Erdők, Mezők Patikája

Barbara és Peter Theiss Erdó'k, mezó'k patikájaA család, az orvos, a gyógynövények - együtt az egészségért Mikrotrad e'\" Kft. Eger

Készült a: Barbara & Peter Tbeiss Ges űnder leben mit Heilkrá utern c. könyv fordításával Copyright C 1989 b)' Wilhelm H eyne Verlag GmbH & Co. KG. M ű nch enSzakértők: Dors ich ~ látyás gyógys7erész Dr. Végh Mik~ós gyógyszerészFordította: Kemény E~OImé N. László G ab riella Za hernszky Lá!lzlóLektorálta : Dr. Czcn te BOlond Dr. lI ekli JózsefISBI' 963-85035·0-5Kiadj a : MIKRO TRAIJ E\" Keres kedelmi Kft.Felelős kiadó: Gömöry Cy örgyA k ötet kiadásában rész t \"ett: EG E.R-SCA~ L>Ir..IPtX KFT.Fe lel és szcrkeszt ő : dr. Csőke Lajos~ I('gjdent 19 ív terjedelembenEgri . 'yomda, EgerFel el ős vez ető: Kopka László igazgat ó

Tartalomjegyzék ElószóI. Fejeze t Amit ez a kön yv el akar érni 16 Az öngyógyílás növényi gyógyanyagai 18 Gyógynövények a család mind enn api életében 202. Fej ezet Személyes találk oz ásaink a gyógynövényekkcl 22 Barbara története 22 Péter története 24:1. Fejezet A két felfogás: természet va gy vegyészet? 30.1. Fejezet H ogya n bánjunk helyesen a gyógyn övén yekkel ? 40 Gyüj tsük magunk és így ismerjük meg a gyógynövényeket l 40 A növények hasznosítható részei és a begy űj tés ideje 42 N övén ytan i nevek 43 A saját gyűj tés nehézségei 44 Gyógynövénytermesztés a kertben 45 A gyógynövények szárítása és tárolása 46 A gyógynövények felhasználási módjai 48 B.lső alkalmarási mód: a gyógyt.a 49 Külső alkalmazás: jiirdők, borogat ások, inhalálás, nedtes kö/iuk 55 T inktúrák 56 A növén yi tin ktúrák és a homeopatikus tinktúrák közötti különbség 57 Alkohol a term észetes gyógyszerekben ? 59

5. Fej ez et Első lépés a gyó gyu lá sh o z : tisztulás, salaktalanítás, méregtelen ítés 61 Gyógydiéta 62 Tavaszi kúra 63 Nagy csalán 63 Betsóalkalmazás 65 Külső alkalmazás 66 Gyermekl áncfű 66 Bd só alkalmazás 67 M ezei zsurló 69 Belsó alkalmazás 71 Kűlső alkalmazás 71 További vértisztító gyógynövénye k 74 Teareceptek a tavaszi kúrához 746. Fej e zet Az ellenáll óké pesség növel ése 79 Az emberi test immunrend szere SO Keskenyl evel ű és lángvörös kasvirág 81 Bdsó alkalmazás 83 Saját tap asztalata im 84 További mód szerek az immunrend szer aktivizálására 85 Kiilso7eg alkalmazható modszerek 86 Kis- és na gylevel ű hárs 86 Bodza 88 A hársfa- és bodzavirág betsóalkalmazása 88 A kerti kakukkfű 90 Külsófelhasználás 90 Lázcsökkentés természetes úton 92 A lábse árborogatás 93 Folyad ékpótlás lázas állapotban 94 Táplálkozás akut fertózéses meg beteged ések esetén 95 T áp lálkozás a lábad ozási szakaszban 95 Javallato k a testhómérséklet emelésére 95 A Schlenz-félejiirdó 967. Fej ez et M eghúléses b e tegségek természet es ke zel és e 98 Nátha 98 A kémiai orrspray]: kockázatai 98

Természetes anyagokból készűlt kenócs nátha ellen 99 M cllbed ő rzső l é s és kenócsös kötés 101 Inhalálás 101 Homl ok- és orrme lléküregek gyu lladása 102 Bronchitis (hörghuru t) és köhögés 103 A hiirghurut kezdeti stádiuma 103 M art iiapu 104 Belsó alkalmazás 104 Bronchitis pro gesszív stádi um ba n 106 Ökörfarkkóró 106 A teljesen kijeJlódD'u bronchitis 109 Lán dzsás ú ti fű 109 Belsó alkalmazás III Krónikus hörghurut 112 Torokgyulladás, rekedtség, gégegyu lladás 112 Nyakborogatás 11 3 Zsálya 113 Belsó alkalmazás 113 M ál yva 115 Belsó alkalmazás 117 Középftilgyulladás 117 A természetes út 119II. Fej ez et Sv é d ke se r ú - gy ó g y n ö vé n y e l i x í r : gyógyn övé nye kbó l készült gyógy ítószer, amelynek története van, s amely szinte \"m indent gyógyít\" 120 Túl kevés kes erűt és tú l sok édeset eszünk 120 A keserű anyagok hagyománya 121 A keserű anyagok serkentik a máj múkDdését 122 A svédkeserű-gyógynövényelixír 123 A svédkestrÚ története 123 A svédkestrÚ DJszetéúle 124 An gyalgyökér 124 Belső alkalmazás 126 A svéd keserű egyéb alkotó részei 126 Elkészitési mód 128 Hogyan segíthe t a svéd kescrú? 128 Belsóf elhasználás 128

Kiilsofelhasználás 131 133 H ogyan csiná ljuk a svédkeserű- b orogatást ? A sv é dkese rű az állato kon is segít 1359. Fej ez et Az idegrendszer gyógy növényei 137 Neurotikus panaszok 138 Citromfű 139 Belso alkalmazás: citromfűtea 139 Kiilső alkalmazás: a ci/ro mfűfiirdo 141 M acskagy ök ér (Valeriana ) 141 Belso alkalmazás 142 A kom ló 145 A neh éz elalvás okai 145 A gyógyfiives \"á lompárna\" 146 Egyéb mddssrrek 147 Orb án cfű 148 Belso alkalmaz ás 150 O rbáncfűo laj ISI Kiilső alkalmazás ISI Belső alkalmazás 15210. Fej e zet A fejfájás. Mi okozza a fejfájást és hogyan segíth etn ek a gyógynövén yek ? 154 A fejfájás különfé le okai 155 Gyomorron/ás 155 Bélfer/ozés 155 Megh űléses megbetegedések 156 Magas vérnyomás 156 Krónikus székrekedés 156 Allergiák 157 Kémiai gyógyszerek 157 Szempanaszok 158 Panaszok a menstrudci át megelőző időszakban 158 Stressz 158 Gyógykoplalás, vértisztítás, a táplálkozá s átállitása 159 A m igr éncs típusú em ber 160 Kamillas há/boroga tás 161 M igrén elleni tea 164 O szi m argitvirág 165

Rozmaring 165 dc akkor hogyan ' 168 Kiilsofelhasználás 165 Belsőfelhasz nálás 166 Kombinált felhasználás 166 Fájdalomcsillapítók nélkül -ll. Fejezet A szfvre és a vér ker ingésre ható gyógynövén ye k 169 Szívbetegségek 169 Visszaélés a szívgyógyszerekkel 170 Ga lagonya 170 A jótékony galagonya/ea 170 Ma gas vérnyomás 174 Fagyöngy 175 Pásztortáska 177 Alacsony vérny om ás 179 Keringési zavarok 179 Vérellátás i zavarok 180 Rozmarin gbor 181 Levendula 18212. Fej ezet Az emés ztésre ható gyógynövények 18j Az emésztés i zavarok leggyakoribb okai 186 A panaszok négy csopo rtja 187 H án yás és has me nés 188 A gyermek hasfájása 189 Pontos diagnózis 190 A panaszok első csop ortja : gyomorbetegségek 190 Gyomorégés és gyomorhurut (gastritis) 190 A gyomorfekély 192 A lenmag ha tásá ról szerzett tapasztalatok 194 A házi len 195 Az emésztési panaszok más od ik csop ortja : a gye ng e emésztés 195 Kis ez e rj ó fű 197 A borsment a 201 Belsőfelhasználás 202 Epeko 202 Go'rcso's epefájdalmak 204 Az epekőkipződés megelozése 204

Puffadás (szélgo·rcs) 205 Puff adás kezelése csecsemőknél 209 A panaszok harmadik csoportja : a hasmen és 210 A panaszok negyedik csoportja: a székrekedés 211 A hashajtógyógynövények veszélyei 211 Hashaj tó tea 212 Rostos és ballasztanyagok bélrenyheség ellen 212 A lenmag - hashajtószer mellekhatasok nélkil 213 Egyéb gyógyhatású szerek 214 Személyes \"élmények\" 214\3. Feje ze t A pros ztata -, hól yag- és veseproblémák o rvos lására ha sznált növények 216 Prosztata-megnagyobbodás 216 Tűnetek 216 Cyógynöoény-terápia kisvirágúfúzi kével 217 Kisvirágú fűzi ke 219 A vesék és a húgyutak gyulladásai 219 Az átöblítém terápia gyógyno·vényei 221 Nyírfa 223 Belső alkalmazás 223 Aranyvessző 225 ;Zsurwfiives ülifürdő 227 Kam illagőzfiirdő 227 Hólyag- és vesekoiJek 228 Arőbl ít ő s reuma esetén 229 Diuretikus (vízhaj tó) élelmiszerek 230 14. Fejez et A n ői b ajok at orvosló gyógy növé ny ek 231 Egy kis módszertan 232.. Cickafark 233 A cickafark kom binált alkalmazása 233 Kamilla 235 A kamilla kombinált alkalmazása 237 Palá stfű 238 Pásztortáska 240 Fehér árvacsalá n 242 Tavaszi kankalin 244 Belső alkalmazás 246 Az egyénekre szabott teakever ők 246

T úl erős havi vérzés 247 Menstruációs görcsök 248 Menstru áció előtti tün etek 248 Fehérfolyás 248 A változás éveinek problémái 249 Segítség aszülésnél 250 Szoptatás 250l.'i . Fejezet K ét j ó h atású szer sürgós ese tbe n : a fekete nad álytő és az árn ika 252 A fekete nadá lytő 252 Külső alkalmazások 254 Fiirdó, oblités vagy borogatás aJekete nadálytőJőzetével 254 Borogatás aJekete nadály tő lisztjéből késziilt péppel 255 Kombináció homeopátiás f ekete nadálytő­ kivonatlal 257 Fekete nadálytő ken őcs 258 Kombinált kezelés 258 A belső alkalmazás nehézségei 258 Az ámika 259 Belső alkalmazása veszélyes lehet 261 Külső alkalmazás 262 Esetleírások 263 Az alkalmazások kombinálása 266 Homeop átids kivonatséri liseknél 266 Árnikakenőcs 267Ili. Fejezet Amit a köröm virágról tudni kell 268 A körömvirág 268 Külső alkalmazása 271 Kozmetikai alkalmazása 271 Természetesanyagokból készült szappanok 272 A körömvirágkenócs 272 Néhány tanu lságos eset 274 Körömvirágkenőcs sebgyógyításra 274 Segítség Mrpanaszok eseten 275 Svédkeserú-borogatás 276 Csecsemőápo lás 276

Ltí bs~ árp a na s~ok 276 Viss~irgy u lladás 278 Aranyir 278 Feifekvi s 27917. Fej ezet Gyógynövények a magunk gyönyiirúségére 281 A család házi teája 282 Gyermek- és csecsem őteák cukor nélkül 284 Szed erle vél 285 za mócalevé l 287 zo mj oltó te ák 2 7 Csipkebogyótea 289 Ad ven ti és kará cson yi ita lok 289 A forró évszak ital ai 291Függel ék Latin növénynevek 297 T árgymu tat ó 300

El ősz ó»Boldogságunk kilenc tierd risz ekiz árólag tgis~sigünkön nyugszik.Ha egiszség van,az minden jlViZel forrásává válik,de ha nincs, az egyébjavak,a s~ubjektív irtikt k mn boldogítanak,mert a szellem, a hangulat,a temperamentum sz árnyalását isitcsökkenti, t /nyomorítja a bt ttgmig.\"ARTHL\" R SCIIOPE:,\,IAL\"ERMindenki áhítja az egészsé get és ha azt elvesztette, a rratörekszik, hogy mielöbb helyreállítsa. Nem csoda há t, haa vegyészet nagyon rövid idő alatt olyan szoka tla nul na gyjelentőségre tet t szert a gyóg yászatban, hiszen segítségé-vel a szenved ők panaszai t gyorsan enyh íteni lehetett. De valóba n egészséggel ajándé koz-e m eg be n nünket akemoterápia ? Ezt a kérd ést újabban egyr e gyakrabba nteszik fel és a válasz csa k ritka esete kben egyértelmű igen . fgy aztán egyre gyakrabban for d ulu nk a természet vi-lágából származó természetes gyógyítószerekhez, agyógy nö vény ekh ez, amelyeket az emberiség csaknemkét em beröltó re száműzött a gyógyítás kelléktárából. Agyógynövények végre a legjobb úton vannak afelé, hogyismét azzá váljanak, amik voltak - enyhe, de mégis biz-tos hatású seg ít óeszk őz ő k egészségünk fenntartására éshelyreállításá ra. Men tesek ugya nis a nemkívána tosmell ékh at ásoktó l és nem j elen tenek megterhelést szer-vczetünk szá mára. De tudj uk-e m ég, mi ként kellvelük bánni, tudunk-e eleget alkalmazásuk ról , ism er-

jük-e azokat a határokat, me lyek között felh asználhatók ,ne hogy önmagunk gyógyko ntárjaivá válj u nk. Ez a kér-dés is csa k ritk án válasz olható meg világos igenne!. Déd anyáink számára, akik m ég kiismerték ma gukat agyógynövények terén, alkal mazásu k minden napi cse-mény volt. Ezzel szemben a fiatalabb nemzedéknek újram eg kell tan ulni a , hogy mik ént a lkalmazza a természetgyógy ító eróit, ho gyan alkalmazza azokat a célnak meg-felelden teaként, kenóesként, kivonatk ént , fLirdókéntvagy inhalálószerk ént. A fiatalabbaknak tapasztalatokatkell gyűj ten i és kü lönl eges, szem élyes kapcsola tot kifej-leszten i ehhez a gyógyítás i m ódhoz. Aki erre nem képes,aki a gyógy növényben csa k egy bizonyos hat óanyag hor-dozóját látja, m intha az egy ta bletta lenne, annak kudar -cot kell vallania, rnert a gyógynövényeket egészükbenkell néznü nk. Bár a gyógy növény alkalmazása azo nnali segítsége tnyúj that az egészség m egórz éséh ez, an nak teljes hel yre-állításához azonb an egészen más be állított aágra vanszükség. Optimális hatá st csak akkor érhetünk el, ha sze-mél yes viszonyt alakítunk ki a természet gyógyító er őivel ,h a építünk rájuk és bízu nk bennük. Kezdó számára eznem egyszeru dolog, segító kézre van szüksége. Ezt a segí-tó kezet nyújtják Önnek, tisztel t Olvasó, a jelen kön yvszerz öi, Barbara Theiss természetgyógyász és dr. PeterTheiss. Az elm ondott ak megjelenítése, a szem élyes ta-pasztalatok átadása megkönnyítik Önnek , hogy bel eéljem agát a gyógynövények világába. A szerzók l e~~tettéknévtelenségüket és személyesen mutatkoznak be O nnck,olyan nak am ilyenek, ahogy és akkor éreznek, am ikorgyógyn övényekkel fogla lkozna k. A gyógy növényekró l áttekinthetó választé kot nyúj ta-na k. Tudván, ho gy laikusokh oz szólnak, a szerzók nyel-veze te é rt hető, de amit a gy ógynö v é nyekről és azo k hatá-sá ról állítanak, az tapasztalat ukon a lapszik. Ez nem beve-zető a kuruzslásba és nem is üres ígéretek gyújtemé nyem ég akkorsem , ha itt-ott a tudomá ny még nem is ad ta á l-dását rá. Ezt a kön yvet elóször végig kell olvas ni; talán m ég egy-szerés harmadszor is. Addigra me gtöri k a \"hét pecsét\"és

a. gyógynö vény tudomány alap ismeretei nyitva állnakOn előtt. [gy válik majd ez a könyv házi tan ácsad ónkká,amelyben bánni kor utánanézhetünk annak, amit tudniszeretnénk. Ennek a könyvnek minden a nya kézikönyv-tá rá ban helye van és olya n gyakra n kellene forgatn i, mi n tpéldául a csa ládi sza kács könyvet . M annfried Pahl ow

1. Fej ez etAmit ez a könyv el akar érni.A~ orvosság kg/oob alapja ~onban a s~mttt·PARACF..U;CSEz a könyv ahhoz sze retne hozzájá ru ln i, hogya gyógynö- Elfel ej tettvények napi egészségápo lás unkban és a betegségmegelő­ tudászés terén ismét szilá rd helye t kapjanak. M ég 100 évvel ez-cl öu is magátó l értetődött Euró pában , hogy a háziasz-szony saját kertje vagy a környék fűveiból készítette azo -kat a gyógyszereket, a melyekre a család nak az év [o lya-mán szüksége volt. így szedett például h ársfavirágot ésmegszárította azt a té li, m egh úléses id őszakra, A friss kő­römvirágból pedig nyáron kenőesöt főzött, hogy azt bór-sérülései és sebei gyógyítására felhaszn álhassa. Ő sszelkeserú gyökereket ástak ki és azokat gyümölcspálinkábatéve étvágygerjesztő elixíreket állítottak elő. Az, hogy a körn yezet ü kben ta lálh ató gyógy növényeke t gyújtsék és helyes elkészítéssel tartósítsák , éppoly m agát ól értetódővolt, mint a m ező és a kert gyümölcseinek l csz űretel ése , értékesítése, vagy esetleg tartósítása. Az utóbbi 100 év változásai során, amelyeken emberi m u n ká nk, családsze rkezet ünk, tá plálkozásu n k, egész életün k átalakult, a gyógynövények hasznosítását és elké- szítését teljesen a gyógyszerészeknek és a gyógyszergyár- tóknak engedtük át. A saját tevékenység, saját tudás és ta- pasztalat területét csaknem telje sen [eladtuk és elveszitet- tük. De m ég a terület sza kemberei, a gyógyszerészek és a gyógyszergyártók is - az isko lában tanított orvoslás adta l eh etőségek fólött érzett eu fő ri áju kban - nem csa k hogy elfeled keztek a gyógynövénye król, hanem ta lá n m ég le is

hl ,i zített nézték azokat. Cs ak a mikor évtizede k m últán széles kör - méreg- bomba ben bebizonyosodo ll, hogya vegyi-gyógyszerészeti ipa r termékei időzített méregb om bák , akko r j ut ottak újra S\".•·m léle t- eszü n kbe az ártatlan, de h atá sosan segítő gyógynö- vált ozás vények.ü -r m észetes Alexander Tschirch, a gyógyszerészet gyógynövé- sze re k nyekk el foglalkoz óágának a gyógyszerészeti biológiának egyik m egalapítój a már 1909-be n kijelen tett e : . H a az or- voslás a vegyi szintézis gyógyszereivel majd alaposan el- rontotta mára gyomrát és az állatok valamennyi szervén kísérlet ezett, akkor fog visszatérni az emberiség leg- ős i bb gyógyszereihez, a gyó gynövényekhez és azo k ható- anyag aih oz.\" M a ta rtu n k ott, hogy ezt a ford ulatot m eg- valósítsuk. M a m ár nem veszü n k be gondolkodás nélkül egy vér' kerin gésjavító szert, egyaltatót vagy egyfájda lorncsillap í- tót. H a m égis m egtesszük, biztos, hogy rossz m iatta a lel- kiismeretünk. A \"normális\" , azaz az iskolában tanultak alapj án gyógyító orvossa l szem be n fenntart ásokka l visel- lel ünk, mert magunkon, szüleinken és családtagjainkon éltü k meg , hogy sok betegség vegyi-szintetikus gyógysz e- rekkel történő tüneti kezelése csak átmeneti segítséget nyúj t, sú lyos m ellékh at ások kalj ár és a tes t védekező ere- jét és reag ál öképess égét tartósan aláássa, esetleg szét- rombolja. Bátra n fogjunk hozzá, hogy növényi gőzöléssel úzz ü k el ismét ná thán kat, vérkeri ngésü n ket forró l ábfűr­ dókkel hozzu k lendületbe, ízületeinket saját készítésú o r- b án cfűolajjal d örzsöljü k b e és ela lvás el őtt igyu n k egy nyugtat ó teá t a szo kásos éd esség helyett . M eglepetésü n k- re az t is Iel fedezz ű k m ajd, h ogy m ind ez nemcsa k segít, hanem örömöt is okoz, sót kifejezetten érdekes. Végül is saját tes tü n król van szó , amelyért m in de n ki m aga felel ős . Ez a kö nyv külön ösen azo khoz a csa ládokhoz, apák- hoz és anyákhoz szól, akik gyermekeik és családta gjaik egészségi go ndjaira és mi ndennapos pa naszaira olyan természetes szerekkel keresi k a megoldást, am ilyen ekkel csak lehetséges. Ez egyáltalán nem azt jel enti, hogy ke- rü lj ü k az orvost mindenáron, d e az t igen, hogy az ember kül önféle közérzet i zavarait elóbb az anyatermészet sze- ..líd eszközeivel igyekezzék megszüntetni , h úen LevTolsz-

toj egyik mondásához: \"Ad d ig oltsd a tüz et, amíg csak iz- H azai gyogy-zik\" (és ne akko r, amikor m ár lobogó lá ngo kkal ég ). n ö v ények Bár a kö nyv tartalmazza a szemünkben legfont osab b-nak t ű nő gyógynövények pontos leírását és ábrázolását, acé l mé gsem az volt, hogy ta n kö nyv legyen , am ely ből azegyes gyógynövények felismerhetők és meghatározha-tók. Ez a kön yv nagyon is gyako rlati úton szeretné a kez-dőt bevezetni a gyógynövényekk el való gyógyításba.H ogy tudj a mi a leghel yesebb tenniva ló , ha a lányánakhólyaggyullad ása van , az apja m egégette az ujj át a kon y-hában és a gyerek sír, mer t sebes a popsija. Hogy a k ezdőt ne ijcsszü k cl, az ism ertetést t~dat~ :a~?-csa k 40 gyógy növény re, az úgyn evezett alapgy ogynovnyekre korlátoztu k. Ez a 40 gyógy n övény 1I 1agy~rors:a­gon is honos. K ön n yen megta lálhatók , magunk IS gyuJt- hetj ük őket, haesak egy kissé is értü n k hozzá . ,: ká r .m~g is vásá ro lhatj uk őket a gyógyszertárakban, gyogy noveny- szakü zletekbe n . De kap hatók a nem zetkö zi gyógy nö- vénypiacon is. A javallt terü lete n ezek a legjobban bevált , legalaposab ban tanu lm ányozott és saját tapasz;alat~ n,k szerint is a legh atásosab b gyógynö vén yek. A gyogy nove- nvek leírását szín es fén yképpel egészített ü k ki. Felh asz- 11 ~lásu k leír ás án ál az óseinktól reánk hagyott tudást, a legm od ernebb kutatási ered m én yeket és személyes ta- pasztalatai nk at ö tv ő zt ü k egybe . Az ala p n övén yeket úgy válasz tottu k ki, hogy azokkal a csa ládban fellépó kisebb egészsé gzavarok töb bsége kezelh et ő legyen . Ezeket ki- egészíti egy so r-továb bi gyógynövénYl amelyek a rece pni- rák tc1jessé tételéhez szükségese k és hasznosak.Az ön gyógyítá s növén yi gyógyanyagaiA gyógynövények kiválóan alkalmasak öngyógyításra.T évedés és felel őtl en ség lenn e azt állíta n i, hogya gyógy-növén yeknek nincs mel lék hatásuk . A leh etséges kor k á-zatokat azo nban a tudósok nagy lelkiisme retességgelvizsgá lták és ezek rendszerin t messze nem olyan nagyok...mint a vegyi-szinte tikus anyagoké. Ezenkívül a gyógynö-v ényeke t nemcsak bizonyos klinikákon vizsgá lták né-

há ny éven át, hanem szó szerin t az évszá zado k vizsgáJatá- nak is ki volta k téve. Az egyes növén yeknek és azo k alka l- m azásának leírásakor ne mc sak az összes m cllékhatást'1Ijn ;p :c:lek soro ltu k fel és emel tü k ki szélj egyz etekkel, han em egyéb fontos utalásokat is tet tünk ezen a módon . A gyógynövé nyek alkalmazása akkor id eál is, amikor nátha van kialakulób an, ha az embemek kapar a torka, ha egy túlte rhelt ín m egfájdu l, am ikor a felfúvódás emészt és i zavaro kra utal, vagy a mi kor az álmatlanság st resszállapotot jelez. Nem len ne azo n ban helyén val ó eb - b,óI arra követk eztetni, hogy a gyóg ynövén yek csakj elen - tektelen betegségekné l \"vethetó k be.\" Ol yan hossza n tar- tó betegségek, m int az izü leti gy ulla dás vagy szívgyenge-I\ n lllikus ség és kiújuló ( vissza térő) fun kcion ális pan aszok, mint ap.umxzok hólyag gyu llad ás vagy a gyom orh uru t, sikeresen kez élhe- tók gyógynövényekkel. Ilyen esetekben gya kran a hosszú (')rq .;ko ri idón át tartó gyógymód aeélszerú.I lI'lt · ,~ .'i(.,l.{ck A civilizációnkra annyira j ell em ző öregkori m egb ete- ge dés ek, m int az fz űlet i reuma , a m agas vérnyo má s szin- tén jobban gyógyíthatók a természet orvoss ága ival. m int szin tetikus gyógyszerekkel, m ivcl az id ős emberek szerve- zeté~e~ aZ,élclm iszere kból és gyógyszerekból olyan m en y- nyisegu karos anyag gy üleml ik fel, bogy az m ár egym a- gában sc m teszi lehe t év é a szervek no rmá lis m úködését.\ \" ',~( ' la t ív A gyógynövény ek különösen alka lmasa k vegeta tív za- varok megszünteté sére, am elyek szám a az ipari orsz á- zavurok ga kban a term észetellenes és hek tiku s életmód rnia tt ál- land óan növekszik. A gyógy növén yek éppen ill bizon yít- hatják be legjob ban harm oni zá ló ha tásu kat. Nem u tolsósorban kiegészítő gyógy mód nak is kivál ó- an alkalmasa k, miv el általában minden más terápiával1\ i ( · ~t:.'i zít Ó kom bin á lható a gyógynövénygyógymód . Egyes eset ek-K\ '1i ~yrn ód be n nagyon is ésszerű va lamely erós bat ású vegyi gyógy- szc:n ek vértisztító tc áva l, vagy e1 ixírrel való kombinálása, am i a szervezetet arra készteti, hogy az ide gen és er ősen m érgező anyagokat a Ich ető leggyorsabban kiválassza. A gyógyászati l eh etőségek m ellett ne m leh et eléggé h~ n gsú l yozn i a gyógy növények h at ékonyságát a m egelő­ zesb en . A rendszeres salaktalanítás ősrégi cive itt igen fontos szercpet já tszik. Végül is ez azo n kevesekne k a tit-

ka , akik testbe n és lélekben egészségesen, és tevékenyenöregsze ne k meg.Gyógynövénye k a család m indennapiéletébenEz a könyv a gyógynövényeknek a család életében törté- K űl őn ő sennő gyako rlati felhasználását tárgyalja. Az alatt a 12 éva latt , amióta egy család vagyunk, magunk is sok mindent gye rme ke k-kipr óbáltunk és tapasztaltunk, különösen fontosnak ta- nek j óláljuk, hogy a családokban a régi gyógynövényismeret új-ra élővé váljék. Hiszen a gyerekeken - feltéve, hogy Minden-egészségese n születtek - a természet szereivel mindig le- kinekhe t segíteni. Az ő be tegségc ik még nem olyan , megálla- haszn o spodouak\", mint a felnőttekéi , szervezetük sokkal érzéke-nyebben reagál finoman adagolt in gerek re és mint ma-gának a természetnek, nekik is csaknem kifogyhatatlan aregenerálódó képességük. Ez természetesen főleg esccse-mőkre vonatkozik, a növényi gyógyító szerek azo nban,magától értetődően, nemcsak a gyermek megszületésepillanatától használhatók, hanem már akkor is, mielőtt avilágra jön . Ha pedig gyermekeink már otthonukbanmegtanulják, hogya n kell a gyógynövényekkcl bánni ésmi ként tud az em ber azo kkal magán segíteni, akkor mintfelnőttek is ezt fogják tenni, és talán tovább is adjá k tud á-su kat és tapasztalatai kat utódai kna k. Természetesen ugyanezek a tanácsok és felhasználásiútmutatások az egyedül álló számára is hasznosak . A kü-lönb ség csak annyi, h ogy a ma gán yosok rendszerint csakön magukról gondoskod na k és így ne m szembesülnek apa naszok olyan sokféleségével, mint pl. egy családanya. Az embemek a gyógynövényekkel való foglalato sko-dása so rán annyi sikerélménye lesz, hogy egy re kíván-esibb á válik m ind maguk at a növényeket, mindjellegze-tességeiket és gyógyító tu lajdonságaikat illetően. Egyszercsak eljön az az idő is, amikor egyéb gyógynövényköny -veket szeret nének tanulmányozni , hogy pontosabbanmegism erjék a természetes anyagok hatásmecha nizmu-sát, vagy, hogy biztosa n felism erjék a gyógynövényeket a

A növén y- szabad term észet ben is. Egy másik módj a a gyógynövé- világ nye kkel való beha tóbb foglalkozásn ak a saját gyűj tés - a helyes i d őpontban - , szárítás és feld olgozás. Egy továb-~aZ(la gsá ga bi előrelépést j elen t a gyógynö vények termesztése sajá t kertben. Ezzel ka pcsolatban j ó és bőséges irod alom áll rendelkezésre. A természetgyógyászat hagyományairól és külön ösen a gyógynövényekkel való gyógyításról az in- formációk a növényv ilágnak mégis csak eleny észócn kis részére terjednek ki: Földünkön kb. 380000 növényfaj létezik, a melyekből 260 000 számítha tó az ún . maga- sabbrendű növények közé és ezekből edd ig legfeljebb tíz százaléknyit analizáltak többé-kevésbé. igy a természet- gyógyászat hagyományai ról és a gyógynövényekkel való gyógyításról szerzett ism ereteink a növényvilág csekély részére terjednek ki. A jövóben tehát még tudósok nem - zedékei foglalkozhatnak a gyógynövénykutatással. Bárcsak ne menne veszendőbernindaz, amit az emberi- ség a gyógynövényekról tud !

2 . Fej eze tSzemélyes tal álkoz ásainka gyógynövényekkelnA kg nagyobb törtini\"k ntm iktlink kgha ngoJabb,hanem annak kgcsö·ndtrtbb órái.\"FRIEDRICH XIF.TI.SC!I[Barbara tört éneteAkk or kezdtem gyógynövénye kkel foglalkozni, amikorélete mbe n a visszavonulásnak és meditációnak egy kor-sza ka következett be. Az ére ttségit ragyogó eredmén nyeltettern le és mert az irodalom és a filozófia iránti lelkese-désem nagy volt, elhat ároztam , hogy germ ani sztikát ta-nu lok. A száraz, lélektelen és tájékozódást ne m nyújtóegyetemi tanulmányaim akkora csalódást okoztak szá-m om ra , hogy test i-lelki szü kségleteim teljesen új irá nybasod ortak, olyan irányba, am elyre eddig nem is gond ol-tam . M egtan ultam . hogyan gyógyítsam önmagamjógá-val és légzésgyak orl atokkal. Elkezd tem tud atosan táp lál-kozni. Ez rövidese n annyira magával ragadott, hogy el-h atároztam ta nu lmányaim feladását és h ogy érdeklődé­semet a gyógyításnak (an na k legteljesebb értelmében)szentelem. A legk ülön bözőbb szakemberekné1tanultama helyes l élegzéssol való gyógyítást. Kiképeztem magamterm észetgy ógyásznak . letettem a vizsgát és megkaptama múködés i engedélyt. Ennek az id ősza knak a kezdetén a hé tvégeket a bajorAl pok lan kás vidé kén, K óch el am See-ben üdü léssel és

go ndolkodással tölt öttem . Apám vadászku nyhójában ,amely a m egl eh etősen elhagyat ottláp vidéke n állt k özvet -lenü l a hegyek lábánál, hossz ú órákat töltöttem csö nd-ben, maga mba szállva. A természetnek ebben a csodála-tos, érintetlen sa rkában felébredt bennem a gy ögyn ővé­nyek iránti érdeklódés. 1\ legvettem élete m első vastag gyógynövénykönyvét ésmagam mal vittern minden magá nyos s ét árnra és hegyiútja im ra . Gyújtöttem, összehasonlítottam, szago ltam ,ízleltem . szedtem és jegyeztem, cl voltam ragadtatva anövén yek szépségétől, sokaságától és bo ldogan hi n n ikezdtem a be nnü k rej lő gyógyító erőben. Eze n a vidékena gyógyszer a fóldből n őtt és ahova csak lép tem , Istengy ógyszert árá nak értékes szerein járta m. Ez a felismerésannyira fellelkes ített, hogy egyre többettan ulta m és vé-gül is megismerkedtem az ott előfordu ló gyógynövénye knagyobb részével, ami talán né há ny százat j elentett .Gyúj töttem , szárítottam a növényeket, kísérleteztem kű­Iőnb őz ő receptek kel és gyógynövény elkészítési m ód ok-kal, amelyeket magam on, családo rnon és a hozzá m for-du lókon próbáltam ki. Az, am it itt felfedez tem , halla tla -nul nagy tapasztalati anyagDl jelentett. Érdeklődésemeközben pedig nőttön nőtt. 1972 nyarán egyszer megint ked ven c hel yemre vonu l-ta m vissza, hogy kéthetes kop lalók úrát ta rtsak . A kopl a-lás mindig nagyon érzékennyé tesz és nyitottabb szem-mel nézem él világot. tgy aztán minden ilyen alkalommalkissé közele bb kerü lök az Éghez. Ez alka lomma l egészenvilágosan j elen t me g előttem annak víziój a, hogy hog yantudj á k az em berek magukat gy ógynöv ényekkel igazánme ggyógyítani. Látom ásom megmu tatta, hogyan kell abe teg ne k a növén yt m egtalál nia , amely őt meggyógyítja.M ilyen alázattal és tisztelettel kell viseltetnie vele szem-ben, és mintegy megkérni. hogy meggyógyítsa. Azt is lát-tam, hogyan adja Ic a novény az energ iáját a betegnek.Xlaga rna t k ő zvct it ők é nt láttam, aki megmu tatja a beteg-nek, mit kell tennie. Enneka könyvnek a megírása minden bizonnyal részeannak a k őzvcnt ő tevékenységnek. amelye t továbbra isfelada tomnak érlek. EJ

Világosan meg ércztem , hogy előző életeimben mindeztegyszer má r isme rtem és tud tam. Igen , bizonyára több-szö r voltam .javasasszony \" és llcsodadoktor\" is.P éter történeteAmikor Barbarával az élet össze hozott, \"kész\" gyógysze-rész voltam , aki ép pen doktori di sszertációj án d olgozott.Szerencsém re gya korlati tudásomat Frankfu rt egy iknagy és sokoldalú gyógyszertárában szerezhettem m eg,aho l még a régi patikus hagyományo k szellemében m in-denféle kenőcsöt, tablettát, drazsét és k úpot a gyógysze-részek maguk állítottak elő. A gyógysz erész szakmát te-h át a lega lsó lépcsőfoktól kezdve tanultam m eg. T u dás-szomjam arra ösztönzött, hogy a kutatás terén tevékeny-kedjem. Azt szerette m volna po ntosan megtudni, hogy agyógyszerek és külö nösen a ká bítószerek hogyan hatnakaz emberi szervezetben. Ezért időm legnagyob b részét amünch eni M ax Planck Pszich iátriai Intézet laboratóriu-m ában töltött em, a ho l morfiu mból tablettákat készítet-tem, azo kat patkányo k bőre alá va rrta m és azt vizsgá l-tam , hogy ez a fájdalomcsillap ító , eufóri át előidézőanyag h ogyan hat az álla tok m agatartására. Elm élyül-tem egy id egvégződ és sej tjének szervi működ ésében ,publikációkon d olgoztam és ne m zet közi kon gresszu so-kon vettem részt. Legjobb ú ton voltam, h ogy sikeres tu-d ós váljék belőlem .Amikor Barbara magával vitt a hegyekbe gyógynövény-expedícióira , csodálkozással kellett m egá llapítanom,h ogy bár tan u lm ányaim sorá n hall ottam ezekről a növé-nyekről és ta lá n valam elyik vizsgá m alkalm ával , szárítottrészecskék alapján, egy iket· m ásika t fel is kellett ism er-nem, latin nevük nél többet nem tu d tam ról u k. A gyógy-hatások sokasága, a kü l ö nböző receptek és keverékek sok-oldalúsága mindkettőnk ben n agy lelk esed ést vált ott ki.M ost már egy ütt élveztü k a hegyek vad világát, a kiszá-ra dt lá pvid éket és a h elyi l egel őket gyógyító erejű fúveik-kel és egye tlen u tun kró l sem tértü n k vissza ané lkü l, hogy

egy-egy illatos gyógy növénycsokrot ne hoztunk volnamag un kkal. Di plom am u nk ám elkészítésének u tolsó évéb en egykis mü ncheni cég gyártásvezetője lettem . Ez a cég n ő v é ­nyi gyógyszerek széles ská lájá t állítot ta elő. H a m ost visz-szatekintek, ez az idő fontos tanulóidő volt számo mra,m ert fel elős helyen , közvetlen közelből ism erk ed h ettemmeg a gyógynövényekből n yert szerek el őáll ításáva l. An -nak idejé n életem fárasztó és vége t érni nem akaró szaka-szána k éreztem ezt az i dőszakot . Amikor első gyerekünk,jonas m egszü letett , ez az ese-m ény nagy változásokat hozott családi életünkben, újhelyzetet teremtett! É letü nk e szakaszában apám újramegism ételte , hogy vegyem át gyógyszertárát szülőváro­somban, H om b urg / Saar-ban .Volt egy nagy dilemmán k. Ne m tud tu k lelk iismeretünk -kel összeegyeztetn i, hogy bá rkine k is vegyi gyógyszert ad-junk el, pl. fájdalo mcs illa pítót, alta tót vagy ant ibiotiku -mot, ame nnyiben életveszély nem állt fenn. Másrészt vi-szont a gyógyszertárak ü zemeltetésére vonatkozó rend e-let megk övetel te, h ogy mindezek az erős sze rek raktá ronlegyen ek, és hogy azo kat az orvosi vény re a betegn ek ki-adj uk. Gondos vizsgá lódás és éjsza ká ba nyú ló vitatkozá -sok u tán l egyőztük aggályain kat és elha tá rozt u k, hogy át-vesszük az üzletet. Úgy gond oltu k, m ég mind igj ob b, hami vesszü k kezün kbe a do lgo t és a gyógys zertáru n ka t úgyala kítj u k, ahogy az t mi hel yesnek találjuk - akkor is,m égha ezen közben an yagi vonatkozásban en gedménye-ket kell ten n ü n k és kom promisszu m okba kén yszerül ünk- m int ha továb b ra is csak álmo ka t kerget ü n k és követ el-m ényeket állítu n k fel, de a terepet átengedj ü k a gyógy -szerészeti iparnak és az iskolában tanított med icinának. Nehezünkre esett m egválni müncheni életforrnánk-tól, ba ráta in któl és a sza kmai köröktől . A Saar- vid ékenú gy érez tü k m agunkat mint magá nyos úttörők. Az elsőhat hónapot átvészelt ü k s karácson yra gyógyszertáru n kvevői nek egy üveget aján dé koz tu n k tele gyógyfűvel, raj taegy felírással : , Gyúj tsu n k gyertyát és ne panaszkodjunka ső t éts égröl .\" Barba ra pe dig , ak i művészi kirak atmegol-

dásaival a kisváro sba n kezdettől fogva feltűnést keltett ,valóban m eggyújtott három gyertyá t a patika kirakatá-ban. Ez volt az indulás. Am ikor az em b er vala m i újhozfog, előbb be kell bizonyítania, hogy képes a régi dolgo kfelad ására. Xlivel állá som at M űnchcnb c n m int gyártás-vezető egy darab ig m ég me gtartottam, a kis családnaknéhány héti g me g kellett ten nie azt a 400 km-t, amelyl\ l ünchc nt H am b urgtól elválasztja. Új, m egbízh at ó a u-tóra volt szükség, ame lyben sok hely van a csomagok és agyerek szá má ra . V érz ő szívvel ad ta m el kis városi autó-m at és fiata lságom álm át, az öreg ll ~I\V rendórmo to rke-r őkp á rt , hogy azo k árából egy hasz nál t M erced es 200-astvegyek. A hom burgi gyó gyszertárba n m indent felújítot tunk,áté p ített ű n k , újjászerveztu n k. Ah ogy ott állta m napm in t nap a gyógysz ertár pultja m ögött, ön magam mal fo-gadtam sikerü l-e, hogy estére 2000 m árka legyen a kasz -szában. Edd igi rejtett üzleti ado ttságom at igyekeztemmi nden eszközzel kifejleszten i. Mi ndeu kit, ak i hozzámfordul t, kom olyan vettem és legjobb tudásom és lelkiis-me retem szerint látt am el ta nácso kka!. Ta nácsaim m in -d ig a kevésbé erős szcrek, a gyógy növények és a ho m eo-páti a irá nyába te reltek, - am it a vevék értékeltek. Agyógyszerész nemcsak azon volt, ho gy a drága re ceptek etelkészítse, hanem őszi ntén érdeklődött a problémá kirán t, m eghallgatta a gon do ka t, panaszo ka t sőt a gyógy-szerek mell ékhatásai ról tett észrev éte leket is. Barbara a hátt érb en dolgozott, újabb d ek o ráci óka tgond olt ki, tájékoztat ó füzeteket állított össze és vásá rlásiakciókat szcrvezct t. amelye ket az tá n egyes ült erővel m egis valósitottun k. Közös numkával érdekes el őad á sokat ál-lított unk össze a gyógynövé nyekről, képekkel illusztrá l-va, én me g zárás ut á n nyakamba vettem a vidék et, hogyegyesületekben, vidé ki asszonyoknak és ho bbykert észek-n ek előadásokat tartsak a gyógynövényekről. 1\ li n tegykét év elteltével ott tarto ttu nk , hogy az em bere k seregestőlj őuck a k ö rnyékről a hamburg i piactér re, hogy ott , a pa ti-kába n dr. T hciss növén yi ere detű gy ögyszcrcíból vásúrol-j anak. Barbar a tavas szal és nyá ron gyögy n övénygyűj tőkirándulásokat szcrvczcu. 1\ kir ánd u l ők sora ibó l sok lel-

kes gyógynövénygyújtő és -használó került ki. Lassan ki-alak ult kör ülöttünk olyasvalam i, am it táb ornak nevezhe -tü nk, a lelkes vevdk és tanítván yok tábora. 1976 farsa ngjá n. am ikor m ind en bar át unk elm erü lt akarnevál örö me ibe n, ellenáll ta m a kísértésnek és a mu la-tozás helyett kita lálta m 25 külö nb öző gyógy teakeveréke ta ha shaj tó teatol a visszérteáig . Ezeket aztá n, m int gyógy-szertá run k kü löniegességcit b ejelent e tt űk és forgalm az-t u k. Egy szép napon idős hölgy lépett be az üzletbe , kezé-b en egy foszlad ozó papírra írt régi recept ur ával. Az volt ak érésc, ho gy készítsü k cl szám ára a felírt űlkcver éket, amielég nehéz volt, me rt na gyon ritka d rogokról volt szó.(Drognak nevezi a gyógysze rész a növén yi gyógyszere-kct .) H aj tott a becsvágy, s nagy nehézségek árán össze-szedtem az alkotórésze ket és me gkevertem a gyógyfúc li-xírt a hö lgy számára. Amikor ér te jö tt, azt mondta: \"Ké-rem , készítsene k m indj árt mé g egy litert a szomszédn6mszámá ra. Ez rcn dkívülj ó szer, ebből mé g sokat fognak el-ad ni.\" Igaza lett , m ert a receptúra ne m volt más, mint élhíres Svéd keserű összetét ele, amely me galapozta a te r-mészetes gyógysz ere k k é sőbbi nagy sikerét. Né gy év m últán a gyógyszertár forga lma m egkétszere-zddőtt és m íg régeb ben a kasszarece pte k tet ték ki a forga -lom 80(Xl-át, ez m ost m ár csak scn:)lett. A forgalom m ásikfele az ún . szabadon eladható gyógyszerekbó l állt, am i-hez test áp ol ók. kozm etikai cikkek és d iétás szere k mcllcttgyógyteá k és növényrecept ú rák is ta rtozta k. Ez az 50-50százalékos ar ány né met gyógysz ertárná l nagyon szekat-lan , mert ezek a gyógysze rtárak ren dsz erint els ősorbanaz orvosok által felírt recepteket készítik el. A vcvók ezzelbe bizonyították, h0 6'Y a gyógynövénye k hatóanyagait ré-szesítik előnyb en , a nnak ellené re , hogy azok árát magu k-nak kell kifizetni. Inká bb azoka t veszik, mint az orvosokálta l felírt és a be tegbi ztosítási intézetnél teljes ár ba nm egt.érített vegyi gyógysze reket. A gy ögyfű k őnyvck , a régi reccptúrák és cl term észetesgyógymódo k irán ti érd ek lődésü nk továb b i tan ulás raösztö nzött ben n ünke t. 1\ hajdani alkimisták tudása nagyhatást gyakorolt rá nk és ez vitt bennün ket clsd ízben

Amerikáb a. Érdekes m ód on éppen az Újvilágban talál-tunk rá arra a tan ítóra, Fratus Albertusra , aki be vezetettben n ünket a régi körök gyógyítási titkaiba. Ennek egyikere d ménye volt Barbara elsó füzete a gyógynövén yek és acsillagok b efolyása közti ő ssze fü gg é sröl , azaz h ogy mel ynövény melyik égitesthez tartozik. Paracelsus-szal is éve-kig foglalkozott , kü lön ösen a gyógyn övényekről vallottn ézeteivel, főleg j elzéstani teóriáj ával.Vállalk ozó kedvem nem csillap ult. Terjeszkedni vágytamés kiakartam szélesíteni tevékenységi körömet. Ezértmég1979-ben me gal ap ított u k a Term észetes Áruk Kft.-j ét,amely növén yi gyógy szerek elóáll ításá val foglalkozott ésam elynek termékeit nemcsak a mi üzletünkben , hanemm ás gyógyszertárakban is árus ították. Barbara szép érzé -ke kezdettől fogva m egk övetelte, h ogy m inden csom ago-ló- és reklám an yag gondosan terveze tt és n ívős legyen . A gyógynövények ism eretének népszerűsítése egyrein kább elóté rb e kerül t. M ari a T rebe n több mill ió pél-d ányban eladott könyvéből sok a n megismerték és ki isprób álták a növények gyógy erejét. Érd eke s, hogy a növén yi gyógyszerek di adalát a nép, abet eg, a szenved ó emberek serege segítette eló és egyálta-lán nem a gyó gyásza t hivatalos művelői , az orvosok ésgyógyszerészek. Sót, gyógyszerés zein k maka csul és kitar-tóan ellenálltak az új hu llám nak. Végül is az egyetemenazt ta n ulták, hogy a h omeop átia egy humbu g és attól ha-tást várni olyan, m intha a Bod eni tóba egy csöp p festéketöntené nk és attól valam i válto zást remélnénk. És azt is ta-nu llák , hogy a gyógynövénytan n em más, m in t tud o-m ánytalan tapasztalat halmaz, am ely a sötét középk orbavezet vissza be nnü n ket. igy aztán a gy ógy szerés zek -egy -két d icséretes kivételtől elt ekintv e - általában na-gyon elut asítók volta k j elszavu n kkal : \"N övén yi gyógy -szereket a gyógy szertárbó l\". Csak évek m úl tán , am ikor asajá t bevétel ü kön tapasztalt ák, hogy a gyóg ynö vények-ből nyert szerek elad ása kifizetódik , akkor változtattaklassan -lassa n a régi felfogásuk on . Eb ben az időben ismert ük m eg mi is - m ajdhogy-ne m elkerülhetetlen ül - M a ria Treben-t, a sikeres és he-

vesen vitatott \"bes tse ller\": \"Egészség Isten pati k áj áb ő l\" c.Jkönyv szerz ójét. ól m egértettük egym ást és társaságá-ba n jól szórakoztu n k. Külön ösen nagy élvezet volt veleegy-egy elóad ása után , ah ol százakho z beszé lt , valahovabetém i, ahol aztán csa k úgy ontotta a tréfás történ eteketés vicceket. Ó és férje révén gyönyörű helyeket ismertü n kmeg Ausztriában, ahol a legcsodálatosab b és legri tkábbgyógynövénye k találhatók. H a négyesb en gyógy növé ny-tú r ára mentünk pl. árn ika- vagy ko rpafúgyűj tésre, azm ind ig egész en különleges élmény volt, m ert nem csak atermészet gyönyörűségének élvezetét fokozta ked ves tá r-saságuk, hanem m en et közben ~ [aria Tre ben hosszú ésérdekes történeteket m esélt . Beszélt fiata lsá gáról, arról,h ogyan vészelte át a háborús időket füve k, bogyók ésgo m bá k segítségével, hogyan fed ezte fel ó maga a gyógy -erejű n övényeket, mi kén t ismerte meg őket egyre j ob ba nés gyűj tötte a velü k ka pcsolatos tapasztalatokat. Mi voltaz, ami a hosszú évek során összetartott bennünket? Aterm észet irán t érzett m ély szeretetiin k, a természet ad o-m ányai irá nt érzett tiszteletünk, am elyeket csa k szelg ála-tun kba kell á llíta ni, hogy hiányosságain kat és fogyat é-kosságainkat kiküszöbölj ü k és egészségesek, vidám ak le-gyü n k.Bár tulajdonképp m i nem ta n úsítottu n k nagy érde kló-dést Am erika iránt , sót, m ind szelle mün k, mi n d filo zófi-án k inkáb b a Kelet felé fordított ben nü n ket , valam i má-gikus eró m égis Ameri kába von zott m indkettónket. H a-m ar felism ertük, ha gy ott , Európ áho z, vagy Ném etor-szág hoz képest, nagy hiá ny mutatkozik a gyógynövé nyekés felhasználás u k terű let é n . mivel a hagyomán yok at ha-tározottab ban u tas ított ák el, m int Eur óp áb an . Az am e ri-kaiak közm ond ásos n yíltságu kkal és lelkesed ni tud ásuk-ka l fogadtá k a gyógynövényekről m on d ott ak at. 1984-be nm ega lapítottuk \"N ature \ Vorks\" nevú am erikai cég ün-ket, mi n t vállalkozási ked vü nk újab b bizon yítékát.

3. FejezetA két felfogás:természet vagy vegyészet?\" A;; Úr a Fii!dbó! buzogtatja az orvosságotés az okos nem veti meg azt.\" Krisztus előtt a 6. évszáz adba n, Bu d dha Can tama id ejé- ben élt In di ába n egy J iva ka ncvű ember. H ét éve tanította már m estere, cgy orvos-gyógyász, am ikor egy napon m egkérde zte ta n ít ój át, m ikor gyógyíthat má r ő is e m be- reket . Vá lasz hel yett a mc ste r egy felada tot adott ne ki : ,, ~ f e nj ki a term észe tb e és hozzál el nekem m in d ent , am i- be n gyógyító erő va n .\" J iva ka útra kelt. Ami kor h árom nap m úlva vissza tért, így szó lt mesteré h ez : \"A felad at n em old ható úgy m eg, a hogy rá m róttad. Xcm vagy ok képes mind azt elhozn i, a mit gyógyÍlóerejűnek találta m . H iszen minden gyó gyí tóe rej ű a te rm észetben, mind en n ö-vény gyógynövény és m inden á llat és minden ásvá ny is gyógyító hat ásu leh et.\" Ez a felfede zés volt a z, a melyet t ud n ia kellett, m int j öven d6 gyógyásznak. Fel is ava tt ák ót és később nagyo n h íres orvos let t. Ehh ez a felism erés hez m in d en idők és mind en kultú r-k őr nagy természetgyógyásza eljutott. l\1ind egyikü kala pvetőell b ízik a természetben. Tudatába n va n nak an-nak, hogya ko zmoszban m inden minden nel b ölcsen ősz­szefügg és az egyes ember t úgy l átj ák m int en n ek a koz-m osznak ré szét és ké pmását. H a a betegs éget ú gy fogjukfel, hogy az d iszh armónia, va gy valamilyen re ndetlen ségkézzelfogható lecsapódása a szervczetben , ak kor az t is fel- tételezn ü n k kell, h ogy vala h ol m egva n azoknak a z erők-

nek és en e rgiáknak is a kézzelfogh ató lecsapód ása , am elyezt a rende tlenséget ismét renddé és har m óni ává alakítja .A kozm oszt átszövő ana lóg iák bel ső megértése érvé nyes -sé teszi az ön számára is azt, amit Parac elsu s, a 16. száza dn agy o rvosa és alkirnis t ája h íres mond at ában kifejez :,, ~ f i n dcn b aj ra te rem gy ógyfű . \" Para cel su s, m in t sok m á sterm észetgyógyász, aki előtte és ut ána élt, arról is m egvolt győz6dvc , h ogya ho l a b aj keletkezik, ott terem a gyó-gyításá ra alka lm as orvosság is.A rég eb b i idők ben a gyógyász egyszersm in d pap is volt. Ezazzal magyarázha tó , ho gya bölcsn ek, mágusnak, rni szti-kusn ak vagy sámánnak a világ fino m abb d olgaih oz valókapcsolat a révén nagyobb áttekintése volt az on j elen ségIő l őtt , a melyet embertársai betegségként éltek me g. 6 is-m erte ki m agá t a növények közt is és ó segí tett a be tegek-n ek, hogy egy -egy növény gyógyító ene rg iáját hogyanhasználják fel be tegségük gyógyí tásá ra. Te rm észete senmi n dig a kadtak asszo nyok is, a kik ezt a szerepct vállal tá k. 1\ történ el emből ism ertek a z olya n n evek, mint H ip-pokrates, Galenus, Bin ge ni H ild ega rd , Albertu s Mag-nus, Pa rac elsu s, K neipp lelkész, K iinz le lelkész, ho gyesa k néh á nyat soroljunk fel a h elyben és időben szűkenkörü lh at árolt eu ró pai ku lt ú rkörb ől , ugyanakkor a vilá-gon m inden természeti né pnél megszámlálhata tla n em-b er szolgá lta övéit min t sámán vagy sámán nő . A vallásos vagy filozófiai ala pokon ny ugvó m ély biza-lom a természetben véleményü n k szcrint m ég ma is elő­feltétele anna k, hogy vala ki a természet es gyógyítás m é-lyé re h a tolh asson. Ott, ahol az emb er elveszte tte az életiránti tiszteletet, n em csodá lkozik el egy virág szépségé n ,vagy egy m agszem lát h at atl an erején, ott hi á nyzik az alapah h oz, hogy bízzon a gyógy növények gyógyító erej ében.Azok , a kik a mai roh a n ó világ természetellenes életrnód-ja mia tt n emjut ottak CI odáig , h ogy érzel m i világukb a nezt a bizalmat kifejlesszék, talá n olvassák cl Peter Tom p-kins és C h ristop her Hird könyvé t \"A növények tito kza to séleté\" -t. Ez a könyv, lega lá b bis intellektuális szinten, ért-h etővé fogja te n ni , mil yen cso dálatosa n érzéke nyek és in-telli gensek a nö vén yek .

Nekünk, m ai em bereknek, akik lassacskán felébre- Állat-dünk vegyszerek uralta \"test-gépezet ünkk el\" együtt an- k ísérleteknak a termé szetellenes környezetnek a lidé rcnyo m ásos ál-mából, am elyet az emberek hoztak létre és kezdjük m eg-érteni, mitj elen t szám unkra a Föld és mivel tartozu nk ne-ki, szám unkra ugyanolyan érvényesek az író és tudós Pa-racelsus mondásai, m int a 15. és 16. századi kortársai szá-mára : \"Rétjeitek és mezőitek legyenek gy ógyszertárai-tok\" valam int \"Az egész világ egye tlen gyógys zertár\". M inden kor szaknak megvann ak a gondjai és felad a-tai. A mai kor emberének egyik feladata , ho gy a Föld(vagy egy kontinens) nö vénye inek ism eretét, amelyetelődei rá hagytak, felülviz sgálj a , ahol kell , kiigaz ítsa ésahol lehetséges, b ővítse. A gyógyászat fent em lített ben-sőséges kap csolata a vallással és a lilozófiá val lehetetlen-né teszi szám unkra, h ogy a régi tanokból mi ndent meg-ért sünk. Ugyanakkor szü kséges, hogy tisztogatást végez-zünk a babo nák , m isztifikálások és pontatlanságok terén . Teljesen helyén való , s őt , nem is ma rad más választá-sunk, m int hogy a ma rendelkezésünkre álló eszközökk elm egvizsgálju k a nö vények gyógye rejét. Ez azt jelenti,h ogy természettudományos vizsgá latokn ak vetjük őketalá, am inek során kom pliká lt m űszaki eszközöket és ké-szülékeket alkalmazunk\" Van ennek az elj árásnak egynagy korl átja , Természettudományos kutató eljár ásainkugyan is materialisztiku s-mechanisztik us-logi kus -kau zá-lis gondolkod ási konce pció n alapszanak és akarva nemakarva bizonyítéku l szolgálna k arra, hog y bár az abszt ra-hált premisszák keretében működnek , mé gis sok te kin-tetben azt nem tudj ák, am it tu lajdonképp tudniuk kelle-ne , vagyis egy nö vény, vagy akár emberi szervezet egyénikomplexieitá sának felm érés ét. A tudósok, akik a gyógy-növén yek kutatásáva l foglalkoznak , minden technikaifelszereltségük és szakt udásu k ellenére nap mint nap el-j utnak lehetőségeik határáig. Ennek ajéghegynek a cs ú-csaként elég az állat kísérletek kéte sérté kű gyakorlatátem líteni, amely nélkü l a mai gyógysz erészeti tudo mányéletképtelen len ne, bár felettébb kétsége s, h ogy annakeredményei az emberi szervezetre vonatkoztathatók-e ,vagy sem .

\1I ;di tikus Az új, tudományos növényi gyógyítás, amely a kiszolgált ,lllllllll kocl ás régi es és nem pontos \"niivény tan\"-t és \"népi gyógyÍ1ás\"-t I ':.~l· s zben van hivatva helyettesíten i, a fito terápia ne vet kapta (phyton= nc>vény, thcrapcin -egy őgy ít an i, tehát betegsé- va ló ge k és pan aszok keze lése és gyógy ítása növényckkcl).»u d u lkodé s A fitoterápi án belül ala pvct ócn két felfogás áll szem - ben egymással : a szig on ían analitiku sari go ndo lkodó term észettudom ány i irányzat a gyó gyn övény t egy tulaj - don kép p több é-kevésb é tisztátalan term éknek tartj a, amelynek ható an yagát me g kell találn i, me g kell határoz- ni és ki kell b előle nyerni . Célj a az, hogy ezta hatóanyagot vagy izol álja a növényből , vagy, minte gy a nö vény be cs o - m ago lva, gyógyszerként alkalm azza . E felfogás szerin t csak így n yerhe t ök gyógysze részet ileg tárgyilagos adatok és így érh etők el i sm ételh e tő eredm én yek. Egyik célj a a hatóanya gok sza bványos ítása vagy standardizálása mind ma gáb an a növ én yben , mind a gyógyszerben . En- nek gátat vet az a tén y, ho gy a gyógy n övény ek hatóanya- ga i több oknál fogva változó m enny iségben leh etnek a növény ben. A má sik, ezzel szem bená lló irány zat a nö vényt mint a ható- és kísérőanyago k komplex jel en ségét fogja fel és fel- téte lezi, hogy az egé sz nö vén y több , mint alkotórészein ek ősszess égc. A nö vényn ek egyes anyag okra való redu kálá- sát a leh e tőségek besz űk ítéséne k és a rend elkezésre álló gyógyítópotenciál értékcsökken tésén ek tartja. Nézetc sac rint az egé sz testet fi gyel em b evevő gyó gyításnál a nö - vényt lehetőleg telje sségéb en kell \"bevetni\". 1\ kizáró lag a ható any agra von atkozó anal fzisek mel- lett ez az irányzat inkább a gya korlat tapasztalati értékeit fogadja el mint bizonyítékat egy-egy növén y hatékonysá- gára vonatkozó lag. A gyako rlati tapa sztalat eredm ény ei alapján a kű lő nbőz ó gyógynövé nye k keverését is helyesli . N em kívánjuk eltitko ln i, ho gy mi az \"egé sz\" gyógyításá- nak az elv ő n állu nk és ennek megvilágítására szfves en használjuk a \"hatóanyagszim fónia\" képletes megjelö lést, am elyhez gyógyszerészkollegá nk, M a n n fried Pa hlnw, a k ő vetkez ó m agyaráza tot fűzte : Mint a na gy zen eka m ál . amely egy szim fóniát játszik, előbb- u tóbb m in den hang-

szer, m ég a legjelentékteleneb b is, a kellő pillana tba n Ta pa szt al a tim egszóla!. A gyógynövény hatása szem po ntjá ból ugyan - gyógyításcsa k fontos, ho gy mind en b en nelévő anyag h ozzáj árul-jon a nagy \"összecsengés\"-h ez - m ég akkor is, ha esetleg(még) ne m is tudj u k, m ire jó egyik vagy m ásik anyag. Azanalizáló , felaprózó természett ud ományos gondolkodásvélemény ün k szerint ugyan is korl át oltságával odaj u t,hogy taga d dol goka t, csak m ert nem tudja m egm agya-rázni azokat, vagy nem tud eleget róluk. Nincs-e számta-lan utalás arra, hogy kíséróanyagok, mi nt ásványo k,nyom elemek, vitamino k, en zimek , aminosavak, kloro-fill, aroma- és színezé anyagok az úgyne vezett hatóanyag-gal ka pcsolatban m int ka ta lizát or m űködnek és így tes zikegyá lta lán lehet övé, hogy az hasso n ? Ne m bölcsebb-e atermészet az összetett biokém iájával m int rni , akik össze- tevőinek tito kza tos együ ttműködését csak tö redé kesenértj ük? M ás kérdés az, h ogy egyáltal án fen n áll- e an nak sz űk­.sége ssége , hogy egy gyógy növény hat ásmeehanizm usátpontosan ism erjük. i\ szigorú természetgyógyász erre igenn el fog válaszo ln i, hiszen szá m ára csak az lé tezik,.am it be tud bizon yítani, kísérletileg igazolni. Dc hát rni-ért nc volna a tapasz talati gyógyításnak , m in t az empiri-kus alapon gyűjtött adato k tárházának saját létjogosult-sága ? Úgy go ndo lju k, hogy eze k a szőrszálhasogatásoknem lén yegesek a gya ko rla t szá mára , hiszen ahol em be-rek szenved n ek és segítséget keresn ek , a legfőbb elv mégm ind ig az, hogy \"annak van igaza, aki gyógyít\" . A felfogások és eljárások sokasága közepett e szeret-nénk saját álláspo nt u nkat megism ert etni olvasóin kkal:Mi kom olyan vesszük az t a hagyom ányt, amely évszáza-dok, só t évezred ele ta pasztal at ain n yugsz ik. T isztelett c1viseltetün k azzal a me g érz éssel sze m be n , amely a nö-vén yben felismeri az ember mágikus partnerét. Igén ybevesszük a tudom ányt, a m odern gyógyszervegyészeti elj á-rásokat, hogy a törvén y és a piac követelm én yeinek meg-feleljünk. M ind en eljá rás arra szolgá l nálunk, hogy egym ásik eljárás h c1yességét felü lvizsgálj uk vele , mert so ha..nem hagyatkazunk egy m ődszcrre, hanem m indi g a leg-j ob ba t igyek szü n k me gtalálni.

Az elm últ 100 év iparosításának tapasztalataib ől tudj uk,ho gy értékes élelm iszerek egészsé gkárosító élveze ti sze-rc kk é válha tnak, ha megfosztjuk őket te rmészetes anya-gai kt öl, \"denaturálj uk\", \"iparilag feld olgo zzu k\" azo kat.Ugyanez vonatkozik a gyógy ító anyagok ra is. Egy vegyü-le t izolált formában döntően m ásképp hat, m int am ikoregy nö vén yi sze rvezet term észete s környezetébe van be-ágy azva . T öb bn yire pontosabb a hat ása ; m ásképp kife-jezve egyolda lúbb és so kkal erősebb , viszon t ilyen formá-ban nagyobb adag okban is adj ák , m int ah og y az a nö-vén yben len ne. Ezáltal toxiku s hat ás lép fel, amely gya k-ran megszo kásho z, sőt szenvedélyhez vezet , miáltal azeredetileg elérni kíván t gyógyhatás ellen kezőjére ford ul. Nem sza bad megfeled keznünk a rról, hogy az emberezen a planétánjóban-rosszban össze van kötve a növény-világgal és több mi llió év id eje volt rá, hogy kifej lesszeegy üttélését a növényekkel. A növén yek an yagcseréj e so-rán kel etkező vegyi an yagok n agyon h asonlóak azo khoz,amelyek az em beri és állati szervezet ben keletkezn ek,ezért szelv ezetü n k nagyon j ól viszon yul hozzájuk. Ezzelszem ben az emberne k csa k pár évtized idej e volt arra,ho gy a tudom án yos vegyésze t term ékei hez hozzászokj ékés en nek a kísérle tnek az eredményei eny hé n szólva k ét-ség ese k . Régen minden orvosságot a term észet ad ott . A fó for-rás a növén yvilág volt. A legrégeb bi írásos bizonyí té k agyógy növények felhaszn álásáról Shen Nun g kín ai csá-szár és orvos fű vesk őn yve, am ely ben m egö rökítette tud á-sát az akkori növén ygyógyászatról. A hosszú évezredeksorán kialakult a gyógyn övény ek ha szn álat ának folya-m atossága. Ma i szem m el nézve a do lgot, az em ber gyak-ran teszi fel magán ak a kérdést, bogyan j u to tt a korábbii dők \"prim itív\" embe re a növén yek áldásos hatásánakn yom ára, Elképzeljü k m agu n knak, am int a tom paérzé-k ű , neand ervölgyi típ usú ósembere k, az éhség tól és fáj-dalom tól űzve vak kísérletek és tévedése k sorá n lassan-lassan m egta n ulták, m elyek azok a nö vén yek, am elyeketm egehetn ek . m elyek á rtana k nekik, melyek gyógyító ésmel yek m érgező hatásúak, am íg szám talan ismer ete t ösz-..szegyújtöttek és azt generác ióról gene ráció ra tovább ad-

ták. Lehet, hogy ez az eljárás talán j cllcm z6 m ai tud om á- Klasszikusnyos m őd szcr űn krc , dc a növényvilág megism erése biz- or voslástosan nem ebben a fo rrn ába n tö rtént. A legr égibb írásosbizo nyítékok és az et no lóguso k dsem be r-ku rat ása i sok -kal inká b b a r ra e ngednek követ kezte tni , h ogy a k ő dő s ős­id őkb~n m ind en tör\" ben vagy né pb en volta k bölcse k,akik a látszat m ö g őu lel tudt ák ismerni az érzé kek felettit ,a sze lle mi t mind a tá rgy akba n mi nd a z élőlényekben . Eza felismerés te rm észetesen a növényekre is vonatkozot t.Fegyel mezett éle tvitel lel és tuda tosa n elóidézell ex tázi-so k révén képesek voltak a rra, h0!n' m in tegy lel ki beszél-getés t folyta ssa nak a n iivén yekkel. fb'Y eze k az ósem be re ka dott esetbe n sokkal tö b bet tudtak a gy ógynövénye kr<Íl,~int m i, mai ern berek . /l.z új ko r bek öszöntévcl á tformálód ott a gyógy növény-ism eret, mivel az általános iparosítással kifej l őd ött a tu -dom ányos vegy ész et, am ely a gyógynö vénye ket m ár nemmi nt sze llem iséggel rendelkező éló1ényeket né zte , ha-n em csak vegy i felépítésüket vizsg álta . Elemezték agyógyn övények vegyületesopo rtja it, izol ált ák a f<Í bató-anyagokat és el kezdték a term észe t építőköveit utánozni ,só t m egm á sítani. A 20. században sikerü lt a m ole kul á.kátcsoportosításával telje sen új anyagokat létrehozni. Ujkorsza k szü letett és \"m egajándé koz ott\" ben n ün ket azélet m ind en terü letén m esterségesen elóáll ított gyó gysze-rek kel és m ű anyagokkal. /l.z u tó bb i évszá zad ig a z ö sszesgyó gyszer 90(X,-a növén yi ered etű volt. Nem eg észen 100évre rá a vegyipar szin te áttekin the tetlen na gyh atalom-má n őtt e ki m agát, elh alm o zva bennünket 60000 kű l ő n­féle műan yagg al , 50 000 kárt evők elle n i szer rel és m űtr á ­gyáva l és m in tegy 30000 gyógyszervegyésze ti te rm ékkel .Csak a legutóbbi évtizedbe n jutottunk igazán tudatáraanna k, hogy m enn yi veszé lyt és beláthatatlan kock ázatotrejtene k magukban eze k az élc tünkrc és egé szségün krenézve egyaránt kártékony hatások. Az orvostudom ányban a sok a t ígé r ő kem ote rá piaalapjá n kifejl éd ön az ún. \"klasszikus orvoslá s\" . K ezelésim ódj a lé nyegében tüneti kezel és (azaz a pa n aszok m eg-szüntetésé rc törek szik anélkül, hogy a kiváltó okot ma -gukban rej t<Í na gyo bb ősszefügg éseket ku tarn á), am ely

Tő b h végeredményben fant asztikus m é ret ű , indokolatlan I lI'lq~ség gyó gyszerfogya sztáshoz vezetett , s amel ynek hossz út áv ú következm ényei az ipari országo k lakosságának egészsé- \ I\o lld o l· 1111 1:1, mc g- gé t komolyan fen yegctik. Bár igaz, hogy nagyo n so k sú- lyos betegséget és j árv ányt szün tettek meg a szintetikus \ .I ltu z.i. sa vegyi gyógyszerck, mé gsem tudunk megszabad ulni attól I ;'Il tl)'c zc ti a fclisrncr ő st ól, hog ya könnyebb betegs égeken. az idültI..11 .1 ''1. 1r őfák és fu nkcion ális pana szokon , a vegeta tív id egren d szer sz á- m os zavarán nem tudunk úrrá lenni , sót azok m ég foko- zotta b ba n jelentke znek. Egy ébként pedig hogy á llu n k ko r unk új na gy be tegsége ivel, a rá kka l és a z A ID S-szel ? Ko m o ly há trá nyn a k tek inthető a klassziku s o rvos lás kemolerápi ájáná l a so kféle mellék hatá s. Ennek a foga - lomnak a seg íts égével felos ztják a vegyi !n'ógyszerek hat á - sait \"szándékosak\"-ra és \"ncm kívánatosa k\"-ra. Az utób- bia k ugyanúgy jel en vann ak, mint az előbbiek. A \"nem - kívánatos\" j elzővel szi nte veszélytelennek akarják őkct fe!tüntetni , ped ig egyáltalán n em azok . Ennck a fejl ődésn ek a csúc sán most egy ún . \"új raá t- gondolás\" zaj lik és a gyógynövényekről szóló tan ítás, a m ely a kla sszik u s o rvoslá s fellcndülésén ek id ején há tt ér- be szo rult, s megvetóen szóltak róla, m ost új ra az álta lá- nos érdeklődés ho mlokterébe kerül t. Ez u gyanis - k áro s mel lékh a tások n élkül - mego ldá st lud a z e m líte tt rn in - dennapos betegs égekre, a fun kcio nális, idült és vegeta tív zavarokra. K ő zv élcm ény-kutat ö in tézet ei nk figyel emr e rn éltd eredményt közöltek . a nyu gat- európai ipari orszá - go kban a m egkérde zettek fele bete gség esct ő n . ha teheti, in kább nő v é n yi erede tű gyó gys ze rt válasz t. C sak 20% go n dolja úgy, hogy egy lo m b ikb ól kikerü lt vegyi gy <Így\" szerrclj ob ban tudna segíteni ma gán . A m cgváltozott be- állítou s égo t - \"E l a tech nik át ól és a vegy é szett ől. tö bb term észetet !\" - közvetlen múltunk körn yezeti kat aszt- r ő fái ( Cserno bil, ato mszennyezési bot rán yok, mérgezett folyó k, á llatok és n övén yek pusztulá sa ) vá ltolták ki. Az új szer ű éle tfel fogás, a megváltozott beá llíto ttság feltar- tózta tha tatl a n. Ez az a ko rs zell em, a m elynek e kö nyv szerz ői el kötelezték ma gu kat és ez az az irányzat, am elynek érdekébe n Maria

Treben is olyan elévülhetetlen munkát végzett a gyógy- S z ü ksé ge snö vények népszerűsítése terén . N ém etország ban és a né- bírál atm etül beszélő országokban lviari a 'Ir eben egyrészt híreskönyveivel - \"G yógyn övények Isten kertj éből \" és\"Egészség Isten pati káj ából\" - másrészt misszionárius ihitte l tartott el őad á saival sok mi nde nt mo zgásba ho zo tt,bár a lelkesedés és siker lavináj a és az azt követő felhá-bo rodás és tiltakozás vihara néh a m ajdnem ót is elso-dorta . J ó kapcsolatun k és barátságunk ellenére szere tnénkme gjegyezni, hogy M aria Treben bizon yos nö vén yekgyógye rejét illetően néh a túl messzire ment kijelen tései-vel, Dicséretes, hogy kiváló személyes ta pasztalatokra tettszert, az már azo n ba n megkérdőj el ezh ető, hogy egy-ké t,vagy mondjuk inkább több esetben túl messzemen ő kö-vetkezteté seket vont le ezekből. Hitelessége ezá lta lj oggalvált kérdésessé . Ha viszont azt n ézzük, hogy egyes tudó-sok évekig egyetlen nö vénnyel foglalkozn ak , hogy anna khatását és alkalm azási területeit kikut assák, nem cso da,ha a gyógyszerészet szakem berei és egyes orvosok M ariaTreb en kin yilatkoztatásaira erős ellenérzé ssel reagálnak .Szem ére vetették, hogy súlyos betegekben (rák, skleros ismu ltiplex ) hiú rem ényeket keltett és becs apta a kő zv é­lem én yt. M int minden vitában, ebben is, m indegyik félnek vanegy kis igaza . Vitathatatl an, hogy fantasztikus ered mé -nyek szü lett ek a gyógynövénye kkel való gyógyításb an.Az is természetes, hogy a gyógyítás egyik el őfeltétele a be-teg hite a gyógyu lásban. M ari a 'Ir eben tehá t egy sorbanáll a történe lem híres s ám ánj a iva l. mert amit ó hirde t anövények gyóg yercj éról, szin tén intu íci ő n és vallásosmeggyőződésen a la psz ik. H a a j elen legi helyzettől kissé eltávolodu nk és azt ú gyszem lé ljük, mint azt a történ észek tesz ik, rá kelljönn ünk,hogya gyógynöv én yekh ez és a természetes gyógym ódok-hoz való visszatérés magától értetődő reakció volta klasz-szikus orvoslás t úlkap ásaira . Előrelátható tehát, hogy ezaz irán yzat is, m int mi nde n történelm i tendencia, m i-helyt siker ü l teljesen kibo ntakozn ia, egy ellenreakciót in -dít be .

Meggyőződésü n k , hogy a gyógyásza t és a term észet-tudományo k fej l ődése egyre finom abb m ód szerek kid ol-go zásához és alkalmazásához veze t és talán - rem élh e-tőleg - a 21. század em bere visszatalál ahhoz a felism e-réshez, hogy clsósorban a Természet - Isten patikája -m enti meg őt a bajo któl, a be tegs égektól.

4 . Fej ezetH ogyan bánjunk helyesena gyógyn övényekkel?\".NmI csak tudnunk ktll, hanem a tudtist alkalmazni is.PmI csak akarnunk kt l4 hanem cselekedniink is.»(;() F,T H EAm i bennünket a gyógy n övény gyógyászatb a n a kezdetkezdetén a legjobban megragadott, két ségkívü l a n övé-nyek saját kezű gy űjtése volt. l Ia m agunk gyűj tj ük a nö-vényeket, ne mcsak az t tanu ljuk meg, h ogya n lehet egyi-ket megkü lönböztetni a m ásiktól. Ennél sokkal tőbbr őlvan szó.Gyűjtsük magunk és így ism erjük mega gyógynövényeket!A saját gyűjtés a rra kén yszerít be n n ü nk et, bogya lehető T a n u lj u n klegpontosabban érzé keljük és megfi gyeljük a természe- meg látnitet. M ind cn gyógyn övény ne k megvan a ma ga tipiku sel őfordul á si hel ye, a m ely a talajrn in ős é gtól , a z ásvány ia nyagok összetételétől , a n edvességtől és szárazságtól, aten gerszin t feletti m agasságtól , a fény - és árnyékviszo-nyoktól, a terül et hasznosí tásátó l és egyéb tényezőktőlfügg, A gya pj úsás például - am ely ha gyomán yos köhö-gés ellen i szer - el sősorban 6s i, é rin tetlen l ápvid éken n ő .A közvetlen m ellcttc elterü lő szán tó föld ön m ár nem ta-lálja meg a megfelel ő létfeltételeke t és n em te nyészik. Asárga tárn icsot - kiváló m áj betegség ellen i sze r - csakaz 1500- 2000 m magasa n fekvő hegyi réteken leh et meg-

T ip ik us találni. 1\ korpafű szintén ma gas fekvésű hel yeken bur-. llIlo ll lu hísi jánzik, d c kizá róla g t űlevel ű erd ők ben, a hol a vasta g nl - ruháza t sok á rnyékot ad. Mi bclyt kopaszra irtan ak egy 1•el ye k erdős tcrületet és II napsu garak a ka dá lyta lan u l érik il ta- lajt, a korpafil azonn al elt űn ik . Ennek a növén yn ek a tö- kéletes ellen téte a k akukk f ű , amely jó l bevált köhögés el- leni sze r. Sok napfén yt igé nye l. Jlycn kor d úsan virágzik és intenzíven ontja illat át. A legtöb b nab'Y illóolaj tart al m ú gyógyfű na pfénykedvelő n övén y; min d illa tu k, m ind gyógy hatás uk lén yegében az illóolaj ban rej lik és csa k in- ten zív nap su g árz ás hatására rcj16dik ki. Akadn ak olya n növények is, am elyek m ég az t is elviselik, h a ember vagy állat lá b bal ta pos rajtuk. Ilyen például a lá n dzsás útifű , am ely kim ondottan az em berj árta uta kon n ó, de m egta - lálható a házak e lőtti ke rtekben és a kaszálókon is. A me- zei ka tán g gya kra n a poro s ú tszéleken tenyészik. M ind- két növé ny a német eln evczését az emberhez közeli el ő­ fordu lási h elyéről kap ta . Minden gyógyniivény ne k megva n a m aga j ellegzetes termőhelye; ha tehát ma gunk gyűj~ ük a növé nye ket, megta nu ljuk , hogy a táj at ilyen szemszögból is nézzük . M agaslat ok és l ej tők, völgye k, vízfolyáso k, ercszked ók, he gyold alak, erdők, legelők, mezsgyék , faesoportok - mindez él ho zzáé rtónek m ár messziről elárulja , hogy m i- lyen gyógy n övényeket tal álhat ott . H a ism erjük őket, még a mozgó au tóból is m egáll a pít hatj uk , ho l, m ilyen növény tenyészik. A term észet ilyen in tu itív áté lése és érzékelése m inden bizonn yal az élet legszeb b és legért ékeseb b d o lgai közé tartozik. A növ én yzetet te rm észete sen nem elszigetelvc érzékeljük , hanem a vado n élő álla tokkal, rovarokk al. kö- vekkel, vizekkel egy ü tt. Ha a sza bad ban já rká lu n k. szin tc úgy érezzük minth a álla nd ó felfed ező úton lennénk: va- lamit mindi g rnc gtapinthat unk , megszago lhat u nk, m eg- ízlelhetünk és ez soha nem válik u na lmassá. l la vala ki maga gyűj ti él növén yeke t, sajá t tap asztalatai ala pj án tanulja meg a velü k való bán ásmód o t is. Egy nö- vény t minden érz ékszervün kkel érz ékelü nk és ezáltal in- tu itívcfogju k fel tulajdonságait, kara kicr ét. így kiala kul a gyógynövények irán ti érzék, amelynek a gyógynövények

elm életi ta nul mán yozása m ellett olyan gyako rla ti hasz nais van , hogy k ésőbb a kon krét sze mély esetébe n hel yesentudju k a gy ógyfűvet szá mára kiválasz tani, vagy össze tu-d un k állítan i egy recep tur át. Mind en általunk vezetett gyógynövénygyújtó túra al-kalm ával azo n fáradeztun k. hogy az embere ket a termé-szet intenzív meg figyel ésére ösztönözzűk. Az utunkba ke-rü lő növényeket mi nden érzékszerviinkkel érzék elnünkkell: szern ű n kkel, orrunkkal , kezü n kkel, b őr űnkkcl, nyel -vü nkkel (ez persze veszélyes lehet, ha nem vagyunk b izto-sak a dolgu nkb a n). Sok ember márteljesen elfelejtett e ezt.Külön ösen az Egyesült Állam okban döbben tü n k meggyakran, sót csodá lkoztunk is, ho gy az em bereknek rn i-lyen kevés kapcsolatuk van al <iket kö rül vevő természettel.N em ism erik a term észe tet, hiszen so ha ne m járnak gya-log, még kevésbé utaznak falura, vidékre. JIogy is szerot-he tnék akkor a természetet ? Mi , ném etek , szerencsére át-vettük elődein k azo n jó szok ásá t, hogy sokat sétálunk azerdőkben , a folyópart o ko n. 1\ tú rázás, úgy mi nt valam i-kor, most is népi sport öregnek és fiatalnak egyaránt. A kczd ó gyógynövénygyújt önek azonban semmi esetre sem szab ad szakmai irányítás nélkül, könnyelm űen és meggondo- latlanul m egkóstol n; és gyűjteni a növényeket! Sok mérgez ó bogyó van, amelyek nagyon csábítóan néznek ki, s persze vall- nak olyan virágok és gyökerek is, amelyek halálosan m érgcz ő­ ek. Tehát igen biztosnak kell lennünk a dolgunkban, ha a ter- mészethen vadon tenyészó gy<ígyniivényeket b'Yújteni akarjuk.A nö vén yek hasznosítható részeiés a begyűjtés idej eNagyon fontos tudn un k az t is, ho gy a növény mcly részei Az egés z noven ygyógyhatású ak , ennélfogva m elyik a m egfeleló begyújté-si idő. Sok gyógynövénynél az egész n övényt [elhaszn álj ák,vagyis az összes föld fele tt i részt. A pat iku sok ezt \"herba \"néven ism erik, am i \"növény t\"jele nt. Ha tehá t a k ésőbbi

\'i r:í ~o k fej ezetek receptj eib en fagyöng yról vagy közön séges a ranyvesszőről lesz sze, ezen min dig a \"herba\" értendő. Leve le k Ha nincs megadv a, ho gy levél vagy virág, a kkor minden ese tbe n a \"he rbát\", (az egész fóld feletti részt) értj ü k. ( :)\"iikc re k Sokféle gyógynövény nek csa k a virágait szü re teljü k. A ,' I a .~nk és) lilIIiilcsiik gyógyszerész sza knyelvben ez t \"nos\" vagy \"flores\" néven ismerjük, M ind két esetben az optimális sze dés i idő ak kor van , am iko r a növény éppen hogy elkezd virágozni. Ugya n is ekkor éri el vita litásának cs úcspon tjá t. Ilyen kor tartal m azza a legtöbb batóany agot. Igen gyakran a gyógynövé ny eknek csa k a leveleit hasz- nálják fel. A lati n eln evezés: \"foliu m\" vagy \"folia\". Sok ta- vasz i növén yn ek pl. a gyerm ekláncfúnek, a nagy csalán- nak vagy a nyírnek, a melyek salá tá n ak, fúsz crnövény nek vagy vértisztítókúrára is alkalmasak, a friss új levélkéit szedj ü k le, am iko r m ég Irissz ő ldek , teh á t n em fej lód tek ki telj esen. Ek kor fino m és gyön ge az ízü k, d e m ár tartal- mazzák m in d azokat a fon tos a nyagok at , a m elye kkel szervezetün ket kitisztíth atjuk és salak ta la n íthatju k. H a a gyógyn övények gyö kereit (la tin u l \"radix\") kell felhaszn áln u n k. n agyon óvatosan kell elj árn un k. G ondo- sa n kell kiás n unk őket, l ehetőleg úgy, hogy ne sérü ljenek m eg. A gyökér egy darabját hagyj u k m eg, hogy a növény tová b b éljen és szaporodjon. A legjob b id óp ont erre az ősz vagy a kora tavasz, ami kor a növén y tenyészereje a fóld a latt, a gy őkerekben koncen trálód ik. i\ m agokat és a gyü mölcsö ket (latinul \"semen\"és . Jruc- tu s\") a kkor szürete lj ü k, ha azo k telj esen ére tte k. H a vala ki ism eri a különb séget az érett és az éretlen körte k ő z ő t t, könn yen el tudj a képzeln i, mekkora lehet a különbség pl. a csip kebogyó hat óan yagai nak és hat ásá na k esetében, attó l függóen , hogy az érés i időben vagy túl korá n szed ték le. Növénytani nevek A növén yek népi elnevezése gya kran félre ért ésekhez ve- ze t, mert azok nemcsak országról országra, nyelvről nyelv re változnak, hane m még egy adott körzeten bel ül is változ b a tnak. A köt et végé n m egta lálj ák a könyvben em - líte tt összes növén y m agyar és latin el nevezését.

Elenge d he tetle nü l font os tudnunk egy ~yógy n(;Vé l1Y hi vatal o sn evét \'a~y ~yó~')'sz(~ré~Zl'li sza kkifejezésl-t . H isze n csa k a latine lnevez ések t'gzaktak i~s ncmzet kőz ilc g e lfogado na k.A saját gyűj tés neh ézségeiEltekintve azo n pontok tól, m elyeket feltétJen ül tu dn i és Ki puszt ul őism ern i kell, ma napság a gyógyn övén yek saj át kezú gyúj - gy<igy - n ö v é n y ektése nagyon problematiku s. Az ism ert gyógyn övények Műtr ágyákközü l sokat fenyeget a kipusztul ás veszélye. Szám u katm ég ink á b b n öveli az ellen őrizetlen tömeges begyűjtés. és bioxidokEzért nagyon sok ritka növény - küJönös cn a havasi és n Holmocsári növények - természetvédelem alatt állnak ésezért egyálta lán nem szabad őket gyűj teni . Term észete- gyűj tsü n k?sen \" órá nk fenyegető faj esök ken ésén ek oká t nem első­sorban a gyűj tők nagy számá ba n kell keresn ü n k. Az igazio k sokka l ink áb b ab ban rej lik, hogya civilizáe ió bető rt amég érin tetlen hegyi legelők , erdők, fü ves p uszták , l ápvi-d ékek, folyóvölgyek, rétek eld ugo tt zugaiba is. Sok nö-vény faj élettere ezáltal beszűk ü lt , így semmi tú lélési leh e-tőségü k nem maradt. U gyanez vonatkozik azokra az á lla-tokra is, amelyeknek é lete a szükségleteik számá ra intaktnövén yvilágtól függ. N övén yvilágu nk drám ai átalaku lásának és el szcg ő­nyed ésén ek l eg főb b oka azon ba n az , hogyfóldj eink et év-tizedeken keresztül mű trágyákka l és kém iai n övényv édőszetekkel kezelt ék. M e g li gyeJ h e tő , hogy ott , aho l ilyenszcrc kkc l folyt a fiild múvelés, eltűn tek a gyógyhatású nö-vénye k. Az igazi veszély m a ab ban rej lik, hogy a gyógynövé-nyeke t alka lm atl an hel yeken gy űj tj ü k, olyan helyeken ,am elyeket növényvéd ő szerck, a közlekedésból szá rmazóneh ézféme k. a folyók ba és patak ok ba jutó kernik áli ák ésegyéb mérgek szennyezik. M an ap sá g már csa k az egé-szen félreeső vidé keken és a magasabb hegy s égekben le-het veszélytelen ül növényt gyűjten i, egyébként ped ignagy szívességet teszünk magun knak, ha a gyógy növé-

nyeket p atik ában vagy sza küzle tben szerezz ű k be, hiszen Olt már csak e l lcn drz őu növényeket kapunk.l I ti .. I.n it·). A m a gyógyás za tilag alkalmazolt gyög yniivénye k je- l cn t ős részé t kereskedelmi célból termes ztik. Ennek per. mi n~ hi sze megvan az a hátránya . hogy az ilyen n ő v ények haló. It t II lf '\ zl i- s anyagai nak min ósége nagy valószínűséggel eltér vado n élő testv é rei é t ől. rnert eze k, mi m már kífejren ük , függnek az előford u lás h elyétől és a természetes ado ttságok tól. ~ íásrészt viszont a nc>vény a term eszt ésben kontrollált körülm én yek közölt fej lőd i k és - a me nny iben ésszerűen és biológiai esz közö kkel m űvelik - messzemen ően meg . v é d hető a k őrnyczcti szennyezódések hatásaitól. A7. ilyen rn űvel é s során néha sikerül különösen nagy hatóanyag - ta rta lm únövén yt kinem esíten i s ezáltal megközelí teni a sta ndart iz áh drog ideáUát. (A gyógyszerész a szárított és felap rított n öv ényr nevezi drognak. Valamikor léteztek úgynevezett drogéri ák, aho l mi ndenféle b'Yógynövén yt árusítottak - ma abban a néhány drogériában , amely m ég létezik , m ár a lig kaph ató gyógyn övény.) Az elvivit ár, hogy vajon ez az előny vagy az a há trány kerül -c túlsú ly- ba, nem is o lyan egyszeru eldönteni és a kérdés még bizo. nyá ra hosszú ideig foglalkoztatja majd a gy ögv n övény - szakértőket és a b'Yógyszeripa rt. M in d azo n álta l nem minden ma alkalmaz ott gyógy növé nyt lehet termeszteni . hiszen közü lükjó néhá ny esak nagyon nehezen rn űvelh e­ tó \"hiizi\" körülmén yek kő z őtt. Ezeket úgy mi n t egyko- ron , vado n kell összegyújt enü n k. A gycigyn övénygyűjtés­ nek min t foglalkozásnak tehát jó esélyei vannak arra, hogy újra rn cgn öj őn iránta a kere slet. C yógyniivén ytermesztés a kertben A gyóbF)'növények saját kertünkben való tcrmesztése na. gyon jó módja annak , hogy a laposan fogla lkozzun k ve- lük . mag unkszürcteljük és szaporí tsukóke t. Term észete- sen a növényeknek csa k Ch')' relatíve korlátozott száma al- kal mas ilyen jellegű m űvelésre. Ezeket legin kább kon y- hakeni n övényekk érn ismerjü k, hololt közü lük igen sok- nak igen jelcn tős gyágy hatása van. Ez is, mi ni oly so k

mi n den m ás az életben, csak kérd ésfeltevés d olga : h ív- F ű sz er­j u n k egy nö vén yt fúszer- vagy konyhanövénynek, a kko rezt úgy értjük, hogy az olyan valami, am i ételeinknek egy n övé nye kb izonyos ízko m ponens t kölcsönöz (pl. a kömén y, a petre-zselyem, a citro m fú). Nevezzünk egy másikat gyógynö- G y ógy-vén yn ek, akkor en nek a d efin íciója : olyan növény, amely- nö vé n ye kne k o rvosi vagyis gyógy ha tása van (pl. az or bá ncfú). H aegy növényt gyo mnövé nyne k titul álunk. akkor az valami G yom -nem kívánatost, kellem etlen t, me gsemmisíten i valót je- n övé n yeklen t (pl. a n ag y csa lán). H ívj u nk egy növényt zöld ségfélé-nek, rn áris beépíti ük az t, péld áu l a fehér fejes káp osztát, Z öl d ség- nö vé nye kaz étrendün kbe. Sok n övén y azonban lén yegében egyszerre m ind -egyi k: fúsze mövény, gyógy növény, gyo m és zöldség. J ópé lda erre a csal án : megszárítva, po r alakban a csalánle-velek rafinálta n fanya rízt kölcsön özn ek a salátaöntetnek.Az egész n övén y tea ként vizele thaj tó és sala ktalanító h a-tású. A csalánlevelek ből készül t fózelé k n agyon jó ízú,egy úttal kivál ó vesegyógyító . A kertészek kitépi k a csa - lánt, mert az a kert go nd ozatlan részében múvelés n élkül is burj ánzik , A gyerekek gyúlölik, mert megcsíp i a lá b u- kat , ha nyá ron a réten fu tká rozn ak. Ugyanakk or é p pe n ez az ége tó fáj d al om, a me lyet a csa lán levelek a bórön okoz nak, gyógyító hat ás ú, Régebben helyi teráp iaké n t igen h at ásosan alka lmaztá k reumatikus fájd almak eseté- ben : a fáj ó végtagot csa lán nal d örzsölték és üt ő geu ék. Amelyik növény alka lm as kerti te rm eszté sre , azt az egyes növények leírásán áljelöln i fogju k.A gyógynövé nye k szár ítása és tárolásaTegyük fől , hogy az érintetlen természetben csodálatosanillatozó növényeket gyújtött ü n k. M it kezdj ü n k velü k ez-u tán ? H a n em h aszn ált uk fel őket frissen, akk or ren d sze-rint megszántjuk a növényeke t. Ez a legkíméletesebbkonzerválási eljárás, a melyet évezred ek óta alkal maznak.Bár a szántással a növényből kivonjuk a vizet, a hat é- éskis érőanyagok többsége mé gis m egórzód ik. M agát ól ér-te tódik, hog y a nö vén yek he lyes szá rítása nem is olyan

' UI ilóixi egyszerű eljárás. A növényeket mindi g száraz állapot- ll jójnis ban, teh át ne m esó s idóben vagy harmatt ől n ed vesen kell gyűjten i és árn y ékba n , l eveg ős (szellós) he lyen, 40 \"C-ná l Ella rl- nem magasa b b hómérsékleten kell szá rítan i. A közvetlen napsu gá rzás a növé nye ket kifak itja és a ha tóanyagokat I I. l lf ;s~ig szétroncso lja, ezé rt a szárít ási eljárás be fejezése után a ' 1 ';i n ) l ó ~ növén yeket fén yt át nem eresztő söté t üvegekb en és tart á- Iyok ban kell tárolni. I'l l('nye k A növén yek legjobban egy kifeszített len vászon kendóI I I\"jhiik el föléhelyezett, fából készült ros tán szárad nak. A növén ye- ketlazán e lteregetj ük és legalább két n ap onta óvatosa n I 1II 11an )'3g átforgatju k. Ez a mód szer elónyösebb, mintha nyalábba kötve felfúggeszt en énk őket. Ez eset ben ugyanis a szárak.1.. 1UI\"t.oka t! és a levelek kissé mindig megnyomódnak, ezáltal sokkal lassa b ban száradnak, gya krabban penészedn ek vagy na- gyon csúnyák lesznek. Ha a növé ny már ..zörgósre\" szá- radt és érintésre könnyen széttörik, akkor kézzel, ollóval vagy késsel kb. 1 cen tis d a rabokra aprítju k. Az apró virá- gok és levelek esetében ez a m ú velet elmaradh at, ugyan- akkor a sz áraka t, amelyek n agyon gyakra n igen kem én y- nyé válna k, igen go n dosa n kell feldara bolni. Természete- sen a papírvékony, gyönge virágszirmokgyorsabban szá- radnak min t a h úsos levelek, gyüm ölcsök és a gyö kerek . A gyökereket ajánlatos s7.á rítós zekrényekben vagy sütó- be n kezeln i, ellen kezó ese tb en a szárítás i folya mat több hétig eltarthat és nó a pe nész ed és veszé lye. A szárított n övén yek ren dsz erin t két évig tarthat ok el, ennyi ide ig leh et óket frissnek n evezn i. Il a vélet lenül m égsem fogyott el az egész készletü nk , a rége b b i füvek- ból m ég kivál ó gyógynövényfü rdót lehet készíteni . A drogokat (-szárított és felaprított gyógynövénye k) szá raz állapo tban, lehetőleg légmen tesen zá ródó ed é- nyekb en kell tárolni. A poreelánbó l, fá ból és fémből ké- szült dobozo k a legalkalm asa bbak erre a c élra, A legjob- bak azonban a sötét üvegtart ályo k. A m úan yagból készült edényeket nem aján ljuk, ugyan is az illóo lajo k reakcióba lépne k velü k. Az aromatartó, több rétegú papírzacskók, amelye kben pl. a fekete teá t, a kávét vagy a gyógy teákat áru lják, szintén alkal masa k rövid idej ú tárolásra . Ezeket azonban minden alkalom mal igen gondosan le kell zá mi.

i\ magunk gyt1jtülle gyógynövények kezclésekor soha Fel jratc zti-,ne felej tsük CI il zacsk ők ra, dobozokra ráírni cl n övén y il-letve cl kever ők nevét, valamin t a \"szavatossági id ő\" lej ár-tál. Egy gyógyszerész val ós ágga l halálos bún t követ el, haelfelejti rá írn i egy edényre vagy d obozra , hogy az mi t istartalm az. Aki tehát hizonyos mértékig önmaga gyógy-szerésze akar len ni, m indig tartsa sze m el őtt ezt az alapvc-tó sza bályt ! l Ia mé rlegelj ük az idó- és m un ka ráford ű á st. a h ely-sz ű kséglctci, a ta pasztala tsz érz ésre fordított energiát, ak-kor kid erü l, h ogy a m agunk álta l gyűj tiill, szíirc teltgyógynövények szárítása , feldo lgozása házilag nem kifi -ze tődő. De ez is olyasvalam i. am it az em ber azé rt csinál ,me rt ö römé t leli benne, e l sz ő rakoztatj a . Természetesen.so kat lehe t ta n ulni is eközben . Ha csakfeliil etes ism ereteket akarunk szcrczn i a gyó gynövényekh aszn ála t át. alkalmazását i llet ően , akkor m ind ez való-ban ..nem éri me g\" a fárad tságot , hiszen minden hol van-nak kiváló gyógy niivé ny-sz.1küz letek . A pa tikákban, d ro-gé riákba n biztosan a legjobb minőség sze rezhetd hc. Azill forga lmazott gyógyniivényeket ugyanis a legszigorúb bell en őrz é sn ek vetik alá mi nd a minőség, m ind a tárolástekintet ében. Emellett a hryógyszcrészek sza kszerű tan ács-adássa l is szolg álnak, s felh ívj ák a figyelmet az ese tlegesmellékhatá sok ra is.A gyligynövén yek felh asználási m ódjaiHAr él gyógy tea a legismerte bb m ődja él gyógynövények G yá gyt eákalka lm az ás ának . távol ról scm ez az egyetlen és mindenesetbe n legjo b b felhasznál ási l ehet ős é g . A továb bi fej eze- T ink túr atekbe n az t tá rgyalj u k, ho gy mi lyen sok m ódj a van a Fün ló,gyógyniivéoyek felhaszná lásának , alkal mazásána k. A te- in h alálásráp ia sikere a helyes választástó l ru~~ : nagyon sok gyógy-n őv é ny tin ktúra (a71, 7. alkoho los extrak tum ) form ában alegh atásosa b b (pl. a hegyi árn ika), Egyes n övé nyek Iii rd ő vagy inhalálás formáj á ha n hat-..nak kedvezőbben. kiváltképp a nagy illóo laj tartalmúgyób'Yniivények (pl. a kaku kkfű).

e-noc s, Ismét m ás növén yek küls ólcg alka lm azha tó k a legh a- t ásosabban. ken öcs vagy gyógy ír (p l. a körömvirág ) vagy t)1;~jo s olajos kivo na t (1'1. az o rbáncfű) form á ba n. Va n nak n ő v é­ ~ i\'u mlt n yek, a m elye k be ls őleg a lka lmazva veszé lyesek, k űl sdlcg viszont gyób'Yító ha t ás úak (pl. az árnika). Friss ~ l ás gyób'Yniivények a kko r fejtik ki legjobb an ha tá su -11l1\\" ' IIYl' k kat , ha vizes borogatásként alka lmazzu k <i ket (p l. a svéd - keserű), ismét mások pedigszáraz borogatás fonnáj ában (pl. a ka m illa ). Va n n ak olyan gy ógynövénye k is, am elye k ak kor a leg- h at ásosa b bak . ha frissen fogyasztjuk óket: sal át án a k, (friss) fózeléknek (p l. a csalán ). E l őford ul , h ogy egy és ugyanazon növény az cxtraktá lást ól függően más és más hatással bír: másként hal , ha pl. vízzel teak én t. megint m áskén t, h a alkoho l-víz elegyével tinkt úrakém. m egin t m ásként, ha n ő v ényi olajjal kivon a to ljá k (p l. az orbánc - fű) . :'\Iind cz a gyógyniivénygyógyászat évezred es tradí- cióiból szerzctt tapaszta lat. Aki a gyógyniivénye kkel ka p- csolatban esa k a tc ákra go n do l, csak felületesen it éli meg azokat. Belső alkalmazási m ód: a gyógytealnf uzum Kezdj ük a l egegyszerűbbel . a to vábbia kb an a tea k észítés n éhá ny ala pszabályával ism erked ünk m eg. G yógyszeré- szetileg a tea n ő v ényi részekból álló h ígított extraktu m - na k (kivo na tna k) t ek i n te n dő, a m ely be n a hatóan yago kat igen pontos adagolásb a n forró vízben kioldju k. Ami kor én a növénycim et lobogó forró vízzel leforrázom , a gyó gysze rész ezt fo rrávíz-infúzium nak nevezi. Am ikor a n ő v én yeket h id eg vízzel ő ntő rn le, n éh án y órá ig vagy egy éjsza ká n á t állni hagyom , majd ih a tó h ómérsékle tűre fel- mcl egítcm, él gyógyszerész számára ez a hidcgvíz-infúzum. Bizonyos növén yek ese tébe n kívánato s, hogy ezen a kissé hosszadalmasabb m ód on kész ü lj ő n az ext rahá lás (kivo- nat olás), n eh ogy a tú lzott hőhat ásra b izonyos, erre érzé- keny a ny agok szétronesolódjanak (p l. a papsajt nyá lka- a nyagai, lsd . 115. old. ). Ily m ód on alkal masi n t elkerülhe- tő, hogya mérgezővagy nem kívánatos hatóanyagok ki- ..

olelodjana k (pl. a fagyiingyból a viscot ixin). Néh a a ke- F ő z etmén y részeke t (gyökercket, kérget, fás részeket) kell cxt- Ext rahálás!rahá ln i. Ilye n esetben először hideg vízben rrrcgp u h ítjuk,majd felforra ljuk ezeket. Ez az eljárásmód ~ főzetkészítés. id őKönyvü nk ő sszcs recepti én él és a felhasználási módok-nál m ind ig az adon eset ben legc é lsze rűbb elkészítési fo r-m át adju k m eg. Azokban az esetekben , am cly ckné l nincskülön feltüntetveaz c1készítési utasítás, mindig azegysze-ru forrávíz- infúzumot alkalmazzák. A gyógynövényeket friss vagy száriton formában hasz-náljuk tcak észít éshez, ahol is érvényesül az a la psza bály:minél vékonyabb és puhább a növényi rész, annál rövi- 2 For r óviz infúzum 1 A növényeket t ca sz ű rd hálóiJ.I tes szük, a hálót a kan u áb a lógatjuk, forró vízzel lefo rrázzuk, 2 lefedve álln i (ü leped n i) hagyj u k, 3 az extrah álasi idó lete lte után a hálót a növén yek kel együtt kiemeljük.:l

d ebb az extra hálási i dő; m inél kem énye b b, át ha to lhata t-lan a b b a növényi rész, an ná l hossza bb és/vagy ann ál for-róbb a kivon at. Ha pompás illatú bodzavirágteát akaru n k kapn i, ele-gendő lobogó vízzel leforrázn i a növényt, majd hárompercig álln i h agyni . A mezei zsúrlóból és bo ró kabogyó-b ól készü lő vesc-, és h,ígyh ólyagtea m eg fel el ő ext ra há lá-sához m ár tíz pereig kell állni hagy ni a n őv é nyeket lefor-rázás u tán . l ia c.sip kebogyóból akar-unk erős teá t készí te-n i, akkor a bogyókat tíz percen keresztül kell a vízben for-ralni , hiszen a növény magja rendk ívül kem ény. Ez eset-ben a magas h őmérsékl et fokozza az extrakció t. I la ha tá - 2I 2 teáskaná l gyógynövényt a\"'''Iszúrooc teszünk, a háló t al \I~szé bc l óga tju k, lefor r ázzu k.Id ...íve ü lepedni hagyjuk,,Il cxtrah ál ási idó letelte után.1 h,ólót a n övén yek kel együnkit'rnelj ük . 3

sos máj- , e peteára van szü kségü n k, amely nagyrészt kesc- El k ész m- ,rű gy ő kerekből - a n gyalgyö kérből és lá n d zsá s ú t i fűből- készül, ajánlatos a teát egy éjszakán át áztatni és reggelgyo rsan újra felforra in i. Ebben a példában az ex trakcióidőtartam a n ő. A kész tea kever ékeket rend szerin t kemé-nyebb és l ágy abb, azaz könnyeb ben ill. nehezebben ki-vonható reszekből állítják ő ssze, ezé rt közep es extrah ála-si időt ke ll választan u nk. A teá t legegyszerűbben egy pamutból készült t easzú rőháló segítségével k ész íth etj ük el. A d r őtkcretrc szerelt há-lót a csészébe vagy karm ába lógatjuk, s azt néhányszormcgmá rtj uk a vízben. Az extrakciós idő leteltével a n ő v é - 2 Hidegv íz infú zum A nö vén yeket egy fazékban hi- d eg vízzelleiin tjük, egy éjszakán át állni hagyju k, 2 másna p re ggel a vizet a növények kel eb'Yüttb'Yengén felforralj uk , 3 á tszúrjü k és m ár fogyaszt hat ó IS.3