beinl'l (csont, v.ö. azangol \"honel'l-nal) szavakban\"Továb-bi népi eln evezései: falgyökér, sebgyóg yír, cso nt gyógyírés fe kete gyökér (n e t é vessz ű k össz e az ugyanilye n nev űfózeléknövén nyel, a Seo rzo nera hispanica-val ). Az an-golszász országokban használatos neve comfrey, mel y alatin \"confirmá\"·ból (confírm arc - megerősíteni ) szá r-m az ik. Ezekne k a megjelölésekne k a töb bségébó! kitű ni k, hogya fekete nad álytó m ind régeb b en, mind ma-napság a cson tok ka l, illetve a cso ntrendszerre l összefüg -gó betegségre j avaso lt gyógy növény. A fekete n ad álytó d ús, erőteljes, é vel ő, filcesen szórösszárakkal és levelek kel, liláspiros, néha sárgásfehér ha-ra ngszerüen bó koló virágok ka l és nagy, erős, ágas-bogasgyökérzettel rend elkezik. Fén y, ta laj ned vesség és tápanyag tekintetében nagyo nigén yes. Vadon , folyóvizek pa rtjá n, á rkokban, mered ekvízpa rto kon és nedves réteken terem. H atóanyagai legn a-gyobb mennyiségben a gyökerében hal m ozód nak .Külső alkalmazásokA fekete nadálytó kitű nó hatása a nehezen gyógy uló se- E IÓM\"t.: 11 1be kre elsósorban fó hatóanyagában, az allan toi n-ban rej - a sei )l\" klik. H ám - és sejtk é pző h atásánál fogva serkenti a seb gyá- b ez;:í r-od .I'IIIgyu lását . A fekete nad á lytőből készült főzettel lem osvavagy azz al átita tott kötéssel a sebek váladékozá sa és gen y-nyesedé se megszú nik, olya nn yira, hogy elfekélyesed ettés krónikusan ge nnyező sebek is, mint pl. az U lcus cruris(az alsó lábszár begyógyul ni ne m aka ró fekélye) is gyor-san be he ged nek.Fürdő, öblítés vagy borogatásfekete n ad ál ytő főzetévelAz orvosi gyakorla t azt mu tatja , hogy kr óniku s gennyese- J avall a'dések és nyílt fekélyek fó!eg id ős, m ozgás uk ban m á r kor-látozott embereknél és eró s dohányo so knál lép nek fel.Ilyen esetek ben ajánlatos a sebet napo n ta kétszer fekete
Ö blítés nad álytó fózetb en ázta tn i, az zal öbl ítget ni, vagy a fózettel1\" ,nJgatás átitatott boroga tást tenn i rá . (Lás d a zsu rló a lkalmazását Kiirö m- vIrag.. is az 5. fejezetben és a rák övetkezó old alo n lévó illusztráci- ken óc s ót.) M ind h áro m alka lmazási m ód hoz a fózetet a k ő vctke Zóképp állítjuk eló : egy csész ény i fekete nadálytövet két- három liter vízbe n 10 percig fózün k, ugyan ennyi ideig állni hagyj u k, m ajd leszűrjük. Am ikor a fózet testhómér- sékletre l eh űlt , meg ázta tju k abban lábfejünket vagy láb- szarun ka t. O lyan testrészeknél, ahol ez nem lehe tséges, kád, vödör vagy zuhanyozótálca fólött lassan-lassan a sebre öntjü k a fózete t. I la az ilyen öblítés fájda lmat okoz, tiszta lenruhát átitatunk a fözeuel, rátesszük a sebre. be- fedj ük száraz frottírtörülközóvel és az egészet á tkötj ü k. Fél óra múl va a m űvcletet megisrn é telhetj ű k , Ezut á n a sebet, d c különösen an na k széleit bekenjük körömvirág- ken őccsel és új ra átkötj ü k. H a ez a kezelés viszo nylag kö- rülmén yesnek is t űni k , mégis megéri a fárad ságot, ha fi- gyelembe vesszü k, hogy egy hosszú idón át nem gyógy u- ló sebtől és az azzaljáró kellem etle nség ektó! szabadulha - tunk m eg. T öb b példa is bizonyűja, hogy alsólábszár-fekélyek, amelyek hónapokon, sót éveken át semmi féle kenócsre, porra vagy egyéb szerre nem gyógyulta k, ismételt fekete nad álytó- és köröm virá gken ócs-kezelés ha tására elmúl- tak. (Lás d a 16. fejezetet is.) Borogatás a fekete nad álytő l iszti éből készült p éppel\Iinclenfajta cson t-, in- vagy izomtraumán ál - rnint tiirések( f~a ct ~ rák) , üté.sek nyom a, ficam , rándulás, zúzódás vagy vé r... lafut a ~ - a l egj ~bba ~ a fek ete n adál ytó lisz tjé ből ké szült pép-pel ~\",lo b~)f?g.at a ~ '.cgII.Ygya nez iz om-, ideg- és ín hü \\"clrgyul-lad ásokn ál is id e ál is m őd szer.Elkészítése Eb ben az esetben a porrá őr ő lt fekete nad álytövet hasz- nálju k. Aszerint, hogy mekkora a kezelend ő felüle t, ve-
23 4 /' l. A feke te nad á l ytő lisz' ''' , . t álb an forró vízzel és 111'11. 111\5 cse pp salátaolajja l meg keverj ük. 2. villáva l csomómentes 111 '111 l k észít ün k belőle, 3. a p épct közvctlenül a fájdalmas részre, a bdrn kenjük, 4. tiszta ru hával letakarju k 5. kötéssel rögzítjük és azt hosszabb ideig rajta ha14) pd
Fek et e szü n k 50- 100 g fekete nad á l yt ől isztet és egy kis tálba nlI.u l;í lytó . lorrd vízzel és né há ny csep p sa látaolajjal pépp ékeverj ük. k e nőcs A pép először sz álasodik, m aj d m eglch ctóscn ragadós és :\ Inzgási gum isze r ű lesz. A pé pet úgy a hogy van, m cleg cn r áken - szer ve k jük a be teg testr észre és el őbb egy len ru h ával . m aj d egy ,('rülése i kis fron írtörü lkiizővel l etaka rjuk. Az cgészet kö téssel rög - zítjíik és egy-k ét órán át vagy egész éjjel hatni hagyjuk. A pép kön nyen elt ávol íthat ó. Utána a b őrt fekete nadálytő ken őccsel bc kenj iik. (lásd 256. oldal) A fekete nadálytóliszr pépj éből készítet l boroga tás hi- he tetlenü l ha tásos és naponta ism étel t alkalmazásától a gerinc- és porckorongfájdalmak is elmúlnak. Ugyancsakrcgcncrálódnak az erosenigénybe veu izü- letek vab'Y a ui ler őltctett izmok és izom sza lagok ( pl. spor- tolóknál az ugróízületek , a térd, te niszkö nyök stb .), Terá- piakén t ugyanolyan hatásos m int m egel őzés céljából. Kom biná ció horneop áti ás fekete nadá lytó-kivon a ttai linden gerinc ·, porckoreng- és izü leti bántalom nál vagyI so n tlui r tyagy u llad ásruil, arthri tis n él és b ármilven csonn őr ésni'l az t ajá nlj u k, hogy a kül sől e g alkal mazott b'Y,ib'Yításon n ilhdsől eg is segítsük elő a ~'Yób'Yu l ásl a Sy m phy t um D 10 e lneve-l ésü homeop áti ásk ivo u aual (na ponta háromszor 10 csepp ).Heumá s pana szokn ál , iz ülcti gy ulladá sná l, isiászn ál és k ősz,,<'n yné l is na b'Y0n ajá n lo tt a z egyéb kezel és m ell ett a hígítatlanfekete nadálytőkivonattal v al ó b edörzsöl és. Ismerünkegy para sztem bert . aki évekig do lgozo tt trakto- ron és er ős gerincbántalmakról panaszkodott. O lyan oagy fájd almai voltak, hogy nem tudott már d olgozni. Fel esége mindennap bo rogatássa l kezelte : a fekete na - d álytől i sztből késziilt pép pel és fekete nadálytókenőes csel. Eb'Y hónap múltával emberünk teljesen panasz- mentcs lett. Gerince és hátizom zata anny ira regeneráló- do tt, hOb'Ytováb b d o lgozhat ott. É rthető, hogy azó ta nagy
tisztel őj e a fe kete nnd ályt ónck és lelkesen aján lja azt m á-soknak is.Fekete n ad ál ytőkenőesA leketc n ad á lyt ő l i sztj éből készü h pé pp el való borogatás Kise b bpó tolható a kevésbé koncentrált fekete nadálytőken<Íes b aj o kcsel. En nek ha szn ál ata viszont sokkal egyszerűbb . Seg ít-séget nyújt a kisebb bajoknál és rájdalmaknál , mint pél-d ául eséstől szer:leli kék folt (vérömleny) eset én, ha a szo-katl an, ta lán ui lfesz ítet t kerti m unkától megfájdul a dere-kunk, ha bútortologa tás közben m ege mel tük magun ka t,vagy ha spo rtolás u tán izomlázunk keletkezett.Kombinált kezelés Rendk iv ül h at áso s ke zelést n yújt a következő kombin ácio . fek et e n ad ál y tó li sztj éb ől készült p éppel va ló borogatás csl . 1\ ként, u tókezelé s a kenöccse i, bedörzsöl é s a kivonatt ai (pé ld Iu l reggele n ké n t ) és h omeopátiás esep pek szedése . Az eb b en a I. jezetbcn felsorolt minden súlyos és idült bctegsé~ esetébe n 1. 111 tos, ho~ry ehhez a kezelési m ődhoz tartsuk magunkat é!'o ,I l legalább 4-8 h ét en át fol ytassuk.A belső alkalmazás nehézségeiA fekete n ad á ly t ő b első alkalmazása óvatosságot igényel,u gyanis az újabb vizsgálat ok során a fekete nad á lytőbenpyrrolizid in-alkaloid át tal áhak, am ely a m ájra nézve to-xikus, rákkelt ő és génvá ltozá st idézhet elő. ~ l in t általá-ban mind ig, ebben az esetben is a m értéktartás a fonto s.' Ib xikológiailag tehát csa k a fekete na d álytób61 készü htea vagy kivonat gyak ori bels ő alkalmazása sze lgáltato kot az alapo ..abb megrontolásra. A külső alka lmazás ár-talmatlan, mi vel a ké rdéses a nyagok a bőrön kere sztülúgyszólván egyált a lán nem szivódnak rel és a kísérleteksorán sem rnuta tkozt ak neg atív hatások.
~ Iég ha úgy is túnik, hOh'Y e1,ivigyázatosságbólle kellene monda-nunk a fekete nad ályt őtea vag} '.kivonat hosszú id ó n át tart ó bels ó lkalmaz ás ár úl, a fekete nadály tó é rté kes sz er m arad az izületek,Izmok, szalagok és mindenekelótt a cs{)ntokgyó~'ításában , mivelhatásosan serkenti a scjtképzödést (új cson t-sz ővet , porcok ). A homeop átiás kivonat ajánlott alkalmazásáta fenti meg- gond oláso k nem érintik. ( Lá sd ezzel kapcsolaiban a 4. fe- jezet m agyarázatait. ) Az árnika (A m ica mon/ana)Ki vét el : Ugyan csak jó hat ásu egy másik növény, az árnika is,hom eo- amc1yet a term észetgyógyászat ba n elsósegélyfú néven p áti ás em legetünk. Ö sszetéveszthetetlen, fanyar-aromás illatú , ki von at igen eros ha t ásu, olyannyira, ho gy ha nem megfeleJó mó- don a lkalmazzák. súl yos m érgezési tüneteket okozhat. Az Arnica montana lőleg a hegyekben, 8üO- tó12500 m magasság ig , tőzeges réteken és trágyázatian hegyi lege- l ók ő ri ten yészik. Né pi elne vezése: hegy i jórú - szintén erre utal. Az árn ika csak mészmentes, savanyú talajon, nedves-hideg klim ába n tenyészik, ezért termesztése kife- jezetlen nehéz. Virágzási id ej e a hegy magasság átó l Iűg góen,június - augusztus. Árn ika kivo nat kész ítésé hez a teljes virág fejel szed ik Ic. G yiike ré ből horncop áti ás kivo- natokat állítanak ciii.EJóször is sze re rn én k mindenkit lebesz élni arról , hogy maga~yüjtse az ár u ika t. mivcl az védett növén)' é.s a ho zz á nem ér[()szedés cs ak további megtizedeléséhez vezetne. Egyébként a he-l{Yi réteken a sárga I észekvir ágzaniak egész sora terem, ezekkelpedig nagyon k őnnycn ősszet éveszthet ő .Amikalégy A virág rejek gyújtésé né l arra is ügyelni kell, hogy azo kon ne legy en rajta az ámikalégy lárvája. Szerencsére nin cs is
Amica Irtlm l ,P I I
Allergiás nagy szü kség arra, hogy az árnikavirágokat magunkreakciók gy űj tsü k , hisze n mi nd az ám ikakivonat, mind a növé ny homcopáti ás készítménye i mi nde n gyógyszertárban e1- So kféle l cn órz ő tt min őségben ka phatok. h at ás Az európai kivánd orlók m agu kka l vitt ék az á m ikát az Újvilágba, ahová sokáig - el ege nd ő saját termés hiján - Európ ábó l im p ortált ák. Az Amerikában hon os árnikafa- jokat m egvizsgáltá k hatástani szem pontbó l és felvették azokat az amerikai gyógyszerkönyvbe. Külö nösen az egyik faj, az Arn ica cha misso nis bizonyult hatásában egyené rtékűne k az Arnica rnon tana-val, viszon t azza l a nagy előn nyel is rendelkezelt , hogy anná l sokkal kön y- nyebb en lehetelt termeszten i. Ez a faj kerü lt vissza Euró- pába és azó ta, különösen Kele t-Európában , sikerrel ter- me sztik gyógyászati célla l. M int sok m ás fészekvir ágzani növény, az árnika is ki- válthat allergiát. Rendszerint a világosbórú, vörösesszőke em berek nem bírják és az előírás sze rinti használatkor bőrgyulladást , bőrki ütést is kap hatna k. Aki mártud err ől az allerg iájáról, elővigyázatosságból p róbálja ki a kivona - to t elób b egy kisebb b órfelületen és ha azt rossz u l viseli, áu érhet a fekete nadálytőre, mi vel bizonyo s esete kbe n m ind két gyógynövény használh ató. Az árnika gyógyhatása sokrétű . Kü lsőleg alkalmazva baktéri umölő, fertőtlen ítő, gombaölő, sebgyágyító, véröm- lenyeknél pedig gyors ítja a felszívódást. Belsőleg használva a sz ívre és a vérkeri ngesre hat, itt a helyes mennyiségen, az adagol ásori múlik, hogy gyógyít-e, avagy mércgkén t hat. B első alkalm azása veszélyes leh etlIa az á rni ká t n agy ad ago kban sze dj ü k, sokfél e m é rgez ési tünetjelentkezhet: a gyomor- és b élrendszerben előidézett nyálka-hártyaizgalOIn következt ében hányás, hasmen és és vérzé sekléphetnek fel. Emelletl szédülés, hidegrázás, erős szívdobogás,szabálytalan pulzus és légzési nehézségek is bekövetkezhetnek.Szé lsőséges esetben kollapszus. a vérkeringés zavarai és a lég-zóközpont bénulása is bek övetkezhet. ..
M ind ezekre való tekintettel n yomatékosan felhívju k ~ 1., ~' \"mindenki figyclmét arra , ho gy ne haszn álj on árn iká t bel- 1111\ ( 11\.sóleg szívgyógysze rkén t, an nál is ink ább, mert sokka l ár-tatl an abb gyógy nö vén yek is rend elke zésünkre állnak er-re a célra. Hom eopátiás hígításban teljesen veszélytele-n ül szedhető, Eb ben a formában ne mondjun k le kiválóhatásáró l !Külső alkalmazásaAz á rni ka legfon tosabb alka lmaz ási területe a külsó a l- • ' (° 111 11\ IIIkalmazás, példáu l a nem nyílt sérü lésekné l, mint ütésekhel yei, izom- és ínránd ulás, zúzód ás, vérömleny és a szo- !\il·f ul. l Lvetek m egduzzad ása. csonttörések után. Az a gyorsaság,amellyel az árn ika kivona t m egfeleló híg ítá sban az ilyes-Iajta sérüléseket gyóg yítja, minden alkalom mal ámu lat-ba ej tett bennünket. Egy barát nónk görkorcsolyázás köz ben elesett és na-gyo n m egütötte a csu klójá t. Árnikaboroga tá s seg ítségé-vel a duzzanat és a fájdalo m fél nap alatt majd nem telj e-sen elmúlt ; három napi boroga tás után az ízület ism étren d bej ő n. Ilyesfaj ta sérü lések nagy gya korisá ggal forduln ak eló aspo rt ban síclésné l, lóró l vagy kerék párról való lees ésn él.aut óbalesete kn él. A háztartásban sót a m u n kahelyensem ri tkaság, hogy kiseb b-n agyobb baleset törté ni k, pl.leesik vala ki a létrár ó l vagy legu rul a lépcsóről stb .Ilyenkor dijntó fontosságú, hUb']' azonnal , de leg al ábbis nal(} II I Igyo rsan borogatást készít sünk árnikakivonatból. Ennek (·lIusz ítésé nél két dologr a kell ü gye lnü n k:1. A bOfo gat ást n e tegy űk nyil t se bre, csa k od a, aho l a b t')r ( II (Ne m nplt sér ü lések!)2. M ivel a gyógysze r tára kban kaphat ó kivonat általá b a n hIJ 80% alkoholt tartalm az , az ár n ika kivo n a tut so ha ne m b ad h ígít ás nélkül a lka lmazn i! A ki vo natot m ind ig h igit.OI 01 kell, m égpedig 1:5 ará nyban!
Árnika A gya korla tba n ez a következőképp tiirt énik : egy cv óka- borogat ás nál árnika kivonatot összekeverünk 5 ev őka n á l vízzel egy csészében, megnedvesítünk benne egy m eg fel el ő nagysá-Ügyelj ü n k gú vattacso mó t vagy g ézt, kin yom kodj u k d e csa k annyi-.1 higitásra ra , hogy nedves m aradj on és rátesszük a fájós részre. Erre kön n yű kötést rak u n k, a mel ynek csa k a rögzítés a felada- ta. H a a vatta vagy géz kiszárad, a kötés levétele nélkül, azo n keresztül, újra megnedvesíthetjü k azt a hígított ár- nikaki von atta l. ~l ég egy figyelmeztet és: ha az árn ikaki- Vonatol h íg üatlanu l használjuk, majdnem biztos, hogy fájdalm as b őrgyu l lad ást ka pu n k tóle ! EselleírásokÁrnika- Legi d ősebb lán yu nk osztályában , tornaó rán , az egyik kend ó kislány m eg üröue lábfej ét egy rúddal . llár a kislán y na- gyon sírt és lábfej e rövid idó alatt vörösre- kékre változott és m egd agad t úgy, hogy cipójét sem tu d ta felvenni, a ta- nító nem tu lajd on ított nagy j elentőséget az esetnek. Lá- nyunknak iskolatáskáj á ban volt egy ámika ken dó (ned - \'CS ám ikakivonattal átitatott papírkendó , olyasmi. mint a fri ssítőkendők), s az t rá te tte osztályt ársnője lá bá ra , a ki- nek fájdalm ai azo n na l en yhülni kezd tek. A tan ítás végére a d uzzanat an ny ira lelohadt , hogy a kislán y minden ne- hé zség nélkül fel tud ta h úz ni a cipőj ét és saj át lá bán me n t haza. Egy másik alkalom ma l, éppen m en tü nk Am er ikába , am ikor legkisebbik lán yu n k egyik uliá ra ráesap ódott az autó ajtaja. A bór alig horzsolódott és be kö töttü k uj ját \"árnikake ndővel \" , - amely nélkül egyébkén t soha scm kelünk útra. Kislán yunk ujj a nem d agadt fel és fájdalma is gyorsa n alábbhagyott. Szeren csére nem törött cl az uj- ja, így néhán y óra alatt el is felejtettük az egészet. Arra azonban még ma is szívesen em lékszün k visszaj mi lyen nagy hatást tett az eset amerikai ismcróseinkrc, akik ve- lünk együtt élték át a baleset et. Egyszer egy ikü n k tú leróltette m agát egy jógata nfolya- m on és a lótusz-üléstól ín húzódás keletk ezett a bo kájá-
ban. Két n ap i pihe nte tés és tö b b szöri árn ika b oroga tá sut án az ín rendbe jött . Soh a sem fo gju k e lfelejten i a zokat az izgalmas órákat,amikor fiu n k 2-4 éves ko ra között k ől épcsdk őn, lal éce-ken , b útorsa rkokon ú gy megütötte a fejé t, h ogy perc ekal a II hatalm a sra d a gadt üt ésn yomok keletkeztek rajta .M in d czckbcn a z esete kben az á rnikaboro ga tás t a lka l-maztu k, s legnagyobb á m u la tu n kra min tegy 15 perc alattel tűntek a hatalm a s duzzana tok., 2.5 . Árnika-borogatás 1 evőkanál árn ika kivou.u. .r 5 evőkan á l vizet cl4Y LI tálk áb an ősszckeverű u t 2 megfelelő na gysá gLi vattacso mót megn edv ,I H I U benne, 3 a folyad ékot k őnnycd. : u kinyomjuk, 4 a nedves vattát a fáj ós I ' ' I tesszü k,
Gyo rs Megfi gyeléseink szerin t ilyen eset ek ben az erős lil és h e-I w lekv és ! lyén véra láfu tás nem keletkezik, ha a z árn ika b orogatá st néhán y pe rcen belül él fáj ós ré szre tesszü k. Ú gyszólván meg nem történtté Iche t tcn n i egy ilyen sér ü lést, ha el ég gyo rsan cse lek szün k. /esetleg leta ka rjuk egy vékonypamutkend ővel és meg er ő s ítjük kötéssel,öl borogatás felfrissít ésé rc a vat-tá t és a köt ést kívül ről a vizesgy ögyn övénykivonaua l meg-nedves ítj ü k. 6
Az alkalmazások komb inálása Hogy Ön is megítélh esse meanyire nem túlzás az ár u ika t elso l g é l yf ű nek nev e zni , próbálj a meg: a k ővetkez őkh őz tartani III I gát: m inden említe tt, nem npl. sérülésné l els ő tén yked és 31.11 n ik abo ro gatá s legyen. ~I ásodik lépésként szedjü n k ill. szcd e sü nk a homeop áti ás Arnika D4 k ésaitm ényb ől , míg a h arm ad ik tennivaló a boro gatás fel újit ása, felfrissít ése (a borogatást n ;'I I HI ko n át, tö bbsziir ism ételhctjiik}. A negyedi k fáz is a z ár n ik.ikr n ócs használata ut ókeze l ésk énr , amely cse ké ly mcn n yisé ~ l )f II szi ntén tart almaz ár n ikakivo nato t. A kivűlr ől ható árn ikaki H nat és a bevett homeop áti ás készítmény együ ttes h at ása ke ru I vériim le nye k (ké k folto k) re nd kív ü l gyo rsan felsz ívód nak.H omeopátiás kivonat sérüléseknél Bármi lyen tra urna (sé r ülés) vagy so kkélmény u t án adj un k •• Arnika D4, DG vagy DIO- es készílményból a sérühnek. M i' ~ It.• a so kke t lelki \"élmé ny\" is idézi elő , az ár n ika, hom eo pátiá III gitásban, segít az \"élmény\" gyorsabb leküzdésében.H a m útét előtt a beteg napont a egyszer-kétszer - tíz na- ~ 'I ü t é k l ~pon á t - Amika D4-et szed , a gyógy ulás gyorsabb és el őttkom plikációm entesebb lesz. Ugyanez ta pasztalható sz ű léseknél is (lás d a 14. fejezetet ). Árnika III N emcsak a Ii toter ápi ába n , hanem a homeop átiába n isaz árnika a legfontosabb és leghat ékon yab b szcrck kő z észá rn ít balesetekn él. sérülésekné l és so kkos á llapotoknál.N ém etül az árnikát ncsésfú\"-nek is nevezik, am i ékes bi-zonyitéka an nak, hogy ezt a nö vényt kivá lóan leh et hasz-nálni balesete kné l és sérüléseknél. A horneop áti ával fog-lalkozó szakemberek már sokszor hangoztat t ák. hogycsonttőréseknél, fájdalmas ficamokn ál , agyrázkódásnál,d c nyílt sebeket is o kozó balcsetekné l az Amika D4 ada-golása ut án a fáj da lma k azonna l csillapo d nak és gyorsgyógyu lás fi gyelh ető m eg...
Árni kakenócs Sé r ü lése k Az árn ikakcnőcs, m int már utaltunk rá, külö nösen az ütések, húzó dások , zúzódások, véraláfutáso k, csonttöré-ut őkeze l é s e sek és csont-, ín-, ízület - és izomm útétek hosszú időn át tartó u tókezelésére alkalmas. J ótékony gyógy kenőcsnek bizonyul ezen kivül sebekn él. horzsolások n álés hórkiü té- seknél. Pubert ásko ri pattanásokná l és egyé h nem kívána- tos bőrjelenségek nél is segít. Ro varcs íp ése kn él példá ul enyhíti a viszketest. Teljesjoggal áll íthatju k tehát, hogy a fekete nadálytő és az ámika két olyan gyógynövény, amelyek egye tlen házi pa - tikából sem hiányozhatnak. H a a belőlük előállított kü- lőnféle készitm ények kéznél van nak, sok sérülésnél azon- nal kedvező ered ményt érhetün k el használatuk révén.
16 . FejezetAmit a körömvirágróltudni kell\"Aledicus curat, natura sanct.\"(Az orvos keul, a termésut meggyógyít.)f IIPPO KlVU E.SM ég az előzőekben tárgyalt árn ikáná !és fekete nad álytőnél is font osab b helyet foglal el csa ládunk, házta rtásunkm inde nnapi használatában a köröm virág, olyannyira,hogy egyenest elképz elhete tlennek ta rtjuk , hogy egy csa-lád , ahol gyerekek is vanna k, meg tudj on len ni né lküle ésa belőle el őállított készítm én yek né lkü l.A köröm virág(Calendula officinalis)A körömvirág kedves, dekoratív kertvirág. A talajjalszemben nincsenek nagy igényei, szereti a napo s helyet.N agy, ragyo góan sárga vagy narancssárga, többnyiredússzirmú fészekvirágzatával és friss zöld színű levelévelminden kertnek vagy parknak kellemes színfoltja. Az év-századok során minden ha gyom án yos kiskertb en fellel-het ő volt. Egyszcní.j öraval övirág, egyfolytában virágzikmáj ust ól októ berig, sőt néha még novem be rig is. Egye-sek szerint e tu laj donsága miatt kapta a lati n . Calend u-la\" nevet, hiszen kim utatható , hogy már a rómaiak is is-merték, akik a hónap ok első napj ait .ealendae·-n ek ne-vezték. A középkorban a híres gyógyítónő, Bingen i H il-dega rd használt a és ún .•Iejkosz\"-t és bőrtisztátalan ságo-
Köröm virágCalendula officinalis
ka t kezel t vele. Val am ivel később Alb ertu s M a gn u s (1193- H atú-1280) sebgyógyitó h a tását d icsért e. Az 1485-b cn megje- anya !-:\" I~len t híres gyógynövénykö nyv, a \"I[ortus sa nita tis\" és azutána következóhason ló művek mind-mind megb ízható Alk alma»..•\".sebgyógy szerkén t emliti k. Sebastian K n eipp is megerősí form áitette ezt és használatát visszé rfc k élyek, sebek é s rninden-féle bőrbaj o k o rvos lására ajá n lotta. Sokfélek éppen nevezik a kö rö m virá go t, de a legérd e-ke sebb tal á n a \"burjánzó virág\" elnevezés, amelyet va ló-szín űl eg hi h etetlen ü l erós élniakarása miatt kapott. M a-gyaru l gyúszúvirágnak is nevezik , azért, mert am ikor ma-got érlel, a magok sajátos gyúrű fo rm ába n h elyezkednekel és m ag uk is gy ű rűh öz h a so nl íta nak. H a záj a a Föld kö-zi-tenger környéke. Napj aink ban ott ter meszti k n a gy-ban gyóg yszerészet i célok ra. Vagy az egész virágo t, vagycsak a szirm o ka t a virág ke lyhe nélkü l h a szn á lj ák fel. Sár-ga-narancss árga színét a benne fej l ő karotinoid anya gtó lkapj a , a mel y ugyana h hoz a hatóanyagcsoporthoz ta rto-zik, mint az A-vitamin. A karotino idok viszonylag stab ilkötésű anyag ok és nem vízben, han em zsírban o ldódnak.1\ kö römvirá g-k észitmények el óállításánál teh át na gy onfon tos , hogy mil yen a nyagga l vo nj u k ki a ható anya gat.Nagyon so k közös tu lajdonsága van a sárgarépá val , a ré-pa is narancsszínú és az A-vitamin provitam inját, karo-tint tarta lm az. Ezért a frissen kin yo m o tt sá rgaré pa lévelolaj at vagy tej színt kell fogy asztan i, rne rt ez e1ósegíti a fel-szívódás t. Az A-vitam in és a karotin, illetve karotinaidoka szervezet múködéséhez elengedhetc tlcn ül szükségesek,legnagyobb hatá ssal azonban a látásra és a bór rege nerá-lódó képességére vannak. i\ körömvirágot belsőleg teak ént . kű ls ől eg boroga-tásadalékként, lemosásh oz, valamint kivonat és ke-nócs lo rm á já ba n haszn á ljuk. Aszerint , hogy m itakarun k előállítani, m á s-má s szerrel kell a hatóanya-ga t kivonni. Virág ját m a m ár csa k rit kán haszn áljákteának, legfelj ebb az ért , h ogy szí n telen gyó gynövényke-veréke ke t kívánatosa bbá tegye n szé p szín ével. Ped ig nemh at á stal an a körömvirá g teáj a ! J ó görcsoldó, epehajtóés vértisztító hatása van, ezért nem elveten dő szok ás agyo mor - és ep eteá khoz körömvirágot kevern i.Men stru á-
ciós fáj d a lm ak megsz űn tct és ére használt re ának is jó ki- egé szítője. Kü lső alkalmazása Torok- A N émet Eg észsé gügyi H iva ta l növénymonográfiáj a sze- ő bl ő geté s ri n t a virág szi rmai helyi gy ulla d ásesö kke ntó h at á súak aI~ . ' rogatá so k, szá j és torok nyá lkahártyájának gy u lla dásos elváltozá sai - n á l. A belől e készült fóz ett cl zúzódáso k, repedések és égé- le m o sáso k sek gyógyíthatók . Valóban, m ind a friss s ér ülésekné l. m in t a ré gi , nehezen gyógy u ló sebeknél, a lá b szá r bez á- r édni nem akaró sebénél. bőrgyu lladáso kn ál a körö mvi- rág fózetéból készü lt borogatás, vagy lem osások el ősegí t ik a szövetképződést és így a seb bezáró tlá sát . A boro ga - táshoz két teáskanál kö röm virágszirmot teszünk negyed- liter vízb e és elké szítj ü k a Idae te t. A b o rogat á st úgy tesz- sz ű k fel, ahogy azt a IS. fejezetben leírtuk a fe ket e nadály- tó h asznál a táva l kapcso la tban (lá sd 8. fejezete t is: 134. - 135. old a l á b rá i). A kalendu lak ivonatot ha sonló képp h í- gítjuk: két teásk an ál kivonatot teszün k n egy ed liter vízbe. Aján lott szájöblítésre és sebek borogatá sá ra . Kozmetikai alkalmazásaKo m b in á lt A körömvirág hőrápoló és bórgyógyító tu lajdonsága m iattalkalmazás gyakori alkotóeleme aszépségápoló ke n őeső k nek. arcvi- zekne k és bórregeneráló krémeknek. A körömvirág-kivo- n atta l dú sítot t lü rtl őj ó hat ással van a b őrre. H a súlyt helye - zü nk arra, hogya testápolás természetes anyagokkal tö rténj ék, használju nk enyhe fürd 6vízadalékot a b ér re- generálására. N agyon érzékeny bőr kezelésére és esccse- mő á polás ra is kiváloari alkalmas. A körömvirágkivonatot tartalmazó samponok és hajápolószerek azért kcreseuek, rnert jó hatás úak a hajra és a fej b őrre. A kőrőrnvir á gkivo nal, bórnyugatató és bó rá poló lu lajdonság án ál fogva , kitű nő adalé k a természetes anya gokból készült szappa nok- h oz.
' lcrm őszctcs anyagokbó l készült szappanok,\ s/.<l ppa nkészítéshcz általáb an á llati és növén yi zsírok SZapl'.1l 1kc'\c'r('ki'l használják, ezt addig f6zik híggal, amíg meg k ésú ll·-,l Will szappanosodik. azaz s ű rű, pasztaszcrű massza nem!<'v ,l ll'lcílc. Ebből a m asszából a víz nagy részé t kivonj ák,.1/1;1 11 k-ldarabof ják, a munkafolyama tok során illat esz-V f'lll\"iilkkal ésszínez áanyagokka l keverik, majd vég legesllll lll;í jú!>an mcgszárítj ák..\ liszl;ín növényi olajokb ól készült sza ppan haszn álata a Sz in h-l iJd l\"l1 l\"L~c · hí ll yi)scbb . Ebben nem állati zsír van, hanem a k ő zis sz ap pa II I .1,uu-ru -njci b őr ápo l ó tulajdon ságokkal rendelkez é pálma-f '\" kok usxola] . A lúgmaraclványok at megkötik és ta rt ősi11I. 1Il ya ~ok hozzáad ása se m szükséges. Az ilyen hag yo-1I1. III)'OS intid on el ő állitott sza ppa n teljesen term észe tesln 1I1l\"'k (~S biológiailag HX)% -ban leépül. i\ I ind cn szappan lúgos ha tású . Ezért a sava nyú plI - ér-!c 'ldi (pl. pl 15) szin tetikus sza pp anok kivételév el a sza p-11,11111;11 vald mos ako d ás a beírt borító savas kém h at ású vé-I hll \"' II '~ egy részét felo ldja . Az egészsége s bó r azo nban ezt. t \ I'SZ ln;(;gct rövid id őn bel ü) - kb . h úsz perc elteltévelpolo lja. Ez a regen erálódó képesség egy ik erénye bó-I űuk t u- k . A szi ntetikus szappanok (ún. szindet-ek) huza-111\" \" ;1111. ha sználatná l gyeng ítik a bőrt. H a a bórün ketIl llyl Oll csak óvjuk, az egyre sz áraza b b á és érzéke nyebbé\ al ik, és elve szti reakcióképesség ét.,\ k őrő mv i r ág kc n écs1\ I q~l ii h het haszn á lt és ha tásában leg m cggyózó b b kö- K enócs-,i 'Il 'lvirúgkészítmé ny a ken őcs. Készítésének nagy ha gyo - ala pany.u;1l1.llI y'a van és 31.e1Ótt minden h ázn ál otthon készítették,\" kiil'iilll virágkenócs di szn ózsírral készül, emberek és ál-1.I IIIk gyógyítására egy aránt alka lmas. I~: n lekcs m egjegyezn i, hogy a zsírnak kettős szerepe' \"; 111: qwsze r mint kivenato l ő szer - e mlékeznek rá , a ka-l fil inn idok zsírba n oldód nak - m áskor m int ken őcs.IL.pa llyag , m ás sz őval vívóan yag. N agyon so k kritikát
Tud o- ka ptunk amiatt, ho gy tartottu k magunkat ehhe z az ősi , mán yos hagyo mán yos előáll ítási mó dhoz. Em iatl aztán sokat kí- igazol ás sérleteztün k más alapanyago kkal és kivonatoloszerekkel. A k en őc s A z e redmén y, m int már oly so kszor, ismét a hagyo má nyt so ko ld alúfelhaszn álása igazolta. B ár sikerült a kivonatol ásori j avítanunk , dc a vi- vóa nyag on nem , mivel semmilyen m ás anyaggal nem hat olyan jól a körömvirágken óc s, rnint a disznózsírral. A zsír azért o lyan jó ken ócsa lapa nyag, mert az emberi zs írral való hason lósága rniatt rend kívül jó l szívód ik fcl a bőrbe és az értékes hatóan yagokat a mé lyebb rétegekbe is eljut- taga. 1987-ben készítetlek Svájcban egy tan ulmányt b őrirri táe iók tárgyában. Ez a ta nul mány újbó l megerősítette, hogya körömvirágke nócs kitűnő hatása seb e k és bó rpa- naszok gyógyítá sánál csa k akkor érvé nyes ül, ha a virágki- vonat és a zsír egy ütlesen hatnak. lIa kü lön alka lmazzák a kivonatot vagy a zsírt, a kez elé s eredménytelen m arad. A kö röm virágkivo nat ö nmagában azért cseké ly hatású, mert nem tud a bőrbe be ha toln i. A zsír viszo n t önmagá- ban hatástalan , bár rége bben mi nt természetes, baktéri- um ölő sebkenóesöt használták. ~ I ég a mi pa tikánk ban is található egy rég i állóedény \"Adeps suiIlus\" (dis znóz sír) felira tta l. A körömvirágkenócs elsórangú sze r sebe k, bórpana- szok, vén ás pangások, visszerek és a betegápolás egyik nagy problémáj ának, a felfekvésnek a kezelé sére. Az ő sz szes fent i j avallatnál bebizon yosod ott, hogy a k őrő mvi rágkenőcs gyors ítja a kisebb-n agyob b sebek gyógyu lá- sát, elősegíti új sz ővctc k k épződ ését, fékezi a gy u lladásos folyam at okat, ugyan is ba ktéri u mö lő tulaj don s ágokkal rend elkezik a sztafilokokk uszok és a sztreptokokku szok- kal szem ben . A kenőcs javítja a bőr v érell áto tts ág át, puhábbá és ez- álta l ellenállóképe sebbé teszi me ch anikai vagy vegyi be- hatásokk al szemben . A kenőcs hat ása fel t űn ő gyorsasá g- gal következik be, a kezelés nagyon egyszerű és nincs sem m iféle m ellékhatása. A kö römv irágkc nócsö t te hátj ószívvcI tudj uk aján la ni, hi szen m i is m indan n yiszor eló vesszü k, ahányszo r csak egy seb ellá tására so r ke rül. Ak ár vágo tt seb, be szakadás, III
1 1'l/líl ii lS, horzsolás, égé s vagy forrázás ellátásáról van sz ő . F ~íj d a l o ll l~Y' J1~a ll csilla p úja a fiU daimal. i\ ke ndc s megakadályoz-/ ; 1 ól sch rertóződ ésé t , gyuiladásá t, ge nnyesedésé t. Egyet- csilla pu.r-,k-n ese tb en sem fordult el ő, hogy körö mvi rá g-ken őccselkeze-lt sebn él ilyesfaj ta kom plikáció l épert volna fel.Ni'luí ny tanul ságos ese t1\ szám ta la n kis baj m clleu , a m elyeket gyerekeinknél és Fo r rad a vol.ruau u n kn á! k őr őrnvir ágken őccscl kezdtünk , el őford ul t ke ze lé »kr! k ü l őnő sen említésre méltó eset is: az egyik történet ró-v C\"lq )I('ije Péter fivére, aki egym otorkcr ékp ár-balescm él1IJ('!-:sd)tosüh az alsó l ábsz árán és a nagy seb hete kig nem\" k ;111 I)c~yógyulni. Csak amikor a vörös, nedvez ő sebetn -ndszcrcscn, naponta többször, vastagon bckente kőI iim\ irágkenóccsel és minden alkalommal frissen átkö-liiII C', mutatkozott val am ijavu lás . Két hét múlva az tán a-;1\"1) iisszezá ruh. Tanác sunkra m ég hosszabb i d őn át ken-l l' a se be t a kenőccsel és k é sőbb a forradást is azza l rnasz -,, \" \" zla . :'-la a hajdan nagy és m ély sebből alig látszik va-l.uui . ~ I i ll t a fent i ese tbe n is, csodá latos ered mé nye ket é r-n iu k (,I és éltü nk meg újra és újrasebek és műt étek forra-. Lisninak kezeléséné i, amelye k a kör ömvir ágken öcs hatá--;;\"ra eltfintck, a bór ism ét sima és puha le tt. 1\ l ű xi k eset: egy asszonynak r ákos dagan at volt a nya-kúu {'s sugárkezelést kapot t. Tenyérn yi relület en a beírc · ~~' si'.('ní e n eltún t és a nyers hús volt láth ató. Mi nt h ogy asd l ucm gyógyult, a zt tan ácsol tu k. b o ro ga ssa napon tak'\"IS/ cr zsu rl ő f ú fózc t t e l és kenje állandóan köröm virág-kr-mk -csel. Amilyen Uesztő lát\'éÍny volt eleinte a se b,l lIY<l11simá n é sjő l z árult ő ssze a kezelé s nyomá n aránylagrővid i d őn bel ül.Kiiriimvirágkenócs sebgyógyításra..EzI a kezelést ajánljuk m inden rossz ul gyógyuló régi seb- :'-Ia k a cs se bek.... 1'1. az alsó lábszáron kifejl ód ó és begyógyulni nem
Reped ések, akaró \"U lcus cru ris\" -ra , amely rendszerint i d ős egyének- b esz a - né l ford ul el ő, akiknél a végtagok vérc llátottsága rossz, kad ások am ihez még vénás pangás is társul. De ajánljuk a ken öcs- kezel ést t ál yogokn ál, fekélyeknél és gen n yes sebekné l is. A kezelés külö nösen akkor ere d m én yes, ha kombinálják zsurló vagy fekete nad á lyt ő-fdzctb ől készü lt boro ga tás- sa l, vagy ilyen lemosással (lás d az 5. és 15. fejezeteket is). Kevésbé sú lyos gyulladások, m in t pl. körömágy-gyull a- dás vagy va rképződés az orr n yá lkahártyáj án ugya ncsak kelle met lene k és fáj da lm asak, de ezek is könnyen elrnu - laszthato k a körömvi r ágkenöcs h a szn ála t áva l. Egészen kis bőrrepedések (Iissu ra, rhagas) az ajkako n, a szemhéj sarkában, az ujj akon, a mellbimbón nagyon fáj d alm asak, de gyorsan összezáródnak, ha körömvirág- ken őccsel kenjü k őket. M ind en faj ta ba kteriális vagy gombás bórfertőzésnél pl. a száj körü l, vagy a végb él- nél, vagy egy helyre korl átozódó , viszkető kiütésekné l hasznos a körömvirág kenőes alk alm azása . Allerg iá s vagy egyéb b órje lens égeknél a bel ső ok okat (im mun rendszer hibás ....ezé rlése , anyagcserezavar) ugyan nem képes meg- szüntetn i, de kül sőleg enyh íti a feszültségérzést, a visz- kct ést. Segítség bórpa naszok eseténÉrdes kéz M in t már em lítettük, a körömvi rágken őcsben l évő karo- ti n oi d okj av űj á k a bór öngyógyu lóképességé t. A kö röm - vir ágken öcs seg ít, ha az em ber keze az erős m os ő - és tisz- títószerek használatától, vagy az arcbór vagy az aj kak a szélsósége s id ój árási be folyá soktól szárazak vagy reped e- zette k lelt ek (am i síelésnél vagy na gy hőség b en nem rit- ka sá g). Egyik ism erósünk lán yának pl. a téli hid egtól teljesen sebes lelt és vörö sre d agadt a szája és nagyon fáj t. Mi ut án a szokásos ajakír és bórtá pláló kr érn nem haszn ált, kip ró- báltuk a körö mvirágkenóesöt - a mely gyo rs eredmény t hozot l.
Sv é d keser ű -boro gat á sA bdr védelme érdeké he n ajá nljuk a körömvi rágkcn ó- B() r vi'cll II IIIcsö t akkor is, ha svéd kcsc rú -boro~atást alkalma zna k(lásd a 8. fejezet et ). A kö römvi rágkenőcs a hel yes orvos-ság bármilyen növényi bo rogatás bó l eredő, vagy növényieredetű allergiás reak cióként fe llépó b érirritiáciéra.Az t azé rt me g kclljq .',)'c zniink , hogy anná l a néh án y e JUbt' r1 11 l,akik a fé sze kvi ntgzal úak ra allerg iásak, a k ő rő m vi r á gkc n ik Ielóidézhe t a l l('r~iás b órreakciot.CsecsemóápolásA körömvirágkcnócs számu nkra mindig akkor b izonyí- Pel en katott a legmeggyőzólJben győgy hatását, a mi kor legkiseb b d er m arinlányunknak csccscm6korában sebes volt a popsija.Kiv őrő s őd öu bőre gya kra n annyira fájt, ho gy aiig lehetell ho z-záémi , - hát még lemo sni. Abban a pillanatban azon-ban, ahogy felken tiik az erőse n zsíros, lágy és síkos kö-römvirágkenöcsöt, rendszerint márisjobban lett, a rákö-vetkező reggelre ped ig csodával hatá ros m ód on meg-szű n t mi nden vörösség és fájda lom . A pelenka-d erm at i-tis egyfajta kiüt és, a m elyet az új sz ű l ő ttck , dc ol ykor na-gyobb csecsem ők is az eldobhat ó peleri k át ól ka pnak- ugyanígy gyorsan megszüntethctó. Csecsemd ápo lásraés sebes b őrre ne m ism erün kj obb szert a körö mvirágke-nóesnél és a k ör(im virágol ~jnál ! Van néhán y kifej ezetl enérzé keny b ér ű i sm c rds ű n k , akik a körömvirágkcn óesiitbo rotválkozás után bőrük mcgnyu~tatására és gyógyítá-sára haszn álják .Lá b szá rpa n a szokAmikor üléseken vagy vásárokon veszün k részt, ami Túleró ltd , ..évente töb bször el őfordul , estére nagyon neh éz és r~j óslesz a lábu nk, esetleg eg yes helyeken érz ékeny nyom ód á-
sok és k i d őrzs ő l é sck keletkeznek. Ilyen kor vegyünk me- leg l ábvizet. utána öblítsük Ic lábunkat hideg vízzel és ma sszírozzunk a bőrbe k őrőmvi rágken écsőt. M ásna pVisszerek reggelre úgy rendbej ön a lábunk ésolyan frissek leszünk, rnin th a sem m i sem tőrt ént volna. A statisztika szcrint a visszérbánt almak tól inkább a nők szenvcd nek, mint a férfiak. Ennek elsősorban a túl- súly, az ütil életmód és a kevés mozgás (három rends ze- rint egym ással összefüggő t ényező) az oka. A terhesség id ej én a na gyrncdcnce-vén ákra gyakorol t kü liin leges nyom ás és a terhesség utol só hóna pjainak meger éltet őKötószövet ~ lábterhelése sokszor egész en fiata l asszonyok ná l kiváltj a az elsd ilyen jellegű panaszt. gyengesé g A napo nta i smét lődő hosszú állás , külön ösc n, ha az il- letőn él már eleve véna - és kötőszövetgyengeség áll fenn , szintén elősegíti a visszerek k ifej lőd ését (eladón ő-beteg ség). Visszere k és pangások azért keletkeznek, mert a láb- szár kisebb-nagyobb vénái elvesztik ru ga lmasságukat és átmér~ ü k megv astagszik. Ezá ltal a vénabi llentyűk, ame- lyek a zsilipe khez ha sonlóan m űkődnek, nem zá rn ak tö- kéletesen és így a vér nem továbbít ódik elég gyorsan a szív felé. A gye nge á ram lási seb esség m ia tt a lábszárban fel- gyül em lik a szövetfolya dé k, a vér sűrűsödik és keringése elakad, a rossz \'érellá lOttságú szövetek könnyen gy ulla-Orvoshoz d ásba jönnek és minél j obban romlik ez az állapot, annál fo rduln i nag yobb a veszélye a trom bózis, illetve vérrög (em b ólia) kele t ke zé sé n e k. i\ lehe tsége s kom plikációk mia tt m ind az el őreh al a do tr visszé rbetegséget, mind a vénás gyullad ást, amely m ég nagy Iftjda Jma kka l is jár, orvossa l kell kezel tet n ün k és állapotunkat re ndsze resen elicn óri ztetn űnk, .. I~ rendellenesség else; jelei: a lábízületek d agadtsá ga (od erna), a b őr nagyun érzéken nyé válik nyomásra (ha -Ren d sze res risn yatartó, harisnyák vékon y gumiszéle stb. elviselhetet- kezelés lenn ek t ű n i k ), de rnind cnekel órr neh éz, forró, feszült ér- zés a Iáh han, a mely h őségben rossza bbod ik. A körömvi- rágkenócs nagyon j ól seg ít ezekb en az esetekben is. Ken- j ük be a lá ba ka t rend szeresen, reggel és este . Ilyen pana- szo knál napközbe n szo rűő ha risn va viselését ajá lj uk,
este térd t ől Icfelé előb b m eleg vízzel, aztán hi deggel zu-han yozzuk le a lábat , kenj ü k be körö mvirág-ken őccsel éstartsuk egy ideig m agasra poleo lva. A vén ás rendellenességek kezdet i szakaszában a ter-mészetes ingerek, mint viztaposás. harmatos fű ben járásvagy hide g zuha ny m ég jól hatnak és m egakadályozzáka vén ák állapotána k további ro m lását. A legjob b szer vé-nás pan aszokra mégi scsak a rendszeres mozgás (napon-kénti hosszú séta, kocogás stb .).Visszér gyu lla d ásVénás gyulladás ná l kü lön ösen vastag on kenjük fel a ke- K ü l ii ll ; ~ \"\" IInőesöt és l ehetőleg kössük á t egy kendővel, vagy könnyúkötéssel. Ilyen esetck nél nagyon fontos, hogya ható- fon to..!anyag hosszan (egész éjj el) kifejthesse hat ás át, mivel igytud a mél yehben fekvő r étege kb e. szövetekbe is be ha -tolni. A körömvirágken ócs gyulladáscsök kentő, rugalmas-ságot n öveld és a j ó vérellátottságo t elősegitő hatá sa ren d-szeres haszn álatt al nagyban csökkenti a vi sszerekből. vé-nás pangásokból és vénagyu lladásokból ered ő pan a szo-kat. Ezt számos bet egünk és vevőnk j elezte, sőt egyiknagym am ánknál szemé lyese n is m eggyőződh ettünk ahatásáról. H a az elégtelen vizkiválaszt á s következtében dagad t-ság (ödém a) lép fel a lábfe jben és az alsó l ábsz árban , aján -latos k iegészít ő terápiaként vízha jt óteát inni. Erre a célralegalkal m asab bak a 13. fejezetb en leírt gyógynövé nyek éstea receptek. amelyek révén sikeresen eltávoIítható a le st-ben felgyülemlett viz és haszn ála tukkal az egész szervezetmintegy átöblithető.Ar a n yérAz ara nyér gya kori panasz és ép pú gy a vénás véredénye kgyenges égére vezet hető ViSS7..a, m int az előbbiekben tár-gya lta k.
1\ feln őttek min tegy 25% -ának oko z problém á t, ndk- nél pedig sokszora terhességaz c1óidéz<> lényczó, m ivcl a terhesség utolsó hónapjaiban a gyerek nyomást gyakorol a nagymedcncc-vénákra. A körömvi rá~kcn őcs használa- ta ebben az esetben is ajá nlatos, lega lábbis akkor, ha a fá- jós \'agy viszkeré aranyéra végbél szélén, tehát eléggé kí- vül \"an ahhoz, hogy ne hézség nél kül he kenhessük a ke- n őccseL Ha az aranyér fáj \"agy vérzik, ügyelj ünk a széklet pu- haságára. Ezzel kapcsolatban uta lunk a 12. fej ezetben közölt, székrekedés elleni szcrekrc. Felfekvés Segít ség Azáltal, bogy a körömvirágkenóesöt sokan baszn álják , az ágyban jutott el hozz ánk új felhaszn álási te rü le téről szó ló hire, ne vezet esen , hogy jól ha t felfekvés (decu bitu s) ellen. Ez- fek v ő zel ka pcsola tban ne kün k nem volt ta paszta latunk.beteg ekne k E6'Y nagy m ün ch eni kórh áz intenzív osztályán Birgit K órh ázi n ővér, aki lelkcs h ívea tenn észetgyógyászatnak, bevezet- ta pa s z ta- tc, hogy az osztályán a fehóbetegeket rendszeresen ken - la to k jék be k örö mvirágkenőccsel. .\ Iind Ó, mind a többi nővér me gállapította, bogy ily m ód on a felfekvéses esetek szá- ma hihetetlen m ért ékben csökkent. I\Iiut án Birgit n ővér más osztályok, sőt más kórházak ápolószemélyzetét is meggy őzte a körömvirágkenőcs ha tásá ról, több kórház- ban és i d ősek otthonában klinikai tanulmányt végeztek, am inek ered ményeké p p kiderült, hogya k őr őmvi r á gke n ócs valóba n kiváldan a lkalmas a felfekvés m egakadályo- zására. A betegápol óktól meg tud tu k, m ilyen nagy és m ajd- bogynem mego ldhata tlan probléma a felfekvés m ind az int enz ív osztá lyokon, mind az idősek otthon ában. Ami- kor az ember alig, vagy má r egyált alán nem kép es rno- zogni, fenn áll a veszélye an nak, hogy a test tip iku s felfek- vési pontj ai n (a fej há tsó fele, vállak , farkeso nt, m edence, sarkak) a rossz vérellátottságú b ór kisebesedik. Ezekre a helyekre gyakorolt állandó nyom ás következ- tében néb ány na p, olykor néh án y óra alatt sebes bőrfelü-
letek keletkeznek, Ha egyszer nyiltak ká váltak , nehezengyógyu lnak be és a betegn ek nagy fájdalm at okoznak. Az ápolósze mélyzetne k ez az állapot elkerü lhetetl enültöhbletm unká tjelent. Ezért a be tegápolókna k érde kük -ben állt, hogy új szcrcket prób áljanak ki, an ná l is inkább ,me rt az addigi kenőcs, hi n tőpo r, légpá rna vagy tapaszmegoldások nem hoztak kielégítő eredm ényt. A több hónapon át folytatott kísérlet ek szerin t azok abetegek, akiknek kritiku s testrészeit napon ta kétszer kőrömvirágkenóccsel mcgmasszírozták, kevés esetben kap-ta k decubirust. Külön örömet jelentett a betegek számá-ra a kenőcs erosen zsíros hatása, mivela legtöbb idős be-teg bőre szárazés repedezett. Bőrü k a körömvirágkenácshatására ismét puha és sima lett, míg a többi krém túlsá-gosan gyorsan bcszfvédon a bőrbe. M inthogy a köriimvi rágkenőcs a bőr vérellátottságát isjavítja, feleslegessé válik az alkoho lta rta lmú folyadékok- kal történő bedörzsölés, amely ugyan javítja a bőr vér- ellátottságát, de ugyanakko r szárítja is a bőrt. Érdekes módon, más alapanyaggal (nem disznózsír- ral) készült körömvirágken őccsel nem lehet ugyan ezt az eredményt elérn i. Azt ajánljuk tehát m inden orvosnak, betegápolóna k és magán személynek, akikne k nagyon be teg, mozgáskép- telen vagy ágyban fekvő beteget kell áp oln ia. a felfekvést el sősorban köröm virágkc nóccsel próbálja megakada- lyozni , me rt e betegségre leginká bb érvényes a mon dás: ,J obb a megel őzés, m int a gyógyítás\"...
17. Fejeze tgGyyo.ó.ngyyo.n.röu-v'sée,ngey'\"reek a magunkn lia n~m lennének növinyek, mi sem lenn énk ill. H,likg,~~iik amil ók kilikg,~n,kis ,~jólikonyan \"'s~ kiiriil bmniinktl.\"A növények sok-sok gyógyítójellegú alkalmazása mellettnem szabad megfeled keznünk aITÓl sem , milyen jóízúitalokat lehe t segítségükkel készíteni, és milyen jó ízt le-het velük ad ni a k ü lön böző ételeknek. A füvekhez tehá t ne csak akkor ford uljun k, ha gyógyí-tani szeretnénk, hanem akkor is, hajóI érezzük magun -ka t. Tu lajd onk épp erről az oldalról kellett volna az egész-hez hozzáfogn unk . A füvekkel való foglalatoskodás és kf-sérierez és nagyon j ó szórakozás, hiszen a természet leg fi-nom ab b adományaiva l van dolgu nk, amelyek illat ukkal.színe ikkcl és ízük kel min den érzéksz ervü nkre ha lnak .K űl ő n ő scn télen, amikor kint zord az idd\", bcnt pedig kel-lemes mele g van, a han gu lathoz nagyban hozzá já ru lhatcgyjó, forró tea elfogyasztása. A teák azonban nyáron isjól oltj ák szomjunkat, ha hidegen , vagy ha jéggel isszukő ket. Az annyira elterjed t feketek évé és fckcte tea izgar észe-rek, am elyek ká rosítják az idegeket és s úlyosan terhe lik agyomrot. Ta pasztal tá k már önök is, hogy annál kevésbéél énküenck, minél gyakrabban fogyasztjuk <iket? 1\ li n-c1cnki, aki hosszabb i d őn át d olgozott velünk, vagy m un-katá rsainkkal, hálás volt, hogy tanácsunkra az állandók áv éfogyasztásről áttért a gyógynö\'ény-tea ivásra.
:\ Iinclen család , amelyik ad az egészségére, egyszer fel-teszi él kérd ést, mel yek is aj ő , egé szséges ita lok ! A tisztavíz nem elégít ki mi ndi g, az ipa rilag előáll íto lt ita lok ,m int él co la és a kü lünbözó limon ád ék töb b ny ire cuk rot,vaU~)' ép penség'\"',gel édesítúszert ta rtalm aznak és ho ssza b bfogyosztásuk sz éndioxidta rta lmu kn ál fogva izga tj a agyomrot, a gycrc kckm:k elrontják ízlclóképcsségü ket,mint a hogy azt sokszor mcgfi uycl hctt ű k . A gy ü mö!cs lc-vek lú lsétgosan koncentr áltak ahhoz, hogy evéshez lehes-sen fogyasztani őket, az alkoholtarta lm ú italukat ped igkizá rólag kiilö nlcgcs alka lma kra tansu k fenn. Rá kelljőnn űnk , hogy él növényI gyógynö\\"énytca az ideális meg·oldás az egész csa lád számára. A tea ízlés szcrint, j ófor-mán a végtelens égig v áh ozta tha tó . Az évszaknak megfc-lel óen iha tj u k forrón \'a~y h id egen és mi nden ételhez ta -lálhatun k olyan kever éket, amely illik hozzá. Azok szá -mára. akik vigyáznak sú lyu kra . különösen el őnyös azaromás fű vckból k észűlttea . mert rnint a víz. nulla kalóriáttartal maz , dc vita minok és ásványi sók is vannak benne.A család háziteájaIsm eróseink és barát a ink köz ül sokan m agu k állitj á k ösz-sze h ázire áj ukat. Egész éven át gyúj tik kertjeikben a füve-ket , virá goka t, leveleket és tcrméscket , ab ban a sorrend -ben, ah ogy egym ás u tán virágzan ak és be érne k. Kezdődi k fl kan kalinvirággal. ihol yával , csalán na l, nyírfalcvél-lel, bod zavirág gal, szam óca lcvéllcl, komlóval és h árstavi-rággal. Azt án j ő n a sok nyá ri virá g: rózsaszirom , k őrőrn virág ci tromf ű- bor sm en ta- és zsá l yal cvő l, szede rhaj t ás.zs u;16rú, o rbán ~ fú , ökörfa rkkóró, mál yva, levend ula- éskarni llavirág. rozmaring- és lán d zsás ú t i fű lev é l . ka kuk k-fú, cicka fa rk és aranyvessző, U tolsóna k saiiretelik a csip-kebogyót. A pad l áso n, aho l nyáron nagyon m eleg van ,szé ucr üjük az egé szct ahogy szedj ük egymás ut án , ta r á-cso kra, nagy tcrít ókrc vagy egyszer űen cso magokipa p ír-ra és a leveg én mcgsz árítjuk . Az évsza k végére csodálatosegyü ttes gyű li k össze. CA növ ények száritásáról és táro la-sá ró i lásd a 4. fejezetet is.)
Ha Ön ez t ól csalridi teat ervet szerem e m egval ő s űuni , o kve tle-nül vo nja b e ~T)'e rt'kci t! A gyere ke k, egyéves koruktól ke zelvesz íve se n fog la lkoz nak a n()vc: n yekkel , boldo gan azollo~ítj.i keike t illa t u knil é!'J ()r()m mel segíte ne k a szemel ésn él. a prít ásn:i!és eltevés n él.Az Ö n csa lád i házi teája aztán természetesen valami egé-szen k ű l őn l cgcs lesz ! A kever éket karácsonykor sz ép kiszacskd kba leher cso magolni és ajándékként adni, vagy il-la tos fúpámá t is lehet be löle kész íte ni. Figyeljü n k azon-han arra, hogy készletűnket tavasz ig e1 haszná!j u k, h iszenakkor már friss tcánakvalo terem. Van a család u n knak egy jól sike rü lt teakever éke. ame-lyet m ég akkor á llíto ttunk össze , a mikor elkezdtünkgyóg)\"növényck kel és fiivekkel foglalkozn i. és amelyetegyszeru en ház ireának nevez ün k. A nn yi év után mégmi nd ig nagyon élvezzü k! K ü l ő n ő sen jó hat ásu, ha vacso -rá hoz vagy ela lvás e1ótt fogyasztjuk.H áziteac i t ro m fű le vé l 36 g 20 gkak aóh éj 14 gborsm en talevélhih iszkuszvirág 14 gka milla vil'ágfah éjkél'cg 7gkiiröm viJ'.tg-virág 4glní zavir.ig 3g 2gEzz(.'isze m ben fri ss ít ő teakcvcr é k ű n k in kább reggeli ital-na k a lkalmas, d c a nap bármelyik sza káb a n fogyasztha-tó , a m ikor felfrissül ésre vágy u nk. A kever ő k mat e-fú tar-ta lma teszi az embert ébe rré és ak tívvá. A kár forró n akárlch űtve, rnind k ét változa tba n nagyon ízlet es. 'Im e a re ceptje:
Frissít ő team atelev él 25 gcsipkebogyó m agga l egy ütt 25 ghi biszkuszvirá g 20 gmálnalevél 15 gszederlevél 15 gGyermek- és csecsem őte á k cu ko r n élkülM int már töb b ször is említettük, egyik célkitűzésünk ,hogy a gyerekek ízlésé l más irányba tereljük, min t abogyazt ma általában teszik . H iszen még mindig az a \"sza-bály\", bogy a csecsem őnek megszülelése pillanatátólkezd ve cukrosteát kell adni. Ez egyébként néhány évvelezelőtt nagy bo trány hoz vezetett az NS Z K·ban , amikorközismert té vált, hogy a euclisgumival ellátott teás-üveg rendszeres szopogat ása - azo n nal oldódó cu kro-zott gyere kteával - elképzelhet etlen ül nagy fogrom lás-hoz vezet. Ped ig akkor m ég nem is volt szó aITÓl, hogy atej foga k elromlásá n mcssze t úl menő következményei isvanna k a cukrozott tea szopogatásána k. Ezektől a cukro-zott te ákt ól ugyanis a csecsemő ízlése óha tatlanu l azédesre áll be, am itől- m egl eh etős bizto nsággal állíthat-j uk - egy életen át nem tud megszabadulni. Az elmond ottakból következik, hogy a csecsemőnekszomjúság a oltásáracsakis cukorme ntes teát szabad adni.Az a kcver ék, amelyet gyerekeknek j avaslun k, friss ízű ésél én kítő, ugyanakkor mint a gyerek- és csccscm dtcák álta-lában, szé lhajtó fű veket (ca rrn ina tiva) is tartalm az. Ez a teabármilyen korú gyermeknek és csecsemőnek is adható.Az o lyan szülők számára is van ma már me goldás, akikazazo n nal oldódó reákat kedvelik . A legújabb fejlesztésekeredményeképpen ma má r vízbe n oldódó, protein ala- pon értékes, azo nn al oldódó re ákat lehet előállítani (lásda 4. fejeze tet) . l la a gyerek édes te át szeretne inni, éd es ítsiin k mézzel. Bizonyo s ese tekben a méz még fokozza is a tea hatását, pl. a h űlés ellen adott hársfa- és bod zavirágból készű l t tcá nál.til
G yermek lea édes kömény 20 g csipkebogyó maggal 20 g bibiszkuszvirág 15 g citromfúlevél IS g köröm virág virágja borsmentalevél 15 g köm ény 7g kamilla 5g 3gKeve ré kek Valószínűlegfeltűn t Önnek az eddig megadott teareccp- so kasága tek alapján, hogy egyes növények kiválóan alkalmasak él- vezeti célra. Em: elsősorban a citromfúlevél, hibiszkusz- virág, orbáncfű, bodzavirág, borsmentalevél . hárstavi- rág, szamőcalev é l, málnalevé l, szederlevél és a csipkebo- gyó alkalmas. Bizon yos aromák előállításáranarancsvi- rágot , kakaóhéjat, fahéjkérget, kankalinvirágot, vasfűvet és ga lajt is haszn álh at un k. Alapj á ban véve ezek rnind - egy ike tetszés szer ím kcvcrh ető egymással, az ember még akarva sem csinálhat semm it rossz ul. Sze d erlevél Aszederbo kor (R u b us fruticosus) elhagyato tt kertsar- kokban, kerítések és sövé nyek mentén, rn czsgy ékcn és er- d őszéleken burj ánzik - és ki t űnő alap ul szolgál minden- fajta teakeveré khe z..Jól fel i smerhető fűrészes szél ű levelé- ről , gyakran méterhosszúságú in d á i ről , erős tüskéiról , a m elyek segítségével so kszor át hato lhatatlan bozótot ké- pez. A szederbo kornak nincs pon tos virágzási ideje. Egy- szerre hoz virágot, éretlen és érett termést. i\ begyúj tés ta- vasszal és nyáron történik, jóval a szederérés előtt és csak a fiata l, gyenge haj tásokat és a friss világo szö ld leveleket gyűj ti k. I [a a m egszáríto tt leveleke t leforrázzuk. a fekete tea ízéhez hasonlító, fi nomari fanyar italt kap u n k. Ré- gcbben, amiko ra fekete tea még nagyon drága volt, a sze. de rleveleket ugyanolyan eljárá snak vetett ék alá mi nt a tea n ő v é ny é t , és siker ü lt olya n pot te át e1őállílaniu k,
M álnalev él amely még látszatra is alig k ű l ő nbő z őt t az i gaz i t ő l . A sze- derlevélból kiváló tea k é sz íthet ő, esctleg kevés citrom m al [zesirvc, de alkalmazása a kko ris hatásos, ha vala mely tea- kever ők egyik kirívó ízél kívánjuk enyhíteni, vagy harm a- n ikusabbá 'enn i (p l. keserű komponensek tompít á sa). Teljesen ha tásta la n nak még a szederbokorlev él sem mondhat ő . C se rsavtart a lm án ál fogva összehúzó hatású, miáltal fékezi a hasmenést. Ugyanerrea célraa m álnale- vél is ha sználhat ó. Szamóca levé l t\ szarnoc át (Fra ga ria vcsca) nemcsak ízes gyümö lcséért ked velik. Tavaszi , fia tal , vil ágosz őld level éb él szinrén j ó- íz ű házitea készíthetó. Az alacsonyan nön> levélr ózs ás cse rj e h osszú indák ka l sza p o rod ik, amelyek a főklőn kii szva új gyöke re ' vernek. A kis feh érvi rágokb ől fejl ődik kia húsos termés, amely a népi gyógyászatszerint cl pana- szokegész sorátenyhíti. A level é ből készült tea összehúzó hatása folyt án jól hat ha smenés el len. A szarn ócalev él, ugyanúgy min t a málna- és szcderlcvél.jd ízt kölcsönöz a semleges j elleg űn e k szánt házireána k. Szomjoltó teák l ia a leánakfri ssítóen savanykás ízt szeretnénkadni, clsó- sorban a hibiszkuszvirág és a csipkebogyó jön számítás- ba. A tiszta h ib iszku szre án a k méiypiros színe van és kel- lemesen üdít. Xlelcg nyári időben ajánlott a szomjúság olt ás ára , ak á r hidegen, akár mclegen ihatjuk. Ha kirándulni, \'agy hegyet mászni indulunk, az enni- való és gyümölcs mellé vigyun k magunkkal egy termoszt is lele hib iszkuszvirágbél . csip ke bo gyó ból és citro m fü le- v é lből készült re ával. Kevés citrom lével és rn ézzel ízesítve a lehe td legjo Lb szo mjoltó ital. A ktív s port o lók szám ára is ez a Icgmegfelelóbb ital szomjúság ellen .
-.-
Csipke bogy<Í lca A csipke bo gyó a vad rózs a (Rosa ca n ina) áltermése. A harsán ypiro s, mcglehetősen kemén yh éjú bogyókat gya kra n megtaláljuk ősszel az olykor magasrd nőtt va drő zsabokrokon, a m elyek különben kop aszo n, levelük et vesztve állna k m ár ott. Ha eltávolí~j uk a termés vékony hú sos rélcgét, ott találjuk s űrű n egym ás mellerr a ke- mény, fellún óen szőrös m agocsk ákat. A csipke hogyó t egész ben, vagy félbevágva szá rítju k, a magokat tetszés szerin t chávolíthati uk, vagy bennhagyhat-j u k. ~l i n d enképp el kella magokat távolíta ni - és ez fárad -ságos munka - ha a csipkebogy6 vékony húsos részébőllekvárt főzü nk. A lekvárban sok a C-vitamin, csakúgy m in ta esipkebogyótcában . En nélfogva a csipke bogyó gyakoriösszelev~je a hűlés elleni teáknak. '!c rmészctcsen ennekmegelőzésére is alka lmas. ~l i sokféle teakeverékhez ad un kcsipkebogyótJ el sősorban kellemesen savanykás Íze miatt.Ádven ti és karácsonyi italokMinden évb en kigondol unk valam i kis karácsonyi aján -d ékot vevői n k n ek. N éhány évvel ezelótt ren d kívü l aro-m ás gyü mö!cstea-keveré ket ad tu n k, a m ely azó ta is nagyközkedveltségnek örvend. Ünnepi teá na k n eveztük el.Igazi téli tea, átmeleg íti az em bert és íze él karácsonyi s ű tcmén yckre és a forralt borra emléke ztet.Recep tje a kö vetkez6 :Ünne pi tea almadara bká k 20 g csip kebogyóhéj 15 gcilrom fúlcvél 15 g 15 ghibiszkuszvirág, aprnon lO gkakaóh éj lO gceylon i fah éj 5g 4gnaran csvirág, a prno tt 3gnaran cshéj 3gcitrom hé ]szegfűszeg, dar álva
Az ád ven ti - kará cson yi i dősza kba illik alkoholm en tes\"ünnepi puncs\" találmányunk is. Alapját az ünnepi teaképezi, am elyhez m ég k ülönböző gyü mö lcsleveket és fú-szere ket ad u n k és ősszcfózz ű k . Vend égein k megszám lál-hatatl an a lkalommal itták elragad tatva. A kül önle gesbenne az, hogy ez a forró ital igazi puncsnak t űnik, még-sincs benne alkoho l. Ezért ép púgy fogya szth atj ák a gye-rekek M i kul á s-űnnepen , mint a felnőttek a szilveszteribá lon .Íme a recep t:Alkoholm entes ünn epi p uncsl I ünnepi tea3/4 I ribizlilé3/4 I sötét szólólé3 narancs leve1/2 citro m leveI permetezetlen narancs lereszelt héja1 permetezetlen narancs héja lehámozva3 fahéj ru dacs ka20 egész szegfűszegl késhegyn yi őröl t szcrecsen di ö-virágl késhegynyi őr ő l t csillagánizs1 késhe gyn yi szegfűbors3 evékan ál s ú r ű e n almalél\li nd en folyadéko t öntsü nk össze egy nagy edénybe ésadjuk hozzá a fű szereket. Hevítsük forrásig, aztán vala-mivel a forr áspont a latt 15 pereig hagyju k állni, hogy azízek kijö jjenek. Miel öu a vendégek elé tes szii k . Iesz ű rjű k.A forró évszak italai'Ierrnészetescn a nyár is sok alkalma t kínál ah hoz , hogynövén yi ízekból finomat va rázsoljunk elő. Amikor ünne-pi összejö vetel van nálunk, mindig azon igyekszünk,hogy a gyerekeknek és azo knak, akik ne m szereti k a bo rt
vagy a pezsg ót, sz.i n t ő n t udj un k vala m\"i kül,önlcgIess\"e1lked veskedni. Így sz ű letctt meg a zsá lya bo le. H ibetet en uj óízű és még jót is tesz.A receptjeZ sálya b ó lé2- 3 I zsá lyatea 2 ma rék frissen szedett zsá~ya:ev~lből2 doboz konze rvm an dar in gerezde kbe n, (Ie ne lkul)2-3 evőkan á l rn éz .I üveg alkoholme ntes pezsgő (vagy ha te tszi k, a lko-h o los)A . sályateát forrázzuk le néhány órával elóbb , h~.~sük ki~' z; ne' ha' ny o\"rara, aKpeevzesrgj.üő tk, ,el a ~.. kn n e,hű tőszek ré nybe gyümölcsöt és hut- adjuk hozzá ave kín áljuk.Egy m ásik keve r ők családunk ked venc n yári itala, mi egy-szerűen nyári leának nevezz ük:Nyári tea2 1teát készítün k a borsm enta és a citrom fű friss!evelébólés hibiszkuszvirágból úgy, hogy. mindháro~bo~ egh:~:m a me nnyiséget veszü nk. B el eo~tu nk e~ JOa ag.zavirágsz iru pot (lásd az alá b biak ban) es egy eltro mlevAét. teát forrázzu k le és hagy.juk a' 11m' a m í?z, ki h ű l\" te-gyünk hozzá szirupot és citro m levet. h űtvc ,j cg kockavaltála lju k. 11 I . _A bo dzasziru p olyan kü lönleges dolo~ , ame ye ml~denfaj ta h űtött teá nakjobb ízt lehet adn i. Fn ss ?od~V1rágból készü l és ma gában hordozza annak enyhen fusze-res aromáj át. .. .. l\" . aro-Éd es ételeket - fagylalto t, gyumolcssa ata t - ISm ásabbá tehet ün k vele.
Ilodza vir ágsziru p kb. SO db bodzavi rágernyő 3 I víz l 1/2 kg cukor C ukor helyett újabban áru lnak a d rogéri ákban egy m á- sik telj esérték ű é dcsűö anyagot, a mel yet a eu kornád levé- nek megszárításával nyernek. A frissen szedett bodzavi- rágokat berakjuk egy nagy edén y vízbe, és 24 órán át állni hagyjuk. Ennyi i dő után a víz j ól á tveszi a bo dz a ízét. Sz úrj űk ki a virágoka t és a bodzás vizet m ég egy ru há n is szúrjük át, hogy ne maradja nak ben ne növényi részek. Ezutá n már csa k tartósítani kell cu korra l, vagy cu kor- nád-kristályokkal: a eu krot vagy eukornád kristályokat belcönüük az edénybe és felforraljuk. Azonnal, nagyon forró n, tiszta poh arak ba vagy üvege kbe töltj ük. Ez a szi- rup egy évig elta rt ha to, ha m egkezd ése ut á n h űtőszek rényben tároljuk. M egpróbá ltuk, hogy a cukrot rn ézzel hcl yettesítsük, dc enné l az összeté teln él saj nos ez nem si- került. El őszöris a bod za teljesen elnyomja a m éz virág il- latát, másod szo r ped ig a szirup nem lesz tartós. A bodzavírágot tavasszal nagyon sokfélekép pe n lehe t felh asznál ni. Lét e-zik egy évszáza do k óta nemzedékről nemze dékre szálló recept a bo dzamust készítésé hez . A csa ládu nkban ebből bodzalimonádé lett , kellemesen frissítő és élénkító ital, elkészítése és ta rt ósítása minden - esetre némi tapasztalal ot igényei.Bodzal im onádé10 I víz30-50 bodzavirágernyő1000 g cu kor vagy cukornád kris tály3 permeteze tlen citrom karik ák ra vágvaI citrom leveA vizet, virágot és citro m karikák at egy nagy kőedénybetesszü k és 24 ór án át állni hagyjuk. Ki sz ű rj ük a virágokat
és hozzáadjuk a cukrot vagy cu kom ád kristá lyt és acitrom levét. J ól elkeverjük és me gint 24 óra ho sszatállni hagyjuk. Eközben a limonádé átesett egy kisebberjedési folyamato n és már iható, kellemesen frissít ésoltja a szomjat is. Ü vegekbe töltj ük és állítva tá roljuka palacko kat a pincében. H árom- négy hét múlva sokszénsav fej lődik be n ne és ekkor. j ő l l eh űtve , olyan mi nt apezsgő . Szintén régről maradt ránk és csak me llékesen em lít-jük meg, hogy a lapos virágernyő pal acsintatésztábam ártva és kisü tve j óízű külön legesség. Egyik legkellemesebbj égbeh ű tött ital a friss bo rsmen-tal evelekből készült tea. Ízlés szerint iható tisztán, vagycitrom mal ízesítve, eset leg még egy likőröspohárnyi j u-harszirupot , s űrű körte- vagyalmalevet is ad hatu nk hoz-zá. Némi fantáziával ezek et az egé szséges italokat ugyan-olyan kívánatosan díszíthetjük, m int a rafin ált alkoholoskokt élokat szoktá k. H a gyümölcsöt teszünk a po hár szé-lére, vagy ha néhány rózsaszirom vagy men talevél úszikaz ital tetejé n, m indjárt vonzób b a növényekből készült\"drink\". Egy-egy nyári étkezésre \"M enta j éghegy\" nevű kre áci-ónk valósággal felteszi a koronát. Egy vagy két labd a ké-szenvett citrom sörbetet beteszünk a pezsgóspohárba ésfelt öhj űkj é gbeh útön borsmentateával. Am en talevél d í-szítés természetesen erró1sem hiányozhat. A bo rsmentá-ból sörbetet is készít hetü nk, amely fenségesen könnyű ,n yári üd ítő.A különböző fű veket , növényeket természetesen ételekízesítésére is haszn álhatjuk. Hi hetetlen ül nagy a növényiízesítésű előételek, főétel ek és desszertek száma. Gondol-junk csak az olaszok klasszikus spa gettij ére friss zsályá-val, vagy a rozm arin go s csirkére sáfrányos rizottóval. Éshogy ízlenék az egyszeru sültkru m plí kakukkfúvel, vagy ana gyon is különleges de sszert a \"zsályalevél sárg abarack·ízzel\", a \"Teljesértékű főzés - ínyenceknek\" címú csoda-•
szép szakácskönyvből. Mielőtt azonba n a füvekkel ízes:tett ételek kifinomult fogása iban elmerülné nk, j obb habbahagyj uk , me rt az újabb kön yvrevalóttenne ki.Sok sikert a receptek kiprób álásához!Tudatosan természetbarát, modern gondolkozású családban a gyógy növé nye k és a füvek egyszerűen az élet részét képezik. Mi ndenféle form ában el leh et készíteni őkeés az életben szám os helyzetben felhaszn álhatók: m egelózésre, gyógy ításra, élvezetre. Reméljük, ez a könyho zzájárul ahh oz, hogy ez ismét magától érte tód övváljék. •
(a csa ládról készült felvén-h
Latin növénynevekAchillea milIcfoIium közön séges cicka farkAlch cmilla vulgaris közönsé ges pal ást fűAloe ca pcnsis\"Aloe ferox tövises ( szúrós) áloéA nge lica archangcl ica orvosi a ngyalgyökérAngelica silvestris erdei (vízpa rti)Arni ca chamissonis. angya lgy ők é rArn ica rno nt a naBetula pe nd ula hegyi ám ika közöns éges (bib ircses)Betula pu bescensCal en dula officinalis nyírCapsella bu rsa-pastoris szőrös nyírCarlina acaulis orvosi körömvirágCarum ca rvi pá sztortáskaCcntaurium eryt hraca szá rta la n bábak alácsCh amomilla recutita' kömén yChrysanthemum kis ezerjófü parthenium őszi margitvirágCinnamomum camph óra kámforfaCa mmi phora malm ol mirhaCratacgus monogyna egy bib és galago nyaC ra tacgus oxyacantha csere galagonyaCrocus sativus jóféle sáfrá nyCureurna zedoaria zedoária; gyöm bérEehinacea a ng ustifolia keskenyl evelű kas virágEch inacea palliola\"Ech inacea purpurea lán gvörös kasvirágEpil obium ang ustifoliumEpil obium mo ntanurn kesken yl evelű fű zikeEpil obium pa lustreEpilobi um parviflorurn erdei füzike mocsári fúzike kisvirágú füzike III
Epilobiu m roscum rózsás fúzike Equisetum arvensc mezei zsu rlóFocnicul um vulgare édes kö mé ny Fó lia sen nae szennalevélFragaria vesca erdei szamócaFraxinus ornus virá gos kőri sHum ulus lupulus koml óH ypericum perforatum közönséges o rbáncfűLamium album fehér árvacsalánLam ium luteum (erd ei) sárga árvacsa lánLa vandula angustifolia leve n d u laLinum usitatissimum házi lenM alva neglccta papsajt mál yvaMalva sylvestris erdei mályvaM at ricaria chamomilla orvosiszékfúMeli ssa officina lis citromfúM entha aq uatica VÍzi mentaMentha piperita borsmentaM entha spica ta zöld men taPim pinella an isum illatos ánizsPlan tago lanceolata lándzsás úti fűPrim ula vcris tavaszi kankalinRad ix cosolidac ld. fekete n adálytő Sym ph ytum officina 1e r e b a r b a raR hcum pa lmatum gyepűrózsa (csipkebogyó,Rosa canina vadrózsa )Rosmarinus offici nalis rozm aringR ubus frutico sus fekete (fóldi) szederSalvia mo ntana•Salvia officina lis kerti (orvosi) zsályaSa lvia trilob a'Sambucus nigra fekete bodzaSolidago virgaurea közön séges aranyvesszóSymphytum officina!e fekete nadálytőTaraxacum officinale po ngy o la p ity p a n gThym us vulgaris ( gyerm ekl á n cfű)Tilia cordataTilia platyphyllos kerti kakukkfű kislevelű hárs• nagyl evelű hárs
Tussilago fa rfara marti iapuU rtica dio ica nagy csalánVaJeriana officinalis orvosi (mezei)Verb ascum densiflorum macskagyökérVerb ascum phl om oid es dú svirágú ( keskenylevelű)Viscum album ö körfa rkkóró szöszös ökörfarkkóró fagyöngyA ~-gal jelzett faj ok nálunk nem honosak, részb en e _zotikusak , ezért magyar nevük nincs. g ..
T árgymutatóA, A C sonttörés 2, 7, 262, 266Allergiák 61, 129, 1,7 Csúz (vő . reu ma ) 71, 152Altatótea 144Alvászavarok 145- 147 DAn gina (torokgy ulla- Dep resszió 62, 148 D isztónia (vegeta- d ás) 112Angina pectoris 172 tív) 144, 232Aran yér 62, 278Artritisz (izületi gyulla- E, É Ekcéma 71, 152 dás ) 69,71, 257 Electuarium th criacaleArt rózis 71, 2,7 Amika-borogat ás 262 (vö. Teriak) ! 27 . • Amikakenőcs 267 Emésztés; --t el ósegít ó Ámi katinktúrd 266 tea 197 B Em észtés ; gyenge - 187, Bárányhimlő 13_1 Bélinnuenza IS:> 195- 210 Bélfert özés 155 Em észtési pan aszok 66, B éltisztitás 61 Bod zalimon ád é 293 129, 186-21 , Bodzavirág-szirup 293 Epe, az _ m úköd ési zava- Borogatások 56 Bór, tisztátalan 103, rai 71, 166,187, 199 Epe- és májtea 200 131, 225, 244,267 Epehólyag-gyu lla- Bőrbetegségek 1,1 ,237, dás 204 244 Epckólika 204 Bőrgyulladás 271 _ Epekő 202 Bórpanaszok 27';) _ Bőrsérülések 267,27, - elleni tea 202 Bőrvédc1em 276 Égési sérülések 151 , Bronchiti s (vö. légcsőhurut) 271,274 90, 92, un . 102- 112 Étvágytalan ság 187 Burgo nyás boroga- F tás 118 Fagyöngy-extrdk- C tu m 179 CitromrúfU rd ő 141 Fárad tság 129 CÍlromfútca 139 Fehérfolyás 244, 248 Fejfáj ás 61, 132, 154- 168 cs Fekete n ad álytő- Csalánból készült haj- kenőcs 258 szesz 66 Fekete nadálylőpo r, Csalánfőzc1ék 6, _ borog atás 255 C salán l ea 65 Fclfekvések 273, 279 Foghúsvérzés, -sorva- dás 115 Fülzú gás 1, 6
GG~ rGaYlü reg , a - gyulladá- H ányinger 187, 201 Hom lokürcggyulla- sa 104, m d ás 102, 151>, 237Gastritis (vö . gyomorhu- H ólyaggyu lladás 219- 230 rut ) 190, 237 H ólyagh urut 219, 221 H úgycsőgyu llad ás 217,Gerincoszlop-kérc sod á- sok 257 223 ll úgyhajtó és vese-Gégeh u rut , heven y 11 2, l17 tea 222,228 H ú gy-/ h ó l ya g kő 228Gózftirdó % ll úgyutak, a -1.3Va-\"Guruló\" kú ra 193Gyenn ckláncfú-salá- rai 71,219-230 ta 67 l, jGyermekláncfű - tea 67 Idegesség , ideges pana-Gyom or-, bélrendszer, a szok (vő. neuraszté- -emegbctcgedé - nia) 62,137-153 sei 116, Jl7, 152, 166, Ideggyullad ás 152 187, 197-195 Idegrendszer, az -erősítéGyo mor, savtúltengés a se 148 --han 190 - tea az --re 151, 159Gyomorégés 190, 199 I dőj árás változásaivalGyo mo rfájás 187 szembeni érzékeny-Gyomorfekély 192, 237 ség 150Gyo morhuru t (vö. gastri- Immunrendszer, az- tis) 190, 237 erősttése 80-86, 179Gyomorrontás 152, 155, Inhalálás 101 187,237 Influenza 83Gyomortea 191 ln fluenzás tünetek 84Gyógykopla lás (terápiás Isiász 69 , 152 - ) 62, 159,249 Izomfájás 161Gyogvn övény-Jür- Izomgörcsök 66, 11>1 dők 55 Izomkeményedés 152Gyógynövény-tea 49-55, Izomláz 258 281- 2 9 , Izomrándulás 262(; yógynövén yes .,álom- Izomreuma 166 párn a\" 146 Izomsérülések 257Gyulladás, lokális 131, fzülcti b án talm ak 257 237, 257 ízülcli fájda lom 66 izületi gyulladás (vö. an-H ritis) 1>9,7 1,25711asfájás 133, 187, 189 ízülcli reuma, króni-Has haj tó tea 212 k us 62, 71Hashajtó szer 211 -2 15 fnrándulás 255, 267Hash ártyagyul la- K d ás 237 Ka mill és ~ólrti r1 li) 102,Hasmenés 188, 210, 238Ilasnyálmirigy, -mcgbe- 227, 237 Kcd vétlensé g 129 t éged ések 200 Ken dcsborogatás 101Havi vérzés (vö. mensrru - Keringési zavarok 172, 179 áció)Hányás 188, 201
-elleni tea 180 Máj- és epetea 200 K eserűanya gok 121 M áj gyullad ás 204 Kimerültség 129 Megh űl é s, mcghúléscs Klim ax v. a változás megbetegedé sek 83, kora 145, 150 - panaszok a 84-93, 98-119, 156 M eghűlés ellen i fű r- - -b an 158, 246, 249 - tea a pana szok el- dei 86, 90 M egh ű lés elleni tea len 249 Ko ncen trálóképesség 85 gyö ngü lése ISO M ellbo rogat ás 100 Kop laló (. böj tös\") tea 75 Mcl l k cn őcs 101 Kor pa 66 Kóros lesoványodás 199 Mell ékü reg-gyulla- Köhögés 90, 92, 101, dás 102, 156, 237 102-112,244,246 M en stru áci ö, erős Köhögés elleni tea 104, 242,244, 247 106, 107, 112 Menstruáció előtti tü- K ö röm vir á gk e n őc s 272- ne tek 158, 248 280 K ő z épfűl gv ull a d á s 11 7, .Menstruációs panaszok 232, 235,237, 246,248 132 Köszvény 63, 71,225 M ez e l zsurl d- ül őfür- Kötőszöveti gyenge- dó 71, 227, ség 277 M igrén 62, 160- 168,246 L - typus migrenicu s 160 LábfUrd ó % Migrén elleni tea 164. - em el kedő h őm érs é kl e- N, NY tű - 96 Nátha 92, 98-102, 156 Lábszárborogatás 93 - elleni kenőcs 99 Láz 92 Ne ura szté nia ( vö. ideges- - folyadékfogyasztás láz ség) 62, 137- 153 esetében 94 Női pa naszok 231-251 Leégés . 151 -eelleni tea 246 Leforrázás 274 Lenmag 195 Nyál ka hártya-gyu lla- - <borogat ás 209, 213 Légcsőhurut (vö. bron- dás 237 N yu gtalan ság, belső chit is) 90,92, 101 , 102-112 173 M Nyugtatótea 142 M acskagyökér-tea 142 M andulagyull ad ás 132 0, 98 M áj Orrspray, kémiai - a -működés serken- Q, tése 122 - a - m űködési zava - üdéma 225..rai 67,200 p M ájduzzad ás 204 Periódus, rendszertelen 62 Poreke rong károsodás 257 Prosztata-megn agyobbo- d ás 216-219 Puffadás 166, 187, 205- 210,237
Search
Read the Text Version
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
- 85
- 86
- 87
- 88
- 89
- 90
- 91
- 92
- 93
- 94
- 95
- 96
- 97
- 98
- 99
- 100
- 101
- 102
- 103
- 104
- 105
- 106
- 107
- 108
- 109
- 110
- 111
- 112
- 113
- 114
- 115
- 116
- 117
- 118
- 119
- 120
- 121
- 122
- 123
- 124
- 125
- 126
- 127
- 128
- 129
- 130
- 131
- 132
- 133
- 134
- 135
- 136
- 137
- 138
- 139
- 140
- 141
- 142
- 143
- 144
- 145
- 146
- 147
- 148
- 149
- 150
- 151
- 152
- 153
- 154
- 155
- 156
- 157
- 158
- 159
- 160
- 161
- 162
- 163
- 164
- 165
- 166
- 167
- 168
- 169
- 170
- 171
- 172
- 173
- 174
- 175
- 176
- 177
- 178
- 179
- 180
- 181
- 182
- 183
- 184
- 185
- 186
- 187
- 188
- 189
- 190
- 191
- 192
- 193
- 194
- 195
- 196
- 197
- 198
- 199
- 200
- 201
- 202
- 203
- 204
- 205
- 206
- 207
- 208
- 209
- 210
- 211
- 212
- 213
- 214
- 215
- 216
- 217
- 218
- 219
- 220
- 221
- 222
- 223
- 224
- 225
- 226
- 227
- 228
- 229
- 230
- 231
- 232
- 233
- 234
- 235
- 236
- 237
- 238
- 239
- 240
- 241
- 242
- 243
- 244
- 245
- 246
- 247
- 248
- 249
- 250
- 251
- 252
- 253
- 254
- 255
- 256
- 257
- 258
- 259
- 260
- 261
- 262
- 263
- 264
- 265
- 266
- 267
- 268
- 269
- 270
- 271
- 272
- 273
- 274
- 275
- 276
- 277
- 278
- 279
- 280
- 281
- 282
- 283
- 284
- 285
- 286
- 287
- 288
- 289
- 290
- 291
- 292
- 293
- 294
- 295
- 296
- 297
- 298
- 299
- 300
- 301
- 302