Erdők, Mezők Patikája

Pa racelsus. a j eles orvo s, alkim ista és gyógyásza ti refor-mer sza kirány ú m űvciben dicshimnuszt ze ngett a z or-b áncfűrdl, és m ár abba n az id őben fclvázolta dep resszió-gátló h a tását, s leírta elkészítésének és a lka lm az ásá nakm édj ai t is. Ha az ember azt olvassa, hogy rnicsoda lelkesedéssel~j <tnlotta Pa ra celsu s a 1.1- 16. százltdhan az orb áncfűola­j at , legott kedve táma d arra, hogy maga is kiprób álja. EJ

10. Fej ezetA fejfájás.Mi okozza a fejfájást éshogyan segíthetne ka gyógynövények?\"A Föld nagyon turelmes taniui nd,s egyik leginkább megsúvlelendótanítása az, hogytürelmesnek kel/ lennünk.'WAB l ':'\, Sun Bcar Chippewa Icnn6.zc['tp il',)'ás7.munk at ársn éjeHa a fejfáj ás ról beszélü n k, az t kell m egérten ünk, hogy itt Nemnem egy betegség ről , hanem egy tün etról van szó. Tcr- b e tegség,mészctgyógyászként tehát nem arra törekszün k, hogya tünettüneteket , elnyomj u k' , ha nem hogy ezek oka it feld erít-sü k. l\!i ndenkit lebeszélü nk ar ró l, hogy a fejfájást fájda -lom csillapítókkai szü nt esse me g. ím e egy kis történet fel-fogásun k illu sztr álás ára : 'Iegyük fel, hogy van otthon egy fagyasztószckrén yü k.Egyik nap kigy u llad ra jta a meg h i bá sod ástjelző kis piroslámpa. Kihívjáka szerel ót, aki rögtön nekilátmegjavítania készülékeI. Végül kinyitja a lámpa dobozát és kicsavar-ja az égőt. Ezek u tán kijelenti, ho gy me gjavította a fa-gyaszt öt, hiszen a kis lám pa már nem világít. M eg lenné-nek elégedve az ilyesfajta j avítássa l? Biztos, hogy ne m .U gyanez történ ik akkor is, ha a fejfáj ás ellen fáj dalo mcs il-lapítót vesznek be vagy az alvásza varo kat alt atókkal pró-bálják megszün tetni. Csaka piros cl1cn6rzólámpát, a tü-neteket \"kapcsolják\" ki.;\ fájdalom a riaszt ójelz és, a szcr-vezet m et sző kiáltása, hog y \"segítség, baj van\". Ha aIII

A fájdal om test nem ka pja meg a megfelelő törődést és figyelm et, h a- vészjelző m ind en új a bb kérést, azaz m ind en új abb fáj d alm at fáj- dalomcsillap ítóval hárítunk el, a szervezet hosszan tartó fáj dalom mal rea gál. Egyedül Ném eto rszágban m integy háro m és fél - hé t és fél m illió cmber szen ved állandó fej - fáj ásban. A fejfájás különfél e okai GyomorrontásGyógyító H a a fejfájás csak a lkalomszerű en vagy ritkán jelent kezi k, hányás ez egyértelm úen a más megbetegedésekkel való össze- fúggésre uta l. Az émelygéssel és há nyingerrel kísért gyo- mo rro n tást gyakra n heves fej fáj ás isj elzi. Az aIa pbetegsé- get kell tehát kezelni, s azza l együtt a fej fáj ás is elmúlik. Igyanak tehát borsm en tateá t vag y \"gyom orteát', vegye- nek be své d keser ű t vagy ci tromfű-t inktú rát és/vagy csi- ná lj anak egy své d keserű - b o ro gatast a fel sőhasra (ls d . 8. fej ezetet és a 134. old al képeit. ) A természetgyógyászat szellem ében egyébként ha hán yinger ünk van , h ibás lépés a hányás m egakad ályozá- sa. Ellen kezől eg, ez egy spontán és természetes .I evezeté- si\" mód , és a hányás egész sor reflckt öri kus kiegyenlítő mechanizmust vált ki a na pfona tban (Plexus solaris ) és az emésztőren d szerben . A legtöb b fel nőtt szá má ra a há- n yás m aga a borza lom , mi közben a gyerekek rend szeri n t kön nyedé n túlteszik maguk at rajt a. A tap asztalat azt bi- zon y ítja , hogy gyom orpro blémák, fe l s őhasi görcsök és különöscn migrénrohamok eset ében k ő zvctlenű l a há- nyás u tá n lén yegesen en yh ülnek a panaszok . Bélfertózés Belső A bélfertőzés is válthat ki fej fáj ást. Ez eset ben seg ít a m ályvatea. a zsá lyat ea. a lenmagok és a svédkeserú-bo-keze lés rogatás (l sd . 12. fejezet \"E m észtési zavarok' ). Im

Megh úl éses megbetegedések:\ l e~f;l z{i s és kom oly nátha esetében az általános levert- Ko mbinált alkal m az ásis ég érz ést b'Ya kran kíséri fejfáj ás; m indenekelólt a hosz- m őd oksza n el h úzód ó hom loküreg- és mellékü reg gyu llad ás j ár-hal egész napos, heves rej~ö rc('scl. Közvetlen m eakön y-nvcbb űl ést hozha. a hom lo k ő s a halá nték e ukaliptusz-\" ~b'Y i.>o rsmentaolajjal való bcd ő rzsől ése illet ve ezeknekaz illóolajoknak orron á t t ört én ő in hal ál ása . vagy a forróarcgó zfú rdó. ~ lindaz on intézked ése k, melye ket a 7. feje-zetbe n a m cgh űléses mcguetcgcd ésekkcl ka pcsolat hanemlítettün k, alkal ma zhatók mo st is. tehát az ech inacea-cse p pek bevétele, k aku k k f ű fü rd ö. ka mil lás g<Ízlürd ó és ahom lokra helyeze tt sv é d keserű- bo roga tá s.M agas vérnyo másA magas vérnyomás is okozh at fejfáj ást és fúlzú gást vagy Fagyi;ng)'-fül csc n g ést ; a tünet itt is fokoza tosan m egsz ű n ik , ha a kúravérnyomást csökken tjü k egy hosszasabb fagyöngykú r.í-val vat,'Y a táplál kozás ár állü ás ával (lsd . 11. fejezet , A szív-re és a vérkeringésre h a tó gyógyn iivények' ).Krónikus székrekedésA tápl álkozással összefü ggésb e n , m in t a fejfájá st kiváltó Semmio kot nevezhe tjü k meg a krón ikus székrekedés t. Termé- hash ajtószetesen ajav ulás d on t ó ténycz6jc aba llas zta ny agokb angazd ag leljes érték ű tá plálé k. :-.ie prdh álják m eg a pon tosszé klctürítést drasztikusan ható kémiai vagy növényi has-h aj t ő szere k rendszeres h aszn ála t ával kikényszeríteni(ls d . 12. fej ezet, 2 11. old . ). Ennek komoly mel lékhat ásai ésme sszcmen ó következm ény ei leh etne k. Azok az ernbc-rek, a kik a hiányos táplálkozá s miatt knín ik u s bé lrenyhe-ségben és az általa kivált ott tompa fcjfájásban szc nved -nek, ren dszeri nt túl keveset m ozog n ak . Ennek eredmé -..nye az egész anyagcsere lelassulása, a túlsúly, a tel jesít-mén yesökken és, a lusta ság stb...

Vala hol ezt az ördög i kiirt á t kell r őrn i és az ilyenjelle- ~ ű fej f'ijáso k talán elég komol ya n figyelmez lelnek a rra, hogy nem árt változtatn i életmód unko n, szo k ása- inkon . AllergiákBio ló giai Az a llergiás megbetegedések ka pcsán elég gya kra n m eg- Iigyclhcuük, hogy a fej fáj ást al a llergé nek (olya n a nya-~ á tá ll ító\" gok, a m elye k allergiás reakci őt válta na k ki ) okozz ák. /\ fej fáj ásl töb bnyire m ás t ű n etek is kísérik, p l. ny álkahar- te rá p i a tyad uzza na t, légszomj , b órki üt és st b. , ezek azonban nem igén yeln e k kül ön kezelést. li a a fej fájás m in t b izo nyos élclm iszcrben lévő anyagokkal szem beni allergiás rca k- c i ö, vagy a légszo mj egyet len j elek én t m utatko zik, fel tét- lenü l fel kell d eríten i a z összefüggése ket. Xlind encsctrc meg kell p róbálni, hogy ,gyógykop la- l ással \" vagy b iológiai ,átá llító' terápiával (svéd kese rú , csa l án tea vagy vértisztítótea) a szervezerer sa lakta la n ít- su k és dcszenzib ilizá lju k (lsd . 5. fej ezet 62. oldal, ill. 76. o l d a l ). Kém iai gyógyszerek ~ It-lIék- Azt hiszem sz ű ks égtelen m ege ml íteni, h ogy a kém iai hauisok gy ögyszerek rncll ékha t ása nagyon gyakr an fej fá jás, il!. al-'1\a1 ,I,·tta -fii ~L:i)~ég lergiás reakciók form áj á ban jelen tkezik. /\ sors kü liinös ir óni ája , hogy van olyan típusú erős fejfájás, amelyet él Iej- fáj ás ellen i tabl et t ák vá ltana k ki. Ez ese tben sza bá lysze rú m érgezésról van szd. U, H, Petc rs és Ku rt Poll a k ,,/\ f~j fá­ j ást ő l meg le het sza badu lni \" című könyv szerz ői több ilyen, a klini káju ko n megfordult p á ciensrőltesznek emlí- tést. Ez egy circ u lu s vitios us, rnivc l a fájdalomcsillapítók fogyasztá sa totál is rá szok áshoz és tableuafúggőségh ez vezeth et. Az egyetlen j á rha tó ú t a fájd alomcsilla p ító k rad iká lis megvanása és egy gon d osan végigvitt , á tha n - go lás\" idegserkcntó szerek és pszichoterápia segítsé- géve!.

Szem pa na szokSok esetben n fejfáj ás okozója a rossz látás vagy a nem S védk eser ű ­megfelel ően illeszked ő kon tak tlen ese vagy szemü veg . Afej fájást a szem izmo k túlter heltsége o kozza . lJyenko r eél- b o roga tásszerű akár a m un kah elyen (ha a körülmények lehet övéteszik), aká r ottho n tíz percre hanyatt fek üd ni és svéd ke-serű -borogat ást ten ni a szem re. Ez a kko r is jótékony ha-tású , ha a kontaktl en cse irrit álja [izgatja) a szemet és ezb izonyos körü lm én yek között fejfáj ást okoz (lsd . 8. fejezet134. oldal).Pan aszok a menstruációt megelőzői d őszak banA zoknak a n őknek , akik a prem enstru ációs sza kaszban, G yógy teavagyis a m en stru áció előtt i napokban erős fej fáj á sbansze rived nek. nagyon ajánlha tó a kan kalinvirá gból ké- A változás ko raszü lt tea. A teát nemcsak a panaszok me gléte alatt, ha- (klim ax)nem hón apok on keresztül lehe t fogyasztani, na ponta há-romszor. Ha n fejfájá s n változás korában (klimax ) gyak-rabban és m ásjeJlegzetes tün ettel együtt j elentkezik, j a-vasolj uk az orbáncfű, citrom fű, koml ó és pal ástfil egyen-l ő arányú keverékéből készül t tea fogyasztá sát.StresszA negat ív stressz okoz leggyak ra bb a n fejfájást ; ugya na k- G yógyfü n l..ko r ami az egyik em ber szá má ra stressz , a m ásik em berszám ára pozitív élm ény t j elenthet. Minden individ uum-nak megvan tehát a sajá t ..külön bej áratú \"stresszc . A sze-m élye s és az álta lánosan elismert stressz, am it a m unka-helyi feszült ség, az eros forgalom ban való kon cen trált au-t ővezet és, a bosszúságok, a teljesíunényd rukk vált ki, re-d ukálható az idegserkentést és nyu gta rási szolgáló intéz-kedések révén (lsd . a 9. fej ezetet ). A eit rom fúből , m acska-gyöké rből vagy levendulából készül t ellazító hatásúgyógynövényfú rdő m egh ozza az ő h aj tott kiegyen lítődést .

Az alábbinkba n egy ig \" k • A gyógyten ke'I~'\"~ k E • enjo lea everek recCf>y ét mellé-m indig segít . z a teak e\'er ek segítséget nyújt ahh h ~'~a l~uk a stabil i~legi és vitális egyen~úlyt, :>:~ n~r;.::~~ zteben n szokasos stresszt le tudiuk k ű d . ' I gyan kimeruJtnck Ul CnI . J a na- Iy k eI~'.~ , g u ka t ,CI , r k kel- nem tudn a ma es m a o ep pen onccn tralm, tartsanak c k' \" \" szítsék el az alá bb I\" gy IS szu nbeetleőtl eesegkyé-- k ét cse' sze: nyu. : crrt Igya nak is rögtön rear , Vitá i-t ea kocsord 20 g dam ianalevél 15 g 15 g ga.'agonya lcvé l és -virá g 15 g cs'pkebogyó m agostól rozmaringlcvéJ I3g hibiszkuszvirá g /lex pa ragu ayen sis JOg gyömbérgyö kér ginsc nggy iikér 5g 5g 2glEczl'cazsítaörkom~ ás tea regg 1 k ' r • napkéizbcn is fokozza a . oe en en esk ;J · bbepessege t, friss étesz, helyett esíti a feke te teá t és a be n ho ki • ave t ~a akn- az e.s e l . lS ..lzga tOSlcrrc\" vansz üks o. .1 eg y eg un ukgcmk kámsítása nélk ül.GyógykoplaIás, vértisztítás a tripl álk -al ' ta' llI'ta-sa ' \" ozasA sú lyos oo ~anlykJaall~r7nkaon\"nkneéryiet VI.SS7.c1-vissZ3léró rcJ° mf.'-:í;iiástte l (m ',o\",,- n meg lehe l sz ű n tc • ) _: ' ~ -, nt V~Iszkfe op JaJas, rnt e éra'rtvé,akgűyi\"l.l'.11azölioldesrée nz fv vértisltltó kd d n p raskh~' ~.:' k~tv~I~~ es etű fc- t:~ rt.alma~ó .tey g táplá l_Ugy a . gIy~' kra ~ res segJlsegevel (lsd . 5. fc]'ezer). A ,t.e.J. ,racJ: a, s az anyageserere ndsze rbe n fellé!Jó blo -k 'd OlS -vaitrnamé~neokkeé s:a k \" a.n e •. a ot Je ZI, arnu J~volításá val illetve ya go k gon dos lt á-k ' ásva ny í an yagok e . k lorofill bőséges bevitclével ki lehet kü szö böl \" nZ\"m: ' 01 0 \"t tap-

l álkozá st át kell állítani:' - ezt nagyon egyszerű kim o n-da ni és leírn i, dc b izton állítható , h ogy ez az il teráp iásm ő d sze r, amelye t a legn ehezebb végreh aj tan i. Hi szen arégen megszokott ő tel ek ről és ízekró l lemond a ni n em-csa k racionális ö nmcgfigyclést és a na lízist k ívá n az em-be rtől , h an em azt az eltökéltséget is, h ogy aláve tjük m a-gu nkat a ha tékony \"c1vom\si\" reakcióknak (m in t a d oh á- nvosok, a m ikor leszoknak a cig ar e ttá ró l). Ez b izony aka -raterőt és a biológia i összefüggések figyelembevételét kö- veteli meg től ünk .A \"Typ us Migre n icus\" -a mi gr én es típusú emberA s úlyos, kr ónikus fej fáj ás é s a tipikus migr én es roh amok m in-tapéld ái a psz ichoszo ma tikus zavarolumk, amelyek et ugyan le-het eny híteni és javít ani fizikális és gyúgy n()vény ter ápiával, detulajd~nképpen add ig nem gy{)~?,ít~ultúak, am íg a~ alapvető o sítpk e s n em ~ l o l~o7:zak fel: ~.~,.lsezlekriűpernobkliékmelálktaatl n em tudat álni, mi az ok a a hasogalO l111 gr enes feJf aJ a s -n ak.A ma in zi klin ika pszich iáter e, d r. Peter s ú gy j ellemzi a\"ty p us mig renicust'\ min t olyan embert, aki ren d kívü lpon to s, re nd szerető, lelkiism eretes , a h ivatásában átla-gon felül te rhelh ető és fel elősségtudó . Az ilyen páciens-n ek n agy on na gy szü ksége van a bizton ságé rze tre és m in-d en bizon ytala nságo t fenyeget\" jelenségnek fog fől , sezé rt m egpníbálja ezeket a lehetőségek sze rint \"kika p-csol n i\". Érdekes rmid c n a mi grén es roh amoka t gya kra n a tár- sada lm i elvárásokn ak való m egfelelé s igén ye váltja ki. i\ \"typ us m igre n icus\" nem az id eális vezetői sze m élyi- ség, ugyanakkor ő leh et a min de nko ri veze t\" igaz i ,job b keze\". Az ilyen e m berek pr obl émája a lazítás, a na pi fe- szülts ég \"sza b adj á ra eng edése\". N em véletlen , hugy a migrén es roh a mok rendszerin t hétvégeken, ü n n epnapo- kon , a sza bad ság elején lépnek fől . ~ li cl őt t ezek az embe-

re~ ki t~dnának ; kapesoln i\", a tud at ala ttiju kból rej tett és mel y !?Ielmek lepn ek elő,. eze ket azo n ba n rögtön el is n~o mJ ak. ~ \" ty~)U s rnigrenicu s\" egész egz iszten ci ája kizá- rolag ~ :aclO~l ahs g? nd? lkodá son ala pul, olya nny ira, hogy sem m i Irr~CJon aIJta,st ( erLe~m ekel, félel meke t ) nem enged m ~g ~aganak. A felelem cs az az ene rgia, am ely a hho z s~u ~s~ges, ho~ .ezekct az érzelm eket új ra és újra clfoj tsa , vegul IS h eves faJ dalo m roha mokba n jelentkezik újra.~\ mi grénes. r()~h ~ ~ ~~ agyi ere k szú kü le té b e n j elen tkezik ésI ~~'n ~y~ kort k~l se ro tun cte a fényre va ló érzé kenység, a szem-Ikt.)i'pakr r·ázzoáms, az . em..elygés, a hán yinger és a h eves h át -' ta rk ó-, gor es. zatr Ren d szerin t ezek az izomgö rcsö k a mi gr én es roh am lé- nyegi kiváltó ok ai. l la rendszeres kezelésben részes ű l n ek a.. görcsök, a roh am ok gya koriságát csökken ten i leh et, függetlenül a pszichi kai \"kiold ómecha n izm ustól\". Kam illás hátborogatás Az izom köt ege k és -csom ók fáj d alm as görcseinek old ásá- b a.n ~~l~sá~os,cs.~dát m űvel a forró ka m illás borogatás : elaszal\" IS k é sz ít s űnk egy csésze kami llavirágb ól és két li- ter vÍzb.ől :rő~ ka m illa te át, a m elyet lefedve hagyj un k kb. 10 pe rcIg állni, m ajd szú rjü k le. Fektessilk a pácienst has -'\ ~r \" r \l ga' ra , és készíts ü nk m in d ent elő, a m ire majd szü kségü n k lom lesz : egy nagy fazekat a kamillai n f ű zium rn al , két kisebb mé -11,,0,'1. alka - ret,ú frouírt örü lközót, egy üveg orbá ncfúolaj at. Ezu tá n hu n ma l m artsu k az egyik törül közőt a tc ába, csavalju k ki és a m i- lyen forrón csak lehe t, boríts uk a páciens ta rk ój ára. vállá- ra és h át ára. A k ő ve t kczd lép ésbcn a m ásod ik tö rülk özőt itatj uk át a kami llainfúziummal, kicsavarj uk, kisim ítva ráte- ritjü~ az clsőn: és a \".~so m~got\" megford ítju k. Teh á t az új , forra boro ga t ás keru l a bo rrc. M ost vegyü k le a felső, ép - p en hogy leh últ ken d őt, ncdves ű s ük be új ra ,mcsűavvealrejtuekt ki si~ hel yezzük a m ási kra , fordítsuk m eg. Ezt a ..mé telj ük meg legalább hússzo r. Az scm baj , ha ennél is

5 (,K a milla s horoga lá s (h át r a) a második töriilköz{l l bem ártj u k, kicsavarjuk, sim án /\ kam illa virágot forró vízzel ld orrázzuk, lefedve álln i az els<Íre lcktetj ük, ű a kélrétcglÍ borogatást h agyjuk,2 a növényt leszúrj ük, az m egford ítju k, h ogy a m ásod ik. m ég forró kend ő kerü ljö n a in fúz u mot egy lap os tálba oorfelülctre . A felsó réteget á llÖltjük, levesszü k, bemártj uk, kiesava rjuk, felül re borítjuk . 3 egy kis frollírke ndót bc1emcrítünk, alaposan m egford ítjuk stb ... 7 Az orbándúolajat kicsav arj o k, 4 elsirn üva a páciens h át ára bcmasszírozzuk a bőrbe. bontjuk.

4többszö r végezzük a borogat ást, egészen addig, amíg apácien s nem érz i a feszült ség j ótékon y old öd ás át (a gya-kori m ély sóha jtás is biz tosjele az cllazu l ásnak), Ez ut án akezelés ut án a bór erősen kiv ő r ő s ő di k, ezért go ndosan bekell d ő rzs őlni az orb á nc fúo lajjal. Egy kis pihe n és vagyszundik ál ás scm á rt. EI scm h innék , ho gy m ilyen kelle-mesen lazító ésjó tékony hat ása van az efTéle kezelésnek. Az egyszeru , forróvizes boroga tás is igen jótékony ha tásúés ideális e1ókészítóje lehet a tovább i kezel éseknek. mint pl.a masszírozásnak (masszázs) vagy a kirotcrápiás rn ődszc­reknek. A kam illás adalék csak fokozza a görcsoldó hatást. A migrén es páciens nem igen akar időt szakítani m agá-na k az ilyen profilaktikus ( megelőző) borogat ások elvég-

zésére, sót . .. Ha azonban a partner, hozzátartozó vagyá poló kép es ráven ni a be teget , h o~y aláves,se m agát a pro-cedúrának a keze1és márcsakazert IS hat ásos lesz, mertapáciens m~gérzi a másik ember szeretette1je~s tö~d~s~t,figyelm ét. Számtalan esetbe n tapa sztalt uk es klp ro bal-tuk m indezt, igen pozitív eredmén nye l. . .Abban az esetben, ha a migrénes betegnek nincs \"seg1- Vörös fénytőtársa\" ,jól al kalmazható módszer a vÖrös f~nnyel tö~~-nő besugárzá s a hát- és a ta rkóizomzat gorcsen ek old ásá-ra. Nagyon egyszerűen, egyedül is végezhető kezelés; ahatása is ugyanolyan j ótékony. Ném ely esetben az ~gy-szerű forróvizes borogatásis segít, arniko r a benedvesüettfoJTÓ törü lközőt a tarkónkra helyezzük.M igr én elleni teaNagyon j ó eredményeket énünk el mi gré ne s betegek ke-zelésében az alábbi tea keveré kkel :M igré n te arozmaringlevél 30 g 20 gbo rs m en talevél 20 gci t ro m fű l evé l 15 gib olya (az egész növény) 13 gőszi margitvirág 2gib o ly avir á gA kész tea kim on dotl an j óizű és ezért töb b h ón apon át Ib olyanaponta fogyasztható . Á rozm aring illoolaja értágító,vérkeringés-fokozó, élén kítő és frissítő hatású, ,ezért a tC.3reggelire , \"éb resztőké n t\" is ajá nlható. Paavo ';Irol: n,eve-hez fűződ ik az a feUed ezés, hogy az Ib olya egesz novenyeés virága mi grén ellen igen jó hatá sú. A.ho~:~pátia és aPara celsus által meg fogalmazott gyogynoven yta n ISmegegyezik abban, hogy a kellem es illatú ibo lya különle-ges ellenszere a migrénnek. A m igrénb~n sze~vedő betegscm képes elviselni az erős fényt, u,gyamgy az .'~olya l~ ke- rül i a napot és a fényt, csa k árnyekban erzi Jol magat.

Úszi m argitvirág ( Chrysanthemum parthenium) A level ek Az őszi m ar gitvirág az u tó b bi időben vál t igen népszerű­f :i.L:('sálása vé, Angliából ind ult hód ító útj ára. Eddig csak olyan m ig- rénes páciensekről tudtunk, ak ik na pi egy-két margitvi- rág levél elrágása után a m igrénes roh amok csökkenésé - ről szá moltak be, Az ut ób bi évekbe n Lo nd onban elvég- zett két sz úröprőba-szerű vizsgálat alátámasz totta azt a feltét elezés t, hogya margitvirág leveléne k pro filakti kus fogyasztása a migrén es rohamokat m eggát olja ill. es ő k­ ~enti. A hatá smech an izm us azonban min d ez idáig nem Ism erete s. A drogot külön teak ént, vagy keverékben al- kalmazzák. Rozm a ring (Rosmarinus officinalis) A rozmaring tipikus Föld közi-tenger m elléki növén y, amelyet már évezredek óta alkalmaznak gyógyító szer- ként ezekbe n az országokba n. Az örö kzöld , erősen aro- m ás illatú roz ma ringbokornak göcsönös, fás ága i és ga ly- Iyai vannak. Fonáku kon ezüstszü rke levelei viszonylag kem én yek, t ű formájúak. A finom világoskék virágok sok n; éhet vonzanak . A kertjeinkben csak akkor tenyészik, ha telen véd ve van a fagyról. A frissen illatozó leveleket és fia- tal haj tásokat használják fel, amelyek illóolaj at és egy, a kámforhoz hasonló vérkeringés-fokozó anyagot tartal- m a znak. Külső felhaszná lás A rég i ira tokban így írnak a rozm ari ngról: \"Ez a növé ny az em be n bel ül ről kifelé meleg íti\". Ezt a ton izál ó hatást aknázzá k ki a rozmarin glev éllel vagy -olajja l adalékolt fúrdők. A rozmaringfúrdő fri ssítő, testi és szellemi lehan - goltság esetén élénkítő hatásu, ezén a fejfáj ásra hajlam os em be rek profilakti kus kezelésében igen jól alkal mazha-

tó. A tu sfü rdő vagy szappan ada lékanyagaként a rozma- Tearing már az illata m iatt is él énkítő, aktivizáló hatású . A d rog belsőleg a lkalmazva ( tea ként vagy bo rkivonat-ként - rozma ringbor) vérkerin gés-fokoz ó, értágító, ser-kentő, mel egítő és tudaterds ű ó ha t ás ú(Iii rd ók énr, kü l ső-leg alka lmazva, úgyszintén ).Bel ső felhasználásA rozmaring bo r segíts éget nyújt min dazok nak, akik in- Ro z m a ri ng -gerszcgénységben szcnve dnck : alacsony vérnyomás ú borembereknek, lábadozókn ak, id ősebb , keveset mo zgóemb erekne k. (lsd . 11. fej ezet 181.oldal). A tu dom ány elis-m eri a rozm aring k ül sől eges felh asználásán ak hatékon y-ságát az izom- és végtagre uma kiegészítő kezelésé ben . Arozmar ing bel sőleg a telts ég érz és, puffadás eseté ben, agyomor, bél, epehólyag könnyebb görcsszerú zavara inálha t j ótékonyan .Terhes n őkn ek nem sza ba d rozma ring teá t inniuk, de al ka l-m azh a tj ák a ni;vényt gyogyfűrrl ő elkés zí té sé he z.A rozmaring igen népszerű aromá s fúszern őv é ny is.Kom binált felhaszná lásA fej fáj ásra haj lam os em be rek túl sok belső feszültsége t Teák ésha lmoznak fel, ezért nek ik a m igréruea mellett idegrend-szer-erősítő tc ákat , tinktúrákat és fürdőket ajánlu nk: f űrd őkegyen lő a rány ba n vett m acskagyökérből, citro m fúból éskom lóbó l készü lt teá t vagy orbáncfú teát. A citrom fúb61,levendul áb ól vagy m acskagyökér ból készített kád fü rdőjól clla zftja és kikapcsolja a szervez ctc t, még m ielőtt az atúlfeszítettség és ezáltal a m igrénroh am állapotábaj utna .A fejfájó s emberek szá mára a dohányzá s kész kat asztrófa ,hiszen köztud omású , hogy a nikotin ne mcsak az idege-ket károsítja, hane m érszú k űletet is okoz.•

Dl

Fájdalomcsillapítók nélkül, - de akkorho gyan ?I l a Ön, ked ves olvasó , m igré n es fejfáj ásb an szcn ved, az t Bed iirzsiilés.a cé lt kell m aga elé tű z ni e, hogy fájdalomcsillapító tablet- boroga tástá k nélk ül b old oguljon. /\ fejfájás vagy a mi gr én a ku t sza - L ábfü rd őkaszá ban is van egy egész so r term észetes m ődszcr, amelym egkönnyebbülést ho zh at. Péld á ul : a friss l evegőn valóséta, a h omlok és a h alán ték borsm en taolajjal. eu kalip-tuszo laj jal vag y ká m fortarta lm ú kenőccsel történő be-d örzsöl ése, a homlokra és a tarkóra hel yezett h űsítő svéd-kese rű-borogatás, eset leg az a rc hideg vagy jegesvízzel való lem osása , lezu ha n yozása. /\ fej fáj á scsilla p ító ta b lettá k helyettesítésén ek m ásikaltern a tíváj a le het a rozmarin gb ól készített l áb fü rdő. Egycsészén yi rozm ari ng levélből egy-két lite r vízzel forróv íz-in fúziót készítünk. A n övén yi főzetet a kád ba ő n tj ű k ésvízzel ke llemes h őmérsékletűre feltö ltj ük úg y, h ogy a vízmég elle pje a bokáka t. Kb . 10 perc múlva a lá bakat ki-emeljük és egy p illanat ra a má r clók észített j éghid cg víz-be d u gju k. Ezt a \"váltófü rd őt \" m ég egyszer m egism étel-het jük . Ezzel az eljárással az összes feszü ltség és blo kkoltenergia leh ú zód ik a fejből a lá ba kba. Aku l mi grénes fáj-d alom esetében is n agyon megkönnye bbül az e mb er, bá rcl m ód sze r na gyo n egyszer űnek tű n i k . 1\ kam iJlás boro-gat ásh oz h asonl óan képes m egak ad ályozni a ro ha m ki-Iejl őd é s é t is. Az ősszcs kü lső felh aszn á lá si m ód a kkor ériel céljá t, ha a fej környékét h űtj ű k , az on ban a roz marin -go s hid eg-m eleg l áb fü rd ő a legh a tásosa b b. Próbálják kielőször és csak utána ítéljenek!

ll. Fejezet A szivre és a vérkeringésre hato gyógynövények \" lia nem vagy rá hajlando; hogy vál/o<. /ass a<. ile/eden nem lehel raj/ad segiteni. \"• 1II I'püKR.-\Tt sz Szív betegsége k Napj~i n k ban a szív,bán ta lma k, - arteriosz klerózis (az aaT,rItSe, r,i;,á~.kveell meszesede se ) - szívin farkt us kI·I·1o··no··sen a ktu- in farktus az egy ik leggya korib b ha- nál ~nk a~ kIáaáltozoáksoizotka' .~:\slzJígv.-a szazad ford u lón a ha lálese tek 4 sza' zaIre' - és é,:en dsz eri m egb etege d ések, ad di gjII l1 lw r \'o si m a ez a sza m. több m,Int SOszázalékra r úg ! lU'zd és ~z akut sZlvbetegsegek veszélyessége folytán en nek a teru letn ek feltétlen ül az orvos h at áskö rében kell m a rad- ma. Ir,vb.l u taI lm a k eks e t é n az i;nO\"\Jó~'ít;isnak csa k akk va n 'III .1.1(01 , Ila a\"sz a orvo or zo k Jogo- s egyéNrte l~mJ úen kiz rirt,a aa orga- rpea nasill i ll ' C'r,l'( etje t. Ant e b ben az összefüggés ben rn é gi s n a ev fim\"e'l_II l f 'J ( eme n k ' '\" ~I O lI I \" e a gyogynovenyek mint olvan eszközök ame-r , .1 ,z lv lIlfa r k t ust eIóidé zó okok - vázvis a vérede\" l\" I.I \" ~ k 'cl ' , ~J nyren, - ..1Il üzo o e reI meszesecléses _ l- o elváltozása'II I 1(' ,z o lgá ln a k. l mege 0- ..- - - - - --J/

Visszaélés a szívgyógyszerckkcl:-\"I cg kell jegyczn ün k, h ogy az orvosi m cgszok ás és agyógyszeripa r tlÍlkín álala jó voltáb ól gyakra n vetik be aszívtcrápia \"nc hézfegyvcrcit\", A Stem folyóirat 19H4. évi14. számában a,, ~ li szeg ény gyógyszerfalók\" címú cikk a\"nem zet lassú mcgmérgezésérór számol be, és megemlí-ti, ho gy a Német Szövctségi Köztá rsaságb a n 3 millió pol-gá r szed szükségtelenü l d igitc\ lis gyógyszcr készít m én ye- ket. Ez a b etegsegélyezó pénztáraknak 217 m illió m árká- ba kerü l. 1\ legrosszabb az on b a n az , h ogy 90 czer \"sze- gény gyógyszerfalón ál\" m érgezési tü net ek lépnek fel, s közülü k új abb 10 ezer kórházi kezelésre szorul , h ogy m egsza b aduljon a d igitális készitmén yek álta l kiváltottkórtü net ektól. és a szívr i t m u s z a v a r o k kőny- ~legcli)zés A szívizorngyengcségny cbb eseteire a tcrmészetgyógyásza t mindenesetre egykitún óen b cvált n övényt tu d ajánlan i.Galagonya( Cralaegus oxyacantha és C. monogyna)A ga lagon ya zsen ge feh ér virág aibóI és levelcib ól sz íver ö-sító te át készíten ek , dc érett p iros b ogyói t is felhasz ná lj ákalkoholos kivonato k és egy sur egyéb gY9gysze r e\óál\ítá-sához. A növény más n ém et népnyelvi c1nc\\"czésci ( ,.b o-z óttővis\" , \"sövé ny tövis\"') arra utalnak, h ogy a cserje több- nyire kerte kb en vagy a szá n tó föld ek mezsgyéin nó , vad on vagy tcrm esztett form á ban . Ő ssze l a m adarak ked vtelvc fogyaszlják bogyóit.A jótékony galago nyateaA ga lago nyát a nép a \"szív kenyerének\" is hí vj a , ami azt Szívcr ó sí tésfejezi ki, hogy olya n fontos a szívnek, mint a testn ek amind enna pi ken yé r, A róla írott n övénym on ográ lia rög -zíti a természet gyógyászat azo n felism er éseit, h ogy gyen -ge szívmű ködés ese tért a ga lag onya erősiti a szívct és cny-

I : ~)' ''i bés ga la gon ya •t.mtaegus monogyna

h íti a szívtáji nyomás és szorongás érzését. Különösen Sz iv -ideális sze r idősebb emberek sz ív- és vérkeringési pana- szoro n gasszai esetén, am ikor a szívkoszo rúerek mes zesed és folytán M a gasbeszűkülnek, a szívizom ne m ka p megfelelő mennyi ségű vérnyo m ásvért, am inek következtében működésképtelenné válik.J elei: alkalmankénti szívszorongás és szívidegess ég, szív-dobogás, szo rító érzés a m ellbe n , nehéz légzés, gyors elfá-ra dás fizikai igén ybevétel csetén. Az előzőekkel szintemind ig egy ütt járó tová bbi tünet a magas vérnyomás.N apont a két-h áro m csésze galagonyalcvélból és -virá g-ból készül t tea kellők ép pen megerősíti az öreg szívet, ésezzel párhu zamosan a vérnyomást is csö kkenti. Ez az o~annak, hogy szá mos geriat rikonban - az időseb bek fizi-kai és szellemi teljesítók épességét serkentő gyógyszerben- m egtalálh ató a galagonya.Ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el, a galagonyateát hosz-szabb ideig kell alkalmaznunk. Számos klinikai vizsgálat sze-rint a tünetek és z revehe t ő javulása kb. hat hét rmilva követke-zik be. A tea hónapokig és évekig iható anélkül, hogy bármifélenegatí,' mell ékhat ások lépnének fel.Szívgyen geség, öreg kori csö kkent szívműködés, szívrit- Hom eo- patikusm uszavaro k, angina pectoris, kerin gési és vérnyomásza- gy ógyszervarok eseté n gyak ra n alkalmazzá k a ga lageny ár homeo- U tó ke zeléspat iku s egyedi vagy komb inált gyógyszerként is. A szíverősítésére kiválóan alkalmazha tó a ga lago nya a lábado-zás időszakába n vagy műtétek után , a m ás módo n kelet-kezett szívká rosodáso kná l is, pé ldául azo knál, a m elye ketsú lyos fertőző betegség ek váltottak ki. Aj ánlju k teh átmindenk inek, akinek már volt in farktusa , hogy a galago-n yat ea vagy -tinktú ra sü rgősen legyen a \"szívügye\". Ilyenese tekben a tea ne mcsak az utó kezelés gyógyszere, ha-ne m egy úttal a további in fark tu sok m egel őzésének hat á-sos eszköze is. A kko r is ga lago nyát kell szed ni, ha elkerül-he tetlen, hogy valamilyen szívglikozidot írjon fel az orvos,m ivel W ich tl \"Tea d rogok\" című - gyógyszerészek és or-vosok számára írt - kézikönyve szerint empirikusan aztfigyelték meg, hogy a szívre ható glikozidok adago lása

Szívgyógy_ csök kenth ető, ha galagonyateával vagy galagonyacs ep _ sze re k pe kkel kom binálják.csö kke n tése ~a tehát ezen az úton csökkenten i lehet a nehéz sziv- gyogyszerek me llékh at á sait , ak kor ezt mindenképpen meg kell tennünk.Stre ssz , A nap~n~a nagy igénybevételnek kitett, erős stressz ha- tas ala~t allo.fiatalok szám ára is a galagonya a megfelelő orvossag a kesóbbi károsodások megelőzésére. Az infark-i\ l en ed zser tusveszél y által leginká bb fenyege tett 40 éven felüli me - ZfnoIekldy, tzmos:negred,loa~k~iazf?cesylzeel~eőklJsa~~bésgo~llhelfhejeleztsémtállelénágsüctlgtiöyglyotalbdmea,leúkgaevnaeimssetatágrpnaloánlzakopog-i, egy-ket csesze gal agonyateáj át ! lu kel: megjegyeznünk, hogy természelesen mi Sem áll tólun,k tavol~bb: m int hogy hely telen élelvitel esetére a t;rmeszetgyogyaszatnak alibifunkeiót tulaj donítsu nk. Ebbe~ a .~on arnt kmotzák~ebteazneHréiwpeploekzreallőétstsazezlt énünk egyet, aki ma rtob? mondta: \"H a nem vagy ra hajlandó, hogy változtass az életeden nem lehet Tajtad segíteni.\" ' .tresszre hajlamosoknak különö sen ajánlh aló az a teake- verek, a'.\" ely~en a galagonyához gyöngyaja kflivel és ideg- nyugtat önovenyekct - citrom- és orbáncflivet _ adun k. Szívtea ga lagonya (levél és virág) 44 g 16 g o rbá ncfű 16 g I3g fagyö ngy Bg gyöngyajakfű 3g cilrom fúlevél rózsaszirom Ich'ges sz iv Erre a kever ékre az ún . ideges szív is nagyonjóJrcagál. l ttS..:ín \"Sc p pek olya n embe~kre go~dolun k, a kiknélaz időjárásváltozás, az Izgalom, cs ~ tulfeszítettség ideges szívpanaszokat, ~yugtalansagot es heves szívdobogást vált ki. Nekik aj án l- J~k M . Pah l,ow gr.ógyszerészkollégán k szíveseppreeept_ Jet, am ely negy ku lonböző nö vényi tink túrából áll:

Szívesep pekSp iritu s lvlel issae C a mp . 20 g( citro mfű-esze ncIa)Tinetura Valeri an ae aet herae 10 g(m aeskagyökérolaj). .T inetu ra M enth ae p' pentae 10 g(mentatinktúra) \" 10 gTi netura Crataegl(galagonyatinktúra ) , ~.l' z:el 20- .30 es. eppet veszü n k be Ad a g ol á s kevcsSzükség cselé nbell~:n~:~~;:~~~n~~~~~~;e::'tő hidegvize~ eljárások is í;enek ' b enedvesített mosdókesztyűvel huvos borogh~­ Leve zc l(j elj árásokseg . .Ó:» » avvíza•ztga.aynláa• etlraáD-brsteujunnkks,azvat,arhgaáyzrrohama..draop\"\"rmezrscpdrleei~rűc~k.1g-. Ellen-tá st raku nk a SZlvtaJra javallat : m agasde vízbe helyezzük,Vg kezünket h idegf:~etj ük egy hi deg vízzel teli m osd.ó:álb a;,\",Ezekt .1- \" li á ok m ind n a gyon frissit ö h atasuak . t\ agasd egvízcs c Jaras ik l vérnyomú!'ovérnyomás csetén nem alkalmazhato .M agas vérnyomás;~lictnoevsáéblbeit . . . kban a tcrmésze- b aj , am ely az ipa rt orszago • • mó d következtéb en egye nese n. nep b etegseg . el sőso rban az idősebbeket sujtja , a magas le,tt, es an:;e1(hipertónia) \" Kialak ulásáb an nyilvánva;óan Átá ll ás a :eZ:~:~:edes hel ytelen táplá lkozásjátssza a d? nto ~ze- e lőseg ít! ve ge tári u ~ re p et . Eze' rt gyógyí tását n a gy b an : asaszegeny, . . .. .. táplálko1.ú\"\" .1 vegAe tam\"rbtaugsast:a~pélnmáyl koyoomzmaássa,résarbtavéankleasizkaentnaevkllea,dsé.o-skt öreknéldestzeesreinn t telj\"e- sen ra ~ al ver figyel- .. \" agJa'ba' ~ nem . \"\" I h agYJ\" ák h o gy a hiper tama o nm men k , ásik csodalatra- \VU \" bmuhegaet'jyelsatgzom'sáé.lsegkr,rierchkug.an)én'dcseneamns súzealőys. vzosekzzteöoe'rzkvzeekmzlo.e.ezatco.nr.hrtetaakamtz\"cz\"ű\"garm)enkuymSsaZ~algk.cs.,st ehAroéglkysatzákearívvlvááee..lnzrkeaoa.t-- tos mc, rte' kbenb\"tztasítsa , hogyaseJtek esszovete tap a III

l l -r iiljiik a z ása és működőképessége ne kerülj ön veszélybe. Ha a hajszálerek sej tfalai \"érelmeszesedés\" következtében ke- u ill lt'l i ku s vesebb vért ereszten ek át és a vér megs űr űs ődik, a szcrve-, I l it -o nui s- zet fokozza a vérnyo mást. Ez életbevágóan szükséges és bölcs intézkedés. l Ia ezt a folyam atot a hipertóni a elleni I \"' l l~ \" (\" n l <\"it ! gyógyszerekkcl elért tüneti vérnyo máscsök ken tés révén ;\: CIU me gakad ályozzu k vagy befolyáso lj uk, ak kor veszélyes ' ll(~rgt' z6 módon belcavatkozunk a célirányos, életfenntartószabá- vze re k lyozási folyamata kba \" Eh hez járulnak még a szintetikus vérny omásesö kkentók ká ros me llékhatásai, a melyek al l \ 1 ~ II L: r i·s szédüléstől és káb ultságtól kezd ve májká rosodásokon és vérk épelváltozásokon keresztül a fejfáj ásig és a göresös ál-,'t ,til'Li_,ka lapotakig terjed nek. A hipertónia nem mérgező és szelíde n gyógyító ellen- szere a galagon ya és a fokhagym a. A galagonyá ná l a vér- nyo máscsökken tő hatást a tud om án y a növény cholin és acetilcholin n ev ű d roganyagainak tulajd on ítja. Régen is- m eretes, hogy a zseng e fokhagy ma meg tu djaakadályoz- ni az érelme szesed és következtében fellépő elváltozáso- kat és a vér m egsúrűsöd ését. Vadon te rm ő rokona, a medvehagyma is hasonló hat ásu , és mindkét növény na- gyon ajánlha tó az i d ősebbek szá márd \" Az ere d m én y szem pongából dön tő font osságú , h ogy eleget fogyasz- szunk bel ől e! Együnk nap onta egy-két gerez d fokhagy- m át ! Sok olyan készítmé ny van, m elyek segítségével elke- rülh etjük a kellem etlen fokh agym aszagot. A fokhagym ával ellen tétben a fagyöngy és a pásztor- táska viszont két olya n növé ny, m elyek m egítélésében a tu domány és a nép i gyógyá szat vélemé nye k őz őu m ély szakadék táto ng. Fagyö n g y ( Viscum album) A fagyöngy nagyon sajátságos növény, m elyet régi kultu- szokról és mágikus szok ások r ő l szóló legen dák fonnak körül. Örökzöld félélősködő, elsősorban lombos puhafá- kon n ő. M agját a m adar ak megeszik, m ajd kiválasztják, s a m ag így kerül át m ás fákra anélkül, ho gy valaha is érint- •

FagyöngyViscum albus

\' ér nyom ás- kezne a talajjal. M a a karácsonyi fagyöngyhasznála t csökken tés Angliából szá rmazó szokásá ba n a keila Iagyön gyku husz nyom ait fed ezh etj ük fel.A tudomány A tapaszta lat azt igazo lja, hogy a fagyöngyből készített .illáspomj a tea csök kenti a magas vérnyomást, s ezáltal mcgszüntcti a széd ülést és a vér fej be lolulását. A tudomány már 1907 ó ta számtalan gyógyszerészeti és klinik ai vizsgálatot végzett a fagyönggyel kapcsolat- ban, ám máig scm ta l ált megfelelő m agyarázatot a fa- gyöngytea hatására. Xoha a fagyöngyben - Holzn er szerint - sok vémyorn á scsőkkent ő hatású anyag van, a tudomány álláspontia szerint ezek csak intravénás injek- ciókban hatásosak, \"mivel a szájon ál történó bevitel cse- tén a gyomor-, és bélcsatornában vagy nem reszorbe ál- hatók, vagy elpusztulnak (viscotoxin és acetilch olin )\", Becker szerint a fagyöngy ha tásmechanizmusait vizsgáló kísérl etek arra mutatta k, hogya . hatás a vegeta tív ideg - rendszer befo lyásolása révén kö vetkezi k he .\" P ásztortáska {Capsella bursa pastoris)j\ IlHlnmány Érd ekes m ód on ugyanez vona tkozik a pásztortáskára is. ,í ll,íspo n tj a A gyógyszerészet ennél a növé ny nél is úgy ta lálta, hogya fó h at óan yagok olyan szcrves nit rog én vegy űl etek (ch o- lin , aeetilcho lin, tirami n ), am elyek má r igen csekély kon- centráció ba n az id egren dszeren keresztül szabá lyozzá k a vérnyomást. A tudomán y jelenlegi állás pon tja szcrin t eze k az anyagok csa k akkor hat ásosak , ha inj ekcióban adják be őket, nem pedig ha teá ba n kerülnek az emésztó- csato rnába. A népi gyógyászat viszont olyan kép ességet tulajdon íl a pásztortáskának, ho gy kiegyensúl yozó és sz..abályozó hatást fejt ki az öreg szfvre és a vérnyorn ásra, függetlenü l attól, magas-e az , vagy ala csony. Emellett ez a szerény kis növénykc kitúnó szer m indennem ú vérzés csillap ít ására. (A növényro1 és to- vábbi alka lmazásáról részlete sebben a 14. fejezetben sz ő­ lun k).

Gy ő gyszcrt árun k gya ko rla tá ba n j ó tapasztala loka t sze- KetlósreI z r ű1:'n)1 k' a v é rnyo m á.. scső. . k kcn td- fa gyo\" nbT)' re..ával'bvaj)lakrénin,t ha t ásu leaeg y ga la gon yából, pa, SZlOJ1a,Ska' bo' I c's f•a'g:y ő n:g' kyk o' t 'csse'zrre-telt tea keveré' kk éI.arn.u magJ as vémyomas.. eSD k cn cés a lacsony vérnyo más növelésére hasznalt u n .V é r n yo m á ss z a b á l yo z ő teaga lagonya 40 gfagyön gypásztortáska 30 g 30 g vFeélrtnéyt loemn ~.á.1s.su.zga}jJea!JI.)e'OnZeOk, ~rervae'Ir~~~, hide~'ize;mind a fa~Jvön~\"yteát, mind a . áztatással kell CI- készíteni.Ennek egy ik oka, hogya fagyöngy n agyon kem~n y -~aJ.~ ~em ~~'nattácsgym~aöskéhr -őm, éarsmékál seitke pe d ig az. ogy a rne llctt a fontosdrorrorgoavnizyeasgaok elpusztulna\"nak ,. a harma dik meg'adz, 'h o.gkym e zint m ás a nya go k tú lzot t mérté kb en fclold o na na .?I'1\ hfd egvi; es in fúzu m elkészítését a -t. fej ezetben aZ,52. E lkészítésd I ut atluk be : egy ne gyed liter hid eg vízbe ket tca s-kaanoánl mgyó g<yfu.. vet tesz' u.. n k, egy éjsza k á,n ,á l •(az,az ' 8k-l 1r2'órá ig ) Alin i ha gyju k, má sna p .reggel ivd h őm é rs ő et cmelcg ítvc é hgyomo rra fogyaszij u k. •'ap i két csésze az . .r m enn },~.(s.~e~'.'~,):(:~~'I t \"szI émles~ gktói srzbtíetnlltellt efar -- j edi vé le mé n nye l o _ optnn a, lS en a I ).: '. . . ellen te tb ~y(jn~' bizo np•tha•toan nem me•rgc~zZ O , t úlzot t ar a~~o asa azon b~n ~r()m(Jr- é':<t bé lbá ntalmakat okozha t. \ ,. ' ked véé rt m eg kell j egyeznün k, h ogy a~ o rvos-I udteo'Jmesa.sneyg fa' g}.:ongyoő t keze l \"és ére i.s h.asznűa. ől~iaké, I\ Z a a rá kt t á ciő k t áni ut ók ezel ésben fájdal omcsillapito ~n ,operaere u , • l iké 1\ áttétc-rá kos da ga natok esetében n övckedesgat o ent. z

lek elh árításá ra kü lönbözó , ko mp liká ltan e1óállíto tt fa- gyöngykivonat ok válta k be, amelyekel inj ekcióként kizá- rólag olvosok adnak be a belegeknek. Bizonyítottna k t ű­ n ik, hu gy az ilyen fagyö ngy-p reparátumok az im m un - rendsze rre gyak oro lna k hat ást, m égp ed ig úgy. h ogy a kti- vizálj ák a n yirok sej teket. Em ellett a fagyön gykivon a tos inj ckeiók ú rcÍ t a d ege nera tív gyu llad ásos m ozgássze rvi m egbeteged ésekn él (re u m a ) is eredm én Yl'Sen a lkalmaz- zák . Alacsony vérnyomás ~ lim már em l üeu ük, a túl alacsony \'érn yomás ugyan- azon grógynövény ek - a fagyön gy és pásztOrtáska _ se- gítségé\-c1 szabályozható, mi n r a túl magas. Ez egy olyan cso dásj ele nség, a m it eb')' szin tetikusa n elóállított gyógy- Kávé és szer sohasem érh et cl. A hipot ónia (a lacson y vérnyo más)lá et e tea álta l kivált ott pa naszo k eseten ké t csész e kávé vagy fekete lea segíL ~lin él ritk ábba n haszn áljuk ezeket az élvezen sze reke t, a n nál er óse b b a ha lásuk. Úgy véljü k, hogy a hél közna p i életb en igen j ól m eglehe tünk fogyasztásu k n élkül, szü kség eset én azonba n en yhe serke móként ész- szcrú azalkaJma zásu k. 1\ ta rt os fizikai me gte rh elés, a sza - bad ban úzöu Sport és a mozgásterápi a révén az a lacs on y vérnyomássa l ka pcsolal os pa naszok a legte rmészetesebb ú ton m egszúnnek. Alacso ny vé rnyom ás ese lén _ ha nin cs kü lön öse bb pan aszunk - , nem kell aggód n unk, rnen sta tiszlika ilag kimu ta tták , h ogy alacson y vérnyo- m ás m ellett az em berek tovább élne k, rnin r magas vér. n yomással , K eringési zavarok A la bilis vérkeringés sta b ilizálására olyan tea keveré ke t ajá n lun k, a m ely a keri n gésI scrkcnt ö roz maringle\'elek melleu elsósorba n m egint csak a szívre ha tó gyógyfúve- kel ta rt almaz.

Tea keringési zavarok ellengalagonya (levé l és virág) 20 gmálna levél 20 grozmaring levél 20 g 15 ggyö ngyajak fű 10 g 10gcsipkebogyó (magvastó l)narancshéj ( keserűen) 5gköröm virágsziromEz a tca term észetes módon segíti a kering és szabályozá- Álla poto s nóksát, és akkor a legh atásosabb, ha a nap folya m án hat csé- ne m ih atj ákszével fogyasztu n k belőle. Rozm ari nglevél-ta rtalm a mi -att azon ban állapotos nók nem ihatj ák.Vérellá tási zavarokA periférik us vérellátás i zavarok e1sósorban az idóseb bek- Ro zm ar ing, levend ul anél jel ent kezne k az alsó és felsó végtagokba n. Tüne tei: anevezett testrészek érzéketlensége és kih űlése, bizsergés, K ül s\"valamint m erevs ég érzct, am i gyakran odave zet, ho gy az a lkalma z á sember nem tudja a tagjait mozgat ni. Ezekre a panaszok ra K im erü l ls.:t:a rozm ari ngo t és a levendulát ajá nlj u k, Ezeknek a nö vé- Te ljes fiird ..nyeknek megvan az a képességü k, hogy az egész testeterősíti k, és ennek során nem csak a vérkeringést gyorsít-ják, hanem illóolajaikrévén az egész idegrendszerre isser-kentőleg h atn ak . M ár az illa tu k is frissít és élénkít. Min d-két gyógy növényból jóízű teát készíthetü nk, keringés-élén kító lemosások , telj es fürdók , láb- vagy kézfürdók for-májáb an történ ó külsó alkalmazásuk azo nban m ég na-gyobb hatású. Ilyen alka lmazásu k fizikai vagy lelki kim e-rültség, valamint vémyomásingarlozás cseté n is ideá lis.Az é l é n kít ő teljes fürdót úgy k é sz ítjűk el, hogy másfél csé-sze rozmaringlevelet és egy fél csésze levendulavirágot kétliter vízben felforralu n k, ezu tá n 10-15 percig lcfedveállnihagyj uk , m ajd lesz űrj ü k és a fürd óvízbe tesszük . A rész-fürd ókhöz keveseb b gyógy növé nyt haszn álunk fel. H a..m ég egyszerűbben akarj ák a fürd ót elkészíteni , használja-nak rozmaring - és/vagy leven dulak ivonatot.

, A gYÓ!''Yuló betegek és az apa tikus, b et e ges gye rm ~ kk ba mu latosa n . feld obva ' érzik mag ukat a e vagy lev d I fürd - , ro zm anng- en u a u o utan,jobb lesz az arcszínü k h\"' ~e­ len m egnó az aktivitás uk. H a megfigyeHü k ezeket ' e n seket vdá ~ossa. ' J'k ' , a paci- .' va l szam unkra) ho gy az aktivizá lódás folyam at,a mmd a testre, m ind a szellemre kihat b Az a lkimISt.ák f\"elfogása szeri nt az ,'II0' 01aJiook - es' etu\" n k- cn a rozman nge es a levenduJáé - képezik a \" , I lk ' ... no venyek • e r crorr, amelyek rezdü léscikket m egéri tik ber lelkét . n l az em - 'n lVá b b i . ,A pe~férikus vérellátási zavarok esetében ezen kívüldj;ir ások ;3Joaznz,lah~avte~ ,:m\"llI~a t~~estn: o lyan eljárás, amely id eiglen esen fo- sza u na, válto tt hid eg-meleg lábfürdó OIT\"O- e~ h:d~gvl zes zuhanyozás , kefével tö rténő masszí~ I.srSzo,uzkaIu\"seI,1\"?1la\"nétgo.o.zsteétsntiegsmyt~razeksgozáerslkaktréoopkzt,mctloaernrninavg.aJegsyózehfenaktevál'áas' usb' ebateevdc'o\"errnkcseIos\"reo1ets'sézc-- be n (Iasd a 10. fej ezetet is, 165. oldal). g Rozmaringb or G' , sazmyeore,Iugysy,es.'0zg-e1ne~lg1ka.l'rd~uIo'naskeebb,ab?nnvyevvréóoriznnmykoakmröinár ésg,bbleáonbrtaőrdvoiesznádseé1nos\"aa1kg1oyIr'llnuáetn' pok--' zott ~ ozgaskepcsseg eset én segít. Reggel és este egy -e poha rka nem csak a véredényeket h an em a. z ege' sz szervgey- ze tet asonló bOIJ' c1l cg, ű gyo'gy n'\" ki • W\" • oveny ivon a- utatnu nk a kis- IS cros in. A h tokka1k,a!)e~ ola t ba n még egyszer rá kell m mennYlSegu alk oh ol hatására (4. fejezet , 59, oldal) , Ro zmari ngbo rrozmaringlt'Vél 50 g 15 gga lagonyabogyó 15 gm az so la lO g 4ggalag onya (levél és virá g) 3g 3ggyö m bé rfahéj ,cickafarkvirág

Kell hozzá még két liter vőrős lik órbor, ese lleg 1-2 ev ő..kan ál m éz. Tegyü k a felhasznált növényeke t egy nagyobb bcfőt­tesü vegb e. önt sü k rá a bo rt. I Iagyj u k tíz n ap ig álln i, s na-po n ta jól rázz u k össze. Aztá n sz ú rjű k Ic, az elveszett folya-dé kmen ny iség pótlásá ra pedig adju nk hozzá annyi UO I1.hogy ismét két liter legyen . A kész serkent\" ita lt légment ese n záréde barn a üveg-ben t ároljuk. A roz maringbornak pom pás íze van, és ha m eg kell l á..togat ni u k a n agyp a p át vagy na gym am át, akik m á r hosz-sza b b id ej e gyengé lkedne k, esetle g fe kv őbctcgck , a kko rez az ital lesz számukra a legmegfelel őbb ajándék! Azontú l, hogy a be tege k ki t ú nőn ek fogják találni a z ízét , a roz-m ari n gb or a vérkering ésű kct is élén kíti m ajd , arc u knakpedi g rózsása bb színt kő lcs ő nőz . Kn cipp tisztelend ő, a 19. száz ad i n ag y né mel termé-szetgyógyász az első helyre tesz i a rozma ringot, és m clcn-getó, serkcn tő és szívc r6sítő ír kén t d i cs ő ít i . (A növén yrészlete s leírása : 10. fej ezet , 165. olda l)L e v e n d u la(Laoandula angustifolia)A levend u la - m iként a rozm a rin g is - a fő ld k ő zi -tcn ge­ri orszá go kból é rkezett h id egebb tájain kra . EI6keló h ő l­gyck má r az ókori Görögországban és Rom áb an leve n-dulak ivonato t haszn álta k test ápol ásra . E rős , friss illa tarnintt mindm áig a szappanck, kozm eti kumok, restápo ló-szerek és parftim ök kedvenc a lko tórésze. Sok ke rth e n szép és egyi dejű leg jó illat ü d fsz nő vén y­kén t term esztik, kiváltk épp a n a pfén yes helyeket ked veli.D él-Franciao rszágban óriási telep ített lcvcn d u lam cz ókta lálható k. Ezii s t ő s-sz ű rke levele ivel al acson y, s űrú bozó lakat ké-p ez, eze k fö lé magasod na k a h osszú szá ra k, melyek fel sővég ét sűrű n ho ritiá k a kis iholyakék virágok. Dú sa n tc-nyésző nyá ri n őv én y, virág át j úliu sb an és a ug uszt us ha nszed ik, Ha a kertj ü kbe n van leven du la , akkor öröm lesz a

l l \ \"lIdulaI rlt'fmdu/a angustifolia

gyűjtése és szá rítása , hogy késób b maj d fü rd ókhöz, tea-keverékekhez, .álom pá rn ákh oz,\" illatos párnákhoz vagy.potpou rri hoz' haszn álh assák fel. <. Potpo u rrina k' ne -vezzü k azt az a ng ol eredetű , virá gokbó l, levelekből és fa-ága kból álló \"egyveleget', a melyet iIlóolajokk~1 is illa to-sítva d lszvázák b a n helyeznek el, h ogy a hideg évszakb a nj ó illa tu kkal a nyarat varázsoljá k a laká sb a .) Nagyanyá-ink korában a leven dula virágait kis szövetzac skókb a tö l-tötték, h ogy fertőtlenítsék vele a szekrénycket, ~ókoka;,és távoltartsáka molyokatés más rovarokata fehememu-tól. Természetesen a levendulás zacskó mé g ma is előny­be n részesítendő a meglehc tósen mérgez á naftalint tar-talm azó molyirtókkal szemben, a m elyek ráad ásul mégszörnyen kellemetlen szago t is árasztanak. , M agas illóolajtartalma révén a leven d ula ne m uto ls ó- Ny ugta tósorba n nagy gyógy hatáss al rendelkező nö vény is. Il l ő olaj ainy u gtatólag hatnak a központi idegre~dszerre, e; ért a ~e­vcndulavirág töb b nyu gtat óte a és a gyogy fuves .alompar-nák' alko tórésze. Az ide gfeszültség és a vegetat ív id egren d-szer zavarai cselén alkalmazott terápia során a levendulátugyan is gyakrabban használj ák fü rdőhöz, mint teá~~z. A levendulavirágnak azonban nem csak nyugta to es fe-szültségoldó, hanem élénkítő, frissítő, serkentő és e rös~tó Élé nkítőhatása is van. Akiknek alacsony a vérnyomásuk, azok rrun-den este vegyenek levendulás fürd őt , ho gy men tesüljenekaz olya n kellemetlen tün etektól, mint péld ául a szédülés , apesszimista hangulat és a fülzúgás. Az állapotos nők :-akiknek már normál körül m ények között is alacsony a ver-nyomásuk - a terhesség alatti hormonális változások kö-vetkeztében még alacsonyabb vérnyomás-értékeket m ér-nek minden kü lönösebb megfontolás nélkül vehetnek Ic-ven d ulás fLird óket, csak azo k ne legyene k túl forrók. Fekvő Fekvóbetegeknek cso dála tos felfrissül ést okoz, h a na- betegekponta egyszer levendulás vízzel le mossá k őket. A fü rd ő­vízh ez vagy egy marék levendul a virágb ól készített főzetct felfriss i t ő sekell önteni, vagy egyszerűen néhány cse pp levendulaola-j at illetve levendulacszenciát hozzáadni. Szabad-e sa jn ál-nunk az t az ap ró fárad tságot, ho gy afekvőbetegeket ter-mészete s fclfrissüléshe z juttassuk , hiszen teljcsen a miodaadó ápo lásunkra vannak szorulva?

12. Fej ezet Az emésztésre ható gyó gynövények \" Táplálékod legyen a gyógys~ered, és a gyógys~md legyen a táplálékod.\" PARA(:EL'S L'S Emésztórendszerünk a külön böző sze rvck és szdvetek pon tos együttműköd ésén ek olyan csodálatos remeke, amely m inden kit bá mu latba ejt, aki csak kicsit is be ha - tóbba n foglalko zik vele. Né h ány sta tisztikai ad a t az emésztőrendsze rről a ká r a Rekord ok Kön yvéb e is be ke- rülhctne : gyo m ru n k naponta egy-két liter gyomorsavat te,;\"el. Azelfo~y~sztOlt ételek a te st bel sejében kb. n yolc- ~ct:r~s hosszu sagot tesznek me g. A vékonybél, amely a ta.plale~ feldarab?l ásának és felszívód á sának tu laj don- k éppcní h elye, mmtegv hat, ha t és fél m éter hosszú. Fe- lülete n agyobb, m int egy ten iszpálya , m ivel a vékonybélbel ső falát tö bb millió ap ró , ujj for májú bélb ojh borítja.Ezá ltal a vékonybél felül ete kb . 300 m '-re nő. A száj ü reg ben 100 billió m ikroorgan izmus él. A vé-kony- és vastag bé lb en olyan b aktériumok telepedtekmeg, a m elyck az em be rrel valód i szim biózisb a n m űköd­nek együtt a táp lál ék m ege mésztésé b en. Az em ész tés i fo-lyam atokbanjá tszott fontos szerepüketcsak akkor ismer-ték fel, am ikor az ant ibio tikumok és su lfonam ido k töm e-ges alka lmazásá val radi káli sa n kipusztítottá k őket. Ezek-nek a baktériumo knak hiánya okozza az összes ipari or-szágb an és különösen az US A-b an manapság széleskő r­bcn eltcrjcdt és az egész szervezctre hat ással l évö megbe-

teged ést, a ca ndid iasis-t. Ez eset ben arról v~ n sz ő , h,ogy Bél nóraaz elpusztítolt bélba ktériumok belyelt - mmtegy \" elet-teret\" nycIVe - a Ca nd i daal bicans nevű sa rja dz ógom b as,\",poro do t! el. ~ legbízható eredmén yt csak a terrnesze-tes bakté riumok \"új ratcl epítésévcl\" é rhetünk cl.Az emésztési zav arok leggyakoribb oka iTeljesen érth ető, hogy - az összes szervrendszer közü l,-az e mésztócsatornát károsítj ák el sők ént a helytelen tap- T á plálkoz á slálkozás követkczm én yei. A z emé sztési zavarokna k és azem észtőszervek megbetegedé seine k el őrelátó és tartós te-rá pi á]a m indi g m egköveteli az étkezési és ivási sz~ kás,okmegválto ztatását is. Az ilyen átállás nem csa k az cge~zseg­telen és helytelen élelmiszerkiválasztásra vonatkozik (te-hát túl sok a feh érje, a cukor, a finomliszt, a kon zerv, a de-na turált tápl álék , és túl kevés a nyers é tel, a tel ítetle n zsír-sav, a hallasztanyag stb. ), hanem az evés he z való \"hozz á-állásra\" is. H a nem szakítunk kelld i dőt az étkezés re, haösszevissza eszü nk, mu nka, o lvasás vagy tévézés közben ,ha nem vagyunk képesek \" kikapcsolni\" (pihen ni, feltöl-tődni ), ha rendszertelen ül, kap kodva, alapos rágás nél-kül eszünk , ha - kü lönösen a hölgyekrcjelJ em ző - . ki-tör\" rajtunk a \"kaló riaszámolási ri:ige szm e\") akkor rnin- Stresszdent ~egteszü n k , hogy kü lönböző em észtési zavarok ke-letkezzen ek. Az e rre haj lam os em berné l az e mésztőcsa­ Kém iai gy <igysz er e kto rna igen heve sen reagá l a stresszre és a pszichikai mcg-terhelésre is. Az erős hat ásu kém iai gyógyszerek okozzákaz e m é sztősze rvi zavarok j elent ős hányadát . Az e mésztési zavarok és az em észt őszervek megbet egc-déseinek három fő kiváltó oka van : a táp lálkozási hibák,az erős h at ásu gydgyszerek és a stressz. Az ilyen jellegűmegbctegcdése~k kezelésekor a kém iai sze re k szinte ön-magu kat negligá lj ák (mivel egyene sen a májra, gyomor-ra , bélre fejtenek ki káros m ell ékh atáso~a t). A ross:, tá p-lálkoz ási szokás ok egyszerúen m eg valtoztatha tok. Astrcs szt ünetc kct minden esetben ered mé nye sebben és..ártalmak nélkül lehet kezelni gyógynövényekkel, mintkémia i gyógyszerekkel.

A panaszok négy csoportja·n. ráp i ás A vá ltozato s és mi nd ig egym ássa l összefon ód ó tünetek ésko p l a l ás panasz ok nagy általánosságban az alá bbi négy csopo rtba oszthatók: a díITúz hasfáj ás, a gyomorfájás, a bél, gyo- mo r, epe hólyag göresszerú fájda lm ai és kólikáj a. Ezekje- lentkezhetnek mi nd egyszeri, mind krónikusan visszaté- rő pan aszok formáj ában. Az ilyen zavarok alal'já ul gyak- . ran a túlzott izgalmi állapot, a gyulladások vagy fekély- képz ődés szolg álna k, s ezek m iatt a megfelel6 szervek hi- pe raktivitást és e rős érzéken ységet rnu tat n a k (részlete- sebben lásd a 190. - 195. olda l). ,\ másod ik cso po rtot az étvágytalansá g, a te lts ég érz és, a felfúvódás, a bizon yos ételektől való \" u tálkozás', vagyis összefog lalóan a gyenge emész lés képezi. Ez ese tben túl kevés az energiájuk (lsd. a 195. - 210. old.), A következő csoport a .,gyom orron tás\" területe, amel y gyakran fertőzés re vezethe tő vissza, ém elygéssel és hán y- in gerre lj ár. Ha az ilyen fert őz é s a gyomo r helyett a bél- ben zaj lik, a következmény igen gyakra n bé lkólika és aku t vagy krónikus hasm enés. Ezek a zavarok különösen s ű rűn lépnek fel kívü lrólj övő hatás következtében , vagyis rom lott élelm iszer, szokatlan étel, klimav áltoz ás és ha- sonlók okozzák (lsd . 210. old.). A negyed ik, egyben va lószín űl eg legelterjedte bb e m ész tési zavar a székrekedés ( ohstipáció) , am elyn ek krónikus formáj áhan a lakosság kb . 10 száza léka (a nők sű rű b ben mint a férfia k) szenved. (Lsd . 211. - 215. old .). Az em észt érendszer m egbe tegedéseivel kap csolat ban elengedhete tlen , hogy ne u taljunk még egyszer a gyógy- koplalás áldá sos hatásaira (lsd. az 5. fejezetet). Az egy vagy t őbb hétig tartó táplálkozási \"mértékta rtással\" az emésztósze JVeknek esélyü k van arra, ho gy »kipihenj ék\" ma gukat és tökéletesen rcgenerálódj anak, hisze n sem mi vagy igen kevé s ntenniva lój uk\"akad. l' Iind az energia sze- gény állapot, mind a túlten gő energia állap ota (lsd . fen- tebb ) teljes m ért ékb en po zitívan reagál a koplalási perió- d usra . A kultúrtiirt éne tból ismert egyébként, hogy a szemek és a vallásos em berek a böj töt gyakran akkor al- ka lmaztá k, ha lelkileg aka rták \"összeszedni\" magukat ,

vagy ha az e lkövetkezend ő felszentelésre vagy a n~g~. te~­j esítm ényre (a m isszióra ) szellem ileg akartak felkészülni.M ég egyszer nyom a tékosan fel hívjuk a fi g~cl,;, et , ho g: aterápiás koplaláskor nem egyszerű e n a m ért éklcte s ta p-l á lkoz á sr ő l és nem csak a sú l ycsök ken tés ről van sz ő . A \"le-vezetés\" és \"tisztítás\" érdekében tett különféle intézkedé-sek, valam int a helyes étrend összeállitása azért szüksége-sek, hogy valóban egészs égesen éljü nk illetve meggyó-gyu lj unk.Hányás és hasmenésA test ön gyógyu lása szempontjából az emésztöcsa torna Gy (ígY1111spontán kiürítése, tehát a hányás és a hasme nés, üdvö..z- gyO ll l l l llendő reakciók. I la pé ldáu l romlott halat vagy avas zsí r tfogyasztottunk és a gyo mrunk ezeket a n: é~e ganyag~~at ü rít l' ~heves há nyással kiü ríti magábó l, csak h ál ásak lehetunkneki. I-la a vékony - és vastagbél a kórokozó baktériumok-ra vagy m éreganyagokra , amelyek a táplálékb?l o}dód-tak ki, híg hasmenéssc1 reagá l, a szervezet szamara ezsainte é letm en t ő \"intézkedés\". Ezen okokb ól mind a korábbi generáció k term észet-gyógyász ai - gond oljunk csa k H ufcland ra (egy ide igGoeth e háziorvosa is volt 1762- 1836) vagy Aschnerr e - , m ind az antik i dők or vosai sok megb eteged és (pJ. lázzaljáró m e gh űl ő sos betegségek) kezdeti stá d iumába n alkal- mazták a \"purgálást\". Tehát szándékosa n és tudatosan idéztek eid hányást vagy hasme nést, hogy a szervezetet ezáltal alapos kiválasztásra (kiürítésre) késztessék. Ezek a terapeuták az orvosi gyógy ítás legnagyobb h~ b~i án,ak, a purg ál ás m egfel elő idópontjának elm ulasztasat r ótt ák fel. ~'I ég ha mana pság az ilyenfajta m ő dszcre kct sz~~at­ lanna k is véljü k, legalábbis tu dom ásul kell ven nun k, hogy testünk ésszer ű e n reagál akkor, ami koraz ,,~Ive~h :­ tetlent\"ily módo n semlegesíti. N em kell azon n~ ~c,sslet~­ sen közbcavatkoznu nk ; a hasmenést \"meg fogm es a ha- nyást visszafogn i. I-Ia olyan érzésü nk táma d, hogy valami romlottatettünk (halat, kagylót, húst , kolbászt stb .), vagy. mérgezé s lép ld , az egyetlen helyes megoldás a hányás,B'o '

Egy alkalom m al m ár emlí tett ü k, hogy a gyerekek ilyer szem pontból sokkal természetesebben és k ő zvctl encb­ bül reagálnak, ezért az ilyen spontán ürítések után rend. szerint igen gyorsan újra egészséges ek lesznek.ru III i eset re sem sza bad a gyomo r -, bélzavarokk al k ű szk őd óti '(~ ' l evésre kényszeríteni, amíg n incs é tv ágya.I. rfu va n a A kisgyermek ek aggasztóan gyo rs fogyása miatti aggoda- \ l 1I'IU 'k - Iom ból az an yuk ák gyakra n sú lyos hibá kat követne k eJ. l,,·'! Gyerm ekeink esetéb en , ha ilyen tünetek j elentkez tekl I I Ul lI cI :í s 11l 11l : Míl mindig tartottuk ma gunkat a szabályhoz: bőség esen i t~ l ti \ ' l . ' ~ a l tak teát, de nem kapt ak ételt egészen addig, amíg m aguk nem kívánták már a táplálékot. Ettől a perctől kezdve II I lIhiillli már gyorsanja vult az étvágyukés rendszerint fél nap alatt túl is voltunk az egészen. Kisgyerme kek és különös en csecsemők esetében le- gyün k rendk ívül óvatosa k. H ogy a gyako ri és hosszan tar- tó há nyás és ha sm en és következté ben fe ll ép ő b el ső kiszá- radá st m egakad ályozzu k, állan dóan itassu nk velü k bors- m cn ta-, kamilla-, vagy édesköm ényteát. Tegyünka teába egy csipet sót is (a só leköti a folyadékot a testben ). H a a két-hároméves vagy az i d őseb b gyerek ezt a sóadalékot nem fogadj a el, mclcgen ajánlju k a hom eop ata i sm erőse­ inktől ellesett trü kköt : adjanak a gyereknek sós ropit, sós pá1cikát, annyit, amennyit csak akar! Nem igen találkoz- tunk mé g olyan gyerekkel, aki ne rágcsálná szívesen a ra- pit. Ezzel egyútta l m egfel el ő m enn yi ség ű sót is fölvesz a folyadékhoz. Az egészen pici esccserndk akut hasm cn é- ses m egbetegedés ét azo n ban feltétlen ül orvossal kell ke- zeltetni. A gyermek ha sfájása H a a családun k valam elyik gyerektagj a hasfájásra pa- naszko,dik és önként az ágyba búj ik, mi ndenek el őtt kap egyesesze borsme ntateát és egy svédkeserú-borogatást a hasára. Ha kezd őd ő gy ulladás ról vagy em észtési pan a-

szo król ovnaknénszt ófo(gsy7.aoskzattoltatnteé~teml veaggya h\"tu~'sIl~to~e,sb\"o~mo~iaatttká)~aa k';rty:~~ht írteikndaberoisssjzö közénetel eTsc rremnédsszzectensn~tn eagyfcl ~lJo..ttc k~ n a gyerek.n ek isjavasoljuk ezt a m ód szert (lsd, 8. fejezetet is),Pontos diagn ózisA gyom o r- és bé\csato rna-megbetegedések pontos okl~i­ Di ffcnr » 1•• 11 diagIlll:ll'\"\"nak feltárás. a - még az orvos sza, ma\"ra IS - ~ya. kr,an ,c /eg_bo nyolult do log. Ez a p robléma a zo nban az on gyo gy,;asban közel sem bír akkora fonlOs~ágg.al , mlvel: z ernesz-tótraktu s m inden rész e így is - u gy IS a leh eto legs zo ro-sa b b a n ka p csol ód ik egymásh oz. y növ é n yeke t , gy a\"ll~-É en ezé rt az ill bem u ta to tt gyóg upp k \" ho gy a zo k töb b szcrv rc ill. szovctre egy,deju-~totlU QSSZC,leg h atn ak .A panaszok első csopo r tja:gyo m o r b e tegsége kGyomorégés és gyomorhurut ( ~astritis)(Gyom ornyálkahártya-gyulladas)11\1l'~ddk e tt ót iandgiygokmróonrsikavusatun' ltveisnsgzea' stcérőokpoaznzaas,zoéks. az o, k m M égm aj nem kaákbaá~rne,,vkeuk,_rlo~n.l.o~. el. m úl -ha e kap8o0ksrzaá,zasó~ét scn , h,anak aseptlae~ahszeotekkarze,chseótneaz ember j ob ban leterheIt, új ra vlsszatem~k ', M md a ke;betegség mardosó, ég etó vagy kólikas zeru faj d alom majelentk ezik a felsóh asb a n . A gyomo régésb en ; gy gyo-m orhuru tban szenved ő bet egnek naponta ren s~cr,csen3- 5 csész én yil kell in n ia az alábbi gy~mo~eabol. Amennyiség et 1cgjobb egész n a p ra elosztam, meg akkor IS,ha m ár mcgszűntek a panaszok.

Gyomortea l. kam illavirág 20 g cit rom fűlev é l 20 g 20 g borsm en talevél 15 g a ng e1ikagyiiké r lOg kömén y lOg éd esköm ény fehér üröm 5gI 1.l lotlll hi - Ez a keverék a citro m fdle vél-a dalék mi att az id egi a la po n I 111''''.11 la keletkezett zava rokra is kedvezően hat. Ha a panaszok at nyilvánvaló érzel mi problém ák (stressz, bosszúság, bánat,t , . Il u-a- gyász ) váltott ák ki, j a vasolj uk , h ogy a re ához kiegészítés- képpen n a pont a vegyen ek be orbáncfű kapszulát ( na pon-l , , . lt 'lu'k ta há romszo r öt kapszu la - lsd . a 9. fejezet 152. old. is). Sú lyos gastritis (gyo morh u ru t ) és gyom orfekély esetében , am ikor a pácien st nem csak a közvetlen fájdalom kínoz za, hanem gyakran rendkívüli kim erültségct is ércz , az egy- szerű kamill alea va lósá gos cso das zer. Az a ku t fájdalm akat is leh et red u káln i (csökkent en i) kami lla- és kalen dula- ( köröm -)virág vagy kamillavirá g és citro m fűlev él kcver é- kéveI. A teakeveréke ket langyosa n , cu kor né lkül igyuk . Saját ta pasz tala tom ró l szerétnék b eszámolni (Ba rb ara ): hasonló j el legű fájdalma k eset én beá llítok egy fé l- vagy egész na pos koplalókúrát - úgy sincs sem étvágyam, sem ked vem az evé she z - és csa k a három tea keveré k va- la m elyikét iszo m . Az ilyen kím élókúra ut án a gyo m or és a bél újra rendbejön, A cickafark, borsmenta, o rbáncfű , citromfű ő sszet étel ű kever ők ból készült tea is igen j ó hatá- sú . Enn ek a keverékn ek m egvan az a z el őnye, h ogy na- gyon j óízű és így a csa lá d töb bi tagj án ak is ( teh át n em- csa k gyo morb etege kn ek ) a já nlh at ó ( p l. vac sora után ). J óíz ű gyomortea II . ci cka fark 20 g borsmenta levél 20 g 20 g orbán cfű •20 g ci tromfúlevé l

M agától értetődi k , hogy az érzékeny gyom,rú ember.ek- Ke r ű h » Ianmze. okarlkbkeeorthuüeoglnlntieüékks. vmkaenilnlsdaajefáentkftéealtpeeakj'ésázgvthéatild,aeatagfe~ikStael.?tletY. ttAeuadltej.,agat, mk otmt, tUéq.':I·I, . l' o\"rrbuibkOg~ylo~-- S C I1 I1 I' Ihet engedmén yeket tenn i az élvezell CIkkek fogyasztasa- cukor 'ban. Nem en nyire m agától értetődő azo nban a,e~k~r fo-gyasztásának kiküszöbölése (sütemény, csokoladc, ed es-ség, limonádé, kóla stb .).Tudnunk kell ugyanis , hogy a cukor, egyéb egészségk~ ro .ICI i a,~\"v: om ()rsa'\' termel ődeh at a' sa m ellett\"ki\"e' j\"c ze tte n serkent k lEzért a s3\"uilt cng ésben s ze nve dő pa clcns .d ké . mm en epp ( IIrülj c a cuko rfogyasztásl.Az édes nyalánkságok pótlására fogyasszun~ f~ss gy~- ö leső t (d in nyé t, ban án t, körtét stb .) vagy szantott gy~­mmöo1csöt (dato,lyát, m azsolát , SZ'l1va' l, f. ~i' ~c' t) vagy ped i,gmézzel készített lekvárt és gyüm ölcsp urel.A gyomorfekélyA gyom orfekély tipikus mened zserbetegsé,g. J :len tkez-het azonban háziasszonyoknál, gye rekek~ c1 , s~l C~CCS=-m o-kne' \ is, ho sszan tartó stressz vaazgye,hlesle,kg,,fehsaznuelt~sega. kfoe'--vetkcztében. Ugyanis nemcsaklelem vagy a bo ssz ,úsá, g .lS afra ke' s.zte th et'l a bo lygOIdeg. e~t lhogy im pulzusokat közvetítsen a g'yon; o rn e~ve k k,;a- az össze~ugge~ :g~~ rt el m ~enlmasezgtfáisgáynelahketfoőkvoozlát sára . E z Ideje~ , am l~or a másod ik világhabo runagyon sok katon a kap ott gyo mo rfekélyt . A sU,lyos I; gl.-támad ások hónapjaiban majdnem a ketsz~ reserc nott akórházban fekvő gyo morfekélyb etegek sza rna. ~ anap- ' g a gyom or beteget ink ább az elfojtott félelmek es az a,'~':zés szo rong atják, hogy egyszerre ötféle dolgot kell CSI-n ál n ia . em észtőszervi ,- c1.~e' ro-cn , ,3 T i p ik u- A többi megbctegcdcslol pal1 a ~ :t I I I.gyo mo rfeke' ly esetébe n a panaszok közvetle'nkul a' z cv'csután mcgszúnnck, dc fél vagy két ó rával az et czes utan

f .. vosi újra jelentkeznek, sőt fokozddnak. Akinek ilyen j elleg ú1llll lLi ('ili panasza i van nak , feltét lenül ford uljon orvos hoz. hogy a gyomo rrák l ehe t őségét kizárják . A gyomorfekély eseté- 1l1l1l.l l c':í s ben ésszerű a baj t gy őgyn őv é nyekkc l és az ellazit ő márl - szerekkel is kezelni. :--l int ahogyan a 9. fejezet 137. oldalán II I \"Ic;- má r kifej tett ük , a gyógy növénye k ugyan önmag ukba n is kura\" segítenek, de a probléma alanjá t képező érzelm i stressz vab'Ya tudatalatti félelem okait nem képesek megszüntetn i. l IIl1i l!;is Egy, a hivat a los gyógyászatba n is elism ert kezelésiI 1l1ll(.II:i s mód az ún. kamillateás \"gurulókúra\". Azért nevezik így, m ert a betegnek szó szerint a saját tengelye kö rü l kell .gu- \ ,.1 1\01 - ruln ia\", hogy a ha tóanyagok a gyomorfal m inden részére elju ssan ak. Eh hez előszö r is eros teá t készítün k: há rom 111 11.1 1Illi teáskanálnyi kamillavirágot egy csészényi vízzel lelforra- lu n k. Ezt az egy csésze mel eg teát reggelen kén t-lehető­ Il 'jj k leg m ég az ágy ba n - éhgyo morra m eg kell in ni. Ezutá n legalább 10perere feküdj ünk a h átunkra. maj d a jobb 01- dalu nkra . ezut án a ba lo ldalra . végül pedig hasra. A hasra helyezett mel eg kamill ainfúzumos bo rogat ás is igenj ó szer a gyomorfekélyes betegeknek. Ezzel a bo ro- gatással a páciensnek legal ább fél órá ig kell az ágyban maradnia. Lehet ős é g szerint ismételjék ezt az eljárást 10 na po n keresztül m ind en reggel ! Nap közben ko rtyo n- ként igyanak az I. és II. gyo m orr e áb ől . A \"gurulókúra\" ugyanclyan j o ha tásu , ha azt egyen lő részre elosztott ka- mill avirág és ci tro m fű lev é l keverékéból készítik. X émik épp más irányú hatást fejtenek ki ugyanilyen j elleg ű pan aszok esetében a nyálkatartalmú drogok, a len mag és a m ályva. Ezek lágya n és gyöng éde n beborít- j ák a begyu llad t nyálkahártyá t, ezált al a gyom orsav és a táp lálék okozta inge rek j ele n tősen red ukálód nak.' l I~ li~yc._· l c m be, hogy a lenmag, amirjelen esetben a Kastri-I IIIt'r i l i!'> és a colitis (a b\"yo m o r-, a vékonybél - és a vastagb él-Ik.,h.irt Y\" gy u lladás a ) ke zel ésére alka lmazu n k, m á skéntI IIl.i, kéllt is kell clk ész ite n i, ha a székreked ést (o bstipaci ó)'I\"k ...Ie k ú r áln i ( lsd. a 2 1:3. o ld .}. A készítmén yh e z a len- II I 1Il (' ~ kell órülni; két -h árom teáskan álnyi m ago t fcl őn­ l 'O csés ze forr ó vízze l vagy forró tejjel ,

Öt-tíz pere eltelt ével nyá lkás pé p válik belől e. Ezt ke!1n a-ponta legalább háro mszor étkezés el őtt bevenni. ~ [ezzel,de ané lkül is ke llemes íze van . A mályva alkalmazásakor a teát h ideg infúz~mma[ ké-szítj ü k : két p úpozott teáskanálnyi d rogot felon t,~ n k n,e-gyed liter lan gyos vízzel , öt-tíz óra hosszan (egy eJszakanát) állni hagyj u k, l eszű rjük és a teát vagy hi degen vagyen yhén felm elegítve isszu k. (Sem m i es etre sem sz~badtúlzottan felm ele gíten i, net án íorralni , me rt a nyalka-anyagok szétro neso lódnak!)A lenmag hatásáról szer ze tt tapasztalatok A len mag gyógyítő hatásának abszolút meggyőző bizo- nyítékát még liatal lánykén t szereziern meg, a m~~or fran- cia és n émet fiata lok egy esoportjával hat he tet tolt ottun k Tunéziában. A csoport minden egyes tagja más-más tu- néziai csalá d ná l ven dégesked ett. Én is gon d ta lanul ettem az euró pai fogalma k szcrin t cl k épz~lhctcYcnül :-sípós ételeket és itt am az ottan i vizet. Kb. negy het eltel level az emé sztésem egyenlő lett a nulláva l. azaz am it mege:tc~ , teljesen emésztetlen ü l kerü lt elő a belekből: Eme: zto- szervei m , nyil vánvalóan a szo katlan fűszerek cs bakte~~­ mok ha tá sára telj esen elveszíte tték táplálékfeldarabolo es asszimilá ló képességük et. M iu t án kezdtem magam m eg- lchetóscn rosszul érezni, id őnké nt lázam is volt, többet kezdtem tö rődni az eg észségi állapo tom ma l. A jóindula- tú tanácso k, h ogy csa k rizst egyek, nem ered m én yeztek sem miféle javulást. Am ikor véget ért a szü nidő és ~a­ zaté rtem tele voltam élmé nny el, dc a szcrvczetem k ép- telen vol; b árm ifél e ételt magá ban ta rtani. Ekkor már esak meleg tej ből és len magórleményből és egy te~sk~ ~ál mézből készített pépel ettem. Ez volt az egyetlen t ápl ál ék, am it a gyo mrom és a bélrend szerc m \"haj land ~\" volt be- fogad ni . N éhány na p m úlva abbamaradt a h íg hasm e- nés. A lenm agnyákh oz nagyon sok j oghurtot i~tam . Eg~­ két h ét m ú lva ism ét egészséges lettem . Csak evekkel ke- s őbb tudatosult bennem , mi lyen veszélyessé válha tott

volna a hel yzet és m ilyen esod ával h atáros m ód o n gyó- gyított meg a len m ag. A házi len (Linu m usitatissimum) A len nagyon im pon áló kultúrn övén y, évczred es társa az emherne k. Gyön géd , világoskékbe n pompázó virágai ~agas , véko ny, de erős szá ron ülnek . A levelei kesken yek, lan dzsa alakúak. A k ülönböző ásatáso k során talált len- magok elá ru lták , hogy márősei nk is felhaszn álták a len t. Az óko ri Egyiptomban már nagy fóld területeken ter- m esztett ék, Szárá nak rostja ibó l művészi kézimu nkával készítettéka leglinom a b b len sz ővetet. A régi görögök el ő­ szeretettel viselt ek l en ből készült öltözé ket. A ró mai ka to- nákról is tu dj uk , hogy na gyon b üsz kék voltak l enből szőtt . m ellp áncé lju kra\" , am i ki tű nő véd elmet n yújt ott neki k. Az elmú lt évszázad végétől az ért ékeseb b gyapj úszövet konkurrendája K öz ép -E u r óp ában erőteljesen vissz asz o- ritotta a lent erm eszt ést ; manap ság azo nban kezdi vissza- hód íta n i régi h elyét. A növény bo tanikai neve \"Li num usitatissirn urn\" aztjelenti : \"a rendkívül hasznos len \". A len magja az emberszámára nemcsak nagy ért ék ü táplálék és gyógyítószer,ha ne m ebből nyerik a len olajat is, am ely so kféle festék éslakk a lapa nyagá ul szo lgá l. Ki h itt e volna , h ogy a lin óle-um is lenolajb ól készül ? A len alkalmaz ását aku t és kró-nikus szé krekedés esetében a 213. olda lon tá rgyaljuk.Az emésztési panaszok m ásodikcsoportja : a gyenge em észtésT érj ünk át az emésztési zavarok első csoportjáról, - aho la savtúltengés, tú lfeszített ség, gyulladás következtéb entúlm ű k ödés lép rel- azokra a m egbeteged ésekre, am e-Iyekné l ép penséggel alu l műk öd és tapaszta lh ató (h ypo-Iun ctio ), a ho l a sz ővct ck hid egek és ern yedtek és csak las-san rea gálnak. Az ilyen betegs égek gyógy ítására els ősor-

••

I I /l'r - ban az ún... keser ű n ő vén yek \" sze lgá lna k. H at á s u k r ő l ti 8. fejezetb en már beszélt ű rik . A gy ögynővé nyek olyan fo n-I II l .IZ tus csoportj áról van szó - a gyógysz erészekamara néven ismeri k azoka l - , am elyeket m ég továb b leh el cso po rto-I H , Ii\"-a sítani tiszta keserűszerekrc és nyá lkatartalm ú, aromás keserűd rogok ra. Az álta lá n os gyen ge e mésztés, a kevés savai termel ő a rdniás gyo m or gy ögyú ásába n já tszanak fontos szerepet, fokozzá k az összes egyéb cmésztóncdv rcrrnel és ét és étvágyge rjesztő hatásúa k. J~ főszerep lók eb- ben az cse lben az ezerj ó fű és az angelika (a ngyalgyöké r) , amelyeket dom in ál ókeserű íz ű k m iau mindig keveriink más gyógynövényekkel. Az alábbi tea keveré kel ajá n lj u k, amely a keserű nö v ények ellenére nagyon j óízű. Az e mésztés t !'<Ocgítö te a bo rsmentalev él 20 g a n gelikagyökér 15 g kömény 12 g kamillavi rág 10 g ci t romf ű l ev él lO g lO g orbá ncfű 8g ezerjófű 8g szeg fű s zeg 5g 2g lah éj levend u la vir..íg Az a n gelikagyökér részictcs leírá sát a 8. fej ezet 124. old a- lá n találják . Kis ezerjófú {Centaun um erythraea) 1\ gyó gynövén y él tiszta keserű drogok csoportj ába (ama- ra pura ) tartozik. Se nki nem ga ndo lná erről a kisnövésú, finom rózsaszín virágú nov é nyről. ame ly sovány talaj ú rétek en , legelőkön , füves erdőszéleken ta lá lha tó , h ogy mi lyen pok ol ian kese rű tud lenni . Elég elrágni egy levél- •

Ez e rj óf,j· Centauruou \"./1t :

két , és rögtön meggy őződhetünk ró la, hogy az ezerj órú a tárni esfélék csa lád jába tart ozik, A nagy enci án (tárnics) Centi ana pannonica , magyar tárnics néven is ism ert, a l egkese r ű bb növény , am it csak ismerünk . Gyógyító célra az egész ezerjófű növényt felhasznál- ju k, bá r a ha tás os keserűanyagok leginkább a virág okba n konc en trá lód nak. II 1111,(' kell venn i azonba n, hogy ez a gyógynövény ncm\"\".\"ha tó gyomorsavtúltengés és még kevésbé gyomor fe-I 1 · 11· I)l~ n. A savterme lés csak még inkább fokozódna és aII l.. I -uk rosszabbodnának. I II.i n)' Az eze rj óftí serkentőleg hat az összes emésztómiri gyrc és elóseg íti, hogy .több nyál , gyomorsav és epe termelődjön. 1lU\"~ . Külön ösen j ól _stim ulálja' (ösztön zi) a gye nge beleket és a lanyha, \"fáradt\"', kevés savat termel ő gyomrot. II \ ' f'\" a ~ li n d en k éppen m egéri egysze r a végére járn i, hogy mi llllk .. - is h ián yzik a gyomornak. (A . tú lsa vas' gyom rot rendsze- , 'flil rint gya kori böfógés és gyo morégésjelzi, az étkezések kö- zött fáj a gyom ru n k. Ugyanakkor az atóniás gyo mor köz-l 11111 1(\" - vetlenü l evés után fáj , mivel nin cs elé g en ergiája, hogy munkáját elvégezze, eze nkívül gyakori kíséróje a telített- 1lI )lId ;í~ ség érz és és a puffad ás.) Az ezerj ófű fokozza az érvá gyat és ez érvényes , :\ Iannfried Pahlow szerin t, az anorexia ner-I I\" I\iin's vosa (kó ros leso ványod ás) speciális esetében is. A fentI ti \"'1I\(' k em lített be tegség lelki erede tű ( pszichogén) ellensze nv (averzió) az ev éssci szem ben, am ely szinte kizáró lag fiata l lányoknál és nóknél jelentkezik. (Az Egyesült Államok - ban az összes n őnemű tinéd zser kb. 200/0-a szc nved eb- ben a be tegségben .) M ínt minden kcscn í drog, az ezerjófű a vegetatív ideg- rendszeren keresztül hat és ezé rt serkenti a szívműködést és a vérkering ési is, ezáltal az idegi [áradts ág állapota szinté n lén yegesen javu lha t. Az epekő- bet egek n ek is javall ha tó a z ezerj ófű : meg- nyu gtatj a a felbolygatott epét és m egakad ályozza a k öli- k át, Az ezerjófűvet egyéb keserű , gyo mo rra ható gyógy -

nőv é n nye l és í;,;:javító droggal keverj ük. Azoknak, akik nem Z sin llll l,\"irtóznak a tiszta ezed ófútea keserú ségétől , netán szcrc tikazt,javasoljuk, hogy hagyják a [iivct hideg vízbe n egy éjsza -kán ál állni, ma jd iha tó hómérséklctűre m elegítsék fel. A gyenge emésztés gyakran úgyjelentkezik , hogy a be-teg nem képes e1 visc1ni a zsíros étc1eket. Egyes páciensekcsak ellenszenvvel viseltetnek mindenféle zsírral szem-ben. mások viszont egy zsírosa bb étkezés után to mpa,nyomó fájd alm at érezne k a felsóh asha n vagy e r ősen fel-pu ffad a gyom ru k. Ez eset ben a beteg rendszeres en igyonétkezés el őtt keserű máj- és ep ete akeveré ket, a m ely kifej e-zetten az epetermelést és -kiválasztást segíti elő. A mária tövis m ag, a fehér üröm és a gyermekláncfűgyökér - a már megncvczelleken kívül - a legfontosab bd rogok, amelyek ezt a célt sze lg álják. Bá r a mi m áj- és epere ánk lényegében csak keserű nö-vény ekb61áll, m ás d rogok hozzáadásával azonban jól él-vez hető.Máj- és epeteagye rmek láncfű ( ~'Yöké r és növé ny ) 35 gm áriatövismag 15 gm álnalevél IS gezerjófú 10 gcickafarkvir ág 10 gútila puvirág Jgan gelika gyöké r 5gbo ldo levél 5g:\láj -, epe- és hasnyálmi rigy-m egbelegedéseknél jól al-kalmazható még a gyermekláncfúgy ökér és az egész nö-vény ön m agá b a n is, tea, tinktúra, saláta vagy frissen pré-selt lé formájában (lsd . S. fejezet 67. old .) Az álta lánosa n legyöngült em be re k a hosszabb ide igtartó keserúan yag terápiára rendszerint poz itívan reagál-nak. A teráp ia serkenti él szívmű köd ést és fokozza a vérke-ringést, enn ek ered mén ye a bel s ő szervck, külö nösen agyom or- és béln yálkah árl ya fokozott vérellátása. En nekII

l \ '\" ,lIlIk ellenére scm szaba d ezeket a termé szetes g:ydlJ;yimyago- • lu l.ula· kat túl ad ugolni. különben a m cgszo k ás ép pen az ellen ke- « Livru ző hatást váltja ki. A máj- és cp ete áb öl, valam int az emész tést serken tő tcábó l naponta 3- 4 cs észevel sz.a. ba d \"vc··d- inn i. Emellett fontos az is, hogyakeserűanyago k mind ig az üres gyo mo rra hassanak, tehát a tcát reggel, éhgyo- 111 ·M·r li marni , azaz mindig étkezése k előtt kellinni . Akiknek iga- zán erős ingerre van sz üks ég ű k, azokna k a sv éd keserű­ elixíraz id e ális szcr, Ez esetben minden csész e teához ad - junk egy teáskanálnyi elixír! (lsd . H. fej ezel 128. old .). , ( '~li niivénveket azonban nemcsak kró nikus, gyenge.llII,\" , ' 1r- (gastro -intestinális Insuffitientia ), tartós kez el és ére dlll .ll.hatjuk, hanem mint már többször említettük, által á- lllo iz.ilásra és serkenr ésre pl. lábadozó betegekn él. kiállt l llll l \" l ' k után, idós embereknél és azokn ál, akiknek neureve- , 11\ rendszere a kimcrültségtóllegyengüh és csak korláto- 11 .111 reagál. A borsm enta (Mentha pipenta; »izimenta-r-Mm tha aquatica, zöld menta r- Mentha spicata) A gyo morra, bé lrc és ep ére h a to gy ögynőv ények k őz ő u kir l őn leges helyet foglal el a borsmen ta . Fó ha tóa nyaga az ill óolaj, am elyet izolál t (elkülönített) lorm áj áb a n a m cg h ű l éscs megbeteged éseknél is a lkalm az u n k. Bár a borsm en ta csak enyhé n kesernyé s íZ li, mégis az ama rum a roma ticurn csopo rtba tartozik. Erős ep ehaj t ó hatása m cllett ezt bizonyiíja a keserű növén yekre j ellemzó gyo- mor- és b é lm ű k őd é st serken tő tulajd onsága is, i\ bors- m en ta tea a gye rekek és az olyan be tegek számára kínál ked vez éválasztást, akik vonakodna k mcginni a keserű te- át vagy bere nn i a keserű gyógyszert. A borsmenta egyéb- kén t kifejezettcnjóízú, frissítő és é lén kítő hat ásu . Azért is kiváló , gyo mo rra ható szer, m ert az ilyen betegs égekn él gyakori az ém elygés , hán yinge r vagy az akut hasm enés. G yom or fekély eset éb en hatása azo n ba n vitatott.

B első felhaszn álásGörcsszcrú gyo mo r· és bélpan aszok esetében, külön ösen G YO I1Il I1 •ha azokat puffadás és bűzös, habos széklet kíséri, az eny-hén meleg, kortyonkén t fogyasztott borsmen tatea gyors bé l pa ll . I \" \" . ~megkönnyehbülést hoz. Ugyanez érvényes a has menésesetében is. Nem utolsósorban a borsmen talevélből ké- T t l lacl.•szült tea fokozza az epekiválasztást és -terrnel ést, me g- gnl:i.'ol ;1nyugtatja a \"mcgbolygatott\" epét és enyhíti az akut álla- ü~'dj i Ill Lpotban lévő epe kólikás fájdal ma kat. Ezért nem szabadezt a teát sem túlaclagolni. Sok ember borsmentateátiszik pótlékként , ha a megszokott feketekávéjáról vagy te-ájáról le kell mondania, egyszerue n azért, mert ez azegyik legismertebb teafű. Tiszta formában azonban abors mentateát nem szabad min dennap os reggeli és estiitalként fogyasztan i. Egyéb teakeverék részeként azon-ban napi ad agja nem korlá tozott (lsd . a házitea recep tet a17. fejezetbe n ). Az igazi bors me nta hibrid növény, am i egyébként ér-vényes a töb bi ért ékes mentafaj más tagjaira is. Saját ker-tünkben is egyszerue n t ermeszth ető. Xy áron sokfélekellem es és üdítő finom sá got lehet a mentafélék levelébőlelőáll ítani. (lsd . 17. fejezet).Ep ek őAz epekőbetegek számára lenn e mé g néh án y javasia-tunk: epeköves betegeink új ra és újra megerősítik, hogyakeserű ízű tca mi lyen jó hatású. A keserű ízt egyszerűentudomásul kell venni, mert minden, a tca édesítésére tettkísérlet csak mé g rontana az ízha táson.Epek ó elle n i tea 30 g 20 gbors men talevél 20 g 20 gezerjó fű lOgci t ro mf ű l evé lfüs tikefehér üröm