az előkészület a szándékos bűncselekmény megvaló- sulásának első stádiumát jelenti, amellyel az elkövető bűncselekményre irányuló szándéka és magatartása a külvilágban megjelenik.5 Tekintettel arra, hogy ezek ∗ Adjunktus, PhD (Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi 2  A Kúria megfogalmazásában: „A bűncselekmény három szakaszát a kí- 19 Kar, Bűnügyi Tudományok Intézet); e-mail: [email protected]. sérlethez viszonyíthatjuk: ami még nem kísérlet, az előkészület, ami több mint A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenn- kísérlet, az befejezett bűncselekmény.” Kúria Bfv.III.1012/2019/9. [15]. tartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, inno- vációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. 3  Vö. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiak- A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Ma- ban: Btk.) 11. § (1) bekezdés. A joggyakorlatban erre bővebben lásd Legfelsőbb gyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg. Bíróság 5/1999. BJE. 1  Az egyik eseti döntésben megfogalmazottak szerint: „A bűncselekmény 4  Megjegyzem a Kúriai Döntések folyóiratban BH 2020.164. számon, a stádiumaiban első helyet a szándék kialakulása, második helyet az előkészület, közelmúltban publikált eseti döntés – a rablás bűncselekménye (Btk. 365. §) harmadik helyet a kísérlet foglalja el a befejezettség előtt. A szándék kialaku- kapcsán – szintén az előkészület-kísérlet stádiumainak egymástól való elhatá- lása – bármennyire is bűnös tartalommal telített – a büntetőjog számára kö- rolását helyezi a középpontba. zömbös; az a pszichikumban lejátszódó, mások előtt rejtve maradó folyamat. Ezzel szemben az előkészület már a külvilágban lejátszódó tényleges cselekvés, 5  Így pl. Nagy Ferenc: A mag yar büntetőjog általános része. HVG-ORAC, Bu- a szándék tettekben megnyilvánuló megerősítése, mások számára is megismer- dapest, 2008. 195. Belovics Ervin: A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. In: hetővé tétele.” BH 2016.294. Belovics Ervin et al. (szerk.): Büntetőjog I. Általános Rész. A 2012. évi C. törvény alapján. HVG-ORAC, Budapest, 292.

a magatartások a védett jogi tárgyra nézve – a kísér- rendszere immár kifejezetten komplex képet mutat, lethez és a befejezettséghez képest – távoli veszélyt így a korábban létrehozott egyes, osztályozási kategó- jelentenek, ezért a Btk. kimondja, hogy a legáldefi­ní­ riák újragondolása vált indokolttá.10 Ezáltal lehetőség cióban rögzített egyes előkészületi cselekmények ki- nyílhat azon cselekmények egymástól való elhatáro- zárólag a büntetőkódex kifejezett rendelkezése esetén lására, amelyeket a törvény már büntetni rendel, és büntetendőek [11. § (1) bek.]. amelyek még a büntetendőség körén kívül esnek. Az előkészületi magatartások kriminalizálása volta- képpen a büntetőjogi felelősség kiterjesztésének idő- 3. beli síkon megvalósuló formáját jelenti.6 A német szak- Az előkészületi és kísérleti irodalom e megközelítés alatt az ún. „Vorverlagerung” jelenséget érti, amely szerint a törvény egy korábban magatartások Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám már kriminalizált cselekmény szempontjából, a kau- elhatárolásának elméleti zális folyamatban időben korábban kifejtett, további magatartást is büntetendővé nyilvánít.7 Kriminálpoliti­ megközelítései kai nézőpontból megállapítható, hogy a „Vorverlage­ r­ung” jelenség hazai büntetőjogban való érvényesü- lése erősödőben van. Mindezt jól mutatja, hogy a – befejezett bűncselekményként számon tartott, sui Az előkészületi cselekmények fogalma a büntetőtör- generis előkészületi diszpozíciókat ide nem értve – az vénykönyv általános részéről szóló 1950. évi II. törvény 1961. évi Btk. (1961. évi V. törvény) és az 1978. évi Btk. 1951. január 1-jei hatálybalépéséig az anyagi jogban (1978. évi IV. törvény) hatálybalépésekor még közel legáldefinícióval nem rendelkezett.11 Erre figyelemmel húsz, míg a jelenleg hatályos Btk. több mint hatvan az azt megelőző jogirodalom érdeklődésének közép- bűncselekmény esetében is büntetni rendeli az elő- pontjában elsősorban e cselekmények definiálása, és e készületet. Ez a tendencia azon kriminálpolitikai tö- rendelkezésnek megfelelő egyes magatartások kísérleti rekvés következménye, amely szerint az országhatá- stádiumtól való elhatárolása állt.12 Ezt követően a vizs- rokon átívelő terrorizmus, migrációval összefüggő gálódások viszonyítási pontját szükségképpen már a kriminalitás, valamint általában véve a szervezett bű- törvényi fogalommeghatározás jelentette. nözés jelentette veszéllyel8 szemben a cselekvésre és tettre kész állam képét kívánja a jogalanyok felé köz- A normatív definíció megalkotása óta pedig a bün- vetíteni a társadalom megnyugtatása és biztonságér- tetőjogi szabályozás – a fentiekben megjelölt kriminál­ zete növelése érdekében.9 politikai célok elérése érdekében – folyamatos válto- záson esett át,13 amely odáig vezetett, hogy jelen jog- Az ismertetett kriminálpolitikai tényezők hatására helyzetben az előkészületi magatartások bünteten- az előkészületi cselekmények büntetendőségének dővé nyilvánításának már különböző formái léteznek. Erre figyelemmel a következőkben az előkészületi és a kísérleti stádium megkülönböztetésére a büntető- 6  A bűnfelelősség expanziója értelmezhető tárg yi síkon is, amikor a jogalkotó jog-tudomány által kidolgozott egyes elméleteket – a a büntetőjogi védelem körét további elkövetési tárgyakra is kiterjeszti, de az magyar szabályozástól elvonatkoztatva – mutatom be elkövetési magatartások köre változatlan marad. Sinn, Arndt: Vorverlagerung annak érdekében, hogy a főszabály szerint büntetlen- der Strafbarkeit – Begriff, Ursachen und Regelungstechniken. In: Sinn, Arndt – Gropp, Walter – Nagy, Ferenc (Hrsg.): Grenzen der Vorverlagerung in einem nek minősülő előkészítő magatartások a büntetőjogi Tatstrafrecht. V&R Unipress, Göttingen, 16. Erre példaként említhető a ma- felelősséget már megalapozó kísérleti stádiumtól el- gyar büntetőjogból a zugírászat tényállása, amelynek esetében a jogalkotó 2018. január 1-jétől a büntetőjogi védelmet kiterjesztette a szabadalmi ügyvivői te- vékenységre is (vö. Btk. 286. §). Szintén tárgyi „Vorverlagerung”-ot jelent a gyógyszerhamisítás kriminalizálása 2019. január 1-jétől (vö. Btk. 185/A. §). 10  Éppen ezért jelen joghelyzetben már vitathatónak tartom Kónya István 7  Sinn (6. lj.) 16.; Puschke, Jens: Grund und Grenzen des Gefährdungsstrafrechts azon álláspontját, amely szerint „Az előkészület a Büntető Törvénykönyv Álta- am Beispiel der Vorbereitungsdeikte. In: Hefendehl, Roland (Hg.): Grenzenlose lános Részének olyan intézménye, amely jól kidolgozott, vitathatatlan dogmati- Vorverlagerung des Strafrechts? Berliner Wissenschafts-Verlag, Berlin, 2010. kai alapokon nyugszik és a jogalkalmazásban viszonylag kevés problémát okoz.” 23–24. Lásd Kónya István: A büntetőjogi felelősség. In: Kónya István (szerk.): Magyar bün- 8  Ehhez lásd Kőhalmi László: A migráció és a kriminalitás néhány összefüggése. tetőjog. Kommentár a gyakorlat számára. HVG-ORAC, Budapest, 2013. 74. Jura, 2016/1. 94–99.; Kőhalmi, László: Terrorism and Human Rights. Journal of 11  Az első előkészületi törvényi meghatározáshoz lásd Btá. 19. § (1) bek. Eb- Eastern-European Criminal Law, 2016/1. 159–165.; Gál István László: Kor- ből következően az előkészület büntetendőségét ezt megelőzően az 1878. évi relációs kapcsolat az illegális migráció és a terrorizmus finanszírozásának volumene között. V. törvénycikk (ún. Csemegi-kódex) általában elvetette, csak kiemelkedő tárgyi In: Gaál, Gyula – Hautzinger, Zoltán (szerk.) A bűnüldözés és a bűnmeg- súlyú bűncselekményekhez kapcsolódó, előkészítő jellegű magatartások krimi- előzés rendészettudományi tényezői. Magyar Hadtudományi Társaság Határőr nalizálásáról rendelkezett. Így például büntetni rendelte a felségsértésre tett elő- Szakosztály Pécsi Szakcsoport, Pécs, 2019. 217–224.; Gál, István László – készületet (133. §), a szövetséget, ha az felségsértésre, hűtlenségre (148. §), láza- Nagy, Melánia: Criminal regulations related to illegal migration once and now. dásra (156. §) irányult, valamint az előkészülettel együtt jelentkező szövetséget Zbornik Instituta za kriminološkai sociološka istraživanja / Journal of Insti- a felségsértés, a hűtlenség, a lázadás, a hatóság elleni erőszak (170. §), a pénzha- tute of Criminological and Sociological Research 2018/2., 285–298.; Bartkó misítás (205. §), a gyilkosság (288. §) és a gyújtogatás (428. §) esetében. Róbert: Az illegális migráció elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései Mag yarországon. 12  A Csemegi-kódexhez kapcsolódó jogirodalom azt a cselekményt tekin- In: Új Nemzeti Kiválóság Program 2019/2020. Tanulmánykötet. Győr, 2020. tette előkészületnek, amely a szándékos büntetendő cselekmény megvalósítá- 329–343.; Bartkó, Róbert: Irregular Migration and Terrorism in the European Union sára irányult anélkül, hogy a véghezvitel megkezdését magában foglalná; így – An Analysis Based on Reports of EUROPOL and FRONTEX. Advances in többnyire azokat a cselekményeket, melyeket valamely bűntett vagy vétség le- Politics and Economics, 2019/1. 16. hetővé tétele, biztosabb vagy könnyebb véghezvitele céljából követtek el. Eh- 9  Puschke (7. lj.) 16. Hazai szakirodalomban a „szimbolikus büntetőjog” hez lásd pl. Fayer László: A mag yar büntetőjog kézikönyve I. Bevezető rész és Álta- 20 kategóriájához kapcsoltan hasonló konklúzióra jut Nagy Ferenc: Régi és új ten- lános tanok. Franklin, Budapest, 1895. 195–197.; Bursics Zoltán: A mag yar anyagi denciák a büntetőjogban és a büntetőjog tudományában. Akadémiai Kiadó, Budapest, büntetőjog rövid összefoglalása. Grill, Budapest, 1937. 62–63. 2013. 128. 13  Ennek áttekintéséhez lásd 3/2019. BJE VI.1. pont.

különíthetővé váljanak. Az egyes teóriák különböző a kötelezően alkalmazandó törvényi tényállásba Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám jellemzőinek említése már megjelenik a korábbi hazai inkorporálja, így az elhatárolás alapját maga a norma jogirodalomban,14 a tanulmány célkitűzésére tekin- szövege jelenti.19 A formál-objektív koncepció hátrá- 21 tettel azonban ezen elméletek bemutatását az alábbi- nyaként említhető ugyanakkor, hogy kizárólag olyan akban a német nyelvű jogtudományban kimunkált bűncselekményi tényállások esetében alkalmazható, értelmezési eredmények alapján végzem el. amelyek elkövetési magatartása ismérvekkel részlete- sen körülírt, így a részbeni tényállás-megvalósítás kér- 3.1. Objektív elméletek désében egyértelműen állást lehet foglalni.20 Az objektív teóriák középpontjában eredendően azon Ebből fakadóan a teória nem szolgáltat tényleges gondolat áll, hogy a büntetőjogi beavatkozás akkor elhatárolási alapot az olyan akár tevéssel, akár mulasz- válik szükségessé, ha az oltalmazott jogi tárgy konk- tással megvalósítható bűncselekmények21 többsége rét veszélyeztetettsége az elkövetett cselekménnyel esetében, ahol az elkövetési magatartás nem konkré- összefüggésben fennáll.15 Az objektív megközelítés tan meghatározott.22 Így az ún. nyitott törvényi tény- alapján pedig a jogi tárgy veszélyeztetettsége körében állások, vagy a keretdiszpozíciós norma által megha- az orientációs pontot maga a törvényi tényállás, még tározott szabályok megszegésében álló bűncselekmé- pontosabban annak közelsége jelenti. Roxin elismeri, nyek esetében ezen elmélet nem feltétlenül igazít el hogy a „tényállás közelsége” („Tatbestandsnähe”) tény- a stádiumtani minősítés kérdésében. Szintén e meg- legesen nem egzakt kategória, hanem egy objektív közelítés hátrányos hatásaként említi továbbá a fran- alapon nyugvó olyan zsinórmérték, amelyből a konk- cia és német szakirodalom azon körülményt, amely rét cselekmény minősítése levezethetővé válik.16 szerint az elhatárolás tényálláshoz kapcsolása a kísér- let fogalmi körét jogtárgyvédelmi szempontból túl- 3.1.1. Formál-objektív teória zottan leszűkíti, ami társadalomra egyébként veszélyes cselekmények büntetlenül hagyását eredményezheti.23 E felfogás a kísérlet fogalmi körét kifejezetten restrik- tíven értelmezi azáltal, hogy annak kezdetét a tényál- 3.1.2. Materiál-objektív teória lásszerű elkövetési magatartás megkezdéséhez kap- csolja.17 Ebből következően az előkészület és a kísérlet A német jogirodalomban az ún. materiál-objektív elha- elhatárolása voltaképpen az érintett bűncselekményi tárolási elmélet megalapozása Reinhard Frank nevéhez tényálláshoz kapcsolódó szubszumciós vizsgálat alap- köthető.24 A teória lényege szerint a cselekmény akkor ján oldható meg: ha a történeti tényállásban foglalt juthat a kísérlet szakába, ha az az általános és természe- cselekmény részben a bűncselekményi tényállás kö- tes életszemlélet szerint már az adott bűncselekmény rébe vonható, akkor az adott bűncselekmény már kí- által oltalmazott jogi tárgyra nézve konkrét és tényleges sérleti stádiumban valósul meg.18 veszélyt jelent. E megközelítés meghatározó eleme, hogy az emberi magatartás büntetőjogi minősítése eloldódik Roxin–Eser-Bosch szerzőpáros szerint e szemlélet a konkrét tényálláshoz kapcsolódó szubszumciós ered- érdeme garanciális szempontból az, hogy a kísérletet ménytől, ennek következtében olyan cselekmények is kísérletet valósíthatnak meg, amelyek még részben sem 14  Ahogyan Nagy Ferenc arra a korábbiakban felhívta már a figyelmet: „Az tekinthetők tényállásszerűnek, a jogi tárgyra nézve előkészületről elmondható, hogy ezzel kapcsolatban a mai napig gyakorlatilag azonban már konkrét fenyegetést jelentenek. Így Gropp alig rendelkezünk specifikus irodalommal”. Nagy Ferenc: Stádiumok, elkövetők példája szerint nem csupán a lőfegyver emberölési szán- és szankciók (Gondolatok és reflexiók az új Btk. általános részi Tervezetéhez ). Magyar dékkal történő elsütése, hanem a fegyver ravaszának Jog, 2008/12. 769. Foglalkozott azonban az előkészület-kísérlet fogalompár ilyen szándékkal történő megérintése is már kísérlet- közötti elhatárolás elméleti megalapozásával az elmúlt századforduló szakiro- ként lehet értékelendő.25 dalmában Wlassics Gyula: A bűnkísérlet és bevégzett bűncselekmény. A tettesség és a részesség tana. II. kötet. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1887. 96–112.; 3.1.3. Félreérthetetlenségi elmélet Wlassics Gyula: A kísérlet és a részesség köréből. In: Büntetőjogi dolgozatok. Balogh Jenő születése ötvenedik évfordulójának ünnepére. Wessely és Hor- Az ún. félreérthetetlenségi teória alapján kísérleti stá- váth Könyvnyomda, Pécs, 1914. 317–325.; Heller Erik: A magyar büntetőjog diumba akkor lép a cselekmény, amikor a külvilágban tankönyve. Szent István Társulat, Szeged, 1931. 257–259. Heil Fausztin: Bün- tetőjogi Tanulmányok. Anyagi büntetőjog – Általános rész. Jogállam Kiadóhivatala, 19  Roxin (16. lj.) 364.; Eser–Bosch (15. lj.) 423. Budapest, 1911. 39–45. A recens irodalomban ehhez lásd Gál Andor: Az elő- 20  Gropp, Walter: Strafrecht Allgemeiner Teil. Springer, Berlin–Heidelberg, készületi cselekmények büntetendővé nyilvánításának eg yes típusairól. Magyar Rendé- 2005. 309. szet, 2018/3. 24–27. 21  E deliktumok három csoportjának elkülönítéséhez lásd Nagy Ferenc: Anyagi büntetőjog I. Általános rész. Iuriperitus, Szeged, 2014. 161–162. 15  Eser, Albin – Bosch, Nikolaus: § 22. In: Schönke, Adolf – Schröder, 22  Szomora Zsolt: Die ungarische Versuchsdogmatik. In: Sinn, Arndt – Horst (Hrsg.): Strafgesetzbuch Kommentar. C.H. Beck, München, 2014. 417. Gropp, Walter – Nagy, Ferenc (Hrsg.): Grenzen der Vorverlagerung in einem Tatstrafrecht. V & R Unipress, Osnabrück, 2011. 168–169. 16  Roxin, Claus: Strafrecht Allgemeiner Teil. Band II. C.H. Beck, München, 23  Brockhaus (18. lj.) 42.; Wessels, Johannes – Werner, Beulke: Strafrecht. 2003. 362. Allgemeiner Teil. 42. Aufl. C.F. Müller, Heidelberg, 2012. 230. 24  Frank, Reinhard: Das Strafgesetzbuch für das Deutsche Reich nebst 17  Jescheck, Hans-Heinrich – Weigend, Thomas: Lehrbuch des Strafrechts. dem Einführungsgesetz, 18. Aufl. Tübingen. 1931. StGB § 43. Allgemeiner Teil. 5. Auflage. Dunckler&Humblot, Berlin, 1996. 519. 25  Gropp (20. lj.) 310. 18  Roxin (16. lj.) 362., Zaczyk, Rainer: § 22. In: Kindhäuser, Urs – Neu- mann, Ulfrid – Paeffgen, Hans-Ullrich (Hrsg.): Strafgesetzbuch. Band 1. Nomos, Baden-Baden, 2010. 910., Brockhaus, Matthias: Die strafrechtliche Dogmatik von Vorbereitung, Versuch und Rücktritt im europäischen Vergleich. Verlag Dr. Kovac. Hamburg, 2006. 41.; Fischer, Thomas: Strafgesetzbuch und Nebengesetze. C.H. Beck, München, 2008. 196.

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám megjelenő magatartásból egyértelműen és kétséget ki- Miklós31 és Szomora Zsolt32 is levonja azáltal, hogy a záróan a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó szán- hatályos szabályozást a formál-objektív elmélettel dék fennálltára lehet következtetést vonni.26 Ebből adó- hozza összefüggésbe. dóan, amennyiben a cselekmény az objektív körülmé- nyek alapján megcáfolhatatlanul bűncselekmény elkö- Így az elkövetés megkezdéséhez legalább a különös vetésére irányul, a szándékot a tárgyi tényezők alapján részi törvényi diszpozíció objektív tényállásának – kö- vélelmezni kell, és az érintett deliktum kísérlete meg- zelebbről: a bűncselekmény elkövetési magatartásnak állapításának van helye. Így a francia szakirodalom által vagy elkövetési módjának33 – részbeni megvalósítása szolgáltatott példa szerint elegendő a lopás kísérletének szükséges.34 Ez az értelmezés világos határ húzására megállapításához már az, ha az elkövető a gépjárművet alkalmas azon bűncselekmények esetében, ahol az el- feltörve, annak utasterébe jut.27 követési magatartás kifejezetten, és nem utalással meghatározott. Mivel az ún. nyitott törvényi tényállá- 3.2. Szubjektív elmélet sok (pl. emberölés, testi sértés), vagy a keretdiszpozí- ciós norma által meghatározott szabályok megszegé- A szubjektív elhatárolási koncepció lényege szerint a sében álló bűncselekmények (pl. hűtlen kezelés, szer- bűncselekmények stádiumtani minősítése során csak zői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése) az elkövető tudattartalma jelenthet eligazodási pontot, esetében a formál-objektív teória nem feltétlenül iga- lévén a büntetőjogi felelősség alapját is a bűnösség ké- zít el, a jogalkalmazót az elkövetési magatartás rész- pezi (bűnösségen alapuló felelősség elve – nullum beni megvalósulására vonatkozó állásfoglalásakor a crimen sine lege culpa).28 A teória szerint a szándék jogi tárgy elleni támadás mértéke befolyásolhatja. külvilágban való megjelenése már az adott cselekmény büntetendőségének alapját jelenti, a törvényi tényállás E gondolati egység összegzéseként elmondható, pedig a cselekmény irányultságára vonatkozóan (a szán- hogy a magyar büntetőjogban uralkodó formál- dék konkretizálása során) nyújt eligazodási pontot. Eb- objektív megközelítés alapján a befejezetlen bűncse- ből fakadóan a kísérlet és előkészület közötti éles elha- lekmény stádiumtani minősítését alapvetően a külö- tárolás is szükségtelen, mivel azon cselekmények, ame- nös részi törvényi tényállás ismérvei határozzák meg. lyek már az adott bűncselekmény elkövetésére vonat- Abban az esetben, ha a tényállásszerkesztés sajátossá- kozó szándék megnyilvánulásaként foghatók fel, kísér- gai okán az elkövetés megkezdésének értelmezése letként értendők. Azok a magatartások, amelyek bűnös- nehézséget okoz, a magyar büntetőjog kiegészítő jel- ség síkján e szintet nem érik el, büntetőjogilag irrele- leggel a materiál-objektív teóriát is értékesíti azáltal, váns cselekményeknek minősíthetők, amelyek a szub- hogy a kísérlet-előkészület elhatárolása a védett jogi jektív felfogás szerint büntetőjogi felelősséget még nem tárgy ténylegesen veszélyeztetettségén alapul. alapozhatnak meg. Következtetésként állapítható meg, hogy a tisztán szubjektív felfogás elfogadása a kísérleti 4. büntetendőség hatókörét – az előkészületi stádium kü- Az előkészület löntartásának szükségtelenné tételével – összességé- büntetendőségének egyes ben kiszélesíti.29 formáiról 3.3. K onklúziók az uralkodó magyar 4.1. T eljes körű előkészületi állásponttal összefüggésben büntetendőség Ahogy a fentiekben már utaltam rá, a magyar bünte- Az előkészület kriminalizálására vonatkozó jogalkotói tőjogi szabályozás stádiumtani szempontból kifejezet- szándék többféle módon jelenik meg a hatályos bün- ten az objektivista megközelítés talaján áll, amelyet a tetőkódexben. A törvény büntetendővé nyilváníthatja büntetőkódex azáltal juttat kifejezésre, hogy a szán- valamennyi előkészületi magatartást oly módon, hogy dékos bűncselekmény kísérletének büntetendőségét hagyományosan az elkövetés megkezdéséhez kapcsol- ja.30 E következtetést a hazai szakirodalomban Hollán kezett; míg az 1978. évi Btk. (1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyv- ről 16. §) és a hatályos büntetőkódex (Btk. 10. §) az „elkövetés megkezdéséről” szól. 31  Hollán Miklós: Stádiumok. In: Kis Norbert (szerk.): Büntetőjog I. Álta- 26  A koncepció kidolgozója a francia büntetőjogban a Roger Merle – André lános Rész. Alapismeretek a közigazgatási szakemberképzés számára. Dialóg Vitu szerzőpáros. Lásd Brockhaus (18. lj.) 43–45. Campus, Budapest–Pécs, 191. 27  Brockhaus (18. lj.) 44. 32  Szomora (22. lj.) 158., 164. 28  Ezen elv bűncselekménytani vetületéhez lásd Nagy Ferenc: A bűnösségen 33  Hollán szerint az elkövetési mód kifejtése csak akkor hoz létre kísérletet, alapuló felelősség elvéről. In: Tóth Károly (szerk.): Emlékkönyv dr. Tokaji Géza ha annak megvalósítására a szándékolt elkövetési magatartással szoros tér-és c. egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára. Szegedi Tudományegyetem időbeli kapcsolatban kerül sor. Hollán (31. lj.) 191. Ennek eklatáns példájaként Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged, 1996. 186–193. említhető a tanulmány bevezetőjében már hivatkozott jogeset, amelyben a 29  Wessels–Beulke (23. lj.) 230. Kúria a sértettel szemben – az idegen dolog elvétele céljából kifejtett – élet, 30  Így a kísérleti stádium megnyílásával összefüggésben a Csemegi-kódex illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetést a rablás törvényi tényállásának 22 (1878. évi V. tc. a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről elkövetési magatartása megkezdéseként értelmezte. BH 2020.164. 65. §), a Btá. (17. §) és az 1961. évi Btk. (1961. évi V. tv. a Magyar Népköztár- 34  Ennek a joggyakorlatban történő megerősítésére lásd Kúria Bfv. saság Büntető Törvénykönyvéről 9. §) a „véghezvitel megkezdéséről” rendel- III.1012/2019/9. [13]–[19]. Kúria Bhar.III.561/2016/4. [59]–[63].

az „előkészület” szó használatával visszautal az általá- azoknál a deliktumoknál, ahol valamennyi előkészü- Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám nos részi diszpozícióra. Ebben az esetben a cselek- leti magatartás büntetendő, erre van törvényes lehe- mény büntetendőségét a Btk. Általános és Különös tőség. Ezen álláspont dogmatikai helyességét igazolja 23 Részében foglalt rendelkezések voltaképpen együtte- azon további érv is, hogyha ezeket a tényállásokat sui sen alapozzák meg: a Btk. 11. § (1) bekezdésében meg- generisnek fogadnánk el, kísérletük nem lenne fogal- határozott egyes elkövetési magatartások ugyanis milag kizárt, miáltal a kísérlet körén belül további ténylegesen a különös részi tényálláshoz kapcsolód- (materiális értelemben)38 előkészületi cselekmények nak, és csak arra tekintettel válhatnak értelmezhetővé. is megalapozhatnák a büntetőjogi felelősséget. Mindez pedig a jogalkotói szándékkal nyilvánvalóan ellenté- E büntetendőségi forma dogmatikai sajátossága, tes lenne, hiszen a törvény kifejezetten csupán egy hogy „mivel az előkészület alanya még részben sem va- előkészületi magatartást pönalizál. lósítja meg annak a bűncselekménynek az elkövetési magatartását, amelyre az előkészület irányul, a bűncse- Erre a kategóriára példaként hozható az üzletszerű lekmény elkövetésének előkészületi szakaszában nem kerítés elkövetésében való megállapodás [Btk. 200. § lehet tettesek és részesek között különböztetni, s egy (6) bek.] vagy a szexuális erőszakhoz szükséges vagy előkészületi cselekménynek nincs kísérlete.”35 A bün- azt könnyítő feltételek biztosítása [Btk. 197. § (5) tetőjogi felelősség kérdésében történő állásfoglalás so- bek.].39 rán szintén lényeges körülmény, hogy e kriminalizációs változat eseteiben az előkészülettől való önkéntes vis�- 4.3. E lőkészületi büntetendőség szalépés mint büntethetőséget megszüntető egyéb ok befejezett bűncselekményként [Btk. 11. § (3) bekezdés] alkalmazható. 4.3.1.Sui generis előkészületi Ahogy korábban említettem, e változatra több mint büntetendőség hatvan bűncselekmény esetében is találunk példát a hatályos büntető anyagi jogban. Ez a szabályozási mo- Az előkészületi büntetendőség törvényi kifejezése tör- dell a Btá. óta alkalmazott, és jelenleg (még) ez tekint- ténhet úgy is, hogy a büntetőtörvény a kriminalizálni hető általánosan érvényesülőnek. kívánt előkészületi cselekményt egy önálló bűncse- lekmény elkövetési magatartásaként, sui generis mó- 4.2. N em teljes körű előkészületi don határozza meg.40 Ennek az esetkörnek eklatáns büntetendőség példája lehet az információs rendszer védelmét bizto- sító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) vagy Lehetséges továbbá az is, hogy a jogalkotó csak meg- a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §) is. határozott előkészületi cselekményt von be a bünte- tőjogi szabályozás körébe, ekkor a többi, a Btk. 11. § E büntetendőségi forma büntetőjog-dogmatikai sa- (1) bekezdésében meghatározott magatartás tanúsí- játosságaira külön is érdemes kitérni. A büntetőjogi tása argumentum a contrario nem keletkeztethet jogszabálytan egyik alapvető tételének számít az, hogy büntetőjogi felelősséget. Az ilyen típusú előkészületi a jogalkotó a büntetőjogi felelősséget megalapozó kü- alakzat a befejezett bűncselekményhez kapcsolódó lönös részi tényállásokat befejezett, önálló tettesi alak- ún. valódi előkészület,36 vagyis nem sui generis delik- zatban határozza meg. Abban az esetben, ha ezek a tum, amelytől az önkéntes visszalépésre van törvényes diszpozíciók elkövetési magatartásként olyan cselek- lehetőség.37 Hollán szerint mindez a logikai értelme- ményeket jelölnek meg, amelyek a Btk. Általános Ré- zésből következik, mivel sui generis bűncselekmények sze alapján más deliktumot érintően – adott esetben közé besorolása által kizárnánk az elkövetőt az előké- születtől való önkéntes visszalépésre vonatkozó bün- 38  A materiális értelemben vett előkészületet elismerő – a recens magyar jog- tethetőséget megszüntető ok [Btk. 11. § (2) bek.] al- irodalomban kevéssé ismert – teória egy dogmatikai kategória, amely az előké- kalmazásának lehetőségéből csak azért, mert a törvény szület fogalmat tágítja akképpen, hogy nemcsak a Btk. 11. § (1) bekezdésében egy előkészületi magatartást rendel büntetni, jóllehet meghatározott cselekmények minősülnek a büntetőjog-tudományban előkészü- letnek, hanem azok a különös részi tényállások is, amelyek tényállási elemeik tar- 35  Kúria Bhar.II.744/2019/3. [44]. talmánál fogva egy másik deliktum előkészületeként foghatóak fel. A Karsai– 36  Hollán Miklós: A bűncselekmény közös elkövetésében való megállapodás a ma- Szomora szerzőpáros ismerteti – a korábbi Btk. kapcsán, de a hatályos kódex g yar büntetőjogban. Jogelméleti Szemle 2006/3.; Tokaji Géza szerint a valódi alapján is helytálló – azon példát, amely a közokirat-hamisítás két alakzatát [Btk. előkészületi jelleg abból is adódik, hogy az ilyen bűncselekmény jogtárgy-ve- 342. § a) és b) pontok] helyezi el ilyen viszonyrendszerben. Karsai, Krisztina – szélyeztető volta kizárólag a befejezett bűncselekményhez fűződő viszonyából, Szomora, Zsolt: Anknüpfungspunkte für eine Vorverlagerung im ungarischen Strafgesetzbuch és nem pedig önálló szabályozásából fakad. Tokaji Géza: A bűncselekménytan – Eine Bestandsaufnahme. In: Sinn, Arndt [et al.] (Hrsg.): Grenzen der Vorverlagerung alapjai a mag yar büntetőjogban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, in einem Tatstrafrecht. Eine rechtsverglichende Analyse am Beispiel des deutschen 1984. 334. und ungarischen Strafrechts. V&R Unipress, Göttingen, 2011. 316. 37  Korábban ettől eltérő álláspontra helyezkedett Varga Zoltán akkor, ami- kor a pénzmosás elkövetésében megállapodást befejezett bűncselekménynek 39  2020. december 31. napjáig e kategóriába volt sorolandó a pénzmosás el­ tekintette, az újabb (2009-es), még a korábbi Btk.-hoz írt kommentárban azon- követésében megállapodás [Btk. 399. § (5) bek.] is. Azonban a pénzmosás tény- ban már – megváltoztatva álláspontját – a tényállást valóságos előkészületként állását 2021. január 1-jei hatállyal módosítja a büntetőeljárásról szóló törvény és fogja fel. Varga Zoltán: 303. § In: Jakucs Tamás (szerk.): A Büntető Törvény- más kapcsolódó törvények módosításáról 2020. évi XLIII. törvény 53. §-a. E könyv magyarázata. KJK-Kerszöv, Budapest, 2004. 1194.; Varga Zoltán: módosítás következtében 2021. január 1-jétől a pénzmosásra irányuló valamen�- 303. § In: Varga Zoltán (szerk.): A Büntető Törvénykönyv magyarázata. KJK- nyi előkészületi cselekmény büntetendővé válik [Btk. 399. § (9) bek.]. Kerszöv, Budapest, 2009. 1289. 40  Ehhez bővebben lásd Gál Andor: A sui generis előkészületi bűncselekmények eg yes dogmatikai kérdéseiről. In: Hack Péter – Koósné, Mohácsi Barbara (szerk.): Emberek őrzője. Tanulmányok Lőrincz József tiszteletére, 1. kötet ELTE Eöt- vös Kiadó, Budapest, 2014. 97–104.

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám további törvényi feltételek teljesülése esetén41 – egyéb- állások is,48 amelyeket Nagy Ferenc rendszeridegen, ként is büntetendőek lennének (pl: előkészület, fel- besorolhatatlan előkészületi bűncselekmények között bujtás, bűnsegély),42 akkor sui generis bűncselekmé- tart számon.49 Alapvető ismérvük, hogy a jogalkotó nyi tényállásról szólunk, hiszen a büntetőjogi felelős- olyan előkészületi jellegű magatartást rendel önálló séget kifejezetten már nem az általános részi diszpo- deliktum keretében büntetni, amely egyébként tartal- zíció, hanem ez a különös részi rendelkezés mint ön- milag az előkészület legáldefiníciójának valamely tar- álló deliktum alapozza meg. Az előkészületi magatar- talmi elem (pl. a szubjektív oldalon a célzat) hiánya tás befejezett43 bűncselekményként történő szabályo- miatt nem feleltethető meg. Példaként erre a speciális zása az alábbi jogkövetkezményeket eredményezi: kategóriára a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vissza- 1. Az előkészülettől való önkéntes visszalépés [Btk. élés elősegítése (Btk. 394. §) szolgálhat. 11. § (2) bek.] mint büntethetőséget megszüntető egyéb ok nem alkalmazható. 5. A bűncselekmény 2. A bűncselekmény (a valódi előkészülettel ellen- elkövetésére irányuló tétben) kísérleti stádiumban is megvalósulhat.44 szándék felhívás nélküli kinyilvánítása mint 3. A bűncselekményhez kapcsolódhat felbujtás vagy előkészületi cselekmény bűnsegély. A Kúria 3/2019. BJE határozatában kimondta, hogy a Utóbbi megállapítással összevetésben emelendő ki bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhí- azon joggyakorlati értelmezés, amely szerint külön ren- vás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűncselek- delkezéssel, önálló tényállásban büntetendővé tett elő- mény megállapítására. Ezen új, a joggyakorlat számára készületi magatartás elkövetője kizárólag önálló tettes kötelező rendelkezés rendszertanilag a bűncselek- lehet.45 Így a Kúria irányadó judikatúrája szerint a sui mény elkövetésére „vállalkozás” előkészületi fordulat generis büntetendőség eseteiben „[…] társtettesi, fel- körébe sorolható, amely a fentiekben, a IV.1. pontban bujtói és bűnsegédi elkövetői alakzat – függetlenül at- taglalt büntetendőségi forma keretében nyert szabá- tól, hogy az elkövető az elkövetés céljából az ehhez lyozást.50 A jogegységi döntés indokolásában foglaltak szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az az alábbiak szerint rekonstruálhatók. elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik, illetőleg ezen magatartá- 5.1. A jogegységi eljárás sok közül egyet, többet vagy valamennyit tanúsítja-e.”46 lefolytatásának indokoltsága Nem nehéz belátni, hogy az előkészület ilyen for- mában történő kriminalizálása az elkövetőre nézve in abstracto hátrányosabb, jóllehet ezt a képet árnyalhat- ják egyéb tényezők. Ilyen lehet például büntethetősé- get megszüntető ok társítása a sui generis deliktum- hoz [pl. Btk. 424. § (2) bek.], valamint kísérlet esetén a befejezettség elmaradását a bíróság enyhítő körül- ményként is értékelheti a büntetéskiszabás körében.47 4.3.2. K vázi sui generis előkészületi A Kúria Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője a büntetendőség jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát az egységes ítélkezési gyakorlat biztosí- Tovább tágítva a dogmatikai kategóriát, megkülön- tása érdekében indítványozta.51 böztethetők még kvázi sui generis előkészületi tény- A kollégiumvezető indítványában két kúriai dön- tésre hivatkozott, amelyekben ugyanazon jogkérdést érintően a Kúria tanácsai eltérő következtetésre jutot- 41  Ilyen további feltétel alatt értem például az előkészület viszonylatában tak. azt, hogy a másik bűncselekmény előkészületét a törvény büntetni rendelje. 42  Kivételesen sui generis kísérleti bűncselekményt is szabályoz a Btk., erre a kategóriára Hollán Miklós az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 5.1.1. A tények [Btk. 254. § (1) bek.], illetve a züllött életmódra rábírni törekvéssel elkövetett kiskorú veszélyeztetése tényállását [Btk. 208. § (2) bek.] hozza példaként. Hollán (31. lj.) 187. A) A Kúria Bhar.III.561/2016/4. sz. határozatában értékelt cselekmények 43  Ez az ismérv a bűncselekmény sui generis jellegéből már magától érte- tődően következik, így egymás mellett történő említésük nem szükséges. Be- A terhelt a devizahitelesek megsegítését célul tűzve fejezett, sui generis bűncselekmény kifejezésre lásd Balogh Ágnes: A kísérlet és az előkészület, az önkéntes elállás, az önkéntes eredményelhárítás, felelősség a maradék- bűncselekmény miatt. In: Balogh Ágnes – Kőhalmi László: Büntetőjog I. Álta- lános rész. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2007. 72. 48  Ennek a kategóriának az elkülönítése korábban megjelenik Hollán Mik- 44  Megjegyezhető, hogy a korábbi szakirodalomban olvasható ezzel ellen- lósnál és az Ambrus–Deák szerzőpárosnál is. Hollán (31. lj.) 187.; Ambrus tétes, ám már meghaladottnak tekinthető olyan álláspont, amely a kísérleti István – Deák Zoltán: Súlyponti kérdések a bankkártyával kapcsolatos bűncselekmé- megvalósulást befejezett bűncselekményként szabályozott előkészület eseté- nyek köréből. Belügyi Szemle, 2011/2. 94. ben kizárta. Bursics (12. lj.) 64. 49  Nagy (21. lj.) 161. 45  Kúria Bhar.II.744/2019/3. [44]; Kúria Bfv.II.758/2016/6. 50  Vö. Btk. 11. § (1) bekezdés negyedik fordulata. 24 46  Uo. 51  A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 47  Lásd Kúria 56. BK vélemény III. 1. pont 32. § (1) bekezdés a) pont; 33. § (1) bekezdés a) pont.

„2013. évi MIC. számú devizarabszolga felszabadító véghez viszi. A terhelt kijelentéseit az érintettek ko- Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám törvény” elnevezésű, általa törvényjavaslatnak tekin- molyan vették, mert először az iskolában, majd a ha- tett fogalmazványt készített és juttatott el az ország- tóságok felé jelentették a történteket, egyik osztály- 25 gyűlési képviselőkhöz. Arra nézve a terhelt nem ren- társa az iskolába sem mert bemenni. delkezett adatokkal, hogy az valamennyi címzetthez megérkezett-e, és az országgyűlési képviselők az írás A terhelt több ember megölésére irányuló szándéka tartalmát megismerték-e. komoly volt.53 A terhelt 2013. június 25-ét követően, de 2013. au- 5.1.2. A tényállások eltérő jogi gusztus 4. napját megelőzően – pontosabban meg nem megítélései határozható időpontban – a tartózkodási helyén elké- a Kúria gyakorlatában szítette, majd az általa szerkesztett weboldalra „Levél az Országgyűlés Elnökének” megjelöléssel feltöltötte, A fentiekben bemutatott mindkét cselekménysor lé- és ezáltal bárki számára megismerhetővé tette az ál- nyege abban ragadható meg, hogy az elkövető nyilvá- tala készített „Fogadalom” megnevezésű írást az alábbi nosságra hozta – a bíróságok által komoly elhatározás- tartalommal: „Vállalom, hogy a népirtás csökkentése sal párosuló – azon kijelentéseit, amely szerint más érdekében azt az országgyűlési képviselőt, aki a – személyek sérelmére emberölési magatartásokat fog http://devizarabszolga.5.mp.eu/weboldalon nyomtat- kifejteni. ható – 2013. évi MIC. számú, devizarabszolga felsza- badító törvényt 2013. augusztus 20-ig nem szavazza Az „A” esetben a harmadfokú bíróságként eljáró Kú- meg, állampolgártársaim számára példamutatóan, al- ria arra következtetésre jutott, hogy az ilyen tartalmú kalom kínálta időben, helyen és módon kivégzem.”52 terhelti megnyilatkozás az ölési szándék egyoldalú ki- hirdetését foglalja magában, és annak fogadalommal B) A Kúria Bfv.II.224/2019/5. számú határozatá- történő megerősítése komoly elhatározást bizonyít, val elbírált történeti tényállás amely megvalósításának reális lehetősége nem zárható ki, így az a „vállalkozás” fordulat alapján emberölés A terhelt 2018 február–március hónapjában Face­ előkészületeként [Btk. 160. § (3) bek.] értékelendő.54 book Messengeren és személyes beszélgetések alkal- mával két középiskolai osztálytársának, egy iskolatár- A „B”-vel jelölt példában ugyanakkor a Kúria felül- sának és egy ismerősének – valamennyien kiskorúak vizsgálati tanácsa arra az álláspontra helyezkedett, – azt az üzenetet közvetítette, hogy a gimnáziumuk- hogy jóllehet az alapügyben eljárt bíróságok mérlege- ban több személyt lelő, ezt követően öngyilkosságot lése szerint a terhelt több ember megölésére irányuló követ el. Üzeneteiben többek között azt írta, hogy szándéka komoly volt, azonban a tényállás egészéből „meséltem neked az emberölési vágyaimról?”, „egy fiú az tűnik ki: a terheltben nem alakult ki az egy vagy és egy lány tömeggyilkosságot követ el együtt és a vé- több ember megölésére irányuló szándék, a döntésig gén lelövik magukat, és ismernél engem [...] tök jó jutó emberölési akarat, a tényleges ölési szándék, ar- lenne, nem?”. Egyik osztálytársának arra a kérdésére, ról voltaképpen csupán vizionált. Abból a tényből ki- hogy „miért jó nektek, hogy megöltök más embere- indulva, hogy a terhelt az ölési vágyának állapotáról, ket”, azt válaszolta, hogy „mert élveznénk, meg érde- helyzetéről üzeneteiben közvetített, a több személy kelne”. Terve nyomatékául egyrészt átküldte a Flori- lelövésének szándékára vont következtetés nem más, dában 2018 februárjában történt, több halálos áldoza- mint a megállapított tényekből további tényre vont tot követelő iskolai lövöldözéses vérengzés amatőr téves következtetés.55 videóját azzal a megjegyzéssel, hogy felkeltették benne a korábban már érzett ölési vágyat. Küldött egy olyan A Kúria kifejtette továbbá, hogy az előkészületi ma- linket is, melyet megnyitva egy dupla táras sorozat- gatartások – az elkövetés tárgyi feltételeinek biztosí- lövő gépkarabély képe és leírása látható; azt közölve, tásán túl – olyan verbális avagy írásbeli gondolatköz- hogy nincs lőfegyverük. Egyik osztálytársának azt írta: lések, amelyek az adott elkövető szempontjából ugyan „[...] most azon gondolkoztam, hogy mi lenne, ha lő- egyoldalúak, de egyaránt máshoz kötendőek: bűncse- fegyvert vinnék az iskolába [...]”. lekmény elkövetésére irányulóan felhív mást; ajánl- kozik másnak; vállalkozik más felhívására; a közös el- Az osztálytársainak átküldött videóhoz azt a meg- követésben egymás között megállapodnak. Az „vállal- jegyzést fűzte, hogy a velük történt beszélgetései is- kozik” tehát bűncselekmény elkövetésére, aki más ez mét felkeltették benne a korábban már érzett ölési irányú felhívását elfogadja.56 vágyat, majd azt az üzenetet küldte ismerősének, hogy társát azért nem nevezi meg, hogy barátja ne tudja A „vállalkozik” előkészületi magatartás – mivel ez „meglékelni a tervet.” más bűncselekmény elkövetésére irányuló felhívásá- Az elküldött üzenetek, az azt nyomatékosító 53  3/2019. BJE I.2. pont. videófelvétel, valamint a gépkarabély képe komoly fé- 54  A harmadfokú bíróság vizsgálta a terrorcselekménnyel fenyegetés bűn- lelmet keltettek az érintettekben, akik a terhelt men- tette (Btk. 316. §) szerinti minősítés lehetőségét is, azonban azt arra tekintet- tális állapota, pszichiátriai kezelése miatt tartottak tel vetette el, hogy az irányadó tényállás szerint a vádlott a fogadalmát – azon attól, hogy a terveiben megfogalmazott cselekményt túl, hogy azt egy weboldalon nyilvánosságra hozta – az országgyűlési képvi- selők részére nem továbbította BH 2016.294. [55]. 52  3/2019. BJE I.1.a. pont. 55  Kúria Bfv.II.224/2019/5. [42]. 56  Kúria Bfv.II.224/2019/5. [78].

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám nak elfogadása – nem értelmezhető úgy, hogy magá- 1961. évi Btk. óta azonban e fordulat már a legáldefiní­ ban foglalja azt is, amikor a bűncselekmény elköveté- cióban nem szerepel: a „vállalkozik” fordulat elől sének „vállalása” más személy kapcsolódó magatartá- ugyanis elmaradt az „erre felhívás folytán” szövegrész. sához nem kötött pusztán egyoldalú kinyilatkoztatás.57 Így voltaképpen történeti interpretáció alapján a jog- Így a felülvizsgálati tanács összességében arra a egységi tanács – véleményem szerint helyesen – arra konklúzióra jutott, hogy az egyébként már ténylege- az álláspontra helyezkedett, hogy az „elkövetésre vál- sen kialakult ölési szándék egyoldalú kinyilatkoztatá- lalkozik” fordulat megvalósulásához a hatályos törvény sát a hatályos Büntető Törvénykönyv nem rendeli bün- a Btá. szabályozásától eltérően nem kívánja meg, hogy tetni. A Kúria álláspontja szerint a de lege lata irány- ez a vállalkozás más felhívására történjék. Ebből adó- adó joghelyzetben a jogalkotónak kell mérlegelnie, dóan vállalkozni tehát saját elhatározásból, más személy hogy az általa eddig pönalizált előkészületi magatar- befolyásától mentesen is lehet, és ha a törvény valamely tások mellett, a már kialakult ölési szándék egyoldalú különös részi magatartás előkészületét büntetni ren- kinyilvánításának, illetve közlésének a büntetőjogi deli, úgy a szabad akarat alapján kialakult szándék köz- fenyegetettségét is meg kívánja-e teremteni.58 lése is előkészületet valósíthat meg. 5.1.3. A jogegységi indítvány által 5.2.2. A nyelvtani értelmezés eredménye helyesnek ítélt álláspont Ezen túlmenően a Kúria vizsgálta a „vállalkozás” is- A Kúria kollégiumvezetője az előzőekben A) pontban mérvét szemantikai nézőpontból is. Így a vállalkozás feltüntetett határozat értelmezésével értett egyet. Ki- nem csupán felhívás vagy ajánlat elfogadását, elválla- emelte, hogy ezen elvi álláspont helyességét támasztja lását jelentheti, hanem azt is, ha valaki elszánja, eltö- alá a BH 2015.322. számon közzétett jogeset is, amely- kéli magát valamire, arra, hogy gondolatát, akarate­ lha­ ben az eljáró tanács az alábbi következtetésre jutott: tá­rozását, tervét véghez vigye. Amennyiben e szán- „Előkészületi cselekménynek nemcsak az tekinthető, déka a külvilágban tett vagy közlés formájában meg- amely önmagában megteremti a bűncselekmény el- jelenik, az önálló elhatározás, vagyis nem más, mint követésének közvetlen lehetőségét, hanem minden vállalkozás.60 olyan (egyenes) szándékos tevékenység is, amely al- kalmas a célzott bűncselekmény elkövetésének felté­ 5.2.3. A hasonlatossági érven alapuló teleit akár közvetetten elősegíteni.” Így véleménye interpretációs megközelítés szerint a B) pontban jelzett határozatnak az előkészü- let elkövetési magatartása kapcsán kifejtett jogi érve- A Btk. 11. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem bün- lése szűkítő értelmezés eredménye. Ennek megfele- tethető előkészület miatt, aki – egyebek mellett – az lően indítványozta, hogy a jogegységi tanács állapítsa elkövetés elhárítása céljából korábbi vállalkozását meg: bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék visszavonja, feltéve, hogy a bűncselekmény elköve- felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűn- tésének megkezdése bármely okból elmarad. cselekmény megállapítására. E tényállás büntethetőséget megszüntető egyéb 5.2. A jogegységi határozatban foglalt okot szabályoz, amelynek hatályosulása szintén – az elvi álláspont értékelése elkövető szándékfeladását feltételező – egyoldalú ma- gatartással lehetséges, az nem függ más személy nyi- A Kúria jogegységi tanácsa a jogegységi indítványban latkozatától. Ebből pedig argumentum a simile az a foglaltakkal egyetértett. A jogegységi tanács álláspon- konklúzió fakad,61 hogy az eredeti szándék, elszánás tom szerint megfelelően alkalmazta a történeti, a és célra eltökéltség sem kell, hogy más befolyásának, nyelvtani és a logikai értelmezés módszereit, és így ráhatásának legyen következménye. megalapozottan következtetett a Kúria Bhar.III.561/ 2016/4. számú határozatban foglalt elvi megközelítés 6. helyességére. Konklúziók 5.2.1. A történeti interpretáción alapuló Megállapítható, hogy a „Vorverlagerung” jelenségnek érvek a hazai büntetőjogban való uralkodóvá válásával, az Ahogyan arra már a fentiekben kitértem, az előkészü- előkészületi rendelkezések rendszerint csupán egy- let törvényi meghatározása a Btá. óta ismert az anyagi fajta szimbolikus politikai, és nem feltétlenül tényle- büntetőjogban.59 E definíció még ismerte a „felhívás folytán vállalkozás” előkészületi cselekményét. Az 60  3/2019. BJE VI.1. pont. 61  Az ún. hasonlatosság érve a logikai értelmezés egyik fajtája, amely sze- rint egy meghatározott esetcsoportra alkalmazandó jogi tétel egy másik esetre 57  Kúria Bfv.II.224/2019/5. [88]. is alkalmazható, amennyiben az elsőként említett esetcsoporttal lényeges is- 26 58  Kúria Bfv.II.224/2019/5. [72]. mérveiben megegyezik. Nagy Ferenc: Anyagi büntetőjog. Általános rész I. 59  Vö. 11. lj. Iurisperitus, Szeged, 2014. 111.

ges jogtárgy-védelmi célt szolgálnak. Ezzel összhang- a 3/2019. BJE határozat rendelkezése, amely történeti- Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám ban a büntetendő előkészületi cselekmények száma nyelvtani-logikai interpretációs módok – meggyőző kiugróan megnövekedett, ezen belül is meghatározó – felhívásával a „vállalkozás” fogalmának adott új ér- szabályozási eszközzé a sui generis tényállások váltak. telmet. E kriminálpolitikai jelenségtől függetlenül is azon- A hivatkozott jogegységi határozat alapján újabb el- ban a joggyakorlat a kísérlet-előkészület elhatárolása határolási kérdés is adódott. Eszerint, ha az előkészü- során szigorúan ragaszkodik a kísérlet hatókörét meg- leti magatartás (pl. felhívás, egyoldalú vállalkozás) fe- szorító formál-objektív teória követéséhez. A befejezet- nyegető jellegű, akkor a fenyegetést mint elkövetési len bűncselekmények egymástól való elhatárolásakor magatartást szabályozó tényállások az előkészületi így tehát az elkövetés megkezdésének értelmezése je- alakzattal kollízióba kerülnek. Ennek a problémának lenti a kiindulópontot, és a jogtárgy-sérelem tényleges- a megoldása azonban egyszerű: valójában a célzat spe- sége – mint a materiális objektív elmélet meghatározó cialitása alapján juthatunk el a helyes minősítéshez. jellemzője – csak az ún. nyitott törvényi tényállások Így a zaklatás vétsége [Btk. 222. § (2) bekezdés] az em- esetében – kiegészítő elvként – juthat szerephez. berölés előkészülete bűntettével [Btk. 160. § (3) bek.] csupán látszólagos alaki halmazatban áll. Utóbbi alak- Mindazonáltal jelen dolgozatból az is kiderül, hogy zathoz képest azonban a terrorcselekmény elköveté- az előkészületi büntetendőség köre a fentiekben em- sével fenyegetés bűntette (Btk. 316. §) speciális jellegű. lítetteken túl értelmezéssel is változtatható. Erre példa 27

apám az 1940-es években kezdett vadászni, golyós P . D . G I L * puskáján négyszeres nagyí- rof r ál stván ászló tású, az akkori kor techni- kai színvonalának megfe- lelő, kiváló német céltávcső Orvvadászat volt. Azok az öreg vadászok, akik a XX. század elején [Btk. 245. § c) pont] vagy az 1800-as évek máso- dik felében születtek, gyak- ran mondogatták neki: nem csillagfényben? etikuscéltávcsővelvadászni, Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám esélyt kell adni a vadnak. Az éjjellátó és a hőkamera Nagyapámnak ezzel kap- csolatban az volt a vélemé- nye, hogy az érvel elsősor- legális és illegális használata bananyíltirányzékmellett, aki nem tudja megvenni a a vadászat során céltávcsövet. A 2000-es években az éj- jellátó eszközök, napjaink- ban a hőkamerák kezdenek rohamosan elterjedni a pi- Absztrakt acon, és a vadásztársadalom azóta két részre oszlik: akinek van, harciasan érvel mellette (főleg, aki a ke- reskedelemben is érdekelt), aki pedig nem engedheti meg magának, az határozottan ellenzi. Érvek és ellen- Tanulmányomban arra a kérdésre keresem a vá- érvek csapnak össze, lássunk ezekből néhány jellem- laszt, hogy 2021-ben milyen esetekben tényállásszerű zőt. Az elektronikus optikai eszközök mellett szóló az orvvadászat szempontjából az éjjellátó vagy a érvek: kíméletesebb a vadnak, mint meglámpázni, és hőkamera vadászat során történő birtoklása, illetve kapásból rálőni. Emellett biztonságosabb is, hiszen a használata. Konklúzióm az, hogy bármilyen éjjel- előtte meg lehet nézni, hogy nem ember jön ki a ku- látó vagy hőkamera (kereső vagy céltávcső) birtok- koricából, akire ráemeljük a puskát. A vadkárelhárítás lása legális Magyarországon, függetlenül attól, hogy hatékonysága pedig (vaddisznó esetében) ilyen tech- az akár professzionális haditechnikai eszköznek nikai eszközök nélkül lényegesen kisebb, és például vagy csak polgári felhasználásra szánt eszköznek az ASP elleni védekezés keretében a disznóállomány minősül. Legális vadászati tevékenység során azon- radikális gyérítése nappal esélytelen. Ellenük szóló ban bűncselekménynek minősül a beépített szálke- érv az, hogy a vadnak legalább éjszaka nyugalomra reszttel rendelkező elektronikus optikai eszköz bir- van szüksége. Etikátlan, nem ad esélyt a vadnak. El- tokban tartása, függetlenül attól, hogy a fegyverre lenérvként hozzák fel továbbá, hogy egy ilyen eszkö- felszerelték-e, illetve azzal ejtették-e el a vadat. Vala- zökkel felszerelt vadász komoly „mészárlást” rendez- mennyi egyéb éjjellátó és hőkamera használta, akár het a vadállományban éjszaka, és az egy vadászaton keresőről, akár úgynevezett előtétről van szó, csak elejtett több vad közül nem biztos, hogy mind bekerül akkor tényállásszerű az in dubio pro reo elvének a hűtőházba, lehet, hogy egy-kettő közvetlenül a cso- maradéktalan tiszteletben tartása mellett, ha kétsé- magtartóban fog összeesni… Persze tegyük hozzá rög- get kizáróan bizonyítható, hogy a vad elejtése azzal tön: aki etikátlan, lop, kapzsi, az éjjellátó nélkül is így történt. fog viselkedni. Hangsúlyozom, hogy az elektronikus optikai eszközökkel kapcsolatos etikai vitában nem kívánok állást foglalni. Haditechnikai termékek Hivatalos statisztikai adatok értelemszerűen nem és a vadászat állnak rendelkezésre, de saját óvatos becslésem sze- rint legalább minden második magyar sportvadász, vagyis több tízezer ember rendelkezik valamilyen éj- jellátó eszközzel vagy hőkamerával. Évtizedekre visszanyúló vita hazánkban, hogy etikus-e A hatályos 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet 1. éjjellátó vagy hőkamerás céltávcsővel vadászni. Nagy- számú melléklete tartalmazza az engedélyköteles ha- ditechnikai eszközök és szolgáltatások jegyzékét. Ezen belül az ML1, az ML5 és az ML15 fejezet határozza meg, 28 * tanszékvezető egyetemi tanár, ügyvéd PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék hogy mely éjjellátó eszközök, hőkamerák, céltávcsö- www.vedo-ugyved.hu

vek tekinthetők haditechnikai eszköznek. Ezek gya- tan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám korlatilag a kifejezetten katonai felhasználásra terve- elfogására irányuló tevékenységet végez, bűntett mi- zett képalkotó, képerősítő berendezések és céltávcsö- att három évig terjedő szabadságvesztéssel bünte- 29 vek. Az ML15. fejezet ugyan nem vonatkozik az „első tendő. generációs képerősítő csövekre”, vagy a kifejezetten az „első generációs képerősítő csövek” alkalmazásával 2016. július 1. előtt orvvadászat egyáltalán nem va- tervezett berendezésekre, de témánk szempontjából lósult meg éjjellátó eszközök vagy hőkamerák vadászat ez nem is lényeges. Ilyen haditechnikai eszközök en- során történő felhasználásával, hiszen a Btk. 245. § c) gedély nélküli birtoklása ugyanis nem valósítja meg pontjában meghatározott tiltott vadászati eszközök a Haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással vissza- között a Vadászati törvény nem említette meg az elekt- élést (Btk. 329. §), Magyarországon jelenleg bárkinek ronikus optikai eszközt. Ennek ellenére nem volt jog- a birtokában lehet engedély nélkül bármilyen katonai szerű a használatuk (még ha a birtoklásuk az is volt, éjjellátó vagy hőkamera eszköz, legyen az úgynevezett és mai is az), hiszen a vadászat során történő felhasz- kereső, vagy akár a legmodernebb katonai éjjellátó nálásuk korábban is jogellenes magatartásnak, a va- fegyvertávcső. Ennek oka egyszerű, a tényállás alap- dászat rendjének megsértésének minősült, amely köz- esetben a következő magatartásokat rendeli büntetni: igazgatási szankcióval sújtható szabálysértésnek mi- nősült. 329. § (1) Aki a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túl- A Btk. ugyan nem változott, de a háttérnorma, a Va- lépve haditechnikai terméket gyárt, forgalomba hoz, dászati törvény beemelte a tiltott vadászati eszközök vagy haditechnikai szolgáltatást nyújt, közé az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakí- b) haditechnikai terméket az engedélytől eltérően tóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközöket. használ fel, Ezáltal bűncselekménnyé vált, ha vadászat során (a c) tiltott haditechnikai terméket előállít, megszerez, vadászat megkezdésétől a végéig, vagyis egyéni vadá- felhasznál, tart, átad, forgalomba hoz, az ország terü- szat esetében a beírókönyvben szereplő időinterval- letére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, lumban) éjjellátó vagy hőkamerás célzóeszköz van a bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadság- vadász birtokában. Akár tehát a vadászterület felé, vesztéssel büntetendő. vagy az onnan hazafelé közlekedés során is megállapít­ Vagyis a birtoklás csak a tiltott haditechnikai ter- ható álláspontom szerint a bűncselekmény elkövetése, mékre vonatkozik, nem bármilyen haditechnikai ter- a beírókönyv alapján a szabályos vadászat megkezdé- mékre. Tiltott haditechnikai termékek azok az eszkö- sétől annak befejezéséig. Ha a vadász idegen vadász- zök, amelyek még a Magyar Honvédség és a rendvé- területen, vagy a beírókönyv használata nélkül stb., delmi szervek birtokában sem lehetnek jogszerűen, tehát szabálytalanul vadászik, akkor már általában ilyenek például az akasztófák és egyéb kivégzőeszkö- nincs jelentősége annak, hogy milyen eszköz van nála, zök. A forgalomba hozatal viszont valamennyi hadi- az orvvadászat ugyanis ilyenkor a legtöbb esetben a technikai termékre vonatkozik, mint ahogy a szolgál- használt eszközökre tekintet nélkül is tényállásszerű. tatásnyújtás is. Ebből levezethetően tartani, birtokolni ugyan lehet engedély nélkül bármilyen elektronikus A tényállásszerűség vizsgálata során az 1996. évi optikai eszközt akkor is, ha az haditechnikai eszköz- LV. törvény két rendelkezését kell egyszerre figye- nek minősül, de külön engedély nélkül forgalmazni lembe vennünk. Egyrészt tiltott vadászati eszköznek (például vadászboltban árulni) vagy akár javítani en- minősülnek a 37/A. § (1) bekezdésének 11. pontja ér- gedély nélkül két évtől nyolc évig terjedő szabadság- telmében az elektronikus képnagyítóból vagy képát- vesztéssel büntetendő. alakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy hazánk­ Másrészt a 37/A. § 2018. január 2-től hatályos (2) be- ban jelenleg bármilyen kereső vagy céltávcső birto- kezdése alapján: „A hivatásos vadász munkaköri fel- kolható sportvadászok vagy fegyvertartási engedéllyel adatainak ellátásakor, illetve a vadász vadászata során nem rendelkező magánszemélyek esetében is, jelen- éjjellátó keresőtávcsövet is használhat.” tősége csak a kereskedelem és a szerviz esetében van annak, hogy az illető rendelkezik-e engedéllyel. Egyértelműen megállapítható, hogy az úgynevezett beépített szálkereszttel rendelkező elektronikus esz- Orvvadászat éjjellátóval közök, vagyis az éjjellátó vagy hőkamerás céltávcsövek vagy hőkamerával az illegális kategóriába tartoznak. Tiltott vadászati esz- közök, ugyan bárki birtokolhatja őket engedély nélkül A Btk. 245. §-a határozza meg az orvvadászat három is, de a vadászat során már a birtoklásuk is tényállás- alakzatát. Témánk szempontjából a c) pont érdemel szerű az orvvadászat [Btk. 245. § c) pont] szempont- figyelmet: „Aki […] külön jogszabályban meghatá­ jából. Egyértelmű az is, hogy a binokuláris („kétsze- rozott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati mes”) kereső távcsövek vadászat során használhatók, módon vagy kíméleti területen vad, illetve fokozot- a Vtv. 37/A. § (2) bekezdése alapján. Az viszont már nem egyértelmű, hogy a monokuláris („egyszemes”) éjjellátó vagy hőkamerák legálisan használhatók-e, kü- lönösen akkor, ha úgynevezett szorítóbilinccsel is el vannak látva, tehát a nappali céltávcső elé vagy mögé helyezhetők.

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám Kérdés tehát az, hogy az úgynevezett éjjellátó vagy nek kell minősíteni, büntetőeljárás álláspontom szerint hőkamera „előtétek” birtoklása és használata tényállás- ilyen esetekben nem indulhat a minden egyéb szabályt szerű-e, vagy orvvadászatot valósíthat meg. Mivel bün- betartó vadász ellen. tetőjogi felelősség múlhat a válaszon, az in dubio pro reo évszázados elvének figyelembevételével az értelme- Összefoglalás zés nem lehet semmilyen mértékben kiterjesztő. Vagyis: a tágabb kategória, az elektronikus optikai eszköz ma- Ügyvédi munkám során úgy látom, a gyakorlatban ma gában foglalja az összes éjjellátót, hőkamerát, de akár még viszonylag ritkán fordul elő, hogy éjjellátó vagy még az olyan hagyományos céltávcsöveket is, amelyek hőkamera vadászat során történő használata miatt piros ponttal, világítóponttal rendelkeznek. A Vtv. vo- bűncselekmény gyanújával büntetőeljárás induljon, natkozó rendelkezése szerinti tiltott vadászati eszközök bár az elmúlt években, 2018–2020 között akadt né- azonban ezek közül kizárólag az „elektronikus képna- hány ilyen ügy a rendőrség sajtótájékoztatói szerint, gyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre al- és a joggyakorlat nem egységes. kalmas célzóeszközök”. Ez kisebb halmaz, mint az elekt- ronikus optikai eszközök kategóriája. Az in dubio pro A jövőben negatív tendencia lehet majd, ha a ható- reo elvének megfelelően csak olyan eszközök tartozhat- ságok a helytelen jogszabály-értelmezésből adódóan nak ide, amelyek kifejezetten célzóeszközök, nem pedig olyan cselekményeket minősítenek bűncselekmény- „célzásra is alkalmas” eszközök. Kizárható tehát állás- nek, amelyek esetében kizárható a tényállásszerűség. pontom szerint a nappali távcső elé vagy mögé is illeszt- Az éjjellátó eszközök, illetve hőkamerák kereskedelme hető elektronikus optikai eszköz, azaz a monokuláris bizonyos esetekben minősülhet ugyan bűncselekmé- éjjellátó keresőtávcső vagy hőkamera is. Ezek ugyanis nyek, de a megszerzése és a tartása nem. Bármelyik nem célzóeszközök. Ilyen eszköz használata akkor válik sportvadász bármilyen típusból bármennyit tarthat tényállásszerűvé a Btk. 245. § c) pontja szempontjából, otthon. Ezeket el is viheti magával az erdőbe, ha nem ha bizonyítható, hogy a fegyveren volt a vadászat alatt. vadászni megy, csak természetjártás céljából, azaz éj- Például: igazoltatáskor rajta van a fegyveren, a vadászt szakai vadmegfigyelés, éjszakai fotózás stb. vannak a terítékfotó során ezzel fényképezik le, tanúvallomás nála ilyen eszközök. Ha rendőri ellenőrzés során ilyen igazolja, hogy a vadász ezzel adott le lövést, illetve fel- eszközt találnak egy sportvadásznál, de nem bizonyít- helyezte a fegyverére, vagy akár a vadkamera készített ható, hogy a fegyveren volt a vadászat során, bűncse- fotót a vadászról, amelyen látszik, hogy ilyen eszköz a lekmény nem valósul meg, de legalábbis nem bizonyít- fegyveren van. Minden egyéb esetben, ha például a „ko- ható kétséget kizáróan az orvvadászat elkövetése, ha csiból, vagy a hátizsákból kerül elő” igazoltatáskor, az komolyan vesszük az in dubio pro reo elvét: kétség in dubio pro reo elvének alkalmazásával keresőtávcső- esetén a terhelt javára kell dönteni. 30

Dr. Háger Tamás* Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám A korlátozott felülbírálat büntetőjogi főkérdésben a másodfokú eljárásban, a bírói igazságszemlélet és a korlátozott revízió 1. döntő határozathoz vezet.2 Emellett vizsgálom, hogy a 31 Bevezető gondolatok korlátozott felülbírálat, elsősorban a ténybeli revízió elmaradása hat-e és mennyiben a klasszikus bírói igaz- A 2018. július 1-jétől hatályos, a büntetőeljárásról szóló ságszemléletre. 2018. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) – szakítva az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban régi Be.)1 szabá- 2. lyozásával és a XX. századi jogfejlődés fő irányaival – A jogorvoslat fogalma, megteremtette a korlátozott fellebbezés lehetőségét fellebbezés az elsőfokú büntetőjogi főkérdésben, azaz konkrétan a büntetés- bíróság ügydöntő határozata kiszabást érintően, mely a teljes revízió helyett korlá- ellen tozott felülbírálatot tesz lehetővé, biztosítva egyben, hogy az elsőfokú bíróság csak a támadott rendelkezé- A törvény – az elsőfokú ügydöntő határozattal szem- seket indokolja meg részletesen. A Be. 583. § (3) bekez- ben alapvetően megkötés nélkül,3 a másodfokú ítélet dés a) pontja rögzíti, miszerint fellebbezésnek van he- ellen a törvényben meghatározott speciális feltételek, lye kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott a büntetőjogi felelősség kérdésében hozott eltérő dön- intézkedés neme, mértéke és tartama ellen is. Ilyen korlátozott fellebbezést a régi Be. nem ismert. A szank- 2  Az ügydöntő határozat jogerejéhez olyan fontos hatások kapcsolódnak ciós, vagy másképp fogalmazva mértékes perorvoslat mint a kötőerő, a határozat megváltozhatatlansága, a kötelező erő, a végrehajt- ezért jelentős reformot jelent a legutóbbi idők büntető hatóság, a bizonyító erő, a kétszeres eljárás tilalma és az ún. egyéb jogerőha- perjogának fejlődésében, miáltal az elsőfokú ítélet meg- tások (többek között az ártatlanság vélelmének megszűnése, a kártalanítási jog szerkesztése és a felülbírálat egyszerűbb, így a törvény esedékessé válása, a büntetés végrehajthatósága elévülésének kezdete). Lásd alapvető célja: az eljárás gyorsítása és hatékonyabbá té- Elek Balázs: A jogerő a büntetőeljárásban, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtu- tele megfelelően biztosítható. A tanulmány alapvető dományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszéke, Debrecen, 2012, 117–179. felvetése, hogy valóban korlátozott-e, vagy csak részben korlátozott ez a revízió a szankciós fellebbezésből eredő 3  A Be. 581. § a)–c) pontja és az 583. § (1), (2) bekezdése szerint az eljárás másodfokú eljárásban, mely rendszerint a jogerős ügy- főszemélyei, mint az ügyész, a vádlott és a védő az elsőfokú ítélet bármely ren- delkezését, vagy akár indokolását is támadhatják. Az ügyész fellebbezési joga * A szerző PhD, a Debreceni Ítélőtábla büntető ügyszakos bírája. a legszélesebb, mert a vádlott terhére és javára is fellebbezhet. A vádlott és 1  Erdei Árpád nyomán a jogtudományban az 1998. évi XIX. törvény a III. védő ugyanakkor a vádlott terhére nem élhet jogorvoslattal [Be. 583. § (4) be- Be., a 2017. évi XC. törvény ennek megfelelően a IV. Be. Az alkotmánybírósági kezdés]. A magánvádló és a pótmagánvádló pedig csak a vádlott terhére és rendes bírósági gyakorlatot követve azonban a tanulmányban a jogtörténeti jelenthet be fellebbezést [Be. 778. § (3) bekezdés, 809. § (3) bekezdés]. A vád- előzményekre való részletes kitérés nélkül a régi Be. és Be. megjelölést hasz- lott örököse a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés, a vádlott házastársa nálom. A hatályos törvény Be. elnevezése adott és egyértelmű, a régi Be. kife- vagy élettársa a kényszergyógykezelés ellen a vádlott hozzájárulása nélkül is, jezés nem teljesen pontos, mert több Be. is lehet régi, de a gyakorlatban ez a magánfél a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen, a vagyoni rögzült. Lásd Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában, érdekelt pedig a rá vonatkozó rendelkezés ellen jogosult fellebbezésre [Be. 581. § ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011, 12. d)–g) pont.].

tés esetén – biztosítja a fellebbezés jogát a jogosultak gáló súlyosítási tilalom, mert az érvényesül a rendes számára.4 és rendkívüli jogorvoslati eljárásokban is, függetlenül A büntető jogorvoslat a büntetőeljárás egyik köz- attól, hogy ki gyakorolta a jogorvoslat jogát.13 A vád- ponti jelentőségű jogintézménye, mely alkotmányos lott a súlyosítási tilalom nélkül pszichológiai kényszer- alapjog5 és az egyes eljárások tételes normái között is helyzetbe kerülne, mely akadályozná a fellebbezési jelen van. A tanulmány a büntetőeljárás bírósági sza- jog szabad gyakorlását.14 kaszát vizsgálja, ezért elsősorban a jogorvoslat bíró- A jogirodalmi álláspontok a fő kérdésekben egysé- sági eljárásban irányadó fogalmával kapcsolatos jog- gesek, árnyalatnyi különbségeket láthatunk ugyan a irodalmi álláspontokat hívja fel. A jogorvoslatok az jogintézmény genus proximumának megfogalmazása eljárás egyes szakaszaiban más és más elnevezést kap- során, de a jogorvoslat lényegét egységesen a téves, nak, a nyomozás során panaszként, felülbírálatként, a sérelmes, törvénysértő határozatok hibájának kijaví- perben pedig fellebbezésként jelennek meg.6 tása érdekében felhasználható eljárásjogi eszközként Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés tárgyalását meg- jelölik meg. A jogorvoslat a jogirodalom képviselőinek Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám előzően vizsgáljuk meg, hogy konkrétan mit is jelent gondolatait is összegezve leírható olyan, a törvényben a jogorvoslat. meghatározott jogosultak számára nyitva álló eljárás- Angyal Pál szerint perorvoslat alatt azt az eljárást jogi eszközként, mely a büntetőügyben eljáró hatóság kell érteni, amelynek során a bíróságnak valamelyik téves, törvénysértő, avagy annak vélt döntése, a jogo- félre vagy más érdekeltre sérelmes határozatából szár- sultra sérelmes mulasztása következményeinek meg- mazó joghátrány a perre visszahatóan elhárul.7 szüntetésére, elhárítására irányul. Herke, Fenyvesi és Cséka szerint a jogorvoslat lehetőséget teremt a már Tremmel fogalommeghatározásából külön kieme- bekövetkezett eljárási tévedések, a helytelen, törvény- lendő a hiba vélt volta. A jogorvoslat jogának gyakor- sértő határozatok orvoslására annak érdekében, hogy lása ugyanis korántsem jelenti azt, hogy valóban tör- a hibás döntés jogkövetkezményei lehetőleg ne állja- vénysértés történt, a fellebbezési eljárást ugyanis a nak be, illetve minél előbb megszűnjenek.8 jogorvoslat akkor is megnyitja, ha a vélelmezett sére- Király a jogorvoslat lényegét a hatóság határozatai- lem később valótlannak, a támadott határozat törvé- ban vagy intézkedéseiben előforduló ténybeli vagy nyesnek bizonyul. A bírósági eljárásban főszabályként jogi tévedések, törvénysértések kijavításának indítvá- a jogorvoslatot egy felsőbb szintű bírósági fórum bí- nyozásában mint jogi eszközben fogalmazta meg.9 rálja el. Nagy Lajos szerint a jogorvoslat a törvény által fel- A bírósági szakaszban a jogorvoslatok lehetnek ren- jogosított fél indítványa avégett, hogy egy szervezeti- des és rendkívüli jellegűek. A büntetőperben rendes leg magasabb fokú bíróság – az ügy újabb megvizsgá- perorvoslat a fellebbezés, rendkívüli pedig a perújí- lása alapján az eljárás egy további szakaszának lefoly- tás, a felülvizsgálati indítvány, a jogorvoslat a törvé- tatásával – a megtámadott határozatban lévő ténybeli nyesség érdekében, a jogegységi eljárás és az alkot- vagy jogi tévedést javítsa ki, és a tévedés összes követ- mányjogi panasz.15 A rendes perorvoslat olyan perjogi kezményét szüntesse meg.10 eszköz, mely jogerőre nem emelkedett, rendkívüli Amint Király nyomán Kardos Sándor utal rá, a jog- pedig az, amellyel a jogerős határozat támadható meg. orvoslat a büntetőeljárás fakultatív szakaszát nyitja A perorvoslatokat hatályuk alapján is megkülönböz- meg, mert a perorvoslati eljárásoknak feltétele a fel- tethetjük. A devolutív hatályú perorvoslatról, mint lebbezés joghatályos bejelentése.11 például a fellebbezés, a magasabb fokú bíróság hatá- Herke, Fenyvesi és Tremmel kifejti, hogy a peror- roz. Nem devolutív perorvoslatnál a döntés nem hárul voslat az eljáró bíróság valódi vagy vélt, súlyos vagy a felsőbb bírósághoz, ilyen például rendszerint az iga- kevésbé súlyos, ténybeli (error in facto), jogi (error zolás. A perorvoslat szuszpenzív hatályáról pedig ak- in iure), vagy eljárási (error in procedendo) hibájának kor beszélhetünk, ha a jogorvoslat felfüggeszti a meg- kiküszöbölésére, orvoslására irányul.12 támadott határozat végrehajtását. Ilyen perorvoslat az E körben kell utalni rá, hogy a jogorvoslat szabad ítélet elleni fellebbezés.16 gyakorlásának egyik fő garanciája a vádlott javát szol- Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata (ítélete és eljárást megszüntető végzése) ellen a Be. 579. § (1) be- kezdése biztosítja a fellebbezés jogát a már idézettek 4  Be. 615. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a)–c) pont. szerint a Be. 581. §-ában meghatározott személyeknek, 5  Alaptörvény, Szabadság és felelősség Rész XXVIII. cikk (7) bekezdés. kivéve az 580. § (1) és (2) bekezdésében részletezett 6  Farkas Ákos – Róth Erika: A büntetőeljárás, CompLex Kiadó, Budapest, esetköröket. 2007, 367. 7  Angyal Pál: A mag yar büntetőeljárásjog tankönyve I. kötet, Athenaeum Az ügyészség, a vádlott és védő fellebbezése fősza- Irodalmi és Nyomdai Rt. Kiadása, Budapest, 1915, 162. o. 8   Cséka Ervin: A büntető jogorvoslatok alaptanai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985, 31. 9  Király Tibor, Büntetőeljárási Jog 3. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Buda- 13  Herke Csongor: Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban, PTE ÁJK, Pécs, pest, 2003, 468. 2010, 2. 10  Nagy Lajos: Fellebbezés a büntetőperben, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 14   Krestchmann, Hans-Jochen: Das Verbot der reformatio in peius im Budapest,1960, 90. Jugendsrafrecht, Saarbrücken, 1968, 54. 32 11  Kardos Sándor: Jogorvoslat a büntetőeljárásban, Mag yar Jog 2003/1, 21. 15  Az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárást a 2011. évi CCI. törvény 12  Herke Csongor – Fenyvesi Csaba – Tremmel Flórián: A büntető eljárásjog vezette be 2012. január 1-jei hatállyal. elmélete, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2012, 338. 16  Király [2003] i. m.: 468–469.

bályként teljes körű a törvény által meghatározott szakasz alkalmazására, vagy enyhébb büntetési nem Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám irányban. Azaz a per főszemélyei a tényállást, a bűnös- vagy intézkedés alkalmazására. Perorvoslat támad- séget, a cselekmény minősítését, a büntetéskiszabást hatja próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésnél 33 és számos járulékos ítéleti rendelkezést sérelmezhet- a büntetés és a próbaidő tartamát, az ügyész mindkét nek. Fontos korlát azonban, hogyha a bíróság a vádlott irányban, a védelem a vádlott javára gyakorolhatja e bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfo- körben a perorvoslat jogát. Feltételes elítélésnél gya- gadta, nincs helye fellebbezésnek az ítélet elleni a bű- kori az előzetes mentesítést célzó jogorvoslat, vagy nösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás annak mellőzése iránti vádhatósági fellebbezés.20 és minősítés miatt.17 Ilyen esetben a vádbeli tényállás „rögzül” és nem kerülhet sor a bírósági eljárásban Szabadságvesztésnél a fellebbezés irányulhat a vég- ténybeli revízióra, de a bűnösség és a minősítés sem rehajtási fokozat megváltoztatására is. támadható. Ez a törvény által meghatározott korláto- zott fellebbezés, kiterjesztésének nincs helye. Életfogytig tartó szabadságvesztésnél az ügyészi perorvoslat indítványozhatja a feltételes szabadságra 3. bocsátás kizárását, vagy a feltételes szabadságra bo- A szankciós fellebbezés csátás legkorábbi időpontjának vádlott javára vagy korlátozott felülbírálata terhére történő megváltoztatását. A vádlott és védő pedig joghatályosan kérhetik ezen időpontnak a ter- 3.1. A szankciós fellebbezés helt javára való módosítását, vagy tényleges életfogy- tig tartó szabadságvesztésnél („tész”) a feltételes sza- Miként már utaltam rá, a Be. 583. § (3) bekezdés a) badságra bocsáthatóság kizárásának mellőzését.21 pontja lehetővé teszi, hogy a fellebbező kizárólag a büntetéskiszabást támadja. Ilyen fellebbezésre jogo- A Btk. 33. § (3) bekezdése alapján egymás mellett ki- sult az ügyészség, a magánvádló, a pótmagánvádló, a szabott büntetések közül a védelmi fellebbezés céloz- vádlott és a védő. Más perorvoslatra jogosult a bünte- hatja egyes büntetések mellőzését, az ügyész pedig to- téskiszabást nem támadhatja annak megjegyzésével, vábbi büntetés kiszabását indítványozhatja. E körben hogy egy intézkedésnél a vádlott házastársát és élet- megjegyzendő, hogy nem szabható ki szabadságvesztés társát is megilleti a fellebbezés jog, ez pedig a kény- szergyógykezelés, de megítélésem szerint ez nem mi- 20  Debreceni Ítélőtábla Bf.IV. 822/2018/5., Bf.IV. 101/2019/6. Az előbbi nősül klasszikus szankciós-mértékes fellebbezésnek. ügyben a másodfokú bíróság a vesztegetést elkövető vádlottnál mellőzte az Habár kétségtelen, hogy joghátrányt kifogásol, rend- előzetes mentesítést, a másodikban a költségvetési csalást több éve elkövető szerint a vádlott elmeállapotával kapcsolatos ténykér- vádlottnál ugyanakkor lehetőséget látott az előzetes bírósági mentesítésre. dést is érinthet. Anyagi jogi kérdés, de megjegyzem, hogy az érdemesség megítélésekor releváns a bűncselekmény indítéka, tárgyi súlya. A korrupciós, köztisztaságot sértő A szankciós fellebbezés sérelmezheti: a büntetés bűncselekményt elkövető rendszerint nem érdemes az előzetes mentesítésre. nemét, azaz kifogásolhatja, hogy a bíróság szabadság- vesztést, elzárást, közérdekű munkát, pénzbüntetést, 21  A „tész” kapcsán jegyzem meg, hogy a büntetés a Kúria 3/2015. BJ- foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitil- határozata értelmében a magyar jogrend része, sem alkotmányos, sem emberi tást, a sportrendezvények látogatásától való eltiltást, jogi oldalról alkalmazásának nincs akadálya, függetlenül a Magyar ügyben kiutasítást, vagy mellékbüntetésként közügyektől el- hozott EJEB (Case of Magyar László v. Hungary 73593/10.) és a Kúria felül- tiltást alkalmazott.18 Az intézkedések, így a megrovás, vizsgálati (Bfv.II.1812/2014). döntéstől. Élet elleni ügyeket tárgyaló bíróként a próbára bocsátás, a jóvátételi munka, a pártfogó fel- első fokon (B. J. ügye) és másodfokon (Magyar László ügye) is részt vettem a ügyelet, a vagyonelkobzás, az elektronikus adat vég- magyar büntetőjogban a ma legszigorúbb büntetés kiszabásában, vallva, hogy leges hozzáférhetetlenné tétele, a kényszergyógyke- e büntetés kivételes, de az egyéni megelőzés szempontjából olykor szükséges zelés, a jogi személlyel szemben alkalmazható bünte- lehet. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 9.Fk.1122/2000/101. számú tőjogi intézkedés19 is sérelmezhetők. és a Legfelsőbb Bíróság Bf.III.850/2001/4. számú ítéleteivel elbírált ügyben B. J. I. r. vádlott a vele szemben emberölés bűntette miatt kiszabott 12 éves A büntetések és intézkedések nemén kívül a felleb- fegyházbüntetés végrehajtása során az enyhébb végrehajtási szabályok enge- bező támadhatja azok tartamát, mértékét. A tartam a délyezése után az eltávozása alatt késsel, egy nyaki szúrással ölt meg a lopási büntetés időbeli hatókörét, hosszúságát jelenti, míg a cselekmény leplezése érdekében egy 80 éves asszonyt. A vádlott harmadszor mérték a vagyoni jellegű joghátrányokhoz kapcsolódik. ölt, az elsőfokú és másodfokú bíróság is megállapította, hogy a társadalomból ki kell zárni, esetében kizárólag csak az egyéni megelőzés szempontjai a Szabadságvesztés-büntetésnél a fellebbezés irányul- meghatározók. Az elítélt 2007-ben a büntetés végrehajtása során öngyilkos- hat a vád részéről a tartam felemelésére, mérséklésére, ságot követett el. A jogalkalmazói álláspontot a Debreceni Ítélőtábla követi, a védelmi oldalról a tartam csökkentésére, enyhítő Balla Lajos tanácsa már több esetben alkalmazta a kivételes szankciót (pl. Bf.I.848/2011. „fekete sereg” ügy). E büntetést a jogirodalom és a közvéle- 17  Be. 580. § (2) bekezdés a), b) pont. mény sokszor kritikával illeti, de sohase feledjük el, hogy egy gyermek sérel- 18  A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) mére, vagy több okból súlyosabban minősülő emberölést visszaesőként elkö- 33. § (1), (2) bekezdés. vető vádlottaknál fontos társadalomvédelmi ok az elkövetők végleges kizárása, 19  Btk. 63. § (1) bekezdés a)–i) pont. kiemelve, hogy az ítélkezési gyakorlat csak rendkívül indokolt esetben, viszony- lag ritkán alkalmazza e büntetést. Tóth Mihály is utalt rá, hogy az EJEB nem állapította meg az Egyezmény 3. cikkének megsértését, de emberi jogi szem- pontból támogatható azon elvárás, mely valamilyen formában reális lehetősé- get nyújt a feltételes szabadságra bocsáthatóság érdemi megvizsgálására. Lásd Tóth Mihály: Kiszámítható döntések a kiszámíthatatlan jövőről. Az életfog ytig tartó szabadságvesztésről a legújabb, minket érintő strasbourgi döntés ürüg yén. https://ujbtk. hu/toth-mihaly-kiszamithato-dontesek-a-kiszamithatatlan-jovorol/ (letöltés: 2019. április 2.). A Debreceni Ítélőtáblán 2005. január 1-jétől 2014. május 31- ig összesen 7 vádlottal szemben szabtak ki jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést a 39 határozatlan tartamú büntetés közül. Lásd Balla Lajos: Az életfog ytig tartó szabadságvesztés kiszabása a Debreceni Ítélőtábla g yakorlatában 2005. január 1-től 2014. május 31-ig, https://debreceniitelotabla.birosag.hu/sites/ default/files/field_attachment/az_eletfogytig_tarto_szab.vesz_._honlapra. pdf (letöltés: 2019. április 5.).

mellett elzárás vagy közérdekű munka, kiutasítás mel- – a büntetés kiszabására és intézkedés vonatkozó lett közérdekű munka vagy pénzbüntetés, életfogytig rendelkezésekre; tartó szabadságvesztés mellett pénzbüntetés.22 – az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát ké- Vagyoni jellegű joghátránynál, így pénzbüntetésnél pező, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti a büntetés napi tételszámainak, és az egynapi tételnek indítványt, illetve a polgári jogi igényt érdemben megfelelő összeg változtatása iránti igény merülhet elbíráló rendelkezésre.24 fel a jogosultak számára meghatározott irányban tör- A Be. 606. § (3) bekezdése azonban fenti álláspont ténő módosítás érdekében. ellen szól, mert lehetővé teszi a vádlott javára az ítélet Valamennyi anyagi jogi helyzet feltárására az eljá- megváltoztatását, ha a terhelt felmentésének vagy az rásjogi tanulmány nem vállalkozik, de a fontosabb eljárás megszüntetésének van helye. Értelemszerűen perorvoslati célok bemutatását indokoltnak tartottam. ekkor a másodfokú bíróságnak a bűnösséget is felül kell bírálnia. Az alakuló gyakorlat e törvényi rendel- Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám 3.2. A korlátozott felülbírálat kezésből fakadóan várhatóan azon irányba mozdul, mely a vádlott javára a bűnösség beismerése esetén is lehetővé teszi az eltérő döntést, azaz a felmentést, vagy A korlátozott fellebbezés leghangsúlyosabb perjogi az eljárás megszüntetését, ha annak törvényi előfelté- következménye: a korlátozott felülbírálat. telei fennállnak. Ennek egyértelmű jogszabályi hátte- rét teremti meg az előbb idézett törvényhely. A törvény által meghatározottan korlátozott a fel- lebbezés és ezáltal a felülbírálat a Be. 580. § (2) bekez- Egyértelműbb a felülbírálat terjedelme, ha a felleb- désében szabályozott, már idézett esetben, amikor a bezésre jogosult saját választása szerint terjeszti elő a bíróság a vádlott bűnösségét beismerő nyilatkozatát Be. 583. § (3) bekezdés a) pontja alapján a szankciós végzéssel elfogadja, mert ezen esetben a bűnösség (mértékes) fellebbezést. megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és mi- nősítés jogorvoslata kizárt. Ilyenkor az ítélet csak a A másodfokú bíróság a Be. 590. § (3) bekezdés alap- Be. 583. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjai alapján tá- ján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett ren- madható, ezért a törvény által meghatározottan a per- delkezését, illetve részét bírálja felül. E törvényi ren- orvoslat kizárólag szankciós jellegű, vagy az egysze- delkezésből az tűnik ki, hogy a revízió csak a felleb- rűsített felülvizsgálat tárgyát képező, illetve egyéb bezéssel támadott rendelkezést, ítéletrészt vizsgálja, járulékos kérdésekben hozott döntés, vagy a felmentő ami az elemzett esetben a büntetéskiszabás, joghát- vagy eljárást megszüntető végzés érdemi indokolása rány-alkalmazás. ellen irányulhat.23 A Be. 590. § (5) bekezdése azonban a korlátozott Egyes álláspontok szerint, ami ellen nincs helye fel- fellebbezésnél is előírja: lebbezésnek, az felül sem bírálható, ekkor a másod- fokú bíróság a Be. 590. § (3) bekezdése szerint a táma- – az elsőfokú bírósági eljárás szabályossának dott ítéletnek csak a fellebbezéssel érintett rendelke- felülbírálatát, annak kontrollját, hogy nem tör- zését, illetve részét bírálja felül, mert a fellebbezést tént-e olyan eljárási szabálysértés, mely a 607. § kizárólag a Be. 583. § (3) bekezdése alapján jelenthet- (1) bekezdése és a 608. § (1) bekezdése alapján ték be. hatályon kívül helyezést eredményez; A Be. 580. § (2) bekezdés b) pontjából és az 591. § – a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelke- (2) bekezdés a) pontjának előírásából következően a zés revízióját, ha a terheltet fel kell menteni, vagy másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, ítéletének megalapozottságát és határozatát az első- fokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. – a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendel- kezés felülbírálatát. A Be. 590. §-ában rögzített revíziós szabályok ugyan külön nem térnek ki a vizsgált eljárásjogi szituációra, Emellett a Be. 590. § (3) bekezdése és az 590. § (5) a törvényi rendelkezések összevetése által azonban le- bekezdés d) pontja alapján kerül sor a fellebbezéssel vonható olyan következtetés is, hogy ilyen perjogi hely- támadott szankció revíziójára, az 590. § (7) bekezdé- zetben – a bűnösség beismerésének elfogadásakor – a sének megfelelően továbbá a másodfokú bíróság hi- felülbírálat a Be. 590. § (5) bekezdés a) és d) pontja, va- vatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát lamint az 590. § (7) bekezdése alapján kiterjed: képező kérdésekben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezé- – az elsőfokú bírósági eljárásra, s azon eljárási sza- sekről is. bályok megtartására, amelyek megsértése esetén a Be. 607. § (1) bekezdése, illetve a Be. 608. § (1) A korlátozott fellebbezés folytán miként láthattuk bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell a felülbírálat nem szorítkozik magára a joghátrány al- helyezni (abszolút eljárási szabálysértés); kalmazására, hanem vizsgálja a perjogi szabályok meg- tartását, a bűnösség és a minősítés törvényességét is.25 Ennek elvi indoka, hogy semmisségi hibával folytatott eljárásban hozott, vagy törvénysértő ítélet ne emel- kedhessen jogerőre. A felülbírálat ezért álláspontom 34 22  Btk. 33. § (6) bekezdés. 24  Lásd: Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.822/2018/5. számú ítélet. 23  Belovics Ervin – Tóth Mihály: Büntető Eljárásjog. Harmadik, aktualizált 25  Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.712/2018/3. kiadás. Az új, 2017. évi büntetőeljárási törvény tankönyve, HVG-ORAC, Budapest, 2017, 437–439.

szerint csak részben korlátozott és elsősorban a tény- kaphatunk arra, hogy mi az igazság, csak megkísérel- Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám állás felülbírálatának hiánya miatt. A Be. 591. § (2) be- hetjük a válaszok javítását.29 Már Jusztiniánusz kódexe kezdés a) pontja alapján ugyanis, ha a fellebbezést ki- kimondta: „Aliud nihil in iudiciis quam iustitiam locum 35 zárólag az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be, habere debet” azaz a bírósági eljárás célja nem lehet a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíró- más, mint az igazság felderítése.30 ság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapít- Az igazságot vizsgálhatjuk tisztán természettudo- ja.26 Az általános szabályokhoz képest a tényálláshoz mányi, filozófiai, valamint erkölcsi, vallási, jogi és lo- kötöttség a perjogi helyzetben teljes, kivétel nincs, a gikai aspektusból is. A téma kapcsán a fogalom jogi tényállás revíziójára és módosítására a törvény nem megközelítése hangsúlyos, osztva Erdei azon megjegy- ad lehetőséget. A Be. rendelkezésein alakuló bírói gya- zését, hogy a különböző filozófiai irányzatok rendkí- korlatban felmerültek olyan jogalkalmazói érvek, vül változatos és sokirányú elméleteit nem lehet kö- hogyha a bíróság a felelősségre is kiható megalapozat- töttség nélkül a büntetőperre rávetíteni, de nyilván- lansági hibát észlel, úgy azt orvosolja a tényálláshoz valóan nem hagyhatók figyelmen kívül a filozófiai kötöttség elve ellenére is. Véleményem szerint erre alapvetések, tekintettel arra is, hogy az igazság vizs- nincs lehetőség. Contra legem (a törvény ellenére) gálatának tudománya maga a filozófia.31 nem lehet ítélkezni, hasonló a helyzet a felülvizsgálati eljáráshoz,27 a tényálláshoz kötöttség nem törhető át, Jogfilozófiai oldalról megközelítve, az egyik igazság- még akkor sem, ha felismerhetően létezik ténybeli elmélet, a korrespondencia elmélet szerint az igazság hiba. Ha a ténybeli hiba kihat a büntetőjogi felelős- egy felfedezésre váró „aranyrög”, s arra mint alapvetően ségre, azaz a tények nem feleltethetők meg a törvényi objektív jelenségre tekint (material truth).32 A másik fő tényállásnak, akkor a törvény lehetővé teszi a vádlott irány a konszenzus elméletben jelenik meg, melyben javára a döntést, azaz a felmentést. az igazságot az jelenti, amikor az emberek egy tisztes- séges eljárásban megállapodnak. Ezt az elméletet leg- 4. inkább az angolszász jogi kultúra tükrözi vissza. Az ítélet igazsága, bírói igazságszemlélet A hazai jogirodalomban három alapvető igazságfo- és a korlátozott felülbírálat galmi irányzatot különböztethetünk meg. Egyes állás- pontok szerint – melyek elsősorban a Bp. hatálya alatt A Be. eltérően a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. alakultak ki – az anyagi igazságeszmény, elérése cél a évi XXXIII. törvénycikktől (Bp.) már nem követi az büntetőperben (Finkey Ferencz, Angyal Pál, Vámbéry anyagi igazság eszményét. A bíróság azonban napja- Rusztem). Más nézetek azt vallják, hogy nincs reális le- inkban is az igazságmonopólium letéteményese és al- hetőség az objektív igazság elérésére, legfeljebb alaki, kotmányos feladata az igazságszolgáltatás.28 A Be. 163. § processzuális értelemben deríthető ki az igazság (2) bekezdésének előírása szerint a büntetőeljárásban (Kadlót Erzsébet, Bárd Károly, Finszter Géza). A harma- a bíróság a döntését valósághű tényállásra alapítja. Ez dik irányzatként jelölhető meg a Tremmel Flórián által „erősebb szabály” mint a régi Be. 75. § (1) bekezdésé- fémjelzett, a valóságos tényállás megállapítására irá- ben írt norma, mely a valóságra törekvést írta elő, most nyuló törekvést célul tűző, Elek Balázs által találóan viszont már konkrét jogalkalmazói elvárás a tényállás „középutasnak” nevezett igazságszemlélet.33 valósághűsége. A valóság, valósághűség és az igazság nem szinonim fogalmak. Álláspontom szerint a bírói Az ítélet igazsága, elsősorban a tényállás igazsága. ítéletnek konkrét törvényi kötelem nélkül is töreked- A bíróságnak a tárgyaláson folytatott bizonyítási eljá- nie kell az igazság elérésére, legalábbis a tényigazság rás során az ügyész által vád tárgyává tett tényeket kell feltárására, mely egyben záloga az ítélet igazságossá- vizsgálnia és megalkotnia azt a tényállást, mely a tör- gának is. vényi elvárás értelmében valósághű. Nagy Lajos gon- dolatai szerint a ténymegállapítási tevékenység egy A történelem és a jogfejlődés során a jeles gondolko- megismerési folyamat, az „objektív valóság egyszer dók, filozófusok koronként és iskolánként eltérően ha- megtörtént, tehát térben és időben elhatárolható, ér- tározták meg az igazság fogalmát. Amint Hans Kelsen zékeink által felfogható, büntetőjogilag releváns té- is kiemelte, megállapíthatjuk, hogy Platóntól Kantig nyeknek – összességében a történeti tényállásnak – a egy filozófiai kérdésen sem vitatkoztak ilyen hevesen, azonban e törekvések ellenére végleges választ nem 29  Kelsen, Hans: Mi az igazságosság? In Varga Csaba (szerk.): Jog és filozó- fia. Antológia a XX. századi jogi gondolkodás köréből, Szent István Társulat, az 26  Belegi József: A másodfokú bírósági eljárás általános szabályai – Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 303. LXXXII. Fejezet. In Belegi József (szerk.): Büntető Eljárásjog. Kommentár a g ya- korlat számára. Harmadik Kiadás II., HVG-ORAC, Budapest, 1188–1189. 30  Codex Iustinianus 7, 62,6,1. Lásd Nótári Tamás, A jognak asztalánál…1111 jogi regula és szentencia latinul és mag yarul, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 27  Be. 650. § (2) bekezdés. Budapest, 2008, 16. 28  Erdei i. m.: 281. 31  Erdei i. m: 282–291. 32  Weigend, Thomas: Should We search for the Truth, and Who Should Do it? North Carolina Journal Of International Law and Commercial Regulation, 2011/2., Volume 36, 389–390. 33  Elek [2012] i. m.: 19–45. Lásd még: Háger Tamás: Az igazság keresése a büntetőperben. In Elek Balázs – Fázsi László (szerk): Az ítélőmesterség dilem- mái. Tanulmányok dr. Remes Zoltán bíró emlékére, Printart-Press Kiadó, Budapest, 141–158.

felderítése és megismerése, valamint a megismerés dályba ütközik. Hiányos a tényállás, ha a bíróság vizs- eredményeinek a bizonyítása és mindezek rögzítése”.34 gált és értékelt bizonyíték ellenére releváns tényt nem A bíróság döntését megalapozott tényállásra ala- foglal ítéletébe. Iratellenességről van szó, ha a bíróság pítja. A megalapozottságot a törvény pozitív formában a vizsgált bűnügyi iratok (a bizonyítékokat tartalmazó nem határozza meg. Arra elsősorban a megalapozat- jegyzőkönyvek, más okiratok) tartalmától eltérően ál- lansági okok nemlétéből lehet következtetni. A meg- lapítja meg a tényeket, vagy nem létező adatokra ala- alapozottság azonban pozitív módon is leírható a bi- pítja ítéletét. A helytelen ténybeli következtetés rend- zonyításra vonatkozó alapvető normák, a vádelvi sza- szerint gondolati folyamati, logikai hiba, amikor vagy bályok és a valóság feltárásával kapcsolatos bírói kö- a kiinduló tétel téves, vagy az abból vont következte- telezettség alapján.35 tés által kerül sor a szillogizmus szabályainak megsér- Álláspontom szerint a megalapozottság meghatá- tésével egyes tények megállapítására. rozó fogalmi elemei: a valóságnak megfelelő tényállás A részbeni megalapozatlanságot a Be. fellebbezési megállapítása, a bizonyítás és a tényállás-megállapítási rendszerében a másodfokú bíróságnak ki kell küszö­ Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám folyamat törvényessége, a vád ténybeli keretei között bölnie, ez nemcsak perjogi lehetősége, hanem egyben a büntetőjogilag releváns tények teljes körű feltárása kötelezettsége is. Álláspontom szerint a teljes megala- és rögzítése, és mindebből eredően a megalapozatlan- pozatlanság körét a törvény kissé szűkre szabta, mert sági ok hiánya.36 A megalapozottságtól eltérően a tör- központi tényre vonatkozó helytelen ténybeli követ- vény a megalapozatlansági okokat részletesen szabá- keztetés is eredményezhet elméleti oldalról teljes meg- lyozza. A megalapozatlanság lehet teljes és részleges. alapozatlanságot. Példaként hozható fel, ha a bíróság Teljes az ítélet megalapozatlansága a Be. 592. § (1) be- a tanúk által a helyszín közelében észlelt vádlott bű- kezdés a) pontja szerint, ha az elsőfokú bíróság nem nösségét úgy állapítja meg az emberölésben ténybeli állapított meg tényállást, vagy a b) pont értelmében, következtetéssel, hogy más közvetlen vagy közvetett ha a tényállás teljes egészében felderítetlen. A tényál- bizonyíték nem szól a vádlott ellen. lás teljes hiánya ritka, arra rendszerint felmentő íté- Az ítélet perjogilag lehet megalapozott valóságtól el- letnél kerülhet sor, vagy többcselekményes ügyben, térő tények megállapítása mellett is, ilyen esetben azon- ha egy vádpontról a bíróság „hallgat”. A teljes ban a bírói döntés nem tekinthető igaznak és igazsá- felderítetlenség is viszonylag ritka, mert a bíróság a gosnak. Remélhetően mindez csak rendkívül ritka eset- releváns tények legalább egy részére az ügyekben le- ben fordulhat elő. Miként Király Tibor kiemelte: a bün- folytatja a bizonyítást. A teljes megalapozatlanság kö- tetőítélet akkor igaz, ha a valóságot fejezi ki.38 vetkezménye a Be. 610. §-a értelmében kasszáció, az Az ítélet igazságának elérésében meghatározó a bí- elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú rói meggyőződés. Amint Elek rámutat, a meggyőződés bíróság új eljárásra utasítása. belső folyamatának alakulását jogi normával nem le- A hatálytalanítás következménye az, hogy az első- het szabályozni, a jogszabály legfeljebb arra lehet al- fokú ítéletet ex tunc nem létezőnek kell tekinteni. kalmas, hogy tiltó rendelkezésekkel (a bíró kizárására Nagy Lajos gondolatai alapján ma is érvényesen leszö- vonatkozó szabályok) és pozitívan előírt követelmé- gezhető, hogy fellebbezési rendszerünk nem az ún. nyekkel (megalapozottság, indokolási kötelezettség) „tiszta” kasszáció elvét követi, hanem a hatálytalanítás lehetővé tegye a bírói döntés ellenőrzését a fellebbe- egyben alkalom, lehetőség az alsóbb fokú bíróságok zési fórumok, az ügyben érintett felek és nem utolsó- irányítására, tájékoztatására.37 sorban a közvélemény számára.39 E gondolatok nyo- A részbeni megalapozatlanságot a Be. 592. § (2) be- mán is megállapíthatjuk, hogy milyen nagy jelentő- kezdés a)–d) pontja szabályozza, megtartva a XX. szá- ségű az ítéletalkotási folyamatban a bíró személyisége, zadi jogfejlődés során kialakult négyes okcsoportot: szubjektuma, a bíró maga: mint a „törvény szava”.40 a tényállás hiányos megállapítása, részbeni felderítet­ Ha a terhelt nem egyezik meg az ügyésszel, a bűnös- lens­ég, iratellenesség, a megállapított tényekből to- ségét nem ismeri el, akkor a bíróság bizonyítási eljá- vábbi tényre helytelen következtetés. rást folytat le és részletesen megvizsgálja a vád és a A felderítetlenség részben bizonyítási hiányosság- védelem által felkínált bizonyítékokat. Ilyen esetben ból ered, ami azt jelenti, hogy a bíróság nem vizsgál klasszikus ténymegállapító tevékenységről van szó, meg olyan létező, rendelkezésre álló bizonyítékot, mely során a bíróság köteles a megismerési folyamat- mely meghatározó a büntetőjogi főkérdésekre. Emel- ban a releváns tényeket feltárni és azokat ítéletében lett részbeni felderítetlenséghez vezetnek egyes bizo- rögzíteni. A bírói meggyőződés leginkább ilyen for- nyítási eszközökkel kapcsolatos eljárási szabálysérté- májú perben jut kifejezésre és leginkább az igazság is sek is, miáltal a bizonyíték felhasználása perjogi aka- ilyen eljárásban érhető el. Más a perjogi helyzet azonban, amint már kitértem 36 34  Nagy Lajos: Ítélet a büntetőperben, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bu- 38  Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán, Közgazdasági és Jogi Könyvki- dapest, 1974, 267. adó, Budapest, 1972, 241–249. 35  Lásd Be. 6. § (1)–(3) bekezdés, 163. § (3), (4) bekezdés. 39  Elek Balázs: A bírói meggyőződés és a megalapozott tényállás össze- 36  Háger Tamás: A tényállás megalapozottsága a büntetőperben PhD értekezés, függései, Jura, 2014/1, 41–42. Debrecen, 2018, 105, https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/ 252566/Hager_Tamas_disszertacio.pdf?sequence=1&isAllowed=y (letöltés: 40  Iudex est lex loquens. Lásd Nótári Tamás: Jogi regulák és szentenciák 2019. április 4.). latinul és magyarul, Lectum Kiadó, Szeged, 73. 37  Lásd Nagy (11. j.) 258–259.

rá, amikor a vádlott az előkészítő ülésen, vagy akár ké- léletre oly módon, hogy a ténybeli revízió kizárásakor Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám sőbb az elsőfokú eljárás folyamán a bűnösségét elismeri a másodfokú bírói tényigazság nem tud kifejezésre és a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfo- jutni úgy az ítéletben, mint amikor a fellebbezési bí- 37 gadja. Ilyen esetben ugyanis a bíróság bizonyítást nem róság akár bizonyítás lefolytatása után, akár anélkül a folytat, érdemben nem vizsgálja a tényállást és a bűnös- tényállást is felülbírálat alá vonja. ség kérdését. A bírói igazságszemlélet ilyen eljárásban kevésbé jut szerephez, e körben leginkább az ítéleti 5. Zárszavak büntetés igazságosságának kérdése merülhet fel. A tör- vény azonban szigorú feltételekhez köti a bűnösség be- Felhasználva a közvetlen megfigyelés tudományos ismerésének elfogadását, mert arra csak akkor kerülhet módszertanát, elméleti, dogmatikai és gyakorlati ol- sor, ha a vádlott e nyilatkozatának a természetét és jó- dalról is igazolt a hipotézis annyiban, hogy a szankciós váhagyásának a következményeit megértette, a beszá- fellebbezés valójában egy részlegesen korlátozott mítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt felülbírálatot eredményez. A teljes korlátozott felülb­ í­ észszerű kétely nem mutatkozik, továbbá a bűnösséget rálat ugyanis az lenne, ha a másodfokú bíróság kizá- beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügy- rólag a szankciót vizsgálná. Ez azonban nem így van, iratai alátámasztják.41 E hármas feltételnek együtt meg mert a részletezettek szerint a korlátozott fellebbezés- kell valósulnia. A beszámítási képessége teljében lévő nél [Be. 583. § (3) bekezdés a) pont] a felülbírálat ki- vádlott feltehetően akkor tesz ilyen nyilatkozatot, ha a terjed az eljárási szabályok megtartására, a bűnösségre bűncselekményt a vád szerint elkövette, ezen esetben és a cselekmény minősítésére is. A kodifikáció során sem a valósághűség, sem az ítéleti igazság nem sérül, a Be. első munkaanyagának 610. § (1) bekezdése sze- legfeljebb a bírói igazságszemlélet nem jelenik meg rint a fő szabály a korlátozott felülbírálat lett volna és olyan markánsan az ítéletben, mint bizonyítási eljárást a revízió kizárólag az ítéletnek a fellebbezésben meg- követően hozott döntésnél. támadott rendelkezését a fellebbezésben megjelölt okból és a fellebbezés irányának megfelelően bírálta A már részletezettek szerint a „törvény szerint meg- volna el. Hasonló jogi megoldás jelent meg a Be. elő- határozott” és a „választott korlátozott” fellebbezés terjesztés formájában készített tervezetében [577. § elsődleges perjogi következménye a korlátozott (1) bekezdés]. A jogalkotó végül elvetette e megoldást felülbírálat, mely nem terjed ki a tényállásra. A másod- és főszabályként megtartotta a teljes revíziót [Be. 591. § fokú eljárásban a kizárási szabályokból is eredően más (1) bekezdés], mely alól fontos kivétel a szankciós fel- összetételű bírói tanács dönt. A bűnösség beismerését lebbezés elbírálása. Megítélésem szerint azonban a követően hozott elsőfokú ítélet ellen a fellebbezés törvény koncepcionális változásaihoz, új szelleméhez nem irányulhat a tényállás, a bűnösség és a minősítés jobban igazodott volna a valóban korlátozott revízió. ellen, csak a büntetéskiszabást sérelmezheti. Ekkor a Az egyezségben is kifejezésre juttatott, a bűnösség másodfokú bíróság mellőzi a ténybeli revíziót és a bű- beismerésében megnyilvánuló „vádalku”44 is tükrözi, nösséget is kivételesen akkor vizsgálhatja, ha a vádlott hogy a bűnösség beismerésekor a védelem vállalja a felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van tényállás és a bűnösség támadhatatlanságának követ- helye.42 Ebben az eljárási helyzetben a másodfokú bíró kezményeit. Mindezt azonban saját akaratára teszi, igazságszemlélete, igazságérzete jóval „gyengébben” ezért a favor defensionis (a vádlottnak nyújtott ked- tükröződhet, mint a teljes körű felülbírálatnál. vezmény elve) nem igényli feltétlen a felülbírálat Be. 590. § (5) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiterjesztését. Ennél jobban megjelenik a bírói szubjektum, a bírói A 2018. július 1-jétől hatályos Be. alkalmazása során is meggyőződés és a bíró igazság iránti igénye a válasz- irányadónak tartom, hogy a bírói ítéletnek a valóságot tott korlátozott fellebbezést követő eljárásban, ahol kell tükröznie, mely remélhetően az igazságot is kife- – fellebbezési korlát hiányában – konkrét törvényi jezi és így megfelel az igazságosság követelményeinek előírás folytán már vizsgálja a másodfokú bíróság, is. Ez elsősorban a bizonyítási eljárás lefolytatását kö- hogy helye lehet-e a vádlott felmentésének, és a reví- vetően meghozott bírói ítéletnél és a rendes fellebbe- zió érinti a bűncselekmény minősítését is.43 Az ítél- zési eljárásban a teljes körű felülbírálatnál érvényesül- kező igazságszemlélete ilyenkor nem a tényigazságra het. Az eljárást gyorsító és hatékonyabbá tevő új jog- fókuszál, hanem a büntetőjogi főkérdésre, következés- intézmények, mint az egyezség, a bűnösség beisme- képpen inkább igazságosságszemléletről beszélhe- résének elfogadása és a tényállásra ki nem terjedő tünk. Az igazság úgy gondolom, hogy elsősorban a felülbírálat esetén azonban új bírói szemlélet szüksé- ténykérdésekhez kapcsolódik, ezért is használatos a ges, mert az elsőfokú bíró a vázolt eljárásjogi szituáció­ „tényigazság” fogalom. 44  Amint Pápai-Tarr Ágnes is utal rá, az európai, többek között a francia A klasszikus büntetőeljárási jogintézmények, így és magyar „vádalku” eltér az amerikai „plea bargaining”-től. Lásd Pápai-Tarr különösen a fellebbezési eljárás szabályainak változá- Ágnes: A büntetőeljárás g yorsításáról, Gondolat Kiadó, Budapest, 2012, 97. Meg- sai, a korlátozott fellebbezés és a korlátozott felülbírálat állapítható azonban, hogy a Be. az egyezségre és a bűnösség beismerésére megjelenése vitathatatlanul kihat a bírói igazságszem- vonatkozó normáiban már közelít az angolszász jogi kultúrában elfogadott megegyezéshez (a szerző). 41  Be. 504. § (2) bekezdés a)–c) pont. 42  Lásd Be. 606. § (3) bekezdés. 43  A Be. 590. § (5) bekezdés b) és c) pontja Be. 590. § (3) bekezdésben fog- laltak ellenére kiterjeszti a felülbírálatot.

ban a vádbeli, illetve jogorvoslati eljárásban a másod- lémát elsősorban azt jelentheti, ha jól felismerhető fokú bíró az elsőfokú bíróság által megállapított tény- ténybeli hibával találkozik a másodfokú bíróság, a álláshoz kötve van, így előfordulhat olyan eset, amikor tényálláshoz kötöttség azonban a ténybeli reformációt a bíró az „igazságérzetével” szemben hoz döntést. Úgy kizárja. A büntetőjogi felelősséget nem érintő tényhi- gondolom azonban, hogy a törvényben megvannak a bák nem bírnak relevanciával, az érdemi hiányossá- garanciák a jogállamnak megfelelő, az igazságot tük- gokat azonban a favor defensionis elvéből követke- röző és igazságos bírói ítélet meghozatalának „vád- zően a vádlott javára kell értékelni, még ha az ítélet el alku”, illetve korlátozott felülbírálat esetén is. A prob- is távolodik az igazságtól. Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám 38

kábítószerpiac azonban 2010-től kezdődően átala- kult, a klasszikus kábítósze- Dr. Ignácz György* rek helyét egyre inkább a dizájn­ erdrogok vették át.4 Ennek következtében a ki- vételesnek szánt megoldás „Hozzá nem szokott a napi gyakorlat részévé vált, ami felszínre hozta a Btk. 461. § (4) bekezdésének fogyasztó átlagos hatásos értelmezési problémáit. Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám adagja” – a bírói gyakorlat A Btk. 461. § (4) bekezdése szerint az (1) és (2) bekezdé- sében nem nevesített kábító- szerek esetén a kábítószer válaszai egy csekély mennyiségű, ha an- természettudományos nak tiszta hatóanyag-tar- talma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mérté- problémára két nem haladja meg. A nor- maszöveg felveti a „hozzá nem szokott fogyasztó” és az „átlagos hatásos adag” fogal- mak értelmezésének kérdé- Problémafelvetés sét – erre a bírói gyakorlat nem tudott megnyugtató vá- laszt adni. 2017-ben több bíró úgy értékelte, hogy a sza- bályozás nem felel meg az Alaptörvény rendelkezései- nek, és ennek megállapítása érdekében az Alkotmány- A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények minősí- bíróság eljárását kezdeményezte.5 Tanulmányomban azt tését alapvetően a bűncselekménnyel érintett kábító- vizsgálom, hogy a bírói gyakorlat hogyan tett kísérletet szer mennyisége határozza meg. A jelentős és csekély a jogértelmezési probléma megoldására. A szabályozás mennyiségek meghatározása a jogalkotás hiányosságai történeti fejlődésének bemutatását követően tárgyalom miatt a régi Btk. hatályban léte alatt több évtizedes a hatályos szabályozással kapcsolatosan felmerült gya- probléma volt, a Legfelsőbb Bíróság is visszatérően fog- korlati problémákat az alkotmánybírósági indítványo- lalkozott ezzel.1 A jogalkalmazás bizonytalanságát a kon keresztül, majd az ezekre adott alkotmánybírósági jogalkotó oldotta meg azzal, hogy 1999. március 1-jei válasz elemzésére kerül sor. Az Alkotmánybíróság által hatállyal a Btké. 23. §-ában a leggyakoribb kábító kidolgozott jogértelmezés és a bírói gyakorlat viszonyát szerfajtákra konkrét mennyiségi határokat állapított az egyedi ügyekben született határozatok elemzésével meg. Ezt a szabályozási technikát vette át a Btk. is a vizsgálom, és a határozatok tartalma alapján kísérletet 461. §-ában írt értelmező rendelkezésekkel. A Btk. mi- teszek annak az adatkörnek a meghatározására, amelyet niszteri indokolása szerint a jogalkotó csupán a leg- a szakértők a vizsgálat során felhasználhatnak. gyakrabban előforduló kábítószerek esetében rögzített pontos mennyiségi határokat,2 az egyéb kábítószerek esetében ezt a kérdést szakértői hatáskörbe utalta. Ez A szabályozás története a megoldás a dizájnerdrogok széles körű elterjedéséig elfogadható volt, hiszen a listán nem szereplő szerek rendkívül ritkán jelentek meg elkövetési tárgyként.3 A A jelentős mennyiség fogalmát az 1961. évi Btk. 198. §-ának 1972. január 1-jei módosítása vezette be: „A *  Bíró, Fővárosi Törvényszék – Hautzinger Zoltán (szerk.): Pécsi Határőr Tudományos Közlemények IX. (Ma- 39 1  Csík Attila: A Legfelsőbb Bíróság jogalkalmazói gyakorlatának alakulása gyar Hadtudományi Társaság, Pécs, 2008) 183–186. különös tekintettel a jelentős mennyiség határainak változására és a jogsza- bály-módosításokra In Kahler Frigyes (szerk.): Büntetőjogi Tanulmányok VI. 4  Horváth Gergely (szerk.): A kábítószer-helyzet Mag yarországon 2004–2014 (MTA Veszprémi Területi Bizottság, Veszprém, 2005) 133–140. (Nemzeti Drog Fókuszpont, Budapest, 2014) 21., Rompos Éva: Designer drog 2  T/6958. számú törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről – Miniszteri – új pszichoaktív anyag – kábítószer. A terület jogi szabályozásának változása, indokolás (továbbiakban: Btk. miniszteri indokolás) parlament.hu/irom39/ hiányosságai és azok hatása a vegyészszakértői tevékenységre In Keserű Barna 06958/06958.pdf 519. Arnold (szerk.): Doktori műhelytanulmányok 2017 (SZE Állam- és Jogtudományi 3  Ritter Ildikó: Mennyi az annyi? Gondolatok az új pszichoaktív anyagok- Doktori Iskola, Győr, 2017) 287–291. kal kapcsolatos mennyiségi kérdésekről Üg yészek Lapja 2017/1. 71. Ezt jól mu- tatja, hogy egy, a szakértőknek a kábítószer-bűnözés elleni küzdelemben be- 5  A Pécsi Törvényszék 15.B.233/2016/35-II., a Fővárosi Törvényszék töltött szerepéről szóló 2008-as konferencia-előadás meg sem említi, hogy az 501.B.1688/2016/39. és a Tatabányai Törvényszék 8.B.379/2016/39. számú orvos szakértőknek bármilyen szerepe lenne a mennyiségi meghatározásban, határozatai, public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/C9FAE8FC3FBA188FC12580F2 lásd Angyal Miklós: Szakértők a kábítószer elleni küzdelemben In Gaál Gyula 0058DBB1

büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, vált, hogy a BK 75. számú állásfoglalás sem az orvos ha a bűncselekményt […] jelentős mennyiségű, illető- szakértők, sem a bírók számára nem nyújt segítséget leg értékű kábítószerrel követték el.” A törvény nem az ügyek eldöntésében.9 Ennek elsődleges oka az volt, definiálta a jelentős mennyiség, illetve érték fogalmát, hogy az „átlagos kábítószerélvező” fogalmát nehezen azt a joggyakorlatra bízta. A miniszteri indokolásból lehetett kellő pontossággal meghatározni, és az sem kitűnően ez a minősített eset az üzletszerűséggel ro- volt könnyen tisztázható, hogy az elkövető mennyi ká- kon: beiktatását az indokolta, hogy a kábítószerrel való bítószert fogyasztott.10 A probléma megoldását a Leg- visszaélést gyakran nagy mennyiségű vagy értékű ká- felsőbb Bíróság egy újabb elvi iránymutatás kidolgo- bítószerrel követik el, de az üzletszerűség nem mindig zásában látta, amely az 1986. december 27-én hatályba állapítható meg. A gyakorlat számára a miniszteri indo- lépett VI. Büntető Elvi Döntésben jelent meg. kolás annyi iránymutatást adott, hogy a jelentős men�- A VI. BED kimondta, hogy csekély mennyiségű az a nyiség megállapításánál a forgalomban rendelkezésre kábítószer-mennyiség, amely egy személyre vonatkoz- álló készletek nagyságát és az egy személy részére szük- tatva a) gyógyszerként is alkalmazott kábítószerek ese- Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám séges adagot egyaránt figyelembe kell venni, így „leg- tében az egy alkalommal kiadható gyógyszermennyi- többször” szakértői vélemény beszerzése indokolt. 6 séget nem haladja meg, b) a gyógyászatban nem hasz- Az 1978. évi Btk. 282. §-ának eredeti szövege átvette nálatos kábítószereknél a mérgezést okozó mennyiséget a korábbi törvény által használt fogalmakat, illetve az nem éri el. Jelentős mennyiségű a sok ember – legalább (5) bekezdésben bevezette privilegizált esetként a tíz személy – életének vagy egészségének veszélyezte- csekély mennyiséget: „Aki kóros élvezetre alkalmas tésére alkalmas mennyiségű kábítószer.11 Az elvi döntés kábítószert, nem forgalomba hozatal céljából csekély indokolása szerint csekély mennyiségűnek az olyan mennyiségben készít, megszerez vagy tart […]”. A mi- mennyiségű kábítószer tekinthető, amely csak egy sze- niszteri indokolás részletes magyarázatot nem nyúj- mély saját fogyasztására, és így általában csupán arra tott, csupán rögzítette azt a jelenséget, hogy a kábító- elégséges, hogy magának a fogyasztónak az egészségét szer-kereskedelemre specializálódott bűnbandák „oly- veszélyeztesse. Ennek a mennyiségnek a meghatározása kor hatalmas mennyiségű kábítószerrel bonyolítanak során a Legfelsőbb Bíróság a gyógyszerként alkalmaz- le milliós értékű üzleteket”7. A jogalkotó által elmu- ható kábítószerek szabályozásából indult ki. Ezeket le- lasztott iránymutatást a Legfelsőbb Bíróság pótolta a gálisan lehet egy-egy betegnek juttatni, az így juttatott BK 75. számú állásfoglalással, amely szerint az átlagos mennyiség kizárólag a beteg, vagyis egy személy szük- kábítószerélvező mintegy egyévi fogyasztásának meg- ségletére szolgálhat – ennyiben teljesen megfelel a ká- felelő mennyiségű, káros élvezetre alkalmas kábító- bítószerrel visszaélés törvényi tényállásában szereplő szert kell jelentős mennyiségűnek tekinteni. Az állás- csekély mennyiségnek. Az egy alkalommal kiadható foglalás indokai között az szerepel, hogy gyógyszermennyiséget az igazgatási szabályok12 8–10 „a kábítószer jelentős mennyiség szerinti minősí- napi szükségletet általában meg nem haladó mennyi- tése sem súlyhatárhoz, sem pedig meghatározott ségben határozzák meg, így az elvi döntés úgy rendel- forintértékhez nem köthető, mivel a kábítószerek kezett, hogy a gyógyszerként is előírható kábítószerek sokfélék, hatásuk nagymértékben eltér egymástól, legnagyobb napi adagjának tízszerese tekinthető cse- hatásmechanizmusuk az egyén biológiai adottsága- kély mennyiségnek. A gyógyszerként nem használatos itól is függően alakul. Minthogy továbbá a kábítósze- kábítószereknél ez a számítási mód nem használható rek forgalma tilos, többnyire csak a zugárfolyamon fel, mivel ezeknek nincs legnagyobb napi adagjuk. Az kialakult értékük válhat ismertté. A minősítésnél a természettudományos módszerekkel megállapítható, kóros élvezetre alkalmas szereknek e sajátos jellegé- hogy az ilyen szerek milyen mennyiségben okoznak ből, felhasználási módjából, a kábítószerek különbö- mérgezést. Ez a mennyiség már nem tekinthető csekély- zőségéből és nem utolsósorban az ember életére, nek. A jelentős mennyiség fogalmának meghatározása egészségére, testi épségére gyakorolt romboló hatá- során a „sok ember” számszerűsítése volt a megoldandó sából, végül abból kell kiindulni, hogy az ilyen sze- probléma. Ennek során a tömegszerencsétlenség fogal- rek rendszeres fogyasztása a társadalomra is fokozott mát vette alapul a Legfelsőbb Bíróság, amely tíz embert veszélyt jelentő kriminogén tényező. Abban a kér- érint, így a gyakorlat egyöntetűsége érdekében célszerű désben, hogy valamely kábítószerből a rendszeres volt a jelentős mennyiség értelmezése során is ezt a szá- kábítós­ zerélvező évente kb. milyen mennyiséget fo- mot alapul venni. Mivel a csekély mennyiség meghatá- gyaszt, a bíróságnak általában orvos­szakértői véle- mény beszerzése útján kell állást foglalnia.”8 A csekély mennyiségre nem adott a Legfelsőbb Bíró- 9  Frech Ágnes: A kábítószeres ügyek ítélkezési gyakorlata In Lévay Mik- ság definíciót, és az is viszonylag gyorsan világossá lós (szerk.): A jog és a terápia összefüggései a kábítószerfog yasztók kezelésében. Krimi- nológiai Közlemények 25. (Magyar Kriminológiai Társaság, Budapest, 1988) 24. 10  Berkes György: Elvi döntés a kábítószerrel visszaélésről In Polt Péter (szerk.): A kábítószer és a kábító hatású anyagok fog yasztásának büntetőjogi problémái. 6  1971. évi 28. törvényerejű rendelet indokolása a Büntető Törvénykönyv Kriminológiai Közlemények 15. (Magyar Kriminológiai Társaság, Budapest, módosításáról és kiegészítéséről, 44. §-hoz fűzött indokolás 2. pont, uj.jogtar. 1987) 70. hu/#doc/db/4/id/97100028.TRI/lr/44/ 11  VI. BED III. pont 40 7  1978. évi IV. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről, 282. §-hoz 12  A VI. BED Indokolásának III.1.a) pontja szerint az irányadó szabályo- fűzött indokolás 3. pont, uj.jogtar.hu/#doc/db/4/id/97800004.TVI/lr/282/ zást a Magyar Gyógyszerkönyv és a gyógyszerek kiadásáról szóló 32/1976. 8  uj.jogtar.hu/#doc/db/25/id/00000075.BK/ts/10000101/ (EüM 23.) EüM miniszteri utasítás tartalmazza.

rozása azon alapult, hogy milyen mennyiség alkalmas Ezt a hiányt az 1995. március 27-től hatályos BK 155. Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám egy ember egészségének a veszélyeztetésére, és mivel számú állásfoglalás21 próbálta meg kitölteni. Az új a jelentős mennyiség legalább tíz ember egészségének iránymutatás szerint a csekély mennyiségű kábítószer 41 veszélyeztetésére alkalmas, logikus a következtetés, a kábítószerhez hozzá nem szokott fogyasztóra vonat- hogy a jelentős mennyiség alsó határa a jelentős men�- koztatott halálos (letális), illetve a mérgező (toxikus) nyiség felső határának tízszerese.13 adag legfeljebb tízszerese, jelentős mennyiségű kábí- tószer az ilyen adag több mint százszorosa. Az állás- A VI. BED a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmé- foglalás indokolása szerint mind a gyógyszerként al- nyeket tárgyaló bírók körében nem bírt elfogadottság- kalmazott, mind a gyógyászatban nem használatos gal, még olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy a kábítószereknél természettudományos módszerekkel szabályozás a jogalkotói céllal ellentétes és a gyakorlat- megállapítható és az igazságügyi orvos szakértői gya- ban alkalmazhatatlan.14 Ezt az álláspontot egy empirikus korlatban általánosan elfogadott alapegység egy-egy kutatás eredményei is alátámasztják, amely az 1990–1992 kábítószernek a hozzá nem szokott fogyasztóra vonat- közötti időszakban keletkezett orvos szakértői vélemé- koztatott halálos adagja. Némely kábítószernél a halá- nyeket vizsgálta. A szakvéleményekben 26 vizsgálatot los adag nem ismert, ezért ehelyett a mérgező adag végeztek, és mindössze két esetben állapították meg a szolgál alapegységként. A szabályozás bevallottan nem szakértők az alapeseti mennyiséget. Ez azt mutatja, hogy alkalmazható a kannabiszra, amelyről maga az irány- olyan szűk ez a kategória, hogy aki több mint csekély mutatás jelentette ki, hogy halálos vagy mérgező mennyiségre követi el a bűncselekményt, az már majd- adagja nem bizonyított, ezért az alapegységet a hazai nem biztos, hogy a jelentős mennyiségre való elkövetés és külföldi tapasztalatok alapján a szakértő vélemé- valósította meg.15 Így a VI. BED végül nem is bizonyult nyezi. Ez a bírói gyakorlatban úgy jelent meg, hogy a alkalmasnak az egységes gyakorlat kialakítására: a kiren- szakértők az átlagos fogyasztó két-három napra ele- delt szakértők többsége a gyógyszerkönyvre hivatkozva gendő adagját véleményezték,22 majd a szakértői gya- saját becslés alapján és eltérően állapította meg a jelen- korlat beállt az 1 grammos mennyiségi határra.23 tős mennyiség határát.16 A kollégiumi állásfoglalás gyakorlatilag megemelte A BK 75. számú állásfoglalás és a VI. BED szabályo- a csekély mennyiség felső és a jelentős mennyiség alsó zási koncepciója alapjaiban különbözött: az előbbi a határát.24 A kiadását követően években kialakult gya- kábítószer-fogyasztó által szokásosan használt adagból korlat mindazonáltal nem volt egységes, bár ez a kora- indult ki, utóbbi az egészséges embert tekintette mér- beli elemzések számára sem volt feltétlenül világos. cének. Ezzel a VI. BED alacsonyabban húzta meg a Rupa Melinda 2000-ben közzétett tanulmányában úgy mennyiségi határokat, ami a szigorítás irányába moz- fogalmazott, hogy az orvos szakértő alkalmazása már dította el a bírói gyakorlatot, és ezzel számos jogalkal- formalitás volt, mivel a szakértők között egységes táb- mazási problémát okozott.17 Az egészséges ember mér- lázat készült a leggyakrabban felmerülő kábítószerek ceként való alkalmazása azzal a következménnyel is vonatkozásában.25 A tanulmányban közölt táblázatot járt, hogy amikor az 1993. évi XVII. törvény bevezette összevetve Karsai Krisztina 1998-os publikációjában az elterelés lehetőségét, a mennyiségi határokra figye- közölt, a Magyar Narkológiai Társaság és az Igazságügyi lemmel az nem volt alkalmazható, mivel a kábítószer- Orvostani Intézet adatai alapján összeállított adatok- függők napi adagja a csekély mennyiséget rendszerint kal26 az látszik, hogy a morfin, a heroin és a kokain ese- meghaladta.18 Annak érdekében, hogy az elterelés le- tében sem voltak egységesek a mennyiségi határok. hetőségétől eleső elkövetők cselekményét ne kelljen a törvény szigorával elbírálni, a bírói gyakorlat az eny- A fenti összefoglalásból látható, hogy húsz év alatt hítő szakasz alkalmazásával reagált, amelyet szinte három legfelsőbb bírósági iránymutatás is megkísérelte minden ügyben felhívtak a bíróságok.19 Ezek az ano- az egységes bírósági gyakorlat kialakítását – kevés si- máliák ahhoz vezettek, hogy a Legfelsőbb Bíróság a kerrel. A választott szabályozási módszer emellett ko- VI. BED-et 1994. március 25-én hatályon kívül he- moly alkotmányossági kérdéseket is felvetett, hiszen a lyezte. Mivel ezzel egy időben nem gondoskodott új iránymutatás kibocsátásáról, ismét bizonytalan hely- a jelentős érték fogalmát. A miniszteri indokolás szerint ennek magyarázata zet állt be a jogalkalmazásban.20 az volt, hogy a kábítószer jelentős értékének tartalma nem alakult ki az ítélke- zési gyakorlatban, és egzakt meghatározása a kábítószer forgalmi értékének 13  Berkes (10. lj.) 75–79. bizonytalansága folytán nem is volt várható. 14  Frech (9. lj.) 27–28. 15  Fridli Judit – Pelle Andrea – Rácz József: A kábítószerkérdés 21  Hatályosított tartalommal jelenleg 57. BK vélemény. büntetőjogi szabályozásának ellentmondásai – A Legfelsőbb Bíróság VI. sz. 22  Sárosi Péter: Trendek a nemzetközi és a hazai drogpolitikában In Bíró Büntető Elvi Döntéséről Jogtudományi Közlöny 1994/4. 170. Judit (szerk.): Biopolitika – Drogprevenció. Tanulmányok a kábítószer-fog yasztás meg- 16  Rupa Melinda: A kábítószer probléma nemzetközi és hazai büntetőjogi előzéséről (L’Harmattan – ELTE Társadalomtudományi Kar, Budapest, 2006) szabályozásának áttekintése és a jogalkalmazói gyakorlat alakulása In Kahler 56. Frigyes (szerk.): Büntetőjogi Tanulmányok II. (MTA Veszprémi Területi Bizott- 23  Pelle Andrea: A drogfogyasztás büntetőjogi következményei Belüg yi ság, Veszprém, 2000) 150. Szemle 1997/11. 41. 17  Csík (1. lj.) 135–136. 24  Lévay Miklós: „A kábítószer-problémával kapcsolatos kriminálpolitika 18  Balogh Ágnes: Az egészség védelme a büntetőjogban Doktori Értekezés, 2006 és büntetőjogi szabályozás alakulása Magyarországon az 1970-es évek végétől pea.lib.pte.hu/handle/pea/15530 215–216. napjainkig” Jogtudományi Közlöny 2002/6. 249. 19  Rupa (16. lj.) 153., Csík (9. lj.) 139. 25  Rupa (16. lj.) 155–156. 20  Időközben az 1987. évi III. törvény 1988. január 1-jei hatállyal elhagyta 26  Karsai Krisztina: A magyar és a német kábítószer-büntetőjog alapjai In Tóth Károly (szerk.): Emlékkönyv Dr. Szabó András 70. születésnapjára (JATE Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged, 1998) 202.

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám mennyiségi határokat nem a büntetőtörvény tartalmaz- hogy a dizájnerdrog-robbanás következtében a kivé- ta.27 Ez a kritika nem maradt meg a szűk tudományos telesnek szánt szabályozást a napi gyakorlatban a várt- keretek között: a Kábítószer-fogyasztás Visszaszorítása nál gyakrabban kell alkalmazni.32 Ez arra motivált több Érdekében Létrehozott Eseti Bizottság jelentésében – bírót, hogy a szabályozás alkotmányossági vizsgálatát több más mellett – a csekély és jelentős mennyiség tar- indítványozza az Alkotmánybíróságnál: az első indít- talmának meghatározási módját is bírálta.28 Ezt felis- ványt a Pécsi Törvényszék33 nyújtotta be 15.B.233/2016/ merve a jogalkotó úgy határozott, hogy törvényi szin- 35-II. számú határozattal, ehhez csatlakozott később ten kell meghatározni a mennyiségi határokat, ezért az a Fővárosi Törvényszék (501.B.1688/2016/39.) és a Ta- 1998. évi LXXXVII. törvény 1999. március 1-jei hatállyal tabányai Törvényszék (8.B.379/2016/39.) is. bevezette a ma is főszabályként kezelt tömegalapú sza- bályozást: a leggyakrabban előforduló kábítószerek Az indítványok érvelésének lényege szerint „a Btk. esetében törvényi szinten (akkor ez a Btké.29 volt) sza- 461. § (4) bekezdése a törvény által nem nevesített bályozták a csekély mennyiség felső határát jelentő tö- anyagok vonatkozásában a jogalkalmazó számára nem meget kábítószerenként, és a jelentős mennyiség alsó vagy kizárólag önkényesen értelmezhető rendelkezést határát ennek szorzatában rögzítette a jogszabály. A tartalmaz”.34 Az indítványok rögzítik, hogy valamen�- jogalkotó elképzelése szerint az új szabályozásban ki- nyi kábítószer vonatkozásában szükséges a csekély, emelt kábítószerek mintegy 99%-ban lefedték az elő- jelentős és különösen jelentős mennyiségnek megfe- forduló kábítószerfajtákat. Az ezen a körön kívül eső lelő tömeg jogalkotó általi pontos meghatározása, en- kábítószerek esetében a törvény egy megfeleltetési nek hiányában a „hozzá nem szokott fogyasztó” és az módszert alakított ki: a morfinb­ ázis élettani hatásához „átlagos hatásos adag” fogalmakat kellett volna értel- viszonyította a kérdéses kábítószer élettani hatását. Vé- meznie a jogalkotónak. Az indítványok érvelése sze- gül a jogalkotó azzal is számolt, hogy a kannabisz nö- rint a jogalkalmazó orvos szakértő kirendelésével ha- vény esetén a hatóanyag-tartalom a fejlettségi fázishoz tározhatja meg a jogszabályhely pontos tartalmát, de képest változó, ezért a növények egyedszámával defi- „a jogalkalmazó nem alkothat jogszabályt, a szakértők niálta a mennyiségi határokat.30 pedig vitatják esetleges kompetenciájukat”.35 További probléma, hogy a bíróság nem tudja meghatározni, ki A Btk. hatálybalépésével a szabályozás alapkoncep- tekinthető hozzá nem szokott fogyasztónak: a vád tár- ciója nem változott, de a nem tömegalapon szabályo- gyává tett szerhez hozzá nem szokott vagy a kábító- zott kábítószerek esetében a jogalkotó szakított a szerhez általánosságban hozzá nem szokott fogyasztó. morfinbázishoz viszonyított számítási móddal. Ennek Azt sem lehet meghatározni, hogy mi tekinthető hoz- oka az volt a miniszteri indokolás szerint, hogy a „szak- zászokásnak, az azonos-e a korábbi kábítószer-függő- értői szerv szerint ez a »kötelező átváltás« bizonytalan séggel, mik az ismérvei, mint ahogy azt sem, hogy mi jogalkalmazói gyakorlatot eredményez”.31 Az új szabá- az átlagos hatásos adag: a fogyasztó által megvásárolt lyozás szerint a nem tömegalapon szabályozott kábí- egyszeri adag vagy ennek a tiszta hatóanyag-tartalma, tószer csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag- továbbá az sem, hogy a kábítószer-használat melyik tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatá- módját kell figyelembe venni. Ezen adatok hiányában sos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg. a jogalkalmazó kénytelen jelenleg önkényesen az egy- szeri adag bázisformában megadott tiszta hatóanyag- A hatályos szabályozás tartalmával számolni, mert ez a terhelt számára ked- alkotmányossági vizsgálata vezőbb. De mivel ez nem szerepel a Btk. 461. § (4) be- kezdésében, ez a joggyakorlat jogalkotásnak minősül. Mivel a jogalkotó semmilyen támpontot nem adott a Az indítványozók szerint rendkívül aggályos, hogy a jogalkalmazónak az új norma értelmezéséhez, annak Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (továbbiakban: hatálybalépését követően a bírói gyakorlat rendkívüli NSZKK) nem adott ki ajánlást, ezért a szakértők az in- bizonytalanságot mutatott. A problémát súlyosbította, terneten hozzáférhető ajánlásokból dolgoznak, ame- lyek vagy illegális terjesztők weboldalai, vagy olyan oldalak, ahol a fogyasztók egymással osztják meg ta- 32  A lefoglalások számának 2009–2018 közötti alakulását lásd Nemzeti 27  Karsai (26. lj.) 201–202., Frech Ágnes: Jogalkotás és jogalkalmazás In Drog Fókuszpont „2019. éves jelentés az EMCDDA számára” drog fokusz pont. Felvinczi Katalin – Nyírády Adrienn (szerk.): Drog politika számokban hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2019_HU.pdf 175. (L’Harmattan, Budapest, 2009) 293. 33  Az indítvány érvelését a határozatot hozó bíró szakmai elemzés formá- 28  A bírálatokra részletesen lásd Ritter Ildikó: (T)örvény. A kábítószerrel való jában részletesebben is bemutatta: Darvasi Szilvia: A kábítószer mennyiségé- visszaélés büntetőjogi megítélésének hatásvizsgálata – 1999. március 1. után (L’Harmattan, nek meghatározása – alapjogi aggályok a Btk. 461. § (4) bekezdésében írt ren- Budapest, 2003) 37., 67. delkezéssel kapcsolatban www.mabie.hu/attachments/article/151/kábítószer- 29  A Btké. módosításai közül kiemelendő a 2010. évi CLXI. törvény, amely mennyisége-cikk.pdf 2011. január 1-jei hatállyal új kábítószereket vett fel a tömegalapon szabályo- 34  Pécsi Törvényszék 15.B.233/2016/35-II. számú végzése (továbbiakban: zott kábítószerek listájára. A 2011. évi CL. törvény 2012. január 1-jei hatállyal AB Indítvány) 2. oldal 8. bekezdés public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c9fae8fc3fb bevezette a delta-9-THC-tartalmú kábítószerek hatóanyag-tartalmának szá- a188fc12580f20058dbb1/$FILE/III_668_0_2017_ind%C3%ADtv%C3%A1ny_ mítására a totál-THC-t. anonimiz%C3%A1lt.pdf Mivel a másik két indítványozó lényegében szó szerint 30  1998. évi LXXXVII. törvény indokolása a büntető jogszabályok módo- átvette a Pécsi Törvényszék érvelését, és eltérés kizárólag az előttük folyamat- 42 sításáról, 83 §-hoz fűzött indokolás, uj.jogtar.hu/#doc/db/4/id/99800087.TVI/ ban levő ügy tényei tekintetében látható, az indítványok tartalmát az első in- lr/83/ dítvány szövegének idézésével mutatom be. 31  Lásd 2. lj. 35  AB Indítvány 3. oldal 6. bekezdés.

pasztalataikat. A tisztességes eljárás követelményével újonnan megjelent kábítószerekre szintén absztrakt Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám nem fér össze, hogy a bíróság a terhelt bűnösségét mérce vonatkozott: az adott szer élettani hatásának a olyan szakértői véleményre alapítsa, amely az interne- morfinbázis élettani hatására történő átváltása, ame- 43 ten hozzáférhető ajánlásokon alapszik. lyet éppen a szakértői szerv javaslatára változtatott meg a jogalkotó. Összességében az indítványozók azt állapították meg, hogy a jogalkalmazás esetleges: nem kiszámít- Az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra, hogy ható, hogy egy adott lefoglalt mennyiség megyénként/ a támadott rendelkezés alkalmazása különleges szak- szakértőként hogyan minősülhet. Ezért a támadott értelmet is megkíván. A jogalkalmazónak minden jogi norma sérti a jogbiztonság elvét, a hatalommeg- esetben szakértőt kell igénybe vennie annak megálla- osztás elvét, a bírói jogértelmezésre vonatkozó köve- pításához, hogy az adott ügyben fennállnak-e, ha igen, telményeket, valamint az érintettek tisztességes bíró- milyen mértékben a kifogásolt fogalom elemeit alátá- sági eljáráshoz való jogát, vagyis ellentétes az Alaptör- masztó tények. Vagyis „a Btk. 461. § (4) bekezdésének vény B) cikk (1) bekezdésével, C) cikkével, XV. cikké- jogalkalmazói értelmezéséhez az ügyben kirendelt vel, XXVIII. cikkével és 28. cikkével. szakértő(k) véleménye biztosítja a természettudomá- nyos megalapozást”.38 A szakértők és a bíróság közötti Az Alkotmánybíróság felkérésére igazságügyi mi- kompetenciamegoszlást az Alkotmánybíróság a követ- niszter is kifejtette álláspontját (továbbiakban: amicus kező szerint rögzítette: az orvos szakértő szolgáltathat curiae): a „hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatá- adatot a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos sos adagja” fordulat természettudományos megalapo- adagjára vonatkozóan, a mennyiségfogalom értelme- zása az igazságügyi orvos szakértő kompetenciájába zését azonban a bíróság végzi el. Ennek az értelmezés- tartozik. A vitatott értelmező rendelkezés az illetékes nek az alapja, hogy szakértői intézet által javasolt fogalom, amelynek célja egy olyan rendelkezés megalkotása volt, amely kellően „[...] az általános – és átlagot középpontba állító – absztrakt, azaz nem az adott elkövető vagy valamely megfogalmazással válik a mennyiség-meghatározás konkrét fogyasztó személyétől függ a kábítószer pon- objektívvé, hiszen a kábítószer mennyisége nem a tos mennyiségének meghatározása. A fogalomból meg- konkrét elkövető személy tulajdonságaitól, a kábí- állapítható, hogy olyan nem konkrétan beazonosítható tószer konkrét használati módjától függ. Az Alkot- személyről van szó, aki nem szokott hozzá általában a mánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az kábítószerhez. Az átlagos hatásos adag pedig egy or- »átlagos hatásos adag« nyilvánvalóan az adott szer vos-, egészségügy-statisztikai szempontból átlagos sú- lehetséges felhasználási módjait számba vevő, átla- lyú és magasságú, egészséges emberre pszichoaktív gos testfelépítésű személyre gyakorolt hatást a maga hatást kifejtő mennyiséget jelenthet. A miniszter rá- absztraktságában meghatározó mérce [...].”39 mutatott arra, hogy amennyiben az indítványozó által A generálklauzulákkal történő szabályozásról az Al- kifogásolt fogalmak valóban eltérő szakértői vélemé- kotmánybíróság azt rögzítette, hogy sokszor éppen nyek elkészítéséhez vezetnek, úgy elsősorban az az általános jellegű – és nem a részletező – szabályo- NSZKK-nál célszerű ajánlás vagy módszertani levél zás segíti elő a jogbiztonságot. Bizonyos, folytonos kiadását, eltérő joggyakorlat kialakulása esetén pedig változásnak kitett életviszonyok, körülmények kime- a Kúria jogértelmezését kezdeményezni.36 rítő vagy túlzottan konkrét szabályozása következté- ben előfordulhat, hogy a jogszabály hatályát olyan Az Alkotmánybíróság a 3284/2017. (XI. 14.) AB ha- helyzetekre is ki kell terjeszteni, amelyre a jogalkotó tározatban (továbbiakban: Abh.)37 a bírói kezdeménye- esetleg nem gondolhatott, ez pedig a sorozatos jogsza- zéseket elutasította. bályváltozások kényszere folytán veszélyt jelentene a jogbiztonságra. A jogalkotói cél is az volt, hogy egy A szabályozás mögött meghúzódó jogalkotói indo- univerzálisan használható mérce használatával ne kell- kokat vizsgálva az Alkotmánybíróság abból indult ki, jen a tömegalapon szabályozott kábítószerek listáját hogy a Btk. 461. § (1) bekezdésében nevesített kábító- módosítani. szerek esetében nem volt akadálya annak, hogy a men�- Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a vizsgált nyiségüket a jogalkotó számszerűsítse, figyelemmel norma nem eleve értelmezhetetlen, hiszen olyan fo- az olykor több évtizedes – a kábítószerek esetén rele- galmakat használ, amelyek a szakértők és a bíróságok vanciával bíró szakértői vélemények által is alakított – számára megfelelően értelmezhetők. A támadott jog- joggyakorlatra. A felsorolásban nem szereplő kábító- szabályi rendelkezés megfogalmazási módja nem gátja szerek mennyiségmeghatározása esetében a jogalkotó annak, hogy a jogalkotó által részletesen meg nem ha- a támadott jogszabályban egy olyan absztrakt mércét tározott fogalmakat a jogalkalmazók – figyelemmel a alkotott, amelynek célja, hogy a különböző típusú és természettudományos megalapozást szolgáló szakvé- összetételű kábítószerek mindegyike esetén általáno- leményben foglaltakra – tartalommal töltsék ki, illetve san alkalmazható legyen. Ez a törekvés nem ismeret- értelmezzék. Nem jelenti a jogbiztonság sérelmét ön- len, ugyanis a régi Btk. sem rendelt pontos tömeget magában az, ha egy, a jogalkotó által újonnan megal- valamennyi kábítószerhez, a ritkábban előforduló vagy 38  Abh. (37. lj.) 1692. [31] bekezdés. 36  Igazságügy Miniszter XX-AJFO/91/2017. 7. pont public.mkab.hu/dev/ 39  Abh. (37. lj.) 1693. [37] bekezdés. d ontesek .ns f/0/c 9fa e 8fc3f ba188fc1258 0f 20 058dbb1/$F I L E/I I I _ 668 _ 2017_ 7_ amicus%20curiae_anonim.pdf 37  ABH 2017, 1688.

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám kotott norma, fogalom értelmezésében kezdeti bizony- sítja a természettudományos megalapozást a norma talanság mutatkozik a jogalkalmazók részéről. értelmezéséhez.42 Azt azonban már nem tisztázta az Alkotmánybíróság, hogy milyen kompetenciam­ ego­ sz­ „A Kúria [...] feladata ugyanis, hogy a jogalkotó ál- lás mellett lehet biztosítani azt, hogy még a bíróság tal kodifikált fogalmak viszonylagos újdonságából értelmezze a jogot, de ahhoz meglegyen a szükséges fakadó jogbizonytalanságot a jogegység megte- „természettudományos megalapozás”. Nincs válasz remtése érdekében tett intézkedésekkel megszün- arra a kérdésre sem, hogy milyen tényeket kell szol- tesse. Annál is inkább, mert az Alkotmánybíróság gáltatnia a szakértőnek, márpedig könnyen belátható, a norma egyértelműségének, illetve határozottsá- hogy a szakértő akkor látja el megfelelően a feladatát, gának vizsgálata során mindig nagy jelentőséget ha egy pontos tömegértéket közöl. Ehhez pedig ismer- tulajdonított annak, hogy a vizsgált rendelkezéssel nie kell mind a „hozzá nem szokott fogyasztó”, mind kapcsolatban a kialakult és megszilárdult bírói az „átlagos hatásos adag” fogalmak tartalmát. Tehát gyakorlat milyen értelmezést kapcsol az adott jog- előbb kell a bíróságnak értelmeznie ezeket a fogalma- szabályhoz.”40 kat, és csak utána tud a szakértő megalapozott véle- Az Alkotmánybíróság a szakértői bizonytalanságokat ményt adni. A másik megoldás az, hogy a szakértő sem látta a norma alkotmányosságára kiható problémá- maga tölti meg tartalommal a vitatott fogalmakat, eb- nak: a szakértői kérdések megválaszolásánál a bizony- ben az esetben viszont alaposnak tűnik az indítványok talanság nem a norma határozatlanságából, hanem ab- azon kifogása, hogy nem a bíróság, hanem a szakértők ból fakad, hogy az újonnan megjelenő kábítószerek kénytelenek értelmezni a büntető anyagi jogi normát. hatásmechanizmusa nehezebben azonosítható. Ennek A jogalkotó ugyanúgy bízott abban, hogy természet- megfelelően általános gyakorlat, hogy a szakértők ré- tudományos módszerekkel ki lehet tölteni tartalom- széről a „hatásos adag” mennyiségi meghatározása adott mal az általa alkotott fogalmat, mind a Legfelsőbb Bí- esetben csak tág határok között történhet meg. A szak- róság a VI. BED és a 155. BK vélemény megalkotása- értői vélemények mikénti értékelése kapcsán az Alkot- kor.43 A történeti áttekintésből látható, hogy ez a sza- mánybíróság azt fejtette ki, hogy a vegyész szakértői és bályozási koncepció legfeljebb részsikerek elérése volt orvos szakértői vélemény – mivel különleges szakértel- alkalmas. met tételez fel – nem vethető el csupán azon az alapon, hogy azt a bíróság az általános élettapasztalattal ellen- Az Alkotmánybíróság érvelése szerint azért fogad- tétesnek véli. Ha a bíróság nem találja kétséget kizáróan ható el a generálklauzulával való szabályozás, mert a bizonyítottnak a kábítószer mennyiségének jelentős folytonos változásoknak kitett életviszonyok szabá- vagy különösen jelentős mértékét, az in dubio pro reo lyozásában ezzel, nem pedig a norma folyamatos vál- elv alapján csak az aggálytalanul megállapítható men�- toztatásával érvényesíthető a jogbiztonság.44 Ez az ér- nyiségű kábítószer alapján minősülő bűncselekmény- velés megállja a helyét, azonban a felvázolt veszélyek ben állapíthatja meg a terhelt bűnösségét.41 a kérdéses életviszony esetében nem azonosíthatók. Végigtekintve az Abh.-n szembetűnő, hogy az Alkot- Nem arról van szó ugyanis, hogy a csekély mennyiség mánybíróság az igazságügyi miniszter jogértelmezé- felső határa az egyes kábítószereknél folyamatosan sét tükröző amicus curiae több érvét is kritika nélkül változhat, hanem arról, hogy újonnan megjelent sze- átvette annak ellenére, hogy alappal vitatható – vagy rek kerülhetnek fel a törvényi listára. Nem látszik a legalábbis részletesebb kifejtést igénylő – kijelentések jogbiztonságot fenyegető veszély a folyamatos módo- olvashatók abban. Ilyen elsősorban az az érv, amely sítások folytán, hiszen a korábbi normaszöveg válto- szerint a kifogásolt normaszöveg a szakértői szerv ja- zatlan, a lista rendszeres bővítése a korábbi szöveggel vaslatán alapul. Azt, hogy melyik ez a szakértői szerv rendezett életviszonyokra nincs kihatással. és pontosan mi volt a javaslata, sem az amicus curiae, sem az Alkotmánybíróság határozata nem részletezi, Az Alkotmánybíróság az indítványokban felvetett de az még a Btk. miniszteri indokolásából sem derül jogértelmezési kérdések egy részére választ adott az- ki. Ez utóbbi nem is tartalmaz arra utalást, hogy az új zal, hogy megfogalmazott három tételmondatot: 1. a normaszöveg bármilyen formában szakértői megala- „hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja” pozást kapott volna, csupán azt tartalmazza, hogy a az adott kábítószer lehetséges felhasználási módjait régi Btk. morfinbázisra történő átváltási rendszerét számba vevő, átlagos testfelépítésű személyre gyako- kritizálta a „szakértői szerv”. Ilyen formában a szakér- rolt hatást meghatározó mérce; 2. mivel az újonnan tői szerv javaslatára való hivatkozás csupán egy valódi megjelenő kábítószerek hatásmechanizmusa nehezeb- tartalom nélküli tekintélyelvű érv, amely azonban a ben azonosítható, a szakértők részéről a „hatásos adag” kérdéses normaszöveg pontos értelmezését nem moz- meghatározása tág határok között történhet meg; 3. dítja elő. ha a bíróság nem találja kétséget kizáróan bizonyított- Szintén az amicus curiae szóhasználata köszön vis�- nak a kábítószer mennyiségének jelentős vagy külö- sza az alkotmánybírósági érvelés azon részében, ahol nösen jelentős mértékét, az in dubio pro reo elv alap- azt fejti ki az Abh., hogy a szakértők véleménye bizto- ján csak az aggálytalanul megállapítható mennyiségű 44 40  Abh. (37. lj.) 1693. [42] bekezdés. 42  Lásd 38. lj. 41  Abh. (37. lj.) 1694. [45] bekezdés. 43  Lásd 5. és 15. lj. 44  Abh. (37. lj.) 1692. [34] bekezdés.

kábítószer alapján minősülő bűncselekményben álla- iránymutatása különösebb problémát okozott volna. Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám píthatja meg a terhelt bűnösségét. Hasonló következtetés vonható le Dénes Balázsnak a régi Btk. 1998. évi módosításával kapcsolatos vélemé- 45 Ezekkel a megállapításokkal egyetértve komoly hi- nyéből. A szerző az akkor hatályos szabályozást annyi ányosságnak tartom, hogy az indítványok által a „hozzá kritikával illeti, hogy kollégiumi vélemény, nem pedig nem szokott fogyasztó” fogalma kapcsán felvetett ag- jogszabály szabályozza a kérdést, ami sérti a jogbiz- gályokkal nem foglalkozik a határozat. A határozat tonságot és a jogegyenlőséget.47 Karsai Krisztina eh- azon megállapításából, amely szerint „az általános – és hez azt tette hozzá, hogy a kollégiumi állásfoglalás átlagot középpontba állító – megfogalmazással válik alapján a szakértők gyakorlatában kialakult standard a mennyiségmeghatározás objektívvé” arra lehet kö- értékek határozzák meg a csekély és jelentős mennyi- vetkeztetni, hogy az Alkotmánybíróság e körben is ségeket, ami tovább lazítja a nullum crimen sine lege egyetértett az igazságügyi miniszter álláspontjával. elvét.48 Márpedig az amicus curiae szerint a kifogásolt foga- lom konkrétan a nem beazonosítható, általában a ká- Az indítványok által felvetett problémák fennma- bítószerhez hozzá nem szokott és orvos/egészségügyi- radó részével még csak érintőlegesen sem foglalkozott statisztikai szempontból átlagos tömegű, magasságú, a határozat – azonban ez nem feltétlen hiba. Ugyanis egészséges emberre pszichoaktív hatást kifejtő men�- az indítványok legnagyobb hiányossága, hogy nem nyiséget jelent. Ezt a következtetést alátámasztja a tudtak a vizsgált norma alaptörvény-ellenessége mel- rendszertani értelmezés: a kábítószer-kereskedelemet lett érdemi érveket felsorakoztatni, valójában csak és a kábítószer birtoklását az egészséget veszélyeztető felvetették az értelmezést igénylő kérdéseket, illetve bűncselekmények között helyezte el a jogalkotó, jogi utaltak arra, hogy milyen lenne az ideális szabályozás. tárgya az emberi egészség. Ebből következően a mérce Azt egyik indítvány sem mutatta be, hogy miért nem az egészséges, vagyis nem droghasználó személy. lehet jogértelmezéssel megoldani a felmerült problé- mákat. Az indítványokból az tűnik ki, hogy a megol- Az indítványok kifogásolták azt is, hogy a Btk. szö- dást a bíróságok a szakértőkre hárítják, és még csak vege alapján nem dönthető el, hogy a „hozzászokás” kísérletet sem tettek arra, hogy a kérdéses fogalmak azonos-e az 1978. évi Btk. 282/C. §-ában szereplő kábí- értelmezésével a szakértők tevékenységét behatárol- tószer-függőséggel.45 Ez azért nem lehet alapos kifogás, ják. Márpedig régóta érvényesülő elv, hogy elsősorban mert a hozzászokás és a kábítószer-függőség közötti nem szakértői, hanem jogi kérdés az, hogy a kábító- különbségeket a bírói gyakorlat a kábítószerfüggő el- szer jelentős mennyiségű-e (BH 1991.55.). követő kapcsán már a régi Btk. hatálya alatt feltárta: a Fővárosi Ítélőtábla 2/2004. (VI. 16.) kollégiumi állás- Az azonban kritizálható, hogy az Alkotmánybíróság foglalása a kábítószer-függőség fogalmi meghatározása a vitatott fogalom értelmezését csak félig végezte el: körében az Egészségügyi Világszervezet klasszifikáció­ a „hozzá nem szokott fogyasztó” értelmezése kiolvas- jára hivatkozással különböztette meg a hozzászokást a ható a határozatból, az „átlagos hatásos adag” fogalom- függőségtől. Az állásfoglalásban foglaltak a bírói gya- mal azonban az Abh. nem foglalkozik érdemben. Eb- korlatban következetesen érvényesültek. ben a tekintetben az indítványoknak nem alapos azon kifogása, amely szerint nem dönthető el, hogy ez a A „hozzá nem szokott fogyasztó” fogalom értelme- fogyasztó által megvásárolt egyszeri adag vagy ennek zése azért sem jelenthet megoldhatatlan jogértelme- a tiszta hatóanyag-tartalma az irányadó. A Btk. rend- zési problémát, mert azt – ahogy a történeti áttekin- szerében mind a kábítószerek, mind az új pszichoak- tésben bemutattam – nem a Btk. vezette be a bünte- tív anyagok esetében kizárólag a tiszta hatóanyag-tar- tőjog fogalomrendszerébe. A szabályozás legalábbis talom lehet a számítás alapja. Nyilvánvaló, hogy a kér- részben visszatért BK 155. számú kollégiumi állásfog- déses norma esetében sem választott más megoldást laláshoz, amely azt mondta ki, hogy „[m]ind a gyógy- a jogalkotó. Az amicus curiae sem foglalkozik részle- szerként alkalmazott, mind a gyógyászatban nem hasz- tesen a kérdéssel, csupán arra utal, hogy a pszichoak- nálatos (gyógyszerként fel nem írható) kábítószerek- tív hatást kiváltó mennyiségről van szó. Az Abh. annyi nél természettudományos módszerekkel megállapít- eligazítást ad, hogy az adott kábítószer valamennyi ható és az igazságügyi orvos szakértői gyakorlatban lehetséges felhasználási módját számba kell venni, ami általánosan elfogadott alapegység egy-egy kábítószer- választ ad az indítványok erre irányuló kérdésére. nek a hozzá nem szokott fogyasztóra vonatkoztatott halálos (letális) adagja”. Arra is utaltam már, hogy bár Az Alkotmánybíróság nem foglalkozott az indítvá- a bírói és a szakértői gyakorlat már ebben az időben nyok azon kifogásával sem, amely szerint a tisztességes sem volt teljesen egységes, a korabeli, vagyis 1995 és eljárás követelményével nem fér össze az, hogy a szak- 1999 közötti jogfejlődést és bírósági gyakorlatot értők az interneten hozzáférhető ajánlásokból dolgoz- elemző tanulmányok46 nem jelezték, hogy a szakértők nak. Az indítványok nem fejtették ki részletesen, hogy vagy a bíróságok számára a kollégiumi állásfoglalás a vitatott szakértői módszer és a tisztességes eljárás kö- vetelménye között milyen összefüggés van. Az Alkot- 45  AB Indítvány 3. oldal 9. bekezdés. mánybíróság nyilvánvalóan nem látta ezt az összefüg- 46  Frech Ágnes: Kábítószerügyek a magyar bírói gyakorlatban Belüg yi Szemle 1997/11. 66–67., Kóti Réka Ágnes: A jogalkalmazás kérdőjelei a kábítószer- 47  Dénes Balázs: Ártalomnövelő drogpolitika Fundamentum 1998/4. 130. problémával kapcsolatos kriminálpolitikában Iustum Aequum Salutare 2008/3. 48  Karsai (26. lj.) 202. 155-57., Frech (27. lj.). 292–294., Rupa (16. lj.) 154–156., Csík (1. lj.) 140.

gést, ellenkező esetben részletes érvelést vezetett volna hető, a bírói gyakorlat elsődleges forrásának tekint- elő ebben a kérdésben is. Ez a visszafogottság helyesel- hető határozatok elemzése. hető, mivel a szakértői módszer megválasztása a szak- A határozatok kigyűjtése szabadszöveges kereséssel értő felelőssége, a jogalkalmazónak rendkívül szűk történt. Ennek az alapvető indoka az volt, hogy az al- körben van lehetősége azt alappal kritizálni. kalmazott jogszabályhelynél a Btk. 461. §-ára való szű- Összességében az Alkotmánybíróság részben értel- rés nem tudta volna kiszűrni azokat az ügyeket, ahol mezte a „hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos tömegalapon szabályozott kábítószer volt az ügy tár- adagja” fogalmat, azonban a gyakorlatban felmerült gya. Ezenkívül a tapasztalatok azt mutatják, hogy az kérdések nagy részére nem adott választ. Az Abh. jogi értelmező rendelkezések hivatkozását mind a határo- érvelése azokban a részekben is felületes, amely ér- zatokban, mind az anonimizálás során igen felülete- demi jogértelmezést tartalmaz, így a határozat ugyan sen kezelik a bíróságok. A keresőkifejezések a „hozzá valamelyest alkalmas a joggyakorlat orientálására, a nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja” kifeje- probléma rendezésére nem ad megfelelő alapot. A ta- zés különböző részei, variációi voltak, valamint a „Btk. Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám nulmány következő részében azt mutatom be, hogy 461. § (4) bekezdés” kifejezés. Összesen 44 elsőfokú az egyedi ügyekben hozott határozatok mennyiben ítéletet sikerült ezzel a módszerrel kigyűjteni, ame- felelnek meg az Alkotmánybíróság jogértelmezésének, lyekhez társultak a másodfokú határozatok is. illetve hogy a bírói gyakorlat választ talált-e az indít- Maguk a szakértői vélemények ezzel a módszerrel ványok által felvetett valamennyi kérdésre. nem kutathatók, hiszen a Be. nem írja elő a teljes szak- értői vélemény beemelését az ügydöntő határozatba. A határozatelemzés Ezért a vizsgálat azon része nem feltétlenül teljes, eredményei amely a szakértői módszert és a szakértők által vizs- gált adatokat elemzi. Ezzel együtt fontos megállapítá- sok tehetők ezzel a módszerrel, hiszen a bíró mindig azokat a részeket emeli ki egy-egy bizonyítási eszköz- A minta ből, amelyek az ügy eldöntéséhez hozzá tudnak járulni. Így ha egy-egy hivatkozás hiányos is, azt megmutatja, A határozatokat a Bírósági Határozatok Gyűjteményé- hogy a bíróságok milyen adatokat várnak el a szakér- ből válogattam le, ahol valamennyi olyan ügyben szü- tői vélemények megalapozottságához. letett ügydöntő határozat szerepel, amely ítélőtáblán vagy a Kúrián fejeződött be jogerősen. Ez azzal a hát- Általános tapasztalatok ránnyal jár, hogy a legnagyobb mennyiségben előfor- duló ügyek, vagyis a helyi bíróság hatáskörébe tartozó Az ítéletek áttekintése alapján az látható, hogy a bíró- ügyek nem vizsgálhatók. Ezt a hátrányt ellensúlyozza ságok nagyon ritkán vezetnek le absztrakt, az ügy konk- az a tény, hogy a törvényszéki hatáskörbe tartozó rét jellemzőitől elszakítható és így más ügyben is fel- ügyek tekintetében a határozattár teljes körű, így a használható jogértelmezést. Elvi iránymutatást főleg a mintavételi kérdésekkel nem kellett foglalkozni, to- másodfokú bíróságoktól várhatnánk, ehhez képest a vábbá hogy a törvényszékek – tárgyi vagy személyi 44 ügyből csupán 12 olyan volt, ahol a másodfokú ha- összefüggés okán – nemritkán eljárnak helyi bírósági tározat érdemben hozzátett az elsőfokú bíróság jogi hatáskörbe tartozó ügyekben is. Azért is lehet a tör- érveléséhez, de ezek közül is hét kizárólag az elsőfokú vényszéki ügyeken keresztül az országos gyakorlatot ítélet kelte után megváltozott normaszövegből követ- vizsgálni, mert ezeknek az ügyeknek a tárgyi súlya kező kérdésekkel, elsősorban a Btk. 2. §-ának alkalma- olyan mértékű, ami a mennyiségi kérdéseknek rend- zásával foglalkozott. Ezzel összefüggésben az is megál- kívül nagy súlyt ad. Elég arra utalni, hogy a jelentős lapítható, hogy a másodfokú bíróságok kizárólag akkor mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bün- bírálták felül az elsőfokú ítéleteknek a mennyiségi ha- tetési tételkerete 5 évtől 20 évig terjedő, vagy élet- tárra vonatkozó rendelkezését, ha a törvény változása fogytig tartó szabadságvesztés, az alapeset büntetési folytán már a Btk.-ban írt mennyiségi határ alkalmazá- tételkerete pedig „csupán” 2 évtől 8 évig terjed. Tehát sát látták indokoltnak. Olyan ügy nem volt, ahol a má- a védelem már azzal is nagy eredményt tud elérni, ha sodfokú bíróság az orvos szakértői bizonyítás eredmé- a jelentős mennyiségre felajánlott bizonyítás eredmé- nyét illetően helyezkedett volna eltérő álláspontra. Ez nyét kétségessé tudja tenni. További érv a törvényszéki egyrészt arra utal, hogy az ítélőtáblák elfogadják a tör- ügyek vizsgálata mellett, hogy a fellebbezés folytán vényszékek értékelő tevékenységét, másrészt viszont eljáró ítélőtáblák az egész régió, vagyis több megye több ítélőtábla ugyanarra a kábítószerre eltérő men�- gyakorlatát tudják befolyásolni, így alappal feltételez- nyiségi határokat állapított meg. Ez a hozzáállás az íté- hető, hogy az ítélőtáblai gyakorlat a helyi bíróságokon lőtáblák részéről különösen azért kritizálható, mert egy is irányadó. Az ítélőtáblai a döntések már csak azért közismerten bizonytalan helyzetben az alsóbíróságok is alkalmasabbak a gyakorlat orientálására, mert ezek joggal várnak iránymutatást a fellebbviteli bíróságtól. – szemben a törvényszéken jogerőre emelkedett ha- Ezt az elmúlt években nem hogy nem kapták meg, de 46 tározatokkal – egy nyilvános adatbázisban elérhetők. több esetben maguk az ítélőtáblák is egymásnak ellent- Márpedig a célom a közzétett, így bárki számára elér- mondó döntéseket hoztak.

Sok esetben az elsőfokú bíróságok sem fejtették ki átlagos hatásos adagjára, és a bíróságok túlnyomórészt Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám részletesen, milyen megfontolások alapján fogadták el az intervallum felső értékével számoltak az in dubio a szakértői véleményeket: 17 ítéletben nincs semmilyen pro reo elvére figyelemmel. Egy olyan ügy volt, ahol 47 indokolás, csupán rögzíti a bíróság, hogy a szakértői a bíróság a vádlottra kedvezőtlenebb adatot fogadta vélemény alapján állapította meg a vonatkozó tényeket el, de ennek részletes indokát adta. Több esetben a az ítéletben, de volt olyan ítélet is, amelyben még ez a bíróság nem foglalt állást abban, hogy a szakértő által tény sem került rögzítésre (Kecskeméti Törvényszék megadott intervallum melyik értékét tekinti irányadó- 2.B.27/2017/38.). Ez az eljárás olyan szakértői vélemé- nak. Az ügyek egy részében erre az volt a magyarázat, nyek esetében, amelynél a szakértői módszerek, vizs- hogy más kábítószerek is megjelentek elkövetési tárgy- gálatok, eljárások problémamentesek, nem kifogásol- ként, amelyre pontos mennyiségi határok voltak meg- ható.49 Így például – maradva a kábítószerrel kapcsola- állapíthatók, és a kétséges mennyiségű kábítószer a tos bűncselekményeknél – nem elvárás, hogy a minősítést nem befolyásolta volna. De voltak olyan toxikológus szakértőnek a biológiai minta vizsgálatáról ügyek is, ahol a bíróság ezzel a kérdéssel egyáltalán adott véleményét, vagy a vegyész szakértőnek a lefog- nem foglalkozott, ami komoly indokolási hiányosság. lalt anyag vizsgálatáról adott véleményét részletesen elemezze a bíróság az ítéletben. De a mennyiségi meg- Több esetben a bíróság azt a praktikus, de kevéssé határozás körüli bizonytalanságok miatt elvárható perrendszerű megoldást választotta, hogy az eljárás so- lenne, hogy a bíróság részletes indokolást adjon. rán beszerzett, eltérő adatokat tartalmazó szakvélemé- nyek közül a vádlottra kedvezőbbet vette alapul. Egyet- Annak ellenére, hogy az alkotmánybírósági indít- len ítélet foglalkozott ennek a megoldásnak a magya- ványok hosszasan elemzik a szakértői módszerekkel rázatával: a Szegedi Törvényszék 1.B.833/2016/82. kapcsolatos problémákat, a 44 ügyből csupán nyolc- számú ítélete szerint az eltérő tartalmú szakvéleményt ban került kirendelésre második szakértő. Ez azt mu- adó szakértők azt fejtették ki a tárgyaláson, hogy mivel tatja, hogy a bíróságok túlnyomórészt elfogadták a a pentedron egyszeri dózisának tényleges értékelésére nyomozás során kirendelt szakértő véleményét. Nem és meghatározására természettudományos bizonyíték így történt a Miskolci Törvényszék 6.B.30/2016. számú nincs, a szakértők között eltérő álláspontok vannak. ügyében, ahol a szakértői vélemény értékelése során Ezért a bíróság úgy foglalt állást, hogy egy újabb szak- olyan mértékben volt bizonytalan a bíróság, hogy vé- értő kirendelésétől sem várható eredmény, így a vád- gül öt szakértői vélemény adatait kellett összevetnie lottakra kedvezőbb szakvéleményt fogadta el. Ez a gya- az ítéletben. Az ügyben az elkövetési tárgy AB-CHMINACA korlat lehet célszerű és így indokolható, de eljárásjogi nevű szintetikus kannabinoid volt. A hozzá nem szo- szempontból aggályos. Az elvileg nem fordulhat elő, kott fogyasztó átlagos hatásos adagját az első szakértő hogy ugyanarra a kérdésre, ugyanazon adatok alapján, 0,5-1 mg-ban, a második 20 mg-ban, a harmadik 15 ugyanazt a szakértői módszert alkalmazva két szakértő mg-ban, a negyedik 0,1–0,5 mg-ban, az ötödik szakér- eltérő választ adjon. Ha a szakvélemények tartalma el- tőként kirendelt Egészségügyi Tudományos Tanács térő, akkor legalább az egyik nem lehet aggálymentes. szakértői testülete 0,5–2 mg-ban véleményezte. Az A bíróságnak ebben a helyzetben az az elsődleges fel- ötödik szakértőt már az után rendelte ki a bíróság, adata, hogy az eltérés okait feltárja, megállapítsa, hogy hogy az előző négyet meghallgatta a tárgyaláson. A melyik szakértői vélemény szenved valamilyen hibá- szakértők párhuzamos meghallgatása abban a tekin- ban. A másik oldalról megvilágítva: ha az eltérés oka tetben eredményes volt, hogy a harmadik és a negye- ismert a bíró számára, és ez alapján az egyik érvényes dik szakértő megváltoztatta a véleményét, és egyetér- módszert alkalmazó szakvélemény megbízható megál- tett az első szakértővel. Ennek ellenére úgy döntött a lapítást tartalmaz, a másikról pedig tudható, hogy mi- bíróság, hogy bevon még egy szakértőt a korábbi szak- ért és mennyiben aggályos, úgy az adott tény megálla- vélemények felülvéleményezésére. Így a bíróság abba pításának nincs akadálya.50 a helyzetbe hozta magát, hogy nem tudta elfogadni azt az értéket, amit három szakértő egybehangzóan Több ügyben felmerült, hogy a vád tárgyát képező állapított meg, de a vádlottra legkedvezőbb értékkel kábítószert más ügyben már vizsgálta szakértő, esetleg sem számolhatott, hiszen egyik sem egyezett meg az a védelem által felkért, de az eljárásba formálisan be ETT állásfoglalásával. Végül az ítélőtábla oldotta meg nem vont szakértő is adott szakvéleményt. A bírói gya- a kérdést azzal, hogy az elsőfokú ítéletnek a szakvéle- korlat az ilyen szakvéleményeket okirati bizonyítékként mények elemzéséről szóló részét „pertörténeti átte- értékeli. A vizsgált problémakörben azért van nagyobb kintésnek” tekintette, ugyanis a másodfokú eljárás jelentősége ennek a kérdésnek, mert – szemben szinte idején hatályba lépett jogszabályváltozás folytán az minden más esettel – a szakvélemény tárgyát képező AB-CHMINACA-ra irányadó mennyiségi határokat a kérdés nem ügyspecifikus: egy adott kábítószernek ki- Btk. már tömegalapon szabályozta. zárólag egy átlagos hatásos adagja lehet, az nem függ a konkrét ügy semmilyen egyéb adatától. Ezért a szakvé- A szakvélemények szinte minden esetben egy inter- leményt alappal kérdőjelezheti meg egy másik ügyben vallumot adtak meg a hozzá nem szokott fogyasztó 50  Grósz Tamás: A bírói mérlegelés mikéntje ellentétes szakvélemények 49  A szakértői módszerek ilyen differenciálására lásd Erdei Árpád: Tény és esetén In Fazakas Marianna (szerk.): Jogi tanulmányok 2014 (ELTE Állam- és jog a szakvéleményben (KJK, Budapest, 1987) 146. Jogtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2014) 163.

Törvényszék 1. szakértő 2. szakértő 3. szakértő I. fok II. fok BKT 0,5–2 mg ADB-FUBINACA Btk. Btk. BKT ? Btk. Btk. Tatabánya –– 100 mg 100 mg Székesfehérvár 10–100 mg Btk. Btk. ? -- Veszprém 5 mg 5 mg 1–10 mg 0,5–1 mg Főváros 1 mg 1 mg Szolnok 0,5–1 mg –– ? Btk. Szeged 0,1–0,5 mg Btk. Pécs 0,1–0,5 mg AB-FUBINACA 1 mg 5 mg Pécs 5 mg Nyíregyháza 1–5 mg –– Btk. ? 0,05–0,25 mg 1 mg 1 mg Nyíregyháza AB-CHMINACA Tatabánya 1 mg 1 mg 1 mg Pécs 0,5–1 mg – 15 mg 15 mg Szeged 1 mg Btk. Btk. Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám 1–5 mg ?– Btk. 0,5 mg – 1 mg – ? 1 mg – 0,05–0,4 mg – –– MDMB-CHMICA –– 1–15 mg 0,1–15 mg –– ?– 1. táblázat: A szintetikus kannabinoidokra megállapított hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja beszerzett szakvélemény, hiszen a vizsgálat alapjául kell alkalmazni a Btk. 2. §-át. A tanulmány következő szolgáló adatoknak és a vizsgálat módszerének elvileg részében azt mutatom be, hogy ezekre a kérdésekre azonosnak kell lennie. A mintában szereplő ügyekben a vizsgált ügyekben milyen válaszokat adtak a bírósá- – ahol ez a probléma felmerült – a bíróság minden eset- gok, de előtte szükséges átfogóan értékelni a mennyi- ben bevonta okirati bizonyítékként a másik ügyben ségi határokra vonatkozó adatokat. beszerzett szakvéleményt, attól függetlenül, hogy a bí- róságnak volt hivatalos tudomása arról, vagy pedig a A hozzá nem szokott fogyasztó átlagos védelem csatolta be. A bíróság ezután érdemben vizs- hatásos adagjára adott szakértői gálta ezt a szakvéleményt is, arra nyilatkoztatta az előtte vélemények folyamatban levő ügyben eljárt szakértőt, és ezt köve- tően foglalt állást a szakvélemény elfogadhatóságáról. Összességében az látszik, hogy a bíróságok prakti- Az 1. táblázat a szintetikus kannabinoidokra, a 2. táblá- zat a dizájner stimulánsokra megállapított értékeket tar- kus alapon oldották meg a kérdést: különösebb indo- talmazzák.51 A táblázatok a hozzá nem szokott fogyasztó kolás nélkül lényegében bármilyen szakvéleményt átlagos hatásos adagját mutatják, tehát ezek azok az ér- megalapozottnak fogadtak el, és ezt az eljárást az in tékek, amelyek kiindulópontként szolgálnak a csekély dubio pro reo elvére hivatkozással tették törvényessé. mennyiség felső határának kiszámítása során. A tábláza- Ez a konkrét ügy elintézése szempontjából lehet jó tokban feltüntetett kábítószerek nagy részét jelenleg megoldás, de egymásnak merőben ellentmondó ítéle- már tömegalapon szabályozza a Btk. Ez azonban nem teket eredményezett. Így egy eleve bizonytalan hely- teszi szükségtelenné a vizsgálódást, hiszen ezek a kábí- zetben születtek nem összeegyeztethető tartalmú jog- tószerek legkorábban 2018. január 1-je óta szerepelnek erős ítéletek, ami most már fokozottabban veti fel a nevesítve a Btk.-ban, így jelenleg még nagy számban tár- felsőbírósági iránymutatás iránti igényt. Ezeknek a gyalnak olyan ügyeket a bíróságok, amelyek elkövetési hiányosságoknak is köszönhető, hogy több kérdés is ideje a korábbi szabályozás hatálya alá esik. Ezenkívül a nyitva maradt: 1. milyen adatokat kell alapul vennie a kutatás elsődleges célja nem a mennyiségi határok ki- szakértőnek, elfogadhatók-e a fogyasztói beszámolók; 2. a szakértő által megadott intervallum valamennyi eleme átlagos hatásos adagnak tekinthető-e, vagy szak- 51  A szakértők számozása nem feltétlenül az eljárásba bevont szakértők vélemény az elképzelhető legkisebb és legnagyobb számát mutatja, azt is feltüntettem, ha a szakértő módosított a véleményén, vagy ha okirati bizonyítékként vett figyelembe a bíróság más ügyben készült 48 dózist tartalmazza, amelyre aztán átlagot kell szá- szakértői véleményt vagy a védelem által becsatolt magánszakértői véleményt. molni; 3. ha az elbíráláskor már tömegalapon szabá- A „Btk.” érték azt mutatja, hogy a bíróság az elbíráláskor hatályos törvényt lyozza a Btk. az adott kábítószer mennyiségét, mikor alkalmazva a Btk.-ban rögzített tömeg alapján állapította meg a kábítószer mennyiségét.

Törvényszék 1. szakértő 2. szakértő 3. szakértő I. fok II. fok Büntetőjogi Szemle  2  020/2. szám α-PVP Pécs 5–45 mg – Btk. ? Pécs 5–45 mg 1–100 mg – ? ? Nyíregyháza 25–40 mg – – ? ? Nyíregyháza 15–40 mg – – ? 40 mg Miskolc 30 mg – Btk. Kecskemét 70 mg ? Btk. ? Kecskemét ? – – ? 10 mg 10 mg ? Főváros – – 10 mg ? Főváros 15–58 mg – ? 10–150 mg DMT ? Eger – – ? 100 mg Főváros 10–100 mg – – Btk. Főváros 10–20 mg 50 mg 100 mg Főváros 20–100 mg Pentedron – 20 mg 100 mg Főváros – 100 mg 150 mg Veszprém 15 mg – 150 mg Kecskemét 15 mg 10–100 mg – Btk. Btk. Kecskemét 100 mg 10–20 mg – 100 mg 100 mg Szolnok 50 mg – 50 mg 50 mg Nyíregyháza – – 50 mg 50 mg Szeged ? 100 mg 100 mg Szeged 10–100 mg – – 115 mg 10–100 mg – 70 mg ? BKT – – Btk. 70 mg BKT 70 mg – – 70 mg Balassagyarmat ? 80–150 mg – 50 mg Kaposvár 10–20 mg – 50 mg 50 mg Nyíregyháza 15–25 mg ? – 20 mg 50 mg Veszprém 1–12 mg 2C-B - 20 mg 20 mg Főváros 20 mg 5–50 mg ? 20 mg 20 mg 2–50 mg ? Győr 15–40 mg – – 20 mg ? 15–25 mg – 20 mg – ? ? – ? ? 7 mg 1–5 mg DOC 7 mg 1–7 mg 2. táblázat: A dizájner stimulánsokra megállapított hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja számítása, hanem annak vizsgálata volt, hogy a Btk. nem lehet egyértelműen megállapítani a bíróság dön- 49 461. § (4) bekezdésében írtak mennyire alkalmazhatók tésének ténybeli alapjait. A Budapest Környéki Tör- a gyakorlatban. Ha a mennyiségi határokat nagyobbrészt vényszék a 17.B.89/2017/34. számú ítéletben és a Szé- egységesen húzták meg a jogerős döntések, nincsenek kesfehérvári Törvényszék a 12.B.3/2018/30. számú olyan mértékű jogalkalmazási problémák, amelyeket az ítéletben nem tért ki a szakértői vélemények tartal- alkotmánybírósági indítványok állítottak. Ha viszont na- mára, a bíróság kizárólag a Btk. elbíráláskor hatályos gyobb számban tárhatók fel eltérő tartalmú döntések, szövege alapján járt el. A Szolnoki Törvényszék az azt mutatja, hogy a bírói gyakorlat még nem alakított 6.B.1381/2016/48. ítéletéből az AB-CHMINACA vonat- ki olyan értelmezési keretet, amelyben a szakértők meg- kozásában csak annyi derül ki, hogy két szakértő is felelően tudnak dolgozni. eljárt, akik eltérő véleményt adtak, majd a bíróság előtti meghallgatásuk során egyetértésre jutottak. A szintetikus kannabinoidok tekintetében lefolyta- A bíróság ennek ellenére nem döntötte el a mennyi- tott bizonyítási eljárások és ítéleti indokolások több ségi határt: „[...] az 1–5 mg-os egyszeri adag elfogad- olyan hiányosságban szenvednek, amelyek folytán

Büntetőjogi Szemle   2020/2. szám ható. Így a lefoglalt adag akár 1400 adagnak is megfe- lálkoztam, amely kritizálta volna a szakértői módszert, lel.” Hasonló problémát lehet feltárni a Pécsi Törvény- esetleg megjelölte volna, hogy milyen további vizsgá- szék 15.B.268/2017/71. számú ítéletében, ahol a tör- latokat kellett volna elvégezni. Így a bírósági határo- vényszék az elbíráláskor hatályos törvényben rögzített zatok közötti eltérések abban érhetők tetten, hogy mennyiségi határt alkalmazta, az ítélőtábla viszont az milyen szakértői módszert fogadtak el irányadónak. elkövetéskor hatályos törvény alapján járt el, a men�- A bíróságok részéről egységesen elfogadottnak tekin- nyiségi határokat azonban nem rögzítette. tendő vizsgálati módszerek voltak a 1. gyógyszerkísér- letek adatai, 2. klinikai adatok, 3. szakirodalom, 4. tu- A dizájner stimulánsok tekintetében még több bi- dományos konferenciák eredményei, 5. toxikológiai zonytalanság volt feltárható: az első- és másodfokú eseteknél mért vizelet- vagy vérkoncentráció, 6. fo- ítéleteknél szereplő kérdőjelek minden esetben azt gyasztási, beviteli módok elemzése, 7. enyhe, közepes, jelölik, amikor a határozatból nem volt kiolvasható, erősebb és nagyon erős hatás számszerűsítése, 8. az hogy a bíróság a szakértő(k) által megadott interval- adott kábítószer részletes kémiai és addiktológiai lum melyik értékét vette alapul. Ezek mellett megta- elemzése (összetétel, előállítási folyamat, szervezetre lálhatók azok a döntések is, amelyek határozott állás- gyakorolt hatás, függőségi potenciál, feketepiaci ki- pontot foglaltak el a mennyiségi határt illetően, de szerelés, adagolás stb.). ennek levezetése hiányzik az ítéletből. Így a Kecske- méti Törvényszék 2.B.490/2016/83. számú ítélete csak Több olyan ítélet is volt a mintában, amelyben a bí- a pentedron mennyiségét rögzíti és azt, hogy az a kü- róság által elfogadott szakértői módszer nem tűnik lönösen jelentős mennyiség 1,26-szorosa, de a számí- kellőképpen alaposnak. A Fővárosi Törvényszék a tás alapjául szolgáló tényekről nincs szó az ítéletben. 24.B.1535/2015/43. ítéletében kiemelte, hogy a szak- Az indokolási kötelezettséget komoly mértékben meg- értő – többek között – a „témában jártas személyekkel szegte a Fővárosi Törvényszék a 28.B.686/2018/42. való konzultációk” során nyert adatokat is felhasználta. számú ítéletben, amely csak annyit rögzít, hogy a vád- Ezzel a megoldással szemben kritikaként lehet meg- lottól „lefoglalt 2C-B tartalmú tabletták tiszta ható- fogalmazni, hogy elvileg maga a szakértő a témában anyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos jártas személy, ha nincs megfelelő szakértelme, akkor hatásos adagja 58,6-szeres mértékének felel meg, mely jeleznie kell a kompetenciahiányt a kirendelő hatóság a jelentős mennyiség alsó határát nem haladta meg, felé. Az idézett megoldás azért is kritizálható, mert a annak 41,8%-a”. Mivel az ítélet nem rögzíti a lefoglalt szakértő nem jelölt meg olyan objektív vizsgálati ered- kábítószer hatóanyag-tartalmát, az idézett értékekből ményt, amely ellenőrizhetővé tenné a véleményét. még csak vissza sem lehet számolni a mennyiségi ha- Hasonló hiány volt feltárható a Fővárosi Törvényszék tárra. Még ennél is nagyvonalúbban bánt az indoko- 24.B.1091/2017/84. számú ítéletében, ahol a szakértő lással a Kecskeméti Törvényszék a 2.B.27/2017/38. csupán a „szakmai tapasztalat alapján” adott véle- ményt, illetve a Kecskeméti Törvényszék 2.B.519/2016/ számú ítéletben, amelyben kizárólag a lefoglalt α-PVP 21. számú ítéletében, ahol a szakértői vélemény alap- ját a „szakértői gyakorlatban kidolgozott módszertan” hatóanyag-tartalmát rögzítette, még azzal is a másod- és a „szakértői tapasztalat” képezte.52 fokú bíróságnak kellett kiegészítenie a tényállást, hogy a lefoglalt kábítószer mennyisége csekély. Azonban A probléma nem új keletű: már a nyolcvanas évek- azzal már nem foglalkozott az Szegedi Ítélőtábla, hogy ben lefolytatott kutatások is jelezték, hogy a szakértők ezt a tényt milyen bizonyíték alapján rögzítette, illetve gyakran nem közlik az elvégzett vizsgálatokat, esetleg hogy mennyi a csekély mennyiség felső határa. csak általánosságban jelölik meg a módszert. Márpe- dig a szakértői vélemények csak akkor értékelhetők, A bírói gyakorlat bizonytalanságát jól mutatja az a ha az eredmény elérésének módszereit ellenőrizni le- Pécsi Törvényszék ítéleteiben rendre visszatérő meg- het, ennek pedig elemi feltétele, hogy a szakértő a állapítás, amely szerint a szakértő „ugyanolyan mód- kellő részletességgel ismertesse azokat.53 A történeti szerrel állapította meg a kábítószer mennyiségét, mint áttekintésnél már bemutatott, a VI. BED iránymuta- a többi ilyen kérdésben eljáró szakértő, és vizsgálati tása alapján 1990–1992 között készült szakértői véle- módszere teljesen megfelel az e körben kialakított or- ményeket elemző kutatás hasonló következtetésekre szágos orvos szakértői gyakorlatnak” (12.Fk.81/2016/ jutott: gyakran megtörténik, hogy a szakvélemény 123.), illetve „ajánlások hiányában más szakértőkkel nem jelöli meg a forrásokat, amelyek alapján a ható- anyag mennyiségét értékeli, a szakértők nem fordíta- együtt az AB-CHMINACA és az α-PVP esetében gyakor- nak gondot arra, hogy az összes mennyiségi értéket megadják. A 22 vizsgált szakvéleményből egyetlen latilag egyazon értékekkel számoltak” (15.B.268/2017/ 71.). A feldolgozott adatokból azonban jól látszik, hogy ez legfeljebb helyi jellegzetesség lehet, az országos gya- korlatot semmiféleképpen nem tükrözi. A szakértői módszer A szakértői vélemény vizsgálati módszerét akkor te- 52  Ez utóbbi már csak azért is fenntartásokkal kezelendő, mert a kérdéses kintettem a bíróság által elfogadottnak, ha az ítélet szakértői vélemény arra az α-PVP-re adott 10 mg-os értéket, amely esetében 50 vagy elfogadólag, vagy megjegyzés nélkül idézte a más ítéletekben 5–45, 25–40, 15–40 és 30 mg-os értékekkel is dolgoztak a szakértői vélemény tartalmát. Olyan ítélettel nem ta- szakértők. 53  Erdei (49. lj.) 143.