Erdők, Mezők Patikája

\ I ',h al ! forr ázu nk. Fürd őlepedől borítunk a fej ünkre , és e \"sáto r- ban\" belélegezzük a forró gózt. Üg yeljenek arra, hogy az in halálás kezde tén ne m enj ene k közel a gózölgő ed ény - hez, nchogy mcgégessék az arcukat. A sze m ingerlésének elker ülés e céljából ajánlatos inhalálás alatt a szem üket csu kva tartani. Tessék óvatosa n kipróbálni ! Egy ébk ént pon tosan ugyan<\". Z az ideális arctisztítási eljárás a tisztáta- lan és pattanásos bór cser én is. A kam ill agőz me gn yitja az a rcból' prilusait, elpu szt ítja a ba ktériumokat és !''YÓ!''Yí- tó hatást gya korol a kisebb bórgyull ad ásokra és pörsené- sekre (lásd: 5. fejezet 77. old .), A képek pontosan m eg- m ut at ják, hogyan kell elvégezni a m úvelete t. A kam illá- nak ezenkívül nem csak görcsoldó , hanem eros gyu lla- d ásgátló hatása is van, kü lönösen a nyálka há rtyá k gyul - lad ása esetén. Bronchitis (hörghurut) és köhögésc.) 1IL:)' i h'i A m egh úléses betegsége k sorában gyakran hosszad al- mas gondotjelent a bronchitis és a köh ögés. O rvosl ásuk-1111 \ 1~ 1I )'(·k ra a természetgyógyászat egész sor j ól bevált növényt is- mc r; ilyen a martilapu. az ökö rfarkkó ró, lándzsás útifú, zsálya, mályva, fehé rmályva , kaku kkfű , éd esgyö kér, ta- vaszi kankalin, izlandi zuzmó, szilfaké rcg. Mivel ma már tudj uk, m ilyen hatóan yagokat tartalmaznak, pontosa n megállap íth atiuk felhasználásuk körét. A hörghurut kezdeti stádiuma A hörghuru t kezdeti stád iumába n olyan gyógy növénye- ket kell a lkalmazni, amelyeknek ba ktérium öló és gyulla- dásgátl ó hatásuk va n és tulaj don nyálkaanyagaik segítsé- gével a gyulladásba jött nyál kah ártyákat beb orí tj ák és ol- talmazzák. Ezá lta l cs illa p ítj ák a gya kran kínzó köh ögési ingert . Kezdódó hörghurut esetén nagyon aj ánlatos a kö hö- géscsillapító tea kever ék :

lándzsás úti fű lcvél 40 gmartilapu-virá g 20 gfehé rm ályva-gyökér 20 gmályva 20 gMartiiapu( Tussilago[arfara)A martiIapu az egyik leg korábbi tavaszi növén y, élén k- Ö sszell' ,..!,sárga virágzara gyakran m ár februárban és márc iu sban H at ásakiku kucsk ál az utolsó hófolt ok közül. Pikkelyes szára na-gyon rövid , a növény gyakran fel sem tű nik a m ég barnásfűben. Nagy, sziva lak ú, durván fogazott levelei, m elye kfon á kj a ezüstfehér, csak sok ka l később fejl ódn ek ki. Ked -veli az agyagos talajt , s többnyire o mla d ékos helyeken ,parlag folde ken . vasú ti töl téseke n vagy szántok m er. ' .földuta kon terem . Virá gát (feb ruá r-m árciusban) és leve-lét ( máj us-j ú niusban) szin tc kizáró lag a vado nte rrnó ál-lom án yból gyűj ti ük . Botan ikai neve - tussilago - a latin tussis - köhö gésszó ból cred, minth ogy a legrégib b id ókt ól kezdve köhö-gés i panaszok ellen használtá k. A nö vén y keserű- és nyá l-kaa nyagai együt tesen hatnak. Az u tób biak az er ős kö hö-gési ingert csilla pítj ák , m égped ig úgy, hogy be bo r ítj ák ésvéd ik a hö rgók gyu llad t nyál kah ártyáit. A ma rtiIap u anyál k át is o ldja, ezáltal oldja a króni kus hörghurut ésegyé b légúti me gbeteged ések (pl. pne u moko niosis) ese-tében felIép cígörcsös köhögést is. Száj- és garatü reggyul-ladás, garathu rut ellen szere k ént is ajánlható .Bel ső a lkalma zásA martiiap u levelét és virágát a teak everé kekben töb bn yi- Teáhozre m ás gy ógyn övények társa ságába n tálalj uk. Ez hel yes, levé l ésrnivel bizonyos körülm én yek között - különösen tartós vi rágalka lmazás csetén - fen náll a túl adagolás veszélye. A n ő ­v énygy ógyszerta n tud ósai és a néme t eg észségűgyi rni-nisztérium szakembere iép pen a közelmúltban folytattak

l tII ptI, l ',,/m/ ara

heves vitát arró l, hogy elképz elhetetlen a martiIap ubanta lálhat ó bizon yos hatóanyagok (az ón. pyr rh olizidi n a l-kaloidák ) felhaszná lása . Ugy anezen hatóanyagokka lvan na k p rob lém ák a feket e nadál ytő belső alkalmazásá-nál is (lásd 15. fej ezet , 252. old .). Noha nincs rá klini kaibizonyíték , hogy amart ilapu szokásos ad agolása ese-tén ezek az alka loid ák valamilyen káros hat ást fejtettekvolna ki, a fenti figyclm eztetésn ek nagy visszhangja volt.M int m ind ig, eb ben az esetben is a h elyes ad agolás ad öntő.Bronchitis progresszív stád iu m banItt el sősorban a nyá lka feloldásárál és fellazításá rál van Sel11 II IIszó, hogy ezá ltal kö nn yebb legyen a váladék felköhögése. kod r-i IINe feledjük, hogy a köh ögési inger istestü n k bölcs reakci- ta r ta l ll lllója fiziológia i szempontból. A bronchio l ék (a hörgőkige n fino m szétágazás ai) és a hörgők ráng á sszerű ös sze - gY()I-:>\" I I tihúzód ásai révén távozi k testünkból a nyálka. Tehát a kö-högési in gert itt scm sza ba d erős kod ein tartalmú gyógy -szerrel elfojtani, hanem segíte ni kell szervezetü n ket a b-ban, hogy végigjárja a természetes gyógy u lás útját ! E célelérésé re a következő gyógyteát állítsu k össze :K öhö géscsill a p ító te a progresszív b ron chi tis es et értkak u kkfű 30 g 20 gökörfarkkór ó-virág 20 gá ni z s 20 gtavaszi kank alin-gyökéréde sgyö kér lO gÖk ö rfa rkkó r ó( Verbascum densiflorum, V. phlomoides)..Az ökörfarkkóró a széles körben ismert és alkalmazott kő­högésesillap ító és n yálkaold ó gyógy növénye k közé ta rto-

II .ll :í sa zik. A ném et nép nyelvben ha szn ált elnevezése - gya pjú- virág - erősen szőrös levelei rc utal (ez t jelzi a m agyar népnyelvi ~ SZÖ SZÖS ökörfarkkóró\" név is), amclycknck bolyhos vagy selycmszerű a felületü k. A levelek tőlevé l ró­ zsakén t sim ulnak szorosan egymás mellett a fóld hö z, fel- j ebb a vaskos, egye nesen a ma gasb a törő, szintén szőrös szá ron már csa k egye n kén t fordul nak elő. Az ök örfa rkkó rót angolu l .Já klyaf űnek \" h ívj ák ; egy- részt valóban úgy né z ki, m int egy fákl ya , m ásré szt rége b- be n fá klyának használták : a tél folyam án kiszárad t szá rát viaszba vagy szurokba mártották. Öt karéjra osztott, sárgavirágai szorosanegymás rnel- lelt állna k az egye tle n vagy olykor csak legfelül szétág azó száron , és nem mi nd egyszerre nyílnak ki, hanem so r- rendben alulról felfelé, egyi k a másik után. Kedvező term óhelyi viszonyok között augusztusba n és szeptembe rben gyúj ~ ük virág ait. Az ö kö rfarkkó ró el sősorban nyálkaanyagokat tarta l- m az, a melyek a nyá lkahártyák gyulladását és ezá lta l a köhögési ingert csillap ítj ák. A sza po n ino k elősegítik a hö rgőkbe n felgyú lt nyálka felold ását és megkönnyítik a vá ladék felköhögését. A teakeveré kekben az ökörfarkkóró virágait rem ekül kiegészítik más, hason ló gyógy növé nyek. Jók a tapasztalata in k az alábbi köhö géscsillapító teak éve- r ékkel, amely gyulladásgátló és nyálkaold ó hatásán tú l a rekcdtséget is orvosolja : K öhiigésesillapító tea 30 g 20 g martilapu -levél izlandi zuzmó 12 g eu kalip tu szlevél ka m illa virág 12 g á n izs m a g ökö rfarkkóró-vi rág lO g kaku kkfű Bg Bg

Ökörfarkk ört .Vtrbascum derul/l.\"\"

A telj esen kifej lődött b ronch itisI »r uhiná lt H eves köh ögéssel j áró teljesen kifej lett bro nchi tis esetén keze lés ésszerű és szükséges többféle terápiás módszert kombi- nálni: pl. kasvirágbó l készült csep pe ket ven ni be órán- kén t, köhögéscsillapító teá t inni egész napon át, köhögés elleni szirupot fogyasz tan i kétóránkén t, lefekvés előtt ka- kuk kfüves fü rdőt ven ni, éjszakára kenőesös mellkötést a l- kalmazni. En ny i go ndos kezelés révén gyors enyhülés és teljes gyógy u lás érhető el, s közben ne m zavalju k meg a test természe tes reakcióit. Lánd zsás útifú ( Plantago lanceolata)\"il lk r é tú A legfontosabb köh ögés elleni gyógy növények egyi ke. Sokoldalú gyógyító hat ásári kívül érdekes a történ et e is. A hatás d él-eu rópa i né pek és a gennánok emberem lékezet óta használják gyógyszerké n t. Latin ny elvú verses füvész- könyvében egy M aeer ncvú orvos m ár a 11. században le írja gyógyító hatását. T öb be k között m egeml íti, hogy friss, péppé zúzott leveleit vérzéscsillapításra és sebgyő­ gyítás ra használják . H ogy ez megfelel a té nye knek, azt számu nkra ma a növény tudományos elem zése igazolja: egyéb hatóan yagok mellett kovasavat, karot inoid okat és aucubint tartalmaz. A népi gyógyá szatban a friss, összem orzso lt ú tifúleveleket sebe k és sérülések elsőse­ gélyszerú ellátására haszn álj ák a sza ba d ba n , ha fert ötle- nító eszköz, tapasz, kötszer vagy sebvatta nincs kéz- n él. Am ikor az eu ró paiak meghó dították az Új világol, az észa k-a meri kai indiánok a különböző ú tifúfajokat a . fe- hér emb er nyom ának\"kezdték nevezni, mivel ezek a nö- vén yek mi nd enüvé kövellék a telepeseket. Ned vesen ra- gacsos magjai rátapad tak cipóre, patkóra, kocsiker ékre . és így a \"sápadtarcúak\" útitársai lett ek, A lánd zsás útifú gyökerei képesek a kemén yre döngölt . tal aj on is átha tolni, ezért a növény olyan helyek en is m eg- él, ahol sok ember és kocs i m egford ul; levelei rend kívül

!

szfv ősa k, nem egykönnyen lehet sz éua pos n i eiket. Több- ször láttunk olyan útifü vet. am ely aszfalto zo tt vagy Icbc- tonozott utak rep ed ő scib ől n őtt ki, és olyan helyeken törl magának utat a fény felé, aho l más növény nem tudo tt gyö keret ereszteni. Belső alkalmazás Széles Az útifú széles körb en h aszn ált köh ögés ellen i szer, m ivel körb enhasznált nyálkahá rtyaóvó , köh ögéscsilla pító, nyálkaoldó , bakté - ri u mö lő és gyu lladásgátló hat ású . Gyakra n köhögés elle- sz e r n i levet készítenek belőle, ilyen kor viszonylag na gy kon- ccntrációjú útifű-kivonatol kell felhasználni. Term észe- lesen ügyeln ünk kell a rra , h ogy az ú tifű-szi ruphoz ne ha szn álj u n k ip arila g el ő állitott c u krot, h an em telj esé rt é- kű édesítőszerekkel - pl. m éz vagy cu ko rrépalé - ízes ít- sü k. A növény gyógyító erejét a kkor haszn álj uk ki opti- má lisan, ha az útifúteát az ú ti fű-szi ru ppal, esetleg az útifú frissen kin yoma lt levével komb in álva fogyaszt- juk. Az ú tifú levetj ó íze folytán kü lön ösen a gye rmeke k sze- re tik. 1Ia csa ládu nk b an valam elyik gyerek köhög, soh a sin cs úgy, hogy csa k e nne k az eg ynek a d u n k ú ti fű l evet. a többi is szcret né mi n d ig m egkapn i a m aga részét, eg y teli ka n á lla l. M erő vél etlenség ből fed eztü k fel a zt is, hogy az össze- m orzso lt ú tifű lev é l azo n mód segít, ha az embert meg- csípi a csa lán . Kétéves kislá nyunkat va la h á nyszo r a kertünkben futkározott, mindig megcsípte a csalán. Ilyenkor azorin a l hú sító útifűl cvelet d ö rzs ő l t ű n k sz ét a csa lá ncs ípte b őrfel ü leten . És láss csod á l: lá nyu nk m inden a lka lomma l legott felha gyott a sírá ssa l, és b őr é­ r61 két pe rcen bel ü l eltű nt a csú nya p iro ssá g a hólya gocs- kák kal egy ü tt. H a kisgyerm ek ekk el vagyu n k kint a ter- m észetben , sok k önnyt ől , fájda lomt ól és bosszú sá gt ól kí- m é l h etj ű k m eg m agu nk a t, b a ismerj ük és al ka lmazzu k ezt a kis trü kköt . Az ú t ifűlevé l p ed ig m in d enütt megta lál- h at ó.

Krónikus hörghu rutA bron chitis is kön nyen krón ikus betegségge válhat , ha \"Dohán)\"! \"nem kúráljá k ki a lapo san . Az olyan gyermekeknek, akik kö h ögés\"éveken keresztül haj lamosak a köhögésre , többnyire j e- öreg ko rilentős j avulá st eredményez, ha huzamosabb ideig a he- kö h ö gé sgyekben vagy a tengernél tartózkodnak . Az idősebbeketés persze különösen a dohányosokat gyakran krón ikus Special is teabronchitis - az ún . ..öregk ori köhögés\" - kínozza. Azilyen páciens minden regge l hosszú .köhögő-kon certet· K a n k ali ll l . 1rendez: ad d ig köhög , am íg a nagyon sű rú nyálka fel nem al1ergiáM.1\ nemoldó d ik, és az em ber \"tisztára\" nem köhögi a tü dejét. fogy aszt- h atj ák Ezekbe n az esetekbe n különösen j ól bevált a tavaszikankalin virágából és gyökereiből készített tea, vagy azánizsmagbó l és izlandi zuzmób ól összeállított kever ék,Az utóbbi teánál az ánizs ter mését forrázás előtt fel kelltörn i (lásd : 12. fejezet, 206. old.). A kan kalinteáh oz egy ká-véskanálnyi virágot egy csésze ( 150 ml) hid eg vízben ősz­szekeverűn k, majd a keveréket felforra ljuk. Ö t pereig áll-ni ha gyjuk , ezután rögt ön iha tó. Csak a kankalinra aller-giások nem fogyaszth atják. Mindkét re á b ő l napi két-h á-rom cs észévcl kell inni .Torokgyulladás, rekedtség,gégegyu lladásA meghűléses betegségek és to rokfertőzések gya kori kís é- An gin arője az angina, amely - kü lönöse n nyeléskor - torokfá-j ásban nyilván ul meg. A garatman du lák pírja és meg-duzzadása, esetenként gennyesedése jel zi a tünete ket.Kísérő tü netei: nyomásérzékenység, az á llkapocsszeglet-ben lévő nyirokcsomók me gnagyobbodása és megkem é-nyedése, gyakran láz is. A fáj dalom gyakran át sugárzik afülekbe , és nem ritkán középfúlgyulladás kíséri. A fúl, azorr és a garat amúgy is a legszorosabb kapcsolat ban vanegymással, hiszen a fej - és nyaktáji nyirokcsomókkalegyütt az ún. első véd őgyú rút alk otják. A szó szoros ért el-mében ezt úgy kell elképzelnünk, mint egy erődítménykülső sáncát : ha a támadókat - a betegség esíráit - ezen

a s ánco n feltartóztatják és l egyőz i k , akkor mcgszúnik a veszélye ann ak , hogy azok má s szervekbe behatoljanak. A k ülső nyi rokgyű rű tehát nag yon fontos felada tot lát el. N yakb orogatá s Or vosi H a a torokgyu lladást izzad ás és láz kíséri, a nyakboroga-felü gyel et tást ajánlhatjuk. Lenvászo n kendőt hid eg vízzel benedve- sítünk majd kicsavarjuk és l ehetől eg nem túl szorosan a nyak köré tekerjük. Efólé meleg gyapj úsá lat teszünk. Húsz-harminc perc mú lva levesszük a m egszárad t kö- tést. Az elj árás pontosan ugyan az, min t a lábszárboroga- tás esetében , amit a 134. oldalon pontosan bem utatunk. Ezek a boro gat ások nagyo n hatá sos inge rte rápiák, s nap- jában többször alkalmazhatók. Mi nd azonáltal súlyos angina eseté n fel té tlen ül szigorú o rvos i felügyeletre van sz ükség. Z sál ya (Salvia officinalis, Salvia mon/ana) A zsályá nak több faja van, gyógyászati célokra elsősor­ ban az orvosi vagy kerti zsálya (Salvia officinal is) és a he- gyi zsálya (Salvia montana ) alkalmas. Ezt a régi gyógynö- vén yt valószín űl eg még a róm aiak hozták a földköz i-ten- geri országokból, az Alpokon át Közép-Eu r öp ába. M ár a középkorban termesztetlék és nagyra becsü lték gYógy- hatása mi att. lóSS-ba n egy 414 olda las vastag könyv je- lent meg Eur6 pá ba n, amely kizárólag a zsályáttárg yalta. Belső alkalmazás A rekedt ség és a to rokgyulla dások különböző válfaj ainak (laryngitis, pharyngitis, angina ) gyógyításá ra választott szerűnk az orvosi vagy kerti zsálya (Salvia offieina!is). Szórj uk forró vízbe a zs ályalevele t. s hagyjuk öt perc ig áll- ni. Ha leh últ kissé, egy csészényi teával öblögessük a tor- III

I \"Zsál yaSalvia OfflClll.,/1I

Száj - és kunkat (garga rizá lás) . A garatban fellépó kellemetlen ő sz­ szchúzó érzé s (a m ire különösen a gyermekek panaszkod-I(ara türeg nak) enyhíthető, ha a te át fele-fele a rá nyban zsálya levél- ból és kamillavirágból készítjük. A toroköblögetés t egy-,\ . lago lás két órá nké n t meg kell ism ételni, kül önben nem haszn á!. M ég egyszerűbb, ha a zsá lya és kami lla kivonatából előál­ lított kész öblítő oldatot használjuk. A torok öb lögetések közepe tte zsálya pasztillá k is en yhít hetik a fájdalmat. A feln őttek, akik azért m ár m égsem féln ek egy radiká- lis kúrát ól , hígítatl an vagy csu pá n kissé hígíto tt svéd kesc- rűveI gargarizálhatnak. Eza kú ra gyorsan segít. Ut azása- in k alkalmával, am iko r nem volt nál unk zsá lya tea , a svédkeserű több alkalomma l rögt ön seg ített a bajban . (Vesd össze : 8. fejezet, 132. old. ) Az orvosi zsálya elsőso rban illóol aj a révén fejt ki gyu l- lad ásgátl ó, bak téri u mölő és fertőtlenít ő hat ást. A száj ba n és a ga ratba n lévő nyálka hártyák gyu lladásainak, vala- m int a fogín y gyu lladásának ellen szere. A fogh ús vérzése, a foghú ssebe k és a protézis n yomása alatt keletkezett fel- dörzsö lések zsá lyateás öblítéssel gyógyíthatók.J ó szolgá - latot tesz a zsályás szájvíz a kellemetlen szájszag m eg- szüntetésében is. Emellett a zsályá t gyomor- és bélhuru t eset én felfúvó- d ásgátl ó és görcsoldó szerként is haszn álják . A fél órával az étkezés előtt , na ponta több alka lom mal fogyasztott csészényi zsályatea nagyon hatásos és gyorsan segít. Min - denesetre csak szükség esctén szabad inni , máskor nem ajánlatos. Fonr os szerepe van a gasztronó miában is. A friss zsá lya levéllel készült olasz sp age tti kü lön legesség, házu nk kedven c étele . A zsálya nagyo n jól megho nosít- ható a kertben . Mályva (Malva neglecta, Malva syloestris) A kerekl evelú m ályvát népiesen papsajtna k is hívják , rni- vel bimbói és term ése kis kerek sajtra haso nlítanak . T öb b m ályvafaj kedvelt kerti dí szn övén y. Vadontermő fajai is sz ép rózsa pirosa k. s gya kran keresik az em ber közelségét ,

~ ( á l yvaMa/va sy//' ,..

m ivel táp an yagokban gazdag talaj t igén yelnek. Kön nyen gyűj th ető leveleit és virá gá t (alkalma nkén t az egész nö- vény t) haszn áljuk fel. B el ső alkalmazás Gége - A m ályva olyan gyógynövény, amely a száj- és garatüreg, vala m int a felső légu tak ny álka h árty áit gyógyítja. Sok~yu ll ad ás n yálka anyagot tartalm az és ezzel mint egy védőréteggel bevonja a gyu llad t szővetet, H a csak má lyvateát iszunk m agában , j ól érezz ük en nek a száj- és garatüregünkre gya koro lt enyh ít ő hatását. Önmagu nkn ál és má soknál gyakra n tapasztalt uk, m ilyen csod álatosa n segít a m ály- va megvastagod ott hanggal és rekedtséggel kom bin ált gégegyulladások esct éri. A m á lyvat ea fogya sztása és a mályvateás öblítés különösen a kkor nyúj t gyors segítsé- get, ha ezeket a tü neteket a hangszalagok tú lero1te tése váltotta ki. Ez ért mindazok, ak ik hosszabb id eig sok em - ber előtt beszélnek, vala m int az énekesek fellépései k előtt, fogyasszanak mindig m ályvate át.\ r: infúz um c1készít ésén é l ü ~f)'eljünk arra , hogy ne forró vizet1a.\"z ná ljullk, hane m a level e ket és a virágo kat egy éjszakán át1.1I1L.,f)·US víz be n á zta svu k, hogy a gyógy ha tású nö vén yi nyálk árlit' pu szt ítsuk el!I..v.i bbi fel- H a so n l ó hat ást fejt ki a m ályvate a a gyomo r és a belek huszn ál ási gyulladás ba j ött ny álka h án y áira (gyomorn yálkahártya- u -rű l et ek gyu lladás ná l, bé lgyu lladás ná l, gyo mor- és nyom bélfe- kélynél kísérőterá piaként alka lm azh ató; lásd 12. fej ezet, 193. old. ) Xl ég a kemény székreked és is megszün tethe tő a ny álkaa nyage r tartalm azo tea segí tségével. Kö zép fül gyu lladás A meghűlés következ tében fellépő fúlfájás a legtöbb eset- ben közép fúlgyull ad ástól (O titis me dia ) ered. Érdekes

megemlíteni, hogy az t először mind ig az ágyban érezzük, Svéd cse pp....am ikor n yu godt an fekszünk, vagy elalvás előtt, néha azéjszaka kellős közep én. A fájdalmak oly heve sek lehet- boroga tásnek, ho gy nem kell cso dá lkozn i azon, ha a gye rmekek ke-servesen panaszkodnak, a csecsemők pedig ide-oda H agymáshányj ák-vetik a fejük et. Ilyen panaszok esetében több a l- za csk ókalommal egészen megl epő sikereket ért ü n k el rnikor afájó fület svédcsep pe kkel boro gattuk. Az el ső ilyen éjsza- \"Krum pl i ~kai szü kség h elyzetb en m agunk is szerfő lő tt kételkedtünkabban, vajo n derék svédkeserunk képes lesz-e most is b o r og at ás\"segíten i ? Megfelelő gyógyszer hij án (m ert az ilyesmi Tová b bipersze mindig u tazáskor történik, szállodában vagy kem- terápiákpingben ! ) nem volt m ás választás u n k, mint a svédcsep-pet kipróbálni . M ásn a p reggelre átü tő erejű volt a siker. A Orvosifájdalmak egész egyszeruen elmúltak. A gy ulladás perszem ég nem szűnt m eg telj esen , a h eves fájd almakkal j áró e ll e n őr z é sállapoton azo n ban úrrá lettünk. (A svéd csep pes boroga-tás elkészítésén ek leírását a 8. fejezet 134. oldal án olvas-hatj ák .) A középfü lgyulladás hagyományos házi szere a hagy-más zacs kó, amit finomra vágott hagymával megtöltve afülre hel yez ünk vagy a frissen főtt és szétnyomott burgo-nyából készült \"kru m plis borogatás\". No ha m indkettőnagyon hatásos, de miután a svédcseppes borcgatást lé-nyegesen egyszerűbb elkészíteni, ezért azt részesítjükelőn ybe n. A közé pfü lgyu llad ás további kezelése céljából a boro-gatásokat az éjsza ka folyam án ajá nlatos töb bször megis-m ételni.Jó, ha na pközben néh ány cse p p orbáncfúo lajatcse peg tetü n k a fül b e. A gyu lladást el sős orban belül rőlkell gyóg yítani ka svirágcseppek, gyógyító fü rd ők stb . ré-vén. (A sze rvezet általános véde kezőképességét foko zó el-járásokat lá sd a 6. fej ezetben ). A fülfájást nem szaba d fél-vállró l ven ni. Bár a házi gyögynövény patika segít, mind-azoná ltalorvossal is meg kell tanácskozni a dolgot, és azorvosi ellenőrzést legalá b b ad d ig biztosítani kell, m íg agyulladá s komplikáci ók n élkül meg nem szűnik .III

A termé szete s útAz a tapasz ta latu n k, hogy az ebben és a 6. fej ezetb en is-mertetett természetes eljá rá sokkal vagy teljesen m eg-szii nteth ctjű k a m eghűlést, vagy- m aka cs esetekbe n -három napon belül legy űrhetj ük. M ásrészt sokszor m eg-figyeltük, ho gy az an tibiotiku m mal gyógy ított betegek-nek többnyire h osszabb időre van szü kségü k ah hoz,hogy közérzetük bizon yos m ért éki g új ra normális le-gyen. Az is gya kran megesik, ho gy az emberek gyógyulá-sukat nem sajá t szervezet ű k védekezóképcsségén ek tulaj-don írják. Ezért fennáll an na k a veszélye, hogy a követke-ző fertőzés alka lmával nyomban újra m egb etegednek. a

8. FejezetSvédkeserű gyógynövény-elixír :gyógynövényekből készültgyógyítószer, amelyn e'!'története van, s amelyszinte \"mindent gyógyít\". A term észettudomdnynakigaza van abban,amit kimond, is nincs igaza abban,amil elhallgal.\"CARl . FR J E I )H J~ I I \'O~ \ VEIZS)i c KERA term észet azzal a képess éggel látra el az em bert, hogynégy kü l önböző ízt tudjon érzékelni: az édeset, a sava-nyúl, a s ősat és a keserűt. Az ízé rzékelé s a nyelv felületénelh elyezkedő kü lönféle íz l előbi m bó k segítségével tört é-nik . Ezek négy ízzóná ra osztha tók. Az édes ízt például anyelv hegyével érzékeljük, a keserűt a nyclvtóben. A szag-lóérzék a legszorosa bb kapcsolatb an áll az ízleléssci.Túl kevés keser űt és túl so k édeset eszü n kH a tá plálkozásun kat eleme zzü k, m eg álla pí tha tjuk , hogybár sósat, sava n y út, éde set fogasztu nk, a keserű íz azon-ba n szinte telj esen hián yzik. Étkezéseinkből, táplálkozá-sunkból valóságga l száműztü k a keserű anya gokat ésédes any ago kkal helyettesítettük őket. Ku l t ú rt ő rt é n eti szempontbó l ez a tény igen figyelem reméltó. Egy 18. századi Kína tá rsadalm i életéről szóló tu-

\" cu kor dósításban leírj ák, hogy mi lyen erkölcstele n és rom lo tt mint dolog a cu korevés, és mi lycn am orális és szem é rm etlen m ind ezt a nyílt utcán tenni. Az édessé gfogyaszt ás követ-I h \"zl\"ti cikk kezm én yei - a szerzö szerint - az erkölcsi hanyatlás, azI I \ c'ni anyag lilrt almú cltunyulás, az eró elvesztése, a dekadencia. Ezzel sze m- salá ta ben a keserű táplálék a férfiembern ek erőt és bá torság ot kölcsönöz. Az észak -amerikai indi ánok is lustító hatást tulaj do níta nak az éd es ételeknek. Ha belegondolunk, hogy a ma társada lmá ban acukor szabályszerű élvez éti eikké vált, megéri, hogy tüzeteseb - ben nagy ító alá vegyük ennek következményeit. Nem kétséges, hogy bizonyos, több gene ráción keresztül kiala- ku lt táplá lkozási szokások döntő befolyással bírnak egy né p fizikai és pszich ikai konti nuitására. Ném etország- ban a Szöve tségi Statisztikai Hivatal adatai szerint min - den polgár naponta 100 gramm cukrot fogyaszt. Egészen biztos, hogy önök közt is mindenkin ek van kedvenc édessége, egy sütemény vagy egy desszert, való- színűleg akad egy pikáns, kifej ezetlen sós kedveneük is, sót leh et olyan savanyú étel is, am it különösen kedvelnek. De vajon van-e kedvenc keserű é tel űk? Mai táplálkozá- su nkban még igen kevés kesernyés ízű zöldsé gféleés salá- ta található: ide tartozik a vízitorma , a gyermekl á nc fű és a cikória is. A keserű anya gok hagyo mánya A keserű íz hajdanán sok természeti nép táp lálkozásána k szerves része volt. A zsidó p é szach- ű n n e p alkalmá bó l, a régi i d ők szokásait követve, ke serű gyökereket esznek. Az indiáno k nagyo n sok ex tra kese rű gyökeret ettek, ame- Iyek olyan dr asztiku san keserű ek és erósek voltak , hogy mi mai emberek egyáltalán nem tud nán k elfogyasztani azokat. Em é szt őrend szerűnkre m ár mé regként ha tná- nak. A régi természeti népek körében persze teljesen is- meretlenek voltak az anyagcsere-zava rok. Az európa i gyógynövénygyógyásza tba bekerü lt tava- szi kúra, am ikor keserű és fanyar Ízű növényeket - gyc r- mc k l áncfű vet , med vehagymát - fogyasztunk, tulaj don-

képpen a régi ízlésm inták rcmine szcenciájának tekinthe-tő. Franciao rszágban m ég ma is szo kás egy kiadós, kelle-me s étkezés után a \"digesztiv\" (emésztést segítő fogás),am ely keserű növényekből készü l (kálm osgyökér, enci-ángyökér, angel ikagyöké r). Át került az európai gyógy-szerkin esbe j ó néh án y keserű szer is. (Péld áu l a keserű pá-lin ká k, keserűelixírek formájában. ) Ezek a n övény i sze-;ek igen fontosak egészségünk szá mára, hiszen el ősegítikaz anyagcsere norm ális múködését. Hiszen a tartós kese-rű íz-inger hi ánya az anyagcserefolyam atok felborulásá-ho z vezethet.A keserű anyagok serkentik a máj működésétA keserű a nyagok általában véve h at n ak a máj ra . Egy ő sz­ Az a nyag-szefügg ésbizto san felfedezhető, mégpedig az, ho gya máj cse retermeli az epét, ame ly viszont kimo ndott an keserű ízű fo- lab orat ó -lyad ék . H a valakinek h án yni kell és a hányási inger akkor riuma a m ;l jsem szű nik meg ha a gyomor m ár teljesen kiü rült, akkore pé t há ny. Rögtön érezh ető, m ilyen hi hetetlenül keserű Élet-ez a zöldes szín ű em észtónedv. Az ó kínai medicinában is fo nto sságlíaz epéhez ka pcsolódott a keserű íz, ugyanígy az asz tr ó- funkciókmedicinában , amely a korábbi évszázadok európai orvo-sa inak és a lkim istái nak go nd olkodásában jelentős hel yetfoglalt el. A m áj fontos szerv egészségünk szernpon tjá bél. A m ájte rmeli az epé t, mely az ep eh ólyagb a kerü l, ott összegyű­lik és onn an meg határozott ritm usban , igény szerint a vé-kon ybélbe ürül. Feladat a az, hogyatáplálék bó l a zsír-anyag okat e1bontsa és emuigá lja . A m áj bo nyolult és sok-oldalú funkcióiho z tartozik m ég a glyko gen (- vércu-kor) táro lása , a vércu kors zintj ének biztos ítá sa, a feh érjéklebontása, a vérképzé shez szükséges vas és egyéb nyom-ele mek tárol ása, a sejtek újraképzése, a mérgező anyagokleé pít ése. A környezeti m érgek a táplálékkal és ivóvízzelbekerült n eh ézfém ek , kem ikáliák , a szintetiku s gyógy-szerek a m áj ban bomlanak le.

A své d keser ú-gyógyn övényelix írK b. 20 évejött ismé t d ivatba a sv é d keser ű. ez a gyógy n ö-vén yek keverékéből készült alkoh olos kivonat , amely amájat és az összes cm é szt őszervct harmon ikus m ódona ktivizálja. Ezt a z új keletű n é pszerűs éget elsősorbanMaria Trcben asszonynak köszönh eti, aki \"Egészség Is-ten patikájából\" címú könyvében, továbbá számos,gyógynövénye kkel fogla lkozó előadásban ism ét köz-kin ccsé tette a sv é dkeserű receptúráját . H a néh a egy-egyjavallattal . a m elyet az elixír j avára írt , túl is l őtt a célon ,felté tle nül hozzájáru lt a svédkeserű különböző fajtáin akváratlan ú,Üáéledéséhez.A svédkeserű történeteA gyógyszert örté ne tben m ár évszázadok ó ta fellelhetők asv é d keserű receptúra különböző változatainak nyo mai.Különféle nevek alatt, m int \"Hiera jucra com posita \",\"T inctura Aloes composita\"vagy \"Species ad Jongam vi-tam' (-,A hosszú élet orvossága' ) m ár a középkortólkezd ve újra és újra felbukkan a hivat alos gyógyszerköny-vekben. Paracelsu s, a 16. század kezd etének nagy orvos-reformere összeállított egy , Elixier ad lon gam vitam' re-ecptúrát áloé , rnirha és sáfrány összetételben. Ez id őtólfogva a különböző összetevőket (alkotórészeket) márnem ken őcsszerű gyógyszerként, hanem alkoholos kivo-nat formáj ában terj esztett ék. .A 17. és IB. században állítólag dr. Samst svéd orvoselevenítette fel és írta le újra a család i hagyatékban ta láltsvéd keserű receptu r át. Amint m ondj ák , dr. Samst 104éves korában ha lt meg, távolró l sem végel gyengülésben,hanem lovag lóbaleset következtéb en . A , svéd ' -kesemnév is dr. Samst-tól szá rm azik, s ő alkotta meg azt a 43pontot összefoglaló . rég i k éziratot\" is, amelyben felsorol-j a azo ka t a kül önféle bajokat, a m elyekné l a své dkeserűsegítség et n yújthat.Ez a kézirat 250 évvel később kerül tTreben asszony ke-zébe . Egy szemé lyes élm ény - a své d keserű-elixfr sc-

gítségévc1 gy ögyul. ki súlyos tífuszfertózésbó l - k észtettearra, hogy a továbbiakban int enzíven fogla lkezz o n a nép- .gyógyásza tb an ism ert gyógynövényrec ept úrá kka l.A své d kes er ű össze té tel eAz ósrece plúrák és mai változata ikjeliemzóje a kü lönbö-zó gyógynövén yek és a nyag ok ism ert kom binációj a. Ittkülönösen érvényes az, hogy az egész több mint a részei ,vagyis a kész gyógynövényoldat hatásosa b b, mi nt egyeskülönáll ó alkotórészei egyiittv éve. H iszen a növényigyógyszerek esetében is abban van a \" művészet\" , hogyolya n an yag okat kombináljun k egy mással, amelyek el ő­nyös en kiegész ítik egymás hat ását. A svédkeserú reeep-túrájában a drogok összetétele évszázadok során ala kult ki.Orvosi és erdei angelikagyökér(angya lgyökér)(Angelua arahangelica és Angelica silvestris)A sv é d keserű egy ik legfontosa b b összet evóje az angelika-gyökér. Az ang yalgyökér - ez a növén y m ásik elnevezése- az ún . Arnara aro m at ia csoport ba tar tozik. A gyógy-sze része k azo kat a keserűd rogo kar nevezik így, am elyek akeserű anyago k me llell illóol aj okat is tartalmazn ak . Ezekaz anyag ok, kivál tképp az angelikagyökér serkenti k agyo m o r~l cpe- és hasnyálmi rigynedvek tcrmcl ését és ki-választását, s egyúttal étvágyj avüö hatásuk van. Ez a nö-vény az ernyósvirágzat úak ho z tartozik ; ezeket a növé-nyeket gyakran nagyon neh éz m egkü lönböztet ni egy-m ástól. ~Iár el őfordult, IlUgy az alkalmanként embermagass águra megn őtt angelikát (j~szelé\\"esztettéka rendkívül mér~czó hatá- s ű csomorik ával. Ezért nyomatékosan felhivjuk a figyelmüket: ne szedjék f:~F)·edül ezt a növényt, még ha ismerik is azt!

Orvosi angelikagy ők érAngelica archangelica

Id e kíván kozik még, hogy gyökerének kiásása m egleh e-tősen fáradságos mun ka; valamint nehézkes az angyal-gyökérhosszú távú tárolása is, merta többi növényné1fo-gékonya b b a k ártevékre. A saját ki ás ást csak azoknakajánlj u k, a kik az erós, csípós aromájú angelika illatot sze-retik és akik hajland ók napon ta egy d ara bka gyökere t el-rágni az általános erősítés céljából - úgy, m int az ázsia i-a k a ginsengg yökeret. Az angyalgyö kér hazáj a Eu ró pa és Ázsia ; fóleg azésza ki régiók ba n nó. Bár vado n nálunk is fellelhetó folyó-völgyekben, nyirk os erd ókben és réteken , orvos i célú fel-használásra és a likóripar számára ( gyomo rkeserű, kese-rúli kőrö k e1 óállításá hoz) a szü ks égletet nagyipari te r-rnesz téssel biztos ítjá k. M agán kertekben is tenyészik ár-nyékos, ne dves helyeken .Belső a lkalmazásA rossz emésztés minden tü ne te kezelhető angyalgyökér- Teateával vagy -tinktúrával. Az angelikagvo mo rerósü ö, b él- Adagolásfertőtlen ítő, görcsoldó és felfúvódást m egszüntető hat á-sú. A teá t legjob b hidegen elk észíteni : csészén ként egyteáska ná l drogot h ideg vízbe szó ru n k, lehetőleg többó rá n kere sztül á lln i hagyju k, m ajd két pe rcen keresztülfelfőzzü k , két percig ül ep edni ha gyjuk, v ő g ű l lcsz űrjűk .Az angyalgyökeret gya kran keverik m ás , gyomo rra ésemészt ésre ha tó növén yekkel. H a csak a gyö keret m agában a karju k felh aszn álni , vi-gyázz u nk, nehogy t úlada go ljuk. Tartó s felhaszn álásraugyan is alkalmatlan . A hel yes adagolás egy kú rához : na-pi h árom szor egy csész e lea étkezések előtt vagy na pi h á-ro m szor 20 csep p tink tú ra .A svédkeser ú egyéb alkotórészeiAz a ngelikagyökérhe z hasonló hat ás ú a szá rta la n b ába- B ábakal ács-kal ács (C a rlina acau lis) gyö kere, a sv é dkeser ű kivon at gyijké rmás ik fontos összetevóje . Baktériu mgá tló tul ajdo n-

ság ú és a gyomorra hat. Emellett vizelethaj tó hat ása is van .Citvo r- A citvorgyö kér, m ásképpen ku rk uma (C urc u ma zedo-gy ők ér' aria ), is a gyomo rsav és az epe kiválasztását serken ti. M ásik igen fontos kescrúnövén y a rebarbara (R hcu mRebarba ra palmatum ). Gyökerei t gyom or- és bélgyu llad ás eseté- ben haszn álják , ezc n kívül en yhe hashajtóként is haszná l- hat ó.Mirha A m irha egy a fri kai fafaj (Com m ip ho ra mo lm ol) leve- gőn m egszá rított gya ntája. Belsóleg bélfertőzések és puf- fad ás eset én ha t. K ülsóleg vérzéscs illapító és fertőtlenítő sze rkén t a lka lmazható.Áloé A tövises áloénak (Aloe ca pe ns is és ferox) a l evelei ből nye rt besúrúsödött levét használj u k. Ilyen formájá ban a béltevékenységet serkenti .M an n a A m an na a virá gos kőrisból (Fraxin us ornus ) nyert nedv, amely a fri ss levegőn megszárítva hasonlít a kana- daijuhar lev ére. Ajuharlevet abehasított kércg ból n ye- rik. A m ann a ige n eny he hash ajtószer, a melye t még a kis- gyerekek és a csecsemők isj ól tú rn ek. Csö kkent i a folya- d ék felszívód ásá t a véko ny bé lbe és így serke nt i a b élmoz- g ást.Szennale vé l Egy másik hashajt ó hatású drog a hagyom án yos svéd - keserú-receptú rában a szenna levél( Fólia sen nae ). A has- hajtó d rogok hat ása keserú a nyagokkal kom bi ná lva csa k viszo ny lag kis m ért ékben érvényesül.Sá fr án y A sáfrá ny in ká b b fúszernövén yként ism eretes. Rend - kívül d rága fúszer, mert a C rocus sa tivus (jó féle sáfrá ny ) virága inak csu pá n a bibéj ét gyúj tik. Mi nd cn egyes virág- bdl egyen ként tépik ki (cgy kg sáfrányhoz 70 000- 80 OOO virág ra van szü kség). A gyomo rra nyugta tóként és görcsoldó ként hat. .Ther-ink A svéd kese rú-elixír tová bbi kom ponense a thcri ak ( Electuarium theri aeale ). Ez .egy olya n porkcvcr ék, amely h étféle drogbó l és fúszcrből készü l (angyalgyökér, cimicifugagyökér, macskagyökér, fahéj , citvorgyökér, kardamomum, mirha ).. K ámfnr A kám fort a m ann ához hasonlóan a ká mforfa (Ci n na- m omum ca mphora) törzséból nyerik és vérkeringést fo- kozó hatása van.

Elkészítési módMind czckct a növén ye ket és természetes an yagokat ösz-szekeverj ük és legalábh HO'\{,-os alkohollal kivonj uk. 1\tíznapos cxtrahálási idő letelte után vízzel kb. 401Yc>alko-holt artalm ú kivonatt á hí gítjuk. Németországban a ha-gyomán yok következtében széles körben elterjedt. Sokembermaga készíti CI a gyógynövény-clixírt.Vagyis mcg-vásá rolják a por alakban kaph at ó gyó!'Ynövénykeveréketés gabonapálinkáva l iisszevegyítik . Napon ta ala po sanfelr ázva . tíz nap után a növé nyekctleszúrik és a kivon atm áris fogyaszth at ó.H ogyan seg íthet a své d kese r ú?Bel ső fel használásA tapa sztalat az t mutatj a , ho gy a sv édkeserű-elixír hatá- V értisz títá!'lsos, régi értelemben vett \"vértisztító\" s~cr, amclyo,ck f?r-galm azása ho sszú ideig tiltott volt a hlv~talos e~cszsc~­ügyben és gyógyászatban, m ert . nem fert bel e a gyo-gyítá s modem értelmezésébe. G yakorlatilag azonbanugya nolyan jelen tősége van ma is, mi nt régen.A vért isz tí tást úgy leh etne definiáln i, m in t a szervezet megsza -b ad ítá sát a fiili isle ges a nyagesere- mellék te r méke kló l és sal ak-anyagoktó l azá ltal: h o~'Y hatást gya kurl unk az :~~sz ~~ervezet ,a testn edvek , sz()vetek, sej tek any ageserefunkeHJlra, osszckap-esulva minde zt a nagy kiv ál asztó sz ervek , a vesék , a m áj és a be -lek m űkod é s én ek se rke n t és ével.Azok a gyógynövén yek, amelyeket a népi gyóg yászatban H at ás - spektrumvértisztító szerekken t ismernek, po ntosan megfelelnekezeknek a felad atok nak . Aktivizálják az an yagc serefolya-matok at , fokozott m éregtelcnító tevéken ysé gre se rkenti ka m áj at és egyidej űlcg foko zzák a vesék és a belek kivá-lasztó múködését. A své d keserű kivonat tökél etesen meg~felel ennek a sokoldalú elvárásn ak. Ez vilá gosa n kiderülalkotó része ine k és azo k hatásain ak fcls orolásából is.

A kú raszcr ú i\ gya korlat azt is be b izonyíto tta, hogy a sv éd keser ű sz edés k úraszcr ű szedés évclj clentósen csökke n teni le het mind a ha tá sa reumatikus fájd alm akat, mind a levertséget , kedve tlen sé- ge t, fáradtságot. Ne m véletle nül kezd te él sv é d keser ű új A kúra karrierjét öngy ógyit ő szerként, - vagy is olyan gyógy- tartam a sze rként amelyet a páciens maga vásáro l, bízva abban, Em észtés i ho gy jó tapasztalatokat szerez és azokat továb badh atj a, z av arok - s nem ped ig gyógys zerkén t, am elyet az orvos ír ról. Re- Klinikai umat iku s fájd alm ak esetében, általános sala ktalan ít ás- vizsgá lat Adago lás hoz és allergiás tünetekkor a szervezet \"átha ngolásához \" évente két alkalom mal hat-n yolc het es kúrát aj ánlunk. Ú titárs i\ sv é dkeser ű használatával az emésztési zavarok tüne- tei is elma rad nak vagy csak en yh én jel entkezn ek. Ezek a tün etek : telíteuségérzés, puffad ás, nyomásérzet a has- ban , hasgörcs ök. szoru lás. ém elygés, gyomorégés , ét- vágyta lanság, bizonyos ételektől való und orod ás (p l. a zsírtó l), alka lma nként heves fejfáj ás étkezése k ut án. M i- vel a gyomor, a máj, az epehólyag, a hasnyálmirigy, a vé- kon ybél és a vastagbél igen szoros köl csönhat ásban van- nak, m inden emésztószerv és mirigy eseté ben j elentkez- he tn ek ilyen panaszok . E gy szerv m űkőd ésbeli zavara rn áris hatással van a többi re. Ezen szervek tökéletlen m ű­ ködé se következtében keletkeznek a panaszok , a táp lá- lékkínálattó i fű gg őcn váltakozó erősséggel és súllyal. Az eredmé ny végü l is az emésztóenzimek nem megfelel ő men nyisége és min ásé ge. Emel l et tj el ent ős ténycz6 m ég a pszichi kai igénybevétel és a stressz, am ely a nók né l sok- kal gyakrabban okoz panaszokat m iut a férfiakná l. Az emésztési zavarok sv é dkeserűvel való kezeléséról készü lt egy klinikai tan ulmán y. Ez nemcsak azt igazolta, hogy az em lített tüne tekkel jelen tkező d iszpepsziát ( e- u m ősztési zavar ) a své d keser ű kivona ttal es őkkenteni lehet, hanem a zt is, hogyakészítménynek nin cs me llék- hatása ésjó l emészt hető. A hel yes ada go lás: regg el , dé l- ben és este étkezés el őtt egy teáskanál nyi mennyiség. lIa valaki nehé z ételt fogyasztott vag)' túl so kat evett, nem árt bevenni étkezés után egy-két teáskan álnyi e lix írt. U tazása ink során számunkra már nélkülöz hetetlenné vált a svédkcscrú, hiszen gyakran csa k késő es te tud unk &1

enni , akkor is sze ka tla n é teleke t és \"nagy vacsor ákat \", \" Lo ng-E gy korty svéd keserű garantá lja a z éjszakai nyuga l- d r ink\"m at. A keserű ­ A sv é d kese r ű. nevéhez h íven, va lóba n extrém m ódon a n yagokkeserű. \" német Gyógyszerkön yv irányel vei a la pján a h at ás-\" keserű ért é kc\" 1000. Ö sszehasonlításképpen : a frisse n m édjaikifa csa rt a rticsó kalé \"keseru é rté kc\" m i nd őssze 30. Ép-pc n czért ta nácsos a sv édkeserűt egy csésze gyógy teá -val, vízzel vagy gyü möleslével h ígíta n i. A j a vasla tunk: egy pohá r naran cslé ké t teáskaná lnyisv é d keser űvel . Ez olyan ízű , m in t a Campari-O ra n gc - apom pás longdrink ! Ana gysz ámu tudomá nyos ku ta tások alapj án sok m in-d c nt tudun k m á r a keserűanyagok h a t á sm ódja i ről . Mi-közben hossz ú id eig azt hitték , h ogy a fokozo tt nyá l- ésgyomorsa velvála sztás a veg eta tív idegren d sze r stim ulá lá-sa révén , vagyis reflekt örikus úton in du l m eg, m a m ártudj u k, ho gy a gyomornyálka há rty á t pon t a keserűan ya­gokka l való érin tkez és készteti erőtelj esebb savké pzésre.Ezá lta l bizo nyos mértékig láncreakció in d u l m eg, a m elyazon nal i h a táskéntjob b tá p lálékfelhaszn ál ást és fok ozo t-tabb felszívódást ered m én yez . Ennek a har ásmcch a n iz-m us naka relism e rése azért j el ent ős. mert vá laszt ad a rra aké rd ésre , hogy m eg kell- e k ösro lni a keser űszc rckct , h ogyhassan ak , vagy pe d ig a kko r is seg íte n ek, ha vala ki pl. kap-szu lábanj u tta tj a ezeket agyo m o rb a. A válasz : igen . A ke-se nía nyago k a kkor is ha tn ak , h a nem izlelj ük m eg (iket.Bá r gyan íth a tó, h ogy a h a tá s erősebb a z el őbb i esetb en .Az olyan páciensek számá ra , a kik n em k épesek keser ű ki-vonatot fogyasztan i, a svéd kes e rű- ka pszu la a z id eá lis a l-tern at íva . A ka pszulák a porrá szá rított n ő v é nye k teljeskivon át át tarta lm azz á k. A svéd kcse rú-ka ps zulá k a tá p lál-kozás modern kicg észú ói, a m elye k a kesení anya gokem észtésserkent ő h atá sát összeka pcs olják az egyszerű,komplikáci ómente s b evitel el őnyeivel. Sok em be r sz á-m á nt az sem kő z őm b ő s, h ogy n kapszu lás készítmén y ne m ta rtal m a z al ko ho lt. Teh át azoknak sc m kelI lemo n-dani n k a svéd filvék szedéséről , akikrick egészség i vagym ás szem élyes o kokbó l tartóz kod n i kell a legkisebb a lko -h olmen n yiségtól is.

A bel ső alkalmazá s egye tle n e lle njavalla in ( ko n tr a in d iká ció ) ahasmenés. Ebben az ese tbe n va ló b a n font o s, h()~JY a zo n na l a b -baliagyjuk a sv é d keser ű sze d és ér, k iilőnben a hasm enés csa kfoko z ódh ar. A h asmcnésre egyé b kén t is 1t:.~l amos e m be rek le-gye ne k n a ~')'on óva tosa k az a dago lássa l. Ad ott ese tben a n ap iegy tcá skanálnyi kivona t az o p timális szám ukra. Külső fel használás Lokál is A své dkeserű kü l sőleg is alka lmazh a tó. M i m a gu n k is h i-gy u lladások he tetlen sikereke t értü n k cl ilycn m ódszer ekkel ; m inden - B ár ány- h ol, a ho l loká lis be ha tárolt gy ulladást kell kezelni, a svéd- hi ml ő kes erű beválik: Icszá rítás form áj ába n vagy b oro- ga táskén t alka lmazva . Szúnyog- vagy ro varcsípés fert őt­ Rova r- lenítésére és h űs ú é s é rc elegend ő a csípé s helyét egy kev és cs ípése k kivona ttalleszárituni . Ugyanezt az e ljárást a lka lmazzu k az ajkakon l évő láz hólya gok vagy gennyes szőrtüszőgy ul­ lad á s, ge n nyes b őrk i ű t é sek ese té b en is. Egynap leforgása a la tt eltű n nek a hó lyagok. A bá rányhim lőnél is az t ta- paszta ltuk, hogy ét sv éd keser űvel történő kezel és u tán a hólyagocskák gyo rsabhan hevarasodtak . Legjobb barát aink lánya i is m egkapták a b árányhím- lót. Saj á t gyerm ckeink gyó gyítása sorá n szerz ett tapasz- ta lataink a la pj án azt ta nác so ltu k, hogy napon ta tö b bször ken egessék sv é d keserűvel a ki üt ésckct. Az egyes kiü té- sek \"élc tla rla ma'\" ét . mcgszoko u \" h á rom n a pr ől egy nap- ra zs ugoro dott, s így az a ku t b órk íüt és Icfolyásajelent6- sen l c r ő vi d ű l r . (1\ bárányhim16 ne m egyszerre \"tö r ki\", hanem a kiíi tése k egymás ut án .vi r ágozna k\" ki. Így a ke- zelést töb b na po n á t ism é telni kell.) A svéd kesenl- bo roqa ráe ét mi csa lád un kba n szó sze- rint .,m ind t'n t gyógyító\" szcr ré vá lt. l\ Iindannyian em - léks zün k például a rra az ese tre, a m ikor öt éves lán yun k egy ka lifo rn ia i uszod ába n rá lépe tt egy rnéh ecskérc és az rögtön a ta lpába szú rt. R ögtön a svéd kcscrú höz nyú ]- tu nk, és hckcn t ű k vele a szúrás hel yét. Egy vattada ra bk át - d c me gteszi egy pa p írzsebk end ő is - gyorsa n átita t- tun k a kivonatr a l és az enyh én feld uzzadt hel yre n yom-

tu k. A kicsi r ö gt őn ab bahagyta a sirá st. Tíz perccel ké- Gargal izálú.sőbb már ismét vidáman játszott a töb biekkel, a d uzza- ro ro k őb l í t ődás már ali g-alig látszott . A kislánynak szem m el látható- VI Zlag nem voltak fájdalmai. Láthat ó, hogy a svédkeserű Szem -ilyen gyorsa n és hat ásosan segíthet, hi szen egy m éh csípés b or o g atáslegaláb b két napig szokott fájni és a szövetek is csú nyánmegd u zzadnak . Később egy amerika i nyári tá bo rozá s al-kalmával tucatnyi d arázs csípést kezeltünk sv édkeserűkivon at tal: az eredmén y sohasem maradt el. :-'legfigyelésein k alapjá n rájöttü nk, hogy a rovarcsípé-sek ese tében ige n font os a gyors reagá lás . A sv é d keserű­nyomókötést a lehető Icggyo rsab ban kell a szúrás hel yérerögzíteni. Ha a méreg m ár sz éue rjcdt a szövetekben és az fájdalm as duzzadást okozott , tovább tart ugyan a felszí-vódás, d e a folyamat ab bamarad. ~I alaysiában személyesen b eszélt ünk két nagyon ked- ves hölggyel, a kik egy hihet etlen tö rténetet meséltek el. Az anya megme ntette a gye rm eke élet ét, akit a kert be n váratlan u l töb b lódará zs m egcsipet t. Volt an nyi lélekj e- len léte az asszo ny nak, hogy lányát azo nnal lelocsolta sv é dkeserűvel . M egszúntek a lány fájdalmai, s u tokeze- lést sem kellett alka lmazni. Rövid i dő m últ ával mindket- te n elfelejtett ék a ,.kínos '\" történetet. A 7. fejezetbe n már em lítettü k, hogy torokgyulladás vagy rekedtség esetén gargali zál ni kell a kivona ttal. Az adagolás: 3 evőkanálnyi elixír egy po hár vízhez. Aki haj - la nd ó hígíta tlan svéd kese rú vel őbl ögem i , az bízh at a gyulladás gyorsabb mcgszúnésébcn. A 10. fejezet ben a fejfá jás kül ön bőz ó okairó l íru nk. T öb bek k ő z ő u szó lesz a me gerólt etett szem ekről is. H a véletlen ül önöknek is ilyen problémájuk van, prcibálkoz- zanak meg egy svédkcscrús szemborogatással. fekü d- j ene k a h átukra (a m ikor lehetóségü k ad ódik) és hel yez- zenek két el őzől eg tiszta sv é d keserű -kivo naual átitatott vat tacsom ót a lezártszemekre. Gyengéden nyomjákráés hagyj ák tíz percig ha tni . ~I ár ö t pere m úlva érez ni fogják a borogatás frissítő hatását.A mand ula- és rúlgyulladásnál alkal mazott borogatáso k- M a n d ula -ról rövidebben már a 7. fejczethen említést tettü n k. gyulladá s

Sér ül é sek Kiseb b fcrt6zii ll, gyak ra n m egd u zzadt sérü léseket . és ne- he ze n gy ögyul ösebeket is rem ekül leh el gyógyíta ni svéd-V é g la g fá j - keserű-borogat á ssal . Re um atikus végta gfáj d alma k ese- dalm ak tében is bizonyított a svédkeserú-boro gatás gyu llad ás- gáll ó hatása .H as fáj ás Ha vala melyik gyermekünk hasfájásra pa naszkod ik, az első tén yked ésünk min dig egy éjszaka i svéd ke- seru-borogatás legyen . Reggelre rendszerint minden ren dbejőn.Fej fáj ás lia valaki fejfáj ásra panaszkodik, a n na k tizen öt perere le kell fekü d n ie : tegyünk egy sv édkeserűvel á tita tott rno s- dókesztyűt a homlokára - ha a fájda lom ink á bb h átul j c- len tkczik - a larkójára. K ü l ső felhas zn álás esetén a sv éd keserű-elix ír a vérei- látá st serken ti és így képes az érgörcsöt vagy érszúk üle tet oldani (a fejfáj ás különbözó okairól a 10. fejezetben is sz ő ­ lunk). Hogyan csinálj uk a svédkeserú-borogatást? H ígíta tl an A borogat ás m űvelete (lsd .: képek ). Külsől eges felhasz-Idh asznál ás n ál ásra az e1ixírt (kivonatot) rendszerint hígíta tlan ul al- Kőrőm ­ kalmazzuk. l\li vel az alkoholtarta lmú folyadék - ha so- káig alkalmazzuk- a bórt kisz ántan á.ezért fontos, hogy v i rá ~. védekezzü nk elle ne . Ezért a befed endó bó rfelületet e1ó- keno cs ször vastagon bekenjük körömvirágkcnáccsel (balzsam- mal ). (lsd . a 16. fejezetet.) A véd őzsírréteg folytán a b ór nem károsu l még akkor scm, ha a borogatás t öbb óráig tart. Ezu tán vegyünk egy, a kezelend ó testfelüle t nagy- ságának meg felelő vattadara bet. és itassuk át a kivo- nattal. A vatta csu pá n nedves legyen. Ezt a nedves-h ű s kötést helyezzük fái a bekent felületre és egy nagyobb d arab ház tart ási folpaekkal fedj ük le. Végül a borogatá st egy mel eg kend ővel borítsuk be, és egy sál vagy kötés segítség ével rögzítsü k. III

Figy el em! M ivel a sö tétba rna fol yad ék er-őse n színező h at ásu,gon dos á t k ő t é sse l aka dá lyozzu k meg, ho gy r u há n kal vagy azágynelnút ő ss ze fesse . 1-1 a ez még is megtör té ni k, nincs nagy baj ,mert a folt mos ássa l ehávolít ha tó.Van egy remek öt let ün k a borogatás m egkön nyítésére : Bo ro ga tá s .különöscn, ha nagyobb testfclü1etról van szó, megteszi a lippbaba pele n ka -, vagy pólyabel ét ( Libcrol ). A bel ét egy p u-ha, nedvszívó eellu lózrészből áll, amely egy vékony, ned-vessége t át nem eresztő m úa nyagfóliával van egybe-heg esztve. 2 Svédkeserú bo roga tá s Az é rin tett b órfel ű letet vasta gon bekenjük köröm virágken áccsel , 2 egy d arab megfelelő nagy\" '\" '' va tt át a növényi kivonattai átn cdvcsítünk, 3 a vattát rá helyezz ü k a bó r...5

A bo rogat ás lIa a k öt ést arra haszn á lju k, hogy a kivona tot felvi- hatása gyük, sz ü k s ég űnk van a Iöli ára.A borogatásnak legal ább egy órán át kell tartan ia. Az esete k többségében azonban jobb, ha egész éjszakán átrajtunk van. Alvás közben nem zavaró. Kü l sől eg alkalmazva a svéd keserú-borogatás h ús ítő, gy ulladásgátló, össze h úzó , fert ótlcn ít ó és lokál is vérke - rin gésfokozó hat ású . A svéd keserú a z állatoko n is segít A sv édkeserű-kivonat hatásosságát bizonyítandó, a vi- lág m inden részéből kaptunk kül önfélejelzéseket , köztük 4·1 Egy valam ivel nagyob b da rab folpackot rá tesz ünk ,'i m egfelelő nagyságú vászon- vagy pamutkendővel bcfedj ü k,fl kötéssel rögzítjük. (,

olya no ka t is, amelyckből kider ült: a svéd keserű segítsé-g ével lovaka t, kutyá kat és m acská kat is kigyógyíta ltak s ú-Iyus bc tcgségü kből .A sv é dkeserű gy ógyn övénykivonat ren eszá nsza és elierje- A sv éd -d ésc vil ágszerte egészen saj átos j ele nség . Németország-ba n h áziszerk ént kapha tó gy ógyszert árakban . Fran cia- keserűország ba n , Holland iában és Belgiu m ban töb b eze r em-be r fogyasz tja napi ton ikumkén t. Az USA-ban, többek vi..lágsz e~teközölt egy che rukce-ind ián (Észa k-Karo lina) . gyÓgyítÓ- nepszer uember\" ez t aj ánlja m in den pácien sének . M alaysi ábanlelkesen k ézról-k ézre adj ák . Ind iában ezt rend elik a ter-m észctgyógyászok betegeiknek .A sv é d keser ű fent e m lí te tt rece p tj ének az á ltalá nos emész tés-ser ken tő h atá sa m ellett hashajt ó h at ása is va n, a m ely az arrtra-chinn ntar talmú drogok hozzákeverésén alapsz ik. Nem mindenem ber ne k van azon ban szüksége e rre a laxáns ( hashaj tó) ha-tásr a , még h a egyé b ké n t szükséges is az emész tés segítése. Ne mis tanácsos a m egn ev e zett a ntrach inon tartalmú h ashajtó d ro -gok tart ós terápiás alkalmazása; a 12. fej ezetben rés zletese n ki-fejtjük enne k okait. Ezér t a hagyom án yos receptur á b ől őssze­állilo tt unk e!-,'Y mod ern vált oz atot, amely ne k hat ása sainte tel-j esen azono s a \"régi\" recept ével. nem tart almaz za azon ba n amár elavult alko tórés zeke t. Az új var iáns az aláb bi gyógyn ()vé-n yekb ől t ev ődik ő s sz e: e nc i á ngy ő k é r, citvorgyők ér, m anna , b á-bakalácsgyc)kér, angelikagyö kér, fah éj, kardamomum, sáfrán yés kámfor. Enn ek a red ukált növénykeveréknek a szeszes kivo-nata ugya núgy ta r ta lmazza a legfontosabb általános hash ajt áhat ású keserúan yagok at és csak eny hé n laxán s hatású . Ezt a kli-nikai vizsgá la to k is bi zonyítj ák. A teszt elt betegekné l a bélser-kent ó h at á s tö ké letese n ki el égít ő volt.

9. Fej eze t Az idegrendszer gyógynövényei . Ami a testben lejáls~ódik, nem a legfontosabb; e~éTt a gyógyításképessége több, mint csupán a testről szerzrtt tudás.\" 'r HC X I >ER ROlJJ:,\(; indián fJl\"\'05Ny ugta tók Nap jainkb an sokkal nagyob b szükség ünk van természe-Lelki okok tes gyógyszerekre az évente több m illiós tételben fa gyasz- tou kémiai e redetű erős nyugtatók helyettesítésérc, mint bá rm ikor azelőtt. A stresszérzékenység, túlbaj szoltság és inge rlékenység ugyanis hosszú t ávo ri nem szü ntet h e tő m eg nyugta tókkal. A nyu galm at és az alvást nem lebe t na rkotik um mal helyette síten i. M a m ár sen ki sem vita tja , hogy a szintetikus nyugtat ök felelőt len baszn álatával to- rális zsákutcába jutottunk. A természetgyógyászat ezekre a problémákra is meg- találta a választ: a stressz, az idegi e rede tű nyugtalanság, ingerléken ység és az alvászavaro k töb bn yire együtt je- lentkezne k, és m ás betegségekn él nyilvánvaló bba n lelki és szellemi okokra vezethetők vissza. Edd igi fejt egetésci n kből talán má r k itű ni k , h ogy abe- tegségekke l kap csolatban általába n al a pvetően azt vall- j uk, hogy kivétel nélkü l m inden betegség lelki okokra ve- zethető vissza. A légzési terápia, a jóga, az energ iarnasz- százs stb. alkalmazása során szerzett többéves tapasztala- taink meg tanította k arra, hogy m inden rossz érzés, inge- rültség és szoro ng ás ellenállást, feszü ltséget vagy görcsös állap otot idéz el ő a testben . Min él tartósab ban hatnak a

lélekre a rossz han gul atok, kise hbrendű s ég i érzések ésszo rong ások, illetve min él álla nd eibb a n ,.termeli ki\" eze-ket a lélek, a nná l inkább mege rősödnek a testben a re-szültségek. Bizon yos szervekbe n vagy szcIVrendszcrek-ben energiahiányt okozna k, ennek végül fun kcion ális za-var, szcrvi eredetű betegség az eredménye. I [ogy az ener-getika i kiegyensúlyoza tlanság gyomorrekélybcn, l\".!lYen-gült ellenállóképességben, alvás~varban vagy ra k~a;,j ut-e kirejezésre, an na k végered menybenmn~j el ent és ő ­ge. Az tény és az is m ardd, ho gy minden md lvlduun: on-maga hozza létre a be tegségeit, és csa k ó maga tudja le-küzdeni azokat. Végső célunk csa k az lehet, hogy ép pé,egészségessé tegy ük magunkat.Neurotikus panaszokFia tal, középk orú és öreg emberek nek egyaránt vannak M ind enneu rotikus pan aszai , még a gye rme kek és csecsem ők scm éle tkor raképeznek kivételt. A fiat al em ber, aki úgy érzi, hog~ ~un­kahel yén túl sokat k évet elnek tőle, folyton vissz aterc he- jelle mzőves rej ráj ásról pan aszkodik. Az egyed ül álló anya pénz-ügyi \"rágódásai\" folytán telj esen elvesz ti étvá gyá t, ~sminden étkezésnél összeszorul a gyomra. \" nag ypapa-nál aki rendszeresen felizgatj a magát a szomszédék ku-tyája miatt, ideges szívpanaszokjelentk~zne~ . ,:\"ziskol~s­gyerekne k, aki a dolgozatok terhe alatt s ínylődi k, megfáj-d ul a hasa, a csecse rn ő pedi g, ha úgy érzi, hogy nem fi-gyelnek rá és nem vesz ik fol, minden elalvás el őtt gö rcsössírással muta tja ki ne mtetszé sét. N oha, természetesen ,egyetlen gyógyszer sem póto lha tja a lelki kon lliktu sokrelold ását, a reszültségo ldó és nyugtat ó hat ásu gyógynö-vények segítségével mégis van rá mód, hogy termé szetesúton enyhítsük azo kat. S egít ő Ebben a citro mfű , a mac skagyökér és az orb áncfű a gyógy-legcélravezetőbb, de közkedveltségnek örvend még a n övénye kkom ló, a golgotavirág, a zab és a levendula is...

Citromfű (M elissa officinalis)Gyújtés A ci tromfű nemcsakjótékony ha tású, han em kellemes il- latú és jÓÍZú növény is. Illata rn iatt nevezik citromf űnek. Vadon is terem , dc kerti növényként is termesztik napos helyen és táp dús talajon. \" virágz ó citro mf ű hatalmas ra- jokban vonzza a méheket. H a magunk gyújtiük, fontos, hogy virágzás előtt szedjük le a leveleit, mert virágzás után már nin cs olyan kellemes illa ta . Friss levele kivál6 ízesítő sa lát ákhoz, rn árt ásokh oz, levesekhez és ző ld főze­ l ékckhcz, s már csa k ez ért is érdemes a kertben en nek a sokolda lú növényne k helye t biztosita ni. A gyógyá szat- ba n a leveleit hasz ná lják rel. El sősorban illóolajat , cser- és keserú anyagokat, valamin t k ávésavai tartalmaznak. B első alkalmazás : cit romfűteaAdagol ás A citro m f ű ból teát , tinkt úr át és Iiird ót készíthetünk . Ideggyengeség és idegi eredet ű alvászavarok esetén a eit- Stre ss z rornűltea seg ü, am elyet kivételesen , a töb bi gyógynö-Nyugtat ó vényn él nagyobb mé rté kben kell adagolni: egy csészéhez három teáskanál citromfűlevelet használun k fel. Ne re- halás ledj ék, hog y míg a teát öt pereig állni hagyják, a csészét vagy a teáskann át redjék le, aztá n a fedőn lecsa pódott cseppeket ön tsék vissza a teá ba ! A nyu gtató és görcsoldó hatást ugya nis e lsősorban az ill ő o l aj biztosítja, ame ly tú l- forrázás cselén azonnal kivonódi k, így azonnal CI is pá ro- loghat . K illő n ő sc n hatásos a citro rn fútca, ha a stressz a gyo- morra vahry az emésztószervekrc hat. Ol dj a a szorító ér- zést és az ese ten ként i görcsös fájdalmakat, serken ti az ét. vágyat. Ezért ilyen pa naszok esetén naponta többször egy-két csésze citromfűte át ajánlott inni. Levelei nagyon jól kombinálhatók más nyugtató növénye kkel, ezért egyetlen nyugtató- vagy a l tatő t eá bó l sem hiányozh at- na k. Gyermekeknél gyakra n má r egy csészényi is elegen- d ő elalvás előtt ahhoz, hogy a nyugtalan ság vagy a vizs- gadrukk könnyú álomma l oldódj ék.

C itromfűMelissa of icinain

Fiunkn ak cgy iddben komoly neh ézségei voltak az is- kolában . N agyon nyomasztották rossz oszt ályza ta i, ál- landóan szo rongott. Go nd terhe lt arcca l járkált , ideges volt és ingerült. Am ikor aztán term észetes étvágyát is el- vesztette, s est én k én t nem tudott elalud ni, akkor m ár m i is nyu gtalan kod n i kezd tünk. Sokat beszélgettü nk vele és tan ára iva l. s vég ül egy citrom - és orb áncfüves teakúrára fogtuk. Nap onta töb b cs ősz éve l kellett in nia, kivált képp este. Úgy két hé t mú lva szem betű nőj av u lást észleltü n k nála, ism ét k űl őn ő sc b h problémá k nélkül CI tud ott alu d - ni, ugyan úgy, mint ko r ább an . Lassanként felemelkedett a han gula ti m élypon tról; azóta tu dj a, h a id eges és izga- tott egy másn a pi d olgoza t rnia u , a . teája\" majd segít raj ta . K ü l ső alkalmazás : a c i t rom fű fű rd óGyako r is ág Nem leh e t leb ecsül ni a ci r ro m fú fű rd é ha tásfok át scm . Akinek lehct6ségc van rá, é lvezze he tenk ént legalább k ét- szer-háro mszor, lefekvés e lőt t. I-la Ö nök nem is szcnved - nek a fentnevezett tün etekben , han em csupán egy külö- n ő sen feszített mu n kan a p vagy idegborzoló autóú t után ism ét re nd b e akarják ten ni magu kat, akkor a citro m fű­ Iű rdd igazán j ót tesz . U gyan csak szembe tűnő mód on nyugtatj a me g a mozgéko ny, fická n dozó kisgye rm eke- ket, a kik - h a túl ságosa n fára d ta k - megleh etősen gya kran \"bcpö rögnek\". M acskagy őker ( Valeriana officinalis)Nincs m e l- l\l ég erősebb hatásu nyugta tú a ré g kip róbált macska- lé k h a tása gyökér. Ha az em ber túl so kat dolgozott vagy stressz álla- potban érzi ma gát, a macskagyökér úgy nyújt testi és szellem i en yhülést, h ogy közhen n em oko z fárad tságot és kábaságot. N em ke lt mcsrers éges, euforiás érzést, drog- fiiggáségc l scm okoz, ellenté tben a szintetikus pszichikai gy<Ígysz erc kkd . Könnyen in gerel h et ő és t úl izgu lékony em berek él nap fo lyamán tiibb sziir szed he tnek id egnv ug - III

tatóként macskagy ökere t. nem l épnek fel káros m el lék- Tanács ahatá sok ! kert é sz e k - nek AValeriana officinal is bo tani kai e lnevezés a latin vale-re >tiól érl i magát, er ős, egészséges\"jelent ésű sz őből sz ár-mazik, és arról él na gyrah ccsül é srúltanúskodik , ame llyelmin dig is viselte ttek c gyógy növény iránt ; ezt j elzi angolneve is: allhca le-c m in d cn t gyógyító' (.esodaszer'). Amacskagy ők ér m ásfél m étcrre is megnőhet, levelei szár-nyasan összetettck, fchér vagy hal ványr ózsasz ín virágaicrny ószerűck . A ned ves talaj t kedveli, mezőkön, patak- ésfoly ópart okc n, ritka lo m boserd ők ben terem. K ertben istermeszthet ő ; ilye nko r él gy ökereit csa k a m ásodik vagyharm adik évben ássuk ki. Tap asztalt kerlé szek tudj ák .hogy a zöldségfélék jobban n ének, ha macskagyökeretü ltetn e k közéjük. Saj átesjelen s ég, hogy inte nz ív 51.aga er ősen von zza éserős izgalom ba hozza a rnacsk ákat.Belső alkalmazásMa napság a ma cskagyökérlea kissé háttérbe szc rult, rni- M acska-vel elkészítésekor a növén y gy ökerei olyan ex trém illatot b'Yök ér teaáraszta nak, hogy a szag még so káig megm arad a lakás-han. Az íze is nagyon saj áts ágos, és az ernbernek m árjó izj av ítástapasz talato kat kell szerczn i a reával kapcsolatban , hogyehhe bc lctőrddj ő n . A m a cska győk é r íz é tj el en tősen fino-m ító teakever ők összeá llítása a k ővetkez ó :Nyugla tó teamacs ka g y ő k ér 40 g 30 gkomlóvirág (. komI61OilOz') IS grncnt alevél 15 gh ibi szkuszvirá gLegjobb, ha a növén yeket eb'Yéjszakán át langymcieg víz- E l ké sz ít é ,ben ázn i hagyjuk . Reggel ihat ó hdm é rs őklctű á llapothaho zzuk , vég ül pecli~ l csz űrjiik. Ha t á sa kit űn ő , kűl énő s enml



'd. b bek esetében akiknek idegi eredetű szívbá ntalma-Iikoosrevoslására sz uiiksc' gulik. n y u l a t ó ra van gt 1\ kIdo..evcktvkéeszeo.l.ő.JlOl\"I.Za.Uz. nyu gtató teakeveréket vacs o ráravagy , ., . . '. . egész csal ád logyaszth'lt)3.Altatóteaorbándú 20 geitrom fúlevél 20 gm á ln alevél lO ggalagonya (levele és virága) 10 g lO gme ntalevél 5gmacskagyökér jggolgotavirág ,, 5gkomlóvirág (,koOIlotoboz ) 5glevendulavirágNagyon egyszerű a macskagyökér-tinktú ra al,kal:n~~~sa, M aeska-~ mely dédn agyan yáink koráb an mind ig a kezl ta~ a ~n gyöké r- etetlen kellék.l- lc rthogy a ,re~1 szep tinktúravidoőllk, bmem.n't nél kü lözh a nók, ha felizgatt ák m a gu. k~ t, ~gys~e:ruc\"n. el- eztclkcru\"1cn d ő m _ a macskagyoker-lInkturas egájultak; l ,csét mindig magukkal h ord ták . a macskagyo..kc- ~­ Adagol ás Az alvászavarok kiküszö böl ésére. k . áb ól megl eh etősen nagy adagot kell fogyasztam:tm tu ra . -' f'I poha- vízben fel -ld ekvés el őtt egy teáskanálllnktu rat e roldl:a~ges szívpanaszoknál naponta 3-szor 30 cSC\Jp, a Sz iv-megfe_Ielő I- Iint gy<igysze r adag. már említet tük, a macs kagyoke r- ' t tobbszortinktúrát különleges izgalmak eseten napon alehet alkalmazni. \" Ici -Jt.lu_klf~\igmn~a~c;sItkaoatgkóoyézösktfoéermsnzpüekultlasáézsgateéknsüynlhöeI.nLm•olehkgoeasrtasl-ásetga'oetzl,zhhaooaggyykoUenggYycI~dnecJ~--lrálóképességc t. Ugy an me[vYtik sz.mtetil kus nyugta toro mon dható el ugya nez?

A komló ( H umulus lupulus)Álta lános A koml ó to bo zokat mi nd a népi gyógy ászat, mind a tudo-nyugtat6 mány általános nyugtatónak tart ja, és idegi ered e tű nyu gtalanság , valamint a lvászavaro k esetére ajá nlj a. Iskolai problémákkal kü sz köd ő gyermekeknél, az ún . vege tatív dystónia (az izom tón us rc nd cllcncss ége), vala- m int a változás é ve iben j ele n t kező pa naszok eset én küJö- n ő scn j ó l be v ált a c i t ro rn fú l cvő l b ö l, k o ml ó vir á gb ő l (,kom lólobozból' ) és golgotavirágbó l készült tcakcvc- rék : Alta tótea ( elsősor ban gye r meke kne k ) citromfűlev é l 40 g 30 g komlóvirág (\"komlótoboz' ) 30 g golgotavirág A neh éz ela lvás okai Ha m is Vajon mi m egy végbe be nnü nk \" h i básan ~', a miko r nemkii lijd é s e k tudu nk elaludni? Nyilvánvaló, hogy mindan nyian vala- m i meghatározott dologhoz kötód ünk. Patiká nk vásár- ló i, akiket karáesonyra gyógy füves .,álom párnával\"aján- dékoztu nk meg, példá ul ah hoz a téveszméhez kötődt ck , hogy altalótab letta nélkül nem tudnak elaludni . Csak amikor valami ,jobbal\" aj ánlottunk nekik, akkor voltak képesek felad ni ham is elképzelésüket. Élén ken em lék- szü nk egy beszélgetésre, m elynek során pszich ológu s ba - rátunk nag yon szóra kozta tóa n írta Ic egy krónikus a lvás- zavarban sz envedő férfi reakcióit. Barátu nk megprób álta ecs eté lni előtte az éjszakai ébrenlét szép olda lait ; ezzel akarta megakadályozni, hogy a páciens bosszankodjék álmatlansága miatt. Egyszerű en lehete tlen volt. Jelen tkezzenek bár az alvászavarok akár rövid i d őre is, egyet rög tön tisztá zzun k m agunkban : mindössze arról •

van szó, ho gy nagyon b elel ovaltu k magunkar eg y gondo- Fonto s alatb a, e~y érz ésbe, egy félelem be, egy kíván ságba , egy cl- bi zt onságképzclésbe, és már nem tudunk szabad u ln i t ől e, G yakran előfordu l , hogya ,váltóka t' már a kisgyer-m ekkor kezdet én rosszul á l l ű já k be , A csecsern ő \" gya azabszolú t biztonság helye kell hogy legyen , és az a nyá nakmindent el kell k övetnie, hog y kiiktassa az ol yan zava rótén yezőket m int a zaj, él túl é les fén y, a ncganv en cr giarn e-zők (ide ta rtozn ak a vízerek is) stb, A kissé nagyobb gyer-mek szá má ra úgy tesszük vonzóvá a le fekvést, hogy rnin-d ig valam i sz éppcl ko mbinálj uk : felolva shal unk vab'Yme sélhetünk nek i, alta tóda lt éne kelhe tü nk, gyertyátgyújtha tu nk, együ n imádkozhat un k, esetleg néz hetjük aho lda t és a csillago kat. Ezált al sze rtart ássá tesszü k a dol-got , ésa gyermek tíz percig élvezheti az egyedü l csa k nekiszemelt figyelmet. Ostobaság lenne a gyermeket bá rmi-ko r is azzal fen yegetn i, hogy , ágyba du gjuk ' , ha nem csi-nálja ezt m eg azt. Ezzel a lefe kvés és az alvás bümetéssédeg radá lódi k.A gyógyfüves , álom párna'A ~y6~y nijvén yek a lkalmazásá na k régi hagyománya az Aro m a-nálomllárna\". Soha a tudom ány sokáig ncm vette komo- terá pi alyan, ma az ~j ra felfed ezett aromaterápiával kapcso lat-ban ismét ráirányul 01 fi gyelem. Am en n yiben ugyanisigaz az, hogy a ci tro m fű levé l. a kom ló ( \"ko m lótoboz\") ésél levendulavir ág mindene kelőtt az ill őolaj u k révén fcj ti kinyugta t ő hat ás át, a kkor egyenesen ideális. ha ezeketél ha-tóanyagokal bel égzés li tjá n fogadjuk m agunkba . A va ló-ba n ha t ásos gyógyfüves párná t tehát c í t rorn űl lev é l l c l,ko ml ó- és levend ul avir ágga l és orbán cfűvel kell megtelte-n i. Ezu tán azt a fej párna alá vagy a fejpárnára hel yezzükvagy az ágy ba , a fej közelébe. Ami kor látogat óba men tünk, gyakran aj ánd ékoztun kbará ta inkna k gyógyfüves párn at . Későb b többször hal-lottuk, hogya házaspáro k azon civakodtak, ki a ludjonrajta. Ez ért később min dcn csa lád tag na k vitt ünk egy-egyp árn ái. Ha a csecsemők nem tudn ak ela lu dni és so kat sir-, ..

G yógyfüves \"álo mpá rna \" Az illóolaja k és az illatI megnyugtatiák az idegeketI na k',bezklegtö bbszö r attól van ' hog, y has - \"' agy I'Ogr,saJ:a, s vagy egye ellemellen érzés gyö tri <iket. Ilvcn ko . kot t\" kom l' I e's m egtöltö, tt pá r a poe.irka ra- ka m i l lá val ova csoda r tesz. ma g}a ran d, ~' kS,uoIk?éyvov'geYl feuz.~eelsét\"ráalzot~tpaláárltnuákt'kai,dhuongkygkyaó.rgáuycssozenly1i'á\"rJu.a.nnk- ,asad a ma k. Kcsóh b tobbcn elm ondták ' .' , nek ik abb v~' grc . a parna segHettaIu,d~'..ma. k an , hogy egysze r alta tóta blcttá k nélkül el, Ez ann y,ra fellelkesített bennünket h .gyogy fuves,pá rnát felvett ük gyá /1m ány fejlcsztési' r~';;.a~munkba. O sszeállít á sa a következó : pgGyógyflivcs \"~í J o m pá rn a \" som kóró 20 g 20 gcitromfúJevéJ 15 g 15 gna rancsvirci gkam illavirúg 15 gleven d u l a virá g 15 grózsasziromEgyéb módszerekAz elalvás zava rai esetén szerfölött eredmén ..szugges t' ' d' , '. , yes az on- z 10, a m e rt acr ö es az egész test elJazításána k

mód szere. U gyanis a tuléticlon légzésünk a legcl s6 és A feszül tséglegegyszeru b b n yu gtató. Éssze rű sza bá lyozását a e ny h ítésé nekgyermckek is k önn yen clsaj áutják , ha m egt.anítj uk rá tÍtjaiők et.Orb áncfű( Hypericum per/ora/um)Az o rbá ncfű szá raz fiives helyeken, napos lej tőkön és rit- Dep resszioka erdők be n terem. Világossárga. csillag alakú virágai a e lle ninyár közep én Szent Iván kor. azaz Virágus jános napjá-nak (jú n ius 24.) t áj án nyílnak (erre u tal né m et eln evezé- gyó~T)'s z{\" 1se : j ohanniskra ut), vagyis akkor. am ikor a legmagasab-ban áll él nap az égcn és leghosszabb a nappal. Latin neveaz lIátfú rt\"jclc ntésú pe rforatum szó azok ra az apró feketeponto cskákra utal. am elyek sű rű n beborítják leveleit ésvirágait (ez egyébké nt a nö vén y magyar nép nyelvi elnc -vezés ébcn is tűkr ő z ódik , hiszen ly u kasl evel ű fúnck is hív-j á k). Am itt nem \"á tfúrásokró l\" van szó (a h ogya n egyéb-kén t rége b b en hi tték ), hanem a p ró m irigyek nTI, a m elyeka hypcricin n ev ű vörös festóa ny aggal van nak töltve . H am i m agunk gyűj t ük a z orb á ncfűvet . ú gy tudj u k bi ztosa naz onosíta ni, hogy ha a virágát vagy b im b óját hüvelyk- ésmuta tóujj u nk k ő z ő u szé trnorzsolj u k, ujjaink sö tétvö rös-re színczód nck. Az orbá ncfű az idegrend szer gydgyítására ha sználtegyik legfontosabb növény. Hár nyug tató hatása is van -ezé rt b ós égesen használjuk nyugtató- és alta tótcákhoz -hatásán ak fóirán ya az egész idegrcnd sze re rósítésc. A lcg-új a b b ku ta i ások ered m én yei a la pjá n j ogga l n evezhet ődepresszió elle ni növényi gyógyszerne k. A hype ricin , azorbá n cfű f6 hatóa nyaga hasonló hatást fej t ki, mi n t azún . rno n oarn in ocx i d á z-g á tl ők az élén kítő pre paráru-mokba n , m in d e ne set re a z u tób bia k á lta l, a közp ontiid egren d sze rre gyako rolt tompító hatás nélkül. Ism er e-tes, a hypericiri sej tlégzés az egyik l egal ap vet őbb a nya g-csere-folyamat; ahol múködési zavara támad. mint pé l-..dául egy rákos sejtnél, ott az egészség nagy veszé lyben fo-rog.

l 'd 'd l l l III\"1/'\"'' sun fwrforatum

Belső alkalmazásPszichovegetativ zavarok, depresszió s h angulatv áltoza- Tc a, tinktú rasok, szoro ngá sos állapot és ideges nyu gtalan ság esetében H o ssz úaz orbá ncfútea és -tinknira a megfclcl ó szer. H ogy é rez- id ei g kellhető jav ulást érjünk el, ahhoz természetese n az szü ksé- alkalmazniges, hogy a teát vagy a tin ktúrát több h éten vagy hó napo nkeresztül na pj á ban töb b a lka lom m al is fogya sszu k. Oc D e p rc sszi ókmi csoda áldás ez a szc r az élénkít ónek szán t szint etiku s,pszichikai gv égyszcrckh ez kép est, am elyek belát hat atl anm ellékh atá sokat okoznak a közpon ti ide grend szerben. Azok ban az esetekben , am ikor az embemek sú lyosveszte séget (halá leset a csa lád ba n, válás stb.) kell áté ln i ésezá lta l de p resszióra hajl a mossá válik, az orbán cfű ideáliso rvosság. Ekkor igyu n k napon ta 3- 6 csész e teá t és szed -jünk be háromszor 20 cse p p tin ktú rát. A változás (klí-max ) korában fel lépő hormon ális zavarok és han gul at -ingadozások ellenszereként orbáncfűtea aj á nlha tó , m ég-pedig egyen lő arányb an komlóval és ci t romfűvel keverv e.Az idójárásra érzéke n y embereknél a növén y seg íti a ve-geta tív in gad ozáso k k i egyenlít őd ésél. Ta rt ós orbáncfű­lca-teráp ia visszaa d halj a az életkedvét azoknak az őre­geknek is, a kik ú gy érzi k, hogy az élet peremére szo ru l-tak, és mag án yosn ak érzik m agukat. Ebben az esetben azorb á ncfű tea akkor a lehat ásosa bb, ha citromfűvel és ga la-go nyával ko mbinálj uk (lásd a II. fejezetet ). Kon centrá lá-si zavarokkal kü szköd ő gye rmekek és felnőttek szá má ra isj ól bcv ált az orbáncfűből és citromfűb ől öss zeáll ított tea-Jókever ők . íze rniatt ideális a rogyasztása reggel tanít áseló tt és vizsga id ósaa kba n.Az orbáncfű ne k azo nban van eg)' le he ts éges mcllékhatása, ami-re fel kell h ívnunk a lib')'clmet : foko zza a fén yérzékenység ct ,vagy is a f ényre nagyon é rzé kc ny személyc kné l - m ind en ekel őua fchér bórű embereknél - ha a terápia alatt er ős na p sugá rzás-na k va nnak kitéve, eseten k ént bórgyulladás lé p he t fel.Bár még sohas em hallottunk ilyen esetről, m égi s sz ű ks é­gesnek érezz ü k a figyc!me-Ltet ést például a b ba n az eset -

1II I'.L:(TiisítÖ ben, ha a pácien sünk rendszeresen jár szoláriumba. AzIf·alu ·\\"t.'rék orb á nrfú-tea kúra ala tt j ob b ezt m ell őzni. A köve t kező recep t egy idegerdsító teakeverők . am ely nagyon alkalma scsalfldi re ána k. Ám azok sz ám ára is cld- nyös a fogyaszt ása, akik hivatásuk gya korlása sorá n erős strcsszhatásna k és kü lönösen nagy m egterhel ésnek van- nak kitéve. Azt javasoljuk , hngy ezt a teá t igyák az idege- ket fokozo tta b ba n \"ko p tató\" kávé helyeit. Id e ge rii síl ó te a 50 g 25 g orb áncfű 20 g cit rom fú1evél )g go lgotavirág leven d u lavirág Orbáncfúolaj(), h;incfú - ~eáh?z és tinkt úrához az egész nö vén yt, ha pedig orbá nc - olaj fill. . 'fuol~~~t aka ru n_k nyerni, csa k a friss virágokat használju k obb m arek frissen szed ett o rbá ncfűvi rággal m eg- 1,.1:~7. i (ésc tohunk egy po harat vagy öblös nyakú üveget , ésj 6 min ő­ ség ű olíva- vagy szój ao lajjal fcliin tj ü k úgy, hogy az olaj el- lepje a növényt, m ajd lezárj u k az ed ény t. Töbh héti g a szab~dban tartju k, lehet őleg a napon . ~' i u tán a növén y- ból,kivont hyperiein pirosra festett e az olaj at, kisajt oljuk a vir ágokar.A pi rosodás, azaz il hypericin kivonása, saj átos mó do n, n..em megy végbe m esterséges fényn él, han ern csak napfenyben . Külső alkalm azásIlli rnH.'gbe _ Az orbá n cfűolaj j ótékon y hat ású könn yű égési seb ek és Iq.:t·<iések felégés ese tében. Kü lső ued örzsö lés!'e is jól bev ált sze r olyan bórbetegségeknél, - ső m ő rő kn é l és króniku s ck- cém áknál, - amel yek a nap sugarakra pozitívan reagá l- nak. Ezekbe az összefúggésekbe log iku san beleillik. hogy

az orbá ncfű fényre érzéke n y e m b erekn él eg yrészt b drki- Bo ro ga t ásiu és ekct idézhet eló, m ásrészt ..el űzi\" CI dep ressziókat , Elkészítésea m elye k bor ús, cs ós időben és napfén yszegén y évszakok-han k özismerten sokka l hama rabb j elentkeznek, m int anapfényes n yári id őben . é gy t ű n i k , mintha az o rb á ncí ű anapfény hordozója és közvetítője lenne. Az o rb áncfűolaja t többek között sebgyógy ító írk én t,súlyos s é rű lésck kezelésére használják. Krónikus izo m -keményedés, isiász és lumbágó esetében is igenjó tapasz-talato kat szcrcz tíink, am ikor forró orbá ncfúolajos boro-gat ásokat alkalmaztu n k, Id cggy u llad ásoknál , tová bbáh a az e mber elmereved ett nya kkal éb red , az orbáne fúo la-j os pa kolás na gyon gya kra n hatásos . E l k é szít ő s éh ez egykis lábasb a n pár evdkan ál orb áncf űolajat felm elegítü n k(s emmi esetre scm szadad főzni l ), aztán átitatun k veleegy darab vattá t és az t a fájó test részre rakjuk, Figyelem:óva tosa n kell kip róbá ln i, neh ogy tú l forró legyen az olaj;az tán a leveglib en legvczgctve lehú tjü k. A vatta fő l é kisfrotúrkendőt helyezü n k, és a beteg tes trészt meleg ken -dővel vagy s állal bcbugyolálju k, nya knál és vállnál szoro-Sém tapadó alsóinget h úzun k rá.B el ső alka lmazásGyomorront ásn ál. valarn int gyomor- és b élhuru tn ál bel- Gyomor- é~sőleg is eredmén yesen alkalmazható. ~l ég a m akacs b élp a n aszo ksz ékre kedés is me gszii nte thet ó orbá nd úolaj használatá·val, mi vel az olaj fella zítj a a m egkem én yed ett b élta rtal- O rb án cf ű ­ma L Gyomor- és nyom b élny álkah ártya-irri t áci ó esct éri o lajostö bb alkalom ma l is bevált m int gyógyító és fáj dalo mcsil- kapszul á klap ít ő szer, ht cs upá n az él .. szépséghi ba\", hogy az or-bá nd úolaj nak saj átos íze és sza ga van, és ha te áska na lan-ként szedj ük, m é g soká ig n a gyon kellem etlenü l .Jcl b ő f­fen \", Ezért bel ső ha szn álatra az orbá ncfűolajos kapszut á-ka t ajá nljuk, a m elye k csak a véko nybélb en oldódna k fel,és ezá lta l elkerülhetjük a kellem etlen iZI és a .böfógéseke.\". Az o rb á n cfűolaj három gyerme künk sz ületés ekor isjószelgálatot le tt nekü n k (lásd a 14. fej eze tet \" nő i baj ok-r ől . )