Erdők, Mezők Patikája

\" I(\";it nyeke t hálóstól kiemeljük él re á ből . A \"teatqjás\" ha szn á- latát nem tan ácso lj uk, m ert ebben a növények túl szoro- l. djiik I){~ san pr é sel őd n e k össze, s a víz okozta t érfoga tn öveked és követk eztéb en a ha tóan ya go k nem képesek kellően kiol- \"Ii 'a iv ;i s d ődn i. ;\"\em csak a tea szín éről van szó , hanem inkább ar- Te a· ról, h ogy a leg fontosabb hatóanyagok kerüljen ek az ol- d at b a , A sötét szín az tjelenti, hogy a növények ből sok ha -L. \t'ri'kek tóanyag kinldódott, d e nem felt é tlen ül azok, a melyekre az adott terápiához szükség van . Tov áb bi fon los a lapszabály, hogy a teá t a m íg ülepszik , egy fedővel vagy egy kistányérral ta karj u k le. Az illóolaj ok és egyéb h at óanya gok különösen illékon ya k, de lefed ve neh eze b be n sz ő k nek el. A fedé l a ljára kicsapód ott csö p- peket leszúrvc adjuk hozzá a kivc narhoz . Az alapszabá ly: egy cs észe vízh ez (- 150 m l) egy-két p ű pozou teás kaná lny i növényt számítunk, A víz a tea esetében hárma s sze repet já tszik: elsősorban víz az ext· ra kciós ala ny, m ásod sorban ez a h ordozóanya g (vagyis a víz .szállítja· a kioldódott a nyago ka t), h arm a d sorban az emberi testben m int öblítőszer múködi k. A bélbolyhok a tea olda tot hatóanyagaival egy ü tt igen kön ny en és gyor- sa n asszi m ilálják, olya n betegségstá d iu m ban is, a m ikor a táplá lékfelvétel n eh ézségekbe ü tk özik . Egyébkén t ismert tény a természcgyágyászatban az is, hogy a legtöbb em- ber túl kevés folyadék ot vesz m agá h oz. H ogy biztosíta n i leh essen az emésztő- és sző vemcdvck állandó átrn osá sá t, na ponta leg a lább 2-3 liter folyadék ot a já n la tos fogyasz- tan i. A gyógyteá kat kb. tizenöt perces idciközön ként - forr ón vagy melegen - kortyo nkén t c é l szer ű inni. Ily rn ődon a test n egyedó rá n ként rea gál egy-e gy korty teá ra és ez által arra kén yszerül , ho gy a káros hatásokat saját erejéből kű sz ő b ő ljc ki. A l egc é lszer ű bb , h a reg gelen ként meghatározott m e nn yi ségű teát elkészítünk és azt nap- közben termoszb an t árolj uk . M ivcl m inden egyes gyógynövény más össze tételú és fcl é pft ő s ű, é ssze rű a k ü lönböző növén yeket a tca keveré- kek készítésekor kom biná ln i. M in dc n egyes n övén y k ű ­ l önböző mód on hat a szervezet meghatározo tt fun kci ó- zavarai ra. Egy hagyományos kö högés elle n i tea csupa olya n n őv é nyt tartalrnaz , a mely a tüd őre, a hö rgőkre és a

n yál ka h ártyára is h at , dc az egyik alko tórész n yá lka oldó, Ízj avítása másik in gercsilla p ít ó. a ha rmadik köpt e tő, a negyedikn y ugt ató , az ö tö d ik im m u n fo ko zó, a h atodi k ICrtőtlen ítő A teahatású . Itt m utatkoz ik meg a gyógyszerész vagy a gyógy-növényszake mb er m űv észete : az opt imá lis recept ú ra ősz­ é d e s i tő seszcállításá ban. Egy jó tanács a gyakorlati felhasználás- Recep tekhoz: a keveréket hasz nálat elót t erősen rázzák össze vagyll keverj ék\" meg. Nestcák M ég ha a gyógyító hatá s elsőb b séget is élvez, tö reked-j ü n k arra, h ogy a lehetőségekhez ké pe st kelle m es ízt ad -j unk teán knak. M it érünk vele , ha a tea ugyan hatásos, deförtelm es az íze és az em ber nem képes ráverini m agá t arend szeres fogyasztásra. Egy epe - vagy m áj tea esetében asok keserű anyagot tartalmazó fózetet ki kell egészíteninagyobb élvezeti értékű , kevésbé \"célzott\"hatású alkotó-részekkel (pl. szeder- vagy málnalevé llel) . Lsd . erről a 17.fejeze tet. N em közö mb ös a teakeverők színe sem, ezé rt akell ő szín h atá s elérése érdeké ben ú gyn evezett szfnezd-d ro gok at (kö röm virá g- és búzavirágszirom) a dna k hozzá. Minden teát ízlés szerint lehe t éd esíten i. kivéve azo kat,am elyeknél ezt kü lön jelzik. M in t egészség üket védő kor-társaink többsége , a cukorral szemben mi is előnyben ré-szesítj ük a mézet, aju ha rszirupot vagy a gyü mö lcs levet.G yakran egy -két cse p p frissen kifacsa rt citrom- vagy n a -rancslé adja meg a végső ízt. M iért is ne tegyü nk megm ind en t annak érdeké be n, hogy m in dcn napi gydgvszc-:riinket élvezh etőbbé tegyük ? Mi nden , a kön yvb en megado tt tea receptet 100 grmennyiségre szá mítottuk ki. Ez megfelel egy normál rné-retű teászacskó térfogatának és általába n ez a m ennyiségszü kséges egy rövid távú ter ápiahoz. Egyszerű te áka tajánl u n k, amelyek egy- , k ét-, legfelj eb b háromfélegyógynövé ny b61készíthetők. Ilye nk o r felesleges a recept.Keverj ék össze a megadott növényeket egyen lő arány-ba n. Ha már megfelel6 ta paszta lat ot szcreztek , egy id őmúlva ízlés üknek és szükségletei kn ek m egfelelden sajátm aguk is változtathatják a men ny iségeket . Mi általába n a természetes en összeállított rec ep turá-..val d olgoztu n k. D e sok ember számára előnyösebb azin stant teák használata. A gyo rsan oldódó tea nem igé-

nyel hosszas előkészületeket, a forró vagy hideg vizet egy - szerűen rá kell önt eni a teap or ra . I Iossz úévekig kerültük az ilyen jellegű ins tant-tc ákat, m crt eze k mos taná ig cu- korbáz isúak voltak. Az utób bi id őben azon han sikerült Sváj cba n kifejleszteni egy sem leges fehérje hordozot az instant tc ák számára. Egy speciálls eljárással a növényext- raktumot erre az új ho rdozóanyagra viszik. Az anyagok- nak nincs semmi ízük, és nem tartalmaznak kal óriát, te- hát a cukorbe tegek is ih a tják a né lkül, hogy feles leges szén h idráto t vinnének be szervezetükbe. A gyorsan oldó - dó teáknak a legfőbb el őnye az, hogy utazás közb en vagy a m u nkahelyen pillanatok a la tt elkészíthctők. Külső alkalmazás: fürdők, boro gatások, inhalálás, nedves kötések 11 1'\lI hiiz() Sok pan asz ese tében a gyógyfürdő a legh a tá sosab b keze- liin ll)k lési m ód . A pa naszok j elleg étől fü ggőcn egyszer a teljes il-f IMii rd á k letve kád fü rd ő, máskor a részfürdő (p l. ű l ó- , kéz- vagy l áb fürd ő) aj án latos. A z elkészít és mó dja elvben ugyan az , mi nt a teák esetében, m indössze a víz és a gyógynövények m ennyiségét kell növeIni és nagyon erős ext ra ktum ot ké- szíte n i. A fürdőkád vagy fü rd őed é ny nagyságától fűg g ő­ en egy -h árom teli maré k növény t teszün k egy -háro m li- ter vízbe. Ez esetben is kell forró vagy h ideg víz segítségé- vel infúziót vagy főz etet készí ten i, hosszabb-rövidebb áz- tatási idővel számolva. A z extra há lási idd letelte után a növén yi kivo natot lesz űrjiik és k ő zvetl e n ü l a fürdőkádba vagy edé nybe öntjük. Vigyázzu n k, ne hogy lefo rrázzu k m agunkat! H a nin cs a köz elben valaki, aki segít a szűrőt tartani,j obb, ha a növén yi kivonatot eldsz ő r egy más ik fa- zékba szűrj ük s csak utána ő n tj ű k a kádba. Ezután a tö- m én y (ko n cen trált) n övényi kivonatot folyó vízzc1 megfe- l el ő h őmé rs é k l etűre állítj u k be (ahol ezt a kezelés i módot ajánljuk, m ega djuk a mennyiségeket és az ex trahálás m édj át is). Az ülőfürdő rend kívül hatásosnak bizon yult n em csak hasi és altest i görcsök esetében, hanem krón ikus vese- gy ulladás vagy h üvelyfert őz és gyógyításában is. A leg-

jo bb hatást egy spcciális ül őfü rd 6 segítségével érhetjük Inhal álásel. 1\ kádban ülve csak a hasat és az ülepet - a vesetájék Speciálismagasságáig - m osogatj u k forró vagy meleg vízzel) mi- alkalm azásiközb en a fels őtest , a lábszár és a lábfej kieme lkedik a víz- módokb ől.B á r egy ilyen rég imód i d ara b , min t az ü lőfürdő-káda ma i háztartásokban má r ritkán lelhető fel, sok em ber-nek talán mégis mcg érné , hogy beszerezzen egyet. Ülő­fürd őt egyé bként a no rmál fü rd ők ádban is lehet venni,ilyen kor azo nban csa k b eleü lü nk a m eleg vízbe, az előbbvázolt mó don. M ásik speci ális alkalmazási mó d a növé nyi zuhany , va-lamint egyes testrészek lemosása vagy leöblítésc. Az cxt-ra kturnot a \"már ismert módon készítjük el. 1\z 5. fejezet-ben a 73. olda lon a kép eken lá th a tó a seb lem osás m ódj a . A gyógynövény-in ha lálás ese tében ugyan úgy j á ru n kel, m int az egyszerű in fúzu m n á l (lsd . a 7. feje zet 102. ol-dalát). Ez es etben rend kív űl íon tos , h ogy gyo rsan d olgoz-zunk és mi nden szükségcs dolog a kezü nk ügyében le-gyen . E m ód szern él ugya n is kizá rólag az illóolaj ok ha t-nak, amelyek a vízgőzben oldó d n ak. H a az inh alá lás előttakár csak tíz percet is várna k, az illóolaj ak \"elszö knek JJ• A fentieken kívül a gyógynövé nyck nck van még né-h ány spec iális alkalm azási mó dja pl. a száraz vagy nedve sb orogatások, komp ressz iók . H a valahol ezt ajánljuk, ak-kor egyútta l leír ju k az eljárás fázisait és gyakra n ké pek kelis illu sztrá lj u k mi nd ezt. Így n em kell tartan iuk a ttól ,hogy rosszul csinálnak valamit.Tink túrákA gyógyn övénytinktúrák mi ndi g szárított vagy fri ss nö vé-n yekb ől készü lt 40- 70% alkoholta rtal m ú szesz es kivo-na to k. Az alko ho l-ex trakció re n dsz erint 10 n a p m úl va fe-j eződ ik be . A tinktú ráka t kü l sőleg és belsőleg egya ránt le-h et alkalmazni. A tinktúr ával erősíteni vagy h elyette site-n i leh et a gyógyn övé ny tea -kez clés t, ha pl. gyo rs csiliapi-t ásra van szükség vagy a teakészítés neh ézségekbe ütkö-zik (p l. u tazás közben , kórh á zb an stb.). M ivel a tinktúrá tcseppenkén t kell bevenni, ezér t nagyon pontosan kell

1I1IId ti ra ad agolni. A szá ríto tt gyógynövény ekkel szemben m eg- van az a nagy előnye is) hogy azo knál könn ye bben tárol- 1101Ip' ható és nem romlandó . M iu tán a tinktúrát az alkohol tar- tósítja, ezért évekig felhasználható.\ l ill l.hira 1\ gyógy szertárakban vásárolt magasértékű tinktúrák- 1 1I\" \'t~ h'Il' nak másik előnye az, hogy minde n ese tben megreleinek él szabványnak. Ez azt jelenti, hogy az aktív hatásu gyógy - anyagtartalom nem változi k üvegen ként , hanem mindig állandó . A szárított n öv én yek vagy a növényi leever ékek eseté ben ez az állandóság nem valósítható meg, hiszen a növények a leggondosabb rmlvelési mó d mell ett is ki van- na k téve a növeked és- fej l ődés természetes ingadoz ásai- nak. Ez utóbbinak oka leh et a termőterület a dottsága, a kedvező vagy kedvezőt l en időjárás , a napsu gárzás stb. A gyágynövény tinktúrák gyártása kor ezeket a természetes in ga d ozá sokat ki le h et k ű sző ből n i . A b el sőleg alkalm aza n dő gyógy növénytinktúrát köz - vetlenil l a nyelvre kell esöpögtetni vagy vízben, gyümölcs- léb en , gyógyteában fel leh et hígíta n i. A tin ktú rá k és a lko- h olos kivon at ok k ül sőd l e ges al ka lmazása kor m in d ig pon- tosan tartsák magukat a mindenkori előírások hoz (hígítva vagy h ígítás n élkü l, k őzvetl en ű l bőrre va gy ken őcsre) . A növén yi tinktúrák és a hom eop atikus tink túrák közötti különbségNii\"(\" nyi M ég min di g nagy vita folyik arról, mi a kül ön b ség ariuk t ú ra gyógynövény- vagy növényi tinktúra és a homeopatikus tinktúra között?A kett6 lény egéb en nemcsak az ala pgo n-l lomco- dola tot, hane m az clőá lIításo k m ódját i ll etően is kü lön- pnti kus b özik egymástó l. A nö vén yi tin ktú rát 1:10 arányban állít-tinktrira j ák el ő, tehát egy rész növényt vesznek 10 rész víz/alkoho l elegy h ez. A homeo patik us tin ktúra Iriss növényekből ké- szül I : 1 vagy 1:2 a rányban , vagyis egy rész n övén y, egy vagy két rész alkohol/v íz. Ezt az extraktumot nevezik \"ós- tinktúrá na k''. Ebb ől kiind ulva h ígítják továb b a h om eo- p at ikus tinktúrá t 1:10 a rá nyb an . A Dl tehá t (a D a d ilu- c i ő-sh igft ás h elye tt áll) egy rész őstinktúra híg ítva, vagy ahogyan a ho m copatá k rn ondj ák, összerázva 10 rész al-

koh ol/ vízzel, a D2 egy rész D l tinktú ra összerázva 10 rész alkohollal!vízzel stb. A hígítás tovább folyt atható, így az eredeti kivonat rendkívü l felhígul. Ezért érthet ő, hogya hom eop átiában anyag i é rtele mben haló~nyag-t artalom­ ról alig beszél het ünk. Ennek ellenére a homeopatikus gyógy szerek hat áso- sa k, mint ahogyan azt ö nök közül bizon yára többen ta- paszta lták m ár. Amiót a Samuel Ha hnem an n ( 1755- 1843), német orvo s felta lálta a homeopátiát, az m indig is ütközőpont volt a \"materialisták\"számára, akiktaga d ták ennek bá rm inem ú hatását (a pla eeb o-efTektuson kívül). M ásrészről m aga H ahnemann és több nem zed ék nyi képze tt hom eopata kiváló gyógy ered mé nyeket ért el ép- pen a magasabb hígításók kal. Hál' Istennek a tudomány ma már eljutott arra a pontra, hogy kompliká lt m úszaki berendezések segítségével bebizonyít hatja. hogy az anyagok elké pzel hetetlenül kicsi hígítás sal . hatn i\" ké pe- sek. Ilyen csodák nap onta mc gtörtén nek a saját testünk- ben is! A hypophisish ormonok például a milli gramm egy ezrednyi mennyiségével még képesek hatni, az adre- nalin a melIékvese \"stressz-honn onja\" még egy az egy trilli ón yi (1: I 000 000 00( 000) hígítá sban is szabályozóan hat szcrveink re és szöveteinkre. M i ért ne len ne teh át leh etséges, hogy nö vén yek vagy ásván yok testünknek ugy an ilyen m ód on k ő zvct ítsenck gyógyim pu lzus okat ? Bár a homeopátia és a gyógyn övén ygyóg yászat gyak- ran ugyanazon gyógynövényeket alkalmazza, azonban kül önbség van az a lkal maz ásukban . En nek az az oka, ho gy a homeopátia egészen más m őd szcrrel határozza m eg egy nö vén y gyógy hatásá t. A d iagnózis felá llítása is. m ásképp tö rtén ik. A fentebb leírt nagyfokú hígítás alap-ján a homeopátia erősen m érgező növényeket, állati és ásvány i anya gokat is a gyógyítás szolgálatába tud állíta ni.A ph yth ote rápia m ég ink ább anyag i (m a teriális) hat ó- an yagokk al dolgozik, te há t a homeopátiával összevetve d urvább anyagokkal, ezért elsaját ítása tá volról sem olyan neh éz, m int a klassziku s hom eop átia komplex tcrii le téé . l\li ndazonáltal a két terület közötti határ elmosód ik, ki-váltképpen , rnivel man ap ság már ismerünk olya n finom-

szővetcs növényi felhasználást, min t a Bach-fé le vir ágre- rápia.Jogos talán, ha a Bach-féle virágtcrápiát a hom co- pát ia továbbfejleszté sének te kintj u k. A korá bbi id ők ben a gyógynövényeket má sképpen, sokka l intuitívebben ítélték me g; gyakran csa k úgy alka lm azták azo kat, !lOgy be!etették a be teg ágyába vagy a ruhája alá d ug ták. Alkoh ol a természet es gyógyszerekben?11 1 1 1I .lll ra~~ Végezetü! m ég egy szó az a lkoho l alkal mazásáról az olyan term észetes gyógyszerck esetében rnin t a tink t ú- , ,llI li,.iilois rá k, gy ögynövényclixírck, ürmösbor. Alkoholt különbö- l \"Ipi két zó kon cent rációban má r évszáza do k óta alkalmazta k, 1'1l11.ír bor min t op timál is közegel a növén yi eredetű gyógyszerek készítéseko r. A gyógyszerészek szemében az alkoho l nem csak a halóanyag kinyerésének eszköze, han em sta- bilizál ásának egy ik tényezőj e is. Az al koho lnak m egvan az a tulaj do nsá ga, hogy képe s megakadályozni a rnikro- bák tevékenység ét, valam int a növén yi ex traktumokban az en zim- és hidroli tiku s reakciókat . Ezen funkci ók me l- lett (o ldó - és konzerválószer) az alkoho l mint a ha tóan yag szállítója a szervezetben is szerepet j áts zik. 'Iudom ányo- san bizonyított téma az is, hogy az alko hol növeli a gyo- m ornyálk ah á rtya áteresztőképességét és elősegíti kis- mennyiségú, kémiai lag labilis növényi anyagok felvételét (reszo rbcióját) a bél falba. Kísérletileg bizonyított tová b bá, hog y az alkohol kis m cn ny is égbcn jav úja az imm unrendsze r védc kczóké- pességét és képes megv édeni a szervczctct a koszor úérel- meszesed ő st ól és a szívi n farktus veszélyéról. Átfogó j ár- ványtan i vizsgálato k egyébkén t igazo lták , hogy az abszti- ne ns emberek között többen halnak m eg szívinfarktus- ban , és hogy na pi egy-negyven gramm al ko holjelentő­ sen csök kenti az in fark tu s kock ázatát. Ez a m ennyiség kb. napi két poh ár bo rnak fele! meg. - Alkoh oltartal mú gyógyszere k bevételekor az adag olá s soha nem lépi túl a napi n égy , l egfőlj ob b nyolc gra m m nyi m ennyiséget. (1\ tink t úra kat csöp pen ként adagoljá k. a ton ikumokat, az erősítő szereket teá skan álnyi m ennyiségben ). M anfred

Köhn lehn er szcrin t egy eg észs éges fcln6tt férfinak napi50-60 gr, egy egészséges feln őtt nőn ek 20- 30 gr alk o-h olj ót tesz . (50-60 gr alko hol kb. 1,5 l sör vagy egy üve gbo r). A \"Hogyan ha sználjuk il gyógyn őv ó nycket ? \" cím ú té-ma általános b evezetője után j ó ötlet lenne , ha ezután azutolsó fej ezetet olvasnák el. A 17. fejeze t ugyanis arrólszel, hogya n találjunk örömet a gyógynövényekben , ho-gya n élvezzü k ök et, m i m inden t lehet bel őlük készíten i.És ha egyszer felfed ezik il gyógyn övé ny ek világát, ér dek -lődni kezdenek irántuk, tapasztalatok at szerezne k, sm egl átj ák mi lyen sok örömet lelhet nek b ennü k '

5. Fejezet Első lépés a gyógyuláshoz : tisztulás, salaktalanítás, méregtelenítés \"A z egészséget az emberek a;;; istenektil kérik; ám arra nem gondolnak, hogy megőrzésének modja az ó kez ukben van, sőt azáltal, hogy mértéktelenségiik kouetkeelében az eiien kezőjét érik ei, élvezeteik révén iinniin egészségük áruíoi lesznek.\" DE ),10 KRI T O SZ D r. Otto Buc hin ger. a gyó gydiéta n émet ú ttő rőj e szerint a diéta a \"gyógyítás királyi útja\". Egy másik természet- gyógyász, dr. X aver M eier , a \"l'vleier-kú ra \" fclta lálója, ezt1l.ll i, zlitás mondja : ,,1\ Hndcn betegség a bélben keletkezik.\"M ind- ketten az emberiség azo n ősi tapasztalatára utaln ak, ho gy egészség ü nk els ősorba n attól függ, m it eszü nk, to- vábbá emésztü n k. belső anyagcserén k mennyire egé sz- ésévgbees~ vagy is b első tisztaság i fokunkt úl'' . Az u tóbbi tíz az' Egyesült Álla mok ban az úgy nevezett eolonie- ok (v-b é l őbht ések) révén nagyszerű ered m ényeket ér tek el. E h he z egy olyan gyógyászati eszközt haszn álnak, amely a bcő n t óshcz hasonlóan az egész vastag bélren d - szert átö blíti, és fokról fok ra m egtiszt ítja az ö sszes m cgszi- lárd ult, meg keménye d ett étel- és b élsárma rad ván ytól. E radikális béltisztítás helycsségét nemcsak az elj árás alkal- mazása ut áni megk önnyebbü lés szubjektív érzése bizo- ..nyítja, hanem az allergiák, a fejfájás, reumatikus fájda l-

mak és a n eura sztén iá s á lla po tok stb . ese tében Icllépö,objcktíven kimutatható többszörös javulás is.Gyógydiét a Isten n ek hálaa ko p la lók úrák kü lönböző formá i m a ismét K oplal ás igazán ko rszerűn ek szám ítan ak. Skáláj u k az ötna pos di csére te s úlycsök kentő kú rák tó l a h árom -n égy hetes gyógyd iétá ig terjed. A diétázó minden esetben megtart óztat ja magát a G y ógyfü\\"t\"' tiszt ítószil árd tápl ál ék októl, csa k zö ldség- és gy ü mölcs levet ésmin dcnckel ótt gyógyn övé nyekből készült teát fogya szt. k űr á kSzámos . fogyókú rá s\" klini ká n megfigye lt ék. hogy a zolya n k ül önböző pana szo k, mint a túl magas va gy tú l al a -cso ny vérnyomás, a migrén, az aran yér, a szabálytal anmenses, a pattan ások , a depressziók vagy a krónikus ízü-leti reuma (csúz ) \"ma guktól\"mcgszú nnek, ha a test mi n-denféle m éregtől és lera kód á stól m egtisztul . A fogyók ú raután rendszerin t javu l a test általános vé d e kezőképessé­ge, ezáltal a szerv ezet fiziológiai, szabályozó mechaniz-mu sai ism ét é rvény rc juthatnak. Ak i életében val a ha is a láve te tt e magát egy to tá lis fo-gyókú rának, az tu dj a , hogy érzel mei n ke t és go ndolkodá-su n kat is m ilyen m egl epő rn ért ékbcn m eg h a t áro zza a fo-gyá sunk. És az is k ő z tudo tt, m ilyen kön nyednek, derűs­nek, frissnek és vidámnak érzi magát az ember, ha átesettegy ilyen radikáli s mcgtisztul á so n . Bárki m egtapasztal-hatja, h ogy ilyen ko r mily bensőséges harm óniában fo rrössze test és lélek! A fogyókúra során el sősorban a salaktalanító és vér-tisztító teakeverékeket reklámozzák, de velük együtt azo-kat is, amelyek a máj- és vesemúködést és a vérkeringéstse rken tik. Így a kú ra so rá n fellépő kiseb b krízisek ki-egyen Iíthetők és a fog yókúra hatá sfoka a sok szorosá ran övel h ető. 'Ierm észetesen fen n á ll a lehetősége a n n a k is, hogy a fo-gyást a n ormál vag y inká b b a tú ln yomórészt vege tá riá -nu s táplálkozá s m ell ett valósíts u k m eg .

Tavaszi kú raIlo 1)11 '1('11 A h a gyomá nyos term észe tgy ógy ászat ba n a rég kip róbá lt I ld llllid tavaszi kúrd fon tos helyet foglal el. R égeb ben , am ikor az emberek többsége paraszt és mezőgazd asági munkás volt , és eb ből kifolyóla g túlnyo m órészt fizika i munk át vé- gezvén közelebb érezte magát a természethez, a tél az el- mélkedés, a nyugalom és a pihenés id őszaka volt. Mi- helyt bek ő sz őnt őtt a tavasz, az emberek újból aktívak, se- rények lett ek. Addigra a testet is fel kell ett ké szí teni az új tevékeny szakaszra. Ehhez mindig rt füve k, fák és vadon termő zöl d ség félék clsd zsen ge haj tá sai t ha szn á lták fúl, s anyagcsere-élén k ítő ha tásukat \"töb bszöri sza u n áz ássa l és \" gőzft.i rd6zéssel\" fokozták. ~d i - m a i emberek - már al ig igazujuk életmód u n- kat a természet ritm us ához. Akár tél van, akár tavasz, a rnen ed zscr, a titkárnő és a könyvel ő az irodában ül, és egy ará nt mozgás szegén y életmódot fol yta t. A mun ká so k és szakemberek azonos id őpontban kezdik a m űszakot , függetlenül attól, m ikor kel fel a nap. Testünk vegetatív rendszere azonban érzékenyen reagál az időj árás és azév- szakok vált ozá sai ra . Ekkor j óval érz éken yebbek , és fogé- ko nyab b ak vagy u nk a h űl é ses bete gségekre. Teh á t min d - az t a segítséget meg kelJ adn i testünknek, am i m egkön y- nyíti számára, hogy hozzáidomuljon az új évszakhoz. Nagy csalán ( Urtica dioica) Nézetünk szerint a nagy csalán a legerősebb \"vértisztító\" növény, Ki úzi a testből a rn érgck ct , ug yani s feloldj a az anyagcseréból származó salakanyagokat, és ezzel egyide- j űl eg a vesé t fo ko zott a b b vízkiválas zt ásta ser ken ti. Ebből kö vetkezik , ho gy a friss vagy szá n to tt csa l á nb ő l főzött tea a teljes emésztőcsatorná t is tisztúja és fokozza a szervezct védekező e rejét. H osszú t áv ú a lapterápiaké nt a lle rg iá k és bőrbetegségek, kísérő terápiaként pedig mindennem ű reumatikus megbetegedés és köszvény kezelésére ajánl- juk. Több olyan esetet ismerünk, amikor a szénanátha

:'\agy csalánUrtica dioica

egy-két év a la tt teljesen elmúlt, csupán azáltal, hogy a p á- ciens novembert ől áprilisig nap ont a csalánteá t ivott. Hogy a csal ánre ána k diurctikus (vízhajtó) hatása van, azt m agu nko n is kön nyen mcgfi gyelh cfj ű k ; az alka lmazás első napjaiban a vizelet is gyakran sötéteb h szin ű , és e r ős szag ú. A k ők é pz öd é sre haj lam os em be rek igya na k ren d- szeresen csal ánte át. hogy idejében kiválasszák a veseho- mokot. A vizelethajtó ha tás kap csán megernlíthetj ük, hogy a kifej lett növénynek eny he húgyszaga van. Bel ső alkalmazás ( \".l!:i. n· Felüdüléstjele nt szc rvczct ű nknck, ha tava sszal a csalán lo/,di'k zsenge , fiatal leveleit főzclékként fogyasz tjnk. Akkor m ég nem csíp, s a spenóthoz hasonlóan hasábburgonyávall ,it,,:riik vajban m egpárolh atj uk , s egy kis tejszín nel ízesíthetjük.llll/.í..ha ! Burgonyával tálalva nemcsa k kit űn ő íze van, hanem az emésztószcrvcknc k is érezhetően jót tesz . Azonban sem- I<: lk n- mi esetre scm szabad túlIóni a célon. Ismerünkegy fiatal- 111\'a ll at : embert, aki a tavaszi csalánkúra nyomán érl ett eufóriá- jában öt napon keresztülcsalánfózcléketevett, mireheves l~c ll: ll1 ~í k vesegörcsöt kap ott . Nyilvánvaló a tú ladagolás! Csal ánfö- zeléket csa k heten kén t egy alkalom ma l szaba d fogyaszta- ni, és azt is csak tavasszal, am íg a zsenge levele kne k nincs \"csípás\" ízük. A re ána k kevésbé intenzív a hatása, ezért nyugodtan iha tjuk naponta egy fél éven kere szt ül, hacsak nem ödé- má t (vizcny6 t) akaru n k vele kezeln i, amely elégtelen szív- és vcscm úköd és k övetkez t ében keletkezett. M in d cn cset- rc itt is ügyelni kell a helyes adagolásra: 3- 5 csésze na- porira. Volt egy állandó vcvónk, aki cgy napon a rcán és egész testén csúnya, piros kiütésekkel jelent meg gy6gyszertá- runk ban . K é rd é s ű n k re, hog y m ilyen gyógy szereket szed, büszkén válaszolta: \"Semmi egyebet, csak csa l án tc át.\" A követ kező kérd ésre, hogy menn yit iszik bel ől e n a ponta, azt felelte : \"Há ro m liter t.\" Ez ism ét a túlad ago lás nyil- vánvaló esete! M ég ha szervezet iin ket a csalántea-kúrá- val mércgkiválasztásra is kívánjuk serkenteni, ez soha-

scm történh et e l len őrz é s nélkül, han em csa k lassan , lé- A csa lán mintpé sr61 lépésre. vérkép zei A csalán sok vasat is tartalma z, ezé rt elősegíti él vérkép-zést. Sv ő d kcser ű-gy ö gyf űkcvcr ékkcl kombinálva (lásd a8. fejezetet) a csa lán tea igen hatáso s fegyver mindcnnc-m ű méreggcl sze mben, am i a táplálkozás és a környezet-szen nyeződés során jut a testünkbe .Külső alkalmazásA csalán külsőleg is alka lmazható. Előszö r : gyö keréból Leve ze ti)alkoho los kivonással haj vizet leh et előállítan i , a mely fo-kozza a fej bőr vérellátottságát és mcgszünteti a korp áso- m őd sz e rckdás t. ~ lásodszor : szerfö l őtt böles d olog ízü leti és izom fáj -dalmakat, valamin t izo mgörcsö ket csa lánnal bedörzsöl-ni vagy csa lánköteggel csa pkodva kezelni . A hal ás ugyan-olyan , m int a természe tgyógyászat más \"levezető\" m öd-szereinek esetében (pl. a spanyo llégy-ta pasznál vagy a d r.K arl Baun schcid t ( 1809-1874) álta l j avasolt b őringer­lési elj ár ásn ál. amikor az akupu nktúrás szúrások helyétin ge rlő olajjal - Baun scheid t-olajj al - dö rzsöli k be) : abór erősen ég, m iközben ideiglenes en kipirosodik ésmegd uzzad. Ilyen kor a b órszdvet sok vért kap, és a reu-m atikus fájdalma kat kiváltó esetleges lera kódások ésgyulladás ok bel ű lr ól szü nte the tó k m eg. Noh a ez a terá-pia nem minden kinél alkalmaz ható, a tcrmészctgyógyá-szalban az ilyen biológiai levezető és átalakító eljárásokfontos szerepet játszanak.Gyerme k láncfű( Ta raxacum officinale)A gye rmek láncfüvet mi nt gyógynövényt, m áraz óko rbannagyra érté kclték. A közép ko ri fűvészkö nyvekben pedigrészletesen leírj ák. A 13-14. század ban H erba urina rianéven került a kr ő n i k á kba . Vizelethaj tó tulajdonságaintúl haté kon y eszköz emésztési pa naszok - tclítcttség i ér-zés és felfúvódás - esci én. T öb b gyógy növény-szakem-

ber véleménye szerint különleges hatása van a hasny ál- m irigyre. Á prilis végén , máj us elej én, mi előtt a fák virágoz ni kezden ének, a mezőket ellepi a gyermeklán cfű világo s- sárga virága. Külön ösen a l egelőkben gazdag Bajoror- szág ba n len yűgöző a sárgára pettyezett mezők látványa. Bel ső alkalmazás Ep(' és A gyermekláncfű á lta lános sala kta lanító ha tását tekin tve máj alig marad el a csa lántól. Szintén azo n tavaszi növé nye k Tea közé tartozik, melyek gyógyító ereje frissen fogyasztva a ) ;ilu:rból legint en zíveb b. Az a szokás, h ogy a gyermekláncfű friss, l evé l b ől hajtásail salátaként egyék, Franciao rszágból származik , aho l az ínyencek e vado n termő saláta érdekes, kesernyés ízét m ind ig nagyra becsülték . Hogy vízhaj tó hatását is is- merték, azt a n ő v é ny népi es francia neve - Pissenlit - is bizonyítja. Saa rvid éki német szomszédaik is \"ágybahu - gyozó na k\" hívják. A term eszten gyermeklá ncfű m a m ár két változa tba n is kaph ató a piacon . A vadon t ermőnek m ind enesetre erősebb és keserűbb az íze. T öb bek k ő z őtt azt is kim utatták, ho gy a gye rme klá nc- fű serkenti az epened vtermel ést és elh árítja az epekivá- lasztás zavarait. A svéd keserű ról szó ló 8. fejezetben részletesen kifej t- j ük, hogy minden \" keserű\" anyag izgatja a májat. Jó pél- d a erre a gyermek l á ncfű, m ivel az elsősorb an keserű anyagok at tartalmaz. Szcrvezct ünk mé regtelenítésében a m ájnak kulcssze- rep e van : itt d ól el, me ly an yago kat kell kiválasztan i, el- ra ktáro zni , átalakíta ni vagy új ra felép íteni. M áj unk alap- vetően megh atározó, ha d iétás kúrát tartunk , mi vel bizo- nyo s mé rtékig az a feladata, hogy sze rvezet ü nk mi nden elhanyagolt , szennyezett \"zegét-zug át kitakarítsa\". Ehhez bizonyos tám ogatásra van szükség c, például egy gyermekláncfű ból vagy annak gyö keré ból fózön tea révén. M ivcl e tea íze nem épp en kelleme s, azt ajá nljuk, hogy vegy ítsék más füvekkel, és így \"fokozzák\"vértisztító, vala m int máj- és e pemű ködést serke ntó tu lajd on s ága it.

Gyermek láncfűTaraxacum officinnll

1\ gyerme k l áncf ű ha tása e reden d őe n a ny agcsere-se r- kentő és -átalakí tó , ezér t a teá t k ísé rő terápi ak ént hasz- n álják isch ias, de rékfáj ás, reu m a és a rth rit is (izü leti gyu l- lad ás) ese tén. . linden A n épi tudatban elterjedt , h ogy a gye rm ek lán c fű szára és virá ga m érgező. Ez nem iga z, de tal án azza l m ag yarázh a- r v x ze tó, hogy a n övény szá ra, h a letépik ra ga csos, tej szerű fe-I I )' li a (;,i.s ú hér n ed vet válasz t ki, a m i barna foltot h agy a ruhán és a kézen. Valój ában a növén y m inden része - levél, szár , vi- rág és gyö ké r - gyógy ha tás ú és n agy on haszn os. Mezei zsurló ( Equisetum aruense) A nagy vértisz títók csa ládjáb a n a h arm ad ik n övény a m e- zei zsu rló.I l \" )'q.~é ben két fajt ája van ; az E q u ise t u m a rve nse a mez ők őnl ll . ,'\" gY()~'Yha tású . A nagyobb Eq uisetu m pa lus tre m ocsarak-l I l II , ru-e lves rét eken ter em és m é rgcz ő . Tehát re nd kíviil fontos,\" ,, ~ )' a fajokat j ól m e gk ü !önböztessük e gymástól! A mezei zs u rló nagyon elterjedt a Fö ldön . Iva rtal an u l, speráva l sza po ro d ik, virága n incs . Érde m es ala posa bban szem ü gyre ven n i és me gtapoga tn i, m ivel m erev, kemén y szerkez ete révén el árulja képességeit. T öbb ásvány t tar- talm a z, m int a legtöbb n övén y, és külön ösen gaz dag szili- ciurn ba n (..... kovasa v), a melyre testünknek n a gym ért ék- ben szü kségeva n a cson tok, po rcok, körmök és a h aj fel- ép ítésé hez . A kovasa v abór szá mára vala m int sebg yógy í- tásb an is font os. A n övény szá ra és levelei cs up a egym ás- ba búj ó rövid tok okbó l állna k, amelyek egy cs ukló és egy a rra szorosa n ráborul ó hüvely révén kap csolódnak egy- m áshoz. A levél bizon yos m értéki g a k öz éps é lcv é l ő rrc re- dukále d ik. Ez a sa j átos nö vény sze m m cl lát hatóa n ha- so nlít a z emberi testnek szil árd, formát adó vázáh oz, a cso n tv ázh oz. A sok ap ró - íz ű l etek ré vén öss zeka pcsolt

l\ Iezei zsurlóEquisetum a rot1l \ /

- cso n tdara bb ő l álló gerincoszlop nak, valamint általá- ban az ízületnek az utánza ta. Kell-c hát csodá lkoz ni azon, hog y ez a gyóg ynövény olyan szcrvc krc is hat, a m e- Iyek a cso ntre ndszerrel a legszoro sa b b kap csolat b an á ll- nak: a vesék rc? Ah ol a cso ntok és ízű let ek túlzott gye nge - sége kö ve tk ezt ében d egen eratív folyama to k zaj lana k Ic, a megbe tegedés kiind uló pontja a vesék energiah iányába n keresendő. t\ gye nge vesék psz ich ika ilag a félelem mel á ll- n a k ka pcsola tb an , és a félelem \"megláb'Yítja\" az ember cso ntjai t. Bel ső alka lmazás I I Ull ilUl ., .I Tem haladunk teh át rossz úton, ha a krónikus mo zg ás- 'lIu l'tas· szervi megbeteged éseket - reum a, köszvén y, a rt h rit is (ízüleli gyulladás ) és a rt hrozis (n em gyu lladásos izül eti /('1\"\' 1 be tegség) - veseserkentő és vizelethajtó gyógynövények- kel kezelj ük , még h a a mai orvos tudo má ny ezeket a be -II l\" 11\",\:(\"- tegségeke t ö nimmun izációs folyam atokra és anyagcsere- I l i'M'k zavarokra vezeti vissza,I ur hiu-u A zsu rl ótea ideális szer a vesék és a kivczctó húgyutak á tö b lítésére baktériumos és gyu lladásos m eg b eteged é- I Ilc- nj a- sek valam int vese homok esetén . A zsu rl óte át a sérülése k va lla i : következtében fellép\" vizeny ák me gszünt ctésérc is hasz- 1. 1,·'m;ik nálják, am enn yib en ezek az öd érnák nem elégtelen sz ív- és vesemú ködés következményei. Kűl s ó alka lm azásI I\" liin l(j a ,1\ gyu llad t vagy a fertőzésre hajl a m os vesékre gya ko rolt \n.i· knek hatás tovább fokozható, ha he tenként kétszer zsu rló- ülő­ ~ c' ht' k és., . ,\"\"li lések Iiird őt veszünk. ( l. eírása a 13. fejeze tb en , a 227. o lda lon .) 1\ zsu rló fózet kül ső a lkalmazása, k iegészít ő kezelés- ként, a n ehezen gy ögyul ő sebe k eset éb en is elism ert módszer. Kül ön ösen na gy felületű bőrkárosodások, ek- céma valam int az örege kné l o ly gya ko ri gen nyes lá bszár- fekélyek ese tén a zsu rlóva l történő lem osá sok , bo rogatá - sok és fű rdők remekül b ev áltak .

Mi nd cn eset ben először egy ma rék zsúrkit egy -két li-ter vízben tíz perci g főzz ün k. Aztá n a t eafőzet et saitá nsz ű rjű k á t és tcs th6mérsé klc tú rc h úts űk le. 1\ sebes testré-sze ket kű lő n- kű lő n b oroga tjuk a főzettel ( u gya n ú gy,a hogy az árn ikás b oroga tással ka p csol atb a n a 15. fej eze t263. old alá n és a 8. fej ezet 134. oldalá n bemutatl uk ), vagyfű rdetj iik illetve lem ossu k. E célb ól a p ácien s a láb át egynagy m osd ótál ba teszi - vag y az ado tt testrészét a m os-dókagyló fülé ta rtj a - , m iközb en egy m ásik személy cső­rös edé nyből n ag yon lassan a sebre önti a gyógyn övé ny-főzet ct. - 2 Gyógyfüves Iűrd ő ( z s urló - ü l ő fü rd ő ) A gyó gynövényt hideg vízzel l e őn tj ű k, tö b b ó rá ig vagy egy éjszakán át á lln i hagyjuk, 2 felforralj u k és lefedve állni hagyj uk , 3 lesz ű rj ü k . m a jd a főzetet a fü rd őkád b a ön tj ük és tc stm c1cg vizet adun k h ozzá .

t 2 3 \"r tuu osá s gy őgyn ővé ny- I őzc t tel ,\ 1. extra h álas i id d eltelt ével a llízetct l csz ú rj űk és lcsth óm érsékl et úre h útj űk, Ilagy on la ssa n a seb re ő mj ű k , il seb et és a sebszele ket k őrő mvi r ág b ől készült k e nőccsel heke njű k vagy ken ő c csel beken t m ull pólyá t teszünk rá, a sebet új ra bek ötözzük.

Ila minden folyad ékot c1használtunk , a sebet óvato-san bcdő rzs ő ljű k köröm virágb ól készü lt ken őccsel , kü l ő­nö sen a se b sz éleket ( lás d a 1(,. fejeze tet is). Xl égjo bb h aegy kis ken ées ő t g ézdara bra kenün k és azzal befedjü k élsebet. Ezután új k öt ést teszünk rá. A nedves borogatás vagy seb m osás kom binálása a kő ­r őmvirág ken ócs ős kezcléssel már sok hosszadalm as ésrem énytelen esetben scgücu.További vértisztító gyógynövényekA vértisztítás három ismertetett \"klasszikus\" péld ája mel- M edve -lelt van még n éhá ny gyógy növény, a m ely has onló ha tás- hagy ma.sal rendelkezik és a Icakeveréket kellemes ízűvé teszi : a n y írfalr-v I,mcd veh ag yma, a nyírfalevél, a tavasz i kankalin és a bod -zavirág. A két utóbbi a tavasz pom pásan illatozó bájos tavasz ih írn öke. Fri ssen csa k á p rilis-május ban szed hetők , n é- kankalin,h ány hé tig ( lás d . a 6. és 13. fejezete t). A nyírfa levelek is bodzavim ecsakaddig haszn álha tok , amíg egész en zsengék és világos -zöld ek. A med veh ag ym a a fokha gym a va d on tennő ro ko-na (szaga ugyanolyan intenzív! ) ; megjelenési idej eugyancsak máj us és jú nius e1cjc. A nyírfalcvclet apróra vágva a sa lá ta h oz keverik. Amedveh agym a tisztító és élén kítő hatása igazán csodá la-to s. Természetesen e hel yen sem feled kezhet ünk meg asv éd kcser ú-elixírrd l, a vértisztítás és a salaktalan ít ás szer-fólött haték o ny c szk ő z ér ól , amelyet legjob b egy csészegyó gyleában felh ígirva fogya szta n i. (A svéd-elixírről bd-vcb ben a 8. Iejezetbcn. )Tearecept ek a tavaszi kúráhozA tisztításról, salaktalanításról és méregtclen ítésról szólófejezetet n éh ány á lta lu nk legjobbnak tartott \"tavaszi k ú-ra\"-recepttel zárj uk. Természetesen bölcs do log ezeket ateákat az év bárm ely szakában fogyasztan i, ha az emberúgy érzi , h ogy sz ü ksége va n rájuk .

I'iijl iis A bőj tős tea olyan kever ők , amit kii l őnőscn a j ánlun k bármel y gyógydiétához. ~ Iivel koplaláskor a vérnyomás lea ésa vérkeringés so kszor átmenetileg kissé labiliss áválik, a keverékhe z galago nyát ad tunk, hogy kiegyenlít sük ezt a hatást. Ebh dl a re áb ő l napont a öl cs ősz ével kell fogyasztani. Böj tö s lea ga la gonyalevél virággal 21 g csa lán levé l 19 g zs u rló 18g feket eszed cr-l ev él 16 g m á riatö vism ag 13 g II g a ra n yvess ző 2g búza virá gszirom1I1 \"ísih) Fogyókúrázók szá m árd speciális teát alakítottunk ki, ka a m ely kísérőké nt mind en sú lycs ökke n t<Í d iót ával kom b i- nálható. Xa gym ért ékbcn és term észetes mód on mcn tc- síti a szervczctct a víztől, anél kül, ho gy a legkevésbé árta- na neki, am i kémi ai készitm ények esetébe n gya kra n el ő­ fordul. K ü lönösen a kkor, h a a fogyn ivá gyók visszaél n ek a ha sznál atu kka l. A következő tea fogyasztása során is gon- doljanak arra, hog y ez sem teki n thet ő fogyókúrás csoda- szerne k. Nem lehet me gkerülni azt a pszich ológiai lényt, h ogy a lest r sa k a kkor b ontja le le rakódott zsírfölösleg ét, h a kevesebb táp lá lékot vesz fel, mi nt am en nyit lelh a sznál. Fogyókúrás kíséró tea n yírfale vél 20 g m á lnalevé l 20 g kökén yvirág 15 g 15 g i g l i c egy ők é r lO g lO g a rticsó ka 5g a ran yvessző 5g cs i p ke b o gyó köröm virágszirom

Ebb ől a tea keveré kb ől is n ap on ta öt csészényi fogya sz-tand ó. Akik szemé lyes vagy egészség ügy i okok ból szeretné -nek s ú ly fö lösleg ü k t ől megszab ad ulni . azok számá ra el -en gedhe tetle n, hogy a szc rvczct ű k n ek seg ítse ne k abba n,hogy az ne csak a felh almozott zsírscjttöm egckct, hanema ben nük lera kód ott m é rgeket és anyagc scrc-salakanya-goka t is le bonthassa és kiv ála szt ha ssa . Ó vatos, ám haté-kony, állandó serkentés nélküla renyhévé váltanyagcserenem képes ezt a m u n kát elvégezni . Közism ert, ho gya fo-gyókú ra sikere lényegében attó l ftigg, sikerül-e a szerve-zet álta lános m egtisztítá sát, á thang olá sát és felélénkítésé tés ezzel pszichikai Icllcn d ít ését is elérni.A következő lea mindazok sz ám ára ideális, akik k őreles- V érl i ~ 1'. 1 1 1 1Iségükne k é rzik szerveze tü k állandó tisztítását. Ad agolá- te asa : 3- 5 csésze nap on ta.Vér tisztító teagyermeklánc fű (gyöké r és levelek) 26 gm álnalevél 21 g 19 gcsalánlevél 18 gn y ír fal evél l3gbodzavirág 2gkör émvir ágszirom 1gbú zavi rág sz iromEz a pompás tavaszi tea k ülőnő s en akkor ha tásos é sj oíz ű,h a friss gyógynö vénye kből állítju k össze.Minclhárom fentne ve zett te ak e ve réknél ü gyelni kell arra, hog)'n em alka lmasa k elé gtelen szív - vagy veseműk őd é s k ővetke z t é ­b en l étrej őu ő d é m a cl mu lasztásá ra .A tisztátalan bór is a vértisztítás ja vallati kö rébe tartozik.Ism eretes, ho gy intenzív kölcsönh atás van egyfelől a ve-sék, m ásfelől a bőr és a nyál ka há rt yá k k ő z ő tt . A liszlála-

I\"\" \"l\"\" lan bórne k és a kr őn ik u s b6rbctegségekn ek be l ső okai , lI\" \" i va n na k, és a kü l sőleg használt k e n őes ők révén legfelj ebb lI'a enyh íth etők , de n em gyógyítha tók. A b órm egb eteged és ön mag áb a n az anyagcse re koro s állapo tának szim ptó- májaként foghat ó rel, és gyakra n gyógyul a kivál asztó szervek - a m á] és a vesék - se rkentése révén . lIó r b el egségek és li sztátalan b ó r elleni lea csa lá n levél 15 g zsu rló 15 g aranyvcsszó 15 g gyermek l án c fű (gyöké r és levelek ) 15 g fehér árvacsalá n virá ga 10 g réti legyez őfű 10 g közönséges galaj IQ g csip kebogyó ,g körömvirágszi rom Jg l ' II 1.1II;Í,..; Ebből a teá bó l töb b héten keresztül n api három-ö t cs é- szényi t kell in ni .• Il. Il i tr-n A pa tta n ás a tisztátalan bőr egyik gya kori jele, ám any- nyiban különl eges ese t, hogy a hormon háztartás ki- egyensú lyozatlanságá n a lapul. Ezért a kam aszkor elmúl- tával ugyanúgy fokozatosan e ltű n ik, a h ogyanj ő n . M égis szeretnénk c fcj czetbcn erre is egy teakc vcréket ajánlani: Pattan ás e lle n i te a p a l á st l ű 40 g 30 g fehé r árvacsalán virága 30 g vad árvács ka Ha több héten ke resztül napi két-három cs ősz ével isznak eteából, b ör űk állapota szem mel láthatóan javulni fo g. A bőrbetegségek és a b órk é pz ődés zava ra in a k legtöb b cselében lényeges j avu lás é rh ető el, h a táp lálkozásu nka t

létfontosságú friss növény- és gyü möl csfogyasztásra állít-juk át, vagy ha hosszú lej árat úvértisztító kúrát tartunk.Azoknak a szerenesés embereknek, akik szen nyeződé­sektől me ntes kerttel rendelk eznek, azt ajánlju k, hogy azegyszerű tavaszi növényeket tc rm csszék. L cg t ő bb sz őrel egendő, ha nőn i hagyják őket , min t a \"gyomot\", és az-tán friss állapo tban használják fel a vértisztító teák készí-téséhez. Gya korlatilag ez azt jelent i, hogy májusban ésjúniusban mc njc nek ki reggel a kertj ükbe, tépjenek itt-ott leveleket a csalá nból ( kcsztyúben !), a nyírfáról, a sze-dcrcscrj éról, szakítsanak le né hány galagonya- és bodza-virágot. A kever ő k na ponta kissé változhat. \"Termésüket\"tegyék egy korsó ba , öntsék le forró vízzel, és hagyj ák há-rom, max imum öt percig állni . Ezután po mpásan illato-zó, aromás teát nyernek, am i valóban élénkítő, \"megtisz-tirja\" és meglia talítja önöket.

G. Fej ezel Az ellenállóképesség növelése . Addig oltsd a liizel, amíg mig pislákol\" LEY T OLSZTOJ 1111 ih io- Hosszú i d őn keresztül azt hitték az orvoso k, hogy a meg-.,lll llllll\kal hú lé ses m egbe teged éseknek és általá ban a fertőző beteg- ségekne k a b ak té ri u mok és víru sok elszap orodása az oka. \,;l l t) En nek következmé nye lett az antibiot ikumokkal való visz- I U , I.-.t ,: S szaé lés . amely az ipad lag fejlett n emzet ekn él, m indenek- előtt azonban az a me rikai népnél helyreh ozhatatlan, II H I \\"( 'ze t egészségkárosodást o kozot t - pl. a Candi da albicans el- terjed ését (ezek sa rj ad zó gom bá k, a fertőző szájpenész' ld..lu·úi - leg főbb k óro koz ói) vala m in t ut ó k ő vctkczm é n yk én t az a l- lergiás m egbetegedések túlzott elszapo rodását. IH \" ~\"\"<\"Ke Az ellen sége s mi kroorgan izmu so k e lp usztításán ak és távoltartásának olthatatlan vágya sok orvos és p áciens tu- datában mé g mindig az antibiot ikumok kal való vissza - éléshez vezet. Ped ig ma már tudjuk, hogy távolról scm a baktérium ok és vir usok jelenl éte, hanem szervezetünk védekezőkészsége dön ti cl a zt , hogy meg fcrt óz ódűnk és me gbelegedün k-e vagy scm. C la ude Bernard francia ku- tat ö, fiziológus egyé bként már 100 évvel ezelőtt azt mo nd - ta: \"A kóroko zó sem m i, a környezet a rninden .\" Ami azt j elenti, hogy a kórokozó nem fontos, a talaj szám ít, ahol elbu rj ánozha i. AzAIDS és a rák korában végre elj ut ottunk anna k fel- fedez és ő hez. hog ya tartós egészségi állapo t im mun rend - szerünk rcakcicí képességétól függ.

Az em beri test immunrendszere' I estű n k imm unrend szere egy pont osan m űk ö d d \"elhá- Specifi l.u-rít ő rcnd szer'' , amely b iztos ítja, hogy a szervezetet neá rasszák el tartósan\"ideg en testek és kórok o zó csírák {bak- IID Ill U l 1térium ok} viruso k. go m bák, élós ködók). Az \"ellenség\" r e n d s z e-nem csak kívü l ről tám ad: a test he lsejé ben is vannak el-h alt vagy elöregede tt sejtek (ráksejtek), amelyeket az im-munrendsz ernck ki kell küszöbölnic. Immunrendsze-rünk nélkül nem tud nánk él ni és nem lenn e a gy6gyulásiés felépülési folya mat sem . Éppen ez az oka, h ogy karu n klegfen yeget öb b b etegségei éppen azo k, am elye kn él aszervezet saját \"elhá rítóren dszere \"jelent ősen meggyön-g űl , megrendü l vagy telje sen elpusztul. Im m unrendszerünk specifikus és nemspecifikus részreoszlik. A spe cifikus immu nrendszer j ellegzetes antitestettermel egy pont osan meghatározott \"betolakodó\" ellen.M ivel az immunrendszer sajá tos \"emlékezettel\" bír és ké-pes arra, h ogy egy sejtet m in t testidegen ellenséget azono-sítso n , az ugyanazon kórokozó által okozott i s métlődő fer-tőzés esetében azon nal ártalma tlanná tudja azt tenni. Ezaz oka an na k, hogy péld áu l a gyerm ekbe tegség eket csakegyszer ka pj uk me g éle tü n k sor án . Az oltások is ilyen me-chanizmus alapján hatnak. Az úgynevezett aktív oltáskorlegyengített kórokozó kkal szándékos fertőzést okozunk, sennek hatására me ghatározott antitestek képződn ek.Tudnunk kell azonban , hogy a kóro kozók gyak ra n változ -tatni kép esek szerkezetüket, így a mai kialakult antitestek\"emlékezet híján\" hat ástalan ok maradnak. Ez azonbanmegint ne m olyan egyszerű do log , hiszen a betegségekkórokozói között nemcsak azonnal feli sm erhet ő \" kato~nák\"vannak, han em \"kémek\" és különleges \"ügynökök\"is. Ez utóbbiakhoz tartoznak a víruso k, ame lyek megvál-to zta tj á k Icl űlct ü ke t , azaz min tegy új öltözetbenjelennekmeg . Igen, a vírusok a testsaját sejteket trój ai falókénthasználják, hogy b ele pakod ja n ak a testbe és ott clszapo-rodj a nak. Ezekkel a kó rokozók kal szemben a specifi kusimmu nrend szer tehe tetlen . fifég egy j el en tős hátrányavan: nagyo n lassan működi k. El ső fe rtőzés ese te n teljeshatását csak az öt öd ik - tizen n egyedi k na p u tán fejti ki.

lIl iIIT i fi· Ha azon ban a testet olyan virusok vagy kórokozó csí-.et nun u u- rák fenyegetik, a m elyek - m in t a megh űl é ses me gbete- gedések esetében - a betegséget csak a fertőzés után 18- \" 1I1I\"'1:l'[ 48 órával robbantj ák ki, akkor .villá m h ábor út\" kell elle- nük indít ani . Ez esetben kerül előtérbe a nems pecifikus imm un rend szer. Fő \"ügy nökei\"a \"s peciál isa~ kiképzett\" fehérvérsejtek, az úgynevezett makrofágok. Ezek m int ál- lan dó vé dőe sztagok úgyszólván szemme l tartják a kór- okozó cs írá k b ehatolását és rövid úton felfalják azokat . Minél gyo rsab ban leküzdik a betolak od ókat, annál ki- seb b a megbetegedés veszélye, aza z a gyulla dás, fáj d alom és egyéb panaszok j elen tkez ése. Keskenylevelű és lángvörös kasvirág (Echinacea angustifolia és purpurea) A gyógyn övén ygyógyász at egy sor olya n gyógyn övén yt ism er, am ely pont osan a szervezet véde kező funkci ójá- nak erős ftését ered ményezi. A legismertebb ilyen gyógy- nö vén y a kasvirág (Ech inacea purpurea és Echinacea an- gust ifolia). A legújab b kutatások ere dményei alapj án az Echinacea palli ola-t is alkalm azzák. Bár eze k a nö vények nem tartozn ak a népi gyógyászat ha gyomá nyos gyógy- növényei közéj mivel csak viszo nylag rövid idő óta ism er- tek, mégis sok mindent tudunk hatásmechanizm usuk- ról. Az utóbbi évtizedek ben ugyanis nagyon inten zív ku- ta tások folyn ak az Eehinaeeaval kapcsolatban , A kasvirág Észak-Amerikából származik. Levelei t és gyö kereit m ár az indiánok is felh asznált ák a leg kü lön bö - zőbb sérülése k gyógy ítására. Európában a kasvirág va- don nem terem, ezért sok kertben szép és mutatós dísznö- vén yk ént n evelik. Virágai h ossz ú hó na pokig díszlenek. Gyógyászati célokra is nagy menn yiségb en terme sztik. Hol a gyökerét, hol az egész növényt (\"he rba\") ha szn álj ák fel, ezekből alkoho los kivona tot készítenek (a hfgított ki- vonat - tea - ehhez viszony ítva nem ad kielégítő ered- m ényt). ..

Lángvörös kasvir.raEchinacea éspurp1l1\"j

Belső alkalmazás ,.b p- A kasvirág a nem specifikus im munrendszert képes akti- l! \"lpi a: vizálni és erősíteni. M ind az állatkísérletek, m ind a klini- kai vizsgálatok bebizonyított ák , hogy az Echin acea gyö- 11111. 11 r-a- keréből és az egész növényből készített frisskivonat fokoz- za a fehérvérsejtek mű ködését. Ezá lta l gya kran siker ül a ll ll l\h í ra betegséget m egakadályozni vagy legalábbis az id őtarta­ mátj elentósen lerövidíte ni ill. a tünetek hcvességét eny-11l1l1l1 'llz.í s híteni. Természetes hatású immunstimulánsként m űkö­ l. llli zi's d ik, am ely indi rekt módon hat a m egh űléses fertőzések és megb eteged ések ese tében , mi közben aktiviz álja a test saját védder őit . Éppen ezé rt fontos, ho gy inlluenz ás fertő­ zés esetében ugyano lyan gyorsan reag áljunk , mint \"gyil- kos sejtjein k\", és azonn al vegyünk be Echinacea cseppe- kel. M égj obb. ho gy ha közvetlenül a m egfertőződ és előtt \"csúcsformá ba\" hozzuk a ne ms pecifikus imrnu nre nd- szert. Il a az irodában vagy a körn yezetünkb en szipog na k és prüszkölnek, ha az iskolából sok gye rmek biányzik vagy vala melyi k család tagunk hirtelen i d őv á l tozáskor különö scn Icvcrtnek érzi magát, a tiszta Ech inacca-tin k- túrát ajá nljuk. Igen gyakran keverik a kasvirág-kivona tot más növényi tinktúrákkal és azt alkalmazzák egyé b ho- meopatikus készítmény-kombinációkban is. I la az Echin acea-tin knir át profilaktikus szerként vesszük he, az adagolás napi háromszor 20 csepp. l II lUl'gfáZ,ts el S{; jelei t észle ljük, ne várjunk q ,')' percet se mI uhb l Lcgcl tisziir is vegy ün k be 5 0 cse pp Echinacca-tinktú - l , lII ajd órá nké n t tová bbi 10 cse ppe t, egy~ há rom nap on ke- ' liii, amíg a sxim p t óm ák je len t ősen nem eny h íilne k. Ez után .lflait0 ' napi háro mszo r 20 cse ppre leh et csökke nteni egészennun-te k telj es megszúnéséig. Tartós szedése esetén sincs sem-H uu -llé khatása.I ll ilá rs Ez a tin ktúra nagyon jó szolgálatot tesz távoli ut azások alkalmával is, mivel az idóeltérés, az alváshiány a vege ta- ..tív idegrendszert kiváltk éppen mcgter beli, emellett a

szervezetre igen erősen hat a hómérséklctingadozás és akl írnav áltozás, kö n nyen megfá zh a tunk. De ha kéznél va naz Ech ina cea-tin kt úra , ezek ellen is fcl vagyunk vértezve.Saját ta paszta la ta imAz u tóbbi évekb en egyre n a gyob b sikereket ért ünk el a L e lkigyerekeinkné l az Echinacea-készítmén yek használatá- immu n iraval. I l a a rról beszélt ek , h og y az iskolában és az óvo dá banso k gye rm ek köh ög vagy náth ás, Ech inacea-cs ő ppeketa d tu nk be nekik. E n nek köszönhetően az elm últ évek be nnem is volt jelentősebb meghű lés a csa lá d u n kban. Korá b b an én (P éter) nagyon fogék ony voltam meghű­léses megbetegedések re, főleg, ha st ress zes á lla po tba nvolta m . Mi nd en a lka lommal, a m ikor hosszú külfóld i üz-leti útra indu ltam , és m ég so k sürgős teend őm volt, j e-lent keztek a megfá zá s tünetei: lá zh ólya gok az aj ka kon,kezd ődő náth a fejfáj á ssal, h őemelked é s és h id egr ázá s,erős leverts ég érz és. Az i d ő m úl ás ával egy rejohba n m eg-ta nu ltam. hogya n kezeljem ez t az álla poto t. Eleinte m égegy egész hétre volt szü kségem, hogy a krizist le küzdjem,későb b már, amikor az Echinacea-tinktúrát használtam,mindössze két-négy n ap, végül ped ig m á r csa k egy napkelle tt a stressz-következmények kiküszöböléséhez. Azá lla ndóa n kéznél lévő Echin ace a-escppek segítségével azin ten zív stres szá lla pottal is j ól boldogulok, anél kül, hogyaz immunrendszerem \"benyúj taná a szám lát\". Ilyen m egfigyeléseket azo n ban nem csak m a gunkontehetünk : amerikai pszichológusok - immáron sokad-szo r - tu do mányosan bebizony ítottá k, hogy létezik egyún . pszichoim mun itás is. Elsősorban azt bizonyították beegyértelműen, hogy az in tenzív pszich ikai vagy érzelm istressz a test védekezőerejét kedvezőtlenül befolyá solja. Atovábbi kísérletek azt mutatták , hogy egy rosszul m ű ködő\"inaktív\" immunrendszer is - pl. egy rákbete gé - vitali-zá lh a tó és mozgósítható , h a valak i n aponta meghatáro-zo tt agy m un ká t végez é s po zitív érzel mek hatn ak rá . Ez eka lelki immunológia m ödszerei, amelyek igen hatéko-nyak . A gyó gy növény ekkel m ég inká b b fokozh at ó a h atás.

További módszerek az immunrendszer a ktivizálására ll , \" i;'I~~ . A meghúl éses beteg ségcket és influcn z ás fertőzéseket ál- ta lában n átha, torokfájás, rekedtség , köhögés, vala m int1111 1'111 111 •• k á ltalános fáradtság - és levert ségé rzés jelzi. K ü lönösen a \ 1on,:ílcJ u-rik gyercke knél ehhez m ég fü lfáj ás (kőz é pfü lgyu ll adás) isj á- rul; gyakra n kíséri a z előbbi tün etek et alacsonyabb _ maga sab b lá z. Az ellen áll ók épesség fok ozására a z Echi- n a cca -csep pek mellet t m ég sok egyéb gyógynövény és ke - zelési mód is lehet, a m ely ugyanezt a c élt szo lgá lj a. Mi n- denekel őtt a teakeverékeket aján ljuk , de a különböző gyógynöv én yflirdók is jótékony ha tá sú ak. Megh űl és e llen i lea J. esip kebogyó (m a gga l együtt) 20 g bodzavirá g 15 g kamill avirág 15 g há rsfa virá g 15 g föld iszede r-levél 10 g zsá lyalevél 10 g fúzfakéreg 10 g hibiszkuszvirá g 5g A II. szá m ú meghű lés ellen i tea kü lö n legesen fin om és ezért gyermekek szá mára nagyon a lka lmas. Egy teáska- n ál m éz m ég fokozza a hatást. A tea gyu lla dásgátló és iz- zasztó ha t ás ú, Meghűlés e llen i te a II . 20g .. 20 g hársfavirá g 20 g ö k ö r f a rkk ó r ó -virág 20 g b od zavirág 20 g esip ke bogyó k akukkfű

Külsőleg alkalmazha tó módszerekHa valakine k h id eg id őben átn ed vescd ik a lába s úgy érz i, ~ I cg l ltl l l •hogy teljese n átfagyott, id őrd l-id őre megb o rzong, nos, ell l' lI iebben az ese tben egy forró h ársfavir ág- vagy bodzavir ág- láhfiu d..fürdő valóságos jótétemény. A fürdőhöz a két növé nyt ösz-szekeverjük és ebhól egy csészényi t lobogva forró vízzel le- L áb n -Il• •forrázunk. 10 percig állni hagyjuk; a növényi infúzumot te r áp i«mosdótálba vagy l ábrn oso-m ed enc ébe öntj ü k és melegvízzel add ig ő ruj ü k fel, h ogy a víz láb ikrá ig érje n. Ezu tá n Izzaszr. .« .1tíz-tizenöt percre a lá b unka t a fürdővízbe tesszü k. :\ lajdláb un kat megszántjuk és m eleg gyapjúzoknit húzunk rá . A l á brefl ex- t erápi á b ő l tudju k, hogy a talpunkon rend -kívül érzékeny pontok ta lálhatók, az úgynevezett reflex -zó ná k, amelyeket tal pmassz ázzsa l és hőin gerl éssell ehetstimulálni, s amelyek energetikailag a test összes szervé-vel szoros kapcsolatban állnak. Ezért aztán nem csodál-ható, hogy az imm unrendszert stimuláló növények a tal-pon keresztül igen effekt íven hatnak a szervezctrc, gyak-ran hatásosabban, minta tea. Az ideális a kcttók ombiná-ciója: lá bfü rd ő közben igyunk meg két csésze mézes bod-zavirág-hársfavirág teát. M in d k ét növény erősen izzasz-tó hatású. Ennél a két módszernél a term észetes kiválasz-tómec hanizmus (izzadás) ösztönzése a dön tő. T est űn­ket a fürd ő és a tea u tá n tehá t h elye zzük n yu galm i álla-pot ba.Kis- és na gyl evel ű hárs( Tilia cordata és Tilia platyphyllos)A há rs nál u nk is közism ert és kedvelt fa, számtalan ro -ma n tiku s dal, kö lte mény, népmond a fűződi k hozzá. Apogán y i d őktől kezd ve fenn m ara d t e n nek a fán ak szirn-bo liku s jellege. Gyógyító ereje elsősorban virágá ba n rej-lik, amelyet m indkét nál u n k előlordulc há rsfaj ró l (kisle-velű hárs - Tilia eordata - , nagylevelű hárs - T iliap latyphyllos) leh e t gyűjten i . lia magunk akarunk h á rsfa-virágot sze dni, nagyo n ügyelj ü n k az időpont helyes meg-választására: ha a virágo k töb bsége ép pen hogy kiny ilt,••

1\"\('lú hárs/,f\"lyphylJos

akkor ta rtalm azza a legtöbb ha tóanyagot. II há rsvirá gjel-lcgzetes ismert et őjelei a finom, mézes illat, és a pergamen-szerű fellevél.amely minden virágcsomóhoz hozzátartozik.Bodz a(Sambucus nigra: fekete bodza)II cse rje vagy kiseb b fatermetú fekete bo dza ósidók óta is-mert , legen d á kka l övezett házi növény. Néh a kél-h á ro mméter magas fává is megnő. ~1 áj usban-j ú n i usban hozzanagy, la po s á lemyóit, amelye ket picin y feh ér virágok al-kotnak . Igen j ellegzetes, sajátos illata va n. H a nem szedj ü kle a virágokat, hogy izza sztó leá t vagy bodzavirág-szirupotfózzün k belőle, ősszel a virág okbó l fényes, fekete bo gyókfej lódnek, a m ada ra k legnagy obb örö mére. N yersen fo-gyasztva a bogyók hashaj tó ként használh atók . M egfőzveviszo nt m ár nem. A k ő rtcdarabokkal , szilvával készít ettbodza kom pót pompás, egészséges, ásványi anyagokbangazdag d esszert . A rég i idók ben a bodza cserje a há zi iste-nek lakhelye volt,ezérta mai napig is szívesen ültetika pa-rasztudvarokb an az istálló vagy a esúr oldalfalához.A hársfa- és bodzavirág belső alkalmazásaII h ársfa - és bo dzav irágot szin te m in di g együtt haszn á l- Te aju k. M egh ú léses betegsége k elle n kiváló sze r. A szcrvczetvédekező erej ét is fokozzák és a testet nagyobb izzadság- Ö ssze-kiv álaszt ásta késztetik. H.. F. VVciss klasszikusnakszámító hasonlu»gyógy növény-kö nyvébe n <, A fitotcr ápia kézi kön yve\") k ísé rle legy é rd e kes kísérl etról szá m ol be, a m elye t két ch icagóigyer m ekorvos , dr. T raisrna nn és d r. Ha rd y végeztek. Ö sz-szehasonlító k ís é rletről volt szó, amelybe n ..55 influen-zás tü ne tekkel jclen tkezó gyerme ket kezeitek kizá ró la gfcktc t ésse l, h ársfa vir ágt e ával és legfelj ebb egy -két ta b le t-ta aszpirin nal. H a rm in ché t gyermek a fen tiek en kívülm ég szu lfon a m id ot is ka pott. Tová b bi hatvan hetel pedigkizá ró la g a n lib iotiku mokka l kezeltek. A sze rzók legn a-gyobb á m u la tá ra kiderült, hogy a hársfa virá gtcával és

I .t\"\", II I nigra

fektetéssel kezelt gyerme kek lényegesen ha ma rabb meg- Ad ago L\"gyógyu ltak. Náluk alig jelen tkeztek komplikáeiók (kö-zépfülgyu llad ás és hason lók). A kemoterá piás és a ntib io-tikum os kezelés sorá n a gyerckekne k hossza bb idórc voltszükségük a fert ózés leküzdé sére és nálu k gyakra bba nléptek fel komplikációk. A szerz6k végül is mcg állap ítou ák, hogya kísérlet 10: Iarányban a hársfavirágtea javára d őlt cl. A hársfavirágból és bodzavirágból készített teá t olyanforrón kell inni, am ilyen forrón csak bírjuk . Az izzasztóhatást mindamellett csak a második-harmadik csész eután érezzük. A jóízű , mézzel édesített tea k ü l ö n ő senhasznos kisgyermekek és csecsemők számára. A szauna izzasztó hatá sát is fokozza, ha ebból atcáb ólncgyed-, félórával előtte két csészé nyit mcgiszunk.A kerti kakukkfű( Thy mus vulgaris)A kakukkfű az egyik legósibb gyógynövény. A Földközi-ten ger mellékéról származik és a sok napfény mellett a szá-raz, sziklás talajt kedveli. M ár az ókori görög orvosok, Hip-pokrates, Theophrastos és Dioskorides is nagyra tartottákgyógyító hatását. A középkorban az alkimista Albe rtusMagnus és Szent Hildegard von Bingen is dicsóítették írá-saikban a kaku kkfűvet. Évszázad okon át nagy gondosság-gal term esztették a kolostorkertekben . Nyálkaoldó és köp-tető hatását köhögés és l ég csőhu rut esetéb en a mai tudo-mány is elismeri. Köhögési ingercsillapító és görcsoldó ha-tása még a szamárköhögés esetébe n is elfogado tt. F ürd ö-ként idegerósító hat ása van és pozitívan befolyásolja agyulladásos bórelváltozásokat is. A kakukkfű egyúttalkedvelt, az emésztést elősegítő konyhai fúszernövény.Kü lső felhasználásA kakukkfű-fü rd ő az a régóta ismert szer, am ellyel a meg- l\I egfá zá.h ű l ést még a kezd eti ha tá ron leh et kezelni. Az ilyen ellen i Fű rd . .

\" ' k.•ku k kfűt\"\"\" l'Ulgaris

meghű lés ellen i lürd őh öz vagy a kész k akukk m - fü rd ő ki- Elk ésvu «vonatot használjuk vagy erős in fúzum ot készítünk kétcsészén yi sz árított kakukkfűből és két liter lob ogva forróvízhől. A növé ny t leforrázzuk. tíz percig (lefed ve) á lln ihagyjuk, lesz ű rj ü k . és a fürd őkádba öntjük, majd mel egvízzel Iel t őltj űk , hogy a fürdővíz testhőrmésékletű legyen . A fü rdő u tán ne törölközzünk meg, hanem fürdőkö­penyb e vagy fürd ől epedőbe burkolózva bújj unk ágybaés nya kig takarózzunk b e !A szer-vezetne k Iél- ill. c~'Y óra nyugalomra va n szükség(' .11uniizzad ásh o z. Ez n a ~ryOIl fontos, mert ené lkü l a m ásodik Lil inélkül az egés z p r oced úra nem so kat ér. ,_M ivel a kakukkfű tő bbek k özött v ér keri ng és-pezsd ít ő h a!.o·sú, ügyclnünk kell arra is, hogy semmi esetre se aludj unk dkő z vetl enűl a fürdő után . Fürdő t nap onta csa k c~ryszcr sza b.« lve nn i.A kakukk fű- fü rdő folya m á n a forró víz h a tásá ra az il l ő ­ Légú tiolajok felsza baduln ak és a pórusokon kere sztül a bőrbe teráp iaa bszo rbeálód na k. Egyid ej űl eg a gyógyító gőzök a fel sőlégu tak on kere szt ül az o rr- és garatü reg be gyull adt n yál-kah ártyájára j utnak és ott fejtik ki a n tib a kteriális hat ásu -ka t. Az a kut n át hát is ily m ód on enyh íti a fürd ő. Köh ögésés bronchitis esetéb en ny ál ka- és göreso ldó h at ásu.G yakra n megfigyel tü k, hogy a b ro n chitisb en , krupposköhögésbe n vagy asztrn ában szc nvcdó gyerekek nagyonj ól reagá lnak a kaku kkfű- fü rd őre. M ivel a test a ható-anyago kat nem az cm észtdszerveken keresztül (a bel sőlc­ges alkalmazástól cltérócn ) veszi fel, hanem az egé sz bőr­felü lett el abszorbeálja, egy ilyen gyógy fü rd ő hi h etetlen ü lh a tásos (lsd . a citro mfű-fürd őt , 9. fejezet, 141. old al)Lázcsökkentés természetes útonH a az ala pos m eghűl ést láz is kis éri, ezt az in aktív elh árí- G yó gyul:\" ,tórendsze r pozit ív jeleként kell érté keln i. H iszen a láz a fol yam a t,test egyik legfonto sa b b és legha tásosa b b elhárító reakció- lá z

1 111 1111 j a . /\ testh őm érsékl et t, 2 vagy 3 \"Cv k a lt őn ő n ó e melkedé- \"I.lpilli se m egsemm isíti a vírusokat és a bak t ériumokat és ezzel m in tegy bei nd ítja a gyógy ulás i folyam atot. Éppen ezértI .l11,'ll a! telj esen fonák dolog a láz \"lenyom ása\" ! A b iológiai rák le- rápiáb an gya kran meste rségesen ho znak lé tre lázas á lla- potot , hogy az immunrendszert aktiviz álják. Gyógysze- részkén t so kszo r <Íté ltem , hogy az éjszakai ügye let alkal- m ával izgat ott apák és anyák követe ltek lázas gyerm ekeik számára erős hatású lázcsillapító szert. Ezzel azonban in - ká b b csa k a m aguk d ol gát k őnny ú ik m eg, (éj sza kai nyu- galm u k zava rta la nabb lesz.) a gyermeknek nem teszn ek ezzeljót ! Az ilye n szer csa k há tb a tá madj a a gyer m ek vé- dekező rendszerét, hisze n pl. a csecsem ők és a kisgyere - kek még éppen v édekező erej ük megszerzésének folya- ma tában vannak. A !ábszárborogatás( »1 \'os i H a a láz 40 \"C fó lé em elked ik, feltétle nül orvos t kell hívni,Il l;í l;ís rnivel a nagyon magas láz az egész sze rvezet szá mára túl- s ágosa n m egerőltető. A rég i m ód szer segitségével, a láb- szá rborogatással i s csőkken th etj ük a lázat a né lkü l, hogy a szervezct ö ngyőgyító k épess éget a kadályoz nánk. Két ki- seb b lenvászon kendőt la n gyos (á llott ) vízzel bene dvesí - tü n k és l eh etőleg jó szélese n (b o kátó l a tér di g) becsavar- juk vel ük a \"páci ens\" lábát. Erre egy száraz v ászon ken- dőt , m ajd egy Fro u ir- vagy gyapj ú törü lközőt te ker ünk . /\ beteg n e m ozgassa a lá bá t eközben. /\ boroga tá st hagy- juk h úsz percig a lá b on - ennyi idő alan rendszerin t m eg is szá rad - m aj d az eljá rás t ismételjük me g. A l ábsz árbo- rogatáslegyidejűleg m indkét lá b on a lka lmazn i kelJ. Ha a láz lecsökken 38,5 \"C -ra , a b ba leh et hagyn i a művelctet. A 94. olda lon a képek lépésről lépésre bemutatj ák, ho- gya n kell a boro gat ast elvégezni., \ r-h-m! A borogatás megkezdésekor a lá b mindig legyen meleg.oh.. Ill' alkalmazzunk hideg vizes kezel ést hideg testrészeken!

A lábszárborogatás egyszerűbb form ája a ned ves zokni:pamu t- vagy gyapj úha risnyá t lan gyos vízbe m ártunk ésfelhúzzuk a lábra, majd h úzzun k rá egy nagyobb méret űszárazharisnyát. Ila márnem hút a nedves zokni, vegyükIc, és ismét elj ük meg az eljárás t.Folyadékpótlás lázas állapotbanA lázas betegnek nincs étvágya, viszont sok folyadékot kí-ván.A már ajánlott teakeverékeken kívül adju nk a beteg -nek mézzel ízesített csipkebogyóteát, egy pár csepp cit- 2 Lábszárborogatás láz ese réu l Két kisebb lenvászon kend.., lan gyos (állott) vízbe máll \" \"\ kicsavarj uk . 2 simán és szélesen m in d kr lábszárra rátekerjük, 3 száraz v ászo nkendővel átte kerjük , efólé kerül eg) száraz frottírtörülköző. 3

romlével és m ézzel dúsított csalánteát. vagy Csvitaminb an gazdag gyümölcslevet ( horn oktővis-, meggy-, na rancsle- vet). Melegen aján lható még azegy- két pohárn yi frissen ki- facsart reteklé, eéklalé vagy karotta (sárgarépa)lé is. (A ka- rottaléhez tegyünk egy csöpp nyi tej színt vagyolajat, hogy a karotint a zsír megkösse és így könnyebben felszívódjon).Táplálkozás akut fert őz ésesmegb eteged ések esct ériAmi az akut fertőzés a latti táplálkozást illeti, hosszú ideig ta rtotta magát az az elv: \"együnk , hogy ismét erőre kap-junk\". Ma már tu djuk, hogy az étvágytalanság szcrveze-tünk egyik igen bölcs rea kciója. A test ugyanis minde nerejét a be tegség leküzdésére koncentrálja és ön magától\"böj tre\" kapcsol. Akkor vagyun k okosak, ha ezt az ét-vágytalanságot mint a szervezet en ergiamegtakaritó in-tézkedését fogju k fel és nem terheljük fólöslegesen olyanfeladatokkal, mint pl. az ételek megemésztése.Táplálkozás a lábadozási szakaszbanH a a szervezet már túlju tott a legsúlyosabb állapo ton,magától kezdi kívánni a friss salátát, gyümölcsöt, zöldsé-get. Ezek az élelmiszerek tarta lmazzák mindazokat a vi-taminokat és ásványi soka t, amelyekre a szervczetnck fel-tétlenü l szüksége van; ezek serkentik ballasztanyagaikkalaz emé sztést. M ihelyt a beteg álta lán os közérzete jav ul,rögtön adjunk méregtelenítő teák at (lsd. az 5. fej ezet).Egy kis darab valódi lépesm éz elfogyasztása is fon tosany agokat (enzimekct, vitaminokat, horm on okat)juttata szervezetbe.Javallatok a testhőmérséklet emel éséreHa egymegh űlés láz nélkül zajlik, nem árt, ha a szerveze-tet átme neti túlmelegítéssel tárnogatj uk a kórokozók el-

len vívott harcában. Eh hez háromj ó m ód szer kín álkozik : Át m l\"I H '11a sza una vagy gőzfü rdő, az ún . Schl en z-féle fü rdő és a fris-SílÓl á bfű rd ő. A külö n féle gyógyn övényad alékos szau n át túlm(·I\"t.: 11lés gőzfü rdőt már évezredek óta ismerik a kü l ö n böző né-pek (eszkimó k, finn ek, ind iánok, j apánok stb.), M anap -ság, ugyanúgy mint egykoron, a le st edzésércés a mcgh ű­l éses megbeteged ések ki segítő kezelésére alka lmazz ák.H a a szau nában használt fózelet a ka ku kkfű, zsá lya, fe-nyőtű, törpefenyőtű illóolaj aival gazdagítj uk . a kkoreze k az illóolajok közvetlen ül halnak a felsó légu ta k\"m eggyö tör t\" ny álkah árty ájára,A Sch lenz-féle fürdőA nevét a feltalálójáról , M aria Schl en zról ka po tt \"tú lme- ogyclj ii \" I,legító\" fü rdő tul ajd on kép pen az elózőleg m á r leírt ka-ku k kfű -fürd ó fokozása. A fúrd ő h őm érs éklete először a fű rd «csak 36,5 · C és csa k fokozat osan m elegitjük fő l forró víz hö mi·r' l\"l.h ozzá adásá val 39 · C-rd. A fürdő 30-60 p erc id őtartam ú let éreleh et, gyerckekné l rövidebb. Nagyon fon tos, hogy ne Frissíhih agyj u k a fürd ővíz h őm érsékletét esö kke n n i. Kefévelvagy szivacskesz ty űvel addi g dö rzsöljü k a bőrt, a m íg vö- l á b f ű rd«rös nem lesz. A fűrd ő id őtartama és a dörzsölés egyült e-sen kilú gozóa n ha t a bőrre, mi ált al er ősen felgyo rsulna ka kiválaszt ási folyamat ok . A fürdés u tá ni eljárá s ugyan az,mi nt a kaku kkfű-fürdő esetében : ágyba fekü dni, pih en niés izzadni ! A hat ást még fokozza egy ad ag kak ukkfű-k ivo­nat vagy t örp efeny őo l aj . Akinek a szervezetét túlságosan m egerőltet i az ilyenfürdő (a vérkeringes t igen eros en megterheli), az u gyan-ilyen mőd szcrrel készíthet ú n. fri ssítő l ábfii rd őt. A h érn ér-sékletet itt is folyamato san kell növeIni és nem szabadhagyn i, hogy az csökkenj en. A fürd és ideje 10- 15 perc.Ezut án ta rtsu k mel egen a lábat, fek üdjünk le ésizzadj un k.Abban az ese tben, ba ezek a v é dekező erőt fokozan d ó in-tézkedések ne m elegendőek , és vala ho l Önök mégis ala-posan meghű lnek, olvassák el a követke-lő fejezete t,amelyben le írju k. hogyan kezel heti k természet es szerek-kel a különböző m egh űl ősi tünete ket.

III t.( l' t;y fontos megjegyzés:nd h.llu JlI t ~rm és zc t es ingcr lc#ráp ia csak telj ese n egészséges t , .C-I ~·~{· t e beJ1 a!kalmazha lo. Szívbe tege k, keringé~i zava - ,1 1 1' ~ ~' r r~ I~d s z e n pan ~sz ~kkal \"küz(](j\" betegek csa k az or. ~l erért és ével, engede lyeve1 a lkalmazha tják!

7. FejezetM eghúléses b etegségektermészetes kezelése• Gymgt ingmk serkentik a J~tTVt~t/ ik/- iJóngyógyí/ó \"óil; \"ÓJ ingmk hinílják,anagyan \"óJtk prdíg mtgJtTnmuí/ik.\" Rt.:OOLF AR:XDT és IIUGO SCIIUI.7. bin\óKiai alaptörvénye Nátha Az akut nátha többnyire a meghűlés első szim ptó máj a , sok esetbe n pedig az egyetlen is marad. E betegségnél az orr, a homlok és az orrmellékürege k nyálkahártyáinak gyull ad ásával van d olgunk. A nyálkahártyák megdu zzadnak és túl sok vál ad ékot termelnek. Az orr eldugul, a légzés nehezebbé válik , a fej- ben nyomás keletkezik. Az eddig leírt általános kezelési eljárások kiegészítéséül ajánlatos gyenge orrkenóesöt al- ka lm azni , amely az irritált nyál kahá rtyákatlegaláb b ide- iglenesen megnyugtatja, és az orrjáratokat szabaddá teszi. A kémiai orrsprayk kockázatai Fel tétlen ül kerüljék a kémiai eredetű nátha elleni spray- ket , am elyekne k gyak ran d rasztikus mellékhatá saik van - nak. Ezek olyan hatóanyagkomplexumot tartalmaznak , amely helyi érszűkületet idéz eló, és ennek a m ech aniz- musnak a segítségével állítja le a m értéken felüli kiválasz- tőd á st. A probléma azonban az, hogy az orrspray álta l ki- váltott érszűkületa gyak orlatb an nem csak az orrnyálka- hártyára korl átozódik.

I, lIl·k· A kém iai hatóa nyagok elker ül he te tlen ül bekerül nek a l. tl.•,uk légutakba, a gyo mo r- és b élcsatornarendszerbe is, aho n- 111\'11.0; · nan a vérkeringésbe jutva a véredények szerkezeti, azaz az egész testre kiterjedó szűkületét idézik e1ó. EmelkedikIIf.!IIIII ,íilY a vérnyom ás, szaporább lesz a pulzus , ez ped ig súlyos meghűJéses bet egségek esetében lázzal kombinálva ki- \" llId \"I.(· n~ mondottan végzetes lehet. További lehetséges mellékha- tások: kül ön bözó ingertünetek és nem ritkán az orrny ál-I. 1 1111\" :1(.' ( - kahártyák túlzott mértékű kiszáradása. ' I I )'.í,;r.;lt Láttunk eseteket. amikor az elóbbiek következtében a li ll II I, z('rc szaglás és az ízlelés hosszabb idóre nagymértékbe n k áro- sodott , és a norm ális állapotot csa k sok fáradságot igén y- ló mál yvain fúzumos öb lítéss el lehe te tt hel yreá llítani. Jó példa ez a hiva talos orvostudo mány m echanikus, rövidlátó gond olkodásmódjára : nátha eset éri az orrn yál- kah ártya fokozott m ért ékben te rm eli a válad ékot, teh át olyan kémi ai anyagot alkalmaz nak lokálisa n, amely a ki- választástcsökkenti. Azt, hogy a lokális korlátozás gyakor- latilag lehetetlen, nem veszik figyelembe, és ártalmatlan- nak minósítik (ugyanez érvényes az antibiotikumokra is). A természetgyógyászatban ezzel szemben sohasem kí- séreljük meg a szervezet önszabályozó mechanizmusait gúzsba kötni , hanem inkább támogatjuk működésüket. Jelen esetben az orr nyálkatermelése a baktériumoktól és vírusoktól való me gti sztulást segíti eló. A term észetgyő­ gyászat kész kisebb-nagyobb kerü lóutakat ten ni (azaz nem specifikus ingerterápiákat al kalma zn i) a nnak érd e- kében , hogy a testet a neki m egfeleló ellen rea kcióra ő sz­ tö nőzze . A d rasztikus szereket alkalm azó gyorsított eljárások ugyan rendszerint közvetleneb bül és hamarabb rnutat- kozó eredményre vezetnek, hosszú t ávori azo nba n gyen- gítik a szervezet ellen áll ök épess égét. Term észetes anyago kból készült kenőcs nátha ellen Egy j ó, természetes anyagokbó l készült, nátha elleni ke- nócsnek az eukaliptusz, a me nta, a fenyótú , a törpefenyó

illóolaj ait és esetleg kámfort kell tartalmaznia.Jó ha tással Se 1{ih l\"lolhasználható, ha a gyermekek nehéz légzés miatt nemtud nak elaludni. Csecsemók eset ében, amikor a súlyos a C~ C\"t ...náth a különösen drámai következményekkel járhat, hi- rn ő k r « \"szen scm aludni, scm szo pni nem tudnak, azt ajá nlj uk,ho gy néh án y csepp eukaliptuszolaj at csöpögtessenek agyermek fejpámájá ra , leped ójére és takarójá ra. Az is jóm egold ás, ha a gyermekágy közelében elhel yezett páro-logt atób a teszik az euk aliptuszolaj at. 2 Mellkasi b o ro gat ás A m ellet vastagon bed örzsöljü k a meghűlés ell eni ken őccsel , 2 bedörzsöljük a hátat is, 3 e1óm elegített nagy frottír- \.ou gyapj út örülközóvel körültekerjük a fels ótestet. majd rögzítj ük a törül közlII3

Mellbedörzsölés és kenőcsös kötés '1( I hl·'.~ a G yermekeket kb. féléves koruktól kezdve lehet gyengeI t un-ke- k- mellken ócesel bedörzsölni. Az orrkenócshöz felha szn ált , fent felso rolt illóolajo kon kívül a mellbcd örzsölésn él al- nek kalmazott ken óes mé g ciprus-, kerti zsálya- és levend ula- olajat tartalmazhat. Alvás közben az illóolajok mérséklik az orrban a szekréciót, dc baktériumöló hatást kifejtve m élyen be hatolnak a h örgőkbe is, és átmelegítik az egész mellkast. A mellbedörzsölés alkalmazása a legegysze- rű bb, á m nagyon hat ékony eszköz köhögés és bro nch itis eset én : a pácien s mellét és hátát meglehetősen vastago n bekenjük, az tá n elómelegített froltírtö rü lközó vel szoro- san beburkoljuk, vagy meleg gyapjúinget húzunk rá. A kötést éjsza kára a hetegen hagyjuk. Gyermekek és eseese- m ők esetében ez a köhögés és a nátha egyik leghatéko- nya bb kezelési módja. ~ lásnap reggel a gyerm ek lén ye- gesen jobban érzi m agát. (Lásd a k épe ket.) A csecsemők és kisgyerm ekek keze lése sorá n nagyon Ionto sna k ta rtj uk, hogy ne csa k természetes és hel yesen adagolt hatóan yago kat alkalmazzunk, hane m hogy a ke- nócs vivő- és mcllékanyagai is tiszta és term észet es anya- gok legyen ek. Erre a m éhviasz és a növényi olajok a legal- ka l m a sa b b ak. In halálás1I111lmaú is N átha, köhögés és h őrgh u rut esetén a fent em lített rnell- ken őcs nagyon halásos inhaláló szer is lehel. Egy tál forró vízben felold un k egy teás ka nálnyit a fent i gyógyí rbó l, fe- jünkre Iürdélcpcd dt terftve a tál elé ülünk, és belélegez- zük a góz üket. Szem ünket csukj uk be , hogy a forró gőz ne ingerelje. Az inhalálás ne tartson tovább Hl-25 pe rcn él. Kapon ta két alkalommal ismételjük me g.l\leglepóenjó- tékony ha t ásu . A nátha ugyan ban áli s be tegség , m égis nagyon elfajul - hat, ha azt nem gyógyították m eg kell ők é ppen . Számos te ngerentú li u tazásunk során tapasztaltuk, hogy a ki nem ..kezelt melléküreggyulladás rettenetes fejfájást válthat ki

a fő ldet éréskor, rni vel a fcj üregei ben nem t ört én ik meg anyo m áskiegyenlítódés. A ho mlok- és az orrüregek krd ni-kus izga lm i állapo ta vagy a fej ezen üregeib en végbeme-nó gen nyképzódés a nyiro k- és im m unrend szer állandózavaró tényczóivé válh a tn a k, és hosszú t ávon erős fejfájástokozhat nak. Ezért feltétlenül érd emes egy hosszan elhú -zód ó náthát a lehet ő leggon dosabban kikúrá ln i.A homlok- és orrmelléküregek gyulladásaH om loküreggyulladás esetén kipróbált m őd szcr a ka- Kamill.\"millás gózölés. Ehhez egy m arék kami llát egy tálban le- gÓ7.(i!«·\" zKamillás fürd ó,kami11á s inhalál ás A kamilla virágát tegyü k egy tálba és forrázzu k le,Z tegyünk a fejünkre rúrd ólep ed ót és csukott szem m el lélegezzük be a forró gózt .